EB-3/2006.
(EB-3/2006-2010.)
az Országgyűlés egészségügyi bizottságának
2006. június 22-én, csütörtökön 10 órakor
a Képviselői Irodaház 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Napirend előtti elnöki bejelentések
1. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
2. Egyebek
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Gyula Ferencné (MSZP)
Keller László (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Puskás Tivadar (KNDP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Czinege Imre (MSZP) Béki Gabriellának (SZDSZ)
Dr. Garai István (MSZP)Gyula Ferencnének (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) Keller Lászlónak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr.Tóth István (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) dr. Vojnik Máriának (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz) dr. Mikola Istvánnak (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Csáky Andrásnak (MDF)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Pesti Imrének (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Szikszainé dr. Bérczes Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Székely Tamás főigazgató-helyettes (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok mindenkinek! Köszöntöm az egészségügyi bizottság tagjait, a megjelenteket.
Napirend előtti elnöki bejelentések
A napirend előtt tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy az Országgyűlés Schvarcz Tibor képviselőtársunkat is megválasztotta alelnöknek, hiszen minden bizottság két alelnökkel működik. Jó munkát kívánunk! Tóth Tiborné képviselőtársunk helyett dr. Vojnik Mária június 19-i hatállyal szintén a bizottság tagja.
Azt javaslom, hogy miután szűken vagyunk határozatképesek, ezért a tervezett, de már nagyon igényelt kis rövid bemutatkozásra a következő ülésünkön kerüljön sor, azaz jövő héten szerdán, amikor várhatóan majd tárgyalunk a miskolci járvány tapasztalatairól, ahogyan ezt már elhatároztuk korábban.
Amíg az aláírások zajlanak, arról tájékoztatom a bizottságot napirend előtt, hogy az adatvédelmi biztos 2005. évi tevékenységét, továbbá az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2005. évi tevékenységét érintő beszámolókat benyújtották és ezt a bizottságunk is fogja majd az őszi rendes ülésszakon tárgyalni. A jelentések hozzáférhetők, az elnöki kijelölés megtörtént. Ugyancsak benyújtotta az Állami Számvevőszék az egészségügyi szakellátások privatizációjának ellenőrzéséről készített jelentését. Azt javaslom, hogy ezt is majd az őszi ülésszakon tárgyaljuk, de ez már hozzáférhető az Országgyűlés honlapján és kérésre természetesen nyomtatott formában ez is rendelkezésre áll.
Tájékoztatom továbbá a bizottságot arról, hogy a Magyar Evangélikus Egyház országos közgyűlésének a határozatát, továbbá a Kiáltás az életért konferencia szervezőjének levelét a művi meddővé tétel szabályozását kérve az Országgyűlés elnökétől átvettem. Ezek a bizottság irattárában megtekinthetők és javaslom, hogy ezzel kapcsolatban majd a bizottság hatalmazza fel a bizottság elnökét, hogy az egészségügyi tárcával a lehetséges szabályozásról konzultáljunk.
Tájékoztatom ugyancsak a bizottságot, hogy az Alkotmánybíróság 2006. június 16-i határozatában döntött az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény, az úgynevezett praxistörvény alkotmányosságát megkérdőjelező indítvány tárgyában. A törvény alkotmányellenességét nem állapította meg az Alkotmánybíróság, azonban megsemmisítette a háziorvosi működési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó és ingatlan vagyok és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000-es kormányrendelet néhány rendelkezését, mert rendeleti szinten nem lehet a tulajdonjog korlátozását kimondó feltételt meghatározni, úgyhogy ez ügyben is majd konzultálnunk kell a szaktárcával.
Ugyancsak az Országgyűlés elnök asszonya megküldte a Segítő Jobb Alapítvány elnökének a határon túli magyarság egészségügyi ellátásának további támogatását kérő levelét. A bizottság irattárában ez is hozzáférhető.
Kiosztattam az Orvosi és Egészségügyi Vállalkozások Országos Szövetségének a levelét, amit másolatban kaptam meg, amely az egészségügyi reformmal kapcsolatos. Továbbá korlátozott számban, de hozzáférhető angol nyelven egyelőre az Európai Bizottság konzultatív dokumentuma, amely a füstmentes Európa megteremtésére irányul, pontosabban a munkahelyek teljes körű füstmentességét tűzi ki célul az Európai Unióban. Azt javaslom, hogy a bizottság kérje fel Schvarcz Tibor alelnök urat, hogy tanulmányozza át ezt a dokumentumot, esetleg gondoljuk végig, hogy a bizottság kíván-e ez ügyben állásfoglalást tenni, hiszen érdekes javaslatok vannak, például az is, hogy meghatározott időn belül a munkahelyek biztonsága és a munkavédelem érdekében az uniós országok valamennyi munkahelye füstmentes legyen.
Kaptam levelet az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságának magyar tagjától, Olajos Péter képviselő úrtól, aki segítségét ajánlja az Európai Parlament társbizottságával kiépítendő együttműködésben. Ezt pozitívan válaszoltam meg. Kérem, hogy ezeket a bizottság vegye tudomásul.
Napirend előtt megkérdezem, hogy napirend előtt van-e észrevétel. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Nincsen gyakorlatom a bizottság elé kerülő anyagokban, de itt megakadt a szemem az Orvosi Egészségügyi Vállalkozások Országos Szövetségének a levelén, amelyik az egészségügyben a magánosítás, privatizáció mellett áll ki. A miniszterelnök úrnak írták ezt a levelet, megkérdezném elnök úrtól, hogy miért nem kerül ide a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal állásfoglalása, amit ugyancsak megküldött ugyanerre a helyre. Tehát hogy történik ezeknek a leveleknek az idehozása, ugyanis nem szeretnénk, hogy ha itt valamiféle lobbibefolyások érvényesülnének és egyes levelek idekerülnének, más nagyon fontos testületeknek a határozatai, levelei pedig nem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök Úr! Azt tudom válaszolni a kérdésére, hogy én minden ilyen típusú levelet a bizottság tagjaival úgy, ahogy ez korábban is gyakorlat volt, megosztok. A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal dokumentumait, mióta ezt az elnöki feladatot ellátom, május 30-a óta, a bizottság nem kapta meg. Ezért nincs módom szétosztani.
Van-e egyéb észrevétel napirend előtt? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, a napirendre azt a javaslatot teszem, hogy az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról benyújtott módosító indítványokat tárgyaljuk meg. Ki fogadja el a napirendet? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az ajánlást megkapták, amelynek néhány pontja a bizottság feladat- és hatáskörét érinti. Köszöntöm Szikszainé Bérces Anna főosztályvezetőt a Pénzügyminisztériumból. A bizottság tagjainak rendelkezésére áll az a javaslat, hogy milyen ajánláspontokkal foglalkozunk. Nem túl sok ajánláspontról van szó. (Csáky András (MDF): Nem áll rendelkezésre!) Nem áll rendelkezésre? Csak fél órája készült el. Sajnálom, de majd mondani fogom részletesen. De az ajánlást megkapta mindenki.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlás 4. pontjában ennek a módosító indítványnak a benyújtója magam vagyok. Azt a javaslatot teszem, hogy a jövedelemadó-kedvezményekkel kapcsolatban az önkéntes pénztárak esetében ne a havi minimálbér 20, hanem 60 százaléka legyen a kedvezmény. Ez a módosító indítvány lényege, amely egyébként a 21. módosító indítvány. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy mi a kormány álláspontja ebben.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Egyelőre azt tudom mondani, hogy sajnos nem tudjuk támogatni. Azt, hogy a 20 százalék, ami benyújtásra került, adott esetben még változhat, ezt nem tudom kizárni, sőt miután a területtel foglalkozó ember vagyok, örülnék is neki, ha ez így alakulna, lévén, hogy valóban elég szigorú szabály, ami benyújtásra került az Országgyűléshez, de nyilván a kormány foglal majd állást az ügyben, hogy milyen javaslatot tud elképzelni a 20 százalékon túl. Erre én most sajnos csak nemet tudok mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazzunk. A kormány képviselője az elmondottak figyelembevételével most nem tudja támogatni az indítványt. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Három nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Hat. A bizottság támogatja.
Az ajánlás 7. pontjában szintén az én javaslatom szerepel, a javaslat lényege az, hogy a törvényben törölték azt a rendelkezést, miszerint a pénztár igazolása szerint történt az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, amelynek terhére a rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatást igénybe vették. Tehát a lényeg az, hogy a visszautalt összeg abba a pénztárba kerülhessen, ahol a pénztártag az utalás időpontjában, nem pedig csak a megelőző adóévben rendelkezik egyéni számlával, tehát a választási szabadságot kívántam elősegíteni.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem tudjuk támogatni.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Indoklást szeretnék kérni a nemre.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A benyújtott javaslat abszolút végrehajtási pontosítást kíván biztosítani, tehát mostantól, ettől az évtől került változtatásra az, hogy eddig gyakorlatilag folyamatosan lehetett igénybe venni a pénztári kedvezményeket, tehát havonta lehetett az SZJA-előleg kötelezettségnél érvényesíteni. Ettől az évtől változott meg az, hogy gyakorlatilag egy csúszással az egyén számlájára történő jóváírással utólagosan történik. A végrehajtást segítő célként került be, ezért nem tudok ettől eltekinteni.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Három. A bizottság ne támogatja a javaslatot.
Az ajánlás 18. pontjában a 22. módosító indítvány érinti a bizottság feladat- és hatáskörét. Schvarcz Tibor képviselőtársam azt javasolja, hogy a jövedéki adóról szóló törvény adjon felhatalmazást a kormánynak, hogy a népegészségügyi program céljaira forgassa vissza a jövedéki adó 0,1 százalékát. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy mi az álláspontja.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nagyon régi történet, mindig felmerül különösen az egészségügyi bizottságban. Nyilván vannak erre példák, ahol ilyen rendszerek működnek, de nálunk nem így működik. Az egy másik történet, erre szeretném felhívni még egyszer a figyelmet -, amiről a múltkori bizottsági ülésen is beszélgettünk, hogy az a törvény feltétlenül változatlanul él, hogy amennyiben az Egészségbiztosítási Alap bevételei nem elégségesek a kiadások, ellátások fedezetéhez, az állam mindenképpen ott áll garanciális kötelezettségként. Tehát minden esetben az ellátásokért helytáll, és az elmúlt évek során több száz milliárd forintról volt szó, amit a költségvetés egyébként is más adóbevételekből átcsoportosít ilyen célra, pontosan azért, hogy az ellátások fedezete biztosítva legyen. Tehát a külön címkézés nélkül is biztosított a mai rendszerben is az, hogy az adóbevételek egy része átkerül az egészségbiztosítási ellátások finanszírozására.
ELNÖK: Tehát az előterjesztő nem támogatja. Többen kértek szót, először a módosító indítvány előterjesztőjeként Schvarcz Tiboré a szó.
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tényleg régi történet ez és többször már vitatkoztunk a bizottságban erről a pénzösszegről. Ez teljesen másról szól, mint amit itt el tetszett mondani és mások a szándékaim. Kétségtelen, hogy Európában van olyan gyakorlat, hogy a jövedéki adóból befolyt pénzeket az egészségügy megkapja, különösen a dohánytermékek vonatkozásában. Idézőjelben mondom, hogy nagyon örültünk annak, amikor megemelésre került az alkohol és a dohány jövedéki adója, és most láttuk azt az alkalmat arra, hogy egy megemelt jövedéki adóból valami kis pénzt nem magára a programra, hanem a program népszerűsítésére lehetne fordítani, hiszen ráférne a programra. Függetlenül attól, amit tetszett mondani, hogy a kormány jótáll a biztosítási alapok pénzösszegéért, de ez egy plusz forrás lenne, és mindenképpen a népegészségügyi programnak a reklámozásában, terjesztésében, céljainak megvalósításában nincs az a pénz, amit ne lehetne elkölteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky András képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm. Alapvetően szemléletváltást kellene már ebben az ügyben bevezetni. Hisz' pont az a gond a népegészségügyi programokkal, hogy az egészségügyi ellátás keretén belül mindig az OEP költségvetésének a terhére próbálják megvalósítani, illetve meg nem valósítani, mert a maradványelv alapján arra a végén nem nagyon fog pénzt jutni. Ez nem közvetlenül az egészségügyi ellátást célzó javaslat. Ez egy népegészségügyi program, ami teljesen független az egészségügyi ellátástól és anyagilag is függetlenné kellene tenni, független soron évente meghatározni azokat az összegeket, amelyeket a mindenkori kormányzat fontosnak tart. Ez az én olvasatomban és a korábbi viták kapcsán is ez volt, ezt a célt szolgálja minden ilyen kezdeményezés. Nagyon jó lenne, ha már a kormány nem gondolja meg magát makacsul, akkor legalább mi képviselők és nemcsak itt a bizottságban, hanem a parlamenti patkóban is határozott lépést tennénk ebben az ügyben, hogy egyszer s mindenkorra ezt a két kérdéskört a kurációról válasszuk el a népegészségügyi programtól.
ELNÖK: Vojnik Mária!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Csak megerősíteni szeretném az előttem szóló képviselőtársaimat. Egyáltalán nem véletlen, hogy az Európai Unió és a dohányzás elleni keretegyezmény végrehajtását Magyarországon nagyon erőteljesen forszírozzák az unió különféle szervezetei és egyáltalán nem független ettől, hogy miért kell olyan magasra vinni a jövedéki adókat. Magam is azt gondolom, hogy ennek a 0,1 százaléknak semmi köze nincs a társadalombiztosítás finanszírozási alapjainak a stabilitásához, hiszen a népegészségügyi program nem a társadalombiztosítás gyógyító kasszájából finanszírozódik, ezért hát tisztelettel azt javaslom, hogy a bizottság a maga szavazatával segítse az előterjesztőt ennek a szabálynak az átvételében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola István alelnök!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Én is azt javaslom, hogy támogassuk ezt a javaslatot, főleg azért, mert az szerepel a javaslatban, hogy ki kell dolgozni a részletes szabályait ennek. Mert akkor nincs értelme a jövedéki adó beforgatásának, hogy ha ezt a központi költségvetés lenyeli és aztán az egészségügyi költségvetési tervezése, meg az alkotmányos felelősségvállalás keretében a hiányok finanszírozása a jelenlegi módon történik. A részletes szabályok kidolgozását pedig majd úgy kell csinálni, hogy ez valóban a népegészségügyi programnak valamiféle elkülönített kasszájába kerüljön és a programot magát szolgálja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Keller képviselő úr!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Nyilván a célkitűzés mindig is helyesnek volt minősítve, amikor ezekről a kérdésekről fogalmazódtak meg módosító indítványok. Lehetséges, hogy én magam már túl sokat ültem a költségvetési bizottságban és ezt rendre itt az egészségügyi bizottságban is elmondom, hogy a költségvetés szerkezetét nem lehet úgy alakítani, hogy fontos társadalompolitikai célokra 0,1-0,2-1 százalékokat elkülönítünk. Mindamellett ez a módosító javaslat pedig azért okoz számomra gondot, mert egy olyan részletes szabály kidolgozására hatalmazná fel a kormányt, amely 0,1 százalék egyébként a költségvetési törvényben nem szerepel, tehát gyakorlatilag a költségvetésről törvényben lehet rendelkezni. Ez a rendelkezés elmaradt és most egy nem létező 0,1 százalékról kellene a kormánynak rendeletet alkotni. Én azt javaslom, bár érzem, hogy szakmailag persze szükségesnek tartják a bizottsági tagok, de azért ettől egy korrektebb javaslat megfogalmazása - azt gondolom -, hogy hasznosabb lenne. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ami a szándékot illeti, azt gondolom, hogy ebben van egy többségi vélemény, tehát jó lenne hasonlóan az Egyesült Államok több államához, ázsiai országokhoz, Thaiföld példáját ismerem, Finnországban is van részben hasonló konstrukció, ezen az úton elindulni. Hozzáteszem, hogy összességében nem nagy összegről van szó, mert épp egy gyors fejszámolást csináltunk, ha figyelembe vesszük az alkohol és az égetett szesz jövedéki adójának a bevételét nagyságrendben, akkor ez a 0,1 százalék durván 250-300 millió forintot tudna összességében jelenteni. És én azzal is egyetértek, hogy egyébként meg lehet ennél pontosabb, precízebb, korrektebb megfogalmazást találni, de talán éppen azért kellene a gondolatot elindítani jelzésként, hogy legyen mód arra, hogy esetleg kidolgozzunk részletesebb szabályokat. Tehát én ezt támogatni szeretném.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Elnézést, csak két mondatot még: természetesen a bizottság szándékát, meg az elképzeléseket messzemenően megértem és évek óta természetesen megszavazzák, ez teljesen helyénvaló, (Derültség.) de ahhoz szeretnék csatlakozni, amit Keller képviselő úr elmondott: ez így igen aggályos költségvetési szempontból is, tehát ez így nagyon nem helyénvaló, ezt akkor lehet csinálni, ha a költségvetésben is szerepel ez a kérdés. A másik pedig, ahhoz szeretnék kapcsolódni, amit az elnök úr a felvezetőjében elmondott, és elmondta pont az Alkotmánybíróság egy mostani döntését, ahol egyértelmű volt, hogy probléma az, hogy nem lehet kormányrendeleti szinten olyan kérdéseket szabályozni, ami törvénybe való. Tehát ez is lehet ezzel a normaszöveg-javaslattal a probléma, tehát a költségvetési összefüggésen kívül még ilyen probléma is lehet vele. Tehát én erre csak felhívnom a figyelmet, hogy ez is gond.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Én azt gondolom, hogy politikai akarat kérdése, hogy ebben a dologban tényleg történjen változás. Hiszen '96 előtt az is egy eretnekgondolatnak számított, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékát valaki megcímkézze például a civil szervezetek számára. Én most azért jelentkeztem, mert azt gondolom, hogy a semmihez képest az is elmozdulás lenne, különös tekintettel arra, hogy a javasolt mérték vitatható, ha én teszek javaslatot, lényegesen magasabb százalékra tettem volna javaslatot. Annak idején Szigethy Györggyel meg is fogalmaztunk 1 százalékra vonatkozó indítványt, amivel lehetett volna már valamit kezdeni. Ez például szerintem nevetségesen alacsony. De hogy túllépjünk ezen a mértékvitán, meg azokon az érveléseket, amit Keller László felvetett, illetve a tárca, hogy nincs a költségvetésben, én a semmihez képest azzal is megelégednék, hogy ha egy ígérvényt tudnánk ide belefogalmazni, hogy a kormány kidolgozza annak a feltételeit, hogy a jövedéki adó meghatározott része erre a célra kerüljön felhasználásra. Azért jelentkeztem, hogy egy ilyen irányú kapcsolódó módosító indítványban meg tudunk-e állapodni, túl azon, hogy ezt, gondolom, a bizottság többsége most megszavazza.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Politikai akaratra szükség van, de meggyőződésem szerint arra kell a politikai akarat, hogy amikor a költségvetési törvényt tárgyaljuk, akkor a népegészségügyi programra megfelelő forrást biztosítunk. Erre kell politikai akarat, és az, hogy ez most honnan származik és mihez kapcsolódik, ez ilyen szempontból indifferens. Mert itt a gondokat az okozta rendszeresen, hogy a népegészségügyi programra nem mindig különített el megfelelő előirányzatot az Országgyűlés. Ez az alapvető probléma, nem az, hogy most a jövedéki adónak meghatározott részéhez ragaszkodunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Szerintem ennek a javaslatnak jelképes értéke van. Keller képviselő úrnak mondom. És itt arról van szó, hogy van egy káros szokás, aminek a következménye egészségkárosodás, amire az egészségügynek sok pénzt el kell költeni, ami terheli a kötelező általános egészségbiztosítás rendszerét is. És ebben a szándékban az fogalmazódik meg, és mi azért fogjuk - gondolom - a képviselőtársaimmal támogatni, mert jelzésértéket látunk benne: egy káros szokás mögött lévő gyártó profitjának egy részét ennek a káros szokásnak a következtében fellépett egészségkárosodásnak a megelőzésére fordítjuk. Tehát mi sem tulajdonítunk nagyobb jelentőséget neki, mint egy jelzésnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy nagyon körbe jártuk ezt a javaslatot, és persze, hogy kapcsolódó indítványokra most is megvan a lehetőség. Egyébként pedig annak sincs akadálya, hogy ha itt úgy alakul, hogy ez most valahogy bekerül vagy nem kerül be, mármint a törvénynek az elfogadott szövegébe, az mindenképpen indokolhat egy olyan jellegű költségvetési gondolkodást, hogy teremtsünk valamiféle kapcsolatot az alkohol- és a dohánytermékek jövedéki adója és a prevenciós célelőirányzat között. Én tudom természetesen a pénzügyi ellenérveket, mégis muszáj hivatkoznom nagyon sok ország gyakorlatára e tekintetben. Szavazzunk, hogy ki támogatja az indítványt. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Ez egy látható többség. Nem kérek ellenpróbát.
Menjünk tovább. Az ajánlás 27. pontjában Kovács Ferenc képviselő úr elhagyni javasolja a benyújtott törvényjavaslatnak a társadalombiztosításra vonatkozó számos paragrafusát. Kérdezem az előterjesztő véleményét.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki támogatja? (Szavazás.) Kettő. Tehát egyharmad sem támogatja. Az ajánlás 30. pontjában Karsai József és Godó Lajos képviselőtársaink a mezőgazdasági őstermelői járulék fizetésével kapcsolatban tesznek olyan javaslatokat, amelyek lényegében, ha úgy tetszik, kisebb terheket állapítanának meg az őstermelők számára. Az előterjesztő álláspontját kérdezem.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Ezt így nem fogjuk tudni támogatni, ez akár jogtechnikailag, akár végrehajtásilag egy rendkívül problémás dolog. Ezt nem lehet végrehajtani, ami itt van. Olyat például nem kell kimondani, hogy kinek meddig nem kell járulékot fizetni. Nem ez a gond. Viszont azt jelezném, hogy készül egy pontosító javaslat, ami arról szól, hogy európai uniós támogatásokkal megemeljük ezeket az értékhatárokat, ami a beadott törvényjavaslatban szerepel, tehát ott az a javaslat, hogy hétmillió forint értékhatár alatt a minimálbér 50 százaléka a fizetési kötelezettség, afölött pedig a minimálbérnek megfelelő a fizetési kötelezettség. Ezeket az SZJA-törvénnyel összhangban megemeljük. Tehát lesz egy ilyen pontosító javaslat, de itt azt szeretném elmondani, hogy itt az alapvető szándék először is az, hogy a tíz évvel ezelőtt a kötelező társadalombiztosításból elhagyott mezőgazdasági őstermelők, kistermelők társadalombiztosítási helyzetét próbáljuk rendezni. Először is nem nagy létszámról van szó, mert körülbelül tízezer fő lehet az, akit ez a dolog érint. Külön szabályként azt is előírnánk, hogy csak azokra vonatkozik ez a társadalombiztosítás, akik tudnak húsz év szolgálati időt szerezni, mert egyébként befizetne járulékot, de nem tudna jogosultságot szerezni nyugellátásra. Tehát messzemenően próbáljuk kezelni akár a járulékfizetésnek az ütemezésével is, mert évente egyszer javasoljuk, hogy fizessenek járulékot, akik bekerülnek a rendszerbe, tekintettel arra, hogy nekik a jövedelmezőségük nem feltétlenül rendszeresen, havonta jelentkező. Próbáljuk ezeket így kezelni, mert különben egy olyan bombán ülünk, hogy ezeknek a mezőgazdasági őstermelőknek nem lesz ellátásuk. Arról van szó, hogy 1997-től kikerültek a kötelező társadalombiztosítási rendszerből és azóta rajta ülünk egy olyan bombán, hogy ha ő nem biztosította magát, szociális segélyezettként fog bejönni a rendszerbe. Ezt próbáljuk itt elrendezni, különös tekintettel arra a helyzetre, hogy míg máshol vannak olyan törekvések mint a minimálbér kétszerese típusú kötelezettség, ehhez képest náluk a minimálbér, illetve a minimálbér 50 százaléka fizetési kötelezettség lenne előírva.
Még egyszer mondom, hogy itt egyáltalán nem bevételnövelési célokról van szó, mert ennek nem nagy a jelentősége társadalombiztosítási szempontból. Őszintén mondom, hogy arról van szó, hogy ennek a rétegnek a társadalombiztosítási helyzetét kívánjuk rendezni, ami tíz éve megoldatlan. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Senki. Nem támogatja a bizottság.
Az ajánlás 31. pontjában Kovács Ferenc képviselő úr azt kezdeményezi, hogy a jövedelemadó törvény szerint különadózó jövedelmeknél az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó előírások maradjanak el. Kérdezem a főosztályvezető asszonyt.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki kíván hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Egy. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 32. pontban Farkas Imre képviselő úr ugyanehhez a szakaszhoz azt a javaslatot teszi, hogy ezek a különadózó jövedelmek ne 14 százalékos mértékű hozzájárulással, hanem csak nyolc százalékos mértékű hozzájárulással legyenek terheltek. Kérdezem az előterjesztőt.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Észrevétel, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Senki.
Az ajánlás 72. pontja. Ez is az önkéntes pénztárhoz kapcsolódó javaslataim harmadik eleme, ahol azt szeretném ajánlani, hogy az önkéntes pénztári kifizetésre vonatkozó adószabályok mai fenntartása legyen meg, miszerint a kifizetések, amennyiben azok finanszírozása a jogszabályoknak megfelelően történt, az igénybe vevő számára adómentesek maradjanak, tehát tulajdonképpen a korábbi szabály visszahozatalát jelentené.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem tudjuk támogatni, egy kormányzati szándék van a kedvezmények szűkítésére, és itt megpróbáltunk olyan javaslatot készíteni, hogy azok a szolgáltatások, amik valóban az egészségügyhöz kapcsolódnak, megmaradjanak adómentes szolgáltatásnak, tehát kénytelenek voltunk egy sorolást végezni a wellness, fitness és egyéb ügyek miatt a mentességet megszüntetni, ez ezzel ellentétes szándékot tükröz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Vojnik Mária!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Magam is egyetértek azzal, hogy vannak bizonyos olyan luxus wellness szolgáltatások, amelyeknek a finanszírozása nem esik egybe az egészségmegőrzés programjával. Mégis úgy gondolom, hogy nem lehetne teljes mértékben megszüntetni a lehetőséget. Ezért azt mondom inkább az indítvány megfogalmazójának, Kökény elnök úrnak, hogy kezdeményezzük, hogy a kiegészítő egészségbiztosítás keretében a meghatározott egészségmegőrzési szolgáltatásokhoz való hozzáférést is bele lehessen ebbe érteni. Ez nem a kedvezmények szűkítését, hanem a pontosabb értelmezését segíti, hiszen azért az egy mégis csak létező és egyáltalán nem vitatott kormányzati szándék, hogy az öngondoskodásban az egészségmegőrzés maradéktalanul benne maradt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) Hét igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Hét. Egyharmad sem támogatja.
Török Zsolt képviselő úr, valamint Újhelyi István és Pál Béla az ajánlás 75. pontjában az Üdülési Alapítvány által nyújtott üdülési csekkek adómentes felhasználási jogcímeinek a pontosítását ajánlja.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés? Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Miért nem? Mert ez nemcsak arról szól, amit ténylegesen maga a módosítás tartalma, ennek szerintem a belföldi turizmust illetően egyéb hatásai is vannak.
ELNÖK: Előterjesztő?
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A helyzet ugyanaz, mint az egészségpénztári szolgáltatásoknál, tehát hogy az elmúlt időszakban az jelent meg, hogy ez a bizonyos üdülési csekk, aminek a kedvezményezettségét, adómentességét, adókedvezményét tartalmazta már korábban is az eddigi törvény, ezeknek a szolgáltatásoknak, tehát, hogy mire használható az üdülési csekk, ez eléggé kiszélesedett és most már tankolhatunk is az üdülési csekkel, amit a rekreációhoz eléggé kevéssé lehet kapcsolni, már bocsánat. Tehát itt az a kormányzati szándék jelenik meg a beadott módosító indítványban, hogy a beadott üdülési csekknek az eredeti funkcióját tartsuk fenn, ami valóban az üdüléshez és a rekreációhoz kapcsolódik és valóban a munkáltatók által a foglalkoztatottak részére adott támogatást biztosítja a költségvetés kedvezményekkel, tehát adókedvezményekkel. Köszönöm.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Csak egy pontosító kérdés: az eredeti szöveg azt mondja, hogy az üdülési csekk kizárólag üdülési és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásra váltható be. Étkezési szolgáltatásra. Ezt amúgy egyébként a Nemzeti Üdülési Alapítvány eredeti céljával egy picit ellentétesnek gondolnám én, hiszen eredetileg arról volt szó, hogy a rászoruló vagy a saját erejéből ezeket a szolgáltatásokat megvásárolni nem tudóknak tette az ember, nem egyszerűen csak elmegy, ha már ezt a lehetőséget neki biztosítottuk, hanem akkor a családját elviszi kirándulni, meglátogatja a gyógyfürdő szolgáltatást. Csak úgy szeretném mondani, hogy próbáljuk elképzelni, hogy egy család megkapta ezt a lehetőséget egy olyan hegyvidéki vagy gyógyfürdő helyre, ahol megkapta az üdülési belépőjét és aztán ott fognak állni a gyógyfürdő kapujában és már nem engedhetik meg maguknak, hogy oda meg bemenjenek. Szóval azért én azt gondolom, hogy a szigorításoknak mindig kell, hogy legyen egy ésszerű mértéke. Ha nem mind, akkor legalább ezek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Magam is azt hiszem, hogy itt a szociálisan rászorulók számára nyújtott üdülési csekkekről van szó és hangsúlyoznánk, hogy a módosító indítvány is csak a belföldi üdülésre, illetőleg az ehhez kapcsolódó rekreációs és egészségvédelmi szolgáltatásokra terjedne ki. Tehát nem gondolom, hogy a költségvetés számára ez egy hihetetlen méretű lukat képezne, csatlakozom ahhoz, amit Vojnik Mária elmondott, hogy gondoljuk ezt meg. Én a magam részéről tudnám támogatni ezt az indítványt. Ki kíván még hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Tíz. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Hét. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Négy. Akkor nem támogatja a bizottság.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlásoknak a javasolt részével végeztünk. Kérdezem a bizottságot, hogy az ajánlásban szereplő más kérdésekről, tehát a rendelkezésre álló ajánlás 77 pontja közül másról kívánnak-e szavazást.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): A 77-es pont.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én magam is úgy látom, hogy ezt érdemes figyelnünk. Kérdezem a Pénzügyminisztérium képviselőjét.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez a jelenlegihez képest milyen módosítást tartalmaz? Mármint a benyújtotthoz képest? Az 1-es, 2-es nagyjából jelenleg is szerepel. (Közbeszólás: a szálláshelyek.) Csak a szálláshelyek. Tehát a többi, az egészségügy eddig is benne volt. Nekem is ez volt az érzésem. A vakok segédeszközei jelenleg is 5 százalékos áfával vannak.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ez az 58-assal összefügg.
ELNÖK: Természetesen nézzük meg! Köszönöm szépen. Ez csak a technikája a dolognak. Jó. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Senki nem támogatja.
Tisztelt Bizottság! Van három további indítvány, ebből kettőt a költségvetési bizottság benyújtott, ezt írásban megkapták a képviselők, és érinti mindegyik érinti az egészségügyi bizottság kompetenciáját. A 72-es számú költségvetési bizottsági módosító indítvány a járulékkedvezmény igénybevételénél a társas vállalkozást is felveszi a jogosultak közé, ha jól látom. Az elterjesztőt kérdezem.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk, ez egy abszolút pontosítása a törvényjavaslatnak, a járuléktörvénnyel való összhangot biztosítja.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja. Köszönöm szépen.
Van még egy pont, ez pedig a 81. indítvány, ez több pontot is tartalmaz, a társadalombiztosítási törvényekhez a járulékfizetési felső határ számítási szabályokat változtatja, korrigálja.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk a módosítást. Itt alapvetően arról van szó, hogy fenntartjuk a mai szabályt, ami arról szól, hogy bizonyos időszakokkal csökken a járulékfizetési felső határ a napoknak megfelelően, ami arról szól, hogy ha valaki például táppénzen volt, akkor ezzel az időszakkal csökken neki a felső határ. Itt volt egy elképzelés, hogy másként legyen, tehát ez az időszak ne legyen, de nyugdíj, szakmai és egyéb összefüggések miatt az merült fel, hogy ez ne legyen. Tehát marad a ma hatályos szabályozás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki támogatja a javaslatot? Támogatjuk. Köszönöm szépen.
A bizottsághoz érkezett egy kezdeményezés, és ez egy bizottsági módosító javaslat benyújtására irányulna. Kiosztattam képviselőtársaimnak. Ez az indítvány, amelynek kezdeményezője az OEP, és kérték, hogy fontoljuk meg. Ez lényegében arról szól, hogy a járulékbeszedés nyilvántartása, a TAJ-rendszer-adatbázis tekintetében ne az APEH-hez kelljen minden foglalkoztatotti bejelentést tenni, tehát, hogy az egészségbiztosítás biztosítási alapon működjön. Az indokolást látják: az Egészségbiztosítási Alaphoz, illetve az OEP-hez történjen tulajdonképpen az adatszolgáltatás. Van egy részletes indokolás. Én azt gondolom, hogy ha a bizottság egyetért vele, hallgassuk meg röviden az OEP képviselőjét, és aztán megkérdezzük a Pénzügyminisztériumot. Székely Tamás főigazgató-helyettes úrnak megadom a szót.
SZÉKELY TAMÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Köszönöm szépen. A javaslatunk lényege, hogy a jelenlegi bejelentési rendszer maradjon változatlanul. A probléma, ami miatt ezt bejelentjük, az az, hogy a biztosítási jogviszony a bejelentéssel kezdődne. Abban az esetben, ha az APEH-hoz érkezik ez a bejelentés, akkor egy időbeli csúszás van, hogy hozzánk is beérkezzenek ezek az adatok. A biztosított, aki bejelentésre kerül, elvileg a bejelentés időpontjától jogosult a biztosítotti jogviszony keretében például egészségügyi ellátásokra. Abban az esetben, ha időbeli eltérés van a bejelentés és a hozzánk beérkező adatok között, akkor számtalan esetben előfordulhat, hogy a beteg, aki az ellátásokra jogosult, elmegy az intézménybe, igénybe kívánna venni valami egészségügyi szolgáltatást, de erre nem lesz lehetősége, mert nálunk még nincs regisztrálva, hogy ő biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Ebben az esetben, ha nem sürgősségi ellátásról van szó, elutasítják vagy térítésre kötelezik. Ezt követően a beteg vagy fizet vagy nem veszi igénybe az ellátást. Ha fizet, akkor utána viszont jogosan visszaigényelheti a pénzt, amikor már a rendszerbe bekerült. Ez a lényege. Ami az eredeti jogszabály-módosításban az indoklásban szerepel, az pedig nem pontos, miután az indoklás arról szól, hogy azért kéne ez a rendszer, hogy egyablakos legyen a bejelentés. Ugyanakkor azok a biztosítotti ellátásra jogosultak, akik nem biztosítottak, változatlanul az egészségügyi pénztárhoz kerülnének bejelentésre, tehát semmiképpen sem valósulhat meg az egyablakos rendszer ebben a szisztémában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A Pénzügyminisztériumé a szó.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A helyzet a következő. Az, ami a beadott törvényjavaslatban megjelenik, az az a kormányzati szándék, hogy az APEH szedi be már 1999 óta a társadalombiztosítási járulékot. Gyakorlatilag most ettől az évtől indul be az elektronikus bevallás keretében az, hogy személyenként történjen ez. Eddig göngyölített formában kellett a bevallást a foglalkoztatóknak teljesíteni, anélkül, hogy meg lett volna bontva személyenként, hogy valaki után mennyi a járulékfizetési kötelezettség. Ez a szabály most megváltozott, és most egyelőre a nagyobb adózók számára, de a következő évtől, amikor belép ez a változás is, megváltozik ez és mindenki vonatkozásában személyre szabott bevallási kötelezettséget kell teljesíteni az APEH felé. Ebből adódóan jött az a történet hogy az a rendszer ki tudjon alakulni, hogy nyomon követhető legyen a járulékfizetés és az egészségbiztosítási ellátások közötti összekapcsolódás, ennek érdekében változzon meg az, hogy a biztosítotti bejelentést hova kell tenni. Ezért van az az elképzelés, hogy ez az APEH-hoz kerülne. A benyújtott törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy az adatokat az APEH soron kívül átadja, tehát ennek egy rendszere alakul ki, hogy hogyan adja át a biztosító számára. Ettől függetlenül, ha a kellő gyorsasággal kapcsolatban bármi probléma van, vagy úgy érzi az OEP, hogy ezzel kapcsolatban van elképzelése még, hogy hogyan tudnánk ezen még javítani, természetesen nyitottak vagyunk rá. De attól az elképzeléstől, ami pontosan a kormányzati program egyik fontos célkitűzése, hogy a biztosítás és a járulékfizetés közötti kapcsolatot meg tudjuk teremteni, hogy attól eltekintsünk, hogy milyen változás történjen, azt nem igazán tudnánk támogatni. Tehát ezt nem tudom elfogadni. Arra nyitottak vagyunk, hogy természetesen, ha az OEP vezetőinek van javaslata az eljárási rendre, a kapcsolat sűrűségére, azt természetesen tekintetbe tudjuk venni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola István alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Én szeretném javasolni, hogy ezt vegyük le a napirendről. Hozzánk nem került el ez a kérdés, ez egy hallatlanul bonyolult dolog, az egész rendszer megkérdőjelezhető általunk is több oldalról. Nekünk ezt szakértőkkel meg kellene nézetnünk, hogy ebben felelősséggel tudjunk dönteni. Nyilván elnök úr megírta ezt az előterjesztést, gondolom az OEP szakértőivel, de bennünket nem kerestek meg az OEP szakértői ebben, nem voltunk módunk ezt alaposan áttekinteni. Én ebben felelősen nem tudnék most dönteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit legyen szabad mondanom, hogy a bizottság gyakorlata többnyire az, hogy bizottsági indítványra érkeznek különböző kezdeményezések. Nekem a bizottság elnökeként ugyan formailag van arra jogom, hogy kezdeményezéseket ne bocsássak a bizottság elé, de mégis úgy tartom helyesnek és tisztességesnek, ha a bizottság tagjai mindenféle érdemi kezdeményezést látnak. Ezért készítettünk el egy indítványt, amiről a bizottságnak dönteni kell, mert dönteni muszáj, hiszen a törvény tárgyalási menetrendjéből következik, hogy - persze, hosszan lehet napirendre tűzni ezt a kérdést, - hogy a törvény tárgyalási ütemezésében az egészségügyi bizottságnak erről a kérdésről állást kell foglalnia, ha már van ilyen javaslat, hogy kíván-e ebben az ügyben módosító indítványt útjára bocsátani mint bizottsági javaslatot vagy nem. Erről kell szavazni, ettől függetlenül lehet ezt a kérdést vizsgálni.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Bocsánat, még annyit hozzá, hogy nem kaptuk meg ezt az anyagot. Volt egy határideje a módosító indítványok leadásának. Mi a parlamenti elektronikus futárpostával leadott módosító indítványokat megkaptuk, módunk volt arra, hogy ezeket megvizsgáljuk. Én nem az ebben lévő szándékot ítélem el és kritizálom, mert nekünk is vannak ezzel kapcsolatban gondolataink, de az, hogy idejön elénk egy ilyen nagyon bonyolult ügy az utolsó pillanatban... és erről most szavaznunk kell, mint módosító indítványról, ezt nem tartom korrektnek és helyesnek.
ELNÖK: Igen, alelnök úr, erről csak annyit, hogy persze, ha nincs benyújtott indítvány és itt kell megvitatnunk, hogy kívánunk-e ilyen kezdeményezést tenni, akkor értelemszerűen az elektronikus futárpostára nem tud felkerülni, mert én is csak reggel találkoztam ezzel a javaslattal. Korábban is, a sok év alatt is ez volt a gyakorlat, ezen természetesen változtathatunk ügyrendileg is, ha majd az ügyrend kérdését napirendre tűzzük vagy annak a módosítását ősszel, hogy ilyen fajta indítványokkal egyáltalán ne foglalkozzon a jövőben a bizottság, amelyek így jönnek, de azért egy általános tiltó szabályt - sok éves tapasztalat szerint - én nem helyeselnék. De megértem alelnök úr aggályait. Keller László, Vojnik Mária, Csáky András.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Én is azt mondom, hogy ez egy szokásos dolog, hogy a bizottság, amikor ülésezik, megfontolja, hogy bizonyos módosító indítványokat bizottsági módosító indítványként bead. Erről nyilván szavazással dönteni fogunk. Én egyébként azt javaslom, hogy ne adjon be a bizottság egy ilyen módosító indítvány, mert ahogy alelnök úr és mások is utaltak rá, ez kellően bonyolult rendszer ahhoz, hogy most mi itt döntsünk abban, hogy a jelenleg működő rendszert átállítjuk egy másik rendszerre. Ez egyébként szintén egy folyamatosan visszatérő probléma, 1998 után dőlt el a kérdés, 1998-2002 között, hogy az APEH-nek milyen szerepe lesz a társadalombiztosításon belül a járulékbeszedéssel és -bevallással. És azt követően, ha jól emlékszem, többször kísérletet tettek arra, hogy az egyébként bejáratott rendszert változtassuk meg. Én is azt mondom, hogy ez kifejezetten olyan kérdés, amit a kormányzaton belül a megfelelő államigazgatási szerveknek egymás között szakmailag tisztázni kell, és nem a bizottságot kell olyan helyzetbe hozni, hogy itt a bizottság kellően felkészületlenül állást foglaljon egy súlyos szakmai kérdésben. Tehát én azt javaslom, hogy szavazzunk róla, és én pedig ezt nem tudom támogatni, és azt javaslom, hogy a bizottság se támogassa.
ELNÖK: Vojnik Mária képviselő asszony!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): A bizottságba visszatérő képviselőként izgalommal figyelem ezt a vitát és a legteljesebb tisztelettel elmondom, hogy amióta a bizottsági munkát ismerem, azóta mindig az volt a gyakorlat. Ebben különbözik a bizottság lehetősége az egyéb képviselői lehetőségektől, hogy míg a képviselői indítványok beadásának a házszabályszerű határideje leírt, a bizottsági lehetőség a bizottsági ülés végéig nyitott marad a bizottság számára. Ezzel megteremti azt a házszabályi lehetőséget, hogy a bizottság a maga kollektív bölcsességével még tehessen egy utolsó pontosító, javító, kiegészítő és így tovább javaslatot. Én egyébként csodálkozom, hogy bonyolultnak tartja képviselőtársam a módosító indítványt. Miközben nem tartotta bonyolultnak az alapajánlást. Hiszen nem másról van szó, minthogy a T/231-es számú törvényben a járulékok megvallásának, nyilvántartásának, megfizetésének és ellenőrzésének a szabályait leírja a kormány által benyújtott indítvány. Én azt gondolom, hogy a bizottság, amelyiknek amúgy egyébként szerintem a statútuma is tartalmazza, hogy a társadalombiztosítás szerveit, megfizetését, ellenőrzését a bizottsági keretein belül a leghatározottabban kövesse nyomon és ellenőrizze, amúgy teljesen természetesnek tarthatja, hogy ebben az ügyben a költségvetés szempontjain túl a biztosított szempontjait is képviselhesse. Csak emlékeztetnék arra, hogy miközben dicséretesnek tartom, hogy az EMA megszüntetésével egy adminisztratív szabály kikerült ebből a csomagból, a másik oldalon, a társadalombiztosítás alapjain a bizottságnak továbbra is fontos őrködni. Ha ez az igazgatási szerv az APEH-nél van a maga sajátos szabályaival, akkor egészen más funkciója lesz, mert másképpen fog adatokat szolgáltatni, azokat nyomon követni és a biztosító szempontjából ellenőrizni, mintha ez a lehetőség az Egészségbiztosítási Pénztár lehetőségei lennének. Tehát úgy gondolom, hogy a vita egyáltalán nem formális. Azt gondolom továbbá, hogy ezt a vitát az egészségügyi bizottságban kell lefolytatni, ha úgy tetszik, a költségvetési bizottsággal együtt.
Igaza van Keller képviselő úrnak, megtehette volna az indítványtevő, hogy a szokásos eljárási rendben egyeztet. De ez bizonyos szempontból átmeneti időszakot élünk és ezért nem gondolom, hogy csak azért, mert az indítvány eredeti javaslata nem volt nagyon egyszerű még olvasási szempontból sem, és lehet, hogy jó is, tehát semmi gond. Csak azt tudom mondani, hogy mindenesetre legalábbis megbeszélésre érdemes, hogy a biztosítottak szempontjából, a biztosítás szempontjából hol van jobb helyen az igazgatás bizonyos lehetősége. Az Egészségbiztosítási Pénztárnál-e avagy az adóhatóságnál. Erről kell, hogy ez a vita szerintem szóljon.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Egymás torkának eshetünk, de van egy áthidaló javaslatom: a 27-es ajánlási pontban megnyitásra került ez a paragrafus, úgyhogy kapcsolódó módosítóval még be lehet hozni ezt az egészet. De mindenféleképpen megér egy kört az a kérdéskör, hogy az állampolgár szempontjából mi jelent nagyobb garanciát. Azért az elmúlt négy év tapasztalatai szerint - és ez független kormányzati ciklustól, tehát nem politikai alapon mondom, de a korábbi bizottsági tagok emlékezhetnek, hogy az APEH-nek az adatkezelése, adatszolgáltatása, legalábbis, ami az egészségügyi adatokat illeti, emlékezzünk vissza - többször próbálkoztunk bizonyos adatokkal, és mindig lepattantunk. Ez azért azt felveti, hogy ha az adatirányítás, -áramlás egy APEH-OEP irányba megy, akkor igen nagy a valószínűsége annak, hogy az állampolgár érdeke sérülhet. Mert ez a rendkívüli módon vagy sürgős módon való adatok átadása az eddigi tapasztalatok alapján nem ment döccenőmentesek. Itt két dolog van, az állampolgár és az állam érdeke, mert ha az OEP-hez bejelentik, de mégsem fizetik a járulékot, ettől fél - gondolom - a pénzügyi tárca, ennek megvan a reális eshetősége. Ez a kisebb gond, vagy pedig az, hogy fizeti a járulékot, de mégsem tud hozzájutni az ellátáshoz, mert egy adatáramlási hiba van. Én úgy gondolom, hogy ebben az esetben ez nagyobb kockázat az állampolgár szempontjából. De hangsúlyozom: ezt kapcsolódóval még be lehet adni, ezt a vitát itt folytassuk le. Nyilván, akik a pénzügyhöz közelebb állnak, azok az APEH érdekeit fogják védeni ebből a szempontból, mi egészségügyiek - csak Keller képviselő úrra nézek (Derültség.) - pedig nem. De jó, hogy itt van, mert egy más szemszögből világítja meg a problémákat, nagyon örülünk neki, de azért úgy gondolom, hogy nekünk alapvetően az egészségügyi ellátás biztonságát kellene képviselnünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schvarcz Tibor, aztán Mikola alelnök úr következik, és utána egy ügyrendi javaslatot szeretnék tenni.
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Mindenképpen támogatnám ezt a módosító javaslatot, csak visszautalnék arra a három-négy felvonásban, az elmúlt ciklusban lejátszódott vitánkra a Pénzügyminisztériummal, amikor az adatszolgáltatás, -gyűjtés vonatkozásában maga a pénzügyminiszter úr válaszolta meg számunkra, hogy az mennyire megnyugtató. Meg kell mondanom, azóta sem vagyunk nyugodtak és azért tanácsolnám azt, hogy támogassuk ezt a javaslatot, függetlenül attól, hogy volt-e idő értelmezni és szakértőkkel megnézni. Ha ezt nem engedjük be a rendszerbe, akkor nem is foglalkoznánk vele, gyakorlati és praktikus oldalát világítja meg a kérdésnek. Így viszont arra kényszerülünk, hogy ez egyszer és mindenkorra újra előtérbe kerüljön, vitassuk meg és még mindig lehetne hozzá kapcsolódni.
Én is osztom azt, hogy az állampolgár szempontjából biztosan jobb ez a megoldás, és ha mi valódi biztosítót akarunk, akkor a biztosítónak rendelkeznie kell naprakészen adatokkal arról, hogy milyen a járulékfizetési fegyelem, ki fizetett, ki nem, kinek jár szolgáltatás, kinek nem jár. Itt már többször letétetett a nagy eskü, hogy ezek az adatok át fognak kerülni, majd aztán határidő-módosítás következett be, hogy az APEH mikortól fogja az adatokat az OEP számára biztosítani. Ez a rendszer még mind a mai napig pontosan, napra készen nem működik.
Tehát mindenképpen azt tanácsolnám, hogy engedjük be ezt a javaslatot. Van idő még foglalkozni vele kormányzati szinten is és még bizottsági szinten is és ha az esetleges hibáit ki tudnánk küszöbölni, javíthatnánk ezek a módosító javaslaton. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Csáky képviselő urat szeretném megnyugtatni, hogy közel állok a véleményéhez. De én azt kérem - változatlanul mondom, hogy ez egy rendkívül bonyolult kérdés, tehát -, hogy hagyjunk egy kis időt arra, hogy megvizsgáljuk alaposabban. Egy olyan változást indítana a nagy rendszerben, amit mi is kívánatosnak tartunk, de egy kicsit tájékozódni szeretnénk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagyjából ezzel összecsengő módon szeretnék egy ügyrendi javaslatot tenni. Sok minden elhangzott és még az is lehet, hogy az OEP más formában kívánja ezt a javaslatot ide elénk hozni. Én úgy érzem, hogy nem kell erről most dönteni, hiszen a bizottság bármikor benyújthat módosító indítványt. Az a javaslatom és erre kérek szavazást, hogy a módosító indítványról, erről vagy ennek valami módosított formájáról, halasszuk el a szavazást jövő hét szerdájára. Tehát most erről ne szavazzunk, hogy benyújtjuk-e, ezzel egyrészt mindenki számára a tanulmányozást, a megfontolást lehetővé tesszük, másrészt az OEP és a Pénzügyminisztérium is konzultálhat egymással, akár közösen is hozhatnak valamit ide, és akkor készséggel lefolytatjuk újra a vitát, és tudunk erről szavazni. Tehát kérem, hogy erről az ügyrendi javaslatról szavazzunk. Ki támogatja ezt? (Szavazás.) Úgy látom, hogy ebben egyhangú a döntés. Köszönöm szépen az együttműködést.
Ezt a napirendi pontot lezártuk, de annyit szeretnék megjegyezni, hogy a Pénzügyminisztérium ígéretét bírom arra, hogy ennek a törvényjavaslatnak az ágazatot érintő néhány kérdésében egy rövid hatásvizsgálati anyagot fog a rendelkezésünkre bocsátani és én azt elektronikus úton fogom továbbítani mindenki számára.
Egyebekben megkérdezem, hogy van-e a bizottságnak közlendője. Nincs. Akkor köszönöm szépen a részvételt és várhatón a jövő héten nem lesz annak akadálya, hogy az előre eltervezett szerdai időpontban tartsuk meg az ülést tíz órakor, ahol a kapcsolódó indítványokon túlmenően sort tudunk keríteni a miskolci járvány tapasztalatainak az elemzésére is. Tehát az egy picit hosszabb bizottsági ülés lesz. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 15 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály (MSZP), |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia