AIÜB-28/2009.
(AIÜB-146/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2009. szeptember 28-án, hétfőn, 12.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám); általános vita; Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési törvényjavaslatáról (10554/1. szám); A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám); általános vita *
Dr. Bathó Ferenc (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Kovács Árpád (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése *
Dr. Bathó Ferenc (Pénzügyminisztérium) válaszai *
Dr. Kovács Árpád (Állami Számvevőszék) reflexiói *
Szavazás a 2010. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról *
Szavazás a 2010. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról *
Az állami vállalatok és intézmények vezetőinek elfogadhatatlanul magas fizetésének radikális csökkentéséről szóló határozati javaslat (H/10655. szám); döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita *
Dr. Balsai István (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
1. a) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési törvényjavaslatáról (10554/1. szám)
2. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám)
(Általános vita)
3. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
Az állami vállalatok és intézmények vezetőinek elfogadhatatlanul magas fizetésének radikális csökkentéséről szóló határozati javaslat (H/10655. szám)
(Szijjártó Péter, dr. Balsai István és Koszorús László (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) távozása után dr. Faragó Péternek (MSZP)
Dr. Szili Katalin (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) Fülöp Istvánnak (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) távozása után dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Dr. Bathó Ferenc főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12.00 óra)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a mai ülésünkön képviselőtársaimat és vendégeinket.
A mai ülésünket megnyitom. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes. Ismertetem a helyettesítés rendjét: Bárándy Gergely helyettesíti Varga Lászlót, Fülöp István Dorkota Lajost, én pedig Szili Katalint helyettesítem; ezek az eddig beérkezett helyettesítési megbízások.
Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttek szerint, azzal, hogy azt javaslom, hogy az 1. és 2. pont alatt megjelölt napirendeket együtt tárgyaljuk, lévén, hogy az előterjesztők ugyanazok, és össze is függenek egymással. Szavazni természetesen külön-külön fogunk róluk. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Aki a napirendet elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám); általános vita; Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési törvényjavaslatáról (10554/1. szám); A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám); általános vita
Elsőként tárgyaljuk a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát és az Állami Számvevőszék véleményét a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési törvényjavaslatáról című napirendi pontot, továbbá a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, melynek általános vitára alkalmasságáról kell dönteni.
E napirendi pontoknál tisztelettel köszöntöm Kovács Árpád urat, az Állami Számvevőszék elnökét, és Bathó Ferenc urat a Pénzügyminisztérium képviseletében. Megkérdezem először az előterjesztő képviseletében jelen lévő Bathó urat, kíván-e kiegészítést tenni. Parancsoljon!
Dr. Bathó Ferenc (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden néhány szót szeretnék szólni a 2010. évi költségvetésről és a költségvetési törvényhez kapcsolódó, a költségvetést megalapozó egyéb törvényekről. Ezt a két dokumentumot azért nyújtottuk be természetszerűen külön, mert az Alkotmánybíróság megállapította annak idején, hogy a költségvetéseknek és a zárszámadásoknak úgynevezett tiszta költségvetésnek kell lenni, nem tartalmazhatnak egyéb törvényeket. A kormány ennek a kötelezettségének tett eleget, amikor két dokumentumban csoportosította a költségvetési törvényt és az azt megalapozó egyéb törvényeket.
Az államháztartási törvényben meghatározott határidő előtt, szeptember 11-én nyújtotta be a kormány a 2010-es költségvetést, és rá egy hétre az úgynevezett fejezeti füzeteket. A 2010-es költségvetést meghatározó makrogazdasági tényezőkről szeretnék néhány szót szólni, hiszen ezek a tényezők azok, amelyek előidézik a 2010-es költségvetés előirányzataiban bekövetkező változásokat.
Miről is van szó? Az idei GDP-csökkenés után 2010-ben is az elemzők és a Pénzügyminisztérium, valamint a kormány egy 0,9 százalékos további GDP-mérséklést feltételez, illetve prognosztizál. Ehhez egy 4,1 százalékos infláció tartozik, valamint egy mínusz 3,4 százalékos folyó fizetésimérleg-hiány. Ezek a kiinduló makrogazdasági feltételek alapozzák meg, hogy a költségvetés bevételi oldalán milyen számoknak kell szerepelni, és ebből adódóan a kiadási oldal már determinálttá válik.
A konvergenciakritériumok szerint a Magyar Köztársaság vállalta, hogy 2010-ben 2009-hez képest tovább csökkenti az államháztartás eredményszemléletű hiányát, vagy közkeletű nyelven szólva az ESA-hiányt. Ennek a mértéke 2010-ben 3,8 százalék, és a fejezeti füzetekben szereplő kitekintés alapján ezek az értékek 2013-ig tovább mérséklődnek, lehetővé téve azt, hogy elérhető közelségbe kerüljön Magyarország számára a maastrichti kritériumok egyikének teljesítése, azaz a hiány 3 százalék alá mérséklődjön. A fejezeti füzetek tehát 2011-re 2,8, 2012-re 2,5, 2013-ra pedig 2,2 százalékos GDP-arányos hiányt prognosztizálnak.
2010-re visszatérve, a 2010. év fő prioritása a pénzügyi egyensúly biztosítása, és ebből adódóan látszik az, hogy a fejezetek többségénél szigorú, takarékos gazdálkodást ír elő a 2010-es költségvetés.
Ahogy az Állami Számvevőszék a dokumentumaiban is megállapítja, a 2010-es költségvetés tartalmaz, vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy kockázatokat is tartalmaz, amely egyrészt a bevételi oldalon, másrészt pedig a kiadási oldalon a felülről nyitott előirányzatoknál jelentkezik. Ezeket a kockázatokat a pénzügyi kormányzat természetesen elismeri, és úgy próbál ellene védekezni, hogy az eddigieknél jelentősebb tartalékokat épített be a 2010-es költségvetésbe. Mik ezek?
Magyarország egyik legjelentősebb problémája a finanszírozás és a kamat oldaláról jelentkezik. Ezt úgy küszöböljük ki, hogy 50 milliárd nagyságrendben, a GDP 0,2 százalékának megfelelően terveztünk úgynevezett kamatkockázati tartalékot, amely arra szolgál, hogy ha a hozamok megváltoznak a 2010. év folyamán, akkor ez az összeg rendelkezésre álljon ezek kompenzálására.
Immár hagyományosan az idei költségvetés is tartalmaz a kockázatok kezelésére úgynevezett stabilitási tartalékot. Ez a tartalék 79 milliárd nagyságrendű; ez arra szolgál, és a kormány kap a normaszövegben felhatalmazást arra, hogy ha a folyamatok ezt szükségessé teszik, ehhez nyúljon, és ne változtasson azokon az előirányzatokon, amelyekben az intézményfinanszírozás történik.
Az általános tartalék összege az előírásoknak megfelelően 57,2 milliárd forint. Ez a központi költségvetés kiadási főösszegének az Áht. szerinti előírásának megfelelő összeg.
Hagyományosan céltartalékot is tartalmaz a költségvetés. Ez a céltartalék a szakszervezetekkel történő egyeztetések céljait szolgálja, tehát a bérmegállapodásokat fogja majd segíteni.
Néhány szót szeretnék szólni, tisztelt bizottság, a bíróságok és az ügyészségek költségvetéséről is. Szeretném leszögezni, hogy mind a két dokumentumot a fejezetért felelős aláírta, kézjegyével ellátta. Ennek ellenére szeretném kiemelni, hogy a bíróságoknál 220 milliárd forint (Sic!) többlet-előirányzat került megtervezésre, és a csökkenés, amely az előirányzatokban jelentkezik, két tényezőnek a következménye. Az egyik tényező, hogy a rendszerben, a Magyar Köztársaság adórendszerében megváltoztak a járulékok, tehát a járulékcsökkenés hatása a bíróságoknál majdnem 2 milliárd forint, és az eho megszűnése miatt további 200 milliárd forint (Sic!) került kivételre, amely természetszerűen nem a feladatok teljesítésével van összhangban. A bíróságok költségvetése tehát a 72,3 milliárd forint tavalyi előirányzatból 70,5 milliárd forintra változott, ennek az oka az előbb említett két tétel.
Az ügyészségeknél előírta az Alkotmánybíróság, hogy létszámfejlesztést kell eszközölni, hiszen a 72/2009-es Ab-határozatnak megfelelően az ügyészségeknél 220-as létszámbővítésre kerül sor az Alkotmánybíróság döntése értelmében, és ehhez a szükséges forrásokat az ügyészségekre vonatkozó költségvetési előirányzatok teljesítik. Itt is csökkentésre kerültek a járulékok és az eho megszűnése miatti előirányzat-kiesések.
Végezetül néhány mondatot szeretnék szólni az Állami Számvevőszék dokumentumáról is. A pénzügyi kormányzat megköszöni az Állami Számvevőszék körültekintő és nagyon pontos, precíz munkáját. Tételesen nem akarom felsorolni, hogy milyen kérdésekben maximálisan egyetértünk, csak példaszerűen szeretném mondani, hogy azokat a hibákat, amely formai hibák a költségvetési dokumentumban vannak, természetesen kijavítjuk. Az Állami Számvevőszék jelezte is a dokumentumában, hogy ezt egyrészt a fejezeti füzetek első kötetében megtettük. Ez azt jelenti, hogy a központi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak változtatása, technikai változtatása megtörtént. A 2. számú mellékletben meglévő kifogásokat át fogjuk vezetni az egységes javaslaton, és a módosító indítvánnyal fogjuk az Áht. 8. §-ában szereplő kötelezettségvállalási előirányzatokat teljesíteni.
Sok feladatot ró az Állami Számvevőszék a kormányzat részére a jövőben kijavítandónak, és hármat a pénzügyminiszter úr részére határoz meg feladatként. Minden feladatot végigbeszéltünk az ÁSZ illetékeseivel, és arra a megnyugtató megállapításra jutottunk, hogy lehetőség van e feladatok mielőbbi elvégzésére, a problémák kijavítására. E feladatok végrehajtása közösen az ÁSZ-szal elindult, és hamarosan meg fog történni, a következő költségvetési évben ezt korrigálni fogjuk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt az elnök úrnak adnék szót, néhány számot, gondolom, pontosítsunk, hogy a jegyzőkönyvbe ne tévesen kerüljön be.
Azt tetszett mondani, hogy a többlet-előirányzat 200 milliárd, de itt csak 220 millióról beszélünk, ugye? (Dr. Bathó Ferenc: Persze. Elnézést.) És az előirányzat-csökkenés sem 200 milliárdos, hanem 2 milliárdos, ugye? (Dr. Bathó Ferenc: Igen, így van.) Jó. Akkor ezt javítani fogjuk. Köszönöm szépen.
Megadom a szót Kovács Árpád elnök úrnak. Parancsoljon!
Dr. Kovács Árpád (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Nagyon szépen köszönöm. Én tényleg nagyon rövid tudok lenni, hiszen Bathó Ferenc úr elmondta lényegileg a mi észrevételeink jellegét is és azzal kapcsolatos álláspontot.
Szeretném mondani, hogy az Állami Számvevőszék, eltérően az előző két évtől, nem készített makrogazdasági tanulmányt. Pontosabban csak azt az elemzést készítette el, ami a bevételi és kiadási adatoknak a közvetlen megalapozottságához kapcsolódik. Így nagyobb figyelmet fordítottunk a lehetőségeink határán arra, hogy az előrehozott tervezési munkának köszönhetően is - vagy annak tulajdoníthatóan, inkább ez a helyes kifejezés - a tervezésnél alkalmazott módszerek, valamint az állami feladatrendszer és szabályozók milyen módon vannak megalapozva, milyen hatástanulmányok, modellszámítások, belső konzisztenciális kérdések érintik ezt. Ebben egy tételt, a környezetvédelemmel kapcsolatos tételeket részletesen átnéztük, és évről évre szeretnénk fejleszteni ezt. A tisztelt képviselők megtalálják a jelentésünkben, hogy végighaladva az egyes fejezeteknél mit tapasztaltunk, mit láttunk, én tehát ezekre nem szeretnék kitérni. És itt a kockázatokról sem kívánok beszélni, hiszen erre Bathó úr utalt, hogy ezeket a pénzügyi kormányzat is hasonlóan látja, mint mi.
Egyetlen tételt szeretnék megemlíteni, hogy a múlt év végén elfogadást nyert a költségvetési felelősségről szóló törvény, amelynek a három - nevezzük így - lába közül van a költségvetés-politikai lába, van az intézményi lába és van ennek egy ellenőrzési és olyan jellegű megközelítése, ami a különböző számsorok tervezésével kapcsolatos megalapozottsági kérdéseket kezeli. A törvény nem egy időben lép hatályba, az látható, mégis az Állami Számvevőszék arra tett idén kísérletet és fokozottabb mértékben foglalkozott evvel, éppen ebből a törvényből kiindulva, hogy ezek a megalapozottsági lehetőségek és tervezési számítások hogyan alakultak, hiszen január 1-jétől ez kötöttebb kötelezettséget jelent; magyarul: a tervezőmunka mozgása ebbe az irányba tudott-e haladni vagy sem. A véleményünkben talán azért is szerepel itt több, ezzel kapcsolatos megjegyzés, mert ebben a tekintetben jelentős változásokra van szükség ahhoz, aminek személyi-tárgyi feltételei is kellenek, hogy ezek betarthatók legyenek. A törvény ugyanis tételesen előírja azokat a tennivalókat, amelyeket el kell végezni ahhoz, hogy a benyújtáshoz ezek rendelkezésre álljanak, és az államháztartási törvénynél szigorúbb előírásokat tartalmaz ebben a tekintetben. Itt nem találtunk megnyugtató képet, nem tehetünk róla. A megalapozottsága, alátámasztottsága, a kockázatok becslésének a kérdése, amelyeknek egy része makrogazdasági jellegű, csak másik része technikai jellegű, ezekben a tekintetekben nem tudott úgy alakulni még, ahogy szerettük volna. Itt látjuk a legnagyobb kötelezettségeket.
Én nem kívánom a bizottság hatókörén kívül lévő önkormányzatokat, egészségügyet, európai uniós ügyeket, bevételeket érintő, a véleményünkben szereplő adatokat megemlíteni, az időre is figyelemmel. Mi ezekben a kérdésekben hiányoltunk egy sor háttérszámítás-megalapozást ahhoz, hogy ez megnyugtató legyen, vagy esetleg szcenárióváltozási dolgokat. Bathó úr utalt arra, hogy tartalékképzéssel kívánja a Pénzügyminisztérium ezt a kockázatot csökkenteni. A magunk részéről mi ezt természetesen tudomásul kell vegyük.
Annyit szeretnék tájékoztatásul még elmondani, hogy épp ebből adódóan, a költségvetési felelősségről szóló törvény alkalmazásával összhangban még a héten, előreláthatóan szerdán nyilvánosságra hozzuk az állami feladatokkal kapcsolatos tanulmányunkat, amely az állami feladatellátásnak, ha szabad azt mondani, az intelligens átcsoportosításoknak, súlyáthelyezéseknek a kérdéseit is érinti, és talán a költségvetési vitát is tudja segíteni.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az elfogadott napirendünk szerint tehát az 1. és 2. napirendi pontokat együtt tárgyaljuk.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Répássy alelnök úr, parancsoljon!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Előterjesztők! Nem fogok meglepetést okozni azzal, hogy nem támogatjuk a 2010. évi költségvetés elfogadásáról szóló törvényjavaslatot. Az általános kritikánkat, ha megengedik, nem most mondanám el, nyilván lesz majd erre mód, inkább szigorúan a bizottságunk hatás- és feladatkörébe tartozó adatokról szeretnék szólni, hogy mely adatok, mely költségvetési tervek nem váltották ki a tetszésünket. Azt kell mondjam, néhány adatot inkább csemegézek, mert ezek az adatok természetesen korábbi adatokkal összehasonlítva értelmezhetők.
Például az Igazságügyi Minisztériumnál a büntetés-végrehajtás támogatásának előirányzata 35,5 milliárd forint volt 2009-ben, most 38 milliárdra emelkedik. Ez egy nagyon szép adat lenne. Azonban az Állami Számvevőszék is rámutat arra, hogy az egész emelkedés csak amiatt van, mert a PPP-konstrukció, a PPP program kiadásait itt szerepeltetik. Tehát valójában nemhogy reálértéken, még nominális értéken sem emelkedik az IM-bv támogatása. Az Állami Számvevőszék kifejti - és ezt idézném szó szerint -, hogy "a dologi kiadások tervezett előirányzata valószínűleg nem biztosítja minden intézmény, különösen a rendőrség és a büntetés-végrehajtás területén a folyamatos, zavartalan működést". Tehát miközben a kormányzati kommunikáció arról szól, hogy majd több pénz jut a közbiztonságra, sem a rendőrségnek, sem a büntetés-végrehajtásnak a dologi kiadásait nem biztosítja az Állami Számvevőszék szerint, legalábbis a folyamatos, zavartalan működését nem biztosítja az előterjesztés.
Mondanék további számadatokat. Egyszerűen nem tudom az okát, legalábbis a politikai okokon kívül nem látok más okot arra, hogy a bíróságokhoz képest a Magyar Köztársaság ügyészsége miért kap lényegesen kevesebbet a 2010-es esztendőben. 31 milliárdos előirányzata volt 2009-ben, és 28,5 milliárd lesz ez az előirányzat most a tervek szerint. A bíróságok előirányzata ilyen mértékben nem csökken; az igazságügyi fejezeten belül tehát az ügyészség a vesztese ennek. Mondom, politikai okokat tudok rá mondani, de most sem az Állami Számvevőszék elnökével, sem pedig a köztisztviselőkkel nem kívánok ebben vitára kelni; megfelelő helyen ezt majd nyilván el fogjuk mondani, hogy miért pont az ügyészség a mostohagyereke az igazságügyi fejezetnek.
A Miniszterelnöki Hivatal költségvetése, mondjuk úgy, bizonyos szempontból szintén a mi bizottságunkhoz tartozik, ezért itt szeretnék egy érdekes adatot mondani; inkább azt mondanám, hogy felháborító adatot. A Miniszterelnöki Hivatalban a rendszeres személyi juttatásokon felül, a rendszeres személyi juttatások 21,5 százalékát kitevő jutalmat terveznek 2010-ben. Tehát még egyszer mondom, a rendszeres juttatások 21,5 százalékát kitevő jutalmat terveznek 2010-re. Ami egyébként a legmagasabb a közszférában; a többi költségvetési fejezethez tartozó szervnél a jutalom mértékét 8 és 12 százalékban határozzák meg. De azt valamilyen oknál fogva előre tudják, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban 2010-ben komoly jutalmakat fognak kifizetni. Nyilván ennek is sejtem a politikai okait, de azt gondolom, ez ilyen körülmények között megengedhetetlen. (Dr. Szakács Imre: Hiányzik is a kórházaknál. - Közbeszólások az MSZP oldaláról.)
ELNÖK: Javaslom, hogy a parlamentáris formákat tartsuk be, mindenki szót kap.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Még egy érdekes adat, és ennek nem is találtam a magyarázatát, hogy az Expo 2010 világkiállításon való részvételre, amely a Miniszterelnöki Hivatalnál található, 2009-ben 815 milliárd forint volt előirányozva, 2010-re pedig már 2,4 milliárd forint, tehát olyan háromszoros az emelkedés. Nem tudom, mennyibe kerül egy expón való részvétel, de ez nagyon soknak tűnik, hogy 2,5 milliárd forint körüli összeg került erre meghatározásra.
A kommunikációs költségek most ebben az évben csökkentek. Ez persze relatív csökkenés, még így is 400 millió forintot irányoztak elő úgynevezett lakossági tájékoztatásra. Az sem egészen világos, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban miért emelik meg az engedélyezett létszámkeretet több mint 10 százalékkal a következő évben, 2010-ben.
Tehát összefoglalva, azon túl, hogy makroszinten nem értünk egyet a költségvetéssel, azt hiszem, az igazságügyi fejezetben, az igazságügyi és igazságszolgáltatási szervek tekintetében van néhány megmagyarázhatatlan adat a költségvetési tervben. Ezért sem tudjuk elfogadni a költségvetési törvényt, tehát általános vitára nem tartjuk alkalmasnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Az MSZP frakciója általános vitára alkalmasnak tartja a beterjesztett törvényjavaslatot. Ennek indoka pedig a következő, és én is maradnék a bizottságunk témakörébe tartozó fejezetek értékelésénél.
Először is látható a költségvetésből, hogy sajnos olyan a helyzet, hogy minden fejezet támogatottsága csökken, azonban ezeké, tehát mind a bíróságoké, mind az ügyészségeké talán a legkevésbé, híven egyébként az elmúlt évek gyakorlatához, hiszen mind a kormány, mind a frakciónk kiemelten fontosnak tartja azt, hogy az ügyészségek és a bíróságok zavartalanul el tudják látni a feladatukat. Egyébként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács azon a véleményen volt, hogy a beterjesztett költségvetés alapján, ha azokat a forrásokat rendelkezésére bocsátják a bírósági fejezetnek, egyébként az ügyészséginek is, akkor a zavartalan működés biztosított lesz az elkövetkezendő évben, 2010-ben is.
Az ügyészségek - hiszen erre kitért konkrétan alelnök úr - költségvetési támogatásának csökkenése nagyságrendileg hasonló a bírósági fejezetéhez. Az eltérés oka pedig nem más, mint hogy az ügyészségi fejezetet vagy az ügyészségek munkáját kevésbé érintik a jogszabályváltozások, az elfogadott jogszabályváltozások, mint a bíróságokét. Azokat a megjegyzéseket pedig kifejezetten visszautasítom, amelyek arra irányulnak, hogy az ügyészségen bárki is a költségvetési támogatás megvonásával kívánna bármiféle bosszút is állni. Erre egyébként sokkal inkább engedett következtetni az a néhány évvel ezelőtti eset... (Dr. Répássy Róbert: Ezt én nem mondtam.) Alelnök úr, látom a ki nem mondott szavakat (Derültség a Fidesz oldalán.) és az ahhoz kapcsolódó nonverbális megnyilvánulásokat. Nem lehetett másra következtetni az ön előadásából, mint erre. Azt gondolom, ezt mindenki megtette. Én viszont nagyon egyértelműen szeretném és verbálisan visszautasítani ezeket a megjegyzéseket. Egyébként pedig azt kell hogy mondjam, hogy ilyen jellegű látszatnak inkább néhány évvel korábban lehettünk tanúi, amikor az Orbán Viktor és Solt Pál között kirobbant vita után csaknem megfelezték a bíróságok költségvetését; itt erről tehát nincs szó. Az eltérés oka kifejezetten a jogszabály-változásokból ered, tehát hogy máshogyan hat a bírósági és az ügyészségi fejezetre.
Éppen ezért tehát mindkét fejezet vonatkozásában a költségvetési számokat elfogadhatónak tartjuk. Ugyanúgy, ahogy az látszik egyébként az IRM költségvetése kapcsán, hogy az az ígéret, mely szerint a közbiztonság kiemelten fontos mind az MSZP, mind a kormány politikájában, a számokban is megmutatkozik, hiszen míg a tavalyi évhez képest más fejezeteknél csökkenést láthatunk, itt kifejezett emelkedés mutatható ki a rendvédelem tárgykörében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki kér még szót. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor az előterjesztőt kérdezem.
Dr. Bathó Ferenc (Pénzügyminisztérium) válaszai
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Nagyon sajnálom, hogy eltévesztettem ezeket a milliárd meg millió forintokat...
ELNÖK: Csak azért szóltam, hogy a jegyzőkönyvben nehogy így maradjon.
DR. BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Tényleg nagyon sajnálom.
A felvetésekkel kapcsolatban a következőket szeretném elmondani. Elhangzottak itt tények a kötetből, azt nyilván el kell fogadnom. Valóban így van, hogy valamikor a kormányzat elindította ezeket az úgynevezett PPP programokat, és ezek három fő területen fejtették ki hatásukat: egyrészt az autópályánál, másrészt az egyetemi kollégiumoknál, harmadrészt pedig, ahogy az alelnök úr is említette, a börtönöknél. Ennek a konstrukciónak az a lényege, hogy a rendelkezésre állási díjakat hosszú távon kell fizetni. De tájékoztatnom kell a tisztelt bizottságot arra vonatkozóan, hogy 2010-től ilyen PPP-konstrukciókat a költségvetési kötet nem tervez, sőt '11-12-13-ra sincs beírva semmilyen PPP program.
A következő felvetésre annyit szeretnék reagálni, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2009. évi előirányzata 311,3 milliárd forint volt, és a 2010-es előirányzata 338,3 milliárd forint. Tehát azon kevés tárcák közé tartozik, persze nem vitatva azt, hogy ezek az előirányzatok hogyan képesek a rendőrség folyamatos és állandó működését biztosítani, esetlegesen előfordulhatnak problémák, de ezt tényként kell leszögeznem, hogy a sok-sok minisztérium csökkenése mellett a kiadásoknál a Rendészeti Minisztériumnál ez 8,7 százalékos növekedést jelent.
A MeH-hel kapcsolatos felvetésekre, ha jelen van itt a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági képviselője, akkor kérem, hogy ő válaszoljon, mert én magam a költségvetés egészéért vagyok felelős. Tehát arra a kérdésre, amelyet az alelnök úr felvetett, hogy ezek a jutalmak és az Expo kiadásai mennyire megalapozottak és mennyire szolgálják a 2010-es költségvetés céljait és prioritásait, nem tudok válaszolni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem elnök urat, van-e reakciója.
Dr. Kovács Árpád (Állami Számvevőszék) reflexiói
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Nagyon röviden szeretnék reagálni. Amikor arra utaltam, hogy a különböző háttérszámítások, hatáselemzések kérdéskörét megjelöltük, akkor mi azt láttuk, hogy ezekben a szolgáltatásokban, az is egy sajátos szolgáltatás, amelyet konkrét módon az alelnök úr jelzett, ezek tekintetében az látható, hogy ellátási zavarok lesznek, tehát feszültségekkel terhelt lesz a finanszírozás; ez gyakorlatilag minden területre érvényesíthető. Ezeknek a mértéke, a konkrét elhárításukra vonatkozó törekvés, annak kérdése, hogy hogyan oldják föl ezeknek a hatásmechanizmusait, ennek kapcsán kénytelenek voltunk azt megállapítani, hogy a tárcák erre vonatkozóan nem tudtak megfelelő dokumentumokat részünkre átnyújtani, ami a jövő évtől kezdve megengedhetetlenné válik a tervezés mechanizmusában. Tehát azért vagyok kénytelen erre utalni, mert maga a parlament döntött úgy, hogy az ilyen kérdések megelőzését is szolgálandó, prezentációs szempont lesz a jövő évtől ezeknek a szerepeltetése.
Most egyelőre ebben a tekintetben is azt tudjuk mondani, hogy láthatóan szolgáltatásminőségbeli visszalépések fogják végig jellemezni mindazokat a területeket, ahol szolgáltatást finanszírozunk valamiből.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik, elsőként a 2010. évi költségvetési törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról. Mielőtt ezt megtesszük, ismertetem a helyettesítés pillanatnyi rendjét: Balsai István helyettesíti Rubovszky Györgyöt, Faragó Péter Csákabonyi Balázst, Frankné Kovács Szilvia pedig Balogh Lászlót.
Szavazás a 2010. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról
Aki általános vitára alkalmasnak tartja a 2010. évi költségvetési törvényjavaslatot, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ez 16 igen. Ki nem tartotta alkalmasnak? (Szavazás.) 13 ellenében a bizottság alkalmasnak tartja.
Szavazás a 2010. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról
Másodikként a 2010. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról döntünk. Aki alkalmasnak tartja általános vitára, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem tartotta alkalmasnak? (Szavazás.) 13 ellenében ezt is alkalmasnak tartottuk.
Köszönöm szépen, ezzel ezt a napirendi pontot lezártuk. Köszönöm szépen a részvételt.
Képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről és az indítvány általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk az állami vállalatok és intézmények vezetőinek elfogadhatatlanul magas fizetésének radikális csökkentéséről szóló határozati javaslat tárgyában. Szijjártó Péter, Balsai István és Koszorús László képviselők önálló indítványát tárgyaljuk.
Az előterjesztők képviseletében Balsai István képviselőtársunk van jelen, és így mint előterjesztő is közreműködik a bizottságban. Parancsoljon!
Dr. Balsai István (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A mindenki előtt ismert körülmények késztették az előterjesztőket arra, hogy az Országgyűlés segítségével a kormányra egy olyan kötelezettséget hárítsunk, amelyet egyébként már mások is megfogalmaztak, nemcsak a Fidesz részéről, hogy az állami tulajdonú vagy többségi állami tulajdonú vállalatok és intézmények ügyvezetését ellátó vezető tisztségviselők fizetésének radikális - nem mondunk számokat; radikális - csökkentése és a teljesítményhez való igazítása legyen a két megfogalmazott határozati javaslatunk.
Rendkívül egyszerű, áttekinthető, rövid javaslat. Aki úgy gondolja, a közvélemény óriási többségével egyezően, hogy ezek a fizetések és javadalmazások nem felelnek meg az ország szomorú gazdasági helyzetének, nem felelnek meg a tényleges teljesítményeknek, és a társadalmi áldozatvállalás egyáltalán nem tükröződik ebben, annak ezt nyilván támogatnia kell. Úgy érzem tehát, a kormányt támogató képviselők sem mondhatnak erre nemet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.
Kérdezem az előterjesztőt, kíván-e még valamit elmondani.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, nem.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Nem. Szavazás következik. Aki tárgysorozatba veszi az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 13 igen. (Dr. Balsai István: Ejha!) Ki nem veszi tárgysorozatba? (Szavazás.) 15 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Egy tartózkodás mellett nem vettük tárgysorozatba. (Dr. Kontrát Károly: Ejha! Ez igen!)
Ilyenképpen az általános vitára alkalmasságról sem kell döntenünk.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását lezártuk, és ezzel a bizottság ülésének is vége.
Köszönöm a részvételt, a viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 42 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea