AIÜB-45/2008.
(AIÜB-115/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. december 1-jén, hétfőn, 11.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend kiegészítése és elfogadása *
Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének tájékozódó jellegű meghallgatása *
Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének bemutatkozó expozéja *
Hozzászólások, kérdések, észrevételek *
Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének reflexiói *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6917. szám); általános vita *
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Turcsán Katalin, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) válasza *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6768. szám); módosító javaslatok megvitatása *
a) Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám) *
b) A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6572. szám) *
c) A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2008. november 10-ei ülésnapján elfogadott, "az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról" szóló törvény (T/6375/6. szám) *
d) A nemzeti civil alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5950. szám) *
e) Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6217. szám) *
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6769. szám); módosító javaslatok megvitatása *
Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6644. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6688. szám); módosító javaslatok megvitatása *
Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6854. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként *
Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat (T/6306. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A 2008. november 18-ai bizottsági ülésen tárgyalt interpellációk jelentéseinek elfogadása; döntés bizottsági önálló indítványok benyújtásáról *
1. Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének tájékozódó jellegű meghallgatása
2. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
- A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6917. szám)
(Molnár Albert (MSZP), dr. Bárándy Gergely (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
3. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6768. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6769. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
5. Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6644. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
a) Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám)
b) A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6572. szám)
c) A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2008. november 10-ei ülésnapján elfogadott, "az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról" szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/6375/6. számon került iktatásra)
(A Házszabály 110. § (2) bekezdése szerinti eljárásban)
d) A nemzeti civil alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5950. szám)
e) Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6217. szám)
7. Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6854. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
8. A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat (T/6306. szám)
(Dr. Sándor Klára, dr. Magyar Bálint, dr. Kóka János, Gusztos Péter, dr. Hankó Faragó Miklós, Geberle Erzsébet (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
9. A 2008. november 18-ai bizottsági ülésen tárgyalt interpellációk jelentéseinek elfogadása
(Döntés bizottsági önálló indítványok benyújtásáról)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Balogh László (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) megérkezéséig Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) távozása után dr. Ipkovich Györgynek (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) megérkezéséig dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) megérkezéséig dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Rubovszky Györgynek (KDNP)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) távozása után dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) megérkezéséig dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Sömjéni László főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Turcsán Katalin főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Bécsy Etelka főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Karácsony Imréné szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium)
Dr. Dencső Balázs főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltje
Dr. Sándor Klára (SZDSZ)
Dr. Sárkány Rita tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Csirik Tamás vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11.00 óra)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm mai bizottsági ülésünkön képviselőtársaimat és megjelent vendégeinket.
Megállapítom, hogy az ülésünk határozatképes a helyettesítésekkel együtt. Ismertetem a helyettesítés rendjét: Balsai István helyettesíti Kontrát Károlyt, Frankné Kovács Szilvia Szabó Évát, Tóth András Faragó Pétert, Mátrai Márta Répássy Róbertet, Szép Béla Wiener Györgyöt, Rubovszky György Navracsics Tibort, Horváth Zsolt Dorkota Lajost, Csákabonyi Balázs Balogh Lászlót.
A napirend kiegészítése és elfogadása
Javaslatot teszek a napirendre, a kiküldöttekhez képest egy kiegészítéssel. A zárószavazások előkészítése körében még pótlólagosan föl kell vegyük az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Úgyhogy ezzel a kiegészítéssel kérdezem, van-e valakinek a napirenddel kapcsolatban észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Kezet nem látok.
Szavazás következik. Aki elfogadja a napirendet, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy ezt egyhangúlag fogadtuk el.
Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének tájékozódó jellegű meghallgatása
Elsőként tárgyalja a bizottságunk a dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének tájékozódó jellegű meghallgatása című napirendet.
Tisztelettel köszöntöm a napirend tárgyalásánál magát az érintettet, dr. Havasiné dr. Orbán Mária elnök asszonyt.
Mint ismeretes, a köztársasági elnök úr elnök asszony személyében tett javaslatot a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének személyére. A bizottságunknak az a feladata, hogy őt a plenáris ülés napirendje előtt meghallgassuk. Ez a meghallgatás tájékozódó jellegű meghallgatás, úgyhogy remélem, egy kellemes beszélgetés részei leszünk.
Elsőként elnök asszonynak adom meg a szót. Parancsoljon!
Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének bemutatkozó expozéja
DR. HAVASINÉ DR. ORBÁN MÁRIA, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltje: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Hegel azt mondta, hogy az állam az ember maga. Szerintem a bíróság is az ember maga, azaz vannak hibák, és szeretném az ítélkezés színvonalának emelése érdekében ezeket a hibákat kijavítani. Nem kelthetjük azt a látszatot, hogy minden tökéletes, és ez a tisztességesen dolgozó bírói kar védelmét is szolgálja, s az állampolgároknak a bírói munka színvonalának emelése elemi érdeke.
Néhány pontban összefoglaltam, mik a legfontosabb teendők szerintem. Először is kell egy professzionális statisztika, mert amióta itt dolgozom, állandóan különbözik a különböző bíróságok közötti munkateher; van, ahol 260 üggyel dolgoznak, van, ahol 80 üggyel. Ennek az az oka, hogy nincs egy professzionális statisztika. Először egy professzionális statisztikával fel kellene mérni az egyenlőtlen munkateher okait, és ha ez megvan, akkor az álláshelyek elosztásánál és a felszabadult álláshelyeknek az átcsoportosításánál ezt kellene használni. Ez tulajdonképpen önmagában emelné a bírói munka színvonalát, hiszen ahol 260 ügy van, ott nem beszélhetünk színvonalas munkavégzésről. Most már egyébként egy OIT-előterjesztésben is megfogalmazódott az elmúlt héten, hogy talán meg kellene nézni, hogy a fejezeti álláshelyek nem megfelelő módon kerülnek leosztásra, nem igazodnak a munkateherhez.
Ugyancsak emelné a bírói munka színvonalát az is, ha átgondolnánk az illetékességi szabályokat, a speciális illetékességi szabályokat és az általános szabályokat is. Gondolok itt például arra, hogy a kizárólagos illetékességi szabályok nem biztos, hogy jól vannak megállapítva, illetve hogy egyes bíróságok illetékességi területe nem mind megfelelő.
A munkateher kiegyenlítésének megvalósítását követően hitem szerint elő kell írni a bírák számára az életpályát végigkövető kötelező képzést. Mi egy olyan bírói székben ülünk, amelyből elmozdíthatatlanok vagyunk. Ezt csak és kizárólag annak a bírónak kell biztosítani, aki minőségi munkát végez, aki magas színvonalon ítélkezik. Kreditrendszert is bizony előírnék, mert valamit is magára adó szakmában nem lehet elkényelmesedni a tudásban. A tudás elkényelmesedése ma a bírói karban bizony jelen van, mert folyik ugyan képzés, de ez teljesen az önképzésnek felel meg, tehát az vesz részt ilyen képzésen, aki akar, vagy aki éppen ráér. De a mai bírói munkateherrel agyonnyomott bíró ezt nem könnyen fogja megtenni.
Végig kell kísérnie a bírói munka értékelésének az egész bírói létet. Most csak kétszer hat évig történik ez az értékelés, és tulajdonképpen negyvenéves korban véget ér. Én úgy gondolom, ez szintén a bírói munka minőségének a javítását szolgálná. És amit nagyon fontosan szeretnék artikulálni, hogy ki kellene venni a közvetlen kollégák kezéből az értékelést, mert hát a bíró is ember, mint ahogyan tudjuk, és a közvetlen kollégák munkájának minősítésében ezek az emberi tényezők ugyancsak megnyilvánulnak. Erre gondoltam én, hogy szolgálati bíróságot kellene felállítani, amely egységes szempontrendszer szerint minősítené, értékelné a bíró munkáját.
Van egy olyan szabály most a törvényben, hogy ha egy bíró valamilyen oknál fogva alkalmatlannak mutatkozik a bírói feladatok ellátására, akkor az elnök szólítsa őt föl arra, hogy mondjon le. Ha nem mond le, akkor abban az esetben vizsgálat indul. Van azért ilyenkor egy kis kollegialitás, munkatársi elnézés, ezért úgy gondolom, az lenne a helyes, ha ezt a feladatot a szolgálati bíróság végezné el. Ugyanilyen okból tenném ezt a fegyelmi ügyek intézése terén is. Az elnézés nem helyes. A bírói kar, amely önkormányzatiságot kapott a kezébe, azt hiszem, akkor jár el helyesen, ha egységes szempontok szerint történik szolgálati bíróság által a fegyelmi ügyek intézése is.
És itt vannak a táblák. Mit akarnak a táblák? Vajon igazgatni akarnak-e a táblák? Ezt nem a táblák fogják eldönteni, ezt a törvényhozás fogja eldönteni. Akar-e olcsóbb, átláthatóbb, operatívabb igazgatást? Mert akkor előbb-utóbb visszatér a történelmi hagyományokra, és azt fogja mondani, hogy csak a stratégiai feladatok maradjanak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál, az operatív feladatok pedig kerüljenek a táblára. Ez olcsóbb, átláthatóbb igazgatást jelentene. Egyelőre egy jámbor óhajunk van, mert rengeteg szakmai érték vész el. Az ítélőtáblákat integrálni kell. Ma Magyarországon egy ítélőtáblai fogalmazó akkor végezhet alsóbb bíróságon gyakorlatot, ha jó megállapodásban, jó kapcsolatban van a megyei bíróság elnökével. Ez már a mi munkánk minőségét érinti, ez a legkényesebb kérdés. Ezért haragszom a legjobban, amikor az utánpótlás terén nem garanciális szabályok vannak, hanem kellemes vagy kellemetlen kapcsolatok. Úgy gondolom, ebben is szabályozásra van szükség, hogy a bírósági fogalmazók kapjanak városi, megyei, ítélőtáblai képzést, és a régióba tartozó bírósági fogalmazók, megyei bírósági fogalmazók kapjanak ítélőtáblai képzést, hiszen regionális kitekintést kapnak ezáltal.
A másik pedig, hogy a megyei bíróságok bírái maguk közé választhatnak városi bírót, ha jól dolgoznak. Ma a hatályos törvény szerint nekünk erre nincs jogunk. Ennek két okból is nagyon fontos szerepe lenne, az egyik a szakmai színvonal emelése. Ha megállapítjuk, hogy egy megyei bírósági bíró kiválóan ítélkezik, akkor hatéves munkája után beválasztható lenne a kollégiumba, ez a szakmai utánpótlást is érinti. És azt is el kell mondjam, hogy a bírók számára olyan kevés elismerés, olyan kevés kitüntetés adódik; talán nem is nagyon vágyunk rá, hiszen a jó színvonalú bírói munka önmagát értékeli, nem kíván külön dicséretet. De az nagy dolog, ha egy megyei bírósági bírót magunk közé választunk, és ezzel az ő szakmaiságát elismerjük.
Valaki azt kérdezte: mi bajod az OIT-tal? Az OIT-tal nekem nem személyi bajom van, hanem szervezeti bajom van. Az OIT bíró tagjainak az összetételében túlsúlyban vannak, nota bene szinte kizárólag megyei bírósági elnökök. Az OIT kinevezi az elnököket, igazgatja az elnököket, visszahívja az elnököket, fegyelmi eljárást indít, leosztja a megyei bíróságokra a költségvetéseket, statisztikát intéz. Erőtlenné válik az igazgatás, ha az igazgatottak személyével túlsúlyos.
Egyébként a hatályos törvényi szabályozás lehetővé teszi, hogy olyan bírák is bekerüljenek, akik nem megyei bírósági elnökök, városi bíró is bekerülhet. Én azt mondom, küszöbön áll az OIT-választás egypár hónapon vagy egy laza éven belül, meg kell üzenni a bírói karnak, hogy küldjön el a saját soraiból nem csak beosztott bírókat, hanem küldjön el természetesen elnököket is. És megint csak önökhöz fordulok: ha másért nem volt jó, hogy ma találkozhattunk, csak azért, hogy elmondjam, hogy jó lenne, ha a törvényi szabályozás erre a kérdésre is kitérne, és egészséges arányban szabályozná az OIT bíró tagjainak összetételét. Legyenek benne bírósági szintek és bírósági beosztások szerint is bírák, tehát megyei, városi, ítélőtáblai bírák, illetőleg igazgatási vezetők is. Ezt a kritikát, amelyet szándékosan hagytam a végére, fontosnak, jogosnak és megszívlelendőnek tartom. Ha ezt most megüzenjük a bírói karnak, mert a kétharmados törvényi szabályozás esetleg nem nagyon érhető el, és nem lép a bírói kar, akkor az nekem fájdalmas, mert azt gondolom, akkor sokkal nagyobb baj van, akkor valami félreértődik a közbenjárások, a kijárások terén.
Én harminc éve vagyok bíró, tizenhat éve bírósági vezető. Megváltozott a társadalmi környezet, megváltoztak a jogszabályok, amelyek rengetegszer változnak, és nagyon sok nehézséget jelentenek számunkra, hiszen az a mi munkaeszközünk. Az Erika gépeket kicseréltük számítógépekre, az internetre. De valahogy mégis mindig úgy érzem, hogy a bírók munkaterhe nyomasztó, és ez már a bírói munka minőségét érinti. Szerintem vannak belső tartalékok, szerintem vannak átmozgatható, bírói álláshelyeket illető belső tartalékok.
Még egy nagyon fontos dolog: a bírók segítsége nagyon kevés. Úgy gondolom, ha nem is a bírák számának az emelése lehet a megoldás, de Európában példátlanul alacsony a bírói munkát segítő személyzet száma, és ez annyira gazdag országot mutat! Nincs annál gazdagabb ország, mint amikor ülünk, és azelőtt az Erika írógépen, most a számítógépen magunk írjuk a határozatainkat. Vagy például most van ez az anonimizálás, amely óriási teher. Nagyon helyes, nyilvánosságra kell hozni a döntéseinket, de ebben sem kaptunk semmilyen további segítséget. Sokszor kapunk olyan feladatot, amikor nincs igazán annak a költségvetési lehetősége felmérve, nincsenek igazán hatástanulmányok.
Ennyiben engedjék meg - aztán rögtön befejezem -, amikor a Győri Ítélőtáblát megalakították, akkor prognosztizáltak egy ügyérkezést, a polgáriban 500-600-at, a büntetőben 400-at. Ehhez képest a duplája érkezett polgári ügyekből a polgári bíróságra és 30 százalékkal több a büntetőbíróságra. Ezt én minden évben elmondom az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál, két darab bírói álláshelyet kértem, és a kettő darab bírói álláshelyet nem kaptam meg. Ez nem egy egyéni sirám, csak arra szeretnék rámutatni: ha valaki megnézi a legújabb Bírósági Közlönyben, hogy egy-egy bíróra mekkora munkateher jut, akkor nem fogja megérteni, ha esetleg azt hallja, hogy valamelyik bíróság milyen nagy létszámú álláshelyet kapott, mert ez a statisztika erre alkalmatlan. Az ítélőtáblák és a megyei bíróságok munkájának, a tábláknál a munka 70 százaléka rejtve marad a közvélemény előtt, mert a peren kívüli ügyeinket nem mutatja ki. Gondoljanak bele a kollégák: a cégügyeket, felszámolási ügyeket, nagyon komoly felszámolási ügyeket nem mutatja ki a statisztika, csak a peres ügyeket; és az alsóbb szintű bíróságokon is ugyanez van.
Egy Hegel-idézettel kezdtem, és befejezem azzal, hogy amit én szeretnék, az nem más, hiszen az életemet tettem rá, mint szilárd alapon, mesterkézből ítélkezni. Ezért és csak ezért gondolom bármilyen igazgatási teendő jogosságát.
Köszönöm szépen. Tisztelettel köszönöm, hogy meghallgattak engem.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Megnyitom a beszélgetést, a vitát. Kérdezem, ki kér szót.
Elsőként Hankó Faragó Miklós alelnök úr jelentkezett. Tessék!
Hozzászólások, kérdések, észrevételek
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Az alkotmányügyi bizottság ülésén formális szavazás nem lesz az elnökjelölt asszony személyéről, akit ezúton is tisztelettel és szeretettel köszöntök itt a bizottság ülésén. Azt hiszem azonban, fontos, hogy mi milyen véleményt formálunk meg.
A liberális frakció döntött arról, hogy az elnök asszonyt támogatja arra a jelöltségre vonatkozóan, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke legyen. Több okból is így teszünk. Az egyik ok az, hogy az elmúlt hetekben, miután ismertté vált előttünk, hogy a köztársasági elnök úr önt jelölte, ismertté váltak az ön elképzelései. Most csak nagyon röviden, szinte címszavakban hallhattuk, és minden bizonnyal nem is teljeskörűen azokat az elképzeléseket, amelyeket interjúkban, rádióban, újságban, de tudom, hogy szakmai fórumokon is korábban, az elmúlt időben is, de azt megelőzően is megfogalmazott. Mi ezeket az elképzeléseket alapvetően, döntő többségükben olyanoknak tartjuk, amelyek feltétlenül szükségesek, elkerülhetetlenül szükségesek a magyar igazságszolgáltatás, most már sajnos mondhatjuk azt kijelentő módban: megtépázott tekintélyének helyreállítására. Nagyon szomorú, hogy ezt kell említeni, de bizony az elmúlt néhány évben az igazságszolgáltatás társadalmi megítélése a korábbi egyenletesen magas színvonalhoz képest, úgy gondolom, romlott, és ez a romlás egyértelmű. Most már nem lehet óvatosan fogalmazni ebben a tekintetben, tényként kell elismernünk.
A helyzet nem reménytelen, de nagyon hatékony és sürgős intézkedéseket követel. Egyrészt vezetői, operatív, stratégiai, szemléletbeli megváltozó elképzeléseket, más irányítási módot és egy csomó mindent a szakmai tevékenységben. És azt hiszem, elkerülhetetlenül igényli azt is, hogy a törvényhozás szintjén is végiggondoljuk, ezen hogyan lehetne változtatni.
Még a nyáron történt az, hogy az OIT-ot a meghívásukra az alkotmányügyi bizottság képviseletében elnök asszony és két alelnök személyében meglátogattuk, és ott is sok minden fölmerült. Döntés született arról is, hogy egy párbeszéd nem kezdődjön, hanem talán üzemszerűen folytatódjon, kicsit gyakrabban és konkrétabb elképzeléseket megvalósítva, mint korábban történt a két intézmény között, és természetesen senkiben föl nem merült az, hogy ez bármilyen tekintetben akár a bírói függetlenséget érintené, akár a két intézménynek egymás tevékenységébe történő beavatkozását jelentené. És ezt mind a két oldal indokoltnak és szükségesnek tartotta. Nagyon örülnék, ha ez a valóságban is megtörténhetne.
Nagyon rossznak tartjuk azt a helyzetet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöki pozíciója és így egyúttal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vezető pozíciója hónapok óta nincs betöltve. Ez újabb romlást eredményezett abban a helyzetben, amelyen tényleg indokolt változtatni. Azért nem térek vissza részletesen azokra a felvetésekre, amelyeket nagyon röviden ismertetni tetszett, mert szinte kivétel nélkül mindegyiket olyannak gondolom, amellyel kapcsolatban egyrészt déja vu érzésem van, hogy oly sok helyen oly sokszor hallottam már, tehát bátran merem állítani, hogy akár a szakma, az igazságszolgáltatásban dolgozó bírák és más szakemberek véleményét, akár a közvéleményben megfogalmazott véleményeket egyaránt tükrözi. Ismerjük azt a három tanulmányt, amelyet maga az OIT rendelt meg annak érdekében, hogy ezt a változtatást megfelelő módon előkészítse. Részben ott is találkozhatunk a problémafelvetéssel és egy-két helyen megoldási javaslattal.
Nagyon nehéz az a feladat, amelyre ön vállalkozik, mert bizony a felsorolás is, a rövid, egy-egy címszóval érintett felsorolás is bizony terjedelmes volt, és ezeken kívül még sok-sok más egyéb problémával is bizonyára találkozik majd elnök asszony, amennyiben a jövő heti választás sikeres és eredményes lesz. Azt gondoljuk, azért is szükséges a jelölt támogatása, mert bár azzal a móddal, ahogy köztársasági elnök úr a jelölést tette, most sem értünk egyet - de ezt zárójeles mondatként szeretném megfogalmazni, természetesen nem az itt vendégként jelen lévő jelölt asszonyra vonatkozik -, de azért is tartjuk nagyon szükségesnek azt, hogy ez a legfelsőbb bírósági elnöki pozíció betöltésre kerüljön, mert úgy gondoljuk, hogy amennyiben ezt nem sikerül megvalósítani, akkor annak beláthatatlan következményei lennének az igazságszolgáltatásra. Az elmúlt heti házbizottsági ülés döntött úgy, hogy február tizenegynéhányadikán kíván az Országgyűlés a tavaszi ülésszakára összeülni. Ez, ha jól számolom, több mint két hónap időtartam, amely alatt bármilyen jelölés történne az esetleges sikertelen jövő heti választás esetén, szó sem lehetne arról, hogy az Országgyűlés döntsön, azaz betölthető legyen a pozíció, hiszen nem fogunk ülésezni. S ha jövő év február közepén még nem lesz elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak, akkor azok a bizonytalanságot eredményező, a bírákat egyértelműen frusztráló jelenségek, amelyeket tapasztalhatunk, elmérgesedhetnek, és még nagyobb veszélye keletkezne annak, hogy az igazságszolgáltatás tekintélye, elengedhetetlenül szükséges, minden körülmények között támogatandó tekintélye bizony csorbát szenvedhetne.
Nem szeretnék bővebben kitérni azokra, amit elmondott, mert egyikkel sem tudok vagy szeretnék vitatkozni. Nyilván az ördög a részletekben bújik meg. Ahhoz, hogy az ön elképzelései a valóságban megjelenhessenek, önnek partnerekre lesz feltétlenül szüksége. Ezeket a partnereket elsősorban kollégái között, a bírói karban kell megtalálnia, mert úgy gondolom, nélkülük semmilyen változtatást nem lehet végrehajtani. De én, amennyire szabad ezt állítanom, és óvatosan fogalmazok, de amennyire én megismertem a bírói kar véleményét, ezeknek az elképzeléseknek a többségével a bírói kar igen jelentős hányada véleményem szerint egyetért, hiszen ők is pontosan látják azt a helyzetet, ami körülöttük kialakult. Tehát ön a bíró kollégák támogatásával, bízom benne, hogy mindezeket a reformokat végrehajthatja. S ennek reményében, ebben bízva a jövő heti szavazáson mi igennel fogunk szavazni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki kér szót. Szép Béla, tessék parancsolni!
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnökjelölt Asszony! Én nem vagyok abban a kedvező helyzetben, mint az előttem szóló alelnök úr, aki már kész frakciódöntéssel tudott a bizottsági ülésre jönni, ezért szeretném saját személyes és a frakciónk véleményét megalapozni. Ennek érdekében két dolog tekintetében kérdést szeretnék föltenni, annak kapcsán, ami a bizottsági ülés előtt kézhez vett háttéranyagban szerepel. Ebben van egy olyan interjú, amelyben ön egy kérdésre, amely úgy szól, hogy határozottan a bírósági reformokhoz alkalmatlan bírák eltávolítása mellett emelt szót - ez múlt időben szerepel, és ön nem hárította el a kérdésben meglévő állítást -, ennek kapcsán azt szeretném megkérdezni, hogy korábbi, eddigi vezetői munkája során tett-e lépéseket ennek a követelménynek az érvényesítése érdekében.
A másik kérdés pedig, ami az életrajzából kiolvasható, hogy férje egyéni ügyvédként dolgozik, ennek kapcsán pedig azt szeretném megkérdezni, hogy az összeférhetetlenség nyilvánvaló állapotát sikerült-e tökéletesen kizárni megyei bíróként, illetve ítélőtáblai elnökként. Úgy gondolom, a kapott válasz jelentős mértékben a személyes döntésemet befolyásolhatja.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Balsai István, parancsoljon!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Asszony! Köszönjük szépen a mai kijelentéseit, amelyet valóban ismerünk már máshonnan is. A frakciónk nevében azt is megköszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat a jövő hétfői megválasztásának tervezett időpontját megelőző frakcióülésünkre. Természetesen ott is módja lesz részletesebben kifejteni az álláspontját, és a frakciónk nyilván ennek ismeretében fogja a végleges álláspontját kialakítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szakács Imre, parancsoljon!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy az elnök asszony földijeként, hiszen győriek vagyunk mind a ketten, mondjak egy-két mondatot róla.
Én 1994 óta ismerem az elnök asszonyt, akkor lettem a megyei önkormányzat választott tisztségviselője, és mint ilyen, természetesen a megyei intézmények vezetőivel kapcsolatokat ápolt az önkormányzat. Azokat a nyilatkozatokat, cikkeket, amelyek az elnök asszony jelölése óta megjelentek, én helyben csak megerősíteni tudom. Az alatt az idő alatt, amíg ő a megyei bíróság elnökeként, illetve a Győri Ítélőtábla elnökeként dolgozott, a jogász szakmában, az igazságszolgáltatás körében - magam is jogász vagyok - nagyon szigorú, igazságos vezetőként és a vezetői programokat végrehajtó vezetőként ismertük meg. Azokon a rendezvényeken, amelyek akár a bíróság szervezésében, akár a jogászegylet, jogászszövetség szervezésében történtek, elnök asszony szintén mindig ezeket az elveket hangoztatta és vallotta és a legjobb tudomásom szerint napi munkája során is, ügyvezetői, irányító, szervezői munkája során is ezek szerint járt el. Győriként, Győr-Moson-Sopron megyeiként mondhatom, az ottani jogász szakmának, megyei jogász szakmának az egyik legemblematikusabb képviselője. Nem véletlen egyébként, hogy amikor az ítélőtáblák közötti versenyfutás volt, nemcsak a földrajzi adottság miatt került Győrbe, hanem a nyilván ott lévő szakmai háttér, az a bírói kar, jogászi szakembergárda és talán elnök asszony személye is ebben szerepet játszott, hogy oda került. Ilyen szempontból tehát azt gondolom, azok a felvetések, amelyek akár Hankó Faragó alelnök úrtól hangzottak el, akár Balsai Istvántól, mindenképpen megállják a helyüket.
Győriként és a bizottság tagjaként melegen ajánlom elnök asszonyt a bizottságnak, illetőleg majd a jövő héten a parlamentnek is a Legfelsőbb Bíróság elnökének.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ipkovich György, parancsoljon!
DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Ahogy az előttem szóló Szép Béla kollégám mondta, mi még a véleménykialakítási stádiumban tartunk, és ennek érdekében kérdéseket tennék föl, nem véleményt mondanék.
Egyetértek természetesen Hankó képviselőtársunk azon megjegyzésével, hogy nehéz úgy viszonyt kialakítani ilyen helyzetekben, hogy magával a jelölés módjával szinte valamennyi résztvevő nem ért egyet, mert kicsit a döntéshozó szerep degradálását látjuk ebben a fajta jelölési procedúrában, ami most már gyakorlat az elnök úr részéről.
A kérdésem az lenne, figyelemmel arra, hogy a bírói tisztújítások folyamatát nézve, elsődlegesen a megyei elnökökkel kapcsolatos tisztújítást, most már az tapasztalható, hogy folyamatos a többszöri ciklus vállalása, mégpedig oly módon, hogy időnként még ellenjelölt sincs egy megyei bírósági elnöki posztra. Az ember kívülállóként azt hihetné, hogy ez nem egy vonzó beosztás, de talán ennek más oka is van. Az lenne a tiszteletteljes kérdésem elnök asszonyhoz, hogy hogyan látja ezt a kérdést, hogyan lehetne esetleg talán kicsit frissíteni vagy mobilizálni ezt a fajta folyamatot.
A másik már részben elhangzott, ez az összeférhetetlenséggel kapcsolatos. Én nem az ügyvéd-bíró viszonyt ellenezném, hanem a bírósági szervezeten belüli családi összefonódásokat. Tudja-e esetleg, elnök asszony, hány ilyen kapcsolat található a magyar bírói szervezetben, és esetleg egy kisebb településen mit okoz az, ha mondjuk, a bíróságot vezető bíró és a felesége, gyermeke, más hozzátartozója ugyanabban a bírói szervezetben ítélkezik? Ön lát-e ebben veszélyeket, és ha igen, tervezi-e ennek a kiküszöbölését?
A következő dolog szintén felvetődött már, ez a helyhez kötöttség kérdése. Hogy megértsük, bizonyos bírói szervezetek más-más földrajzi helyen találhatók, más a megyei bíróság, a városi bíróság székhelye, a táblabíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság. Bírókkal beszélgetve azt panaszolják, hogy időnként a lakhely determinálja az előmeneteli lehetőséget. Tehát nem a szakmai rátermettség, nem a szakmában elért presztízs és eredmény, hanem időnként a születési vagy lakóhely határozza meg, hogy valakiből lesz-e táblabíró, vagy marad megyei bírósági bírónak, vagy pedig városi bírónak. Hogyan látja ezt a jelölt asszony? S van-e elképzelése a megoldásra?
Ez a három rövid kérdésem van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Turi-Kovács Béla!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Hangsúlyozom, hogy a saját nevemben nyilatkozom, nem a frakcióm nevében, minthogy ilyen döntés még nincs.
Néhány dologra szeretném felhívni a szíves figyelmet. Az első az, hogy magam is azok közé tartozom, akik az országgyűlési biztosok esetében erős fenntartással voltam az iránt, hogy vajon helyes-e a jelölési módszer. Ez azonban nem így van a főbíró esetében. Meggyőződésem szerint ez már messze nem lehet egyfajta pártpolitikai és messze nem lehet frakciók közötti, pláne ötpártinak mondott egyezkedéseknek az eredménye. Ezért azt gondolom, hogy e tekintetben ezek a fenntartások sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem megalapozottak.
A másik dolog, amire fontosnak tartanám fölhívni a figyelmet: az a különös helyzet van, hogy előzetesen rendszeresen egyetértünk abban az éppen elénk kerülő intézmény vezetőjének a kijelölésénél, hogy szükség van változtatásra, szükség van olyan változtatásokra, amelyek az eddigit messze meghaladó erősségűek, nagyságúak és mélységűek. Amikor azonban arra kerül a sor, hogy ezek a változtatások tényleg bekövetkezhetnének, akkor egyszeriben előkerülnek olyan politikai szempontok, amelyek ezt megakadályozzák. Mi az eredménye? Vonjuk le a konzekvenciát a nyilvánosság előtt! Az eredménye az, hogy a jó jelölteket követik majd az egyre gyengébb jelöltek. Ez bekövetkezett - én most nem mondom meg, hogy mikor. Valamennyien tanúi lehettünk. És ebből következik az, hogy a választási és a merítési lehetőség, hogy úgy mondjam, nemcsak hogy csökken, hanem előbb vagy utóbb el is lehetetlenül. Ezért én azt a módszert és azt a fajta helyzetet, amikor valaki egyenes és nyilvánvaló szükségszerűségeket jelöl meg előzetesen, azt valamiféle akadálynak vélni vagy ilyennek akár sajtón keresztül vagy másként beállítani, azt véleményem szerint nagyon veszedelmesnek kell ítélni.
Ebből következik az, hogy én személy szerint úgy gondolom, mindannak alapján, ami olvasható volt, amit megismerhettem, és annak alapján, hogy a jelölt asszony nagyon karakteresen fejezte azt ki, hogy a bíróságok jelenlegi működésén belül feltétlenül szükséges olyan változtatásokat végrehajtani, amelyek személyre hatóak is lehetnek, éppen ezért én személy szerint most is és később is támogatom a jelöltet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e még fölszólaló. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, nincs.
Elnök asszonynak adom vissza a szót.
Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének reflexiói
DR. HAVASINÉ DR. ORBÁN MÁRIA, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltje: Köszönöm szépen a kérdéseket. A jelölés módja nem kérdés; én egy jelölt vagyok, engem jelöltek, a többihez nekem, azt gondolom, semmi közöm. Én egy bíró vagyok, akit jelöltek.
Alkalmatlan bíró, tettem-e lépéseket? Igen, határozottan állítom, hogy igen. Alkalmatlansági vizsgálatot is indítottam; annak az lett az eredménye, akkor még más volt a szabályozás, akkor még a kollégiumnak kellett véleményt nyilvánítani - féltem is, hogy nem lesz-e majd a kollegiális összefonódásból végül is az én elutasításom -, de a bíró lemondott az alkalmatlansági vizsgálat lefolytatása előtt. Indítottam fegyelmi ügyeket is, nem is egy fegyelmi ügyet, ittas vezetésért, harminc-ötven ítélet írásba foglalatlanságáért, amit városi bírósági elnök kicsit késve jelzett nekem. Indítottam azért is, mert nem túl nagy számú ítéletet nem foglalt írásba, de ennél sokkal nagyobb hibát követett el - mert a többi az bűn -: hazudott. Én úgy gondolom, hogy ez tűrhetetlen. A bíró ezen megsértődve felállt - és nem sokkal később magas vezetői posztot töltött be egy másik bíróságon. Ezért is tartom fontosnak azt, hogy a fegyelmi ügyek nem a bíró lejáratására valók. Mindenki követhet el hibát, emiatt a felelősségre vonása meg kell hogy történjen. Név nélkül a jelenséget én nyilvánosságra hoznám, mert szerintem nem az rombolja a bírói kar tekintélyét, hogy nyilvánosságra hozzuk, hanem az, hogy elkövetjük. Erre a kérdésre én ezt a választ adom.
Az ügyvédi összeférhetetlenségi szabályokból soha probléma nem volt. A házastársam fegyelmezetten vette tudomásul, hogy magyarul ki van tiltva a győri bírósági ügyintézésből, most pedig a győri ítélőtáblai ügyintézésből. Nagyon reménykedem abban, hogy a szakvizsga alatt álló fiam is ugyanúgy ki lesz tiltva a Győri Ítélőtábla működéséből, mert sikerül a szakvizsgája. Nem emlékszem rá, hogy a kollégáim bármilyen módon ezt, akár a közvéleményben, akár a szakmai közvéleményben szememre vetették volna vagy szememre lehetett volna vetni. Szigorúan betartottuk ezt a szabályt, hiszen nincs is más lehetőség.
Volt egy kérdés, hogy nincs ellenjelölt. Óriási problémám, nem szerettem. Igen, fokozta a harci kedvemet az első kinevezésem, amikor négyen voltunk pályázók, két vezető bíró, én meg egy másik társam pedig beosztott bírók. Az egy jó helyzet volt; akkor jól leszavaztak, mert hát nem tudták, hogy én egyáltalán milyen vezető lehetnék. Aztán kaptam egy kinevezést. Utána eltelt öt év, és azt mondtam, hogy most állj oda, most már tudják, milyen a vezetői magatartásod, attitűdöd, stílusod, követelményrendszered. Titkos szavazással 70-80 százalékban megszavaztak. Aztán elkezdődött a megyei bíróság épületének felújítása, óriási, gyönyörű munka volt, nem lehetett félbehagyni, újból indultam, és nem igazán éreztem jól magam a bőrömben, amikor közel 90 százalékot kaptam titkos szavazással. Azt kérdezem, miért nem állnak ki, ha máshogy gondolják a bírák, ha máshogy gondolják a vezetést, ha nem elégedettek vele, akkor tegyék oda magukat! Mert egy pályázó - és most nagy különbség van az én mostani státusomban és a pályázati státusomban - elmondja, hogy mit gondol, odaáll, kiteszi magát egy titkosan szavazó összbírói kar elé. Lehet, hogy a baj nagyobb? Hogy a bírói kar nem áll ki, nem argumentálja, hogy mit gondol máshogyan, mert azért oda kellene magát tenni, és vállalnia kellene a véleményét? Nem tetszik ez a helyzet, de én azt gondolom, hogy magamban egyedül ezen változtatni nem tudok; ezt kicsit talán a civil kurázsi kérdésének is tartom.
A bírósági szervezeten belüli összeférhetetlenségi szabályokról esett szó. Ez ügyben énrám jól megsértődtek néhányan, mert volt egy bíró kollégám, aki a városi bíróság elnöke volt, én meg a megyei bíróság elnöke, éppen végzés előtt állt az ő lánya Budapesten, és azt kérte, hogy hadd jöjjön az általa vezetett Győri Városi Bíróságra fogalmazónak. Mire én mondtam, hogy nem. Elmehet másik bíróságra a megyén belül, Mosonmagyaróvárra - ezek helyi bíróságok -, de a teáltalad vezetett bíróságra nem mehet el.
Nem dolgozott az általam vezetett megyei bíróságon, nem dolgozik az általam vezetett ítélőtáblán olyan kolléga, aki rokoni kapcsolatban lett volna a vezetőkkel. Van olyan helyzet, ahol ez így van. Ez megint egy olyan kérdés, hogy én ezt hogyan látom. Van egy házaspár, nem is egy ilyen eset van, ahol mindegyik futja a maga karrierjét. Ez úgy szokott lenni, hogy elvégezzük az egyetemet, együtt fogalmazóként elhelyezkedünk bíróságra, és akkor futjuk a magunk karrierjét a bíróságon. Azért megfosztani egy választott hivatástól valakit, ha már egy ilyen helyzet alakult ki, mert a másik esetleg vezetői pozícióba került, azt sem hiszem, hogy az nagyon jó lenne. Olyan vezetői elhelyezést és olyan szervezeten belüli elhelyezést kell megoldani, hogy az tisztességes és támadhatatlan legyen. Én erről ezt gondolom.
A lakhely determináltsága. Valamelyik cikkben szerepel, hogy amikor én ezt a Győri Ítélőtáblát átvettem, akkor őrületes mennyiségű hatályon kívül helyezés kezdődött. Én nem átvettem, én összeraktam. Nem volt Győrben ítélőtábla, nem voltak kollégák, és nem volt épület. A kiválasztásnál óriási energiákat fordítottam erre, úgy hívtam, hogy road-show, körbementem a megyei bíróságokon, és próbáltam arra rávenni a jó kollégákat, hogy pályázzanak, pályázzanak. De hát Magyarország nem egy mobil társadalom, más Győrben lakáshoz jutni, máshonnan eljönni. Ezért, amikor az ítélőtábla épületét terveztettük, akkor kialakítottunk két szolgálati lakást, úgyhogy igazán nem lehet mondani, hogy a földrajzi kötöttségek szerint zajlik a Győri Ítélőtáblában a tanács összetétele. Van egy Zala megyei bírónk és két Fejér megyei bírónk is. Már csak azért is próbáltam ezt így alakítani, mert belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága, a Győri Megyei Bíróságból, nem akartam tönkretenni, nem akartam ellehetetleníteni, viszont természetes merítési forrás volt. Azok a megyei bírósági bírók, akik ott jók voltak, miért ne léphettek volna előre az ítélőtáblára? Most is nagyon nehéz, ennek társadalmi, pénzügyi, gazdasági okai vannak. Mert azok a bírók, akik előreléphetnének, mondjuk, egy ítélőtáblára, azok általában már nem túl fiatal emberek, megállapodott körülmények között laknak. Én borzasztó sokáig dühöngtem azon, hogy nem igaz az, hogy valaki attól okos, hogy Budapesten lakik, és akkor őbelőle lesz a Legfelsőbb Bíróság tagja. Ez talán megint olyan kérdés, hogy ha valaki tehetséges, akkor hozzá kellene segíteni, hogy egy olyan bírósági szinten helyezkedjen el, amelynek a betöltésére alkalmas, tehát ne a földrajzi hovatartozás határozza meg a minőségi kvalitást. Erről én ezt gondolom.
A többi mellettem szóló képviselő úrnak pedig tisztelettel köszönöm, hogy szóltak. Én most is azt mondom, hogy olyan mérhetetlenül devalválódtak a szavak, annyira nehéz megfogalmazni a mai világban, de ha a bizalom engem végül is megtisztel, akkor én meg fogok tenni mindent, mert most már lassan valóban csak a tettekben hiszek, hogy ha mégis ez így lesz, ha ez mégis sikerül, akkor ezeknek az elveknek a mentén, amely elvek kifejtéséhez önök engem a kérdéseikkel nagyban hozzásegítettek, fogom a szolgálatot teljesíteni.
Egy attitűdváltozást szeretnék még, ez nagyon fontos. Egyszerűen nem értem, hogy miért az abnormális a normális, miért kapok levelet, most, hogy a sajtóban megjelent az én jelölésem, amiben azt írta egy ügyfél - és ezt elmondom önöknek -, hogy ön azt írta nekem, hogy: tisztelt Kovács János, annyi az ügyünk, hogy nem tudjuk májusnál előbb kitűzni az ön ügyét. De ön nekem azt írta, hogy "tisztelt Kovács János", és megtisztelt azzal, hogy tájékoztatott arról, hogy az én ügyem kitűzésre kerül.
Én azt gondolom, nem szolgáltatás, ami zajlik. Ez szolgálat. Én ezt nagyon szeretném hangsúlyozni. Az általam vezetett bíróságokon én ennek óriási jelentőséget tulajdonítottam. A hatalmunk - nem a vezető, szerintem nem az elnök, a bíró önmagában egy nagy hatalom -, úgy gondolom, az csak a mérhetetlen felelősség oldaláról közelíthető meg.
Összességében ennyit szeretnék a feltett kérdésekre válaszolni, azzal, hogy még egyszer tisztelettel megköszönöm, hogy itt lehettem.
ELNÖK: Köszönjük szépen, elnök asszony.
Mivel szavaznunk nem kell, nekem nem maradt más dolgom, mint megköszönni elnök asszonynak, hogy a meghívásunknak eleget tett, és megosztotta velünk gondolatait. Azt gondolom, sokat segít az álláspontok kialakításában.
Ezzel ezt a napirendet lezárom, és egy perc technikai szünetet rendelek el, hogy elköszönhessek elnök asszonytól, s azt követően folytatjuk a munkánkat. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Folytatjuk munkánkat, ha sikerül mindenkinek elhelyezkedni.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
2. napirendi pontunk következik: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet Molnár Albert és Bárándy Gergely nyújtottak be önálló képviselői indítványként; ennek tárgysorozatba-vételéről és általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Megkérdezem az előterjesztők képviseletében Bárándy Gergelyt, kíván-e kiegészítést fűzni hozzá. Parancsoljon!
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) szóbeli kiegészítése
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Egy nagyon rövid kiegészítést szeretnék hozzáfűzni, hiszen ezt értelemszerűen nem tartalmazhatja maga a benyújtott önálló indítvány. Tényleg egypár mondat arról, mi volt a benyújtás előzménye. Annyit szeretnék ebből kiemelni, hogy maguk a bírák, a bírósági szervezet fordult hozzánk a vonatkozásban, hogy gondolkodjunk el egy ilyen tartalmú törvényjavaslat előterjesztésén, hozzám és képviselőtársamhoz mint az OIT két képviselő tagjához.
Nagyon széles körű és hosszú egyeztetést folytattunk, amelyen részt vettek a bíróságok képviselői, úgymint az ezzel a témakörrel foglalkozó Bírói Egyesület elnöke, úgymint a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának vezetője, az IRM képviselője, a PM képviselője, valamint a Felszámolók Országos Egyesületének képviselői. Ez a benyújtott törvényjavaslat tehát egy olyan álláspontot tükröz, amivel mindezen személyek egyetértenek, és kérik azt az Országgyűléstől, hogy ezt a javaslatot fogadja el.
Gondolkodtunk nagyobb terjedelemben is; abban nem mutatkozott egyetértés, és mi csak olyat szerettünk volna előterjeszteni, amiben teljes egyetértés mutatkozik. Ez a javaslat tehát bírja ezt, úgyhogy kérem a tisztelt bizottságtól, vegye tárgysorozatba és nyilvánítsa általános vitára alkalmasnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontját kérem, és azt is kérem, hogy megszólalása előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani. Parancsoljon!
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Turcsán Katalin, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Turcsán Katalin vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai és gazdasági kodifikációs főosztályának helyettes vezetője.
Az önálló képviselői indítványra vonatkozóan beszereztük a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal véleményét, és általános vitára alkalmasnak tartják a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. Hankó Faragó Miklós, parancsoljon!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Azért vagyok nehéz helyzetben, mert egyrészt a frakciónk sem tudta még kialakítani az álláspontját a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát tekintve, másrészt pedig az a problémám, hogy semmilyen tekintetben nem kétségbe vonva mindazt a kiegészítést, amelyet Bárándy Gergelytől hallhattunk az imént, egyszerűen lehetetlennek gondolom azt, hogy tíz jelentős témában - az általános indokolásban körülbelül ennyit számoltam össze - két héten belül zárószavazásig eljussunk úgy egy törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy előttünk ennek nem nagyon voltak előzményei. Nem vonom kétségbe, sőt bizonyos tekintetben rendelkezem is ismeretekkel, hogy valóban, szakmai körökben ennek az előkészítése kicsit korábban kezdődött, de véleményem szerint ez egy nagyon elkapkodott törvényhozás így. Még azt sem tartom kizártnak, hogy a zárószavazáskor akár igennel szavazzon a frakciónk, de nem lehet ezt két hét alatt megcsinálni véleményem szerint.
Én tehát azt gondolom, hogy ehhez kicsit megfontoltabb törvényhozásra lenne szükség, és ha esetleg az előterjesztők hajlandóak lennének azt megtenni, hogy nem kérik az ennyire gyors elfogadást, akkor talán könnyebben tudnánk a dologban együttműködni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balsai István, parancsoljon!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Lényegében csak megismételni tudom azt, amit Hankó Faragó képviselő úr mondott. Frakciónk álláspontja ugyancsak az, hogy nem volt módunk álláspontot kifejteni, és mi sem értünk mindenben egyet az ilyen rapid, nem a beterjesztéssel, hanem az elfogadásra irányuló ambícióval.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még? (Nincs jelentkező.) Újra az előterjesztőt kérdezem.
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) válasza
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, bár első hallásra feltétlenül jogosnak hangzik képviselőtársaimnak azon kérése, hogy ne ilyen sebességgel tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot, én mégis azt kérem és arról próbálom meggyőzni képviselőtársaimat, hogy jelen helyzetben fogadják el a tárgyalási módnak ezt a gyorsított változatát. Ugyanis minden szakmai szervezet szintén, mondom, egyetértett abban, a bírákat is beleértve, hogy ennek a törvénynek a lehető leggyorsabban hatályba kellene lépnie.
Úgy hiszem, annak semmi akadálya nincs, hogy akár a mai nap vagy a mai délután folyamán le tudjunk ülni még egyszer, akár az IRM képviselőivel, és át tudjuk beszélni azokat az esetleges módosító javaslatokat, amelyeket képviselőtársaim be kívánnak terjeszteni. Azt gondolom, annak sincs akadálya, hogy megnyissák módosító javaslattal az egyes szakaszokat, és ott rendelkezésre fog állni még megfelelő idő arra, hogy azt esetleg kapcsolódó módosító indítványokkal lehessen kezelni. De hangsúlyozottan azt jelezték a bíróságok és a felszámolók képviselői, hogy komoly társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy ez a módosítás minél hamarabb hatályba tudjon lépni, és én ezzel a felvetéssel egyetértek.
Egyébként köszönöm szépen Hankó Faragó képviselőtársamnak azt a mondatát, hogy támogatni tudják esetleg a zárószavazáskor a javaslatot. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Esetleg, igen.)
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Először most még a tárgysorozatba-vételnél lesz szükség a támogatásra. Annyit változás van a helyettesítési rendben, hogy Ipkovich György helyettesíti Varga Lászlót.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Szavazás következik. Aki az indítványt tárgysorozatba kívánja venni, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ez 15. Ki nem? (4) 4 nem. Ki tartózkodott? (10) 10 tartózkodás és 4 ellenszavazat mellett tárgysorozatba vettük.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot? (Szavazás.) 15 igen. Megállapítom, hogy általános vitára alkalmasnak találtuk 15 támogató szavazattal.
Ezt a napirendet is lezártuk.
Következik a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál az előterjesztő képviselőit.
Tíz pontból áll az ajánlás. A megszólaló kormányképviselőt kérem, hogy nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Az 1. pont összefügg a 2., 3., 6. és 10. pontokkal, kérdezem a kormány álláspontját. Tessék parancsolni!
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Nagy Gabriella vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője; mellettem kolléganőm Sárkány Rita tanácsos.
Az 1. pontot nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen, nem támogatja a kormány az 1. pontot. Alelnök úrnak észrevétele van, parancsoljon!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Szeretnék kérni egy rövid indokolást hozzá, ha szabad.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A Cégközlöny a cégtörvény 20. §-a szerint a tárca hivatalos lapja, és 1991 óta tölt be olyan funkciót, hogy a társasági létforma valamennyi változásával kapcsolatos közlemény itt jelenik meg. Sőt például a felszámolásokat elrendelő végzéseket a bíróságok közvetlenül megküldik a Cégközlöny honlapjára. Ez tehát az a fórum, amelyet a gazdasági élet valamennyi szereplője ismer, és hitelezővédelmi szempontból betölti az információs funkcióját. Ezért álláspontunk szerint ez az a fórum, amely a legmegfelelőbb, hogy a számviteli beszámolók itt jelenjenek meg. A cégszolgálat honlapja nem tölt be ilyen funkciót.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Ki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) 14 igen, ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 4. pont Simon Gábor és Hajdu Attila javaslata. Kormány?
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ebben a formában nem támogatja a kormány, de készek vagyunk egy más javaslatot kidolgozni, ez folyamatban van.
ELNÖK: Köszönöm. Ebben a formában tehát nem támogatja a kormány. Van-e észrevétel, kérdés? Simon Gábor, parancsoljon!
DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Tisztelt Bizottság! Azt szeretném kérni a bizottságtól, hogy támogassa ezt a javaslatot. Természetesen, ha a kapcsolódó módosító indítvány, amely éppen egyeztetés alatt van, másfajta és jobb megoldást fog tartalmazni, akkor a magam részéről azt kész leszek támogatni. De az ügyvédi készfizető kezesség vállalása, azt gondolom, a cégeljárás rendszerétől idegen, a javaslat azt a célt szolgálja, hogy ez kerüljön ki. A jelen helyzetben tehát azt szeretném javasolni a bizottságnak, hogy támogassa ezt a módosítót. Lehet, hogy a kapcsolódó módosító indítvány majd ennek a kialakult problémának a megoldására jobb javaslatot fog tartalmazni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hankó Faragó Miklós!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Én egyetértek Simon Gábor és Hajdu Attila képviselő urak javaslatával. Az én javaslatom nagyjából hasonló tartalmú egyébként, és mi egymás között, akik az általános vitában a parlament plenáris ülésén részt vettünk, tulajdonképpen már megbeszéltünk azt, de én fontosnak tartom, hogy itt is elhangozzon a jegyzőkönyv kedvéért, hogy egyrészt az ügyvéd-ügyfél jogviszonyból semmiképpen nem következik az, hogy egy törvény ilyen típusú kötelezettséggel terhelje az ügyvéd és az ügyfél kapcsolatát; ez az egyik dolog véleményem szerint.
A másik dolog pedig az, hogy teljesen fordított irányú a dolog, mint amilyen módon magának a cégeljárásnak a felgyorsítása érdekében éveken keresztül próbáltunk eredményeket elérni, azért, hogy rövidebb és rövidebb legyen a cégeljárás. Ma elértük azt, hogy egyórás időtartam alatt be lehet jegyeztetni cégeket. Csak mindig elhangzik - én legalább ötször elmondtam, de mások is -, hogy édeskevés a dolog akkor, ha a környező szükséges egyéb hatósági eljárások terén nem tudunk változtatást elérni. Az egy abnormális dolog, hogy a XXI. században a Kincstárnak három napra van arra szüksége - én ilyen típusú dolgokat nem szoktam csinálni fizikálisan vagy operatív módon; elmagyaráztattam, hogyan néz ki -, nem tudom megismételni, mert olyan bonyolult eljárás szükséges ahhoz, hogy egy ügyvédi iroda munkatársa, mondjuk, ezt végigcsinálja, vagy a vállalkozó. Egyszerűen nonszensz, hogy ezt csináljuk a XXI. században! Tehát valamit annak érdekében kell tenni, hogy ez az egy óra mint előny megmaradjon, és a Kincstár valamit csináljon annak érdekében, hogy ez az igazolás rövidebb idő alatt rendelkezésre álljon.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én úgy vettem észre, hogy a kormány a konstrukcióval tulajdonképpen egyetért (Dr. Nagy Gabriella bólogat.), csak egy más szövegezést szeretne azért látni. Az indítványt előterjesztő képviselőtársam pedig azt mondta, hogy azt ő elhiszi, elfogadja, de addig is tartsuk ezt fönn. Ugye jól értettem? (Jelzésre:) Jó. Köszönöm szépen.
Akkor szavazás következik. Ki ért egyet a benyújtott javaslattal? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
Az 5. pont következik. Kérdezem a kormányt.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez az előző ponttal összefüggő kérdést feszeget. Ezt ilyen formában ugyanúgy nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Ugyanazon indokok alapján, mint az előzőt.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. Úgy látom, senki. Ki fogadja el az indítványt? (Szavazás.) Túlnyomó többséggel elfogadtuk.
A 7. pont következik. Kormány?
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Az indítvány egyébként összefügg a 8. és 9. pontokkal. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 14 igen, ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
Ezzel a szavazást ebben a témakörben befejeztük, és vele együtt a napirendet is.
Most a sorrendben a külföldre utazásról szóló törvény következne, de miután több bizottság ülésezik egyszerre, az előterjesztők még nem értek ide, úgyhogy rátérünk a zárószavazások előkészítésére.
a) Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám)
Először is az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitáját előkészítő ajánlást tárgyaljuk, amely 26 pontból áll. Az 1-12. pontok előterjesztői, a 13. önálló képviselői indítvány, a 14-26. pontok pedig ugyancsak előterjesztői indítványok. Valamint egy bizottsági módosítóindítvány-tervezet is van előttünk.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Karácsony Imréné szakállamtitkár asszonyt. Úgy kérdezem államtitkár asszony álláspontját, hogy először az ajánlás 1-26. pontjaiból a 13-as kivételével összefoglaló véleményét, utána a 13. pontról, majd a bizottsági módosító indítványról kérdezem az álláspontját. Tessék parancsolni!
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): A 13-as kivételével a kormány támogathatónak tartja az indítványokat. Támogathatónak tartjuk a 13. pontot is.
A tervezett bizottsági módosító indítvánnyal összefüggésben pedig azt szeretném mondani, hogy ez okafogyott, ugyanis a személyi jövedelemadó törvény 66. §-ának egészét módosította a törvényjavaslat, és az egységes javaslatban már nincs 66. § (6) bekezdés, és a törvényjavaslat szerinti 66. § meg is oldja azt a problémát, amelyre ez a módosító indítvány irányult, mármint hogy a 35 százalékos osztalék kifizetése közjegyzői irodában milyen számításon alapuljon, ugyanis nem lesz már a törvényjavaslat szerint, illetve az egységes javaslat szerint - amennyiben a parlament megszavazza - 35 százalékos osztalék. Tehát ettől okafogyott lett ez a módosító indítvány.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor, ha jól értettem, az előterjesztő az 1-26. pontok mindegyikét támogatja, a külön indítványt pedig nem támogatja az elmondott indokok alapján. (Karácsony Imréné: Igen.) Világos.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, kinek van kérdése, észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Nincs ilyen.
Akkor először szavazunk az ajánlás 1-26. pontjairól. Szavazhatunk egyben? Vitányi képviselő úr!
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): A következőt szeretném megkérdezni a tisztánlátás céljából az ügyfelek, illetve a hagyatéki eljárás kapcsán. Az illetékkiszabás az új szabály szerint a hagyatéki eljárás jogerős befejezéséhez vagy pedig az illetékhivatal jogerős határozatához kapcsolódik?
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Az illetékhivatal jogerős határozatához.
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Tehát magyarul nem, amikor a hagyatéki eljárás befejeződött, hanem amikor az illetékhivatal kiszabja az illetéket.
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Így van. Azért nagyon fontos ez a módosító indítvány, Répássy képviselő úr módosító indítványa.
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Igen, ezért kérdezem, mert ha nem így lenne, akkor a közjegyző kezében lenne, hogy mikor terjeszti föl a határozatot. Tehát a lényeg, hogy az illetékkiszabási határozat időpontja az irányadó az illeték mértékében.
KARÁCSONY IMRÉNÉ szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Így van.
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor ez tisztázódott, tehát szavazunk. Aki tehát az 1-26. ajánlási pontokat elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Túlnyomó többséggel elfogadtuk, köszönöm.
Most pedig a bizottsági módosító indítvány benyújtásáról szavazunk, amit a kormány nem támogat. Ki támogatja, hogy nyújtsuk be? (Szavazás.) Nincs ilyen, úgyhogy nem nyújtjuk be.
Köszönöm szépen, a napirend tárgyalását befejeztük.
Következik a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Három módosító javaslat van előttünk, ezek közül az egyik a kormány indítványsora, a másik Szijjártó Péter és Soltész Miklós, a harmadik pedig Ékes Ilona, Farkas Flórián, Fazekas Sándor és Varga József indítványai.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a Pénzügyminisztérium képviselőit. Kérdezem először a Szijjártó-Soltész indítványról a kormány álláspontját.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Dencső Balázs vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen, a kormány tehát nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 11 igennel elutasítottuk, de egyharmadot kapott.
A miniszter úr által jegyzett indítványról az álláspontot nem kérdezem, de valami indokot kíván-e hozzáfűzni?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Mint ahogy az indoklásban is szerepel, ez jogtechnikai pontosításokat, illetve helyesbítéseket tartalmaz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Végül harmadikként a Balog Zoltán, Semjén Zsolt és még sokan mások indítványa.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 10 igen mellett elutasítottuk, de egyharmadot kapott.
Köszönöm szépen, ezzel ezt a napirendet is lezártuk.
Most pedig következik az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvény zárószavazásának előkészítése.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Rajmon Balázs főosztályvezető urat. Egy módosító indítvány van előttünk, amelyet a kormány nyújt be. Kérdezem, kíván-e kiegészítést fűzni hozzá.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tulajdonképpen nagyon röviden csak annyit, hogy az Országgyűlés november 10-én elfogadta ezt a törvényjavaslatot, majd a hatálybalépése november 24-e lett volna, amely az európai uniós kötelezettségnek való megfelelést szolgálta volna. A köztársasági elnök úr azonban egyértelművé tette, hogy ez nem elegendő idő a kihirdetésre, ezért a hatálybalépés úgy módosulna, hogy a kihirdetést követő 30. napon lépne hatályba a törvény.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. Salamon képviselő úr, tessék!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Egyetértve természetesen a megoldással, hiszen nem is lehet mást tenni, a tanulságokat le kellene szűrni ebből. Nem teheti meg az Országgyűlés azt, hogy olyan hatályba léptetési rendelkezéseket fogad el, amelyek gyakorlatilag nem férnek bele a köztársasági elnöknek a törvényjavaslat megerősítésével kapcsolatos aláírási és mérlegelési körébe. Azt gondolom, ez egy olyan hiba volt, amely méltatlan az alkotmányosság követelményeihez és méltatlan az elnökhöz. Ennyire azért adjunk már..., nem azt mondom, hogy a látszatra, mert nagyon szeretném, ha ez nem látszat lenne, de akkor legalább - mondjuk így - a látszat szintjén ne sértsük meg az alkotmányosság nyilvánvaló elveit!
Még egyszer hozzáteszem, hogy természetesen engem nem elégít ki, ha csak a látszat szintjén engedünk teret ezeknek az eszméknek, hanem tartalmilag is nyilvánvalóan fontos, hiszen ez iránt elkötelezettek vagyunk, de ebben az esetben olyan hibát vétettünk, hogy úgy mondjam, amivel még a látszatát is sértettük az említett követelményeknek. Tehát legyen ez egy tanulság a mi számunkra.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel? (Nincs.) Szavazás következik. Aki egyetért a benyújtott javaslattal, kérem, jelezze. (Szavazás.) A bizottság túlnyomó többsége egyetértett.
Köszönöm szépen, ezzel a napirend tárgyalását lezártuk.
Most a nemzeti civil alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazását előkészítő ajánlásról kell döntenünk, amely mindösszesen egy pontból áll.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a kormány képviselőjét. Az előterjesztőtől származik az indítvány, ezért csak azt kérdezem, kíván-e kiegészítést fűzni hozzá.
BÉCSY ETELKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Bécsy Etelka vagyok, az SZMM társadalmi párbeszéd és civil kapcsolatok főosztályának főosztályvezetője.
Csak egy mondatban annyiban indokolnám, ami látszik is az indítványból, hogy azért van szükség erre a módosításra, mert egy olyan törvényre hivatkozik az NCA-törvény, amely helyett már egy újabb törvény keletkezett. Kérem a támogatást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen én is. Megnyitom a vitát. Van-e valakinek észrevétele? (Nincs.) Aki egyetért a javaslattal, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
Köszönöm szépen, a napirend tárgyalását lezártuk.
e) Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6217. szám)
Végezetül pedig az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése következik. Az ajánlás két pontból áll.
Ismét üdvözlöm Rajmon Balázs főosztályvezető urat. Mindkét javaslat az előterjesztőtől származik, kérdezem, kíván-e kiegészítést fűzni hozzá.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Csak nagyon röviden. Az 1. pont tulajdonképpen az Alkotmánybíróság egyik ez évi határozatához kapcsolódik, amelyben megállapította azt, hogy a jogalkotásban gyakorolt egyetértési jog az alkotmány szabályozási tárgykörébe tartozik. Ennek eredményeképpen olyan szerveknek, amelyek az alkotmányból fakadóan jogalkotási feladattal rendelkeznek, nem lehet egyetértési jogot adni. A módosító javaslat 1. pontja ezt kívánja korrigálni.
A 2. pont pedig a hatálybalépés kapcsán kívánja az előző törvényjavaslatnál fennállt helyzetet elkerülni, és a törvény hatálybalépésének napját február 1-jében állapítaná meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, együtt a két pontról. Ki kér szót? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás következik. Ha nincs ellene kifogás, egyben szavazunk a két pontról. (Nincs ellenvetés.) Aki elfogadja az indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük, köszönöm szépen.
S mivel megérkezett a körjáratáról az IRM illetékes államtitkára, ezért visszatérhetünk a 4. napirendi pontra: a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat vitatjuk meg. Az ajánlás három pontból áll.
Üdvözlöm Papp Imre államtitkár urat a napirend tárgyalásánál, valamint kollégáját.
Az 1. pontról kérdezem a kormány álláspontját, amely összefügg a 2. ponttal.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány tehát nem támogatja. Tóth András képviselő úr kért szót.
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A magam részéről azt kérem, a bizottság tartsa fenn ezt a módosító indítványt. Természetesen, amennyiben a megoldás konkrét tartalmával kapcsolatban vita van, akkor kapcsolódó módosító javaslattal készen állok korrigálni, de azt gondolom, a javaslat magában szükséges, hogy megmaradjon, éppen azért, hogy életszerű és végrehajtható törvénymódosítás kerüljön elfogadásra.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk; ezzel tehát a 2. pontról is szavaztunk.
A 3. pont Molnár Lajos képviselő úr indítványa. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt sem támogatja a kormány. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ilyen nincs; az indítványt elvetettük, egyharmadot sem kapott.
Köszönöm szépen, a napirendet lezártuk.
Következik az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványainak megvitatása. Két pontból áll a kiegészítő ajánlás.
Kérdezem államtitkár urat az 1. pontról, Donáth László képviselő úr indítványáról.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
A 2. pontról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja a kormány. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
Ezzel a napirend tárgyalását lezártuk.
Most, hogy államtitkár úr jelen van, ezért javaslatot szeretnék tenni a napirend ismételt módosítására. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításának részletes vitájára a keddi ülésnapon kerüljön sor - így szól az indítvány, amelyet kellő számú aláírással nyújtottak be a bizottságunkhoz. A Házszabály 75. § (2) bekezdése alapján erről akkor tudunk tárgyalni, ha a bizottság tagjainak több mint kétharmada ezzel egyetért.
Kérdezem a bizottságot, fölveszi-e a mai ülés napirendjére a Ket. tárgyalását. Aki igen, kérem, jelezze kézfelemeléssel. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a támogatás bőségesen megvan.
Ezt akkor most következő napirendi pontként meg is tárgyaljuk. Ez az ajánlás 115 pontból áll. Arra kérem képviselőtársaimat, lévén, hogy elég sok módosító javaslat van itt, külön nem fogom megkérdezni, hogy kérdése, észrevétele kinek van; akinek van, a sorszám elhangzása után kérem, jelezze, hogy gyorsabban haladjunk.
Az 1. pontról a kormány álláspontja?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
A 2. pont Papp József indítványa. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
A 3. pont Kékesi Tibor indítványa. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
4. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 11 igennel elvetettük, de egyharmadot kapott.
5. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Senki, elvetettük, egyharmadot sem kapott.
6. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
7. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Senki, elvetettük, egyharmadot sem kapott.
8. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
9. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
10. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
11. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
12. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
13. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
14. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
15. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
16. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
17. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ebben a formájában nem támogatjuk.
ELNÖK: Ebben a formában nem. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
18. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ebben a formájában nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott. Ez összefüggött az 51. ponttal.
19. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
20. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
21. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
22. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk; összefüggött a 36. ponttal.
23. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Senki, egyharmadot sem kapott, elvetettük.
24. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
25. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
26. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
27. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
28. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
29. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
30. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
31. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
32. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
33. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
34. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
35. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
36. pontot elbíráltuk.
37. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
38. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
39. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
40. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
41. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
42. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 12 igennel elvetettük, de egyharmadot kapott.
43. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
44. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
45. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
46. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
47. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyelőre nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 9 igen mellett elvetettük, de egyharmadot kapott.
48. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyelőre ezt sem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
49. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
50. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyelőre nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
51. pontot elbíráltuk.
52. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
53. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
54. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
55. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
56. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyelőre nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
57. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
58. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezek végig Herényi Károly javaslatai, egészen a 95. pontig. Van-e ezek között olyan, amelyet a kormány támogat.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem, mert ugyanaz a logikája mindegyiknek.
ELNÖK: Tehát nincs köztük a kormány által támogatott indítvány. Akkor ezt egy csomagban teszem föl szavazásra, az 57-95. pontokat egyben; a kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványokat? (Szavazás.) 1 igen mellett elvetettük, egyharmadot sem kapott.
A 96. pont következik, Kovács Zoltán javaslatai a 115. pontig terjednek. Van-e olyan ezek között, amelyet a kormány támogat?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mi azt az információt kaptuk, hogy ezek a módosító javaslatok késve érkeztek be, ezt nem jelöli az ajánlás.
ELNÖK: Nekünk nincs jelölve.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyiket sem támogatjuk egyébként.
ELNÖK: A kormány tehát nem támogatja. Ki támogatja ezeket az indítványokat? (Szavazás.) 14 igennel elvetettük, de egyharmadot kaptak.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6854. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként
Következik az egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat, melynek általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk első helyen kijelölt bizottságként.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Gönczöl Katalin államtitkár asszonyt és munkatársait. Megkérdezem, kíván-e kiegészítést fűzni hozzá. Parancsoljon!
Dr. Gönczöl Katalin szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. GÖNCZÖL KATALIN szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nagyon hosszút nem, köszönöm, elnök asszony, én erről szóltam a múltkor. A törvénytervezet sokkal komplexebb így, hogy a polgári törvénykönyvvel összefüggésben az egész jelenséget lefedi. Azonban szeretném elmondani, hogy a jelenségre a Btk. és a Ptk. módosítása együtt sem fog orvoslást jelenteni, ha nincs társadalmi megoldás a jelenségre, hiszen itt a legkiszolgáltatottabbakkal szembeni bűncselekményekről és jelenségekről van szó, amire a jognak, egyedül a jognak nem lehet válasza.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Hankó Faragó alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tudom, hogy az idő nagyon előrehaladott, de mégis nagyon fontos dologról van szó, mert büntető törvénykönyvet módosítunk. És most már egyre többször fordul elő, hogy hét közben nézzük a híreket, és abból nagyjából levonjuk a következtetést, hogy a következő héten milyen büntető törvénykönyv-módosítás kerül elénk. Én ezt önmagában véve is - most a javaslat tartalmától majdnem teljesen függetlenül - rendkívül káros és veszélyes dolognak tartom. Szinte nem telik el úgy hét, hogy egy konkrét történés kapcsán ne kerülne elénk büntető törvénykönyv-módosítás. Ezt így véleményem szerint nem lehet tenni, hiszen a büntetőjog az egyik legkésőbb, legjobban időben eltolódó módon reagáló jogág kell hogy legyen az összes létező jogág közül.
Nos, mindannyian pontosan tudjuk azt, hogy részben van olyan törvényi tényállás, amely egyébként az elmúlt hetek vagy az elmúlt napok történéseire vonatkozóan is ad megoldást. Folynak is eljárások, már ahol folynak; hogy hol indulnak, és hol mekkora a látencia, azt persze egészen pontosan nem tudjuk, és nem is ezt kell most eldöntenünk. De akár zsarolás, akár csalás, akár jogosulatlan pénzügyi tevékenység kapcsán eljárásokat lehet indítani és indítanak is ezekben a típusú ügyekben.
Úgy gondolom, hogy ha most ezt a törvénymódosítást végrehajtjuk, igazából - és ez egyébként elhangzott a kormány képviselője részéről is - nem adunk semmilyen módon megoldást a problémára. A probléma itt is elsősorban a jogalkalmazásban mutatkozik meg. Abban, hogy nem indulnak ilyen típusú eljárások.
Ha a büntetőjogi törvényi tényállást nézzük, akkor ott azt láthatjuk, hogy "aki a sértett helyzetét kihasználva", azaz bárki, magyarul mindenki vagy bárki elkövetheti ezt a bűncselekményt. És nem is értem, miért nem tesz semmilyen tekintetben megkülönböztetést, mert ha valamilyen módon úgy kezdené a törvényjavaslat, hogy utal arra, hogy hitelintézeti és pénzügyi tevékenységre vonatkozó szabályok alapján próbál elhatárolni, akkor még valamelyest lehetne érteni. Nem értem azt sem, miért kell törvényi tényállási elem legyen az, hogy eredmény legyen a "súlyos vagy további nélkülözés". Ezt rendkívül nehéz lesz a bírói gyakorlatban véleményem szerint megállapítani, és ha valakinél nem éri el ezt a határt, de egyébként mondjuk, pofátlanul magas kamatról, uzsorakamatról van szó, akkor önmagában már nem valósulhat meg ez a bűncselekmény, azaz nagyon-nagyon sokan, akik érintettek ilyen típusú tevékenységben, mármint kölcsönzési tevékenységben, azok csak akkor kerülnek veszélybe, ha az, akinek kölcsönadnak, súlyos vagy további nélkülözésnek lesz kitéve a pénzkölcsönzés következményeképpen.
Más európai országokban látjuk azt is, hogy több helyen alkalmazzák azt, hogy kamatplafont állapítanak meg jogszabályok. Azaz egyértelműen megszabják azt, hogy iksz összegű kamat erejéig lehet kölcsönadni. Erre semmilyen módon itt nem történik kísérlet. És látjuk a televízióban azokat a hirdetéseket, amikor lobogtatja a húszezer forintosokat az ügyintéző banki tisztviselő, és mondják azt, hogy hitelképességi vizsgálat nélkül, bármikor adunk nem tudom, hány százezer forintot, és egyébként mondjuk, 400 vagy 300 százalékos (Dr. Szakács Imre: 436!) - köszönöm, bár teljesen mindegy - kamatra adják ezt a kölcsönt. Mitől kevésbé veszélyes az a társadalomra, amikor ilyen módon tévesztenek meg embereket, mert látják a lobogó húszezer forintosokat, és azt hiszik, hogy azt a pénzt ingyen meg lehet kapni?! Tehát ebbe ilyen módon véleményem szerint beavatkozni rendkívül veszélyes.
Egyébként a polgári törvénykönyv ismeri az uzsorásszerződés fogalmát, és véleményem szerint a jelenleg hatályos szabályozás elfogadható. A probléma persze létező, mert mindannyian látjuk, hogy családok mentek tönkre annak eredményeképpen, hogy őket becsapták, félrevezették vagy lehetetlenül magas kamatra kötelezték őket. Azt gondolom azonban, akkor sem az a helyes, hogy ilyen módon megpróbálunk beavatkozni a jogrendbe. Mi semmilyen szempontból nem tartjuk ezt helyes lépésnek. Véleményünk szerint igenis van a büntetőjognak válasza ezekre az ügyekre, vannak tényállások, amelyeket alkalmazni kell, és úgy gondoljuk, hogy inkább a jogalkalmazás terén kellene hatékonyabb eszközöket találni, mint megint büntető törvénykönyvet módosítani valaminek a kedvéért.
Mi a javaslatot semmilyen tekintetben nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm. Bárándy Gergely, utána Balsai István.
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Egyetértek abban Hankó Faragó képviselőtársammal, alelnök úrral, hogy nem szerencsés az, amikor konkrét eseményekre reagál a büntetőjog. Azonban, és ezt is el szoktam mondani, néha konkrét események világítanak rá arra, hogy szükséges a jogalkotás. Tehát általánosságban ezt kijelenteni nem szabad. De nem is erről van most szó, hiszen úgy gondolom, hogy az uzsorakamatokkal vagy az uzsora-bűncselekményekkel vagy az uzsoráscselekményekkel kapcsolatos probléma nem egy múlt héten felmerült, fölvetődött, nagy közmegbotránkozást kiváltó eset kapcsán került elő, hanem egy létező társadalmi probléma, amire, úgy gondolom, hogy a jogalkotónak és egyébként adott esetben a jogalkalmazónak is természetesen reagálnia kell.
Azt is hadd hangsúlyozzam, hogy a bizottságunk előtt ebben a témában nem most jár először javaslat, tehát nem igaz az, hogy a múlt héten lehetett értesülni arról, hogy ilyen terv létezik, hiszen erről talán két-három héttel ezelőtt tárgyaltunk már itt a bizottsági ülésen. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Igen. Két hete.) Pontosan a benyújtás módja volt az, amit nem tartottunk megfelelőnek, egyébként a probléma kezelésének az igényével, úgy emlékszem, egyetértettek a frakciók képviselői.
Cáfolnám azt, hogy van erre már más eljárási lehetőség, van erre már más törvényi tényállás a Btk.-ban. Valóban létezik az önbíráskodás, a zsarolás, adott esetben még ami a kölcsönnyújtási tevékenységhez kapcsolódóan föl szokott merülni, az emberrablás büntetőjogi tényállása. De úgy hiszem, és azt tudni kell, hogy a büntető törvénykönyvben maga a törvény határozza meg a büntetés céljaként vagy a büntetőjog céljaként a prevenciót, azaz a megelőzést, a büntetőjog speciális generál preventív jellegét. Úgy hiszem, hibázunk akkor, amikor azt a téves felfogást követjük, hogy várjuk meg, amíg kölcsönadnak valakinek, majd megzsarolják, és akkor majd a zsarolás miatt lehet eljárást indítani. Én úgy hiszem, akkor járunk el helyesen, ha megpróbáljuk ezt a társadalmilag egyébként mindenki által elismerten káros tevékenységet még egy korábbi stádiumban megfogni. Erre viszont, úgy gondolom, nincs jogszabály. Nem értek egyet azzal, hogy meg kellene várni azt, amíg a kölcsönadó majd jól megzsarolja vagy megpróbálja önbíráskodás útján behajtani a neki járó összeget, vagy amiről úgy véli, hogy neki jár, hanem már egy korábbi stádiumban tudni kell fellépni ez ellen.
Egyetértek egyébként azzal, hogy ez egy társadalmi probléma, és elsősorban nem a büntetőjog tudja ezt hatékonyan kezelni és megoldani. Ezzel tehát egyetértek. De úgy hiszem, hogy a büntető törvénykönyv hatékony segítséget tud nyújtani a probléma kezeléséhez, egy eszköz a sok közül. A társadalmi problémát egyébként a kormány próbálja kezelni, több intézkedést hozott a kiszolgáltatott emberek védelme érdekében. Ez is egy a sok közül, és tud hatékony lenni, ha megfelelőképpen fogalmazza meg a jogalkotó a törvényi tényállást.
Konkrétan viszont úgy gondolom, van mit módosítani a benyújtott törvényi tényálláson. Ezt a módosító javaslatot mi is indokoltnak tartjuk, sőt módosító javaslatot fogunk benyújtani ezzel kapcsolatban. És ha és amennyiben - és ez nyilván komolyabb utánajárást igényel - ez alkotmányosan megoldható, akkor egyet tudok érteni Hankó Faragó Miklós képviselőtársammal a vonatkozásban, hogy ez ne egy eredmény-bűncselekmény legyen, hanem egy veszélyeztetési bűncselekmény. Ha tehát az elkövető cselekménye alkalmas arra, hogy másokat ilyen helyzetbe hozzon, alkalmas arra, hogy a megélhetését komolyan veszélyeztesse, alkalmas arra, hogy nélkülözésnek tegye ki, akkor azt gondolom, helyes, ha a büntetőjog már az ilyen cselekményekkel szemben fellép.
S még egy mondat végül, hiszen felmerült a bankok felelőssége. Teljes mértékben egyetértek. Szeretném jelezni, hogy a képviselőcsoportunkban külön raportőri csoport alakult azért, hogy megvizsgálja az ilyen jellegű banki hitelezések körülményeit, és próbáljon olyan megoldást találni, amely intézményesen legalább nem teszi még kiszolgáltatottabbá a kiszolgáltatott embereket. Tehát helyesnek tartom azt, ha ennek a módosításnak és adott esetben nemcsak a konkrét törvényjavaslatnak, hanem ennek a módosítási törekvésnek a jegyében megoldást találunk az ilyen jellegű hiteltevékenységnek vagy hitelek nyújtásának a megakadályozására is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Balsai István!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nem szaporítva a szót, kifejtettünk nagyon sok mindent a korábbi bizottsági napirenden lévő ponttal kapcsolatban. Itt nyilván nem fogjuk tudni és nem is akarjuk meggátolni a törvényjavaslat céljának megvalósulását, ezért megszavazzuk még a Házszabálytól eltérést is, ha majd erre sor kerül.
De nagyon sok minden fölmerül. Bennem elsősorban az, hogy hogyan létezik az, hogy ha egyszer bűncselekményt valósít meg egy tevékenység, akkor mitől válik csak megtámadhatóvá. A polgári jogi szabályok szerint nyilván semmis egy bűncselekménybe ütköző szerződéssel kapcsolatos jogvita, ha nem husángokkal vívják. Nem értem, milyen jogszabály-szerkesztési elvek működnek ma a minisztériumban, ha nyilvánvalóan semmis, tehát hivatalból semmisnek nyilvánított szerződés csak, úgymond, megtámadható, és annak a szerencsétlen embernek kell majd esetleg bírósághoz fordulni. De sok minden van; ha majd szükséges, módosító indítványként vagy pedig az általános vitában kifejtjük.
Tehát a magunk részéről tudomásul vesszük azt, hogy a törvényhozásnak a kormány kezdeményezésére is válaszolni kell ezekre a kérdésekre, de valóban kazuisztikus ez a Btk.-módosítási rendszer, ami nálunk van.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még hozzászólás? (Nincs ilyen jelzés.) Az előterjesztőé a szó.
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, nagyon röviden.
Hankó Faragó Miklós képviselő úr kérdésére az alanyi kört illetően, az "aki" kérdését illetően: a hasonló jellegű tevékenységeket a Btk. a 298/D. §-ban bünteti a jogosulatlan pénzügyi tevékenységnél. Ennek a háttérjogszabálya a hitelintézeti törvény, amely hitelintézeti törvény szerint magánszemély nem is kaphat olyan jellegű engedélyt, ami a hitelintézeti tevékenységről szóló törvényben szerepel. Ebből kifolyólag ez a tényállás nem tudja a magánszemélyek által végzett tevékenységeket büntetni. Hangsúlyozom, ez a 298/D. § szerinti jogosulatlan pénzügyi tevékenység. Éppen ezért az uzsora tényállás kifejezetten a magánszemélyek tekintetében teszi büntetendővé ezt a magatartást, és ezért tartalmazza ezt a fogalmat.
Az eredmény tekintetében azt szeretném elmondani, és itt kapcsolódnék ahhoz, amit Bárándy Gergely képviselő úr is mondott: természetesen a kormány minden módosító javaslatra nyitott, ugyanakkor kifejezetten az volt a jogalkotói cél, hogy eredmény-bűncselekmény valósuljon meg. A veszélyeztető jellegű, "alkalmas arra, hogy" megfogalmazás a kormány álláspontja szerint ebben a körben nem éri el az alkotmányos büntetőjognak azt a küszöbét, ami ahhoz szükséges, hogy ez a tényállás alkotmányos legyen. Természetesen a Btk.-ban számos veszélyeztető jellegű tényállás van, ahol nem konkrét eredmény van, hanem veszélyeztető jellegű magatartások, ezeknek azonban nyilván a többi tényállási elemhez való viszonya olyan, hogy ott lehetőség van veszélyeztető jellegű magatartást megfogalmazni, nem kívánja a többi tényállási elem azt, hogy eredmény-bűncselekmény legyen. A kormány álláspontja az, hogy itt kifejezetten szükséges az, hogy ez eredmény-bűncselekmény legyen, de természetesen ezekről még lehet tárgyalni.
A kamatplafonra én nem válaszolnék, arra majd talán a kolléganőm. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Simkó Ágnes!
Sáriné dr. Simkó Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A kamatplafont illetően ez valóban egy létező megoldás, de veszélyekkel jár. Elsősorban azzal a veszéllyel, hogy a plafonra állnak be ezek a szerződések, akkor is, ha adott esetben, mondjuk, alacsonyabbra kötnék meg, tehát van egy ilyen felhajtó veszélye. Másrészt pedig a plafon alatt picivel szerepel majd az írásbeli szerződésben, és valójában pedig nem ennyiről fog szólni a megállapodás. Látens módon tehát ily módon is megvalósul továbbra is. Tehát ezzel valójában nem lehetne elérni semmit. Ezért nem ezt a megoldást pártolnánk, hanem a bírói mérlegelést, ami az adott eset összes körülményei alapján tudja megítélni, hogy az adott esetben fönnáll a feltűnő értékkülönbség vagy sem.
Ha megengedik, még Balsai István képviselő úr kérdésére reagálnék. Nevezetesen az, hogy a jelenlegi polgári törvénykönyvben is szerepel a feltűnő értékkülönbözőségen alapuló megtámadható rendelkezés, illetve az uzsorára vonatkozó semmis rendelkezés, a polgári törvénykönyv módosítása a megtámadható szerződések körét pontosítja azzal, hogy fölhívja a figyelmet arra, hogy megtámadható akkor is a szerződés, ha a kölcsön mint szolgáltatás és az érte nyújtott ellenszolgáltatás, ami a teljes hiteldíj mutatóban jelenik meg, az eset összes körülményeire figyelemmel feltűnő értékkülönbséget mutat, az erre az esetre vonatkozott. A büntető tényállás hangsúlyozottan és szándékozottan más elemekre épít. Tehát nem következik be az a helyzet, hogy a polgári tényállás szerinti megtámadható esetben bűncselekménnyel állnánk szemben, amikor természetesen a polgári jog rendelkezései szerint semmis lenne a szerződés.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez túlnyomó többség.
Ezzel ezt a napirendi pontot lezártuk. A bizottsági álláspont előadójaként Bárándy Gergelyt javaslom. (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen.
Következik a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat módosító indítványairól történő döntésünk. 23 indítványról kell döntenünk.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál az előterjesztőket. Külön üdvözlöm újfent államtitkár asszonyt, valamint Sömjéni László főosztályvezető-helyettes urat.
Kérdezem az 1. pontról az előterjesztők véleményét.
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Az előterjesztő nem támogatja ezt a javaslatot, túlságosan szűknek tartjuk ezt a definíciót, amelyet adnak. De természetesen továbbra is készek vagyunk arra, hogy kapcsolódó módosító javaslattal egy kompromisszumos megoldást találjunk a két definíció között, de ezt nem tudjuk így támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő tehát nem támogatja. Megint csak azt kérem, hogy akinek észrevétele van, időben jelezze, de pörgessük a szavazást.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kormányálláspont még nincs, tárcaálláspontot tudok mondani: mi támogatjuk.
ELNÖK: A kormány tehát támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
2. pont, előterjesztő?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kormány?
DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány is támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
3. pont?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő és a kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
4. pont?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Nem támogatja az előterjesztő. Ez gyakorlatilag ellehetetleníti a törvény végrehajtását.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kormány?
DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
5. pont?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő és a kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
6. pont?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő és a kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
7. pont?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő és a kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
8. pont?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő és a kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
9. pont?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő és a kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
10. pont?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő és a kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
11. pont?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: Kormány?
DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő és a kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
A 12-23. pontok között van-e olyan, amit az előterjesztő nem támogat?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Nincs olyan, mindegyiket támogatja az előterjesztő.
Eggyel kapcsolatban szeretném a bizottság tisztelt tagjainak a figyelmét fölhívni arra, hogy nagyon fontos lenne ennek a módosító javaslatnak a megszavazása: ez a 22. indítvány, mert enélkül az egész törvény végrehajthatatlan, és ez kétharmados.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát valamennyit támogatja. És a kormány?
DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány is támogatja.
ELNÖK: A kormány is valamennyit támogatja. Amiatt nem tudunk mégsem azonnal egy csomagban szavazni az indítványokról, mert a 22. módosító indítvány kétharmados támogatást igényel; ez az az indítvány, amely hatáskört ad - bár a bizottsági szavazást ez nem érinti. De tudjuk, hogy a törvény megszavazásakor ez kétharmados lesz.
Aki tehát a 12-23. pontokban lévő indítványokat, amelyeket az előterjesztő és a kormány is támogat, támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, 16 igennel az indítványokat elfogadtuk.
Van még egy bizottsági módosító indítvány, erről külön kérdezem az előterjesztők álláspontját. Itt a címben történne egy változás, aminek következtében az egész törvényen ez a kifejezés végigvezetődne. Ezt az indítványt ismerik az előterjesztők?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: És támogatják?
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: És a kormány?
DR. GÖNCZÖL KATALIN szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ha így szólna a törvény, hogy törvény a megelőző távoltartásról és az ideiglenes megelőző távoltartásról, akkor igen. Ha tehát ez erről szól.
ELNÖK: Igen, köszönöm szépen. Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) 16 igennel ezt is elfogadtuk.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük. Majd a részletes vita következik, és a kapcsolódó módosító indítványok jönnek hozzá, ha szükségessé válik. Köszönöm szépen a részvételt.
Utolsóként tárgyaljuk a hátralévő öt percben a két már megtárgyalt interpellációra adott válasz nyomán készített jelentéseinket.
Elsőként a Demeter Ervin és Balsai képviselő urak által "Kísért a múlt, avagy Keller kudarcos kutakodásai II." címmel benyújtott interpellációra adott választ tárgyaljuk. Kérdezem, ezzel kapcsolatosan van-e valakinek észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, aki egyetért azzal, hogy ezt a jelentést így benyújtsuk az Országgyűlésnek, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igennel úgy döntöttünk, hogy benyújtjuk.
Végezetül a Gusztos Péter képviselő úr interpellációjára adott válaszról szóló jelentés kapcsán kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban észrevétel. (Nincs.) Ha nincs, aki egyetért azzal, hogy nyújtsuk be az Országgyűlésnek, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igennel úgy döntöttünk, hogy ezt is benyújtjuk.
Ezzel a napirend tárgyalását lezártuk. Várhatóan a mai napon már nem kell üléseznünk.
Köszönöm szépen a részvételüket. A viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 56 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea