AIÜB-40/2008.
(AIÜB-110/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. november 17-én, hétfőn, 12.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
Napirend előtti hozzászólások *
A napirend kiegészítése és elfogadása *
Országos népszavazásról szóló országgyűlési határozati javaslat; döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról *
Szavazás az indítvány benyújtásáról *
Zárószavazások előkészítése *
a) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5723. szám) *
b) A takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6401. szám) *
c) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6442. szám) *
A Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven "árnyék-titkosszolgálati" botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/6429. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása; döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról *
1. Országos népszavazásról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/... szám)
(Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
2. Zárószavazások előkészítése
a) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5723. szám)
b) A takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6401. szám)
(Dr. Kóka János, dr. Fodor Gábor és Horn Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
c) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6442. szám)
3. A Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven "árnyék-titkosszolgálati" botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/6429. szám)
(Gulyás József (SZDSZ) képviselő önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) megérkezéséig dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) megérkezéséig dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) megérkezéséig dr. Navracsics Tibornak (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) megérkezéséig dr. Rubovszky Györgynek (KDNP)
Dr. Dencső Balázs főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Huszka Péter tanácsos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Gulyás József (SZDSZ)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12.00 óra)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm mai bizottsági ülésünkön képviselőtársaimat, megjelent vendégeinket, munkatársainkat.
Az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy az ülésünk a helyettesítésekkel együtt határozatképes. Ismertetem a helyettesítési rendet az eddig beérkezett meghatalmazások alapján: Bárándy Gergely helyettesíti Simon Gábort, Csákabonyi Balázs Faragó Pétert; gondolom, érkeznek még egyéb helyettesítési iratok is.
Javaslatot teszek a napirendre. A kiküldöttekhez képest egy kiegészítést tennék. Írásban megkapták képviselőtársaim a kiegészítettet, ami azt jelentené, hogy a 2. pontban egy c) ponttal kiegészülne a meghívónk.
Még mielőtt erre rátérnénk, napirend előtt Bárándy Gergely kért szót. Parancsoljon, képviselő úr!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Mint az mindannyiunk számára ismert, az alkotmányügyi bizottság a Fővárosi Ítélőtáblával közösen tartott egy ülést az ítélőtábla épületében a múlt héten.
Felmerült sok jogalkotást igénylő kérdés, felmerült a bírósági szervezet, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a parlamenti bizottság együttműködésének a kérdésköre. Tekintettel arra, hogy az én kijelölésem óta két év eltelt, tekintettel arra, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban nagyon sok olyan kérdés merült fel, amely jogalkotást igényel, jogalkotást érintő kérdés, ezért szeretném kérni elnök asszonyt, biztosítson lehetőséget nekem arra, hogy valamikor vagy egy külön napirend keretében, vagy akár egy önálló bizottsági ülés keretén belül tájékoztathassam a bizottság tisztelt tagjait az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban végzett munkámról. S azt gondolom, ezzel párhuzamosan meg lehetne beszélni azokat a kérdéseket, amelyek ott felmerültek, és közösen érintik az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot és az alkotmányügyi bizottságot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Erről a kérdéskörről, azt gondolom, nem kell vitát nyitnunk. Bizottságunk tagja képviselő úr mint az OIT tagja, úgyhogy ezt a napirendre tűzést majd egyezetjük az időpontot és a várható időtartamot illetően; ezt természetesen meg fogom tenni. (Dr. Bárándy Gergely: Köszönöm.)
Wiener György is kért szót. Parancsoljon!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Az elmúlt ülésen Répássy Róbert alelnök úr helyesen megjegyezte, hogy a parlamentnek meg kellene alkotnia az 50/2003-as alkotmánybírósági határozat alapján a vizsgálóbizottságok tevékenységéről szóló törvényt. Ennek hiányában a vizsgálóbizottságok igazán alkotmányosan és érdemben nem tudják tevékenységüket elvégezni. Ezért az indítványozom, hogy mihelyt a parlament befejezte a költségvetéssel kapcsolatos vitát, a parlamenti szünetben, januárban kezdődjenek meg az ötpárti tárgyalások a bizottság keretében, albizottsági formában ennek a törvényjavaslatnak a megalkotásáról. Ez a munka gyorsuljon fel februárban, és márciusban terjesszük be a törvényjavaslatot a parlament elé. E tárgykörben a bizottságnak lehet meghatározó szerepe, lévén, hogy itt parlamenti és nem kormányzati ügyről van szó.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor erre is sort kerítünk. De ha már ilyen témákról tárgyalunk, akkor hadd legyen nekem egy kiegészítésem. Amit Bárándy képviselő úr javasolt, hogy az OIT-ről tartana egy tájékoztatást, ezen alkalommal talán érdemes lenne arról is beszélnünk, hogy a jogszabályok hatályosulását vizsgáló albizottság milyen következtetésekre jutott, és akkor együtt lehetne ezt az egész kérdéskört esetleg megtárgyalni - ha nincs kifogása albizottsági elnök úrnak. (Dr. Balsai István: Természetesen nincs. Köszönöm.) Jó. Köszönöm szépen.
Úgy látom, a januári programunk lassan kezd formálódni. (Derültség.)
Ezek után viszont hadd tegyek a mai napirendünkre javaslatot. Ezt megelőzően azonban újabb helyettesítési iratok érkeztek: Rubovszky György helyettesíti Vitányi Istvánt, Balsai István Kontrát Károlyt, Mátrai Márta Kerényi Jánost, Horváth Zsolt pedig Dorkota Lajost.
A napirend kiegészítése és elfogadása
Kérdezem, az imént ismertetett módon kiegészített napirenddel kapcsolatosan van-e észrevétel. Úgy látom, nincs. Aki elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag elfogadtuk.
Elsőként tárgyaljuk az országos népszavazásról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Mint képviselőtársaim előtt ismert, a kezdeményezéssel kapcsolatosan volt egy bizottsági ülésünk, amikor is elrendelte a bizottságunk és az Országgyűlés is a népszavazást. Ezt követően az Alkotmánybíróság november 3-i határozatában ezt a határozatát az Országgyűlésnek megsemmisítette, és új eljárás lefolytatására utasította. Ezen új eljárást előkészítendő nyújtanánk be ezt a határozati javaslatot, amelyben javasoljuk, hogy az Országgyűlés az ügydöntő népszavazást a feltett kérdésben, figyelemmel az Alkotmánybíróság határozatára is, ne rendelje el.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak egy formai kérdésem van, mert nem emlékszem az eddigi hasonló határozatokra. Ez mindig így szokott szólni, hogy "az Országgyűlés a 2008. november 17-i ülésén a következők szerint döntött", tehát múlt időben? (Az elnök bólint.) Mert a határozatok általában jelen időben vannak. De mindegy, ha ez volt a hagyomány, akkor én most ebben nem akarok változtatást, csak érdekes megfogalmazás.
ELNÖK: Köszönöm szépen az észrevételt. A munkatársunktól azt a választ kaptam, hogy ez mindig így volt, így szokott lenni; gondolom, ez csak egyfajta igeidő-kezelés. De ha ez a hagyomány, azt javaslom, ezt ne szakítsuk meg.
Van-e még észrevétel? (Nincs.) Kíván-e képviselő úr külön szavazást erről? (Dr. Répássy Róbert: Nem.) Nem kíván.
Szavazás az indítvány benyújtásáról
Aki egyetért a határozati javaslattal, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag elfogadtuk.
Rátérünk a 2. napirendi pontunkra, amely három részből áll: a) pont alatt a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése következik.
Képviselőtársaim előtt egy kétpontos indítvány van, mind a kettő vagy elütést korrigál, vagy kiegészít olyan értelemben, hogy az 1. pont utolsó sorába be kellett szúrni egy szót.
Kérdezem az előterjesztő képviseletében megjelent tisztségviselőt, hogy a kormány nevében kíván-e ehhez kiegészítést fűzni; s mielőtt ezt elmondaná, kérem, hogy nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani. Tessék parancsolni!
DR. HUSZKA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Huszka Péter tanácsos vagyok, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumból.
A kormány nem kíván hozzátenni semmit. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány ezek szerint tehát ezt támogatja. Most érkezett e pillanatban még egy módosító javaslat, a 38. és a 34. §-hoz. Ezekről is kérdezem a kormány álláspontját, hogy kíván-e ehhez szólni.
DR. HUSZKA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nem kívánok, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány ezeket is támogatja. Tehát akkor két irat van nálunk ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nem.
Szavazás előtt ismertetem a helyettesítések rendjében beállt változásokat: Navracsics Tibor helyettesíti Szakács Imrét, Szabó Éva Balogh Lászlót, Frankné Kovács Szilvia pedig Hajdu Attilát.
Most szavazunk tehát arról, hogy a bizottságunk benyújtja-e a kétpontos indítványt, amelyet a kormány támogat. Közben Répássy alelnök úr szót kért - parancsoljon!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): A 2. pont kapcsán szeretném fölhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy mi volt az eredeti szöveg, amelyet módosítanunk kell: "jogsértő" helyett "fogsértő" magatartás volt beleírva. (Derültség.) Nem tudom, hol követték el ezt a hibát, lehet, hogy valamilyen számítástechnikai oka volt, nem jól működött a word rendszer, de a "fogsértő" is értelmes szó... (Derültség.) Mindenesetre mulatságos, hogy ilyen hiba becsúszhat sajnos a jogalkotásba.
Köszönöm.
ELNÖK: Ha elég gyorsan gépelte az illető, egymás melletti billentyű az f és a j, úgyhogy valószínűleg ez az oka a nyilvánvaló sajtóhibának. Nem így történt?
DR. HUSZKA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nem; pdf formátumból emeltük át a szöveget wordbe, és akkor történt valami változás.
ELNÖK: A számítógép ördöge - ez a dolog lényege.
Akkor tehát arról kell döntenünk, hogy ezt a kétpontos indítványt benyújtjuk. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag egyetértettünk ezzel.
Most a 38. és 34. §-okhoz benyújtott, Gazda László nevével jelzett indítványokról kell szavaznunk. A kormány mindegyiket támogatta, ezzel kapcsolatosan észrevétel nem merült fel. Aki egyetért az indítványok benyújtásával, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, 16 igennel úgy döntött a bizottság, hogy benyújtjuk.
Ezzel a törvényjavaslat zárószavazásának előkészítését elvégeztük.
b) A takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6401. szám)
Következik a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslat zárószavazás előtti módosító javaslatáról történő döntésünk. Ez egy öt pontból álló javaslatsor, valamennyi jogtechnikai javítás.
Üdvözlöm a kormány képviseletében a Pénzügyminisztérium munkatársait. Először a kormányt kérdezem, kívánnak-e kiegészítést fűzni hozzá. Parancsoljon!
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen a szót. Dencső Balázs vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
Nem kívánok hozzáfűzni mást; elnök asszony jól mondta, hogy ez technikai módosítás - támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs, akkor szavazás következik. Aki egyetért az ötpontos indítványsor benyújtásával, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
Ezt is befejeztük.
Ennek a napirendi pontnak a c) alpontjaként következik a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos ajánlás megtárgyalása, amely három pontból áll.
Üdvözlöm a kormány képviselőit a napirendnél. Kérem, hogy megszólalása előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani. Kérdezem, van-e hozzáfűznivalója az ajánláshoz. Parancsoljon!
GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Gosztonyi Ádám vagyok, a jogi és közigazgatási főosztály főosztályvezetője.
Van egy rövid hozzáfűznivalóm, nálam két koherenciajavaslat van...
ELNÖK: Amelyik nálunk van, az három pontból áll. Igaz, hogy ez két javaslat - kapom a segítséget köszönettel -, csak szét van szedve háromfelé.
GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen. A javaslatok sorrendjében a következőket szeretném elmondani.
Az ajánlás 1. száma alatt futó javaslat esetében a szavazás során a törvényjavaslatnak ez az öt bekezdése kikerült az eredeti törvényjavaslatból, és véleményünk szerint ez a jogbiztonság követelményével ellentétes, hiszen a közérdekű adatokról szóló törvényre hivatkozva nyújtotta be a környezetvédelmi bizottság azt a módosító javaslatát, amelyet utána az Országgyűlés elfogadott. Meglátásunk szerint a téradatkészletekkel kapcsolatosan önmagában az, hogy a közérdekű adatokról szóló törvényre hivatkozunk, nem rendezi megnyugtatóan a díj és az ingyenesség kérdését, hiszen téradatkezelő nemcsak közfeladat-ellátó szerv lehet, hanem magánszemély is, illetve cégek is. Így az ő esetükben, ha nem határozzuk meg ebben a törvényben, hogy mik az ingyenes adatok, akkor az uniós irányelvvel ellentétes esetekben is szedhetnének díjat a téradat-kezelési tevékenységükért, így a kereső szolgáltatás, illetve a megtekintés esetében is kérhetnének díjat, ha itt most ezt nem szabályozzuk le.
A 2. és 3. pont alatt bontott javaslatról pedig azt szeretném elmondani, hogy a vízgazdálkodási törvénybe került át vízminőségi tárgyú jogszabályokkal kapcsolatos felhatalmazás kormányrendelet előkészítésére. A probléma ott mutatkozik, hogy a vízgazdálkodási törvény nem vízminőségi előírásokat határoz meg, hanem a vízgazdálkodással, zömében mennyiségi gazdálkodásával kapcsolatos előírásokat, így meglátásunk szerint a helyes helye ezen felhatalmazásoknak továbbra is a környezetvédelmi törvényben van.
Köszönöm a figyelmet, elnök asszony, tisztelt bizottság.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha jól értettem, a kormány tehát mindhárom pontot támogatja. (Gosztonyi Ádám bólint.) Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a 2. és 3. összefügg, úgyhogy ott ezt majd külön jelzem.
Aki tehát az 1. ponttal kapcsolatosan hozzá kíván szólni, kérem, jelezze. (Nincs ilyen jelzés.) Ilyet nem látok. Aki egyetért vele, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, 15 igen, ez többség.
A 2. ponthoz van-e valakinek észrevétele? (Nincs.) Aki egyetért vele, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ez is 15 igen, többséggel elfogadtuk.
Ezzel a szavazást be is fejeztük. Köszönöm szépen.
A 3. napirendi pontunk következik: a Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven "árnyék-titkosszolgálati" botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat bizottsági módosító, illetőleg kapcsolódó módosító javaslatainak megtárgyalása.
Üdvözlöm a napirendnél Gulyás József képviselőtársunkat mint előterjesztőt. Elsőként kérem szépen a kapcsolódó módosító indítványról az álláspontját; ebből egyetlenegy van, amelyet Répássy alelnök úr nyújtott be. Tessék parancsolni!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Az a módosító javaslat, amelyet megkaptam, a nemzetbiztonsági ellenőrzésről szól...
ELNÖK: Az a bizottsági, de van egy kiegészítő ajánlás...
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Azt nem kaptam meg, elnézést.
ELNÖK: Akkor kérjük szépen képviselő úrnak azt eljuttatni. (Megtörténik.)
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm szépen. Személyes álláspontom az volt korábban is, hogy az ügy során keletkező bizonyítékokkal nem kell hogy rendelkezzék például a nemzetbiztonsági bizottság. Az, hogy megismerje a vonatkozó információkat az ügy kapcsán, az viszont evidens. Tehát én ilyen értelemben tudom támogatni Répássy képviselőtársam javaslatát - de kíváncsi vagyok az alkotmányügyi bizottság véleményére is.
ELNÖK: Engedje meg a tisztelt bizottság, hogy a vélemény kialakításához ismertessem az adatvédelmi biztos idevonatkozó levelét, amelyet most kaptunk meg. Alelnök úr fordult az adatvédelmi biztoshoz ebben a tárgykörben. Ebben leszögezi az adatvédelmi biztos úr, hogy az Országgyűlés a vizsgálóbizottságok tevékenységének rendjére vonatkozóan a szabályozás tekintetében mulasztásban van, tehát újra megerősíti, hogy ez szükséges. Tájékoztat minket arról, hogy jelenleg is hivatalos vizsgálatot folytat ebben a lehallgatási vagy "árnyék-titkosszolgálati" ügyben, és fontosnak tartja a nyilvánossághoz eljutott hírek kapcsán felmerülő kérdések megválaszolását. Nem kívánja befolyásolni a vizsgálóbizottság megalakulását és működését, azonban nem zárkózik el attól, hogy igény esetén tanáccsal, állásfoglalással segítse elő a testület munkáját, a személyes adatok védelmének, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényesülését. Felhívja a figyelmet a 2002. augusztusban kiadott ombudsmani ajánlásra, amely rámutatott arra, hogy az országgyűlési vizsgálóbizottságok által végzett személyes adatkezelés alkotmányossága több szempontból kifogásolható. Az ajánlás akkor is fölkérte a törvényalkotót, hogy az információs önrendelkezési jog védelme érdekében törvényben állapítsa meg a vizsgálóbizottságok személyes adatkezelési szabályait. Ezzel az állásfoglalással ő maga is egyetért.
Ennyi a levél lényege. Ezek után megadom a szót Répássy alelnök úrnak.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Érintőlegesen már tárgyaltunk erről a problémáról az elmúlt bizottsági ülésen is. A vizsgálóbizottság a feladatai elvégzése során személyes adatok birtokába juthat, bőven, hiszen maguk a lehallgatott beszélgetések is személyes adatok. Ezért szerintem mindenképpen szükséges a személyes adatok kezeléséről rendelkezni, ezért javasoltam azt, hogy a vizsgálóbizottsági határozat rendelkezzen úgy, ahogyan egyébként az adatvédelmi szabályok általában is előírják, hogy vagy az érintett hozzájárulása esetén, vagy törvényes felhatalmazás alapján kezelhet személyes adatokat a vizsgálóbizottság. Ettől eltérő jogi szabályozásra nem nagyon van lehetőségünk, hiszen ha más szabályokat mondanánk, akkor egy törvényt kellene alkotnunk arról, hogy hogyan kezelheti a személyes adatokat a bizottság. Erre utal az adatvédelmi biztos, hogy aggályos ez a kérdés, és az lenne a megnyugtató megoldás, ha törvény rendezné. De addig, amíg nincs ilyen törvény, addig szükségesnek tartom, hogy a határozat rendelkezzen valamilyen módon a személyes adatokról, egész pontosan a személyes adatok kezeléséről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki kér még szót. (Nincs ilyen jelzés.) Ha senki, akkor visszaadom az előterjesztőnek a szót.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Igen, ez segítség volt, hogy időközben megkaptam az adatvédelmi biztos úr levelét, és újra átolvastam Répássy képviselőtársam javaslatát. Egyetértek vele, annál is inkább, mert én voltam a beadványtevő az adatvédelmi biztoshoz az alapügyben. Úgyhogy a javasolt megoldással egyetértek.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát támogatja. Kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) Köszönöm, túlnyomó többség.
A bizottsági módosító javaslat benyújtásáról kell még döntenünk. Erre azt mondta az előterjesztő Gulyás képviselő úr, hogy ezzel egyetért, ha jól értettem.
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: Köszönöm. Megnyitom a vitát. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! A módosító javaslat tehát úgy szólna, hogy a bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.
Van egy formai és egy tartalmi észrevételem. A formai az, hogy számomra egyrészt a szövegből nem derül ki, hogy milyen nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kell rendelkeznie a képviselőnek, merthogy a törvény nem ír elő olyat, hogy vizsgálóbizottság tagjának milyen típusú átvilágítással kell rendelkeznie. Ez a szöveg tehát nem fogja eligazítani szerintem a Nemzetbiztonsági Hivatalt, hogy vajon milyen szintű átvilágítással kell rendelkeznie. Ez a formai észrevételem.
A tartalmi pedig az, hogy több szempontból is aggályosnak látom ezt a kitételt. Először is a vizsgált ügyben, emlékszünk rá, hogy maga Szilvásy György miniszter legalább két esetben fordult olyan bizottságokhoz vagy olyan személyekhez, akik nem rendelkeztek ilyen átvilágítással. Az egyik ilyen bizottság az alkotmányügyi bizottság, akkor is felmerült ez a probléma; a tagjai nem rendelkeznek C típusú átvilágítással, Szilvásy György mégis úgy gondolta, hogy tájékoztatja ezt a bizottságot. Tehát maga Szilvásy György úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben bizonyos tények megismerésének semmi akadálya.
Másrészt amikor Szilvásy György nem minősített iratként, tehát egyszerű iratként átadta ezeket a lehallgatott beszélgetéseket, pontosabban azoknak egy részét átadta CD-n és annak a mellékleteként egy iratot adott át, átadta a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak, akkor ne felejtsék el, hogy semmiféle minősítés nem szerepelt rajtuk, sem államtitoknak, sem szolgálati titoknak nem minősítette ezeket az iratokat. Tehát Szilvásy Györgynek ebből a cselekményéből ráutaló magatartással az következik, hogy szerinte nem szükséges átvilágítani, vagy különleges biztonsági intézkedések nem szükségesek ahhoz, hogy megismerjék ezeket a lehallgatott beszélgetéseket.
Harmadrészt pedig én különösen aggályosnak tartom, és Gulyás Józsefnek mint előterjesztőnek felhívom a figyelmét, hogy mégiscsak furcsa, nem, hogy létrejönne egy olyan vizsgálóbizottság, amely egy adott ügyben többek között a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tevékenységét kívánja ellenőrizni, de ennek az a feltétele, hogy előtte a Nemzetbiztonsági Hivatal és a titkosszolgálatok leellenőrzik a képviselőt, hogy vajon ellenőrizheti-e őket. Én ezt visszautasítom. Azt gondolom, ez így nem fair. Az országgyűlési képviselők az ön által előterjesztett javaslat szerint, annak a VII. pontjának utolsó mondata szerint jogosultak megismerni mindazokat az államtitkokat, amelyeket az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény 1. számú mellékletében a titkosszolgálatokkal kapcsolatban felsorol a törvény. Tehát nekünk, országgyűlési képviselőknek, mármint úgy értem, a bizottság leendő tagjainak joga van megismerni ezeket az államtitkokat. Akkor ennél több ellenőrzésre semmi szükség nincs. És mondom, ez különösen azért aggályos, mert azokat kell majd ellenőrizni, azoknak például az adatkezelését kell ellenőrizni, akik előzetesen beleszólhatnának abba, hogy ki lehet a vizsgálóbizottság tagja. Én ezt nem tartom fairnek; egyéb problémákat nem is sorolnék föl.
Én nem javaslom, hogy egy ilyen bizottsági módosító indítványt előterjesszünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Arra szeretném felhívni a bizottság figyelmét, azt esetleg nem tartom kizártnak, hogy arra vonatkozóan egy kiegészítést tartalmazhatna ez a módosítás, hogy C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatnak vessük alá az érintett képviselőket, bár ez nem feltétlenül indokolt. De Répássy Róbert érvelésével azért nem tudok egyetérteni, mert hiszen a Nemzetbiztonság bizottság tagjainak mindegyikét C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatnak vetik alá, akik később aztán a Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységét igen magas szinten ellenőrizhetik. Tehát ez a látszólagos ellentmondásos természetesen más esetekben is fennáll. Ebből korábban, nem tudok róla, hogy keletkezett volna bármilyen komoly kollízió vagy akár a gyakorlatban összeütközés. Azt hiszem tehát, hogy ez még önmagában nem jelent problémát.
Én magával a módosítással egyetértek. Azt esetleg megfontolandónak tartom, hogy C típusú legyen ez a vizsgálat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy nem példa nélküli ez a jelenlegi szabályozás, hiszen az "Együtt Egymásért" Alapítvánnyal foglalkozó vizsgálóbizottság sem jelölte meg, hogy milyen típusú vizsgálatról van szó, hanem ezt rábízta az illetékesekre, akik nyilvánvalóan C típusú vizsgálatot folytattak le annak idején. De nem akarok semmilyen módosítással szembemenni, csak a tájékoztatás kedvéért mondtam, hogy nem egyedi eset lenne.
Wiener György, tessék!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Répássy alelnök úr felvetésével két szempontból sem értek egyet. Az egyik problémakörre Hankó Faragó Miklós alelnök úr már megadta a választ, tehát eddig is az volt a jogi szabályozás is és a gyakorlat is, hogy például a nemzetbiztonsági bizottság tagja csak az lehetett, aki ilyen vizsgálaton átesett, sőt továbbmegyek: a honvédelmi bizottságnak is csak az lehetett a tagja, lévén, hogy a honvédelmi bizottság is két titkosszolgálatnak a tevékenységét ellenőrzi. Ezért nem áll itt fenn kollízió, mert ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményét a kinevezésre, illetőleg választásra jogosult szerv nem köteles figyelembe venni. Tehát megteheti azt, hogy saját kockázatára, a fennállónak tekintett nemzetbiztonsági kockázatok ellenére mégiscsak kinevezi, illetőleg megválasztásra javasolja az érintett személyt, illetőleg személyeket. Itt tehát nem arról van szó, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés esetében egy kizáró ok állna fenn; itt egy figyelemfelhívással, szignalizációval kapcsolatos tevékenység zajlik.
A másik problémakört érintve viszont arra kell felhívnom a figyelmet, hogy a miniszter úr bizonyos iratok, adatok, adathordozók esetében feloldotta a saját titokgazdai hatáskörében a minősítést. De ennek a bizottságnak a tevékenysége során felmerülhet az is majd a gyakorlatban, hogy más adatok, iratok, információk megismerésére is szükség lehet. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy kizárólag olyan információkkal találkozik majd a létrehozandó bizottság, amelyek a feloldott iratokban, CD-kben, s a többiben találhatók meg; tehát olyan új információkkal is meg fog majd valószínűleg ismerkedni ez a bizottság, amelyek esetében a minősítés feloldása nem történt meg. Ez tehát indokolhatja ennek az ellenőrzésnek a lefolytatását.
Egyébként az a magánvéleményem, hogy ezek az ellenőrzések igazából nem tudnak nemzetbiztonsági kockázatokat kiszűrni. Ezt azon az alapon mondom, hogy én is átestem már kétszer ilyen vizsgálaton (Derültség.), ilyen kérdőívet bárki, mindenféle nagyobb nehézség nélkül ki tud tölteni. De kétharmados törvényben szerepel, és a kétharmados törvényt még 1995-ben fogadta el a parlament, és nem merült fel azóta, hogy itt tegyünk változtatásokat.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Wiener Györgynek formailag igaza van, részben. Mert az való igaz, hogy maga a biztonsági ellenőrzés egy kétharmados nemzetbiztonsági törvényben szerepel, de az a törvény nem írja elő, hogy vizsgálóbizottságnak csak az lehet tagja, aki ilyen átvilágításon átesett. Ezt minden esetben maga az Országgyűlés egy határozatban mondta ki, amely szerintem formailag is, meg mondjuk úgy, hogy törvényességi szempontból, alkotmányossági szempontból is aggályos, hiszen a nemzetbiztonsági törvénynek kellene felsorolni azokat az eseteket, amikor egy országgyűlési képviselő valamilyen tisztségre való megválasztása előtt, például egy országgyűlési bizottsági tagságra való jelölése előtt köteles magát alávetni egy ilyennek.
Én nem tudom pontosan, mi az értelme ennek a módosító indítványnak, mert ha leszögeztük, hogy itt olyan adatokhoz nem biztos, hogy hozzá fog jutni ez a vizsgálóbizottság, amely államtitoknak minősül - azért gondolom, hogy nem fog ilyenhez hozzájutni, mert beszéltünk arról, hogy itt részben már a büntetőeljárásnak átadták ezeket az iratokat -, nem tudom pontosan, mitől kellene félteni a vizsgálóbizottság tagjait, pontosabban milyen információkat kellene félteni, mert nem látok ilyen információt. Elolvastam a kérdéseket, és azokban a kérdésekben még csak érintőlegesen sem találok olyasmit, amely a nemzetbiztonsági törvény által védett információ lenne.
Összefoglalva tehát: szerintem ez egy felesleges óvatosság, túlzott óvatosság, viszont számos országgyűlési képviselőt kizár ebből a lehetőségből. Nem is beszélve arról, hogy azért emlékeznek rá, hogy ezek az átvilágítások éppen, mondjuk, az MSZP-frakció esetében volt, amikor hónapokig eltartottak; tehát nem javaslom azt, hogy ezzel kizárjunk képviselőket abból, hogy részt vegyenek ebben a bizottságban, vagy megakadályozzuk ezt.
Kérem, fontolják meg. Felőlem benne lehet; én azt gondolom, akiket mi javasolni akarunk, azoknak nincs ilyen kockázata vagy nincs nemzetbiztonsági kockázata, de szükségtelen ez a rendelkezés. És hangsúlyozom, hogy a VII. pontban pedig megoldja az államtitokhoz való hozzáférést, a VII. pont szépen felsorolja, hogy milyen információkhoz juthatnak hozzá, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e átvilágítással vagy sem. Például azt is megoldja, hogy akkor innentől kezdve, gondolom, az nem fordulhat elő, mint az alkotmányügyi bizottság ülésén előfordult, hogy valaki egyszer csak elővesz egy papírt, hogy itt írják alá, hogy titoktartásra kötelesek a képviselők; ez nem fordulhat elő, hiszen maga a vizsgálóbizottsági határozat megmondja, hogy milyen titokfajtákat ismerhet meg a vizsgálóbizottság tagja. Ez független az átvilágítástól.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Több felszólalót nem látok, de mielőtt az előterjesztőnek szót adnék, megkérdezem alelnök urat, hogy a kiegészítést javaslatként kezeljük, vagy csak mint felvetést.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Csak felvetésként.
ELNÖK: Csak mint felvetést, jó. Akkor tehát a módosító indítvány módosításáról nem fogunk szavazni.
Most kérdezem az előterjesztőt, kíván-e a vitához észrevételt fűzni. Parancsoljon!
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Azt nem tudom, Wiener György képviselőtársam mennyiben jelent kockázati tényezőt (Derültség.), de azt azért elmondanám, hogy a C típusú ellenőrzés nem áll meg a kérdőív kitöltésénél, ennél azért kicsivel komolyabb ez a dolog.
Értem a felvetést, ugyanakkor azt gondolom, nem egy esetben, nem csak vizsgálóbizottsági, más ügyek kapcsán is az volt a tapasztalatom, hogy azon is múlik az, hogy egy-egy információt hogyan osztanak meg velünk, képviselőkkel, hogy ez az átvilágítás, illetve ellenőrzés megtörtént-e vagy sem. Tehát én ezért jobbnak látnám, ha ez bekerülne.
Ha Répássy képviselőtársam úgy érzi, hogy ezzel kizár tulajdonképpen olyan képviselőket is, akiket egyes frakciók delegálnának és szívesen részt vennének ebben a munkában, egy lehetőség kínálkozik, és kérdezem is a bizottságot, hogyha egy olyan irányú, tartalmú kiegészítést kap ez a határozati javaslat, a bizottsági módosító javaslat, amely úgy folytatódik a "megtörtént" után, hogy "az ellenőrzés megtörtént vagy a bizottság alakuló üléséig legkésőbb megtörténik". Ez lehetővé teszi azt, hogy később bekerüljenek; ugyanakkor ez nekem abból a szempontból nem szimpatikus, hogy ezzel tolódik a bizottság alakuló ülése.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki tehát azzal ért egyet, hogy a bizottsági módosító javaslatot a bizottságunk benyújtsa, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igennel - ez többség - benyújtjuk az indítványt.
Ezzel a napirendi pontot és a délelőtti ülésszakunkat lezárom. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy az interpellációkat követően újabb bizottsági ülésre kell sort keríteni; sőt holnap is lesz két bizottsági ülésünk.
A viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 37 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea