AIÜB-9/2009.
(AIÜB-127/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2009. március 23-án, hétfőn, 11.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend módosítása és elfogadása *
Az MDF képviselőcsoportjának megkeresése a Házszabály képviselőcsoportok megalakításával kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezése tárgyában (AIÜB-1-3/2009) *
Szavazás módosító indítványról *
Szavazás a módosított állásfoglalásról *
Az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2008. június 2-i ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény (T/5657/9. szám); zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. §-ának (2) bekezdése alapján) *
a) A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9080. szám); b) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (T/9081. szám); együttes általános vita, első helyen kijelölt bizottságként *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Szavazás a T/9080. számú alkotmánymódosítási javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Szavazás a T/9081. számú törvénymódosítási javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8381. szám); zárószavazás előkészítése *
A Magyar Köztársaság által Tibet ügyében fontosnak tartott szempontok törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat (T/7026. szám); általános vita a Házszabály 96. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban *
Szavazás az állásfoglalásról *
Döntés tárgysorozatba-vételről, általános vita *
a) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9057. szám) *
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
b) Egyes törvényeknek az országgyűlési és önkormányzati képviselői, valamint a polgármesteri összeférhetetlenséggel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9005. szám) *
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) reflexiói *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
c) A Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven "árnyék-titkosszolgálati" botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló 125/2008. (XII.3.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/9224. szám) *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
1. Az MDF képviselőcsoportjának megkeresése a Házszabály képviselőcsoportok megalakításával kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezése tárgyában
(AIÜB-1-3/2009)
(Állásfoglalás kialakítása a Házszabály 143. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban)
2. a) A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9080. szám)
b) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (T/9081. szám)
(Együttes általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. Az MSZP képviselőcsoportjának megkeresése a Magyar Köztársaság által Tibet ügyében fontosnak tartott szempontok törvénybe iktatásáról címmel T/7026. számon benyújtott törvényjavaslat tárgyában
(AIÜB-1-2/2009)
(Állásfoglalás kialakítása a Házszabály 143. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban)
4. A Magyar Köztársaság által Tibet ügyében fontosnak tartott szempontok törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat (T/7026. szám)
(Balog Zoltán (Fidesz), dr. Semjén Zsolt (KDNP), dr. Fodor Gábor (SZDSZ) és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita a Házszabály 96. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban)
5. Az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2008. június 2-i ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/5657/9. számon került iktatásra)
(Zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. §-ának (2) bekezdése alapján)
6. a) Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6644. szám)
(Zárószavazás előkészítése)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
b) A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8381. szám)
(Zárószavazás előkészítése)
7. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
a) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9057. szám)
(Dr. Magyar Bálint (SZDSZ), dr. Csapody Miklós (MDF), dr. Világosi Gábor (SZDSZ) és Karsai Péter (MDF) képviselők önálló indítványa)
b) Egyes törvényeknek az országgyűlési és önkormányzati képviselői, valamint a polgármesteri összeférhetetlenséggel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9005. szám)
(Dr. Hankó Faragó Miklós és Gusztos Péter (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
c) A Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven "árnyék-titkosszolgálati" botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló 125/2008. (XII.3.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/9224. szám)
(Gulyás József (SZDSZ) képviselő önálló indítványa)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) távozása után dr. Turi-Kovács Bélának (Fidesz)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) távozása után dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) távozása után Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) távozása után dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) megérkezéséig dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) távozása után dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz) távozása után dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nagy Gabriella titkárságvezető osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Kék Mónika főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Pettkó András (független)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11.00 óra)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésünkön képviselőtársaimat és megjelent vendégeinket.
Az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság ülése a helyettesítésekkel együtt határozatképes. Ismertetem a helyettesítés rendjét: Szép Béla helyettesíti Szabó Évát, én pedig Faragó Pétert.
A napirend módosítása és elfogadása
Javaslatot teszek a napirendre, a kiküldötthöz képest néhány változtatással. A 6/a pontban jelzett, anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvényekkel kapcsolatos indítványt most nem tárgyalnánk a tárca kérésére; a jövő hétre ígérik, hogy ebben végre sikerül megoldásra jutni.
Sorrendi javaslatot teszek még ugyancsak a kiküldött napirendhez képest. Előrehoznánk másodikként a tisztességtelen piaci magatartásról szóló indítványt, utána tárgyalnánk a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő törvénymódosítást, s csak utána az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatot, ezt követően pedig már a rendes sorrendben haladnánk.
Van-e ezzel kapcsolatban észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs. Aki elfogadja így a napirendet, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk.
Az MDF képviselőcsoportjának megkeresése a Házszabály képviselőcsoportok megalakításával kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezése tárgyában (AIÜB-1-3/2009)
Elsőként tárgyaljuk az MDF képviselőcsoportjának megkeresését a Házszabály képviselőcsoportok megalakításával kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezése tárgyában.
Képviselőtársaim előtt ott van az a levél, amelyet a frakcióvezető úr, Herényi Károly képviselőtársunk intézett a bizottságunkhoz. Ebben három kérdéskörben fogalmazott meg kérdéseket, az irathoz csatolt állásfoglalás-tervezet ezekre a kérdésekre ad választ.
Kérdezem, kinek van ezzel kapcsolatban észrevétele. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igyekszem rövid lenni, mert föltételezem, hogy az előttünk fekvő javaslat többségi támogatásra esélyes, és előrebocsátom, hogy az általános érvényű állásfoglalással egyetértek; majd a harmadik bekezdés vonatkozásában lesz egy kis módosító javaslatom.
Talán annyit szeretnék elöljáróban mondani, hogy az a normaszöveg, amelynek az alkotmányossági megítélésében a Magyar Demokrata Fórum aggályokat jelez, ha jól emlékszem, 2003-ban, de legkésőbb 2004-ben elkészült teljes konszenzussal. S ebből csak azért nem lett 2007 decemberéig Házszabály, mert a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a KDNP a beszédjog szabályozásával összekötötte ennek az elfogadását. Emiatt ennek az álláspontnak a képviselője, aki én voltam, nagyon kemény támadásokat kapott az MDF elnökétől, részben itt, az akkor még ügyrendi bizottságban, részben a házbizottságban, részben napirend előtti felszólalásban, hogy miért gördítünk akadályt egy konszenzusos és nem vitatott szöveg Házszabályba emelése elé. Ez a történeti hűség szempontjából lényeges, bár egyébként a kérdés jogi megválaszolása szempontjából elismerem, hogy indifferens.
Ami a kérdés jogi megítélését illeti, néhány dolgot engedjenek meg, hogy elmondjak. Még egyszer mondom, azt gondolom, ennek a jelentőségét nem önmagában az MDF mostani problémája adja meg, hanem a frakció jogi helyzete, a képviselők jogi helyzete és a Házszabály szabályozásának olyan viszonyát veti fel, aminek a tisztázása a jövőre nézve is és pártok konkrét helyzetétől elvonatkoztatva is fontos, hogy világos legyen.
Az egyik dolog az, hogy leegyszerűsítő szóhasználatban szoktunk beszélni párt képviselőcsoportjáról, pártok frakciójáról és arról is, hogy a párt elért-e egy 5 százalékos küszöböt vagy sem. Az MDF-beadvány is úgy beszél az 5 százalékos bejutási küszöbről, mint amit a párt kap. Ez politikailag igaz, közjogilag azonban téves, és a jelen ügy elbírálása szempontjából ennek a helyretételének lehet jelentősége. Tudniillik van egy alkotmánybéli rendelkezés: a párt közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhat. Kérem szépen, a szavazópolgárok nem a pártra mint jogi személyre szavaznak; a szavazópolgárok a szavazatukat a pártok által állított jelöltekre adják, egyéni választókerületben is, akik vagy párttagok, vagy nem párttagok - ezt is hozzáteszem -, és a pártok listájánál is nem a párt mint jogi személy kapja a szavazatot, hanem a párt listája, egy adott személyi összetétel mellett, akik egyébként lehetnek párttagok vagy nem párttagok.
A párt nem tulajdonosa a frakciónak, és nem a pártot illeti meg a frakcióalapítási jog, hanem az országgyűlési képviselőket. Több oldalról is lehet ezt alátámasztani: ugyebár a párt az egyesülési jogi törvény és a párttörvény alapján alakul meg, a frakció pedig a Házszabály alapján az országgyűlési képviselők szabad mandátumon alapuló, önkéntes társulási jogára építve. Azt is szabadon döntik el az országgyűlési képviselők, hogy csatlakoznak-e egy adott, úgymond, párt frakciójához vagy nem, egyáltalán létrehozzák-e a párt képviselőcsoportját vagy sem. És ezt nem a pártközpont dönti el sohasem, hanem azok a képviselők, akik a szabad mandátum kapcsán ezt a döntést a Házszabály alapján meghozzák, ők alapítják a frakciót.
Ez nem elméleti jogászkodás. Két eset is előfordult a rendszerváltozás után, amikor egy párt listáján vagy egyéni jelöltségében mandátumot szerzett képviselők meditáltak azon, hogy létrehoznak-e önálló frakciót vagy sem. Ilyen volt 2002-ben a Magyar Demokrata Fórum részéről, aztán úgy döntöttek, hogy létrehoznak; és ugyanilyen volt 2006-ban a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Mind a két döntés történhetett volna úgy is, hogy nem hoznak létre frakciót.
Tehát tegyük világossá, hogy a frakcióalakítás joga a képviselők joga, a képviselők tárgyalásán alapul, és a frakciónak, a képviselőcsoportnak a párt nem tulajdonosa. Egyébként a frakció nem a párt része, ami abból is belátható, hogy képviselőcsoportnak lehetnek nemhogy nem párt tagjai, hanem más párthoz tartozó párt tagjai is, amikor például a Vállalkozók Pártjának elnöke egy mandátumot megszerezvén, a parlamentben egyik vagy másik frakcióba beül; többféle történetet is lehet erre mondani.
Mindez azért fontos, mert a Magyar Demokrata Fórum beadványa azt kéri értelmezni, hogy a frakció folyamatos működését illetően milyen megítélés alá esik egy 5 százalék alá eső párt. Ez a kérdés a jogi elnagyolás miatt pontatlan és rossz kérdés. Mert még egyszer mondom, a szavazatokat, az 5 százalékot meghaladó szavazatot egy lista kapta; a Magyar Demokrata Fórum esetében ezen a listán rajta volt Almássy Kornél, Csáky András, Hock Zoltán, Katona Kálmán, Vas János - a Tisztelet Társaságának képviselője - és Pettkó András. Elmondtam azokat a képviselőket, akik részesei voltak az 5 százalékot meghaladó szavazat begyűjtésének, és akik ma a Magyar Demokrata Fórum frakciójának vagy kizárás okán, vagy saját akaratukból nem tagjai; illetve most már múlt időben mondhatom: a Magyar Demokrata Fórum megszűnt frakciójának.
Ezért tehát azt gondolom, hogy ennek a dolognak van jelentősége, ha azt vizsgáljuk, azt a kérdést nézzük, hogy kinek és kiknek a számára írja elő az Alkotmánybíróság határozata, értelmezi az Alkotmánybíróság határozata a frakcióalakítás jogát. Még egyszer mondom: nem a párt, hanem a képviselők számára. Szerintem területi listán bejutott, illetőleg a párt egyéni jelöltjei által mandátumot szerzett képviselőket illeti meg ez a jog. S még egyszer: nagyon lényegesnek tartom, hogy a szavazatokat sem a párt mint jogi személy kapta, hanem a pártok képviselőjelöltjei, akik mandátumot szereztek, illetve a pártok területi listára felvett képviselőjelöltjei, akik nem utasíthatók, és szabad mandátummal rendelkeznek.
Egy másik megközelítést is engedjenek meg röviden előadnom. Az Alkotmánybíróság azt írja elő abban az ominózus határozatában, amelyik a beadványban is szerepel, hogy a Házszabály nem akadályozhatja meg, a Házszabály nem lehetetlenítheti el azon képviselők frakcióalakítási és frakcióműködtetési jogát, akik 5 százalékot meglépő pártlistán jutottak be a parlamentbe. Az, hogy nem akadályozhatja meg, nem lehetetlenítheti el, azt jelenti, hogy nem lehet a szabály olyan, ami teljesíthetetlen ezen képviselők számára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy frakcióalakítás ne lenne feltételekhez kötve, és ne lehessen létszámot megállapítani. Egy szempontot ad az Alkotmánybíróság: hogy a parlament okszerű, racionális működése szempontjából a létszám meghatározása mint jogi szempont nem emelkedhet az 5 százalékos bejutási küszöb alkotmányos következményei fölé, nem írhatja azt fölül; az 5 százalékos bejutási küszöböt meglépő pártlisták és ilyen pártlistákkal rendelkező párt által állított egyéni képviselőjelöltek ha képviselői mandátumot szereznek, nem zárhatók el a frakcióalakítás jogától. Ezt a jogot kell biztosítania a Házszabálynak.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Ez azt jelenti, hogy hogyan szól a Házszabály? A Házszabály arról rendelkezik, hogy frakcióalakításhoz legalább 10 fő szükségeltetik. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon párthoz tartozó képviselők esetén, akik 10 főnél nagyobb számban vannak bent a parlamentben, azok számára az a feltétel, hogy ez a legalább 10 fő képviselőcsoportot alakítson. Ugye, tudjuk, abban az esetben, ha 5 százalék alatti helyzetről van szó, akkor ez a létszám 10 fő alá is mehet, de akkor az a feltétel szerepel, hogy mindenkinek, aki listán bejutott, be kell lépnie a frakcióba. Tehát olyan feltételről van szó, amely teljesíthető, és ezért ez a feltétel nem lehet alkotmányellenes.
A Magyar Demokrata Fórumnak pártlistáról 11 képviselője jutott be az Országgyűlésbe. Ehhez még egy később csatlakozott, tehát tulajdonképpen 12 olyan képviselő van, akik közül elég 10 főnek társulni ahhoz, hogy frakciót hozzanak létre, illetve hogy ezt a frakciót működtessék. Az, hogy ma nincs meg ez a 10 fő, ebben nem a Házszabály a hibás, ez kizárólag a Magyar Demokrata Fórum frakciójának egy kizárásos döntésén, illetve a frakcióhoz tartozó képviselők szabad döntésén alapult. Tehát arra a vizsgálatra, annak az eldöntésére, hogy a Házszabály ellentétben van-e az Alkotmánybíróság értelmezésével, és ellentétben van-e az alkotmánnyal, határozottan nemmel kell válaszolnom, mert nem a Házszabályon múlik a frakcióalakítás lehetősége. A Házszabályban előírt feltétel teljesíthető, és egyedül az érintett képviselők akaratán, illetve az érintett frakció akaratán múlik.
Befejezésül egyetlen apróságot szeretnék fölvetni; ez módosítás, bár hozzáteszem, hogy e módosítás sorsától függetlenül is én támogatom ezt a javaslatot. Az utolsó bekezdésben legalul ez az "ad absurdum" szerintem helyesen két fő, mert a "csoport" fogalmilag egy ember soha nem lehet.
ELNÖK: Ezért van úgy, hogy "ad absurdum". (Derültség.)
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Az már az absurdum absurduma lenne... Tehát a határozatba azt vegyük bele, hogy ad absurdum két fővel is fenntartható.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van még véleménye, észrevétele? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök asszony, csak szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy támogatjuk az állásfoglalás-tervezetet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Mielőtt szavazás következik, ismertetem a helyettesítésben beállott változásokat: Kerényi Jánost helyettesíti Szakács Imre, Navracsics Tibort Mátrai Márta, Dorkota Lajost pedig Horváth Zsolt.
Szavazás módosító indítványról
Először Salamon képviselő úr indítványáról kell szavaznunk, amely módosítaná az utolsó sorban lévő egy főt két főre. Kérdezem, ki ért egyet ezzel az indítvánnyal. (Szavazás.) Ez többség, köszönöm szépen.
Szavazás a módosított állásfoglalásról
Ezzel a módosítással együtt teszem föl az egész állásfoglalást szavazásra. Aki elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez pedig egyhangú egyetértés.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük.
Következik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos zárószavazás előkészítése, amelynek az az indoka - mint az iratokból látszik -, hogy a köztársasági elnök úr előzetes normakontrollt kért a törvényjavaslatról, és az Alkotmánybíróság ebben döntött. Ezt követően a köztársasági elnök kötelessége az, hogy visszaküldje az Országgyűlésnek, és erről kell most döntenünk. Az ajánlás négy pontból áll, ezekről a módosító javaslatokról kell döntenünk.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a tárca képviselőjét. Kérem, nyilatkozata előtt nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Az 1. pontban a gazdasági bizottság indítványáról kérdezem az álláspontját. Parancsoljon!
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nagy Gabriella vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai szakállamtitkárságának titkárságvezető osztályvezetője.
A kormány az 1. pontot támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Felhívom a figyelmet, hogy az indítványok egymással összefüggenek, ezért egy olyan pótkérdést szeretnék föltenni, hogy valamennyi indítványt támogatják-e.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen; elnézést, csak most futottam át az ajánlást. Igen, valamennyi ajánlási pontot támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, a kormány tehát támogatja az 1-4. indítványokat.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. (Senki.) Jelentkezőt nem látok; szavazás következik. Aki egyetért az indítvánnyal, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez 16 igen, többség, tehát az indítványokat elfogadtuk.
Ezzel a napirend tárgyalását is befejeztük.
Kénytelen vagyok egy újabb sorrendmódosítást indítványozni, ugyanis a pénzügyi közvetítőrendszerrel kapcsolatos módosító indítványok még nem érkeztek meg hozzánk teljeskörűen, úgyhogy javaslom, hogy azt ne most tárgyaljuk, hanem térjünk rá a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló indítványra.
Szavaztatnom kell a napirendcseréről. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk.
Most tehát a 2/a-b pontban jelzett, alkotmánymódosítással kapcsolatos napirend következik. Javaslom, lévén, hogy szorosan összefügg az a) és b) napirendi pont, hogy együtt tárgyaljuk a kettőt.
Üdvözlöm Papp Imre szakállamtitkár urat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében. Kérdezem, kíván-e kiegészítést fűzni hozzá. Parancsoljon!
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni.
Az alkotmánymódosítás mellé elhelyeztük a választási rendszer módosítását is, amely az alkotmányi szöveg alapján előálló létszámhoz képest úgy határozza meg a választási rendszert, hogy egy egyfordulós, területi listás, országos listával kombinált rendszert állít elő. Ebben egyéni választókerületek nincsenek; 20 területi választókerület van és egy 23 mandátumos országos lista. Az 5 százalékos választási küszöb megtartásával egy egyszavazatos rendszerről szól. A javaslat a választási eljárási törvény megfelelő módosítását is elvégzi, és ekként teszi teljessé az alkotmánymódosítás, illetőleg a törvény vonatkozásában a kitűzött célt: a legfeljebb 200 fős Országgyűlés megteremtését.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. Répássy alelnök úr, utána Salamon képviselő úr.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A T/9080. számú alkotmánymódosítást támogatjuk; a T/9081. számú választási törvénymódosítást nem támogatjuk.
Az alkotmánymódosítást üdvözöljük, az tartalmilag megegyezik a Fidesz által 2006-ban benyújtott alkotmánymódosítással, amelyet több mint hetvenszer utasított el eddig az MSZP-SZDSZ többség a parlamentben, de örülünk annak, hogy a kormány felvállalta ezt az alkotmánymódosítást. Reményeink szerint ez az alkotmánymódosítás megszülethet, így a maximum 200 fős parlamentet az alkotmányban rögzíthetjük. Ez pedig lehetőséget ad arra, hogy utána a politikai pártok, a parlamenti erők megállapodjanak a 200 fős Országgyűléshez szükséges választási törvényről, a választási reformról.
A kormány által javasolt választási törvényt nem támogatjuk, lévén, hogy az teljes egészében megszüntetné az egyéni választókerületeket. Mi változatlanul fontos elemének tartjuk a választási rendszernek az egyéni választókerületeket, tehát ezt az "újítást", ezt a választójogi reformot nem is tekintjük reformnak, hanem valójában egy teljesen más politikai berendezkedés felé való elmozdulási kísérletnek tekintjük, egy pártvezetőségek által determinált pártlistás választásnak, amely megszünteti, illetőleg nagyban csökkenti a választópolgárok és az országgyűlési képviselők közötti kapcsolatokat.
Még egyszer tehát: az alkotmánymódosítás, amennyiben a kormány változatlanul fenntartja ezt a szándékát, megszülethet. A kormány javaslata értelmében ez az alkotmánymódosítás úgy lépne hatályba, hogy a jelen Országgyűlés megbízatásának megszűnésével lépne hatályba, ez pedig, tudjuk, azt jelenti, hogy a következő Országgyűlés megalakulásakor lép hatályba; azaz azt jelenti - minden ellenkező híreszteléssel szemben -, hogy a 200 fős Országgyűlésre vonatkozó választási törvényt már a következő parlamentnek kell megalkotnia, nem ennek a parlamentnek. Ezért, mint mondtam, támogatjuk ezt a megoldást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ismeretes, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetséggel együtt már nagyon régóta és ezt a javaslatot hosszú évekkel megelőzően szorgalmazza az országgyűlési képviselők számának 200 főben történő megállapítását. Répássy képviselő úr utalt arra a közösen előterjesztett alkotmánymódosító törvényjavaslatra, amely ezt a célt kívánja megvalósítani. Őszintén szólva nem egészen értjük, miért van szükség különben arra, hogy a kormány ugyanezt ismételten előterjessze, hiszen a mi törvényjavaslatunk tárgyalása eljutott a részletes vita küszöbéig. Jó néhány alkalommal hiába kértük a napirend módosítását az előterjesztésünk részletes vitájának lefolytatása érdekében. Valahányszor ezt a napirendi javaslatunkat megtettük, ezt mindig elutasították. Én tehát ennek a magyarázatát nem látom világosan, hogy miért van erre egyáltalán szükség, miért nem az a megoldás, hogy a Fidesz-KDNP már lényegesen előrehaladottabb stádiumban lévő javaslatát tárgyalnánk tovább.
Amellett arra kíváncsi vagyok, hogy Wiener és Göndör képviselő urak ehhez az előterjesztéshez is elő fogják-e terjeszteni azokat a módosító javaslataikat, amelyeket a mi hasonló, illetve nem hasonló, hanem azonos javaslatunkhoz előterjesztettek: egyszer azt, hogy ne 200 fő, hanem 300 fő legyen az Országgyűlés létszáma; egy másik módosító javaslatukban pedig azt, hogy 240 fő legyen. Kíváncsi vagyok, hogy ezek a módosító javaslatok megjelennek-e most is.
Ami a választási rendszerre vonatkozó törvényt jelenti, nem támogatjuk mi sem, mégpedig két okból. Az egyik ok az, hogy nem vagyunk hívei a tiszta arányos rendszernek, mert általánosan elfogadott tanulság és vélemény alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó, alkotmányjogot művelő körökben, hogy a tiszta arányos rendszernek van egy olyan hátránya, hogy tiszta arányos rendszer mellett nagyobb esélye van a kormányozhatóság meghiúsulásának, és annak, hogy a tiszta arányos rendszer következtében előálló parlamenti viszonyok mellett csak nehezebben létrehozható vagy egyenesen életképtelen koalíciók tudjanak működni. Tehát ilyesféle koalíciók létrehozásának a kényszerét is jelentené ez a választási rendszer.
A másik ok pedig, amiről Répássy képviselő úr beszélt; én nagyon röviden úgy mondanám, hogy erősítené, sőt egyértelművé tenné a parlament, illetve a politikai rendszer pártokrata jellegét. Nem kívánom részleteiben kifejteni ennek a magyarázatát, ez elhangzott, az előbbi felszólalásban is volt erre utalás; gyakorlatilag pártközpontok által előállított étlapok lennének kizárólag a választási lehetőségek. Ez pedig a pártok kizárólagos dominanciáját erősítené mind a parlamentet, illetve a politikai rendszer egészét illetően. Ezt nem tartjuk kívánatosnak, és ezért ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener György, utána Balsai István.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Meg tudom nyugtatni Salamon képviselőtársamat, hogy nem fogunk ehhez az alkotmánymódosító törvényjavaslathoz módosító indítványokat benyújtani. Én egyébként nem írtam alá olyan módosító indítványt, hogy a parlament létszáma legyen 300, csak azt írtam alá, hogy legyen 200.
De azt is hozzá kellett tenni a Fidesz által előterjesztett törvénymódosító javaslathoz, hogy milyenek legyenek a választási rendszer alapelemei, mert enélkül igazán létszámot meghatározni nem lehet. Azért nincs értelme annak, hogy módosító javaslatokat ehhez az alkotmánymódosító törvényjavaslathoz benyújtsunk, mert ott van mellette egy kész törvényjavaslat az egész választási rendszerről, amely egyben magába foglalja a választási eljárási törvény szükséges módosításait is.
Természetesen véleményem szerint akkor lehet szavazni a kormány alkotmánymódosító törvényjavaslatáról, ha már megtörtént a döntés a választási rendszerről. Olyan helyzet ugyanis nem állhat elő, hogy 386 fős parlamentet választunk, miközben 200 fős a parlament az alkotmány előírása szerint. Megítélésem szerint Répássy alelnök úr téved, amikor azt feltételezi, hogy a következő ciklusban még működhet 200 főnél magasabb létszámú parlament, abban az esetben, ha az alkotmánymódosító törvényjavaslatot elfogadjuk. Tudniillik egyértelmű a szövegezésből az, hogy ez a módosító rendelkezés akkor lép hatályba, amikor a mostani Országgyűlés működését befejezi, vagyis - ha megnézzük az alkotmány 28. §-ának (6) bekezdését - ez akkor történhet meg, ha az új Országgyűlés már megalakult, alakuló ülésével szűnik meg az előző Országgyűlésnek a működése; tehát az új Országgyűlés alakuló ülésének pillanatában az alkotmány szerint, ha ezt a módosítást elfogadjuk, csak 200 fős parlament létezhet. Ezért alapvető fontosságú az, hogy a parlamenti létszám mellett a választási rendszerről is részletes ismereteink legyenek. Tehát azt az utat továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egyezzünk meg a létszámban, majd utána tárgyaljunk arról, hogy milyen lesz a választási rendszer. Számtalan alkalommal tárgyaltunk a választási rendszerről, többek között egy választási rendszer reformját előkészítő eseti bizottság keretében is több mint másfél éven keresztül - nem született megegyezés. Tehát az a politikai kockázat vállalhatatlan, hogy előbb van létszámunk, és utána van választási rendszerünk.
Nem értek egyet azzal a fejtegetéssel, amely szerint az egyéni választókerületi rendszer egy 200 fős parlament esetén vegyes szisztémában megőrizhető lenne. Salamon Lászlót fogom idézni, aki 1999 tavaszán úgy foglalt állást - épp a bizottság részére készített dokumentumban -, hogy "az egyéni választókerületek számának csökkentése nem járható út". Márpedig ha 200 fős a parlament és a vegyes rendszert fenn akarjuk tartani, akkor radikálisan kell csökkentenünk az egyéni választókerületek számát, oly mértékben, hogy tulajdonképpen egyéni választókerületekről már nem is beszélhetünk. Egy alkalommal már elmondtam, most meg fogom ismételni, hogy melyek lennének azok a megyék, ahol egy jelentős létszámcsökkentés esetében két darab egyéni választókerület lenne, ami már a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető egyéni körzetnek: ezek a megyék Nógrád, Tolna, Vas és Zala; Komáromban három lenne, de az sem az igazi. Tehát lényegében akkora választókerületek jönnének létre, olyan nagy településszámmal, területnagysággal és népességszámmal, ami már kizárná az egyéni választókerületi megoldásból származó előnyöket, tehát azt, amit a Fidesz mindig hangsúlyoz, hogy közvetlen kapcsolatot kell teremteni a választópolgárok és a megválasztott képviselők között.
Salamon képviselőtársam nagyon részletesen bírálta a pártelvűséget a politikai rendszerben. A többpárti parlamenti berendezkedések pártelvűek. Teljesen igaza van Salamon képviselőtársamnak, hogy a pártelvűséggel szemben ellenérvek megfogalmazhatók, aki azonban ilyen ellenérveket megfogalmaz, az a parlamentarizmussal szemben fogalmazza meg ellenérveit. Ha elolvassa, mondjuk, az 1900-as évek elején a parlamentarizmussal kapcsolatosan Magyarországon született cikkeket, amelyeket akkori vezető politológusok és közjogászok, Kausz Gyula, Concha Győző és mások írtak, akkor ők többek között azért támadták a parlamentarizmust, mert az párturalmat jelent. Nagy naivitás lenne azt képzelni, hogy ha az egyéni választókerületi rendszert fenntartjuk, akkor akár egynél is több független bekerülhetne. 2006-ban egy független bekerült, 2002-ben nem került be, '98-ban egy bekerült. Természetesen nem ez a döntő szempont, a függetlenek oldaláról nézve a kérdést, hogy milyen a választási rendszer. (Közbeszólásra:) Igen, 1990-ben a Hazafias Választási Koalíció azt hitte, hogy a függetleneké a jövő - de hol van ma már a Hazafias Választási Koalíció!
Ami a kormányozhatóságot illeti, valóban, hosszú időn keresztül az arányos szisztémák nehezítették a stabil kormányok létrejöttét. De nézzük meg azt az országot, ahol nincs semmiféle küszöbhatár, és az egész ország egy választókerületet alkot: ez Hollandia, hogy mondjuk, 1982-től hány miniszterelnöke is volt Hollandiának! 1982-től '94-ig Lubbers, '94-től 2002-ig Vim Kok, 2002-től pedig Jan Peter Balkenende - három miniszterelnök 27 év alatt. Ugyanez a helyzet egyébként Dániában is, és annak ellenére, hogy ezek bonyolult koalíciók voltak, fennmaradtak, életképesek voltak.
Nem véletlen, hogy az Európai Unióban az államok döntő többségében a választási rendszer arányos, természetesen sok országban küszöbhatárral, annak érdekében, hogy a parlament ne legyen túlzottan széttagolt. Azt tudjuk tehát mondani, hogy az európai trend az arányos rendszer; nem érdemes ma már azokat a régi tanokat, amelyeket Ferdinand Hermens vagy Maurice Duverger az arányossági szisztémával szemben megfogalmaztak, fenntartani, tudniillik ők a harmadik meg a negyedik Francia Köztársaság negatív tapasztalataiból indultak ki.
Abban azonban nyilvánvalóan már nem szakmai, hanem politikai értékválasztási vita van a Fidesz és a KDNP, illetve az MSZP között, hogy kell-e arányosítani vagy nem kell. Ha a Fidesznek továbbra is az az álláspontja, hogy nem kell arányosítani, mert a torzító hatásból származó előnyöket élvezni akarja, ez egyfajta, egyébként pozitívan is értékelhető politikai vélemény. Még pozitívabban értékelhető azonban az a politikai álláspont, hogy a választói akarat érvényesüljön, ha a vele szemben felhozandó egyéb ellenérvek, például a kormányozhatatlanság réme már messze nem olyan erős, mint mondjuk, ötven vagy hetven évvel ezelőtt, amikor ilyen alapon támadták az arányos rendszereket.
200 fős vagy legfeljebb 200 fős parlament esetén tehát vegyes rendszert igazán fenntartani nem lehet; vagy tiszta arányos listás rendszert, vagy tiszta egyéni választókerületi rendszert. Ez utóbbinak azonban óriási a kockázata, még annak a pártnak is, amelynek jelenleg a Medián szerint 60 százalék a támogatottsága. Példát mondok erre is: a Kanadában hosszú ideig kormányzó konzervatív párt esetében - ott ez a relatív többségű szisztéma érvényesül, mint közismert, a szokásos brit megoldást vették ők is át 1867-től - előfordult az, hogy a kormányzó párt utána két mandátumot kapott. Persze meg lehet vigasztalódni, később aztán megint kormányra került, most ők kormányoznak. De Magyarországon azért ennek a kockázata túl nagy.
Mindenkinek az az érdeke, hogy a választói akaratnak megfelelő mértékű parlamenti erővel rendelkezzen.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Balsai képviselő úr!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nagy érdeklődéssel hallgatom tizenkilenc éve mindazon gondolatokat, amelyekben újat már nem nagyon lehet mondani. Most azonban fölmerült bennem - talán ügyrendi indítványként kellett volna megfogalmaznom, most már belementünk a napirend tárgyalásába -, hogy tulajdonképpen mi értelme ennek a napirendi pontnak. Hiszen aki ezt kitalálta, egyik képviselőtársunk, aki miniszterelnök is, két nappal ezelőtt lemondott, kormányával együtt. (Közbeszólások.) Nyilván április 14-én távozni fog a kormány, államtitkárostul, szakállamtitkárostul - és aztán majd vagy kapnak kinevezést, vagy nem.
Egy a lényeg: egy ilyen gyökeres alkotmánymódosítással járó törvényjavaslatot az a kormány nyújtott be, amely távozni fog. Nem tudom, a bizottság munkájának a megalapozottságát nem fogja-e valaki számon kérni. Tárgyalunk egy olyan alkotmánymódosításról és a választójogi törvény alapvető megváltoztatásáról, annak a kormánynak az előterjesztésében, akik távozni fognak. Nem tudom, mi a véleményük a képviselőtársaimnak.
ELNÖK: Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Wiener képviselő úr felszólalására szeretnék reagálni. Megnéztem, egy dologban igazat kell adnom: a képviselő úr valóban nem írta alá azt a módosító javaslatot, hogy 300 fős legyen a parlament - ide van gépelve a neve, de nincs aláírva. De Göndör képviselő úr neve rajta van, fénymásolatban meg lehet nálam tekinteni. Úgyhogy az MSZP részéről ez mégiscsak előterjesztésre került képviselői módosító indítványként.
A második észrevételem az, hogy a többpárti parlamentarizmus és egy pártokrata parlament, Wiener képviselő úr, az nem ugyanaz. Az nem ugyanaz; ezt ne tessék összecsúsztatni, és azt gondolni, hogy azzal lehet hitelteleníteni az én érvelésemet, hogy kétségbe akarja vonni valamilyen közvetett módon a többpárti parlamentarizmus iránti elkötelezettségünket.
Az a rendszer, amelyet a Szocialista Párt javaslata előirányoz, az egy centralizált jelöltállítást jelent, a mostanihoz képest mindenképpen, mert ha nincsenek egyéni választókerületek, ahol viszonylag a legnagyobb szabadsága van a pártoknak jelölteket állítani, akkor ehhez képest egy centralizált jelöltállítási rendszer. És az sem vitatható, hogy a választókkal való kapcsolattartás szempontjából a listás rendszer sokkal kisebb lehetőségeket teremt, mint egy egyéni választókerületi rendszer. Vagyis ilyen értelemben a pártközpontoknak a politika alakításában vitt szerepe egy normál többpárti parlamentarizmushoz képest is irreális mértékben megnő. Ezt hívjuk pártokrata rendszernek, és ezt értjük ezen a bírálaton.
Amellett a harmadik észrevétel, hogy vegyes rendszerben is kialakítható 200 fős parlament. Erre nézve képviselő úr tudja, mert részese volt, hiszen legalább hat-nyolc egyeztetés folyt az elmúlt évtizedben választójogi törvény kapcsán. Annak idején a Fidesz képviseletében én tettem le javaslatokat. A mi álláspontunk mindig is az volt - akkor fideszesként, most KDNP-sként mondom -, hogy a parlamenti létszám csökkentését nem kívánjuk összekötni a rendszer mandátumszerző hatásának a megváltoztatásával. És modellisztikusan igazoltuk azt, hogy ha mondjuk, korábbi választások eredményeit adaptáltuk egy általunk javasolt rendszerre, akkor a mandátumok aránya ugyanúgy fog alakulni, csak nem 386 képviselő, hanem 200 képviselő tekintetében. Ez választási matematika és természetesen a részletszabályok kérdése.
Tehát nincs abban a képviselő úrnak igaza, hogy 200 fős parlamentnél vegyes rendszer létrehozása lehetetlen lenne; nem így van, lehetséges. Sőt ugyanilyen mandátumszerző hatás megőrzése és biztosítása is lehetséges, mint ami a mostani törvények szerint érvényesül.
ELNÖK: Köszönjük. Turi-Kovács Béla!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Azt gondolom, a vita most arról folyik, hogy akarunk-e egy kisebb lépést vagy talán nem is olyan nagyon kicsi lépést előre tenni akkor, amikor az alkotmánymódosítás tekintetében próbálunk meg egy konszenzusos helyzetet teremteni, vagy folytatjuk azt az egyébként feloldhatatlannak látszó vitát, amely a választási rendszerről szól; és akkor még vonjuk ide be talán az összeférhetetlenséget is, mert ha beszélünk a részletekről, akkor nyilván erről is beszélni kellene. Következésképpen én azt gondolom, hogy ha valóban kisebb parlamentet kívánnánk, minden tiszteletem az eddig elhangzott jogi és észérvek mellett, akkor abban kellene először egyezségre jutnunk, hogy mennyi a mennyi, és ezt akár rögzíteni is lehet. Én azt gondolom, e tekintetben most úgy tűnik, közel vannak az álláspontok. Most az a kérdés, hogy ezt kívánjuk-e az alkotmányban is rögzíteni vagy sem.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Hankó Faragó Miklós!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Igazán csak zárójelben, és egyáltalán nem szeretnék erről vitát a bizottságban, de legjobb tudomásom szerint a miniszterelnök úr nem mondott le; én nem tudok arról, hogy ilyen közjogi lépés történt volna, de ezt csak mellékesen jegyzem meg. (Dr. Balsai István: Nem voltál itthon a hétvégén?) Jó, nem akarok erről tovább különösebbet fölhozni.
A két javaslatra vonatkozóan: az alkotmánymódosítással kapcsolatban fenntartjuk azon álláspontunkat, amelyet fenntartottunk korábban is a Fidesz javaslatával kapcsolatban. Nem önmagában az a tény problematikus, hogy mondjuk, 200 főben rögzítenénk az alkotmányban az Országgyűlés létszámát, hanem azt tartjuk problematikusnak, hogy ez úgy történjen, hogy először ezt rögzítjük, és nincs mögötte valódi megállapodás. Ezért nem támogattuk korábban az alkotmánymódosítást. Ezért nem értünk azzal egyet, hogy most elénk került ez az alkotmánymódosítás, mert attól a pillanattól kezdve, hogy ha megmerevednek az álláspontok, és azt mondjuk, hogy csak 200, szerintem nehezítjük a helyzetet, és csökkentjük annak az esélyét, hogy esetlegesen megállapodás születhessen.
Ha a két 200 főre vonatkozó alkotmánymódosító javaslatot vetjük össze, akkor az az árnyalatnyi különbség, hogy a kormány által előterjesztett javaslatot szabatosabbnak és esetlegesen megfelelőbbnek gondoljuk. Szakmai szempontból ez valóban árnyalatnyi különbség; önmagában még nem lenne probléma a Fidesz-javaslattal kapcsolatban sem egy igenleges szavazás részünkről, abban az esetben, ha van mögötte megállapodás.
Turi-Kovács Béla szólt előttem, és bizony egyet kell értsek azzal, hogy valóban, nagyon sok más szempont is fölmerül abban az esetben, ha a parlament létszámát szeretnénk csökkenteni. Egyrészt tizenegynéhány éve, szinte a '90-es parlament megalakulásától kezdve ez a probléma napirenden van. Mindig fölvetette valaki, a legkülönfélébb módokon. Abban mindig egyetértés mutatkozott, hogy jó lenne, de konkrétumokban soha nem sikerült igazából megállapodni. Ez a ma előttünk fekvő javaslatok feletti vitára vonatkozóan is igaz, hogy ezzel a megfontolással kell belebocsátkoznunk, pedig úgy látszik, hogy valóban, a parlamenti erők mindegyike úgy gondolja, hogy abban a hármas követelményben, hogy legyen kisebb az Országgyűlés, legyen arányosabb és lehetőség szerint legyen egyszerűbb, olcsóbb, mondjuk, egyfordulós a választási rendszer, és költségeket, időt tekintve is takarékosabb, abban valódi egyetértés mutatkozik szerintem. Ettől függetlenül nagyon nehéz lesz megállapodni, mert például az is látszik, hogy elindult egy olyan licit, amely licit nem biztos, hogy feltétlenül kedvez annak, hogy felelősségteljesen, egy valóban jól működő Országgyűlést hozzunk létre.
A számokkal lefelé a 386-ról haladni nem tudom, meddig, az viszonylag könnyű, mert a licitben mindig eggyel kisebb számot kell mondani. Abban nem vagyok biztos, hogy ez minden szempontból előnyös az Országgyűlésnek. Mondom ezt abból a nézőpontból is, hogy tudom, a frakciónk két másik tagja által beterjesztett javaslat szintén ugyanilyen létszámban kívánja az Országgyűlés létszámát egy később napirendre kerülő javaslattal kapcsolatban meghatározni. Lehet, hogy ez egy megfelelő szám, de én nem a számokból indulnék ki. Úgy vagyok vele, mint az alkotmánymódosítással: nem az alkotmánymódosításban kell előbb megállapodnunk, hanem egy normálisan működő parlament lehetséges kereteiben, és ha a létszám értelmes módon levihető egy bizonyos számra, akkor természetesen lehet ez akár 200 vagy 199 is, ennek önmagában még nem lenne akadálya, csak ne az a látszat keletkezzen, hogy folyik a parlamenti frakciók között egy számháború, és csak a számok az érdekesek, mert minél kisebbet mond valaki, az annál népszerűbb. Ez véleményem szerint egyben kevéssé felelősségteljes gondolkodás is. Attól függetlenül ez a létszám elképzelhető, hogy nagyjából 200 fő körül meghatározható.
Magával a törvényjavaslattal alapvetően egyet tudunk érteni abban az értelemben, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk, és abban a tekintetben is, hogy egy végső lehetséges megoldás egyik verziója lehet ez. Mi nem ragaszkodunk egyetlen megoldáshoz, az általunk előterjesztett javaslat is három verziót tartalmaz.
Abban osztom Wiener György képviselő úr véleményét, hogy 200 fős vegyes rendszerben az egyéni választókerületekkel egyszerűen képtelenség megfelelően bánni. Lehet, hogy ez nem eredményez alkotmányellenességet, én ezt nem állítom, de hogy a gyakorlatban egy rendkívül nehezen működő rendszer lenne, afelől majdnem bizonyos vagyok. Ezt nagyon nehéz normálisan működőként megtartani.
Vannak tehát előttünk javaslatok, minden javaslatnak vannak nagyon megfontolandó, nagyon jól támogatható elemei. Azt nem látom csak, hogy valamelyik változat mellé föl lehetne sorakoznia minden parlamenti frakciónak. Meggyőződésem, hogy csak akkor szabad ezt végrehajtani, ha minden parlamenti frakció képes lesz egy valamilyen változatot támogatni. Mi ebben nem ragaszkodunk semmihez, nem ragaszkodunk olyan dolgokhoz, amelyekről azt gondolnánk, hogy ha ez nincs benne, akkor nem tudunk melléállni. Mi csak azt szeretnénk, hogy értelmes vitában egy jól működő, a Magyar Köztársaság számára megfelelő parlament születhessen. Ez az egy követelményünk van, ebben pedig, azt gondolom, egyet tudunk érteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Igyekszem nagyon rövid lenni.
Salamon képviselőtársam figyelmét arra hívnám fel, hogy 200 fős parlament esetében modellszámításokat 2005 őszén nem végeztünk. Végeztünk modellszámításokat 250 fős parlament esetén, sőt 286 fős parlament esetén is. Egyébként akkor a Fidesznek az első álláspontja a 290 fős parlament volt; megismétlem a számokat: 152 egyéni választókerülettel, 60 fős olyan országos listával, amire szavaznak, és 78 fős kompenzációs listával, így jött össze a 290 fős parlament. A 200 fő elhangzott a tárgyalásokon, valóban, de erre vonatkozóan semmiféle számítás nem volt.
A másik megjegyzésemet Hankó Faragó Miklós döntően már elmondta. Én annyival egészíteném ki, hogy ha nem mondott le a miniszterelnök - mert erről szó sincs -, akkor természetesen törvényjavaslatokat beterjeszthet. De továbbmegyek: még egy ügyvezető kormány is beterjeszthet törvényjavaslatot, mert az alkotmányban szereplő korlátozások a nemzetközi szerződések megkötésére, illetőleg rendelet kibocsátására vonatkoznak, törvényjavaslat előterjesztésére nem. Tehát alkotmányjogilag ez a felvetés nem releváns.
Végezetül pedig semmiképpen nem kívántam Salamon képviselőtársam elkötelezettségét a többpárti parlamentarizmus iránt kétségbe vonni, csupán azt szerettem volna jelezni, hogy az általa felvetett probléma nagyon mély. Több mint száz éve folynak erről viták. Érdemes megnézni a korabeli írásokat, és azt is, hogy az azóta lezajlott fejlemények a párturalomra vonatkozó feltételezést igazolták, ugyanakkor ez a párturalom a modern tömegdemokráciának elkerülhetetlen eszköze.
Az pedig, hogy demokratikusan választják-e ki a jelölteket avagy sem, a párt belső demokratizmusától és nem a választási rendszertől függ. Abban az esetben, ha a választókerületi elnököket a pártelnök nevezi ki, teljesen mindegy, hogy egyéni választókerület létezik-e vagy csak lista létezik. Egyébként a megyei megoldás egyik célja pontosan az, hogy ne egy pártközpontból történjen a jelöltlisták összeállítása, hanem azért legalább 20 területi egységben. Úgyhogy a centralizációra vonatkozó feltételezés nem tökéletesen megalapozott.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még hozzászólás? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Kérdezem a kormány álláspontját.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. A kormány március 4-én nyújtotta be ezt a javaslatot.
Igaza van alelnök úrnak, tartalmilag azonos a két alkotmánymódosítás.
A harmadik megjegyzésem az, hogy ennek akkor van értelme, ha együttes tárgyalása zajlik az alkotmánymódosításnak, illetve a törvény elfogadásának. Mi egyébként erre tettünk javaslatot.
A 2. § értelmezése vitákat váltott ki. Ebben megítélésem szerint eligazít az indokolás. Külön alkalmazási szabály nincs a 2. §-ban, nem mondja, hogy ekkortól vagy akkortól kell alkalmazni ezt a szabályt. Vagyis a szabály úgy néz ki, hogy a következő Országgyűlés alakuló ülésén ennek a szabálynak már teljesítettnek kell lennie, vagyis a következő Országgyűlés alakuló ülésén már csak legfeljebb 200 képviselőből állhat az Országgyűlés; ez szerepel a 2. §-ban és ez van az indoklásban is.
Ami pedig az egyéb szakmai kérdéseket illeti, nagyon nehéz helyzetben vagyunk akkor, amikor elhangzanak szóbeli javaslatok, amelyek írásban benyújtásra nem kerülnek. A 88 egyéni választókerülettel kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy jelen pillanatban a legnépesebb választókerületeinkben 63-64 ezer választópolgár van, ehhez képest átlagosan 90-100 ezer között lenne az egy választókerületre eső választópolgárok száma.
A 66 területi listás hellyel pedig szakmailag nem nagyon lehet mit kezdeni, hiszen ezt a 66 területi listás helyet 20 felé kellene elosztani Salamon képviselő úr rendszerében, úgy, hogy Budapest, illetve Pest megye értelem szerint felfalja ezeknek a mandátumoknak a jó részét.
Összességében tehát azt tudom mondani, hogy mivel írásban nincsenek meg ezek a javaslatok, nagyon nehéz ezeknek a megítélése, de nem könnyen teljesíthető ebben a feltételrendszerben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A szavazás előtt ismertetem a helyettesítésben bekövetkezett változásokat: Gál Zoltán helyettesi Varga Lászlót, Hajdu Attila Simon Gábort, Balog László Bárándy Gergelyt, Turi-Kovács Béla Répássy alelnök urat, Vitányi István pedig Balsai Istvánt.
Két szavazás következik az általános vitára alkalmasságról.
Szavazás a T/9080. számú alkotmánymódosítási javaslat általános vitára való alkalmasságáról
Először kérem, aki támogatja az alkotmány módosításáról szóló javaslat általános vitára bocsátását, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ez túlnyomó többség, tehát általános vitára alkalmasnak találtuk.
Szavazás a T/9081. számú törvénymódosítási javaslat általános vitára való alkalmasságáról
Aki a választási törvény módosításának általános vitára való alkalmasságát támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igennel ezt is támogattuk.
Köszönöm, ezzel a napirend tárgyalását lezártuk. A bizottság előadójaként Wiener Györgyöt kérem föl a törvényjavaslatokhoz.
Visszatérünk a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítéséhez. Képviselőtársaim három módosító javaslatot kaptak.
Üdvözlöm a tárca képviselőjét, és kérem, hogy első megszólalása előtt nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
A 42. sorszámú módosító javaslatról kérem a tárca álláspontját, ha van kiegészítenivalója, hiszen maga a tárca a benyújtó. Tessék!
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Kék Mónika vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, a pénzügyi szolgáltatások főosztályáról.
A 42. számmal benyújtott, zárószavazás előtti módosító indítványhoz nincs kiegészítés; ezek valóban technikai, illetve az időközben benyújtott módosítások átvezetését tartalmazó kisebb-nagyobb pontosítások.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát javasolja ennek az indítványnak az elfogadását. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok.
Szavazás következik. Aki az indítványt elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igennel, ez többség, elfogadtuk.
A 43. sorszámú indítványról kérem az álláspontjukat.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A 43. sorszámmal benyújtott indítvány kapcsán kormányálláspont kialakítására nem volt lehetőség értelemszerűen. A korábbi egyeztetésekről származó információk alapján egy előzetes szakértői vélemény alakult ki, és ez nem támogató.
ELNÖK: Köszönöm szépen, a kormány tehát nem támogatja. Van-e észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 44. számú indítványról kérdezem.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Hasonló a helyzet, mint a 43. számúnál. Az első része, amely a visszamenőlegesség tekintetében oldozná föl a jelzálog-hitelintézeteket, illetve a jelzáloglevéllel finanszírozott szerződéseket, arra a kormány részéről adott mandátum még ki is terjedne, viszont a jövőbeni szerződések esetére már nem, ezért szakértői véleményként nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e vélemény? (Nincs.) Szavazás következik. Ki ért egyet az indítvánnyal? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Köszönöm szépen. Ezzel a napirend tárgyalását lezártuk.
A következőkben a Magyar Köztársaság által Tibet ügyében fontosnak tartott szempontok törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában a bizottságunknak egy állásfoglalást kell kialakítania a benyújtott frakciókérdéssorral kapcsolatosan. Ezt képviselőtársaim megkapták. Megnyitom ezzel kapcsolatban a vitát.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Pettkó Andrást, az egyik előterjesztőt; kérem, foglaljon helyet az előterjesztői asztalnál. Bár meg kell mondjam, most nem magáról a törvényjavaslatról fogunk tárgyalni, hanem az állásfoglalás-tervezetről, úgyhogy majd a bizottsági tagok után tudok szót adni, ha kér.
Ki kér szót a vitában? Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nekünk most nem politikai-tartalmi, hanem alkotmányossági és házszabály-szerűségi kérdésekben kell állást foglalnunk.
Olvastam azt az előterjesztést, amely a Magyar Szocialista Párttól érkezett. Annyival egészíteném ki, hogy elsősorban nem is a jogalkotási törvény 2. §-a, hanem 11. §-ának (1) bekezdése zárja ki az én megítélésem szerint, hogy a parlament ilyen döntést törvény formájában hozzon meg. A 11. § (1) bekezdése ugyanis egyértelműen kimondja azt, hogy a Magyar Köztársaságban alkotott jogszabályoknak a területi hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magánszemélyekre és itt működő jogi személyekre - és nyilvánvalóan jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, társaságokra is -, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra. Nem terjed ki azonban a joghatóságunk, a szuverenitásunk más országokra, és az előterjesztett törvényjavaslatban van egy olyan pont, az 1. pont, amely akár így is értelmezhető.
Én végignéztem a Corpus Juris Hungaricit 1920 és 1945 között, és azt próbáltam megnézni, hogy abban az időszakban született-e olyan törvénycikk, amelynek a területi hatálya olyan jellegű lett volna, mint ennek az előterjesztésnek az 1. pontja, és ilyet nem találtam. Azért nem néztem meg a '45 utániakat, mert tudtam, hogy abban az időszakban ilyen már nem született, '90 után pedig ennek még kevesebb volt az esélye.
Természetesen van a történelemben olyan gyakorlat, hogy más országokra nézve egy adott állam törvényt alkot. Egyetlenegy példát fel fogok erre hozni, igyekszem ezt röviden összefoglalni. Ez az Egyesült Államok volt például Jugoszlávia esetében, amely ország esetében az Egyesült Államok valóban 1999. november 4-én elfogadott egy olyan törvényt, amely Jugoszlávia belső viszonyaira is vonatkozott, többek között egy olyan kitétellel, hogy ha Jugoszlávia - akkor még így hívták az országot - nem teljesíti a kritériumokat, akkor például elesik egy százmillió dolláros támogatástól. Ahhoz, hogy egy ország a területi hatályát így értelmezze, szükséges az, hogy szuperhatalom legyen; szükséges az, hogy támogatásától függjön más országoknak a belső helyzete, akár gazdaságpolitikai, akár általános politikai területen; és szükséges az is, hogy kellő haderővel nyomatékot tudjon adni egy ilyen javaslatnak. Emlékezzünk csak a koszovói ügy rendezésére, hogy az milyen formákban zajlott. Nyilvánvaló egyébként az is - ezt csak érdekességként jegyzem meg -, hogy ez a törvény, amelyet a szenátus '99. november 4-én fogadott el, a magyar kisebbségek védelmére is vonatkozott.
Mivel Magyarország nem szuperhatalom, Kína nem kért tőlünk támogatást, és Magyarország pozíciói nem olyanok, hogy ilyen törvényeket megalkosson, ezért úgy ítélem meg a hatályos magyar törvények, illetőleg a Házszabály alapján, hogy ilyen törvény megalkotására lehetőség nincs. Ilyen témakör politikai nyilatkozatnak lehet a tárgya; korábban már megvitattuk azt is, hogy az országgyűlési határozati javaslati forma sem megfelelő ehhez.
Egyetlen politikai megjegyzést is tennék: ha az emberi jogokat akarnánk védeni, akkor természetesen több mint száz országot kellene elítélnünk az emberi jogok megsértése miatt, mindenekelőtt most Szudánt Darfúr miatt, de lehetne ezt a sort folytatni. Úgy látom, erre viszont hajlandóság a magyar parlamentben nincs. Ilyen politikai nyilatkozat persze elfogadható, hogy a világ számos országát felszólítjuk az emberi jogok betartására, amitől persze még senki nem fogja betartani az emberi jogokat.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs. Kérdezem képviselő urat, kíván-e szólni. Tessék, képviselő úr!
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Az előterjesztők kértek meg, hogy jöjjek el a mai bizottsági ülésre. Három dolgot szeretnék mondani.
Az első az, hogy e benyújtott törvényjavaslat előtörténetének egy részét Wiener György képviselőtársam ismertette, de azért én hozzátenném azt, hogy a parlamenti vita során merült fel - mert az előző országgyűlési határozati javaslat, amikor mi ezt benyújtottuk, négy frakció, az MDF, a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ frakciója, ott a vita során merült fel -, hogy ne országgyűlési határozati javaslat legyen, hanem törvény, és persze a másik forma, a politikai nyilatkozat is, mind a két forma fölmerült a vitában. Én magam végigültem a vitát, tehát konkrétan emlékszem erre.
A másik, amit Wiener képviselőtársam mondott, azért ha megnézi a képviselő úr a mai napirendeket, ott lát például egy magyar-japán témával kapcsolatos napirendi pontot, azt hiszem, ma a 4. vagy 5. napirendi pont, ami nem egy törvény, hanem egy országgyűlési határozati javaslat. Ez is azt erősíti, hogy annak idején nem kellett volna átminősíteni az MSZP-s többségnek ezt politikai nyilatkozattá a mi értelmezésünk szerint.
Egyébként pedig az emberi jogi bizottság támogatta ezt a benyújtott törvényjavaslatot.
Annyit szeretnék még hozzátenni a vitához, hogy természetesen azt gondolom, a szövegen lehet módosítani. Ami a négy parlamenti párt számára fontos volna, és ha jól emlékszem, a parlamenti vita során az MSZP képviselőcsoportjából fölszólaló képviselőtársaimra, annak idején, egy jó fél évvel ezelőtt ő is azt mondta, hogy pontosított szöveget esetleg ők is el tudnának fogadni; ezért azt kérem és azt javaslom, hogy ne minősítsék át, hanem a szöveget próbáljuk meg úgy átírni, hogy mindegyik frakció számára az elfogadható legyen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevétel? (Nincs.) Nem látok ilyet.
Először is az állásfoglalásról kell döntenünk. Az állásfoglalásnak az a lényege, hogy ez tartalmát tekintve politikai nyilatkozattervezet, és egyébként sem felel meg a jogalkotásról szóló törvény egy, illetőleg két jogszabályhelyének, ennélfogva nem házszabályszerű maga a javaslat. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Ilyenképpen az általános vitára alkalmasságról nem kell döntenünk, hiszen úgy döntött a bizottság, hogy nem házszabályszerű a javaslat.
Ezzel a napirend tárgyalását lezártuk.
Döntés tárgysorozatba-vételről, általános vita
A következőkben tárgysorozatba-vételekről kell döntenünk. Elsőként a Magyar Bálint és mások által benyújtott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról kell határoznunk. Megkérem Papp Imre államtitkár urat, újra foglalja el a szokásos helyét.
Az előterjesztők képviseletében pedig Hankó Faragó Miklós kér szót. Parancsoljon!
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) szóbeli kiegészítése
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Csak nagyon röviden szeretném indokolni a javaslatot, és bár tudom, Magyar Bálint nagyon törekedett arra, hogy ideérjen, de egyéb elfoglaltsága miatt ezt most nem tudta megtenni - elnézést kérek az előterjesztők nevében is.
A törvényjavaslat alapvetően három javaslatot tartalmaz, egy A-, egy B1- és egy B2-változatot. Az előző, hasonló témájú törvényjavaslat vitája kapcsán már beszéltünk arról, hogy egy régóta megjelenő törekvése a parlamenti erőknek az, hogy kisebb létszámú, a jelenleginél arányosabb, és ha lehetséges, rövidebb, olcsóbb, egyszerűbb választási kampánnyal változtassunk az Országgyűlés létszámán. A SZDSZ és MDF négy képviselője által közösen benyújtott törvényjavaslat ezeknek a törekvéseknek szeretne megfelelni. Az A-változat egy 100 egyéni és 100 listás helyet, egyfordulós, 5 százalékos küszöb megtartását tartalmazó javaslat; a B1-változat egy 200 fős listás, egyfordulós, egy szavazattal, csak pártok részvételével történő, 5 százalékos küszöb nélküli változat; míg a B2-változat egy 200 fős, regionális listás, 5 százalékos határral, egyfordulós, egy szavazattal megvalósuló Országgyűlést szeretne a parlamenti képviselők számára felkínálni választási lehetőségként.
Ugyanazt tudom elmondani a javaslattal kapcsolatban, mint amit elmondtam már az SZDSZ álláspontjáról a kormány által előterjesztett javaslathoz is. Nem ragaszkodunk egyik megoldáshoz sem. Úgy gondoljuk, hogy különösen a B1-es és a B2-es változat alapvetően minden olyan kritériumnak megfelel, amely a parlamenti pártok részéről eddig bárhol, bármilyen módon nyilvánosan követelményként elhangzott. S úgy gondolom, ha komolyan gondoljuk azt, hogy valóban kisebb parlamentet szeretnénk, akkor lehetséges javaslatként ezek a javaslatok is megfontolhatók.
Én arra szeretném kérni a bizottság tagjait, hogy most ne akként vélekedjenek, hogy magával a javaslattal egyetértenek-e, hanem úgy foglaljanak állást, hogy bekerüljön-e a kínálati palettára ez a három verziót tartalmazó javaslat, és ha igen, akkor erről is folyhat később a vita, s remélem, hogy egy jó döntés születhet végeredményképpen.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a kormány véleményét.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Általános vitára alkalmasnak tekintjük a javaslatot. Van bőven alternatíva benne, tehát amit alelnök úr elmondott, azt messzemenően alá tudjuk támasztani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e hozzászólás? Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Teljes mértékben egyetértek Hankó Faragó alelnök úr álláspontjával. Ezek megvitatásra alkalmas javaslatok. Természetesen e javaslatok tárgya lényegében megegyezik a kormány által benyújtott törvényjavaslatéval, ezért ennek a tárgyalására vonatkozóan a Házszabály előírásait kell alkalmazni.
Saját véleményem szerint az A-verzió ugyanabban a fogyatékosságban szenved, mint a Fidesznek az az elképzelése, hogy radikálisan csökkenteni lehet az egyéni választókerületek számát. A B1- és a B2-verzió viszont rendkívül közel áll a kormány által benyújtott törvényjavaslathoz. Megítélésem szerint ezek is posszibilis elképzelések lehetnek, érdemesek a vitára.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más vélemény nincs. Szavazás következik.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Aki támogatja az indítvány tárgysorozatba-vételét, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igennel támogatjuk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki az általános vitára való alkalmassággal egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ezt is 16 igennel megszavaztuk.
Ezzel ezt a napirendet lezártuk.
Következik az egyes törvényeknek az országgyűlési és önkormányzati képviselői, valamint a polgármesteri összeférhetetlenséggel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat, Hankó Faragó Miklós és Gusztos Péter képviselő urak egyéni indítványa.
Előterjesztőként kérdezem Hankó Faragó Miklóst, van-e kiegészítése. Tessék!
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) szóbeli kiegészítése
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, nagyon röviden, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Szintén egy örökzöld témával foglalkozik ez a törvényjavaslat. Az összeférhetetlenség kérdése 1990 óta, amikor a jogállási törvényt megalkottuk, napirenden van. Eltérő intenzitással és eltérő szempontokkal, de évről évre visszatérően foglalkoztunk az üggyel. 1994-ben módosítottunk rajta például; majd 1997-ben történt az, amit én ilyen szempontból mérföldkőnek tekintek, mert az országgyűlési képviselők jogállásával kapcsolatban az akkor megalkotott törvény vitájában elhangzott sokunk részéről az, hogy ez egy olyan szükséges lépés, amely egy lépéssorozatnak az első lépése kell hogy legyen. Hiszen a közjogi méltóságoktól kezdve különböző állami és egyéb funkciókat betöltő hivatalban és pozícióban lévő személyekre vonatkozóan - elsősorban természetesen magára a pozícióra és nem a személyekre vonatkozóan - indokolt összeférhetetlenségi szabályokat alkotni. Ez a sor azóta egyre jobban bővül, és időnként elmélyül a szabályozás ebben a tekintetben.
Amikor 1997-ben módosítottuk ezt a törvényt, amely a mai javaslatnak is részben az alapját képezi, akkor azt állapítottuk meg, hogy erkölcsi kötelezettsége a parlamentnek, hogy először önmagára nézve alkosson viszonylag szigorú szabályokat, és azt követően teheti meg, hogy bárki másra nézve ugyanilyet alkosson. Ennek a követelménynek eleget tettünk véleményem szerint.
A szabályozás nem volt tökéletes. Ezt igazolja az is, hogy évről évre visszatérően napirenden van az a problémakör, amelyet a javaslat 1. §-a tartalmaz. Egyébként két fő részből áll a javaslat: az első része az, amely az országgyűlési képviselők jogállását érinti, a másik része az önkormányzati képviselők jogállását érinti. 1994-ben változtattunk az addig hatályban lévő szabályozáson úgy, hogy lehetővé tettük az önkormányzati politikai szereplők parlamenti szerepvállalását, vagy fogalmazhatunk fordítva: a parlamenti képviselőket nem zártuk el az önkormányzati szerepvállalástól. Úgy gondolom, az idő egyértelműen azt igazolta, hogy ez nem feltétlenül volt helyes lépés.
A másik lépéssorozat 2000-ben történt, ekkor az önkormányzati képviselők jogállásáról alkottunk törvényt, de az a szabályozás sem bizonyult maradéktalanul megfelelőnek, mert jelentős gazdasági és egyéb pozíciókra vonatkozóan végül is nem alkottunk szabályozást, bár módosító javaslatok voltak, jómagam is aláírtam ilyet, a vitában elhangzottak. Erre vonatkozóan is azt tudom mondani, hogy az azóta eltelt jó egynéhány év azt igazolta, hogy bizony hiba volt, hogy elmaradt bizonyos szabályoknak a beépítése abba a javaslatba. Nevezetesen arra gondolok, hogy az önkormányzati tulajdonú, részben önkormányzati tulajdonú cégek gazdasági pozícióinak betöltésére vonatkozóan hiányos maradt a szabályozás. Egyértelműen látszik ma az, hogy a felügyelőbizottsági tagság alapvetően egy jövedelemkiegészítési célt szolgál az önkormányzati képviselők tekintetében, és teljesen egyértelmű, hogy ha akár a Gt.-nek, akár az önkormányzati törvénynek a szabályait vesszük alapul, megállapítható, hogy valódi funkciója ennek a felügyelőbizottsági tagságnak nincs. Az önkormányzat egyáltalán nem csak ilyen módon tudja ellenőrizni azt, hogy a saját részbeni tulajdonában álló cégeknél a gazdálkodás törvényesen és szabályosan, az önkormányzat céljainak megfelelően történik-e.
Azt természetesen minden további nélkül elfogadhatónak tartjuk, hogy amennyiben ebben a kérdésben az Országgyűlésben egyezség mutatkozna, akkor az önkormányzati képviselői tiszteletdíjak tekintetében indokolt a rendezés, indokolt a tiszteletdíjak megemelése. Nem az a cél, hogy az önkormányzati képviselőket vagyoni forrásoktól, jövedelemforrásoktól fosszuk meg. Az a célunk, hogy ezt átláthatóvá tegyük, hogy a választópolgárok számára világosság tegyük. Én nagyon szívesen bármikor kiállok a közvélemény elé érvelni annak érdekében, hogy méltatlanul kis összeget kapnak az önkormányzati képviselők az egyébként felelősségteljes munkájukért. Én, aki nem töltök be semmilyen ilyen feladatot, ezt jó szívvel vállalhatom, és bármikor szívesen ki is állok érte. Azt viszont ne kérje senki tőlem, hogy ne ostorozzam a jelenlegi helyzetet, mert világosan látszik, hogy a jelenlegi helyzetben ez kizárólag egy burkolt jövedelemforrás, a választópolgárok számára ellenőrizhetetlen, az önkormányzati képviselői jogállással szerintem nehezen összeegyeztethető, és semmiképpen nem kívánatos.
Nem a képviselőket, se nem az önkormányzati, se nem az országgyűlési képviselőket hivatott védeni ez a jogintézmény: a szervezetet, a Magyar Országgyűlést és az önkormányzatokat, annak érdekében, hogy a döntéshozatali eljárás minden tekintetben megkérdőjelezhetetlen legyen. Hogy nemkívánatos összefonódások, befolyásoltság és egyéb olyan jelenségek - hogy a korrupcióról ne is beszéljek - hivatalosan és intézményesített módon kívül rekeszthetők legyenek azon a körön, amelybe ha beleolvadnak ezek az elemek, az nagyon súlyos következményekkel járhat. Ha most valaki elgondolkozik, azonnal tudna fölhozni példákat, akár nagyon nagy, országos közismertségre szert tevő önkormányzati botrányokat vagy kisebb stikliket, ami nem is került a sajtó nyilvánossága elé, csak egyszerűen tudunk róluk. Nos, ezt szeretnénk megváltoztatni.
Én azzal is tisztában vagyok, hogy ez a javaslat önmagában kezelhetetlen, mert szükséges, mondjuk, amiről például Turi-Kovács Béla képviselő úr beszélt, az Országgyűlés létszámának megváltoztatásával összekötni. Ezt is elfogadhatónak és fontos szempontnak tartjuk, de mindenképpen indokoltnak tartjuk a változtatást.
Arra szeretnék kérni minden bizottsági tagot, hogy felelősségteljesen, ezeket a szempontokat is figyelembe véve döntsön, amikor a szavazásra kerül majd sor.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontját kérem.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A kormány nem kívánja felnyitni a jelenlegi szabályozást.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdése, észrevétele kinek van? Turi-Kovács Béla!
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Én azt gondolom, fönntartva az előbbi megszólalásomat, hogy csak összefüggésében érdemes és lehetséges ezeket a szabályokat megváltoztatni vagy vizsgálni, és ezek az összefüggések kiterjednek természetszerűen az önkormányzatok jövőbeni működési feltételeinek a megteremtésére is, azaz azoknak a jogszabályoknak a megalkotására. Ezek ebben az egységben értelmezhetők. Ugyanakkor viszont úgy gondolom, hogy ezen belül ennek a megtárgyalása megkerülhetetlen. Mert ha változtatást kívánunk a parlamenti létszámon, ha változtatni kívánjuk a választási rendszert, ha változtatni kívánjuk az önkormányzati rendszert és ezen belül a választási rendszert is, akkor ezeket a feltételeket, amelyeket itt az előterjesztő ismertetett, mindenképpen szabályozni kell. De ehhez meggyőződésem szerint csak egységesen érdemes nyúlni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
Az előterjesztőt kérdezem.
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) reflexiói
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Kizárólag a kormány álláspontjára kívánok röviden reagálni. Ez azért lep meg, mert maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr állt elő éppen hasonló tartalmú törvénycsomaggal nem sokkal ezelőtt, és az akkor elhangzott érvelés elfogadható és meggyőző volt.
Én csak arra szeretném figyelmeztetni az Országgyűlés és a bizottság tagjait, hogy beláthatatlan következményekkel fog járni az Országgyűlés tevékenységére nézve, ha nem vagyunk képesek önmagunkra nézve ezt a szabályozást megváltoztatni. Össze fog omlani az Országgyűlés munkája. Mondjuk, ha 200 képviselőre fog csökkenni a létszám, képtelenség lesz az országgyűlési tevékenységet ellátni. Csak szeretném jelezni, hogy aki tisztességesen végzi képviselői munkáját, annak mellette nagyon kevés esélye van arra, hogy komoly, érdemi, bármilyen más irányú tevékenységet végezzen.
Az első parlamenti ciklusban - jó néhány kolléga ül itt közöttünk, akik erre emlékeznek - csütörtökön este még itt voltunk és dolgoztunk a bizottságban. Ma, ha az elnök asszony keddre vagy szerdára bizottsági ülést szeretne összehívni, bizony azt kell mondjam, nagyon nagy nehézségekbe ütközne a próbálkozása. (Jelzésre:) Nagyon ritkán szoktunk, elnök asszony. Amikor a polgári törvénykönyv vitája folyt a parlamentben, akkor tízen voltunk az ülésteremben, kedden este negyed 7-kor. Én nem emlékszem olyan keddi ülésnapra, amikor húsznál-harmincnál több képviselő jelen lett volna bármely törvényjavaslat vitája kapcsán. Így nem lehet képviselői tevékenységet végezni, hölgyeim és uraim! Kérem, hogy ennek tudatában is emeljék föl a kezüket az igenre vagy a nemre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik; előtte ismertetem a helyettesítésben bekövetkezett változást: Frankné Kovács Szilvia Ipkovich Györgyöt helyettesíti.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Aki az indítvány tárgysorozatba-vételét támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ez jól látható többség.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki az általános vitára alkalmasságot támogatja, kérem, most jelezze. (Szavazás.) Ezt ugyancsak többséggel elfogadtuk.
Köszönöm.
Utolsóként tárgyaljuk a Magyar Köztársaság polgárai személyes adatainak biztonságát, valamint egyes állami szerveket, közszereplőket érintő információszerzési, vagy más néven "árnyék-titkosszolgálati" botrány körülményeit és az ügy kezelésének anomáliáit vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló 125/2008. (XII.3.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat tárgysorozatba-vételét, illetve általános vitára alkalmasságát, amelyet Gulyás József SZDSZ-es képviselő úr nyújtott be.
Mint látják, képviselőtársaim, ez egy technikai módosítás, a megszűnt MDF-frakció helyét osztja újra. Az előterjesztő távollétében is tárgyalhatunk az indítványról.
Kérdezem, ki kér szót. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok, szavazás következik.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Aki támogatja a tárgysorozatba-vételt, kérem szépen, jelezze. (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki az általános vitára alkalmasságot támogatja, kérem, most jelezze. (Szavazás.) Ezt szintén 16 igennel elfogadtuk.
Ezzel a napirend tárgyalását és a bizottság ülését is befejezzük. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 25 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea