AIÜB-23/2008.
(AIÜB-93/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. június 2-án, hétfőn, 12.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirendi javaslat vitája, a napirend elfogadása *
a) A tűzoltó-egyesületekről szóló törvényjavaslat (T/5281. szám) *
b) Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5587. szám) *
Szavazás a napirend kiegészítéséről *
Egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényjavaslat (T/5725. szám); döntés módosító javaslat szavazási módjáról *
Döntés a plenáris ülésen történő szavazás módjáról *
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) megérkezéséig dr. Wiener Györgynek (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) távozása után dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) megérkezéséig dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) távozása után dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Ring Béla főtanácsos (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Szüdi János szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Tatai-Tóth András (MSZP, Oktatási és tudományos bizottság)
Dr. Kovács Ferenc főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 5 perc)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a mai bizottsági ülésen megjelent képviselőtársaimat és vendégeinket.
A mai ülést megnyitom. Megállapítom, hogy az ülés a helyettesítésekkel együtt is határozatképes. Ismertetem a helyettesítés rendjét: Vitányi Istvánt helyettesíti Szakács Imre, Kerényi Jánost Turi-Kovács Béla, Gál Zoltánt Wiener György, Faragó Pétert Tóth András, Navracsics Tibort Mátrai Márta, Dorkota Lajost Horváth Zsolt, Csákabonyi Balázst én helyettesítem.
Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttek szerint. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. Salamon képviselő úr, parancsoljon!
A napirendi javaslat vitája, a napirend elfogadása
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Javaslom a napirendnek egy 3. ponttal történő kiegészítését. Tudomásunk szerint a Szocialista Párt a plenáris ülés napirendjéhez módosító javaslattal élt, és kéri az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló T/1725. számú törvényjavaslat szavazásra bocsátását. Ez egy új fejlemény, és amennyiben az Országgyűlés eleget tesz a Szocialista Párt képviselőcsoportja ezen indítványának, akkor ma a plenáris ülésen erről a törvényről szavazás lesz.
Ugyanakkor van a törvénynek egy pontja, a 3. § (7) bekezdés, amelyet a kormány feles szavazású részként jelölt meg, álláspontunk szerint ez azonban kétharmados, tekintettel arra, hogy az ebben szereplő és módosítandó törvényt az Országgyűlés egy korábbi döntésében - amelyet a napirend keretében most nem részletezek; azok az adatok is rendelkezésemre állnak - kétharmadosnak minősítette, és kétharmadosként került szavazásra.
Tehát mindenképpen állást kell foglalnunk ebben a kérdésben, előbb vagy utóbb, és mivel elképzelhető, hogy ma a plenáris ülés napirendje kiegészül ezzel, szavazásokra, esetlegesen zárószavazásra is sor kerül, ezért javaslom, hogy ezzel a napirendi ponttal egészítsük ki a napirendünket.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az én papírjaim szerint a szavazás a módosító javaslatokról a jövő héten lett volna az eredeti tervek szerint. Ha ezt most az Országgyűlés egy héttel előbbre hozván ez megtörténne ma, és a benyújtó levélben nem szerepel ez a törvényhely kétharmadosként, amelyet képviselő úr javasolt, akkor én úgy javaslom a napirend kiegészítését, hogy erről az első két napirendünk megtárgyalása után döntsünk, tekintettel arra, hogy addigra meg tudjuk nézni, hogy a benyújtó levélben mi szerepel - ha ez így elfogadható képviselő úr számára, hogy ne kelljen külön ülést összehívnunk emiatt.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Nekem minden elfogadható, de itt a benyújtó levél másolata.
ELNÖK: Máris itt van... (Rövid egyeztetést követően:) Tisztelt Bizottság! A benyújtó levelet megnézve ez a bekezdés nem szerepel a kétharmados javaslatok között. Hogy ennek utánanézzünk és elő tudjuk készíteni, ezért fönntartom azt a javaslatomat, hogy most szavazzunk az írásban előterjesztett napirendekről, azzal, hogy a képviselő úr javaslatáról pedig ezek megtárgyalása után külön döntenénk mint napirend-kiegészítésről.
Ez egy ügyrendinek is tekinthető javaslat. Megkérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. (Nincs.)
Kérdezem, hogy az általam előterjesztett javaslattal ki ért egyet. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú.
Most pedig az írásban kiküldött napirendekről kérek szavazást. Aki azt elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez jól látható többség.
a) A tűzoltó-egyesületekről szóló törvényjavaslat (T/5281. szám)
Első napirendként tárgyaljuk a tűzoltó-egyesületekről szóló törvényjavaslat záróvitájához elkészített ajánlást. A kormány képviselőjét kérem, hogy foglaljon helyet.
Tekintettel arra, hogy az előterjesztő az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság, kérdezem, hogy a bizottság képviseletében van-e jelen valakinek. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs, de ez nem akadálya a tárgyalásnak.
Egyetlen pontból áll a záróvitához elkészített ajánlás: Szabó Lajos képviselő úr indítványa a megbeszélésünk tárgya. Az előterjesztőt nem tudom ez ügyben megkérdezni; kérdezem a kormány álláspontját - kérem, hogy nevének és beosztásának jelzése után mondja el a véleményét.
DR. RING BÉLA (Önkormányzati Minisztérium): Jó napot kívánok! Dr. Ring Béla vagyok, az Önkormányzati Minisztérium főtanácsosa.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslatot a kormány nem támogatja.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Egy kérdést szeretnék föltenni. Lehet, hogy a kormány képviselője fog rá emlékezni, emlékezetem szerint egy hasonló módosító indítvány már volt az ajánlások között, és akkor a kormány a támogatásáról biztosította azt a módosító indítványt. Ezt a mostanit azért nem támogatja, mert azt a másikat támogatja, vagy valamilyen változás történt az álláspontban időközben?
ELNÖK: Más kérdés van-e? (Nincs.) Tessék parancsolni!
DR. RING BÉLA (Önkormányzati Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Nem is hasonló szöveggel, hanem ugyanezzel a szöveggel nyújtotta be Szabó Lajos képviselő úr az indítványát 27. szám alatt. A kormány annak idején azt támogatta, de azóta május 19-én a tisztelt Ház leszavazta ezt a módosító javaslatot. A kormány tiszteletben tartja a szavazás eredményét, és az a véleménye, hogy zárószavazás előtti módosító indítványt akkor lehet benyújtani, ha koherenciazavart kell kiküszöbölni a Házszabály 107. §-a alapján, és ez a módosító javaslat, ahogy az indokolásából is kitűnik, egy technikai, pontosító jellegű módosító javaslat, vagyis nincs szó koherenciazavar kiküszöböléséről. Tehát a kormány ezért nem támogatja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagyon nagy szükség lenne az előterjesztő jelenlétére, aki meg tudná nekünk indokolni, hogy milyen koherenciazavart kíván kiküszöbölni az indítvány. Még egyszer megkérdezem, van-e az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság részéről vagy az előterjesztő részéről vagy képviselőtársaim valamelyikének részéről olyan indok, ami ezt a kérdést eldöntheti. Tóth András, tessék!
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Mindenfajta meghatalmazás nélkül, elnök asszony - miközben köszönöm a szót - én azt gondolom, hogy az eredeti szöveg a költségvetési törvénnyel kapcsolatban az a fajta előírás, hogy a költségvetési törvényben támogatást kell nyújtani - mert gyakorlatilag ez van benne -, azt gondolom, a költségvetési törvénnyel összefüggő döntéshozatalt determinálja. Vagyis a költségvetési törvénnyel ez valóban ütközik, úgyhogy a Szabó Lajos képviselő úr által benyújtott javaslat pontosabb, és jobban fejezi ki azt a szándékot, amely szándékot, gondolom, a jogalkotó ebben az ügyben meg akar valósítani.
A magam részéről támogatom ezt a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én tiszteletben tartom Tóth András képviselőtársamnak a véleményét, de ha jól értem, a kormány képviselője arra hivatkozott, hogy de ezt a jobb megoldást az Országgyűlés leszavazta. Tehát az Országgyűlésnek az volt az akarata, hogy bármennyire is jobbnak tűnik ez a megoldás, mégis az eredeti szöveget tartsa meg az Országgyűlés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A szavazásunk tehát - ha nincs több észrevétel - két részből áll. Az első rész annak eldöntése, hogy koherenciazavar kiküszöbölésére irányulónak tekinti-e a bizottság a benyújtott indítványt. Ha a szavazásnak az lesz az eredménye, hogy igen, akkor szavazunk az indítványról, ellenkező esetben nem.
Elsőként tehát azt a kérdést teszem föl szavazásra, hogy a benyújtott indítvány koherenciazavar kiküszöbölését célozza-e, ilyenképpen szavazható-e róla. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze. (16) 16 igen. Ki nem értett vele egyet? (12) 12 nem. Köszönöm szépen, megállapítom, hogy az indítványról szavazhatunk.
Aki egyetért az indítvánnyal, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (16) 16 igen. És ki nem ért egyet vele? (12) 12 nem ellenében elfogadtuk.
Köszönöm szépen, a napirend tárgyalását lezártuk.
Másodikként tárgyaljuk az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitájának előkészítéséhez készített ajánlást. Az ajánlás e pillanatban kilenc pontból áll, és most kaptam a jelzést, hogy Révész Máriusz képviselő úr három indítványt még benyújtott, amelyet szerintem még nem tudtunk kiosztani. (Jelzésre:) Megkapta mindenki? Jó, akkor ki tudtuk osztani, és mindenki el is tudta olvasni. Köszönöm szépen.
Üdvözlöm az előterjesztő képviseletében Tatai-Tóth Andrást mint az oktatási bizottság képviselőjét, valamint a kormány képviselőjét.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Szüdi János közoktatási szakállamtitkár.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Az 1. ajánlási pontról kérdezem az előterjesztő képviseletében Tatai-Tóth András képviselő urat.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP, Oktatási és tudományos bizottság): Igen, támogatom.
ELNÖK: Támogatja. A kormány képviselője?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány képviselője is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez elég nagy többség.
A 2. pont összefügg a 6. ponttal. Az előterjesztőt kérdezem.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP, Oktatási és tudományos bizottság): Támogatom.
ELNÖK: Támogatja. Kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány is támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Nagy többséggel támogatja.
A 3. pont összefügg a 4-essel. Előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP, Oktatási és tudományos bizottság): Támogatom.
ELNÖK: Támogatja. Kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Mindketten támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) Nagy többséggel támogatja.
Az 5. pont következik. Előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP, Oktatási és tudományos bizottság): Támogatom.
ELNÖK: Kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Mindketten támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) Nagy többséggel támogatja.
A 7. pont következik. Előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP, Oktatási és tudományos bizottság): Támogatom.
ELNÖK: Kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Mindketten támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége is támogatja.
8. pont, előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP, Oktatási és tudományos bizottság): Támogatom.
ELNÖK: Kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Mindketten támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége is támogatja.
9. pont, előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP, Oktatási és tudományos bizottság): Támogatom.
ELNÖK: Kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Mindketten támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nagy többséggel támogatja.
Köszönöm szépen. Most térünk át a Révész Máriusz által benyújtott három indítványra.
Az 1. pont kapcsán kérdezem az előterjesztőt, amely a törvényjavaslat 5. §-ában a Kt. 55. § (4) bekezdését módosítaná. Előterjesztő?
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP, Oktatási és tudományos bizottság): Én az előző javaslatcsomagot terjesztettem elő, a törvényjavaslatnak az államtitkár úr az előterjesztője.
ELNÖK: Kormány?
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) A bizottságból ki támogatja? (12) 12 igen. Ki nem támogatja? (15) 15 nem. Ki tartózkodott? (1) 1 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatja.
A 11. § a Kt. 95/C. pontját módosítja. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (12) 12 igen. Ki nem támogatja? (15) 15 nem ellenében a bizottság nem támogatja.
A harmadik indítvány, a 11. § a Kt. 132. § (14)-(17) bekezdését módosítaná. A kormányt kérdezem.
DR. SZÜDI JÁNOS szakállamtitkár (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (12) 12 igen. Ki nem támogatja? (15) 15 nem ellenében a bizottság nem támogatja.
Ezzel a napirendet tárgyalását lezártuk. Most egy perc technikai szünetet kérek a napirend-kiegészítés dolgában. (Rövid szünet.)
Folytatjuk az ülést. Most arról az indítványról szavazunk, hogy kiegészítjük-e a napirendet a Salamon képviselő úr által jelzett indítványról való döntéssel.
Tájékoztatom a bizottságot, hogy az IRM képviselője úton van ide, úgyhogy meg fogjuk tudni őt kérdezni.
Szavazás a napirend kiegészítéséről
Először tehát arról szavazunk, hogy kiegészítjük-e a napirendünket ezzel az indítvánnyal; kétharmados többség szükséges hozzá. Aki igen, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ha jól látom, ez egyhangú egyetértés. Köszönöm szépen.
Most egy kis türelmet kérek addig, amíg megérkezik az előterjesztő képviselője. (Rövid szünet. - Megérkezik dr. Kovács Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében.)
Egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényjavaslat (T/5725. szám); döntés módosító javaslat szavazási módjáról
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk az ülést. Napirenden az eskütörvénnyel kapcsolatos javaslat szavazási módjának eldöntése. A benyújtó levél szerint a törvény 3. § (4), (5) és (6) bekezdése igényel kétharmados szavazást. A napirendrevétel javaslattevője, Salamon László képviselő úr szerint a (7) bekezdés ugyancsak kétharmados szavazást igényel. Abban kell döntenünk, hogy kétharmados szavazást ajánlunk-e a tisztelt Háznak vagy pedig feleset.
Először Salamon képviselő úrnak adok szót, utána pedig a kormány képviselőjét kérdezem.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat 3. §-ának (7) bekezdésében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény módosítására kerülne sor. A 2000. évi XCVI. törvényt ugyanakkor az Országgyűlés annak idején kétharmadosnak tekintette és fogadta el, egész pontosan 2000. április 5-én az alkotmányügyi bizottság foglalt állást ebben a kérdésben, és gyakorlatilag - 2 tartózkodást leszámítva - valamennyi bizottsági tag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 2000. évi XCVI. törvény - akkor ugye száma még nem volt -, tehát a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény kétharmados. Ennek megfelelően került sor az ajánlás kibocsátására is T/2064/111. szám alatt, amely kifejezetten tartalmazta azt, hogy a törvényjavaslat elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ezen állásfoglalás szerint tette fel annak idején az Országgyűlés ülésvezető elnöke a törvényjavaslatot szavazásra, és ennek megfelelően az kétharmados többséggel került elfogadásra.
Hivatkozom még az Alkotmánybíróság 1/1999. (II. 24.) határozatára, amelyben az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a kétharmados szavazattöbbséggel egyszer már elfogadott törvényt vagy ilyen törvény egyes rendelkezéseit nem lehet módosítani egyszerű szótöbbséggel.
Tehát mindebből az következik, hogy a 3. § (7) bekezdése kétharmados döntést igényel. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjét kérdezem; kérem nevének és beosztásának ismertetése után a véleményét. Köszönöm.
DR. KOVÁCS FERENC (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Kovács Ferenc vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
A kormány álláspontja szerint a javaslat 3. § (7) bekezdésében foglalt, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény nem kétharmados törvény. Alapvetően azért, miután az Ötv. az, ami e tárgykörben kétharmados, és az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy kétharmaddal az Ötv.-t kell elfogadni, és a törvényhozó természetesen más, az önkormányzatokat érintő szabályozást is elfogadhat feles törvénnyel, amiből az következik, hogy ha kétharmados tárgykört érint, azt az Ötv.-ben kell szabályozni.
ELNÖK: Akkor tehát, ha jól értem, a kormány álláspontja az, hogy erről a bekezdésről nem kell a Háznak kétharmaddal szavazni. (Dr. Kovács Ferenc: Igen.) Köszönöm szépen.
Folytatjuk a vitát: Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak egy kérdést szeretnék föltenni az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének. Emlékezetem szerint nemrégiben a köztársasági elnök úr egyszer egy visszaküldött törvény esetén jelezte azt, hogy az álláspontja szerint feles jogszabályról van szó, és nem kétharmados jogszabályról. Nem tudom, rémlik-e, melyik volt ez a módosítás, mert csak emlékszem arra, hogy egy ilyen történt, de arra már nem, hogy melyik módosítás volt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel? Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Az 1/1999-es Ab-döntésig valóban az volt a helyzet, amit az IRM képviselője most kifejtett. Nem jegyezte meg senki 2000-ben, hogy ez a törvény nem kétharmados, amikor elfogadtuk, noha nem volt az. Tudniillik az akkori kormány, amikor beterjesztette a javaslatot, és úgy tűnt, hogy az ebben a kérdéskörben szélesebb körű konszenzust igényel, akkor kétharmadosként jelezte, noha az alkotmány nem sorolta fel ezt a törvényt a kétharmadosok között, már csak azért sem, mert ilyen tárgykört az alkotmány egyáltalán nem jelölt meg.
Annak következtében, hogy kétharmaddal fogadtuk el, az 1/1999-es Ab-döntés alapján azzá vált, noha egyébként alkotmányjogi, tételes jogi alapja nincs, de Ab-döntési alapja ennek van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Hát ez egy nagyon érdekes megközelítés, mert ez azt jelenti, hogy ezentúl, ha a jövőben bármit kétharmados többséggel elfogadunk, akkor az ab ovo kétharmadosnak tekintendő, annak ellenére, hogy az alkotmány szerint nem kétharmados. Úgy érzem, ez komoly távlatokat nyit... (Derültség.) De szerintem azért megfontolandó az, hogy így kell-e értelmezni ezt az alkotmánybírósági határozatot.
Gyakorlati jelentősége abban van, hogy ez egy összeférhetetlenségi kérdéseket is szabályozó törvény, és abban az esetben - emlékeznek rá, akik akkor képviselők voltak - az összeférhetetlenség tekintetében komoly vita volt a különböző oldalak, a kormányoldal és az ellenzék között, és végül is egy kompromisszum eredményeként született meg ez a törvény. De szerintem önmagában az, hogy egy kompromisszum eredménye egy törvény, még nem biztos, hogy indokolja, hogy kétharmados legyen.
Az eskü ügyében nem beszélhetünk arról, bár egyszer ugyan már beszéltünk róla, de lényeges módosítást tartalmaz a törvény; annyiban módosulna, hogy eddig az eskü keletkeztette a mandátumát az önkormányzati képviselőnek, most ezt a szabályt akarja kivenni a kormány előterjesztése, és csak egy deklaratív hatályú eskütétel lenne. Ez tehát a különbség.
Megfontolandó egyáltalán, hogy ezt a módosítást elvégezzük-e ezen a törvényen. Szerintem az lenne a legegyszerűbb, úgy vághatnánk át a gordiuszi csomót, ha a kormányoldal nem támogatná ezt a módosítást, mármint hogy ez az esküszöveg így módosuljon. Salamon Lászlónak van egy módosító indítványa, amelyik ennek az elhagyására irányul, és azzal meg is oldódik ez a kétharmados probléma.
Azt akartam tehát csak jelezni, hogy szerintem a Wiener György által elmondott értelmezés nagyon messzire vezető következtetéseket engedne. Emlékezzenek rá, van még egy ilyen problémánk: az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvény. Az európai parlamenti képviselők mint olyanok, az alkotmányban természetesen nincsenek benne mint kétharmados törvény, de azt is kétharmadosként fogadtuk el. Viszont arról a jogszabályról is az az álláspontunk, hogy csak politikai konszenzus volt, hogy kétharmados törvény, valójában alkotmányjogilag nem kötelező ott ez a kétharmad.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Szeretném idézni az alkotmányügyi bizottság 2000. április 5-i üléséről a kormány képviselőjének - dr. Fürcht Pál, Belügyminisztérium - az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát. Így szól: "Az előterjesztő véleménye szerint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény kétharmados döntést igényel, lévén, hogy a mandátum keletkezésének a feltételeit is kétharmados törvényben állapítja meg, így a megszűnésére vonatkozóan is." Ennyi a mondat, és utána került sor még egy hozzászólást követően a szavazásra.
Egyébként én azt gondolom, hogy az eredeti döntés fölött nem érdemes most vitát folytatni, mert amire én hivatkozom, az az alkotmánybírósági határozat. Az Alkotmánybíróság nagyon világosan kimondta, Wiener képviselő úr is megerősít ebben, és a plenáris ülés is kétharmadosnak ismerte el ezt a törvényt. Tehát világosan kimondja. Nyilvánvalóan értelmezési helyzetekről van szó, persze, tehát azt gondolom, hogy egészen a kétharmadosság közelébe sem kerülő törvényalkotásnál nyilvánvalóan nem mondhatja ki az Országgyűlés, hogy az kétharmados, nem is életszerű, de az ilyen értelmezéseknél, ha egyszer az Országgyűlés úgy értelmezte, hogy a kérdés kétharmados, úgy szavazott róla, úgy fogadták el, akkor ezt a továbbiakban már nem lehet figyelmen kívül hagyni, és nem lehet feles törvénnyel ezt módosítani. Ezt mondja az Alkotmánybíróság.
Én szeretném a Házat megóvni egy eljárást tekintve alkotmányellenes döntéstől. Úgyhogy én változatlanul fenntartom az álláspontomat, hogy ez kétharmados.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener György kért szót.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Nagyon röviden csak egy megjegyzésem lenne Répássy alelnök úr fejtegetéseivel kapcsolatban.
Nem konstitutív a helyi önkormányzati képviselők esetében sem az eskütétel, viszont kétségtelen, hogy a jogait addig nem gyakorolhatja, ameddig nem teszi le az esküt. Szétválasztja tehát a törvény a mandátum létrejöttét, illetőleg a mandátum alapján történő joggyakorlást. Ez csak egy pontosítás volt.
Egyébként valóban távlatokat nyit ez az 1/1999-es döntés. A távlatnyitás 2000-ben történt meg, mert ha nem kifejezetten kétharmadosként fogadtuk volna el ezt a törvényt, akkor annak ellenére sem lenne kétharmados, hogy több mint kétharmad megszavazta. De mivel deklaráltuk, hogy így fogadjuk el, ennek következtében került ez a törvény az 1/1999-es Ab-döntés hatálya alá.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Akkor csak ezekre a bizonyos alkotmányos távlatokra hadd mondjak valamit. Ha tehát netalántán a jövendőben egyszer, valaha, a következő harminc évben előfordul, hogy egy kormány kétharmados többséget szerez, és innentől kezdve deklaráltan minden törvényét kétharmaddal fogadja el, akkor azok soha nem változtathatók meg feles törvénnyel, Wiener György értelmezése szerint.
Szerintem nagyon veszélyes ebben az irányban értelmezni ezt az alkotmánybírósági határozatot, de szívük rajta; ha így értelmezik, akkor ez majd biztosan bekerül a nagykönyvekbe, és ezentúl már nehéz lesz Wiener Györgynek az ellenkezőjéről győzködni a parlamentet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
A kormány képviselőjéé a szó.
DR. KOVÁCS FERENC (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Továbbra is fenntartjuk azt az álláspontot, hogy nem feles törvény (Sic!) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény.
ELNÖK: Tehát azt az álláspontot tartja fenn, hogy nem kétharmados törvény.
DR. KOVÁCS FERENC (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
Döntés a plenáris ülésen történő szavazás módjáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor szavazzunk a plenáris ülésen történő szavazás módjáról!
Aki tehát azzal ért egyet, hogy kétharmaddal kell elfogadnunk ezt a törvényhelyet, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 12 igen. Ki nem értett vele egyet? (8) 8 nem. És hány tartózkodás? (7) 7 tartózkodás mellett úgy döntöttünk, hogy az indítványról feles többséggel fogunk szavazni.
Köszönöm szépen, az ülést bezárom. Tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy a jövő hétfőn korábban fogjuk kezdeni az ülést; elég sok munkánk lesz.
Köszönöm.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 48 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea