AIÜB-1/2010.
(AIÜB-162/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2010. február 10-én, szerdán, 11.03 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A napirend módosítása és elfogadása *
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11705. szám); döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita *
Mesterházy Attila (MSZP) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár, IRM) *
Mesterházy Attila (MSZP) válaszai *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára alkalmasságról *
Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11704. szám); döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita *
Dr. Géczi József Alajos (MSZP) szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár, IRM) *
Dr. Géczi József Alajos (MSZP) válaszai *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára alkalmasságról *
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11390. szám); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról, első helyen kijelölt bizottságként *
a) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11142. szám) *
b) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11332. szám) *
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény, az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvény, a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvény, a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvény együttes megvitatása; záróvita és zárószavazás előkészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár, IRM) *
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói *
Az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a vízuminformációs rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11209. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat (T/11370. szám); kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A kampányfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat (T/11446. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletére vonatkozó jogalkotási folyamatról szóló határozati javaslat (H/11393. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/... szám); döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról *
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Sepsi Tibor, MeH) *
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
a) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11705. szám)
(Mesterházy Attila (MSZP) képviselő önálló indítványa)
b) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11704. szám)
(Dr. Géczi József Alajos (MSZP) képviselő önálló indítványa)
2. Zárószavazások előkészítése:
a) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11142. szám)
(Herbály Imre és Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) képviselők önálló indítványa)
b) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11332. szám)
(Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) és dr. Csiha Judit (MSZP) képviselők önálló indítványa)
3. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. december 14-ei ülésnapján elfogadott, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/11025/192. számon került iktatásra)
(Zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. §-ának (2) bekezdése alapján)
4. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. december 14-ei ülésnapján elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/11074/44. számon került iktatásra)
(Záróvita és zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárásban)
5. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. december 14-ei ülésnapján elfogadott, az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/11077/15. számon került iktatásra)
(Záróvita és zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárásban)
6. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. december 14-ei ülésnapján elfogadott, a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/11075/11. számon került iktatásra)
(Záróvita és zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárásban)
7. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. december 14-ei ülésnapján elfogadott, a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/11076/9. számon került iktatásra)
(Záróvita és zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárásban)
8. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. december 14-ei ülésnapján elfogadott, az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyvvel összefüggő módosításairól szóló törvény
(A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/11000/149. számon került iktatásra)
(Záróvita és zárószavazás előkészítése a Házszabály 110. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárásban)
9. Az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a vízuminformációs rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11209. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
10. A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat (T/11370. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
11. A kampányfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat (T/11446. szám)
(Tóbiás József (MSZP) képviselő önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
12. A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletére vonatkozó jogalkotási folyamatról szóló határozati javaslat (H/11393. szám)
(Dr. Szili Katalin, Teleki László (MSZP), Balog Zoltán, Farkas Flórián (Fidesz) és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
13. A 2020. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok rendezésére vonatkozó pályázatról szóló törvényjavaslat (T/11510. szám)
(A Sport- és turisztikai bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
14. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/... szám)
(Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
15. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11390. szám)
(Dr. Csiha Judit és dr. Szép Béla (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Faragó Péter (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Salamon László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Balogh László (MSZP) dr. Faragó Péternek (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) dr. Szabó Évának (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Szili Katalin (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP) dr. Hajdu Attilának (MSZP)
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz) dr. Vitányi Istvánnak (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz) dr. Salamon Lászlónak (KDNP)
Dr. Szakács Imre (Fidesz) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Rubovszky György (KDNP) dr. Balsai Istvánnak (Fidesz)
Mesterházy Attila (MSZP) képviselő
Dr. Géczi József Alajos (MSZP) képviselő
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Turi András szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Sepsi Tibor főosztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Németh Erika főigazgató (Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály)
Dr. Berta Zsolt főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati Minisztérium)
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Somogyvári István főtitkárhelyettes (Állami Számvevőszék)
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 3 perc)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm mai, idei első ülésünkön képviselőtársaimat.
Megállapítom, hogy a bizottsági ülésünk - amelyet ez úton megnyitok - határozatképes. Ismertetem a helyettesítés rendjét: Balsai István helyettesíti Rubovszky Györgyöt, Répássy Róbert Mátrai Mártát, Kontrát Károly Szakács Imrét, Bárándy Gergely Simon Gábort, Hajdu Attila Varga Lászlót, Frankné Kovács Szilvia Ipkovich Györgyöt, Faragó Péter Balogh Lászlót, én helyettesítem Szili Katalint, Szabó Éva helyettesíti Csákabonyi Balázst.
A napirend módosítása és elfogadása
Javaslatot teszek a napirendre, a kiküldöttekhez képest néhány változtatással. Mindenekelőtt egy napirendcserét javaslok: a 15.-ként jelzett Btk.-módosítást, amely Szép Béla és az én előterjesztésemből fakad, javaslom az 1. napirendi pont után tárgyalni, célszerűségi okokból. Nem tárgyalnánk a 3. napirendi pontot, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatot; és nem tárgyalnánk a 13. sorszámút, a 2020. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok rendezésére vonatkozó pályázatról szóló törvényjavaslatot. Ezekkel a módosításokkal együtt teszek javaslatot a napirendre. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban észrevétel. (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Szavazás következik. Aki a napirendünket elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy egyhangúlag fogadtuk el.
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11705. szám); döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita
Elsőként önálló képviselői indítványokat tárgyalunk, amelyeknek tárgysorozatba-vételéről és általános vitára alkalmasságáról kell döntenünk, ebben a sorban elsőként a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, melynek előterjesztője Mesterházy Attila képviselő úr, a Szocialista Párt képviseletében, akit ezúton is üdvözlök a napirendi pontnál. Úgy látom, a kormány álláspontjának ismertetésére Avarkeszi Dezső államtitkár úr jelent meg, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében.
Elsőként Mesterházy Attila képviselőtársunkat kérdezem mint előterjesztőt, kíván-e indokolást fűzni a javaslathoz. Parancsoljon!
Mesterházy Attila (MSZP) szóbeli kiegészítése
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Elnézést, kicsit meg vagyok fázva, ezért ilyen fura a hangom.
Valóban nagyon fontosnak tartjuk, a magam részéről is ezt a Btk.-módosítást. A magam részéről egy olyan módosítást terjesztettem elő, amely a politikai pártok eddigi különböző nyilatkozatai alapján talán a legkisebb közös többszörös lehet, hiszen többször futott neki az Országgyűlés különböző formában e kérdés rendezésének; az elmúlt próbálkozások alkalmával ez valahol mindig megfeneklett. Ezért döntöttem úgy, hogy egy nagyon szűkítő jellegű módosítást terjesztek elő, amelyben már nincs benne a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályozás, és az alkotmányosság szempontjából talán leginkább konform módon oldja meg a holokauszttagadás büntethetőségét. Éppen ezért szimbolikus napon is nyújtottam be ezt a módosítást: a holokauszt nemzetközi emléknapja, január 27-ei dátummal került az Országgyűlés elé.
Abban reménykedem, hogy akár a napi parlamenti menetrendtől, Házszabálytól való eltéréssel lesz lehetősége a Háznak ezt a módosítást elfogadni, hiszen ez egy olyan minimumprogram, amely kielégíti a társadalmi elvárásokat, s tán a politikai pártok eddigi nyilatkozatai alapján is elfogadhatóvá teszi ezt a módosítást. Szerintem Magyarországon erre szükség van, éppen ezért ezt a hiátust szeretnénk ezzel a módosítással kiküszöbölni.
Ennyit kívántam hozzátenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány álláspontját kérem, államtitkár úr!
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár, IRM)
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Az elmúlt években több kísérlet történt arra, hogy részben a gyűlöletbeszéd szankcionálására - büntetőjogi, polgári jogi szankcionálására - készüljön törvényjavaslat, részben pedig a holokauszttagadás büntethetővé tételére, legutóbb tavaly nyáron, amikor alkotmánymódosítás útján kísérelte meg az Országgyűlés megoldani ezt a problémát; illetve a holokauszttagadással kapcsolatban most is bent van egy, szabad demokrata képviselők által benyújtott törvényjavaslat.
Többször volt hasonló téma az Alkotmánybíróság napirendjén is, és úgy tűnik, az Alkotmánybíróság részéről is megindult egy újfajta gondolkodás, hiszen amikor a gyűlöletbeszéd legutóbbi büntető szabályozása volt a testület előtt, akkor részben párhuzamos indoklások, részben különvélemények is születtek, melyek arra hívták fel a figyelmet, hogy változtatni szükséges az Alkotmánybíróság korábbi, meglehetősen merev álláspontján, és át kell gondolni azt, hogy olyan alapjogok, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve az emberi méltóság tiszteletben tartása, hogyan viszonyulnak egymáshoz.
A holokauszt tagadása számos országban, köztük számos európai uniós tagállamban büntetendő cselekmény. A kormány úgy gondolja, hogy Magyarországnak is ezen országok sorába kellene tartoznia, és a céllal maximálisan egyetértve, a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor, ha jól értem, a tárgysorozatba-vételt is ajánlja a tárca, és általános vitára is alkalmasnak tartja. (Dr. Avarkeszi Dezső: Így van.) Köszönöm szépen.
Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! Frakcióvezető Úr! A most tárgyalt javaslatot megelőzően Bőhm András és képviselőtársai 2009. május 27-én nyújtottak be T/9861. számon egy büntetőtörvénykönyv-módosítást, melynek értelmében a büntető törvénykönyv 269/C. §-sal egészült volna ki, és azt írta elő ez a törvényjavaslat, hogy "aki mások előtt a holokauszt történelmi tényét, pusztítását vagy az áldozatok nagyságrendjét kétségbe vonja vagy tagadja", az bűntett miatt büntetendő, és még más elkövetési magatartásokat is írt elő. Milyen érdekes, hogy Mesterházy Attila frakcióvezető úr is 269/C. §-sal kívánja a Btk.-t kiegészíteni: "aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatainak méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el". Ezt azért mondtam el, mert a két javaslat, ha nem is szóról szóra, de büntetőjogi szempontból teljesen megegyezik.
Nézzük, mit mondott az MSZP Bőhm Andrásék javaslatáról, itt, ebben a bizottságban. Az alkotmányügyi bizottság 2009. június 29-én tárgyalta Bőhm Andrásék javaslatát. Bárándy Gergely az MSZP véleményét úgy tolmácsolta, hogy a tárgysorozatba-vételét támogatták a javaslatnak, általános vitára való alkalmasságról azonban nem döntött a bizottság, és a következővel indokolta ezt Bárándy Gergely; nem olvasom fel az egészet, azt mondja Bárándy Gergely: "A mi meggyőződésünk az, hogy alkotmánymódosítás nélkül alkotmányosan, kizárólag a büntető törvénykönyv módosításával nem lehet szabályozni ezt a kérdést. Úgy gondoljuk, hogy az alkotmánymódosítás elfogadása előfeltétele a javaslatnak." Akkor ebben a kérdésben egyetértés volt a bizottságban, pontosabban az előterjesztő SZDSZ kivételével egyetértés volt, hogy ebben a formájában a büntető törvénykönyv nem módosítható, lévén, hogy az az alkotmányba ütközne. Tehát kíváncsian várom, hogy most az MSZP hogyan változtatta meg az álláspontját, és ki fogja tolmácsolni a megváltozott álláspontot. De a lényeg az, hogy akkor alkotmányellenesnek tartottak egy ilyen Btk.-módosítást. Bőhm Andrásék javaslatát a mai napig nem vette napirendjére az Országgyűlés, pontosan azért nem, mert az MSZP nem kívánta általános vitára bocsátani a javaslatot.
Ami a dolog tartalmi részét illeti, nem tudom, frakcióvezető úr mi alapján mondja azt, hogy ez a legkisebb közös nevező, vagy ez a javaslat lenne az, amire a pártok nyilatkozataiból arra következtet, hogy leginkább támogatják a pártok, lévén, hogy mi az eddigi összes hasonló javaslatnál kifejtettük azt az álláspontunkat, hogy a mi felfogásunk szerint a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek tagadása egyenértékű, és ezeket egyformán, azonos mércével kellene kezelni. Egyébként erre a legutóbbi európai parlamenti döntések is indokot adnak. Az Európai Parlament ugyanis a totalitárius rendszerek áldozatairól szóló határozatában nagyon hosszan és szépen kifejti, miért egylényegűek ezek a diktatúrák; az áldozatok szempontjából teljesen közömbös, hogy mely diktatúra nevében, mely eszme nevében gyilkolták meg őket. Ezért az Európai Parlament felfogása is az ma már - hangsúlyozom: ma már -, hogy a totalitárius rendszerek bűneit egylényegűként kezeli.
Megjegyzem, hogy a magyar Alkotmánybíróságnak két évtizede az az álláspontja, hogy ezek a bűnök hasonlóak és jogi szempontból azonosak. Amikor az Alkotmánybíróság megvizsgálta a tiltott önkényuralmi jelképek büntetőjogi szabályozását, akkor kimondta, hogy nincs indok a megkülönböztetésre a kétfajta önkényuralmi rendszer között. Sőt az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy 1990 óta a magyar jogban mindig egyformán kezelték ezeket a diktatúrákat, legyen szó például kárpótlásról, tehát a kárpótlási törvények szempontjából is azonosan kezelték, vagy legyen szó például az önkényuralmi jelképek használatának szempontjáról. Tehát mind a magyar, elmúlt két évtizedes alkotmányos felfogással az egyeztethető össze, ha ezeket a totalitárius rendszereket egyformán, azonos mérce alapján kezeljük, másrészt pedig az Európai Parlament, mondom, legutóbbi felfogása is ezt támasztja alá.
De arra a problémára kell visszatérnem, frakcióvezető úr, hogy a javaslata sajnos alkotmányellenes. Ezért azt kérem, vonja vissza a javaslatát, és engedjen arra lehetőséget, hogy egy újabb Országgyűlés az alkotmány esetleges felülvizsgálatával is orvosolhassa ezt a kérdést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér szót? Hankó Faragó Miklós!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Én talán még olyan mélységig sem szeretnék belemenni a törvényjavaslat érdemi vitatásába vagy taglalásába, ahogy azt előttem Répássy Róbert alelnök úr tette, mert úgy gondolom, miután februárban a parlamentnek összesen már csak két ülése lesz, és ezzel együtt ebben a parlamenti ciklusban is, reális esélyt én nem látok arra, hogy ebben egy konszenzus kialakulhasson a Magyar Országgyűlésben annak érdekében, hogy elfogadott törvény lehessen ebből a javaslatból rövid időn belül.
Abban teljesen egyetértek az előterjesztővel, hogy valamilyen megoldást mindenképpen kellene találni az ügyben. Az elmúlt évek során önök is tanúi lehettek annak, hogy mi is tettünk kísérletet arra, hogy próbáljunk megoldást találni, hiszen szóba is került már előttem, hogy van is bent olyan törvényjavaslatunk, amelynek a vitája még érdemben nem kezdődhetett el. Nem akarom összevetni a két törvényjavaslatot, mert nem látom értelmét, hogy belebocsátkozzunk egy olyan vitába esetleg, amely persze fontos és érdemi lenne, és ha reális esély mutatkozna arra, hogy a parlamenti frakciók mindegyikében van akarat arra vonatkozóan, hogy még ebben a parlamenti ciklusban legyen elfogadott törvény belőle, akkor lenne is értelme. De nem látom ennek a lehetőségét.
Azt is el kell mondanom, hogy a mi részünkről nemcsak büntetőjogi, hanem ha visszaemlékeznek, Eörsi Mátyás aláírásával polgári jogi megoldást is szerettünk volna a korábbi években találni. Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiből többekkel egyezően nagyjából mi is azt a következtetést vontuk le korábban, hogy jó eséllyel csak alkotmánymódosítás mellett van esély arra, hogy ezen a területen érdemi változtatást tudjunk elérni. Ez persze ebben a pillanatban már-már jövendölésnek tűnik, hiszen nem láthatjuk előre, hogy bármilyen javaslatra vonatkozóan egy alkotmánybírósági álláspont a későbbiek során milyen helyzetet foglal el.
Sajnálom, hogy ez a parlamenti ciklus sem mutatkozik alkalmasnak arra, hogy egy végleges megoldás mellett mindannyian felsorakozhassunk, mert én most már nem látok erre esélyt. A frakciónk nem is vitatta még meg a javaslatot, mert hiszen a januári szünet óta mi még nem tartottunk frakcióülést, és ezért érdemben a frakcióm álláspontját most semmiképpen nem tudom elmondani. Azt mindenesetre a magam személyes véleményeként el tudom mondani, hogy önmagában véve a megoldási kísérletet én szívesen támogatom. Ez sok hasonlóságot mutat az általunk beterjesztett javaslathoz képest, valamelyest szűkíti, és próbálja talán leegyszerűsíteni a tényállás megfogalmazását, ebből adódóan szűkebb körű is maga a javaslat.
Én igennel fogok szavazni elnök asszony mindkét kérdésére, tehát az általános vitára alkalmasságra és a tárgysorozatba-vételre vonatkozó kérdésre is igennel szavazok, azzal a biztos tudattal, hogy sajnálatos módon azzal is tisztában vagyunk, hogy ebből törvény bizonyosan nem lesz ebben a parlamenti ciklusban.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Én most nem mennék abba bele, hogy alkotmányos-e az előterjesztés avagy sem; ez hosszú vitákat igényelne. Egyébként sem tartom magam büntetőjogásznak, ennek következtében a büntetőjogi vonatkozások elemzését inkább azokra hagynám, akik ennek a szakterületnek hozzáértői.
Az alapkérdés nem is ez. Tudniillik ha meglenne a politikai akarat, akkor megtörténne az alkotmánymódosítás; a politikai akarat hiányában nincs lehetőség arra, hogy a holokauszttagadás büntethető legyen. Természetesen azzal is tisztában vagyok, tisztában vagyunk, hogy önmagában egy törvényi tényállás a közgondolkodást nem változtatja meg, és különböző társadalmi csoportokról alkotott véleményekre nem gyakorol igazi befolyást.
Répássy alelnök úr azt a fejtegetést, amelyet most elmondott, már nagyon sokszor előadta. Ezzel nagyon komoly gondok vannak. Tudniillik teljesen nyilvánvaló, hogy a fejtegetésének a lényege az 1945-89 vagy -90 közötti magyarországi rendszer nagyon erős kritikája; mondhatnám azt is, hogy akár a holokauszthoz való hasonlítása, mondván, hogy az áldozatok szempontjából teljesen mindegy, hogy ezt melyik rendszer követte el. De ha ezt nézzük, hogy az áldozatok szempontjából mindegy, hogy melyik rendszer követte el, akkor nem tudjuk leszűkíteni ezt úgymond a tévesen kommunistának nevezett államszocialista rendszerekre és a német nemzetiszocialista rendszerre, két okból. Egyfelől a szélsőjobboldali rendszereknek számos fajtája létezett, nemcsak a nemzetiszocializmus; ilyen volt például az ausztrofasiszta-keresztény rendi állam, a Mussolini-féle fasizmus, a Franco-féle falangizmus, amelynek például 192 ezer áldozata volt csak '39-42 között az ő saját statisztikai adataik szerint. Ebbe a körbe tartozik a japán rendszer is; folyamatosan éles viták folynak Japán és Kína között, hogy az 1937-es, 600 ezer áldozattal járó nankingi vérengzést hogyan ítélik meg, és az elmúlt napokban az új kormány sokkal nagyobb hajlandóságot mutatott ezt az akkori akciót bűncselekménynek tekinteni, mint a korábbiak. Vagy fel kell tennünk azt a kérdést, hogy Magyarországon például a deportálások például nem a Szálasi-féle önkényuralmi rendszer alatt zajlottak le, hanem Horthy kormányzóságának végén. Nagyon jól tudom, hogy fideszes képviselőtársaim hallani sem akarnának arról, hogy a Horthy-rendszert avagy akár annak meghatározott szakaszait, mondjuk, '19-21 és '38-45 között, pontosabban -44 között önkényuralminak nyilvánítsák. De magukat demokratikusnak nevező rendszerek is végrehajtottak igen kegyetlen népirtásokat; például a mindenképpen demokratikus francia rendszer - ezt egy módosító indítványban Csákabonyi Balázs képviselőtársammal együtt már említettük - az algériai háborúban 1954-62 között egymillió embert irtott ki, jórészt civil lakosságot. Természetesen Ben Belláék részéről is megtörtént a visszavágás, a franciákkal együttműködők közül 150 ezret végeztek ki.
Az tehát elfogadhatatlan, hogy Hitlerre és saját magunkra korlátozzuk ezt, hiszen nyilvánvaló Répássy képviselőtársamnak a célzása, hogy itt olyan emberek ülnek, akik egy előző pártnak is, legalábbis részben annak tagjai lehettek, és hogy azokat miként lehetne majd egyszer politikailag, erkölcsileg, netán jogilag is felelősségre vonni. Nincs kétségem afelől, hogy ha a Fidesz az oly vágyott többséget megszerezné, akkor ezt azonnal meg is fogja tenni.
Ami pedig az európai felfogást illeti, én azért egy másik esetet is említenék, amit Répássy képviselőtársam nem tett meg. Amikor felmerült annak a lehetősége, hogy például náci jelképeket, horogkeresztet, mondjuk, tiltsák be az Unió területén, akkor Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő például a vörös csillagnak az európai szintű betiltását indítványozta. Ez Európában nem megy, hiszen ott ül a baloldali frakciója is az Európai Parlamentnek, tehát nyilvánvaló, hogy a saját jelképeiket nem akarnák betiltani. Ennek egyetlenegy eredménye volt: nem tiltották be a horogkeresztet Európában. Ugyanakkor egyes országokban, például Németországban, de Ausztriában is a holokauszttagadás kiemelten bűncselekmény. Most nem akarok abba belemenni, hogy a holokauszt és egyéb népirtások - amelyeknek a száma a XX. században is nagyon nagy volt, de a korábbi századokban sem volt jelentéktelen, sőt az ókorból is lehetne erre számtalan példát felhozni, vallásháborúk kapcsán is, és így tovább -, tehát hogy ennek megvan az az igénye, hogy most ezt tagadják, és ez egy alapvető, Magyarországon sajnos nem jelentéktelen politikai kérdés. Egyébként nem jelentéktelen kérdés ez Németországban sem, Ausztriában sem, sőt újabban kiderült, hogy még Nagy-Britanniában sem; tehát ez az, ami politikailag aktuális. Ha meglenne a szándék a Fidesz részéről, akkor ezt meg tudnák oldani. Persze megint meg kell magam ismételni: tudjuk jól, hogy ez önmagában a közgondolkodást még nem formálja olyan erőteljesen.
Nekem is az a véleményem, hogy tárgysorozatba kell venni, napirendre kell tűzni. Én is úgy látom, hogy a hátralevő idő rövidsége miatt az elfogadás feltételei nem igazán jók.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, senki.
Előterjesztő!
Mesterházy Attila (MSZP) válaszai
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Bevallom őszintén, amikor Répássy úr mondott egy-két mondatot, akkor teljesen optimizmus töltött el, mert egy-két szavát úgy értelmeztem - de akkor lehet, hogy rosszul tettem -, hogy önök is támogatják azt, hogy a holokauszt tagadása büntetendő cselekedet lenne. Legalábbis ebben mindenféleképpen egyetértünk, csak önök esetleg kiegészítenék valami mással is. Ezért én arra biztatnám saját magunkat politikusként, hogy akkor amiben van egyetértés - hiszen ezt nem vitatta Répássy úr sem -, hogy büntetendő cselekménnyé kellene a holokauszttagadást minősíteni, szerintem ebben bátran lépjünk egyet előre. A mai napi hírekben, újságokban is az szerepel, hogy neonáci csoportok szervezik Magyarországra külföldi, Németországból, egyéb más országból érkező neonáci csoportoknak a masírozását, különböző eseményekhez kötve. Éppen ezért azt gondolom, ez valóban egy olyan létező probléma, amire a politikának reagálnia kell.
Alapvetően azt látom, hogy nem szokták hál' istennek az egyéb más bűncselekményeket tagadni. A holokauszttagadás tipikusan az a cselekmény, az a történelmi esemény, amire egy ideológiai is épül, hogy ezt tagadják, és a meg nem történtét tanítják, terjesztik sok neonáci csoportosulás keretében. Éppen ezért szerintem ebben a magyar politikának, Magyarországnak van felelőssége, hogy ne legyen azon országok egyike itt Európában, ahol nyíltan lehet tagadni a holokauszt megtörténtét, ezzel megalázni azoknak az embereknek az emlékét, akik áldozatul estek ennek a bűncselekménynek, beleértve honfitársainkat is ebben a tekintetben. Úgyhogy én ezért bátorkodtam egy szűkítő értelmezést adni ennek a javaslatnak, ami arról szól, hogy kimondottan, amiben van politikai konszenzus ebben a helyzetben, arra adjak be egy módosítást.
Az SZDSZ javaslatához képest annyit alelnök úrnak hadd mondjak, hogy igazából az első pontját az "aki mások előtt" kezdetű mondat miatt vettem ki, mert lehet, hogy ez vitákra adna okot, és valóban, alkotmányossági szempontból talán még inkább kritizálható, tehát nehezen precizírozható. Ezért szűkítettem a javaslatomat odáig, hogy a lehető legkisebb közös többszöröst tudjuk megtalálni, és valóban a minimumra csökkentsük az Alkotmánybíróságnak esetleges negatív döntésére a lehetőséget.
Az, hogy alkotmánymódosítással lehetne tökéletesen megoldani ezt a kérdést, és bár nem szeretném Bárándy képviselőtársam helyett interpretálni a szavait, de az arra vonatkozott, hogy a Szocialista Párt egy komplex kezelést akart adni ennek az ügynek, amelyben a gyűlöletbeszédtől kezdve a holokauszttagadás és az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítás is szerepelhetett volna. Én örömmel hallom azt, hogy Répássy úr azt mondja, hogy szükség van a Fidesz szerint is alkotmánymódosításra. Akkor csak azt az egyet nem értem, hogy az a 165 nem szavazat, amely a legutóbbi alkotmánymódosítási javaslatunkra érkezett a Fidesz-KDNP-frakcióból, akkor az minek volt köszönhető. De én reményeimet fejezem ki az iránt, hogy akkor esetleg, ha nem is most, egy következő parlamentben az alkotmányt is tudjuk ebben a szellemben módosítani. De szerintem érdemes azt a lépést megtenni, amit most hatalmunkban, lehetőségünkben áll. Igenis, a két parlamenti ülésen is, ha megvan hozzá a politikai akarat, akkor lehet ezt a kérdést mind eljárási, mind jogszabályi, egyéb más szempontból rendezni.
Arra kérem természetesen a bizottságot, hogy támogassa az előterjesztésemet. Ezzel azt is elmondtam, hogy teljesen természetesen fenntartom az előterjesztést és a módosítási javaslatot. A Fidesz képviselőit pedig arra kérem vagy buzdítom - ha szabad ilyet mondani -, hogy akár kis lépésekben, de induljunk el abba az irányba, amelyet a Fidesz is távlati célként helyesnek tart, hogy büntessük és szankcionáljuk a holokauszttagadás kérdését.
Úgyhogy én mindenféleképpen optimistán tekintek a két parlamenti ülés elé. Ha ma a bizottság úgy dönt, hogy ezt tárgysorozatba veszi és általános vitára alkalmasnak tartja, akkor Göndör István frakcióvezető-helyettes társam arra kap feladatot és megbízást, hogy a Házbizottságban kezdeményezze a Házszabálytól való eltérést, hogy egy nap alatt ezt a módosítást meg tudjuk szavazni. Bízom benne, hogy addigra a Fidesznek is egy kicsit változik az álláspontja, és akkor legalább ebben a kérdésben, amiben, ha jól értettem, egyetértünk - hiszen nem mondott ezzel ellentéteset Répássy alelnök úr sem -, igenis legyen a holokauszt tagadása büntethető Magyarországon.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Répássy Róbert szót kér.) Előterjesztői reakció után személyes érintettség címén tudok adni szót. (Dr. Répássy Róbert: Igen, úgy éreztem. - Derültség.) Parancsoljon!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Úgy éreztem, hogy elég sok felvetést nekem címzett a frakcióvezető úr.
Frakcióvezető úr, ön is tudja, hogy azt az alkotmánymódosítást miért utasítottuk el: azért, mert ön is elmondta, hogy abban a holokauszttagadást lehetővé tevő alkotmánymódosításon kívül még három másik rendelkezés lett volna, amellyel viszont nem értettünk egyet. Mi benyújtottunk egy olyan módosító indítványt, amelyik szétválasztotta volna ezeket a kérdéseket, és csak a holokauszt és önkényuralmi rendszerek bűneinek tagadására vonatkozott volna; önök azt nem fogadták el, hogy szétválasszuk ezeket az alkotmányjogi kérdéseket, egyrészt.
Másrészt pedig a Házbizottság ülésén, nem kell előre nyilatkozni, de elég világos, hogy egy alkotmányellenes javaslat Házszabálytól eltérését felesleges lenne támogatnunk. Az, hogy az Országgyűlés már csak két ülést tart, nem ok arra, hogy alkotmányellenes szabályokat, alkotmányellenes törvényeket fogadjon el az Országgyűlés.
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Elnök asszony, egy mondatot szabad? Aztán már nem terhelem tovább a bizottságot.
ELNÖK: Előrebocsátom, hogy a vita összefoglalásaként a felszólalásokra adott előterjesztői vélemény csak nagyon-nagyon áttételesen minősíthető személyes érintettségnek. Úgyhogy most utoljára az előterjesztőnek adok szót, és utána senkinek. Köszönöm.
MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm. Én azt szeretném megköszönni Répássy úrnak, hogy akkor a Fidesz is támogatja a holokauszttagadás büntethetővé tételét. Köszönöm szépen. (Dr. Répássy Róbert: Persze.)
ELNÖK: Szavazás következik. A tisztelt bizottság számára ismertetem a helyettesítésben beállt változást: Horváth Zsolt helyettesíti Dorkota Lajost.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Két döntést kell hoznunk. Elsőként aki az indítvány tárgysorozatba-vételét támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Ez 16. Ki nem támogatta? (Szavazás.) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 8-an tartózkodnak. Megállapítom, hogy tárgysorozatba vettük a javaslatot.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Aki általános vitára is alkalmasnak tartja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett általános vitára is alkalmasnak találtuk. Ezek szerint, ha elutasítás nincs, mégsem alkotmányellenes a dolog.
Köszönöm szépen. A napirend tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen frakcióvezető úrnak a részvételét, szeretettel látjuk a bizottsági ülés további részeire is természetesen.
Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11704. szám); döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita
Következő napirendi pontként tárgyaljuk az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek előterjesztője Géczi József Alajos képviselőtársunk, bizottsági elnök úr, akinek megadom a szót, mert úgy látom, szólni kíván. Parancsoljon!
Dr. Géczi József Alajos (MSZP) szóbeli kiegészítése
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! 2008 áprilisában volt nálunk egy nagy sikerű nemzetközi konferencia, annak az volt a címe, hogy "Frusztrációk a nemzeti parlamentek háza táján Európában", és ott Pokol Béla idézte az egyik magyar vicclap sokáig élő mottóját, hogy a képviselő is ember - volt, ám megválasztották.
Az én véleményem az, hogy a választók és a választottak is emberek, és vannak emberi mozzanatok a politikusi pályán, amelyeket sokszor nem is őrá, hanem hozzátartozóira tekintettel is rendezni kellene. Nagyon sok esetben beadtunk már bizottsági módosító indítványként is, akkor a különböző, a képviselői jogállás módosítására irányuló csomagokban is volt már arra törekvés, hogy valamilyen módon a politikából távozásra halál esetén vagy lemondás esetén méltányos megoldás történjen. Ebből én most egyetlenegy kérdést hagytam meg, és azt is megmondom őszintén képviselőtársaimnak, hogy a januárban történt két képviselő tragikus halála is ösztönzött arra, hogy ezt beadjam, hiszen meghalt egy fideszes és egy MSZP-s képviselő, sőt a csúszós utakon egyik Borsod megyei képviselőtársunk egy kamionnal ütközött; ő szerencsére megúszta. Ezért elég abszurdnak látszik az a rendelkezése az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvénynek, hogy a végkielégítésnek megfelelő hat hónapos tiszteletdíjban csak azok részesülnek, akiknek a mandátuma a parlamenttel együtt jár le. Tehát mondjuk, az új Országgyűlés megalakulásának az a pillanata, amikor megnyomják a gombot, és igazolják a mandátumokat, onnan kezdve jár a végkielégítés. Tehát fölhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy előtte reggel az istennek ne haljon meg senki se, mert akkor nem jár neki. Ha viszont kihúzza odáig - nem akarok ezzel humorizálni, de a halál is az életünk része -, ha ez délután következik be, akkor már jár a végkielégítés. Van tehát egy furcsa helyzet. Ebben a ciklusban heten hagytak itt bennünket, hét képviselő halt meg, és az új Országgyűlés megalakulásáig még van két hónap; nem akarok persze ezzel előjósolni semmit sem, hátha mégis mindnyájan élve érjük meg a választásokat.
Ezért ebben az indítványomban, amelyet T/11768. számon nyújtottam be, ez már egy új változat, mert figyelembe vettem az Igazságügyi Minisztérium javaslatait, többek között, hogy kettős juttatás ne legyen, mert ha állami vezetőként járna ez a hozzátartozóinak, és egyben országgyűlési képviselő, akkor az első változatom szerint kétszeresen is fölvehette volna az örököse ezt az összeget. Ezért tehát a kettős juttatás elkerülése végett bevettünk egy módosító javaslatot, és hogy ezt ne kelljen már újra módosítgatni, új változatként önök elé terjesztettem; valamint a hatályba léptető rendelkezéseken is korrigáltunk a különböző szakmai tanácsokra.
Még annyit megjegyeznék, hogy a bizottságunk, a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság ezt megtárgyalta a hétfői ülésén. Ott a többség támogatta ezt a módosító javaslatot, azzal, hogy a képviselők jelezték, hogy még a frakciókkal konzultálva hétfőig adnak rá választ, hogy esetleg lehetséges-e ebből országgyűlési bizottsági módosító javaslat. Egyelőre önálló képviselői indítványként van itt, és így kérem az önök támogatását, azzal, hogy ezt hatályba kellene léptetni mindenféleképpen, ha elfogadná a parlament, februárban, már csak azért is, mert az élet és a sors bonyolult.
Hozzáteszem, természetesen - a mai Blikk már népszerűsítette az indítványomat - én megértem a sajtó kritikai hozzáállását ehhez, de azt kell mondjam, azért azt is figyelembe kellene venni, hogy az országgyűlési képviselő esetében, ellentétben más munkahelyekkel, semmiféle lehetősége nincs az Országgyűlésnek, hogy szolidaritását fejezze ki az elhunyt képviselő hozzátartozóival, tehát sem temetési segély, semmilyen más megoldás. Amennyiben a következő parlament majd meghoz egy olyan intézkedést, amelyik ezt a kérdést komplexen rendezi, akkor ehhez majd nyilvánvalóan hozzá kell nyúlni. Addig ez a kis terjedelmű módosítás azt szolgálja, hogy addig is legyen valamilyen megoldás. Hiszen volt korábban olyan javaslat is, hogy legyen kollektív parlamenti biztosítás, azonban eddig ez sem jött létre. Az európai parlamenteknek körülbelül a felében van ilyen, és kilenc európai országgyűlésben van ilyen vagy ehhez hasonló, amit én itt beterjesztettem; kegyeleti díjnak hívják egyébként.
Köszönöm szépen, és kérem az önök támogatását.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Kérdezem a kormány álláspontját.
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár, IRM)
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A kormány ezt alapvetően az Országgyűlés mérlegelési jogkörébe tartozó kérdésnek tartja. Amennyiben egyetértés van a frakciók között, akkor természetesen kodifikációs szempontból segíteni tudunk.
Ez a változat már olyan, amely a mi észrevételeinket tartalmazza, és ezzel jogalkotási szempontból egyetértünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Ki kér szót? Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A képviselőcsoportunk hivatalosan még nem foglalt állást a javaslat tekintetében. Én személy szerint - most tehát a saját véleményemet mondom - nem értek egyet a javaslattal. Én azt sokkal jobb megoldásnak tartanám, ha az országgyűlési képviselőkre nézve, mondjuk, egy önsegélyező alap jönne létre, vagy akár biztosítási alapon történne ilyen kifizetés.
Alapvetően a képviselői juttatásokkal kapcsolatban az a közfelfogás, hogy még az is sok, amit jelenleg kapnak a képviselők. Az, hogy a választási kampány kellős közepén a mentelmi bizottság elnöke azt javasolja, hogy a képviselők részére egy újabb juttatást állapítsunk meg, szerintem ez, mondjuk úgy, nem túl bölcs ebben az időszakban, politikailag nem túl bölcs egy ilyen javaslat. Tudom, hogy korábban is előterjesztette képviselő úr ezt a javaslatot. Én azt javaslom, hogy amit az egyes lapok ezzel kapcsolatban írnak, azt érdemes megfontolni; érdemes megfontolni, megnézni azt, hogy mely szakmákban, mely állami foglalkoztatási ágakban van egyáltalán ilyen juttatás. Létezik úgynevezett temetési segély, úgy emlékszem, a köztisztviselőknél, de azzal a nagy különbséggel, hogy a köztisztviselőt nem szokta a munkáltató a saját halottjának tekinteni, ezzel szemben az Országgyűlésnek az a gyakorlata, nagyon helyesen, hogy saját halottjának tekinti a képviselőt, és ez azt jelenti, hogy lényegében a temetési költségeket is átvállalja az Országgyűlés. Tehát a köztisztviselőknek járó temetési segély ezzel lényegében az országgyűlési képviselő esetén megvalósul. Ennél több juttatása tudtommal nincs egy átlagos köztisztviselőnek.
Hogy a kormánytagoknak van-e ilyen juttatása, arról, elnézést, nem a személyes érintettség miatt, hanem azért, mert Avarkeszi Dezső államtitkár, talán ő tudná elmondani azt, hogy milyen juttatásaik vannak. Géczi képviselő úr is hivatkozott arra, hogy a kormánytagok esetén van ilyen juttatás, de őszintén szólva nem tudom, van-e ilyen, illetve ami ilyennek tekinthető. De azért azt jól tudjuk, hogy a kormánytagok jogállása nem teljesen azonos a képviselők jogállásával. A kormánytagok számára minden más foglalkoztatási jogviszony tiltott, egy országgyűlési képviselő számára viszont nincs ilyen összeférhetetlenségi szabály megállapítva.
Összefoglalva tehát: én személy szerint nem támogatom, de a frakcióm döntése még várat magára.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Balsai képviselő úr kért szót.
DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tekintettel arra, amit alelnök úr elmondott, a frakció hétfőn tart ülést, nyilván akkor fogja kialakítani a frakcióálláspontját. Ettől függetlenül én személy szerint, tehát a helyettesítést is mellőzve, csak a magam nevében támogatom az indítványt, tekintettel arra, hogy nem a sajtó, hanem az emberi indokok indokolják ezt. Az, ami a sajtóban általában a képviselőkre vonatkozóan megjelenik, ha annak eleget tennénk, akkor azt hiszem, kevesen ülnénk itt.
Én tehát emberi dolognak tartom elsősorban, tényleg elsősorban szintén a téli események miatt. Hogy mi a megoldás, egyértelműen az a megoldás, amit az előterjesztő mondott: biztosítással kellene rendelkeznie a képviselők családjának. Itt nem a képviselőkről van szó, két családról, két félig árván maradt családról van szó. Én tehát tudom támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kér-e még valaki szót? (Nincs jelentkező.)
Az előterjesztőt kérdezem.
Dr. Géczi József Alajos (MSZP) válaszai
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Csak annyit, hogy Répássy úrnak teljesen igaza van, komplex megoldásra volna szükség. Azonban a következő négy-öt hónapban biztosan nem lesz ilyen, mert nem hiszem, hogy az Országgyűlés az alakuló ülésén ezzel foglalkozna. Azt kell tehát javasoljam a képviselőtársaimnak, akik addig meg utána lesznek, hogy addig is vigyázzanak az életükre, és óvatosan vezessenek ezeken a csúszós utakon, amíg ezt a módosítást behozzák.
Répássy úrral tehát ebben egyetértve, azt hiszem, ezt a kis terjedelmű módosítást meg lehet hozni, azzal, hogy amikor lesz komplex módosítás, akkor természetesen hatályon kívül lehet helyezni. De addig is van élet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazás következik, két döntést kell hoznunk, előtte azonban újabb helyettesítési megbízás érkezett: Vitányi István Kerényi Jánost helyettesíti a továbbiakban.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
Először a tárgysorozatba-vételről döntünk. Aki egyetért vele, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy túlnyomó többséggel egyetértettünk.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Aki az általános vitára is alkalmasnak tartja a javaslatot, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ugyanúgy túlnyomó többséggel fogadtuk el a javaslat tárgysorozatba-vételét, illetve általános vitára alkalmasságát.
A napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen elnök úr részvételét, és továbbra is szeretettel látjuk a bizottság ülésén.
Elfogadott napirendünk szerint az eredetileg 15.-ként jelzett Btk.-módosítás következik, amelyben Szép Béla képviselőtársammal ketten vagyunk az előterjesztők. Bizottsági módosító javaslat benyújtásáról kell döntenünk.
Üdvözlöm a napirendi pont tárgyalásánál államtitkár urat ismételten, illetőleg Rajmon Balázs főosztályvezető urat.
A bizottsági módosító indítványt képviselőtársaim megkapták. Én nem nagyon szeretnék hozzá kiegészítést fűzni. Kérdezem előterjesztőtársamat, hogy ő kíván-e. (Dr. Szép Béla jelzésére:) Nem.
A kormány véleményét kérdezem.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja, egyetért a módosító javaslattal.
ELNÖK: A kormány egyetért a módosító javaslattal. Van-e ezzel kapcsolatosan vélemény? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Szavazás következik. Aki támogatja, hogy a bizottságunk nyújtsa be ezt az indítványt, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodás mellett az indítványt benyújtjuk.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Következik a zárószavazások előkészítése körében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényjavaslathoz benyújtandó módosító indítvány. Herbály Imre és képviselőtársai nyújtották be a javaslatot, három pontból áll; az elsőt Herbály Imre, a másik kettőt Godó Lajos képviselő úr nyújtotta be. Kérdezem, tudjuk-e a hármat együtt tárgyalni. (Jelzésre:) Tudjuk.
Kérdezem a kormány álláspontját a javaslatokról.
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Andréka Tamás vagyok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője.
A minisztérium álláspontját tudom ismertetni, amely szerint támogatásra javasoljuk a módosítások elfogadását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát támogatja. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.
Szavazás következik. Aki az ajánlás 1-3. pontjaiban lévő javaslatot támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) Nincs olyan. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodás mellett az indítványokat elfogadtuk.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Következik a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitájának előkészítése. A Magyar Bálint képviselőtársammal közösen benyújtott törvényjavaslat zárószavazás előtti módosító javaslatáról van szó. Bizottsági módosító javaslatként kerülne benyújtásra, képviselőtársaim megkapták.
Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány egyetért a javaslattal.
ELNÖK: Köszönöm, a kormány tehát támogatja a javaslatot. Ki kér szót? (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt. Szavazás következik, egy új helyettesítés mellett: Salamon László Navracsics Tibort helyettesíti a továbbiakban.
Aki támogatja a módosító javaslat benyújtását, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 12 ellenében a javaslatot benyújtjuk.
Ezzel ennek a napirendi pontnak a tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
A 3. napirendi pontot levettük napirendről.
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény, az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvény, a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvény, a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvény együttes megvitatása; záróvita és zárószavazás előkészítése
Most következik a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött Ptké., illetőleg az 5., 6., 7. napirendi pontoknak az együttes vitáját javaslom, ha ez ellen nincs kifogás. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Köszöntöm a napirendi pontok tárgyalásánál újra államtitkár urat, illetőleg Simkó Ágnes főosztályvezető asszonyt.
Mint ismert képviselőtársaim előtt, ezeknek a törvényjavaslatoknak a megfontolását ajánlotta köztársasági elnök úr az Országgyűlésnek. A kísérő levelében különböző olyan észrevételeket tett, amelyeknek nyomán kerül ez most bizottsági, illetőleg majd a plenáris ülésen napirendre.
Kérdezem a kormány véleményét, illetőleg javaslatait. Parancsoljon!
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár, IRM)
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Valóban indokolt a négy törvényjavaslat együttes tárgyalása, már csak azért is, mert köztársasági elnök úr a Ptké. tekintetében kifogásolta és a további három törvény tekintetében pedig kizárólag azt kifogásolta, hogy elmaradt az ő álláspontja szerint a Ptk. átfogó áttekintése és különböző szakmai aggályoknak az orvoslása. Tehát a Ptké.-n kívül a másik három törvényjavaslatnál kizárólag ezt az általa vélt hiányosságot kifogásolta köztársasági elnök úr.
Ezért a másik három törvényjavaslattal kapcsolatban csak nagyon röviden azt mondanám el - és ez a Ptké.-re is vonatkozik természetesen -, hogy ezeken a törvényeken a mi álláspontunk szerint már nem kérhető számon az alapjukat képező, frissen elfogadott és kihirdetett Ptk. tartalma, sőt álláspontunk szerint az lenne kifogásolható, ha ezeknek a törvényeknek a rendelkezései ellentétben állnának az Országgyűlés által elfogadott és a köztársasági elnök úr által kihirdetett polgári törvénykönyvvel, ilyen megállapítás azonban nem szerepel a köztársasági elnök úr visszaküldő leveleiben.
Köztársasági elnök úr a Ptké.-vel kapcsolatban több konkrét kifogást is megemlített. Ilyen a hatálybalépés, az általa lépcsőzetesnek minősített hatálybalépés kérdése; a felkészülési idő kérdése; illetve egy jogintézményen keresztül konkrétan is levezette köztársasági elnök úr az aggályait. Természetesen alkotmányossági szempontból a felkészülési idő számításánál kizárólag a törvény kihirdetésétől számított idő vehető figyelembe, de azt hiszem, nem tekinthetünk el az előzményektől sem, részben attól a mintegy másfél éves időszaktól, amíg a Ptk. tárgyalása folyt az Országgyűlésben; nem tekinthetünk el attól sem, hogy miután a Ptk.-t a köztársasági elnök úr visszaküldte megfontolásra, ismét megvitatta az Országgyűlés, néhány ponton változtatva rajta; és nem tekinthetünk el attól sem, hogy a jogászi szakma felkészítése folyamatosan folyik a Ptk. elfogadása óta. Nem tekinthetünk el attól sem, hogy a mintegy 1200 szakaszos Ptk.-nak mindössze száz paragrafusa lépne hatályba május 1-jén, a többi rendelkezése 2011. január 1-jén, és itt nyilván egy megfelelő felkészülési idő mindenképpen biztosított. A lépcsőzetes hatálybalépésre egyébként nemzetközi példa is van. Említhetném a holland polgári törvénykönyvet; egyébként ez más szempontból is mintául szolgált a magyar jogalkotás számára, például az is könyvekből áll, és ott többéves eltéréssel történt meg a hatálybalépés.
A kormány úgy gondolja, hogy május 1-jén azok a jogbővítő rendelkezések lépnek hatályba, melyeknek hatálybalépését egyébként civil szervezetek is kérték, többek között a köztársasági elnök úrhoz fordultak, és ő maga is megemlítette ezeknek a rendelkezéseknek a fontosságát. Ilyenek a cselekvőképesség kérdései, az alapítványokra vonatkozó rendelkezések, a sérelemdíj bevezetése, bizonyos jogvédelmi szabályok vagy a sajtó-helyreigazítás szabályainak kérdései.
Ami a konkrét példát, illetve az utaló magatartás kérdését illeti, úgy véljük, hogy pontatlan köztársasági elnök úr fogalmazása, hiszen a Ptké. az elnök úr által hivatkozott 6. §-t, a korábbi Ptk. 6. §-át, amely az utaló szabályt tartalmazza, azt nem helyezi hatályon kívül május 1-jével, hanem csak 2011. január 1-jével, és ekkor már hatályba lép az új Ptk. utaló magatartásra vonatkozó szabályozása.
S végül szeretném megemlíteni azt, hogy az alapelvek kérdésében, amelyet szintén érint köztársasági elnök úr levele, a bevezető rendelkezések, az 1959. évi IV. törvény alapelveket tartalmazó bevezető rendelkezései szintén 2011. január 1-jéig hatályban lesznek, tehát nem okoz problémát ezeknek az alkalmazása.
Mindezek alapján a kormány nem tartja indokoltnak azt, hogy az Országgyűlés változtasson a négy törvény egyszer már elfogadott szövegén, és azt javasoljuk, hogy az Országgyűlés változatlan formában fogadja el mind a négy törvényt ismételten.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tekintettel arra, hogy módosító javaslatok nem érkeztek, ezért formálisan döntést nem kell majd hoznunk, a Házszabály értelmében az elnöki átiratokról kell vitát folytatnunk.
Elsőként Répássy alelnök úr kért szót, őt követi Salamon László.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! A köztársasági elnök úr átiratának az utolsó bekezdését szeretném felolvasni: "Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényt az után fogadja el, hogy a Ptk. átfogó felülvizsgálatát végrehajtotta, továbbá hogy ezt követően a Ptk. hatálybalépésének időpontját egységesen, legkorábban 2011. január 1. napjában állapítsa meg."
Maximálisan egyetértünk a köztársasági elnökkel. Óriási hiba, amit most a kormány tesz, hiszen a köztársasági elnök úr is hivatkozik az átiratában a Legfelsőbb Bíróság elnökének még 2009. november 27-én kelt levelére, amelyben felhívta az Országgyűlés figyelmét a Legfelsőbb Bíróság elnöke, hogy a Ptk. hatályba léptetésének időpontját egységesen, 2011. január 1. napjában tartja indokoltnak megállapítani. Hozzáteszem, hogy Baka András elnök úr néhány nappal ezelőtt, ha jól emlékszem, február 6-án szombaton egy MTI-nek adott nyilatkozatában megerősítette ezt az álláspontját, bár a sajtó azt emelte ki - zárójelben: jellemző módon -, hogy bekamerázzák majd a bírósági tárgyalótermeket. De az elnök nyilatkozatának végén az volt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke változatlanul úgy látja, hogy a bíróságok nem tudnak felkészülni a törvény alkalmazására, és nem értett egyet az elnök az eltolt, tehát a különféle időpontokban történő hatályba léptetéssel sem; s azt mondta Baka András, hogy legalább egy év, tehát most már nem is a január 1-jét mondja Baka András, hanem hogy a törvényre legalább egy év felkészülési időt kell biztosítani. Hozzáteszem, hogy még az ősz folyamán egyébként Baka Andráshoz csatlakozott a legfőbb ügyész is egy szakmai fórumon, és csatlakozott hozzá az ügyvédi kamara elnöke is.
Most már ezek után csak az a kérdés, hogy mégis kinek az érdeke, hogy a polgári törvénykönyv két hónapos felkészülési idővel lépjen hatályba. Kinek az érdeke az, hogy 2010. május 1-jén lépjen hatályba, ha maga a jogászi szakma jelzi, hogy nem kér belőle? Nem kér belőle, nincs idő arra, hogy felkészüljön, nincsenek abban az állapotban, hogy felkészüljenek ennek a törvénynek az alkalmazására.
Innentől kezdve egyértelmű, hogy a kormány, a kormánypártok kizárólag politikai dacból, politikai presztízsokokból rákényszerítik a jogászi szakmára, a bíróságokra, ügyvédekre ezt a törvényt. Ez a törvény úgy fog bevonulni a magyar jogtörténetbe, mint egy oktrojált polgári törvénykönyv, egy oktrojált polgári kódex, amelynek kizárólag csak politikai presztízsokok motiválták a szakmára való rákényszerítését, mert maguk a szakma prominensei tiltakoznak az ilyen gyors és átgondolatlan hatálybalépés ellen.
Ebben a bizottságban, ha jól emlékszem, éppen Szép Béla hivatkozott egyszer, egy laudációt mondott Sólyom Lászlóról, amikor a polgári törvénykönyvvel kapcsolatos elnöki vétót ismertette. Szép Béla azt mondta, hogy maga a köztársasági elnök, aki polgári jogász professzor és az Alkotmánybíróság elnöke is volt, ő nem talált alkotmányos kifogást a polgári törvénykönyvben; milyen jó ez, mondta Szép Béla. Akkor kérem a szocialistákat, hogy akkor most vegyék már figyelembe ennek a volt alkotmánybíró, polgári jogász professzornak azt a véleményét, hogy a Ptk.-t egy átfogó felülvizsgálat után lehet csak és kellő felkészülési időt követően hatályba léptetni. Amikor Sólyom László szakmai tekintélyét elismerik, ne csak akkor ismerjék el, amikor az önök indokait vagy érveit alátámasztja a köztársasági elnök álláspontja; akkor is ismerjék el, amikor nem támasztja alá az önök érveit.
Tényleg azt kérem, tegyék föl maguknak a kérdést, kinek az érdeke az, hogy 2010. május 1-jén hatályba lépjen ez a törvény, mert láthatóan a jogászi szakmának nem érdeke ez a gyors és átgondolatlan hatályba léptetés.
Mi természetesen nem támogatjuk azt, hogy az Országgyűlés elfogadja még egyszer, változtatás nélkül ezt a polgári törvénykönyvet, és nyilván azon gondolkodunk, hogyan fogjuk megoldani azt a problémát, hogy bár május 1-jén hatályba fog lépni ez a törvény, de azt önök is jól sejtik, hogy sokáig nem marad hatályban ez a törvény. Most ezen fogunk gondolkodni; természetesen megfelelő alkotmányos eszközökkel ezt majd meg kell oldani. De ezt a zűrzavart, ezt a jogbizonytalanságot, ezt az oktrojált törvényt önöknek köszönheti a jogászi szakma, és az a zűrzavar, ami itt fog támadni majd május 1-je után, mind önöknek köszönhető. És nagyon kérem, úgy szavazzák meg ezt a törvényt, hogy ennek a felelősségnek a tudatában legyenek, és tényleg tegyék föl azt a kérdést maguknak, hogy mégis mi szükség van arra, hogy május 1-jén, egy tízéves előkészítés után május 1-jén, két hónapos felkészülési idővel rákényszerítsék a jogászi szakmára ezt a törvényt.
ELNÖK: Salamon László!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Ebben a témakörben már jó néhányszor volt alkalmunk megszólalni. Azt gondolom, sok újat már nem fogunk tudni hozzátenni az érveinkhez. Répássy képviselőtársam iménti felszólalásában teljes részletességgel előadta azokat a szempontokat, amelyek alapján valóban az egyetlen helyénvaló lépés az, ha a köztársasági elnök úr intencióinak megfelelően jár el az Országgyűlés.
Az államfő átiratában tömören benne van minden olyan szempont, amelyet mérlegelni és megszívlelni lenne szükséges. Képviselőtársam az imént felsorolta gyakorlatilag a magyar jogásztársadalom összes prominens képviselőjét, akik nyilvánvalóan mind nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező jogászok, bírák, ügyészek, ügyvédek, akiket a pályafutásuk, működésük a hatalmi ág élére vagy a különböző meghatározó súlyú állami szervrendszer élére vagy éppenséggel az ügyvédi kamara mint köztestület élére emelt. Az ő felelősségtudatuk kellene hogy példa legyen számunkra, hiszen ők közvetlenül a gyakorlatból látják mindazokat a veszedelmeket, amelyek ennek a törvénynek a jelenlegi formájában, illetve ebben a lépcsőzetes formában való hatályba léptetésében a társadalomra leselkednek. Nem kívánom most részleteiben még egyszer kifejteni azt, amit Répássy képviselő úr tulajdonképpen megtett. A lelkiismeretükre szeretnék apellálni, arra, hogy súlyos, nagyon súlyos következményekhez vezet, ha a polgári törvénykönyv életbe léptetéséről szóló törvényt megerősítjük, és úgy rendelkezünk, ahogy ebben a törvényben ez megszületett, amelyet számunkra a köztársasági elnök megfontolásra visszaadott. Nagyon súlyos következményei lesznek, emberek, jogi személyek lesznek ennek a szenvedő alanyai, kárvallottjai, és ezért a politikai és morális felelősséget azoknak kell majd viselni, akik ezt a helyzetet a szavazatukkal előidézik.
A Kereszténydemokrata Néppárt nevében magam is, miként Répássy Róbert, jelzem, hogy a KDNP nem támogatja sem ezt a törvényjavaslatot, sem pedig az idecsatolt, most együtt tárgyalt többi törvényjavaslatot sem; nyilvánvalóan egységesen tárgyaljuk, tehát ismételten ezekre már külön felszólalásban nem térek ki.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Frankné Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Asszony! Hát, érdekes dolgokat hallottunk, nem először a Ptk.-val és a Ptk. hatályba léptetésével kapcsolatban. Hadd reflektáljak egy-két megjegyzésére Répássy Róbertnek, illetve Salamon László képviselőtársamnak.
Répássy alelnök úr azt mondta, hogy sokáig nem marad hatályban a törvény. Ezt akkor is elmondták, amikor a kormány beterjesztette a polgári törvénykönyvet. Több vitában vettünk részt az ellenzéki frakció egyes képviselőivel, és legnagyobb csodálkozásomra a beterjesztés után is elhangzott olyan megjegyzés fideszes képviselőtársaimtól, hogy ugyan már, ki olvasta el ezt a törvényjavaslatot, ennek semmi értelme, mert úgysem engedjük, hogy hatályba léptessétek címmel. Tehát ez a fajta magatartás volt jellemző végig az ellenzéki frakcióktól, és igazán nem mondhatnám, hogy ez lenne a kívánatos ma Magyarországon, hiszen ez pontosan az a fajta hozzáállás, az a fajta törekvés, hogy minden eszközzel megakadályoznák egy igenis időszerű és aktuális és szükséges polgári törvénykönyv létrejöttét és annak hatálybalépését.
Én azt gondolom, ha már itt Salamon László képviselőtársam azt mondta, hogy ennek az eljárásnak az eredményeként az emberek ettől szenvedni fognak, és kárvallottjai lesznek az új polgári törvénykönyv szabályai alkalmazásának, én meg pontosan az ellenkezőjét látom, hogy igenis, a jogkereső közönség, azok az állampolgárok, akik a gyakorlati élethez igazított és a jogalkotástól joggal elvárt formájú, tartalmú polgári törvénykönyvet kérnek számon a jogalkotóktól, azok igenis várják és szükségesnek tartják ennek a törvénynek megalkotását, illetőleg a kapcsolódó törvények megalkotását és mindezek hatályba léptetését. Azt gondolom, talán ezt a szempontot is figyelembe kellene venni, túl a jogalkalmazó szervek időnként teljességgel általam és többünk által érthetetlen hozzáállásán e kérdéskörhöz. Hiszen az OIT-ban a bizottság is és a parlament is képviselteti magát, és akik ott ülnek, nagyon jól tudják, és ezt önök is tudják, feltételezhetően, hogy az OIT már több hónappal ezelőtt megkezdte a bírák felkészítését; ugyanígy úgy tudom, hogy folyamatban van az ügyvédek felkészítése, és minden jogalkalmazó szervezetnek lehetősége volt erre, hiszen a kormány ehhez a forrást biztosította is, és a lehetősége is megvolt ennek. És azt gondolom, aki a tízéves előkészítő munkában részt vett, mint például a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és az ügyvédi kamarák, közjegyzői kamarák, az önkormányzati képviseleteknek is lehetősége volt minderre, azok ne róják már föl számunkra, hogy úgy érte őket, mint egy villámcsapás, az új polgári törvénykönyv. Én azt gondolom, és ezt egyébként tapasztaltam is, hiszen több év óta magam is több képviselőtársammal együtt foglalkoztunk a polgári törvénykönyv szabályainak megalkotásával, illetőleg a kapcsolódó törvények létrehozásával, hogy igenis, ha valaki érdemben kívánt volna ebben a munkában részt venni, megtehette volna - és ezt hadd címezzem önöknek is -, és akkor nem hiszen, hogy most ilyen, önök által megfogalmazott véleményeket lehetne hangoztatni, és ezekkel lehetne érvelni.
Mindenképpen azt tartom a legfontosabbnak, és kérem, önök is ezt mérlegeljék, hogy a jogkereső állampolgárok, egyáltalán az ország lakosságának a számára, a vállalkozások számára, mindnyájunk számára rendkívül fontos és elengedhetetlen az új polgári törvénykönyv megalkotása.
Azt meg rendkívüli módon furcsállom, hogy a köztársasági elnök úr a levelének a Répássy Róbert által idézett utolsó bekezdésében a Ptk. átfogó felülvizsgálatára utasítja a parlamentet, ami számomra teljességgel érthetetlen, hiszen a Ptk.-t már a parlament elfogadta legjobb tudomásom és emlékezetem szerint. Itt tehát nem a Ptk. elfogadásáról van szó, hanem a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazó törvény elfogadásáról és a kapcsolódó törvények elfogadásáról.
Egyebekben pedig tökéletesen egyetértek az Avarkeszi Dezső államtitkár úr által elmondott kormányállásponttal, és kérem a tisztelt bizottságot, a bizottság tagjait, hogy a parlamentben is változatlan tartalommal támogassák a polgári törvénykönyv és a hozzá kapcsolódó törvények elfogadását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szép Béla!
DR. SZÉP BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Alelnök Úr! Eredetileg nem terveztem hozzászólást, hiszen magam is mindenben osztottam államtitkár úr álláspontját, de elnökhelyettes úr korábbi szavaimat egyfajta provokatív szövegkörnyezetbe helyezte. Ezért el kell hogy mondjam, magam is hallom, hogy sokak véleménye szerint elnök úr megválasztásának körülményei megfosztják őt a pártatlanság, a nemzeti egység megtestesítésének jogától, lehetőségétől. Hallom ezeket a hangokat, de nem kívánok ezekkel érdemben foglalkozni, minősíteni és nyilvánosan egyetérteni sem, mert én változatlanul, ahogy Répássy alelnök úr idézte, kiváló polgári jogásznak tekintem, hiszen amikor az egyetem lépcsőit koptattam, akkor éppen ez a tevékenység töltötte ki munkájának teljes egészét.
Ezzel együtt és éppen ezt fontosnak tartva kell azt mondjam, hogy elnök úr nem gyengíti, hanem erősíti a kormány álláspontját, hiszen alkotmányos aggályt most sem hozott föl. Ha talált volna, akkor nyilvánvalóan élt volna azzal a jogával, hogy normakontrollt kér. Nem tette meg. Miért nem tette meg, vagy miért nem tehette meg? Nyilvánvalóan azért, mert kiváló polgári jogászként úgy gondolja, tudja, hogy ilyen alkotmányos aggály most, ebben a szakaszban sincs.
Önmagában, hogy a lépcsőzetes hatálybalépés kérdéskörét fölveti, nem tudom, ez miért most merül föl, hiszen a legtöbb törvényt ha megnézzük, és az elnök úr által aggálymentesen aláírt, kihirdetett törvényekről lehet szó, nyilvánvalóan nagyon hosszú listát lehetne találni, ahol nem egy időpontban, nem is két időpontban, hanem ennél lényegesebb több lépcsőfok eredményeként lép hatályba az adott törvény. Ez nem kivételes, hanem azt kell mondjam, ez a tipikus a jelenlegi korszerű jogalkotásban, törvényalkotásban.
S még egy dolgot szeretnék elmondani, éspedig azt, hogy a vonatkozó szabályok szerint elnök úrnak álláspontja és véleménye, úgymond aggályai lehetnek. De utasítást adni az alkotmány szabályai szerint nem jogosult. És nyilvánvalóan helyes, hogy ilyen jellegű utasításadásra, a törvényalkotás tartalmi felelősségének átvételére nem jogosult, hiszen a megismert véleményének nyilvánvaló tárgyi tévedései, ha utasításadási joga lenne, a döntés, a törvényalkotás részévé, egyfajta tartalmává is válhatnának. Nagyon jó, nagyon helyes, hogy nincs így. A megfontolás körében pedig mindenki szabadon mérlegelheti az érvek súlyát, főleg abban az esetben, ha, ismétlem, alkotmányos aggály nem merült, nem merülhetett föl.
S még egy végső megállapítás. Én a jogászi szakma nevében kikérem magamnak, hogy a rendelkezésre álló idő tekintetében azt feltételezi bárki is, hogy kevesebb mint száz szakaszt, még ha most pottyanna le az égből ez a szövegtervezet, kevesebb mint száz szakaszt több mint két hónap alatt nem lehet megismerni. Aki ezt feltételezi, az nagyon rossz véleménnyel van a jogászi szakmáról, és még egyszer, ezt valamennyiünk nevében kikérem.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Hát, tényleg érdekes dolgok hangzanak el. Így Franké Kovács Szilvia is és Szép Béla is a köztársasági elnök utasítására hivatkozott. Én felolvastam szó szerint: "Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényt az után fogadja el, hogy..." - tehát a köztársasági elnök egy kérést fogalmazott meg az Országgyűlésnek. Persze le lehet ezt söpörni, igazuk van, le lehet söpörni; csak az a kérdés, hogy miért, mi az indoka annak, hogy lesöprik. Mert én nem látom ennek az indokait.
Arra hivatkoznak, hogy sokan várják már ezt a törvényt. Jó lenne már nevesíteni, hogy kik várják a Szép Béla által száz szakasznak nevezett részt. Kik azok, akik várják ezeket a szabályokat? Mert az látszik, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem várja, a bírák nem várják, az ügyvédek nem várják, az ügyészek nem várják; a közjegyzők sem várják, mert ők is kifejtették. Akkor jó lenne tudni, hogy kik várják ezeket a szakaszokat, egyrészt.
Másrészt pedig, Frankné Kovács Szilvia..., persze, most ez a szituáció, itt van egy alkotmányügyi bizottság, vannak benne politikusok, és egymással vitatkoznak - de ne velünk vitatkozzanak! Akkor magyarázzák meg azt, hogy a szakma vezetői, a szakma képviselői miért nem kívánják 2011. január 1-je előtt hatályba léptetni ezt a törvényt, és a szakmát próbálják meggyőzni arról, hogy elég nekik az a két hónap felkészülési idő! Ne velünk vitatkozzanak, kérem! A Legfelsőbb Bíróság elnökét próbálják erről meggyőzni, a legfőbb ügyészt próbálják meggyőzni, a közjegyzői kamarát, és a többi, és a többi. Azért valami oka csak van annak, hogy a jogi szakmáknak ezek a képviselői elég egységesen tiltakoznak ez ellen a gyors bevezetés ellen! Nem hiszem, hogy ezt ennél az asztalnál egy politikai vádaskodással el tudjuk intézni.
Azt meg végképp nem értem, hogy a köztársasági elnöknek a politikai vagy értékrendi hovatartozása ebből a szempontból miért került elő. A köztársasági elnök, amikor Szép Béla hivatkozott rá egy alkalommal korábban, akkor egy szakmai tekintélyként volt az ön számára elfogadott; most pedig egy, hát, nem egészen pártatlan köztársasági elnöki magatartást kér rajta számon. Én azt javaslom, hogy legalább a köztársasági elnöknek a szakmai törvényekről alkotott szakmai véleményét szakmai véleményként kezeljük, és ne az elfogultság szempontjából, amennyiben ebben egyáltalán létezik elfogultság.
Tényleg nem értem, kérem, magyarázzák meg, mi az oka annak, hogy két-három hónapra akarják léptetni ezt a törvényt. Mert én mondtam egy magyarázatot: politikai dac, politikai presztízs. Tudnak erre más magyarázatot mondani? Addig, három hónap alatt tényleg összedőlne a világ? Egyébként az a beállítás is teljesen hamis, hogy itt a vállalkozások, meg nem tudom, kik várják. Bocsánatot kérek, nem 1896-ban élünk, hogy nincs polgári törvénykönyve az országnak - van polgári törvénykönyve, van cégjogi szabályozása, minden szabály megvan! Tehát nem arról van szó, hogy egy jogi űrbe berobban az új civil jogi kódex, hanem arról van szó, hogy egy szabályozott polgári jogi világban élünk, abban dolgozik mindenki. A ciklusban eddig is, nemcsak a 2006-2010-es ciklusban, hanem már 2002-2006 között is sokszor módosult a polgári törvénykönyv. Önök folyamatosan módosították, több ponton a polgári törvénykönyvet. Akkor ne állítsuk már be úgy, mint ha valóban van olyan probléma, amit most nagyon várnak a jogkereső polgárok, akkor azt ne lehetett volna már eddig is orvosolni. Lehetett volna eddig is orvosolni a polgári törvénykönyv módosításával, a hatályos polgári törvénykönyv módosításával. Nem az új polgári törvénykönyvet várják ezek a jogkereső polgárok, hanem egy számukra megfelelő szabályozást várnak.
Tényleg csak azt tudom mondani, amit a köztársasági elnök mondott: kérem a tisztelt Országgyűlés többségét alkotó pártokat, hogy fontolják már meg a véleményüket. Milyen politikai hasznot remélnek ettől? Mert károk fognak ebből támadni; majd amikor május 1-jén bevezetik, akkor beszélgessenek el egy bíróval meg egy ügyvéddel, hogy mit gondolnak erről. Önök jogászok, önök is a szakmát képviselik; jó, értem, van, aki nem akar már a szakmával beszélgetni, ezt megértem. De aki még a szakmával akar beszélgetni, az próbálja megkérdezni tőlük, mi a véleményük arról, hogy be fogják vezetni két hónap múlva a polgári törvénykönyv első két fejezetét. Én elég rossz véleményeket hallok vissza, és nem politikai véleményeket hallok vissza, hanem szakmai véleményeket. Még nem is mentem bele egyébként, miket mondanak, hogy miért pont ezt a két fejezetet léptetik hatályba; de ha akarják, bizottsági ülésen kívül majd elmondom, mit gondolnak erről a szakma érintettjei. Mert azért elég gyanús, hogy pontosan a cselekvőképességi meg ilyen szabályok kerültek terítékre, és ezek a legfontosabbak, és nem, mondjuk, a vállalkozásbarát intézkedések, amiről beszélt Frankné.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Átadom az elnöklést alelnök úrnak, mert szót kérek, és utána Kovács Szilviának is szót adok.
(Az ülés vezetését dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tessék parancsolni!
DR. CSIHA JUDIT (MSZP): Az a baj a bizottsági ülésekkel így a ciklus vége felé, hogy egyre inkább elbeszél egymás mellett a különféle hitvallású gyülekezet. És muszáj itt szétválasztani két dolgot.
Az egyik dolog, hogy mi az, amiről most beszélünk, mi ez a napirend. Ez a napirend nem szól másról, mint arról, hogy a tízéves előkészítő munka után megalkotott, 1200 paragrafusból álló polgári törvénykönyvnek az első és második könyvét, a cselekvőképességet és személyek jogait tartalmazó könyvét három hónap, két és fél hónap múlva hatályba kívánja léptetni az előterjesztő és az őt támogató képviselőcsoportok. Ez az a száz paragrafus, amelynek a hatályba léptetése érdekében köztársasági elnök úrhoz levelet intéztek azok a fogyatékos- és sérültszervezetek, nyílt levelet, ami a sajtóban megjelent, hogy tessék szíves lenni aláírni a törvényt, mert vére megkapjuk az emberi méltóságunkat. Mi történt? Azokkal az aggályokkal együtt, amit a levelek tartalmaznak, az Országgyűlés visszakapta, hogy fontolja meg, csúsztassa el ennek a száz paragrafusnak a hatályba léptetését.
Én azt gondolom, a különbség a vitatkozó felek között alapjában abban van, hogy miközben az egyik csoportja a vitatkozó feleknek a jogalkalmazók oldaláról próbálja összemosni a Ptk. egészét és azt a tárgyat, amiről most szó van - és helyesen mondta Szép Béla, hogy aki száz paragrafust két hónap alatt nem tud megtanulni, miközben már másfél éve ismeri és tanulja, az mondjuk, ne nagyon akarja a jogot alkalmazni -, azzal, hogy az egész törvény hatálybalépéséről van szó. Nincsen! Az egész törvény hatálybalépése a tervek szerint január 1-jével történik meg. És aki egy ilyen reflektorfényben lévő törvényjavaslatot, amelynek a jelentős része nem tér el lényegesen a jelenleg hatályban lévő polgári törvénykönyvtől, nem tud alkalmazni, ugyancsak azt tudom mondani, hogy ne akarja a jogot alkalmazni.
Ám ellenben Répássy alelnök úr jó néhányszor föltette a kérdést: kinek az érdeke? Válaszolt rá Frankné Kovács Szilvia: a jogkereső közönségnek az érdeke. Annak a jogkereső közönségnek, amelyik egy rakás szabályozatlan helyzettel találja magát e pillanatban szemben az ötven éve hatályban lévő, jó néhányszor módosított polgári törvénykönyv szabályai miatt, ahol olyan szerződések köttetnek ezerszámra ma már, aminek nincs polgári törvénykönyvi megalapozása; amely attól várja a szerződések kikényszeríthetőségét, egyértelmű szabályozhatóságát, a rendelkezések egyértelmű megfogalmazhatóságát, hogy végre bekerülnek a polgári törvénykönyvbe mindezeknek a szerződéseknek az alapvető kellékei például. De lehet ilyet sorolni ezerszámra, ezt megvitattuk már huszonötezerszer.
Azt kérem az ellenzőktől, azt gondolják végig, egy pillanatra elfelejtve a politikusi alkatukat, józan ésszel, tiszta fejjel, hogy vajon kinek akar használni a törvényhozás: a jogalkalmazónak vagy a jogkereső közönségnek? Mi a jogkereső közönség pártján állunk. S amellett nem méltánytalan a jogalkalmazó szervezetekkel szemben, hiszen pontosan tudják, ismerik, még a változásait is ismerik, részint azért, mert részt vettek benne, részint azért, mert tanítják őket az alkalmazására. Azt gondolom, fontosabb érdek a jogkereső közönség érdeke a jogalkalmazók érdekénél, ráadásul nem kíván tőlük megerőltető és teljesíthetetlen intellektuális teljesítményt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Visszaadom az elnöklést elnök asszonynak.
(Az ülés vezetését dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon képviselő úr!
DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm, elnök asszony. A vitának ebben a szakaszában kizárólag ahhoz az eleméhez szeretnék hozzászólni, vajon valóban egyszerűen csak száz szakasz megismeréséről van-e szó.
Azt hiszem, a leghelyesebben akkor járok el, ha idézem a köztársasági elnöki átirat ezzel kapcsolatos részeit. Azt tartalmazza tehát az elnöki átirat a szakaszos hatályba léptetésről: "Mindez egyrészt azt eredményezi, hogy az 1959. évi IV. törvény (a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv) 2010. május 1-jén még hatályban lévő, de a teljes Ptk. hatályba lépésével hatályon kívül helyezni szándékozott szabályait a Ptk. Első Könyvében foglalt alapelvi rendelkezéseivel összhangban kellene majd értelmezni. Másrészt a Törvény számos helyen módosítja a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvet, illetve a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt (Csjt.), hogy azok összhangban legyenek a Ptk. Második Könyvével. Ugyanakkor ezek a törvények a Törvény 209. § (2) bekezdése értelmében 2011. január 1-jén hatályukat vesztenék. Ez nem jelent mást, mint hogy az érintett területen a törvényhozó hét hónapos időtartamra alkot szabályozást, és a jogalkalmazók rövid időn belül két jogszabályösszesség-változással is szembesülnek. Azaz a jogalkalmazóknak és a jogkereső közönségnek is igen rövid időn belül két különböző összefüggésben kell felkészülniük az új általános rész és a személyek jogának alkalmazására; egyszer a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv, valamint a Csjt. kontextusában, de egyszersmind az új Ptk. teljes rendszerét tekintve is. Álláspontom szerint a mindenkori polgári törvénykönyv kódex jellege és a forgalom biztonsága megköveteli, hogy szabályai ne lépcsőzetesen, hanem egyetlen időpontban lépjenek hatályba. Ezzel szemben nem látszik olyan tartalmi-jogpolitikai szükségszerűség, mely a lépcsőzetes hatályba léptetést indokolná. Éppen ellenkezőleg: a Ptk. Második Könyve (Személyek) által bevezetett változások indokolnának egy hosszabb hatályba léptetési határidőt, mert ezek számos koncepcionális újdonságot vezetnek be. Ebben a szellemben hívta fel a Legfelsőbb Bíróság elnöke 2009. november 27-én kelt levelében az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Ptk. hatályba léptetésének időpontját egységesen 2011. január 1. napjában tartja indokoltnak megállapítani."
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? Wiener György!
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Répássy alelnök úr hosszasan fejtegette, hogy válaszolni kellene arra a kérdésre, kinek az érdeke az új polgári törvénykönyv hatálybalépése május 1-jén, illetőleg általánosabban fogalmazva: egyáltalán kinek az érdeke, hogy új polgári törvénykönyv legyen. Erre a válasz már megszületett egy évtizeddel korábban, amikor megkezdődtek azok a munkálatok, amelyek a mostani folyamatnak a végéhez vezettek; tehát abban az esetben, ha nem lenne szükség egy új törvényre - ennek okait elnök asszony egyébként már részben kifejtette -, akkor ez a munkálat semmiképpen nem zajlott volna, s nagyon hosszú ideig tulajdonképpen a Fidesz álláspontja is az volt, hogy ezen a területen új szabályozásra, teljesen új, átfogó kódexre van szükség.
Ha pedig ez a helyzet, akkor fel kell tenni a kérdésnek a fordítottját, amit alelnök úr megtett, mégpedig azt, hogy miért érdeke a Fidesznek az, hogy ez most ne lépjen hatályba, illetőleg miért érdeke az, hogy minél később történjen ezen a területen változás; s ehhez még azt is hozzá kell tenni, miért érdeke az, hogy egy más szabályozás váljon a jogrendszer részévé.
Erre tulajdonképpen két válasz adható. Az egyik az, amelyet már többször kifejtettem, hogy semmiképpen nem érdeke a Fidesznek az, hogy ennek a kormánynak a nevéhez bármilyen pozitív eredmény fűződjön, hiszen állandóan arról beszélnek, hogy az ország romokban hever, és meg kell a szocialista politikusok körét tizedelni. De van egy másik érv is, ez pedig az, hogy az új szabályozás számos tekintetben - és erről is egyébként viták folytak mind a bizottsági üléseken, mind a plenáris üléseken - szemben áll azzal az értékrenddel, amit a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt képvisel. Teljesen egyértelmű, hogy minden parlamenti többség, amíg létezik, a saját értékrendjének megfelelő szabályozást alkot.
Répássy alelnök úr oktrojált törvényről beszélt. Meg kell néznünk, mit jelent a jogtörténetben, az alkotmánytörténetben ez a fogalom. Ez a fogalom azt jelenti, hogy nem alkotmányosan, hanem valamely állami fő szerv, többnyire maga a monarcha, a császár vagy a király bocsát ki egy alkotmányt a társadalom, a közvélemény vagy akár az alkotmányos szervek akarata ellenére. Itt természetesen nem erről van szó; ez nem egy olmützi alkotmány, amelyet Ferenc József 1849. március 4-én kibocsátott, hanem egy olyan kódex, amelyet teljes mértékben az alkotmányos szabályoknak megfelelően, a procedurális jogállamiság valamennyi követelménye alapján fogadnak el. Ezzel összefüggésben röviden érinteni kell egyfelől a köztársasági elnök úr álláspontjának értékelését, másfelől a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész álláspontjának az értékelését.
A 62/2003-as alkotmánybírósági határozat nyilvánvalóvá tette: szükséges az, hogy a köztársasági elnök korlátozza az Országgyűlést a törvényalkotó tevékenységében - ezt a célt szolgálja a kétféle vétó -, de semmiképpen nem lehetséges az, hogy ez a korlátozás ellehetetlenítse a törvényhozás tevékenységét, vagy hogy a törvényhozásnak azt kelljen tennie - akár a felkérés, akár az utasítás szót használom -, amit az államfő szükségesnek tart. Természetesen Sólyom László, ahogy erre alelnök úr egyébként helyesen rámutatott, a "felkérés" szót használja, ám a történelemben gyakran előfordul az, hogy a felkérés az adott fogalom tartalmánál azért többet is jelent. Teljesen egyértelmű, hogy akkor jár el alkotmányosan az Országgyűlés, ha a mai többség álláspontja alapján születik meg a döntés; később persze lehet egy más többség, annak lehet más álláspontja, de akkor a gyors változtatásért minden politikai és jogi felelősség természetesen az akkori többséget fogja illetni, illetőleg terhelni. Teljesen nyilvánvaló tehát az, hogy a köztársasági elnök betöltötte a szerepét, visszaküldte a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt, és az Országgyűlés is teljes mértékben alkotmányosan jár el a procedurális jogállamiság valamennyi normájának figyelembevételével, amikor meg fogja erősíteni korábbi döntését, és ennek következtében szó sem lehet arról, hogy oktrojált törvényről beszéljünk.
Ami a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek az álláspontját illeti, a hatalommegosztás klasszikus elve alapján természetesen véleményük lehet, befolyásuk lehet, de döntési szerepük ebben éppúgy nem lehet, mint ahogy nem lehetséges az sem, hogy az Országgyűlés átvegye az igazságszolgáltatás funkcióit ezen intézményektől.
Tehát arról lehet beszélni, hogy politikailag nem ért egyet a Fidesz, illetőleg a KDNP ezzel a törvénnyel, arról azonban nem lehet beszélni, hogy itt bármiféle jogi, alkotmányossági probléma lenne.
Ami pedig Frankné Kovács Szilvia fejtegetéseit illeti, ő világosan levezette azt, hogy a jogkereső közönség miért kíván egy új szabályozást. Ez már polgári jogi kérdés, ennek a részleteibe én nem kívánnék belebocsátkozni, csak a politikai, illetőleg az alkotmányjogi összefüggések egy töredékére próbáltam rávilágítani.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér még szót? (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs ilyen.
Az előterjesztőt kérdezem.
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Nagyon röviden néhány gondolatot szeretnék csak elmondani, mert szerintem minden érv elhangzott a vitában.
Az egyik az, hogy kik várják ezt a törvényt. Ez is elhangzott részben, de szeretnék ráerősíteni arra, hogy azok a társadalmi szervezetek, amelyek például a fogyatékosokat képviselik; a sajtónak azok a munkatársai, akik egy nagyon szerencsétlen, még az elmúlt rendszerben elfogadott törvény alapján felelősségre vonhatók, ha szó szerint idéznek például; de az alapítványok ugyanebbe a körbe tartoznak. Tehát szerintem nagyon sokan várják, és nagyon sokan szót is emeltek ennek érdekében.
A másik, amikor Répássy képviselő úr a szakma képviselőiről beszél, akkor meggyőződésem szerint téved vagy pontatlanul fogalmaz, amikor ilyen egységes szakmai megszólalásról beszél. Az ügyvédek képviselői például kifejtették, hogy nekik elegendő az idő a felkészülésre. Említette képviselő úr a közjegyzői kamarát: a közjegyzői kamara pont azok közé tartozik, akik üdvözölték ezeket a változásokat, támogatták. Azt nem hinném egyébként, hogy egy Ptk.-nál a jogászi szakmák közül az ügyész lenne az, akinek a legtöbb dolga lenne egy ilyen törvénnyel. A bíráknál pedig folyik a felkészülés, többek között a Bíróképző Akadémia által, amihez valóban a kellő forrásokat a költségvetés biztosította. S itt még az is kicsit túlzás, ha száz paragrafusról beszélünk, hiszen egy-egy bíró nyilván csak különböző ügycsoportokkal foglalkozik.
Két dologban én egyetértek az ellenzéki képviselők által elmondottakkal, részben Répássy alelnök úr, részben Salamon képviselő úr szavaival. Az egyik, hogy itt valóban politikai presztízsokok is fontosak. Ezek a politikai presztízsokok azok, amelyek az ellenzék részéről megpróbálják megakadályozni ennek a törvénynek a hatálybalépését. Mert a Ptk.-val kapcsolatban én végigültem a parlamenti vitákat: igazán értékelhető, tartalmi hozzászólások, bizonyos homofób félelmeket leszámítva, illetve az előzményekre való utalást leszámítva nem hangzottak el. A másik pedig, amit Salamon képviselő úr mondott, amikor a politikusi lelkiismeretre utalt. Teljesen egyetértek azzal, amit Wiener képviselő úr elmondott: ha egy újból elfogadott és kihirdetett törvényen egy új többség változtatni akar, akkor őnekik kell majd azoknak a szervezeteknek, embereknek a szemébe nézni, akiknek a jogbővítését ezzel megakadályozzák.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nem kell formális határozatot hoznunk, úgyhogy ezt a napirendi pontot így most lezárjuk.
Bejelentem, hogy a következő, 8. napirendi pontnak a tárgyalását levesszük, mert nem érkeztek meg a hozzá kapcsolódó anyagok, úgyhogy ezt majd a hétfői ülésünkön tárgyaljuk.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök asszony, ha megengedi, én azt javasolnám, hogy a bizottság ne vegye le a 8. napirendi pontot. Tudom képviselni a kormány álláspontját: a kormány ahhoz sem látja indokoltnak módosító indítvány benyújtását.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Az a kérés érkezett hozzám a kormánytól, hogy vegyük le napirendről. Ezt nem tudhatta államtitkár úr, mert közben más napirendi pontnál jelen volt. Úgyhogy a hétfői ülésünkön fogjuk megtárgyalni.
Következik tehát az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Ezúttal, ugyancsak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében, Turi András szakállamtitkár urat üdvözlöm.
Két bizottsági módosító javaslat van előttünk. Kérdezem államtitkár úr álláspontját, támogatja-e a benyújtásukat. Parancsoljon!
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A 11209. számú törvényjavaslathoz javaslom, hogy bizottsági módosító indítványt nyújtsanak be.
A 11209-es törvényjavaslathoz benyújtandó módosító javaslatunknak az alapja, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításról szóló törvénnyel a Hszt.-t olyan mértékben sikerült megszigorítani - a Hszt. a rendőrség és a büntetés-végrehajtás kereteiről szól igazán, pénzügyőrségről is részben -, ami már a rendőrség keretei között, úgy gondolom, korrigálást igényel. A méltatlanság esetkörét szabályozó rendelkezéseket kellene újból felülvizsgálni, és a méltatlanság esetkörét, illetve a bíróság jogerős büntetésével megállapított bűnösség esetkörét kellene szinkronba hozni. Hogy rövid legyek és tömör: a bűnügyi nyilvántartási törvénnyel módosított Hszt. szerint, akit a bíróság jogerősen elítélt, annak a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni. Hozzá kell tennem, hogy szolgálati viszonnyal összefüggő cselekmény miatt jogerősen elítéltről van szó. Ez a korlátozás, ez az új szabályozás azt jelenti, hogy mindazokat, akiket a legenyhébb bűncselekmény miatt a bíróság elítélt, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás kötelékéből el kell bocsátani.
A bizottsági módosító indítványra vonatkozó javaslatunkkal ezt a helyzetet szeretnénk orvosolni, és az orvoslás lényege az lenne, hogy a Hszt. e szabályozása kerüljön összhangba a büntető törvénykönyvvel is. Utalok arra, hiszen itt ülnek jogászok bőven e bizottságban, hogy a büntető törvénykönyv saját rendszerében a bűnösség bírói megállapításához nem kapcsolódik feltétlenül a szolgálati viszony megszüntetése. A katonai mellékbüntetések szabályozása többek között azt tartalmazza, hogy a bíróság dönthet arról, hogy a szolgálati viszony megszüntetése helyett például a rendfokozatban visszavetést tartja alkalmasnak a kiszabott főbüntetés mellett az adott bűncselekmény megtorlására.
A módosító javaslat 2. pontja átmeneti rendelkezés beiktatásával biztosítaná a kedvezőbbé váló szabályok alkalmazását a folyamatban lévő ügyben.
A 3. pont a Hszt. egyes rendelkezéseit érintő kisebb módosításokat tartalmazza, szintén a gyakorlati végrehajtás elősegítése érdekében, többek között a most bevezetett igazgatási szolgáltatási díjak...
ELNÖK: Államtitkár úr, köszönjük szépen. Támogatja a kormány a javaslatokat?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.
Aki a négy pontból, illetőleg a másik javaslatunkban lévő három pontból álló, összesen hétpontos módosítójavaslat-sort támogatja, kérem, jelezze. (Dr. Répássy Róbert szót kér.) Kérdeztem. (Dr. Répássy Róbert: Elnézést...) Akkor nem zárom le a vitát, mert alelnök úr szólni kíván. Parancsoljon!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak azt vetném föl, hogy a szabályozás miért nem úgy alakul, hogy differenciáljunk az elítélések között, és például ha valakit bűntett miatt ítélnek el, ami eleve szándékos és súlyosabb bűncselekmény, akkor legyenek olyan jogkövetkezményei, ami itt a hatályos szabályba is bekerült. Nem tudom, megfelel-e ennek a módosító indítvány. Úgy látom, hogy részben megfelel. A 40. § (1) bekezdés d) pontra vonatkozó részt nézem, és ott az szerepel, hogy "akivel szemben a bíróság szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával elkövetett bűntett miatt jogerősen büntetést szabott ki", most kérdés, hogy elegendő-e ez a szövegmódosítás, vagy még tovább kellene pontosítani. Már amennyiben egyetértenek vele, hogy ha valaki bűntettet követ el, és emiatt elítélik, akkor azért mégiscsak a súlyosabb jogkövetkezményekkel számolnia kell. (Közbeszólásra:) Ha ez az, akkor rendben van. Nekem itt az nem tetszik, hogy egyrészt van egy kivétel, másrészt pedig nem értem, miért van ez a "2009. december 31-ét követően". Ez a garancia, hogy ne legyen visszamenőleges hatálya is? Mert azért nem mindegy... (Jelzésre:) Jó, akkor tehát ez megoldja a hatálybalépés problémáját. Mindenesetre a d) pontot szerettem volna értelmezni, hogy ez mit jelent.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bárándy Gergely?
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, amit egyébként államtitkár úr elmondott már, hogy a hatályos Btk. rendszere lehetővé teszi azt, hogy az ilyen bűncselekmények esetén a bíróság úgy rendelkezzen. Én tehát fölöslegesnek tartom, ha úgy tetszik, duplikálni ezt a lehetőséget vagy ezt a kötelezettséget. Azt gondolom, az eljáró bíróra rá lehet azt bízni, hogy él-e ezzel a törvény által már ma is biztosított lehetőséggel, vagy nem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elhangzott egy kérdés, államtitkár úr válaszát kérem.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ha a 40. §-ra gondol az alelnök úr - és gondolom, erre gondolt (Dr. Répássy Róbert: Igen.) -, itt a katonai bűncselekmények körére szűkítettünk, a katonai bűntett szót használjuk a szolgálati viszony keretében elkövetettekkel kapcsolatban. Tehát különbséget kell tennünk a szolgálati viszonnyal összefüggő és nem összefüggő cselekmények között, és ezt próbáltuk követni az egész szabályozásban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazhatunk? (Nincs ellenvetés.) Aki támogatja az 1-7. pontokban lévő javaslatok benyújtását bizottsági módosító indítványként, kérem, jelezze. (Szavazás.) 15 igen. Ki nem? (Szavazás.) 11 ellenében benyújtjuk.
Tájékoztatásul mondom, hogy az érintett szakszervezetek egyetértettek a javaslattal.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Következik a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványainak megvitatása. Van egy kiegészítő ajánlásunk és egy bizottsági módosító indítvány benyújtásáról szóló előterjesztés. A kiegészítő ajánlás harminc pontból áll, vannak persze összefüggések.
Arra kérem képviselőtársaimat, hogy aki szólni kíván az egyes pontoknál, külön jelezze, mert nem fogom elmondani minden alkalommal, hogy megnyitom a vitát, kérdezem, ki kér szót, hanem legyenek szívesek jelentkezni, ha valakinek kérdése vagy észrevétele van.
Az 1. pontról kérdezem a kormány álláspontját; Frankné Kovács Szilvia indítványa.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Asszony! Támogatjuk az 1. pontot.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
2. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel, ez többség, elfogadtuk.
3. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Ezt is támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
4. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
5. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
6. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
7. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
8. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
9. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt is támogatjuk.
ELNÖK: Ez összefügg a 17., 18., 19., 20. pontokkal, tehát ötöt fogadunk most el, ha támogatjuk. Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
10. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
11. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
12. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
13. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
14. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ezt nem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, egyharmadot sem, elvetettük.
15. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
16. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
A 21. pont következik.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, egyharmadot sem, elvetettük.
22. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt sem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, egyharmadot sem, elvetettük.
23. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
24. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, egyharmadot sem, elvetettük.
25. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, egyharmadot sem, elvetettük.
26. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, egyharmadot sem, elvetettük.
27. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag támogattuk.
28. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, egyharmadot sem, elvetettük.
29. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
30. pont?
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezt sem támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, egyharmadot sem, elvetettük.
Most következnek a bizottsági módosító javaslatok, 1-től 9. pontig terjedően. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Támogatjuk, és részben ez volt az oka annak, hogy néhány módosító javaslatot a kiegészítő ajánlásban nem támogattunk. Ennek a pontosított változatai szerepelnek a bizottsági módosító indítvány tervezetében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e az 1-9. pontokkal kapcsolatosan észrevétel? (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Aki egyetért azzal, hogy a bizottság ezt módosítójavaslat-sorként nyújtsa be, kérem, jelezze. (Szavazás.) 16 igennel elfogadtuk.
Ezzel befejeztük a napirendi pont tárgyalását. Köszönöm szépen.
Következik a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. A kormány képviselőjét üdvözlöm. Van hozzá egy ajánlásunk, amely egymással összefüggő három pontból áll. Kérdezem az előterjesztőjét, elsősorban Répássy alelnök urat, de a bizottságot is, hogy tárgyalhatjuk-e egyben a három javaslatot.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Kifogást nem látok. Kérdezem, az ajánlással kapcsolatosan képviselő úr kíván-e kiegészítést fűzni.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Nem.
ELNÖK: Nem. A kormány álláspontja?
DR. BERTA ZSOLT (Önkormányzati Minisztérium): Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Berta Zsolt vagyok, az Önkormányzati Minisztérium választási főosztályának helyettes vezetője.
Tárcaálláspontot tudok mondani: elfogadható a módosító javaslat a tárca részéről. Annyi megjegyzést szeretnék tenni a törvényjavaslat egészével kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat jelenleg nem rendezi a hatálybalépés és a folyamatban lévő választási eljárás közötti viszonyt. Tehát a törvény elfogadásáig ezt rendezni szükséges.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt elfelejtettem mondani, hogy az előterjesztő nincs jelen, ezért őt nem tudom megkérdezni, hogy neki mi a véleménye; bár, ha jól hallottuk, a kormány támogatja a javaslatsort.
Van-e megszólalási igény? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs. Szavazás következik. Ki támogatja az 1-3. pontban szereplő indítványokat? (Szavazás.) 10 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 15 ellenében a javaslatokat nem támogatjuk.
A napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Következik a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletére vonatkozó jogalkotási folyamatról szóló országgyűlési határozati javaslat módosító javaslatainak megvitatása. Üdvözlöm Németh Erikát a Miniszterelnöki Hivatal képviseletében. Az előterjesztők közül nem látok jelenlévőt, de ez nem akadálya a tárgyalásnak.
Az ajánlás nyolc pontból áll; tehát csak a kormány álláspontját tudakolhatom meg.
Kérdezem a kormányt az 1. pontról.
NÉMETH ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja a javaslatot. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
2. pont?
NÉMETH ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ezt is támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
3. pont?
NÉMETH ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Nem kapott szavazatot, egyharmadot sem, elvetettük.
4. pont?
NÉMETH ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ezt nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
5. pont?
NÉMETH ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) 10 igen mellett elvetettük, de egyharmadot kapott.
6. pont?
NÉMETH ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) 2 igen; egyharmadot sem kapott, elvetettük.
7. pont?
NÉMETH ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Végül a 8. pontról kérdezem a kormányt.
NÉMETH ERIKA (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja a kormány. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igennel elfogadtuk.
Ezzel a napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen.
Utolsó napirendi pontként következik a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat benyújtásáról szóló döntés. Képviselőtársaim előtt ott van az Állami Számvevőszék megkeresése; remélem, sikerült jól áttanulmányozni, elég régóta húzódik az ezzel kapcsolatos döntés. Az átirat mellett találnak képviselőtársaim egy törvényjavaslatot is.
Az a javaslatom, hogy ezt az indítványt nyújtsuk be a tisztelt Háznak, és legyen erről döntés. Kérdezem, ezzel kapcsolatban a kormánynak mi az álláspontja. Tessék parancsolni!
A kormány álláspontjának ismertetése (Dr. Sepsi Tibor, MeH)
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Sepsi Tibor vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője.
Azt hiszem, a jelenlévők többsége számára az ügy ismert, a hatáskör-telepítés is ismert. A kormány álláspontja ebből a szempontból a törvénymódosítás bő két évvel ezelőtti elfogadása kapcsán egyértelmű volt: mi nem ragaszkodtunk az ÁSZ-hoz való feladattelepítéshez, azonban négypárti konszenzus alakult ki ennek kapcsán a tekintetben, hogy az ÁSZ és csak az ÁSZ legyen az eljáró hatóság ezen nyilatkozatok tekintetében. A kormány azért nem kezdeményezte, bár ismeri az ÁSZ erre vonatkozó szakmai álláspontját, ezt a törvénymódosítást, merthogy nem látott okot arra, hogy ő maga kezdeményezze ennek a korábbi konszenzusnak a felülvizsgálatát.
Ha ugyanígy négypárti konszenzus alakul ki ezen szöveg kapcsán, mint ahogy a korábbi módosítás kapcsán megtörtént, akkor a kormány el tudja fogadni a módosítást. Egyébként az ÁSZ álláspontját koherensnek és az általa kidolgozott szövegjavaslatot szakmailag megfelelőnek tartja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki kér szót. Répássy alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Előterjesztők! Az Állami Számvevőszék elnöki jogkörben eljáró főtitkárának leveléből idéznék néhány részt, mert azt hiszem, alapvetően megváltoztatja a jogi helyzet megítélésére vonatkozó álláspontunkat. Az Állami Számvevőszék elnöki jogkörben eljáró főtitkára szerint egyébként az ÁSZ ilyen minőségben történő eljárása a szabályozás hiányossága miatt és alkotmányossági szempontból is aggályos - mondja. Tehát maga az eljárás is alkotmányosan aggályos, és természetesen szabályozási hiányosságok vannak. Leírja a főtitkár, hogy az alkotmányellenesség gyanúja azért merül fel, mert az Alkotmánybíróság több határozatában is kimondta: az ÁSZ bár nyilvánvalóan állami szerv, nem jár el állami hatóságként, nem hoz a vizsgált szervre határozatot vagy más elnevezésű, de határozatnak tekintendő döntést. És folytatja: az ÁSZ eljárásával kapcsolatban jogorvoslatnak sincs helye, így a jogorvoslathoz való jog is sérülne. Elég súlyos alkotmányos érvek ezek.
Úgyhogy én nem javaslom, hogy benyújtsuk ezt a törvényjavaslatot. Egy dolgot lehetne tenni: egy olyan törvényjavaslatot kellene akkor benyújtani, hogy iktassuk ki a 2006. évi LVII. törvényből ezt a szakaszt, amely alkotmányosan aggályos. Nem tudom, erre most fel vagyunk-e készülve, de ha alkotmányossági aggályok merülnek fel, és úgy gondolom, elég súlyos alkotmányossági aggályok merültek fel; valószínűleg olyannyira súlyosak ezek az alkotmányossági aggályok, hogy ez az oka annak, hogy az ÁSZ az elmúlt két évben semmiféle ilyen vagyonosodásvizsgálatot nem végzett. Nem tudok arról, hogy volt kormánytagok esetében ez megtörtént volna, pedig időközben volt egy kormányváltás is, és volt kormánytagok vagyonosodását nem vizsgálta az ÁSZ mégsem. Tehát ebből az következik, hogy nem hajtotta végre az Állami Számvevőszék egyébként ezt a vagyonosodásvizsgálatot; nyilván az alkotmányossági aggályok és a szabályozási hiányosságok miatt van ez így. Én azt sok szempontból is alkotmányosan aggályosnak, jogbizonytalanságot okozónak tartanám, habár 2008 óta létezik ez a szabály, de csak most, 2010-ben alkalmaznák először egy új törvénymódosítás kapcsán.
Én tehát inkább azt vetem föl, de valószínűleg csak elvi a fölvetésem, hogy ahelyett, hogy részletes szabályokat alkotnánk erre a törvényhelyre, vagy ennek a törvényi megoldásnak a részletes szabályozását adnánk, ehelyett inkább helyezzük hatályon kívül ezt a rendelkezést.
Természetesen mindennek megvan a maga következménye. Nem valószínű, hogy ez a törvény már a következő két-három hétben elfogadásra kerülne, de nyilván az a törvényi rendelkezés, amely most van, az olyan elégtelen, hogy azt nem fogja tudni végrehajtani az Állami Számvevőszék. Ebből az következik, hogy azzal előbb-utóbb valamit kell csinálni, ha ez a jogállási törvény úgyis módosításra kerülne, egy új kormány felülvizsgálja a kormány tagjainak jogállására vonatkozó rendelkezéseket. Csak hogy egy példát mondjak, mert ez már eléggé ismert, hogy mondjuk, a közigazgatási államtitkárokra vonatkozó szabályokat vissza akarjuk állítani. Ezért tehát nem hiszem, hogy ez a törvény így, egy alkotmányellenes rendelkezést tartalmazva, változatlanul maradhatna. Pusztán az a kérdés, hogy most hozzányúlunk-e ehhez a szabályhoz, vagy majd egy későbbi időszakban kerül erre sor.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, ki kér még szót. Ha szólni kíván az Állami Számvevőszék képviseletében Somogyvári úr, persze szívesen adok szót. Parancsoljon!
DR. SOMOGYVÁRI ISTVÁN (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Somogyvári István vagyok, az Állami Számvevőszék főtitkárhelyettese.
A mi álláspontunk, azt hiszem, elég egyértelmű, és ezt az álláspontot az Országgyűlés egyszer már elfogadta. Az Országgyűlés hozott egy határozatot 2008 tavaszán az Állami Számvevőszék 2007. évi beszámolójának kapcsán, amelyben felkérte a kormányt, hogy ennek a törvénynek a felülvizsgálatát végezze el, és szükség szerint nyújtson be módosítási javaslatot. Ennek az aktusnak a meghozatalakor az Országgyűlés mint testület akceptálta már azokat az aggályokat, amelyeket az Állami Számvevőszék jelzett. Azóta többször nekifutottunk annak, hogy ez a szabályozás megtörténjen, de a mai napig nem történt meg.
Álláspontunk szerint két helyes irány lehet. Vagy működőképessé és alkotmányossá próbáljuk tenni ezt a szabályt, és legjobb tudásunk szerint erre tettünk egy javaslatot; vagy amit Répássy alelnök úr mondott: hatályon kívül lehet és kellene helyezni akkor a 12/A. §-át a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és államtitkárok jogállásáról szóló törvénynek, mert ez az egy szakasz az, amelyik tulajdonképpen ezt az eljárást szabályozva beiktatta, és az alkalmazási problémákat jelenti.
Az az Állami Számvevőszék számára folyamatos lelkiismereti problémát okoz, hogy tényleg nem tudtuk végrehajtani a hatályban levő törvényt. Számunkra az lenne megnyugtató, ha minél előbb megtörténne az a korrekció, amely ezt a lelkiismereti terhet levenné a vállunkról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kér-e még valaki szót? Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Csak egy kérdést akarok föltenni. Önök jobban ismerik a szabályozás részleteit: önmagában a 12/A. § hatályon kívül helyezése minden problémát megold, vagy vannak-e esetleg összefüggő jogszabályok, amelyekben még át kellene vezetni ezt a módosítást? Mert ha pusztán egyetlen szakasz hatályon kívül helyezéséről van szó, akkor én teszek egy szövegszerű javaslatot, mely szerint egy olyan törvényt fogadjunk el, ahelyett, amelyet elnök asszony az ÁSZ átirata alapján előterjesztett, hogy a 2006. évi LVII. törvény 12/A. §-a a törvény kihirdetésével hatályát veszti. Nem nagyon jó így élőszóban szövegezni, de szerintem ez egy nagyon egyszerű módosítás. Kérdés, hogy van-e más olyan joganyag, más szabályozás, amelyet érint ez a 12/A. §.
ELNÖK: Köszönöm. Frankné Kovács Szilvia!
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tekintettel alelnök úr javaslatára, én azt gondolom, ez azért ennél alaposabb megfontolást igényel. Vagy térjünk vissza esetleg hétfőn a bizottsági ülésen erre a témára, vagy más megoldást kellene keresni. De azt gondolom, ebben a kérdéskörben, tekintve ennek a fontosságát, ne intézzük ezt el ennyivel, és nézzük meg ennek a hátterét és a következményeit.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát ha jól értem, képviselő asszony azt javasolja, hogy tekintettel a most felmerült alternatív lehetőségre, a hétfői ülésen döntsünk ennek a benyújtásáról, és akkor addig mindenki gondolkodik. Van-e ez ellen kifogás, hogy tegyük ezt át hétfőre? (Nincs ellenvetés.) Úgy látom, nincs, akkor ez fog történni, és majd akkor döntünk a benyújtásról, illetőleg egy más szövegnek a benyújtásáról. Erről most külön formális szavazást nem kérek.
Ezzel a napirendi pontok végére értünk.
Van egy bejelentésem, mielőtt berekesztem az ülést. A jövő héten kedden látogatást tesz a magyar parlamentben a szerb, illetőleg a moldáv parlamenti delegáció. A szerbek 11-től 11.45-ig terjedő időben találkoznak az alkotmányügyi bizottsággal, utána közös ebéden veszünk részt az Európai ügyek bizottságával együttesen. Azt követően, ugyanaznap délután negyed 3 és fél 4 között pedig a moldáv delegációt fogadja a bizottságunk. Arra kérem képviselőtársaimat, hogy aki teheti, vegyen részt ezen, mert elég kínos, amikor az egyik sor tele van, a másik sorban pedig a munkatársaimmal mi ülünk csak. Külön köszönöm Kontrát és Balsai képviselő uraknak, hogy mindig ők szoktak kisegíteni ebben. Úgyhogy minél többen jöjjünk, ha szabad ezt kérnem. Köszönöm szépen.
Az ülést berekesztem. A viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 8 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea