AIÜB-13/2008.
(AIÜB-83/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. április 21-én, hétfőn, 12.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5394. szám); általános vita *
Gérnyi Gábor (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5396. szám); általános vita *
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése *
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) válaszai, reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A tűzoltó-egyesületekről szóló törvényjavaslat (T/5281. szám, új változat a T/5052. szám helyett); módosító javaslatok megvitatása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló országgyűlési határozati javaslat (H/5499. szám); általános vita *
Tárcaálláspont ismertetése (Dr. Faragó Tibor, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról *
1. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5394. szám)
(Általános vita)
2. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5396. szám)
(Általános vita)
3. A tűzoltó-egyesületekről szóló törvényjavaslat (T/5281. szám, új változat a T/5052. szám helyett)
(Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
- A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló országgyűlési határozati javaslat (H/5499. szám)
(Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF), Velkey Gábor (SZDSZ) és dr. Szili Katalin (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Csiha Judit (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) távozása után dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) megérkezéséig dr. Kerényi Jánosnak (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) megérkezéséig dr. Rubovszky Györgynek (KDNP)
Dr. Rubovszky György (KDNP) távozása után dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Gérnyi Gábor főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Ring Béla főtanácsos (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Faragó Tibor főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Jauernik István, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke
Gellért Zita Mária osztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 2 perc)
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülését megnyitom. Üdvözlöm a bizottság tagjait és megjelent vendégeinket.
Ismertetem a helyettesítések rendjét: Mátrai Márta helyettesíti Navracsics Tibort, Balogh László Bárándy Gergelyt, Hajdu Attila Simon Gábort, Kovács Szilvia Csákabonyi Balázst, Rubovszky György Vitányi Istvánt. Megállapítom, hogy a bizottság ülése határozatképes.
A kiküldött meghívónak megfelelően teszek javaslatot napirendünkre. Kérdezem, van-e valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok észrevételt. Akkor kérem, aki a napirendi javaslatot elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú szavazással elfogadtuk napirendünket.
Soron következik az 1. napirendi pontunk tárgyalása: a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/5394. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Kérem a kormány képviselőit, hogy nevük és beosztásuk jelzése után mondják el rövid szóbeli kiegészítésüket. Köszönöm szépen.
Gérnyi Gábor (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
GÉRNYI GÁBOR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Gérnyi Gábor vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője.
Ha megengedik, röviden a módosítás indokairól szólnék. A '96-ban megalkotott közraktározási törvény első, jelenlegi átfogó módosítását több tényező indokolja. Egyrészt szükségessé vált a szabályozás összhangjának megteremtése a '96 óta végbement hazai és uniós jogszabályi környezettel kapcsolatban. Másrészt pedig a közraktározási piac fejlődésének elősegítése érdekében szükséges volt, hogy az újonnan megjelent gazdasági lehetőségeket beépítsük a szabályozásba.
Ami új ebben a szabályozásban, az az, hogy megteremti a vám- és adóraktárban tárolható áruk közraktározásának lehetőségét, így bővül a közraktározható termékek köre, és ezzel a kis- és középvállalkozások gazdasági és hitellehetőségei. Erre még a későbbiekben, ha megengedik, egy mondat erejéig visszatérnék.
Másodsorban gyorsítja a közraktározással kapcsolatos bírósági eljárásokat, valamennyi közraktározással kapcsolatos perben a váltójogi szabályokat rendeli alkalmazni.
Harmadszor: a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv követelményeivel összhangban egyszerűsíti, gyorsítja a közraktározással kapcsolatos hatósági eljárásokat. A dereguláció keretében csökkenti a csatolandó dokumentumok körét és példányszámát, valamint egyes esetekben lehetővé teszi a bejelentések, nyilatkozatok és dokumentumok elektronikus benyújtását is.
Negyedszer: pontosítja a közraktározással kapcsolatos egyes fogalmakat, egyértelműen meghatározza a Közraktári Felügyelet és a PSZÁF eljárásának szabályait, a közraktári szerződés elemeit.
Ötödször pedig: szigorítja a közraktár vezetőjével szembeni követelményeket, pontosítja a felügyeleti biztos kirendelésére és eljárására vonatkozó szabályokat, a közraktárban való befolyásoló részesedésszerzés előzetes felügyeleti engedélyhez kötését.
Ennek a közraktározási tevékenységnek a jelentőségét abban látjuk, hogy a közraktározás intézményét elsősorban a kis- és középvállalkozások veszik igénybe, amelyek a forrásigényüknek egy jelentős részét a közraktározott áruért kapott közraktári jegy fedezetére nyújtott rövid lejáratú hitelekből egészítik ki, és ezzel teremtenek pótlólagos forrást a folyamatos termeléshez. Az ő esetükben ez egy rendkívül fontos faktor.
A közraktározás különösen olyan vállalkozások körében népszerű, amelyeknek termelését, gazdálkodását a szezonalitás hatásai jelentősen befolyásolják. Ilyenek a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelők, de napjainkban már jelentős számban veszik igénybe az ipari és építőipari nyersanyagok, gépipari termékek, alkatrészek termelői, forgalmazói és felhasználói is.
Köszönöm szépen a megszólalás lehetőségét.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Megnyitom a vitát, megkérdezem, ki kíván hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
A határozathozatalra kerül sor. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta.
Miután nem volt hozzászólás az előterjesztéshez, javaslom, hogy ne állítsunk előadót a plenáris ülésen.
Köszönöm szépen segítségüket.
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5396. szám); általános vita
Tisztelt Bizottság! Rátérünk 2. napirendi pont tárgyalására: az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet T/5396. számon kaptunk kézhez; az általános vitára kerül sor.
Megadom a szót Tordai Csaba államtitkár úrnak; kérem, mondja el szóbeli kiegészítését.
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat a három évvel ezelőtt elfogadott, elektronikus információszabadságról szóló törvénynek a jogszabályok, illetve jogszabálygyűjtemények kiadására vonatkozó rendelkezéseinek továbbfejlesztésére tesz javaslatot. Fő szabállyá kívánja tenni az elektronikus kihirdetés alkalmazását, azzal, hogy a mai magyar valóságról tudomást véve fenntartja a papír alapú terjesztésnek a lehetőségét mindaddig, ameddig az piaci igényt elégít ki.
A javaslattal javul a hiteles jogszabályszövegekhez való hozzáférés, hiszen lényegesen több internetes végpont működik az országban, mint ahány újságárusnál lehet megvásárolni a hivatalos lapokat. Növekszik a Magyar Közlöny biztonsága, mert jelen pillanatban semmilyen fizikai vagy elektronikai védelem nem biztosítja azt, hogy a felelősséggel rendelkező személy által jóváhagyott tartalommal kerül terjesztésre a Közlöny; illetve létrejön az egységes hivatalos lap, amely egy helyen tartalmazza valamennyi minisztériumi, kormány-, országgyűlési és köztársasági elnöki jogi erővel bíró közleményt.
A törvényjavaslatban tett a kormány arra is javaslatot, hogy egy nemrégiben megállapított alkotmányellenes mulasztást megszüntessen az Országgyűlés. Néhány héttel ezelőtt mondta ki azt az Alkotmánybíróság, hogy a helyesbítés jogintézményét a jogalkotásról szóló törvényben szabályozni kell, és a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatnak megfelelő tartalommal tesz javaslatot a törvényjavaslat e feladat végrehajtására.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megnyitom a vitát. Hankó Faragó alelnök úr, majd Salamon képviselő úr következik.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy rövid, ám igen nagy jelentőségű törvénymódosítás fekszik előttünk. Azt hiszem, az elmúlt három év távlatába visszatekintve nyugodtan mondhatjuk, hogy az alaptörvény, a 2005. évi XC. számú, az elektronikus információszabadságról szóló törvény önmagában is meghatározó jelentőségű a modern kori magyar jogfejlődés szempontjából. Mert ha komolyan gondoljuk és fontosnak tekintjük azt, hogy a jogállamiság, a jogbiztonság komoly érték, és ennek keretei között joggal várható el az, hogy mindenki, akire a jog vonatkozik, lehetőség szerint jogkövető magatartást tanúsítson, nos, ez a jogos elvárás csak akkor teljesíthető, ha a jog megismerhető. Amennyiben akár a norma, akár az írott jog korlátozottan ismerhető meg, vagy a jogalkalmazás szempontjából nagyon fontos bírói gyakorlat szintén korlátozottan ismerhető meg, akkor alapvetően nem várhatjuk el az állampolgároktól azt, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak, pedig ez nagyon-nagyon fontos követelmény, és így kell hogy legyen.
Ez a törvény annak idején ebben nagyon jelentős változást eredményezett, mert a jogerős, érdemi bírói ítéleteket tette kötelezően interneten elhelyezendő joganyaggá, mert hiszen az írott jog a jogalkalmazással töltődik ki tartalommal. Tehát fölkerülnek az internetre a jogerős bírói ítéletek, és ez már nagyon nagy előrelépés.
Az egy további jelentős előrelépés, amelyet most kíván megvalósítani a törvényjavaslat: ez az, hogy közhitelesen, ingyenesen és elektronikusan legyenek hozzáférhetők a jogszabályok az állampolgárok számára. Ez a három követelmény olyan szinten ugrasztja az élvonalba Magyarországot az európai államok sorában, amely tényleg azt eredményezheti, hogy talán három-négy-öt ország lesz majd, amelyek hozzánk hasonlóan ilyen módon képesek az írott jogot, a jogszabályokat az állampolgárok számára megismerhetővé tenni. Mert vagy nem tudnak közhitelesen, vagy nem tudnak ingyenesen, vagy nem tudnak elektronikusan jogszabályokat hozzáférhetővé tenni; a három követelményt egyszerre nagyon kevesen képesek teljesíteni. Ez egy nagyon nagy előrelépés.
Nagyon örülök, hogy a kormány ezzel a törvényjavaslattal a Ház elé jön, és úgy gondolom, jó szívvel lehet támogatni a törvényjavaslat elfogadását. S nagyon bízom abban, hogy az a fejlődés, amely például ennek a törvénynek az alkalmazása és végrehajtása kapcsán kimutatható, ez a folyamat nem áll meg, és lépésről lépésre kicsit mindig előbbre juthatunk. Én tehát a liberális frakció nevében jó szívvel támogatom a törvényjavaslatot.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A Kereszténydemokrata Néppárt a törvényjavaslatot nem támogatja.
Amikor Hankó Faragó Miklós alelnök úr az imént hozzászólását elindította, az első mondatai kapcsán azt gondoltam, hogy ugyanabban a végkövetkeztetésben vagyunk. Valóban, a legnagyobb bajunk a törvényjavaslattal az, hogy felborítja a jogrendünknek az a megdönthetetlen jogi vélelmét, hogy a jog nem tudása nem mentesít. Tudniillik a törvényjavaslatnak valóban a leglényegesebb rendelkezése az, hogy megfordítja szövegeltérés esetén a hitelesség szabályát, vagyis hogy eddig és a most hatályos törvény értelmében is ha a papír alapon megjelenő jogszabályszöveg és az elektronikus formában megjelent jogszabályszöveg között eltérés van, akkor a papír alapút kell hitelesnek tekinteni. Ez az a forma, teszem azt hozzá, melyhez minden magyar állampolgár némi csekély fáradsággal hozzá tud jutni. Egyetlen dolgot kell tennie: valamely közlönykiadó újságos üzlethez el kell tudnia menni. Ez valóban nincs minden községben, talán még minden városban sem, de ez mindenki számára megoldható. Ezzel szemben ennek a megfordítottja azt jelenti, hogy ha valaki számára lényeges - és hozzáteszem: ha valakinek jogi problémája van, akkor mindig lényeges -, hogy pontos és hiteles jogszabályszöveg birtokában legyen, ha tehát megfordítjuk ezt, és a pontos és hiteles jogszabályszöveget csak internetes hozzáféréssel tesszük lehetővé, akkor a magyar lakosság kétharmadát kizártuk a hiteles és pontos jogszabály biztos megismerésének lehetőségéből.
Nem kívánom én ezt itt hosszasabban dramatizálni, de szerintem ez a törvény - innentől kezdve ellentétes irányú az érvelésem, mint Hankó Faragó Miklós képviselőtársamé - nem megerősíti, hanem lerombolja a jogrendnek azt az alapkövét, amelyet mindenki számára, aki azzal a kifogással lép a hatóság vagy a bíróság elé, hogy ő nem tudott erről a szabályról, mindenki számára azt az ellenérvet tette lehetővé, hogy uram, minden jogszabályt el lehet olvasni, hozzá lehet férni, a jog nem tudása nem mentesít. Ennek a vélelemnek a morális, alkotmányjogi alapja esik ki ezzel a törvénnyel. Ezt elfogadni csak akkor lehetne, ha bevezetnénk a jog nem ismeretével való védekezés lehetőségét, és kifogásként elfogadnánk; ezt persze senki sem gondolhatja komolyan, én is csak a helyzet és a megoldás paradoxonja tekintetében jegyeztem ezt meg.
Ezekután már csak annyit szeretnék mondani, hogy frakciónk megítélése szerint ez a törvényjavaslat gyakorlatilag szinte valamennyi rendelkezésével a jogalkotási törvény megkerülését kívánja megvalósítani, azaz feles többségű döntéssel, feles többségű törvényhozással akar olyan kérdéseket rendezni, amelyek a jogalkotási törvény hatáskörébe tartoznak. Ez áttételesen is igaz, de direkt rendelkezés kapcsán is igaz. Ez a törvény például arról is rendelkezne, hogy mi legyen a Magyar Közlöny tartalma, és mi legyen a Határozatok Tárának tartalma. Márpedig ez a jogalkotási törvényben pontosan meg van határozva; ha tehát ezt a törvényt elfogadjuk, akkor arra nézve, hogy mit kell a Magyar Közlönybe beletenni, két ellentétes törvényi előírás létezne: egy a jogalkotási törvény előírása, egy pedig jelen törvénynek az előírása.
És most abba nem mentem bele, hogy az adott példában egyébként az itt előttünk levő szöveg - legalábbis bizonyos értelemben - hibát javít ki, mert a jogalkotási törvény rendelkezése értelmében még az önkormányzati rendeleteket is a Magyar Közlönyben kellene megjelentetni, ami nyilvánvalóan nonszensz; ez ezt rendezi. De nem lehet, kérem szépen, kétharmados kérdéseket feles törvényben rendezni, és nem lehet úgy szabályokat alkotni, hogy egy kétharmados meg egy feles törvény ugyanarról a kérdésről egymástól eltérő módon rendelkezzék.
További részletektől megkímélem a tisztelt bizottságot. Az itt elmondottak önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy ezt a törvényjavaslatot a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nem fogja tudni támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth Zsolt képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány kérdést szeretnék föltenni az előterjesztőnek.
Az egyik: hogyan kell elképzelnünk a Magyar Közlönynek ezt az elektronikus változatát? Folyamatát tekintve úgy valósul meg, hogy elkészül a Magyar Közlöny nyomdai formában, aztán ennek a beszkennelt változata kerül föl ilyen formában, vagy lesz különbség? Tehát valóban, tényleges elektronikus on-line forma jelenik meg? Ez nem mindegy egyébként a későbbiek során a felhasználói oldalon; ha csak egy beszkennelt változat van, azzal nem sokra mennek a következő időszakban.
A következő kérdésem a 4. § (4) bekezdéséhez tartozik, amely azt mondja, hogy "a hivatalos lap oldalhű másolata nyomtatott formában akkor terjeszthető, ha a tárgyévet megelőző év június 30-án a lap a központi költségvetéshez tartozó szerveken kívüli előfizetőinek száma a külön jogszabályban meghatározott számot meghaladja". Tud-e nekem segíteni, hogy mekkora ez a szám? És mi indokolja ezt, ez valami piaci követelmény, a megtérülés költségeinek kell valahol realizálódni? Vagy egyáltalán mi indokolja ezt?
Azt olvasom a 7. § (5) bekezdésében, hogy - legalábbis az én olvasatom szerint - visszamenőlegesen megjelennek majd a Magyar Közlöny elektronikus változatai 1998-ig. Miért? Miért csak 1998-ig jelennek meg ezek az elektronikus változatok? Az én meglátásom szerint szintén felhasználói oldalon nagyon nagy problémákat fog jelenteni, ha egyszerre több oldalról kell majd az információkat összegyűjteni. Ez valamilyen költségtakarékosság, vagy mi indokolja azt, hogy ez csak 1998-ig fog megvalósulni?
A 8. § (4) bekezdésében azt olvasom, hogy a "korlátozástól mentesen és díjmentesen" szövegrész helyébe "korlátozástól mentesen, kinyomtatható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás és a hálózati adatvitel szempontjából is díjmentesen" szöveg lép. Most én vitatkoznék azokkal, akik azt mondják, hogy eddig a Magyar Közlöny papír alapú formáit csak Magyar Közlöny-boltokban és újságárusoknál lehetett elérni. Az általános gyakorlat az volt, legalábbis én azt tapasztaltam, hogy a könyvtárak esetében megvalósult, és a legtöbb esetben, akinek nem volt CD Jogtára, hanem valamilyen formában csak papír alapon tudta igénybe venni, az ott kereste meg. A könyvtáraknál jelen pillanatig is volt arra lehetőség, hogy elektronikus formában úgynevezett látogató-számítógépeken ezt megkeresse, és ha szüksége volt rá, akkor kinyomtatta ezt. Ez azt jelenti-e, hogy az önkormányzati fenntartású intézmények esetében kötelező lesz a számomra, ha bemegyek egy könyvtárba, és egy 40-50 oldalas törvényt szeretnék a kezembe kapni, akkor ott nekem ingyen ki fogják ezt nyomtatni? Eddig fizetni kellett minden egyes oldal kinyomtatásáért és a másolásért is. Ez a törvényjavaslat az én meglátásom szerint feloldja ezt a tilalmat. Ez jó az egyik oldalon, de nem tudom, mit jelent az önkormányzatok szempontjából a másik oldalon.
Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth András!
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Maradnék a vita jelenlegi szakaszában az általános megítélést érintő kérdéseknél.
A Magyar Szocialista Párt frakciója a törvénymódosítási javaslatot támogatja, hiszen nyilvánvaló az, hogy 2008-ban Magyarországon az elektronikus adatforgalom és az internetes hozzáférés olyan mértékben jelent meg és jelenik meg, hogy egyszerűen kényszerítő az a törekvés, rajtunk kívül álló okoknál fogja is kényszerítő, hogy valóban az elektronikus formát tekintsük közhitelesnek, és az ennek megfelelő szabályozást és a részletkérdések ennek megfelelő rendezését a törvényjavaslat elvégezze. Azt gondolom, ezt az előterjesztők megtették, azzal együtt, hogy van néhány kérdés részünkről is, amelynek tisztázása az általános vitát követő tárgyalási szakaszban rendezendő, de úgy gondolom, magának a törvényjavaslatnak a beterjesztése indokolt, és annak elfogadása a megfelelő módosításokkal megtehető.
Két olyan pontot ragadnék csak ki, amely érinti a törvényjavaslat koncepcióját. Az egyik az, amely a minősített jogszabályok kezelésmódját illeti. Én nem láttam a törvényjavaslatban erre vonatkozóan szabályt. Hiszen ha az a fő szabály, hogy az elektronikus változat a közhiteles, akkor itt az a gond, hogy a minősített jogszabályok, amelyek nyilván nem jelennek meg széles publikum előtt, annak a közhitelessé válása vagy hitelessége hogyan történik. Itt tehát valami módon ezt a részesetet tisztázni kell. Én azt gondolom, ez viszonylag egyszerűen elvégezhető, de gondolni kell rá.
A másik: végül is ez a hozzáférhetőség, azt gondolom, elvi élű kérdés, és az itt elhangzott példák is mutatják, hogy erre érdemes a jelenleginél kicsit nagyobb figyelmet fordítani. Nem hiszem ugyanis, hogy a hozzáférhetőség feltétlenül azt jelenti, hogy papír alapon valakinek a kezében kell legyen a normaszöveg, de hogy ehhez hozzáférhessen, ezt megismerhesse, ha tetszik, kijegyzetelje, de ha úgy igényli, nyilván kinyomtathassa, akkor ezt méltányos módon meg kell oldani, és lehet, hogy ennek néhány, a kormányzati intézményrendszerhez kötődő elemét is érdemes végiggondolni, annak érdekében, hogy elvi éllel is kimondható legyen az, hogy bárki, akár ingyenesen a törvény szövegéhez hozzáférhet. Tehát ne kelljen internetes előfizetéssel rendelkeznie, ne kelljen a Közlönyt papír formában megvennie, vagy ne kelljen harmadik eszközként a kereskedelmi forgalomban kapható jogtárakhoz hozzáférnie. Én itt látok még egy olyan kérdést, amelyet meg kell beszélnünk, de azt gondolom, ezek nem olyan súlyú kérdések, amelyek miatt ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmassága kérdésében nekünk gondunk lenne.
Mi ezt támogatni fogjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt előterjesztő Államtitkár Úr! A kiindulópontjával a magam részéről egyetértek, miszerint a papír alapon való elérése a hatályos vagy akár korábbi jogszabályoknak lényegesen kisebb esélyű vagy kevesebb lehetőséget jelent, mint mondjuk, ezeknek az elektronikus formában való hozzáférése. Tehát a mai, 2008-as gyakorlatot figyelembe véve már elektronikus formában sokkal egyszerűbben, sokkal gyorsabban lehet hozzáférni a jogszabályokhoz, mint papír alapon. Úgyhogy ezzel a kiindulóponttal egyetértek.
A törvényjavaslat azonban az én számomra csak akkor lenne előrelépés, ha valóban ingyenesen, minden állampolgár számára elektronikus formában a hatályos jogszabályokhoz való hozzáférést biztosítaná, és feleslegessé tenné az üzleti alapú, szerkesztett elektronikus jogszabálygyűjteményeknek a megvásárlását, amelynek az összege 100-200 ezer forint között alakul éves átlagban; ezek igen drága kiadványok, bár tudjuk, hogy sokkal többet tudnak, mint egy hatályos jogszabálygyűjtemény.
Én ezért azt szeretném megkérdezni konkrétan, hogy az 5. §-ban foglalt szabály, amely a törvények és rendeletek hivatalos gyűjteményére, illetve a hatályos jogszabályok gyűjteményére vonatkozik, jelenti-e azt, hogy ezentúl a kormányzati portálon a hatálybalépés napjától kezdve el lehet érni minden egyes jogszabálynak a hatályos formáját. Tudom, hogy most is van ilyen, de itt nyilván arról van szó, hogyan lehetne a felhasználók számára felesleges pénzkidobást jelentő elektronikus gyűjtemények használatát kiváltani, és ezt hogyan lehetne tényleg egy állami szolgáltatásként biztosítani. Magyarul, nagyon leegyszerűsítve: én annak örülnék a legjobban, ha azt, amit most százezres nagyságrendű összegekért vásárolnak meg - ha egyáltalán megvásárolnak, és nem esetleg valamilyen illegális módon terjesztenek -, hogyan lehetne kiküszöbölni, és hogyan lehetne megoldani, hogy valóban az interneten, a kormányzati portálon vagy más portálon ingyenes hozzáférhetővé váljon. Mert ha ezt valósítaná meg ez a törvényjavaslat, akkor tényleg azt mondom, amit Hankó Faragó Miklós mondott, hogy ez egy jelentős előrelépést jelentene. Így, ebben a formájában, legalábbis ezt a részét, hogy ezentúl a közlönyöket is digitalizált változatban, elektronikusan el lehet olvasni, nem érzem olyan súlyú előrelépésnek, amely a jogszabályok ismeretét, a jogszabályokhoz való hozzáférhetőséget lényegesen javítaná.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Kérem államtitkár urat, válaszoljon az elhangzott kérdésekre, illetve reagáljon a hozzászólásokra.
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) válaszai, reflexiói
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Salamon képviselő úrnak azzal a felvetésével kezdeném, hogy a jogalkotási törvénnyel ellentétes szabályozást tartalmazna ez a normaszöveg. Ezzel azért nem értek egyet, mert a hatályos jogalkotási törvény a Magyar Közlöny tartalmának a bővítését külön jogszabályra való kiutalással lehetővé teszi. (Dr. Salamon László, dr. Balsai István: De ez a szűkítése!) Tehát ott, ahol bővebb ez a szöveg, annak a kifejezett alapja megvan a jogalkotási törvényben.
Önkormányzati rendeletek esetében pedig mindösszesen arról van szó, hogy a kétharmados jogalkotási törvényt és a kétharmados önkormányzati törvényt vonatkoztatja egymásra; a hivatkozott önkormányzati törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat rendeletét a helyben szokásos módon kell kihirdetni.
Hogyan kell elképzelni a digitális Magyar Közlönyt? Ez egy betördelt pdf-fájl, pontosan azért, hogy a papír alapú oldalhű másolat terjesztését biztosítani lehessen; sajnos erre még szükség van ma. De ez nem akadályozza meg azt, hogy a pdf-fájlból exportálni lehessen az abban található szövegeket. A magam részéről azzal egyetértek, hogy ezt lehetővé kell tenni, mert máskülönben csak nehezen lenne biztosítható a felhasználóbarát alkalmazása az elektronikus Magyar Közlönynek.
A papír alapú példányszámmal kapcsolatban a mostani számításaink szerint ez olyan 800-1000 példány közötti kiadott példányszámot jelentene. Ez az, ahol rentábilis a papír alapú kiadásnak a fenntartása.
Miért pont 1998-ig visszamenőleg rendeli közzétenni a Közlönyöket a javaslat? Ennek az a magyarázata, hogy '98 eleje óta történik digitális betördeléssel a nyomtatás előkészítése. Ebben a körben tudjuk jelenleg megoldani azt, hogy ne csak képformátumként beszkennelve legyen hozzáférhető egy-egy Magyar Közlöny, hanem szövegformátumban is.
A kinyomtatás díjmentességre való utalásához azt szeretném hozzátenni, hogy ez a hozzáférésnek a díjmentessége. Tehát a közzé tevő szerv nem számíthat fel díjat azért, ha az általa közzétett dokumentumot kinyomtatják; mint ahogy ez a szabály értelemszerűen a felhasználó számára internet-hozzáférést biztosító szolgáltatók vonatkozásában sem állapít meg kötelezettséget, ugyanúgy a végfelhasználói pontokon nyomtatást lehetővé tevő szolgáltató, önkormányzati könyvtár vagy bárki más számára sem ír elő kötelezettséget, tehát a közzé tevő szerv vonatkozásában írja elő az ingyenességet.
A minősített jogszabályokkal kapcsolatban: törvény vagy rendelet a hatályos szabályok alapján minősített nem lehet. Ha egy jogszabályt megalkotott az arra hatáskörrel rendelkező szerv, azt ki kell hirdetni. A kormányhatározatok, illetve egyéb határozatok esetében vetődik fel ez a probléma. Itt úgy rendelkezik a törvényjavaslat, hogy ezeket nem kell a Határozatok Tárában közzétenni. Nyilván itt a hitelesség kérdését más nem tudja eldönteni, mint hogy a miniszter milyen szöveggel kiadmányozta a határozatot, ez pedig a Miniszterelnöki Hivatal irattárában érhető el. Ha ezt képviselő úr szükségesnek tartja rögzíteni, mi erre nyitottak leszünk.
A hozzáférhetőség szempontjából, részben reagálva a könyvtári kinyomtatás problémájára is, azt egy végiggondolható elképzelésnek tartom, hogy az egyébként kiépült okmányirodai hálózaton keresztül a hiteles szöveg hiteles kinyomtatásának lehetőségét biztosítsa a törvény. Ez tudja biztosítani azt, hogy internet-hozzáféréssel nem rendelkező emberek is a hiteles szöveghez hozzáférhessenek.
Répássy alelnök úr felvetésére: ma azt tartalmazza az információszabadságról szóló törvény, hogy a kormányzati portálon az aznap hatályos joganyagot kell bárki számára ingyenesen, egységes szerkezetben elérhetővé tenni. Azzal, hogy ez visszafelé időgépes funkciót kapjon, a magam részéről azért nem tudnék egyetérteni, mert elsősorban professzionális felhasználók igényeihez igazodik a visszafelé időgép. De abban a kormány nyitott lesz, hogy előre időgéppel egészüljön ki ez a ma létező szolgáltatás, tehát a már megalkotott, de még hatályba nem lépett jogszabályokhoz már egységes szerkezetben hozzá lehessen férni. Hiszen ez az a kör, ahol a polgároknak hozzá kell igazítani a magatartásukat a megváltozott jogszabályokhoz, s ha mondjuk, egy év végi adótörvény esetében a 45 napos felkészülési idő alatt neki közlönyökből kellene összevágnia azt, hogy mi is lesz a hatályos adójogszabály az azt követő év elejétől, akkor valóban valószínűleg bajban lenne. Ebben az irányban maximálisan nyitott a kormány a hatályos szabályozás továbbfejlesztésére.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A határozathozatalra kerül sor. Kérem, aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatja? (10) 10 nem. Ki tartózkodott? (3) 3 tartózkodás és 10 ellenszavazat mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja.
Szeretném fölkérni Tóth András képviselő urat, hogy előadóként képviselje a bizottságot.
A kisebbségi vélemény ismertetésével kapcsolatban az ellenzék később fogja jelezni, hogy kívánnak-e élni a lehetőséggel.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Soron következik a 3. napirendi pontunk: a tűzoltó-egyesületekről szóló törvényjavaslat, melyet T/5281. számon kaptunk kézhez, új változatban a T/5052. szám helyett. Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa; a módosító javaslatok megvitatására kerül sor. Üdvözlöm Jauernik képviselő urat, a bizottság elnökét. Az ajánlás tervezete 18 pontból áll.
Az 1. pontban Répássy Róbert képviselő úr indítványa szerepel. Kérdezem először az előterjesztő képviselőjét.
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérem a kormány képviselőjét, hogy nevének és beosztásának jelzése után tájékoztasson minket a kormány álláspontjáról.
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Dr. Ring Béla vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főtanácsosa.
Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát egyetértett, a kormány nem támogatja. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): A kormány álláspontját szeretném megkérdezni, hogy formai kifogásuk van ezzel kapcsolatban vagy tartalmi. Mert azt elég nehéz vitatni, hogy az egyesületekre az egyesülési törvény vonatkozik. Kíváncsi vagyok, hogy ha van formai kifogásuk, akkor esetleg máshová szeretnék elhelyezni a törvényben, vagy mi a gond ezzel a javaslattal.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Akkor kérem, hogy erre tessék válaszolni.
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Alelnök Úr! Én formainak mondanám a kifogást, ugyanis arról van szó, hogy a '89. évi II. törvény ezt pontosan kimondja, tehát valamennyi egyesületet a hatálya alá von. Úgy ítéli meg tehát a kormány, hogy ezt még egyszer ebben a törvényben nem kell kimondani. Magával a módosító javaslat megállapításával természetesen egyetértünk, csak ismételten nem szeretnénk kimondatni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát egyetértett, a kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 2. pontban Gedei József és más képviselők indítványa szerepel, tartalmilag összefügg a 7. ponttal.
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány is támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 3. pont szintén Gedei József és mások indítványa, összefüggésben az 5. ponttal. Előterjesztő?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány is támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 4. pont szintén Gedei József és mások indítványa. Előterjesztő?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő nem ért vele egyet. Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Répássy alelnök úr kér szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): A 4. pontban foglalt módosító indítvány az önkéntes tűzoltó-egyesületre vonatkozó szabályokat kiegészíti a hivatásos önkormányzati tűzoltóságra vonatkozó szabályokkal. A kormány támogatja. Nem világos számomra, hogy miért ebben a tűzoltó-egyesületekre vonatkozó jogszabályban kívánnak elhelyezni egy olyan szabályt, amely egyébként a hivatásos önkormányzati tűzoltóságra vonatkozik. Ha az a szándékuk, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóság tudjon egy ilyen együttműködési megállapodást kötni, akkor azt miért nem abban a jogszabályban helyezik el?
Én egyébként megjegyzem, hogy talán még házszabályellenes is, hiszen túlterjeszkedik, mert nem az önkéntes tűzoltóságra vonatkozó szabályokat tartalmaz, vagy alapvetően nem azt szabályozza, de nem akarok belemenni, mert nem ügyrendi természetű a probléma, hanem nem látom értelmét annak, hogy ebben a jogszabályban szabályozzák az önkormányzati tűzoltósággal és a tűzoltó-egyesülettel kapcsolatos megállapodás megkötését.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezést. Kérem, válaszoljon a fölvetett kérdésre.
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Úr! A kormány azért támogatja ezt a módosító javaslatot, mert ezáltal kizárnánk annak a lehetőségét, hogy a tűzoltóságnak, tehát a hivatásos, illetve önkéntes köztestületi tűzoltóságnak kötelező legyen megkötni a megállapodást. Tehát csak abban az esetben kötné meg, amikor annak a feltételei fennállnak. De a törvény alapszövege szerint olyan alapértelmezést lehet adni, hogy ha jelentkezik a tűzoltó-egyesület, hogy ő megállapodást akar kötni, akkor a tűzoltóságnak mindenféleképpen meg kellene kötni ezt a megállapodást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem, elnök úr is tájékoztasson minket, hogy miért nem támogatta az előterjesztő ezt a javaslatot.
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Répássy úrral egyetértve, hogy itt a tűzoltó-egyesületekről szóló törvény van előttünk, tehát az egyesületekre vonatkozó szabályt kelljen leírni, másrészt azt gondoljuk, hogy az önkormányzati és az önkéntes tűzoltóság legyen köteles megkötni a megállapodást, ha egy egyesület jelentkezik. Az önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok költségvetési pénzt kapnak azért, hogy ezt a feladatot ellássák. Ebbe bele kell hogy férjen az, hogy akik ingyen, önkéntesen végzik ezt a dolgot, és jelentkeznek és megfelelnek a feltételeknek, akkor ne lehessen őket elutasítani. Itt megjelenhet ilyen pénz- és feladatféltés is a különböző tűzoltóságok között. Ennek kiküszöbölésére vagy ennek megakadályozására azt gondoljuk, hogy az eredeti javaslat a helyénvaló, és az egyesületeknek tegyük azt lehetővé, hogy ők eldöntik, hogy megállapodást kötnek vagy nem, amíg a hivatásosak ezt ne mérlegelhessék, hanem ha a feltételek fönnállnak, akkor meg kelljen állapodniuk.
ELNÖK: Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Előterjesztő, illetve Kormány Képviselője! Szerintem helyes, hogy ezt a problémát felfejtettük, mert az is részben igaz, amit az előterjesztő mond, hogy legyen egy megállapodáskötési kötelezettség, de az is igaz, amit a kormány képviselője mondott, hogy amennyiben megfelel a feltételeknek.
Nincs most előttem a jogszabály. Ha a jogszabálytervezetben ez ki van mondva, akkor a probléma megoldott, mert akkor nem igaz az az állítás, amit a kormány képviselője mondott, hogy kötelező lenne megkötni. Abban az esetben van csak ilyen kötelezettség, ha egyébként megfelel a szakmai szempontoknak és egyéb törvényes szempontoknak ez az egyesület. Bár megjegyzem, ez később anyagi természetű gondokat okozhat egy önkormányzatnál vagy önkormányzati tűzoltóságnál, mert azt egyelőre még nem tudjuk, hogy az önkéntes tűzoltó-egyesületeknek mekkora lesz a költségvetési támogatása. Hiszen csak az van benne ebben a jogszabálytervezetben, hogy majd el kell helyezni a költségvetésben egy ilyen összeget, de nem tudjuk, hogy ez az összeg fedezi-e a működési költségét. És gondoljunk abba bele, hogy azért olyasmit nem kényszeríthetünk rá az önkormányzati tűzoltóságra, aminek nincs meg az anyagi fedezete.
Én tehát megfontolandónak tartom azt, hogy ne legyen ez egy általános kötelezettség, még akkor is, ha szólnak emellett érvek. Úgyhogy javaslom, a kormány meg az előterjesztő valahogy oldja föl ezt az ellentmondást, és akkor talán sikerül egy ésszerű jogszabályt elfogadni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt, úgyhogy a határozathozatal következik.
A kormány tehát támogatatta, az előterjesztő nem. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. pontot elbíráltuk.
A 6. pont Gedei József és más képviselők indítványa. Előterjesztő?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő és a kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 7. pontot elbíráltuk.
A 8. pont szintén Gedei József és más képviselők indítványa. Előterjesztő?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Mindketten támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 9. pont Gedei József és más képviselők indítványa. Előterjesztő?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Mindketten támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 10. pont Szabó Lajos indítványa. Előterjesztő?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Nem.
ELNÖK: Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány ebben a formában nem támogatja, kapcsolódó módosító indítvánnyal tartja lehetségesnek ezt a megoldást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hadd kérdezzem meg, hogy ha jól tudom, az önkormányzati bizottság ülésén a kormány egyetértett vele.
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, a tárca álláspontját ismertettem az önkormányzati bizottságban, a kormány álláspontja változott.
ELNÖK: Értem, köszönöm. Tehát sem az előterjesztő, sem a kormány képviselője nem ért vele egyet. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 11. pont Laboda Gábor és más képviselők indítványa. Előterjesztő?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Nem.
ELNÖK: Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány sem. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 12. pont Gedei József és más képviselők indítványa. Előterjesztő?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Mindketten támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 13. pont Gedei József és mások indítványa. Előterjesztő? Elnézést, Kovács Szilvia kér szót.
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Szeretném megkérdezni, mi az oka annak, hogy az előterjesztő és a kormány különböző álláspontot foglalt el e tekintetben, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a...
ELNÖK: Nem, egyikük sem támogatja a 13. pontot!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Jó, ettől függetlenül a kérdésem még jó, hogy mi az oka annak, hogy a Magyar Tűzoltó Szövetség mint érdekvédelmi, érdek-képviseleti szervezet nem tud megjelenni ebben a törvényben, holott azt gondolom, a polgárőrökről szóló törvényben ugyanígy szerepel az érdek-képviseleti szervük. Ennek feltehetően van valamilyen oka. Kérem, szíveskedjenek erre magyarázatot adni.
Köszönöm.
ELNÖK: Elnök úr?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: A bizottságban nem kapott az indítvány többséget, de az előterjesztők nevéből látható, hogy a bizottság sok tagja támogatja, és szeretné, ha ez bekerülne a törvénybe.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselője?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány szerint az egyesülési jog korlátozása lenne, ha ez a rendelkezés bekerülne a törvénybe. Ugyanis az egyesületek maguk állapítják meg megnevezésüket az alapszabályukban, illetve feladataikat, ezzel pedig tulajdonképpen a törvény mondaná meg, hogy van Magyar Tűzoltó Szövetség, mik a feladatai, és a jövőre vonatkozóan ettől a Tűzoltó Szövetség nem is térhetne el a jövőben, csak törvénymódosítás útján. Tehát maga a Tűzoltó Szövetség léte, megnevezése a törvénytől függne, nem pedig a saját döntésétől.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelzést.
Tehát sem az előterjesztő, sem a kormány nem támogatja a javaslatot. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 14. pont Gedei József és más képviselők indítványa. Előterjesztő?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Mindketten támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 15. pont Gedei József és mások indítványa. Előterjesztő?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Nem, így nem, de egy ehhez hasonló készül.
ELNÖK: Köszönöm. Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány sem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 16. pont Gedei József és mások indítványa. Előterjesztő?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Mindketten támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 17. pont Ecsődi László képviselő indítványa. Előterjesztő?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Akkor ezek szerint ebben a kérdésben is változott a kormány álláspontja a bizottsági ülés óta.
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát egyetértett vele, a kormány nem. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyet. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 18. pont Gedei József és mások indítványa. Előterjesztő?
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Mindketten támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Szeretném jelezni, hogy a Magyar Tűzoltó Szövetség levéllel fordult hozzám, ezt a levelet kiosztottuk a bizottság tagjai számára. Bende Péter tűzoltó vezérőrnagy úr, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke két javaslatot tett, ebből az egyik, amiről az előbb vitáztunk, a Magyar Tűzoltó Szövetség megjelenítése a törvényben; erről már szavaztunk. A másik pedig az, hogy a tűzoltó-egyesületeknél az "önkéntes" kifejezés szerepeljen a törvényben.
Szeretném megkérdezni ebben a kérdésben az előterjesztő, illetve a kormány álláspontját.
JAUERNIK ISTVÁN, az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke: Az előterjesztő szeretné az "önkéntes" szót, de már a parlamenti tárgyalás során ez többször előkerült: azért van új változat a Ház előtt, mert az első változatban az "önkéntes" szó komoly alkotmányos aggályokat vetett föl.
A Tűzoltó Szövetség kapcsán pedig elmondtam, hogy keressük a módját, hogyan lehetne megjeleníteni a szövetséget ebben a törvényben, mert szerintem indokolt lenne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány egyetért az előterjesztő álláspontjával, úgyhogy esetleg lehet, hogy kapcsolódó módosító javaslattal keressük a megoldást. De ezt a javaslatot nem támogatnánk.
ELNÖK: Elnézést, ezt most melyik javaslatra tetszett mondani? Az "önkéntes" kifejezés vagy pedig a Magyar Tűzoltó Szövetség megjelenítésére?
DR. RING BÉLA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az önkéntesre, tehát hogy az "önkéntes" szó bekerüljön a törvénybe.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kaptunk egy módosítójavaslat-tervezetet. Azt kérem akkor, hogy ha az előterjesztő és a kormány talált valami megoldást, akkor utána térjünk erre vissza, a bizottság még később is beadhat módosító indítványt ezzel kapcsolatban.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
Soron következik a 4. napirendi pont, döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló országgyűlési határozati javaslat; Tóbiás József, Ékes József, Nagy Andor, Katona Kálmán, Velkey Gábor és Szili Katalin képviselők önálló indítványát H/5499. számon kaptuk kézhez.
Úgy látom, az előterjesztők képviseletében nincs itt senki, de ez nem akadálya annak, hogy megtárgyaljuk a javaslatot.
Üdvözlöm a kormány képviselőit, és kérem, nevük és beosztásuk jelzése után tájékoztassanak minket a kormány álláspontjáról
Tárcaálláspont ismertetése (Dr. Faragó Tibor, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
DR. FARAGÓ TIBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Dr. Faragó Tibor vagyok, a környezetvédelmi tárca főosztályvezetője; mellettem ül dr. Gellért Zita osztályvezető, ugyanabból a minisztériumból.
Kormányzati álláspont szerdán lesz, amikor a kormány elé megy a minisztérium előterjesztése, amely úton van. Ez az előterjesztés a tárca részéről egyértelműen támogató, és a tárcaálláspont egyértelműen támogató.
Köszönöm figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca tehát támogatja. Kíván-e valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról
Először a tárgysorozatba-vételről kell döntenünk. Aki a tárgysorozatba-vétellel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nagy többsége támogatja.
Most az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm szépen segítségüket, a napirendi pont tárgyalását lezárom, és ezzel az ülést is bezárom.
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13.00 óra)
|
Dr. Avarkeszi Dezső |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea