EB-2/2006.
(EB-2/2006-2010.)
az Országgyűlés egészségügyi bizottságának
2006. június 19-én, hétfőn, 11 órakor
a Képviselői Irodaház V/567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/231. számú törvényjavaslat
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium) válaszai a kérdésekre
Szikszainé Bérces Anna (Pénzügyminisztérium) kiegészítései
Dr. Kiss József (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) válaszai
Szikszainé Bérces Anna (Pénzügyminisztérium) válaszai
Szikszainé Bérces Anna (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
Dr. Barabás Zoltán (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
Dr. Barabás Zoltán (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) válaszai az elhangzottakra
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Mikola István (Fidesz), alelnök
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Keller László (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Nyul István (MSZP) dr. Czinege Imrének (MSZP)
(megérkezéséig:) Béki Gabriella (SZDSZ) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Szikszainé dr. Bérces Anna (Pénzügyminisztérium)
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium)
Dr. Barabás Zoltán (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Peresztegi Gergely (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Kiss József (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 10 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Kisebb technikai nehézségeink vannak az ülés rögzítését illetően, mert ami még nem fordult elő, nem emlékszem rá, hogy valaha előfordult volna, hogy nem tudjuk gyorsírással rögzíteni az ülést, mert közlekedési dugóba kerültek a gyorsírók. Elnézést kérek a bizottság tagjaitól, 12 év óta nem emlékszem, hogy erre példa lett volna, kérem, hogy fogadjuk ezt megértéssel.
Napirend előtt röviden csak annyit szeretnék mondani, hogy megismétlem azt a kérésemet a tisztelt képviselőtársaimhoz, a bizottsági tagokhoz, hogy ősszel fogunk tudni majd a bizottság ügyrendjéről, munkatervéről érdemben beszélni, nem gondolom, hogy ez a rendkívüli ülés tárgya kell hogy legyen. Azt javaslom, hogy a frakciók ezzel kapcsolatban juttassák el javaslataikat, hogy össze tudjuk állítani, a hozzáférhető, kiosztott, elektronikusan elküldött ügyrendhez, ha van ilyen javaslat, akkor tegyék meg.
Ugyancsak jelezném napirend előtt, hogy a most tárgyalandó pénzügyi tárgyú törvényekkel kapcsolatban a módosító indítványok benyújtásának határideje - mint ismeretes - szerda 10 óra. Ezért nem lesz arra módunk és lehetőségünk, hogy szerdán bizottsági ülést tartsunk, mert a Ház apparátusa ezeket az indítványokat csak csütörtök reggelre tudja prezentálni. Ezért csütörtökön 10 órakor kell bizottsági ülést tartani.
Igyekszem a frakciókkal egy megbeszélést tartani, de egyelőre úgy tűnik számomra, hogy a csütörtök 10 óra az, amikor ezt meg tudjuk tenni. Tulajdonképpen ez egy rövid bizottsági ülés kellene hogy legyen, de különböző okok miatt ez már hétfőre nem halasztható. Ezért kérem a tisztelt bizottsági tagokat, hogy legyenek kedvesek a frakciók így tervezni az időbeosztást.
Napirend előtt még szeretném elmondani, hogy a bizottság kapott egy meghívást. Szerdán 10 órakor, bár megy a plenáris ülés, az Országház Vadász termében a Kézenfogva Alapítvány egy országos közvélemény-formáló kampányt indítana, ennek az első állomása a Parlament. Szeretettel látják az egészségügyi bizottság tagjait is, mindenki tudja, hogy ez az értelmi és halmozottan fogyatékos embereket segítő alapítvány. Tehát ezt a meghívást továbbítom mindenki számára, szerdán 10 órakor az Országház Vadász-termében.
Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy napirend előtt van-e valakinek bejelentése, kérése. Mikola István alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Egy javaslattal szeretnék élni. Az utóbbi évtizedek legnagyobb járványa zajlik Miskolcon, közel 3 ezer beteg van. Nyilvánvaló, hogy a fertőzöttek száma ennek a többszöröse. Az eddigi vizsgálatok alapján majdnem bizonyosra vehető, hogy a Hernád áradása következtében nagyon sok vírus és bakteriális kórokozó került az ivóvíz-rendszerbe, az ivóvíz-hálózatba és ez nagyon nagy tömegű, bélfertőzés-jellegű, enterális betegséget okozott.
Tekintettel arra, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb járványáról van szó, ami a magyar Európa-szerte híres járványbiztonságot is sérti, javaslom azt, hogy az országos tisztifőorvos urat kérjük meg, hogy itt a bizottság előtt mondja el, hogy mi történt Miskolcon, mert úgy gondolom, hogy ez egy olyan súlyú esemény, ahol a parlamenti bizottságnak tájékozódnia kellene. Biztos vagyok benne, hogy az országos tisztifőorvos elfogadja ezt a meghívást, és amennyiben a parlament és a bizottság segíteni tud ennek a járványfolyamatnak a megoldásában, akkor tegyük ezt, mert a szakmai tapasztalat az, hogy a járványokat még több hullámban követhetik különböző megbetegedések, hordozás alakulhat ki, és komoly következménye lehet ennek a folyamatnak. Nemcsak az egészségügyi része az érdekes, hanem a költségvetési, anyagi része is ennek a dolognak, ezen kívül kapcsolódik a gátépítés, víznyerő kutak és egyéb műszaki jellegű megoldásokhoz, megoldási kényszerekhez is. Nem akarok hosszú lenni, tisztelettel kérem a bizottságot, hogy értsen egyet abban, hogy foglalkozzunk ezzel a nagy járvánnyal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e ehhez észrevétel? Schvarcz Tibor képviselő úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Mindenképpen támogatjuk ezt az előterjesztést, ugyanis jobb tisztán látni ebben a kérdésben és ennek vannak tanulságai és konzekvenciái is. Úgy gondolom, hogy a bizottság előtt korábban is volt ilyen napirend, amikor a madárinfluenzáról tárgyaltunk vagy más hasonló dolgokról, az agyhártyagyulladásról a honvédségnél, tehát természetesen támogatjuk a javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor az a javaslatom, hogy a bizottság fogadja el ezt a javaslatot azzal, hogy kérem, hogy hatalmazzák fel a bizottság elnökét, hogy keresse meg az egészségügyi minisztert és az országos tisztifőorvost, és tekintettel az ügy fontosságára, próbáljuk azt megoldani, hogy a jövő heti soros ülésen, nyilván egyéb más napirendek mellett ezt a tájékoztatót hallgassuk meg, és lehetőség szerint írásos előterjesztés is készüljön úgy, hogy az legkésőbb a bizottsági ülés előtt 24 órával a bizottság tagjai számára rendelkezésre álljon. Tehát a jövő hétre próbáljuk ezt megszervezni.
Kérdezem, hogy e szerint elfogadható-e a javaslat. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Egyhangúnak látom. Köszönöm szépen.
Még annyit szeretnék mondani napirend előtt, hogy a csütörtöki bizottsági ülésen - most plenáris ülés lesz, nem húzom az időt - napirend előtt vagy egyebekben néhány dologról szeretnék tájékoztatást adni, tehát a módosító javaslatok mellett erre is sor kerülne.
Tisztelt Bizottság! Ha nincs más, akkor javaslatot teszek a napirendre, amit előzetesen írásban képviselőtársaim megkaptak. Tehát két, a kormány által benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát kellene megállapítanunk, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatról és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy elfogadják-e a napirendi ajánlást. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Látható többség. A bizottság a napirendi ajánlást elfogadta.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/231. számú törvényjavaslat
Soron következik az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, mely T/231. számon hozzáférhető az elektronikus rendszerben. Emlékeztetném képviselőtársaimat, hogy a Pénzügyminisztérium egy tájékoztatót is az Országgyűlés rendelkezésére bocsátott, tehát ez is hozzáférhető. Az előterjesztő az első napirendnél a Pénzügyminisztérium. Köszöntöm a szaktárca képviselőit, és a törvénycsomagból arra kérem, hogy az általános bevezetőben nyilván az egészségügyi vonatkozású összefüggéseket emeljük ki. Nem szeretnék senkit sem korlátozni, de nyilvánvalóan a társadalombiztosítási járulék kérdése, az önkéntes pénztárakkal kapcsolatos szabályok módosítása az elsősorban, amely az egészségügyi bizottság feladat- és hatáskörét érinti, de természetesen képviselőtársaim egyéb kérdéseket is nyilván feltehetnek.
Akkor ha jól látom, de segítsen, mert sok név van megadva, ha bemutatkozással kezdené, és akkor megadnám a szót a Pénzügyminisztérium képviselőjének.
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Pölöskei Pálné vagyok, főosztályvezető-helyettes.
ELNÖK: Tessék parancsolni, öné a szó!
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Sajnos, az előző bizottsági ülés még nem fejeződött be, úgyhogy én kell hogy elővezessek itt társadalombiztosítási kérdéseket, amely nem igazán az én területem.
Tehát ez a törvénycsomag tartalmaz hosszabb távú intézkedéseket is, különösen a társadalombiztosítási járulékok tekintetében, az arányos változás a munkavállalót, illetve a munkáltatót terheli a járulékok tekintetében, és sok rövid távú intézkedést tartalmaz az egyensúly javítása érdekében. Ezek az intézkedések, ahogy a tájékoztatóból és az előterjesztésből is jól látható...
ELNÖK: Elnézést kérek, hogy megszakítom, de szeretném megkérni a bizottság tagjait és a meghívottakat, hogy az ülésteremben mobiltelefont ne használjunk. Erre a jövőben semmilyen körülmények között ne kerüljön sor, akinek ez szükséges, az ezt a folyosón tegye meg. Köszönöm szépen. Elnézést kérek, hogy megszakítottam.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Tehát ezeknek a rövid távú, egyensúlyt javító intézkedéseknek a terheit a lakosság és a vállalkozások elég széles köre kell hogy viselje. Tehát az igazságosság jegyében ez valóban majdnem minden területet érint, a vállalkozásoknál is a nagyobb vállalkozásokat, a kisebb vállalkozásokat is és a magánszemélyeket vagy a lakosságot érintően is bizonyos mértékig a nyugdíjasokat, a munkavállalókat negatívan érintik ezek az intézkedések.
A társadalombiztosítási járulék tekintetében - mint mondottam - van egy hosszú távú megvalósítandó vagy célként kitűzött javaslat vagy lépéssorozat, amely a munkáltatói járulékok arányához képest a munkavállalók által fizetett járulékok összegének az emelését jelenti. Ez pillanatnyilag úgy jelenik meg a törvényjavaslatban, hogy nőnek a munkavállalói járulékok és változatlanul maradnak a munkáltatót terhelő járulékok.
A változások egy része már 2006 szeptemberében belép, és tartalmaz a törvényjavaslat több olyan intézkedést, amely 2007. január 1-jétől fog változni.
A változások hatásaként azzal számol a kormány, hogy a 2006-ra tervezett 300 milliárdot valamivel meghaladó intézkedésnek körülbelül a fele az itt megjelenő adó- és járulékbevételekből fog befolyni, a következő évi hatásoknak pedig a 60 százaléka fog a bevételi oldalon megjelenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az a kérésem, elsősorban az új képviselők kedvéért mondom, hogy a mikrofont be kell kapcsolni, amennyiben kérnek és szót kapnak, és ezzel egyidejűleg aki befejezte a hozzászólását, az szintén gombnyomással jelezze, hogy befejezte, hogy párhuzamosan ne legyen hangosítás, mert ez zavarja az érthetőséget.
Köszönöm szépen. Kérdése kinek van? Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Több kérdésem is lenne. Az áfa-növekedés szeptembertől a hatásszámítások alapján hány milliárd forinttal növeli az egészségügyi intézmények kiadási oldalát, illetve milyen ezzel kapcsolatos kompenzáció várható?
Több pontnál merül fel alkotmányossági kérdés. Itt az orvosi praxis működtetésének az eredeti jogosultjánál is megjelenik egy adókötelezettség. Az orvosi praxis tulajdonképpen az egészségügy egy sajátságos magánosítási folyamatának tekinthető, mely az élet más területein, akár az ipar, akár a mezőgazdaság területén az elmúlt másfél évtizedben lezajlott, és ott is bizonyos kedvezmények járultak ehhez a magánosításhoz az első tulajdonos, kárpótolt - bárminek nevezzük - esetében.
Tehát felvetődik a kérdés, hogy itt nincsen-e alkotmányossági aggály, mint ahogy a járulékalap-szélesítésnél is a különböző vállalkozók esetében meghatározott minimális bevételek, gyakorlatilag a mezőgazdasági tevékenység által, az őstermelők által meghatározott minimális bevételek közötti különbség is felveti ezeket az aggályokat. Volt-e ilyen vizsgálat, illetve az Igazságügyi Minisztériumnak mi volt ezzel kapcsolatosan a véleménye? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb kérdés? Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Mikor számolhatunk azzal, hogy a végrehajtási rendeletek megjelennek? Ugyanis az egészségügy szempontjából ez a legérdekesebb kérdés. Egy kormányrendelet-tervezet már kering, ami az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozása részletes szabályairól szól, ez végrehajtási rendelettervezete ennek a törvénytervezetnek?
ELNÖK: Köszönöm. Egyéb kérdés? Spiák Ibolya képviselő asszony!
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Szintén az áfával kapcsolatos. Miután az általános forgalmi adó jelenleg 15 százalékos kulcsa 20 százalékra emelkedik, ennek következtében emelkedni fog a gyógyászati segédeszközök, a mankó, a járóbot ára, emelkedni fog a rokkantkocsi, a szemüveglencse ára, és emelkedni fognak az orvosi műszerek árai. Milyen kompenzációt tervez a kormány a finanszírozásban?
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? Heintz Tamás képviselő úr!
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Az alapellátással kapcsolatban kérdezném a következőket. Jelen helyzetben körülbelül 600 ezer forint az alapellátásban átlagosnak számított praxisok bevétele. Gondoljunk csak a képviselői személyi illetményünkre, hogy mi mennyi pénzt kapunk, már elnézést kérek, de ez azt hiszem, hogy ez felvethető. Ők bruttó és cégként kapják meg ezt az összeget, ebből üzemeltetnek egy orvost, egy asszisztensnőt, takaríttatnak és fizetik a rezsit.
Nyilvánvaló, hogy az adóemelések nagymértékben gondot fognak okozni. Az a kérdésem konkrétan, hogy nem tartanak-e az alapellátás csődjétől, ha ez megfelelő kompenzációval nem párosul, illetve ha igen, akkor mire számíthatnak az alapellátásban dolgozó kollégák, illetve a legfontosabbak: a betegek? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a kérdések sorát lezárom. Több olyan kérdés is elhangzott, amelynél azt gondolom, hogy a válaszadás az egészségügyi tárca vagy esetleg az OEP közreműködését is igényli. Tehát kérem, hogy a Pénzügyminisztérium, ha szükségesnek gondolja, ossza meg a válaszadás felelősségét a kollégákkal, az egészségügyi tárcát, az OEP-et látom, amennyiben ezzel kapcsolatosan számítások vagy adatok hozzáférhetők és vannak. Tehát akkor visszaadom a szót az előterjesztőnek, Pölöskei Pálné főosztályvezető-helyettes asszonynak.
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium) válaszai a kérdésekre
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Megköszönöm az egészségügyi tárca segítségét, ha van itt valaki, de lehet, hogy nincsen. Tehát akkor az áfa. Mint mondtam a bevezetőmben, végül is ez egy egyensúlyjavító csomag, vagy többek között egyensúlyjavító intézkedéseket tartalmazó csomag, amiből ilyen, olyan, kisebb-nagyobb módon mindenki "részesül".
Tehát az áfaemelés is mindenkit egyformán érint. Nem egyformán, de mindenkit érint, attól függően, hogy milyen mértékben fogyaszt. Azok a szervezetek, amelyek az általános forgalmi adónak alanyai és tovább tudják hárítani, illetve le tudják vonni az előzetesen felszámított áfát, azok a vállalkozások kívül maradnak ezen a körön. Az egészségügyi intézményeket valószínűleg érinteni fogja, és gondolom, hogy akkor az egészségügyi kiadásokban - valószínűleg az egészségügy átalakításának részben a részeként is - ez meg fog jelenni, feltehetően nem olyan mértékben, amilyen mértékben ez egyébként begyűrűzik erre a területre.
Az orvosi praxissal kapcsolatosan az adómentesség megszűnése vagy a megszűnésére tett javaslat is beleilleszthető ebbe az intézkedéssorozatba. Végül is itt egy jövedelemről van szó, tehát aki ezt a praxist elidegeníti, az egy jövedelmet szerez, és ez a jövedelem az igazságosság jegyében adóztatható is.
A végrehajtási rendeletek, amelyek szükségesek a törvények alkalmazásához, készülnek és a kormány azokat olyan időben el fogja fogadni, hogy amikortól alkalmazni kell az új szabályokat, akkor ezek a rendeletek is rendelkezésre álljanak. Természetesen meg kell várni azoknak a kihirdetésével a törvények elfogadását annak érdekében, hogy ezek a rendeletek és a törvény összhangban legyenek egymással. (Megérkezik Szikszainé Bérces Anna.) Megjött a felmentősereg!
ELNÖK: Köszöntöm Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető asszonyt, aki az egészségügyi bizottság korábbi ciklusokbeli tagjainak is régi ismerőse. Megpróbálnám összefoglalni az eddigi kérdéseket, mert a bizottságnak úgy érzem, legalábbis az arcokból, hogy némi hiányérzete van. De az egészségügyi tárca és az OEP képviselői is itt vannak és bevonhatók a válaszadásba. Itt van Kiss József főigazgató úr, tehát egyrészt kérdésként hangzott el, hogy az egészségügyi intézményeket, tehát az intézményrendszert az általános forgalmi adó 15 százalékos kulcsának 20 százalékra emelése körülbelül milyen mértékig érinti, tehát itt milyen hatások feltételezhetők egyrészt? Felmerült alkotmányossági típusú kérdés - én csak sorolom a rövidség kedvéért, de ki lehet majd egészíteni a háziorvosi praxisok elidegenítésével kapcsolatos jövedelem adó alá vonásával összefüggésben, de szélesebb értelemben is, ha jól értettem Csáky képviselő úr hozzászólását -, hogy általában a pénzügyi tárgyú törvények módosításával kapcsolatosan megnyugtató-e a kérdés alkotmányos rendezése?
Mikola alelnök úr a végrehajtási rendeletekre kérdezett és ezen belül a 43/1999-es kormányrendelet módosítására készített előterjesztés végrehajtási rendelete-e a pénzügyi tárgyú csomagnak - pontosan próbálom idézni - vagy tervezet.
Spiák képviselő asszony is elsősorban a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos változásokra kérdezett rá, hogy ez mennyire drágítja majd a gyógyászati segédeszközöket és a kompenzáció lehetőségeit illetően. Heintz Tamás képviselő úr pedig az orvosi egzisztencia vállalkozások terheivel kapcsolatosan kérdezett.
Tehát köszöntöm Szikszainé Bérces Anna asszonyt, és amennyiben ezzel kapcsolatban kíván szólni, akkor megadom a szót, de természetesen örömmel vennénk, ha az egészségügyi tárca is vagy az OEP is esetleg részt venne a válaszadásban. Köszönöm szépen.
Szikszainé Bérces Anna (Pénzügyminisztérium) kiegészítései
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek a késedelemért, de az ifjúsági és szociális bizottság egy kicsit hosszasan foglalkozott az ügyekkel, ami önmagában nem baj, csak én személy szerint nem tudok két helyen egyszerre lenni. Megpróbálok válaszolni, bár nem hallottam most közvetlenül a kérdéseket, de megpróbálok.
Tehát az egészségügyi intézményrendszer vonatkozásában az élelmiszer áfa: nyilvánvalóan a bizottság is alapvetően ismeri az egész egészségügyi finanszírozási rendszert, tehát itt igazából nem önmagában az élelmiszernek van jelentősége, hanem önmagában a finanszírozásnak, ami a teljesítmény, a HBCS, tehát hogy ebben hogyan jelenik meg. Tehát ezt most nem igazán fogom tudni megmondani, lévén, hogy az élelmiszer egy része az egészségügyi intézmények tevékenységének. Nyilván a szegény 43-as rendelet, ami elég sokat szokott módosulni, adott esetben elképzelhető, hogy ebben is némileg változni fog. Erre vonatkozóan valóban lehet, hogy a szaktárca segítségét fogom kérni, mert én még ilyet nem ismerek, tehát ebben nem igazán fogok tudni mit mondani.
A háziorvosi praxis kérdésében nem tudom, hogy a mentességgel kapcsolatban a kollegina válaszolt-e. Itt egy kedvezmény megszüntetéséről van szó, ami nyilván abba a vonulatba tartozik bele, hogy alapvető célja a kormányzatnak ezzel a törvénymódosítási csomaggal, hogy a kedvezmények szűkítése irányába hasson. Nyilván, mint szakbizottságot, akit érint ez a mentesség-megszüntetés, nem jól érinti, de ez egy ebbe az irányba mutató kérdés. Ennek igazából meg kell mondani, hogy nyilván az a jelentősége, mintha ez valami nagyon nagy bevételt jelentene, igazából arról van szó, hogy a kedvezmények szűkítése irányába hat ez a javaslat.
Nem ide, ebbe a csomagba tartozik egyértelműen a 43-as kormányrendelet módosítása, mondom: azon kívül, hogy eléggé gyakran szokott módosulni, most nem igazán tudom, hogy ezzel összefüggésben módosulás lenne, de talán a szaktárca majd segít ebben.
A gyógyászati segédeszköz ügyben annyit tudnék mondani, hogy ott sajnálatos módon én, mint a tb-alapok költségvetési ügyeivel is foglalkozó, azt tudom mondani, hogy az eddig ismert adatok eléggé egyértelműsítik, hogy az ott tervezett költségvetési kiadásnál nagy valószínűséggel túllépés fog mutatkozni, tehát már ma is gond van a gyógyászati segédeszköz-előirányzattal. Ebben ugyan még egy kicsit vitázunk az OEP-pel, de ettől függetlenül sajnos, úgy látjuk, hogy itt elég jelentős túllépése várható a gyógyászati segédeszköznek. Természetesen ennek a megoldásáról majd gondoskodni kell, hiszen emiatt nem érheti hátrány az állampolgárt, tehát ezzel foglalkozni kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kiss József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója kíván szólni.
Dr. Kiss József (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) válaszai
DR. KISS JÓZSEF (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek, korlátaim vannak a beszédben, illetve fogászati kezelés miatt, elnézést kérek emiatt.
Szeretném azzal kiegészíteni talán a kormány előterjesztését, hogy ez a csomag nem szokatlan módon, váratlanul és elég nagy terjedelemben kerül a bizottság és a parlament elé, de néhány olyan alapvető változtatást mutat, amit az országos egészségbiztosítási ellátás oldaláról elég régóta kezdeményeztünk. Az egyik ilyen típusú változása ennek a csomagnak, én hadd ne foglalkozzak részleteiben az adókérdésekkel, nyilvánvalóan inkább a járulék tekintetében szólnék.
Rendkívül fontosnak tartom, hogy elkülönítik a társadalombiztosítási járulékon belül, tehát a foglalkoztató által fizetett járulékon belül is a természetbeni és a pénzbeli ellátásokat megalapozó járulékokat, és ezáltal ez hosszabb távon lehetőséget biztosít arra, hogy elkerüljük azokat a jogszabály-alkotási pontatlanságokból fakadó, időnként az egész ellátórendszert szétziláló problémákat, amelyek az elmúlt évtizedben azért elég gyakorta előfordultak.
Alkotmánybírósági döntések mondják ki azt, hogy a befizetésekkel, ha ezek járulékok, azokkal arányos szolgáltatásokat kell nyújtani akkor, ha eleve a jogalkotó nem gondoskodik arról, hogy világos legyen, hogy a befizetésnek szolidaritási elve van. Ebből fakadóan ez egy örök problémát okozott az elmúlt időszakban, hogy ha valakire valamilyen járulékot kivetettek, akkor úgy tűnt - és néha a megfogalmazás is ilyen volt -, hogy ellátásokra is jogosultságot szerzett, amelyek nehezen voltak elképzelhetők.
Említette főosztályvezető-helyettes asszony, hogy a járulékmérték változásáról szól ez a csomag. A járulékmérték egyszer változik szeptember 1-jétől a tervezet szerint, majd még egyszer 2007. január 1-jétől. Arra azért szeretném felhívni a figyelmet, hogy miközben az egyéni, tehát a biztosítotti egészségbiztosítási járulék emelkedik, a jelenlegi szinthez képest 2, majd plusz 1, tehát összesen 3 százalékkal 2007. január 1-jéig, aközben a nyugdíjbiztosítási járulék a társadalombiztosítási járulékból, tehát a foglalkoztatóiból pedig 3 százalék átterveződik a nyugdíjágra. Tehát igazából önmagában ez a lépés nem az Egészségbiztosítási Alap bevételeit alapozza meg, hanem ha tetszik, a két alap közötti forráselosztást rendezi át, ebben az esetben a nyugdíjbiztosítás javára.
Még egy olyan változás van, amire erőteljesen oda kell figyelni, hiszen a 2006-os költségvetési év az első olyan költségvetési év, ahol a nem biztosítottak, tehát a befizetésekkel nem megalapozott jogosultságok után az állami költségvetés egy átalányszerű átutalást teljesít az E-Alap számára. Mindenki által ismert, hogy ez az idei évben 304 milliárd forint. Ennek a számítási alapja egyébként ezek a természetbeni egészségbiztosítási típusú járulékok, ami a jelenlegi szabály szerint, ha ezt a szeptemberit nézzük, akkor stimmel az eddig alkalmazott szabály, hogy az 4+7, tehát 4 egyéni, 7 munkáltatói, az 11, viszont 2007. január 1-jétől gyakorlatilag 5+4, egyenlő 9. Persze, a kérdés azért nyitott, mert a jövő évi költségvetés összerakásakor természetesen lehet olyan verziót is előterjeszteni, ami bárminek a 9 százalékából hozza ki az alap működtetéséhez szükséges forrást, de azért jó tudni, hogy most 11 százalékon van.
Tisztább helyzetet teremt maga a járulékszabályok rendszere a foglalkoztatott nyugdíjasra vonatkozóan, ahol világossá válik, hogy a nyugdíjas további pénzbeli ellátásokra nem nagyon szerez jogosultságot, ilyen befizetései sincsenek. Tisztább helyzetet teremt az eddig a kivételt terhelő balesetbiztosítási járulék átnevezése, inkább így mondanám, mert maga a befizetési kötelezettség azért más néven fennmarad. Ez is egy olyan problémát okozott, hogy olyan személy, akinek nincs munkaviszonya, a végén kiderült, hogy üzemi balesetet pedig mégiscsak szenvedhetett, ami egy eléggé fura helyzet a végrehajtás oldaláról.
Marad viszont még egy ilyen elvarratlan szál, azt javasolnám, hogy ezt akár egy bizottsági, akár egy, a kormány által is leegyeztetett módosítóval tisztázni kellene. Életveszélyesnek tartom a mezőgazdasági őstermelőnek olyan járulékszabályok elfogadását, amelyik azt a látszatot kelti, hogy pénzbeli ellátásokra is jogosultságot szerez. Tisztességes, normális országban ezt nem feltételezik. Tehát a mezőgazdaság az én ismereteim szerint még mindig vagy állattenyésztés vagy növénytermesztés, az állattenyésztésnél az illető betegsége miatt feltehetően valaki lesz, aki az állatokat megeteti, gondozza, tehát nem igazából igazolható bármilyen jövedelemkiesés, amit kompenzálni kellene. A növénytermesztésnél pedig jellemzően szezonális a munka, és nem jó az, hogy ha egy közalapnak befizetési kötelezettsége keletkezik olyankor esetleg, amikor a tájat belepi a hó. Ezt más országokban tudják úgy kezelni, hogy ilyen jellegű dolog ne következzen belőle.
Azt tudom mondani, hogy az áttörés ebben a szabályozási rendszerben benne van, néhány ellentmondást azért továbbvisz, és továbbra is az alap oldaláról úgy gondoljuk, hogy további pontosításokkal elérhető lesz az, hogy a bevételek is megalapozottak legyenek.
Nézzük a szeptembertől bekövetkező változásokat. Ez a számítások alapján a terhek növekedéséből két hónap bevételi többletét kell hogy hozza az alap számára. Mindenki számára ismert, hogy az alap pillanatnyilag döntően a gyógyszerkasszán áll túlköltés előtt, de jó néhány más előirányzata is annyira szigorúan megszabott az idei évre, hogy ott is előfordulhatnak hasonlók. Itt akkor válaszolnék is rögtön Spiák Ibolya képviselő asszony kérdésére. A segédeszköz-kassza egy nyitott előirányzat, az áfanövekedésből származóan olyan arányban osztozunk a terheken, ahogy a támogatásból. Tehát ha 85 százalékot fizet az alap, akkor 85 százaléka az 5 százalékos növekedésnek az alapot terheli. Ez egy nyitott előirányzat számára elszámolható, a beteget a 15 százalékos térítési díj arányában terheli ez a többletköltség a segédeszköz oldalon.
Segédeszköz oldalon ami miatt nem azt mondom, hogy örültünk neki, ki örül annak, hogy ha valamilyen közteher ilyen szempontból emelkedik, nekünk rendkívüli zavart okoz az, hogy a segédeszköz-körben gyakorlatilag minden áfakulcs előfordul. Tehát itt valami végrehajtási szabályokkal pontosabb szabályokat kellene alkotni, mert azért a támogatások elszámolását ez nagyban bonyolítja.
Heintz Tamás képviselő úr az alapellátással kapcsolatban kérdezett. A számot hadd pontosítsam úgy, hogy képviselő úr feltehetően a kártyapénzből származó bevételt említette. Ehhez hozzájön még a fix elemű támogatásból származó bevétel és még az eszköz-ingatlan támogatásból származó bevétel. Ezzel úgy 760 fölé megy az alapellátás egy praxisának támogatása, de ez most itt ebből a szempontból mellékes. Úgy gondolom, hogy azok a praxisok, amelyek valóban be tudják bizonyítani azt, hogy egyébként a személyes kivétek és a megállapított jövedelmek alatta maradnak ennek a minimálbér duplájában vélelmezett szintnek, azok felvállalhatják. Tehát számlával igazolhatóan neki a működési költsége, a beszerzései, a hiteleinek a törlesztése, stb., akkor bejelenti az adóhatóságnak és akkor elviekben ez a mentesítési szabály, illetve kedvezményszabály még rájuk érvényes. Viszont vitathatatlanul magának az egész jogszabály-módosításnak nyilván az volt a célja, hogy a vállalkozások terheiből a közfinanszírozást egészítse ki. Sajnos, az a fura helyzet keletkezik, hogy ezek időnként a saját ágazatainkra is visszaütnek.
Mikola alelnök úr kérdésére: a 43-ast mi inkább a költségvetési törvény végrehajtási rendeletének tekintjük. Már megtettem néhányszor, most nem szeretném, hogy túllépek azon a hatáskörön, azt tudom mondani, hogy valóban igaz az, hogy ez a kérdéskör nyitva van, és a 43-asban meglévő finanszírozási szabályoknak lehetséges olyan célja is, hogy nem pontosan állítja be az elmúlt évben elfogadott, idei évi költségvetés szintjét. Nem tudom, sikerült-e elég kacifántosan fogalmaznom azért, hogy a köztisztviselőtől ez ne legyen számon kérhető ilyen direktben. (Derültség.) Tehát igazából az a cél is szóba jöhet. Ez azt jelentheti, hogy lehetnek az adott tételsorhoz képest valami pluszköltések, amelyek itt kompenzációként jelenhetnek meg a változásoknál, de itt a feltételes mód nyilván nem véletlen.
Az én ismérveim szerint a Tbj.-nek ilyen szinten ez nem végrehajtási rendelete.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szikszainé Bérces Anna!
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Elnézést, még egy-két dolgot, mert nem voltam itt, és nem tudtam reagálni. Egyrészt elmondanám, hogy az itt szereplő javaslatok az Egészségbiztosítási Alap bevételét a tervek szerint idén mennyivel növelik, illetve a következő évben. A tervek szerint az itt szereplő javaslatok az Egészségbiztosítási Alap bevételeit 40-42 milliárd forinttal fogják növelni, a következő évben pedig 220-230 milliárd közötti bevételi többletet jelentenek az itt szereplő javaslatok az Egészségbiztosítási Alap számára.
Még egy kiegészítést, hogy a gyógyászati segédeszközöket alapvetően nem érinti ez a változás, tekintettel arra, hogy az 5 százalékos körben vannak, és ott önmagában ez nem változik. Tehát az 5 százalékba sorolt termékek változatlanul vannak, tehát ezeket nem érinti ez a 15-ről 20 százalékra emelkedés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdés vagy hozzászólás? (Dr. Horváth Zsolt: További kérdés.) További kérdés. Tessék, Horváth Zsolt!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelettel szeretném kérdezni, mert el tetszett nekem mondani, hogy 41-néhány milliárd forinttal fog növekedni a bevétel az Egészségbiztosítási Alapban. Az a nagy kérdésem, hogy tekintettel arra, hogy a százalékos mértékek ugyanannyiban növekednek a munkavállalói járulékok oldalán, mint amekkora mértékben átcsoportosításra kerülnek a munkaadói járulékok a nyugdíjpénztár irányába, tehát a kérdés adódik, hogy ha nem a százalékos növekedés lesz, akkor miből növekszik mi, miből jön létre ez a 40 milliárd? Ha a százalékos arány nem változik, akkor azt feltételezhetem, hogy olyan csoportok járulékfizetéséből, akik eddig nem fizettek egészségügyi járulékot.
A másik kérdésem pedig az, hogy mennyire látja reálisnak ennek a bevétel-növekedésnek a tényleges befolyását a költségvetésbe, hogy ezt be is fogják tudni ezeken a csoportokon szedni? Azt hiszem, ez a legfontosabb kérdés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy van-e további kérdés? Mikola István, Csáky András!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Azt szeretném még megkérdezni, hogy tekintettel arra, hogy az intézkedések hatásai, amelyek nyilván több irányúak - itt kiderült a válaszokból -, azért az egészségügyi szolgáltatókat összegzettek érintik. Vannak-e hatásszámítások, hogy mit jelentenek ezek? Azért idéztem a 43-as módosítás tervezetét, ebben le van írva egyértelműen, hogy havi szinten elérik a megtakarítások a 4,8 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy éves szinten ez közel 60 milliárd forint többletkiadást jelent az intézeteknek.
Akkor nem is beszélek itt az egyéb áfaemelésből és nem tudom, mi mindenből származó intézkedési tervekről. Mi kiszámoltuk a napokban, egy nagy megyei kórháznál ez 40-100 millió forint közötti többletkiadást jelent. Tehát vannak-e hatásszámítások vagy valamilyen hatástanulmány, ami az egészségügyi szolgáltatókra ennek a nagyon sokféle törvénytervezet, jogszabálytervezet együttes hatását legalább kalkulálják?
ELNÖK: Csáky András!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm. Ugyanez lenne, csak a főosztályvezető asszony itt az áfát egyedül az élelmiszer esetében tartja érdekesnek. Azért az energiahordozók is emelkednek, többe kerülnek. Ez az, ahol a verseny nem érvényesülhet, tehát itt nincs az az út, amit az élelmiszer esetében talán lehet mondani, hogy nem gyűrűzik át az intézmények esetében, sőt itt a különböző rekonstrukciók miatt az eddigi kompenzáció sem érvényesül, tehát az egészségügyi intézmények túlnyomó többségében. Hatásszámítások szerint ez hány milliárdos többletköltséget jelent az egészségügyben? Tehát ha a bevételi oldalról kiszámolták, akkor gondolom, hogy a kiadási oldalról is kiszámolták, mert a jogalkotási törvény ezt előírja, és mint tudjuk, a jelenlegi kormány az törvénytisztelő.
ELNÖK: Kíván-e még kérdezni valaki? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor a kérdések sorát lezárom. Tessék parancsolni!
Szikszainé Bérces Anna (Pénzügyminisztérium) válaszai
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Az első kérdés a járulék kérdése volt, hogy a 3 százalék itt, 3 százalék ott. Ahogy főigazgató úr is jelezte, itt két időhorizonti dologról van szó. Tehát az idén, most szeptember 1-jétől emelkedik 2 százalékkal a javaslat szerint az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke, tehát ennek a bevétele már most szeptembertől, illetve októbertől - lévén, hogy utólagos járulékfizetés van - megjelenik az Egészségbiztosítási Alapnál. A következő lépés 2007. január 1-jétől van, amikor újabb 1 százalékkal emelkedik az egyéni egészségbiztosítási járulék. Itt ennek a két lépésnek a hatása együttesen jelentkezik már éves szinten, tehát ez a 2 százalék szeptemberi már éves szinten jelentkezik az Egészségbiztosítási Alap bevételeiben, illetve az 1 százalék is 11 hónappal, lévén, hogy a januári majd a februári befizetéseknél jelenik meg. De összességében itt már a 3 százalék jelenik meg az Egészségbiztosítási Alap bevételeinél.
A következő lépés az, ami nyilván a foglalkoztatóknak kevéssé jó történet, mert az eredetileg elképzeltek helyett a tételes egészségügyi hozzájárulás már most november 1-jétől megszűnt volna, most pedig az itt szereplő törvényjavaslatban az szerepel, hogy ez nem szűnik meg, tehát ez megmarad a következő évben is. Ez az Egészségbiztosítási Alap bevételeit szintén jelentősen érinti, hiszen jövőre körülbelül 80-90 milliárd forint éves szinten az Egészségbiztosítási Alap bevétele; természetesen ahhoz viszonyítva, hogy ha megszűnt volna ez a fizetési kötelezettség, ahhoz képest ennyivel javul az Egészségbiztosítási Alap helyzete.
Kétségtelen, hogy a javaslat tartalmaz egy olyan változtatást is, ami a munkáltatói 29 százalékos társadalombiztosítási járulékon belül egy megoszlási arányváltozást, százalékos arányváltozási javaslatot tartalmaz, ami 3 százalékot jelent a Nyugdíjbiztosítási Alap javára történő átcsoportosításként. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a munkáltatói társadalombiztosítási járulék mértékét jelenti, hanem ennek a belső megoszlása változik.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az itt elmondottak, illetve az általam elmondott 220-230 milliárd forinttal javul az Egészségbiztosítási Alap helyzete a következő évben. Mindez lehetőséget teremt arra, hogy nyilván önök is, és az elmúlt időszakban nagyon sok szervezet foglalkozott azzal a helyzettel, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozási stabilitását növelni kellene. Ez a 3 százalékos átcsoportosítás ebbe az irányba tud vagy próbálna lépni a következő évben, tehát szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a 2007 januári tervezett lépésnek alapvetően ez a célja.
Természetesen mindezek a változások nem érintik azt az alapvető fennálló és a jövőben is fennálló törvényi szabályozást, miszerint az államháztartásnak, a költségvetésnek minden esetben helyt kell állnia mind a nyugdíjbiztosítás, mind pedig az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában, akkor is, ha a bevételek nem finanszírozzák a kiadásokhoz szükséges forrásokat. Tehát a költségvetés mindenképpen ott áll mind a két alap mögött, ha bármi probléma lenne. Ennek kapcsán elmondanám azt, hogy nem tudom, mennyire, de gondolom, a bizottság alapvetően tisztában van azzal, hogy ma már olyan helyzet alakult ki - és ezért is kell igazából változtatni a jövőre nézve -, hogy a körülbelül 3500 milliárd forint kiadással gazdálkodó két alapnál körülbelül az egyharmadát ezeknek a kiadásoknak ma már a költségvetés finanszírozza különböző adóbevételek átcsoportosításával. Tehát nyilván, amikor az államháztartási hiányt nézzük, természetesen azért, hogy az EU-követelményeket a konvergencia program végrehajtásaként tudjuk teljesíteni, ezen is változtatni kell, és valójában növelni kell a bevételeket.
Itt még ideológiailag kitérnék arra, hogy a körülöttünk lévő országokban egyre inkább megvalósul az a tendencia, hogy a munkáltató és az egyén közötti járulékteher-megosztásnál az 50-50 százalékos arányra törekvés valósul meg, ami alapvetően természetesen azt jelenti, hogy a foglalkoztatók terheit próbálják csökkenteni, tehát ebbe az irányba is van egyfajta lépés ezzel a csomaggal, tehát amit már elkezdünk ebben az évben és a következő évben folytatjuk.
A hatástanulmány. Úgy gondolom, hogy önök előtt van egy tájékoztató, amely alapvetően a lakosság, a háztartások jövedelmi helyzetének alakulására vonatkozóan tartalmaz számításokat. Nyilván az egészségügyi intézményeket is érinthetik, sőt nyilván érintik ezek a változások. Abban pedig nem én vagyok az illetékes, hogy elmondjam, hogy az egészségügyi intézmények milyen ésszerűségi és struktúra-átalakítási változások előtt állnak. Amit az idei évről tudok mondani, és erre talán főigazgató úr is utalt, a kassza-túlfutások kompenzálásaként egyfajta visszafogó lépésekre kerül sor az idén. A jövő évi költségvetésről ma még elég nehezen tudnék bármit is mondani, hiszen a törvény szerint október 31-éig kell a kormánynak benyújtania a parlament elé. Tehát erre vonatkozóan, hogy mondjuk a gyógyító-megelőző ellátás vagy a gyógyszerkassza előirányzata hogyan és mint fog alakulni a következő évben, arra még igazán nem nagyon tudnék mit mondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e hozzászólás, észrevétel a törvényjavaslathoz? Horváth Zsolt!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Egészében azt mondhatjuk, hogy ezek a változások mindenhol tehernövekedést jelentenek, ezt láttuk, indoklásként gyakorlatilag minden fejezetben a költségvetés helyzetének javítása szerepel, mint indoklás. Ugyanakkor ebből a tervezetből számomra egyáltalán nem derül ki, illetve ez egy nagyon összetett és nagyon-nagyon sok törvényt érintő rész, azok a részek, amelyekbe én belelátok és amelyek szorosabban tartoznak a bizottság munkaköréhez, azokból a részekből számomra nem derült ki, hogy túl az emelkedésen, illetve bizonyos tekintetben a járulékalapok nagyobb tömegektől, nagyobb rétegektől történő beszedésén túl milyen intézkedéscsomag az, amitől ez a rendszer helyrebillen. Ugyanis ez pillanatnyilag csak egyfajta hiánypótlás, az itt látott egyelőre nem több pénzbeszedésnél. Ez rövid távon jelenthet valamennyi segítséget, de nyilvánvalóan a folyamatokat nem változtatja meg. Tehát semmilyen olyan törvényi módosítást ezekben a részekben nem látok, amely arra adna garanciát, hogy ne az lenne a következő lépés, hogy újabb és újabb és újabb járulékemelések kellenek, ha a rendszer működését a jelenlegi módon fenn kívánjuk tartani.
Továbbra sem sikerült számomra megérteni, hogy miért azt a technikát választja a törvényalkotó, hogy a munkavállalói járuléknál az egészségügyi részt emeli meg, és ezzel nem az egészségügy számára teremt bevételi forrásokat, hanem ezt visszaadja a nyugdíjpénztárnak, a nyugdíjkasszának, a nyugdíjbiztosításnak a munkaadói oldalon. Tehát nem értem, hogy miért van szükség erre a technikára. Akkor miért nem azt választották, hogy egyszerűen a munkavállalóknál a nyugdíjat emelték meg 3 százalékkal, a végeredmény ugyanaz lenne a történet szempontjából, vagy ha nem, akkor miért nem ugyanaz az eredmény? Nyilván valami oka van, csak ezt nem mondták el, valószínűleg én nem kérdeztem meg világosan, de gondolom, a viszontválaszban azért majd erre is ki fog tudni térni.
Egészében azt látom, hogy a járulékok - és én elsősorban most csak a járulékokról akartam beszélni - emelkedése, amennyire én látom, három nagy csoportot fog megterhelni: a munkavállalókat, ez szinte teljesen egyértelműen látszik, ez nagyjából majdnem valamennyi foglalkoztatott Magyarországon, illetve ennél egy picit talán még több is lesz. Három olyan csoport került be, akik az eddigiekkel szemben pluszterheket fognak viselni, például az őstermelők, pluszterheket fognak viselni például az egyházi szolgálatban lévők, és megjelenik pluszteherként a nyugdíj melletti munkavállaló járuléknövekedése is. Azt gondolom, az én megítélésem szerint ez egyáltalán nem tekinthető méltányosnak és igazságosnak. Azt gondolom, hogy ahogy az előbb is elmondtam, a rendszer belső problémáit, hibáit nem fogja megoldani.
Mint elmondta, hogy a két nagy biztosítási alap összköltségvetése 3500 milliárd forint körül van, és ennek a költségvetésből finanszírozott része közel az egyharmadát éri el, gondolom, olyan 1100 milliárd környékén vagy afölött lévő rész. Milyen elképzelésük van egyébként ennek a helyreállítására vagy ennek a megváltoztatására?
Ha ezeket járulékszázalékokban próbáljuk továbbvinni, akkor elképesztő járulékemeléseknek kellene következnie, mert ez így önmagában nem fogja ezt a helyzetet megoldani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nyilvánvaló, hogy ezt a pénzügyi tárgyú törvénymódosítási csomagot nem szabad csak önmagában vizsgálni. Azt világossá tette a kormányprogram, hogy milyen jelentős változtatásokat, reformokat helyez kilátásba. Nyilvánvalóan az is egyértelmű, hogy önmagában csak a reformok és a változtatások, a nagy rendszerek megváltoztatása nem eredményezheti az államháztartás pénzügyi helyzetének stabilizálását. Ezzel most már szembesülni kell, tetszik, nem tetszik, ellenzéknek, kormánypártoknak, nem lehet tovább azt a játékot űzni, amit mondjuk tíz éven keresztül tettünk, hogy nem volt még annyira feszítő mondjuk a pénzügyi egyensúlytalanság, és akkor további, egyébként szükségszerű társadalompolitikai lépésekre szántuk el magunkat.
Most nagyon határozottan a kormány a realitásokból indul ki, és ahhoz, hogy az ország versenyképességét jelentősen tudjuk javítani, bizony, ehhez az is hozzátartozik, hogy az államháztartás pénzügyi egyensúlyát megpróbáljuk helyreállítani. Ezek fájdalmas lépések azok után, hogy bizony, hosszú éveken keresztül a költségvetés fellazítása folyt folyamatosan, és bizony, nem mertünk szembesülni azokkal a lépésekkel, amivel most szembesülni vagyunk kénytelenek.
Azért azt érdemes ennek a törvénymódosításnak a kapcsán is megjegyezni, hogy azért nem egy fűnyíróelv érvényesül, hanem sokkal árnyaltabb módosításokat lehet azért kiolvasni ebből, mint amit Horváth Zsolt képviselőtársam itt szóba hozott. Pontosan azok az irányok, amelyeket ő is megjelölt: az őstermelőkkel kapcsolatos intézkedések, és amit szóba hozott, azok éppen az igazságosság irányába mutatnak. A nyugdíjasok szja-adózási kérdése: akkor is pontosan tudtuk, amikor még az Orbán-kormány idején egy jelentős változás következett be, hogy az egy igazságtalan lépés volt. Csakhogy egy kedvező döntéssel szemben nagyon nehéz határozottan fellépni, mert az persze a nyugdíj mellett dolgozók számára egy kedvező lépés volt.
De be kell látni, hogy nem az igazságosság irányába mutatott az a lépés, és gyakorlatilag most visszatérünk abba a mederbe, amin egyébként az elmúlt évek során haladni kellett volna nagyon sok mindennek, például a nyugdíj melletti foglalkoztatásnak is.
Tehát úgy érzem, hogy persze, sok tekintetben fájdalmas lépésekre kényszerülünk, ezt be kell vallani, de azt gondolom, hogy a jövőfelélés nem folytatható tovább. Éppen ezért ezeket a lépéseket, bár nem könnyű szívvel és lélekkel, de azért fel kell vállalnunk. Úgy gondolom, hogy ez a törvénymódosítás is egy olyan irányba hat, amely megfelelő társadalmi érzékenységgel került kidolgozásra.
Ezért ezen gondolatokkal, nyilván nem nagy örömmel, de az ország sorsáért felelősséget vállalva, és azt gondolom, hogy ez az ellenzéknek is ugyanolyan fontos feladata, általános vitára alkalmasnak kell minősítenünk. Ebben egyébként közös a felelősségünk. Tudom, hogy az ellenzék azt mondja, hogy biztos, hogy nem, de az a helyzet, amit most meg kell oldanunk, azt közösen termeltük ki, akkor, amikor 2000-ben eltérítettük a gazdaságot egy fenntartható fejlődési pályáról, akkor, amikor 1998-at követően egy nagyon kedvező gazdasági környezetben, külső gazdasági környezetben, egy jó belső gazdasági potenciállal nem mertünk hozzányúlni a valódi reformokhoz, miközben pontosan tudtuk azt, hogy milyen lépésekre kényszerülünk, és nyilvánvalóan 2002 után abból a szorításból nem tudtunk kitörni, ami folyamatosan abba az irányba vitte az akkori kormányerőket, hogy azokat a jelentős többlet költségvetési kiadásokat eredményező szociális indíttatású lépéseket megtegyék. Bizony, 2003-2004-ben, amikor már érzékelhető volt az, hogy itt bizony gazdaságpolitikai változtatásra, fordulatra van szükség, az ellenzék akkor sem engedett abból a demagóg szorításból, amit folyamatosan produkált, a választási kampány pedig nyilván nem volt alkalmas arra, hogy a költségvetésnek, az államháztartásnak a feszítő problémájára megoldást találjunk.
Most eljött az ideje annak, hogy ezeket a lépéseket, még ha fájdalmasak is, megtegyük, és nyilván joggal bízhatunk abban, hogy az európai uniós források azt a mérleget helyre fogják tudni billenteni, de nyilvánvaló, hogy amikorra a fogadókészségét a nagy fejlesztési forrásoknak megteremtjük, addigra az államháztartás is egy sokkal kiegyensúlyozottabb helyzetbe tud kerülni.
Éppen ezért javaslom azt, hogy ne csak a kormánypárti képviselők, hanem az ellenzékiek is, szembesülve a korábbi évek rossz gazdaságpolitikájával, most támogassák ezeket a szükségszerű lépéseket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Felhívom a figyelmet, hogy mindenki szót fog kapni, de az önmérsékletnek azért van helye és ideje időben, merthogy 1-kor kezdődik a plenáris ülés. A politikai vitanapon bőven lesz alkalma mindenkinek, és a törvények általános vitájában is, hogy elmondja a plenárison és tévényilvánosság előtt a véleményét. Úgyhogy ezt kérem, hogy át tudjunk majd 1 órára érni, és még van egy törvény.
Sorrendben Mikola alelnök úr, Csáky képviselő úr és Nagy Kálmán!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Szeretnék visszatérni a kérdés szakmai oldalához, megjegyezve azt, hogy mélyen nem értek egyet Keller képviselő úrral a felelősség kérdésében, de ezt majd a parlament plenáris ülése előtt talán megvitatjuk.
Én ezt egy akkora horderejű intézkedésnek tartom, ami most elindul ezzel a törvénytervezettel, amelynek őszintén megmondom, hogy nem látjuk a végét. Van egy jogalkotásról szóló törvény, aminek értelmében be kellene nyújtani az ehhez tartozó többi jogszabály-tervezetet is. Nem látni a végét. Nem hiszünk ugyanakkor - többen vagyunk itt - abban, hogy a financiális kényszerrel valamiféle racionális struktúra hozható létre. A megszorítások nem fogják kikényszeríteni az egészségügyi szolgáltatói körben a racionális, úgymond a szükségletekhez adekvát struktúra létrejöttét, erre már történtek kísérletek, soha nem vált be. Most is nagyon egyoldalú a megszorítások oldaláról megkísérelni ezt, és majd remélni azt, hogy jön a továbbiakban majd olyan előterjesztés, ami az intézményrendszert, annak a struktúráját, alapvető működési, jelenlegi rendjét kérdőjelezi meg, illetve alakítja át inkább, ez a helyes kifejezés.
Nem tudok nem figyelni azokra a miniszter, miniszterek szájából elhangzó bejelentésekre, amelyek a gyógyszerkassza várható túllépését mintegy 40 milliárddal próbálják csökkenteni; ezzel természetesen a lakossági terheket növelve. Nem tudok nem odafigyelni a 2006. éves költségvetésre, amiben nominálisan jóval kevesebb, mintegy 30 milliárddal kevesebb van, mint az előző esztendőben, és nem tudok nem odafigyelni a 43-as kormányrendelet-módosítás tervezetére, amelyik ugyancsak ilyen 60 milliárd körüli megtakarítás - így hívja - összegét jelöli meg.
Nem tudok nem figyelni az áfaváltozásokra, az energiaárak növekedésére, és mindazokra a terhekre, amelyek az egészségügyi szolgáltatókat sújtják, és így a betegellátás lehetőségét, színvonalát rontják. Látom a számításokat, szakértők kiszámolták, év végére a most tervezett intézkedések nélkül is a kórházak hiánya akár 40-50 milliárdra felmehet. Tehát attól tartok, hogy dekompenzálja az ágazatot, a működőképességet megkérdőjelezve ez a mostani törvénytervezet, és aggódunk emiatt.
Tehát továbbra is azt javaslom, hogy mi úgy fogadjuk el majd a változásokat, hogy ha az egészet egyben látjuk, és ki tudjuk számítani ennek a hatásait. Ugyanakkor örülünk annak természetesen, hogy a nyugdíjalap stabilizációja bekövetkezhet, de nem tartom szerencsésnek azt, hogy ez az egészségügyi kassza dekompenzációját okozhatja, hiszen végül is az embereknek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését, a gyógyítás minőségét rontja, és az életesélyeket csorbítja.
Tehát mi ahhoz fogunk ragaszkodni - és remélem, minél többen a parlamenti vitában is ezt fogjuk tenni -, hogy az egész intézkedési csomag mutattassék be és legyenek hatásszámítások, amelyekben garantálni lehet a szolgáltató intézetek működőképessége elfogadható színvonalon történő megtartását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Azért érdekes volt Keller képviselő úrnak a demagógiával kapcsolatos megjegyzéseit hallgatni. Ha emlékeim nem csalnak, 1994-98 között mondjuk az ezret meghaladó kérdései ilyen jellegűek voltak, de ez a felelősség egyértelmű az előző kormányzatnak a felelőtlen költségvetési politikájáért, eddig a költségvetést tették tönkre, most ezzel az intézkedéssorozattal a gazdaságot is tönkre fogják tenni. Nem tudom, hogy akkor, amikor a járulékok és adók növekednek, akkor ez mennyiben növeli a versenyképességet. Mindig is azt hallottam, és a választási kampányoknak is mindig ez volt a középpontjában, hogy mindkét oldal nagy pártjai nagy adó- és járulékcsökkentéseket ígértek, pont azért, hogy a versenyképességet növeljék.
Önök nyertek, önöknek kell elnézést kérni a választóktól, mert rútul becsapták őket. Ez egy politikai rész.
A másik, ami aggasztó, azon kívül, amit alelnök úr mondott, hogy tényleg lehetetlen helyzetben vannak már most az egészségügyi intézmények, a másik az, hogy ami a magyar gazdaságnak az egyik rákfenéje, az a szürke és fekete zónának a hihetetlenül nagy aránya. Ezek az intézkedések nemhogy a kifehérítés irányába hatnának, mert lehet fenyegetőleg fellépni, hogy nem néhány száz ellenőrzés lesz, hanem tízezres nagyságú ellenőrzés lesz az adóhatóság részéről, ami tulajdonképpen helyes, mert az adóhatóságnak ez a feladata, ugyanakkor mindenki tudja - legalábbis ilyen cikkek jelennek meg -, hogy erre fizikailag képtelen, hiszen olyannyira bonyolult. És ez a másik, ami szintén aggályos ezekkel a módosításokkal, hogy nemhogy egyszerűsödne, habár itt volt, aki azt mondta, hogy talán egyszerűsödik, de inkább még bonyolultabbá válik az egész járulék kérdésköre, és ami iszonyúan bonyolult, az mindenkor különböző kijátszási lehetőségeket tartalmaz, és hosszú távon semmiféle megoldást nem hoz.
Ez egy aktuálisan, most egy bevételnövelő lehetőséget biztosít, változatlanul azokról az alkotmányossági aggályokról nem is beszélve, ami itt például munkavállalói csoportok között tesz különbséget, vagy amit mondtam itt a praxisokkal kapcsolatosan, bizonyára majd fog ezzel foglalkozni az Alkotmánybíróság is, de azért jó lenne, ha tiszta viszonyok alakulnának ki. Ez a törvénymódosító csomag nem ezt támogatja.
ELNÖK: Köszönöm. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Csak két dolgot szeretnék mondani. Az elmúlt években korántsem láttam azt gyakorló orvosként, hogy túlköltekezés lenne a rendszerben, sőt, hiánygazdálkodás folyt évek óta, és ez folyik. Ott semmilyen fajta túlköltekezés nincs, ott állandóan hiánygazdálkodást folytattunk. Ez az egyik.
A másik pedig az, hogy ha átcsoportosítunk a nyugdíjbiztosítás irányába az egészségbiztosítás irányából, akkor elképzelhető, hogy az emberek is ebbe az irányba fognak csoportosulni, és a nyugdíjbiztosítási járulékot hiába csoportosítjuk át, még több lesz az az ember, aki nyugdíjat fog igénybe venni, mert egyszerűen ha nem tud az egészségbiztosításnak megfelelő finanszírozást igénybe venni, mint egyéni munkavállaló, akár pedig valamilyen gyárnak a dolgozója, akkor rokkantként átkerül a nyugdíjbiztosítás irányába. Tehát mi történik?
Tessék szíves lenni értelmezni nekem ezt a dolgot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden annyit hadd mondjak, hogy azt gondolom, hogy az egyensúlyjavítás persze, nem maga a reform, de a reformnak egyfajta feltétele és 16 év tapasztalatain túl ki is kényszerít változásokat, amire az egymást követő kormányok, az egymást követő politikai erők különböző okok miatt nem tettek meg mindent, amit meg kellett tenni.
Az a mindenkori parlament és a parlamenti többség felelőssége, hogy egyrészt a megtermelt jövedelemből mennyit centralizál adók, járulékok formájában, és ezen belül az adó- és járulékforintokból mennyit költünk egészségügyre, szociális és egyéb kiadásokra. Ehhez kell mérni, igen, a mindenkori szabályok szerint a túlköltést. Egyébként pedig azt gondolom, az nem baj, hogy egyszer végre a sokszor nagyon vitatható mentességek körét próbáljuk szűkíteni, és én ennek a törvényjavaslatnak sok minden más mellett, a legfontosabb értelmét abban látom, hogy stabilizál és igazságosabb közteherviselés van, és a járulékelkerülő nemzeti sportot egy kicsit megpróbálja visszafogni. Persze, hogy egy csomó dolog fájdalmas e tekintetben, nem igazán örül ennek ilyen értelemben senki, de ezt elmondta az előbb Keller képviselő úr.
Tessék, Perjési Klára, ha lehet, röviden.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Jelenlévők! Számomra az egészségügy kérdése két alapvető részből áll. Mind a kettő ugyan az országgal függ össze. Az egyik, hogy van egy rövid távú érdek, hogy le lehessen tenni azt az adócsökkentő programot Brüsszel felé, ami által tudjuk, hogy mennyi pénz várható a fejlesztésre. A másik, hogy az egészségügy hosszú távú rendbetételére - az elmúlt ülésen is említettem - húsz éve várunk lassan, mert gondolom, itt mindenkit az érdekel elsősorban, véleményem szerint két nagy buktatója volt, ami miatt odáig jutottunk, ahol tartunk. Egyrészt... mikor vált szét a két alap? (Dr. Kiss József: 1993-ban.)... 1993. július 1-jével, ott kimaradt egy sajnálatos dolog, a háziorvosok negatív továbbküldési mutatója. Az a futószalag-rendszer, ami kialakult és mesterségesen felfuttatta ezt az egész rendszert, és a finanszírozás által nem a betegellátás lett a cél, hanem a pénz megszerzése lett a cél az eszköz helyett, ez volt az egyik véleményem szerint.
A másik - pontosan ennek az idejét sem tudom -, hogy 2001-ben volt egy olyan döntés, hogy átkerült a járulékok beszedése és nyilvántartása az Apeh-hez. Az még nem lett volna baj, hogy átkerült. (Dr. Kiss József: 1999. január 1-jétől.) Annak az lett a következménye, hogy az Apeh-nál csak a vállalkozókat tartották nyilván, de az, hogy az a személyre bontott járulék-nyilvántartás, amely korábban megvolt a két biztosítási alapnál és csak az kapott különböző ellátásokat, akik után a járulékot befizették, ez napjainkra úgy érzem, odáig vezetett, hogy - számokat nem akarok mondani, mert gondolom, hogy ezek csak becsült számok - nagyon sokan nem fizették be a dolgozóik után sem a nyugdíj-, sem az egészségbiztosítási járulékot. Tehát az egészségügy hosszú távú rendbetételét úgy érzem, hogy mégis az alapok rendbetételével kellene kezdeni, és az egyéni járulékfizetést minden tekintetben, mind alkotmányossági, mind pedig a szolidaritás elve miatt meg kellene tenni.
A másik, hogy ezt a lehetetlen finanszírozást, ami miatt nagyon jól tudjuk, hogy ugyan azt szoktuk mondani, hogy mennyire betegek a magyarok, és ezért fordulnak annyiszor orvoshoz, mindannyian tudjuk, aki orvos, tegye a kezét a szívére, hogy mennyire többszöröse a forgalomnak, nemcsak azért, mert mindenki abban érdekelt, hogy több beteget lásson el, hanem azért, mert nincs rendesen ellátva tulajdonképpen a beteg az esetek jelentős részében.
A másik, csak egy példát mondok, hogy most van tartalék vagy nincs tartalék. Meg kell nézni az összes krónikus pszichiátriai ágyat. Biztos vagyok benne, hogy a túlnyomó többségének már régóta szociális otthonként kellene működnie, és ez csak egy a sok-sok közül. Tudjuk, hogy hogyan fekszenek bent a nővérek, tisztelet a kivételnek, a kórházaknál, és ezek tények. Tehát rendbe kell tenni mind a bevételeket, és utána rendbe kell tenni az egész finanszírozási rendszert. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnézést kérek, hogy itt többeknek jeleztem, de borzasztóan halad az idő. Megadom a szót, ha kíván, de csak nagyon röviden, arra kérem, főosztályvezető asszony, mert még egy törvényről kell beszélnünk.
Szikszainé Bérces Anna (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Természetesen igyekszem rendkívül röviden szólni. Még egyszer kitérnék arra, hogy önmagában az itt szereplő lépések a következő évben 500-510 milliárd forinttal javítják a két alap pénzügyi finanszírozási helyzetét. Ez nem ott tart, ahogy Horváth képviselő úr is jelezte, tehát ez nem alkalmas arra, hogy azt a hiányt fedezze, ami a két alapnál jelentkezik, természetesen nem oldja meg ezt a helyzetet. Ezen kíván a kormányzat szándékai szerint segíteni az, hogy az államreform bizottság el fogja kezdeni a tevékenységét. Nyilván önök is tudnak róla, hogy többek között az egészségügyi, illetve a nyugdíjrendszer átalakítása a két kiemelt témája az államreform bizottságnak. Tehát miután most kezdi majd meg a működését, tehát ennek a részleteiről most éppenséggel nyilván igen keveset tudnék mondani. De ez is azt jelzi, hogy nyilván a kormányzat látja, hogy mind a két társadalombiztosítási ágnál szükség van reformlépések előkészítésére.
Tehát ez jogos, hogy nyilván nem ez az 500 milliárd fogja megoldani a két alap problematikáját. Még két dologra, mint felmerült kérdésre hadd reagáljak. A mezőgazdasági őstermelő ügyben, lehet, hogy itt a kolleginák nem mondták el a szabályozási javaslat részleteit. Itt arról van szó, hogy egyáltalán azok jönnek be mezőgazdasági őstermelőként új biztosítotti körként, akiknek nincs egyébként biztosítási jogviszonyuk, és ott is azzal a feltétellel még, hogy csak akkor kerülnek be a kötelező biztosítási rendszerbe, ha legalább 20 év szolgálati időt tudnak szerezni. Aki már korából adódóan nem tud ebben részt venni, az be se jön ebbe a rendszerbe. Emellett kedvezményeket is tartalmaz, egyrészt a minimálbért írja elő akkor, ha a 7 millió forintot az előző évi tevékenységéből származó árbevétele elérte, ha 7 millió alatti volt az árbevétele, akkor a minimálbér 50 százalékát fizeti járulékként. Ez egy kérdés, amit főigazgató úr felvetett, hogy az egészségbiztosítási ellátást valószínűsíthetően valóban meg kell nézni. Természetesen közösen az OEP-pel nyitottak vagyunk arra, hogy ezt megnézzük.
Ami a dolog lényege: persze tudom, hogy úgy is fel lehet ezt fogni, mint egy sarcot, de a dolog nem erről szól, hanem arról szól, hogy 1996-ban kikerültek a mezőgazdasági kistermelők a kötelező társadalombiztosítási körből, és sajnos, azóta nem sikerült megoldást találni erre a problémára. Tulajdonképpen ebben szeretnénk előrelépni a következő évben. Persze, lehet mondani, hogy miért pont most, ezen lehet vitatkozni, de az alapvető szándék itt nem a bevételek növelése - szeretném elmondani -, hanem az, hogy ennek a körnek a társadalombiztosítási helyzete rendezetlen.
Attól se kell megijedni, hogy nem tudom, milyen nagyságrendű körről van szó. A becslések szerint összességében maximum 30-40 ezer embert fog érinteni, de lehet, hogy még ennyit sem, lévén, hogy ezekkel a feltételekkel még lehet, hogy 10 ezer körüli az, aki bekerül a kötelező biztosítotti körbe.
Még egy pontosítás, hogy nem az egyházi személyeket érinti ez a változás, ami arról szól, hogy a természetbeni egészségbiztosítási járulékot meg kellene fizetni. Ez az egyház terhét növeli kétségtelenül, hiszen a mai szabályok szerint az egyházi személy után az egyház fizeti a 29 százalékos járulékot a minimálbér alapján, illetve fizeti a 8,5 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, de egyéni egészségbiztosítási járulékfizetés jelenleg nincs, lévén, hogy ebben a körben nincsen igazából egészségügyi pénzbeli ellátás igénybevétele. Itt összesen arról van szó, hogy a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetés jelenik meg, százalékos mértékben az egyház kötelezettségeként.
Valóban az egy kérdés, hogy 3-3 százalék. Meg kell mondani, hogy amennyiben azon gondolkodnánk, hogy az egyéni nyugdíjjárulékot emeljük, annak többféle problematikája van. Az egyik például az, nyilván önök is tudják, hogy jelenleg megosztott az, hogy mi az, ami magánnyugdíjpénztári tagdíjként megy, és mi az, ami nyugdíjjárulékként. Tehát adott esetben ez ezeket az arányokat is érinthetné, ha ebben gondolkodnánk, arról nem is beszélve - ez nyilván nem feltétlenül fogja önöket meghatni -, hogy az egyéni nyugdíjjáruléknál, mint tudják, felső határ működik, és az egyéni egészségbiztosítási járuléknál nem, tehát a kettőnek a bevételi hatása nem teljesen ugyanaz. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen a pontosításokat. Akkor határozathozatal következik. Ki tartja a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) 13 igen. Ki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 10 ellenszavazat.
Tehát 13:10 arányban általános vitára alkalmas.
Az ajánlás a plenáris ülésen ma este, 20 óra 45 után hangzik el szóban és nem írásban az idő rövidségére való tekintettel. Megkérdezem a bizottságot, hogy kíván-e többségi és kisebbségi előadót állítani. Kisebbségi előadó Mikola István, többségi előadó Keller László. Köszönöm szépen Szikszainé Bérces Annának.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
Soron következik a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításáról szóló javaslat, az 1990. évi LXV. törvényről van szó. A Belügyminisztérium részéről ki van jelen? (Dr. Barabás Zoltán jelentkezik.) Azt szeretném kivételesen kérni, miután a plenáris ülés nemsokára kezdődik, hogy kérem a képviselőtársaimat, hogy ezzel most viszonylag röviden foglalkozzunk, tekintetbe véve, hogy itt az általános vita elkezdődik és még a jövő héten is folytatódik, lesz idő módosító indítványok megfontolására. A napirendre tűzését ebben a bizottságban az indokolja, hogy amint képviselőtársaim is látták, érzékelték, a törvényjavaslat az önkormányzati feladatköröket egy kicsit átrendezi, az egészségügyi kompetenciákat is megjeleníti a leendő regionális önkormányzati szinten. Tehát mindenképpen indokolt, hogy ezzel kapcsolatban, ha ilyen módosító indítvány majd születik, a bizottságnak legyen állásfoglalási lehetősége.
Köszöntöm az előterjesztőt, és azt kérem, hogy legfeljebb három percben - ne haragudjon, hogy ezt kell kérnem, de muszáj - egy rövid bemutatkozás után, mert sok jelzés van, hogy ki jön az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból. Üdvözlöm a minisztérium képviselőit, de nálam itt egy 15 fős lista van, és nem tudom megállapítani, hogy az urak kicsodák. Tessék parancsolni!
Dr. Barabás Zoltán (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: dr. Barabás Zoltán vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, kollégám pedig Peresztegi Gergely úr, ő szintén főosztályvezetői besorolású köztisztviselő.
Engedjék meg, hogy nagyon röviden vázoljam a T/2040-es törvényjavaslat főbb módosításait. Ki szeretném emelni azt, hogy a módosítás az önkormányzati rendszer modernizációjára irányul. Lényeges eleme egyrészt a kistérségi rendszer továbbfejlesztése, a körjegyzőségek működését segítő jogszabályi változtatások, a regionális önkormányzati szint önkormányzati szintű megalapozása, valamint a főváros önkormányzati rendszerére vonatkozó módosítás-változások.
Ezeknek a változásoknak az indoka az, hogy az elmúlt 15 évben számtalan olyan tapasztalat vetődött fel a gyakorlati munkában, illetve a tudományos kutatások által, amelyek indokolták azt, hogy az önkormányzati rendszer további modernizációjára szükség van.
A körjegyzőségek esetében lényeges változások lesznek, hogy könnyebbednek a körjegyzőség alakításának feltételei, nem lesz feltétel az egymással határos törvényi feltétel, tehát a megyén belüli önkormányzatok jobban tudnak körjegyzőséget alakítani. Ennek az indoka az, hogy a szolgáltatások színvonalát emelni kell, és a hatósági munka eredményességét reméljük ettől a változtatástól.
A körjegyzőségekre vonatkozó további módosítás az, ami némileg szigorításnak tűnik, hogy az 1000 lélekszám alatti települések - hasonlóan eddig az Ötv. rendszeréhez - körjegyzőséget alakítanak. Változás a korábbi szabályokhoz képest, hogy 500 fő alatt nem lesz lehetőség önálló polgármesteri hivatal alakítására, 500-1000 főnél pedig kivételes esetekben a település földrajzi helyzete, egyéb adottságai alapján, külön engedély alapján lehet erre lehetőség. Itt kiemelném azt, hogy ez is csak akkor illeti meg az önkormányzatot, ha önálló normatív támogatás nélkül a körjegyzőség alakításáról dönteni fog.
A többcélú kistérségi társulási rendszer továbbfejlesztésének indoka az, hogy a lakosságot érintő alapszolgáltatások minél magasabb színvonalon legyenek ellátva. Ennek érdekében az Ötv. lehetővé teszi azt, hogy amennyiben külön törvényben meghatározott feladat ellátását a jogalkotó a kistérségen belül kötelezővé teheti, amennyiben a jelenleg a kistérséghez tartozó önkormányzatok mindegyike ezt a társulási megállapodásban rögzíti, lehetőség van arra, hogy a kistérséghez nem tartozó önkormányzatokat is bevonja a kistérségi feladatellátásba.
Ehhez feltétel természetesen a megállapodás módosítása mellett az, hogy legalább a kistérséghez tartozó települések kétharmada, illetve lakosságszáma eléri a kistérség lakosságszámának a felét, illetve más esetekben pedig, amennyiben a kistérség önkormányzatainak a fele eléri a lakosságszám kétharmadát, abban az esetben is lehetőség van erre a feladatbevonásra.
A regionális önkormányzati rendszer tulajdonképpen a szervezeti alapjait teremti meg a regionális önkormányzati rendszer működésének. Ennek a célja az, hogy választott testületek döntsenek a régiót érintő ügyekben. A regionális önkormányzatok kialakításának alapvető célja a decentralizáció elvének további erősítése, vagyis az, hogy valós területi önkormányzatok döntsenek a régiót érintő feladatokban.
Melyek ezek a feladatok? Csak példálózó jelleggel mondanám: például a területfejlesztés, foglalkoztatás-politika, turizmus, de természetesen ide tartozik az egészségügyi és a szociális ellátás is.
Maga a szervezet, a regionális önkormányzat szervezete akképp alakul, hogy választott testület vezeti a regionális önkormányzatot, elnöke a regionális közgyűlés elnöke, több alelnököt is választhat. Az igazgatási struktúra aképpen alakul, hogy a regionális önkormányzat hivatalát a regionális főjegyző vezeti. Itt némileg eltérőek a hivatali szervezetre vonatkozó szabályok, önálló igazgatási osztályok alakulhatnak, amelyek ellátják a regionális önkormányzattal kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Természetesen ez a sajátos önkormányzati szint igényli azt, hogy a települési önkormányzatoktól eltérően tagoltabb legyen a bizottsági struktúrája. A regionális önkormányzat döntéseinek az előkészítését különböző bizottságok végzik, ezek a különböző bizottságok azok, amelyek a döntés-előkészítésben vagy adott esetben a döntéshozatalban is részt vehetnek.
Külön ki szeretném emelni, hogy a regionális önkormányzat önálló pénzeszközökkel rendelkezik, és természetesen amennyiben a javaslat támogatásra kerül, úgy a regionális önkormányzat a települési önkormányzatok számára is átadhat bizonyos pénzeszközöket.
A főváros önkormányzati rendszere alapvetően nem változik. A fővárosban a módosítás lényege az, hogy a jelenlegi fővárosi fejezet az Ötv.-n belül a szerkezeti elemeket egy kicsit átcsoportosította. A '94-es módosítással az akkori fővárosi törvény bekerült az Ötv.-be, a korábbi szerkezeti egyensúly változását állítja helyre a módosító javaslat. Tehát csak a garanciálisan kétharmados szabályokat rögzíti az önkormányzati törvény, az egyéb fővárosra vonatkozó szabályozásokat külön törvény, a fővárosi és a kerületi önkormányzatokról szóló törvény rendezi.
A lényeg az, hogy tulajdonképpen itt is a feladatok ésszerűbb, differenciáltabb ellátása a cél, ennek megfelelően alakul át a fővárosi és a kerületi önkormányzatok feladatellátása, így a főváros ellátja az ország életében kiemelt feladatokat, továbbá azokat a feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik. A kerületek elsősorban azokat a feladatokat látják el, amelyek a lakossághoz közelebb vannak, közvetlenül érintik a lakosságot és egy kerületen belül jelentkeznek.
Szeretnék arra is utalni végezetül, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalták az önkormányzati érdekszövetségek, és azokat egy kivételével elfogadásra javasolták. Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy a bizottság is támogassa a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető úr kimerítő tájékoztatóját. Akkor megkérdezem, a kérdéseket, hozzászólásokat egyben kezelve, hogy van-e a bizottság tagjainak megjegyzése vagy kérdése? Tessék parancsolni, csak kérem, hogy röviden.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Még ha renitensnek is tűnök, elnök úr...
ELNÖK: Nem, csak rövid az idő. Horváth Zsolt!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Nekem egyetlenegy kérdésem van. Ez a tervezet hivatkozik több helyen is rá, hogy ez nyilván alkotmánymódosítást is igényel, és feltételezve, hogy választott testületről lesz szó, az önkormányzati választásokról szóló törvény módosítását is igényli. Van egy ilyen előttünk, de abban még csak utalás sincs a regionális önkormányzatokra. Tehát az a tiszteletteljes nagy kérdésem, hogy most a gomb van meg és a kabát nincs még, vagy valahol készül a kabát is? Ugyanis ez így nagyon lóg a levegőben. Tehát mihez kérik igazából a felhatalmazást? Ahhoz, hogy az egész rendszert átalakítsák, miközben nem tudjuk, hogy milyen választási rend alapján fog létrejönni az, ami egyébként az egészet felügyeli, irányítja, működteti? Rengeteg bizonytalanság van. Ha ezeket tisztáznánk, akkor utána jogos kérdések merülnének fel, mondjuk az egészségügyi intézményrendszer működtetését, finanszírozását illető kérdéseket is fel lehetne tenni, de addig nincs értelme, amíg nincsen meg a kabát, mert a gombot látjuk, vagy a bokrétát a kalapon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kupper András!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Én is a gomb és a kabát problémáját hadd fűzzem tovább. A koalíciós képviselők több ízben vetették fel már a korábbi ciklusban is, hogy a főváros regionális szerepe nincsen törvényben szabályozva. Tudjuk, hogy a főváros nem ér véget a közigazgatási határnál, és erre ez a javaslat semmiféle elgondolást, megoldást nem kínál. Miért nem foglalkoztak a főváros ilyen irányú problémáival? Az egyik oldalról egyszer felvetődött, hogy korábban, az '50-es években a fővároshoz csatolt kerületek egy részét le kellene választani a fővárosról, mi pedig inkább azt gondoljuk - és más koalíciós képviselőktől érkezett ilyen javaslat -, hogy viszont a fővároshoz szorosan kötődő, agglomerációnak nevezett térségeket kellene valahogyan szervesebben integrálni a fővároshoz. De még egyszer mondom: ezzel a súlyos, jelentős problémával ez a javaslat láthatóan nem foglalkozik. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola István!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Egy rövid kérdésem lenne, hogy ez a törvénytervezet nagyon mélyen érinti az egészségügyi progresszív ellátás rendjét. A legmagasabb technológiai igényű ellátást biztosító intézetek ezek a megyék fenntartói felelősségi körében működő megyei kórházakat jelenti, ezek óriási részei az egészségügyi közvagyonnak, és ha most itt fejből egy számot mondok, jóval százmilliárd fölött van, ha nem 200 a megyei kórházak éves működtetési költségvetése úgy együtt, tehát hatalmas működtetési költségvetésű intézményekről van szó.
Mennyiben érinti ez a fenntartói felelősséget és a tulajdonviszonyokat? Gondolom, hogy további jogszabályok is kellenek ahhoz, hogy ez tisztázódjék, de van-e erre vonatkozóan valamiféle stratégiai elképzelés?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő Hölgyek, Urak! Akkor a kérdéseket lezárom. Ez a hozzászólási kört is jelentette. Tehát akkor arra kérem az előterjesztőt kivételesen, hogy nagyon röviden, jelzésszerűen nagyon kérem, mert muszáj lesz megszakítanom a válaszokat, elkésünk a plenáris ülésről. Tessék parancsolni!
Dr. Barabás Zoltán (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) válaszai az elhangzottakra
DR. BARABÁS ZOLTÁN (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Horváth képviselő úrnak válaszolnám azt, hogy a kormány által benyújtásra került a T/234. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányáról, illetve a T/236. számú törvényjavaslat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. Az alkotmány teremti meg annak az alapját, hogy 2009-től regionális önkormányzatok működjenek, a bizottság most e kérdést nem tárgyalta, és ez az én hiányosságom, hogy erre a bevezetőmben nem utaltam.
Úgyszintén elnézést kérek, hogy a feladatrendszert lényegesebben nem vázoltam. Az Ötv. módosítása abból a szerkezeti elvből indul ki, hogy nem konkrét hatáskör- és feladattelepítési szabályokat mond meg, hanem feladatcsoportokat. Az ágazati törvényeknek, így az egészségügyi törvénynek lesz a feladata az, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszert átgondolva, tegyen javaslatot arra, hogy hogyan és miképpen változnak az egészségügyi feladatok. Ennek a törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy konkrét feladat- és hatásköröket telepítsen, hanem hogy hatáskör-telepítési elveket határozzon meg. Természetesen Mikola képviselő úrnak száz százalékig igaza van abban, hogy jelenleg megyei fenntartásban van az egészségügyi intézmények egy része. A törvényjavaslat pusztán csak annyit említ, hogy a regionális önkormányzat a megyei önkormányzat jogutódja lesz, tehát amennyiben a megyei önkormányzat jelenleg tulajdonosi szerepkörben van a megyei önkormányzatnál, úgy az általános jogutódlás alapján a regionális önkormányzat is tulajdonba kapja, nemcsak az egészségügyi intézményeket, hanem bármely más intézményt.
A fővárosra utalva Kupper képviselő úrnak jelezném, hogy a főváros önkormányzati rendszerének egész elemét a módosító javaslat nem fogja át. A területfejlesztési feladatok, a fővárosnak a területfejlesztésben, a regionális feladatok ellátásában való szerepét az ágazati törvények, illetve a később benyújtandó önkormányzati törvény fogja megállapítani. Természetesen, ahogy a képviselők utaltak rá, nem ez az egyetlenegy törvény, amely az önkormányzati rendszert érinti, emellett számos ágazati törvény módosítására kerül sor.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem, hogy akkor szavazzunk a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) 13 igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) 10 nem.
13:10 arányban általános vitára alkalmas. Ennek szerdán van a tárgyalása. Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelzés.) Maradjunk abban, hogy nem. Nyilván lesz alkalom a frakciók részéről, hogy állást foglaljanak.
Képviselőtársaim! Tehát akkor csütörtökön kerülne sor a bizottsági ülésre, a módosító indítványokra. Kupper képviselő úr, parancsoljon!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Szeretném kérni elnök urat, hogy a jövőben úgy szervezze meg a bizottsági üléseket, hogy a legfontosabb törvények módosítására kellő bizottsági vita álljon rendelkezésre. Ez ma nem minősíthető semmiféle vitának, a bizottság gyakorlatilag hozzá se tudott szólni. Köszönöm.
ELNÖK: Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Én egy javaslatot szeretnék tenni Mikola képviselő úr indítványához, éspedig azt, hogy amikor a miskolci enormis hasmenésjárványról beszélünk, ami utoljára a múlt században fordult elő hasonló Észak-Magyarországon, sőt az előtte való század végén, akkor arra kérem, hogy hívjuk meg Miskolc város polgármesterét, Káli Sándor képviselőtársunkat azért, mert számos olyan adat van, amelyikre nagy valószínűséggel nem tud válaszolni egyes-egyedül az országos tisztifőorvos.
ELNÖK: Jó, rendben van, meghívjuk a miskolci önkormányzatot, polgármester urat. Kupper képviselő úr indítványára pedig azt tudom mondani (Dr. Kupper András: Csak megjegyzés volt!), hogy az a helyzet, hogy ha a múlt héten összehívom a bizottsági ülést, akkor az a vád ért volna, hogy nem volt elég idő, hogy elolvassák a törvényjavaslatokat. Minden bizottság ezt a hétfői napot választotta. A plenáris ülés 13 órakor kezdődik határozathozatallal. Remélem, hogy ez nem lesz általános a bizottsági munkában. Én személy szerint is erre törekszem, ugyanakkor a Ház határozatképességét biztosítani kell. Ezért nem örömmel teszem azt, hogy igyekszem a munkát siettetni, egyébként pedig meggyőződésem szerint érdemi vita volt. Remélem, hogy csütörtökön 10 órakor a módosító indítványok tárgyalásánál több idő lesz. Továbbá azt is szeretném, hogy akkor azzal kezdjük a bizottsági ülést, hogy végre ezt a bemutatkozási kört megcsináljuk. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 50 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva