AIÜB-32/2008.
(AIÜB-102/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. október 6-án, hétfőn, 12.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása *

A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6045. szám); döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *

Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) szóbeli kiegészítése *

A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Rajmon Balázs, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *

Hozzászólások *

Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) reflexiói *

Döntés a tárgysorozatba-vételről *

Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám); általános vita *

Szatmári László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, hozzászólások *

Szatmári László (Pénzügyminisztérium) reflexiói *

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/6133. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *

Dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, valamint az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése Simicskó István úrnak, a Nemzetbiztonsági bizottság elnökének bizottsági ülés összehívásával kapcsolatos eljárása, illetve a Nemzetbiztonsági bizottságban kialakult helyzet tárgyában; állásfoglalás kialakítása *

Szavazás az állásfoglalás elfogadásáról *

Napirendi javaslat

1. Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám)

(Általános vita)

2. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/6133. szám)

(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

3. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről

- A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6045. szám)

(Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) képviselő önálló indítványa)

4. Dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, valamint az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése Simicskó István úrnak, a Nemzetbiztonsági bizottság elnökének bizottsági ülés összehívásával kapcsolatos eljárása, illetve a Nemzetbiztonsági bizottságban kialakult helyzet tárgyában

(AIÜB/1-6/2008., valamint AIÜB/1-4/2008.)

(Állásfoglalás kialakítása)

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Répássy Róbert (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) dr. Simon Gábornak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) távozása után dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Rubovszky Györgynek (KDNP)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) távozása után dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) távozása után dr. Dorkota Lajosnak (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Dencső Balázs főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)

(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 3 perc)

Elnöki megnyitó

DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel üdvözlöm a mai bizottsági ülésen képviselőtársaimat és megjelent vendégeinket.

A mai ülést megnyitom. Megállapítom, hogy az ülésünk a helyettesítésekkel együtt is határozatképes. Ismertetem a helyettesítési rendet: Balsai István helyettesíti Navracsics Tibort, Rubovszky György Kerényi Jánost, Mátrai Márta Répássy Róbertet, én helyettesítem Faragó Pétert, Bárándy Gergelyt pedig Simon Gábor.

A napirend elfogadása

Javaslatot teszek a napirendre, tartalmilag a kiküldöttek szerint. Egy napirendcserét javaslok viszont: a Btk.-módosítást első napirendi pontként tárgyalnánk, hogy a kormány képviselői átmehessenek a külügyi bizottság ülésére. Más változtatást nem javaslok. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban észrevétel. (Nincs.) Aki egyetért a napirenddel, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy ezt egyhangúlag elfogadtuk.

Elsőként tárgyaljuk tehát a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot; az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.. Üdvözlöm a napirendnél az előterjesztőt, Nagy Gábor Tamás képviselő urat. Kérdezem képviselő urat, kíván-e az előterjesztéshez kiegészítést tenni.

Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) szóbeli kiegészítése

DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Nagyon röviden csak egy indoklást fűznék ahhoz, hogy miért kerül ismét a bizottság elé ez a téma.

Talán többen emlékeznek rá, hogy az előző ciklusban az alkotmányügyi bizottság egyszer már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Akkor általános vitára alkalmasnak is tartotta, ám később az Országgyűlés nem vette napirendjére a téma megtárgyalását. Azóta azonban, úgy tűnik, számos olyan jelenség ütötte fel a fejét, amely az aktualitását, az időszerűségét ennek a Btk.-módosításnak ismét napirendre tűzi. Talán többen emlékeznek rá, hogy márciusban történt egy olyan "akció" a fővárosi graffitisek által, amikor szabályosan szétírtak egy villamosszerelvényt, amelyet előzőleg kisiklattak, és aztán elég nagy közbotrányt és felháborodást okozva alkották életművüket tovább ezen a villamosszerelvényen. Azóta még az is bekövetkezett, hogy a BRFK önálló akciócsoportot állított fel a graffitijelenség visszaszorítására, mert azt már nem is lehetne elképzelni, hogy felszámolására.

Ez a javaslat azt célozza, és elsődlegesen nem a büntetés, hanem a törvényi tényállás megalkotásával a társadalomra veszélyesség kinyilvánítása lenne a legfontosabb elérendő cél. Az Országgyűlésnek ebben a körben az a lehetősége van meg, hogy a jogszabályok megalkotásával kifejezze a társadalom elutasítását, a társadalomra veszélyességet. Próbáltam úgy megfogalmazni annak idején az első benyújtáskor ezeket a törvényi tényállásokat, illetve büntetési tételeket, hogy ezek igazodjanak az elérendő büntetőpolitikai célokhoz, elsősorban a reparáció jellegű, tehát a közérdekű munka, pénzbüntetés, és csak másodlagosan az ennél súlyosabb jellegű büntetések jöhetnek szóba, visszaeső, illetve szervezett elkövetések és világörökségi vagy műemléki értékek megrongálása esetén.

Kérem, hogy a bizottság tárgyalja meg és támogassa az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjét kérem, Rajmon Balázs urat, hogy a kormány álláspontját ismertesse.

A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Rajmon Balázs, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Jó napot kívánok!

A kormány a tárgybeli törvényjavaslatot nem tudja támogatni, de hangsúlyozni szeretném, hogy kiemelten fontos kérdésnek tekinti a falfirka elleni fellépést.

A beiktatni kívánt törvényi tényállás elkövetési magatartásai jelenleg is büntetendők, mind a szabálysértési törvényben a rongálás tényállása keretén belül, mind a büntető törvénykönyv 324. §-ában a rongálás tényállásában. És szeretném azt kiemelni, hogy nemcsak érték szerint minősül a jelenlegi büntetési rendszerben, tehát nemcsak hogy mekkora kárt okozott az adott graffiti elhelyezésével, hanem külön minősített esetként szerepel, ha kulturális javak körébe tartozó tárgyra, vallási tisztelet tárgyát képező tárgyra követik el, esetlegesen temetkezési helyre vagy hasonló tárgyak ellen követik el ezt a graffititámadást. A beiktatni kívánt törvényi tényállás tehát igazából új elemet nem tud hozni a szankcionálás terén egyetlen ponton sem.

Ami azonban a megoldást jelentheti, az az, hogy ha figyelembe vesszük a felderítési statisztikai mutatókat: a felderítés rettentő alacsony ezekben az ügyekben. Éppen ennek keretében került sor a képviselő úr által is említett külön akciócsoport felállítására. A kormány egyébként a törvényjavaslat kapcsán készített előterjesztésében részletes cselekvési programot készített, hogy milyen módon lehetne a felderítési hatékonyságot növelni ezen cselekmények kapcsán. Itt emelném ki különösen azt, hogy az Országos Bűnmegelőzési Bizottság rendszeresen pályázatokat fog kiírni ezen cselekvési terv szerint az ilyen magatartásokkal szembeni fellépést elősegítendő; továbbá mindenképpen szorosabbra kell fűzni a rendőrség, a polgárőrség és a közterület-felügyelet együttműködését, hiszen ezeket a cselekményeket ténylegesen csak helyi szinten lehet felismerni, az úgynevezett tegek alapján, és csak így lehet ezeket az elkövetőket megakadályozni ezeknek a cselekményeknek az elkövetésében.

Röviden ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát ha jól értem, a kormány nem támogatja az indítványt.

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, a kormány nem támogatja.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Turi-Kovács Béla!

Hozzászólások

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Álláspontom szerint a kormány most kifejtett és meghallgatott véleménye, álláspontja több irányból is téves. A nevesítése ennek a cselekménynek különösen fontos a bűnüldöző szervek tekintetében. Nem mindegy, hogy egy általánosságban megjelölt és egyfajta rongálásnak minősülő cselekményről beszélünk, vagy egy nevesített cselekményről, amelyet ily módon lehet a bűnüldöző szerveknek is központilag is és a saját helyi szervein keresztül is a leginkább elérni, leginkább felderíteni.

Természetszerűleg önmagában csak a fenyegetettség nem lesz elég ahhoz, hogy ezt az egyébként rendkívül káros cselekményt valamilyen módon visszaszorítsák. Szükség lenne arra, hogy az eszközök tekintetében is világos rendelkezések legyenek, és az eszközök esetében is történjen bizonyos szabályozás a jogalkotó részéről. Az a halogató kormányzati politika, amely az elmúlt esztendőben és korábban is megnyilvánult, meggyőződésem szerint inkább bátorítja az elkövetőket, mintsem hogy gyengítené az elhatározást. Én nagy nyomatékkal mondanám - mint egyik elszenvedője, hadd mondjam el -, hogy egy-egy olyan kisvárosban, amely kisváros kulturálisan is fontos, idegenforgalom szempontjából is fontos, megállíthatatlannak látszik ez a fajta cselekmény, ha nem történik valami sokkal határozottabb intézkedés.

Ezért még ha lehetnek is fogyatékosságai vagy hibái az előterjesztésnek, a magam részéről támogatom. Úgy gondolom, ha vannak ilyen fogyatékosságok, azt módosító javaslattal lehet majd pótolni. De támogatni mindenképpen célszerű.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Hankó Faragó Miklós!

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elhangzott a kormány képviselője részéről egy utalás arra, hogy itt sajnos nagyon alacsony a felderítettségi arány. Tipikusan színesfémlopás-szindróma, ha szabad ezt mondanom, ott is ugyanezt tapasztaljuk, és amin már sokszor vitatkoztunk. Esetleg, bár tudom, hogy nem az ön asztala, de van-e konkrét adat arra, hogy milyen százalékos ez a felderítettségi arány. Mert ez egyrészt jó választ ad, másrészt pedig azt hallhattuk - és Turi-Kovács képviselő úrnak szeretnék részben a fölvetésére reagálni -, hogy ha nem hoz új büntetőjogi elemet a javaslat, önmagában az, hogy adunk egy elnevezést falfirka-elhelyezés címén valaminek, az véleményem szerint nem változtat a helyzeten. Nyilvánvalóan szükség van felvilágosító munkára, egy összefogásra, hallhattuk, hogy milyen téren. Ezt igenis jónak és szükségesnek tartanám. Egy ilyen programot el lehet várni, akár a kormánytól is, hogy hozzon létre. Lehet az önkormányzatok részéről egy ilyen elvárást támasztani. De csak azért módosítani a Btk.-n, hogy legyen egy más elnevezése nagyjából ugyanannak a cselekménynek, és nem hozunk bele semmi újat, nem javítunk a felderítettségi arányon, nem változik a helyzet abban a tekintetben, hogy a megelőzés ugyanaz marad, ami volt, jó vagy rossz - inkább rossz -, akkor mi értelme van Btk.-t módosítani, én ezt nem értem.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ipkovich György!

DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A magam részéről egyetértek a kormány álláspontjával. Valóban kazuisztikus lenne a büntető törvénykönyvünk, ha minden egyes elkövetési magatartást szankcionálnánk. Tehát egyetértek abban, hogy amennyiben bizonyos elkövetési formák elszaporodnak, inkább a büntetéskiszabás és a vádképviselet útján kell hozzányúlni ehhez a kérdéshez, és nem külön tényállás alkotásával.

Elhangzott Hankó Faragó képviselőtársunk részéről a színesfémlopással kapcsolatos példálózás. Nem hiszem, hogy ugyanarról a dologról lenne szó. Abban az esetben a forgalomhoz, a kereskedelemhez, az átruházáshoz, a haszonszerzéshez fűződő tényállási elemeket kívántuk megalkotni és szigorítani. Itt más a helyzet: itt egy egyszerű rongálási magatartást szankcionálna külön. A magam részéről elégségesnek tartanám az ezzel kapcsolatos elszaporodottságra való tekintettel történő büntetéssúlyosítást hasonló esetekben. Na és a felderítés szorgalmazását, mert általában ott van a kutya lényege elhantolva, hogy nem fogják el a tisztelt elkövetőket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok ilyet.

Volt egy kérdés, arra a kormány képviselőjétől választ várunk.

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egészen pontos számadattal nem tudok szolgálni, viszont a színesfémlopás esetében 13 százalékos felderítésről beszélünk - ez biztos, hogy annál is alacsonyabb, tehát 13 százaléknál alacsonyabb felderítési hatékonyságról tudok beszámolni ebben az ügyben. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ez katasztrófa.)

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztőé a szó.

Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) reflexiói

DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én értem azokat a szempontokat, amelyek elsősorban kormánypárti oldalról, illetve a kormány álláspontjaként hangzottak el. De azért nem értek vele egyet, mert a helyzet mégsem ugyanaz, mint ami a rongálásnál. A rongálás ugyanis fogalmi eleme szerint egy dolog megsemmisítésére vagy rendeltetésére való alkalmatlanná tételéről szól; törés, elégetés, vegyítés, összekeverés, halmazállapot-változtatás azok a büntetőjogban kikristályosodott elkövetési módok, amelyekkel egy klasszikus rongálás célzatos magatartását el lehet követni. Jelen esetben a graffiti egy károkozással együtt járó tevékenység, amelyeket egyesek önkifejezésnek és ilyen értelemben a célzatában nem rongáló jellegű célzatúnak tartanak. A Btk.-módosítás azt tenné helyre, hogy e tekintetben nem lehet más értelmezést adni az ügynek: ha valaki ilyen magatartást követ el, akkor nem lehet a jogalkalmazó szerveknek azt a vitáját elkezdeni, hogy most rongálás, beleesik-e vagy nem, vagy szabálysértési tényállás vagy nem.

Az a gyakorlat - és ezt most mint gyakorló polgármester mondhatom -, hogy számos alkalommal, ha még a rendőrök tetten is érnek graffitizőket, és meg is próbálják az eljárást megindítani, az ügyészség ejti a vádat, pontosabban nem tartja vádképesnek az eljárást. Márpedig e tekintetben változtatást kell elérni, ugyanis ha csak mindig azt az egy pillanatot nézzük, vagy azt az egy festék-négyzetcentimétert, amit éppen akkor fest fel az elkövető, amikor a rendőrök vagy a polgárőrök tetten érik, akkor valójában semmiféle különösebb nagy kárérték nem történik. Ha azonban végiggondoljuk, hogy ez a nemzetgazdaságnak, akár egy város életének, rendezettségének, esztétikai környezetének milyen hatalmas károkat okoz, és ma már nem tíz-, százmilliókban mérhetőek csak a reparációra elköltendő összegek egyedül a fővárosban - és akkor még a többi városról nem is beszéltünk -, akkor az világossá válik, hogy valamit tenni kell. A felvilágosító kampány kevés lesz ebben a kérdésben, ahol arra van szükség, hogy ne csak a bűnüldöző szervek, tehát a rendőrség, hanem a nyomozó hatóságok, a vádhatóságok is és a bíróságok is világos, egyértelmű kinyilatkoztatást kapjanak a törvényalkotótól, hogy ez márpedig nem eltűrhető, nem tolerálható jelenség, igenis elérte azt a fokot, amelynél a társadalomra veszélyesség megállapítható.

Szeretném elmondani, hogy amennyire tudtam, tájékozódtam: nemigen történt, évi egy-két ügy kerül bírósági szakaszba, amelyben graffitizőket ítélnének el. És nemcsak arról van szó, hogy nem lehet felderíteni és nem lehet tetten érni a fiatalokat vagy nem lehetne azonosítani őket, hanem arról, hogy egész egyszerűen a büntetőpolitika nem reagál erre megfelelő módon.

Szeretném azt is elmondani, hogy mielőtt ezt a Btk.-módosítási javaslatot benyújtottam, számos nyugat-európai ország mintáját néztük át szakértőkkel, ahol hatékonyan vissza tudták szorítani a graffiti mint divatjelenség káros jelenségét, New Yorktól kezdve Stockholmon át Bécsen vagy Párizson keresztül: mindenhol más- és másfajta akciótervekkel, de egy dologban világosan egyező módon léptek fel: abban, hogy nagyon szigorú szankciórendszert állítottak föl, és a társadalomra veszélyességet kifejezték. Én ezért ezt gondolom, hogy ez elengedhetetlenül fontos kérdés.

Amikor - talán négy évvel ezelőtt - itt voltunk a bizottságnál, akkor az hangzott még el a kormány képviselői szájából, hogy majd a Btk. átfogó módosításakor visszatérünk erre a kérdésre. Én megkérdeztem akkor az előterjesztőt a plenáris ülésen, és sajnos azt mondta, hogy nem tartja alkalmasnak a Btk.-ba való beemelésre ezt a kérdést. Ez szerintem szemléletbeli különbözőség az előterjesztés és a kormány álláspontja részéről, nem jogtechnikai és nem jogi okok indokolják. Én magam jogszociológus vagyok, és pontosan tudom azt, hogy mit lehet elérni egy dolog büntethetővé tételével, és pontosan tudom azt, hogy ha egyszer nem fejezi ki a társadalom azt a morális rosszallását, amit ez a jelenség kivált, amit egyébként a társadalom többsége, 99 százaléka melegen üdvözölne, akkor mi késlekedünk, mulasztást követünk el, és egyszerűen ezzel a nemleges magatartással mintegy bátorítást adunk ennek a káros divatjelenségnek.

Úgyhogy én továbbra is azt kérem, hogy a bizottság támogassa az általános vitára való alkalmasságot.

Döntés a tárgysorozatba-vételről

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két döntést kell hoznunk, először a tárgysorozatba-vételről döntünk, s ha az pozitív, akkor döntünk az általános vitára való alkalmasságról.

Először tehát azt kérdezem, ki tartja tárgysorozatba-vételre alkalmasnak az indítványt. Kérem, jelezze! (Szavazás.) 13 igen. Ki nem tartja alkalmasnak? (12) 12 nem. Ki tartózkodott? (4) 4 tartózkodás mellett elutasítottuk a tárgysorozatba-vételt. Így az általános vitára való alkalmasságról nem kell döntenünk.

Ezzel ezt a napirendet lezártuk. Képviselő úrnak és Rajmon úrnak köszönjük a megjelenést.

Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám); általános vita

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatjuk a munkánkat, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.

Üdvözlöm a kormány képviselőit, és kérem, aki a kormány álláspontját ismerteti, nevét és beosztását szíveskedjék a vélemény elmondása előtt a jegyzőkönyv számára bemondani. Tessék, a kormány képviselőjét kérem!

Szatmári László (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Szatmári László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A kormány a törvényjavaslattal kapcsolatban egy viszonylag részletes és átfogó országgyűlési tájékoztatót nyújtott be, ezért, ha megengedik, én csak nagyon röviden, néhány mondatban ismertetném azokat a főbb csomópontokat, amelyek köré ez a mostani adótörvény-módosító csomag rendeződik.

Elsőként kiemelném azokat a változásokat, amelyek szigorúan a konvergenciaprogram megszabta lehetőségeken, kereteken belül, a versenyképesség javítása irányába tesznek lépéseket. Ezen belül ki kell emelnem azt a módosítást, amely a minimálbér kétszereséig terjedő összeghatárig a vállalkozások járulékterheit 4 százalékkal csökkenti. Ugyanezen a csoporton belül kell megemlítenem azt a változást, amely a magánszemélyek esetében az alsó adókulcshoz tartozó jövedelemsáv határát a jelenlegi 1 millió 700 ezer forintról 2 millió forintra emeli. Ugyanebben a csoportban emelendő ki az a változás, amely alapján megszűnik a vállalkozásokat terhelő különadó.

Természetesen ezekhez a változásokhoz némiképpen az adóterhek átrendezésére is szükség volt. Ezek közül az adóterhelés átrendeződését eredményező változások közül kiemelném a társasági adózásban az adóalap szélesítését, ezen belül jó néhány adóalap-csökkentő tételnek a megszűnését, ezzel együtt a társasági adó mértékének a jelenlegi 16-ról 18 százalékra emelését. S ugyanebben a körben emelendő ki az a változás, amely a személyi jövedelemadó rendszerében a jelenlegi cégautó-adózást megszünteti, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi gépjármű-adóztatás rendszerébe emeli be a cégautók adóztatását.

A másik jelentős csomópont az adókötelezettségek egyszerűsítése, illetve az adókötelezettség teljesítésének az egyszerűsítése irányába ható változásokat jelenti. Ezek közül szintén csak kiemelnék néhány, személy szerint jelentősnek tartott és hatásaiban is vélhetően jelentős módosítást. Talán az egyik leglényegesebb változás, ami a több mint 3 millió magánszemély adóbevallási kötelezettségét egyszerűsítheti le, az a lehetőség, amely már 2008-ra is választható lesz: a személyi jövedelemadó-bevallásokat magánszemélyek az adóhatóság közreműködésével teljesíthetik. Mint ismeretes önök előtt, az adóhatóság részére számos kifizető, illetve adókedvezmény érvényesítéséhez igazolást kiállító személy teljesít adatszolgáltatást. Gyakorlatilag ezek az ebből az adatszolgáltatásból rendelkezésre adatok az eddigiekben mint kontrollinformációk a bevallási kötelezettség teljesítésének adatbázisaként álltak rendelkezésre. Azonban ugyanezek az adatok lehetővé teszik azt is, hogy az adóhatóság mintegy összeállítsa a magánszemély adóbevallását, és azt, hogy az adóhatóság tudomása szerint a magánszemély milyen adókedvezményekre jogosult. Ha tehát az adózó magánszemély élni kíván ezzel a lehetőséggel, azt nyilatkozatban jelzi, az adóhatóság elkészíti azt a bevallást, amely a rendelkezésére álló adatok szerint a magánszemély adókötelezettségét, illetőleg az általa igénybe vehető adókedvezményeket tartalmazza. Természetesen ebben a bevallásban a magánszemély az általa nyilvántartott adatok alapján változásokat eszközölhet, és ilyen módon áll elő a magánszemély, úgymond, végleges adóbevallása. Hangsúlyozottan szeretném azt jelezni, hogy ez az adóztatás rendszerében az önadózásnak az egyik válfaja, amelyben az adóhatóság egy szolgáltatással működik közre.

Szintén ebben a körben emelném ki: kisebb hatókörű, de szintén jelentős változás a személyi jövedelemadóztatás rendszerében szintén a jelenleg meglehetősen bonyolult módon érvényesíthető adókedvezmények egy csoportja, amelyekre közös értékbeli, illetve jövedelemkorlát vonatkozik. A jövőben ezekre a kedvezményekre a belső korlátok megszűnnek, egyszerű szabályok mellett érvényesíthetők ezek a kedvezmények. Ebben a kedvezménykörben jelenik meg egyébként 2009-től egy új kedvezmény, amely vélhetően a számlaadási kötelezettség, pontosabban a számla iránti igényt próbálja kicsit ösztönözni.

És ezzel át is térnék arra a harmadik csoportra, amelyik immár a feketegazdaság kifehérítése, visszaszorítása irányába mutató intézkedéseket célozná meg. Ezek között elsősorban azok az intézkedések említendők meg, amelyek egyrészt az adókötelezettség feszesebb teljesítésének irányába hatnak, másrészt pedig a készpénzforgalom visszaszorítása irányába tesznek lépéseket, és ilyen módon próbálják a láthatatlan vagy az adót elkerülő jövedelmeknek a körét szűkíteni.

Köszönöm tisztelt türelmüket, és természetesen konkrét felvetésekre, kérdésekre kollégáimmal készséggel válaszolunk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kér szót? Vitányi István!

Kérdések, hozzászólások

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Általánosságban azt szeretném megjegyezni a beterjesztett adótörvényekkel kapcsolatban, hogy tulajdonképpen az adótörvények is mutatják azt, hogy a kormány egy általános hitelességi deficitben szenved, hiszen emlékezzünk arra, amikor 2005-2006-ban adócsökkentés volt, majd néhány hónapon belül már adót emeltek. Ez az adótörvényeknél azt jelenti, hogy komoly felárat kell fizetni az állampolgároknak, egy német szakértő szerint hazugságfelárat fizetünk. (Derültség az MSZP-s képviselők körében.)

Ami a beterjesztett törvényjavaslatot illeti - nevessetek nyugodtan, lehet! -, álláspontunk szerint alkotmányellenes rendelkezés is van az adótörvényben. Az egyik az, hogy vissza akarja csempészni a házipénztáradót, ezt az Alkotmánybíróság 2007-ben alkotmányellenesnek minősítette. A másik pedig az, hogy a készpénzforgalmat 250 ezer forint felett bankátutalással lehet teljesíteni. A 90-es években már ezt is alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság.

De álláspontunk szerint már az adótörvények megszületésének körülményei között is általános bizonytalanság volt, hiszen több száz milliárdos adócsökkentésről hallottunk, Gyurcsány Ferenc 300 milliárdról beszélt, később ez 260 milliárdra olvadt, jelenleg bruttó 227 milliárdnál tartunk.

Erősítik az előbb mondottak a kormány hiteltelenségét is, hiszen a 4 százalékos különadó eltörlésével a nagy nemzetközi cégeket segíti, a hazai kis- és középvállalkozásokat viszont sújtja a társaságiadó-kulcs 16 százalékról 18 százalékra történő emelésével.

Álláspontunk szerint alkalmatlan arra ez az adótörvény, hogy kifehérítse a gazdaságot, a munkanélküliséget mérsékelje, és nem csökkenti a bürokráciát sem. Mindezekre tekintettel nem támogatja a Fidesz frakciója az adótörvényt.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener György!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Vitányi képviselőtársammal ellentétben megítélésem szerint a kormány adóreformmal kapcsolatos elképzelései eléggé koherensek. Tudniillik 1000-1200 milliárd forintos csökkentésről három-négy éves időtávlatban volt szó, tehát semmiképpen nem lehet azt mondani, hogy több száz milliárddal indultunk, és onnan mentünk le 300-ra, majd 260-ra, majd 205-re. Teljesen egyértelmű volt, hogy a felső határ 300 milliárd. Amikor kiderült az, hogy nincs egyetértés abban a kérdésben, hogy a természetbeni juttatásokat 11 százalékos ehóval sújtsák, akkor egyértelmű volt az is, hogy lehetetlen azt az adócsökkentési mértéket tartani, amiről korábban volt szó.

Egy adócsökkentésnél - és ez nemcsak Magyarországon van így - mindig felmerül az a probléma, hogy a kiadások csökkentése mellett milyen adóátrendezés történjen, milyen bevételnövelő intézkedéseket hajtsanak végre; ez volt a helyzet az Egyesült Államokban is, például Kennedy 1962-63-as nagy adóreform-elképzelésénél felmerült az, hogy a profitadót csökkentik, de más adókat növelni kellene. Felhívnám képviselőtársaim figyelmét, főleg az ellenzékiekét arra, hogy mindazok, akik nagyon nagy adóreformokban és hatalmas csökkentésekben gondolkodnak, a másik oldalon például áfaemelést javasolnak; elegendő lenne megnézni a négy könyvvizsgáló cégnek ezzel kapcsolatos elképzeléseit.

Megítélésem szerint a gazdaság kifehérítésével sem kellene direktben összekötni ezt a csomagot, tudniillik az adócsökkentést, ahogy a miniszterelnök a Megegyezésben kifejtette, de máshol is megjegyezte, az első évben megelőlegezi a kormány, tehát nem a kifehérítésből kívánja ennek a fedezetét biztosítani. Arra kellene tehát koncentrálni, hogy 2009-ben mi történik majd, ha ezeket a változtatásokat végrehajtjuk.

Ami pedig az úgynevezett hitelességi problémát illeti, nem hazugságfelárat fizetett Magyarország, hanem a magas költségvetési hiány miatt volt arra szükség, hogy magasabbak legyenek a kamatok. Rögtön hozzá kell tennem, hogy az igazi vita azon folyt, hogy az autópálya-építéseket hol lehet elszámolni; ha Szapáry úr nem avatkozik be az ügybe olyan hatékonyan, akkor lehet, hogy jóval kisebb lett volna az a teher, amely a magyar társadalmat sújtja a konvergenciaprogram megvalósítása során. De hát erről az aspektusról kevésbé szoktunk beszélni.

Megítélésem szerint a mai helyzetben, amikor a kormány arra kényszerül, hogy a konvergenciaprogramot pontosan betartsa, ez az adócsökkentési mérték, amely még elfogadható. Szerintem még ez az adócsökkentési elképzelés is rendkívül ambiciózus.

A Szocialista Párt nevében a beterjesztett javaslatot támogatom.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Nincs ilyen jelzés.) Senki. Akkor a kormány véleményét kérem.

Szatmári László (Pénzügyminisztérium) reflexiói

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Két olyan felvetés hangzott el, mely szerint a házipénztáradó visszacsempészéséről lenne szó, illetve a készpénzforgalom korlátozásával követne el a kormány alkotmánysértést. Természetesen megítélésünk szerint erről nincs szó. A házipénztáradó visszacsempészéséről pedig különösen nincs szó, hiszen az Alkotmánybíróság a döntésében valóban egy különadónemet semmisített meg, és ilyen különadónemről szóló rendelkezést ez a törvénycsomag természetesen nem is tartalmaz.

Köszönöm szépen.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki egyetért azzal, hogy általános vitára alkalmas a törvényjavaslat, kérem, jelezze kézfelemeléssel. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki nem? (14) 14 nem ellenében az általános vitára alkalmasnak találtuk.

Előadót is kell állítson a bizottság. Én Wiener Györgyöt javaslom, ha elfogadja. (Dr. Wiener György jelzi, hogy igen.) Kisebbségi véleményt kívánnak-e mondani? (Jelzésre:) Nem? Jó. Akkor tehát csak a bizottság álláspontját fogjuk ismertetni a plenáris ülésen.

Köszönöm szépen. Ennek a napirendnek a tárgyalását is lezártuk.

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/6133. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása

Következik a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat című napirendünk, ahol a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokat tárgyaljuk meg.

Üdvözlöm a napirend részvevőit, a kormány képviselőit. Kérem, hogy a megszólaló a megszólalás előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.

Egy ajánlás és egy bizottsági módosítóindítvány-tervezet van képviselőtársaim kezében. Az ajánlás tíz pontból áll.

Az 1. pont Balla Mihály képviselő úr javaslata, kérdezem a kormány álláspontját.

DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Tisztelettel üdvözlöm elnök asszonyt és a bizottságot. Dr. Dencső Balázs vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.

Az 1. pontot nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány tehát nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Aki támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatja? (15) 15 nem. Ki tartózkodott? (1) Egy tartózkodás mellett elvetettük.

A 2. pont Tatai-Tóth András indítványa. A kormány képviselője?

DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.

ELNÖK: A kormány támogatja. Ha nincs kérdés, észrevétel, aki ezzel egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (0) Ilyen nincs. Ki tartózkodott? (14) 14 tartózkodás mellett elfogadtuk.

A 3. pont Szabó Lajos képviselő úr javaslata. Kormány?