AIÜB-21/2009.
(AIÜB-139/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2009. június 15-én, hétfőn, 10.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének tájékozódó jellegű meghallgatása *
Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének expozéja *
Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének válaszai, reflexiói *
A Magyar Televízió Közalapítvány létrehozásáról szóló 18/1996. (III.8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/9770. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/9355. szám); módosító javaslat megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám); bizottsági módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9554. szám); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat (T/9818. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9817. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
a) A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. május 11-ei ülésnapján elfogadott "A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről" szóló törvény (T/9024/15. szám) *
b) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat (T/9400. szám) *
c) A 2009. április 18-án, a budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/9491. szám) *
d) A Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/9435. szám, új/átdolgozott változat a H/9373. szám helyett) *
e) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/6767. szám) *
A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról szóló határozati javaslat (H/9386. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvényjavaslat (T/9797. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9796. szám, új/átdolgozott változat a T/9705. szám helyett; Göndör István (MSZP) képviselő önálló indítványa); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám; Lendvai Ildikó (MSZP) és képviselőtársai önálló indítványa); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9700. szám, új/átdolgozott változat a T/9208. szám helyett); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9876. szám); általános vita *
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A 2009. június 8-ai bizottsági ülésen tárgyalt interpellációk jelentéseinek elfogadása; döntés bizottsági önálló indítványok benyújtásáról *
Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9399. szám); az Országos Érdekérvényesítő Iroda beadványának megtárgyalása a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény alapján, első helyen kijelölt bizottságként *
Dr. Balsai István (Fidesz) tájékoztatója az ellenőrző albizottság kihelyezett üléséről *
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) dr. Ipkovich Györgynek (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) megérkezéséig dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) távozása után dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP) távozása után Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) távozása után dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) távozása után dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP) távozása után dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltje
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Gáll Tamás szakmai tanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Palik Edit osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Szittner Károly főosztályvezető-helyettes (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Polgár Ildikó (Önkormányzati Minisztérium)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kónya László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Kemény Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Filló Pál képviselő (MSZP)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10.00 óra)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm mai bizottsági ülésünkön képviselőtársaimat és megjelent vendégeinket.
Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttek szerint. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. (Nincs.) Amennyiben nincs, szavazás következik, előtte ismertetem a helyettesítési rendet: Mátrai Márta helyettesíti Navracsics Tibort, Ipkovich György Balogh Lászlót, én helyettesítem Csákabonyi Balázst, Horváth Zsolt Dorkota Lajost, Fülöp István Kerényi Jánost; egyelőre több helyettesítési bejelentés nincs. Megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk.
Aki tehát a napirendet elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk.
Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének tájékozódó jellegű meghallgatása
Elsőként tárgyaljuk a dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének tájékozódó jellegű meghallgatása tárgyú napirendünket.
Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a jelölési folyamatban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Baka urat meghallgatta, és az erről készült feljegyzés, illetőleg átirat és mellékletei a képviselőtársak rendelkezésére áll.
Köszöntöm a napirend alkalmával dr. Baka András bíró urat, és megkérdezem, kíván-e előzetesen szóban előadni valamit.
DR. BAKA ANDRÁS, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltje: Köszönöm a szót, elnök asszony, és köszönöm az alkotmányügyi bizottságnak is, hogy napirendre tűzte a meghallgatást. Úgy gondolom, néhány szót szólnék az elképzeléseimről, amennyiben elnök asszony ehhez hozzájárul.
ELNÖK: Parancsoljon!
Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének expozéja
DR. BAKA ANDRÁS, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltje: Köszönöm szépen. Szép hagyomány és alkotmányos tradíció az, hogy az alkotmányügyi bizottság meghallgatja a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára jelölt jelöltet, és nemcsak hagyomány, hanem ez egy fontos esemény is, hiszen ez a jelölt számára lehetőséget ad arra, hogy a koncepciót kifejtse, a bizottság tagjainak pedig alkalmat teremt arra, hogy alaposabban tájékozódjon a jelöltről és a jelölt elképzeléseiről.
Korábbi meghallgatásomban saját magam bemutatásával kezdtem; beszéltem szakmai életutamról, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében kutatóként folytatott munkámról, az Államigazgatási Főiskola főigazgatójaként végzett tevékenységemről, és részletesen szóltam arról a bírói tevékenységről, amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságán tizenhét évig folytattam. Úgy gondolom, a szakmai önéletrajzom a bizottság tagjainak a rendelkezésére áll, ezek ismertek. Azt hiszem, talán az az érdekes, hogy mit csináltam az elmúlt egy év alatt, az elmúlt tizenhárom hónap alatt, amikor a korábbi bizottsági meghallgatásom történt.
Bíró voltam, a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája; az elnöki bíró az ítélőtábla egyik igazgatási vezetője is. Bírói munkát végeztem, tehát ítélkeztem, hetente általában két napon vettem részt tárgyalásokon, tárgyaltam. Az elmúlt év májusában gyakorlatilag a törvénykezési szünetig különböző tanácsokban ültem; ezt én úgy nevezném, hogy az akklimatizációs periódus. Ezt követően a törvénykezési szünet után pedig a bírósági rendnek, az ügyelosztási rendnek megfelelően szabályszerűen az ítélőtábla polgári kollégiumának 8-as tanácsában ítélkeztem, peres ügyekben. A tárgyalt ügycsoport: iparjogvédelem, személyiségi jogi, szerzői jogi és szomszédos jogi perek, adatvédelmi kérdések; de azt mondhatom, hogy az ügyek túlnyomó részét a védjegybitorlással kapcsolatos ügyek tették ki. Ezekben az ügyekben lehetőségem volt a nyelvtudásom használatára, hiszen ezeknek az ügyeknek a jelentős része valamilyen külföldi szabályozással vagy az uniós joggal is összefügg.
A peres ügyek mellett ez év januártól önálló területet kaptam, megbízott tanácselnökként nemperes eljárásokban is eljártam, az általam vezetett tanács a társadalmi szervezetek, egyesületek, pártok, alapítványok bejegyzésével kapcsolatos ügyekben hozott döntéseket. A peres és nemperes eljárásokban folytatott ítélkező tevékenységem mellett feladatom volt az ítélőtábla vezetői, tanácselnökei számára szakértői-tanácsadói feladatokat ellátni. Ez a tevékenység az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint az Európai Bíróság döntéseinek figyelemmel kísérése és az ítélőtábla ítélkezését érintő határozatokról a bírák tájékoztatása volt. Tájékoztattam a tanács tagjait konkrét ügyek kapcsán a vonatkozó strasbourgi és uniós jogról, és ez a tájékoztatás kollégiumi üléseken is megtörtént, ahol a bírák széles köre számára tarthattam az új fejleményekről ismertetéseket.
Mint a polgári kollégium vezetője mellett működő elnöki bíró, igazgatási jogkörömben részt vettem a kollégiumi ülések előkészítésében, anyagokat készítettem a kollégiumi ülésekre, nemcsak a polgári kollégiumban, hanem az ítélőtábla közigazgatási kollégiumában is, legfelsőbb bírósági bírók részvételével előadást tartottam, anyagokat készítettem a Pp. vonatkozó rendelkezéseinek a megvitatásakor, és összehasonlító elemzéseket készítettem, hogy ez más országokban hogyan néz ki. Előadást tartottam különböző bírói szakmai szervezetek munkájában, így a szervezett bűnözés elleni egyesület munkájában, valamint a bírók nemzetközi területen való továbbképzésében meghatározó szerepet játszó, úgynevezett trénerbírók országos egyesületében is. Ma délelőttre ugyanerre az időpontra egyébként meghívásom volt a Fővárosi Bíróság polgári kollégiumának ülésére, hogy egy bizonyos kérdésről tájékoztassam a bírókat. A fentiek mellett panaszügyekkel, az ítélőtáblához érkezett panaszügyekkel foglalkoztam. Előadások tartásával képviseltem az ítélőtáblát nemzetközi rendezvényeken és más nemzetközi fórumok előtt.
Mindebből az az egyértelmű, hogy míg korábban tizenhét éves nemzetközi bírói és igazgatási gyakorlatom ellenére alapvetően kívülről ítéltem meg a magyar bíróságok tevékenységét, ma már hazai bíróként is, bírósági szervezeten belülről látom a bírói munkát, ismerem a kollégák, bírók és bírósági dolgozók tevékenységét.
Mindezt annak ellenére tartottam fontosnak előrebocsátani, hogy az eltelt időszakban a korábban kifejtett nézeteim alapvetően nem változtak. A korábban kifejtett nézeteim között - említem így az alkotmányügyi bizottság előtt kifejtett nézeteket - én akkor is azt mondtam, amit ma mondok: a bírósági igazgatást, a magyar bírósági igazgatást a bírósági önigazgatási modell keretei között tartom elképzelhetőnek. Ha elméletileg nézzük a dolgot, és ma is ezt mondom, mind az igazságügy-miniszter hatásköre alatt szervezett, mind pedig az elkülönült bírósági igazgatásnak megvan a létjogosultsága. Magyarországon a hagyományok az igazságügy-miniszter alatt szervezett igazgatás felé mutatnak; ez a rendszer működött a háború előtt és az elmúlt ötven évben is, egészen 1997-ig, amikor a bírósági reform eredményeképpen egy önigazgatási modell került bevezetésre. Elméletileg tehát mind a két modell elképzelhető. Én azért teszem le a voksomat az elkülönült bírósági önigazgatási modell mellé, mert úgy gondolom, a rendszerváltozás óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy hiányzik az államéletből még mindig az a stabilitás, amit az igazságszolgáltatás igényel. Nem lehet az igazságszolgáltatás rendszerét a politikai hullámzásoknak kitenni, különböző koncepcióknak, különböző elképzeléseknek, különböző igazságügy-miniszteri elképzeléseknek. Én azt hiszem, az igazságszolgáltatás alapkövetelménye a függetlenség, a kiszámíthatóság és a nagyfokú stabilitás kell hogy legyen, és erre Magyarországon pillanatnyilag akkor van lehetőség, ha az igazságszolgáltatás az önigazgatási modell keretei között működik. Én nem vagyok biztos benne, hogy ez mindig így lesz; én azt mondom, hogy jelenleg és az általam belátható időben talán ez a modell követendő.
A második alaptételem az, hogy a bírósági reform bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatait le kell vonni. Ez a munka már folyik, megtörtént. Ennek a munkának, a különböző tanulmányoknak, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban, a különböző szociológiai, egyetemi műhelyekben végzett munkának az eredményeképpen ma már rendelkezésre áll, hogy hol kellene változtatni a bírósági igazgatás rendszerén. A reformot folytatni kell e tapasztalatok alapján, és az igazságszolgáltatási rendszert megfelelően tovább kell fejleszteni.
Korábban sokat szóltam arról - itt is röviden szeretném megtenni -, hogy a bírósági tevékenység közpénzt használ fel, és a közpénz felhasználásának módjáról, mikéntjéről számot kell adni a köznek, mert ez minden demokráciában alapkövetelmény. A számot adás egyik formája az, hogy a bírósági tevékenység és a bírósági igazgatás átlátható legyen; a nyilvánosság erősítését én minden szinten és minden területen fokozottan figyelembe kívánnám venni. S hangsúlyozom, hogy a nyilvánosságnak önmagában is van egy minőségjavító szerepe. Ha valami a nyilvánosság előtt folyik, akkor az a köz figyelme alatt áll, és a köz kontrollt gyakorol felette.
Szükséges áttekinteni a tárgyalótermi nyilvánosság szabályait, összehangolni az idevonatkozó polgári eljárási és büntetőeljárási szabályokat. Ezek között különbségek vannak; más a szabályozás a büntetőeljárás területén és a polgári eljárás területén a tárgyalóteremre. Meg kell nézni, hogy adott esetben nem mentünk-e túl a tárgyalótermi nyilvánossággal a szükségesnél; figyelembe kell venni az idevonatkozó nemzetközi tapasztalatokat.
Szükséges, hogy a bírósági igazgatás is nagyobb nyilvánosságot kapjon. Erre magam is tettem javaslatot, az elmúlt meghallgatásomon javaslatot tettem arra, hogy az OIT egyébként zárt tárgyalási meghallgatási jegyzőkönyvét tegyék közzé. Azóta ez a gyakorlat, és ez szükséges adott esetben más területeken is.
Nagyon fontos kérdés, és strasbourgi szemmel nézve ez különlegesen érdekes: az ügyhátralék csökkentése, az ügyek számában, munkaterhében mutatkozó területi különbségek csökkentése. Ismerem az idevonatkozó statisztikákat, nem akarom a részletekkel a bizottság tagjait elhalmozni. Csökkenteni kell az ügyhátralékot, és ez nemcsak a többletforrások biztosításával, elektronizálással vagy adott esetben a fizetési meghagyások bírósági rendszeren kívülre való vitelével történhet, hanem más eszközei is vannak. Szükségesnek tartom, hogy az igazgatási vezetői munkát a bíróságokon erősítsük, az ügyintézési határidőket jobban betartsuk, és adott esetben, ha másként nem megy, akkor az illetékességi területek szükség szerinti megváltoztatása is elképzelhető.
Korábban kifejtettem, hogy az ítélkezés minőségének javítása, a magasabb szakmai színvonal elérése érdekében szükségesnek tartom a képzés és továbbképzés megújítását. Számos kritika ért a bírósági folyosókon - azt mondták, hogy iskolapadba akarom ültetni a bírókat újra. Nem erről van szó; arról van szó, hogy a képzést, tanfolyami képzést folyamatossá kívánnám tenni, és az eddigi opcionális megoldás helyett, tehát hogy mindenki jelentkezik az érdeklődésének megfelelő kurzusra vagy tanfolyamra, én bizonyos szakmai kurzusok elvégzését előírnám, azzal, hogy nyilvánvalóan minden bíró a maga területének, a maga ügyszakának megfelelően végezze el a kurzusokat. Ezeknek a kurzusoknak az elvégzését tartom reálisnak, a részvételt tartom reálisnak; a számonkérést a jelen pillanatban nem annyira. Ez túl sok energiát, pénzt igényelne, és ebből nincs. Energiából talán még lenne, de pénzből nincs; jelenleg is csökkenteni kellett a képzésre fordítandó időt, a képzési napok számát.
Az elmúlt év májusában szolgálati bíróság bevezetésére tettem javaslatot. A szolgálati bíróság nem tőlem származik, tehát nem vindikálom magamnak a szolgálati bíróság kitalálásának a jogát, de hogy be kell vezetni egy szolgálati bíróságot Magyarországon, azt szükségesnek látom. Erre egyébként az Európai Unióban is van példa; az Unió tisztviselőire vonatkozóan van egy úgynevezett administrative tribunal. A szolgálati bíróság pedig szükségképpen egy helyen, egységesen intézné el mind a fegyelmi, mind a munkajogi, mind az alkalmassági ügyekben való végső döntéseket, én azt hiszem, jelentős terhet és feladatot levéve igazgatási vezetők válláról, ugyanakkor egységes szempontok szerint dönthetne.
A bírói munka értékelése - ez egész Európában viharokat vált ki, ezek a viharok különbözőek. Finnországban a bírói munkát nagyon jól értékelik, és nagyon bevált rendszere működik a bírók értékelésének. Nagy-Britanniában, ahol hagyományosan magas a bírói pálya presztízse, ott nyilván ennek az értékelésnek a bevezetése nehezebben megy. Tehát számos megoldás van a bírói munka értékelésére. Magyarországon jelenleg is van egy értékelési rendszer, először három, aztán kétszer hat évben, egymás után hat évig értékelik a bírók tevékenységét. Én el tudom képzelni, hogy ez a kezdeti három év megmaradna, de emellett nemcsak további tizenkét évig, hanem egész életpályára kiterjedő bírói értékelési rendszert kellene bevezetni. Én nagyon szkeptikus vagyok azokkal a megoldásokkal szemben, amelyek túl rövid értékelést állapítanak meg. A bírói munkát értékelni kell, de vigyázni kell arra, meg kell találni a helyes egyensúlyt, hogy az az értékelés megfelelő egyensúlyban legyen a szükségletekkel és a követelményekkel. Én azt mondom, hogy a bírói munka értékelését nem három- vagy négyévenként, mert hiszen akkor befejeződik az egyik értékelés és kezdődik rögtön a másik, hanem mondjuk, hat- vagy nyolcévenként - ez nyilván mérlegelés kérdése - kellene lefolytatni. Ennek a technikája, gyakorlata bizonyos értelemben máris ismert. A kiterjesztés először bevezethető lenne, és aztán nyilvánvalóan a tapasztalatok birtokában tovább lehetne finomítani a rendszert.
Ami a Legfelsőbb Bíróságot illeti, szükségesnek tartanám a felülvizsgálati eljárás szabályainak áttekintését, szükség szerinti módosítását, a felülvizsgálattal támadható határozatok körének bizonyos szűkítését, különösen a polgári vagy a társadalombiztosítási területen. Erre vonatkozó javaslatokat a Legfelsőbb Bíróságon is készítettek, és különböző elképzelések vannak erre. Meg kell vizsgálni azt, hogy ez a felülvizsgálati eljárás mennyiben és milyen körben szükséges. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság jobban tudjon koncentrálni az egyik alapfeladatára, a jogegységre, és el tudok képzelni adott esetben a Legfelsőbb Bíróságon ezzel kapcsolatban bizonyos létszámcsökkentést is - bár ezt nagyon halkan mondom; a létszámcsökkentés mindig problematikus, és azonnal vitákat gerjeszt.
A Legfelsőbb Bíróság és a jogegység kérdése. A jogegység kérdésében nemcsak a Legfelsőbb Bíróságnak van tennivalója. A helyi bíróságok szintjétől a Legfelsőbb Bíróságig mindenkinek van jogegységi feladata. Olyan jogszabályi módosításokat kellene bevezetni, ami megerősítené az alsóbb fokú bíróságok szerepét a jogegység biztosításában, és a Legfelsőbb Bíróságnak is jogkört adna arra, hogy az alsóbb bíróságok számára javaslatot tegyen, hogy bizonyos kérdéseket, bizonyos területeket vizsgáljanak jogegységi szempontból. Jelenleg is működik a Legfelsőbb Bíróságnak ez a fajta tevékenysége, de szívességi alapon, tehát kérelemre, szívességi alapon történik. Szükséges az, hogy ez a jogegységi munka intézményesítve, jogszabályokon alapuljon.
A jogegységnek különleges szerepe van. Itt csak azt mondanám, hogy Strasbourgban öt tanács működött párhuzamosan, igaz, hogy évente 55 ezer ügy érkezett, de komoly, nagy feladatot jelentett az, hogy a tanácsok között az ítélkezésben a harmóniát biztosítsa, hogy hasonló ügyben hasonló döntés születik. Nem tévesztendő össze a jogegység kérdése az ítéletek, az ítéletkiszabás kérdésével: a jogegység a jogkérdésben való harmonizációt jelent. S ha öt tanács jogegységét biztosítandó ez ilyen nagy munkát jelent, akkor el lehet képzelni, hogy egy ország bíróságainak az egységes ítélkezése milyen nehezen és milyen komoly, felelősségteljes munkával biztosítható.
A jogszabályok tervezete, törvényjavaslatokról való véleménynyilvánítás legfelsőbb bírósági jogkör és feladat. Ez a tevékenység most is van; azt mondhatnám, már nagyon régen, amióta a jogéletben én valamilyen szerepet játszom, mindig azt a panaszt hallottam, hogy megérkezik a bíróságra egy ügy, és azt tulajdonképpen egy-két napon belül vagy nagyon rövid időn belül véleményezni kell. Én úgy hiszem, mind a vélemény elkészítése, mind a vélemény figyelembevétele ilyen körülmények között formális. Szükségesnek tartanám, hogy az Igazságügyi Minisztérium és a Legfelsőbb Bíróság egy megfelelő mechanizmust alakítson ki, hogy elég idő legyen erre. Tudom, hogy a törvényhozást a törvényhozás adott esetben sürgős szempontjai érdeklik, a Legfelsőbb Bíróságot pedig nyilvánvalóan a törvényalkotás segítési szándéka vezeti, hogy minél alaposabb és megalapozottabb jogszabályok szülessenek. Itt a közös érdeket kellene megtalálni valamiféle egyeztetéssel és az eljárás valamiféle intézményesítésével.
Szándékosan hagytam a legvégére a bírósági központi igazgatás kérdéseit. A múltkori meghallgatásomon is mondtam, azóta is az a véleményem, hogy ez a bírálatok középpontjában van: bármit mond az ember e téren, nincs olyan, aki ezt ne tudná cáfolni, más megoldással ne jönne elő. Mindig meg lehet fogalmazni olyat, amelyik valamelyik bírósági szintnek nem tetszik, az OIT-nak nem tetszik, politikai pártok között is eltérések lehetnek ezek megítélésében. Hangsúlyozom, hogy ezek a kérdések nem a Legfelsőbb Bíróság elnökének, pláne nem az elnökjelöltjének a feladatai közé tartoznak. S mivel annyira eltérnek a vélemények, hadd mondjam én a magamét, és önök ezt majd nyilván megítélik.
Én azt mondtam korábban is, hogy a '97-es szabályozás egy reformszabályozás volt, és nagyon jó szándékú szabályozás a bíróságoknak adni az igazgatás lehetőségét, és egy olyan szerkezetet létrehozni, egy olyan Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot létrehozni, amelynek bíró tagjai is vannak és külső tagjai is vannak. A kritikák fényében azonban kiderült, hogy ez a szabályozás elmossa a felelősségi viszonyokat az Országos Igazságszolgáltatási Tanácson belül, a nyilvánosság számára nem vagy alig látható, hogy az Igazságszolgáltatási Tanács milyen álláspontot foglal el egy-egy adott lényeges kérdésben. Nem érhetők tetten az OIT tagjai és a hivatal közötti kapcsolatok és irányítási viszonyok, és a jelenlegi struktúra olyan, hogy az OIT bizonyos döntéseinek elbírálásában szükségképpen az OIT olyan tagjai is részt vesznek, akik abban a döntésben teljesen érdektelenek, vagy a dolog természeténél fogva érdekteleneknek kell lenniük. Hadd mondjak egy példát: mondjuk, a bírósági kollégiumvezetők kinevezésében nem tudom, milyen szerepe vagy milyen funkciója van, mondjuk, a legfőbb ügyésznek vagy adott esetben egy parlamenti képviselőnek, hiszen ez eminenter szakmai kérdés, de hát ez a szabályozás.
Problémás az OIT-tagság létrejötte is. Ez egy többségi elven alapuló rendszer. Tehát egy nagy bíróság, mondjuk, a Fővárosi Bíróság 17 elektorral választja meg a küldötteit, 17 küldöttet választ, még egy másik nagy bíróság ott hozzájön, és tulajdonképpen meghatározhatja két vagy három bíróság hosszú időre, hat évre az OIT összetételét. Ez amiatt probléma, mert az OIT egy igazgatási testület. Az igazgatási testület nem képviseleti alapon jön létre, hanem oda mindenki a szakértelmét viszi, függetlenül attól, hogy melyik bíróságon van, Szabolcsban van vagy Békésben, Budapesten vagy Győrben, oda a saját szakértelmét viszi, és attól kezdve, hogy megválasztják az OIT tagjának, ő a saját szakértelmével országos kérdésekben dönt, és tulajdonképpen - idézőjelbe teszem - "elfelejti" a saját bírósági külön érdekeit, mert ő a bírósági igazgatás központi kérdéseivel kell hogy foglalkozzon. Nem akarok több problémát mondani. A szociológusok részletesen kimunkálták és a kritikát megfogalmazták, hogy itt mi a probléma.
Az én javaslatom az - és már tavaly is az volt -, hogy egy rotációs eljárást kellene bevezetni. Célszerű úgy átalakítani ezt a rendszert, hogy a kis bíróságoknak, nagy bíróságoknak egyaránt megfeleljen, és hogy az ország minden bírósága, kicsi, nagy, előbb-utóbb valamilyen módon - persze nem a helyi bíróságok tömegeiről beszélek - részt vegyen a központi igazgatás munkájában. Ezért javasoltam azt, hogy az OIT bíró tagjainak vonatkozásában egy olyan modell kerüljön bevezetésre, amely a hatéves fix terminus helyett egyfajta rotációs rendszert vezet be. Eszerint az OIT bíró tagjainak egyharmada, mondjuk, minden két vagy három évben kicserélődik. Ez a rotációs elv egy meghatározott eljárás lenne, nyilván a bíróságok megválaszthatnák a maguk képviselőit, akik rögtön belépnek ebbe a rendszerbe, ha rájuk sor kerül. Ez a rotációs elv kombinálható lenne azzal az elvvel, hogy az OIT mindenkori testületében különböző bírósági szinteken keresztül az ország minden bírósági régiója egy időben képviselve legyen, tehát minden ítélőtábla területe egy időben valamilyen szintű képviseletet kapjon az OIT-ban, vagyis a területi elv megfelelően érvényesüljön.
Nem akarok improvizálni, a szervezeti javaslatok kidolgozása komoly kérdés. Tudomásul kell venni, hogy ez csak egy lehetséges megoldás, de azt is tudni kell, hogy minden és bármilyen megoldásnak következménye van az OIT belső és külső tagjainak egymáshoz való viszonya, az elnöki jogkör terjedelme, az OIT-nak mint testületnek a hivatalhoz való viszonya vonatkozásában. Tehát az idevonatkozó elképzelések kidolgozása kollektív munka, széles szakmai és politikai konszenzus eredménye lehet csak, és ez természetes, hiszen kétharmados törvényekről van szó.
Elnök asszony, én az elképzeléseim bemutatásának a végére értem. Még egyszer megköszönöm a lehetőséget és a bizottság tagjainak a figyelmét. Ezeknek a gondolatoknak egyetlen célja van, hogy a magyar igazságszolgáltatás szakmai színvonalának emeléséhez hozzájáruljanak.
A legteljesebb mértékben elutasítom azt a véleményt, hogy az igazságszolgáltatás szolgáltatás lenne, szolgáltató feladatokat látna el. Az igazságszolgáltatás a jogállamiság legalapvetőbb feladatát látja el, szolgál, ha úgy tetszik, de nem szolgáltat. Igazságszolgáltatás nélkül vagy egy politikát kiszolgáló igazságszolgáltatással egy állam nagyon mélyre süllyed. Mindannyiunk dolga és közös felelőssége, hogy ezt elkerüljük.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki kíván kérdést föltenni a jelöltünkhöz. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Bíró Úr, tisztelt Jelölt Úr! Tisztelt Bizottság! Megjegyzést és kérdést szeretnék tenni.
Először is az én számomra a jelölt úr országos igazságszolgáltatási tanácsi és jelen bizottsági meghallgatásán is nyilvánvalóvá vált az, hogy a már régóta általunk is elismert és tisztelt szakmai és tudományos múltja mellett jelölt úr megismerte a bíróságok problémáit, igazgatási anomáliáit és az anyagi helyzetét is, bár arról itt kevesebb szó esett.
Az én számomra mindenképpen imponáló volt az a jártasság, amelyet jelölt úr az elmúlt egyéves bírói munkája mellett szerzett a bírósági szervezetet és bírósági munkát illetően. A magam részéről az elmondottakkal kapcsolatban szeretném nagyon határozott és nagy örömömet kifejezni a vonatkozásban, hogy jelölt úr a '97. évi módosítást, tehát a bírósági reformot, a bírósági önigazgatást, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felállítását jó iránynak és a továbbiakban is követendő iránynak tartja.
Szeretném a vonatkozásban is örömöm kifejezni, hogy jelölt úr szóba hozta és támogatja a fegyelmi vagy szolgálati bíróságok felállítását, és ilyenformán akár ebben a rendszerben, akár egy más rendszerben, de a jelenleginél kicsit komolyabb teljesítménymérés megvalósítását a bírói szervezetben.
Ami kérdésem lenne jelölt úrhoz, először is beszélt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételével kapcsolatban egyrészt arról, hogy a helyi bíróságoknak vagy más bírósági szinteknek is kicsit hangsúlyosabban kellene megjelennie. Talán lefordítható ez úgy is, de ha nem, akkor kérem, javítson ki e vonatkozásban, hogy a bírósági vezetők túlsúlya a jelenlegihez képest kicsit változzon. Evvel kapcsolatban, ha jól értem, ezt jelölt úr pártolná. A kérdésem ebben az esetben csak arra vonatkozik, látja-e alkotmányos lehetőségét annak, hogy ezt a rendszert be lehessen vezetni. Hiszen Lengyelországban volt egy rossz példa erre, ott megpróbálták ezt megcsinálni, és alkotmányellenesnek minősült.
A másik kérdésem a bírókiválasztással kapcsolatban merült fel. E vonatkozásban kérdezem jelölt urat, hogy a megyei bírósági elnököknek, esetleg táblabírósági elnököknek és az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak milyen szerepet szánna, megtartaná-e a jelenlegi rendszert, vagy esetleg ezen változtatni.
További kérdésem az OIT összetétele vonatkozásában, hogy a külsős tagoknak, tehát nem bíró tagoknak ma egyharmad részben van képviseletük a tanácsban. Jónak tartaná-e, ha ez változna? Mondjuk, ahogy az alkotmányügyi bizottság delegációja tapasztalta, például a portugál modellhez hasonlóan, ahol nagyjából azonos számban jelenik meg a bírói és nem bírói képviselet a tanácsban; nyilván ehhez kapcsolódik a szavazás rendje, tehát hogy egyes kérdésekben a külsős tagok, nem bíró tagok egyöntetű nem szavazata esetén lehetőség nyílna arra, hogy bizonyos kérdéseket ne fogadhasson el a tanács. Erről mi a véleménye jelölt úrnak?
S egy utolsó kérdés: hogyan kívánja megvalósítani a munkateher egyenlőbb eloszlását? Azt gondolom, ma a bíróságokon ez az egyik központi és legnagyobb probléma.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Bíró Úr, tisztelt Elnökjelölt Úr! Ritka képmutatás a szocialisták részéről üdvözölni most az ön jelölését, miután egy évvel ezelőtt elutasították az ön jelöltségét. Abban a helyzetben vagyok, vagyunk, hogy a mi képviselőcsoportunk egy évvel ezelőtt is támogatta az ön megválasztását, és ezt most is így fogjuk tenni.
Kérdéseim a következők. Az első azzal kapcsolatos, hogy egy évvel ezelőtt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elutasította, pontosabban nem támogatta az ön jelölését - ez a pontos kifejezés -, most pedig viszonylag nagy arányban, 11:3 arányban támogatta a jelölését. Kérem, segítsen megérteni nekünk, hogy mi történt az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban, mert nagyjából ugyanazt a programot mondta el egy évvel ezelőtt is, mint most, és mi nem nagyon találjuk ennek a magyarázatát, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, egyébként ugyanazon összetételű tanács - mert nem változtak azóta a tagok - milyen érvek alapján döntött most az ön támogatása mellett. Legalábbis az ön számára kiderült-e, hogy mi ennek a változásnak az oka? Kiderült-e a meghallgatáson vagy bármilyen szempontból kiderült-e, hogy mi változott az egy évvel ezelőtti megítéléshez képest? Mert azt azért nem gondolom, hogy az, hogy egy éven át a Fővárosi Ítélőtáblán elnöki bíró volt, ez változtatta volna meg az OIT véleményét, hiszen ez azért nem tekinthető olyan hosszú gyakorlatnak, amely döntően megváltoztatja egy bírói tanácsnak az álláspontját.
A másik kérdésem pedig ennél kicsit kényesebb ügy, de kénytelen vagyok erről beszélni. Több képviselőtársamat azzal keresett meg a Legfelsőbb Bíróság egyik bírája és egyébként volt bírósági vezető, hogy ön egy olyan személyt kíván elnökhelyettesnek felkérni, aki korábban már felmerült a Legfelsőbb Bíróság elnökjelöltjeként, de akkor, pontosan azért, mert nem volt mellette kétharmados konszenzus, nem volt mellette a parlamenti szükséges támogatás, ezért végül is nem lett belőle legfelsőbb bírósági elnök. Ha gondolja, én meg fogom nevezni önnek azt a személyt is, akitől ez az információ származik, és azt is, akire utaltak ennek a felkérésnek a kapcsán, csak mivel ezek magánbeszélgetésben hangzottak el, ezért nem szeretném itt nyilvánosan elmondani, de szerintem ki tudja találni elnökjelölt úr, hogy kikről van szó.
Én határozottan azt kérdezem öntől, van-e már elképzelése, hozott-e már döntést abban a kérdésben, hogy kit jelölne - azt hiszem, a jelölés ehhez a megfelelő kifejezés - elnökhelyettesnek, és egyáltalán mi a véleménye erről az állításról. Különösen azért érdekes ez, mert az információ persze nem így zárult, hanem úgy, hogy ezért változtatták meg a szocialisták az egy évvel ezelőtti álláspontjukat. Ez is fontos, hogy ön ezt tudja. Azért gondoltam, hogy erről nyíltan kell beszélni itt a bizottságban, mert a választás után majd mindenki eldöntheti, hogyan és milyen irányba folynak majd az események.
Elnökjelölt úr, megerősítem tehát, hogy a képviselőcsoportunk támogatja a főbíróvá választását, azzal együtt, hogy nem nagyon találjuk a magyarázatát annak, hogy mitől változott meg mind a legnagyobb frakciónak az álláspontja, mind pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak az álláspontja önnel kapcsolatban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Ebben a bizottságban nem volt szokás a másik frakció becsmérlése az elmúlt másfél évtizedben, mióta én jelen vagyok. Szépen kérek mindenkit, hogy ne is honosítsuk meg ezt a stílust. A dolog érdeméről természetesen kell beszélni és vitatkozni, csak őrizzük meg a méltóságát ennek a bizottságnak.
Ki kér még szót? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, senki nem jelentkezik.
Jelölt úré a szó.
Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltjének válaszai, reflexiói
DR. BAKA ANDRÁS, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökjelöltje: Köszönöm, elnök asszony, és köszönöm a kérdéseket. Próbálok bizonyos csoportosításban reagálni.
Az OIT összetétele, a bírósági vezetők túlsúlya és ezzel kapcsolatban a lengyel alkotmányossági példa. A lengyel alkotmányossági példát én hoztam haza, kikerestem Strasbourgban. Őszintén szólva nem vagyok biztos benne, hogy teljesen alkalmazható a lengyel modell és a lengyel eset, amiben az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a vezetők kizárása az OIT testületéből alkotmányellenes lenne. Én azt hiszem, lehet olyan megoldás, olyan szabályozás, amely korlátozza a vezetők számát, anélkül, hogy alkotmányellenes lenne.
Azonban biztos, hogy ilyen szabályozás jelenleg nincs, és sok vita, sok bírálat és kritika érte az OIT-ot a tekintetben, hogy túl sok a megyei elnök, a megyei elnökök - mondták ezek a kritikák - önmagukat ellenőrzik. Még ha ez nem teljesen így van, nyilvánvaló, hogy a látszatra ügyelni kell.
Azt hiszem, ha nem lesz új szabályozás e vonatkozásban, és kétharmados törvény lévén vannak kérdőjeleim ezzel kapcsolatban, a magam részéről, amennyiben bizalmat kapok, mindent megteszek annak érdekében, hogy a jelölőgyűlésen a jelöltek, küldöttek számára nyilvánvalóvá tegyem, hogy milyen elveket szeretnék, hogy milyen elvek mentén szavazott engem meg az OIT, és hogy ebben talán az is szerepet kell hogy játsszon, hogy lehetőség szerint kevesebb elnök üljön az OIT-ban. Bonyolult kérdés ez, mert ugyanakkor a megyei elnökök rendszerint rendelkeznek azzal az áttekintéssel és szakértelemmel, amellyel egyszerű bírók nem. Tehát ez egy összetett kérdés. Én azt hiszem, ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit; tehát elnökből is megfelelő számú elnököt és egyéb bíróból is megfelelő számú OIT-tagot.
A bíróválasztás kérdésében talán a bírókiválasztás szempontjait biztosan egységesíteni kellene, vagy nagyobb egységre lenne szükség. Itt azért már történtek lépések, egyáltalán a fogalmazók központi felvétele és a bíróvá válás folyamatában, de azt hiszem, a teljesség igénye nélkül azt mondanám, hogy a bírókiválasztás szempontjait jobban egységesíteni kellene, hogy az országban mindenütt azonos szempontok szerint, azonos kvalifikációs feltételekkel, azonos gyakorlattal válasszanak vagy nevezzenek ki bírókat.
A külső tagok képviselete, az OIT-ban a külső részvétel. Itt merülnek fel a legnagyobb problémák, egyáltalán hogy ki legyen a külső tag, kik legyenek a külső tagok. Országgyűlési képviselők külső tagsága örvendetes, ugyanakkor azt is látni kell, hogy sok-sok más munkájuk mellett, tehát a választókerületekkel való kapcsolat, országos szervezetekben való részvétel, politikában való részvétel mellett kérdés, az országgyűlési képviselőknek elég energiája, elég affinitása marad-e, hogy részt vegyenek egy kifejezetten szakmai munkában. Tisztelet azoknak, akik csinálják, de gondolom, ők is ismerik ezeket a nehézségeket.
Nem vagyok benne biztos, hogy mondjuk, a legfőbb ügyész állandó képviselete, vagy akár az ügyvédi kamara elnökének az állandó képviselete mindig szükséges, hiszen az esetek többségében olyan kérdések vannak, ami sem az ügyvédséget, sem az ügyészséget nem érinti, viszont ezekre a kérdésekre, amikor ilyen van, nyilván meg kellene őket hívni. Tehát egy olyan rendszert tudnék elképzelni, amiben a szakmai szervezeteket, ha olyan téma van, meg kelljen hívni és részt kelljen venniük ilyen munkában, de nem kell állandó tagságot adni olyan szervezeteknek, amelyek biztosan nem érdekeltek vagy nem szabad hogy érdekeltek legyenek bizonyos döntések elbírálásában; sokszor kényelmetlen helyzetbe is kerülhetnek. Azt hiszem, ezt át kellene tekinteni; mondom, nem akarok itt rögtönözni a külső képviselet megalkotásánál. Talán a külső képviseletet valamilyen formában meg lehet erősíteni, de az nem biztos, hogy ezt személyekkel kell megerősíteni. Lehetséges, hogy ügyekkel. Tehát azt mondom, hogy amikor ilyen ügyet tárgyal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, akkor ilyen és ilyen szavazat kell és ilyen és ilyen külső tagok jelenléte szükséges hozzá; egyébiránt ez pedig belügy.
A munkateher elosztásáról legalább két értelemben beszélhetünk: a bíróságon belül és a bíróságok között. Bárándy képviselő úr nyilván inkább a külső dolgokra gondolt. Egy mondat: azért a bíróságon belüli ügyelosztás is nagyon fontos, hogy egy bírónak ugyanannyi ügye legyen vagy közel ugyanannyi ügye legyen, mint egy másiknak, ugyanakkora fizetésért. Úgyhogy én a szignálás rendszerét, a kiszámítható ügyszignálás rendszerét nagyon fontosnak tartom, mert ez a munkateher elosztására is hatással van.
A bíróságok közötti munkateher elosztását érintettem egypár szóval. Adott esetben az illetékességi területek megváltoztatása, az alávetéses illetékességek esetleges korlátozása csökkentheti azokat a terheket, amelyek például a fővárost jellemzik, a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Bíróság helyzetét. De erre még más eszközök is vannak vagy lehetnek, most csak ezt a két fontosat mondanám.
Répássy képviselő úr kérdésére, hogy egy évvel ezelőtt az OIT nem támogatott és most miért támogatott, ugyanaz az összetétel, mi változott. Gondolkoztam rajta, és amikor egy jelölt elmegy egy meghallgatásra, nyilván mérlegeli az esélyeit. Én úgy mentem el az elmúlt évben az OIT meghallgatására, hogy engem az OIT biztosan nem fog támogatni. Az egyik oka annak az volt, hogy ismeretlen voltam, és az volt a felfogás, hogy kívülről jöttem; nyilvánvalóan volt egy ilyen elem a dologban. A másik dolog: nem lehet kizárni teljesen, hogy az OIT-ban voltak azért olyanok, akik maguk is elképzelhetőnek tartották, hogy jelölik őket erre a pozícióra; ebben az esetben bizonyos ellenérdekűség is felmerülhetett. Amikor talán egy év elteltével ezek az álmok legalábbis az illetők számára nem feltétlenül váltak valóra, talán szempont lehetett, hogy akkor most már, pláne egy év elteltével - egy év, ha nincs legfelsőbb bírósági elnöke egy uniós országnak, az azért példátlan, most függetlenül attól, hogy én vagyok a jelölt vagy bárki, ezt a helyzetet meg kell szüntetni; ez a jogállamiság alapintézménye -, ezt az OIT tagjai esetleg felismerték.
Köztudomású, és nem árulok el titkot - én nem tudom, kik azok a személyek, akikről képviselő úr nyilatkozott, de általában mondanám -, korábbi elnök úr nem támogatta az én elképzeléseimet és jelölésemet. Ez szíve joga; ő ezt mondta, ő ezt nyilvánosságra hozta. És nyilvánvaló, hogy egy elnöknek lehet informális befolyása a testület tagjaira, jó is, hogy van, de azt tudomásul kell venni, hogy adott esetben ez nem feltétlenül egészséges. Tehát ez is szerepet játszhatott ebben. És nyilvánvalóan azoknak a tagoknak - és itt még mindig csak a bíró tagokról beszélek -, a bíró tagok többségének a támogatását is megkaptam a számarányokból következően. Az ezen felüli többség pedig valószínűleg, vagy úgy gondolom, ahogy Bárándy képviselő úr mondta, a megváltozott szemléletnek volt a következménye, hiszen egy pártnak adott esetben joga lehet arra, hogy ma másképp ítéljen meg dolgokat. Ezt én nem kívánom elemezni, és nem igazán tudok ebbe belemenni. Bővebb magyarázatot én nem tudok, nem jut eszembe más.
Az úgynevezett kényes kérdés. Én már korábban is kifejtettem, hogy én nem kívánok legfelsőbb bírósági elnök lenni akkor, ha nekem bárki megmondja azt, hogy ki legyen a helyettesem, és hogy mit gondoljak bizonyos kérdésekről. Én úgy szeretnék, vagy úgy pályáztam erre a pozícióra, úgy jelölt a köztársasági elnök úr, hogy én előterjesztem az én elképzeléseimet, és ha tetszik, ha ezt elfogadják, és a politikai támogatást megkapom ehhez és a szakmai támogatást is, akkor rendben van. Ha nem, akkor nyilván olyat kell választani, aki megfelelőbb szakmai vagy megfelelőbb politikai programmal és háttérrel jelentkezik.
A legnagyobb megdöbbenésemre újságokban olvastam, hogy itt valamiféle alku van. Az újságok nem neveztek meg engem, hogy én alkudtam meg bárkivel - nyilván ez egy személyiségi jogi pernek is az alapja lenne -, de érzékeltették, hogy itt valahol valaki alkudott valakivel. És ezért jutottam én arra az elhatározásra, hogy nekem nincs más fegyverem, én nem tudom mondani, hogy kérem, én nem alkudtam az otthoni magányomban, hanem mivel az OIT jegyzőkönyve nyilvánosságra kerül, az OIT-meghallgatás első pillanatában azt mondtam és tettem egy erre vonatkozó nyilatkozatot, hogy a jelöltségem támogatására senkit nem kértem, és a jelöltségem elősegítésére senkinek nem ígértem sem pozíciót, sem támogatást, sem semmit. És azt tettem még hozzá, hogy ha egyetlen pozíció van Magyarországon - szerintem az összes pozíciónak ilyennek kell lenni, de ha egyetlen pozíció van Magyarországon -, ahol szükséges a tiszta választás, akkor az a Legfelsőbb Bíróság elnökének a megválasztása. Én ennek elejét akartam venni.
Tehát képviselő úr kérdésére én azt mondom, hogy nincs jelölt a tarsolyomban. Egyrészt idő előtti ezen gondolkodni, másrészt pedig én azt hiszem, az lesz a legjobb megoldás - noha erre a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésének nincs jogköre -, hogy én a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén egy pályázatot írok ki - abban az esetben, ha megválasztanak - erre a pozícióra, adott esetben széles pályázati feltételekkel, tehát számos bíró által betölthető módon, és a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése véleményének a figyelembevételével is döntök arról, hogy kit nevezek meg majd, hogy helyettesemmé az elnök úr kinevezze. Tehát nincs alku, nincs személy. Azok a személyek meg végképp nincsenek sem előnyben, sem hátrányban, akiket megneveztek korábban.
Ezt tudom mondani, képviselő úr. Nagyon ügyelek arra és mindig is ügyelni fogok arra, hogy mindenféle mendemonda, legenda, kitaláció..., de tudomásul kell venni azt is, és én azt is megtanultam az elmúlt meghallgatás óta, hogy az ember nemcsak az, ami, hanem az is, amit róla terjesztenek. És ezért tettem azt a nyilatkozatot, amit ma is tartok természetesen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mint az elején mondottam, a napirendünk tájékozódó jellegű. Nagyon szépen köszönöm jelölt úrnak, hogy rendelkezésünkre állt, és ismertette velünk az elképzeléseit.
Ezzel ezt a napirendi pontot befejeztük. Egy perc technikai szünetet tartva folytatjuk a munkát. (Rövid szünet.)
Tisztelt Bizottság! Másodikként tárgyaljuk a Magyar Televízió Közalapítvány létrehozásáról szóló országgyűlési határozat módosításáról szóló indítványt, a Kulturális és sajtóbizottság indítványát. Ehhez módosító javaslatok érkeztek. Nem tudom, képviseli-e valaki a bizottságot a napirendi pont tárgyalásánál - úgy látom, nem.
Három pontból áll az ajánlás, amellyel kapcsolatosan kaptunk egy levelet a házelnök asszonytól, melyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az indítványok túlterjeszkedhetnek a házszabályi lehetőségen, ezért elsőként arról kell döntenünk mindhárom indítvány tekintetében, hogy a túlterjeszkedés fönnáll-e.
Először ezzel kapcsolatosan nyitom meg a vitát. Kér-e valaki szót? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nem.
Aki egyetért azzal, hogy az indítványok túlterjeszkednek, ilyenképpen ezekről nem kell szavaznunk, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki találja úgy, hogy az indítványok esetében nincs túlterjeszkedés? (0) Ki tartózkodik? (8) 8 tartózkodás mellett megállapítjuk, hogy az indítványok túlterjeszkednek a Házszabályban írt lehetőségeken, ezért azokról nem szavazunk.
Köszönöm szépen, ezzel ezt a napirendi pontot lezártuk.
Következik a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat módosító indítványainak megvitatása. A honvédelmi bizottság indítványáról van szó, de a kormány képviselteti magát. Arra kérem, hogy megszólalásakor legyen kedves nevét, beosztását bemondani a jegyzőkönyv számára.
Kérem a kormány álláspontját, parancsoljon!
DR. SZÁMADÓ TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. Számadó Tamás vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
A kormány nem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány nem támogatja az indítványt. Gál Zoltán képviselő úr kért szót. Parancsoljon!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm. Szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság egyhangúlag támogatta a módosító indítvány benyújtását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel? (Nincs.) Szavazás következik. Aki támogatja ezt a módosító indítványt, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk. Ki nem támogatta? (0) Nincs ilyen. Ki tartózkodott? (6) 6 tartózkodás mellett az indítványt támogatjuk.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Negyedikként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénymódosítás bizottsági módosító javaslatainak megvitatása következik. Üdvözlöm Papp Imre államtitkár urat a tárca képviseletében. A forgatókönyv alapján haladunk, a kiegészítő ajánlás 105 pontból áll.
Ebből a bizottságot érintően elsőként a 3., 4., 5. pontokról kell döntenünk. Kérdezem a tárca álláspontját.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mind a hármat támogatja a kormány, elnök asszony.
ELNÖK: A kormány támogatja az indítványt. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 45. pont a következő, amelyet a sportbizottság nyújtott be. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Szavazatot nem kapott; így egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 46. pont következik, összefüggésben a 47-essel. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
63. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78-as a következő blokk. Kormány?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem mindegyiket támogatjuk ezek közül.
ELNÖK: Akkor megyünk egyesével.
68. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
69. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt nem támogatja a kormány. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
70. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
71. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
72. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
73. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
74. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
75. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
76. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
77. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja a kormány. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
78. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
Kérdezem a kormány álláspontját a 80., 81., 82., 83., 84. pontokkal kapcsolatosan.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Valamennyit támogatjuk.
ELNÖK: Valamennyit támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 85. pont összefügg a 102-essel.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 86. ponttól a 95-ösig kérdezem a kormány álláspontját.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 86-ostól a 93-asig bezárólag valamennyit támogatjuk; a 94-est nem támogatjuk.
ELNÖK: Akkor a 86-93. pontokat teszem föl szavazásra, ezt támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
94. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
95. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 99. pont következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 100. pont összefügg a 101-essel.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Végül a 103. pont következik.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja a kormány. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Következik a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági módosító indítványairól történő szavazás. Nyolc pontból áll az indítvány, amelyet a bizottság nyújtana be. Megkérdezem a tárca képviselőjét, van-e véleményük az indítványról.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk, elnök asszony, és kérjük szépen a benyújtását.
ELNÖK: Támogatja a tárca. Van-e valakinek észrevétele? (Nincs.) A szavazás előtt ismertetem a további helyettesítési rendet: Szép Béla helyettesíti Szabó Évát, Szakács Imre Vitányi Istvánt, Frankné Kovács Szilvia pedig Wiener Györgyöt.
Aki tehát úgy dönt, hogy a bizottsági módosító javaslatot benyújtsuk, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatja az indítvány benyújtását? (0) Nem látok ilyet. Ki tartózkodott? (4) 4 tartózkodás mellett az indítványt benyújtjuk.
Köszönöm szépen, ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat (T/9818. szám); módosító javaslatok megvitatása
Következik a vagyonadóról szóló törvényjavaslat módosító indítványainak megvitatása. 24 pontból áll az ajánlás. Üdvözlöm a tárca képviselőjét, és kérem a megszólalót, hogy az álláspontja ismertetése előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Az 1. pont Kóka János képviselő úr indítványa.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Dr. Kónya László főosztályvezető, Pénzügyminisztérium.
Az 1. pontot támogatja a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen, a kormány tehát támogatja a javaslatot. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 2. pont összefügg a 11-essel.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 3. pont összefügg a 9., 10., 15., 22., 23. pontokkal. Kormány?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
4. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
5. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
6. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 7. pont a költségvetési bizottság indítványa. Kormány?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja a kormány. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
8. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 9., 10., 11. pontot elbíráltuk.
A 12. pont következik.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 13. pont összefügg a 18-assal.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 14. pont összefügg a 19-essel.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 15-öst elbíráltuk.
16. pont?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 17. pont összefügg a 20-assal.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 21. pont a következő, összefüggésben a 24-essel.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A többi pontot már elbíráltuk, ezzel a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Következik a közteherviselés rendszerének átalakításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. A kormány változatlan összetételben képviselteti magát. A ránk vonatkozó pontok szerint haladunk.
Az 1. pontról kérdezem az előterjesztő álláspontját.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Szatmári László főosztályvezető-helyettes vagyok, a Pénzügyminisztériumból.
Az 1. pontot nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 2. pont összefügg a 7., 9., 16., 20. pontokkal. Kormány?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
3. pont?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 4. pont összefügg a 6., 10., 12., 13., 15. pontokkal.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 9 igennel egyharmadot kapott, de elvetettük.
31. pont?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 23. pont összefügg a 35-össel.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
33. pont?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
34. pont?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
36. pont?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
37. pont?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 46. pont összefügg a 48., 53., 55., 58., 60., 63., 64., 66., 68., 70., 72., 74., 76., 78., 80., 82., 111., 113., 116., 119., 121., 123., 125., 127., 129., 139., 141., 143. pontokkal. Kormány?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
A 47. pont összefügg az 52., 54., 57., 59., 62., 65., 67., 69., 71., 73., 75., 77., 79., 112., 117., 118., 120., 122., 124., 126., 128., 138., 140., 142. pontokkal. Kormány?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 102. pont következik.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
103. pont?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
109. pont?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 110. pont az utolsó.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Zárószavazások előkészítése következik, elsőként a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, "A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről" szóló törvény zárószavazásának előkészítése. Egy 10 pontból álló ajánlás és egy bizottsági módosítóindítvány-tervezet van előttünk. Üdvözlöm a tárca képviselőjét, és kérem, megszólalása előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
A 10 pontból álló ajánlás az előterjesztő javaslatait tartalmazza. Kérdezem az előterjesztőt, van-e hozzá kiegészítése.
DR. GÁLL TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Dr. Gáll Tamás vagyok, szakmai tanácsadó, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai és gazdasági kodifikációs főosztályáról.
A 10 pontos ajánlással kapcsolatban azt adnám elő, hogy az alkotmányügyi bizottság 6 pontos bizottsági módosító javaslata több helyen pontosítja az ajánlási pontokban foglaltakat és részben kiegészíti. Így álláspontom szerint ha egyesével végigmennénk az ajánlási pontokon, a tárca álláspontját tudnám mondani, hogy ahhoz képest, tehát az ajánlási pontban foglalt helyett a bizottsági módosító javaslatot támogatná a tárca. De ehhez szükséges lenne egyesével végigmenni a pontokon.
ELNÖK: Jó. 1. pont?
DR. GÁLL TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az ajánlási sor 1. pontja helyett a bizottsági módosító indítvány 2. pontját támogatja a tárca.
ELNÖK: Akkor csak annyit, hogy ennek az elfogadását nem ajánlja.
DR. GÁLL TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt nem.
ELNÖK: Jó. A kormány nem ajánlja ennek a pontnak az elfogadását. Kérdezem, ki fogadja el mégis. (Szavazás.) Nem kapott szavazatot. Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
2. pont?
DR. GÁLL TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot. Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
3. pont?
DR. GÁLL TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
4. pont?
DR. GÁLL TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
5. pont?
DR. GÁLL TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
6. pont?
DR. GÁLL TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
7. pont?
DR. GÁLL TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
8. pont?
DR. GÁLL TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
9. pont?
DR. GÁLL TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, elvetettük.
10. pont?
DR. GÁLL TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Most vegyük elő a bizottsági módosító indítványként benyújtott csomagot 1-6. pontig. Ki ért egyet azzal, hogy ezt a bizottságunk benyújtsa? (Szavazás.) 15 igennel úgy döntöttünk, hogy benyújtjuk.
Köszönöm szépen, ezzel a napirend tárgyalását befejeztük.
b) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat (T/9400. szám)
Most következik a fizetési meghagyásról szóló törvényjavaslat záróvitájához készült ajánlás megvitatása. Ez 10 pontból áll, valamennyit az előterjesztő nyújtotta be. Megkérdezem, kíván-e hozzáfűzni valamit, azzal, hogy az 1. pont nem tekinthető zárószavazás előtti módosító javaslatnak, mivel megegyezik az egységes javaslat szövegével - szól a hozzáfűzött megjegyzés. Ezzel együtt kérdezem az álláspontját.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A megjegyzéssel együtt természetesen kérjük a bizottság támogató szavazatát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezt technikailag úgy tudom megoldani, hogy az 1. pontról külön szavazunk, a 2-10. pontokról pedig egyben.
Aki a kormány nyilatkozata ellenére támogatja az 1. pontot, kérem, jelezze. (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, így elvetettük, egyharmadot sem kapott.
Most egyben szavazunk a 2-10. pontokban található előterjesztői javaslatokról. Aki elfogadja őket, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Köszönöm szépen, ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Következik a budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslathoz készült ajánlás.
Egy zárószavazás előtti módosító javaslat van előttünk, amelyet a bizottságunk nyújtana be. Kérdezem az előterjesztő álláspontját ezzel kapcsolatban, ha van. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nem támogatom a zárószavazás előtti módosító javaslatot. Arról szól a módosító javaslat, hogy csak C típusú átvilágításon átesett személyek lehetnek a bizottság tagjai. S tekintettel arra, hogy az országgyűlési határozat feljogosítja a tagokat, tehát most az egységes javaslatban lévő szöveg feljogosítja a tagokat arra, hogy megismerjék az államtitkokat, ezért szükségtelen az, hogy ezt még további feltételekhez kössük. A parlament nagy többséggel úgy akarta, hogy a bizottság tagjai megismerhessék az államtitkokat. Ezért szükségtelennek tartom ezt a módosító indítványt, és ezért nem is támogatom.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A szükségesség kérdésében én nem javaslok vitát, az viszont ténykérdés, hogy a törvény szerint ez kötelező. Tehát a feljogosítás nem mentesít a törvényi kötelezettség alól, ilyenképpen én javaslom, hogy ezt a módosító indítványt nyújtsa be a bizottságunk.
Van-e észrevétel? (Nincs.) Akkor szavazás következik.
Aki azzal ért egyet, hogy ezt az indítványt nyújtsuk be, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását be is fejeztük. Köszönöm szépen.
Következik a Soros Alapítvány magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat; ugyanaz a helyzet: bizottsági módosító indítvány benyújtásáról kell döntenünk, ugyanazzal a tartalommal, mint az előző esetben.
Van-e ezzel kapcsolatosan észrevétel? (Nincs.) Úgy látom, nincs; előterjesztőt nem látok.
Szavazás következik. Aki egyetért azzal, hogy benyújtsa a bizottság a javaslatot, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igennel úgy döntöttünk, hogy benyújtjuk.
Ezzel a napirendi pont tárgyalása befejeződött.
e) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/6767. szám)
Következik az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat záróvitájának előkészítése. Van hozzá egy ajánlás, amely két pontból áll, és egy bizottsági módosító indítvány tartozik hozzá; illetve tájékoztatom a bizottságot, hogy még egy zárószavazás előtti módosító javaslat érkezett Márfai Péter képviselő úr tollából. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál Szittner Károly urat a Miniszterelnöki Hivatal képviseletében.
Először az ajánlásról kérdezem az előterjesztő álláspontját, az 1. pontról, amelyet Pettkó András, Hock Zoltán és Katona Kálmán nyújtottak be. Parancsoljon!
SZITTNER KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk a módosító javaslatot.
ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 2. pont az előterjesztő saját javaslata. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Most a bizottsági módosító indítványról kell szavaznunk. Kérdezem az előterjesztőt, van-e hozzá kiegészítése.
SZITTNER KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Nincs kiegészítésünk; ezt teljes mértékben támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja, hogy a bizottságunk benyújtsa az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel támogatjuk, úgyhogy ezt benyújtjuk.
Kérdezem az előterjesztőt a Márfai Péter képviselő úr által benyújtott, 125. sorszámú indítványról.
SZITTNER KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Ezt is támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja az előterjesztő. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Több indítvány nincs előttünk, ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Most következik a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról szóló határozati javaslat kapcsolódó módosító indítványainak megvitatása. Hat indítvány van előttünk, mindegyiket Bárándy Gergely nyújtotta be. Kérdezem a kormány képviseletében jelen lévő képviselőt, hogy ha tud 1-től 6. pontig nyilatkozni, az nagyon jó, de ha egyenként indokolt, akkor egyesével haladunk. Parancsoljon!
KEMÉNY PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Kemény Péter vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogyatékossági és rehabilitációs főosztályának főosztályvezető-helyettese.
Egyben is tudok nyilatkozni, de pontonként eltérő a kormány álláspontja.
ELNÖK: Köszönjük; az együttes nyilatkozatnak akkor van értelme, ha valamennyit támogatja a kormány; ha nem, akkor egyenként megyünk.
Kérdezem az 1. pont kapcsán a kormány álláspontját.
KEMÉNY PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja az 1. pontot, azért, mert ez megegyezik a korábban Vidorné Szabó Györgyi által benyújtott indítványnak a tartalmával, úgyhogy kétszer ennek nem látjuk értelmét.
ELNÖK: Értjük. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Jelentkezőt nem látok; elvetettük, egyharmadot sem kapott.
2. pont?
KEMÉNY PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja a javaslatot; szakmailag indokolt.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
3. pont?
KEMÉNY PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatni javasoljuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
4. pont?
KEMÉNY PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatásra javasoljuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
5. pont?
KEMÉNY PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem javasoljuk támogatásra.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, csak egy indokolást szeretnék kérni, a jegyzőkönyv számára is. Köszönöm.
ELNÖK: Más kérdés, észrevétel? (Nincs.) Kormány?
KEMÉNY PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A javaslat szakmai része elfogadható lenne; a dátum miatt nem tudjuk támogatni. Történetesen 2010. január 1-jétől nem tartjuk reálisan kivitelezhetőnek, hogy az ORSZI kapacitásban felkészül a feladatellátásra. A javaslat második felével egyébként egyet tudnánk érteni.
ELNÖK: Akkor csak a határidő a probléma, egyébként érdemben egyetért a kormány?
KEMÉNY PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot. Ez csak az indoklás volt.
ELNÖK: Értem, jó. A kormány tehát nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
6. pont?
KEMÉNY PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk, ugyanazon indokkal, amelyet az 1. pontnál említettem: Vidorné Szabó Györgyi korábban hasonló tartalmú módosítását már támogattuk.
ELNÖK: Köszönjük. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, így egyharmadot sem, elvetettük.
A napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvényjavaslat (T/9797. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként
Következik a 10. napirendi pont: az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvényjavaslat módosító indítványainak megvitatása, és bizottsági módosító javaslat is érkezett a mentelmi bizottságtól.
Először az ajánlással kezdjük, egyetlen pontból áll: Kocsi László képviselő úr indítványa. Kérdezem államtitkár urat a véleményéről.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk, elnök asszony.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, így egyharmadot sem, elvetettük.
A mentelmi bizottság bizottsági módosító javaslatairól kérdezem a tárca álláspontját. Lehet-e együttesen vagy menjünk egyenként?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Valamennyit támogatjuk.
ELNÖK: Valamennyit támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag támogatta a bizottság.
Köszönöm szépen, ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Következik a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló törvényjavaslat bizottsági módosító javaslatainak benyújtásáról való döntés. Ez két törvényhelyet változtat. Kérdezem a kormány képviselőjét; az előterjesztőt nem látom.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk azokat.
ELNÖK: A kormány támogatja az indítványokat. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel támogattuk, és így benyújtásra kerül.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Következik egy másik alkotmánymódosítás, a Lendvai Ildikó és képviselőtársai által benyújtott indítvány módosító javaslatainak megvitatása. Az ajánlás öt pontból áll.
Az előterjesztő képviselőjeként változatlanul államtitkár úr van jelen. Az 1. pontról kérdezem a véleményét.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
2. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
3. pont?
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt sem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 4. pont összefügg az 5. és 6. pontokkal.
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9700. szám, új/átdolgozott változat a T/9208. szám helyett); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként
Következik a társasházakról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Üdvözlöm a napirend tárgyalásánál az előterjesztők képviseletében Filló Pál képviselő urat, a tárca képviseletében pedig Polgár Ildikót.
Az ajánlás 29 pontból áll, és két bizottsági módosító javaslat is van előttünk. Először az ajánlásról kérdezem az előterjesztő álláspontját.
Az 1. pont összefügg a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 11., 12., 15., 16., 18., 19., 20., 21., 23. és 28. pontokkal. Képviselő úr?
FILLÓ PÁL (MSZP): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Támogatja a képviselő úr a javaslatot. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): Köszönöm, elnök asszony. Egyetértek az előterjesztővel. Csak jelezni szeretném, hogy az ajánlásban az önkormányzati bizottságban elhangzottak kormányálláspontként vannak feltüntetve - ez nem így történt, mert az szakmai álláspont. Most pedig tárcavéleményt mondok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztő és a tárca tehát támogatja az indítványt. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A következő a 10. pont, ha jól látom, Szakács Imre javaslata. Előterjesztő?
FILLÓ PÁL (MSZP): Igen tisztelt Bizottság! Nem támogatjuk ezt a javaslatot, hiszen a módosítóindítvány-csomagunk egyik legfontosabb része, hogy a társasházaknál a törvényességi felügyelet kérdése végre megoldódjék. Úgyhogy ezért nem támogatjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát nem támogatja. A tárca véleménye?
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): A tárca az Igazságügyi Minisztérium szakmai álláspontjára való tekintettel támogatja.
ELNÖK: A tárca tehát támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatja? (15) 15 ellenében az indítványt elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 13. pont következik, Fogarasiné Deák Valéria indítványa. Előterjesztő?
FILLÓ PÁL (MSZP): Igen tisztelt Bizottság! Támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kormány?
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): A tárca is támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Jelzésre:) Egy sajtóhiba van benne, egy e-betűvel több van az egyik szóban, úgyhogy az sajtóhibának tekintendő. Ki támogatja tehát az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk; és köszönjük az észrevételt.
A 14. pont következik.
FILLÓ PÁL (MSZP): Támogatjuk, elnök asszony.
ELNÖK: Tárca?
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): A tárca nem támogatja, mert nem tartjuk alkotmányosan elfogadhatónak, hogy korlátozásra kerüljön az adható meghatalmazások száma; illetőleg a szövegből nem is derül ki, hogy ki korlátozza, hogyan korlátozza, ki bírája felül - tehát jogbizonytalanságot idézhetne elő. Ezért a tárca nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, elvetettük, egyharmadot sem kapott.
A következő ajánlási pont a 17-es. Előterjesztő?
FILLÓ PÁL (MSZP): Ez Szakács képviselő úr módosító indítványa, nem támogatjuk.
ELNÖK: Tárca?
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Sem az előterjesztő, sem a tárca nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 22. pont következik. Előterjesztő?
FILLÓ PÁL (MSZP): Nem támogatjuk, igen tisztelt bizottság.
ELNÖK: Tárca?
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): A tárca a Pénzügyminisztérium szakmai állásfoglalására tekintettel támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatta? (15) 15 ellenében az indítványt elvetettük, de egyharmadot kapott.
Következik a 24. pont.
FILLÓ PÁL (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Tárca?
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): Mi sem támogatjuk.
ELNÖK: Egyikük sem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Senki nem támogatja, egyharmadot sem kapott, elvetettük.
25. pont?
FILLÓ PÁL (MSZP): Tisztelt Bizottság! Ebben a formában nem támogatjuk, bár hogy őszinte legyek, fontosnak tartanám a kötelező könyvvizsgálói jelenlétet egy magasabb összegben meghatározni, de nem ez a legjobb megoldás. Ha egy kapcsolódó módosító indítvánnyal élne a képviselő úr, akkor az előterjesztők részéről is tudnánk ezt a javaslatot támogatni, de így nem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, tehát ebben a formában nem támogatja. Tárca?
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 26. pont következik.
FILLÓ PÁL (MSZP): Ugyanazt tudom elmondani, amit az előbb is elmondtam, tehát egy kapcsolódó módosító indítvánnyal mindkét problémára lehetne megoldást találni. Remélem, hogy ez benyújtásra kerül; majd konzultálunk a képviselő úrral.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tárca?
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Tehát nem támogatja sem az előterjesztő, sem a tárca. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 27. pont következik.
FILLÓ PÁL (MSZP): Ezt támogatjuk.
ELNÖK: És a tárca?
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A 29. pont az utolsó.
FILLÓ PÁL (MSZP): Igen tisztelt Bizottság! Úgy tudom, a bizottság módosító indítványa ugyanezt a témakört pontosabban határozza meg, ezért tisztelettel javasolnám, hogy ezt ne támogassuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tehát az előterjesztő nem támogatta. A tárca?
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca sem támogatja. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Senki, egyharmadot sem kapott, elvetettük.
Most a bizottsági módosító javaslatokra kerül sor.
Az 1. pontjáról kérdezem az előterjesztőt - ez a hatálybalépés.
FILLÓ PÁL (MSZP): Ezt támogatjuk.
ELNÖK: És a 2. pontot?
FILLÓ PÁL (MSZP): Azt is támogatjuk.
ELNÖK: Mindkét indítvány benyújtását támogatja az előterjesztő. És a tárca?
DR. POLGÁR ILDIKÓ (Önkormányzati Minisztérium): A tárca az elsőt nyilván nem, a hatályba léptetőt, hiszen itt az ügyészségi törvényességi felügyelet is benne van, és azt a tárca nem támogatja. De itt szakmai javaslatot mondok, tehát a másikat igen.
ELNÖK: Jó, akkor egyenként szavazunk.
Az elsőt a tárca nem támogatja, az előterjesztő igen. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
A másodikat mindketten támogatják. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Tehát mindkettőt benyújtjuk a parlamentnek. Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Következik a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, az általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Üdvözlöm a kormány képviselőjét, és kérdezem, van-e szóbeli kiegészítése.
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Csak nagyon rövid kiegészítésem van. A törvényjavaslat két, viszonylag jól elkülöníthető tárgykörben tartalmaz rendelkezéseket adósságproblémák kezelésére: egyrészt az állami kezességvállalás körének kiterjesztésével; másrészt pedig olyan eljárási jogszabály-módosításokkal, amelyek azt segítik elő, hogy a lakóingatlanok mind bírósági, mind közigazgatási végrehajtási értékesítése során nagyobb eséllyel kerülhessen sor árverésen kívüli eladásra, ami az adós számára előnyösebb; illetve az önkormányzat is tudjon elővásárlási joggal élni az árverésen.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kér szót? (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, úgyhogy már csak a döntés van hátra.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki általános vitára alkalmasnak találja az indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igennel a javaslatot általános vitára alkalmasnak tekintjük.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Most következik az interpellációs jelentések megtárgyalása. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy az elmúlt héten három interpellációról tárgyaltunk, amelyekben legfőbb ügyész úr adott választ. Az ezekről elkészült jelentésről kérdezem a tisztelt bizottságot, van-e ezzel kapcsolatosan valakinek kifogása. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Van-e az ellen kifogás, hogy a három jelentésről együttesen szavazzunk? Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Kifogásom nincs, egy érdembeli megjegyzést szeretnék tenni. Most nyilvánvalóan arról szavazunk, hogy a jelentés a bizottsági ülésen elhangzottakat és a határozatot korrektül tartalmazza. Ennek jegyében ott - a magam nevében beszélek -, ahol tartózkodás szavazatot adtam le, mivel ezt tartalmazza a jelentés, itt a jelentés benyújtására igennel fogok szavazni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más észrevétel? (Nincs.) Nem látok jelentkezőt.
Szavazás következik. Aki egyetért azzal, hogy a három jelentést benyújtsa a bizottság a parlamentnek, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag döntöttünk a benyújtás mellett.
Utolsó napirendünk következik: az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslat a Ház előtt fekszik, ezzel kapcsolatosan a lobbiszövetség tett egy indítványt, mely indítvánnyal kapcsolatosan tett egy javaslatot, amely javaslat úgy hangzik, hogy a zárószavazást halasszuk el.
Kérem erről a beadványról a tárca álláspontját. Tessék!
DR. PALIK EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Megismertük és áttanulmányoztuk a lobbibeadványt és annak tartalmát, amely arra irányul, hogy a tisztelt Ház most ne döntsön a törvényjavaslatról, hanem halassza el a szavazást.
A lobbi célja a közvetítői tevékenységről szóló törvény módosításának vitatása, ami ennek a törvényjavaslatnak a részét képezi. Jelenleg polgári jogi közvetítői tevékenységet az a személy végezhet, akit az igazságügyi és rendészeti miniszter felvesz a közvetítői névjegyzékbe. Ennek jelenleg annyi a feltétele, hogy felsőfokú végzettséggel, ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezzen, büntetlen előéletű legyen, és ne essen kizáró ok alá.
A törvényjavaslat egy pluszfeltételt iktatna be ebbe a rendszerbe, azzal, hogy egy tanfolyamon, illetve rendszeres továbbképzésen kellene részt vennie annak, aki közvetítői tevékenységet szeretne végezni a jövőben, illetve rendszeres továbbképzésben kell részt vennie annak, aki ezt a közvetítői tevékenységet folyamatosan folytatni szeretné.
Az álláspontunk kialakításában szerepet játszottak a különböző közvetítői szervezetek, a tárca a törvényjavaslatot folyamatosan, már az előkészítés szakaszában egyeztette a különböző szervezetekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, a MAKAMOSZ-szal, a Kapcsolat Alapítvánnyal, jó pár egyesülettel és közvetítői tevékenységet végző szervezettel; tehát velük együtt alakult ki ez az igény, amelynek a célja az, hogy a közvetítői tevékenység színvonalát emeljük. Azt gondoljuk, ahhoz, hogy valaki közvetítői tevékenységet végezzen, lehet, hogy nagyon jól ismeri a saját szakmáját, és ott megfelelő gyakorlatot szerzett, de ez mégis egy olyan többlettudást, többletinformációt igényel, mind a közvetítői tevékenységnél, mind ennek a technikai hátterében, amelyet, azt gondoljuk, ezzel lehet megszerezni, tágítani, egy olyan rutint lehet talán ezzel szerezni, amely segíti a leendő közvetítők munkáját.
A képzésnek csak a kereteit teremti meg a törvényjavaslat, és egy tárcarendeletre utalja a részletszabályokat. Azt is el kell mondjam, tisztelt bizottság, hogy ennek az egyeztetése már elkezdődött; hosszan tudnám sorolni azokat a szervezeteket, amelyekkel ezt egyeztetjük.
Úgyhogy a tárca álláspontja azzal kapcsolatban, hogy ismételten áttekintve a tervezett szabályozást, még egyszer megfontolva az itt felhozott érveket, kérem a tisztelt bizottságot, engedje a törvényjavaslatot menni tovább a maga útján, és a módosító javaslatokról szóló, illetve a zárószavazása megtörténjen a törvényjavaslatnak.
A felhozott érveket meg fogjuk fontolni a rendelet kialakítása során, be kívánjuk vonni ebbe a kodifikációs munkába a lobbitevékenységet végző, Élhető Nagyvárosok, Egészséges Környezet Országos Egyesületet is. Úgyhogy azt gondolom, a rendelet kialakítása során ezeket az érveket és az itt felhozott javaslatokat figyelembe fogjuk tudni venni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.
Most akkor arról kell döntenünk, hogy a bizottság egyetért-e a beadványban foglaltakkal, azaz azzal, hogy a módosításig a zárószavazást a Ház halassza el. Ezzel a javaslattal a kifejtett részletes indokok alapján az előterjesztő nem ért egyet.
Aki tehát a beadványban foglaltakkal ért egyet, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 11 igen. Ki nem értett ezzel egyet? (15) 15 ellenében az indítványt elutasítottuk.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Az "egyebek" között szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy az alkotmányügyi bizottság albizottsága kihelyezett ülést tartott. Balsai képviselő úr jelezte, hogy erről tájékoztatni kívánja a bizottságot. Tessék parancsolni!
Dr. Balsai István (Fidesz) tájékoztatója az ellenőrző albizottság kihelyezett üléséről
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Szóban csak nagyon röviden, mert szeretnék írásban is beszámolni, majd mindenki meg fogja kapni.
A múlt kedden szerintem egy nagyon jól sikerült és tartalmas albizottsági ülést tartottunk. Sajnos a résztvevők közül a legkevesebben a képviselőtársaim voltak, összesen négyen voltunk, testvériesen megosztozva a két oldal között.
Teljes körű, és azt mondhatom, őszinte tájékoztatást kaptunk a hazai börtönügyről, ennek szélesebb értelemben vett összes nehézségeiről és eredményeiről. Mint tudják, a fővárosi bv-intézet legreprezentatívabb, Venyige utcai épületében voltunk. Juhász Gábor államtitkár úr végig velünk volt; velünk volt az országos parancsnok helyettese - azért csak ő, mert éppen betegsége miatt Kökényesi úr nem tudott velünk tartani.
Mintegy másfél órás, tényleg mondhatom, kimerítő - a szó jó értelmében vett kimerítő - tájékoztatás és kérdésfeltevések után egyórás látogatást tehettünk az intézetben; érdekes volt mindenki számára. Természetesen nagy számban voltak kísérőink, illetve résztvevők a különböző ngo-szervezetek, Helsinki Bizottság és mások részéről.
Egy dolgot szeretnék mondani. Ma Magyarországon egy fogva tartott - tehát elítéltként vagy letartóztatottként fogva tartott - személynek a napi fenntartása 8 ezer forintba kerül; ezt össze kell hasonlítani a felsőoktatásban részt vevők 2 ezer forintjával. Ezek tények; nyilvánvalóan lehetne rajta racionálisan csökkenteni, de ennyibe kerül ma az adófizetőknek az egyébként túlzsúfolt börtönökben lévők ellátása.
Nem akarom húzni az időt. Azt szeretném kérni, hogy ha sor kerül ilyesmire a közeljövőben - nem tudom, lesz-e erre mód -, akkor a bizottság tagjainak, azon tagjainak is a részvétele szerintem jó lenne, akik éppen nem tagjai az ellenőrző albizottságnak. Nem volt ez rossz időpontban, kedden volt, tehát parlamenti plenáris időpontban. Nem azt mondom, hogy sajnálhatják, akik nem voltak ott, de jelentős tapasztalattól fosztották meg magukat, akik nem tartottak velünk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatást.
Nekem is van egy bejelentenivalóm, ami nem ennyire kellemes hír: lehet, hogy a délután folyamán még kell egy rövid ülést tartanunk, de ez csak akkor lesz igaz, ha a meghívót képviselőtársaim az ülésteremben megkapják. Ha nem kaptak ilyet, akkor nem lesz ülés.
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 50 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea