AIÜB-35/2009.
(AIÜB-153/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2009. november 9-én, hétfőn, 11.32 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10678. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11004. szám); általános vita, első helyen kijelölt bizottságként *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára alkalmasságról *
A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám); A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11026. szám); A közszféra alapvető etikai követelményeiről szóló határozati javaslat (H/11027. szám); összevont általános vita *
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Alexa Noémi (Transparency International) észrevételei *
Hozzászólások, észrevételek, vélemények *
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai, reflexiói *
Szavazás a T/11025. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról *
Szavazás a T/11026. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról *
Szavazás a H/11027. számú határozati javaslat általános vitára alkalmasságáról *
A Centrum Parkoló Kft., valamint a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységét és kapcsolatát vizsgáló bizottság felállításáról szóló határozati javaslat (H/3184. szám); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról *
a) A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésnapján elfogadott, "A Polgári Törvénykönyvről" szóló törvény (T/5949/420. szám) *
b) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám) *
c) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10676. szám) *
d) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10744. szám) *
e) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslat (T/10831. szám) *
f) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10871. szám) *
g) A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat (T/10221. szám) *
Egyes törvények módosításáról az olcsóbb és átláthatóbb kampányért szóló törvényjavaslat (T/11091. szám); döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11022. szám); döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára alkalmasságról *
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11061. szám) ; döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) szóbeli kiegészítése *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára alkalmasságról *
1. Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10678. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. A bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11004. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4. A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11026. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A közszféra alapvető etikai követelményeiről szóló határozati javaslat (H/11027. szám)
(Általános vita)
6. Zárószavazások előkészítése:
a) A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésnapján elfogadott, "A Polgári Törvénykönyvről" szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/5949/420. számon került iktatásra.)
b) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám)
c) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10676. szám)
d) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10744. szám)
e) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslat (T/10831. szám)
(Tóbiás József, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila, Fogarasiné Deák Valéria, Frankné dr. Kovács Szilvia, Gúr Nándor, Gy. Németh Erzsébet, Podolák György, Szabó Lajos és dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP) képviselők önálló indítványa)
f) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10871. szám)
7. A Centrum Parkoló Kft., valamint a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységét és kapcsolatát vizsgáló bizottság felállításáról szóló határozati javaslat (H/3184. szám)
(Herényi Károly (MDF) képviselő önálló indítványa)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
a) Egyes törvények módosításáról az olcsóbb és átláthatóbb kampányért szóló törvényjavaslat (T/11091. szám)
(Dr. Nyitrai Zsolt és dr. Répássy Róbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
b) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11022. szám)
(Dr. Dávid Ibolya (független) képviselő önálló indítványa)
c) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11061. szám)
(Dr. Bárándy Gergely (MSZP) képviselő önálló indítványa)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Dr. Szili Katalin (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) távozása után dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP) megérkezéséig dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) távozása után Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) megérkezéséig dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz) megérkezéséig dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Mátrai Mártának (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) távozása után dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) megérkezéséig dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Salamon László (KDNP) megérkezéséig dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Alexa Noémi (Transparency International)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Görözdi Zsuzsanna (Pénzügyminisztérium)
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Herényi Károly országgyűlési képviselő (független)
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium)
Dr. Sepsi Tibor főosztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Juhász Péter vezető tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Horváth Péter (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 32 perc)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a mai bizottsági ülésünkön képviselőtársaimat és megjelent vendégeinket. Kérem, hogy képviselőtársaim foglalják el a helyüket, hogy számba lehessen venni a bizottság jelen lévő tagjait.
Tisztelt Bizottság! Megállapítom, hogy az ülésünk határozatképes. Három helyettesítési megbízás érkezett - ha kicsit csendben maradnak, tudom is a saját hangom hallani -: Hajdu Attila helyettesíti Simon Gábort, Szakács Imre Vitányi Istvánt, én pedig Szabó Évát. Ez a pillanatnyi helyettesítési rend.
Javaslatot teszek a napirendre a kiküldöttek szerint. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban valakinek észrevétele. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs. Ki fogadja el a napirendet? (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk.
Elsőként tárgyaljuk az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatait. A kiegészítő ajánlásunk összesen négy pontból áll, és úgy látom, valamennyit ugyanaz a képviselőpáros nyújtotta be, kivéve az elsőt, amely a foglalkoztatási bizottságé.
Üdvözlöm a kormány képviselőjét, és kérem, hogy nyilatkozattétele előtt a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Az 1. pontról kérdezem a kormány álláspontját. Parancsoljon!
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Horváth István vagyok, a Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályának vezetője.
Az előterjesztő támogatja az indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen, az előterjesztő tehát támogatja az indítványt. Kérdezem, kinek van kérdése, észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, nincs. Szavazás következik. Aki támogatja a foglalkoztatási bizottság javaslatát, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igennel, ez többség, elfogadtuk.
A 2., 3. és 4. pontot egyszerre tárgyalnánk, ha nincs ez ellen senkinek kifogása. (Nincs ellenvetés.) Úgy látom, nincs. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Mind a hármat.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Szavazás következik. Aki támogatja a 2., 3., 4. pontban jelzett indítványokat, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
S ezzel a napirendi pont tárgyalását lezártuk.
Tisztelt Bizottság! Következik a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melynek általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőit az előterjesztők képviseletében, Papp Imre államtitkár urat és Rajmon Balázs főosztályvezető urat. Kérdezem, van-e szóbeli kiegészítésük.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, nagyon röviden, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A bűnügyi nyilvántartási rendszer reformjára sor került az Alkotmánybíróság döntésének eredményeképp idén július 1-jétől. A törvénycsomag az ágazati jogszabályokon vezeti végig a büntetlen előéletre vonatkozó követelmény érvényesítését, és ennek a technikai szabályait rendezi el.
Az alkotmánybírósági döntésből az is fakad, hogy törvényi szinten kell rendezni a büntetlen előéletre vonatkozó kérdéseket, tehát ami most kormányrendeletben és miniszteri rendeletben szerepel, az került fel a törvényi szintre. Ehhez kérjük a támogatásukat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Balogh László!
DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Akkor, amikor a bűnügyi nyilvántartásról szóló 2009. évi XLVII. törvényt elfogadta a parlament, tökéletesen tudtuk, hogy további jogalkotási feladatok is hárulnak még ránk. Ezeket a feladatokat kívánja elvégezni a T/11004. számú, a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslat, amely azokat a munkajogi tárgyú és más ágazati törvényeket akarja módosítani, ahol a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez vagy a bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásához olyan föltételt írnak elő, amely a bűnügyi nyilvántartásból szerezhető be.
Általánosíthatóan azt lehet mondani, hogy ez a szabályozás úgy próbál végigvonulni az érintett jogszabályokon, hogy a jogviszony létesítéséhez szükséges feltételt az érintett igazolja. Ha a munkáltatónak ellenőrzési kötelezettsége van, akkor ezt az ellenőrzést úgy kívánja elvégeztetni, hogy felhívja az érintettet arra, hogy igazolja a feltétel meglétét. Tehát a munkáltató nem kap közvetlen hozzáférési lehetőséget a munkavállaló bűnügyi nyilvántartási adataihoz. Egyetlenegy kivétel van: amikor a bejelentéshez vagy engedélyhez kötött munkaviszony létrehozása esetén vagy tevékenység gyakorlása esetén az érintett mellett a hatóságnak is joga van arra, hogy beszerezze ezt az igazolást, később az ellenőrzés során is.
A jogszabály arra törekszik, hogy a hatóság adatkezelési joga a lehető legrövidebb ideig tartson.
A magunk részéről általános vitára alkalmasnak tartjuk ezt a szabályt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.
Kérdezem a kormány képviselőjét, kíván-e reflektálni. (Dr. Papp Imre jelzésére:) Nem kíván.
Szavazás következik, előtte azonban az azóta érkezett helyettesítéseket ismertetem: Horváth Zsolt helyettesíti Fülöp Istvánt, Mátrai Márta Navracsics Tibort, Répássy Róbert Dorkota Lajost, Csákabonyi Balázs pedig Faragó Pétert.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Aki általános vitára alkalmasnak tartja az indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ez 16 igen. Ki nem tartotta alkalmasnak? (Szavazás.) 11-en nem. Az indítványt általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság.
Köszönöm, ezzel a napirendi pont tárgyalását lezártuk, azzal, hogy azt javaslom, a bizottság előadójaként Balogh László mondhassa el a bizottság álláspontját, ha ezzel egyetért a bizottság. (Nincs ellenvetés.) Úgy látom, nincs kifogás.
Köszönöm.
A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám); A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11026. szám); A közszféra alapvető etikai követelményeiről szóló határozati javaslat (H/11027. szám); összevont általános vita
A következőkben azt a javaslatot teszem, hogy a 3., 4., 5. napirendi pontot együtt tárgyalhatnánk, lévén, hogy összefüggenek. Szavazni természetesen külön-külön fogunk róluk. Van-e ez ellen valakinek kifogása? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs kifogás.
Üdvözlöm a napirendi pontok tárgyalásánál az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárát, Avarkeszi Dezső képviselőtársunkat, és megkérdezem, van-e szóbeli kiegészítése. Parancsoljon!
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Bár három javaslat együttes vitájáról van szó, és meggyőződésem szerint ezek nagyon fontos javaslatok, ráadásul elnök asszony levélben felkérte a minisztériumot arra, hogy reagáljunk néhány észrevételre is, ennek ellenére megpróbálom viszonylag röviden elmondani a szóbeli kiegészítésünket.
Azt hiszem, az országgyűlési bizottságok előtt nem kell nagyon hosszasan hangsúlyozni és magyarázni azt, hogy miért fontos a korrupcióellenes küzdelem. A rendszerváltás óta valamennyi kormány igyekezett valamit tenni ezen a területen, átérezve a probléma súlyosságát és fontosságát, többek között a büntető szabályok szigorításával, az átláthatóság növelésével, a nyilvánosság bevonásával. S azt hiszem, elmondhatjuk azt, hogy igazán átütő sikert eddig egyik kormány sem tudott elérni.
A mostani előterjesztések három területre vonatkoznak, és három nagyon fontos feladatot kívánnak végrehajtani. Az egyik egy hivatalnak a létrehozása, a másik egy új eljárásrendnek a megteremtése, a harmadik pedig az etikai kódexszel kapcsolatos kérdések.
A kormány azt javasolja, hogy jöjjön létre a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal, amely autonóm, független államigazgatási szerv lenne, feladatait törvény határozná meg, és az Országgyűlés felügyelete alatt működne, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként. A hivatal költségvetését az Országgyűlés határozná meg. Szervezeti egységei lennének a Közbeszerzési Döntőbizottság, a közérdekvédelmi igazgatóság és a titkárság. A hivatal mellett javaslattevő, véleményező szervként működne a Közbeszerzések Tanácsa, illetve a közérdekvédelmi tanácsadó testület. A kormány tehát nem egy új hivatalt kívánna létrehozni, hanem egy meglévő államigazgatási szervet, a Közbeszerzések Tanácsát alakítaná át. Ennek részben oka a két terület rokonsága, másrészt az, hogy jóval olcsóbb lenne egy ilyen hivatal felállítása, és sokkal kevesebb időbe is kerülne.
A hivatal a tisztességes eljárás követelményeit sértő cselekmények esetében vizsgálati jogkörrel rendelkezne, illetve a közérdekű bejelentést tevő munkavállalók védelmét is ellátná. A hivatal a tisztességes eljárás követelményeit sértő magatartásokat a közpénzek elosztása, a közbeszerzések lefolytatása, valamint a közigazgatási hatósági eljárások során vizsgálná. A hivatal magas összegű, a korrupciós cselekménnyel elért vagy elérni kívánt előny kétszereséig terjedő bírságot szabhatna ki az érintett szervezetre.
A másik terület, amellyel ez az előterjesztés-csomag foglalkozik, összességében a bejelentővédelem kérdése. Meghonosítana hazánkban jó néhány más országban működő intézményt, elsősorban a bejelentést tevő munkavállalókat segítené és védené. A nyomravezetői díj mintájára bevezetné az előterjesztés a bejelentői díjat is; ugyanakkor az előterjesztés súlyt helyez arra, hogy a ma is létező szankciók, mint a hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás bűncselekménye, ezek mellett szankcionálná a nyilvánvalóan alaptalan bejelentéseket.
Fontos rendelkezése lenne a javaslatcsomagnak - és a területen működő civil szervezetek javaslatára került be - az úgynevezett átláthatósági megállapodás szabályainak változása. A közbeszerzési törvénybe a legutóbbi nagy módosítás során maga az intézmény bekerült. Ennek bizonyos esetekben történő kötelezővé tételét is szolgálná ez.
Végül a harmadik elem, amelyről szeretnék beszélni, ez az etikai kódex. A közszolgálatban jelenleg nincs egységes etikai kódex, ez valószínűleg nem is lehetne cél, de bizonyos egységes elvek meghatározását szükségesnek látnánk. Ezt szolgálná ez az országgyűlési határozattervezet.
Elnök asszony eljuttatta Draskovics Tibor miniszter úrhoz a részben a Közbeszerzési Döntőbizottság által megküldött véleményeket, másrészt pedig az adatvédelmi biztos úr által megküldött véleményeket, és kérte, hogy erre is reagáljunk; ha megengedik, nagyon röviden.
Kezdem az adatvédelmi biztos úr javaslataival. Javaslatainak többségét el tudjuk fogadni, és támogatjuk, hogy módosító indítványként ezek bekerüljenek a törvényjavaslatba. Két dologgal nem értünk egyet. Az egyikben a Ket. szabályaira való utalás hiányát fogalmazza meg adatvédelmi biztos úr. Véleményünk szerint ez téves, a törvényjavaslat 3. §-a kifejezetten a lefoglalással kapcsolatos Ket.-szabályokat rendeli alkalmazni. A másik már tartalmi ellentmondás az adatvédelmi biztos úr egyik javaslatával szemben, ez pedig az, hogy a bejelentővédelmi szabályozás területén kifogásolja az adatvédelmi biztos úr, hogy a bejelentő személyét a bepanaszolt nem ismerheti meg. Álláspontja szerint a bepanaszolt magánszférája, emberi méltósága háttérbe szorul a vélt korrupciós sérelmekkel szemben. Határozott meggyőződésünk, hogy semmilyen megoldás nem érhet célt, ha a bejelentőt nem védi kellően a törvény, ezen nem kívánnánk változtatni.
A Közbeszerzési Döntőbizottsággal kapcsolatos változásokról kaptunk észrevételeket a Közbeszerzési Döntőbizottság részéről. Az alapelvünk az volt a törvényjavaslat elkészítésénél, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság szerepével kapcsolatban a lehető legkisebb módosítás történjen. Ezt tükrözi a javaslat, ezt részben kifogásolják. Természetesen készen vagyunk arra, hogy a döntőbizottság szakértőivel együttműködve, ha ez szükséges, akkor itt változtassunk, és azokat az észrevételeket, amelyeket megküldtek, egyenként megvizsgálva, a parlamenti vita során lehetőséget látunk arra, hogy módosító indítványok támogatásával ezekben a kérdésekben, ha szükséges, változtassunk.
Elnök asszony, ennyit szerettem volna elmondani. De engedjék meg, hogy a lehetőséget felhasználjam arra, hogy emlékeztessem önöket egy más témára. Novemberben lesz húszéves az ENSZ gyermekjogi egyezménye. Ezzel kapcsolatban holnap lesz minisztériumunkban egy tudományos konferencia. Erre én a bizottság valamennyi tagjának küldtem meghívót, és nagy megtiszteltetés lenne, ha legalább néhányan élnének ezzel a lehetőséggel, és eljönnének.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
Jelen van a teremben a Transparency International képviseletében Alexa Noémi asszony, aki fölszólalási lehetőséget kért. A Házszabály értelmében erről szavaznunk kell, és pozitív döntés esetén öt percben fölszólalhat a képviselő asszony.
Kérdezem, megadjuk-e a felszólalás lehetőségét Alexa Noéminak. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, megállapítom, hogy túlnyomó többségünk ezzel egyetértett.
Parancsoljon!
Alexa Noémi (Transparency International) észrevételei
ALEXA NOÉMI (Transparency International): Elnök Asszony! Képviselő Asszonyok, Urak! Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget.
Azért kértem, hogy a Transparency International nevében elmondhassam a véleményünket a kormányzati antikorrupciós csomagról, mert talán a képviselők döntését megkönnyíti, ha egy civil szervezet nemzetközi tapasztalatait osztja meg a javaslatban foglaltakkal kapcsolatban.
Mindenekelőtt örülünk annak, hogy úgy tűnik, lépések történnek a korrupció megfékezése érdekében. A javaslatcsomag fontos és előremutató indítványokat tartalmaz, ugyanakkor vannak olyan pontok, amelyek szerintünk, a nemzetközi tapasztalatok szerint problémákat vetnek fel.
A közérdekű bejelentők védelmének témájával kezdeném. Ezzel a szabályozással Magyarország nagyon régóta adós, az Európai Tanács számára leginkább. Egy olyan intézményről van szó, amely elősegíti a korrupciós esetek feltárását. Több nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy sokkal olcsóbb és hatékonyabb a korrupciós esetek felderítése, ha egy bejelentő segítségét is igénybe vehetik a hatóságok. A bejelentő viszont akkor fog bejelenteni, ha megfelelő védelemben részesül, illetve ha a bejelentési csatornák megfelelőek, és a vizsgálat is megfelelő módon biztosított. A javaslat véleményünk szerint megfelelően védi a bejelentőket; ugyanakkor a vizsgálat lebonyolításával és a bejelentési csatornákkal kapcsolatban vannak észrevételeink. Egyrészt a javaslat nem biztosít ügyféli jogot a bejelentőnek, ami azt jelenti, hogy nem tudja a bejelentő kikényszeríteni a vizsgálat lefolytatását; illetve nem szabályozza a javaslat azt, hogy mi történik akkor, ha a bejelentő tehetetlenségében a nyilvánossághoz fordul. Ez súlyos hiányossága, nagyon visszatarthatja a bejelentési kedvet.
A vizsgálattal kapcsolatos kérdés az új hivatal felállítása. A régiós tapasztalataink azt mutatják, hogy egy ilyen hivatal létrehozása nem oldotta meg a problémát. Általában akkor szoktak ilyen hivatalokat létrehozni vizsgálati jogkörrel új intézményként, amikor a meglevők, rendőrség, ügyészség, nem működnek hatékonyan. Ha egy új hivatalban gondolkodunk, akkor érdemes lenne tisztázni, miért nem működnek a meglevők hatékonyan, és ennek ismeretében felruházni egy újabb szervezetet vizsgálati jogkörrel.
Itt még érdemes azt megjegyezni, hogy amennyiben hivatalt állítunk föl, akkor meggondolandó, hogy egyenlőségjelet vonjunk-e a közbeszerzések és a korrupció között, hiszen ez a tisztességes közbeszerzési eljárásokat igenis sérti, és hogy valóban a Közbeszerzések Tanácsánál lenne-e a legjobb helye ennek a hivatalnak. Véleményünk szerint az ügyészség minden hatékonysági probléma ellenére szervezetileg sokkal inkább alkalmas erre a feladatra.
S akkor még nagyon röviden az átláthatósági megállapodásokról. A Transparency International nemzetközi színtéren több országban próbálta ki őket, nagyon jól működnek, az OECD ajánlásai között is szerepelnek. Egy új szemléletű, önkéntes alapon történő együttműködésről van szó, amely igenis tisztítja a közbeszerzéseket, és olcsóbbá is teszi őket. Az biztos, hogy bevezetésükhöz Magyarországon sok idő kell, de valahol a véleményünk szerint érdemes elkezdeni.
Magáról a javaslatról nagyon nehéz véleményt mondani, ugyanis egy külön rendeletben szabályozná majd a részleteket. Így nem tudjuk, mennyire felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek egyébként szükségesek az átláthatósági megállapodásokhoz. Az biztos, hogy a mostani verzió nagy előrelépés a jelenlegi törvényhez képest.
Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Hankó Faragó Miklós alelnök úré a szó.
Hozzászólások, észrevételek, vélemények
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Azt már az imént is hallhattunk, és gondolom, nagyjából mindannyian egyetértünk abban, hogy ha jól működnének Magyarországon az igazságszolgáltatás különböző intézményei, szervei, elsősorban rendőrség, ügyészség, s aztán utána a bíróság, akkor ezekre a törvényjavaslatokra valószínűleg nem lenne szükség. Kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy biztosan nem jól működik ez az intézményrendszer, mert Magyarország a korrupciós fertőzöttség tekintetében évről évre nem jobb, hanem inkább rosszabb helyzetbe kerül. Ez teljesen egyértelmű és világos, nemcsak a nemzetközi felmérések, hanem a köztudatban, a közvéleményben megjelenő hangulat is messzemenőkig ezt támasztja alá.
Ha megfelelően végrehajtanák a törvényeket az erre hivatott intézmények, akkor igen nagy számban kellene folynia eljárásoknak korrupciós ügyek miatt. De ha másból nem, csak abból induljunk ki, hogy a törvényjavaslat általános indokolása utal például arra a talán a Gallup Intézet által elkészített kutatásra, amelyből idéz is. Ebből idézi azt, hogy önkormányzati tisztviselők például nagy számban tettek nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy próbálták őket megvesztegetni, de általában nem élnek a feljelentés lehetőségével, mert nem látják értelmét a feljelentésnek, vagy mert úgy gondolják, hogy ahol a feljelentést tennék, ott is érintettek ülnek, illetve vádemelésre még ritkábban került sor a feljelentések következtében, azaz nem látják értelmét annak, hogy ilyen ügyekben eljárások induljanak.
Ha korrupcióról beszélünk Magyarországon, akkor mindig, azonnal mindenki a pártfinanszírozás ügyét hozza fel elsőként. Úgy gondolom, ezt több szempontból is el kell fogadnunk, és ez indokolt. Egyrészt, mert igen nagy összegekről van szó; másrészt - legfőképpen ezért szerintem - ahogyan például az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében tizenegynéhány évvel ezelőtt nem volt erkölcsi alapja az Országgyűlésnek addig bármilyen területre vonatkozóan ilyen szabályokat alkotni, amíg önmagára nézve ezt nem tette meg, úgy ez igaz a pártfinanszírozásra vonatkozóan is. A politikának előbb a saját háza táján kell rendet tennie, mert felháborító, ami ott zajlik, és joggal veti föl mindenki elsőként a pártfinanszírozás ügyét, ha korrupcióról beszélünk.
Azonban a korrupció nem ezért igazán veszélyes Magyarországon. Ez egy erkölcsi kiindulópont kell hogy legyen. A korrupció azért veszélyes szerintem Magyarországon, mert átszövi a mindennapjainkat, az életformánk részévé vált. Nem létezik olyan hivatal, amelynek a működése kapcsán ez ne vetődött volna fel, néha esetleg alaptalanul. De nem tudok olyan ügyet, ahol ez ne történt volna meg. Nem tudok olyan apró-cseprő ügyintézést, állami hivatalnál vagy önkormányzatnál, ahol ezzel ne kellene számolnia annak, aki ott ügyet szeretne intézni. És ha ez így van, akkor ez mérhetetlenül káros, mert beül a köztudatba, és a hétköznapok részévé válik, és ezt tartom én igazán veszélyesnek. Mert például egy autópályával kapcsolatos igen nagy összegű korrupció anyagilag óriási kárt okoz az országnak, különböző felmérések szerint például a közbeszerzéseknek jóval több mint a fele - van, aki igen magas százalékot jelöl meg - érintett a korrupció által. Tehát biztos, hogy rendet kell tenni.
Azt láthatjuk, ha bárhol körültekintünk a világban, hogy különböző országok megpróbáltak lépéseket tenni ennek érdekében. Az biztos, hogy önmagában, ha egy külföldi ország megpróbál valamit megvalósítani, azt soha nem szabad mechanikusan átvenni. De az is biztos, hogy nem lehet tovább tétlenül maradni ebben az ügyben. Nem lehet, mert a korrupcióval kapcsolatos jogos vád olyan mértékben terjedt el Magyarországról, amit nem hagyhatunk ennyiben. Kell hogy legyen bennünk annyi igényesség a demokrácia iránt, hogy ezen változtassunk!
Rátérve a törvényjavaslat érdemére, rengeteg problémát látok a törvényjavaslatok konkrét megoldási módozataival kapcsolatosan, akár a hivatal működésére vonatkozóan, akár az eljárásrendre vonatkozóan.
Az országgyűlési határozati javaslat - hiszen harmadik javaslatként ez szerepel, az etikai kódex megalkotásának igénye - nagyon sok megjegyzést nem kíván. Jó lenne, ha lennének ilyen etikai kódexek. Nem vagyok benne biztos, hogy egy országgyűlési határozat meghozatala feltétlenül erre ösztönöz majd minden érintettet, de kétségtelenül jó lenne és helyes lenne.
A törvényjavaslatokkal kapcsolatban a következők miatt látom problémásnak a helyzetet; és ha szabad itt most egy kitérőt tennem, az iménti frakcióülésünkön az SZDSZ parlamenti frakciója nemleges állásfoglalásra helyezkedett a törvényjavaslatokkal kapcsolatban. Én itt most meg fogom szegni a frakciófegyelmet, mert én általános vitára igennel fogok szavazni a két törvényjavaslattal kapcsolatban, mert úgy gondolom, meg kell előlegezni azt a bizalmat, az Országgyűlés felé elsősorban, hogy képesek leszünk olyan módosító javaslatokat megfogalmazni és megszavazni, amelyek javítanak a törvényjavaslaton. Egyrészt több olyan rendelkezése is van, amely ha így maradna, a végén semmiképpen nem tudnánk, én sem tudnék igennel szavazni.
Egyrészt a tisztességes eljárás sérelmét és a korrupciót nem határolja el világosan a törvényjavaslat. Nem lehet pontosan tudni, hogy mi minősül tisztességes eljárás sérelmének, és mit tekintünk korrupciónak, és ha a kettőt olyan módon mossuk egybe, ahogyan az a javaslatban szerepel, abból véleményem szerint nagyon veszélyes helyzetek keletkeznek. Egyrészt például a tisztességes eljárás sérelmét jelenti, ha egy hatóság elmulasztja a tájékoztatási kötelezettségét, mondjuk, a teljes körű tájékoztatási kötelezettségét az ügyfél számára. Ez azonban önmagában véve még nem gondolnám, hogy korrupció lenne, önmagában csak ez a dolog. Vagy például egy határidő elmulasztása nem feltétlenül jelent korrupciót, mégis eljárást vonhat maga után. Ezt alapvetően problémásnak gondolom. Itt az elhatárolást vagy ezeknek a fogalmaknak az egymáshoz való viszonyát én rendezném mindenképpen.
Az eljárásjogokkal való összhang megteremtése is véleményem szerint feltétlenül indokolt és szükséges. Elég, ha abból az egyetlen rendelkezésből indulunk ki, hogy amennyiben büntetőeljárás válik szükségessé, azaz bűncselekmény megalapozott gyanúja vagy gyanúja merül föl a hivatal részéről, akkor abban a pillanatban természetesen a büntetőeljárás hatósági, illetékességi és egyéb szabályai lépnek hatályba.
Szeretném megkérdezni, hogy van-e olyan korrupciós jelenség ma Magyarországon, amelyet ha valaki elkövet - és nem véletlenül mondtam jelenséget -, akkor az ne valósítana meg valamilyen Btk. tényállás szerinti bűncselekményt. Teljesen egyértelműen "nem" kell hogy legyen a válasz. Nem ismerek olyan korrupciós jellegű magatartást per pillanat Magyarországon, amelyet ha valaki megvalósít, akkor azzal ne követne el bűncselekményt, ne valósítana meg egy büntetőjogi tényállást. Ha ez így van, és büntetőjogi tényállás történik, akkor maga ez a törvényjavaslat is teszi, ami a dolga: azt mondja, hogy a nyomozó hatóságok hatásköre és illetékessége nyílik meg.
Nagyon problémásnak tartom a bejelentő-bepanaszolt jogviszonyát szintén. Egyrészt jól tudjuk, hogy Magyarországon a névtelen feljelentés igen népszerű. Nagyon régóta nagyon sok probléma van ezekkel. Nem úgy működik, mint más országokban, az a gyanúm. Egyrészt, ha egy másik hatóságnak a tevékenységéből indulunk ki, akkor máris látjuk, hogy micsoda darázsfészekbe nyúlunk ezzel a problémával. Az ombudsman különböző vizsgálatai, jelentései kapcsán tudhatjuk azt, hogy az APEH saját számításai szerint is a névtelen bejelentések alapján az ügyeknek mintegy 25-32 százaléka közötti arányban, tehát valahol a 30 százalék körül mozog azon ügyek száma, amikor a névtelen feljelentések alapján eredményesen lehet valakivel szemben vizsgálatot lefolytatni. Nem beszélt senki, egészen az ombudsmani jelentésig nem beszélt senki arról, hogy mi van azzal a 70 százalékkal, amikor embereket minden alap nélkül, csak azért, mert valaki rosszindulatú vele szemben, meghurcolnak. Semmilyen jogorvoslati lehetősége az illetőnek nincs, mert az APEH-nek következetesen követett gyakorlata az, hogy az ilyen esetekben megtagadja a számára adatot szolgáltató névtelen feljelentő kiadását a sértett felé. Azaz jogorvoslattal senki nem tud élni, holott hónapokig vagy évekig tartó vizsgálatot kellett elszenvednie, a cége régen tönkrement, kimondottan a vizsgálat miatt, meghurcolták; nem sorolom a dolgokat. Abban az esetben, ha nem tudjuk teljesen egyértelműen világosan elhatárolni, hogy hol húzunk egy határt, hogy a bepanaszoltnak milyen joga van és a bejelentőnek milyen joga van, akkor véleményem szerint hibát követünk el. Ezt nem lehet önmagában csak a gyakorlatra bízni. Mert a hivatal, úgy gondolom, nem képes arra, hogy ezt a területet teljesen egyértelműen, világosan, mint a bírói gyakorlat az esetek jelentős részében, képes legyen megfelelően kialakítani.
Tehát az ügyfelek jogállását, jogviszonyát, a feljelentők vagy bejelentők, a bepanaszoltak jogviszonyát véleményem szerint pontosabban kell rendezni. Lehet, hogy a névtelen feljelentés lehetősége növeli a bejelentések számát, és esetleg növeli a biztonságérzetét azoknak, akik névtelenül kívánnak bejelentést tenni, de hogy ez mindörökre így maradjon, és azok, akik egyébként indokolatlanul tesznek bejelentést, azoknak ne kelljen semmilyen jogkövetkezménnyel számolni, önmagában a törvényjavaslat megoldása véleményem szerint nem elegendő. Mert rendbírsággal lehet sújtani az illetőt, de egyébként arra, hogy akivel szemben, a bepanaszolttal szemben eljárást lefolytatnak, akkor mi történik, arra semmilyen választ nem ad a törvényjavaslat. És ezek talán csak a legfontosabb, az általam legfontosabbnak vélt és egyáltalán nem a teljesség igényével felsorolt problémák.
De vissza kell kanyarodnom arra az előző kitételemre, hogy azt viszont nem lehet megtenni, hogy Magyarországon ne tegyünk semmit a korrupcióval szemben, akár intézményi, akár jogalkotási módon. Véleményem szerint a jogalkalmazás terén lehetne a legtöbbet tenni, és azt nem értem, hogy ezen a területen miért nem történnek sokkal hatékonyabb lépések. Sokkal, de sokkal több ügyet ismernek az emberek, az állampolgárok a körülöttük zajló eseményekből, mint ahányról a rendőrség hajlandó tudomást venni. Az ilyen ügyekben eljárásoknak kellene folynia, nyomozásnak kellene folynia. Azt látjuk sorra, hogy ez nem történik meg. Akkor lenne hiteles igazán a kormány álláspontja vagy magatartása, ha ezen a téren alapvető lépéseket tenne, és ha mellette feltétlenül szükséges - ahogy arról Alexa Noémi is beszélt -, hogy egy önálló intézmény megteremtése indokolt-e Magyarországon, az nem biztos, hogy most eldönthető. De annak érdekében, hogy hátha egy használható törvény kerül ki végül is az Országgyűlés kezéből, én ma igennel fogok szavazni. De a végső szavazáshoz nagyon sok változáson kell a törvénynek átmennie.
Köszönöm; és elnézést kérek, hogy hosszabb voltam, de azt gondolom, fontos ügyről van szó.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Balsai István!
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügy nagyon fontos, ezért majd a parlamenti vitában fogunk hosszabban érvelni.
A Fidesz természetesen egyetért azzal, hogy a korrupcióval szemben mindenféle módon, eredményes módon fel kell lépni. Ez a törvény nem teszi ezt így lehetővé. Nagyon örülök, hogy éppen a legismertebb civil szervezet képviselője világossá tette, és az előttem szóló képviselőtársam is, hogy ezek bűncselekmények. A bűncselekményeket üldözni kell; a bűncselekmény üldözésére megvannak a hatóságok, azokat meg kell erősíteni. Ez világos dolog.
Az, hogy öt hónappal a kormányváltás előtt egy olyan hivatalt hoznak létre, ahol - nem is tudom, hogyan lesz ez - a köztársasági elnök és a miniszterelnök közös javaslatára, hat évre megválasztanak egy majdnem miniszteri rangú személyt - hat évre! -, meg a két helyettesét is, ezt követően nehéz arra nem gondolni, hogy nem valami hivatali bebetonozásról van szó. De majd el fogjuk mondani, hogy milyen körülmények között tudnánk támogatni a korrupció elleni harc eredményes folytatásában ezt a kifutó, lelépő kormányt. Nekünk is megvannak a lehetőségeink természetesen, és meg is lesznek.
Azt azért elmondanám, a tisztelt képviselő hölgyek és urak nyilván tudják, hogy van egy hetvenvalahány oldalas kimutatás, a képviselői kutatószolgálat rendelkezésünkre bocsátotta. Van egy besorolás Magyarországgal kapcsolatban, ez már elhangzott, mi 47.-ek vagyunk a 180-ból - itt a különböző szigeteket is felsorolja, tehát a 180-as egy irreális szám tulajdonképpen -, de az Unióban 19.-ek vagyunk. Csak megnyugtatásképpen mondom, hogy azért mögöttünk van Lettország, Szlovákia, Olaszország, Görögország, Litvánia, Lengyelország, és messze leszakadva Románia és Bulgária - tehát azért nem kell magunkat kollektív öngyilkosságba hajszolni. Ez a helyzet Magyarországon.
Így most a Fidesz képviselőcsoportja nem kívánja meggátolni a javaslat megtárgyalását, ezért tartózkodni fog mind a három javaslat tekintetében a szavazáskor.
ELNÖK: Köszönöm. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Hangsúlyozom, hogy a saját véleményemet és nem frakcióálláspontot fogok most mondani.
Azt gondolom, a vonatkozásban, hogy a korrupció elleni fellépés szükséges és fontos, mindannyian egyetértünk; e tekintetben, azt gondolom, a saját véleményem és a frakciómé messzemenően egyezik. Az is fontos, hogy a kormány mindent megtegyen, és nagyon örülök annak, hogy ilyen törekvéseket látunk is, hogy meg is tesz tőle telhetően mindent a vonatkozásban, hogy a korrupciót hatékonyabban tudja visszaszorítani. Azonban, csatlakozva Hankó Faragó Miklós képviselőtársamhoz, azt kell mondjam, hogy az előttünk fekvő előterjesztés az én számomra csak akkor támogatható, ha bizonyos lényegi módosítások eszközölhetők benne.
Hallottuk Alexa Noémi felszólalását, aki azt tanácsolta vagy azt mondta, azt vetette fel, hogy nem feltétlenül egy önálló hivatal megteremtésére van szükség; lehetséges, hogy ezt akár az ügyészség keretein belül vagy más szervezeti formában hatékonyan lehet kezelni. Az én véleményem is ez. Úgy hiszem, ha egy különleges eljárási rendről beszélünk, akkor messzemenőkig támogatható, de nagyon meg kell gondolni egy új hivatal felállítását.
Ugyancsak arra térnék ki, amit Hankó Faragó képviselőtársam is mondott, nevezetesen, hogy mi van az alaptalan, mi van a rosszhiszemű bejelentővel. Valóban, ez egy komoly kérdés, hiszen csak egy példa: ha valaki sorozatosan és többedszer tesz rosszhiszemű bejelentést, egy bizalmi munkakörben lévő munkavállaló a főnökével szemben, többedszer derül ki, hogy az alaptalan, ebben az esetben sem biztosít, legalábbis az én ismereteim szerint a jogszabály például arra lehetőséget, hogy a bizalmi munkakörből elmozdítsák.
Tehát összefoglalva, és tényleg nem kívánom az érveket hosszan sorolni: úgy hiszem, a törvény jelentős módosításokra szorul. Ugyanakkor azonban azt is gondolom, hogy a korrupció elleni hatékony fellépés megteremtése igenis szükséges. Éppen ezért igennel fogok szavazni az általános vitára alkalmasságról, de a végszavazáskor akkor tartom támogathatónak a javaslatot, ha bizonyos módosításokat elfogadunk benne.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Természetesen nagy a kísértés, hogy a törvényjavaslatokkal, tehát a csomaggal kapcsolatban a politikai véleményünket is elmondjuk; csak zárójelben teszem meg a politikai véleményemet. Én azt gondolom, egyenesen komikus, hogy a Zuschlagok és Hunvaldok pártja kormányzásának nyolcadik évében korrupcióellenes küzdelmet hirdet - zárójel bezárva.
Visszatérve a javaslatok szakmai értékeléséhez: megítélésem szerint a három, most együtt tárgyalandó előterjesztés közül a közszféra alapvető etikai követelményeiről szóló országgyűlési határozati javaslat alkotmányellenes, részben formailag, részben tartalmilag alkotmányellenes. Ha valaki beleolvas abba, hogy az Országgyűlés milyen határozatot hozna, amelyben bizonyos követendő szempontokat ír elő az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, Állami Számvevőszéknek, legfőbb ügyésznek, kormánynak, Nemzeti Banknak, hogy milyen szempontok alapján hozzák meg az etikai kódexeiket, ez önmagában is, mondom, tartalmilag is alkotmányellenes. De a formája is alkotmányellenes, hiszen országgyűlési határozat formája sem az alkotmány szerint, sem a jogalkotási törvény szerint nem alkalmas arra, hogy az Országgyűlésen kívüli szervezetek számára jogokat és kötelezettségeket állapítson meg. Ezt egyébként már a vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban kifejtette az Alkotmánybíróság, hogy az Országgyűlés országgyűlési határozatban nem állapíthat meg olyan kötelezettségeket, amelyeket az Országgyűlés alá nem tartozó vagy az Országgyűlés szervezetén kívüli intézmények számára kíván előírni. Tehát az országgyűlési határozati forma tipikusan nem alkalmas és alkotmányellenes erre. Országgyűlési határozatot leginkább akkor szoktunk benyújtani, amikor a kormányt kívánja az Országgyűlés kötelezni valamire. Ez itt csak részben a kormányra vonatkozik, bár megkérdőjelezhető, hogy tartalmilag ez mennyire felel meg a kormány irányába tett kötelezettségnek.
Egyébként megdöbbentő, hogy az Igazságügyi Minisztérium terjesztette elő ezt az országgyűlési határozati javaslatot. Az Igazságügyi Minisztériumnak az lenne a dolga, hogy a megfelelő jogszabálytervezeteket dolgozza ki, nem az, hogy felhívja ezeket a szervezeteket arra, hogy etikai kódexeket hozzanak létre.
Egyébként maga az etikai kódexnek a normatív jellege is tisztázatlan; nem tudjuk pontosan, hogy az etikai kódex megsértése milyen jogkövetkezményekhez, egyáltalán milyen következményekhez vezethet. Amennyiben az Országgyűlés úgy gondolja, hogy szükséges olyan etikai szabályokat felállítani, összeférhetetlenségi szabályok, magatartási szabályok, amelyeknek következményeinek, adott esetben jogi következményeinek kell lennie, akkor azt jogszabályban, törvényben teheti meg. De semmiképpen sem egy ilyen módon, ahol a szervezetekre bízza azt, hogy ezeket a szabályokat megsértik-e.
Jelen pillanatban etikai kódexekbe olyan szabályok kerülhetnek, amelyeket törvények nem szabályoznak. Hiszen ha például egy bíró, például egy számvevő korrupciógyanús magatartást tanúsít, akkor az bűncselekménynek minősül, az a büntetőjog szabályai szerint minősül. Tehát nagy hiba összekeverni az etikai magatartást, és valami öltözködési szabályra gondolni itt, vagy nem tudom, mire gondolni, vagy a köszönési szabályzatra vagy ilyesmire, mert az etikai szabályok megsértése a korrupciós ügyekben egyenesen bűncselekménynek minősül. És gondolom, senki nem hiszi azt, hogy etikai szabályzatokkal, etikai kódexekkel megállítható az a folyamat, amelyet ma korrupció terén tapasztalhatunk.
Összefoglalva tehát: a harmadik előterjesztésnek, tehát ennek az országgyűlési határozati javaslatnak én minden szempontból megkérdőjelezem az általános vitára alkalmasságát, részben, mondom, tartalmilag, részben formailag. De mindegyik szempont oda vezethető vissza, hogy alkotmányos aggályok vannak ezzel kapcsolatban. Kérem, fontolják meg, hogy ilyen országgyűlési határozati javaslatot ne terjesszenek elő. A kormány, ha akarja, határozza meg egy kormányhatározatban, hogy mi a feladata az Igazságügyi Minisztériumnak, milyen jogszabályokat kell előkészíteni a korrupció elleni küzdelem okán. De ez itt "nesze, semmi, fogd meg jól"; arról szól ez az országgyűlési határozati javaslat, hogy a kormány tehetetlen, és ezt a tehetetlenségét úgy palástolja, hogy felhívja az Igazságszolgáltatási Tanács elnökét meg az Állami Számvevőszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, az önkormányzati érdekszövetségeket, az érdek-képviseleti szervezeteket - olvasom innen, ezek vannak ide leírva -, hogy azok dolgozzanak a kormány helyett. Én ezt nem tartom elfogadhatónak, és kérem, még a saját frakciómat is kérem, hogy ebben a tekintetben, az országgyűlési határozati javaslat tekintetében az általános vitára alkalmatlanságot állapítsa meg. (Dr. Balsai István: Úgy lesz!)
ELNÖK: Köszönjük. Szép Béla!
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Nem tudom megállni, hogy Répássy alelnök úrnak két apró kérdésben, bár annál talán jelentősebb kérdésben ne reagáljak.
Az egyik az, hogy a Tibetet érintő országgyűlési határozat tekintetében talán minden olyan elvet éppen alelnök úrék szegtek meg, amit most kifogásoltak. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ez nem helytálló. Az teljesen más dolog.) Talán jó lenne azonos mércével mérni. De ugyanígy az azonos mérce tekintetében úgy gondolom, hogy ezek a javaslatok lehetővé tennék azt is, hogy például Esztergomban, Dögében, Baktalórántházán, Püspökladányban, és sorolhatnám, hogy hol, törvényesen, a közérdeket figyelembe vevő módon történjenek döntések; sorolhatnám még hosszan a településeket, és furcsa módon nem ez az oldal érintett. (Dr. Répássy Róbert: Majd összeírjuk a listát!) De hát ezt önök már csak mindig megpróbálják elfelejteni.
Ugyanakkor abban nincs az eddig elhangzottak és közöttem vita, hogy ez egy komplex probléma; egy olyan komplex probléma, amely az ország számára egy rendkívül aggályos helyzetet teremtett és tart fenn. Éppen ezért úgy is mondhatom, hogy ez egyfajta métely, és ez ellen föllépni csak komplexen lehet, a kérdések komplex kezelésével. S úgy gondolom, ez a három javaslat éppen ezt teszi lehetővé.
Az elhangzottakat is figyelembe véve, Balsai képviselőtársam egyfajta nemzetközi kitekintést tett, amikor Magyarország 47. helyezését és az azt követő EU-s államok felsorolását megtette. Magam is pontosan ezeket jelöltem be ebben az anyagban. Ugyanakkor egy fontos kérdés nem került szóba, és amikor az időzítés kérdését vitatjuk, ez nagyon fontos. Most, amikor a világválság csúcspontján talán túljutottunk, nagyon fontos, hogy a gazdasági versenyképességünk tekintetében ezt a fontos aggályt próbáljuk lebontani, próbáljuk a bizalmat ilyen módon is megszerezni. Ha eddig nem, akkor most feltétlenül érdekünk és kötelességünk, hogy ezt megtegyük.
A vitában, korábbi vitákban is és a mostaniban is, többször elhangzott, hogy egy új hivatalt vagy majdnem új hivatalt szerencsés-e létrehozni. Magam is hivatkoznék Alexa Noémi szavaira, aki azt mondta, hogy akkor kell és lehet létrehozni, ha e vonatkozásban a rendőrség és az ügyészség nem működik vagy nem működik megfelelően. Én úgy gondolom, az a helyzet, amely most előttünk van, bizonyítja, hogy nem működik megfelelően. És a Transparency International jelzései és a felmérések is azt bizonyítják, hogy nem használták fel azokat a lehetőséget, felhatalmazásokat, amelyek rendelkezésükre álltak. Ennek következtében nincs más lehetőség és mód, mint ésszerűen és takarékosan nem új hivatalt felállítani, hanem egy meglévőnek a feladatkibővítésével gondoskodni ennek a kérdésnek a kiemelt kezeléséről.
Úgy gondolom, azok a megoldások, amelyek ezekben a javaslatokban megtalálhatók, kifejezetten alkalmasak, hiszen az eddigi, egyfajta kényszerként, kikerülendő kényszerként alkalmazott intézményeket egy új kivetítésbe helyezi, és egy őszintén követett és gyakorolható gyakorlatot, lehetőséget kíván az átláthatóság tekintetében megteremteni; gondolok itt az átláthatósági megállapodásra. Ez mindenképpen kívánatos, és kedvező eleme ennek a csomagnak.
Összességében meg kell állapítanom, hogy Bárándy képviselőtársam személyes véleményét elmondta, és véleményével és szavazatával egyedül marad. Tehát a túlnyomó többség frakciónkból a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, természetesen az ésszerű és indokolt módosítások elvégzésével, hiszen ez a Házszabály szerint bármelyik képviselő számára rendelkezésre áll. Ennek használatával a javaslat alkalmas, és valóban egy eredményes kezelésre alkalmas komplex csomagot képez.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük. Ipkovich György!
DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony; nagyon röviden kívánok csak hozzászólni.
Magával a szándékkal egyetértek, és nekem még a műfaj ellen sincs kifogásom, hiszen az országgyűlési határozatban foglalt feladatokkal ha mi itt mindnyájan egyetértünk, nyilvánvalóan a tételes jog megalkotása is jóval könnyebb lesz egy konszenzus alapján.
Amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem lenne szabad elfelejteni a közpénzek elköltését, illetve a közvagyon sorsának rendezését szolgáló jogszabályok, nevezetesen a közbeszerzési törvény megvizsgálását ebből az aspektusból, a korrupcióellenesség és a hatékonyság szemszögéből: vajon kielégít-e minden igényt az egyébként életben levő közbeszerzési törvény? Vajon a visszalépési lehetőség, a hiánypótlást nem teljesítő, felelőtlenül nem teljesíthető lehetőségek, a közbeszerzési eljárások meghiúsítása vagy elnyújtása a közpénzek elköltése során nem segíti-e, nem melegágya-e ennek az általunk üldözendő cselekménynek?
Én úgy gondolom, konkrét javaslatokat lehetne megfogalmazni ebből az aspektusból e törvény módosítása során, ami esetleg a helyzetet javítaná. Ezért én mindenképpen szempontként ajánlanám ennek a fontos jogszabálynak a végigvizsgálását is a korrupcióellenesség szemszögéből. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kíván-e még valaki szólni? (Nincs ilyen jelzés.) Nem.
Az előterjesztőé a szó.
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai, reflexiói
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a vitában elhangzott észrevételeket.
Nagyon örülök, hogy Alexa Noémi is részt vett a bizottság ülésén, és elmondta álláspontját. Három dologról beszélt, az egyik a közérdekű bejelentők védelme; a másik, hogy milyen szervezeti formában kellene megvalósítani ezt a tevékenységet; a harmadik pedig az átláthatósági megállapodás. A közérdekű bejelentők védelmével kapcsolatban igazán nincs vita közöttünk, és azt meg külön köszönöm, hogy az átláthatósági megállapodás kiterjesztését, átalakítását támogatják.
Valóban, a közérdekű bejelentők védelme olyan, amivel eddig Magyarország adós volt. Amin itt érdemes gondolkodni, ez az ügyféli jogok kérdése. Azt azért nem tartanánk helyesnek, ha minden egyes ügyben a bejelentő ki tudná kényszeríteni az eljárást; ezt nem is tartjuk szükségesnek. Bizonyos esetekben egyébként kötelezővé teszi az eljárást a törvényjavaslat, bizonyos értékhatár fölött, ha érkezik ilyen bejelentés; ugyanakkor bizonyos esetekben persze az ügyféli jogok is megvannak, ha jogát, jogos érdekét érinti a bejelentőnek.
A hivatallal kapcsolatban tiszteletben tartjuk a civil szervezetek tapasztalatait, a nemzetközi tapasztalatok ismeretét. Abban mindenképpen egyetértünk, hogy azt meg kell nézni - és itt utalok Hankó Faragó Miklós és Bárándy Gergely hozzászólására is -, azt érdemes megnézni, hogy a jelenleg működő szervezetek képesek-e ellátni ezt a feladatot. És szerintem a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem képesek.
Hankó Faragó képviselő úrral nekünk már nagyon sok vitánk más területen is volt arról, hogy a jogalkotónak mi a lehetősége akkor, ha úgy látja, hogy a jogalkalmazás nem működik helyesen. Szerintem nem az, hogy az ügyészséget vagy talán a bíróságot kívánná utasítani a megfelelő gyakorlat kialakítására, hanem bizony nincs más lehetősége, mint hogy a jogszabályokhoz nyúl hozzá.
Teljesen egyetértek abban Hankó Faragó képviselő úrral, hogy az egyik alapvető kérdés a párt- és kampányfinanszírozás kérdése, és amíg itt az Országgyűlés nem tud előrelépni, addig a legtöbb érdemi lépés is sokkal korlátozottabb lehet. Társadalmi szervezetek itt is próbáltak segítséget nyújtani. Nagyon sajnálom, hogy bár a parlamentben képviselettel rendelkező politikai pártok többsége támogatta ezeket a javaslatokat, de nem minden politikai erő, és ezért ezek nem valósulhatnak meg. Ez nagy adóssága marad a magyar politikának.
Nem értek viszont egyet képviselő úrral abban, hogy a tisztességes eljárás sérelme és a korrupció elhatárolása nem történik meg megfelelően, és éppen az őáltala felhozott példára is utalhatnék, hogy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása mikor jelenti a tisztességes eljárás sérelmét. Teljesen világos a törvényjavaslat azzal kapcsolatban, hogy ehhez szükséges még egy elem: az anyagi előny megléte, csak akkor valósul az meg.
Többen említették az alaptalan bejelentés kérdését. A szóbeli kiegészítésemben is beszéltem arról, hogy jelenleg is rendelkezésre állnak jogszabályi lehetőségek, és pluszban fogalmazza meg a törvényjavaslat a bírság kérdését. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet, hogy különbséget kell tennünk a között, hogy valaki rosszhiszeműen tesz bejelentést, vagy bejelentést tesz, és azt egyszerűen nem lehet bizonyítani; azt hiszem, a kettő között különbség van, és a jogszabályban is ezt a különbségtételt meg kellene tenni.
Többen említették a bűncselekmények, bűncselekményi tényállás és az itt megfogalmazott tényállások közötti különbséget. Én igenis úgy látom, hogy nagy része, illetve bizonyos része az itt felsorolt cselekményeknek olyan, hogy valóban megvalósul bűncselekmény, és akkor természetesen a hivatal feljelentési kötelezettsége megállna, de bizony vannak olyan kérdések, amit a köznyelv egyébként egyszerűen mutyinak nevez, és ott nagy valószínűséggel nem valósul meg egyik büntetőjogi tényállás sem. (Derültség.) Mi pont ezekre a kérdésekre is próbáltunk megoldást találni.
Balsai képviselő úr szavai közül egyetértek azzal, hogy érdemes helyén kezelni azokat az adatokat, amelyek részben a különböző felmérésekből, másrészt közvélemény-kutatásokból adódnak. Ez persze nem mentesít minket attól, hogy cselekedni kell.
Szólt arról, hogy a hivatal elnökét hat évre választanánk. Épp azért, hogy itt ne valamiféle politikai egyoldalúság, vagy ahogy ő fogalmazott, bebetonozás legyen, ezért javasoljuk azt a megoldást, hogy ne a kormánytöbbség tehesse meg a javaslatát, hanem a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttes javaslata valósuljon meg.
Répássy alelnök úr felvetésére szeretnék még reagálni. Részben elmondta, hogy nyilván politikai vita is lesz, és ebből adott ízelítőt. Mindenkinek természetesen magának kell eldöntenie, hogy miről beszél majd az Országgyűlésben. Arra azért szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha itt a különböző politikai erők ezt a vitát arra fogják felhasználni, hogy a másik oldal vélt vagy valós ügyeit emlegessék, ezzel nagyon nagy szolgálatot fognak tenni a parlamenten kívüli politikai erőknek, olyanoknak is, akik egyébként nem mindenben tisztelik a demokratikus jogállam intézményeit. Ettől persze ez még megtehető, de kérem, higgye el, alelnök úr, hogy mind a két oldal tud felsorolni nagyon sok olyan ügyet, amelynek valószínűleg van is némi valóságalapja.
Ami a hozzászólásának a lényegét illeti, nem hiszem, hogy alkotmányellenes lenne ez a határozati javaslat. Ugyanis ez nem fogalmaz meg kötelezettségeket az Országgyűléstől független szervek számára, hanem felkéri ezeket a szerveket, szervezeteket arra, hogy fogalmazzák meg ezen alapelvek alapján a saját etikai kódexeiket. Többeknél egyébként van már etikai kódex, most is működik.
Ipkovich képviselő úr felvetésére: érdemes megvizsgálni, hogy a közbeszerzési törvénynél esetleg milyen változásokra van még szükség azon kívül, amit megfogalmaztunk a törvényjavaslatban.
Köszönöm szépen, elnök asszony.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazások következnek; előtte ismertetem az újabb helyettesítési megbízásokat: Salamon László Rubovszky Györgyöt, Frankné Kovács Szilvia Varga Lászlót helyettesíti.
Ahogyan megbeszéltük, a három előterjesztésről egyenként szavazunk. Mind a háromnak az általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk.
Szavazás a T/11025. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról
Elsőként tehát a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról döntünk. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ez 16 igen. Ki nem? (Szavazás. - Nincs ilyen.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 13 tartózkodás mellett általános vitára alkalmas.
Szavazás a T/11026. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról
A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem? (Szavazás. - Nincs ilyen.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 13 tartózkodás mellett általános vitára alkalmas.
Szavazás a H/11027. számú határozati javaslat általános vitára alkalmasságáról
Végül a közszféra alapvető etikai követelményeiről szóló országgyűlési határozati javaslatot aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (Szavazás.) 13 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmas.
Ezzel ezeket a napirendi pontokat lezártuk.
Most azt kérem a tisztelt bizottságtól, járuljon ahhoz hozzá, hogy a zárószavazások előkészítése előtt tárgyaljuk meg a Centrum Parkoló Kft.-vel kapcsolatos következő napirendi pontot. Képviselő úr itt van, és ne tartóztassuk őt föl. Ha nincs kifogás, akkor ezzel folytatjuk a munkát. (Nincs ellenvetés.) Nem látok észrevételt. Kérem képviselő urat, foglalja el a helyét.
Soron következik tehát a Centrum Parkoló Kft., valamint a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységét és kapcsolatát vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat bizottság módosító javaslatainak benyújtásáról való döntés.
Üdvözlöm a napirendi pont tárgyalásánál Herényi Károly képviselő urat, az előterjesztőt. Kérdezem, mi a véleménye a bizottság által benyújtandó négypontos javaslatról. Parancsoljon!
HERÉNYI KÁROLY (független): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Két és fél év elmúlt, úgy, hogy ennyi időbe tellett, amíg ismét idekerülhetett ez a határozati javaslat. Természetesen tudomásul kell venni, hogy a helyzet azóta változott, és hogy a Házszabály előírásai mindenkire nézve kötelezőek.
Miután a Házbizottság ülésén ez a kérdés felmerült, és úgy tűnik, ebben a frakcióval rendelkező pártok mindegyike megegyezik, én ezt a javaslatot elfogadhatónak és támogathatónak tartom, hiszen ez a Házszabály előírásai szerint fogja a bizottság működését biztosítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt.
Aki támogatja, hogy az indítványt a bizottság benyújtsa a parlamentnek, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk.
S ezzel a napirendi pont tárgyalását be is fejeztük. Köszönöm.
Most visszatérhetünk a zárószavazások előkészítése című napirendi pontunkra. Elsőként a Ptk. zárószavazásának előkészítését ejtenénk meg, ahol is egy ajánlásunk van és egy bizottsági módosító javaslat.
Üdvözlöm a napirendi pont tárgyalásánál Simkó Ágnes főosztályvezető asszonyt, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében.
Annyit mondanék tájékoztatásul, hogy az ajánlások közül a 2., 3., 4. pont kivételével valamennyit visszavonta az előterjesztő, úgyhogy erről a három pontról kell csak döntenünk.
A 2. pont Hankó Faragó Miklós alelnök úr javaslata, erről kérdezem az előterjesztő álláspontját. Tessék!
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tehát nem támogatja. Alelnök úr?
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. A múltkori szavazás során Kuncze Gábor képviselőtársam javaslatát a többség nem támogatta, erre való tekintettel nyújtottam be én a módosítást, amelynek a tartalma tulajdonképpen azonos a jelenleg hatályos Csjt. tartalmával. Úgy gondolom, a Ptk. visszalépést jelentene, mármint a tervezet ehhez az állapothoz képest, én ezért tartanám ezt fontosnak.
Ha szabad kérnem, egy rövid indokolás könnyítene a helyzetemen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tessék, főosztályvezető asszony!
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A jelenleg hatályos Csjt. a bejegyzett élettársi törvény által végrehajtott módosítást követően valóban így fogalmaz. Ez a megfogalmazás azonban nem kívánt eredménnyel jár, azzal az eredménnyel, hogy egyrészt 14-16 év közöttiek is tehetnek teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, másrészt rájuk vonatkozóan nincs olyan szabály, amely rendezné azt, hogy milyen korú gyermekre, milyen korkülönbséggel tehetnek teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot. Tehát nem zárja ki a szabályozás azt, hogy egy, mondjuk, 14 éves fiatal olyan nyilatkozatot tegyen, hogy egy 5 éves, 6 éves vagy akár 13 éves gyermek apaságát elismeri. Ezzel szemben, ha úgy fogalmaz a törvény, ahogy a törvényjavaslat is fogalmaz, hogy apai elismerő nyilatkozatot a gyermeknél iksz évvel idősebb férfi tehet, akkor ez egyúttal tisztázza azt is, hogy mi az a korkülönbség, amelynél ezt a nyilatkozatot meg lehet tenni, másrészt pedig azt is egyértelművé teszi, hogy 16. életévét betöltöttnél fiatalabb esetében ez a lehetőség nem áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy ha 16 évnél fiatalabb a vér szerinti apa, akkor nem a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, hanem a bírósági eljárás teszi lehetővé, hogy az apaságot megállapítsák; nem az ő nyilatkozata, hanem kellő bizonyítékok alapján.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): De ez azt is jelenti, hogy akkor a, mondjuk, 14-16 év közötti biológiai apánál kötelezően majd apasági pert kell indítani? (Dr. Hankó Faragó Miklós: Azt jelenti. Pontosan.) Mert ez...
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat tételére nincs lehetőség. Ahogy arra az elmúlt évtizedekben is példa volt, egészen a Csjt.-módosításig.
ELNÖK: Salamon László!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Meg kell jegyeznem, most már mint ceterum censeo jelleggel, hogy ez a javaslat sem koherenciazavart küszöböl ki. Kérem, egy érdemi vita alakul itt most ki! És felháborító, hogy egy ilyen súlyú törvényben érdemi vitába bocsátkozunk; alkalmatlan egy megalapozott törvényalkotáshoz az, amit csinálunk!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor értsem úgy képviselő úr indítványát, hogy először a házszabályszerűségről döntsünk?
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Igen, fölvetem ezt, ha már tényleg kifogásoltam az eljárást. Döntsünk a házszabályszerűségéről!
ELNÖK: Jó, akkor először erről kell döntenünk. De megkérdezem Hankó Faragó alelnök urat, hogy ehhez kíván-e szólni.
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Nem, köszönöm.
ELNÖK: Nem. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnézést kérek Salamon Lászlótól, de azért az valóban egy jogrendszeri koherenciaprobléma, hogy mi lesz azokkal, akik más törvények, más szabályok alapján valóban apának minősülnek, vér szerinti apának, és ez a törvény nem kezeli ezt a problémát. Szerintem ilyen értelemben nem a törvényen belüli koherenciazavar, bár még az is lehet, hogy a törvényen belüli koherencia biztosítása céljából, de az egész jogrendszer koherenciájának biztosítása szempontjából lehet ennek jelentősége.
Egyébként én úgy fogalmaznám át Salamon László jogos felháborodását, hogy elég szomorú, hogy még a zárószavazás előtt is maradtak olyan kérdések, amelyekben jogrendszeri koherenciában vagy más jogszabályokkal való összevetésben a törvény még mindig nem ad kielégítő megoldást. Ilyen értelemben nem tudom, sejtem, hogy el fogják utasítani Hankó Faragó Miklós javaslatát, de én azért javaslom, mert ez mégiscsak egy fontos kérdés, és folytassuk le a vitát. Tehát magyarul: ügyrendi szempontból azt gondolom, hogy ez egy koherenciazavar lehet.
ELNÖK: Arra emlékeztetném képviselőtársaimat, hogy ha van egy olyan javaslat, hogy a házszabályszerűségről döntsünk, akkor ez ügyrendi indítvány. Ilyenképpen frakciónként egy megszólalási lehetőség van.
Hankó Faragó Miklós!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Bocsánat, én az ügyrendi vitában nem akartam megszólalni, legfeljebb, ha már elnök asszony ettől függetlenül szót adott nekem, szeretném tisztelettel kérni Salamon László képviselő urat, hogy esetleg fontolja meg, a javaslatát nem vonja-e vissza, hogy ebben ügyrendi jellegű, a koherenciazavar létét feszegető szavazást kérne. Mert szerintem is érdemben kell foglalkozni a dologgal, egyetértek Répássy Róbert iménti véleményével.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még az ügyrendi indítványhoz észrevétel? (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Aki egyetért Salamon képviselő úr azon véleményével, hogy az indítvány nem házszabályszerű, azaz nem koherenciazavar elhárítását szolgálja, kérem, emelje föl a kezét. (Szavazás.) 4 igen, ez szemmel látható kisebbség.
Akkor folytatjuk a vitát. Hankó Faragó Miklós!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Az előttem elhangzó vélemények engem abban erősítettek meg, hogy valamilyen változtatásra szükség van, mármint hogy a kialakult helyzethez képest. Ez a javaslat a hatályos szabályozást hozná vissza. De én magának az alapjavaslatnak, Kuncze Gábor javaslatának a jogossága mellett érvelnék, mert ez ugyan szerintem egy visszalépés, de nagyon fontos dolog, hogy ma már azt tapasztaljuk - és ez tény, mindegy, hogy a mi szándékunk micsoda -, hogy fiatal emberek korábban nemzenek gyermekeket, mint régebben történt. Ez a helyzet. Genetikai változások, társadalmi változások, millió-egy oka lehet, nem tudom, de a helyzet attól még ez.
Az nagyon méltánytalan helyzet, hogyha ezt mi nem vesszük figyelembe, és mindenképpen bírói eljárásra, bírói perbe kényszerítjük azt, aki ilyen helyzetbe kerül. Mert ha ennek a lehetőségét meghagynánk, hogy tegyen teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot korábban, mint ezt megelőzően ezt tehette, akkor véleményem szerint egyszerűen figyelembe vesszük az idő múlását és a változásokat. Én tehát felesleges szigorításnak, korlátozásnak gondolom azt, hogyha nem tesszük lehetővé, hogy korábban tegyen teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot az, aki gyermeket nemzett, mint azt egyébként eddig tette. Én tehát a javaslat praktikussága mellett szeretnék érvelni.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még észrevétel? Frankné Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Én azért hadd érveljek az előterjesztő által megfogalmazott vélemény mellet. Azt mindnyájan tudjuk, hogy a polgári jogban az életkorban a 16. évnek különös jelentősége van. Azt gondolom, a családjogon belül pedig még kifejezettebben fontos ez az életkor, hiszen ehhez az életkorhoz speciális következmények fűződnek, házasságkötés, egyéb más területeken.
Úgy gondolom, a nemi érettség és nemi fejlettség nem feltétlenül párosul egyfajta szellemi fejlettséggel is, értelmi fejlettséggel. A jelenlegi rendszer, miszerint a 14 és 16 éves kor közötti nemzés esetén a bíróságnak van lehetősége az apai elismerő nyilatkozatot úgymond pótolni, ez szerintem tökéletesen megfelel. Hiszen a szellemi érettségtől nem tudunk eltekinteni, és azt gondolom, hogy a jogfejlődésünk során nem véletlenül alakult ki ez a 16 éves kor. Úgy gondolom, a szellemi fejlettségnek, a felnőtté válásnak, a fiatal felnőttkornak ez egy olyan időszaka, amelyet joggal ruház fel a jogalkotó. (Dr. Hankó Faragó Miklós: De ebben ez van! A 16 év van!) 16 év van most, pontosan ezt szeretném. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ezt hozza a módosítóm vissza!) De nem erről van szó! Ha belegondolunk, képviselő úr...
ELNÖK: Mi nem fogjuk érteni, hogy miről van szó, ha egymás között beszélgetnek!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): A képviselő úr kifejtette azt, és az előterjesztő képviselője is elmondta, hogy az ön módosítása nem jelenti azt, hogy 14 és 16 éves kor között apai elismerő nyilatkozatot ne tehetne, akár olyan esetben is, amikor egyáltalán nincs is tulajdonképpen korkülönbség az apai nyilatkozattal elismert gyermek és a kvázi szülő között. Azt gondolom, ez egy extremitás, ezt nem lehet támogatni! Ebben semmiféle ésszerűség nincs, sőt az ésszerűtlenséget még olyan szinten is fokozhatnám, hogy még az is előfordulhat, hogy ha elfogadnánk a módosító javaslatot, az apai elismerő nyilatkozatot tevőnél idősebb személyt nyilváníthatna gyermekeként valaki. Azt gondolom, ez semmiféleképpen nem megengedhető, azért, képviselő úr, azért gondolom ezt teljes joggal, mert ha elolvassuk és értelmezzük az ön módosító javaslatát, akkor egy korlát kifejezetten a 16. életévét betöltött férfi apai elismerő jognyilatkozatára vonatkozik. Tehát a fiatalabbakra egyáltalán nem vonatkozik.
Én tehát azt gondolom, hogy ez értelmezés kérdése, de ha logikai úton értelmezzük, akkor azt gondolom, arra a következtetésre kell jutni, amit én most itt elmondtam. S éppen ezért a magam részéről semmi esetre sem tudom támogatni az ön módosító javaslatát. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ez a hatályos Csjt. szövege. Ebből ilyen probléma még nem volt.)
Egyéb aggályaimat nem kívánom megfogalmazni, de a lényeg az, hogy szerintem ez nem támogatható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Lezárhatjuk ezt a vitát? (Nincs ellenvetés.) Igen.
Az előterjesztő kíván-e reflektálni?
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, köszönöm szépen. Két gondolattal szeretném még kiegészíteni az elhangzottakat. Egyrészről azzal, hogy ez a szabályozás, amelyet az előbb említettem, tehát a korábbi szabályozás, illetve a törvényjavaslat szerinti szabályozás védi a 14 és 16 év közötti fiatalt, hiszen ha ő egy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz, akkor minden külön vizsgálat nélkül őt apának kell tekinteni, az ezzel járó összes kötelezettséggel együtt. Amíg ha bíróság előtti eljárásra kerül sor, akkor megállapítják azt, hogy valóban volt-e nemi kapcsolat közte és az anya között, illetve hogy a gyermek ebből a kapcsolatból származott-e, és ennek alapján fogja a bíróság megállapítani ennek a fiatalnak az apaságát.
A másik szempont, amelyre ismét szeretném fölhívni a figyelmet, az előbb talán kicsit elsikkadt a mondandómban, hogy a javaslat szerinti szabályozás kétféle mércét állít fel. 16 év fölötti, nyilatkozatot tevő esetében kötelezővé teszi azt, hogy az apa és a gyermek között 16 évnyi korkülönbség legyen, tehát mondjuk, egy 18 éves fiatal egy 3 éves gyermekre vonatkozóan nem tehet apai elismerő nyilatkozatot; amíg a 16 év alattiak, 14 és 16 év közöttiek minden korlátozás nélkül tehetnek nyilatkozatot. Tehát ilyen értelemben is ellentmondásos a szabályozás, ellentmondásos lenne a szabályozás.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szavazás következik, azzal, hogy időközben Vitányi István Szakács Imrét, Kontrát Károly pedig Répássy Róbertet helyettesíti.
Aki tehát támogatja Hankó Faragó Miklós képviselő úr indítványát, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 1 igen; megállapítom, hogy elvetettük, egyharmadot sem kapott.
A 3. indítvány összefügg a 4-essel, mind a kettő az előterjesztőé; gondolom, kiegészítést nem kíván hozzáfűzni. (Jelzésre:) Nem. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Nincs. Aki tehát támogatja az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, 16, ez többség.
Egy bizottsági módosító indítványunk van. Kérdezem az előterjesztőt, mi a véleménye.
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja az előterjesztő. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Nincs. Szavazás következik. Aki támogatja, hogy a bizottságunk nyújtsa be ezt az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igennel, ez többség, elfogadtuk, a bizottság benyújtja.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
b) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám)
Most következik az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése, amely egy négypontos ajánlás. Ha jól látom, valamennyit az előterjesztő nyújtotta be.
Üdvözlöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjét. Kérdezem, szóbeli kiegészítést kíván-e hozzáfűzni.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, nem.
ELNÖK: Nem kíván. Van-e kifogás az ellen, hogy egyben szavazzunk a négy indítványról? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Aki támogatja a négy indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 16 igen, ez többség, elfogadtuk.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Következik az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat, a T/10676-os - csak azért mondom a számot is, nehogy összekeverjük - zárószavazásának előkészítése.
A zárószavazás előtti módosító javaslatokat képviselőtársaim kézhez kapták. Annyit szeretnék tájékoztatásul mondani, hogy a hozzácsatolt 78. alszámú indítvány a korábban benyújtott 75. helyébe lép, azt előterjesztője visszavonta. És van egy 76. sorszámú indítványunk is.
Először a 77-esről kell döntenünk. Ez a kormány által benyújtott indítványsor 61 pontból áll. Kérdezem a minisztérium képviselőjét, kíván-e hozzá szóbeli kiegészítést fűzni.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, nem.
ELNÖK: Nem kíván. A változtatást, módosítást elmondtam. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Úgy látom, nincs. Aki tehát a 77. sorszámú módosító javaslatot 1-61. pontig támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen, ez a bizottság többsége, elfogadtuk.
A korábban benyújtott 75-ös helyébe lépő 78-asról kérdezem az előterjesztő álláspontját.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem kívánok hozzáfűzni.
ELNÖK: Támogatja vagy nem?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatom.
ELNÖK: Támogatja, köszönöm szépen. Van-e ehhez megjegyzés? (Nincs.) Úgy látom, nincs. Ki támogatja az indítvány benyújtását? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
S van a 76-os, amelyet Soltész Miklós, Mátrai Márta és Iván László képviselőtársaink nyújtottak be. Kérdezem az előterjesztő véleményét.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Elnézést, ez nem került hozzánk.
ELNÖK: A 76. sorszámú, a tb-szabályokkal összefüggő...
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, elnézést kérek... (Rövid egyeztetést követően:) Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. Van-e kérdés, észrevétel? Mátrai Márta!
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Kérném szépen megindokolni, hogy miért nem támogatja.
ELNÖK: Előterjesztő?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Az indokolásban foglaltakkal ellentétben, ha az APEH rendelkezne a nyugdíj-megállapításhoz szükséges adatokkal, álláspontunk szerint nem sérülne az alkotmány 70/E. §-ában foglalt szociális biztonsághoz való jog. Az adatoknak az APEH-hez történő telepítése hosszú előkészítő folyamatnak az eredménye, és úgy érezzük, hogy ezzel kapcsolatban minden garanciális szabályt tartalmaz a törvény.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik, ha nincs más. A kormány nem támogatja a javaslatot. Aki támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 14 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 15 ellenében az indítványt elvetettük, de egyharmadot kapott.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm.
Következik a jövedéki adóról szóló törvényjavaslat záróvitájának előkészítése. 13 pontból áll az indítvány. Kérdezem, szóbeli kiegészítést kíván-e tenni.
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Nem kívánok, köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, nem kíván. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Nincs. Akkor, ha nincs kifogás, 1-13. sorszámig egyben szavazunk. Aki támogatja az indítványokat, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15 igennel, ez a bizottság többsége, elfogadtuk. Köszönöm szépen.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Következik a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Egy 18. sorszámú, két pontból álló, és egy bizottsági módosító indítvány van előttünk.
Üdvözlöm a Miniszterelnöki Hivatal képviselőjét a napirendi pont tárgyalásánál.
Először a 18. sorszámú, két pontból álló indítványról kérdezem az álláspontját, amelyet Tóbiás József képviselő úr nyújtott be.
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A kormány támogatja ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: A kormány támogatja az indítványt. Kérdésre, észrevételre irányuló szándékot nem látok. Aki támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen, ez a bizottság többsége, ezzel elfogadtuk.
S van egy bizottsági módosító javaslat benyújtására szóló javaslat előttünk. Kérdezem az előterjesztő véleményét.
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Nem tudok kormányálláspontot közölni a tervezet kapcsán, az a kormány számára nem ismert.
ELNÖK: Köszönjük. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs.) Pusztán arról van szó, hogy a végrehajtásra szab egy határidőt, január 31-ében határozza ezt meg. Kérdést, észrevételt nem látok, szavazás következik. Aki támogatja, hogy benyújtsa a bizottságunk ezt az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igennel, ez többség, benyújtjuk a javaslatot.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Következik az illetékekről szóló törvényjavaslat zárószavazásának előkészítése. Bizottsági módosító indítványt kellene benyújtanunk. Kérdezem az előterjesztő képviselőit, egyetértenek-e az indítvánnyal. Tessék!
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm, támogatják az indítvány benyújtását. Van-e ezzel kapcsolatban megjegyzés? Úgy látom, nincs. Aki támogatja, hogy benyújtsuk, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Kérem a minisztérium képviselőjét, hogy a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Andréka Tamás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője.
ELNÖK: Köszönöm.
Kérem a bizottságtól, járuljon ahhoz hozzá, hogy a zárószavazások előkészítése körében vegyük föl pótnapirendként a jelnyelvről szóló törvényjavaslat záróvitájának előkészítését, ugyanis Soltész Miklós, illetőleg Hirt Ferenc képviselőtársunk egy-egy zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtottak be.
Az előterjesztő képviseletében jelen vannak; kérem, hogy a megszólaló a nevét és beosztását a jegyzőkönyv számára szíveskedjék bemondani.
Előbb azonban arról kell szavaznunk, hogy kiegészítjük-e ezzel a napirendet; ehhez a bizottság tagjai kétharmadának egyetértése szükséges. Aki tehát támogatja, hogy vegyük ezt föl, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy ez túlnyomó többség.
g) A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat (T/10221. szám)
Kérdezem az 1., Soltész Miklós úr által benyújtott indítványról az előterjesztő álláspontját.
DR. JUHÁSZ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő tehát támogatja. Ki támogatja a bizottságból? (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy túlnyomó többséggel elfogadtuk.
Ugyanez a kérdésem az előterjesztőkhöz Hirt Ferenc képviselő úr indítványa tekintetében.
DR. JUHÁSZ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt is támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja az előterjesztő. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk, köszönöm.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Annyit szeretnék pontosításként mondani az előző szavazásunkkal kapcsolatban, az egyéni vállalkozóról, egyéni cégről szóló T/10676. törvényjavaslat 78-as indítványsoráról, hogy egy sajtóhiba csúszott a szöveg első oldalába, az egységes javaslat 132. §-ához. Erről külön szavazást azért nem kérek, mert ez nyilvánvaló elírás: itt az "autópálya" szó helyett "autóút" van föltüntetve az M3-as esetében, és az teljesen nyilvánvaló, hogy ez autópálya. Úgyhogy ha nincs kifogás, nem szavaztatnék erről a javításról külön. (Nincs észrevétel.) Jó, köszönöm szépen.
Képviselői indítványok tárgysorozatba-vételéről kell döntenünk, elsőként az egyes törvények módosításáról az olcsóbb és átláthatóbb kampányért szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről és általános vitára alkalmasságáról. Előterjesztőt nem látok, amin nem csodálkozom, mert a plenáris ülés szépen lassan el is kezdődött.
Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatosan észrevétel, vélemény. Ez a Nyitrai-Répássy-féle indítvány. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Két szavazást kell lebonyolítanunk. Aki tárgysorozatba veszi az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ez 13. Ki nem? (Szavazás.) 15 ellenében a bizottság elvetette; így az általános vitára alkalmasságról nem kell döntenünk.
A választási eljárásról szóló törvény módosításáról szóló, Dávid Ibolya képviselőtársunk által benyújtott indítvány tárgysorozatba-vételéről, illetve általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk. Előterjesztő nincs jelen.
Kérdezem, van-e valakinek megjegyzése. (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Aki tárgysorozatba veszi az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem szavaz erre? (Szavazás.) 12 ellenében, 1 tartózkodás mellett tárgysorozatba vettük.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Az általános vitára alkalmasságról is kell ezúttal döntenünk. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem tartotta? (Szavazás.) 12 nem. És ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmas.
Végül az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről kell először döntenünk. Az előterjesztő jelen van. Kívánja-e indokolni? Egy mondatban.
Dr. Bárándy Gergely (MSZP) szóbeli kiegészítése
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Tényleg nem visszaélni kívánva az idővel, és tekintettel arra is, hogy nagyon szorosan nem tartozik e bizottság tárgykörébe és hatáskörébe ez a javaslat, annyiról van szó, hogy a módosító javaslat részben pontosító jellegű, részben az állatokkal való felelős bánásmódra való nevelés hangsúlyozását célozza.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak találni szíveskedjék. Köszönöm.
ELNÖK: Miután tárgysorozatba vettük, erről is fogunk dönteni.
Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban fölszólalási szándék. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Aki tárgysorozatba kívánja venni az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15-en. Ki nem? (Szavazás. - Nincs ilyen.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 13 tartózkodás mellett vettük tárgysorozatba.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
S egyben aki általános vitára is alkalmasnak tartja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (Szavazás. - Nincs ilyen.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodás mellett tárgysorozatba vettük.
Ezzel a napirendi pontjaink végére értünk. Köszönöm a részvételüket.
Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 7 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea