AIÜB-14/2009.
(AIÜB-132/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2009. április 20-án, hétfőn, 12.15 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8847. szám); zárószavazás előkészítése *
Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám); zárószavazás előkészítése *
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9208. szám); döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita *
Filló Pál (MSZP) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Polgár Ildikó, Önkormányzati Minisztérium) *
Filló Pál (MSZP) nyilatkozata az indítvány visszavonásáról *
A Soros Found Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/9435. szám, új/átdolgozott változat a H/9373. szám helyett); általános vita *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9298. szám); általános vita *
Dr. Berta Zsolt (Önkormányzati Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Bekényi József (Önkormányzati Minisztérium) válaszai *
Dr. Berta Zsolt (Önkormányzati Minisztérium) reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
1. a) A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8847. szám)
(Zárószavazás előkészítése)
b) Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám)
(Zárószavazás előkészítése)
2. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9208. szám)
(Filló Pál (MSZP) képviselő önálló indítványa)
3. A Soros Found Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/9435. szám, új/átdolgozott változat a H/9373. szám helyett)
(Ágh Péter (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)
4. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9298. szám)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) megérkezéséig dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Boros Zsuzsa (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Polgár Ildikó (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Bekényi József főosztályvezető (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Berta Zsolt osztályvezető (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Filló Pál (MSZP)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 15 perc)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság mai ülésén képviselőtársaimat és a jelenlévőket.
Megállapítom, hogy az ülésünk a helyettesítésekkel együtt határozatképes. A helyettesítés rendje a következő: Szép Béla helyettesíti Szabó Évát, Bárándy Gergelyt én helyettesítem, Vitányi Istvánt Szakács Imre, Navracsics Tibort Mátrai Márta, Csákabonyi Balázs Balogh Lászlót, Faragó Péter pedig Varga Lászlót helyettesíti.
Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttek szerint. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban észrevétel. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Aki elfogadja a napirendet, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú.
Elsőként tárgyaljuk a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítését.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjét, és kérem, majd nyilatkozattétele előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Az ajánlás, mint képviselőtársaim látják, 11 pontból áll, valamennyit az előterjesztő tette, közöttük összefüggés nincs, és amennyire látom, az indítványok szövegpontosításokat tartalmaznak.
Kérdezem a kormány képviselőjét, kívánja-e kiegészíteni.
DR. BOROS ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Boros Zsuzsa vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nemzetközi magánjogi és polgári jogi kodifikációs főosztályáról.
Nem kívánok kiegészítést tenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, kiegészítést nem fűzött hozzá a kormány képviselője.
Azt az ügyrendi indítványt tenném, ha a bizottság elfogadja, lévén, hogy az előterjesztő javaslatai, van-e az ellen kifogás, hogy egy szavazással döntsünk a 11 pontról. (Nincs ilyen jelzés.) Kifogás nincs.
Akkor az 1-11. pontokról következik a szavazás, ha nincs további észrevétel - de van. Alelnök úré a szó.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök asszony, én a 11. pontban foglalt módosító indítványról szeretnék kérdezni az előterjesztőtől.
A volt bejegyzett élettárs helyett itt az elvált bejegyzett élettárs fogalmat használjuk. Egyrészt azt szeretném kérdezni, hogy ez akkor máshol is így van-e a törvényben (Dr. Boros Zsuzsa: Így.), tehát végig ez-e a következetes.
Másrészt pedig nem szerencsétlen dolog-e az, hogy azt a fogalmat használjuk a volt élettársra, ami egyébként a házastársra használatos az elvált házastárs esetén? Pedig azt tisztáztuk, hogy jogi értelemben nincs házasságkötés a bejegyzett élettársak között, mégis az "elvált bejegyzett élettárs" fogalmat használjuk. Ez kicsit azt sugallja, mintha a házasságkötés tekintetében nem nevezzük házasságnak a bejegyzett élettársak kapcsolatát, de a válás tekintetében, tehát a megszűnés tekintetében elválásnak tekintjük. Nekünk egyébként is komoly fenntartásaink vannak, azt hiszem, ezt nem kell megismételjem, csak ezt a fogalomhasználatot nem igazán értem, miért nem helyesebb a volt élettárs kifejezés, és miért kell az elvált élettárs. (Dr. Szakács Imre: Vagy a szerződést felmondó élettárs.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel van-e? (Nincs.) Úgy látom, nincs. Parancsoljon!
DR. BOROS ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A bejegyzett élettársi kapcsolat, annak ellenére, hogy nem ugyanúgy nevezzük, hasonlóan jön létre a házassághoz, és hasonlóan is szűnik meg. Ez a kifejezés, hogy elvált bejegyzett élettárs, a törvényben máshol is, illetve az anyakönyvi jogszabályok módosításánál is ez a kifejezés szerepel, és azért gondolta az előterjesztő, hogy ebben a zárószavazás előtti módosító javaslatban egységessé teszi e tekintetben is a szöveget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel? (Nincs.) Akkor újra megismétlem a kérdést, hogy a 11 javaslatról tudunk-e egyszerre szavazni, vagy kér-e valaki külön szavazást. (Nincs ilyen jelzés.) Nem kér.
Aki tehát az 1-11. pontokat, az abban szereplő módosító javaslatokat elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (14) 14 ellenében elfogadtuk.
Köszönöm szépen, ezt a napirendet lezártuk.
Következik az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a tárca képviselőjét, és kérem, hogy a nyilatkozata előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Az előterjesztő által tett módosító indítványról van szó. Kérdezem a tárca álláspontját, illetve hogy kívánja-e kiegészíteni.
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Andréka Tamás vagyok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője.
Nem kívánok kiegészítést fűzni hozzá; az indokolás elég részletes. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, senki.
Szavazás következik. Aki az indítvánnyal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk, ez többség.
S ezzel a napirend tárgyalását is lezártuk. Köszönöm a részvételét.
Következik a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet Filló Pál képviselő úr kezdeményez. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál képviselő urat és az Önkormányzati Minisztérium képviselőjét.
Először képviselő úrnak adok szót.
Filló Pál (MSZP) szóbeli kiegészítése
FILLÓ PÁL (MSZP): Igen tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Egy olyan problémára szeretném felhívni a figyelmet a törvénymódosító javaslatommal, amely egy valós és élő probléma. A társasházi törvény legutóbbi módosítása óta folyamatosan azzal a problémával találkoznak a társasházak, hogy ha találnak is beruházót, aki a ház felújításában, rendbetételében részt vállalna, ahhoz, hogy ez a beruházó megfelelő átalakításokat tudjon véghez vinni a házon, az alapító okirat módosítása kapcsán a földhivataloknál továbbra is 100 százalékos tulajdonosi hozzájárulást követelnek meg. Miközben valamennyien tudtuk annak idején, elnök asszonnyal közösen sokat dolgoztunk a társasházi törvény módosításán, pontosan azért kerültek be a társasházi törvénybe azok a javaslatok, amelyek enyhítették a 100 százalékos hozzájárulási kötelezettséget a tulajdonostársak részéről, mert valamennyien érzékeltük, hogy ez a gyakorlatban ellehetetleníti a házaknak az ilyenfajta tevékenységét. Hiszen szinte kivétel nélkül minden társasházban találunk olyan tulajdonost, akit nagyon nehéz utolérni, vagy külföldön, esetleg épp a Föld másik oldalán található, nem bízza meg a társasházi közös képviselőt, hogy a nevében eljárjon, és évekig elhúzódik egy-egy ilyen ügy.
S most, a gazdasági világválság kapcsán szeretném hangsúlyozni képviselőtársaimnak, hogy ez munkahelyeket is teremt, hiszen a legtöbb esetben a régi bérházak tetőterének a beépítéséről van szó. A vállalkozók arra vállalkoznak, hogy ott új lakásokat alakítanak ki, cserébe részt vállalnak a lakóépület felújításában, esetleg még lifttel is ellátják azokat az épületeket, amelyek a legtöbb esetben több mint százévesek. Ez a folyamat akad meg tulajdonképpen egy olyan apró problémán, ami a társasházaknak persze súlyos probléma, hogy a földhivataloknál továbbra sem hajlandóak az alapító okirat módosítását bejegyezni, csak akkor, ha 100 százalékos tulajdonosi hozzájárulást csatolnak az irathoz.
Ezen szeretnék változtatni, ezért nyújtottam be az önálló indítványomat. Kérem a tisztelt bizottság tagjait, hogy beszéljük, vitassuk meg, és ha lehet, akkor támogassák a javaslatomat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nevében Polgár Ildikóé a szó.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Polgár Ildikó, Önkormányzati Minisztérium)
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Egyelőre tárcaálláspontot tudok mondani. Nem támogatjuk a benyújtott indítvány elfogadását, mégpedig azért, mert a 10. § (3) bekezdéséhez nyújtja be a kiegészítő (4)-est, és a (3) bekezdésnek több problémája van. A legfontosabb azonban az, hogy alkotmányossági aggályokat vet föl, meg is van támadva egyébként az Alkotmánybíróságon a megfogalmazás. Tudniillik az alapító okirat tulajdonjogot hoz létre, alapszerződésről van szó, és a jelenlegi szöveg szerint az alapító okirat létrehozásához is elegendő lenne a négyötödös szavazattöbbség, ami nyilvánvalóan sérti a tulajdonosi jogokat. A módosítás tekintetében pedig nem fogalmazza meg a célt, amely tulajdonképpen a benyújtott indítvány indokolásából és az elmondottakból is kitűnik, tehát hogy elidegenítésről, beépítés célú elidegenítésről lehet szó, abban az esetben lehet meglépni azt, hogy négyötödös szavazataránnyal is lehetővé tegye ezt a törvény.
Tehát összességében a 10. § (3) bekezdéshez is hozzá kell nyúlni, és ennek során fogjuk tudni támogatni az egyébként a képviselő úr által elérni kívánt célt, és szerintem az teljesen összhangban lesz ezzel. Ezért ezt most nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak annyi megjegyzést fűznék hozzá, hogy ez a bizonyos 80 százalékos szabály nagyon sok vitát váltott ki és alkotmánybírósági határozatot is. Én azt gondolom, inkább az ingatlan-nyilvántartási törvényt kellene módosítani, semmint a társasházit, de nem akarom ezzel a vitát befolyásolni.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Képviselő úr!
Filló Pál (MSZP) nyilatkozata az indítvány visszavonásáról
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Hát én nagyobb vitára számítottam... Igen tisztelt Bizottság! Részben amit a tárca képviselője is elmondott, részben pedig amit elnök asszony megerősített, én akkor arra tennék javaslatot az igen tisztelt bizottságnak, hogy én visszavonnám ezt a javaslatomat átdolgozásra, és akkor nagyon rövid időn belül az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával fogom megkeresni az igen tisztelt bizottságot, mert az ügyet borzasztóan fontosnak és sürgősnek tartom. Úgy gondolom, annak nincs értelme, hogy itt most jogi viták miatt esetleg ez a fontos ügy leszavazásra kerüljön, ezért inkább ezt az utóbbi megoldást választanám, ha egyetért a tisztelt bizottság.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel a képviselő úr az előterjesztést átdolgozásra visszakérte, ezért nekünk most erről szavaznunk nem kell. Köszönöm szépen, ezzel a napirend tárgyalását lezártuk.
Következik a Soros Found Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat általános vitára alkalmasságáról való döntés, melyet Ágh Péter képviselő úr nyújtott be, akit nem látok itt most, de nélküle is meg lehet tárgyalni az előterjesztést.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Salamon László!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Egy mondat: támogatjuk a vizsgálóbizottság felállítását a Kereszténydemokrata Néppárt részéről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel? (Nincs.) Nincs.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki tehát általános vitára alkalmasnak tartja az indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen, általános vitára bocsátottuk.
Utolsóként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell dönteni. Üdvözlöm a kormány képviselőit, és kérem, hogy nyilatkozattétele előtt a megszólaló a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Ki kér szót a kormány részéről? Tessék!
Dr. Berta Zsolt (Önkormányzati Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BERTA ZSOLT (Önkormányzati Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Berta Zsolt vagyok, az Önkormányzati Minisztérium választási jogi osztályának vezetője.
A törvényjavaslatban az önkormányzati képviselők létszámának csökkentésére tesz javaslatot a kormány. Ez úgy történne, hogy a 10 ezer lakos alatti településeken 3-9 fős testületek, 10 ezer lakos feletti településeken 10-18 fős testületek jönnének létre; illetőleg a megyei közgyűlési választáson 21-33 főt választhatnának a választópolgárok, míg Budapest közgyűlési létszáma 36 fős lenne.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Szakács Imre!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Nekem egy kérdésem is lenne az előterjesztőhöz, utána pedig véleményt is mondanék.
A kérdésem azzal kapcsolatos, hogy ha jól láttam, a módosítás a megyéket még annyiban is érintené, hogy a megyei jogú városok lakói is szavaznának a megyei közgyűlési listára. Ugye, jól láttam? Ennek mi az indoka?
A másik, amit el szeretnék mondani, hogy akik az önkormányzati szférában dolgozunk, tudjuk jól, hogy valóban, a rendszer működési zavarokkal küzd, tehát ehhez hozzá kell nyúlni. De szinte biztos vagyok benne, hogy nem ezen a módon, ahogy ez az előterjesztés ezt indokolja. Egyrészt nem fűnyírószerűen és ennek az elvnek megfelelően, hiszen településtípustól, önkormányzati képviselő-testületi nagyságtól függően eltérőek a működési technikák, illetőleg például a tiszteletdíj-felvétel. Például nálunk, Győr-Moson-Sopron megyében a 182 település közül 100 kistelepülésnek, tehát ezer lélekszám alattinak minősül, és ezek döntő többségében, körülbelül 70 százalékában nem vesznek fel tiszteletdíjat a kistelepülési önkormányzati képviselők. Kvázi presztízskérdésnek tartják és megtiszteltetésnek érzik, hogy ők a falu ügyeivel foglalkozhatnak, és olyan kevés a rendelkezésre álló forrás, hogy inkább a falu fejlesztésére vagy intézmény működtetésére fordítják. Ha tehát a cél itt az volt, hogy ezzel megtakarítsunk tiszteletdíjat, ezeknek a településeknek a nagy részén már önként lemondtak erről a képviselők, és talán nem ebbe az irányba kellene menni.
A megyei önkormányzatoknál pedig nem igazán értek egyet azzal, hogy a megyei jogú városok polgárai szavazzanak. Magának a jelenlegi önkormányzati törvénynek a struktúrája bontja ezt ketté; nem véletlenül van a megyei jogú város megnevezés, amelynek ugyanaz a feladat- és hatásköre van elvben, mint a megyei önkormányzatoknak. Míg egy kistelepülésen, falu jellegű településen, de még egy kisvárosban is, tehát a nem megyei jogú város nagyságú városokban - ezek azért jellemzően néhány tízezer fős települések - valamilyen kihatása a megyei közgyűlésnek, a megyei önkormányzat munkájának érezhető, addig a megyei jogú városban ez abszolút nem jelenik meg. Nem jelenik meg, mert eddig gyakorlatilag egymás mellett futottak, a megyei jogú város is biztosítja azokat a szolgáltatásokat, mint amit a megye, és viszont. Nekem az a tapasztalatom, személyes tapasztalat, hogy a győriek nem igazán tudják, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat mit csinál. Bevonni őket egy ilyen szavazásba, információ és tájékozódás nélkül, szerintem nem szabad.
Magyarán szólva: az önkormányzati rendszerhez hozzá kell nyúlni, konszenzus alapján, meg kell vizsgálni, melyek azok az elemek, amelyeken már túllépett az idő, mit kell hozzátenni. De az, hogy pénzügyi megfontolásból ilyen fűnyíróelvszerűen csak megfelezzük a testületek létszámát, ez biztosan nem megoldás.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Az alapelképzelés az, hogy csökkenteni az önkormányzati képviselők számát. Ez az elképzelés önmagában, elvi értelemben éppenséggel támogatható, de azért azt hozzá kell tenni, hogy ennek a költségkímélő szerepe a központi költségvetés dimenziójában általánosságban véve meglehetősen csekély. Hozzá kell azt is tenni, miszerint a tapasztalat az, hogy a kistelepüléseken nagyon sokszor amúgy is társadalmi munkában látják el sok helyen az önkormányzati képviselői tevékenységet, úgyhogy ez önmagában nem jelent megtakarítást.
Ezzel együtt a Kereszténydemokrata Néppárt, ha ezzel is valamit meg lehet takarítani, elfogadhatónak tartja egy olyan törvénynek a támogatását, amely csökkenti az önkormányzati képviselők létszámát. Hozzá kell tenni, hogy ez a jelen törvényjavaslat azonban több olyan pontot tartalmaz, amely számunkra nem elfogadható.
Az egyik probléma - ez talán még a legkönnyebben orvosolható lenne - a 9. §-ban a 10 ezer főnél több lakosú települések és a fővárosi kerületek önkormányzati képviselői vegyes választási rendszerében az osztás az egyéni választókerületekben, illetőleg a kompenzációs listán megszerezhető mandátumokat illeti. Tudniillik az egyéni választókerületekben szerezhető mandátumok és a kompenzációs listán szerezhető mandátumok aránya nem konstans. Ha megnézzük, 20 ezer lakosig 10 mandátum szerezhető összesen, amiből 6 mandátum egyéniben, 4 mandátum kompenzációs listán szerezhető; és vessük ezt össze az utolsó kategóriával, a 100 ezer főnél több lakosú választókerülettel, ahol 18 mandátum lenne megszerezhető, és ebből 10 egyéni választókerületben, 8 pedig kompenzációs listán. A 6 és a 4 aránya nem felel meg a 10 és a 8 arányának. Modellizálva: ha elképzelünk két jelölőszervezetet, és azt, hogy az egyik jelölőszervezet nyeri meg az összes egyéni mandátumot, akkor ugyanez a választási eredmény egy 15 ezer lakosú településen 60:40 százalékos arányú képviseletet biztosít, egy 110 ezres településen ugyanezek a szavazati arányok pedig 55:45 százalékot, ami indokolatlan.
Még két kérdés van, amely számunkra igencsak problematikus. Az egyiket elmondta az imént Szakács Imre képviselő úr. Kicsit talán sarkítanám: kérem, a megyei jogú város közjogi értelemben nem része a megyének. Tehát teljesen indokolatlan közjogilag, hogy a megyei jogú város lakosai a megye közgyűlésének az összetételébe beleszóljanak, hiszen a megyei jogú város a maga illetékességi területén a megye kizárásával gyakorolja a települési és egyben a területi önkormányzati szint teljes kötelező feladatkörét. Maradjunk Győr példájánál: Győr-Moson-Sopron megyének és a megyei közgyűlésnek nincs semmilyen kompetenciája Győr város területén. Tehát ez a konstrukció, valóban, ahogy a képviselő úr mondta, egy adott helyzet. A választójog - és itt most a választójogi törvényről beszélünk - nem tehet mást, mint hogy a létező konstrukcióval adekvát és helyes és a képviseleti elvet korrektül kifejező módon szabályozza a választások módját.
Az egy más kérdés, hogy ha valaki ezen vitatkozik, hogy ez jó-e, nem jó, vagy hogy tényleg indokolt-e, hogy kisebb városok is ilyen rangban vannak, és akkor ez még hozzájárul a megyék kiüresítéséhez - de ez túlmegy ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásán. Előbb - úgy, ahogy képviselő úr mondta - tisztázni kell a közigazgatási rendszer nyitottnak gondolt vagy elfogadott kérdéseit, és ha ebben van valami konszenzus, és átalakítjuk a közigazgatási rendszert, ahhoz lehet igazítani ezt. És akkorát nem takarítunk meg ezzel a törvényjavaslattal, hogy most hanyatt-homlok nekiálljunk és szabályozzuk ezt a kérdést. Így biztosan nem jó. Én tehát azt mondom, hogy ha mindenáron el akarunk fogadni egy, az önkormányzati képviselők választására vonatkozó törvénymódosítást, akkor itt meg kell tartani a jelenlegi választási szabályokat, mert megkockáztatom, hogy alkotmányellenes a rendezés. Választójogot biztosítunk embereknek olyan területen, amely területre nézve nekik beleszólásuk nincs, és viszont. (Dr. Szakács Imre: Így van.) Tehát keveredik ez a két dolog.
A másik, ami számomra hasonlóképpen problematikus, hogy ez a javaslat szakítani kíván a megyei közgyűlés két választókerületes rendszerével. Ami szintén helytelen, hiszen a két választókerületes rendszer mit kíván biztosítani? Azt, hogy ne csak a nagyobb városokból, településekről kerüljenek be, azok választópolgárainak legyen döntő szavuk abban, hogy kik kerülnek be a közgyűlésbe, ne csak nagyobb városok érdekei érvényesüljenek a megyei közgyűlés összetételében, hanem a 10 ezer fősnél kisebbekének is. Megyénként eltérő a helyzet, ezért alkalmazza most úgy a választójogi törvény, hogy egy melléklet meghatározza, például úgy tudom, Pest megyében a 10 ezer főnél nagyobb települések több képviselőt választanak a megyei közgyűlés összlétszámához képest, de ez mondjuk, Baranya megyénél biztosan nem így van, mert ott a kistelepülések adják a lakosság többségét, és hasonlóképpen alakulhat ez például Nógrád megyében is. Ez tehát itt visszalépést jelentene. Ezt akkor is fenntartom, vállalom, hogy ez visszalépés, hogy egyébként ez a '94-es olyan törvénymódosításnak az eredményeként került be, hiszen akkor váltottuk föl a közvetett választást, a kooptálást egy közvetlen rendszerre; amivel akkor egyébként, nem emiatt, hanem az egész önkormányzati választójogi törvény, hogy így mondjam, ellenzék akaratával szembeni megváltoztatása miatt mi nem értettünk egyet. De éppen ez az eleme egy pozitív elem volt, ezt kár lenne feladni.
Úgyhogy az elmondottakra tekintettel a Kereszténydemokrata Néppárt nem tudja támogatni ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára bocsátását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kér-e még valaki szót? (Nincs ilyen jelzés.) Nem, akkor a kormány képviselőjéé a szó.
Dr. Bekényi József (Önkormányzati Minisztérium) válaszai
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm. Bekényi József vagyok, az Önkormányzati Minisztérium önkormányzati főosztályának vezetője. A kérdések egy részére én, a másik részére a kollégám fog válaszolni.
Elöljáróban azt szeretném leszögezni, hogy önmagában a módosításnak nem kizárólag az volt a célja, hogy megtakarításokat eredményezzen. Ettől függetlenül hozzá kell tenni, hogy ez sem elhanyagolható. Ahogy a törvényjavaslatból kiderül, a 10 ezer lakos alatti településeken, ott, ahol a kis létszámú testületek esetleg veszélyeztetnék a működőképességet, alapjaiban nem nyúl hozzá a rendszerhez, sávhatárokat tol följebb, hiszen eddig 100 lakos alatti településeken működött háromtagú képviselő-testület, ezt föltolta 200 lakosú településekre. Tehát összességében a 10 ezer lakos alatti településeknél mintegy 16 százalékos létszámcsökkentést eredményezne, vagyis magának a demokratikus működésnek a feltételei továbbra is adottak. Ott egy-egy képviselő "jelentős számú" - idézőjelbe téve - választópolgárt tud képviselni, tehát magán a rendszeren, különösen, ahol érzékeny a helyi demokrácia megtartása kistelepüléseken, ott jelentős mértékben nem változtat.
A megye és a megyei jogú városok kapcsolatrendszere kapcsán azt kell elmondani, hogy a jelenlegi választási rendszer is kettős. Hiszen ugyan az aktív választójogból a jelenlegi szabályozás is kizárta a megyei jogú városnak a választópolgárait, viszont a passzív választójognál ez nem érvényesült. Ha tehát megnézzük azokat a listákat, hogy hogyan és milyen módon állítottak jelölteket a jelölőszervezetek, igen jelentős számban jelennek meg a megyei jogú város területén lakó választópolgárok. Tehát igazán ezt sem vette figyelembe ez a szisztéma.
A másik oldalról a jelenlegi választási rendszer a megyék választásának tekintetében érdekesen ugyan kettébontotta, hiszen szerepelt a 10 ezer lakos alatti és a 10 ezer lakos fölötti településekre a két listának az alkalmazása, ugyanakkor maguknak az önkormányzatoknak a feladatelosztásban jelentkező képviselete az arányában ilyen módon nem jelent meg. Az való igaz, hogy a megyei jogú város a saját területén ellátja a megyei önkormányzat feladat- és hatáskörét is, de a gyakorlatban ezeknek a feladatoknak a döntő többsége közös feladatellátásként jelentkezik, tehát közös intézményekkel, illetőleg az egymás közötti megegyezéssel a megyei jogú városokkal (Közbeszólások.), hiszen maga a törvény is kötelező bizottság fölállítását teszi lehetővé egyébként, amivel nagyon kevés helyen éltek. (Közbeszólások.) Tehát ezen a rendszeren emiatt is érdemes változtatni, hiszen ez a feladatmegosztás a gyakorlatban jóval kevésbé érvényesül.
Dr. Berta Zsolt (Önkormányzati Minisztérium) reflexiói
DR. BERTA ZSOLT (Önkormányzati Minisztérium): Én a megyei közgyűlés két választókerületes rendszerével kapcsolatosan tenném még hozzá, hogy itt a létszámcsökkentés olyan mértékű a törvényjavaslatban, hogy a csökkentés következtében lennének olyan megyék, ahol olyan alacsony lenne a megválasztható képviselők száma az egyes választókerületekben, hogy értelmét vesztené így a két választókerületté való szétválasztás.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor szavazás következik. Aki az indítvány általános vitára alkalmasságával egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igen, ez a bizottság többsége; általános vitára alkalmas az indítvány. Ki nem támogatja az indítványt? (13) Az indítványt tehát 13 ellenében tartottuk általános vitára alkalmasnak.
Ezzel a napirendet és a bizottsági ülést is lezárom. Jelzem, hogy várhatóan jövő hétfőn lesz a legközelebbi ülésünk.
Köszönöm szépen, a viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 47 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea