AIÜB-48/2008.
(AIÜB-118/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2008. december 15-én, hétfőn, 17.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Megjelentek *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása *

Zárószavazások előkészítése *

a) A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat (T/6306. szám) *

b) A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám) *

 

Napirendi javaslat

Zárószavazások előkészítése

a) A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat (T/6306. szám)

(Dr. Sándor Klára, dr. Magyar Bálint, dr. Kóka János, Gusztos Péter, dr. Hankó Faragó Miklós, Geberle Erzsébet (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)

b) A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám)

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Balsai István (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Veres János pénzügyminiszter
Dr. Sömjéni László főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Sándor Klára (SZDSZ)

Megjelentek

Dr. Várfalvi István szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium)
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 57 perc)

Elnöki megnyitó

DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó estét kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésünkön megjelenteket. A látszat ellenére még nem február van, bár mi már elbúcsúztattuk ezt az évet, de az élet ezt felülírta.

A napirend elfogadása

A bizottsági ülésünket megnyitom. Javaslatot teszek a napirendre a képviselőtársaim által megkapottak szerint. Két zárószavazás előkészítését kell elvégeznünk: a családon belüli erőszakról szóló törvényjavaslathoz, illetőleg a 2009. évi költségvetéshez kell zárószavazás előtti módosító indítványokról tárgyalnunk. Aki a napirendet elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag elfogadtuk.

Zárószavazások előkészítése

a) A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat (T/6306. szám)

Elsőként tárgyaljuk a családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítésével kapcsolatos indítványt. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál az előterjesztők képviseletében Sándor Klára és Magyar Bálint képviselőtársainkat.

Megindokolnám a bizottság előtt lévő indítványt, nagyon röviden, bár gondolom, mindenki előtt nyilvánvaló. Ma délután hirdetett határozatot az Alkotmánybíróság, amely határozat értelmében a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét megsemmisítette. Tekintettel arra, hogy erről a törvényről még a mai napon záróvitát folytatunk, illetve zárószavazás lesz a plenáris ülésen, ezért úgy találtam helyesnek, hogy ezt a módosító javaslatot itt és most megtárgyaljuk.

Kérdezem az előterjesztőket, mi az álláspontjuk az indítványról. Tessék!

DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönjük szépen a bizottságnak a módosítást, és természetesen támogatjuk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontját is kérem.

DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Alelnök úr, parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Hirtelen rátekintettem erre a módosító javaslatra, és az lepett meg, hogy miért csak a volt bejegyzett élettársra vonatkozik, és rájöttem, hogy a megoldás abban van, hogy ez egy utaló szabály a Ptk. 685. § a-b pontjára. (Többek: Igen.) Arra azért felhívnám a figyelmet, hogy a bejegyzett élettársra vonatkozó rendelkezések a Ptk.-nak az értelmező rendelkezései között benne maradnak. (Többek: Így van. - Dr. Hankó Faragó Miklós: De ezekkel most mit tudsz csinálni? Semmit.) Tekintettel arra, hogy nincs megnyitva az a törvény, nem tudjuk módosítani, de egyébként helyes lenne, ha módosítanánk, mert ezzel összefüggésben egyébként bármit meg lehetne nyitni. Csak valószínűleg ez kicsit bonyolult lenne, hogy az utolsó pillanatban most a Ptk.-ból is vegyük ki a bejegyzett élettársra vonatkozó szabályokat. Bár egyébként a jogbiztonság érdekében fontos lenne, hogy január 1-jével ne lépjen életbe ez a módosítás. De tudomásul veszem, hogy most csak ezt a feladatot tudjuk elvégezni. Nem véletlenül figyelmeztettük folyamatosan a kormányt, hogy várja meg ezt az AB-döntést, de nem várta meg.

Támogatjuk a módosító indítványt. Még egy apróság, nem tudom, hol kell bejelentenünk, de olyan rövid az időnk, hogy amennyiben a támogatott sorról egyszerre szavazunk, márpedig úgy szokott lenni, hogy az előterjesztők által támogatott módosító indítványokról egyszerre szavazunk, akkor én most itt jegyzőkönyvbe mondanám, hogy ezt külön kikérjük szavazásra. Nem tudom, hogy ez megoldható-e. De ha azt tetszenek mondani, hogy inkább írjunk valami levelet, vagy nem tudom, mit, akkor írunk levelet, de jó lenne, ha ezt külön kikérhetnénk a támogatott sorból.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt, hogy a külön kikérésnek mi a technológiája, a munkatársainkkal most megpróbáljuk tisztázni, és akkor ezt is rövidre lehet zárni.

Van-e még észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.

Aki egyetért azzal, hogy ezt az indítványt a bizottságunk benyújtsa, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag fogadtuk el.

Ezzel a napirend tárgyalásának a végére értünk. Köszönöm szépen a közreműködést.

Most pedig a költségvetési bizottság ülésének a végét kell megvárnunk, addig szünetet kell tartanunk.

(Szünet: 17.00-17.43)

b) A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám)

ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkánkat. Zárószavazás előtti módosító javaslatokról kell döntenünk a 2009. évi költségvetési törvényhez.

Előttünk van a második ajánlás és a költségvetési bizottság által elfogadott módosító javaslat.

Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Veres János pénzügyminiszter urat és Várfalvi István szakállamtitkár urat. Kérdezem a kormány álláspontját. Parancsoljanak!

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: A kormány álláspontja a költségvetési bizottság által benyújtott javaslat esetében nemleges, tekintettel arra, hogy a kormány a parlament döntésének a költségvetési főszámokon történő keresztülvezetésére más indítványt tett a költségvetési bizottságban, a költségvetési bizottságban azonban a mai koherenciás szavazásnál többséget alkotó ellenzéki pártok nem azt a javaslatot támogatták, amely a szavazás eredményének technikai átvezetését tartalmazta a kiadási többleten és a hiánytöbbleten, hanem egy olyan javaslatot fogalmaztak meg és fogadtak el a bizottságban, amely a 4,3 milliárd forintos kiadási többletet a költségvetés általános tartalékának a terhére vezeti le. A kormány álláspontja a másik volt, ebből következően a kormány képviseletében a költségvetési bizottság által benyújtott, immáron az alkotmányügyi bizottság előtt szereplő javaslatot nem támogatjuk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a kormány álláspontját a második ajánlás 01. pontjáról is.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Ezt támogatom a kormány képviseletében.

ELNÖK: Ezt támogatja a kormány. Jelzést kaptam, hogy nincs a képviselők előtt ez a második ajánlás, úgyhogy ismertetem a lényegét. Egy mondat kimaradt az egységes ajánlásból, ez egy technikai módosítás, ezt az egy mondatot emelné vissza ez a módosító javaslat, amely a II. rész utolsó előtti bekezdésének dőlt betűvel szedett egyetlen mondata, amely úgy szól: "A támogatás az intézményi ellátottak után illeti meg a többcélú kistérségi társulást." Erről van szó. Ezt a kormány támogatja.

Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Alelnök úr!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Csak szeretném megérteni a helyzetet. Tehát van egy olyan költségvetési bizottsági módosító javaslat, amelyet nem támogat a kormány, de a problémát orvosolni kell valahogy. (Dr. Veres János bólogat.) Mert ha nincs ilyen elfogadott módosító javaslat, akkor mi történik? Vissza akarok erre kérdezni: akkor mi történik? Van-e alternatív javaslata akkor a kormánynak, amiről szavazhat az Országgyűlés? És azt hol kívánják előterjeszteni?

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb észrevétel? (Nincs.) Nincs, akkor miniszter úré a szó.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Természetesen a kormány a Házszabálynak megfelelő, a parlament plenáris ülése döntésének technikai keresztülvezetését tartalmazó javaslatot benyújtotta a költségvetési bizottsághoz. A bizottság ellenzéki többsége azonban ezt a javaslatot nem fogadta el, így nem nyújtja be az alkotmányügyi bizottsághoz. Ha alelnök úr gondolja, akkor mi szívesen előterjesztjük ezt a javaslatot ismételten itt, a bizottság színe előtt. Nyilvánvalóan lehet abban vita, és én nem akarok ebben a vitában álláspontot elfoglalni, mert sokféle álláspont létezhet, hogy vajon egy, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító javaslat egyenértékű-e bent a plenáris ülésen való szavazásnál egy, a költségvetési bizottság és alkotmányügyi bizottság által is megtárgyalt javaslatnál.

Az alapprobléma a következő - csak hogy nagyon röviden összefoglaljam, miután nyilvánvalóan nem vettek részt a költségvetési bizottság vitájában. Az alapprobléma az, hogy a költségvetési második körös szavazásoknál egy olyan módosító javaslat került szavazásra és elfogadásra, amely úgy mondjuk, hogy féllábas indítvány volt: 4,3 milliárd forint összegben kiadási többletet határozott meg, anélkül, hogy a fedezetről rendelkezett volna az indítvány. Ezért a parlament döntött arról, hogy ennyivel több kiadást kíván végrehajtani a következő évi költségvetésben. A parlament nem döntött arról, hogy ezt a kiadási többletet miből fedezi, honnan lesz meg ennek a kiadási többletnek a fedezete. Ezért a mi házszabály-értelmezésünk szerint, illetve azt tudom mondani, ahogyan mi hozzá tudunk ehhez a kérdéshez szólni, megcsináltuk azt az indítványt, amely ezt a kiadási többletet a hiány növelésén keresztül vezeti le. Miután ez a többlethiány, a 4,3 milliárd forinttal megnövekedett hiány sem rosszabb a GDP-arányos eredményszemléletű hiánynál, annál a mértéknél, a 2,6 százaléknál, amit egyébként a kormány vállalt, ezért a kormány tudomásul véve a parlament noha ellenzéki, de többségének mai napon hozott döntését is, amellyel megerősített egy korábbi döntést, ezért mi a hiányt megnöveltük. A költségvetési bizottságban kialakult vitában az lett a többségi álláspont, hogy ne a hiány növelése legyen a kiadási többlet forrása, hanem a kiadási többletet a költségvetés általános tartalékának a csökkentésével állítsa elő a parlament a mai zárószavazást megelőzően.

Hozzá kell tennem, a bizottságban kérdésekre elmondtuk, hogy ez a mértékű tartalékcsökkentés az államháztartási törvényben rögzített minimális mértékű tartalék alá nem viszi a tartalékot, a szükséges mérték alá viszont viszi. Ebből következően a kormány nevében a költségvetési bizottságban sem támogattuk ezt az indítványt, és most itt sem tudom támogatni az indítványt, mert a kormány értelmezése szerint a parlament döntése, amelyet plenáris ülésen meghozott, gyakorlatilag csak egy technikai keresztülvezetést tett volna lehetségessé most itt a bizottsági vitában. Hiszen a tartalék csökkentésére vonatkozóan indítvány nem született korábban, tehát olyan indítványról a Ház nem döntött. Ezért mondjuk mi azt, hogy a parlament meghozott döntése, amelyet keresztül kellett volna technikailag vezetni a mostani módosítással, az a kiadási többlet és hiánytöbblet konzekvenciáját hozta volna.

Ahogy szokták mondani, a bizottságra van bízva az, hogy ebben a kérdésben az álláspontját kialakítsa, és ezt követően a plenáris ülésen is el kell majd fogadjuk immáron a korrigált számok közül valamelyiket, majd pedig a zárószavazásra ennek figyelembevételével kerülhet sor.

Köszönöm figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Értem a magyarázatát, de én most kizárólag ügyrendi szempontból próbáltam megvizsgálni a helyzetet, és a Házszabály a költségvetési törvény tárgyalására speciális szabályokat ír elő. Bizonyára ön is tudja, pénzügyminiszter úr, hogy ilyen természetűt, hogy zárószavazás előtti módosító indítvány, kizárólag a költségvetési bizottság nyújthat be. Tehát semmilyen más lehetőség nincs, sem az, hogy az alkotmányügyi bizottság nyújtson be, sem az, hogy az előterjesztő, vagy akár képviselői indítvány legyen.

Ezek után szerintem egyetlen lehetőség van: vagy elfogadja az Országgyűlés ezt a módosító indítványt, vagy ha elutasítaná, akkor akadálya van a költségvetés zárószavazásának, mert különben a törvény koherenciazavart tartalmaz, ahogyan mondják. Tehát mindenki bölcsen döntsön. De ahhoz, hogy a kormányoldal megszavazza, tehát az Országgyűlés elfogadja az ország költségvetését, ahhoz elvileg ezt a módosító indítványt támogatni kell, akár a kormány ellenében is. Nem akarom önöket erre rábeszélni (Derültség.), mert ez nem az én dolgom, de az nem jó megoldás, hogy másvalaki nyújtson be egy ilyen módosító indítványt.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Hankó alelnök úr!

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Viszonylag ritkán kerülünk ilyen helyzetbe, és talán mindannyian kicsit bizonytalanok vagyunk, mert én most nem álláspontot szeretnék elfoglalni, ha megengedi a tisztelt bizottság, hanem inkább hangosan gondolkozni.

Az világos az imént ismertetettek alapján, hogy kizárólag a költségvetési bizottság nyújthat be ilyen típusú javaslatot. Ez a Házszabály rendelkezéseiből világosan következik. De az is egy felvethető kérdés, hogy vajon a koherenciazavarra vonatkozó szabályok szerint, a 107. § (1) bekezdése szerint mi a helyzet ezzel a javaslattal. Mert az viszont biztos, hogy a költségvetési bizottság a pozitív tevékenység tekintetében monopóliumot élvez, kizárólagosságot, teljes egészében ő határozhatja meg, hogy mely javaslat kerül be. Ugyanakkor ha egy ilyen javaslatra vonatkozóan az alkotmányügyi bizottság megállapítja, hogy nem a 107. § (1) bekezdése szerinti módosító javaslatról van szó, akkor pedig ezzel érdemben felülírja ennek a javaslatnak a sorsát, és az következik, hogy újabb lépésre kényszerül a költségvetési bizottság, mert helyette az alkotmányügyi bizottság nem lépheti meg ezt a lépést, viszont megállapíthatja arról, hogy az adott javaslat nem házszabályszerű, és így nem lehet föltenni a plenáris ülésen szavazásra az adott javaslatot.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr?

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Szerintem egy elég ritka és súlyos ügyrendi természetű vitában vagyunk benne. Ugyanis, ellentétben azzal, amit Hankó alelnök úr kifejtett, nekem az az álláspontom, hogy a Házszabály speciális rendelkezései mindig megelőzik az általános rendelkezést. Tehát ha van egy törvényjavaslat tárgyalására speciális rendelkezés, akkor azt kell alkalmazni. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ez nem az a kérdéskör.) Nem lehet visszanyúlni egy általános koherenciazavar problémájához, miközben a Házszabály arról szól, hogy zárószavazás előtti módosító javaslatot kizárólag a költségvetési bizottság nyújthat be. Ha ezt a szabályt nem vesszük figyelembe, akkor eljárási alkotmánysértést követ el az Országgyűlés, hiszen a saját magára megállapított eljárási szabályokat sérti meg. Persze, gondolom, feltételezem, hogy a köztársasági elnök úr nem fogja előzetes normakontrollra küldeni a költségvetési törvényt, de én itt az alkotmányügyi bizottságban senkit nem biztatnék arra, hogy tudottan egy eljárási alkotmánysértést kövessen el, mert utólag mégiscsak megtámadható a törvény.

Szerintem szavazásra kell bocsátani ma ezt a módosító indítványt, azzal, hogy a kormány nem támogatja. Nincs ebben semmi gond, máskor is elhangzik olyan tájékoztatás a módosító javaslat mellett, hogy nem támogatja a kormány. Ez önmagában nem akadálya a zárószavazásnak és a módosító indítványról való szavazásnak.

És még egy mondat: azzal pedig végképp ne operáljanak, hogy majd mi eldöntjük, hogy ez házszabályellenes-e vagy sem, ugyanis az első helyen kijelölt bizottság dönti el, hogy házszabályszerű-e vagy sem, az pedig a költségvetési bizottság. Tehát ez egy tévedés, hogy mi fogjuk eldönteni. A költségvetési bizottságnak kell a házszabályi rendelkezések szerint eldönteni azt, hogy házszabályszerű-e vagy sem.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth András!

TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Én úgy látom, az alapprobléma azzal alakult ki, hogy egy olyan módosító indítvány került be az Országgyűlés elé, amely módosító indítványnak a főszámok elfogadása után már nem lett volna helye a parlament előtt. Hiszen, ahogy miniszter úr mondta, féllábas javaslatot egyszerűen nem lett volna szabad befogadni. Egy olyan javaslat, amelyiknek nincs meg a kiadási oldala, csak a növekedési oldala van meg, az egyszerűen házszabályellenes. Tehát én azt gondolom, hogy ha ebbe a helyzetbe kerültünk, azért kerültünk oda, mert korábban valahol egy hibát vétettek, és ennek a hibának a következménye az, hogy van egy olyan módosító indítvány, amely nem felel meg a második körös módosító indítványok követelményének. Én azt gondolom, emiatt a házszabályszerűség már ott sérült, és ebben a helyzetben azért nehéz ezt megoldani, mert egy nem házszabályszerűen elfogadott javaslatot kellene most házszabályszerűen rendbe tenni, és ezt nem teszi a jelenlegi helyzet túl könnyűvé.

Ezzel együtt azt gondolom, a fő érdek az, hogy legyen költségvetés, és ennek megfelelően kell a kérdést nekünk kezelnünk.

ELNÖK: Annyi probléma van ezzel a "házszabályszerű vagy nem házszabályszerű" vitával, hogy miután az első helyen kijelölt bizottság a költségvetési bizottság, azzal a ténnyel, hogy egyáltalán benyújtotta ezt az indítványt, döntött annak házszabályszerűségéről is. Tehát itt, ebben a bizottságban ezt a házszabályszerűséget mi nem tudjuk vitatni, mert nekünk erre nincs hatáskörünk.

Ezt az indítványt a kormány nem támogatja, tehát ebben a menetben kellene tovább tárgyalnunk. Ehhez képest kérdezem, van-e még valakinek észrevétele. Alelnök úr?

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Én elfogadom ezt az érvelést. Úgy gondolom, valószínűleg így van, ahogy elnök asszony mondja.

ELNÖK: Répássy alelnök úr?

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én is azon az állásponton vagyok, hogy szavazni kell erről az indítványról.

Én azt vetettem föl, miniszter úr, és ez volt húsz perccel ezelőtt az első kérdésem, hogy mi van akkor, ha a plenáris ülésen a többség nem fogadja el ezt a zárószavazás előtti módosító indítványt. Mert én akkor úgy gondolom, hogy akadálya van a zárószavazásnak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjai közül kíván-e még szólni valaki? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.

Miniszter urat kérdezem.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Három dologra kell mindenképpen reagálnom.

Az első. A kormány, érzékelve, hogy a második körös szavazásnál olyan szavazás történt, amely féllábas volt, és ilyen értelemben nem felelt meg a Házszabály szerinti eljárásnak, benyújtotta a koherenciazavart elhárító módosító javaslatát erre a pontra; az ajánlás 7. pontjában ez látható is. A parlament ezt követően, egy szavazattal bár, de ezt nem fogadta el. Tehát kitartott amellett, hogy fönnmarad ez a bizonyos konfliktus. Ezért kellett a költségvetési bizottságban most ezt a kérdést valamilyen módon megoldani.

A második. A költségvetési bizottság egyértelműen, ügyrendi vita után, döntött arról, hogy házszabályszerűnek tekinti az ilyen módon benyújtott javaslatot. Ebben éles vita volt, egy szavazattal az egyik oldalra eldőlt a kérdés.

A harmadik pedig, hogy Répássy úr kérdésére is válaszoljak: természetesen magam is úgy gondolom, hogy ennek az indítványnak az elfogadása szükséges ahhoz, hogy koherens legyen a költségvetés zárószavazás előtt. Csak egy dologra szeretném fölhívni a figyelmet: persze az úgy konzekvens, hogy aki ezt a többlet 4,3 milliárd forintos kiadást megszavazta bent a Házban, az az indítványt is el kell hogy fogadja a Házban. (Többek a Fidesz részéről: Így van.) Ugye, úgy gondolom, így korrekt és így konzekvens ez a viselkedés. Az más kérdés, hogy nem biztos, hogy ezzel így mindenki egyetért, de azt gondolom, így érdemes végigvinni.

Én magam egyébként az eljárás kapcsán, ami történik, nem látok olyan alkotmányossági problémát, mert a formális házszabályi előírások betartásra kerültek, még ha tartalmilag vitatkozni is lehetne. Tehát nem látok olyan problémát, ami alapján megkérdőjelezhető lenne akárki által az ilyen módon elfogadandó költségvetés alkotmányossága és ezért kihirdethetősége. Azt gondolom, az egyértelmű, hogy a szabályok betartásával születik, ha a végső szavazás is megtörténik.

Úgyhogy azt gondolom, mind a három kérdésben nagyon egyértelmű helyzet teremtődött. A bizottság bölcsességére bízom. Talán így már érthető, hogy én a kormány képviseletében miért nem mondhatom azt, hogy támogatom a javaslatot.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy fél kérdés azért még mindig fennmaradt, az a fél kérdés, amelyet alelnök úr fogalmazott meg, hogy ha ebben a bizottságban elutasítódik, illetve a plenáris ülésen elutasítódik az indítvány, akkor mi a helyzet. (Dr. Salamon László: Számítási hiba lesz a költségvetésben. - Derültség.)

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Az első kérdésre a válaszom az, hogy ha ez a bizottság az indítványt elutasítja, ettől az indítvány a Házban szavazható, hiszen a költségvetési bizottság által benyújtott, szavazásra alkalmas indítványról van szó. Mivel a költségvetési bizottság döntött a házszabályszerűségéről, ezért nem kérdés az, hogy a Házban szavazásra lehet bocsátani.

Ha a Házban nem kapna többséget a javaslat, akkor az jelent problémát, mert ebben az esetben bent marad a költségvetési törvényben egy olyan probléma, hogy az I. fejezetben és a mellékletben szereplő számok számszakilag nincsenek összhangban egymással. Erre utaltam az imént, hogy ezt nyilvánvalóan el kell hárítani azzal a szavazással, amit még bent a plenáris ülésen kell megtennünk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most már, azt hiszem, minden oldalról körbejártuk ezt a problémát. A vitát lezárom.

Szavazás előtt ismertetem a helyettesítés rendjét: Mátrai Márta helyettesíti Balsai Istvánt, Horváth Zsolt Kontrát Károlyt, Salamon László Rubovszky Györgyöt.

Kérem tehát a tisztelt bizottságot, hogy aki a költségvetési bizottság által benyújtott módosító indítványt támogatja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag elfogadtuk.

Ezzel a napirend tárgyalását lezártam. Köszönöm szépen.

(Az ülés befejezésének időpontja: 18 óra 3 perc)

 

 

Dr. Csiha Judit
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea