AIÜB-18/2009.
(AIÜB-136/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2009. május 18-án, hétfőn, 11.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend módosítása és elfogadása *
A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9555. szám); általános vita *
Juhász Gábor államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Juhász Gábor államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9399. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9398. szám); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat (T/9239. szám); zárószavazás előkészítése *
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9490. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének OE/445-3/2009. számú megkeresése a kormánypárti/ellenzéki státusz meghatározása tárgyában (AIÜB/1-5/2009.); az állásfoglalás szövegének véglegesítése a Házszabály 143. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban *
Szavazás az általános érvényű állásfoglalásról *
Szavazás az eseti jellegű állásfoglalásról *
A 2009. április 18-án, a budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/9491. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A Centrum Parkoló Kft., valamint a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységét és kapcsolatát vizsgáló bizottság felállításáról szóló határozati javaslat (H/3184. szám); általános vita *
Herényi Károly (független) szóbeli kiegészítése *
Herényi Károly (független) reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám); döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita *
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) *
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) reflexiói *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9302. szám); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
1. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat (T/9400. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9399. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9398. szám)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat (T/9239. szám)
(Zárószavazás előkészítése)
5. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9490. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
6. A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9555. szám)
(Általános vita)
7. Dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének OE/445-3/2009. számú megkeresése a kormánypárti/ellenzéki státusz meghatározása tárgyában
(AIÜB/1-5/2009.)
(Az állásfoglalás szövegének véglegesítése a Házszabály 143. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárásban)
8. A 2009. április 18-án, a budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/9491. szám)
(Dr. Répássy Róbert (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
9. A Centrum Parkoló Kft., valamint a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységét és kapcsolatát vizsgáló bizottság felállításáról szóló határozati javaslat (H/3184. szám)
(Herényi Károly (MDF) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)
10. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám)
(Lendvai Ildikó, dr. Csiha Judit, Mesterházy Attila, Tóbiás József, dr. Avarkeszi Dezső, Gyula Ferencné, Korózs Lajos, dr. Gál Zoltán, Érsek Zsolt, Barabásné Czövek Ágnes, dr. Géczi József Alajos, Farkas Imre, Vécsi István, Földesi Zoltán, Fogarasiné Deák Valéria, Végh Tibor, Arató Gergely, Török Zsolt, Deák Istvánné, Katanics Sándor, Pál Béla, Burány Sándor, Iváncsik Imre, dr. Schiffer János, Pál Tibor, Gy. Németh Erzsébet, Vitányi Iván, Halmai Gáborné, dr. Nyul István, Botka Lajosné, Kis Péter László, Jauernik István, Tóth Tiborné dr., Dér Zsuzsanna, Ecsődi László, Göndör István és dr. Bárándy Gergely (MSZP) képviselők önálló indítványa)
11. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9302. szám)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) megérkezéséig dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) megérkezéséig dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP) megérkezéséig Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) megérkezéséig Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) megérkezéséig dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) megérkezéséig dr. Balogh Lászlónak (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Tordai Csaba államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Juhász Gábor államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Turcsán Katalin főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Palik Edit osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Herényi Károly képviselő (független)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 2 perc)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm mai bizottsági ülésünkön képviselőtársaimat, államtitkár urat és megjelent vendégeinket.
A mai ülésünket megnyitom, és megállapítom, hogy a helyettesítésekkel együtt határozatképesek vagyunk. Ismertetem a helyettesítés eddigi rendjét: Szép Béla helyettesíti Szabó Évát, Frankné Kovács Szilvia Simon Gábort, Tóth András Gál Zoltánt, én helyettesítem Bárándy Gergelyt, Csákabonyi Balázs Faragó Pétert, Salamon László Rubovszky Györgyöt, Balogh László Varga Lászlót; és gondolom, érkeznek még további helyettesítések is.
A napirend módosítása és elfogadása
Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttekhez képest két változtatással. Az elsőként jelzett fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatását elhalasztanánk a jövő hétre; a 6-osként jelzett napirendet pedig elsőként tárgyalnánk. Kérdezem a bizottságot, van-e ezzel kapcsolatosan észrevétel. (Nincs ilyen jelzés.) Kezet nem látok.
Kérdezem, ki fogadja el így a napirendet, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy a napirendet elfogadtuk.
Eszerint elsőként tárgyaljuk a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, melynek általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Üdvözlöm Juhász Gábor államtitkár urat, és kérdezem, van-e szóbeli kiegészítése. Parancsoljon!
Juhász Gábor államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
JUHÁSZ GÁBOR államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! A javaslat négy törvény érdemi módosítását tartalmazza, így a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvény, a közterület-felügyeletről szóló törvény, a polgárőrségről szóló és a sportról szóló törvény módosításait, valamint technikai, illetve kiegészítő jelleggel két másikat: a közúti közlekedés nyilvántartásáról szóló törvényt és a lőfegyvertörvényt. Ezekre azért van szükség, hogy az előző négyben eszközölt változtatásokat ebben is meg lehessen jeleníteni.
Ahogy a törvényjavaslat címe is tartalmazza, a lényege az lenne, hogy a közterületek rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása és szankcionálása okán ezek a szervezetek szabályozottan és jól működjenek együtt. A törvényjavaslat szabályozza, hogy ezt a bizonyos együttműködést hogyan, milyen feltételekkel és kiknek kell megkötni; a tájékoztatás módját és tartalmát az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell; és lényege, hogy a rendőrség általi fokozott ellenőrzés ideje alatt egyeztetetten hajtják végre ezek a szervezetek feladataikat.
Bővül a közterület-felügyelet hatásköre. Ez azt jelenti, hogy megfelelően szabályozott térfigyelő kamerák üzemeltetése és a közterület-felügyelők általi használata bekövetkezhet a törvény elfogadása után. Fontos újítás, hogy a közterület-felügyelők bizonyos esetekben elszállítással eltávolíthatnak gépjárműveket, továbbá hogy használhatnak gumibotot, de csak a saját életüket vagy testi épségüket közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítása céljából.
A javaslat a gépjármű-elszállítással kapcsolatban az értesítési lehetőség bővítése céljából lehetővé teszi, hogy az üzembentartó kérésére a jármű-nyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos vagy -üzembentartó rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus levélcímét; ez az az ok, amely végett a közúti közlekedésről szóló törvényt is módosítja a javaslat.
A polgárőrök, polgárőrszervezetek a jövőben gázsprayt igényelhetnek a rendőrségtől, amelyet passzív védelmi eszközként, kizárólag jogos védelmi helyzetben alkalmazhatnak. A polgárőrök a közúti közlekedési baleset helyszínén, illetve az óvoda és általános iskola fenntartójával kötött együttműködési megállapodás alapján az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében a jövőben jelzőőri feladatokat is elláthatnak.
A rendőrség működteti a közbiztonsági egyeztető fórumokat, melynek célja, hogy folyamatos együttműködés legyen az egyes közbiztonsági közreműködők között.
A sportról szóló törvény módosítását az tette szükségessé, hogy a sporthuliganizmussal szemben Európa-szerte szigorítások következtek be. Mi úgy gondoljuk, világosan meg kell fogalmazni, hogy a sportrendezvény biztonságos lebonyolításáért a szervező felel. A sportesemények minősítésével kapcsolatban a tervezet meghatározza a minősítés alapszempontjait. A szurkolói anonimitás felszámolása érdekében bizonyos esetekben kötelező lesz a beléptetőrendszer alkalmazása, ez 2011. július 1-jével lépne hatályba, illetve lehetőség lesz névre szóló belépőjegyek, bérletek, valamint klubkártya értékesítésére is.
Annak érdekében, hogy a hatósági eljárások, illetve a vonatkozó törvények közötti összhang megteremtésre kerüljön, a Ket.-et és a hatósági eljárásokra vonatkozó szabályokat harmonizálni kell. Ez a javaslat legutolsó szakaszában megvalósul.
Ennyi szóbeli kiegészítést kívántam hozzáfűzni. Kérem, vitassák meg, és nagyon bízom benne, hogy általános vitára alkalmasnak találják.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! A képviselőcsoportunk álláspontja az, hogy a magyar rendőrség megerősítésére és a büntetési tételek szigorítására van szükség. Meglátásunk szerint a törvényjavaslatban szereplő szabályozás pótcselekvés. Nem az állami erőszak-monopóliumon kívül eső szervezetek több hatáskörrel való ellátása a fő feladat, hanem a rendőrség anyagi-erkölcsi megerősítése. Meggyőződésünk, hogy attól nem fog javulni az emberek biztonságérzete, ha a közterület-felügyelők vagy a polgárőrök, mezőőrök több, jogilag megkérdőjelezhető jogkörrel rendelkeznek majd. Mindezek nem elégségesek ahhoz, hogy javuljon a közbiztonság Magyarországon.
Tény, hogy a rendőrséggel együttműködő és fontos feladatokat ellátó önkormányzati és civil szférához tartozó, a közbiztonság védelmével foglalkozó szervezetek munkájára szükség van, társadalmi elfogadottságuk, támogatottságuk is javul, nő. Azonban amíg nincs elég egyenruhás rendőr az utcákon, és a bűnözők több lépéssel is a hatóság előtt járnak, addig nem beszélhetünk erős közbiztonságról.
Államtitkár úr, ebben az általános vitában egyelőre ez a rövid összefoglalója annak, hogy mi az álláspontunk; természetesen majd a parlamenti vitában ki fogjuk fejteni. Igyekszünk majd az általunk jogilag aggályosnak tartott részekhez módosító indítványokat benyújtani. De összességében szerintünk nem jó irányba tesz lépéseket a kormány, mint mondtam, pótcselekvésnek tartjuk a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még fölszólalás? (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az előterjesztő képviseletében államtitkár úré a szó.
Juhász Gábor államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói
JUHÁSZ GÁBOR államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Annyi hozzáfűznivalóm lenne, hogy nem pót-, hanem kiegészítő: is-is. Ugyanis kétségkívül - és ebben nincs is közöttünk vita - szívesebben lát az ember több rendőrt az utcákon, mint ahogy a rendőrség hónapok óta megerősített jelenléttel jelen is van az utcákon. Ennek az lett a mellékhatása, ha mondhatom így, hogy a közterületeken elkövetett bűncselekmények és szabálysértések száma érdemben csökkent az elmúlt nyolc hónap alatt. De szeretném mondani, azt nem hiszem, hogy az egy elvárás lenne, hogy mondjuk, jelzőőrként az óvoda előtt egy egyenruhás rendőr teljesítse ezt a feladatot. Ezért szeretnénk megnyitni ezt a lehetőséget adott esetben a polgárőröknek.
Vagyis úgy gondolom, nem nagyon vitatkozva a képviselő úr állításaival, de kellő szerénységgel annyi kiegészítést hozzátéve, hogy nem pót-, hanem kiegészítő cselekvés, és annak érdekében, hogy a mindnyájunk által áhított nagyobb közrend megvalósulhasson, úgy gondoljuk, hogy e közbiztonsági közreműködők és a rendőrség közötti együttműködésnek a szabályait igenis kell és érdemes pontosítani. Ezt a célt szolgálja ez a javaslat.
Ha önök terveznek benyújtani módosító javaslatot, minden egyes javaslatot szívesen megnézünk, szívesen közre is működünk, és adott esetben, mondjuk így, a szokásosnál is nagyobb figyelem mellett, amennyiben ez egyáltalán lehetséges, kezeljük és várjuk őket. Bízunk benne, hogy mire elfogadási szakba kerül, önök is megszavazzák majd ezt a javaslatot.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik, előtte azonban a helyettesítés újabb rendjét ismertetem: Répássy Róbert helyettesíti Turi-Kovács Bélát, Horváth Zsolt Dorkota Lajost, Szakács Imre Kontrát Károlyt, Mátrai Márta Navracsics Tibort, Balsai István pedig Kerényi Jánost.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Szavazás következik tehát. Aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatja? (0) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (12) 12 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartottuk.
Köszönöm szépen, ezzel a napirend tárgyalását befejeztük.
A meghívóban másodikként jelzett, az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító indítványainak megvitatása következik. Üdvözlöm a tárca képviselőit.
Az ajánlás mindösszesen négy pontból áll. Kérem a tárca megszólaló képviselőjét, hogy a véleménynyilvánítása előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Az 1. pont kapcsán kérdezem az álláspontjukat.
DR. PALIK EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium):: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Palik Edit vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium igazgatási és igazságügyi kodifikációs és szolgáltatási főosztályán osztályvezető.
Kormányálláspontot még nem tudok mondani, tárcaálláspontot viszont igen. A tárca így, ebben a formában az 1. pontban szereplő módosító javaslatot nem tudja támogatni. A tartalmát kis kiegészítéssel, esetleg egy kapcsolódó módosító javaslat formájában tudná támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Jelentkezőt nem látok. Aki támogatja a javaslatot, kérem, jelezze. (Szavazás.) 12 igen. Elvetettük, de egyharmadot kapott.
2. pont?
DR. PALIK EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Előterjesztő! Szeretném megkérdezni, mit feltételeznek, vagy egyáltalán van-e erre valamilyen normatív szabályozás, hogy az ügyvédi kamara engedélye milyen esetekben tagadható meg, vagy mely esetekben pozitív az elbírálás. Tehát van-e erre nézve valamilyen normatív szabály, vagy ez teljesen esetleges lesz, és előfordulhat, hogy egyes kamarák engedélyezni fogják, más kamarák nem fogják engedélyezni az ügyvédi tevékenységet? Én tehát most a 22. § (1) bekezdésben foglalt szabályt szeretném értelmezni, hogy mit fog jelenteni az ügyvédi kamara engedélye.
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel? (Nincs.) Előterjesztő?
DR. PALIK EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Előrebocsátva azt, hogy a tárca az ajánlás 3. és 4. pontját támogatni fogja, éppen erről szólt volna a törvénynek ez a szakasza, amely módosította volna az ügyvédi törvény 22. §-át. Éppen ezért, hogy ilyenkor föl se merüljön az, hogy esetleg a kamara bármit is mérlegelhet, ha tehát országgyűlési képviselő és ügyvédi tevékenységről van szó, ezért gondoltuk mi eredetileg azt, hogy ez egy jobb szabályozás lesz a jelenleginél, ha az ügyvéd szünetelteti, és a kamara engedélye ehhez nem szükséges.
Miután úgy tűnik, a parlamenti pártok egységesen úgy látják, hogy ez a szabályozás félreérthető és nem teljesen pontosan fedi le a mi szándékainkat, ezért támogatjuk végül is ennek az elhagyását, tehát az ügyvédi törvény 18. § (1) és (2) bekezdését, a (3) bekezdés pedig pici pontosítással maradna, ahol a szüneteltetés van, az onnan is kikerülne, és a szünetelés maradna benn.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki a 2. pontban jelzett módosító indítványt támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatta? (12) 12 nem. Ezt az indítványt elfogadtuk. Köszönöm.
A 3. pont összefügg a 4-essel. Az előterjesztő már nyilatkozott, hogy ezt támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Túlnyomó többség támogatja.
Köszönöm szépen, ezzel a napirend tárgyalását befejeztük.
A 3. napirendi pontként tárgyaljuk a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, ahol bizottsági módosító indítvány benyújtásáról kell döntenünk. Üdvözlöm a tárca képviselőit.
Öt pontból áll a bizottság által benyújtandó indítvány. Kérdezem a tárca képviselőjét, kíván-e hozzá szóbeli kiegészítést fűzni.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem, köszönöm. Támogatjuk.
ELNÖK: Nem kíván, köszönöm. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, senki.
Szavazás következik. Aki egyetért azzal, hogy ezt a módosító javaslatot benyújtsa a bizottságunk, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy benyújtjuk a módosító indítványt.
Köszönöm szépen, ezzel a napirend tárgyalását is befejeztük.
Soron következik a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Ennek érdekében egy zárószavazás előtti módosító javaslat van előttünk, illetőleg egy ajánlás, amely hét pontból áll, és ha jól látom, valamennyit az előterjesztő tette.
Üdvözlöm a tárca képviselőjét, és nyilatkozata előtt kérem, hogy nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Először az ajánlást vesszük elő. Kérdezem, van-e az előterjesztőnek ehhez kiegészítése.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Üdvözlöm a bizottság tagjait. Burik Mária vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese.
Kiegészítést nem kívánok tenni az ajánlástervezethez. Úgy gondolom, a bizottságokban kellő részletességgel megvitattuk a törvényjavaslat különböző pontjait.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miután valamennyi indítvány az előterjesztőé, kérdezem, tárgyalhatjuk-e, illetve szavazhatunk-e róla együtt. (Nincs ellenvetés.) Úgy látom, nincs kifogás ez ellen. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. (Nincs.)
Akkor szavazás következik. Aki a hét pontból álló módosítójavaslat-csomaggal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem értett egyet vele? (0) Olyan nem volt. Ki tartózkodott? (12) 12 tartózkodás mellett elfogadtuk.
Következik a bizottság által benyújtandó indítvány. Itt is megkérdezem a tárca képviselőjét, kíván-e hozzáfűzni valamit.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a lehetőséget, elnök asszony. Nem kívánok hozzátenni csak annyit, hogy mivel az előterjesztésben a parlamenti vita során több változat, A-B változatok alakultak ki, ami annak következménye volt, hogy bizonyos képviselői módosító javaslatokat támogattunk, ezért az 1. pont is többek között ezeknek az A-B változatoknak a megszüntetésére és a belső koherencia megteremtésére irányul. Támogatjuk az 1. pontot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Szavazás következik. Aki egyetért azzal, hogy a bizottságunk ezt a módosító javaslatot benyújtsa, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk. Ki nem támogatta a javaslatot? (0) Nincs ilyen. Ki tartózkodott? (12) 12 tartózkodás mellett fogadtuk el.
Következik a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványainak megvitatása. Üdvözlöm a Miniszterelnöki Hivatal képviseletében Tordai Csaba államtitkár urat.
A kiegészítő ajánlás egyetlen pontból áll. Az előterjesztő nincs jelen, ezért nem tudom megkérdezni, kíván-e hozzáfűzni kiegészítést.
Kérdezem a kormány álláspontját. Tessék!
DR. TORDAI CSABA államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A kormány nem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Aki támogatja az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 12 igennel elvetettük, de egyharmadot kapott.
Köszönöm szépen, ezzel a napirend tárgyalását befejeztük.
Következik dr. Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének OE/445-3/2009. számú megkeresése a kormánypárti/ellenzéki státusz meghatározása tárgyában.
Emlékeztetem a tisztelt bizottságot, hogy a múltkori ülésünkön ezzel kapcsolatosan a vitát lefolytattuk, és akkor abban maradtunk, hogy az állásfoglalást fogjuk már csak itt most megvitatni, illetőleg erről fogunk szavazni.
Mindenki megkapta az általános, illetve eseti jellegű állásfoglalás-tervezetet. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatosan észrevétel. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Szavazás az általános érvényű állásfoglalásról
Szavazás következik, először az általános érvényű állásfoglalásról. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy túlnyomó többséggel elfogadtuk.
Szavazás az eseti jellegű állásfoglalásról
Az eseti jellegű állásfoglalással ki ért egyet? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem értett egyet vele? (12) 12 nem ellenében ezt is elfogadtuk.
Köszönöm szépen, a napirend tárgyalását lezártuk.
Következik a 2009. április 18-án, a budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat módosító javaslatainak megvitatása. Répássy Róbert képviselő úr, alelnök úr indítványáról van szó. Az ajánlás négy pontból áll.
Elsőként az 1. pontról kérdezem alelnök úr véleményét.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök asszony, mint előterjesztő a nyilatkozatom a következő. Az én megítélésem szerint ez a módosító indítvány ellentétes az Országgyűlés Házszabályának 34. § (2) bekezdés a) pontjával, amely kimondja, hogy nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely a vizsgálóbizottság elnevezésére vagy a vizsgálat tárgyára vonatkozik. Ha jól megnézik ezt az 1. pontban megfogalmazott módosító indítványt, a felvezető rész pontosan így szól, hogy "a vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolását", tehát magából a módosító indítványból kiderül annak házszabály-ellenessége.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt.
Átadom az elnöklést alelnök úrnak, mert ez az én indítványom, és kénytelen vagyok hozzászólni.
(Az ülés vezetését dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Én pedig mint előterjesztő addig átveszem az elnöklést. (Derültség.)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm szépen. Való igaz, hogy a vizsgálóbizottságról szóló eredeti előterjesztés a vizsgálat tárgya körében sorolja fel lényegében a megválaszolandó kérdéseket. Volt már ilyen kezdeményezés a korábbiakban is előttünk, és ez akkor is vita volt, hogy a kérdések feltétele, illetve a kérdésekben történő kiegészítések és változtatások a vizsgálat tárgyát érintik-e vagy sem.
Nekem az a véleményem, hogy a vizsgálat tárgyát ez nem érinti, hiszen a vizsgálat tárgya az az esemény, amelynek a kivizsgálására, a politikai felelősség esetleges megállapítására irányuló kezdeményezés megszületett, amely úgy foglalható röviden össze, hogy a budai Várban egy echte neonáci tüntetés, illetőleg megmozdulás zajlott. Ennek a kivizsgálására jönne létre a vizsgálóbizottság, annak megállapítására, hogy a rendőrség helyesen járt-e el akkor, amikor a megmozdulásba nem avatkozott bele.
Nyilvánvalóan fölveti ez a kérdés annak megválaszolását, hogy nekünk mint törvényhozóknak van-e abban tennivalónk, hogy a jogszabályokat finomítsuk, megváltoztassuk vagy további rendelkezéseket iktassunk e. Úgyhogy én úgy gondolom, a vizsgálat tárgyát nem érintő módon, ténylegesen nem érintő módon, hanem a törvényhozói feladatoknak a megfogalmazása érdekében föltett újabb kérdés a vizsgálat tárgyát egyáltalában nem érinti. Ilyenképpen nem találom házszabályellenesnek sem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Visszaadom az elnöklést elnök asszonynak.
(Az ülés vezetését dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csákabonyi Balázs!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Képviselőcsoportunk támogatja a módosító indítványt, különösen arra való tekintettel, hogy évek óta problémát jelent a gyülekezési törvényből adódó jogalkalmazói jogbizonytalanság. Most, hogy a vizsgálóbizottság külön is felhívja ennek a hiátusnak a meglétére az Országgyűlés figyelmét a majdani jelentésében, és nyilvánvaló, hogy a bizottsági tárgyalás során konkrétan is felvetődnek azok a problémák, amelyeknek szükségszerű megoldása indokolt, akkor ez egy helyénvaló módosító javaslat, ami nem is minősülhet egyébként már csak tárgyánál fogva sem, ennek a tárgyánál fogva házszabályellenesnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Előterjesztő!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én változatlanul házszabályellenesnek tartom a módosító indítványt, ezen túl azonban tartalmi szempontból is a módosító indítvány szerintem azért nem helyes, ha a vizsgálóbizottság feladatává tesszük egy ilyen esetleges jogszabályalkotásra vonatkozó előterjesztésnek a vizsgálatát, mert a vizsgálóbizottságnak nem feltétlenül jogalkotási vagy jogi kérdésekkel kell foglalkoznia; valószínűleg egyébként a tagjai között sem csak ilyen területtel, hanem például rendészeti kérdésekkel foglalkozó tag is lesz. Ez a kérdés sokkal inkább egyébként az ellenőrző albizottságunknak lenne a feladata, amely a jogszabályok hatályosulását, érvényesülését vizsgálja, és például a gyülekezési törvénynek a hatályosulását, működőképességét vizsgálja egy ilyen ellenőrző albizottság. Ez azért lényeges különbség, mert egy szakbizottságnak az albizottsága sokkal inkább alkalmas és kompetens erre a feladatra, mint mondjuk, egy olyan vizsgálóbizottság, amely nemcsak erre a célra jön létre, hanem adott esetben rendőr szakmai kérdések megvitatására is.
Kétségtelen, hogy ebben az ügyben eléggé összefüggenek a jogi és a jogalkalmazási kérdések; nem akarom prejudikálni, de úgy tűnik, hogy a módosító indítvány előterjesztője inkább a jogalkotás irányába tolná azt a problémát, amelynek kapcsán a vizsgálóbizottságot kezdeményezők szerint jogalkalmazási problémával állunk szemben, és ennek csak egy másodlagos következménye lehet az, hogy szükséges-e pontosítani jogszabályokat.
Belementem az érdemi vitába, de szerintem e miatt a házszabály-ellenesség miatt nem szavaztatható ez az indítvány. Elnök asszony, én mint előterjesztő azt fogom indítványozni, hogy külön szavazzunk a módosító indítvány házszabályszerűségéről és utána a támogatásáról.
ELNÖK: Köszönöm szépen, így is terveztem. Elsőként tehát... (Dr. Wiener György szót kér.) Lezártuk a vitát.
Először a házszabályszerűségről kell tehát döntenünk Aki házszabályszerűnek találja az 1. pontban jelzett módosító indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem találta házszabályszerűnek? (12) 12 nem ellenében házszabályszerűnek minősítettük.
Most a dolog érdemét tekintve, aki egyetért az indítvánnyal, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ez is 15 igen. Ki nem fogadja el? (10) 10 nem ellenében az indítványt elfogadtuk. (Dr. Répássy Róbert felé:) A kettőt úgy értsem, hogy az tartózkodás, ugye? (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Jó.
A 2. pont következik, amelyről kérem az előterjesztő álláspontját.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Az a helyzet, hogy éppen a 2. pont oldja meg azt a problémát, hogy házszabályszerűen is lehet arra indítványt tenni, hogy szükséges intézkedésekre, szükséges esetleges jogszabály-módosításokra indítványt tehet a vizsgálóbizottság. Tehát ez egy házszabályszerű megoldás arra a problémára, amit az elnök asszony módosító indítványként javasolt. Én ezért ezt elfogadhatónak tartom, tehát jogszabály-módosításra is kiterjedhet. Igaz, hogy azok a fenntartások ezzel kapcsolatban is megvannak, hogy nem biztos, hogy ennek a vizsgálóbizottságnak kellene jogi, jogalkotási kérdésekben állást foglalnia, jobb lenne, ha az albizottságunk foglalna ebben állást, de egy lehetséges megoldás az, amit elnök asszony javasol. Tehát támogatom az indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Répássy alelnök úrnak azzal a felvetésével vitatkoznék, hogy egy vizsgálóbizottságnak nem lehet feladata az, hogy jogszabály-módosításokra tegyen javaslatot. Éppen egy vizsgálóbizottság esetében áll fenn az a helyzet, hogy az absztrakt jogi norma, illetőleg a konkrét történeti tényállás kapcsolatát ütköztetni tudja, és éppen egy vizsgálóbizottság tevékenysége során derülhet ki az, hogy egy jogi szabályozás nem megfelelő. Természetesen az albizottságnak is lehet ilyen funkciója.
Az, hogy a Magyar Országgyűlés vizsgálóbizottságai általában ilyen javaslatokat nem tesznek, az azért fordult eddig elő, mert a vizsgálóbizottságok túlnyomó többsége a jelentésig nem jutott el. Ha a jelentésig eljutottak volna, akkor az egyik alapvető feladat pontosan az lett volna, hogy a megfelelő jogszabály-változtatási javaslatokat a vizsgálóbizottság megtegye. Éppen ezért nekem az a véleményem, hogy mind az előző, mind pedig a mostani módosító indítvány alapvető funkciója az, hogy a vizsgálóbizottságok valóban gyakorolni tudják tényleges, érdemi tevékenységüket.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csákabonyi Balázs?
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tekintettel arra, hogy messzemenően egyetértek a Wiener képviselőtársam által kifejtettekkel, elállok a részletes indokolástól én magam is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még fölszólalás a magánvitákon kívül? Jelentkezőt nem látok.
Előterjesztő?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök asszony, én mondtam, hogy támogatom a javaslatot. Bár úgy emlékszem egyébként, hogy a Házszabály szerint van egy ilyen megfogalmazás - kerestem a Házszabályt -, hogy a bizottság jelentésének tartalmaznia kell az általa megállapított jogi tényeket. Amire tehát ez itt lényegében utal, úgy emlékszem, benne van egyébként a bizottságok feladatában... (Közbeszólások.) Így fogalmaz a Házszabály: "A jelentésnek tartalmaznia kell a bizottság ténybeli és jogi megállapításait." Úgy érzem, ez most sokat nem változtat a helyzeten, de hangsúlyoztam már az elején is, hogy támogatom - majd kiderül, hogy a gyakorlatban hogyan fog ez működni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki elfogadja a 2. pontban írt módosító javaslatot, kérem, jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk.
A 3. pont következik, amely a létszámra vonatkozik, és ezzel összefüggésben van egy bizottsági javaslat is képviselőtársaim előtt. A kettő között az a különbség, hogy a Gusztos-Göndör-féle javaslat, amelyik a 3. pontban van, az 8 főben állapítja meg a bizottság létszámát, a bizottsági által benyújtandó pedig 10 főben.
Elsőként azt kérdezem az előterjesztőtől, hogy a 3. pontban jelzett indítványról mi a véleménye. Parancsoljon!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem tudom, egyszerűsítem-e a helyzetet, de egyik módosító javaslatot sem támogatom. Mert nem az a lényeg benne, egyikben sem, hogy 8 vagy 10 fő, hanem az a lényeg, hogy a paritást úgy határozza meg, hogy az SZDSZ-t ellenzéki képviselőcsoportnak tekinti mind a két indítvány, és ezzel messzemenően nem értek egyet. Tehát én egyik indítványt sem támogatom, ezért rábízom a bizottság bölcs többségére, hogy melyiket fogja támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csákabonyi Balázs!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Tekintettel arra, hogy az imént elfogadtuk mind az általános érvényű, mind az eseti állásfoglalását a bizottságnak, így részemről nem is vetődik fel kérdésként, hogy támogatjuk-e ezt - természetes, hogy támogatjuk a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak jelzem, hogy amennyiben a bizottság elfogadja a 3. pontban írt indítványt, akkor okafogyottá válik a bizottság által benyújtandó indítvány. Úgyhogy ennek ismeretében kérem a további véleményeket - ami, úgy látom, nem érkezik. Az előterjesztőt kérdezem, kíván-e reagálni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem.
ELNÖK: Nem kíván, szavazás következik. Aki a 3. pontot elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem értett vele egyet? (13) 13 ellenében az indítványt elfogadtuk.
A 4. pont következik. Kérdezem az előterjesztő álláspontját.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én egyébként azt hittem, hogy ez összefügg az 1. pontban megfogalmazottal, hiszen ez a 4. pontban foglalt módosítás akkor értelmezhető, ha az Országgyűlés elfogadja az 1. pontban megfogalmazott módosítást, amely kiegészíti egy negyedik kérdéssel. Úgyhogy azt kérem, hogy összefüggően kezeljük a két indítványt. Itt ne szavazzunk, hanem ahogyan az 1. pontnál döntöttünk, az az irányadó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én elfogadom az előterjesztői észrevételt és javaslatot, úgyhogy erről külön szavazást nem rendelek el.
Ezzel a napirend tárgyalását is befejeztük. Köszönöm szépen.
Most következik a Centrum Parkoló Kft., valamint a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységét és kapcsolatát vizsgáló bizottság felállításáról szóló határozati javaslat, Herényi Károly képviselő úr indítványa, akit üdvözlök a napirend tárgyalásánál. Az indítvány általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Kérdezem, van-e szóbeli kiegészítése.
Herényi Károly (független) szóbeli kiegészítése
HERÉNYI KÁROLY (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Csak annyi, hogy pontosan két esztendővel ezelőtt, 2007. május 4-én tettem meg ezt a javaslatot a bizottság felállítására. Akkor az MSZP frakcióvezető-helyettesének javaslatára, aki idefordult a bizottsághoz, a bizottság alkotmánybírósági állásfoglalást kért, hogy vajon jogosult-e az Országgyűlés vizsgálóbizottsága eljárni és önkormányzati ügyeket vizsgálni, nem sérti-e ez az alkotmányt. Két esztendő elmúltával az Alkotmánybíróság meghozta a maga döntését, amelyben azt mondta, hogy az alkotmányossági aggály nem megalapozott, a vizsgálóbizottság felállhat.
Miután a beadvány az összes formai követelménynek megfelelt, és miután elvi kifogás ez ellen nem volt, arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy a javaslat elbírálásánál az általános vitára való alkalmasságot és a tárgysorozatba-vételt állapítsa meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt a vitát megnyitom, emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a szükséges aláírások megvannak, úgyhogy a bizottságnak nagy mozgástere a vizsgálóbizottság felállításának elrendelése tárgyában nem nagyon van. De azért megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót.
Csákabonyi Balázs!
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen. Három tényező van, amely indokolttá teszi az igen szavazatot. Az egyik az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata, amelyet mindannyian ismerünk; másodsorban a szükséges aláírások megléte; s nem utolsósorban a Házszabálynak az a rendelkezése, mely szerint vizsgálóbizottság esetében csak igennel lehet szavazni.
Támogatjuk a javaslat tárgysorozatba-vételét és általános vitára való alkalmasságát is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt előterjesztő Képviselőtársam! Én két megjegyzést szeretnék hozzáfűzni a támogató véleményemhez.
Az egyik megjegyzés az, hogy Herényi képviselő úrtól meglehetősen zokon vettük az elmúlt két évben, hogy a Fideszt, esetleg a KDNP-t is odasorolta azok közé, akik úgymond ellenezték vagy akadályozták ennek a vizsgálóbizottságnak a létrehozását. Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy 63 fideszes és KDNP-s képviselő írta alá a vizsgálóbizottsági kezdeményezést, pontosabban annak támogatását. Tehát azt a bizonyos szükséges, Házszabályban előírt egyötödöt nagyobb részben a Fidesz-KDNP képviselőinek a támogatása adja meg. Kérem Herényi képviselő urat, hogy a jövőben mellőzze ezt az érvelést, mert mondom, több fideszes és KDNP-s képviselő támogatta, mint mondjuk, a Magyar Demokrata Fórum képviselői, de ez nyilván abból adódik, hogy különbség van a két frakció mérete között.
A másik megjegyzésem viszont az, hogy itt szükséges szerintem a bizottság összetételét módosítani, és tudomásul véve azt, hogy az MDF kezdeményezte és személy szerint Herényi Károly, viszont úgy szól a szöveg, hogy a bizottság tagjaira képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást, és ebben az MDF is fel van sorolva, én azt javaslom, úgy korrigáljuk, hogy független képviselő is vegyen részt a bizottságban. Azt még el kell döntenünk, hogy milyen technikával és ki fogja azt a független képviselőt javasolni. Általában a független képviselők jogai - nagyon helyesen - egyenlőek, tehát nem nagyon tudjuk ezt másként megoldani, mint hogy valamilyen egyeztetési mechanizmust kell ide beleírni, tehát a házbizottság egyeztessen a független képviselőkkel. De a lényeg az, hogy ezt az egy módosítást át kell majd vezetni a bizottság felsorolásán, a bizottságot létrehozó szabályon.
Egyebekben támogatjuk a vizsgálóbizottság létrehozását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Az előterjesztőé a szó.
Herényi Károly (független) reflexiói
HERÉNYI KÁROLY (független): Köszönöm szépen. Örömmel veszem tudomásul a bizottság egyhangú - vélhetően egyhangú - döntését az általános vitára való alkalmasság és a tárgysorozatba-vétel tekintetében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik; az általános vitára alkalmasságról kell döntenünk, mert az aláírások miatt már tárgysorozatban van.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki tehát általános vitára alkalmasnak tartja az indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találtuk.
Köszönöm szépen, ezzel a napirend tárgyalását befejeztük.
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám); döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita
Most következik a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről, illetve általános vitára alkalmasságáról való döntés. Lendvai Ildikó és számos képviselőtársunk indítványáról van szó.
Lévén, hogy az előterjesztők közül jó néhányan itt vagyunk, az előterjesztők nevében, úgy láttam, Bárándy Gergely szólni kíván, úgyhogy meg is adom neki a szót.
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) szóbeli kiegészítése
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, egy régi adósságát törlesztené az Országgyűlés akkor, ha az előttünk fekvő alkotmánymódosítási javaslatot elfogadná.
Nem kívánom ecsetelni, talán órákba telne az előzmények felvázolása, mi vezetett addig, hogy ezt az alkotmánymódosító javaslatot benyújtsuk. Talán egy bővített mondatban úgy tudnám meghatározni, hogy az eddig e témakörben tett próbálkozások rendre alkotmányellenesnek bizonyultak. Ez nyilván vita tárgyát képezheti, hogy az Alkotmánybíróságnak az a gyakorlata, amely húsz év óta változatlan, helyes vagy nem helyes. Tényként el kell fogadnunk, hogy így van. Ezért alkotmánymódosítás nélkül, úgy tűnik, míg az Alkotmánybíróság nem változtat a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban folytatott joggyakorlatán - amire egyébként számos alkotmánybíró már tett indítványt -, addig ilyen módon ez nem kezelhető, mármint feles törvénnyel.
Mindazonáltal szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy ennek a társadalmi problémának a megoldása nem tűr halasztást. Nevezetesen a holokauszttagadást és a gyalázkodást bizony a büntető törvénykönyv és egyébként adott esetben a polgári törvénykönyv szabályrendszerén belül muszáj szankcionálni. Azt kell mondjam, egyre inkább igaz ez a megállapítás.
Erre tesz javaslatot az előttünk fekvő törvénymódosítás, melyet 97 szocialista országgyűlési képviselő nyújtott be az Országgyűléshez. A javaslat módosít az alkotmány 61., 62., 63. §-án, illetve a 70. §-on, azaz a véleménynyilvánításra vonatkozó rendelkezéseken eszközöl módosítást, a gyülekezési jog szabályai változnának, az egyesülési jog szabályai változnának, és ezáltal tenné lehetővé azt, hogy az Országgyűlés az elfogadás után haladéktalanul büntető törvénykönyvi módosítással büntethetővé tegye a holokauszttagadást. Ezért kérem a tisztelt bizottságot, hogy a javaslatot támogatni szíveskedjék.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány álláspontját. Megadom a szót Papp Imre államtitkár úrnak.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Papp Imre szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm; a kormány tehát támogatja.
Megnyitom a vitát. Elsőként Répássy alelnök úr kért szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat története valamikor, Bárándy Gergely messziről kezdte, de ennek a konkrét javaslatnak a története azzal kezdődött, hogy Hiller István a parlamentben azt javasolta, hogy fogadjon el az Országgyűlés a holokauszt tagadására vonatkozó jogszabályt, majd ezt többször is megismételte a Szocialista Pártnak több politikusa.
Most ehhez képest ebben az alkotmánymódosításban jóval több van. A holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tevő rendelkezés egyetlenegy mondat ebből az alkotmánymódosításból, ez az egy mondat úgy hangzik: "Tilos az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetése."
Amikor megfogalmazódott a szocialista javaslat, akkor mi jeleztük, hogy nem értünk egyet, pontosabban csak egy olyan megoldással értünk egyet, ahol nincs kettős mérce, a különböző önkényuralmi rendszerek bűneinek tagadása egy mérce szerint ítéltetik meg. Ennek a szempontnak ez a mondat, tehát ez az egy mondat megfelel. Tehát ez az egy mondat megfelel ennek a szempontnak, hogy nincs különbségtétel a különböző önkényuralmi rendszerek bűnei között. Szerintünk nemcsak az európai parlament által legutóbb elfogadott, a totalitárius rendszerek bűneivel kapcsolatos nyilatkozatnak felel meg ez az egységes kezelés, hanem megfelel a rendszerváltás utáni magyar jogalkotásnak is. Ahogy az Alkotmánybíróság egyszer rámutatott erre, a magyar törvények a különféle totalitárius rendszerek, önkényuralmi rendszerek bűneit egy jogi alapon kezeli - ilyenek a kárpótlási törvények, ilyen például a büntető törvénykönyvben az önkényuralmi jelkép használatának tiltása, vagy ilyen az úgynevezett átvilágítási törvény is -, ilyen alapon egylényegűnek tekintette az önkényuralmi rendszereket. S mi ehhez a szemponthoz ragaszkodunk: az önkényuralmi rendszerek, a totalitárius rendszerek egylényegűek voltak, és tilos méricskélni azt, hogy egy ember halála, sok ember halála hogyan mérhető más emberek halálához; az emberek halála között nincs különbség a jogi megítélés szerint.
Ami ezen túlmenően található ebben az alkotmánymódosításban, az a mi megítélésünk szerint részben szükségtelen, részben értelmetlen. Részben szükségtelen és részben értelmetlen szabályokat tartalmaz a többi rendelkezés. Ha valaki elmélyed a szövegben, és szépen elolvassa, mondjuk, a 2. §-ban megfogalmazott szöveget, és végiggondolja, mi minden tartozhat ide: az én kedvenc példám - de lehet más példákat is hozni - a "katonai jellegű szervezet" megfogalmazás. Jogilag ez egy kezelhetetlen kategória, mert egy szervezet vagy katonai szervezet, vagy nem katonai szervezet. De olyan nincs, hogy egy katonai jellegű nem katonai szervezet. A jog nem ismeri a félkatonai szervezet fogalmát; ez egy köznyelvben használt kifejezés, de a jog nem ismeri. Katonai jellegű szervezet az, amely a honvédségről szóló törvény alapján jön létre egy állami katonaság részeként. Ami ezen kívül esik, az nem tekinthető félkatonainak. Lehet például rendészeti szervezet, lehet például rendvédelmi szervezet, de nem katonai szervezet. Tehát ilyen értelemben a rendőrség sem félkatonai szervezet. Ez tehát egy fontos jogi probléma, hogy katonai jellegű szervezet nincs a jogban.
Az egyéb megfogalmazások is olyan tág lehetőségét adják a jogkorlátozásnak - mert azt elfelejtettem mondani, hogy ezek szükségtelen és sok esetben értelmetlen jogkorlátozást tartalmazó rendelkezések -, itt alapvető jogokról, egészen pontosan a véleménynyilvánítás szabadságáról, a sajtószabadságról, a gyülekezési jogról és az egyesülési jog korlátairól van szó: ezt a négy alapvető jogot korlátozná a Szocialista Párt indítványa, és ahogyan mondtam, jogbizonytalanságot okozó módon korlátozza. Ezen nem segítene az, hogy utána konkrét jogszabályokban majd egy Btk.-ba belekerülnek a konkrét tiltások, mert hiszen az alkotmányos alapjai megkérdőjelezhetőek egy ilyen jogkorlátozásnak.
Összefoglalva: ha azt kellene néznem, melyik része az, amit támogathatónak tartunk, és melyik, amit nem, akkor egyértelmű, hogy a javaslat többsége általunk nem támogatható. Ezért amikor azt javaslom a képviselőcsoportomnak, hogy nemmel szavazzanak, akkor abban az van benne, hogy van a javaslatnak támogatható része, de ez a kisebbik része, a nagyobbik része nem támogatható. Módosító indítványokkal igyekszünk majd szétválasztani ezeket a kérdéseket, igyekszünk a holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tevő részt kiemelni ebből az alkotmánymódosításból, azért, hogy arról külön is szavazhasson az Országgyűlés. Ha az előterjesztőknek, a szocialista képviselőknek az a fontosabb, az lesz a fontosabb, hogy igen, szülessen meg a holokauszttagadás büntethetőségének az alkotmányos feltétele, akkor el fogják fogadni ezt a szétválasztását a különböző jogkorlátozásoknak; ha meg az lesz a fontosabb számukra, hogy egy politikai fegyverként használják ezt a törvényjavaslatot, akkor nem fognak hozzájárulni. Ez majd ki fog derülni a következőkben, a következő vita során. Én kérem és javaslom, hogy ha azt akarják, hogy megszülessen a holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tevő alkotmánymódosítás, akkor fogadják el azt, hogy válasszuk külön ezeket a jogkorlátozó intézkedéseket, szülessen meg a holokauszt tagadására vonatkozó jogszabály. És utána aztán még vitatkozhatunk tovább, hogy mit jelentenek a katonai jellegű szervezetre vonatkozó szabályok, mit jelentenek az egyéb tiltások. Haladjunk inkább lépésről lépésre; amiben megvan a konszenzus, szülessen meg az a jogszabály, amiben nincs konszenzus, ott pedig folytatódjon tovább az egyeztetés vagy a vita - mindegy, hogy minek tekintjük.
Tehát kérem, hogy ilyen szellemben fogadják a nemleges szavazatunkat. Módosító indítványokkal lehetővé fogjuk tenni azt, hogy igent mondhassanak a holokauszttagadás tiltására.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon László!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A véleménynyilvánítási szabadságról szóló jelenlegi hatályos alkotmányjogi szabályozás tartalmi lényegét az Alkotmánybíróság már korábban is többször visszatérően kifejtette. Ennek lényege az, hogy a véleménynyilvánítási szabadságot a magyar alkotmány annak valóságtartalmára tekintet nélkül biztosítja. Ez az alkotmánymódosító javaslat ezt a helyzetet kívánja gyökeresen megváltoztatni, tehát egy új alkotmányos pozícióba kerülne a véleménynyilvánítás szabadsága: most már a valóságtartalomtól függene, ha ezt elfogadja az Országgyűlés, a véleménynyilvánítási szabadság érvényesülése.
Valóban arról kell állást foglalni, hogy ez mennyire fogadható el az Országgyűlés számára. Én azt gondolom, amikor ebben a kérdésben mérlegelünk, akkor nem a holokauszttagadás megengedhetőségéről van igazából szó. Én egyetértek a Társaság a Szabadságjogokért elnökének véleményével, amelyet a televízióban kifejtett, ahol elmondta, hogy a holokauszttagadás egy gyalázatos hazugság, azonban a nyilatkozó, az elnök arról beszélt, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának azt a formáját, hogy azt valóságtartalmára tekintet nélkül biztosítani kell, én ezzel az érvelésével egyetértek. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Eötvös Károly Intézet is ugyanezen álláspontot foglalta el. Tehát olyan szervezetek állnak ki a véleménynyilvánítási szabadság jelenleg hatályos formájának a fenntartása mellett, amelyek igazán nem sorolhatók a konzervatív vagy kereszténydemokrata értéket hordozó egyesületek, civil szerveződések vagy szellemiségét illetően ilyen intézetek körébe.
A másik észrevételem az lenne, hogy azt gondolom, ennek a törvényjavaslatnak a megszületése ellentétes hatást érne el, mint amit az előterjesztők szándékolnak elérni. Attól tartok, hogy ez a törvényjavaslat valójában nem korlátozná, csökkentené a még szerintem valójában marginális antiszemitizmust, hanem erősítené. Nagyon röviden csak két lehetőségre utalok. Ha egy ez alapján megszületendő büntető törvénykönyv alapján történne eljárás, mondjuk, egy olyan ítélet, amely nem járna végrehajtható szabadságvesztéssel, az is nyilvánvalóan olyan hatással járna, hogy azok a nemtelen erők, akik az antiszemitizmus lángját éleszteni akarják, élnék meg győzelemként, de a fordítottja, a végrehajtható szabadságvesztéssel sújtása az ilyen elkövetőknek pedig más okból lenne alkalmas ilyen nemtelen érzések felkorbácsolására.
Én tehát azt mondom, gondolja végig ezeket a szempontokat a tisztelt Országgyűlés. Én a kifejtettek okából nem tudom támogatni ezt az alkotmánymódosítást semmiféle formában.
ELNÖK: Köszönöm. Átadom az elnöklést alelnök úrnak, mert szót kérek.
(Az ülés vezetését dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót elnök asszonynak.
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Kicsit messzebbről kell kezdjem ennek az alkotmánymódosításnak az indokolását, és erre az az okom, amit Répássy alelnök úr mondott a fölszólalásában: ugye, azt mondta, hogy haladjunk lépésről lépésre.
Kedves Képviselőtársaim! Hatvankét éve haladunk lépésről lépésre, és nem sikerült még egyet sem megtenni. Ha valaki ugyanis elolvassa ennek az alkotmánymódosításnak a szövegét, akkor láthatja, hogy az 1. és 2. §-a lényegében nem tesz mást, mint a Magyar Törvénytár részét képező 1947. évi párizsi békeszerződés 2. és 4. cikkelyét beemeli az alkotmányba. Ebből annyi következik, hogy hiába volt 62 éven keresztül hatályban ez a törvény Magyarországon, a mellette lévő törvények együttes alkalmazása a magyar jogalkalmazás számára 62 éven keresztül nem sikerült. Azok a próbálkozások sem sikerültek, amelyek ebben próbáltak volna a jogalkalmazó számára bátorítást adni.
Tehát nem akarok kemény szavakat használni, de arra hivatkozni, hogy minden jogszabály rendelkezésre áll, csak tessék őket alkalmazni, finoman szólva is csúsztatás. Ha egyszer a jogalkalmazók számára a jogtárban különféle megoldások vannak ugyanarra a magatartásra, és nincs közöttük olyan, amelyik rendet tenne ebben az összetett jogszabályi rendszerben, akkor a legkisebb közös többszöröst kell választani: az alkotmányt, amely az alaptörvény. Az alkotmánynak meg kell mondania, mik azok a magatartások, amelyeket Magyarország jóérzésű emberei ma nem tűrnek, sőt nemcsak nem tűrnek, hanem büntetni rendelnek.
Ebből következően én azt gondolom, hogy az alkotmánymódosításnak egészében van helye. Én nem fogalmaznék úgy, hogy bármelyik rendelkezése értelmetlen vagy fölösleges lenne, épp az előbb kifejtettek miatt. Ezért azt gondolom, az a hamis szembeállítás, hogy ha azt akarják, hogy legyen holokauszttagadó törvény - ezt a megfogalmazást sem nagyon értem, de úgy gondolom, minden jóérzésű embernek akarni kell -, ha azt akarják, hogy legyen holokauszttagadásról szóló törvény, akkor az összes többit felejtsük el. Ezt én nem tartom egy jóízű politikai vitának. Azt gondolom, a jóízű politikai vita arról kell hogy szóljon, hogy egy egész magatartás-palettán, amelynek az áldatlan következményeit hosszú évek óta nyögjük, hol erőteljesebben, hol kevésbé erőteljesen jelen van a magyar társadalomban, egyszer ki kell mondani magyarul és világosan, hogy mik azok, amik a magyar társadalom számára már nem elfogadhatók. Azzal együtt, hogy erre minket nemzetközi kötelezettség és a Magyar Törvénytár részeként elfogadott törvény is kötelez.
Ezért én arra kérem képviselőtársaimat, azokat, akik egyáltalán nem óhajtják ezt a törvényjavaslatot támogatni, hogy gondolják ezt át, és a parlamentben a plenáris ülésen fejtsük ki az ezzel kapcsolatos álláspontunkat.
Köszönöm szépen; visszaadom a szót.
ELNÖK: Én pedig visszaadom az elnöklést.
(Az ülés vezetését dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nehéz ebben az ügyben politikai szempontoktól mentes véleményt alkotni akkor, ha magából a javaslatból is kiderült meg most az elnök asszony által elmondottakból is az derül ki, hogy nem jogi vitát kíván lefolytatni ebben a Szocialista Párt, hanem egy politikai vitát kíván lefolytatni. Ez abból derült ki számomra, hogy például azoknak az érvelését, akik azt mondják, hogy a holokauszttagadást jogilag ne büntessük, ítélje el a társadalom a holokauszttagadást, de az jogilag ne legyen büntethető, ezeknek az érvelését mint valami antidemokratikust utasítja el; vagy már nem emlékszem pontosan, hogyan fogalmazott az elnök asszony, de valahogy úgy fogalmazott, hogy kötelességünk lenne megalkotni ezt a törvényt. Szögezzük le, hogy nagyon komoly liberális gondolkodók, de akár más alapról is megközelítve azt állítják, hogy a butaságot nem büntetni kell, hanem érvekkel kell a butaság ellen harcolni.
Úgyhogy azért szögezzük le, hogy az, aki nem akarja büntetni a holokauszt tagadását, az még nem holokauszttagadó, sőt lehet, hogy nagyon is egyetért azzal, hogy el kell ítélni a holokauszt tagadását - de nem feltétlenül jogi eszközökkel kell elítélni. Szerintem itt lóg ki a lóláb, hogyha valaki olyan érvelést használ egy ilyen vitában, amely valamilyenfajta politikai vagy morális alapról közelíti meg ezt a jogalkotást, és úgy tekinti, hogy ez egy jogalkotási kötelezettség. Én nem gondolom, hogy ez egy jogalkotási kötelezettség. Egyébként azt gondolom, hogy valószínűleg a magyarországi zsidóságnak nem az a legnagyobb problémája, hogy túl sok a holokauszttagadó, hanem hogy túl sok vagy sok - ez bizonyos értelemben relatív - az antiszemita. A holokauszttagadás az antiszemitizmus megnyilvánulási formái közé tartozik, és csak egy megnyilvánulási formája, és ennél sajnos sokkal durvább megnyilvánulási formái is vannak az antiszemitizmusnak. De úgy gondoljuk, hogy a holokauszt tagadása európai példák alapján valóban abba a körbe tartozhat, amit alkotmányosan büntethetővé kell tenni.
Az összes többi kérdést ettől érdemes szétválasztani. És kérem, tényleg elemezzék azt a szöveget, amelyet benyújtottak: az a szöveg nem alkalmas arra, hogy egy mindenki számára biztonságos jogértelmezést adjon. Abban a szövegben számos bizonytalanság van. Nem véletlen, hogy egyébként ezeket a típusú javaslatokat már sem a gyülekezési jognál, sem az egyesülési jognál nem sikerült érvényesítenie azoknak, akik ezt javasolják. Most tehát azzal próbálkozik a szocialista frakció, hogy amit a gyülekezési törvényben nem változtatott meg az Országgyűlés, azt most megpróbálja az alkotmányban megváltoztatni. De hát éppen ezért élek a gyanúperrel, hogy amivel itt találkozunk, ez a javaslat egy politikai termék, ez a Szocialista Párt politikai terméke. Ennek semmi köze egyébként az érintett személyek kegyeleti jogaihoz és emberi méltóságához. Ha a Szocialista Párt valóban úgy gondolná, hogy ezekben a kérdésekben alkotmánymódosításra van szükség, akkor törekedne arra, hogy megteremtse az egyetértést ezekben a kérdésekben. De úgy látom, csak vagy-vagy állapotra helyezkednek az előterjesztők. Ebben a formában viszont szerintem ez a politikai küzdelem lefolytatható, de azok lesznek ennek a vesztesei, akik egyébként tényleg várnának valamit a törvényhozástól, hogy lépjen az ő ügyükben.
Úgyhogy én arra kérem, hogy akkor próbáljunk jogászi szemmel nézni ezekben az ügyekben, próbáljunk olyan kategóriákat alkalmazni, amelyek jogilag is világossá teszik a helyzetet. Én más hasonló próbálkozásoknál is elmondtam, hogy az Alkotmánybíróság alkotott bizonyos világos korlátokat, a véleménynyilvánítási szabadság elé korlátokat állított. Ilyen az emberi méltóság védelme vagy ilyen a közösségek méltóságának a védelme. Ezekben a javaslatokban nem ez van; ezekben a javaslatokban bizonytalan, a XXI. században részben értelmezhetetlen jogi fogalmak, részben pedig zavaros fogalmak vannak. Ezt próbáltam a katonai jellegű szervezettel bemutatni, hogy a magyar jogrendszerben nincs katonai jellegű szervezet, mert a katonai jellegű szervezet a katonaság. Vannak olyan szervezetek, amelyek külsőségeikben vagy akár belső viszonyaikban hasonlítanak valamilyen katonaságra. De hát könyörgök, ezen az alapon, ilyen formális alapon tiltani alapvető szabadságjogokat, ez nagy butaság lenne! Éppen a mai ülésünkön tárgyaltunk a polgárőrségről, végignéztem ezt a szöveget: ebbe a tiltásba a polgárőrség is beletartozhatna, a katonai jellegű szervezet bizonyos formai kritériumait magán viseli egy közbiztonság civil védelmére létrejött szervezet.
Összefoglalva: ha úgy gondolják, hogy ebben a kérdésben szükséges lenne az egyetértés, márpedig alkotmánymódosításhoz minimum egy kétharmados egyetértés kell, akkor folytassuk le azt az eljárást, amelyet én javasoltam, hogy bizonyos kérdéseket különválasztunk. Ne tegyék ezt a politikai árukapcsolást! Ez nem használ magának az ügynek, az ügynek nem használ egy ilyen politikai árukapcsolás. Nyilván nem lehet az elmúlt évek visszás társadalmi jelenségeit egyetlen alkotmánymódosításban megfogalmazni, megoldani pedig különösen nem lehet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Én Répássy alelnök úr azon fejtegetésével vitatkoznék, hogy itt döntően egy politikai dokumentumról van szó.
Természetesen minden jogalkotási termék valamilyen politikának a kifejeződés. Ebben az esetben azonban Magyarországot becikkelyezet nemzetközi szerződések kötelezik meghatározott magatartásoknak akár alkotmányos szinten történő tiltására. Korábban, amikor egy másik alkotmánymódosító törvényjavaslatról vitatkoztunk, már kifejtettem azt, ami egyébként ennek a törvényjavaslatnak az indoklásában is olvasható, hogy Magyarországot az 1969. évi 8. számú tvr.-rel, valamint az 1976. évi szintén 8. számú tvr.-rel becikkelyezett nemzetközi szerződések kötelezik arra, hogy azokat a magatartásokat tiltsa, amelyek ebben a törvényjavaslatban is megtalálhatóak. Én most nem térnék ki a párizsi békeszerződés taglalására, tudniillik nemzetközi szerződések közül a békeszerződések azok, ahol mindig vitatkoznak, hogy a rebus clausula alapján a hatálya meddig terjed, meddig nem terjed. De ha figyelembe vesszük ezt a két, 1969-ben, illetve 1976-ban becikkelyezett nemzetközi szerződést, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországnak ezen a területen már legalább negyvenéves mulasztása van; persze a 62 évet is el tudom fogadni egy más megközelítésben. Ez pedig azt jelenti, hogy már eldöntött ügyekhez kellene hozzáigazítani alkotmányos szabályokat.
Az nem megfelelő érv véleményem szerint - de már korábban is kifejtettem -, hogy az Alkotmánybíróság, mondjuk, a 30/1992-es határozatának indoklásában hogyan foglalt állást, tudniillik az Alkotmánybíróság is alá van rendelve az alkotmánynak. Abban a pillanatban, ahogy ezt az alkotmánymódosítást elfogadjuk, akkor az Alkotmánybíróság sem tud már úgy érvelni, ahogy eddig érvelt. És ebben tulajdonképpen nincs semmiféle probléma, hiszen az Alkotmánybíróság döntései és a döntéseinek az indoklása addig érvényes, ameddig a hatályos alkotmány értelmezésének megfelelnek azok. Amikor már nem felelnek meg, akkor természetesen az Alkotmánybíróságnak is más álláspontot kell kialakítani.
Nem térnék ki más kérdésekre, így például arra sem részletesen, hogy önkényuralmi rendszer alatt mi értendő, mert például nagyon sokan úgy ítélik meg, hogy a Horthy-rendszer nem volt önkényuralmi, annak következtében 1944. október 16-áig nem beszélhetünk önkényuralmi rendszerről, miközben a deportálásokat döntően a Horthy-rendszer alatt bonyolították le; igaz, hogy német megszállás mellett, de hát korábban is volt a munkaszolgálatos megkülönböztetés, amelynek szintén rendkívül sok volt az áldozata.
Végezetül egyetlenegy mondat arra vonatkozóan, hogy Magyarországon marginális-e az antiszemitizmus avagy sem. Korábbi években végzett felmérések szerint magát nagyon erősen antiszemitának mondta 5 százalék és antiszemitának 30 százalék, összesítve tehát 35 százalék. Ez persze marginális ahhoz képest, hogy a romákat több mint 60 százalék ítéli meg negatívan.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm. Gál Zoltán!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Egyedül, azt hiszem, Tóth András az, aki rendelkezik a párizsi békeszerződés szövegével, úgyhogy voltam olyan erőszakos, hogy elkértem tőle. Engedjék meg, hogy azt a bizonyos 4. cikkelyt fölolvassam, már csak azért, mert úgy tűnik, a későbbi vitában néhány képviselőtársamnak változtatni kell a véleményén.
Ez a 4. cikkely így szól: "Magyarország, amely a fegyverszüneti egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű, politikai, katonai vagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az egyesült nemzetekkel szemben ellenséges propagandát - ideértve: revizionista propagandát - fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan effajta szervezetek fennállását és működését, amelynek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól."
Szóval azt hiszem, lehet majd ennek a passzusnak az alapján meditálni, hogy most ez a katonai jellegű kifejezés egy olyan, Istentől elrugaszkodott valami... (Dr. Salamon László: Ez hatályban van, nem?) Ez hatályban van. (Dr. Balsai István: Akkor mi a probléma? - Dr. Bárándy Gergely: Hozzá kéne igazítani a jogrendünket, az a probléma!)
ELNÖK: Szerintem tartsuk be a parlamentáris formákat a parlamentben, úgyhogy Gál Zoltáné a szó.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Hát ezzel mi a probléma, kérem szépen! Az a probléma, hogy lehet-e különbséget tenni ilyen-olyan szervezetek között attól függően, hogy most éppen politikailag mi a hasznom vagy mi a nem hasznom belőle. Meg hogy el lehet meditálni azon, hogy a "katonai jellegű" kifejezés jogilag értelmezhetetlen, és a "katonai színezetű" szervezet ezek szerint jogilag mégiscsak értelmezendő.
Ezzel csak azt akartam jelezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a fantázia ezekben a kérdésekben valóban szinte korlátlan, és lehet mindenre igennel meg nemmel válaszoló megoldásokat találni, legalábbis formálisan mellette érvelni. De a dolognak a lényege mégis talán az, hogy - hogy is mondjam... -, szóval akarunk-e egy normális országot; nem tudok más kifejezést találni. Jelen pillanatban úgy tűnik, ahhoz, hogy ez a normalitás kiépüljön vagy bekövetkezzék, ehhez kell ilyenfajta szabályozás, amelyet javasolnak képviselőtársaim. Lehet, hogy más viszonyok, más kultúra, más politikai erőviszonyok között talán nem lenne rá szükség, de ma megítélésem szerint szükség van, és a jövőt tekintve, azt hiszem, ez mindenkinek az érdeke lenne.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Szakács Imre!
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tőlem távol áll, hogy bárkit a Szocialista Párt tagjai közül itt megsértsek vagy úgy érezze, hogy ez ellene megy; most elsősorban Gál Zoltánra gondolok. Akkor ezek szerint nem voltak az előző hatvan évben meglévő magyarországi pártok, rendszerek normálisak? Önök visszautalnak a párizsi békeszerződésre. 1990 előtt miért nem tették ezt meg? Itt most azért fordulok Gál Zoltán képviselőtársunkhoz, mert ő abban az előző rendszerben is fontos pozíciót töltött be. Tehát miért nem akkor tették meg ezt a javaslatot? Miért nem tették meg önök, szocialisták az alkotmány módosítását 1994-98 között, amikor önöknek a szabad demokratákkal közösen kétharmados többségük volt a parlamentben? És akkor is kötelezte a Magyar Köztársaságot ez a bizonyos párizsi békeszerződés, hogy ezt a szabályt meghozzák.
Én csak azt nem értem - és tényleg ne értsenek félre, ez nem egy politikai odacsapás vagy szembenállás -, tehát én azt nem értem, hogy amikor megvolt a lehetőség, és ezek a feltételek ugyanúgy rendelkezésre álltak, mert önök a párizsi békeszerződésre hivatkoznak, amely a negyvenes évek közepén történt, miért nem akkor tették ezt meg. Miért most halaszthatatlan ez a dolog?
A félkatonai szervezetre vagy katonai jellegű szervezetre, én úgy tudom, ebben megint csak volt egy közjogi döntés, hogy a munkásőrség megszüntetése óta Magyarországon ilyen nincs. Az volt az utolsó ilyen félkatonai vagy katonai jellegű szervezet. Ennek a feloszlatása gyakorlatilag ezt a kérdést innentől kezdve megint csak egy értelmezhetetlen kategóriába viszi bele.
S még egyszer mondom, elnézést, nem politikai vitát akartam ezzel, de nem értem ezt a hozzáállást.
ELNÖK: Faragó Péter!
DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP): Köszönöm szépen. Nekem tulajdonképpen csak egy kérdésem van, egy költői kérdésem. De úgy kíváncsi lennék a Fidesz álláspontjára a katonai színezetű szervezetek vonatkozásában, ha mondjuk, Magyarországon a Várban vagy a Kossuth téren megjelenne egy olyan egyenruhás szervezet, amelyik mondjuk, az ötvenes évek Rákosi-idejének a katonatiszti egyenruhájában, ami ugyanaz, mint a sztálini katonatiszti egyenruha volt, és ilyen katonatiszti egyenruhában masíroznának le s fel a magyar történelmi Várban - a Fidesz vajon ekkor mit szólna? (Dr. Balsai István: És a rendőrség?) Erre kíváncsi lennék.
Gondolom, Gál képviselő úr majd megválaszolja, képviselő úr, de azért egy fél mondatot engedjenek meg, hogy '90 előtt miért, meg hogy '90 előtt nem volt aktuális. Lehetett volna, csak nem lett volna értelme, mert nem volt ilyen fasiszta jellegű Magyar Gárda Magyarországon, és nem volt ilyen jellegű holokauszttagadás Magyarországon. De gondolom, képviselő úr erre majd megválaszol.
ELNÖK: Salamon László!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök asszony. Maradnék a szigorúan alkotmányjogi megközelítések körében.
Gál Zoltán felvetett egy olyan kérdést, amely valóban jogi elemzést kíván. Szerintem a párizsi békeszerződést törvény hirdette ki, és ez a törvény hatályban van. Ebből következik, hogy a párizsi békeszerződésben foglalt rendelkezéseket élő törvényként kell alkalmazni. Ezért szóltunk közbe, hogy mi a probléma, mert e jogi helyzet lehetővé teszi azt, hogy azokat a szervezeteket, amelyek az idézett passzus alá esnek, ma betiltsák. Meg kell indítani az eljárást az ügyészségnek, az egyesülési jogról szóló törvény ezt az eljárást világosan szabályozza; az ügyészség gyakorolja azt a törvényességi felügyeletet, amely alapján ha valamilyen egyesület vagy társadalmi szervezet - a pontos jogi terminus technikus szerint - nem felel meg a magyar alkotmányos berendezkedésnek, márpedig a párizsi békeszerződés e rendelkezéseket beemelte a magyar alkotmányba, ezt nekünk már nem kell újból elvégezni, akkor, kérem szépen, ha nem felel meg egy szervezet a magyar alkotmányos rendelkezésnek, meg kell indítani az eljárást, és a bíróság el fogja bírálni, hogy az adott szervezet aláesik-e a tiltó rendelkezésnek. Ha igen, akkor végig fogja vinni, és jogerősen be fogja tiltani. Hát ha más nem, akkor ez aztán igazán jogalkalmazási kérdés!
Azt el tudom képzelni egyébként, hogy a kategóriák értelmezése okozhat problémát. De ehhez képest ez az alkotmánymódosítási szöveg ettől egy jottányival sem jobb. És még egyszer mondom: nem jogalkotási kérdésről van szó. A párizsi békeszerződés hatályos, kihirdetett törvénnyel a magyar belső jog ma élő része - alkalmazni kell, és kész.
ELNÖK: Répássy Róbert!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Én csak erre a félkatonai vagy katonai színezetű, katonai jellegű megnevezésre akarok utalni. Ha Szakács Imre nem szólt volna hozzá, én is a munkásőrséget hoztam volna föl példaként. A munkásőrség volt egy olyan, egyébként az akkori értelemben vett gyülekezési jog vagy inkább egyesülési jog alapján létrehozott félkatonai szervezet, amely felfegyverzett, kiképzett, gyakorlatilag egy pártmilícia volt.
Annyiban igaza van Csiha Juditnak, aki a 62 évre utal vissza, hogy ha ez az alkotmányos szöveg hatályban lett volna már, mondjuk, 1949-ben ez lett volna az alkotmány szövege, akkor valószínűleg a Magyar Szocialista Munkáspártot, illetve jogelődjeit betiltották volna, és valószínű, hogy a munkásőrséget feloszlatták volna, és valószínűleg az Ifjú Gárdát is feloszlatták volna. Ha ez a szöveg lett volna érvényben. Ez is mutatja egyébként, hogy az önkényuralmi rendszerek egylényegűek voltak; az önkényuralmi rendszerek által elkövetett bűnök ma, a demokratikus jogállamban egy platformon elutasíthatóak. Ez az, ami motivál bennünket akkor, amikor azt a bizonyos egy mondatot támogatjuk ebben.
Azt hiszem, a politikai vitát nem érdemes még azzal színesítenünk, hogy egymás múltját keresgéljük, de azért azt szeretném leszögezni, hogy a közszereplők múltja és különösen a politikai múltja közérdekű adat. Tehát senki ne tekintse személyeskedésnek, ha mondjuk, akármelyikünknek, akár az én közszereplői múltamat, a '90 előtti közszereplői múltamat vájkálná valaki, csak nyugodtan, lehet, de ez közérdekű adat. Tehát kérem, ne azzal tekintsünk már egymás múltjára, hogy erről nem beszélhetünk, és ez valami tabutéma lenne, hogy 1990 előtt ki mivel foglalkozott. Szerintem elég jelentős közérdekű adatnak minősül az, hogy egy közhatalmat gyakorló szereplőnek milyen múltja volt az egyébként önkényuralminak nevezett rendszerben.
ELNÖK: Gál Zoltán!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Nem gondoltam volna, hogy Répássy képviselőtársamnak is kell válaszolnom. Egyáltalán nem izgat engem, hogy Szakács képviselő úr a múltamat előhozta. Húsz éve politizálok a demokratikus Magyarországon, és még azt is mondhatnám, hogy talán az itt ülőkhöz képest ilyen-olyan okból - és ezt nem a magam dicsőségére mondom - talán több közreműködésem volt ennek a rendszernek a kialakításában, mint másoknak. Ezt csak azért mondom, mert én egyáltalán nem vagyok megsértődve, hogy a múltamat emlegetik. Ez a húsz év arra is megtanított, képviselőtársaim, hogy az esetek döntő nagy többségében akkor hozzák elő a múltamat, amikor a vitában úgy tűnik, mintha nekem több igazságom lenne. Soha máskor ezt elő nem hozzák. Nem akarom erre a helyzetre is ezt érvényesíteni, de mondom, ez a húszéves tapasztalatom, hogy a múltam mindig akkor jön elő, amikor talán nem egészen rosszul érvelek.
Ami pedig a dolog lényegét illeti, kérem szépen, van párizsi békeszerződés, a '47. évi nem tudom, hányas; és van szocializmus vagy volt szocializmus meg volt munkásőrség. Az most más kérdés, hogy ez húsz éve nincs, munkásőrség sincs. De azt kell észrevenni azért képviselőtársaimnak, azon hosszan lehetne megint meditálni, hogy miért, de hogy ma Magyarországon katonai színezetű szervezetek faji alapon vonulnak, ez tény! Lehet erre azt mondani, hogy kérem, itt van a párizsi békeszerződés szövege, és akkor intézkedjünk, meg lehet azt mondani, hogy csináljunk világos, egyértelmű, a legmagasabb rangú jogi normában szabályt, amely egyszer s mindenkora világos üzenetet, a bíróságoknak is egyértelmű, az Alkotmánybíróságnak is egyértelmű utasítást ad, és lehet azt mondani, hogy erre nincs szükség. De itt összekeverni a munkásőrséget 2009-ben a Magyar Gárdával és annak a filozófiájával, szerintem annak nincs semmi értelme. Hát mi értelme? Fenyegeti onnét a magyar demokráciát valami? Nem fenyegeti. Honnét fenyegetik a magyar demokráciát? Az fenyegeti, hogy bizonyos szervezetek faji alapon - és ha már a faji alapot mondom, a holokausztnál is ez lényeges megítélés, hogy 6 millió embert gyilkoltak meg szervezetten, faji alapon, és a mai magyar valóságban ez a faji alapú politizálás, hogy finoman fejezzem ki, jelen van. Tiltakozni kell ez ellen? Igen. Úgy tűnik, hogy ehhez szükség lenne egy világos, egyértelmű, alaptörvényi szabályra. Szerintünk erre szükség lenne. Mások szerint, úgy tűnik, nincs szükség. De ehhez nem kellene, tisztelt képviselőtársaim, ilyen nagyon nyakatekert jogi okfejtéssel előjönni, mert ez szerintem inkább gyengíti az érvelésüket vagy a helyzetmegítélésüket, mintsem erősíti.
ELNÖK: Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Először Balsai képviselőtársam felvetésére reagálnék nagyon röviden.
Valóban, a hatályos jognak a része az 1947. évi XVIII. számú törvénycikk, de ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy ez nem élő jog, ezt nem alkalmazzák, és ez mindaddig nem lesz élő jog és addig nem fogják alkalmazni, amíg az Alkotmánybíróságnak a 30/1992-es határozatában szereplő indoklás létezik, és ez egészen addig létezni fog, amíg maga az alkotmány módosítása ezt nem írja felül. Ugyanúgy nem élő jog az 1969. évi 8. számú és az 1976. évi 8. számú törvényerejű rendeletekkel becikkelyezett két nemzetközi szerződés sem.
Ugyanakkor azt is egyértelműen látni kell, hogy a történelem folyamán különbséget kell tenni különféle kvázi katonai, félkatonai és egyéb jellegű szervezetek között. Itt elhangzott az, hogy a XXI. században bizonyos fogalmak nem értelmezhetőek. A XX. században voltak párthadseregek, nemcsak a munkásőrség létezett párthadseregként; mondanék két példát erre, mind a kettő Ausztriából való, 1919 és 1938 közötti időszakból. A Keresztényszociális Pártnak, a mai Néppárt elődjének volt a szervezete a Heimwehr; ez egy félkatonai szervezet volt, mindenki tudta. A Szociáldemokrata Pártnak pedig félkatonai szervezete volt a Schutzbund, amelynek egyik vezetője Theodor Körner tábornok, aki 1951-57-ig osztrák köztársasági elnök is volt. A XX. században elfogadott volt egy ilyesfajta megoldás, és a pártoknak voltak ilyen szervezetei, többpártrendszerben is meg egypártrendszerben is. A XXI. században azonban az Európai Unión belül az ilyen jellegű intézmények már nem elfogadhatóak, mert ezeken a történelem túlhaladt.
Tehát nem érdemes a múltba ilyen szempontból visszatekinteni; más szempontból persze igen, hogy tudjuk, hogy ezeknek mi volt a funkciója, mi volt a tevékenységüknek a hatása. Ma azt kell megnéznünk, hogy a Magyar Gárda, és nemcsak a Magyar Gárda, hanem a Nemzeti Arcvonal, a Nemzeti Őrsereg és más hasonló szerveződések milyen funkciót akarnak betölteni. A Magyar Gárda meghatározó vezető személyiségei fogalmaztak úgy, hogy mivel a Magyar Honvédség erőtlen a magyar érdekek megvédésére, ezért például a környező országokkal szembeni fellépés során, az onnan származó fenyegetések elhárítása érdekében a Magyar Gárdának vannak feladatai. Az ilyen feladat pedig egyértelműen katonai, még csak nem is katonai jellegű, még akkor is, ha a gárda felfegyverzése, legalábbis az én ismereteim szerint még nem haladt előre. De vannak olyan szervezetek, amelyek például már gyakorlatoznak; hogy milyen fegyverekkel, erről a sajtó vitatkozik.
Az alapkérdés az, hogy akarunk-e ilyen kérdésben valamit lépni vagy nem akarunk. Ha nem akarunk, persze mindig megtaláljuk az érveket, hogy volt valaha a munkásőrség is - ugye, ehhez hozzátehetném, hogy volt Heimwehr is, volt Schutzbund is, volt SA is, volt számos más szervezet is, de nekünk ma a jelen problémáival kell foglalkoznunk. Ezeket a problémákat vagy meg akarjuk oldani, vagy nem akarjuk megoldani. Vagy megvan ehhez a politikai akarat, vagy nincs meg ehhez a megfelelő politikai akarat. Ez az eldöntendő kérdés.
ELNÖK: Salamon László!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Csak egy mondat ahhoz, amit Wiener György mondott. Nemcsak a párizsi békeszerződés tiltja bizonyos szervezetek működését - még egyszer mondom: jelenlegi törvényes rendelkezések szerint jogalapot teremtve ezen szervezetek betiltására -, hanem a magyar alkotmány társadalmi szervezetekre vonatkozó rendelkezéseiben egy külön rendelkezés szól arról, hogy párt fegyveres testületet nem hozhat létre. (Dr. Wiener György: Nem ezt mondja.) Lehet, hogy szó szerint nem pontosan idéztem; nem teszi lehetővé azt, hogy párt fegyveres szervezeteket működtessen. (Dr. Répássy Róbert: És a gyülekezési jog is tiltja.) A gyülekezési jog a békés gyülekezést engedi, a békés gyülekezés számára ad lehetőséget.
Én tehát változatlanul azt gondolom, hogy azok a problémák, amelyekről itt most a holokauszttagadáson kívül beszélünk, alkotmányosan és a törvényes jogrend területén megoldottak. Legföljebb azt lehet vizsgálni, hogy mennyire határozottak a jogalkalmazók föllépései, mert ez nyilván jogalkalmazási kérdés, és azt elfogadom, hogy fölvethet problémákat. Ismerünk folyamatban lévő bírósági eljárást, amikor jogerősen betiltó határozat született szervezetet illetően, fellebbezés alatt áll az ügy. El fog dőlni nyilvánvalóan, hogy mi a jogi helyzet, tehát ennek a kérdésnek a jogi rendezését is az igazságszolgáltatás ki fogja mondani. Nyilván ott is vannak viták, hogy más egy egyesület vagy más a testület, én ezt a sajtóból felületesen ismerem csak, ennek a részleteit nem ismerem, csak a sajtó híradásaiban találkoztam az ezzel kapcsolatos vitának az elemeivel. De még egyszer mondom: az előadott problémát jogilag, alkotmány szintjén is és törvényalkotási szinten is többszörös értelemben - párizsi békeszerződés mint törvénnyel kihirdetett és a magyar belső jog részévé tett békeszerződés, másrészt egyéb törvények, egyesülési jogról szóló törvény, gyülekezési jogról szóló törvény -, szerintem ezek ezt a kérdést jogi szinten tisztába tették és rendezik.
ELNÖK: Köszönöm. Több jelentkezőt nem látok.
Az előterjesztők képviseletében Bárándy Gergelyé a szó.
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) reflexiói
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Két szempontból is kicsit könnyebb helyzetben vagyok. Egyrészt mert talán, figyelembe véve az én múltamat, ellenzéki képviselőtársaim sem fognak politikai elfogultsággal vádolni, bár persze kisdobosi és úttörőszövetségben betöltött őrsvezető-helyettesi megbízatásomat nyilvánvalóan a szememre lehet majd vetni. Másrészt pedig képviselőtársaim elmondtak sok olyan érvet, amelyek ellenérvek a vitában felmerült ellenzéki bírálatokra, azonban maradt még néhány olyan, amelyet szükségesnek tartok kiemelni.
Szóba került a párizsi békeszerződés; erre Wiener képviselőtársam részben már megválaszolt, elmondta, miért nem lehet olyan módon alkalmazni, ahogy azt Salamon László képviselő úr fölvetette a mai vita során. Salamon képviselő úrnak az alkotmányjogi ismereteit én nagyra becsülöm, mindazonáltal arra fölhívnám a figyelmet, hogy bizonyos, talán mértékadónak tekinthető személyek és szervezetek másként látják ezt. Másként látja ezt a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság, másként látja az Európa Tanács és másként látja ezt egyébként olyan alkotmánybíró, aki nemzetközi közjogász professzor, és még egyéb alkotmánybírák is.
Másrészt a párizsi békeszerződésre hivatkozva én borzasztóan kíváncsi lennék arra, hogy Salamon képviselőtársam miként képzeli el a büntetőjogi felelősségre vonást például a holokauszttagadók ügyében. Mert én nem hiszem, hogy ez megállná a helyét. Nem hiszem, hogy a büntető törvénykönyv módosítása nélkül, közvetlenül a párizsi békeszerződésre hivatkozva bárkit felelősségre lehetne vonni holokauszttagadás miatt. (Közbeszólások.) Én bátran kijelentem, hogy nem lehetséges. (Dr. Salamon László: Ezt támogatjuk! - Dr. Szakács Imre: Ezért támogatjuk is ezt a részét!) Rendben...
ELNÖK: Kedves képviselőtársaim, összefoglaló van!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Annak én örülök, ahogy képviselőtársaim informálisan szóltak nekem, miszerint is a holokauszttagadás büntethetőségét támogatják. Ugyanakkor ugyanez igaz a más társadalmi csoportok gyalázására és megsértésére is, aminek a tiltása egyébként szintén nemzetközi jogi kötelezettségünk. Tehát ezt a tiltást sem lehet megvalósítani. És ha jól értettem a felmerült érveket, ezt a szakaszt, ezt a rendelkezést az ellenzéki képviselők nem kívánják támogatni. Holott a párizsi békeszerződés alapján ezeket a magatartásokat sem lehet közvetlenül tiltani, amennyiben nem születik meg ez a módosítás.
Egy szó arról, hogy '90 előtt, tehát a nemzetközi egyezmény elfogadása óta miért nem volt ez rendezve. Nos, a válasz az rá, hogy volt rendezve. Rendben volt a jogi környezet, és megfeleltünk a nemzetközi szerződésnek. (Közbeszólások. - Az elnök megkocogtatja poharát.) Köszönöm szépen. Ugyanis 1992-ig, amíg az Alkotmánybíróság nem hozta meg a döntését, addig olyan jogi környezet volt Magyarországon, a büntető törvénykönyvben is, amely megfelelt a nemzetközi előírásoknak. Tehát azok a magatartások, amelyeket mi most szankcionálni kívánunk, szankcionálhatóak voltak. A '92-es alkotmánybírósági határozat változtatott ezen a helyzeten. Tehát Magyarország mindössze '92-től nem felel meg ezeknek a követelményeknek. És a kérdés második részére, miszerint is miért nem kívánt tenni a jogalkotó azért, hogy ez a helyzet megváltozzon, azt tudom rá válaszolni, hogy kívánt tenni a jogalkotó akkor valamit. És ez a valami egy büntető törvénykönyvi módosítás volt, ami pontosan erre irányult. '92-96 között nem lehetett azt tudni, tisztelt képviselőtársam, hogy az Alkotmánybíróságnak e témakörben pontosan milyen lesz a joggyakorlata. Az utána derült ki. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a jelenleg hatályos alkotmány szerint nem lehet a büntető törvénykönyvet alkotmánymódosítás nélkül ilyenformán kiegészíteni. Tehát az alkotmányozó hatalommal azért nem élt akkor a jogalkotó, mert úgy gondolta - és azt gondolom, akkor jogosan gondolta így és megalapozottan -, hogy ezt meg lehet oldani egy feles törvény módosításával. Mire pedig az a helyzet állt elő, hogy kiderült, hogy nem, akkor már senkinek nem volt ebben a parlamentben kétharmada. Tehát azzal vádolni vagy azt felvetni vagy szemére hányni a baloldali többségű jogalkotónak, hogy ezt a kérdést nem kívánta kezelni, azt gondolom, megalapozatlan.
Répássy képviselőtársam azt mondta, hogy ez, amit folytatunk, nem jogi vita. Messzemenőkig osztom ezt a nézetét: valóban, képviselő úr, nem jogi vita. És nem is szabad annak lennie. Ez egy igen komoly társadalmi kérdés, komoly erkölcsi kérdés, hogy ezt akarjuk-e megoldani vagy nem. Ha megvan a szándék bennünk, hogy megoldjuk, ha megvan a szándék bennünk arra, hogy a holokauszttagadást, a gyalázkodást bűncselekménnyé nyilvánítsuk, akkor innentől kezdve már valóban jogi vita bontakozhat ki, mert ennek egy jogtechnikai megoldását meg kell találnunk. A problémám nekem abban van, hogy a politikai elhatározás nincs meg az ellenzéki képviselőtársaimban. Mert azok nem jogi érvek, amelyeket hangoztattak, hogy melyik részét miért nem kívánják elfogadni, hanem kifejezetten politikai érvek; kifejezetten arra irányul, hogy le kell szűkíteni kizárólag a holokauszttagadás büntethetőségére ezt a problémakört, és a többiről nem kell beszélni. Nos, nekem ez egy probléma, valóban, egy olyan probléma, amely nem jogi természetű.
Hadd csatlakozzam Gál képviselőtársamhoz a vonatkozásban, hogy mit mond ki a nemzetközi egyezmény. Azokat a cselekményeket egytől egyig tiltani rendeli, kötelezi az államokat, hogy a jogrendszerüket úgy alakítsák ki, hogy azokat a magatartásokat tiltsák, ami ebben az alkotmánymódosító javaslatban szerepel. Igen, a gyalázkodást is, igen, a katonai jellegű szervezeteknek az ilyen módon való működését is. Ha ezzel a Fidesznek olyan jellegű problémája lenne csupán, hogy rossz a jogi megfogalmazás, akkor ezt egy módosító javaslattal lehetne kezelni, és a katonai jellegű szervezet helyett valami más fogalmat kitalálni, ami egyébként a nemzetközi egyezménynek megfelel. De felhívnám a figyelmet arra, hogy azon kívül is, amit Gál képviselőtársam idézett, és nagyon jól nyomon követhető az általa elmondottakból, hogyan került megfogalmazásra a katonai jellegű szervezet a nemzetközi egyezmények alapján, ugyanez érvényes a többi megfogalmazására is ennek a jogszabálynak. Ezek mind a nemzetközi egyezmény szóhasználatát veszik át, ahhoz kívánnak ragaszkodni, egyébként alkotmánybíró úr felvetése alapján.
Két percet kérek még.
Az egyik, amit Salamon képviselőtársam mondott, hogy a valóságtartalmára tekintet nélkül védi a véleménynyilvánítási szabadságot a hatályos alkotmány, és ez ezt változtatná meg: igen, tisztelt képviselőtársam, ezt változtatná meg. Ez a célunk ezzel a módosítással többek között. Ugyanis ez az alkotmánybírósági álláspont meghaladott már Európában. Ahogy már visszautaltam, most is utalok a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságra, amely azt mondja, hogy igenis, olyan véleményt, amely az egyezménnyel nem áll összhangban, azt nem védi. Tehát már meghaladottnak tekintette ezt a jogfelfogást Európa boldogabbik fele, és mi is szeretnénk ehhez a boldogabbik félhez e módon is csatlakozni, úgyhogy valóban, ezt is célozza ez a módosító javaslat.
És még egy: a TASZ álláspontja, amely valóban, mint ahogy az Eötvös Károly Intézet sem minősíthető jobboldali társadalmi szervezetnek, de szociáldemokratának sem, leginkább liberálisnak, ilyenformán az álláspontunk e tekintetben eltérő, mármint az övékhez képest. (Dr. Répássy Róbert közbevetésére:) Az a probléma, hogy egy ilyen butaságra majd egy megfelelő válasz kell hogy feleljen. Természetesen lehet dolgokat vitatni, olyat is, ami ostobaság. Hagyó Miklós képviselőtársamnak volt egy nagyon jó írása a Népszabadságban, amelyben kifejti, hogy kicsit más a helyzet azzal, amikor valaki azt mondja, hogy a Föld lapos, és akkor ezt majd meg fogják cáfolni egy tudományos vagy nem tudományos vita során, vagy saját magát teszi nevetségessé, mert ez éppen nem sért senkit. De ha a holokausztot tagadja valaki, az már bizony más emberek emberi méltóságát sérti, és itt van a nagy különbség a kettő között. És ezért kell ezt a véleményt az én meglátásom szerint korlátozni.
Mindezzel együtt tehát én úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha nem támogatják ezt a javaslatot, és valamiféle politikai alku tárgyává kívánják tenni (Dr. Balsai István: Milyen alkuról beszél?), akkor nagyon rossz nyomon járnak. Itt nem velünk kell megalkudni, itt a társadalommal kell megalkudni. Nem velünk kell alkudozni, hanem egyes társadalmi csoportok emberi méltóságát kell megvédeni, úgy, hogy ne lehessen a holokausztot tagadni, és úgy, hogy ne lehessen őket gyalázni. Mi erre tettünk indítványt, és nagyon kérem önöket, hogy ezt támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Két szavazás következik, elsőként a tárgysorozatba-vételről, másodikként az általános vitára alkalmasságról.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Aki az indítvány tárgysorozatba-vételét támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (12) 12 nem mellett tárgysorozatba vettük.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
És ki tartja általános vitára alkalmasnak az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem tartja alkalmasnak? (12) 12 ellenében általános vitára alkalmasnak tartjuk.
Köszönöm szépen, a napirend tárgyalását befejeztük.
Utolsóként tárgyaljuk a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, ahol is bizottsági módosító indítvány benyújtásáról kell döntenünk.
Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál a tárca képviselőjét. Van egy 19 pontból álló indítványsor, és van egy önálló indítvány, amelynek a bizottság általi benyújtásáról döntenünk kell.
Kérdezem az előterjesztőt, kiegészítenivalója van-e hozzá.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Üdvözlöm a bizottság tagjait. Tárcaálláspontot tudok egyelőre képviselni. Mindegyik kapcsolódó módosító indítvány szövege olyan, ami az eredeti módosító indítványok vagy az eredeti törvényjavaslat szövegét továbbfejleszti, és eljárási pontosításokat tartalmaz, valamint a csődvagyon megőrzését szolgálja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tudunk-e együtt tárgyalni a két papíron lévő indítványcsomagról? (Nincs ellenvetés.) Úgy látom, igen.
Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás következik. Aki az 1-19. pontokban szereplő javaslatsort, illetőleg a külön íven lévő, egy pontból álló módosító javaslat bizottság általi benyújtását támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (0) Ki tartózkodott? (12) 12 tartózkodás mellett az indítványokat, illetve az indítvány benyújtását elfogadtuk.
Köszönöm szépen. Ezzel a mai bizottsági ülésünket is befejeztük. A jövő heti viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 46 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea