AIÜB-41/2009.
(AIÜB-159/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2009. december 14-én, hétfőn, 11.10 órakor
az Országház Delegációs termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása *
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt expozéja *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt válaszai *
Szavazás *
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) távozása után dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP) Tóth Andrásnak (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Szili Katalin (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz) dr. Navracsics Tibornak (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) megérkezéséig dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 10 perc)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel kérem a sajtó képviselőit, hogy a Házszabály 3. számú melléklete értelmében a továbbiakban a parlament zárt láncú közvetítési rendszerén át kísérjék figyelemmel a munkát. Ebben a teremben az utolsó kattintásokon is túlesve, kérem szépen, hagyják el a termet. (Megtörténik.)
Tisztelettel köszöntöm mai első bizottsági ülésünkön képviselőtársainkat és megjelent vendégeinket. Az ellenzéki oldal székei nem bojkott okán üresek, hanem különféle testületi üléseket tartanak a Fideszben is és a KDNP-ben is, úgyhogy ez az oka a távolmaradásnak; Répássy alelnök úr képviseli az ellenzéki oldalt.
Javaslatot teszek a napirendünkre, amely egyetlen pontból áll: a Házszabály értelmében a miniszteri kinevezés előtt a miniszterjelöltet a bizottságunknak meg kell hallgatnia.
Tisztelettel köszöntöm az ülésen Forgács Imre miniszterjelölt urat és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében Papp Imre államtitkár urat.
Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a miniszter úrra vonatkozó adatok, publikációk és különféle sajtótermékek gyűjteményét az anyaggal együtt kézhez kapták.
Úgyhogy most már csak egyetlen teendőm marad: szavazást kérek arról, hogy ezt a napirendünket a bizottság elfogadja.
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. A helyettesítések jelenlegi rendje a következő: Szili Katalint én helyettesítem, Tóth András Faragó Pétert, Répássy Róbert Navracsics Tibort, Frankné Kovács Szilvia pedig Ipkovich Györgyöt.
Ezekután szavazást kérek. Aki egyetért a napirendünkkel, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk.
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
Tárgyaljuk tehát a miniszterjelölt úr meghallgatását. Elsőként miniszterjelölt úrnak adok szót, ha kíván a bizottság számára néhány információval szolgálni. Parancsoljon!
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt expozéja
DR. FORGÁCS IMRE igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Nagyon-nagyon távirati stílusban engedjék meg, hogy néhány gondolatot megfogalmazzak a ciklus végéig tartó időszakkal kapcsolatos elképzeléseimről.
Megpróbáltam nagyon koncentráltam, három szóban összefoglalni azt, amit én a tárca programjának gondolok és a személyes programomnak. Ez a három szó a törvényesség, a rend és a konszolidáció programja. Azt gondolom, egy IRM esetében az, hogy a törvényesség és a rend mit jelent, elég egyértelmű, ez nem indokol különösebb magyarázatot.
Konszolidáció alatt azt értem, hogy a tárca az elmúlt években nagyon sok területen nagyon jelentős jogalkotási tevékenységet végzett; ez önöket közvetlenül is érinti, hiszen ez az önök munkája is egyúttal. A konszolidáció fogalmán azt értem, hogy az elkövetkező hónapokban ezeket az eredményeket kell konszolidálnia a tárcának, ahol szükséges, ott továbbépítkezéssel, rendeleti jogalkotással, ez a feladat; ahol intézményépítéssel párosul, akkor ez a feladat. Tehát mindenképpen ezeket az eredményeket tovább szeretném vinni, és a rendelkezésre álló időkeretek alapvetően erről szólnak és erre lesznek elegendőek.
Néhány témát igyekszem nagyon címszószerűen: a Ptk. és a Ptk. hatálybalépése, amelynek a perfektuálása a mai ülésnapon az önök feladata lesz. Ezzel kapcsolatban tulajdonképpen azt az egyetlen kérdést szeretném kiemelni, ami a hatálybalépés tervezett ütemezésével kapcsolatos tárcaálláspont. Úgy gondolom, igenis indokolható a hatályba léptetésnek ez a sajátos kettős szerkezete, tervezett ütemezése, tehát hogy a személyek könyve, a második könyv és az ezzel összefüggő alapelvek 2010. május 1-jén, a teljes Ptk. pedig 2011. január 1-jén lépjen hatályba. Indokolható és védhető az a tartalmi álláspont, hogy a leginkább érintettek, tehát az e fejezet és e Ptk.-elemek által leginkább érintett fogyatékosok, hozzátartozóik, a gondnoksági szabályokkal összefüggésben érintettek nagy várakozással tekintenek az új rendelkezések alkalmazása elé. Ez tehát mindenképpen indokolt és olyan várakozás, amelynek meg kell felelni.
Ezzel függ össze a másik kiemelendő gondolat, hogy a tárca feladatát az elkövetkező időszakban ezen a területen elsősorban a képzéssel, a tájékoztatással és a Ptk. hatályosulásának a figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladatokban látom. Ezt hadd ne részletezzem, de az IRM szervezésében olyan komplex képzésekben, mint jogászok, gyógypedagógusok, bírói kar, gyámhatósági szakemberek együttes képzése, szeretnénk komoly szerepet vállalni.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a hozzáférhető honlap rendelkezésre álljon minden jogkereső állampolgár számára. S meg kell alakulni annak a monitoringbizottságnak is, ami az új polgári törvénykönyv hatályosulását fogja vizsgálni.
Ugyancsak úgy gondolom, igen fontos jogalkotási esemény lesz az önök döntése következtében az antikorrupciós csomag elfogadása. Ha megengedik, itt szeretnék egy nagyon rövid fogalmi tisztázást, nem hosszasabb előadásra készülök, de mégis szeretném jelezni, hogy én mit látok az antikorrupciós csomag legjelentősebb elemének és értékének. Úgy gondolom, ebben a nagyon bonyolult társadalmijelenség-szférában mindenképpen meg kellene különböztetnünk három fogalmat. Az egyik a korrupció büntetőjogi értelme, amely sajnos világjelenség, és ez ellen a jog minden eszközével küzdenünk kell. De azért szeretném megjegyezni, hogy ha most például a 2008-as világgazdasági válságot, amely az amerikai jelzálogpiacról indult ki, ennek a ma már ismert történeteit nézzük, akkor láthatjuk, hogy ez egyáltalán nem magyar jelenség. Hadd mondjak egy apró példát: amikor a hitelminősítők a toxikus értékpapírok AAA-s minősítését megadták, ez elég nyilvánvalóan összefügg azokkal a kérdésekkel, amit mi korrupció címen ismerünk. Itt az IRM kiemelt feladatának tekintem, hogy az antikorrupciós törvénycsomag konszolidációját el kell végezni, tehát az ehhez kapcsolódó szervezetalakítási feladatokat, illetőleg rendeletalkotási munkát.
A második fogalom, amit szeretnék mondani, mert ez nagyon keveredik a mi fogalomrendszerünkben, amit én nem tartok korrupciónak, jóllehet sokat emlegetjük korrupcióként: azt a jelenséget, amikor olyan hatósági döntésekkel kapcsolatban hangzik el a korrupciós vád, ahol csak az egyik fél javára lehet kedvezően dönteni. Hadd mondjak példát korábbi hivatalvezetői, közigazgatási hivatalvezetői gyakorlatomból: az építéshatósági tevékenység tipikusan ilyen. A leggyakrabban akkor hangzik el, ha valakinek a javára kedvezőtlen döntés születik, márpedig minden hatósági jogalkalmazói döntésben ez elkerülhetetlen.
S végül azzal érnék el a harmadik ponthoz, hogy a büntetőjogi értelemben vett korrupció, illetőleg amit, úgy gondolom, nem tekinthetünk ab ovo korrupciónak, e között van egy szürke zóna, és én úgy érzem, a kettő közötti szürke zóna az a sarkalatos pont, ami elsősorban a most tervezett új jogszabály, tehát az antikorrupciós csomag alkalmazása során egy nagyon fontos kérdés lesz; tehát amikor a tisztességes eljárás megsértése eredményeként valaki olyan előnyhöz jut, amelyhez az eljárás tisztességes lefolytatása esetén nem jutott volna. Ezt emelem ki tehát a mellett az új elem mellett, hogy az angolszász bejelentővédelmi rendszerből ismert legjobb gyakorlat és hasonló elemek is felhasználásra kerülnek.
A tárca feladatát itt alapvetően abban látom, hogy a szervezeti lépéseket, az átszervezést nagyon gyorsan elő kell készíteni, hiszen a hivatalba lépő új elnök 2010. március 1-jétől kezdheti meg a munkáját, és a közérdekvédelmi egységek felállítását április 1-jéig kell végrehajtani. Emellett, ahogy utaltam rá, a tárca-részletszabályok kidolgozása is sürgető feladat.
Az igazságszolgáltatással való együttműködés területéről egyetlenegy kérdést engedjenek meg röviden kiemelnem: ez a bírósági ügyhátralékok problémája. Úgy gondolom, az OIT-tal való együttműködésünknek - és most megkímélem önöket a számadatok ismertetésétől - ez lehet egy olyan stratégiai területe, ahol minden rendelkezésre álló eszközzel, és természetesen a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét tiszteletben tartva, de együtt kell működnünk, és ebben szeretnénk eredményt elérni, mert az is evidencia, hogy az ilyen mértékű ügyhátralék a bíróságokon a gazdasági versenyképességet alapjaiban érintő tényező.
Egy következő téma, amelyet nagyon röviden szeretnék említeni, és itt is inkább csak a témamegjelölésre szorítkoznék: azt gondolom, hogy a jogalkotással kapcsolatos kritika, tehát ami a jogalkotás minőségét illető kritika, ez sokszor jogos. Nagyon messzire vezetne az, ha most ennek az alakulástörténetét vagy eredettörténetét vizsgálnánk, de közismert az, hogy a rendszerváltás óta rendkívüli az a tempó és a mennyiség, amellyel önök és a jogalkotás általában is birkózik. Emellé hadd tegyek egy olyan súlyosító körülményt, amelyet én nagyon fontosnak tartok, hogy a közösségi jog hatása is tulajdonképpen segít abban, hogy minőségi problémák keletkezzenek és adódjanak. Ugyanis tudjuk, hogy a közösségi jog rendkívüli mértékben széttagolt; a közösségi jog széttagoltsága, ahogy az angol terminológiában használják, a kompartmentalizációja rendkívül bonyolulttá teszi a jogalkotási folyamatot általában véve is és konkrét esetekben is. Prodinak a kedvenc bonmot-ját szeretném idézni, hogy a traktorülés szabványa kérdésében mindig egyszerűbb egyetérteni Európában, mint az európai nagy sorskérdésekben. Ez meglátszik a jogalkotás minőségén is, azt hiszem, és ez elkerülhetetlen.
A tárca jelen helyzetben azt teheti, hogy - nyilván ez is ismert önök előtt - a jogszabály-szerkesztési rendelettel próbálja segíteni a jogalkotásról szóló törvény felhatalmazása alapján a kodifikációs munkát. Ez azonban tudjuk, hogy egy korlátozott érvényű és hatályú segítség, egyfajta útmutatóként működhet, de mindenképpen segíthet ezeknek a problémáknak a kezelésében.
A közigazgatás-fejlesztés az az utolsó téma, amelyet a rövidnek szánt bevezetőmben említeni kívánok. Azt hiszem, valamennyien egyetértenek abban, hogy ez a jogalkotók és az ezzel kapcsolatos jogalkotó munka előkészítői számára is nagyon nagy terjedelmű és átfogó munka volt; a Ket.-novellára gondolok, amelynek az általános célja a hatósági eljárások egyszerűsítése, amely összekapcsolódott a belső piaci szolgáltatási irányelv átültetésével, amelynek most éljük az utolsó heteit-napjait. Október 1-jén a Ket.-novella végrehajtási rendeletei is hatályba léptek, és tulajdonképpen mára már az oktatási folyamat is ezzel kapcsolatban lezárult.
Az elektronikus anyakönyv létrehozása, az anyakönyvi eljárással kapcsolatos törvényjavaslat még, ami némi menedzselést igényel. Ennek köztudottan az az értéke, hogy az elektronikus anyakönyv végül is az állami nyilvántartások felé való adatszolgáltatást egészen más dimenzióba helyezi, mint a mai papír alapú anyakönyvezés.
Ezek azok a nagyon csak címszavakban említett kiemelt feladatok, amelyeket az elkövetkező hónapok tekintetében is a tárca részben rendeletalkotási, részben intézményépítési, -szervezési feladataként kívántam kiemelni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterjelölt úr. Megnyitom a vitát. Kérdezem, ki kér szót. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Miniszterjelölt Úr! A következő néhány hónapra, egészen pontosan körülbelül öt hónapra szóló tervei ambiciózusnak tűnnek ahhoz képest, hogy milyen eszközei vannak a megvalósítására. Azt hiszem, jogalkotási téren, legalábbis a törvényi jogalkotás nem nagyon áll már rendelkezésre ezekben a hónapokban. Azt nem vitatom, hogy a rendeleti jogalkotásra van lehetőség.
Mégis, ön véleményt formált olyan jogalkotási kérdésekben, törvényalkotási kérdésekben, amelyek még vita alatt állnak, illetve amelyek még talán előttünk állnak. Ilyen egyik kérdés az új polgári törvénykönyvnek a hatálybalépése. Ezt ugyan formálisan ma zárja le az Országgyűlés, de az egyáltalán nem egy lezárt kérdés, hogy a hatálybalépés, ez a bizonyos május 1-jei hatálybalépés alkotmányosan megfelel-e az Alkotmánybíróság által több jogszabálynál megvizsgált szükséges felkészülési időnek. Tudjuk jól, hogy az Alkotmánybíróság nem állapított meg valamilyen elvárható időtartamot a hatálybalépésre, hanem minden egyes törvénynél külön-külön kell ezt megvizsgálni. Ennek ellenére ez egy fontos szempont, fontos alkotmányossági szempont a felkészülési idő biztosítása.
Bizonyára ismeri miniszterjelölt úr, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész és az Ügyvédi Kamara elnöke is, közülük a Legfelsőbb Bíróság írásban is kifejtette az IRM részére azt az álláspontját, hogy 2011. január 1-je előtt nem tudnak felkészülni a törvény végrehajtására, nem tudnak felkészülni a jogalkalmazásra. Furcsa lenne természetesen, ha ön az első napján megváltoztatná az elődjének az álláspontját ebben a kérdésben; én ezt tudomásul veszem, hogy ön elfogadja, amit az elődei kialakítottak ebben az álláspontban. De hogy mennyire nem lehetetlen megváltoztatni a hatálybalépésre vonatkozó álláspontot, az abból kiderül, hogy az Országgyűlés végül is egy olyan képviselői módosító javaslatot fogadott el, amely megváltoztatta a hatálybalépésre vonatkozó szabályokat; igaz, abban nem változott, hogy 2010. május 1-jén a törvény részlegesen hatályba lépne. De tudja ön is, hogy eredetileg nem ezek a részek léptek volna 2010. május 1-jén hatályba, hanem más részek.
Összefoglalva az a kérdésem, nem lát-e alkotmányossági aggályt, és a következő igazságügyi miniszterként nem érzi-e úgy, hogy mégiscsak meg kellett volna alaposabban vizsgálni azt a kérdést, hogy alkotmányosan hatályba léptethető-e körülbelül négy hónap múlva a polgári törvénykönyv egy része. Ez az első kérdésem.
A másik kérdésem, miniszterjelölt úr, a közigazgatási jogalkotással, közigazgatás-fejlesztéssel összefüggő kérdés. Adja magát, hogy ön mint egykori közigazgatási hivatalvezető, pontosan tudja, hogy a közigazgatási hivatalok jelen pillanatban nem látják el a feladatukat, pontosabban nincsenek közigazgatási hivatalok. Én azt szeretném öntől megkérdezni - feltételezem, hogy ismeri a vonatkozó jogszabályokat -, alkotmányos-e az a helyzet, alkotmányos-e a kormánynak a magatartása, hogy nem hozza létre a közigazgatási hivatalokat. Az alkotmány a kormány kötelezettségévé teszi az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés biztosítását, megszervezését. Az önkormányzati törvény ma is tartalmazza a közigazgatási hivatalokat, és ma is meghatározza a közigazgatási hivatalok hatáskörét. Tehát az önkormányzati törvény szerint, hogy úgy mondjam, papíron, közigazgatási hivatalok léteznek, közigazgatási hivatal van. A kormány viszont nem hozza létre a közigazgatási hivatalt vagy közigazgatási hivatalokat.
Ettől teljesen elválasztandó kérdés, hogy milyen a közigazgatási hivatalok illetékessége; nem a hatáskörük, az illetékességük. Merthogy a közigazgatási hivatalok hatásköre most is pontosan szabályozott, és pontosan, az önkormányzati törvény szerint, törvényességi ellenőrzési feladatot kell ellátniuk. Alkotmányos-e ez a helyzet? És kérem, alapvetően a kormány szempontjából ítélje meg ezt. Szerintem ugyanis nem érdemes a parlamentre mutogatni egy olyan ügyben, ahol az önkormányzati törvény tartalmazza a vonatkozó felhatalmazást a közigazgatási hivatal létrehozására.
Az antikorrupciós csomaggal kapcsolatban is kifejtette a véleményt az előbb miniszterjelölt úr. Ön közigazgatási jogban járatos szakemberként kifejtette azt a véleményét, hogyha jól értettem, hogy van egy olyan magatartáscsoport, amely még büntetőjogilag nem értékelendő, de már ennek az új hivatalnak a hatáskörébe tartozhat. Mi értelme van olyankor a büntetőjogilag még nem értékelhető korrupció ellen harcot hirdetni, amikor a büntetőjogilag értékelhető, tehát bűncselekménynek minősülő korrupciót sem képes felderíteni a nyomozó hatóság? Olyan mértékű a látencia a büntetőjogilag korrupciónak minősülő cselekmények tekintetében, hogy inkább ott kellett volna, a mi véleményünk szerint a bűnüldözést kellett volna erősíteni, szemben azzal, hogy a még bűncselekménynek nem minősülő korrupció ellen hirdetnek harcot. Nem látja-e, hogy itt valahogyan, hogy mondjam, hendikepes ez az egész megoldás? Miközben a bűncselekmény kategóriába tartozó korrupció terén a kormány nem tesz újabb lépéseket, aközben kreál olyan magatartásokat, amelyeket a közigazgatási eljárási törvény, a Ket. szerint kellene üldöznie egy hivatalnak. Miért nem a büntetőjogilag is értékelendő korrupció irányában vagy az ellen tesz lépéseket a kormány?
Arról nem is beszélve, hogy hogyan működik ez a konstrukció, mert ha valaki elolvassa azt a törvényszöveget, amelyet a mai napon zárószavazásra bocsát majd az Országgyűlés, abban olyan magatartások vannak felsorolva, amelyek 80-90 százalékban beleférnek büntetőjogi tényállásokba. Tehát lényegében már most borítékolni lehet, hogy ennek az új hivatalnak azonnal át kell majd adnia az eljárásokat a nyomozó hatóságnak. Egy felesleges megduplázása történik az eljárásnak.
Végezetül azzal kapcsolatban szeretném megkérdezni, miniszterjelölt úr, ez ugyan nem tartozik az előző szakmai kérdések körébe, de mégiscsak a szakmaiságot feszegeti: önnek a miniszteri habitusát, miniszteri hozzáállását eléggé behatárolja az a körülmény, hogy Draskovics Tibor miért és hogyan távozott az igazságügyi miniszteri pozícióból. Egészen pontosan azt mondta Draskovics Tibor, azon túl, hogy megállapította saját magáról, hogy jól végezte a dolgát, mert ellátták a vállalt jogalkotási feladatok túlnyomó részét, azon kívül azt mondta, hogy "a következő időszak pedig sokkal inkább a pártpolitikáról, mint a szakmai munkáról szól majd". Tehát Draskovics Tibor állítása szerint ő eddig szakmai munkát végzett, és most már a pártpolitikusoknak az ideje jön. Hogyan tudja ebbe ön beilleszteni a saját szerepét? Annyiban segítek, hogy az ellenzék részéről mi eddig sem úgy ítéltük meg Draskovics Tibor szerepét, hogy az kizárólag szakmai szempontoknak felelt volna meg, de ez csak egy zárójeles megjegyzés. Ellenben az ön számára meglehetősen nehéz kihívás, hogy mégis azt bizonyítsa, hogy a választási időszakban most szakmai munka következik.
Azért teszem föl ezt a kérdést, mert ön igazságügyi és rendészeti miniszter lesz, és ha jól sejtem, az igazságügyi része a munkájának kevésbé jellemző, inkább a rendészeti feladatai azok, amelyek a választásokig terjedő időben, az új kormány megalakulásáig jelentősek lehetnek. Rendészeti miniszterként felügyelnie kell azt a rendőrséget - pontosabban irányítania kell egyébként azt a rendőrséget -, amely rendőrségnek valószínűleg szerepe lehet olyan magatartások tekintetében, amelyek most is konfliktusokat okoznak. Gondolok itt arra, hogy a választási gyűléseken előfordulhatnak olyan magatartások, amelyekkel a rendőrség most is, ha nem is naponta, de mondjuk, heti-kétheti rendszerességgel találkozik, hiszen azok a magatartások, amelyeket eddig a gyülekezési joggal vagy az egyesülési joggal kapcsolatban a rendőrség üldözött, ezek a magatartások nem szűnnek meg azzal, hogy választási kampány lesz. Éppen egy más jogalapra helyeződnek, hiszen választási kampányidőszakban például nem kell bejelenteni majd az ilyen gyűléseket, mert azok eleve választási gyűlésnek minősülnek.
Summa summarum, én azt szeretném jelezni önnek, hogy a rendészeti tevékenységében a depolitizáltság egy ilyen választási időszakban rendkívül fontos. Nem jó belépő, hogy Draskovics Tibor úgy határozta meg az utódját, hogy most a pártpolitikának az ideje jön el. Reméljük és nagyon bízunk abban, hogy rendészeti miniszterként a választási eljárásokban az abszolút szakmaiság és a depolitizáltság fogja jellemezni a magatartását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.
Miniszterjelölt úré a szó.
Dr. Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt válaszai
DR. FORGÁCS IMRE igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt: Elnök Asszony! Képviselő Hölgyek, Urak! Köszönöm szépen.
A képviselő úr által utoljára feltett kérdést egy szóval tudom megválaszolni: igen, ez a törekvésem, a depolitizáltság. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy kiemelt feladatnak tartom a rendészeti területen, hogy a választások előkészületei, illetve a választási kampány időszaka rendészeti szempontból megfelelően előkészített és biztosított legyen. Ezt a rendészeti terület szempontjából nézve azért tartom kiemelkedően fontosnak, és az előző meghallgatásomon is elmondtam, úgyhogy kérem, ezt a téma fontosságának tulajdonítsák, de én úgy gondolom, a következő országgyűlési választási kampányidőszak azért is lesz különleges, mert lényegében ez már egybeesik Magyarország európai uniós soros elnökségének a gyakorlásával. A soros elnökség 2010 tavaszán megkezdődik, közismerten elnökség trió működik; tehát mondhatnánk azt is, hogy a trió részeként a Magyarországon történő választási kampányesemények Európa érdeklődését is fel fogják kelteni; nem mintha eddig nem ez lett volna a helyzet. Ezért én nagyon fontos feladatnak tartom, hogy az ezzel kapcsolatos rendészeti felkészülés megfelelő legyen. Ez nem változtat azon a tényen, hogy tökéletesen egyetértünk, és mondom, a törekvésem is az, hogy a rendőrség a törvényes felhatalmazásai alapján, politikamentesen működjön.
S nem akarnám megkerülni - aztán szeretnék a szakmai kérdésekre is néhány gondolatot mondani -, nem kerülöm meg azt a kérdést sem, amely Draskovics miniszter úr már sokszor említett nyilatkozatával kapcsolatos. Természetesen ezzel kapcsolatban nekem van véleményem, de az én értékrendemhez nem kapcsolható az, hogy én egy előző kormánytagnak az akár áttételesen velem kapcsolatos véleményét értékeljem. Úgyhogy kérem megértését, hogy én ezt nem kommentálom.
A szakmai kérdésekkel kapcsolatban hadd mondjam - talán fordított sorrendben haladva, ha ez ellen nincs kifogása -, hogy az antikorrupciós csomaggal kapcsolatban elmondottak kapcsán úgy érzem, én nem azt mondtam, és nem erre próbáltam a hangsúlyt helyezni, hogy ez a büntetőjogilag releváns magatartások elleni küzdelem helyett van. Én úgy gondolom, és ez az egész jogalkotási csomagnak az intenciója, hogy itt az eszköztár bővítéséről van szó, egy olyan új eszközrendszerről, amely kiegészíti a büntetőjogilag releváns korrupciós magatartások elleni fellépést. Úgy gondolom, nem csak az igazságügyekért és rendészeti ügyekért felelős miniszterként, de magánemberként sem képviselhet senki olyat, hogy ezt nem tartja fontosnak, és ezt minden rendelkezésre álló eszközzel megpróbálja szorgalmazni.
Hadd mondjak egy, talán első pillantásra nem ideillő példát, de mégis megemlíteném, hogy a magyar hatóságok és ezen belül például a tárca kompetenciájába tartozó szervek milyen komolyan veszik ezt a feladatukat. Szeretném önöket tájékoztatni arról a tényről, hogy a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, amely tárcakompetenciába tartozó, mondhatnánk úgy, tisztán antikorrupciós szolgálat, amely önök által tudottan a rendvédelmi szervekkel kapcsolatban lát el korrupciómegelőzési, védelmi tevékenységet, nagyon felelős módon; ennek a parancsnokát az európai rendvédelmi szervek hasonló szolgálatainak az európai szervezete alelnökévé választotta. Jóllehet, itt most számokról nem beszélnék, de úgy gondolom, ez mindenképpen jelez egyfajta európai elismertséget, hogy ezen a nagyon kemény, szakmai szempontból nagyon nehezen felderíthető területen az ezzel kapcsolatban erre szakosodott magyar állami szervek, köztük az RSZVSZ eredményes munkát végez. Mondom tehát, még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy itt az eszköztár bővüléséről és nem a büntetőjogi üldözés kiváltásáról vagy annak a helyettesítéséről van szó.
Engedje meg, képviselő úr, hogy volt hivatalvezetőként azt mondjam: képviselő úr nem nagyon gondolja komolyan ezt a kérdést a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatban. Én alulnézetből megélve, mint korábbi hivatalvezető láttam, és nem tudom hirtelen összeszámolni azokat a próbálkozásokat, amikor a kormány minden lehetséges módon megpróbált egy olyan helyzetet teremteni, hogy meg lehessen oldani a közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzésének a problémáját, ami köztudottan alkotmánysértő, egy alkotmányos mulasztásos helyzet. A legutóbbi kudarc éppen az elnök asszony és Wiener képviselő úr elvetett kísérlete volt, amely önálló indítványként végül is ugyancsak nem tudta ezt a problémát orvosolni. Ezzel kapcsolatban tényleg csak azt tudom mondani, hogy igen, természetesen alkotmánysértő ez a helyzet. Nem látok arra lehetőséget az elkövetkező hónapok alatt, többek között ennek parlamenti ügyrendi és egyéb akadályai is vannak, hogy ez jogalkotási eszközökkel orvosolható legyen. Nagyon súlyosnak tartom a problémát, és azt hiszem, ezzel nem mondtam semmi újdonságot.
A hatálybalépéssel kapcsolatban úgy gondolom, hogy a kellő felkészülési idő a Ptk. egészére vonatkoztatottan rendelkezésre áll. Egy könyv, tehát a személyek jogával kapcsolatos hatályba léptetés, úgy gondolom, az erre való felkészülés nem tekinthető aggályosnak. Tehát ilyen értelemben a magam részéről nem látok ebben problémát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Arról kell szavaznunk, hogy támogatjuk-e miniszterjelölt úr miniszterré történő kinevezését.
Ez előtt ismertetem az azóta érkezett helyettesítési megbízásokat: Balogh Lászlót Csákabonyi Balázs helyettesíti, Vitányi Istvánt Szakács Imre, Navracsics Tibor Mátrai Mártát, Répássy Róbert pedig Balsai Istvánt helyettesíti.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, támogatja-e a jelölt, dr. Forgács Imre miniszterré történő kinevezését. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 16-an. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 6 ellenében, megállapítom, hogy a bizottság a miniszterjelölt úr miniszterré történő kinevezését támogatta.
Köszönöm szépen. Ezzel a napirend tárgyalását befejeztük.
A következő ülést ma 12 órára hívom össze a szokásos tárgyalótermünkbe, a főemelet 58-asba.
Köszönöm szépen. A viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 52 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea