AIÜB-35/2008.
(AIÜB-105/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. október 20-án, hétfőn, 15.15 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1721. szám); általános vita *
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Dencső Balázs, Pénzügyminisztérium) *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1721. szám)
(Varga Mihály (Fidesz), dr. Latorcai János (KDNP), dr. Répássy Róbert (Fidesz), dr. Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) megérkezéséig dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Dencső Balázs főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 15 perc)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel üdvözlöm a bizottság folytatólagosnak nem mondható, de újabb ülésén a bizottság megjelent tagjait és a megjelenteket.
Az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk. A helyettesítési rend szerint Mátrai Márta helyettesíti Navracsics Tibort, Salamon László pedig Rubovszky Györgyöt.
Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttek szerint. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele, kérdése. (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor szavazunk a napirend elfogadásáról. Aki egyetért vele, kérem, jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy ez egyhangú egyetértés.
Ennek megfelelően tárgyaljuk a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet T/1721. számon nyújtottak be Varga Mihály és képviselőtársai, mely indítványnak általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Az előterjesztők képviseletében, úgy látom, Répássy alelnök úr van jelen, illetve most már Rubovszky képviselő úr is, úgyhogy tárgyalhatjuk az indítványt. Megkérdezem az előterjesztőket, kívánnak-e kiegészítést fűzni hozzá. Répássy alelnök úr!
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony, csak nagyon rövid kiegészítést tennék, mert régen volt, amikor a bizottság tárgysorozatba vette ezt a javaslatot.
A javaslatunk szerint az alkotmány úgy módosulna, hogy a költségvetési tanács intézményét beiktatnánk az albizottságba. A költségvetési tanács - egyszerűen megfogalmazva - egy auditáló szerv lenne, amely auditálja a költségvetési törvényjavaslatot.
A mai napon 48. alkalommal szavazott az Országgyűlés a napirendrevételről, és 48. szavazással napirendre vette; ez nagyon dicséretes dolog. Remélem persze, hogy nem azért vette napirendre az MSZP a javaslatot, mint a kisebb parlamentre vonatkozó javaslatot, hogy utána elutasítsa; nagyon bízom benne, hogy tartalmilag is támogatni fogja az MSZP a javaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjét kérem, hogy nyilatkozzon az indítványról, a nevének és beosztásának a jegyzőkönyv számára történő bemondását követően. Parancsoljon!
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Dencső Balázs, Pénzügyminisztérium)
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Ismét tisztelettel üdvözlöm az elnök asszonyt és a bizottságot. Dencső Balázs vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
A kormány nem támogatja az indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Egyszer már tárgyalta a parlament ezt a törvényjavaslatot 2006 nyarán, és ott már a Magyar Szocialista Párt frakciója nevében részletesen kifejtettem a párt álláspontját, hogy ebben a formában a költségvetési tanácsnak az intézményét miért nem tudjuk támogatni.
Mielőtt még erre rátérnék, nagyon röviden jelezném, bár nem a tárgyhoz tartozik, de Répássy alelnök úr megjegyezte: abban az esetben, ha a módosító indítványainkat elfogadja az előterjesztő, adott esetben Répássy képviselő úr és a Fidesz-frakció, akkor természetesen támogatjuk a kisebb parlamentre vonatkozó javaslatot. Tehát nem azért került a plenáris ülés elé, hogy egy az egyben elutasítsuk; majd olvasni fogja a módosító indítványokat.
Visszatérve a mostani témakörhöz: 2006-ban is az volt az álláspont, és tulajdonképpen most is, hogy ez a fajta megoldás, amely egyébként egy valós igényt akar kielégíteni, az alkotmányos szerkezetben elég komoly változásokat idézne elő, teljes mértékben megváltoztatná az Állami Számvevőszéknek és a Magyar Nemzeti Banknak a pozícióját. A Magyar Nemzeti Bank elnöke ezáltal egy olyan tevékenységterületre tévedne át, ahol neki nem egyszerűen a monetáris politikával kellene foglalkoznia, tehát az árfolyam-alakítással, kamatokkal és egyebekkel, hanem a fiskális politikában is meghatározó szerephez jutna, ami a Magyar Nemzeti Bank funkciójával, jogállásával teljes mértékben ellentétes. Nincs olyan európai ország, ahol a Magyar Nemzeti Bankhoz hasonló intézmények - legyen ez akár az Európai Központi Bank, vagy pedig azon államok esetében, amelyek még az euróövezetnek nem részei, az ottani nemzeti bankok - ilyen feladatokat kapnának. A Számvevőszék esetében pedig az ellenőrző funkció tartalma változna meg alapvetően. Ezen túlmenően a köztársasági elnök által jelölt közgazdásznál az a probléma merülne fel, hogy miért ő az egyedüli közjogi meghatározó tényező, még ha ő is az első számú közjogi méltóság, aki ilyen lehetőséggel rendelkezne.
Ezért volt a Szocialista Pártnak, illetőleg a kormánynak az az álláspontja, hogy a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök, tehát a három vezető közjogi tényező tegyen javaslatot egy olyan tanácsnak a tagjaira, amely tanács egy egyébként működő szervezettel kapcsolatban állva, azt vezetve vagy afölött állva - itt különböző megoldások képzelhetők el, itt a törvényhozási költségvetési hivatalról van szó - töltene be egyfajta, ahogy itt elhangzott, auditáló, kontrolláló funkciót. Egy ilyen szervezet esetében nem mosódnának úgy össze az alkotmányos felelősségek, mint a nemzeti banki elnökből, az ÁSZ-elnökből, illetve egy, a köztársasági elnök által javasolt személyből álló tanács esetében.
A Szocialista Párt egyébként ezen a területen hajlamos a kompromisszumra, tudniillik akár a törvényhozási költségvetési hivatal intézményét tudja ajánlani, akár azt, hogy ennek a hivatalnak az élére egy tanács állna, akár azt, hogy lenne a hivatalnak egy elnöke, és efölött vagy emellett - itt is van többféle megoldási lehetőség - működne egy úgynevezett költségvetési tanács.
Ezen túlmenően problematikusnak tűnik az is, hogy a köztársasági elnök az általa javasolt személy plusz az általa kinevezett nemzeti banki elnök, valamint a parlament által választott ÁSZ-elnök felvetésére, javaslatára visszaküldheti a költségvetést. A költségvetés is természetesen olyan törvény, amelyik visszaküldhető, azonban az igazi kontroll korábban kell hogy megvalósuljon, és a közvélemény számára kell hogy láthatóvá váljon. Egy ilyen alkotmányi felhatalmazás arra ösztönözheti a köztársasági elnököt, hogy az elfogadott költségvetést ne írja alá - megfelelő javaslat esetén, ha az erre irányul - és küldje vissza. Egy visszaküldött költségvetésnek az ország finanszírozására gyakorolt hatása mindenképpen rendkívül negatívnak tekinthető. Tehát az annyit emlegetett kamatfizetési kötelezettséget nem mérsékelné, hanem sokkal inkább erőteljesen növelné, egyben jelezné azt is, hogy az országon belül nem egyszerűen gazdasági, hanem politikai bizonytalanság áll fenn, aminek szintén nagyon kedvezőtlenek a következményei.
Megítélésem szerint emellett még a költségvetési tanács esetében az is probléma, hogy ez a szervezet nem rendelkezik egy saját apparátussal. Tudom, hogy a Fidesz egyik ellenérve az, hogy 1,2 milliárd forintba kerülne a hivatal felállítása, és ezt is pazarlásnak tekintik, de egy új intézményt létre kell hozni, és annak egyszeri költségei vannak, és utána működtetési költségei is. Megfelelő háttérapparátus nélkül egy ilyen tanács nem tud működni, illetőleg a Magyar Nemzeti Banknak vagy a Számvevőszéknek vagy a két intézmény egyeztetett véleményének álláspontját tudná csak képviselni. Mindenképpen szükséges, hogy ez a fajta kontroll, amelyet mondjuk, egy költségvetési hivatal el tudna látni, egy megfelelő apparátusi tevékenységen alapuljon, mely - és itt le is zárnám az érvelésemet - el van választva a monetáris politikát alakító Magyar Nemzeti Banktól, ugyanakkor a beterjesztett közpénzügyi törvény tisztázza az ÁSZ-nak és a létrehozandó törvényhozási költségvetési hivatalnak a viszonyát.
Arra kérném az előterjesztőket, fontolják meg, hogy a közpénzügyi törvénybe hogyan lehetne kicsit módosított formában a tanácsot beépíteni, úgy, hogy használjon, és ne ártson a magyar gazdaságnak és társadalomnak.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki kér még szót. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok.
Az előterjesztőket kérdezem, kér-e valamelyikük szót. (Jelzik, hogy nem.) Nem.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Szavazás következik. Aki az indítványt általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 13 igen. Ki nem tartotta alkalmasnak? (15) 15 nem. És ki tartózkodott? (1) Egy tartózkodás mellett az indítványt általános vitára nem tartottuk alkalmasnak.
Bizottsági előadóként Wiener Györgyöt javaslom a plenáris ülésen. (Közbeszólások.) Kisebbségi vélemény nem fogalmazódott meg, úgyhogy nem gondolom..., de az előterjesztő úgyis elmondja. (Dr. Csákabonyi Balázs: Bocsánat, de ha nem lesz általános vita, akkor miért kell bizottsági előadó? - Közbeszólások.) Nem javasoltuk általános vitára, és mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság - igen.
Köszönöm szépen az ülésen való részvételt, az ülést ezzel berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 30 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea