AIÜB-28/2008.
(AIÜB-98/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. szeptember 22-én, hétfőn, 11.30 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Dr. Wiener György (MSZP) napirend előtti ügyrendi felvetése a "Megegyezés - Magyarország megújításának lehetséges irányairól" című program elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/6240. szám) képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vétele tárgyában *
Dr. Wiener György (MSZP) ügyrendi indítványa *
Szavazás az ügyrendi javaslatról *
Szavazás a módosított napirend elfogadásáról *
A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokkal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/... szám) *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Tordai Csaba, Miniszterelnöki Hivatal) *
Szavazás a bizottsági önálló indítvány benyújtásáról *
a) A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2007. január 1.-december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló (J/6000. szám); b) Az Állami Számvevőszék jelentése a közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről; általános vita *
Berényi Lajos elnök (Közbeszerzések Tanácsa) szóbeli kiegészítése *
Bihari Zsigmond főigazgató (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A Nabucco földgázvezeték előkészítésének és megvalósításának folyamatát segítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/6238. szám); általános vita, valamint döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról *
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Szilágyiné Bátorfi Edit, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Szavazás bizottsági módosító javaslat benyújtásáról *
A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, valamint a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5594. szám); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Szavazás a bizottsági módosító indítvány benyújtásáról *
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/5897. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) ügyrendi felvetése a szeptember 24-ére összehívott bizottsági ülés napirendjével kapcsolatban; az ügyrendi észrevétel vitája *
1. A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokkal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/... szám)
(Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
2. a) A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2007. január 1.-december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló (J/6000. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről
3. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, valamint a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5594. szám)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/5897. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5. A Nabucco földgázvezeték előkészítésének és megvalósításának folyamatát segítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/6238. szám)
(Dr. Kóka János (SZDSZ), Lendvai Ildikó (MSZP), dr. Navracsics Tibor (Fidesz), Herényi Károly (MDF), dr. Semjén Zsolt (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita, valamint döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
6. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
- A "Megegyezés - Magyarország megújításának lehetséges irányairól" című program elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/6240. szám)
(Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) képviselő sürgősségi javaslattal benyújtott önálló indítványa)
7. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2008. június 9-ei ülésén elfogadott, "a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról" szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/5589/113. számon került iktatásra)
(Zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. § (2) bekezdés szerinti eljárásban)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz) megérkezéséig dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Bihari Zsigmond főigazgató (Állami Számvevőszék)
Szűcs Júlia főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Szilágyiné Bátorfi Edit főosztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Berényi Lajos elnök (Közbeszerzések Tanácsa)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 31 perc)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek! Tisztelettel kérem képviselőtársaimat és vendégeinket, hogy foglaljanak helyet, igen sok munka vár ma ránk.
A mai bizottsági ülésünket megnyitom. Megállapítom, hogy az ülésünk a helyettesítésekkel együtt határozatképes. Ismertetem a helyettesítés rendjét: Szakács Imre helyettesíti Kerényi Jánost, Kontrát Károly Balsai Istvánt, Balogh László Faragó Pétert, Horváth Zsolt Dorkota Lajost, én pedig Csákabonyi Balázst.
Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttek szerint. Előtte azonban Wiener Györgynek adok szót ügyrendi kérdésben. Tessék!
Dr. Wiener György (MSZP) napirend előtti ügyrendi felvetése a "Megegyezés - Magyarország megújításának lehetséges irányairól" című program elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/6240. szám) képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vétele tárgyában
Dr. Wiener György (MSZP) ügyrendi indítványa
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A Házszabály 52. § (1) bekezdése alapján ügyrendi javaslatot tennék, lévén, hogy ha valamely kérdés nem szabályozott a bizottságra vonatkozó házszabályi rendelkezésekben vagy a bizottság ügyrendjében - ilyen nincs jelenleg -, akkor a plenáris ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, az pedig egy ilyen ügyrendi felszólalást lehetővé tesz.
Azt indítványozom, hogy a mai ülés napirendjéről vegyük le Navracsics Tibor határozati javaslatát, mégpedig azon indok alapján, hogy a határozati javaslat nem egyértelmű, és komoly alkotmányossági, illetve házszabályi problémákat vet fel. A határozati javaslat szerint a "Megegyezés - Magyarország megújításának lehetséges irányairól" szóló dokumentum elnevezése program - tehát nem kormányprogram -, az indoklásban viszont olyan szövegezés található, amely arra utal, hogy itt mégis kormányprogramról lehet szó, márpedig kormányprogramnak az előterjesztésére kizárólag a miniszterelnök-jelölt, még csak nem is a miniszterelnök jogosult.
Annak érdekében, hogy ezt az alkotmányossági problémát kellően tisztázni lehessen, és esetleg maga az előterjesztő is átgondolja a saját javaslatát, indítványozom, hogy vegyük le napirendről ma ezt a határozati javaslatot, és tárgyaljuk a bizottság következő ülésén vagy a jövő hétfőn, amikor már ezek a problémák tisztázódtak, illetőleg maga az előterjesztő újra átgondolta elképzelését.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ügyrendi javaslatról lévén szó, frakciónként egy-egy megszólalásra van lehetőség.
Salamon László, KDNP.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! A javaslat szerintem nem teljesíthető, már csak házszabályi okokból sem. A Házszabály előírja, hogy a tárgysorozatba-vételre benyújtott önálló indítványok felett a kijelölt bizottságnak 30 napon belül állást kell foglalnia. Amiről Wiener képviselő úr beszél, az annak a vitának a tárgya, amelyet akkor tudunk lefolytatni, ha napirendre vettük a kérdést itt a bizottságban. Ha viszont nem vesszük napirendre, és eltelik 30 nap, akkor az alkotmányügyi bizottság megsértette a Házszabályt.
Tehát a KDNP nevében ellenzem az ügyrendi indítvány teljesítését.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Navracsics Tibor!
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Én is szeretném kérni, hogy vegye napirendre a bizottság, hogy megvitathassuk érdemben a dokumentum karakterét is, illetve a parlament lehetőségeit ez ügyben.
Mindannyian tudjuk, Wiener képviselőtársam is tudja, hogy egy olyan dokumentumról van szó, amelyet nem más, mint maga a szerzője nevezett többször programnak, a kisebbségi kormány programjának. Én úgy gondolom, a parlament egy fontos mulasztást pótolhat azzal, ha megvitatja és szavazhat a kisebbségi kormány programjáról.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth András és Wiener György jelentkezik - el kell dönteniük, hogy melyikük szólal fel. Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Salamon László felvetése akkor lenne indokolt, ha már október első hetében lennénk, de ennek az indítványnak a benyújtási dátuma 2008. szeptember 15-e, azóta hét nap telt el, a 30 napos határidőt tehát semmiféle veszély nem fenyegeti.
Navracsics frakcióvezető úr, képviselőtársam felvetésére pedig azt mondanám, hogy ennek a dokumentumnak a megnevezését az SZDSZ határozta meg, amikor cselekvési programot kért a miniszterelnöktől, a miniszterelnök "cselekvési program" kifejezést használt, aminek semmi köze a kormányprogramhoz, mely egy strikt jogi kategória, és a kormányprogrammal kapcsolatos alapvető rendelkezések az alkotmányban találhatóak. Tehát teljesen egyértelmű, hogy ebben az esetben nincs szó kormányprogramról. Egyébként erre utal maga a határozati javaslat 1. pontja is, ám az indoklás már a kormányprogram irányába mozdítja el az indítványt. Ez okozza a komoly alkotmányossági problémákat.
Egyébként vannak ezen túlmenően még komoly házszabályi gondok is ezzel az előterjesztéssel, ezt majd a vita során fogom kifejteni, nem ma.
Javaslom, hogy az általam felvetett ügyrendi javaslatot támogassa a bizottság. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Nem is nagyon látok több frakciót...
Szavazás az ügyrendi javaslatról
Akkor határozunk az ügyrendi javaslatról. Aki egyetért az ügyrendi javaslattal, mely szerint a mai ülésünk napirendjéről ezt a 6. sorszámmal jelzett napirendet vegyük le, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki nem értett vele egyet? (13) 13 nem.
Tehát 15 igennel, 13 nem ellenében ezt a napirendet a mai ülésünk napirendjéről levettük.
Szavazás a módosított napirend elfogadásáról
Most az így összeállított napirendről kérek szavazást. Aki elfogadja a napirendet, kérem, jelezze kézfelemeléssel. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem fogadta el? (13) 13 nem ellenében a mai tárgysorozatunkat megállapítottuk.
Elsőként tárgyalja a bizottság a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokkal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot, amelynek kapcsán arról kell döntenünk, hogy bizottsági önálló indítványként benyújtjuk-e az Országgyűlésnek.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Tordai Csaba államtitkár urat, a Miniszterelnöki Hivatal képviseletében.
Elöljáróban emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy e törvényjavaslat benyújtását az Alkotmánybíróság 2008. április 30-án hozott határozata alapján megkezdett - és reményeink szerint befejezett - ötpárti tárgyalások eredményeként állítottuk össze, s talán egy mondatot érdemes arról szólni, miért javasolom, hogy bizottsági indítványként terjesszük be. Miután a törvényjavaslat leginkább érintettjei azok a pártok, amelyek a parlamenti frakciókat is alkotják, ezért úgy véltem, hogy ezt egy parlament szakbizottsága által benyújtott indítványként helyesebb az Országgyűlés elé terjeszteni.
Megkérdezem a javaslatról a kormány álláspontját, mindenekelőtt Tordai államtitkár urat. Tessék, parancsoljon!
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Tordai Csaba, Miniszterelnöki Hivatal)
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A kormány ezt a normaszöveget az Alkotmánybíróság határozatával összhangban állónak tartja. Úgy véljük, azt a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet is megszünteti, amelyet szeptember 30-i határidővel meghatározott az Alkotmánybíróság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kér szót? Rubovszky képviselő úr, parancsoljon!
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm szépen. Én először egy kérdést szeretnék föltenni, és hadd tegyem föl az elnök asszonynak. Nevezetesen az alkotmánybírósági határozat kifogásolta azt a finanszírozási módszert, hogy csak parlamenti párt alapítványa kaphat ilyen pénzt. Azt szeretném megtudni, hogy a pártfinanszírozásnak a költségvetési támogatás tekintetében egészen más módszere van a törvényben: mi az indoka annak, hogy a pártfinanszírozási módszertől eltérünk az alapítványok finanszírozásánál? Nem tudom, kinek kell föltennem ezt a kérdést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács Béla?
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Ott folytatnám, ahol Rubovszky György képviselő úr a mondata első felét befejezte.
Meggyőződésem szerint az előterjesztő az Alkotmánybíróság döntésének csak részben igyekszik eleget tenni. Van ugyanis az Alkotmánybíróságnak egy - egyébként ebben az indokolásban is idézett - olyan kitétele, amely világosan arra utal, hogy egy előző választás eredményei nem határozhatják azt meg, hogy vajon mi lesz a következő választás eredménye. De arról is szó van egyértelműen az én meggyőződésem szerint, hogy az adott szituációban ezek az alapítványi célok, amelyeket meg kell valósítani, nem köthetők kizárólag a parlamenti pártokhoz, hiszen a parlamenti pártok esetében egyáltalán az is időnként vitatható lenne az elkövetkezendő időben, hogy mely párt az, amelyik parlamenti párt, és milyen módon.
Következésképpen én azt gondolom, azt egyértelművé kell tenni, hogy az Alkotmánybíróság döntése és az abból következő teendők ezzel a határozati javaslattal nem kapnak kielégítő választ. Én legalábbis aggályosnak tekintem. Meggyőződésem ugyanis, hogy az alapítványi célok, amelyeket meg kell valósítani, kifejezetten olyan jellegűek, amelyek ugyan politikai célok is lehetnek, de nem párthoz kötődőek, még kevésbé pártpolitikához kötődőek. Ha ez így van és legalább részben így igaz, akkor meggyőződésem szerint tovább kellene ezt az ügyet vitatni, tovább kellene ezt tárgyalni, és egyértelművé kellene tenni, hogy mikor, milyen módon juthatnak alapítványi pénzekhez azok a pártok is, amelyek az előző választáson nem kerültek be a parlamentbe.
Tudom, hogy itt arról van szó, azonnal föl lehet hozni azt, hogy hány száz párt van ma Magyarországon. De meg kell mondanom, hogy ez a párttörvény hibája, és nem az Alkotmánybíróság döntéséből következő, a határozatban is rögzített lehetőségeket rejti magában.
Mindezek alapján azt gondolom, hogy helyes és célszerű lenne, ha ennek a továbbtárgyalása megtörténne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Bár rendkívül fontosnak tartom azokat a felvetéseket, amelyeket Rubovszky képviselő úr és Turi-Kovács Béla felvetett, de azt szeretném leszögezni, hogy a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat benyújtását és elfogadását. Egyszerűen nem lehet minden hiányosságot orvosolni egyidejűleg, viszont október 1-jével megszűnne a jogalapja a pártalapítványok támogatásának, és ezért szükség van arra, hogy ezt a mulasztásos alkotmánysértést a parlament minél hamarabb orvosolja.
Ezt követően szerintem újabb korrekcióra esetleg sort keríthetünk, amennyiben ezek a felvetések konszenzusra találnak, pontosabban ezek megoldására van konszenzusos javaslat, de azt azért le kell szögeznem, hogy az Alkotmánybíróság egy más összefüggésben megvizsgálta azt, hogy az 1 százalékot el nem ért pártok költségvetési támogatásból való mellőzése alkotmányos-e vagy sem, és ezt alkotmányosnak találta az Alkotmánybíróság. Tehát az Alkotmánybíróság megengedhetőnek talál olyan szempontokat a költségvetési támogatásnál, amelyek a pártok tényleges társadalmi támogatottságának, azaz a választásokon megmért társadalmi támogatottságának a függvényéhez köti a támogatást.
Ezért tehát ez a megoldás, amelyet az elnök asszony beterjesztett, alkotmányos megoldásnak tűnik, még akkor is, ha az itt felvetett problémákra nem ad kielégítő választ. De kérem, fontolják meg, hogy annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság által megszabott határidőre pótolható legyen ez az alkotmányos mulasztás, legalábbis megoldást kínáljon az Országgyűlés, annak érdekében fogadjuk el ezt a törvényt. Ezt követően szerintem lehet további korrekciókról tárgyalni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rubovszky György!
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Tisztelettel, azt hiszem, nem árulok el titkot, hogy ma fél egykor a Házbizottság arról fog tárgyalni, hogy ezt a törvényjavaslatot Házszabálytól eltéréssel a mai napon elfogadják, tekintettel arra, hogy szeptember 22-e van, és szeptember 30-áig ki is kell hirdetni a törvényt ahhoz, hogy egyáltalán ez a negyedéves elmaradás ne következzen be.
Engem meggyőzött Répássy Róbert, elfogadom, bár tartalmában fogunk kezdeményezni egy másfajta számítást, vagyis hogy álljunk rá arra a költségvetési támogatásra, amelyet a pártok kapnak. De ezt támogatom, hogy ez ma minél előbb keresztülmenjen, és a Házszabálytól eltéréssel ebből törvény lehessen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács Béla!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Azt gondolom, Répássy Róbert alelnök úr fontos dolgot mondott, nevezetesen azt én megértem, hogy financiális okoknál fogva a parlamentben lévő pártok számára igen fontos, hogy ez határidőre megtörténjen, ellentétben számos más alkotmánybírósági döntéssel, amelyek hosszú-hosszú éveket várnak arra, hogy valamikor majd a parlament abban állást foglaljon. Megértem a financiális szempontokat.
Ugyanakkor azt gondolom, az is nagyon fontos lenne, hogy az is egyértelműen jelenjen meg, hogy nem lezárt az ügy. Tehát világos legyen az, amire itt egyébként az alelnök úr utalt, hogy e tekintetben, úgy gondolom, most történik valami olyasmi, magam is meg fogom szavazni ezt az indítványt, de azt gondolom, az világos kell hogy legyen, hogy ha ez nem lezárt, akkor ennek folytatása kell legyen; olyan folytatása, amely szélesebb közmegegyezésre alapul, mint az az egyébként nagyon egyszerű indok, mint ami itt most fölmerül. Nem egyszerűen arról van itt szó most, hogy valami olyan döntés születik, amely döntés az öt parlamentinek mondott párt esetében kielégítő. Hanem egész egyszerűen arról van szó, hogy egy szélesebb kört kell kielégíteni akkor majd, amikor itt további tárgyalások lesznek.
Az én meggyőződésem szerint tehát ezeket a tárgyalásokat folytatni kell, és meg kell találni azt a megoldást, egyébként a pártfinanszírozás tekintetében is nyilvánvalóan, amely egy szélesebb kört képes elérni. Azt gondolom, az Alkotmánybíróság éppenséggel ezt célozta meg a döntésével.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy maga a javaslat éppen ezt a problémát orvosolja, amelyet a képviselő úr itt feszegetett. Hiszen ha megnézi a szöveget, abból az derül ki, hogy azokra a pártokra vonatkozik, amelyek költségvetési támogatásban részesülnek. Ilyenképpen éppen ezzel teszünk eleget az Alkotmánybíróság határozatának. De nem akarom megvitatni itt hosszasan ezt a dolgot, csak a figyelmet szerettem volna fölhívni, hogy a probléma orvosolva vagyon.
Hankó Faragó Miklós, parancsoljon!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, csak nagyon rövid felszólalást teszek. A vita elején nem voltam itt, ami rögtön megkérdőjelezi, hogy ildomos-e bekapcsolódnom a vitába; bocsánat, csak az SZDSZ álláspontját szeretném rögzíteni.
Mi megértjük azt a helyzetet, hogy szeptember 30-ával egy fontos határidő múlik el, ha a parlament nem teljesíti jogalkotási kötelezettségét, de mi a javaslatot nem tartjuk kellően kiérleltnek. S miután tisztában vagyunk azzal, hogy a Házszabálytól való eltérésnek a többsége is meglesz a parlamentben, és tudom, hogy jó eséllyel, amennyiben ma erről dönt a Ház, akkor ennek megfelelően fog dönteni, azt szeretném kérni, hogy a dologra térjünk vissza a közeljövőben, mert így semmiképpen nem tartjuk elfogadhatónak a szabályozást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, a bizottság tagjait, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Ha nem, akkor kérem a kormány képviselőjét. (Dr. Tordai Csaba jelzi, hogy nem kíván szólni.) Ő sem, köszönöm.
Szavazás a bizottsági önálló indítvány benyújtásáról
Szavazás következik. Aki támogatja, hogy ezt az indítványt a bizottságunk a parlamentnek benyújtsa, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, látható túlnyomó többség. Ki nem támogatja? (1) Egy ellenzés mellett a bizottságunk az indítványt benyújtja.
E napirend tárgyalását lezárjuk.
Másodikként tárgyalja a bizottságunk a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2007. január 1.-december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámolóját, amelynek általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk, és az Állami Számvevőszék jelentését a közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről című napirendet.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál kedves vendégeinket. Megkérdezem először Berényi Lajos urat, a Közbeszerzések Tanácsa elnökét, kíván-e kiegészítést fűzni a leírtakhoz. Tessék parancsolni!
Berényi Lajos elnök (Közbeszerzések Tanácsa) szóbeli kiegészítése
BERÉNYI LAJOS elnök (Közbeszerzések Tanácsa): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A Közbeszerzések Tanácsa évente beszámol az Országgyűlésnek az előző évi közbeszerzési tapasztalatokról és a saját tevékenységéről. Szeretném jelezni, hogy ezúttal is, mint minden évben, ez a jelentés, amelyet még július végén nyújtottunk be a tisztelt Országgyűlésnek, a Közbeszerzések Tanácsának testületi véleményét tükrözi. A meglehetősen terjedelmes jelentés elemzi a 2007. évi közbeszerzési tapasztalatokat, a Közbeszerzések Tanácsának tevékenységét és a Közbeszerzési Döntőbizottság tapasztalatait és tevékenységét. Az idő rövidségére való tekintettel, ha megengedik, ebben a bizottságban elsősorban a jogszabályi környezet tekintetében szeretnék kiegészítést fűzni az előterjesztéshez.
Ismeretes, hogy 2007-ben elkezdődött a 2004-ben elfogadott és jogharmonizált közbeszerzési törvény, egyébként azóta sokszor módosított törvény átfogó felülvizsgálata. Ezt a kormány ez év első felében benyújtotta, az általános vita megkezdődött a parlamentben. Jelenleg a részletes vita következik, azt hiszem, a következő héten, és elég nagy számú módosító indítványt nyújtottak be az országgyűlési képviselők.
A mi tapasztalataink szerint is indokolt a jelenleg hatályos közbeszerzési törvénynek egy szélesebb körű módosítása, és a Közbeszerzések Tanácsa egyetért azzal a koncepcióval, hogy a törvény legyen rövidebb, áttekinthetőbb és lehetőleg egyszerűbb. Ezen belül is mi már az előző évi országgyűlési vitában is jeleztük, hogy a Magyarországon jelenleg érvényes három eljárási rend, úgymint az európai uniós eljárási rend, a nemzeti eljárási rend és az úgynevezett egyszerű közbeszerzési szabályozási eljárási rendből célszerű az európai uniós értékhatárú eljárási rend mellett, amely kötelező számunkra, a másik két eljárási rendet összevonni, és ezzel jelentős mértékben egyszerűsíteni a törvényi szabályozást.
Egyetértünk azzal is, hogy lehetőség szerint szükséges a jelenlegi nagyon széles körű és bürokratikus adatszolgáltatási kötelezettséget az ajánlattevők számára egyszerűsíteni, és ezen keresztül is gyorsítani lehetőség szerint a közbeszerzési eljárásokat. A közbeszerzési törvény módosítása azért is fontos, mert az uniós támogatások tekintetében nagy jelentősége van annak, hogy a következő időszakban a közbeszerzések tisztasága és jogszerűsége milyen mértékben fog megvalósulni.
Ami a 2007. évi tapasztalatokat illeti, azt kell mondanom, hogy Magyarországon több mint 1500 milliárd forint értékű közbeszerzés valósult meg. Ezeknek egy jelentős része anélkül bonyolódott le, hogy jogorvoslati eljárást kezdeményeztek volna. De tudni kell azt is, és a jelentés ezt tartalmazza, hogy 750 esetben a közbeszerzési felhívásokat, illetve az eljárások eredményét az érintett felek vagy hivatalból, vagy kérelemre megtámadták a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, és a Közbeszerzési Döntőbizottság 130 esetben meg kellett semmisítse az eljárás eredményét. Tehát az előző évhez képest ugyan csökkent a jogviták száma, de ez még mindig magasnak minősíthető.
A másik sokat vitatott kérdés a korrupció kérdése; erről szó volt az előző évi parlamenti vitában is. A Közbeszerzések Tanácsa arra törekszik, hogy ebben az évben, még az év vége előtt - erre pályázatokat írtunk ki független intézetek számára - megpróbáljunk egy, az eddiginél részletesebb, konkrétabb és szakszerűbb véleményt kialakítani abban a tekintetben, hogy itt milyen lépésekre, milyen intézkedésekre van szükség. Azt is szeretném jelezni a tisztelt bizottságnak, hogy a Közbeszerzések Tanácsa addig is, amíg a jelenlegi törvény van hatályban, arra törekszik a saját eszközeivel, hogy az érintett ügyfeleknek széles körű ajánlásokat és megfelelő tájékoztatásokat biztosítson, és emellett működtetünk egy olyan rendszert, ahol bárki a Közbeszerzések Tanácsa apparátusánál konkrét kérdéseket föltehet, és megpróbálunk eligazítást adni, ahol a törvény szövege nem kellően igazítja el a közbeszerzésben részt vevőket.
Fontosnak tartottuk és tartjuk azt is, hogy a nyilvánosság számára minél több lehetőséget biztosítsunk. Ez évben rátértünk arra, hogy a Közbeszerzési Értesítő, amelyet a Közbeszerzések Tanácsa szerkeszt, most már elektronikus formában jelenik meg hivatalosan, és papír alapon csak a másolata jelenik meg. A hivatalos elektronikus formához bárki ingyen hozzájuthat. A honlapunkat is nagymértékben korszerűsítettük, és a közbeszerzési folyamatokat az arra kíváncsiak, érdeklődők figyelemmel kísérhetik, és jelezhetik igényüket ezzel kapcsolatosan.
Tisztelt Bizottság! Ennyiben kívántam röviden kiegészíteni a jelentésünket. Időközben elkészült az Állami Számvevőszék átfogó ellenőrzésének dokumentuma is, a Közbeszerzések Tanácsának munkatársai ebben részt vettek. Azokkal a megállapításokkal, amelyek a Közbeszerzések Tanácsára és a Döntőbizottságra vonatkoznak, egyetértünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Megkérdezem az Állami Számvevőszék képviselőjét, kíván-e szólni. Tessék parancsolni!
Bihari Zsigmond főigazgató (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése
BIHARI ZSIGMOND főigazgató (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen, elnök asszony. Bihari Zsigmond vagyok, az Állami Számvevőszék főigazgatója. Úgy gondoltam, néhány gondolatot megosztok a tisztelt bizottsággal a jelentésünk kapcsán.
Nos, az Állami Számvevőszék tulajdonképpen az első közbeszerzési törvény megalkotásától kezdve folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a közbeszerzések ellenőrzésére. A jelenlegi ellenőrzésünknek talán az ad különös jelentőséget vagy bizonyos sajátosságot, hogy a helyszíni ellenőrzésünk végén a tapasztalatok összegzésénél tartottunk, amikor a kormány benyújtotta a törvényjavaslatot a parlamentnek. Ez egyik oldalról egy soha vissza nem térő lehetőségnek tűnő dolog is, hogy így jobban hasznosulhatnak az ellenőrzési megállapításaink, másrészt viszont a szituációból azért óhatatlanul bizonyos kényes összefüggése is felszínre került a dolognak, hogy amikor már egy, a kormány által kiérlelt törvényjavaslat fekszik a parlament asztalán, még nehezebb egy külső ellenőrző szervezetnek az adott esetben kritikus megjegyzéseit, észrevételeit figyelembe venni. Ezt a polémiát érdemben oldotta az a körülmény, hogy az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága közbeszerzési albizottságának az elnöke levélben megkereste az Állami Számvevőszék elnökét, hogy a bizottság módosító indítványait az ellenőrzési tapasztalatok ismeretében véleményezzük. Ezt megtettük, nyolc pontban foglaltuk össze megjegyzéseinket. Ezek közül egyet szeretnék kiemelni, amely arra irányult, hogy a törvénymódosítás szerint a jelenlegi hároméves elévülési idő egy évre szűkül. Ez az ellenőrzés szempontjából azt jelenti, hogy érdemben mérséklődik, majdhogynem kizáródik a számvevőszéki ellenőrzések technológiai folyamatát, időszükségletét ismerve annak a lehetősége, hogy az ellenőrzési megállapítások alapján érdemi intézkedésekre kerülhessen sor.
Értelemszerűen ezek a nyolc pontban összefoglalt észrevételeink a bizottsági módosító indítványhoz kapcsolódhattak. Ezen túlmutatóan is a jelentésünk tartalmaz olyan megállapításokat, amelyeket a tisztelt bizottsággal is szeretnék távirati stílusban ismertetni. Ezeket olyan összefüggésben tartom fontosnak, hogy a jogszabály-előkészítő deklarált célja, célkitűzése az, hogy tartós szabályozás szülessen az új Kbt.-vel, amely tehát hosszabb távon jogbiztonságot jelent a közbeszerzés szereplői számára. Ilyen szemüvegen keresztül nézve mi a következő kockázatokat látjuk, amelyek ennek a célkitűzésnek a megvalósulását veszélyeztetik.
A közösségi irányelvek szerint a nemzeti közbeszerzési politika alakítása, formálása, az ehhez fűződő koncepciók megfogalmazása a tagállamok feladata. Nos, az ellenőrzésünk úgy látja, legalábbis a helyszíni ellenőrzésünk időszakában nem beszélhetünk markáns központi kormányzati közbeszerzési politikát alakító koncepcióról és ehhez kapcsolódó stabil intézményrendszerről. Rövid időszakon belül is többször változott a kormányzaton belül azoknak a felelősöknek a köre, akik ennek a politikának a kidolgozásáért, alakításáért felelősek lennének.
További kockázatokat látunk abban, hogy a közbeszerzések központi intézményrendszere és a kormányzati szervek együttműködésében, úgy a szabályozás szintjén, mint a gyakorlatban, vannak bizonyos problémák. Hiányoljuk azokat a megalapozott helyzetértékeléseket, hatáselemzéseket, amelyek stabilan hozzájárulhattak volna a törvényjavaslat koncepcionális megalapozásához. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy jelenleg nem működik olyan, a közbeszerzésekkel kapcsolatos monitoring- és információs rendszer, amely tartalmazná azokat az adatokat, adatbázisokat, amelyek egy ilyen megalapozó-értékelő munkához szükségesek lennének. Csak azért, hogy nehogy félreértés legyen: különböző adatbázisok működnek, elsősorban az uniós támogatásokkal összefüggésben, a kincstári adatbázisok, de ezek az adatbázisok olyan szempontból nem kommunikálnak egymással, hogy a közbeszerzési rendszer működésének az értékeléséhez szükséges speciális összefüggésrendszert képesek lennének kifejezni és közvetíteni.
A következő ilyen, a megítélésem szerint és a jelentésünk szerint lényegi kérdés a korrupciós veszélyek kezelése, ami kifejezetten jó dolog, hogy 2007-től, különösen a kormányzati tevékenységben, stratégiában mint súlyponti kérdés jelenik meg. Ugyanakkor kockázatosnak tartjuk azt, hogy ehhez nem láttuk azokat a konkrét módszerbeli megfogalmazásokat, megjelenítéseket, amelyek kvázi az aprópénzre váltását jelenthetnék ezeknek a koncepcionális elképzeléseknek. Itt szeretném zárójelesen megjegyezni, hogy a holland számvevőszékkel kialakítottunk egy együttműködést, amelynek kifejezetten az a célja - és ezt vállaltuk be, ha úgy tetszik -, hogy a magyar közszféra korrupciós kockázatainak feltérképezésére, értékelésére alkalmas módszertant dolgozunk ki és teszünk le az asztalra. Ebben az ügyben az Állami Számvevőszék elnöke konzultált az igazságügyi és rendészeti miniszter úrral, és tulajdonképpen teljes egyetértés alakult ki abban, hogy az ilyen irányú kormányzati tevékenységhez hogyan kapcsolódhat, hogyan segítheti azt az Állami Számvevőszék által elindított munka, aminek azonban még vannak bizonyos financiális feltételei.
A következő ilyen kockázati tényező a közbeszerzések elektronizálásával kapcsolatban merül föl. Miközben az Unió által egy erőteljesen szorgalmazott és konkrét határidőhöz kötött dologról van szó, és természetesen az Állami Számvevőszék is maximálisan egyetért ezekkel a törekvésekkel, gondnak érzékeljük azt, hogy itt nem történt meg kellően a feltételek felmérése és kiértékelése. Hogy csak két dolgot emeljek ki: a közbeszerzés központi intézményrendszerének felkészültségében is látunk gondokat, de ugyanígy gondokat látunk azon a téren is, hogy az ajánlatkérők információs, informatikai rendszere is bázisát képezhetné az elektronikus kommunikációnak, és jelenleg nem látjuk azt az auditot, amely ezeket a rendszereket megfelelően tudná minősíteni és értékelni.
S végül, de nem utolsósorban a belső kontrollrendszerekben rejlő kockázatokra szeretném felhívni a figyelmet. Jelentésünkkel, megállapításainkkal kapcsolatban számos javaslatot fogalmaztunk meg. Ezek a javaslatok konszenzuson alapulnak, tehát az érintett ellenőrzött szervezetek között nem volt olyan, amelyik nem értett volna egyet a javaslatainkkal.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Gondolom, ez annak is tudható be, hogy a folyamatban lévő jogszabályalkotás remélhetőleg egy sor olyan dologra választ ad, ami egyébként a jelentésben kifogásként megjelenik.
Mivel hozzászólás nem volt, gondolom, nem kell visszaadnom a szót az előterjesztőknek.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Szavazás következik. Aki egyetért azzal, hogy a Közbeszerzések Tanácsának jelentése általános vitára alkalmas, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy túlnyomó többséggel általános vitára alkalmasnak találtuk.
Köszönöm szépen a részvételüket, a napirendet lezárjuk.
Most javaslok egy napirendcserét, tekintettel arra, hogy a gazdasági bizottság nagyon várja, hogy az alkotmányügyi bizottság a Nabucco gázvezeték ügyében milyen álláspontra fog helyezkedni. Ezért azt kérem, hogy ezt a napirendet vegyük most elő.
Ez egy ötpárti indítvány. Megkérdezem, az előterjesztők nevében és képviseletében kívánja-e valaki megindokolni a javaslatot - közülük Navracsics Tibor van jelen. Megadom a szót, parancsoljon!
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Sok szeretettel üdvözlöm az elnök asszonyt és a bizottságot, és köszönöm szépen a lehetőséget, pár mondatban.
Az előterjesztés története még valamikor a tél végére eredeztethető, amikor a Déli Áramlattal kapcsolatos, a magyar kormány és az orosz kormány közötti megállapodás előkészítése, illetve aláírása zajlott. Akkor fogalmazódott meg a Magyar Országgyűlésben, hogy fogadjon el egy olyan határozati javaslatot, illetve hozzon létre egy olyan eseti bizottságot, amely a Nabucco gázvezeték megépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos kérdéseket felügyeli, illetve ehhez tartozóan a diverzifikáció jegyében a Déli Áramlattal kapcsolatos kérdéseket is tárgyalja, illetve ennek fóruma lehet.
Ismereteim szerint a hosszadalmas ötpárti egyeztetés végül meghozta a gyümölcsét, mert egyik pártnak sincs kifogása, teljes konszenzust élvez a határozati javaslat szövege, és az ennek értelmében felálló ötpárti Nabucco eseti bizottság is bírja mind az öt országgyűlési képviselőcsoport bizalmát. Ezért kérem a bizottságot, hogy támogassa az előterjesztést.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A vitát megnyitom, előtte azonban megkérdezem a kormány álláspontját, és arra kérem a megszólalókat, hogy a véleményük elmondása előtt nevüket és beosztásukat a jegyzőkönyv számára szíveskedjenek bemondani. Tessék parancsolni!
SZILÁGYINÉ BÁTORFI EDIT (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jó napot kívánok! Szilágyiné Bátorfi Edit vagyok, az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium európai országok főosztályának vezetője.
Tekintettel arra, hogy a módosító javaslat a Házszabályhoz való megfelelőség biztosítását szolgálja, nem kívánunk semmit hozzáfűzni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor értsük ezt úgy, hogy a határozati javaslathoz kormányálláspont nincs, ha én ezt lefordítom. Ezt így kell érteni?
SZILÁGYINÉ BÁTORFI EDIT (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány álláspontja a határozati javaslattal kapcsolatosan egyértelmű: a Nabucco építésével kapcsolatos erőfeszítéseket szorgalmazzuk és támogatjuk. A módosító javaslathoz nem kívánunk észrevételt fűzni.
ELNÖK: Értem. A kormány részéről kíván-e még valaki megszólalni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, akkor szavazás következik.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki az indítvány általános vitára való alkalmasságát támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú.
Szavazás bizottsági módosító javaslat benyújtásáról
A bizottsági módosító javaslatról történő szavazás következik. Ki ért egyet ezzel? (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez is egyhangú, tehát ezt az indítványt benyújtjuk.
A napirend tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen a részvételt.
Visszatérünk az eredeti sorrendünkhöz, a 3. napirendi pont tárgyalása következik: a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, valamint a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról első helyen kijelölt bizottságként.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Papp Imre szakállamtitkár urat, akinek azonnal kérem is a véleményét a benyújtandó indítványról. Parancsoljon!
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk, elnök asszony.
ELNÖK: Köszönöm szépen, a javaslatot a kormány támogatja. Kérdezem, ezzel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Nincs, akkor szavazás következik.
Szavazás a bizottsági módosító indítvány benyújtásáról
Aki egyetért a bizottsági módosító indítvány benyújtásával, kérem, jelezze. (Szavazás.) Úgy látom, túlnyomó többség, tehát az indítványt benyújtjuk.
Köszönöm szépen, ennek a napirendnek a tárgyalását is lezártuk.
Következik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megvitatása.
Képviselőtársaim rendelkezésére áll egy három pontból álló kiegészítő ajánlás, amelynek egyes pontjairól fogom kérni a kormány álláspontját. Ugyanaz a kérésem, hogy a válaszadás előtt az első alkalommal nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
A kiegészítő ajánlás 1. pontja Molnár László, Tóth Károly és Babák Mihály képviselő urak módosító javaslata. Kérdezem az előterjesztőt, támogatja-e a kormány.
SZŰCS JÚLIA (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Szűcs Júlia vagyok, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője.
A kormány nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát ezt a javaslatot nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Senki sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 2. pont Molnár László képviselő úr indítványa. A kormány álláspontját kérem.
SZŰCS JÚLIA (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ezt sem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs.) Ki támogatja a 2. pontban lévő indítványt? (Szavazás.) Senki sem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 3. pont a gazdasági bizottság módosító javaslata. A kormány álláspontja?
SZŰCS JÚLIA (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány tehát támogatja az indítványt. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatta? (0) Ilyen nem volt. Ki tartózkodott? (13) 13 tartózkodás mellett az indítványt elfogadtuk.
Köszönöm szépen, ennek a napirendnek a tárgyalását is befejeztük.
Ezzel az ülésünk végére is értünk, tekintettel arra, hogy a Balaton-törvényhez nem érkezett zárószavazás előkészítését igénylő indítvány.
Mielőtt berekesztem az ülést, ügyrendi kérdésben Répássy képviselő úr kért szót. Parancsoljon!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! Elnézést kérek a bizottságtól, hogy még ezt az ügyrendi kérdést szeretném tisztázni.
A következő ülés napirendjén, most láttam, hogy módosulás történt, mégpedig az, hogy Szilvásy György miniszter urat a bizottságunk nem meghallgatná, hanem Szilvásy György miniszter úr tájékoztatná a bizottságunkat, szó szerint: "Szilvásy György tárca nélküli miniszter úr meghallgatása az utóbbi napokban nyilvánosságra került adatvédelmi és titkos megfigyelési ügyek tárgyában".
Azt szeretném tisztázni, elnök asszony, miért az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság hallgatja meg ezt a tájékoztatót, amikor egyrészt nem tartozik a feladatkörünkbe, másrészt a bizottság tagjai nem rendelkeznek C típusú nemzetbiztonsági átvilágítással, harmadrészt pedig mi akadályozza Szilvásy miniszter urat, hogy elfáradjon a Nemzetbiztonsági bizottságba, és ott elmondja ezt a tájékoztatóját.
A kérdéseim után azt indítványozom, hogy ne kerüljön sor erre a meghallgatásra, vagy esetleg, ha már meghallgatásra kerül sor, akkor együttes ülésen az erre feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsággal. Bár még mindig nem értem, hogy az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak milyen szerepe lehet ebben a kérdésben, egy konkrét nyomozás, nemzetbiztonsági akció részleteiről miért akar bennünket tájékoztatni a miniszter úr.
ELNÖK: Akkor ezt most nem ennek az ülésnek a napirendjével kapcsolatos ügyrendi kérdésként tekintem, hanem ez most már a bizottsági ülés utáni... (Dr. Salamon László: A szerdai ülés előkészítésének.) - igen. Azt nagyon remélem, hogy senki nem akarja elvitatni az elnöknek azt a jogát, hogy olyan napirendi javaslattal éljen a bizottság ülésére, amilyent jónak lát. De én szívesen elmondom az indokaimat, miért tartottam szükségesnek és fontosnak a miniszter úrtól tájékoztatást kapni.
Az elmúlt jó néhány napban, mondhatnám, hétben napvilágot látott információk azt mutatják, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos alapintézményeit is elérte az a gyanú szerinti törvénytelen tevékenység, amelyről az alkotmányügyi bizottságnak tájékozódnia kell. Nemcsak azért, hogy tudjon róla, hanem azért - és elsősorban emiatt kértem a miniszter urat, hogy fáradjon el hozzánk -, hogy az a joganyag, amely ezzel kapcsolatosan a törvénytárban föllelhető, elegendő védelmet tud-e nyújtani az alkotmányos berendezkedést garantáló szervek, egészen pontosan a minisztériumok és egyéb szervek számára ahhoz, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő; van-e arra szükség, hogy jogszabályokat alkossunk, illetőleg módosítsunk. Amihez egyébként nyilvánvalóan, miután ennek a jogterületnek a szabályozása kétharmados törvényeket igényel, szükség lesz a parlamenti frakciók egymás közötti megállapodására is, ha egyáltalán ilyen fölmerül.
Összességében tehát úgy gondoltam, és most is úgy gondolom, hogy az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak igenis feladatkörébe tartozik, hogy amikor egy ilyen folyamat elindul, akkor erről kellő időben tájékoztatást kapjon.
A kérdésnek az a része, hogy a Nemzetbiztonsági bizottságba ballagjon el a miniszter úr, ennek kapcsán úgy tudom, a holnapi napra ki van tűzve a miniszter úr meghallgatása a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén. Nyilvánvalóan az a szakbizottság teszi a saját dolgát, és ha annak szükségessége merül fel, hogy együttes ülésen tárgyaljunk a dologról, akkor nyilvánvaló, hogy ezt is meg fogjuk tenni, ha ez szükséges. E pillanatban én úgy látom, hogy jól elválasztható a két bizottság feladat- és hatásköre ennek a kérdésnek a tárgyalása kapcsán, ezért tűztem napirendre.
Tessék, Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! Köszönöm a tájékoztatását. Azt azért szeretném leszögezni, ez egy olyan bizottság, ahol jogászok ülnek, ezért tudják, hogy az, hogy egyes sajtóorgánumok azt állítják, hogy ez az úgynevezett megfigyelési ügy elérte az alkotmányos intézményeket, ez még nem bizonyított tény. Majd akkor lehet erről bizonyított tényként beszélni, ha ezt a független magyar bíróság jogerősen megállapítja. Pillanatnyilag tehát az, hogy a Népszabadság mit gondol erről a sztoriról, nem kellene a mi napirendünket meghatározza.
De teszek egy javaslatot, elnök asszony. Ha jól értem, itt valamilyen jogszabályalkotással kapcsolatos problémákat kellene megbeszélnünk a miniszter úrral. Akkor nagyon egyszerű a helyzet: akkor nyilvános ülésen tegyük ezt. Gondolom, a jogszabályalkotás még nem titkos Magyarországon. Tehát amennyiben a miniszter úrnak van olyan javaslata, hogy mit kellene megváltoztatni, a Népszabadság sajtóhírei alapján milyen következtetéseket lehet levonni a jogszabályok ismeretében vagy a jogszabályok változtatásában, akkor ezt tegyük meg egy nyilvános ülésen.
Nekem tehát az a javaslatom, hogy Szilvásy miniszter úr adjon nekünk tájékoztatást az esetleges vonatkozó jogszabályok megváltoztatásáról, nyilvános ülésen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alelnök úr nyitott kapukat dönget ebben a kérdésben, hiszen azért van a meghívóban egyelőre zárt ülésként jelezve a napirend, mert nem tudhatom és egyikünk sem tudhatja, hogy a miniszter úr fog-e részünkre olyan információkat szolgáltatni, amelyek államtitkot képeznek. (Dr. Répássy Róbert: Biztos, hogy nem. - Dr. Kontrát Károly: Ki van zárva.) Természetesen az lesz az első kérdésem miniszter úrhoz, és ha ő azt válaszolja, hogy nem fog olyat elmondani, abban a pillanatban nyilvánossá válik az ülés. De e pillanatban ezt még nem tudhatjuk.
Illetőleg ha igaza lenne Répássy képviselőtársamnak, hogy a sajtópletykák alapján tűzünk ki egy napirendet, akkor persze igaza lenne, de én szeretném, ha a bizottság először informálódna, és utána döntenénk el, hogy milyen lépéseket javaslunk vagy kérünk a kormánytól, vagy akár csak a bizottság maga is milyen lépéseket tesz. Úgy gondolom, a jogszabályalkotás, illetve -változtatás igénye ha felmerül, akkor az csak alapos információk alapján történhet. Hiszen mint mondottam, olyan törvényekről van szó, amelyek az ország alkotmányos berendezkedését alapvetően szabályozzák, ennélfogva kétharmadosak is. Tehát nem szeretnék semmi olyan látszatba keveredni, hogy a pletykáknak felülve itt majd jól elszórakozunk - messze nem erről van szó. Arról van szó, hogy az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság feladatkörébe tartozó ügyben az illetékes minisztertől felvilágosítást fogunk kérni és remélhetően kapni.
Balsai képviselő úr, parancsoljon!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Én is nagyon aggályosnak tartom ezt a műfajt, hiszen a miniszter úrnak nincs törvénykezdeményezési joga, különösen nem minősített törvénykezdeményezési joga. Ha a kormánynak van ilyen szándéka, azt majd benyújtja, a parlament pedig majd eldönti, hogy mit tegyen. Ez teljesen fölösleges; médiaesemény szintjére küzdi le magát a bizottság, ha egyetért ezzel a javaslattal.
ELNÖK: Tessék, Szakács képviselő úr!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm. Elnök asszony, ha jól értettem az ön érvelését, úgy tűzte napirendre ezt a dolgot, hogy Szilvásy miniszter úrral nem egyeztetett? Tehát miniszter úrral nem beszélte meg, mi az, ami elhangozhat? Mert ha jól értettem, erre tetszett hivatkozni, hogy összehívja, mert az alkotmányügyi bizottság hatáskörébe tartozónak tartja, de nem tudja, hogy a miniszter úr mit fog mondani - zárt ülés, nem zárt ülés. Hogyan lehet így előkészíteni egy bizottsági ülést? Ezt hadd kérdezzem meg.
ELNÖK: Rosszul értette, Szakács képviselő úr. Természetesen beszéltem a miniszter úrral, és természetesen neki is elmondtam, hogy zárt ülésként javaslom meghirdetni a napirendet, és ez lesz hozzá az első kérdésem, s ha úgy nyilatkozik, hogy nincs olyan a mondandójában, ami államtitkot képez, akkor egyetért-e azzal, hogy az ülés nyilvános legyen, azt válaszolta, hogy igen. Ennyi.
Azt gondolom, ezt ne most vitassuk meg. Mindenki elmondta talán, remélem, amit elgondolt.
Az ülést bezárom, és a szerdai ülésre szeretettel várom a bizottságot és a vendégeinket is. A viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 28 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea