AIÜB-15/2009.
(AIÜB-133/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2009. április 27-én, hétfőn, 12.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend kiegészítése és elfogadása *
Az atomenergia 2007. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/6953. szám); zárószavazás előkészítése *
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6934. szám); zárószavazás előkészítése *
A polgári törvénykönyv és a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet, valamint ezzel összefüggésben más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6925. szám); zárószavazás előkészítése *
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat (T/9024. szám); bizottsági módosító javaslat benyújtása *
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9302. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként *
Dr. Turcsán Katalin (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Turcsán Katalin (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (T/9303. szám); általános vita *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9490. szám); általános vita *
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése *
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9434. szám); döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A Fidesz képviselőcsoportjának megkeresése Schiffer János képviselő úrnak az Országgyűlés 2009. március 30-ai ülésnapján történt - a Házszabály 64. § (5) bekezdésével ellentétes - szavazása tárgyában (AIÜB/1-4/2009.); állásfoglalás kialakítása a Házszabály 143. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban *
Szavazás az állásfoglalásról *
(A Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa)
2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9302. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (T/9303. szám)
(Általános vita)
4. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9490. szám)
(Általános vita)
5. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9434. szám)
(Herbály Imre (MSZP) képviselő önálló indítványa)
6. A Fidesz képviselőcsoportjának megkeresése Schiffer János képviselő úrnak az Országgyűlés 2009. március 30-ai ülésnapján történt - a Házszabály 64. § (5) bekezdésével ellentétes - szavazása tárgyában
(AIÜB/1-4/2009.)
(Állásfoglalás kialakítása a Házszabály 143. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) távozása után dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Balogh László (MSZP) megérkezéséig dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) megérkezéséig Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) távozása után Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) megérkezéséig dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Turcsán Katalin főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Hárfás Zsolt (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Nagy Dániel főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Katona Kálmán képviselő (független)
Dr. Dobrocsi Gábor (Pénzügyminisztérium)
Korompay Réka (Felszámolók Országos Egyesülete)
Somogyi Ferenc (Felszámolók Országos Egyesülete)
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Sárkány Rita (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Laborcné dr. Balogh Éva (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12.00 óra)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat és megjelent vendégeinket.
A bizottság ülését megnyitom, és megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Ismertetem a helyettesítés eddig beérkezett rendjét: Balsai István helyettesíti Navracsics Tibort, Csákabonyi Balázs pedig Balogh Lászlót.
A napirend kiegészítése és elfogadása
Javaslatot teszek a napirendre. A kiküldöttekhez képest két kiegészítést javaslok. Egyrészt a Ptk. és a Ptké. módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazását kellene előkészítenünk; illetve a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslathoz pedig bizottsági módosító javaslatot kellene benyújtanunk a plenáris üléshez.
Kérdezem, van-e a napirenddel kapcsolatban észrevétel. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Aki elfogadja a napirendet, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk.
Elsőként tehát a zárószavazások előkészítése következik, e körben is elsőként az atomenergia 2007. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat tárgyában. Ez három pontból áll, mind a három indítványt Podolák György jegyzi.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a tárca képviselőjét. Kérem, álláspontja ismertetésekor, amennyiben lehetséges, illetve mind a hárommal egyetértenek, akkor egyben ismertesse a véleményét; és arra is kérem, hogy nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani. Kérdezem tehát a tárca álláspontját Podolák György három javaslatáról. Parancsoljon!
HÁRFÁS ZSOLT (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Hárfás Zsolt vagyok, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumból.
A módosító javaslattal kapcsolatban annyit tudok elmondani, hogy ezt a kormány támogatja.
ELNÖK: Mind a hármat?
HÁRFÁS ZSOLT (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Mind a hármat támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Ha nincs bizottsági tag jelentkező (Nincs.), megadom a szót Katona Kálmán képviselő úrnak. Parancsoljon!
KATONA KÁLMÁN (független): Köszönöm szépen a lehetőséget. A 2. számú módosító indítványhoz szeretnék szólni a környezetvédelmi bizottság volt elnökeként.
Az volt az előterjesztésnek egy sarkalatos pontja többször visszatérően, hogy az atomenergia biztonságának hatósági rendszerével volt elégedetlen az előterjesztő. Többszöri rákérdezésre ezt igazolta, és a bizottság ezért tette azt a javaslatot, hogy az atomenergia biztonságának hatósági rendszerét kérjük felülvizsgálni. Én azt kérem a bizottságtól, hogy ezt a változatot legyen olyan kedves megtartani, mert nem az egésszel kapcsolatban volt a környezetvédelmi bizottságnak észrevétele, hanem szeretnénk, ha a "biztonságának" szó benne maradna.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tárca képviselőjét, van-e az elhangzottakhoz megjegyzése.
HÁRFÁS ZSOLT (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Én úgy gondolom, hogy a "biztonság" szó benne maradhat, de kicsit bővítsük ki ezt a rendszervizsgálatot, méghozzá azért, mert ha egy ilyen teljes körű vizsgálatot lefolytatnánk, akkor egy koherens rendszert tudnánk kialakítani. Úgyhogy a "biztonság" szót belerakhatjuk, de legyen egy ilyen teljes vizsgálat, amely magába foglalja a jogszabályok felülvizsgálatát is.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tehát a három pontból álló módosítójavaslat-sorról van most szó, amelyről szavazás következik. Az időközben beérkezett helyettesítési rend szerint Salamon László Rubovszky Györgyöt képviseli.
Mint elhangzott tehát, mindhárom indítványt támogatja az előterjesztő. Amennyiben az együttszavazás ellen nincs kifogás (Nincs.), akkor együtt teszem fel a hármat szavazásra. Aki egyetért az indítványokkal, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 15 igen. Ki nem értett egyet? (0) Nem volt olyan. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk az indítványokat.
A napirend tárgyalását lezártuk. Köszönöm szépen.
Áttérünk az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítésére. Két irat van képviselőtársaim kezében, az egyik a tárcáé, a másik pedig Orosz Sándor képviselő úré.
Üdvözlöm a tárca képviselőit. Kérem, hogy a válaszadás előtt a megszólaló a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Elsőként Orosz Sándor javaslatáról kérdezem a tárca álláspontját. Parancsoljon!
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nagy Dániel vagyok, a természeti erőforrások főosztály vezetője az FVM-ben.
Orosz Sándor képviselő úr javaslatát az előterjesztő nem támogatja. Úgy gondoljuk, hogy ez nem koherencia jellegű módosító indítvány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás következik. Aki támogatja Orosz Sándor indítványát, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Senki nem támogatja, ezek szerint egyharmadot sem kapott, az indítványt elvetettük.
A tárca benyújtotta a zárószavazás előkészítése körében a maga javaslatát, amely 39 pontból áll. Ahogy én láttam, ezek szövegpontosító és nyelvhelyességi-helyesírási szabályok; de nem akarom elvenni a kenyerüket, ha van indokolás, akkor tessék elmondani.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A módosító javaslatot pontonként, részletesen indokoltuk. Elsősorban valóban szövegpontosító javaslatok; illetve egy ilyen hosszabb szakmai törvényben a módosítások alapján egy-két olyan jogtechnikai koherenciapontosítás volt szükséges, amelyet még a záró módosító javaslatban átvezettünk. Kérjük szépen a bizottságot, fogadja el a javaslatunkat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdése, észrevétele kinek van a módosítócsomaghoz? (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok.
Szavazás következik, előtte azonban bejelentem, hogy a továbbiakban Tóth András helyettesíti Gál Zoltánt, Szakács Imre pedig Vitányi Istvánt.
Aki tehát a módosítójavaslat-sor 1-39. pontjaival egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem értett vele egyet? (5) 5 nem. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett elfogadtuk az indítványsort.
Köszönöm szépen, a napirendet lezártuk.
A harmadik zárószavazás-előkészítés körében tárgyaljuk a Ptk. és Ptké. módosításáról szóló törvényjavaslatot. Hét pontból áll az ajánlás, amint látható, mind a hetet az előterjesztő nyújtotta be.
Üdvözlöm a tárca képviselőit, és aki megszólal, kérem, szokásunk szerint a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani. Át is adom a szót, ha indokolást óhajtanak adni. Parancsoljon!
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Sáriné dr. Simkó Ágnes vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium polgári jogi kodifikációs és nemzetközi magánjogi főosztályának vezetője.
Egész röviden annyit szeretnék hozzáfűzni a zárószavazás előtti módosító javaslathoz, hogy az egyrészt az adatkezelési szempontból szükséges pontosításokat, másrészt szövegpontosításokat tartalmaz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mint látják képviselőtársaim, hét pontból áll az ajánlás, abból az 1-6. indítványok összefüggenek egymással, a 7. pont pedig külön kezelendő. Mindegyiket az előterjesztő tette, ilyenképpen természetes módon támogatja is.
Kérdezem, kinek van kérdése, észrevétele. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Részletekbe bocsátkozás nélkül jegyzem meg, hogy ezek a javaslatok, legalábbis túlnyomó többségében érdemi rendelkezéseket változtatnak meg, nem felelnek meg a Házszabálynak véleményünk szerint.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más vélemény? (Nincs.) Kérdezem erről az előterjesztő álláspontját.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Figyelemmel arra, hogy a Házszabály vonatkozó rendelkezése az alkotmánnyal, illetve a más törvényekkel való összhangra utal, itt pontosan ez utóbbi volt a célja a zárószavazás előtti módosító javaslatoknak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, az előterjesztő tehát házszabályszerűnek tartja a javaslatsort.
Először tehát arról szavazunk, hogy házszabályszerűek-e a benyújtott módosító javaslatok. Aki házszabályszerűnek tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem tartotta házszabályszerűnek? (13) 13 ellenszavazat mellett többséget kapott a házszabályszerűség.
Most a dolog érdemi részéről szavazunk, ha nincs kifogás ellene, 1-7. pontig egyben szavazunk a csomagról. (Nincs ellenvetés.) Aki elfogadja a csomagot, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem értett vele egyet? (13) 13 nem ellenében elfogadtuk.
Ezzel a napirendet is befejeztük, köszönöm szépen.
Másodikként tárgyaljuk a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat bizottsági módosító javaslatának benyújtásáról szóló napirendet. Üdvözlöm a tárca képviselőit; ugyanaz lesz a kérésem.
Először a tárca álláspontját kérdezem a javaslatról.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Nagy Gabriella vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium osztályvezetője.
A tárca támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e a javaslattal kapcsolatosan vélemény, megjegyzés? (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Szavazás következik. Aki támogatja, hogy a bizottságunk nyújtsa be ezt a módosító indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (1) 1 nem. Ki tartózkodott? (12) 12 tartózkodás mellett a bizottsági módosító javaslatot benyújtjuk.
Ezzel a napirend tárgyalását is lezártuk.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9302. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként
Következik a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amelynek általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Üdvözlöm a tárca képviselőit, és kérem, hogy a megszólaló a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani. Kérdezem, kívánja-e indokolni az indítványt.
Dr. Turcsán Katalin (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Turcsán Katalin vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai és gazdasági kodifikációs főosztályának helyettes vezetője. Mellettem Dobrocsi Gábor a Pénzügyminisztériumból, szintén a csődeljárási szabályozás szakértője, illetve Sárkány Rita, aki szintén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai és gazdasági főosztályán dolgozik, és cégjogi kérdésekben illetékes.
A törvénymódosításhoz egy nagyon rövid kiegészítést szeretnék csak tenni. Egy viszonylag átfogó törvénymódosításról van szó, azonban van egy aktuális gazdaságpolitikai jelentősége is: a kormány úgy döntött, hogy indokolt az egész csődeljárási fejezetnek a kicserélése, egy teljesen új csődszabályozás kialakítása, mégpedig annak érdekében, hogy a még megmenthető és a hitelezőkkel konszenzusra képes vállalkozások kapjanak egy ideiglenes fizetési moratóriumot. Az egész eljárásrend úgy van kialakítva, hogy lehetőség szerint elősegítse a csődegyezséget, és a csődegyezség érvényes létrejötte és betartása megmentheti az adóst a felszámolástól.
A második lényeges pont a felszámolási eljárás szabályainak módosítása. Ez elsősorban a csődszabályozással való összhangot szolgálja, de itt már az eljárásnak az is a célja, hogy minél gyorsabban és minél hatékonyabban történjen meg a felszámolási eljárás lefolytatása, de az is a célja, hogy őrződjön meg minél inkább a csődvagyon, a hitelezők minél nagyobb rálátással rendelkezzenek a felszámolásra és a vagyonértékesítésre. Végül pedig a törvényjavaslat végén az egyéb törvénymódosítások azt szolgálják, hogy az adós cég vezetői, akik korábban nem működtek együtt, és a bíróság elmarasztalta őket abban, hogy csalárd módon vagyonkimentés történt a felszámolás alatt levő cégnél, és a lezárult felszámolási eljárás után jogerősen megállapították felelősségüket és a kielégítetlenül maradt hitelezők számára a megtérítési kötelezettségüket, nos, ha ezek a vezető tisztségviselők még ekkor sem teljesítik fizetési kötelezettségüket, el lennének tiltva bizonyos ideig a cégvezetéstől.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása pedig a felszámolási eljárásokban, az egyszerűsített felszámolási eljárásokban az adóhatósági ellenőrzési idő rövidítését szolgálja. Ennek a törvényjavaslatnak ugyanis az a célja, hogy a vagyontalan, már régóta nem működő, esetleg alkalmazottal sem rendelkező cégek minél gyorsabb, de egyben szabályozottabb és ellenőrzöttebb eljárásban legyenek kivezetve a piacról. Azt reméljük, hogy ezzel ezek az egyszerűsített felszámolási eljárások jelentősen gyorsulnának.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom a bizottságunkat, hogy jelen van a napirend tárgyalásánál a Felszámolók Országos Egyesületének két képviselője is; ezt csak tájékoztatásként jelentettem be.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Horváth Zsolt!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Néhány kérdést szeretnék megfogalmazni. Az előbb elhangzott a szóbeli indoklásból, hogy új csődszabályozás készül. Szeretném megkérdezni, hogy mennyiben új ez. Hiszen én azt látom inkább, hogy koncepcióját tekintve igazából nem történik változás; a régit próbáljuk valamilyen formában átalakítani, új lépcsőfokokat, új fogalmakat beépíteni. De amikor azt olvastam a törvényjavaslat általános indokolásában, hogy cél lenne az, hogy rövidítsük ezt a folyamatot, ami leginkább a csődeljárás tekintetében jellemző, akkor úgy veszem észre, hogy ez a jó szándék mellett mintha növelné a bürokráciát. Jó néhány esetben beszéltem olyan jogászokkal, akik közreműködtek ebben a folyamatban, és ők is ezt a véleményt támasztják alá.
Szeretném megkérdezni azt is, teszünk-e lépéseket az új szabályozás esetében arra, hogy két dolgot mindenképpen különválasszunk. Csődbe szerintem kétféleképpen lehet jutni: az egyik módon - hogy konkrétan fogalmazzak - csalással, tehát olyan módszerek alkalmazásával, aminek nem lehet más a végeredménye, mint az, hogy csődbe megy egy vállalkozás. A másik szituáció az, hogy van egyfajta tapasztalatlanság, nem sikerült a piacra jutás; maga a vállalkozási elképzelés vagy forma jó volt, de nem lett eredményes és hatékony. Jelen pillanatban a közvélemény csak a negatív csőd fogalmát ismeri, tehát valami rosszként éli meg ezt a dolgot, pedig szerintem is van ennek másfajta üzenete is.
Szeretném megkérdezni, az új szabályozás esetében vannak-e elképzelések a tekintetben, hogy e két formát, a csalárd módon történő csődbe menetelt és az egyébként tapasztalatlanság miatt vagy a jelenlegi gazdasági helyzet miatt csődbe ment vállalkozásokat kétféleképpen szabályozzuk. Gondolom, önök előtt is ismert az az európai uniós elképzelés, amely meghirdeti a "második esély" programját, hogy ezeknek a tapasztalatlanság miatt vagy a rossz gazdasági környezet miatt tönkrement vállalkozásoknak adjunk egy második esélyt. Van-e ilyen elképzelés e tekintetben?
A következő kérdésem azzal kapcsolatos, hogy habár azt olvasom, hogy több törvény egy időben történő megváltoztatása van napirenden, én mégis hiányolok néhányat. Teszünk-e valamilyen lépéseket a tekintetben, hogy a csőd közeli helyzet szituációját egyáltalán megpróbáljuk megváltoztatni? Gondolok itt arra, hogy a körbetartozások esetében teszünk-e lépéseket ennek érdekében. Itt nem szabad elfelejteni azt sem, hogy jelentős mértékben az állami pénzek ki nem fizetése is jó néhány esetben hozzájárul ahhoz, hogy csőd közeli helyzet alakuljon ki. Ismert egy felmérés, amely szerint száz napon túli a rendezett számlák kifizetésének határideje; ez nem tőkeerős vállalkozásokat alapvetően rossz helyzetbe hozhat.
S még egy kérdésem van. Még egyszer mondom, jó irányokat vélek felfedezni a változtatás tekintetében, de azt tapasztalom, hogy uniformizál; nem tesz különbséget korábban tőkeerős társaságok csődhelyzete és tőkehiánnyal küzdő kis- és középvállalkozások csődhelyzete között. Azt hiszem, nem lehet egyfajta, egységes, általános szabályozást megvalósítani, törekednünk kell arra, hogy ezt a két helyzetet valamilyen formában szétválasszuk, és így adjunk rá szabályt.
Én tudom azt is, hogy mindent törvényi szinten nem lehet szabályozni, néhány részletes szabály természetesen nem fér majd ebbe bele, de nagyon szívesen látnék ilyenfajta törekvéseket.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További megjegyzés, vélemény? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt; az előterjesztőé a szó.
Dr. Turcsán Katalin (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Az első kérdés az volt, hogy mennyiben jelent újdonságot a jelenlegi csődszabályozás a hatályoshoz képest. A jelenlegi csődszabályozáshoz képest annyiban jelent újdonságot, hogy az adósnak nem kell azon fáradoznia, hogy a hitelezők bizonyos hányadának megszerezze a konszenzusát a haladékhoz. Egyébként nemcsak adósvédelmi szabály, hanem hitelezővédelmi szabály is ez az új csődfejezet, hiszen ahogy automatikusan elrendelik a fizetési moratóriumot, és soron kívüli eljárásban elrendelik a csődeljárást, ennek az a lényege, hogy azonnal kirendelésre kerül az adóshoz a vagyonfelügyelő, és a vagyonfelügyelő teljes körű ellenőrzést gyakorol az adósnak a jövőbeni kötelezettségvállalásai fölött, de az adós gazdálkodása felett is. Ennek az a lényege, hogy a csődeljárásban a csődmoratórium alatt megőrződjék a csődvagyon, tehát még ha sikertelen is a csődeljárás, a hitelezők érdekeit az szolgálja, ha az adósságrendezés ilyen módon megtörténik, ráadásul egy bíróság által kirendelt vagyonfelügyelőnek a felügyelete és ellenőrzése mellett.
Értjük azt a kérdést, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek esetleg egy körbetartozás kellős közepén kerülnek fizetési nehézségbe, és vannak olyanok, akik eleve a fizetésképtelenséget megelőző helyzetben nem úgy járnak el, ahogy a hitelezők érdekei ezt megkívánják. Ez a törvényjavaslat ezekre a helyzetekre is figyelemmel van. Úgy gondoljuk, a csődszakaszban előre, az eljárás megindításakor még nem lehet látni, hogy az adós milyen okból került fizetésképtelenséget megközelítő, legalábbis rossz fizetési helyzetbe, de éppen arra szolgál a csődeljárás, hogy az adós és a hitelezők tárgyalásokat folytassanak. Arra a kérdésre pedig, hogy miért ilyen hosszú, miért 80 nap, illetve meghosszabbítás jelleggel miért lehet ennél hosszabb is a csődmoratórium, ennek pontosan az a lényege, hogy nagyon rövid idő alatt nem lehet kimunkálni a hitelezőkkel egy reorganizációs eljárást és az adósságrendezés feltételeit.
Azt gondoljuk, hogy a kisvállalkozásnak is és a nagyvállalkozásnak is egyaránt meg kell adni a csődvédelem szabályait, és a hitelezők szavazata és a hitelezőosztályok úgy vannak kimunkálva, hogy az jó a kis hitelezőknek is meg a nagy hitelezőknek is. Nagyon nehéz dolog egy olyan csődszabályozást készíteni, ami jó az adósnak, jó a hitelezőknek és jó a hitelezők hitelezőinek is. Éppen ezért mondja ez a szabályozás azt, hogy csak a hitelezők minél nagyobb konszenzusa, egyetértése alapján van mód a moratórium fokozatos meghosszabbítására.
Ami pedig a csalárd cégvezetőket és cégtulajdonosokat illeti, a jelenlegi törvényjavaslat kiegészíti a most hatályos szabályozást, méghozzá abban a tekintetben, hogy a felszámolókat és a hitelezőket érdekeltté teszi abban ez a bizonyos 33/A. §, hogy már a felszámolási eljárás alatt indítsanak az adós cég vezetése ellen olyan kereseteket, amelyekben megállapítható a cégvezetés csalárdsága. Ebben az esetben már ebben az eljárásban pénzügyi biztosítékot lehet kérni. Ez annyit jelent, hogy már a felszámolási eljárás alatt befolyik olyan bevétel, amely a felszámolás végén a hitelezők kielégítésére szolgálhat. Erre tehát ez lenne a válaszunk.
Igen, ismerjük azokat a közösségi jogi törekvéseket, uniós jogi törekvéseket, amelyek a tapasztalatlan vagy önhibájukon kívül fizetésképtelen és megszűnt vállalkozásoknak az újbóli esélyadását szolgálják. Ez azonban, azt gondoljuk, a most hatályos magyar jogrendszerben adott, hiszen az egyórás cégbejegyzési eljárás, a tőkekövetelmények minimális szintre szorítása vagy eltörlése éppen azt jelenti, hogy azok a cégek, amelyeknek önhibájukon kívül sajnos nem sikerült a céget fenntartani és felszámolásra kerülnek, azoknak is legyen esélyük. Másfelől a felszámolási eljárás alatt is van mód egyezség kötésére, sőt, ha az adós tulajdonosai tudnak forrásokat találni a hitelezők kielégítésére, ez a törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy akár a felszámolási eljárás is ilyen módon megszüntethető legyen.
Valóban igaz az, és ma délelőtt is hallottuk a Parlamenti napló című tévéműsorban, hogy nagyon hosszú a számlák kifizetési ideje a mai gazdaságban, és nagyon sok a tőkehiányos vállalkozás. Tudomásunk szerint, bár nem a csődszabályozás dolga, de vannak kormányzati törvény-előkészítési munkálatok erre nézve. Az Igazságügyi Minisztérium felelősségi körébe a közbeszerzési törvény tartozik. Ebben a mai szabályozásban is lehetőség van arra, hogy inkasszáljanak az állami megrendelővel szemben. Ebben a tekintetben tehát valóban több törvény módosításán lehet gondolkodni, de ezek folyamatban vannak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás előtt ismertetem az időközben érkezett helyettesítést: Kontrát Károly helyettesíti Répássy Róbertet.
Az általános vitára alkalmasságról kell tehát döntenünk, illetve lehetőség szerint bizottsági előadó-állításról.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Elsőként fölteszem a kérdést, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a bizottság a törvényjavaslatot. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem tartja alkalmasnak? (2) 2 nem. Ki tartózkodik? (11) 11 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartottuk.
Bizottsági előadó? (Nincs ilyen jelzés.) Akkor nem állítunk, ha nincs rá jelentkező.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat (T/9303. szám); általános vita
Következik a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényjavaslat, melynek szintén általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a tárca nagy erőkkel felvonuló csapatát. Megkérdezem, kívánnak-e kiegészítést fűzni. Tessék!
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden, az alkotmánybírósági döntés 2009. június 30-ával megsemmisítette a hatályos bűnügyi nyilvántartási törvény számos elemét. Úgyhogy a jogalkotási feladat adott volt a számunkra.
Ugyanakkor igyekeztünk egy új szabályozásban a kor követelményeinek megfelelő technikai feltételek kialakításával egy alkotmányos és szakmailag is megfelelő szabályozást létrehozni. Ez az oka a nagy terjedelmű javaslatnak.
Természetesen minden részletes kérdésben állunk rendelkezésükre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. Tóth András!
TÓTH ANDRÁS (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Minden időhúzás nélkül, három dolgot szeretnék a javaslattal kapcsolatban elmondani.
Támogatni fogjuk a javaslat elfogadását, és már most mondom, hogy az általános vitára alkalmasságát is megszavazzuk. Egyrészt azért, mert valóban úgy látjuk, hogy az alkotmányos előírásoknak megfelelő, differenciált és értelmesen tagolt rendszert tartalmaz ez a törvény. Másrészt egy olyan hatékonyan és korszerűen működtetett rendszert próbál leírni, amely jól szolgálja a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás munkáját. Harmadrészt pedig - és ezt nagyon fontosnak tartom - megfelelő módon illeszkedik az Európai Unió követelményrendszeréhez; a legutóbb április 9-én elfogadott uniós tanácsi határozatnak is megfelel ez a fajta intézményrendszer.
Van néhány fenntartása az adatvédelmi biztos úrnak; azt gondolom, ezeket a vita során tisztázni lehet, hogy valóban a bűnügyi személyes adatok egy kapcsolati kóddal való illesztése megfelelő megoldás, vagy egy önálló alrendszer kialakítása lenne a megfelelő megoldás. Úgy gondolom, az alkotmányos szempontok és a hatékonysági szempontok egyidejű érvényesítésére kellene törekedni, nyilván nem szembeállítva a két követelményt.
Fontosnak tartjuk az ügyet, és reméljük, hogy ahogy annak idején, 1999-ben, most is a parlament egy konszenzusos döntéssel, megfelelő támogatással tudja azt a rendszert kialakítani, amelyet számos elemében az Alkotmánybíróság most kiiktatott a magyar jogrendből, de azt gondolom, ezt a helyzetet arra kell fölhasználni, hogy az új rendszer még hatékonyabban és még eredményesebben szolgálja az igazságszolgáltatást és a bűnüldözést.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Nincs ilyen jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Az előterjesztőt kérdezem, kíván-e reflektálni.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, csak egy mondatban, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Az adatvédelmi biztos úrral természetesen folytatjuk az egyeztetéseket, amelyek elsősorban arányossági kérdéseket, illetve egy differenciáltabb szabályozást céloznak. Az eddigi megbeszélések is eredményesek voltak, nagyon sok kérdésben már megegyezés született, és reméljük, azok a problémák is elhárulnak, amelyek vonatkozásában még fenntartja az álláspontját.
Köszönöm szépen képviselő úr támogatását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás előtt ismertetem a helyettesítésben időközben bekövetkezett változást: Frankné Kovács Szilvia helyettesíti Szabó Évát.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérem, aki az indítványt általános vitára alkalmasnak tartja, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatja a javaslatot? (0) Ilyen nincs. Ki tartózkodik? (13) 13 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartjuk.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Jelzésre:) Tóth András személyében igen, ha nincs ellene kifogás. (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen.
A napirend tárgyalását befejeztük.
Következik a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról való döntés.
Üdvözlöm az előterjesztő képviseletében Tordai Csaba államtitkár urat, és kérdezem, van-e kiegészítenivalója.
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) szóbeli kiegészítése
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat alapvetően három elemet tartalmaz. Részben a folyamatban levő ügyekre is kiterjedő módon megtiltja azt, hogy a szabadság pénzbeni megváltásra kerüljön azon állami vezetők esetében, akik megbízatásuk megszűnése után ismételten ilyen megbízatást nyernek el. Kizárja a miniszterelnök a miniszterek, illetve államtitkárok esetében a jubileumi jutalom kifizetését, illetve lehetővé teszi azt, hogy a miniszterelnök egyedi döntésével csökkentse a miniszterek fizetését.
Ez utóbbi elemhez fűznék annyi magyarázatot, hogy ezt a szokatlan közjogi megoldást azért választotta a kormány, mert a miniszterek illetményéhez van kötve számos független alkotmányos intézmény tisztségviselőinek javadalmazása, és az részben veszélyes precedenst teremtene, részben pedig még alkotmányossági aggályokat is felvetne, ha a parlament egyszerű többséggel módosítana alkotmánybírák, számvevőszéki elnök, vagy mondjuk, országgyűlési biztosok javadalmazásán.
Mindezeken túl olyan, a jogalkalmazás során felmerülő értelmezési kérdések elvarrását szolgáló pontosításokat tartalmaz a tervezet, amelyek nem változtatják meg érdemben sem a kormány külső, sem pedig a belső szerkezetét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kér szót? Csákabonyi Balázs!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A szocialista képviselőcsoport támogatja az általános vitára bocsátást, és üdvözli azt az elhatározását a kormánynak, hogy a takarékossági intézkedéseket saját magán kívánja megkezdeni.
Nem kívánom elismételni azt a három lényeges változást, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz, hiszen államtitkár úr is szólt róla. Mindenesetre annyit jegyeznék meg, hogy az a "szokatlan" megoldás a miniszterek illetményének 15 százalékos csökkentésével kapcsolatban, amely miniszterelnöki hatáskörbe utalja ennek a kérdésnek a rendezését, üdvözlendő, hiszen sok miniszteri jogállásban lévő egyéb tisztviselő, tisztségviselő van Magyarországon, példaként csak az Alkotmánybíróság tagjait jelölöm meg, akik ugyancsak miniszteri illetményben részesülnek, és nem volna helyes, ha az Országgyűlés mintegy kvázi nyomást gyakorolna ezekre a szervekre és személyekre egy törvénymódosítással. Mindenki a saját háza táján söprögessen, ezért helyes, hogy a kormány a kormánytagokra vonatkozóan hozta meg ezt a rendelkezését.
Köszönöm szépen. Még egyszer: javasoljuk az általános vitára bocsátást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon László, utána Balsai István.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Én csak ehhez a legutolsó témához szólnék: azért ezt meg lehet oldani más módon is, egyszerű kodifikációs technikai kérdés, hogy a miniszterek fizetését eltérő összeggel állapítják meg. Kodifikációsan az megoldható, hogy megjelenik egy rendelkezés, hogy a miniszterek fizetését 15 százalékkal csökkentik, ez azonban azokra az egyéb nem kormánytag közjogi méltóságokra nem vonatkozik, akik tekintetében olyan rendelkezés szól, hogy a miniszteri fizetéssel azonos illetményben részesülnek, például; majdhogynem normaszöveg igénnyel fogalmaztam meg.
A dolognak annyi alkotmányjogi jelentősége van, hogy fölveti ez a megoldás is, most a konkrét helyzettől függetlenül, hiszen tudjuk, hogy mi az indoka ennek a fizetéscsökkentésnek, de önmagában nézve, ha a szabályt mint normát nézem, akkor ez a kérdés fölveti a miniszterelnök és a kormány viszonyát. S a jelenlegi szabályozásban is megállapítható, hogy a miniszterelnöknek rendkívül erőteljes jogosítványköre van, ami alkotmányjogilag nem problematikus, nem ezt akarom ezzel mondani, mert végül is alkotmánybeli szabályokról van szó. Vannak alkotmányos problémák is, amelyekre nem akarok kitérni, ez az, amikor a miniszterelnök a kormány nevében rendeletet alkot két ülés között vagy kormányhatározatot hoz; ez igazából nem tartozik most szorosan ide. Nekem alapvetően azzal nincs problémám, hogy a miniszterelnöknek nagyon erőteljes alkotmányos pozíciója van; bocsánat, úgy szoktam a tanítványaimnak magyarázni, hogy sakknyelven szólva ő a sakktáblán a vezér, a királynő figurája - nincs ezzel probléma. De azért nem vagyok meggyőződve, hogy ilyen természetű anyagi ügyekben egyedi hatáskört kellene a kormány tagjaival szemben a miniszterelnöknek adni.
Értjük, hogy mi van a dolog hátterében, csak annyit szeretnék mondani, hogy erre más, európaibb ízű kodifikációs megoldást is el tudok képzelni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balsai István!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Néhány kérdésünk lenne az üggyel kapcsolatban, ezt megelőzően viszont a Fidesz ismert álláspontját megismételném. A Fidesznek az az álláspontja, hogy a 2002-es színvonalra - körülbelül 300 százalékkal haladja meg jelenleg azt a szintet - kellene visszaállítani az állami vezetők fizetését. Szándékosan állami vezetőket mondok, mert én nem látom be, hogy az egyik helyen spórolnak, a másik helyen miért nem akarnak spórolni; végső soron egy 7 millió forintos bankelnöki fizetést sem tartok adekvátnak a jelenlegi helyzettel; 7 milliós havi fizetésről van szó, nem évi fizetésről - Simor Andrásról beszélek.
Azt szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy az államtitkárokra ez miért nem vonatkozik. Hiszen halljuk vagy olvassuk a sajtóban, hogy szegény miniszterek, lassan már nekik kell fizetni azért, hogy megkapják azokat az autókat, az államtitkárok pedig a fejükre nőnek, ha jól értem itt a számokat. Mi az oka annak, hogy az államtitkárok nem spórolnak? És úgy általában, ez a 15 százalék ex has, miért pont 15 százalék? Mi ennek a pontos indoka? Erre szeretnék választ kapni.
Egyébként nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Ki kér még szót? Nem látok jelentkezőt. Az előterjesztő a szó.
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal) válaszai
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen, elnök asszony. Az államtitkárok esetében ahhoz, hogy ezt a 15 százalékos átlagos illetménycsökkenést el lehessen érni, nem szükséges a törvényi rendelkezések módosítása. A miniszterelnök úr a most kinevezésre került államtitkárok egyikének sem térítette el az illetményét, szemben a korábbi gyakorlattal. Így ténylegesen a legtöbb esetben 20, illetve néhány esetben 30 százalékos illetménycsökkenés érvényesül az államtitkárok esetében az új kormány megalakulásától kezdve.
A kodifikációs megoldással kapcsolatban Salamon képviselő úr figyelmét arra szeretném felhívni, hogy ez a miniszteri illetményre történő utalás a legtöbb esetében kétharmados törvényben található meg. Ha ezt a parlament sima többséggel úgy akarná megkerülni, hogy egy rendes miniszteri illetményt és egy közjogi tisztségviselőkre irányadó miniszteri illetményt határozna meg, akkor azzal nyilvánvalóan megkerülné azt a kétharmados parlamenti akaratot, amely a mindenkori miniszteri illetményekhez kívánta kötni az egyes közjogi tisztségviselők javadalmazását. A jogkörnek a miniszterelnökhöz telepítését ilyen közjogi szempontból azért nem látom problematikusnak, merthogy munkáltatói jogköröket egyébként is a miniszterelnök gyakorol a miniszterek fölött. (Közbeszólások.)
Hogy ez miért éppen 15 százalék: a közszférában az illetményalap változatlan szinten tartása, illetve a 13. havi különjuttatásnak a megszűnése nagyjából ilyen reáljövedelem-csökkenést indukál. Ez a 15 százalék azt fejezi ki, hogy a miniszterek illetménye is a közszféra általános kereseti viszonyainak változásához igazodjon.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem tartotta alkalmasnak? (13) 13 ellenében a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm szépen, a napirendet ezzel lezártuk.
A következik a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vétele és általános vitára alkalmasságáról való döntés. Herbály képviselőtársunk indítványáról van szó, akit nem látok. Igen, tessék!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Szeretném bejelenteni, hogy Herbály Imre képviselő úr engem bízott meg a képviselettel a bizottsági ülésen.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, de egyébként sem akadálya a tárgyalásnak, ha nincs jelen.
Megnyitom a vitát. Képviselő asszony kíván szólni?
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Annyit kívánok csak röviden elmondani, hogy a törvényjavaslat indokolása tényszerűen tartalmazza a módosítás indokoltságát és szükségességét. Azt hiszem, mindenki számára világos és egyértelmű megfogalmazása ez a törvényjavaslatnak, úgyhogy kérem, szíveskedjenek támogatni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontját képviseli-e valaki? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, kormány képviselője nincs jelen.
Más észrevétel, vélemény? (Nincs.)
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Aki az indítvány tárgysorozatba-vételét támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (13) 13 nem és ezek szerint 1 tartózkodás mellett tárgysorozatba vettük.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (13) 13 nem és szintén 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartottuk.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük.
Utolsó napirendként tárgyaljuk a Fidesz képviselőcsoportjának megkeresését Schiffer János képviselőtársunk szavazása tárgyában. Navracsics Tibor frakcióvezető úr kereste meg a házelnök asszonyt. A képviselőtársaimnál ott van az indítvány is és maga az állásfoglalás-tervezet is.
Megnyitom a vitát, kérdezem, kíván-e valaki szólni. Balsai képviselő úr!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nevezzük nevén a dolgot: a büntető törvénykönyvben ezt az eseményt közokirat-hamisításnak hívják; ha valaki más nevében ad le okiratnak minősülő ügyben szavazatot, az közokirat-hamisítás. Ennek konzekvenciái vannak. Eddig az volt a konzekvencia - legalábbis az általam ismert esetekben -, hogy otthagyta a képviselői széket az illető.
A bizottság nemrégen volt Pozsonyban, emlékezzünk rá, éppen az elnökválasztási kampányra készülődött a pozsonyi parlament. Nos, az igen rokonszenves és valóban jó esélyekkel induló, de második helyre szorult Iveta Radičová a múlt héten mondott le emiatt parlamenti mandátumáról; nyilván olvasták az újságban.
Ez tehát közokirat-hamisítás. Nem tudom, ilyenkor hivatalból nem kell-e eljárást indítani.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük. Van-e még megjegyzés? (Nincs.) Nincs, akkor szavazás következik.
Aki az állásfoglalás-tervezettel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag elfogadtuk.
Ezzel a napirend tárgyalását és a bizottság ülését lezárom. Előreláthatóan jövő hétfőn kell üléseznünk.
Köszönöm szépen, a viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 50 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea