AIÜB-3/2010.
(AIÜB-164/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának
2010. február 15-én, hétfőn, 20.20 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11705. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11705. szám)
(Mesterházy Attila (MSZP) képviselő önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Dr. Csiha Judit (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Balogh László (MSZP)
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Dr. Hajdu Attila (MSZP)
Dr. Ipkovich György (MSZP)
Dr. Simon Gábor (MSZP)
Dr. Szabó Éva (MSZP)
Dr. Szép Béla (MSZP)
Tóth András (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Dr. Navracsics Tibor (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Faragó Péter (MSZP) dr. Csákabonyi Balázsnak (MSZP)
Dr. Szili Katalin (MSZP) dr. Csiha Juditnak (MSZP)
Dr. Balsai István (Fidesz) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz) dr. Szakács Imrének (Fidesz)
Dr. Avarkeszi Dezső államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 20 óra 20 perc)
DR. CSIHA JUDIT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelettel köszöntöm a mai második ülésünk alkalmával a bizottság tagjait és vendégeinket.
Megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk. Az eddigi helyettesítési rend: Répássy Róbert Balsai Istvánt, Csákabonyi Balázs Faragó Pétert, Szili Katalint pedig én helyettesítem, Szakács Imre Vitányi Istvánt helyettesíti.
Javaslatot teszek a napirendre: a büntető törvénykönyv módosításáról szóló 11705. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása a napirend, Mesterházy Attila képviselőtársunk, frakcióvezető úr előterjesztésében, akit most nem látok itt, de ez nem akadálya a napirend megtárgyalásának. Van-e ezzel kapcsolatosan valakinek észrevétele? (Nincs ilyen jelzés.) Úgy látom, nincs.
Aki a napirendet elfogadja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy ezt egyhangúlag fogadtuk el.
Tárgyaljuk tehát a Btk.-módosítás módosító javaslatait. Ennek alkalmából üdvözlöm szeretettel Avarkeszi Dezső államtitkár urat, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében.
Két pontból áll az ajánlás, mindkét indítványt Répássy Róbert képviselőtársunk, alelnök úr nyújtotta be.
Az 1. pontról kérdezem a tárca álláspontját.
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Alelnök úr!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Szívesen megkérdezném, miért nem támogatja a tárca, ugyanis az igazságügy-miniszter előterjesztésében került elénk az elmúlt évben egy olyan törvényjavaslat, amelyben ugyan nem ebben a megfogalmazásban, de az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tagadásának a tiltása lett volna az alkotmánymódosítás tárgya. Tehát maga az igazságügyi tárca is így gondolta még fél évvel ezelőtt. Igaz, egyébként Mesterházy Attila is, amikor bejelentette ezt a törvénymódosítást, azt jelentette be, hogy a kommunista rendszerek által elkövetett bűnöknek a tagadása is majd tárgya lesz az ő javaslatának - a szövegbe már nem ez került. Kíváncsi vagyok tehát, miért változott meg az álláspontjuk. Elsősorban most a tárcát tudom megkérdezni, Mesterházy Attilától nem tudom megkérdezni.
S ma már ugyan lefolytattuk a parlamentben ezt a vitát, legalábbis egy részét lefolytattuk, de szeretném még idézni önöknek az Alkotmánybíróság egy határozatát, amelyben azt mondja az Alkotmánybíróság, hogy "nincs sem szükség és ... jogi lehetőség sem arra, az egyébként is kivihetetlen és az emberi méltósággal ellentétes összevetésre, hogy például a náci haláltáborban elszenvedett halálért más kárpótlás járhatna, mint a szovjet lágerben, vagy az ÁVH pincéjében megölt ember életéért". Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint kifejezetten az emberi méltósággal ellentétes az, ha az önkényuralmi rendszereknek ezeket az áldozatait megkülönböztetnénk azzal, hogy az egyik tekintetében büntetőjogilag védett, másik tekintetében pedig büntetőjogilag nem szankcionált magatartásról van szó.
Kérem tehát, hogy támogassák a módosító indítványomat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még ezzel kapcsolatos észrevétel? (Nincs.) Miután megszólíttatott a kormány, Avarkeszi államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon!
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Több okból nem támogatjuk ezt a módosító indítványt. Az egyik: bár Répássy alelnök úr is az áldozatok méltóságáról beszél, ugyanakkor az ő módosító indítványa el kívánja hagyni az áldozatok méltóságára való utalást a törvényjavaslat szövegéből, és ettől elkülönítve, kizárólag a különböző cselekményekről beszél.
A másik, amiért nem támogatjuk ezt a módosító javaslatot, az az, hogy azzal, hogy a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek által elkövetett népirtás mellett még egy meglehetősen parttalan fogalmazással él, miszerint "más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja", az sem világos, hogy itt a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek által elkövetett más cselekményekről van-e szó, a nyelvtani értelmezésből ez nem derül ki, sőt inkább úgy lehetne értelmezni, hogy sok minden más, akár - ahogy ezt a bizottság múltkori ülésén Wiener képviselő úr mondta - bizonyos demokráciák által elkövetett népirtás, vagy mondjuk, a szent inkvizíció cselekedetei is szóba kerülnének. (Dr. Szakács Imre közbeszólására:) Igen, egyébként teljesen igaza van Szakács képviselő úrnak.
Végül a harmadik érv, hogy annak igenis van jelentősége, hogy pont a holokauszttagadást kívánná tiltani a törvényjavaslat, mert ez az, ami sűrűn, rendszeresen előfordul, a holokauszt tagadása, főleg az utóbbi években. Az viszont abszolút nem jellemző, hogy más, különböző rendszerek által elkövetett bűncselekményeket tagadnának.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én csak Avarkeszi államtitkár úr második érvéhez szeretnék hozzászólni, hogy egyébként ez a szöveg szó szerint megegyezik az önök által benyújtott alkotmánymódosítással. Önök is azt írták a javaslatukban, hogy "az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények". Tehát pontosan ebből az önök által fél évvel ezelőtt benyújtott alkotmánymódosításból vettem át ezt a szöveget, csak az önkényuralmi rendszert nevesítettük nemzetiszocialista és kommunista rendszerként, tekintettel arra, hogy világos legyen az, mely rendszerek, mely totalitárius önkényuralmi rendszerek által elkövetett bűnökről van szó. Mert az "önkényuralmi rendszerek" kifejezés parttalan értelmezést tett volna lehetővé.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Bárándy Gergely!
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Valóban, az ilyen irányú módosító javaslatoknál az alkotmányosság problémája - hogy is fogalmazzak... - valós felvetés. De hadd emeljem ki azt, hogy a miáltalunk korábban beterjesztett javaslat alkotmánymódosító javaslat volt. Ez a most előttünk fekvő javaslat egy büntető törvénykönyv módosítását célzó javaslat.
Azt gondolom, abban az esetben, ha az eredeti javaslat szövege szerint megkívánjuk a büntető törvénykönyvben azt, hogy a holokauszt áldozatainak méltóságát meg kell hogy sértse az adott kijelentés, tehát másként fogalmazva: eredmény-bűncselekménnyé, egy materiális tényállássá tesszük a büntető törvénykönyvi paragrafust, akkor jóval nagyobb esély mutatkozik arra, hogy az Alkotmánybíróság egyébként azon az úton halad tovább, amelyet néhány alkotmánybíró már megkezdett, nevezetesen is, hogy az értéktartalma alapján is lehet korlátozni vagy az értéktartalmára tekintettel lehet korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát. Ha a büntető törvénykönyvből kivesszük az eredményt mint tényállási elemet, abban az esetben sokkal kisebb esély fog mutatkozni arra, hogy az Alkotmánybíróság pozitív döntést hoz egy esetleges előterjesztés után. A módosító javaslat egyébként ezt tenné, tehát sokkal szélesebb körben - és itt most nem a tartalmi vonatkozásokra célzok, tehát hogy csak a holokauszt vagy pedig az egyéb, emberiség elleni cselekményeknél is lehetővé válna, hanem kifejezetten a formális tulajdonságaira a javaslatnak -, sokkal tágabb körben kívánja korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát. Ami egyébként indokolt lehet, csak az én megítélésem szerint akkor támogatni kellett volna az alkotmánymódosító javaslatot, amivel valóban egy tiszta helyzetet tudunk teremteni.
Másrészt - és itt egy mondat a tartalmáról - nem gondolom, hogy van vita azon, hogy a holokauszt egy egyedi, máshoz nem hasonlítható jelenség volt; egy embercsoportnak vagy embercsoportoknak a szisztematikus kiirtása, és ezt a célt is tűzte ki. Ehhez képest az összes többi, bár nem kívánom bagatellizálni azoknak a jelentőségét, más megítélés alá kell hogy essen. Úgy hiszem, még ha alkotmánymódosító javaslatban gondolkodnánk ebben a témakörben, akkor is az annak nyomán megalkotandó büntető törvénykönyvi tényállásnak legalábbis elkülönítetten kellene szabályozni a holokauszttagadást és minden mást, illetve a holokausztot és minden más ilyen jellegű cselekményt, akár mondjuk, egy minősített eset formájában. Ezt a differenciálást, ezt a distinkciót nem teszi meg ez a javaslat. És én azért gondolom azt, hogy nem feltétlenül kellene támogatni. A magam részéről nem fogom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még hozzászólás? (Nincs.) Úgy látom, nincs.
Szavazás következik. Aki tehát az 1. pontban Répássy alelnök úr javaslatát támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 15 ellenében a javaslatot elvetettük, de egyharmadot kapott.
Következik a 2. pont, itt is a kormány képviselőjét tudom kérdezni. Államtitkár úr?
DR. AVARKESZI DEZSŐ államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Répássy alelnök úr?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Ezzel a módosító indítvánnyal, mely szerint ennek a törvénynek a hatálybalépéséről egy külön törvény rendelkezik, próbáltam azt orvosolni, hogy ebben a formájában alkotmányellenes a javaslat. Tehát nyilván egy alkotmánymódosítással egyidejűleg vagy esetleg azt követően lehetne hatályba léptetni ezt a Btk.-beli tényállást. Hozzáteszem, ez nem tökéletes megoldás, ettől még lehet, hogy az Alkotmánybíróság azt mondaná, hogy ez alkotmányellenes, annak ellenére, hogy ez egy lex imperfectaként nem lépne hatályba, de az Alkotmánybíróság azt vizsgálja nyilván, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvények az alkotmánnyal összhangban vannak-e, és így előzetes normakontroll keretében természetesen megállapíthatná, hogy nem alkotmányos ez a szabály. Utólagos normakontroll viszont csak hatályos törvényekről kérhető, hatályba lépett törvényekről... (Jelzésre:) Ha nem így van, akkor meg még inkább nem tökéletesen oldja meg azt a problémát, hogy alkotmányellenes a javaslat. De kérem, fontolják meg; ez egy kísérlet arra, hogy legalább alkotmányellenes jogszabályt ne fogadjon el a tisztelt Ház többsége, amire egy hét múlva nyilván sor fog kerülni. Nincs kétségem, hogy önök el fognak fogadni egy Btk.-módosítást, amelyet a köztársasági elnök nyilván el fog küldeni előzetes normakontrollra, és önök nyilván majd a köztársasági elnököt is le fogják gyalázni, úgy, ahogyan a javaslatot el nem fogadó képviselőket fogják legyalázni.
ELNÖK: Van-e még észrevétel? (Nincs.) Nincs, akkor szavazás következik. Aki a 2. pontban írt módosító javaslatot támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatta? (Szavazás.) 15 ellenében a javaslatot elvetettük, de egyharmadot kapott.
Ezzel a napirendi pont tárgyalása és a bizottság ülése befejeződött. Legközelebb szerdán 10 órakor találkozunk a bizottság ülésén.
Köszönöm szépen. Jó éjszakát kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 20 óra 35 perc)
|
Dr. Csiha Judit |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea