AIÜB-31/2009.
(AIÜB-149/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2009. október 19-én, hétfőn, 11.31 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A napirend kiegészítése és elfogadása *
a) A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január 1.-december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló (H/9457. szám); b) A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január 1.-december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/10900. szám); együttes általános vita *
Berényi Lajos elnök (Közbeszerzések Tanácsa) szóbeli kiegészítése *
Szavazás a J/9457. számú jelentés általános vitára alkalmasságáról *
Szavazás a H/10900. számú országgyűlési határozati javaslat általános vitára alkalmasságáról *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10873. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válasza *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. június 15-ei ülésnapján elfogadott, "A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról" szóló törvény (T/9194/8. szám); záróvita és zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárásban *
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám); módosító javaslatok megvitatása, valamint döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a vám- és pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10526. szám); zárószavazás előkészítése *
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsba delegált bizottsági tag mandátuma sorsának megvitatása *
Döntés a titkos szavazás előkészítéséről *
1. a) A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január 1.-december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló (H/9457. szám)
b) A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január 1.-december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/10900. szám)
(A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa)
(Együttes általános vita)
2. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
4. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10873.szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. június 15-ei ülésnapján elfogadott, "A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról" szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/9194/8. számon került iktatásra.)
(Záróvita és zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárásban)
6. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása, valamint döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
7. Egyebek
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Dr. Szili Katalin (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Faragó Péter (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) megérkezéséig Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) dr. Szép Bélának (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) megérkezéséig dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) megérkezéséig dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP) megérkezéséig dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Berényi Lajos elnök (Közbeszerzések Tanácsa)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Dencső Balázs főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Erdey György szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 31 perc)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm mai bizottsági ülésünkön képviselőtársaimat és megjelent vendégeinket.
Mai ülésünket megnyitom, s megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Ismertetem az eddig érkezett helyettesítéseket: Szakács Imre Vitányi Istvánt, Szép Béla Szabó Évát, Mátrai Márta Navracsics Tibort, Balsai István Salamon Lászlót, Varga Lászlót én helyettesítem, Répássy Róbert Kontrát Károlyt helyettesíti.
A napirend kiegészítése és elfogadása
Javaslatot teszek a napirendre, a kiküldöttekhez képest egy változtatással, s egyben szeretném is felhívni a figyelmet, hogy a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényjavaslat zárószavazás előtti módosító javaslatainak megvitatásáról szeretnék egy új napirendi pontot, s az "egyebek" között pedig szót kellene váltanunk az OIT-tagunk mandátumának további sorsáról.
Ez tehát a napirendi javaslatom. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok.
Szavazás következik. Aki elfogadja a napirendet, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk.
Elsőként tárgyaljuk a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január 1.-december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló, s ezzel együtt, e napirendi pont keretében az erről szóló határozati javaslatot.
Üdvözlöm a napirendi pont tárgyalásánál elnök urat és munkatársait. Megkérdezem, van-e kiegészítenivaló. Parancsoljon!
Berényi Lajos elnök (Közbeszerzések Tanácsa) szóbeli kiegészítése
BERÉNYI LAJOS elnök (Közbeszerzések Tanácsa): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A Közbeszerzések Tanácsa minden évben beszámol a tisztelt Országgyűlésnek; sorrendben ez a 13. beszámoló.
A 2008. évi beszámolóval kapcsolatosan én ebben a bizottságban két kérdést szeretnék röviden kiemelni. Az egyik, hogy mint önök is tudják, 2008-ban az Országgyűlés jószerivel egész évben foglalkozott a közbeszerzési törvény átfogó módosításával. A kormány ezt az első félévben nyújtotta be. Végül is csak decemberben sikerült, sok-sok módosító indítvány után a törvénymódosítást elfogadni. Ezek a módosítások ez év április 1-jén léptek nagyobbrészt hatályba. A jogorvoslati rendszerrel kapcsolatos törvényváltozások pedig 2010. január 1-jén lépnek majd hatályba. Természetesen a 2008. évi változásoknak ennyi idő alatt a hatását még röviden sem lehetne értékelni. Az azonban tény, hogy a sok-sok parlamenti módosító indítvány következtében, amelyek között a Közbeszerzések Tanácsa is nagy számú módosító indítványt nyújtott be, úgy ítéljük meg, hogy néhány ponton az átláthatóságot, a verseny tisztaságát jobban biztosító, a nyilvánosságot erősítő változások kerültek elfogadásra. Ezek közül kiemelném azt, hogy a korábbi három közbeszerzési rezsim, az európai uniós rezsim, valamint a két nemzeti rezsim - az egyik az alacsony értékű közbeszerzések, a másik a közepes értékű, de az európai értékhatárt el nem érő beszerzések - közül a törvénymódosítás után két rezsim maradt: az európai uniós rezsim és a nemzeti rezsim. Ez a közbeszerzés szereplői, az ajánlatkérők és az ajánlattevők szerint egyértelműen pozitív, mert egyszerűbbé teszi a közbeszerzési eljárások lefolytatását.
A másik, amit szeretnék kiemelni, ezeknek egy jelentős része a módosítások során került beépítésre. A nyilvánosságot a módosított törvény most lényegében olyan módon biztosítja, hogy a pályázati felhívás megjelenésétől számítva a döntőbizottsági és bírósági ítéletekig bezárólag kereshető lesz a Közbeszerzések Tanácsa honlapján már jövő évben az összes közbeszerzési esemény, amely az adott pályázati felhívással kapcsolatosan megjelenik. Ennek keretében most a Közbeszerzések Tanácsa egy jelentős informatikai fejlesztést hajt végre. Ilyen módon részben a tanács honlapján, részben pedig azoknál az ajánlatkérőknél és ajánlattevőknél, akiknek saját honlapjuk van, ott is közzétehetik ezeket az eljárásokat, ami azt jelenti, hogy az üzleti titkokat leszámítva a közbeszerzési eljárásban mindennek nyilvánosan meg kell jelenni. A közbeszerzések szereplői sokat várnak ettől a változástól.
Szeretném azt is jelezni, hogy a parlamenti vitában sikerült a kis- és középvállalatok jobb helyzetbe hozásával kapcsolatban olyan módosító indítványokat elfogadtatni, amelyek ezt a szektort valamelyest segíteni fogják mindenképpen. Ezek közül is kiemelném például azt, hogy a kis- és középvállalatok tekintetében a törvény most tartalmaz egy olyan kikötést, hogy az 1 milliárd forint alatti beszerzéseknél biztosítani kell a feltételt ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok előnyösebb pozícióban legyenek a pályázati felhívások elnyerésénél.
Ami a jogorvoslati eljárásokat illeti, azt külön szeretném ebben a bizottságban kihangsúlyozni, hogy az Európai Unió új jogorvoslati irányelveket fogadott el még 2006 végén, ezt 2008. december 31-éig minden országnak át kell ültetnie a nemzeti joganyagba. Ez ebben a törvénymódosításban megtörtént. Ezek közül talán azt emelném ki, hogy az uniós irányelvek szigorították az eddigi irányelveket, és most már egyértelműen kimondják - és ezt a mostani módosításunk már tartalmazza -, hogy amennyiben jogorvoslati eljárás van folyamatban egy közbeszerzési eljárással kapcsolatban, akkor az elsőfokú jogorvoslati eljárás lezárásáig, vagyis a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéséig a szerződést nem lehet megkötni. És csak abban az esetben, ha a döntés olyan, hogy nem semmisíti meg az eljárást, abban az esetben az elsőfokú eljárás után lehet a szerződést megkötni.
A 2008. évről gazdasági szempontból talán annyit kell elmondani, hogy 2008-ban a hazai források szűkülése miatt az előző évhez viszonyítva mintegy 100 milliárd forintos csökkenés következett be, amely közel 7 százalékos csökkenést jelent értékben, miközben az eljárási számok növekedtek 13-14 százalékkal. Ami ebből kiemelendő és semmiképpen nem tekinthető pozitívnak, az az, hogy a csökkenések nagy része a beruházásoknál következett be. Ennek következtében a beruházások részaránya a közbeszerzésekben a korábbi 50 százalékról 35 százalékra csökkent. Remélni lehet, hogy az uniós források nagyobb mértékű bevonásával ez az 50 százalékos arány visszaállítható. A másik két fajta tekintetében, az árubeszerzések és a szolgáltatási beszerzések egyaránt körülbelül 30 százalékos részarányt képviselnek.
Mi erre az évre, a hazai források szűkülése ellenére is, körülbelül a tavalyi szintet várjuk az érvényes közbeszerzési pályázatok értéke tekintetében. Azzal, hogy remélhetőleg a kis- és középvállalatok tavaly elindult, ha még nem is jelentős növekedése, hiszen a 2007-es 34 százalékról 40 százalékra nőtt a részesedésük értékben, és a közbeszerzési pályázati darabszámokban továbbra is 70 százalék körül van, ez az arány remélhetőleg ebben az évben is tartható lesz, és nagyságrendileg ebben az évben is 1500-1600 milliárdos közbeszerzési érték megvalósítását reméljük.
Ennyiben kívántam röviden kiegészíteni az előterjesztést.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Mint mondtam, együttesen tárgyaljuk a határozati javaslattal együtt a beszámolót, amelynek az általános vitára alkalmasságáról kell majd a végén döntenünk.
Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok; ez azt mutatja, hogy minden igényt kielégített a beszámoló, illetőleg a szóbeli kiegészítést. Így reagálásra sem gondolom, hogy külön szót kellene adni.
Szavazás következik, előtte azonban ismertetem az azóta érkezett helyettesítéseket: Tóth András Ipkovich Györgyöt, Frankné Kovács Szilvia Faragó Pétert helyettesíti.
Szavazás a J/9457. számú jelentés általános vitára alkalmasságáról
Külön szavazunk a két részről. Elsőként azt kérdezem, ki fogadja el a Közbeszerzések Tanácsának beszámolóját. Aki igen, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú.
Szavazás a H/10900. számú országgyűlési határozati javaslat általános vitára alkalmasságáról
S ki ért egyet a költségvetési bizottság által benyújtott országgyűlési határozati javaslattal? Aki egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, ez is egyhangú.
Megállapítom, hogy mindkét indítványt egyhangúlag elfogadtuk. S ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen a jelenlétüket és a részvételüket.
2. napirendi pontként tárgyaljuk a 2010. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megtárgyalásával. Üdvözlöm a tárca képviselőit.
Olyan tárgyalási metódust javaslok, hogy külön-külön megtárgyalnánk a 142-esig a bizottság feladatkörébe tartozó 12., 15., 16., 19. és 20. pontot. Ezt követően a 142-568. pontokat a 151. kivételével egy csomagban tárgyalnánk. Továbbá az 590-622. pontokat az 593., 594., 599. és 609. pontok kivételével ugyancsak egy csomagban. Végül az 1027-1136. pontokat ugyancsak egy csomagban tárgyalnánk.
Kérdezem, van-e ez ellen valakinek kifogása. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs; akkor eszerint haladunk.
Tehát a 12. pontról kérdezem a tárca álláspontját. Parancsoljon!
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Dencső Balázs vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
Nem támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát nem támogatja. (Dr. Répássy Róbert kérdésére:) Jó. Tehát az I. kötet 12. pontjáról tárgyalunk most, amelyet a kormány tehát nem támogat. Lesznek ilyen kis megállásaink, mert mint látható, a módosító indítványok csomagja elég nagy.
Tehát a kormány nem támogatja. Van-e ezzel kapcsolatban észrevétel? (Nincs.) Úgy látom, nincs. Ki támogatja? (Szavazás.) Szavazatot nem kapott; elvetettük, egyharmadot sem kapott.
15. pont, kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt sem támogatja a kormány. Észrevétel, megjegyzés? (Nincs.) Ez Halász Jánosék indítványa. Nem látok jelentkezőt. Ki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 14 ellenében elvetettük, de egyharmadot kapott.
16. pont, kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt sem támogatja a kormány; Herényi Károly indítványa. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, így egyharmadot sem, elvetettük.
19. pont, kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt sem támogatja a kormány; Kovács Kálmán indítványa. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem látok szavazatot, egyharmadot sem kapott, elvetettük.
20. pont, kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt sem támogatja a kormány; Kósa Lajos indítványa. Ki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 14 ellenében elvetettük, de egyharmadot kapott.
Most jön a csomag: a 142-568. pontok, kivéve a 151. és 159. pontokat; Lezsák Sándor indítványai.
A 151-esről kérdezem először a kormány véleményét.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 15 ellenében elvetettük, de egyharmadot kapott.
159. pont, kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt sem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 14 ellenében elvetettük, de egyharmadot kapott.
Most pedig a 142-568. pontokból álló csomagról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány; tehát nincs közöttük olyan, amelyet a kormány támogat?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nincs.
ELNÖK: Nincs ilyen. Ki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 15 ellenében az indítványokat elvetettük, de egyharmadot kapott.
Következik az 590-622. pontokból álló csomag, az 593., 594., 599. és 609. pontok kivételével.
Először az 593-asról kérdezem a tárca képviselőjét.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják; ez Pettkó András indítványa egyébként. Ki támogatja? (Szavazás.) Nincs támogatója, elvetettük, egyharmadot sem kapott.
Ugyancsak Pettkó András indítványa az 594-es. Kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Jelentkezőt nem látok, elvetettük, egyharmadot sem kapott.
Az 599. pont következik, Dragon és Pettkó képviselő urak indítványa. Kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Senki, egyharmadot sem kapott, elvetettük.
Végül a 609-es Pettkó-féle javaslat?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Senki, elvetettük, egyharmadot sem kapott.
Most a csomag következik: az 590-622. pontokról kérdezem a kormány álláspontját, van-e közöttük olyan javaslat, amelyet támogat?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nincs.
ELNÖK: Nincs ilyen. Aki támogatja az indítványcsomagot, kérem, jelezze. (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 15 ellenében elvetettük, de egyharmadot kapott.
Végül az 1027-1136. pontokból álló csomagról - amely az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezetét jelenti - kérdezem a tárca álláspontját, két részről, hogy van-e közöttük olyan, amelyet támogat, és az egészről is a véleményét kérdezem. Parancsoljon!
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nincs olyan közöttük, amelyet támogatnánk, és ezért az egészre vonatkozóan "nem" a válaszunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Ki támogatja a módosítóindítvány-csomagot? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 15 ellenében elvetettük, de egyharmadot kapott.
S ezzel ezt a napirendi pontot befejeztük, de még nem engedjük el a tárca képviselőit.
Következik ugyanis a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyben a bizottságunkat a 3., 8., 13., 16., 18., 53., 54., 66., 73., 76. és 107. indítványok érintik.
Kérdezem tehát a 3. pontról a tárcát; Szabó Lajos indítványa.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja a tárca. (Jelzésre:) Igen, igaza van alelnök úrnak: összefügg az indítvány a 4., 5., 6., 7., 9., 10., 11., 92., 99., 107. és 109. indítvánnyal. Ehhez képest, ha erről szavazunk, itt a 107-es már ki is fog esni. Ha tehát jól értettem, a kormány támogatta ezt az indítványt.
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Úgy látom, nincs. Aki egyetért az indítvánnyal, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 13 tartózkodás mellett elfogadtuk.
A 8. számú indítvány következik. Kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 15 ellenében elvetettük, de egyharmadot kapott.
A 13. pont Bácskai János indítványa. Kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ezt támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) A túlnyomó többség támogatja, elfogadtuk.
A 18. pont a kulturális bizottság indítványa. Kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Senki, egyharmadot sem kapott, elvetettük.
Az 53. pont következik. Kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel - ez többség - elfogadtuk.
Az 54. pont Gulyás József indítványa. Kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Senki, elvetettük, egyharmadot sem kapott.
66. pont, kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány; ez összefügg a 67-essel is, Halász János indítványa. Ki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 15 ellenében elvetettük, de egyharmadot kapott.
73. pont, kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja a kormány; ez összefügg a 84. és 94. pontokkal. Ki támogatja? (Szavazás.) 15-en támogattuk, ez többség, elfogadtuk.
76. pont, kormány?
DR. DENCSŐ BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja a kormány; ugyancsak Szabó Lajos indítványa. Ki támogatja? (Szavazás.) 15-en támogattuk, ez többség, elfogadtuk.
Ezzel be is fejeztük a napirendi pont tárgyalását. Köszönöm szépen.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10873. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként
Következik a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról szóló napirendi pont.
Üdvözlöm a napirendi pont tárgyalásánál az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetőjét, Rajmon Balázs urat, és megkérdezem, kíván-e hozzá szóbeli kiegészítést fűzni. Parancsoljon!
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok; elnézést kérek a késésért. Csak nagyon röviden.
A tárgybeli előterjesztés legnagyobb mértékben a szabálysértési törvényt módosítaná. Itt három elemet emelek ki.
A tulajdon elleni szabálysértések elkövetésének felderítése tárgyában a cél az, hogy hatékonyabb legyen ezeknek a cselekményeknek a felderítése. Ennek érdekében a rendőrség ezekbe az ügyekbe bevonásra kerülne. Ez azt jelenti, hogy ha náluk teszik a feljelentést, akkor ők megteszik a halaszthatatlan eljárási cselekményeket. Ezzel mindenképpen várható az, hogy a jelenlegi jegyzői ügyintézési körön kívül hatékonyabbá tud válni ezen ügykör elleni nyomozás.
Ugyancsak a hatékonyságot kívánja szolgálni az a változtatás, hogy az illetékességi szabályok megváltoznak. Jelenleg az elkövető lakóhelye szerinti illetékesség alapján alakul a szabálysértési eljárás, ezt az elkövetés helye szerinti illetékességre változtatná meg a törvény, ezzel elősegítve ugyancsak az eredményes felderítést.
A törvényjavaslat ezenfelül módosítja még a büntetőeljárási törvényt, illetőleg a büntető törvénykönyvet. Ennek a módosításnak a lényege tulajdonképpen az, hogy a 2010. május 1-jén hatályba lépő büntető törvénykönyvhöz történő hozzáigazításokat végezné el az előterjesztés.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Megütötte a fülemet az előterjesztő által elmondott indoklásnak az a mondata, hogy a hatékonyságot fogja javítani ez az intézkedés.
Miről is van szó? Arról van szó, hogy 2007-ben, pontosabban a 2007. évi XXVII. törvény felemelte a szabálysértési értékhatárt 20 ezer forintban, ha jól látom, és most e javaslat visszavinné 10 ezer forintra a szabálysértési értékhatárt. Hát, ez nem fogja növelni a hatékonyságot, amennyiben nem adnak hozzá megfelelő rendőri erőt! Attól, hogy visszatesszük a szabálysértési értékhatárt, inkább, attól tartok, kevésbé lesz hatékony a felderítés, mert sokkal több üggyel kell foglalkoznia a rendőrségnek. Ha emellett van egy olyan programja a kormánynak, amely jelentősen megnövelné az ilyen típusú, csekély tárgyi súlyú szabálysértéseken dolgozó rendőröknek a létszámát, akkor el tudom fogadni, hogy ez egy hatékony intézkedés. Egyébként pedig éppen nem hatékony; ha tehát rendőri létszámnövekedéssel nem jár, akkor nem hatékonnyá válik ezáltal a rendőrség, hanem leterheli a rendőrséget a számos csekély súlyú cselekmény felderítése. Kérem tehát, nyugtasson meg arról, hogy a hatékonyságot úgy értették, hogy a rendőri állományt pedig megerősítik.
Az egy örömteli hír, hogy ez már a következő kormány idején fog megvalósulni. Most tehát, ha jól értem, a jogszabályt ez a kormány megadja; az meg, hogy a rendőrség majd hogyan fogja tudni felderíteni az ügyeket, az pedig 2010. május 1-je után majd kiderül. Ez egy nagyon "elegáns" megoldás, de nem biztos, hogy a törvényalkotás során nem kellene figyelnünk arra, hogy a valódi végrehajthatóság, a jogalkalmazás valóban be fog-e tudni következni. Én tehát kicsit úgy érzem, ez a törvény egy "nesze, semmi, fogd meg jól". Arról szól ez a törvényjavaslat, hogy majd most már a bagatell bűncselekményeket, pontosabban a bagatell szabálysértéseket is fel fogják deríteni, miközben ennek a kulcsa nem a szabálysértési értékhatár, hanem a rendőri létszám a kulcsa annak, hogy a felderítettség nőjön. Ez kifejezetten egy rendőr-hatékonysági kérdés. Ez a javaslat így, ebben a formában szerintem egyoldalas, ha tehát nincs mellette az, hogy hogyan fogják a rendőrség létszámát megerősíteni. Bár hozzáteszem, a rendőrség létszámának a megerősítését nemcsak e miatt a kis tárgyi súlyú dolog elleni cselekmények miatt kellene megerősíteni; sokkal súlyosabb bűncselekményeket sem tudnak a rendőrök néha felderíteni, azért, mert a létszámhiány akadályozza őket ebben. Én tehát jobbnak látnám azt a megoldást, ha a létszámhiányt csökkentenék, például az általunk javasolt rendőrőrsprogram keretében, ahol a rendőri erők területi elhelyezkedése a lényeg, és nem az, hogy milyen súlyú szabálysértéseken kell dolgozniuk, hanem az, hogy fizikailag legyenek közel azokhoz a területekhez, ahol a felderítést kell folytatniuk. Sokkal jobbnak látnám, ha ezt erőltetné vagy szorgalmazná a kormány.
Összefoglalva tehát, én személy szerint nem javaslom általános vitára ezt a javaslatot. Nincs mellétéve a rendőrség, a rendőri állomány megerősítése. A rendőrséget csak leterhelni fogja ez a javaslat, pontosabban ez a törvénymódosítás, nem pedig valóban a hatékonyság irányába mutat, inkább a jelenlegi létszám mellett a rendőri állományt egy lehetetlen feladat elé állítja.
Kíváncsi vagyok egyébként, hogy 2007-ben mi volt az indoka a 10 ezerről 20 ezerre emelésnek; gondolom, ott is a hatékonyság növelése volt az indoklás. Most pedig - a hatékonyság jegyében valószínűleg - a 20 ezerről 10 ezerre való visszavitelt halljuk. Ezek az indokok enyhén szólva csereszabatosak; bármelyik törvénymódosítás mellett el lehet mondani, hogy ez hatékonyabbá teszi majd a nyomozati munkát.
ELNÖK: Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Lehet, hogy az én figyelmemet kerülte el, de ez a javaslat nem tartalmazza a 10 ezer forintra történő leszállítását a szabálysértési értékhatárnak. (Dr. Répássy Róbert: Részben tartalmazza.) Én azt gondolom, annak idején helyes volt 10-ről 20 ezer forintra emelni, részben a társadalmi viszonyok megváltozása miatt, részben pedig azért, mert azon kívül, hogy nem feltétlenül kell minden bagatell cselekményt kriminalizálni, éppen hogy a hatékony felderítés és az ügyek gyors lezárása érdekében van arra szükség, hogy a kis tárgyi súlyú cselekményeknél ne kelljen a büntetőeljárások drága és időigényes garanciarendszerét alkalmazni, hanem szabálysértési eljárás keretében lehessen lefolytatni ezt az eljárást. Ezt helyesnek tartottam akkor is, és helyesnek tartom most is. Nem láttam, hogy ilyen eleme lenne ennek az előterjesztésnek, de ha van ilyen, akkor bizonyosan be fogok nyújtani erről szóló módosító javaslatot, hogy maradjon a 20 ezer forint, ez a lényege.
A létszámfejlesztés vonatkozásában: ezek szerint elkerülte alelnök úr figyelmét az, hogy jelentős többletforrást biztosít a költségvetés a jövő évre a rendőrség számára. Ennek pedig részben az a célja, hogy a létszámfejlesztés ebből megoldható legyen. Tehát a kormány bizony mellé rendeli az eszközöket is, a rendőrség létszámfejlesztése napirenden van, és őszintén remélem, hogy ezt az Országgyűlés majd a végszavazáskor el fogja fogadni.
A javaslatról konkrétan. Ami viszont szerepel benne, az egyrészt az úgynevezett érték-egybefoglalás, másrészt a kártérítési kötelezettség, amely kifejezetten a sértettek érdekében került megfogalmazásra. Ez azt jelenti, hogy a hatóságnak köteleznie kell a szabálysértési eljárás alá vont és abban marasztalt elkövetőt arra, hogy a kárt megtérítse. Méghozzá egy egyszerűsített eljárás keretében, olyan módon, hogy a szabálysértés előadója saját hatáskörében állapítja meg a kár értékét. Amennyiben e vonatkozásban kifogása merülne fel az elkövetőnek, az eljárás alá vontnak, ebben az esetben lehetőség van a költségek megelőlegezése mellett szakértő kirendelését kérni. Tehát nem a szabálysértési értékhatár leszállítása az, ami majd a hatékonyságot növelni hivatott, hanem az úgynevezett érték-egybefoglalás, amire egyébként már a magyar büntetőjog-történetben volt példa. Nem jelent ez mást, mint hogy abban az esetben, ha szabálysértési értékhatárt meg nem haladó összegre követik el a cselekményt, a szabálysértést, akkor, ha ez sorozat jellegű, tehát egy éven belül több ugyanolyan szabálysértést követ el valaki, akkor ez bűncselekménnyé minősül. Ez tehát nem jelent mást, mint azt a jogpolitikai szándékot, annak a kifejezését, hogy ne csupán az üzletszerű vagy a folytatólagos egység keretébe sorolható elkövetési magatartások váljanak bűncselekménnyé szabálysértési értékhatár esetén, hanem ennél tágabb kör; azaz minden olyan szabálysértés-sorozat, amelyet egy éven belül és vagyon elleni szabálysértésként követtek el.
Én úgy hiszem, hogy a rendőrség szerepének növelése, figyelembe véve az elmúlt időszak tapasztalatait, kifejezetten indokoltnak mondható; és hangsúlyozom, a létszámemelés e vonatkozásban meg fog valósulni, ahogy ez a törvény hatályba lép majd. Ugyanis a rendőrség köteles lesz ezentúl elvégezni azokat a halaszthatatlan cselekményeket, amelyek a hatékony felderítéshez szükségesek lesznek. Éppen ezért várható az, hogy a rendőrség szakmai tudását igénybe véve, a szabálysértési hatóság - amely egyébként nem feltétlenül a rendőrség - megalapozott döntést tudjon hozni, és abba a helyzetbe kerüljön, hogy egyáltalán döntést tudjon hozni.
Éppen ezért tehát úgy gondolom - és nyilván a plenáris vitában ennél részletesebben szükséges lesz majd ezt a jogszabályt elemezni -, hogy az előterjesztett törvényjavaslat az általános vitára feltétlenül alkalmas, ezért azt képviselőcsoportunk támogatja.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnézést kérek, hogy még egyszer szót kértem, de valóban - köszönöm, hogy Bárándy Gergely felhívta rá a figyelmet -, effektíve nem leszállítja a szabálysértési értékhatárt; csak az érték-egybefoglalás azt jelenti, hogy végül is a 20 ezer forintos értékhatár alatti cselekményeket is ugyanolyan üldözendővé teszi, mintha 20 ezer forint felett történt volna. De mégiscsak azt jelenti, hogy lényegében a kisebb súlyú cselekményeket is, jóval nagyobb számú cselekményt kell felderíteni a rendőrségnek. (Dr. Bárándy Gergely: Így van.) Mert nyilván nem a jegyző fogja felderíteni. Azt értem, hogy nem feltétlenül a rendőrség a szabálysértési hatóság, no de a felderítés, az elkövető megfogása az továbbra is a rendőrség feladata lesz. Ez tehát mindenképpen a rendőrségre ró több feladatot. (Elnök: Így van.) S ezért mondtam azt, hogy ez féloldalas, ha emellé nincs hozzátéve a rendőrség megerősítése.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kér-e még valaki szót? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nem.
Az előterjesztőé a szó.
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válasza
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Képviselő úr kérdésére azt el tudom mondani, hogy az előterjesztés nem tartalmaz olyan szabályt, amely a szabálysértési értékhatárt 20 ezer forintról csökkentené. Az a szabály, hogy a 2007. évi XXVII. törvény valóban megemelte ezt 10 ezer forintról 20 ezer forintra; ennek az volt az akkori jogpolitikai indoka, hogy a gazdasági élet viszonyai mellett tarthatatlannak mutatkozott az, hogy 11-12 ezer forintos ügyekben komplett büntetőeljárásokat kellett lefolytatni, jóval jelentősebb költségekkel. A válaszom tehát ez lenne arra, hogy ez volt a 2007. évi módosítás oka.
Hangsúlyozandó az is, hogy ez az érték-egybefoglalás, és az, hogy a rendőrség köteles eljárni és a halaszthatatlan eljárási cselekményeket lefolytatni, ez kizárólag a tulajdon elleni szabálysértésekre vonatkozik. Tehát nem valamennyi szabálysértésre, hanem kizárólag a tulajdon elleni szabálysértésekre; ez tehát picit szűkebb kör, mint ha ezt általánosan közelítjük meg, és az érték-egybefoglalás kérdése is kizárólag a tulajdon elleni szabálysértésekre vonatkozik.
A hatálybalépés kapcsán annyit engedjen meg, képviselő úr, hogy jelezzek, hogy a szabálysértési törvény rendelkezései kivétel nélkül 2010. január 1-jén lépnének hatályba. Kizárólag a büntetőeljárási törvénynek a rendelkezései lépnek hatályba 2010. május 1-jén, azért, mert ez a parlament által tavaly elfogadott büntetőtörvénykönyv-módosításhoz kell hogy igazodjon, amely a szankciórendszer reformját 2010. május 1-jével lépteti hatályba. Tehát ezek azok a szabályok, a súlyosítási tilalom az a szabály a Be.-ben, amely 2010. május 1-jével lépne hatályba.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 1 nem. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 12 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találtuk.
Azt javaslom, hogy a bizottság állítson előadót Balogh László személyében. Kérdezem, van-e kifogás ez ellen. (Nincs ilyen jelzés.) Nincs. Akkor megkérjük Balogh képviselő urat, képviselje a bizottságot a plenáris ülésen.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Következik a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. június 15-ei ülésnapján elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló törvény zárószavazását előkészítő indítványokról szóló ajánlás megvitatása. Négy pontból áll az ajánlás.
Üdvözlöm a napirendi pont tárgyalásánál a tárca képviselőjét. Olyan tárgyalási menetrendet szeretnék javasolni, hogy a négy pontból hármat a környezetvédelmi bizottság nyújtott be, ezt a hármat együttesen tárgyaljuk, és külön a 2. sorszámú, Herbály Imre által benyújtott indítványt. Kérdezem, van-e kifogás ezzel kapcsolatban. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Akkor a 2. ponttal kezdjük. Arra kérem a tárca képviselőjét, hogy megszólalása előtt nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani. Tehát Herbály Imre képviselő úr indítványáról kérdezem a tárca álláspontját. Parancsoljon!
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Egy olyan törvényjavaslatról van szó, amelyet nem a kormány nyújtott be, hanem képviselői javaslatra született, és a köztársasági elnök úr alkotmányossági megfontolások miatt küldte vissza.
Az elnök asszony javaslatával egyetértve, úgy gondolom, külön kellene választani az alkotmányossági kérdéseket, és a környezetvédelmi bizottság 1., 3. és 4. pontja ezeket érinti.
A 2. ponttal kapcsolatosan a tárca álláspontja az, hogy nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca tehát nem támogatja ezt a módosító javaslatot. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 13 tartózkodás mellett az indítványt elfogadtuk.
Most kérdezem együttesen az 1., 3., 4. javaslatokról a tárca álláspontját. Tessék parancsolni!
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Alkotmányossági szempontból ezek a javaslatok egy csokorba szedhetők, és a tárca úgy gondolja, alkotmányosan támogatható.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szili Katalin, parancsoljon!
DR. SZILI KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen. Államtitkár úr mondandóját csak annyiban szeretném kiegészíteni, hogy alapvetően nem alkotmányossági, hanem környezetpolitikai szempontok voltak, amelyek elnök urat arra késztették, hogy megfontolásra visszaküldje a parlamentnek ezt a javaslatot, tekintettel arra, hogy az energiahasznosítású vizek visszasajtolása környezetpolitikailag indokolt, hiszen a nemzeti környezetvédelmi program is, mind az első, mind a második tartalmazta azt az érdeket, ami alapján ezeknek a visszasajtolása környezetpolitikailag fontos, környezetvédelmi szempontokból fontos. Ezt csak kiegészítésként teszem hozzá, azért, mert amennyiben alkotmányossági szempontok merültek volna fel, akkor feltételezem, hogy nem ez lett volna a törvény sorsa.
Annyit szeretnék csak megjegyzésként elmondani, hogy nyilvánvalóan azok az aggályok, amelyeket elnök úr ebben megfontolt és megfontolásra nekünk is figyelmünkbe ajánlott, ha harmóniát akarunk teremteni a nemzeti környezetvédelmi programok, illetőleg a saját szabályozásaink között, akkor azt gondolom, ezek valóban megfontolásra érdemesek. S reményeim szerint azok a módosító indítványok, amelyek a Ház elé kerültek, ezzel harmonizálnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kér-e még szót valaki? Igen, alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Amit elmondott Szili elnök asszony, ezekután az merült fel bennem, hogy viszont a környezetvédelmi bizottság módosító indítványait gyakorlatilag a környezetvédelmi bizottságon kívül senki más nem támogatta, mert ide ez után az van odaírva, hogy a módosító javaslatokat a gazdasági bizottság egyharmada sem támogatja, a mezőgazdasági bizottság később foglal állást, az előterjesztő nem ért egyet, és a kormány képviselője sem ért egyet. Így egy kicsit nehéz... Azt gondolnánk, hogy a környezetvédelmi bizottság valószínűleg környezetpolitikai okokból benyújtott ezekre módosító indítványokat, de sajnos rajta kívül senki nem támogatta ezeket. Így egy kicsit nehéz nekünk, mint alkotmányügyi bizottságnak nehéz eldönteni nekünk ezt a környezetpolitikai vitát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kér-e még szót valaki? (Nincs jelentkező.) Nem.
Úgy láttam, a kormány viszont kér. Parancsoljon!
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Csak annyiban, hogy amit Szili Katalin kiegészítésként elmondott, gondolom, természetesen környezetpolitikai megfontolások is közrejátszottak a köztársasági elnök úr politikai vétójában (Dr. Szili Katalin: Csak azok.), és ezek a környezetpolitikai megfontolások a tárca álláspontjával nagymértékben megegyeznek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik. Aki támogatja az 1., 3., 4. indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) Jelentkezőt nem látok, így az indítványokat elvetettük, egyharmadot sem kapott.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását is befejeztük. Köszönöm szépen, államtitkár úr.
Következik az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megtárgyalása, valamint döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról. Képviselőtársaim előtt három ilyen indítvány van, illetve ez négy, ha jól látom - két csomag -, és az ajánlás. Az ajánlással kezdjük.
Köszöntöm a tárca képviseletében Simkó Ágnes főosztályvezető asszonyt és munkatársát. Az ajánlás sorrendjében haladunk, utána kerül sor a bizottsági módosító javaslatokra, ha ez megfelel. (Nincs ellenvetés.)
Kérdezem az 1-esről a tárca álláspontját.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Nem támogatja tehát Horváth István és Szatmáry Kristóf képviselő urak indítványát. Kérdés, észrevétel van-e? Parancsoljon, alelnök úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Szeretném megkérdezni, nincs-e olyan pontja, amely esetleg támogatható lenne külön, mert így egyben nyilván más egy kicsit a helyzet. Az általános vitában éppen ezek a problémák merültek fel, és hogy valamilyen módon korlátozni kellene azt, hogy teljesen szabadon lehessen, jogkövetkezmények nélkül, sorra egymás után egyéni vállalkozói tevékenységet, illetve akár cégre vonatkozóan is tevékenységet folytatni; ez, úgy gondolom, egy jogos indok. Tehát ha szabad lenne egy picit részletesebb indokolást hallani, az segítene.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Más észrevétel? (Nincs.) Nincs. Tárca!
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Két megközelítésben szeretném megindokolni a tárca álláspontját. Egyrészt a konkrét tevékenységekre vonatkozóan nem ennek a törvénynek, hanem az egyes tevékenységeket szabályozó szakágazati törvényeknek kell rendelkeznie, adott esetben arról, hogy bizonyos tevékenységet valaki nem folytathat, ha ilyen vagy olyan előélete volt a korábbiakban.
A másik pedig az adó-, tb-tartozások ügye. Ezzel kapcsolatban pedig az a tárca álláspontja, hogy nem az egyéni vállalkozás lehetőségének kizárása a megoldás, hanem az APEH-nek azokat a lehetőségeket kell használnia, amelyek rendelkezésére állnak, annak érdekében, hogy ezeket az adó-, tb-, s a többi tartozásokat behajtsa. Ezek nem szolgáltatnak kellő okot arra, hogy valakit az egyéni vállalkozás lehetőségétől eltiltsunk, eltiltsanak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annak a javaslanak a kapcsán, hogy az 1-8. pontokról együttesen szavazzunk, miután ugyanaz a képviselő nyújtotta be, kérdezem a tárcát, van-e közöttük olyan, amelyet támogatni tud.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nincs köztük olyan.
ELNÖK: Nincs. Megkérdezem, van-e kifogás az ellen, hogy egyben szavazzunk. (Nincs ilyen jelzés.) Az sincs. Kérdés, észrevétel van-e még? (Nincs.) Az sincs.
Aki támogatja az ajánlás 1-8. pontjaiban megfogalmazott indítványokat, kérem, jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 15 ellenében az indítványokat elvetettük, de egyharmadot kaptak.
Következnek a bizottsági módosító javaslatok. Van-e ezzel összefüggésben valakinek észrevétele? Ez két papíron négy indítvány. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs észrevétel.
Kérdezem, tudunk-e együttesen szavazni róluk. (Nincs ellenvetés.) Tudunk.
Aki tehát egyetért azzal, hogy a bizottság ezt a négy indítványt benyújtsa, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, 16 igen. Ki nem értett vele egyet? (Szavazás.) Nincs ilyen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 13 tartózkodás mellett benyújtjuk az indítványokat.
Köszönöm, ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Következik a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó, zárószavazás előtti módosító javaslat című napirendi pont megtárgyalása. A tárcaképviselet változatlan.
Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, senki.
Szavazás következik. Aki támogatja, hogy nyújtsuk be ezt az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy egyhangúlag döntöttünk így.
Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot is befejeztük.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsba delegált bizottsági tag mandátuma sorsának megvitatása
Most már csak az "egyebek" vannak, amelynek keretében szeretném előhozni azt a feladatát a bizottságnak, hogy rövidesen lejár az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban a bizottság delegátusának mandátuma, és a meghosszabbításáról, illetőleg újraválasztásról kell döntenünk. Tehetjük ezt úgy, hogy itt most szóban megerősítjük a megbízatást és meghosszabbítjuk, és tehetjük úgy, hogy rendes titkos szavazást bonyolítunk le.
Amennyiben a szóbeli meghosszabbítás, megerősítés mellett dönt a bizottság, akkor ezt most meg tudjuk ejteni; ha nem, akkor a titkos szavazás előkészületei miatt erre egy hét múlva kerülne sor.
Kérdezem a bizottságot, a megoldások közötti választás kapcsán ki ért egyet azzal, hogy szóban a meghosszabbítást, megerősítést most megtegyük. Aki igen, kérem, tegye föl a kezét. (Szavazás.) 15 igen, ez többség. Ki nem értett vele egyet? (Szavazás.) 14 ellenében úgy döntött a bizottság, hogy most dönt a megerősítésről, illetve meghosszabbításról.
Ezzel kapcsolatosan kérdezem, van-e valakinek észrevétele, véleménye. Igen, Ipkovich György!
DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Javaslom a titkos szavazás megtartását, tisztelettel...
ELNÖK: Pontosan erről szavaztunk ezelőtt egy perccel. Most akkor mi történjen?
DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Bíztam benne, hogy konszenzusos döntés születik - ha nincs, akkor jobb lenne a titkos szavazás.
ELNÖK: Ezt ügyrendi indítványként kezeljük?
DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Igen, kérem.
ELNÖK: Jó. Akkor frakciónként egy megszólalásra van lehetőség. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Mivel mi valahányan a titkos szavazás mellett érveltünk, nyilván támogatjuk az ügyrendi indítványt. De azért egy kérdéssel megspékelem; én most itt találkoztam ezzel a problémával, és tényleg nem tudom fejből a választ. Eleve nem írja elő a Házszabály a személyi kérdésben a titkos szavazást?
ELNÖK: Általában előírja, képviselő úr...
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): A kérdés megválaszolásától függetlenül támogatom az ügyrendi javaslatot.
ELNÖK: Általában előírja, de képviselő úr pontosan tudja, a bizottsági tagokat sem szoktuk titkosan választani a parlamentben. Egyébként pedig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 35. § (4) bekezdése, illetőleg a 38. § (2) bekezdése teszi ezt lehetővé. De ha így dönt a bizottság, a világon semmi nem történik, el tudjuk rendelni a titkos szavazást is.
Balsai képviselő úr?
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez nem a bizottsági tagságra vonatkozó szabályok szerinti választás - ez egy választás. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács valamennyi tagját, így vagy úgy, de választás útján töltik be; a legfőbb ügyészt a parlament választja; az Ügyvédi Kamara elnökét az Ügyvédi Kamara választja; a bíró tagokat a múlt héten választották meg, mégpedig titkosan, természetesen, egy előterjesztés alapján - nem tudom, még kik a tagjai. A parlament tagjai magukra nézve miért hoznának enyhébb szabályokat, mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács többi tagjára? Ez meglehetősen furcsa lenne, ez a véleményem.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még az ügyrendi vitában valakinek álláspontja? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Döntés a titkos szavazás előkészítéséről
Aki azzal egyetért, hogy a titkos szavazást válassza a bizottság, és így a jövő hétre készüljünk fel ennek lebonyolítására, az tegye föl a kezét. (Szavazás.) Ez egy óriási többség - úgyhogy ez fog történni a jövő héten. Köszönöm.
S akkor jelöltet is kérünk szépen, miután alelnök úr jelezte, hogy jelöltjük van, akkor tessék szíves lenni azt is beadni. Akkor a jövő héten ezt le fogjuk bonyolítani.
A napirendi pontok végére értünk, az ülést berekesztem. Köszönöm szépen. A viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 27 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea