EB-4/2006.
(EB-4/2006-2010.)
az Országgyűlés egészségügyi bizottságának
2006. június 28-án, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
Tájékoztató a miskolci ivóvíz okozta járvány tanulságairól
Dr. Kovács Attila kiegészítése
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
A kormány álláspontjának ismertetése
1. Tájékoztató a miskolci ivóvíz okozta járvány tanulságairól
Meghívott előadó:
Dr. Bujdosó László országos tiszti főorvos
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/240. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. Egyebek
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Garai István Levente (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Keller László (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Czinege Imre (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Keller László (MSZP) távozása utána dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvos (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat)
Dr. Ócsai Lajos (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat)
Káli Sándor (MSZP), Miskolc város polgármestere
Soltész Miklós (KDNP)
Huszár András (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Gáli Csaba (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 02 perc)
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait, képviselőtársaimat és az ülésre meghívottakat. Az egészségügyi bizottság ülését megkezdjük.
Napirend előtt szeretnék arra javaslatot tenni, hogy mielőtt néhány aktuális egyebeket előrehozunk, most kerítsünk sort arra a bizonyos bemutatkozó körre, amire eddig nem sikerült, lévén hogy elég számban vagyunk jelen, és nem tudom, hogy aztán a későbbiekben erre hogy és mint lesz mód. Én azt javaslom, hogy mindenki egy negyed percben mondja el magáról, amit gondol, menjünk körbe.
Esetleg az alelnök urat kérném meg, ha kíván szólni egy rövid bemutatkozás keretében.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Nyitott könyv az életem. Szeretettel üdvözlök mindenkit. Megtisztelő számomra, hogy a bizottság alelnöke lehetek; a Fidesz-frakció tagja vagyok.
Köszönöm.
ELNÖK: Tessék, akkor körbe megyünk, de fogok szólni mindenkinek, mert jegyzőkönyvbe kerül - majd erről is mondok valamit. Garai István!
DR. GARAI ISTVÁN (MSZP): Jó napot kívánok! Szervusztok! Háziorvos vagyok, kórházban dolgoztam tizenöt évet, jogi szakoklevéllel és orvosi diplomával rendelkezem, emellett önkormányzati gyakorlatom is van: alpolgármester vagyok Kiskunfélegyházán. Tehát mindenhez értek meg semmihez sem, ez azt jelenti.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, István. Gyula Ferencné!
GYULA FERENCNÉ (MSZP): Jó reggelt kívánok! Szervusztok! Kíváncsian várom, hogy van-e még rajtam kívül olyan a bizottságban, aki nem orvos. Én a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat alelnöke vagyok, illetve Berettyóújfalu városban önkormányzati képviselő. Mind a két területen hozzám tartozik a kórház, a Kenéz Gyula Kórház, illetve Berettyóújfaluban pedig a területi kórház, akárhogy is alakul az életem, mindig kapcsolatban leszek valamelyikkel. Tehát én nagyon kíváncsian várom, hogy mennyi mindent tanulhatok a bizottságban, illetve azokat a tapasztalatokat, amivel mint fenntartó rendelkezem, szeretném itt majd a munkámban felhasználni és a bizottság munkáját ezzel is segíteni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Keller László!
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelettel köszöntök mindenkit. Én sem vagyok orvos, de jó sorsomnak köszönhetően '96-tól másfél éven keresztül a Népjóléti Minisztériumban az elnök úrral tevékenykedtem együtt politikai államtitkárként. Ez az érdeklődésem továbbra is megmaradt az egészségügy sorsa iránt, és mint a költségvetési bizottságnak hosszú ideje tagja, ezt az egészségügyi munkát is igyekszem figyelemmel kísérni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyul István!
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Sok éves kórházi szakemberi múlt után gyakorló háziorvosként dolgozom pillanatnyilag. Az előző parlamenti ciklusban az egészségügyi, illetve szociális bizottságnak voltam a tagja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Perjési Klára!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Kórházi orvos, körzeti orvos voltam Gyulán, aztán városi főorvos nyolc évig, utána több mint tíz évig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrző főorvosa, 2002 óta Gyulán polgármester.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tittmann János!
DR. TITTMANN JÁNOS (MSZP): Neurológus pszichiáterként az esztergomi Vaszary Kolos Kórház Simor Intézetét vezettem, '94 óta Dorog polgármestere, és 2002 óta vagyok képviselő is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth István!
DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP): Belgyógyász és kardiológus vagyok, hét évig voltam az ózdi kórház igazgatója. Második ciklusban vagyok az ózdi képviselő.
ELNÖK: Köszönöm. Vojnik Mária!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): A harmadik ciklusban vagyok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselője. Civil foglalkozásomat tekintve orvos, pszichiáter, aneszteziológus és intenzív terapeuta.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Winkfein Csaba!
WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen. Winkfein Csaba vagyok, szociálpolitikus, szintén nem orvos. Jelenleg esztergomi önkormányzati képviselő és a Komárom-Esztergom megyei Közgyűlés tagja, az ottani egészségügyi és szociális bizottság alelnöke és Komárom-Esztergom megyei képviselő vagyok.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Béki Gabriella.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Én szociológusként kerültem kapcsolatba az egészségüggyel még a '80-as évek elején, amikor az OENI-ben dolgoztam, aztán a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen oktattam orvosi szociológiát, mielőtt képviselő lettem '90-ben. '90 óta vagyok országgyűlési képviselő, akkor foglalkoztam kitüntetett figyelemmel az egészségügyi témákkal, amikor a szociális és egészségügyi bizottság együtt volt, és örülök, hogy visszakanyarodtam ide.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky András!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntök én is mindenkit. Csáky András vagyok, a harmadik ciklusomat kezdem. Civil foglalkozásom citopatológus a ceglédi Toldy Ferenc Kórházban, habár most nem gyakorlom a szakmámat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Jó napot kívánok mindenkinek! Puskás Tivadar vagyok. 1976 óta mentőorvos, közben aztán tizenöt évig mentőszervezet-vezető főorvos voltam egészen május 15-éig, azóta ismételten kivonuló mentőorvos vagyok. Főiskolai docens vagyok, oktatok a főiskolán, oxiológia, társadalomorvostan, katasztrófaorvostan szakvizsgával rendelkezem, az alapító tagja vagyok az Oxiológiai Társaságnak, aminek nyolc évig főtitkára voltam, a Magyar Egészségügyi Társaságnak '97 óta vagyok a tagja. A szombathelyi városi egészségügyi bizottságnak voltam nyolc évig a tagja, és most április 23-a óta vagyok képviselő.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Spiák Ibolya!
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Sok szeretettel köszöntök mindenkit. Belgyógyászatból, kardiológiából és üzemorvostanból szakvizsgáztam. Tíz évig dolgoztam az orosházi városi kórházban, ezt követően kerültem Mezőkovácsháza szakrendelő intézetébe, aminek az ügyvezető igazgatója vagyok, és elsősorban még szakember vagyok és nem politikus.
10c
Pi. 11
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): A gyermekonkológiai és csontvelő-transzplantációs osztály vezetője vagyok Miskolcon.
Két és fél éve vagyok a Fidesz választókerületi elnöke, és most a KDNP frakciójának a tagja vagyok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pesti Imre!
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Szeretettel és tisztelettel köszöntök mindenkit, Pesti Imre vagyok. Életutam: mentőszolgálat, alapellátás, járóbeteg-ellátás és kórház. Ennek megfelelő a szakképesítésem: mentőszakápoló, háziorvostanból van szakvizsgám, belgyógyászatból és kardiológiából. Jelenleg egy egészségügyi magánvállalkozást vezetek, amely háziorvoslással, kardiológiával és diszkréten gyógyszerkutatással foglalkozik.
Köszönöm. A Fidesz-frakció tagja vagyok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Ágnes!
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszöntök mindenkit, Molnár Ágnes vagyok. Gyermekosztályon dolgoztam hosszú éveken keresztül, majd háziorvosként, szintén gyermekorvosként.
Négy évvel ezelőtt kezdtem Sopron megyei jogú város önkormányzatában mint önkormányzati képviselő tevékenykedni, az egészségügyi bizottság elnöke vagyok. Ez évben pedig országgyűlési képviselőként kezdtem meg a munkámat. A jövőben itt szeretném segíteni az egészségügy változásait.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth Zsolt!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Jó napot kívánok mindenkinek! Harmadik ciklusban vagyok Bács-Kiskun megye 2. számú választókerületének képviselője - ez Kecskemétet jelenti. A kezdetektől fogva az egészségügyi bizottságban, a miniszter úr mellett egy darabig államtitkár voltam, és szeretném továbbra is ezt a munkát folytatni.
Fog- és szájbetegségekből szereztem szakvizsgát.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Szeretettel köszöntök mindenkit, Schvarcz Tibor vagyok. '94 óta vagyok képviselő, '71-től harminc évig patológusként dolgoztam, közben kandidátusi fokozatot szereztem az alkoholos májkárosodásokból. Kórházigazgatásban részt vettem, tudományos és kutatási igazgató voltam. Megszereztem az egészségügyi szakközgazdász képesítést.
A frakcióban '96 óta az MSZP munkacsoportját vezetem, az elmúlt ciklusban két évig e bizottság elnökeként dolgoztam. Az elmúlt ciklusokban a szociális bizottságban is tevékenykedtem, jelenleg csak az egészségügyi bizottságban vagyok.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az én életem is nyitott könyv, negyedik ciklusomat kezdtem most el; kétszer listán, kétszer Ferencváros egyéni képviselőjeként szereztem mandátumot. Kormányzati szerepvállalásomat a bizottság tagjai ismerik. Elég sokféle nemzetközi szakértői munkát is végzek, az Egészségügyi Világszervezet számára, különböző brit intézmények számára. Ennek az utóbbinak kapcsán most egy jó hírt gyorsan hadd osszak meg még napirend előtt a bemutatkozó kör végén a bizottsággal: tegnap Londonban voltam az Economist című lap meghívására, annak a tanulmánynak a megbeszélése kapcsán, hogy 193 gyógyszer-, biotechnológiai világcéget kérdeztek meg, hogyan látják, 2015-re a saját szerepvállalásukat, a piacot. Az egyik nagyon érdekes megállapítás, ami a közép-kelet-európai régiót és ezen belül Magyarországot is érinti, hogy dacára mindenféle más tényezőnek, a közép-kelet-európai térséget és ezen belül kitüntetetten Magyarországot Kína után rögtön egy olyan területnek tartják, ahol jelentős mértékig növelni akarják a befektetéseiket. Tehát a sorrend Kína, Közép-Európa, és csak utána jön India, a szovjet utódállamok, Latin-Amerika. És ez nem csupán az eladásokat jelenti, hanem a kutatási bázisok bővítését is, termelő kapacitások letelepítését. Ez angol nyelven rendelkezésre áll, akit érdekel, a bizottság számára ennek a tanulmánynak az angol kivonatát rendelkezésre bocsátom.
Ha már hozzáláttam a napirend előtti ügyek ismertetéséhez, szeretném elmondani, hogy a bizottsági elnöki értekezleten napirenden szerepelt az ülésekről készült hiteles jegyzőkönyvek internetes közzétételének folyamata. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy miután a bizottsági titkárság áttekintette az esetleges elírási hibákat, ezt követően a bizottság tagjainak a Házszabály 66. §-a alapján három nap áll rendelkezésére a jegyzőkönyv áttanulmányozására és észrevételek megtételére. Tehát ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az aktuális ülést követő egy hét múlva nyílik meg ez a három nap. Ez azért fontos, merthogy akkor lehet kérni, hogy a jegyzőkönyvbe felvett felszólalásban legyenek kiegészítések. Ezt a soros ülésen a bizottság elé kell bocsátani, és a bizottság vita nélkül határoz a kiigazítási javaslatról. Ez azért fontos, merthogy a bizottsági ülés jegyzőkönyvei kikerülnek az internetre, így a felszólalásokat a jegyzőkönyvből, mint nyilvános dokumentumból a későbbiekben bármikor idézhetik, és hivatkozhat rá a sajtó. Ezt szerettem volna a bizottság tagjai számára tájékoztatásul elmondani.
Ugyancsak elmondanám, hogy tízéves a Gyógyszer Nagykereskedők Szövetsége. Kaptunk ezzel összefüggésben egy összeállítást, a bizottság tagjainak kiosztattam.
Továbbá a VI. európai egészség-gazdaságtani konferencia egy szatellitájaként a Corvinus Egyetem szervezésében - a Semmelweis Egyetem védnökségi felkérésével, a Pécsi Tudományegyetem védnökségi felkérésével - egy egészség-gazdaságtani modellezési szimpóziumot tartanak július 6-án, csütörtökön. Ez egy szponzorált program, a képviselők számára ingyenes. Ha és amennyiben valaki ezen részt kíván venni - háttéranyagokat is adnak -, tehát egészség-gazdaságtani érdeklődése van, kérem, jelezze a bizottság titkárságán, hogy akkor az érdeklődők neveit el tudjam küldeni.
Itt most megállnék, és megkérdezem, hogy más napirend előtti észrevétel van-e. (Jelzésre:) Mikola István alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Mint mindannyiunk előtt közismert, a kórházakban jelenleg hatályban lévő közreműködői, illetve vállalkozói szerződések nem felelnek meg a ma hatályos jogszabályoknak. A foglalkoztatás tartalmát tekintve pedig ezek a szerződések színlelt szerződésnek minősülnek - az illetékes hatóságok minősítették így ezeket. Holnapután, pénteken, 30-án ezeket a szerződéseket semmisnek kell tekinteni, meg kell szüntetni.
Ez az egészségügyi szolgáltató intézetekben, kórházakban az ellátás biztonságát veszélyeztető nagyon komoly problémává vált, főleg azokban a hiányszakmákban - aneszteziológia, patológia és még jó néhány van -, amelyekben ilyen, most színlelt szerződéseknek minősített vállalkozói szerződésekkel foglalkoztatnak orvosokat. Ezekben a szakmákban az ellehetetlenülést jelentheti a 30-án beálló változás.
Tisztelettel javaslom a parlament egészségügyi bizottságának, hogy a következő ülésén tűzze napirendre ezt a témát, vitassuk meg, mit lehet egy ilyen helyzetben tenni. Ismétlem, az ellátás biztonságának a fenntarthatósága érdekében szeretnénk egy ilyen vitát folytatni. Tehát tisztelettel kérem, hogy mind a két oldalról, több oldalról járuljunk hozzá ahhoz, hogy ezt a helyzetet feloldandó konstruktív vitát folytassunk a következő bizottsági ülésen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Van-e ehhez hozzászólás, észrevétel? (Jelzésre:) Schvarcz Tibor alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót. Támogatom a kérdés megvitatását. Mi ebben a kérdésben már tájékozódtunk Kiss Péter munkaügyi miniszter úrnál, és előkészületben vannak azok a törvényjavaslatok, amelyek esetleg már a következő bizottsági ülésre be is hozhatók.
Pi. 20
21-30c (Schvarcz Tibor)
Tehát tudjuk, ismerjük ezt a problémát, mindenképpen szeretnénk ezzel foglalkozni. Több megoldás, átmeneti megoldás is körvonalazódik, én azt hiszem, hogy a következő bizottsági ülésig ezt el tudjuk készíteni, és valami segítséget és megoldást próbálunk adni ebben a kérdésben a kórházaknak.
Köszönöm.
ELNÖK: Igen. Egyéb észrevétel? (Jelzésre:) Vojnik Mária!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Csak azt a kiegészítést szeretném tenni, hogy ez nem önmagában egészségügyi kérdés, munkajogi, foglalkoztatási kérdés is. Ezért azt gondolom, hogy a bizottság akkor járna el helyesen, ha mondjuk az elnök urat megbízná vagy az alelnök urak közül bárkit is, hogy konzultáljon a foglalkoztatási és munkaügyi bizottsággal, nézzük meg, hogy a Foglalkoztatási Minisztériumban egyáltalán milyen előkészítés folyik. Szerintem önmagában a konzultáció, ha nem visz előre vagy a megoldás irányába, az csak időhúzó tevékenység, úgyhogy elő kell készíteni, és akkor kell erről egy valóságos és érdemi döntés-előkészítő megbeszélést tartani. Úgyhogy én az elnök urat arra szeretném megkérni, hogy ezt az előkészítő munkát mindenképpen, amennyire lehet, végezze el, és a bizottság akkor tűzze napirendre ezt a kérdést, amikor érdemi tárgyalási lehetőség adódik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor azt a javaslatot terjesztem a bizottság elé, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel a lehető legrövidebb időn belül, de úgy, hogy a rendelkezésünkre állnak azok az érdemi javaslatok, amelyek előrevisznek a foglalkoztatási, illetve szociális és munkaügyi tárca - mert az új nevén kell hogy említsem -, az egészségügyi tárca közreműködésével, illetőleg a foglalkoztatási társbizottság vezetésének a meghívásával tűzzük ezt napirendre, és a lehetőséghez képest megfelelő írásos anyagok is rendelkezésre álljanak. Én igyekszem a tőlem telhető leggyorsabb döntés-előkészítést elvégezni, és akkor a bizottságot ennek a kérdésnek a tárgyalására össze fogom hívni, még egyszer mondom, minél hamarabb. Én most körülbelül idáig tudok egy vállalást tenni.
Kérdezem a bizottságot, hogy akkor így, ezzel a kiegészítéssel ez elfogadható-e. (Jelzésre:) Alelnök úr, aztán képviselő úr.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Én úgy gondolom, nem kell feltétlenül a foglalkoztatási és más bizottságoknak a függelékévé tenni ezt a kérdést, az egészségügyi bizottságnak lehet önálló véleménye, van is, a mi tarsolyunkban is vannak ezzel kapcsolatban egészségügyi szervezeteknek állásfoglalásai, kórházigazgatóknak, gazdasági vezetőknek állásfoglalásai. Tehát én azt javaslom változatlanul, hogy a következő bizottsági ülésre tűzzük ki. Örülnék, ha összejönne ez az interaktivitás, teljesen egyetértek vele, de ha nem, akkor is tárgyalja meg az egészségügyi bizottság, mert itt a jövő héttől nagyon nehéz helyzet lesz, vannak olyan kórházak, ahol ez 60, 80, sőt, több orvosegzisztenciát érint, az ellátás ellehetetlenül, és a betegbiztonság szempontjából ez egy nagyon urgens kérdéssé vált.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, tessék!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen. Azt akartam mondani, hogy alapjában véve el is vagyunk késve, 1-jén életbe lép az új törvény, úgyhogy nem tudom, hogy az ügyeletekkel mi lesz. Én is mindenképpen azt mondom, hogy minél előbb tárgyalnunk kéne róla.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát akkor úgy módosítom a javaslatomat, hogy a két szaktárcának a meghívásával és a foglalkoztatási bizottság meghívásával, de nem a véleményével együtt.
Kérdezem, hogy ki fogadja el a javaslatot. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk. Köszönöm szépen.
Van-e még más napirend előtti hozzászólás? (Jelzésre:) Perjési Klára!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Nem emlékszem, hogy van-e kórházigazgató közöttünk. Én nagyon kíváncsi lennék arra, hogy ennek a jogszabálynak az ismeretében a mai napig például az ő kórházában milyen intézkedéseket tettek ennek a jogszabálynak a végrehajtására.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez most nem szerepel, képviselő asszony, a napirenden, ezért ezt majd azon az ülésen tudjuk megtárgyalni, amikor ezt elfogadtuk. Természetesen a Magyar Kórházszövetséget, amely egyébként is állandó meghívottja a bizottságnak, meg fogjuk hívni. Köszönöm szépen.
Más napirend előtti? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Akkor a napirendre aszerint tennék javaslatot, hogy javaslom, hogy a 2. számú napirendi pont tárgyalására ne kerüljön sor, mert a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításáról szóló javaslathoz a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítvány nem érkezett. Tekintve, hogy a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz nagyon kevés indítvány van, javaslom, hogy ezt vegyük előre praktikus okokból, és ezt követően kerüljön sor a miskolci ivóvíz okozta járvány tanulságairól szóló tájékoztató megbeszélésére, illetőleg az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló javaslat általános vitára való alkalmasságának a megítélésére.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy eszerint a kiegészítés szerint elfogadják-e a napirendet. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk.
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
Akkor soron következik az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz beérkezett kapcsolódó módosító indítványoknak a megbeszélése.
Köszöntöm Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető asszonyt a Pénzügyminisztériumból, és egyúttal megjegyezném, hogy az Egészségbiztosítási Alapot érintően egy számítási anyagot kaptunk, képviselőtársaim elektronikus címére ez remélhetőleg eljutott a Pénzügyminisztérium korábbi ígéretének megfelelően. Tájékoztatom a bizottságot, hogy a kiegészítő ajánlásban két olyan pontot látunk, amely érinti a bizottság feladat- és hatáskörét.
A 6. számú indítványban Szalay Ferenc képviselő úr az áfatörvény módosításával kapcsolatban nyújtott be javaslatot, ez összefügg a 11-es javaslattal, erről már a múltkor is beszéltünk és tárgyaltunk, tehát egy kiegészítést tenne az 5 százalékos felszámított adómérték alá tartozó termékek, szolgáltatások körére.
Kérdezem az előterjesztőt, mi az álláspont.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem tudja a kormány támogatni, ennek pedig alapvetően az az oka, hogy ebben a tárgykörben EU-s irányelv van, a 77/388-as, amely kimondja, hogy nem lehet ilyet tenni. Magyarország nem tudja természetesen ez alól kivonni magát, tehát ide nem tudjuk átsorolni, ez az alapvető oka, hogy nem tudjuk támogatni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Szavazunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Senki. Köszönöm szépen.
Az ajánlás 9. pontjában szerepel Ujhelyi István és Pál Béla képviselőtársaink indítványa, amely az üdülési csekkek felhasználásával kapcsolatos. Az alapjavaslat Török Zsolt képviselőtársunk javaslata volt, tárgyaltuk a múltkor. Kérdezem az előterjesztő véleményét.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Ezt így nem tudjuk támogatni. Csak szeretném jelezni, hogy várhatóan a kormány mai ülésén elfogadásra kerül egy olyan szándék, miszerint ebben a tárgykörben egy pontosító módosító indítvány kerül majd benyújtásra, amely pont arról szól nagyjából, ami itt meg van fogalmazva, hogy az üdülési csekk felhasználásához kapcsolódó egyéb szolgáltatásokra is kiterjed a mentesség.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e észrevétel, kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Kettő. Tehát egyharmad sem támogatja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Van-e a kiegészítő ajánlásban olyan indítvány, amelyről szavazást kér bárki? (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen.
Megköszönöm a Pénzügyminisztérium képviselőjének a részvételt.
30c
Pi. 31 (Elnök)
Egyúttal tájékoztatom a bizottságot, hogy az egészségügyi miniszter úr kérésére, lévén, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár korábbi indítványai nem kerültek egyeztetésre vele ebben a formában, tehát ahogy ez itt jelenleg szerepel, és a múltkor lefolytattunk egy vitát a tekintetben, hogy akarunk-e ez ügyben bizottsági módosító indítványt benyújtani, ezek a tárgyalások nem fejeződtek be, tehát azt kérte az egészségügyi miniszter úr, hogy lévén, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a minisztérium felügyelete alatt működik, és ő ebben a formában ezt nem támogatja, és nem volt módja, lehetősége ez ügyben megfelelő konzultációkat lefolytatni, ne foglalkozzunk vele. Természetesen a bizottságot nem akadályozza, de ennek megfelelően az Egészségbiztosítási Pénztár sem hozza ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.
Tájékoztató a miskolci ivóvíz okozta járvány tanulságairól
Rátérünk az eredetileg 1. számmal jelzett napirendi pontra, amely a miskolci ivóvízjárvány tanulságainak a megbeszélésére irányul.
Az ülésre az egészségügyi tárcán keresztül az ÁNTSZ-t hívtuk meg, és az országos tiszti főorvostól kértünk tájékoztatást.
Tájékoztatom a bizottságot, hogy meghívtam Miskolc megyei jogú város polgármesterét, Káli Sándor képviselő urat, aki szintén itt van. Tessék, parancsoljon ott helyet foglalni, mert a képviselő úr hasznos információkkal segítheti a bizottság tájékozódását. (Káli Sándor helyet foglal a meghívottak számára fenntartott helyen.)
Köszöntöm az ÁNTSZ részéről Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvos urat és Ócsai Lajos főosztályvezető urat.
Kaptunk egy rövid írásos összefoglalót. Azt kérem, amennyiben a helyettes tiszti főorvos úr kívánja, akkor szíveskedjék ezt kiegészíteni.
Dr. Kovács Attila kiegészítése
DR. KOVÁCS ATTILA helyettes országos tiszti főorvos: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Urak! Igen tisztelt Bizottság! Tájékoztattuk a bizottságot egy írásos anyaggal a miskolci ivóvízjárványról. Talán annyi kiegészítést vagy összegzést még engedjenek meg, hogy az ÁNTSZ oldaláról ilyenkor a tevékenységek a következők: amennyiben tudomására jut az egészségügyi hatóságnak egy ilyen típusú esemény - mint ahogy ebben az esetben is így történt -, azonnali reakcióra készteti. Ez az azonnali reakció egyik oldalról az egészségesek védelmét szolgálja - ebben az esetben egy közegészségügyi típusú vizsgálatot, a vízbázisok védelmét, a biztonságos ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet, valamint a biztonságos ivóvízellátást -, a másik oldalon egy járványügyi tevékenység, amely rögtön elindul. Ez először is egy felderítő tevékenységet jelent, majd meg kell találni a megfelelő kórokozót és a kórok forrását - ez pedig már egy környezet-egészségügyi tevékenységet érint. Ez a környezet-egészségügyi tevékenység pedig arra hivatott ebben az esetben, hogy azonosítsa azt a forrást, ahonnan ez a fertőzés kiindulhatott, hiszen ez az egyik első számú teendőnk, hogy ezt megtegyük. Ezen túlmenően természetesen a már betegek számára biztosítani kell a megfelelő ellátást mind az alapellátás, mind a kórházi ellátás részéről. Itt a nagyszámú beteg, a nagy tömegű fertőzés miatt és az ebből eredően igen nagy számú kórházi ellátási igény miatt a Semmelweis Kórház ápolási osztályának az átalakítása is szükségessé vált.
Az ivóvízjárvány a kitörése pillanatától kezdve szakmailag jól kézben tartott volt, és elmondhatjuk azt, hogy a szanálása, az ivóvízjárvánnyal kapcsolatos tevékenység a jogszabályoknak megfelelően zajlott, és nagyon jó együttműködés révén ez esetben megnyugtató megoldást hozott. Természetesen a továbbiak arra irányulnak, hogy az ilyen típusú járványok elkerülhetők legyenek - azt hiszem, erről a polgármester úr tud a maga részéről beszámolni -, hiszen a lényege az, hogy találkoztunk egy olyan sérülékeny ivóvízbázissal, jelen esetben a karsztvíz, ahonnan - jelen pillanatban azonosíthatóan - ez az egy járvány nagy valószínűséggel kiindult. Ez a típusú vízbázis nagyon jó minőségű vizet szolgáltat, azonban - mint a mellékelt példa mutatja - extrém, különleges időjárási körülmények között nagyon sérülékennyé válhat. Tehát ezeknek a biztosítása és a biztosításának az átgondolása hozhat megoldást a jövőben, és ez feltétlenül szükséges. Természetesen emellett nem elkerülhető a teljes vízbiztosítási hálózatnak a biztonságossá tétele, a teljes áttekintése. Erre vonatkozóan hozott létre aztán az önkormányzat egy tényfeltáró bizottságot. Erről többet nem tudok mondani, azt hiszem, a polgármester úr erről bővebb tájékoztatást tud adni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem polgármester urat, hogy kíván-e szólni. (Káli Sándor: Igen.) Igen. Tessék parancsolni!
KÁLI SÁNDOR (MSZP), Miskolc város polgármestere: Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Először is le szeretném azt szögezni, hogy egy olyan haváriahelyzettel kezdődött az esemény, ami még nem fordult elő Miskolc történetében, gyakorlatilag egy négy napon át tartó esőzés a bükki karszt egész területén hozott létre egy rendkívüli helyzetet. Emiatt ma már a tényfeltáró bizottság feladata annak feltárása, hogyan kerülhetett a szennyezés a karsztrendszerbe. Ez gyakorlatilag egyébként a Bükknek azt a területét érinti, amely tulajdonképpen egy Lillafüredtől Bükkszentkeresztig lehatárolható körzet, és éppen ezért ma arról teljes bizonyossággal, hogy a szennyezés hogyan került a rendszerbe, nem tudunk állást foglalni. Ez természetesen a kialakult helyzetet csak némiképp árnyalja, az alapvető dolog az - ahogyan itt elhangzott -, hogy a karsztbázisok egy ilyen helyzetben rendkívül sebezhetők.
Én ma azt mondom, egy tényfeltáró bizottságnak az eredendő feladata az, hogy egyrészt tisztázzuk, hogyan alakulhatott ki egy ilyen helyzet, másrészt pedig számomra a leglényegesebb az, hogy melyek azok a szükséges intézkedések, amelyekkel elhárítható. Azonban el kell mondanom, hogy a karsztforrásokra a továbbiakban is feltétlenül építeni kívánjuk Miskolc rendszerét, már csak azért is, mert több alkalommal felmerült az, hogy miért nem más forrásokból látjuk el Miskolcot vízzel. Egyidejűleg volt a Hernádon árvíz, úgyhogy azt tudom mondani, hogy ez így nem is működhetne. Tehát a karsztbázisok védelme eredendő feladat, de átmeneti helyzetekben tudunk csak építeni arra, hogy más forrásokból szerezzük be azt a hiányt, ami egy ilyen helyzetben előfordul.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy az írásos tájékoztatóhoz és az elhangzott szóbeli kiegészítésekhez kinek van kérdése. (Jelzésre:) Csáky András!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Az írásos anyagban azt olvashatjuk, hogy 8-án riasztották az ÁNTSZ-t. Azonban, amikor az ÁNTSZ kiszállt a helyszínre, akkor jegyzőkönyvben olvashatták, hogy már 3-án 14 és 20 órától kizárták a város ivóvízellátásából, mivel a víz zavarossá vált. Pi. 4041-50c (Csáky András)Készültek-e akkor bakteriológiai vizsgálatok, illetve mivel indokolták ezt? Pontosan mikor volt ez a négynapos esőzés? Mert azért az időpontokhoz ez is... - tehát biztos, hogy az okozta ezeket a problémákat? És lehet, hogy a nagy képviselőség az ember közegészségügyi, járványügyi tapasztalatait, tudását halványítja, de itt a bevezetőben magas coliform számról beszélnek - ez, gondolom, a colira utal -, utána pedig csak calicit, illetve campylobactert mutatnak ki. Akkor most volt colifertőzés vagy nem volt? Vagy mi volt?
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Jelzésre:) Nagy Kálmán!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Én azt szeretném megkérdezni, amit elgondolkoztató volt hallani az ÁNTSZ főorvosának a szájából, hogy ez egy jól kezelt járvány volt. Ez majdnem azt a benyomást kelti, hogy ez gyakorlatilag nem egy hatalmas történés volt a miskolci járványügynek a történetében. Ez egy téves koncepció! Utoljára a kolerajárvány volt, amelyik Észak-Magyarországon hasonló számú megbetegedést okozott.
És tájékoztatnom kell önt arról, hogy én négy és fél napig egyáltalán nem ettem, volt, amikor öt liter folyadékot vesztettem naponta. Négy és fél nap után keltem fel először az ágyból, holott a feleségem is orvos, és a környezetemben mindenki megbetegedett. Tehát ez egy el nem bagatellizálható dolog.
A másik dolog az, hogy ismereteim szerint 6-án volt az, amikor először jelezték - az újságírók erről világosítottak föl -, hogy a víz zavaros, más, mint amilyen eddig. Tehát sok olyan másodlagos kérdés is felvetődik, ami ezzel kapcsolatos: az egyik az, hogy a vízből nem tenyésztettek ki kórokozót információim szerint, vagy legalábbis nem közölték velünk, hogy milyen kórokozók tenyésztek ki a vízből.
A harmadik dolog az, hogy készek voltak-e azt lereagálni - ismerjük a tenyésztési eredményeket a vízből -, hogy például a campylobacter fertőzésnek komoly késői utóhatásai vannak. Magam rengeteg gyereket kezeltem akár fél-egy évig krónikus ízületi gyulladással emiatt.
Tehát én azt gondolom, hogy a konzekvenciák sokkal mélyebbek és súlyosabbak, mint ahogy ez itt eddig megjelent. Éppen ezért ennek az elbagatellizálása azért is nagyon veszélyes, mert azon a lakótelepen, ahol többek között ez a fertőzés előfordult, 40 ezer ember él, és tízemeletes lakótelepeken, ahol máshogy vízhez hozzájutni elég problémás lehet. Azonfelül más városrészekből átjöttek ezekre a lakótelepekre, hogy vizet nyerjenek, mert mindenki meg volt rettenve Miskolcon.
Tehát itt azért vannak alapvető kérdések, amelyeket nem tisztáz a bejelentés. A mi információink szerint az első igazi intézkedések egy héttel a problémának az első jelzése után következtek be.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Perjési Klára, aztán Mikola István alelnök úr. Tessék!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Én nem jelentkeztem!
ELNÖK: Nem? Akkor Mikola alelnök úr, elnézést!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Néhány kérdést szeretnék föltenni. Az első talán úgy szólna, hogy a média szerepe a lakosság tájékoztatásában, mi úgy láttuk, hiányos volt. Miért volt ez a visszafogottság? Nagy Kálmán kollégám már utalt erre, hogy visszafogottnak láttuk a járványkezelést, az intézkedéssorozat olyan elnyúló, miazmás volt. Én visszaemlékszem még az eperlevesbotrányra, amit akkor magam vezettem le a fővárosi ÁNTSZ-nél. Ez valahogy furcsa volt, rosszul interpretált, a lakossági tájékoztatás elégtelenségével járt. Nagyon nagy járványügyi történés volt!
Szeretném Kovács Attila helyettes tiszti főorvos úrtól megkérdezni, hogy miért van az, hogy még a szaklapok, az Epinfo például sem tárgyalják kellő helyén ezt a hatalmas járványt. Miért ez a visszafogottság? Miért a visszafogottság a mikrobiológiai adatoknak a közlésével kapcsolatban? Személyesen tudom a laboratóriumoktól, hogy nemcsak campylobacter tenyészett ebből ki meg coliform baktériumok, hanem számtalan vírus is. Ez egy igazi vízjárvány volt. Tehát összeszedjük az információkat lassan-lassan, de még a szakma sem kap igazán tájékoztatást. Miért?
A következő kérdésem kapcsolódik az előttem szólóhoz: campylobacter utóbetegségek. Közismert, hogy abban a régióban tífuszbacilusgazdák is vannak, paratífuszkórokozó hordozók vannak. Számol-e az ÁNTSZ azzal, hogy ennek a járványnak még lesznek, lehetnek további következményei, és megtette-e azokat az intézkedéseket, amelyek ezeknek a megelőzését kell hogy szolgálják?
És végül azt szeretném megkérdezni, hogy a lakosság ellátását a polgármester úr hogy látja, hiszen nagyon sok zúgolódás volt az ivóvíz, a zacskós ivóvíz mennyiségének az elégtelensége miatt, tudom a gyógyszertáraktól, hogy felvásárolták az anyák a bébivizet a patikákban, ami meglehetősen drága, 460 vagy 560 forint egy másfél literes palack, amiből itatták meg fürdették a gyerekeket. Hogy látja a polgármester úr a lakosságnak az ellátását ebben a járványfolyamatban?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Akkor visszaadnám a szót először az ÁNTSZ képviselőjének, Kovács Attilának.
DR. KOVÁCS ATTILA helyettes országos tiszti főorvos: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csáky András képviselő úr kérdésére, hogy 8-át jelöltük meg a járvány első lépéseként, erre azt tudjuk mondani, hogy 8-án jutott a tudomására az ÁNTSZ-nek az, hogy itt valami történik. A "valami történik" egészen pontosan két irányból érkezett. Az egyik az úgynevezett bejelentő surveillance rendszerünkön keresztül, hogy hirtelen lakossági enterális megbetegedéshalmozódás lépett fel Szolnokon, tehát ez volt a június 8-ai tapasztalat. A másik oldalról viszont a vízművek jelezte, hogy a saját vizsgálatai, tehát a saját maga által elvégzett és elvégeztetett kötelező vizsgálatok során szennyeződést talált, coliform szennyeződést talált - mindjárt értelmezi a kollégám, hogy mit értünk itt coliform szennyeződésen, ez egy indikátor tulajdonképpen, a szennyezésnek egy indikátora -, és ezt jelezte az ÁNTSZ-nek. Abban a pillanatban már az epidemiológiai vizsgálataink rögtön abba az irányba mutattak, hogy itt egy jól körülhatárolható területnek a víz eredetű járványáról van szó, és már aznap estére lehetett körvonalazni és tudni azt, hogy gyakorlatilag a tapolcai vízmű területéről indult el ez a járvány.
A valódi kiindulási pont - ahogy itt jeleztük és ahogy leírtuk - tulajdonképpen tényleg a 3-ai és 4-ei szennyeződésre vezethető vissza, amikor a vízműveknél ezt az opálosodást, zavarosodást tapasztalták, ami, ahogy tudjuk, a karsztvizeknél időnként elő szokott fordulni. Ekkor ugyan vízmintákat vettek, de ezek 6-án kerültek vizsgálatra, majd miután ezeknek az eredménye kiderült, akkor jeleztek csak az ÁNTSZ-nek. Meg kell hogy mondjam, hogy itt egy mulasztásról van szó, hiszen a jogszabályok előírják azt, hogy a vízműveknek minden ilyen típusú eseményt azonnal jelenteni kell mind az ÁNTSZ-nek, mind pedig a polgármesteri hivatalnak. Tehát ez volt az egyik kiindulási pont, és mondom, a 8-a tulajdonképpen ezért tekinthető az első ilyen pontnak.
Az eltelt időszakban egyébként, tehát amikor az első eseményeket tapasztalták a vízműnél, majd amikor már az ÁNTSZ-re került a sor, aközött történik meg a lappangási időszak, és ezt igazolja az általunk a betegekből kitenyésztett calici vírus, campylobacter, illetve colifertőzés is. Tehát ekkor volt ez a látenciaperiódus.
Itt tudni kell még vagy érdemes tudni azt, hogy zömében ezekben a betegségekben a vízjárvány okozta primer fertőzésekről van szó, a másik oldalról viszont nem kizárt ilyenkor, hogy szekunder vagy tercier fertőzések történjenek meg a kontaktszemélyeknél. Ezeknek a tisztázása jelenleg folyamatban van, hiszen ez egy hosszabb folyamat járványügyi szempontból, és statisztikai, epidemiológiai elemző módszerekkel lehet ezeket visszamenőleg kideríteni.
A coliformszám, amit a vízből kimutattunk - egyébként mind az ÁNTSZ, mind pedig a vízművek is ki tudták mutatni a coliformszám-emelkedéseket és -szennyeződést, majd ez szintén megjelent az ellenőrző vizsgálataink során is -: megkérem Ócsai doktort, hogy ezt értelmezze, hogyan függ ez össze a campylobacterrel és a calici vírussal.
50c
Pi. 51
DR. ÓCSAI LAJOS (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat): Csak nagyon röviden Csáky képviselő úrnak. Tehát a coliformszám tulajdonképpen egy szennyeződésjelző paraméter a vízvizsgálatoknál, ez nem egyenlő az enteropatogén colikkal. Tehát ez teljesen más, ez a melegvérűek bélrendszerében előforduló colit mutatja ki.
Az első hullámban jelentkező betegek székletéből a calici vírus került kimutatásra, és a későbbiekben - a lappangási időnek megfelelően - jelent meg a calici vírus mellett a campylobacter-fertőzés.
A víz mikrobiológiai és a virológiai vizsgálatát is elvégezte az Országos Közegészségügyi Központ és az OEK laboratóriuma. Ebből sem sikerült kimutatni csak a calici vírust, valamint sikerült még adenovírust kimutatni, amit viszont székletből nem tudtak izolálni a laboratóriumban.
Megnyugtató számomra az, hogy se egyéb enteropatogén baktériumot nem sikerült kimutatni semmilyen modern laboratóriumi PCR-technikával, amelyek között megemlíteném a szalmonellát, ahová tartozik a hastífusz is - mondjuk ezen a területen nem jellemző, hogy bacilusgazdák lennének, az országban összesen 250 fő bacilusgazda él, és mind jól nyilvántartott, tehát ennek a veszélye nem merült fel -, és a vízből szerencsére nem sikerült kimutatni se a dizentéria kórokozóját, se a hepatitis A-vírust. Ez pedig annyit jelent, hogy a kimutathatóság határa körülbelül 2 liter vízben 1 virion, ami azt jelenti, hogy a fertőződés veszélyének a lehetősége gyakorlatilag minimális.
ELNÖK: Köszönöm. Azt hiszem, Kovács Attila még nem végzett a kérdések megválaszolásával.
Csak annyit jegyeznék meg a jegyzőkönyv hitelessége kedvéért, hogy sem nem Tapolcán, sem nem Szolnokon nem volt járvány, mert közben itt volt egy kis szótévesztés, hanem Miskolcról, a miskolctapolcai vízmű által ellátott területről van szó. Ez azért fontos, mert talán valaki az interneten elolvassa a jegyzőkönyvet utóbb, és azt fogja tapasztalni, hogy a kormány elhallgatott egy szolnoki járványt, és ebbe a vétekbe nem szeretnénk beleesni.
Tessék!
DR. KOVÁCS ATTILA helyettes országos tiszti főorvos: Nagyon szépen köszönöm a pontosítást, elnök úr.
Amikor azt mondtam, hogy jól kezelt a járvány, akkor én ezt szó szerint értettem, tehát a járványnak a járványügyi részére értettem. E mögött pedig az áll, hogy most érett be többek között az a gyümölcs, amit az utóbbi időszakban például az ÁNTSZ-ben fejlesztettünk, tehát a gyorsreagáló képességünket, a surveillance-ainkat fejlesztettük, információs rendszerünket fejlesztettük, laborhátterünket, központi laborrendszerünket fejlesztettük, és ezek mindegyike igen gyorsan tudott reagálni.
Szó nincsen arról, és ezért elnézést kérek, ha ez derült volna ki, vagy félreérthető lett volna, amit kijelentettem, hogy itt elbagatellizálnánk bármit is, ugyanis mi is az elmúlt időszak egyik legnagyobb eseményének, sőt, szinte a korszak egyik legnagyobb eseményének tekintjük, mert a vízjárvány mindig iszonyatosan nagy probléma, hatalmas horderejű járványügyi esemény. Tehát erről abszolút nincs szó részünkről, itt legfeljebb csak arról lehet szó - és talán itt az alelnök úrnak is csak részlegesen tudok választ adni -, hogy itt egy még mindig nem lezárt folyamatról van szó, hiszen rengeteget kell elemeznünk, rengeteget kell analizálnunk. Többek között epidemiológiai statisztikai módszerekkel jelenleg folyik az egészségesek kikérdezése is, ami több százas csoportot fog kitenni, pontosan amiatt, hogy a hosszabb távú problémáknak vegyük elejét, és nézzük meg, kik voltak potenciálisan még expozícióban, annak ellenére, hogy ők természetesen még jelen pillanatban sem betegedtek meg. És kétségtelen tény, hogy itt intézkedéseket kell tenni a nyomon követésére azoknak az eseteknek, ahol kimutatható volt, hogy campylobacter-fertőzés történt.
Hatodikán jeleztek először. Ez egy nagyon érdekes történés, ugyanis egyszerre két dologról van szó Miskolcon. Az egyik az, hogy VI. hó 3-án reggel volt egy bejelentés a miskolci Árpád utcáról - lakossági bejelentés volt -, ahol jelezték, hogy zavaros a víz. A Mivíz Kft. ügyeletesével az ÁNTSZ azonnal felvette a kapcsolatot. Itt a diósgyőri városrészt ellátó vízbázisok egyike valószínűleg a nagy esőzések miatt beopálosodott, és akkor ezt ki is zárták a vízszolgáltatásból. Itt a Mivíz saját hatáskörében vállalta azt, hogy a diósgyőri városrész lakosságát tájékoztatja arról, hogy ülepítés után forralva fogyasszák el a vizet. Vízmintákat kellett ennek a biztosítására levenni.
Hetediként az ÁNTSZ ismételten felszólította határozati formában tájékoztatásra a Mivíz Kft.-t, hiszen az elmúlt egy napban nem kapott megfelelő tájékoztatást, valamint a hatósági mintavételeket is megtette, viszont a hetedikei mintavételek ezen a területen negatívak voltak. Ehhez kapcsolódóan megbetegedés nem volt detektálható erről a területről. Tehát itt is vettük azt, hogy történt egy esemény, viszont a víz fogyasztható volt biztonsággal, tehát a hatósági garanciákat e tekintetben le tudtuk tenni.
Elképzelhető, hogy a sajtóban ez összekeveredett. Nem emlékszem a sajtóban a hatodikai ilyen típusú bejelentésre, viszont kétségtelen tény az, hogy az ÁNTSZ tudomására csak 8-án délelőtt 11 órakor jutott ez az esemény a Mivíz részéről.
Arról, azt hiszem, szó volt, hogy a vízből csak calici vírust, illetve campylobactert tudtunk kitenyészteni. Ennek meglehetősen örülünk, hiszen el kell hogy mondjam, a már lezárt kútból szintén megtörténtek a tenyésztések - erről Ócsai doktor már reflektált -, és ott is, azt kell hogy mondjuk, hogy a szennyeződésen kívül komolyabb olyan vírust nem találtak a szakembereink, amely hepatitis A-ra vagy egyebekre utalna.
Meg kell hogy jegyezzem, hogy jelen pillanatban tífuszgazdát nem tartunk nyilván azon a környéken, tehát Borsod megyének ezen részében.
A lakótelepeken 40 ezer ember él, és hogy az első intézkedések egy héttel az első jelzés után történtek meg: azt kell hogy mondjam, az első intézkedések az első jelzés után, tehát ebből következően - mint ahogy le is írtuk - órákon belül vagy azonnal megtörténtek. Délelőtt 11 órakor kaptuk a jelzést, és már délután beindult a járványügy, tehát utána rögtön beindultak a járványügyi kivizsgálások, beindultak a közegészségügyi kivizsgálások. Másnap történt meg az országos közegészségügyi intézet részéről a vízhigiénés, környezet-egészségügyi vizsgálat. Aznap este már megtörtént az első közös megbeszélés az érintett felekkel, a katasztrófavédelemmel, az önkormányzattal, és közben délután már határozatban intézkedett az ÁNTSZ a víz védelméről, határozatban intézkedett arról, hogy pótolni kell zacskós víz formájában a vizet, sőt másnap az ÁNTSZ már megvizsgálta azt is, hogy ez megfelelő formában történik-e, tehát a zacskós víz előállítása, hiszen onnan is mintákat vettünk, tehát ennek is megvolt a minőségbiztosítása. Tehát rögtön még aznap megtörtént a járványügyi intézkedések zöme. Azonnali reakcióról volt tehát itt szó. Aznap este már az országos intézet szakemberei - pontosan az Ócsai doktor is - kimentek. Másnap, mondom még egyszer, pedig megtörténtek a környezethigiénés vizsgálatok is.
Alelnök úrnak a média szerepével kapcsolatban: itt egy megállapodás történt a tekintetben, hogy nem az ÁNTSZ fogja a médiafőszerepet betölteni, hanem az önkormányzat a jelentések szerint.
Az, hogy visszafogott volt-e, ezt nagyon nehéz utólag is megítélni. Egy fő cél van ilyenkor, hogy a lakosság pontosan tudja, miről van szó, és pontosan tudja, pánikkeltés nélkül, hogy mi a teendője. Erre egyértelműen szakmai típusú tájékoztatások készültek. Pontosan beazonosították, hogy ennek mekkora a veszélye, mekkora a kockázata - ezeket leírták. Leírták azt is, hogyan kell ezzel bánni. Sőt leírták azt is, hogyan lehet, hogy pótolva van az ivóvíz, amennyiben nem iszik. Lehet hogy a médiában a lakosság minden egyes rétegéhez nem jut el a megfelelő információ, ezért volt az, hogy például 12-éig kiterjesztették a zacskós ivóvízzel való ellátást, ami aztán végül is 13-án délelőttig, 10-ig vagy 12 óráig volt biztosítva.
Pi. 60
61-70c (Kovács Attila)
A visszafogottsággal kapcsolatban: erre most én sem tudok egyértelműen választ adni, mert a mi oldalunkról itt elsősorban a szakmai tevékenység került előtérbe, a szakmai tevékenységen belül pedig már megtörténtek azok az első számú leiratok, publikációk, amelyek már konfirmálva vannak, tehát meg vannak erősítve, ezek éppen tegnap jutottak a birtokomba, ezt az Országos Epidemiológiai Központ fogja össze. Természetesen ezek az anyagok egyáltalán nem titkosak, ezeket azonnal rendelkezésre bocsátjuk, amint lehet. Kétségtelen tény, hogy jelen pillanatban még a nyilvánosság számára is folyamatosan kontrollálnunk kell azt, hogy mi az, amit ki tudunk tenni, mi az, ami már megerősített, amiben biztosak vagyunk, ami e tekintetben megfelelő.
Lehet, hogy kihagytam valamit, remélem, hogy nem, de ennyit tudtam hozzátenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Polgármester úr!
KÁLI SÁNDOR (MSZP), Miskolc város polgármestere: Először is egyet szeretnék nagyon határozottan leszögezni és - ha úgy tetszik - visszautasítani, hogy tudtunk a dologról, de nem mondtuk. Ez a hat nap meg négy nap meg öt nap, ezek nem igaz állítások. Tehát amikor mi megtudtuk, én itt a parlamentben értesültem erről három órakor, öt órakor már ült a stáb, gyakorlatilag éjszaka már átállítottuk a tejüzemet a zacskós víznek a gyártására. Úgyhogy ezt most azért mondom, mert rögtön az alapelvünk is az volt, hogy minden adatot nyilvánosságra hozunk. Azt is nyilvánosságra hoztuk, ami itt kérdésként felmerült, hogy igen, ma is abban a kérdésben van gond, hogy van-e lappangási lehetősége bizonyos betegségeknek. Igen, erről is tájékoztattuk a közvéleményt.
Az a kérdés teljesen jogos egyébként, hogy megfelelő volt-e a tájékoztatás. Azt kell mondanom, hogy azért ilyen haváriahelyzettel, hogy - egy kicsit költőien - az életet adó vízzel gond van, ilyennel nem találkoztunk még, tehát nyilvánvalóan követhettünk el hibákat. Először is maguk a kiinduló adatok teljesen hitelesek voltak, még azzal a kockázattal is, hogy adott esetben ezzel feszültséget, adott esetben pánikot kelthetünk, de abból indultunk ki, hogy itt minden kerüljön nyilvánosságra.
Először is a technikákról. Én azért nagyon lényegesnek tartom és nagyon köszönöm az ÁNTSZ-nek a nagyon korrekt és azonnali segítségét, de például a katasztrófavédelemnek is, mert a katasztrófavédelem részéről jött az ötlet, és több helyi szervezettől, köztük a fővárostól, a Fővárosi Vízművektől is azonnali segítséget kaptunk, amit ezúton is köszönök, hogy biztosítsuk a zacskós víznek az előállítását. De azért azt kell mondanom, hogy ez egy későbbi, ne adj' isten, bármilyen helyzetben egy nagyon lényeges dolog, hogy ez egy kipróbált technológia. Ne adja isten, hogy ki kelljen még egyszer próbálni, de éjjel és nagyon korrekten átállt a vállalkozás arra, hogy pasztőrözött zacskós vizet gyártson. Tehát, mondom, ne legyen ilyen, de én ezt nagyon lényegesnek tartom.
Amivel gondunk volt, az nyilván a terítése, hogy eljusson, célba jusson, azokhoz jusson. Elsősorban nyilván az egészségügyi és oktatási intézményeket vettük előre, amelyeket ősi lajtoskocsikkal láttunk el, ezenkívül pedig az ÁNTSZ adatai alapján megállapított limitet osztottuk szét. Ez azért - ha már itt a bizottság előtt elmondhatom - nem olyan egyszerű, hiszen ha egy városban feszültség van, miközben ugyan az ellátottak egynegyedét érinti, de a többi az miért hinné el, hogy az egynegyedét érinti, ezért többen bespájzoltak, számunkra is olyan váratlan helyzetek voltak, hogy azokon a helyeken, ahol a víz fogyasztható volt, ugyanakkor zavaros, ott valami miatt bespájzolások történtek. Ez viszont azért volt lényeges és azt mondom, hogy tanulságos, mert a rendszer átmosatásához nem volt elégséges vízmennyiségünk. Amint mondtam, okozhatott problémát az, hogy a Hernád-árvíz azt is jelentette, hogy a regionális vízműtől jelentős vízmennyiséget nem tudtunk átvenni ahhoz, hogy klórral megfelelően át tudjuk mosatni a rendszert. Ezen annak idején sokat vitatkoztunk, hogy ilyenkor mi van, hiszen sokkal hamarabb tisztult volna a rendszer is.
És még egyet hadd mondjak el, ez nekem mint műszaki embernek nagyon nehezen kezelhető volt, hogy a mai adatról én 72 óra múlva tudom megmondani biztonságosan, hogy úgy van-e. Tehát nagyon nehéz volt kezelni számunkra, hogy azt mondtuk, hogy ma már jó a víz, de 72 óra múlva tudom azt mondani, hogy ez tényleg így van. Én azt éreztem, hogy végül is nem tudtuk ezt a médiumok felé sem megfelelően kezelni, azt meg végképp nem, hogy amikor már jó volt a víz, hat nap múlva lehetett azt mondani, hogy fel lehet oldani a rendszert. Ez nyilván az érintett polgároknak nagyon komoly gondot okozott, hogy most jó a víz vagy nem jó a víz, forralni kell-e még, erre azt mondtuk, hogy igen, mert majd hat nap múlva megmondjuk, amikor feloldjuk. Ismereteink szerint ennél gyorsabb technológia, tehát biztonságosabb, gyorsabb technológia nincs - legalábbis én így tudom, de önök itt a szakemberek.
Még egyet el szeretnék mondani a különböző médiumokról: ismereteink szerint a városi televízió nézettsége körülbelül 70 százalékos ma a városban, tehát a Városi Televízió Kht. által kiadott lap 70 ezer példányban ingyen került pont azon a kritikus hétvégén a város lakóihoz. Természetesen én is azt mondom, hogy bizonyára voltak olyan érintettek, akik nem tájékozódhattak megfelelően, egyébként sajtótájékoztatókat napi rendszerességgel tartottunk közösen az ÁNTSZ-szel, az érintettekkel.
Egy dolgot hadd ragadjak még ki: én mindenkinek nagyon köszönöm azt, hogy eredendően azért megértették, hogy ez egy rendkívül súlyos probléma. Számunkra például azt is jelentette - túl az eredendő és példátlan eseten -, hogy a városban szinte ezzel egyidejűleg kezdődött az operafesztivál, és azért ez nekünk egyéb járulékos veszteségeket is jelentett, hiszen nagyon sokat úgy értékelték, hogy ahol mérgezett a víz, oda hogy mennénk már. Tehát itt én tényleg azt tudom csak mondani, hogy mindenkinek köszönöm, a médiumok azon képviselőinek is, akik ezt fegyelmezetten átérezték, hogy ez ma tényleg egy havariahelyzet, amit úgy-ahogy, nyilván hibákkal, de megpróbáltunk kezelni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rövid hozzászólásokra volna még lehetőség. (Jelzésre:) Schvarcz Tibor képviselő úr, aztán Nagy Kálmán.
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Kétségtelen, hogy a korszak legnagyobb jelentőségű járványa volt, és azt lehet mondani, hogy nagyon jól kezelte úgy az ÁNTSZ, mint az önkormányzat ezt a járványt, tényleg megoldották, lokalizálták és nem okozott ezenfelül különösebb gondot.
Egy dologban kérném az ÁNTSZ, illetve a polgármester úr segítségét: más városok is karsztvízbázison oldják meg ivóvízszükségleteik jelentős részét, gondolok itt Tatabányára is. Ha lezárul a vizsgálat, ennek az eredményét megkaphatnánk-e, hogy milyen módon sérülhet, illetve szennyeződhet egy karsztvízbázis? Ez nagyon érdekes és tanulságos lenne a jövőre vonatkozóan, hogy milyen összhatásoknak kell érvényesülni ahhoz, hogy egy nagyon mélyen lévő vízbázis ilyen szennyeződést kapjon. Én még egyszer csak az elismerésemet szeretném kifejezni a járvány megoldása tekintetében. És ha egy rövid írásos tájékoztatót az ÁNTSZ, illetve az önkormányzat részéről a bizottság részére át tudnának adni, azt megköszönném, ha véglegesen lezárult.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Én ezt nem nevezném egy jól kezelt egészségügyi problémának, sok okból kifolyólag. Az egyik az, hogy ahol 3700 megbetegedés van, az már nem lehet jól kezelt. Azonfelül a megbetegedések száma nem 3700 volt, hanem legalább 6000 volt, mert egy csomóan nem jelentkeztek orvosnál.70cPi. 71 (Nagy Kálmán) Tehát akinél enyhébb volt a hasmenés, az egyáltalán nem jelentkezett orvosnál.
A másik dolog az, hogy a fertőző osztály részlegesen le volt zárva. Tudomásom szerint a gyerekeket bevitték, három-négy óra alatt meginfundálták, és utána hazavitték.
Tehát az egész lefolyása pánik hatású volt, pánik hatású volt a lakótelepeken, pánik hatású volt a családokban, és gyakorlatilag rettegve várta mindenki, hogy ki lesz a következő áldozat, mikor fog megbetegedni. Tehát szembe kell nézni azokkal a tényekkel, amelyek jelenleg vannak.
Én azt szeretném megkérdezni, hogy a vízbázisok felügyeletével ennek kapcsán - különösen a karsztvízbázisok felügyeletével, amelyek a legsérülékenyebbek - történt-e valamilyen változtatás.
Az, hogy a coliform baktériumok megjelennek a vízben, nyilván a szennyeződés jelzője. Tehát ezt nem is vonjuk kétségbe, hogy ennek az ellenőrzése... De ismereteim szerint erre egészen gyors vizsgálatok vannak, hogy ezt megállapítsák, nem két-három napos vizsgálatok vannak.
A harmadik dolog pedig, ami nagyon lényeges és szintén ezzel kapcsolatos, az az, hogy én a lakosság reakcióját teljesen természetesnek érzem. Amikor kikapcsolták a vízhálózatból azt a részt, amelyik gyakorlatilag a szennyeződés okozója volt, akkor gyakorlatilag alig jött víz a csapból, tehát nem hogy nem volt, nem volt effektíve víz. A klórozás olyan mértékű volt, hogy az edény alján vastagon állt a klór, ihatatlan volt, forralással, forralás nélkül ihatatlan volt. (Dr. Perjési Klára: Persze, át kellett pucolni!)
Én ezeket a kérdéseket nem véletlenül mondom el, hanem azért mondom el, mert Magyarországon a víz egy város életében stratégiai probléma. A víz és a levegő felügyelete olyan fokú kell hogy legyen, hogy négy-ötezres számú megbetegedés ne fordulhasson elő potenciálisan.
ELNÖK: Perjési Klára!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Azt hiszem, minden városvezető legrémesebb rémálma, hogy egy ilyen dolog előforduljon. A katasztrófafilmekben is világosan lehet látni, hogyan hezitálnak a döntéshozók adott esetben. Ebben az esetben a leírások alapján is bennem az erősödött meg, ha hazamegyek Gyulára, az összes ilyen jellegű intézményvezető azonnali jelentési kötelezettségére fogom felhívni a figyelmét, ha bármi ilyesmi vagy rendkívüli eset történne. Mert lezárták a tapolcait, visszazárták, és ott nem jelentették senkinek, hogy lehetett volna konzultálni. Ebben természetesen benne van mind a két vizes cég. Tehát amikor a város tudomást szerzett róla az ÁNTSZ-től, ott szerintem, már nem volt gond, de az az előzetes időpont - és ez az, amikor elbagatellizálják általában az egyes cégek a jelentési kötelezettséget, és bizony ezért a városvezetésnek kell tartani adott esetben a hátát. Gyulán is volt egyszer egy hasonló, szerencsére a lakosok időben jelentették, abban a pillanatban megkérdeztem, hogy mi újság. Tehát véletlenen múlnak ezek a dolgok. Tehát a jelentési kötelezettsége bármilyen gyanús esetben, mert tényleg stratégiai jellegű egy település vízellátása.
Én tényleg gratulálni akarok az utólagos intézkedésekhez. Az, hogy ezek az emberek hogyan lesznek felelősségre vonva, akik elmulasztották a szakemberek bevonását még időben vagy akik elbagatellizálták - ez biztos, hogy nem szándékos volt, de a fontossága ennek az ügynek mégis őket teszi felelőssé.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola István alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen a válaszokat. Nagyra értékelem azt az igyekezetet, ami akár a közigazgatás, akár a szakma részéről ennek a járványfolyamatnak a megfékezésében megmutatkozott, és szeretném hangsúlyozni, hogy azért javasoltam a legutóbbi bizottsági ülésen vagy az előtti bizottsági ülésen napirendre tűzni ezt a járványt, mert úgy érezzük, hogy meg kell adni a súlyát ennek, mivel a járványbiztonságot is érintő igen nagy történelmi jelentőségű eseményről van szó. A konzekvenciáit, tanulságait pedig le kell vonni, tehát én azt javaslom a tisztelt bizottságot, hogy igenis kövesse még ezt a - mert még nem lezárult ügyről van szó - miskolci, miskolctapolcai történetet, és térjünk még vissza rá, mert a tanulságokra nagyon nagy szükségünk van.
Szeretném ugyanakkor elmondani, hogy elhangzott egy pár olyan megjegyzés a válaszban, ami szakmailag nem egészen áll. Például a coliform - már itt Nagy Kálmán úr utalt rá - nem enteropatogén, és egyáltalán nem colit jelent, hanem coliform baktériumok, Gram-negatív baktériumok ezek, nagyon sokféle lehet. A coliformszám vizsgálata nem igényel hetvenkét órát. Hetvenkét órát igényel az, hogy meghatározzuk, mi az a coliform, az valóban enteropatogén coli vagy más baktérium. Tehát itt a késedelem valóban elgondolkoztató, amely ebben a járványfolyamatban megnyilvánult.
Én még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet: nekünk furcsa volt az, persze mi is a médián keresztül tájékozódtunk, nem voltak hiteles adataink, hogy elkezdődött 300-500 beteggel, őket ellátták, elhelyezték, majd akkor, amikor már megtörténtek a primer járványügyi intézkedések, elkezdett szaporodni a fertőzöttek száma, és most már négyezret közelíti vagy négyezer körül jár, amiről azt is tudjuk, hogy a háttérben még legalább kétszer ennyi fertőzött van... (Egy mobiltelefon készülék zavarja a hangosítási rendszert.)
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Valami baj van ezzel a hangosító rendszerrel. Kérem a képviselőket, hölgyeket, urakat és valamennyi meghívottat, hogy szíveskedjenek a mobiltelefont ellenőrizni, hogy kikapcsolt állapotban vannak-e. Amennyiben nem, akkor kénytelen leszek megkérni a meghívottakat, hogy hagyják el a bizottság üléstermét. Nem először hívjuk fel erre a figyelmet.
Elnézést! Alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Az elnök úr megszakított a gondolatmenetemben, de megpróbálok visszatérni rá. Tehát szaporodott a fertőzöttek száma. Komolyan felmerült, hogy itt már az emberről emberre terjedő, nem közvetlenül a víztől történt kontaktfertőzésekről van szó, ami azért nagyon figyelemreméltó, ha ez valóban így van, mert azt jelzi, hogy ott valahol a higiénés viszonyokkal, az emberek higiénés felkészültségével, érzékenységével vagy a szociális környezettel valami nagyon súlyos bajnak kell lenni, hiszen elkezdtek nagyon magasra menni a fertőzöttek médiából hallható száma, tömegei, és ez elgondolkoztató. Tehát ha szabad, akkor arra még kérnék választ, ha van, ha nincs, akkor csak a figyelmet szeretném felhívni rá, hogy mivel magyarázható a kontaktfertőzéseknek az ilyen vélhetően magas száma. Annyira rosszak a higiénés körülmények abban a térségben vagy egyáltalán az országban? És van-e valami elképzelés, hogy mit kellene egy ilyen helyzetben ezzel tenni, mert már nem is maga a vízből eredő fertőzés és ennek a megbetegedése, hanem a kontaktfertőzések kezdik dominálni ezt az egész járványfolyamatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárom a vitát, és megkérdezem, hogy kívánnak-e a vendégeink rövid észrevételt tenni még. (Jelzésre:) Kovács Attila!
DR. KOVÁCS ATTILA helyettes országos tiszti főorvos: Nagyon szépen köszönöm a hozzáfűzött kommentárokat.
Még egyszer jelezni kívánom, hogy a mi oldalunkról, az ÁNTSZ-oldalról, röviden úgy tudnám kifejezni, tettük a dolgunkat. Tehát az ÁNTSZ most azt tette, amit tennie kellett, és itt konkrétan a járvány folyamatáról van szó.
Az alelnök úr kérdésére, a kontaktok nagy számára kérdezett rá: jelen pillanatban nem tudjuk megmondani, hogy itt most még a primerek nagy száma ennyi, és ez amiatt van, hiszen mind a két esetben viszonylag hosszabb periódusú, tehát huszonnégytől hetvenkét óra vagy a campylobacternél még hosszabb a látencia-időszak, és emiatt emelkedett-e meg, és hogy ebből mennyi volt valójában az, aki konkrétan kontakt. De már erre az epidemiológiai felmérések megtörténtek, csak számszerűen ezeket még nem tudtam interpretálni kielemezve. Rögtön az első napon megtörtént már például, ha jól emlékszem, kétszázvalahány egészséges kikérdezése interjúszerűen. Egy epidemiológiai statisztikai módszert alkalmaztunk ezen a téren, és ezt folytatta tovább az ÁNTSZ megyei intézete az elmúlt időszakban is.
Pi. 80
81-90c (Kovács Attila)
Még mindig nem zártuk le, tehát a surveillance jelenleg is folyik, jelen pillanatban is kapjuk még a jelentéseket, de az elmúlt időszakban, 13-át követően már nem tapasztaltunk megbetegedéseket, ennek ellenére mind a víz hatósági vizsgálata folyamatos, mind a surveillance forszírozottan jelen pillanatban is fennáll. Amint ezek az elemzések megvannak, akkor ezeket rendelkezésre bocsátjuk, de nagyon úgy néz ki, hogy viszonylag a kontaktok száma lesz azért csekélyebb, annak ellenére, hogy ez már olyan területre vezet át, amit az alelnök úr nagyon jól interpretált: a kultúra, az egészségkultúra, a higiénés, szociális helyzet és így tovább. Tehát ehhez most, jelen pillanatban, azt hiszem, nem tudok többet hozzátenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. ÓCSAI LAJOS (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat): Nagyon röviden szeretném kiegészíteni a 72 órás vizsgálattal: vannak gyorstesztek, vannak a kereskedelmi forgalomban gyorstesztek, viszont mivel ezek nem mennyiséget mutatnak ki, hanem hogy van vagy nincs, hatósági intézkedést államigazgatási szerv nem hozhat. Tehát ezért a minimum 48 órát, ami alatt a baktérium kifejlődik vagy nem, meg kell várni, amennyiben van benne még valami, plusz 24 óra.
És egy megjegyzést szeretnék hozzátenni: a klór egy gáz, tehát az elpárolog. A víznek a túlklórozásával kapcsolatban komoly dilemma volt, de éppen a biztonság érdekében ezt meg kellett tenni. (Dr. Nagy Kálmán: Ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak! Vastagon állt az alján!)
ELNÖK: Képviselő Úr! Tessék szót kérni, és szót adok, utána a folyosón lehet ezt tisztázni! Köszönöm.
DR. ÓCSAI LAJOS (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat): A záró tájékoztatást pedig természetesen, miután a leghosszabb lappangási idejű fertőzésnek a lappangási ideje is letelt, megadjuk a bizottságnak.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Polgármester úr, kíván szólni?
KÁLI SÁNDOR (MSZP), Miskolc város polgármestere: Igen.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
KÁLI SÁNDOR (MSZP), Miskolc város polgármestere: Mi is azon vagyunk, hogy egyrészt pontosan elemezzük a helyzetet, meghatározzuk azt, hogy mik a teendők. A város július 6-ai közgyűlésére a tényfeltáró bizottságnak a jelentése beérkezik, természetesen ezt a bizottságnak is továbbítani fogjuk.
Gondolom, hogy az alelnök úr sem sértőnek szánta, de nyilván azért engem szíven talált, hogy a miskolciaknak vannak-e higiéniai ismeretei. (Dr. Mikola István: Csak kérdés volt!) Én azért pozitívan fognám fel a dolgot: abban azért, hogy a helyzet így alakult, nagyon nagy segítséget jelentett, hogy az ÁNTSZ-szel tényleg, amikor már a kommunikáció is egy kicsit világosabbá vált, azt mondtuk, hogy tessenek idefigyelni, Hypo, Domestos, ezek így hangzottak el, akkor én azt tudom mondani, hogy meg is fordítanám a dolgot: ahhoz képest, hogy mekkora zűr lehetett volna, én azt hiszem, hogy nagyon fegyelmezetten kezelte ezt a lakosságnak a döntő többsége, tehát belátták azt, hogy azért ez a helyzet most nem arról szól, hogy azt keressük, hogy ki is volt egyértelműen, aki ezt okozhatta, hanem először hárítsuk el a problémát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én is köszönöm a nyílt és őszinte kiegészítéseket a helyettes tiszti főorvos úr és a polgármester úr részéről.
Én azt gondolom, lezárva ezt a mai beszélgetést, hogy a járvány mérete az tényleg figyelmet érdemel, sem alá-, sem túlbecsülni nem szabad ennek a súlyát, senkinek, sem szakembernek, sem politikusnak. Én azért arra fölhívnám a figyelmet, hogy fontos az érintett embereknek a lehető legkorábbi tájékoztatása. Tudom, hogy mindig nagyon nehéz, hogy mit mondunk, hogyan mondjuk és egyáltalán a kríziskommunikáció egy külön szakma, amivel foglalkozni kell, és ez sosem lehet tökéletes, de azoknak, akik ott élnek, sajnos meg kell érteni ilyenkor, ha szabad ezt mondanom, a helyzetét, az indulatait is sokszor. Ezzel együtt én azt gondolom, hogy az önkormányzat és az ÁNTSZ tényleg tette a dolgát.
Nyilván fölmerült itt, de ezzel foglalkoznak az érintettek, hogy a szolgáltató felelősségét meg kell állapítani, hiszen ez az írásos anyagban is szerepel, a kései jelzés kapcsán mindenképpen, és akkor értékelnénk. Kérem is az érintettektől, hogy a hosszú távú biztonságos ellátás érdekében tett intézkedésekről, egyáltalán a további fejleményekről, amennyiben rendelkezésre állnak ezzel kapcsolatos információk és adatok, folyamatosan, amikor ezek elkészülnek - gondolok itt a tényfeltáró bizottság elemzésére és javaslataira -, az egészségügyi bizottságot tájékoztassák.
Én ezzel szeretném megköszönni a részvételt, és akkor ezt a napirendi pontot lezárnánk. Köszönöm szépen. (A napirendi pont tárgyalására meghívottak távoznak az ülésteremből.)
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
Soron következik, tisztelt képviselőtársaim, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló javaslat, amelyet képviselőtársaim 373-as számon kaptak meg, Soltész Miklós képviselő úr önálló indítványáról van szó. Köszöntöm a képviselő urat.
Elöljáróban felhívom a figyelmet a Házszabály 39. §-ának (3) bekezdésére, hogy tekintve, hogy rendkívüli ülésszakon vagyunk, a benyújtott képviselői önálló indítvány külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatán van, tehát a mai ülésen az általános vitára való alkalmasságról kell eszerint dönteni.
Ugyancsak tájékoztatom a bizottságot, hogy jelen vannak a kormány képviseletében az Egészségügyi Minisztérium részéről Huszár András főosztályvezető úr, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről dr. Gáli Csaba úr, tehát a kormány véleményét ők fogják tolmácsolni.
Megadom a szót a képviselő úrnak.
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP), a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Négy képviselőtársammal közösen nyújtottuk be ezt a törvényjavaslatot, dr. Lanczendorfer Erzsébet, dr. Hoffmann Rózsa, dr. Latorcai János és Deák András képviselőkkel közösen, őket, az előterjesztőket képviselem.
Mint önök előtt is ismert, tavaly novemberben az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az egészségügyi törvénynek a 187. §-ából töröl néhány sort, az eddigi művi meddővé tétellel kapcsolatos szabályozást, amely arra adott lehetőséget, hogy azok az asszonyok, azok az adott esetben urak, akik 35 éves kort elérték, illetve három vér szerinti gyermekük volt, azok a művi meddővé tételen részt vehessenek. Miután ez a passzust az Alkotmánybíróság határozatában megsemmisítette, az a helyzet állt elő, hogy június 30-ai hatállyal, azaz holnaptól megszűnik a szabályozás, az egészségügyi törvénynek ezen szabályozása, és július 1-jével már 18 éves életkortól is lehetővé válik a művi meddővé tétel.
Egyébként annyit szeretnék hozzátenni, hogy 1997-ben hozta meg az akkori parlament ezt a törvényt, azt hiszem, konszenzussal. Mi, kereszténydemokraták arra a következtetésre jutottunk - és nemcsak erkölcsi szempontból, hanem sokkal inkább szakmai megfontolás alapján is, amelyet a Magyar Orvosi Kamara, a Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium és sok más szakmai szervezet állásfoglalása is alátámasztott -, hogy ezzel a passzussal mindenképp foglalkoznunk kell, ezzel a törvényrésszel foglalkoznunk kell, mindannyiunknak, minden képviselőnek a felelőssége az, hogy ez a szabályozás így a jövőben ne maradjon meg. Itt hadd idézzem a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium vezetőinek, illetve az egész kollégiumnak néhány gondolatát -: Magyarországon a 18 év feletti hölgyek, urak nem biztos, hogy olyan módon tudnak önrendelkezni a testükkel, illetve saját magukkal, amely hosszú távon valóban megoldást jelentene nekik, hosszú távon ne bánnák meg, és adott esetben hosszú távon a magyar népesedéspolitikának is az egyik részét ne vinné rossz irányba.
Két dolgot hadd emeljek ki ebből az állásfoglalásból, amely csak részben kapcsolódik ehhez a területhez, de mégiscsak ide kapcsolódik, és miután egészségügyi bizottságról van szó, hosszú távon érdemes ezzel is foglalkozni. Az egyik az a szomorú demográfiai helyzet Magyarországon, amely minden évben 35-40 ezerrel csökkentené a betelepülések híján az ország lakosságát, ennyi emberrel hal meg több, mint amennyi születik.
90c
Pi. 91 (Soltész Miklós)
A másik nagyon szomorú helyzet, amely megint csak nem csak erkölcsi - és kimondottan nem erkölcsi gondolatok felé vinném -, évente 52-56 ezer terhességmegszakítás van az országban, és ami ennél talán sokkal szomorúbb - megnéztem az önök életrajzát, tudomásom szerint mindannyian édesanyák, édesapák -, 18 év alatt 8-10 ezer abortusz történik az országban, és ami ennél talán még szomorúbb, 14 év alatt pedig 160 és 200 közötti számról beszélünk. Akkor, amikor a művi meddővé tételről is szó esik, és tulajdonképpen ez a fő iránya ennek a törvénymódosításnak, muszáj erről a kérdésről is beszélni, és a parlamenti képviselőknek szembenézni azzal a jövővel, ami tíz-húsz-harminc év múlva Magyarországra a népességfogyás miatt vár.
Én kérem szépen a bizottságot, hogy ne politikai szempontból, hanem tényleg szakmai szempontból nézze ezt az indítványt. Biztos vagyok benne, és tudom is azt a helyzetet, hogy az a kereszténydemokrata álláspont, amit beterjesztettünk, amely csak egészségügyi szempontból támogatná a művi meddővé tételt, nem biztos, hogy országosan támogatott, nem biztos, hogy az országban ez mindenki számára elfogadott, de ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, ez a kérdés mindannyiunknak fontos, és ha valamit megtettünk ebben az ügyben közösen és néhány gyermeket, néhány édesanyát, néhány szülőt ettől a krízistől megóvtunk, akkor már megérte ezzel foglalkozni.
Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Arra kérem a tisztelt bizottságot és a kormány képviselőjét, hogy most a vitát ne terjesszük ki, ha egy mód és lehetőség van rá, a terhességmegszakítás kérdéseire, hiszen ezt az indítvány nem érinti. Tehát e tekintetben, kérem, kellő önmérséklettel vizsgáljuk meg az előterjesztő indítványát.
Kérdezem, hogy a kormány részéről ki kívánja a véleményt elmondani. (Jelzésre:) Huszár András főosztályvezető úr!
A kormány álláspontjának ismertetése
HUSZÁR ANDRÁS (Egészségügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Urak! Elnök Úr! Alelnök Urak! A tegnapi napon már egy menetben tárgyaltuk ezt a kérdést az emberi jogi bizottság előtt, és körülbelül ismeretesek a beterjesztő álláspontjainak a határai és a kormány álláspontjának a határai. Elöljáróban azt szeretném elmondani, mint ahogy a miniszter úr is elmondta már a parlamenti hozzászólásában, annyiban közös a cél, hogy a népességfogyást meg szeretné állítani mindegyik oldal.
A jelenlegi előterjesztéssel két probléma van, ami miatt a kormány nem tartja javasoltnak támogatásra. Az egyik az, hogy nem határozza pontosan meg, hogy ez melyik beavatkozás körét érinti, tehát azt a fajta sterilizálást érinti-e, amikor a kasztrálás, illetve a petefészek eltávolítása is megtörténik, vagy pedig kiterjeszti tágabb értelmezésre. A másik probléma pedig az, hogy éppen az Alkotmánybíróság levezetéséből eredően ez a fajta megkülönböztetés alapvető emberi jogot sért, és ezt a kormányzat nem tudja elfogadni.
Amit még hozzá szeretnék tenni, hiszen adatokat kaptunk arról, hogy áll jelenleg a helyzet, azért egy dolog, hogy tavaly volt a legmagasabb a születési szám az elmúlt öt évhez képest, tehát 2400-zal már több gyermek született, mint 2004-ben. A másik pedig: ha megnézzük az esetszámokat 2003-tól 2005-ig, akkor 2003-ban hét férfin történt egészségügyi okokból és négy férfi önkéntes alapon, tehát családtervezési célból került sterilizációra; 2004-ben 16 egészségügyi, 2 családtervezési, és 2005-ben 4 egészségügyi és 2 családtervezési. Tehát férfiaknál igazából nincs nagy mozgás, csökkent is. A nőknél ezzel szemben 2003-ban 494 egészségügyi és 783 családtervezési volt, 2004-ben 619-cel szemben 757 és 2005-ben 597 egészségügyi mellett 573 családtervezési volt. Tehát valójában mérhető számokról van szó. Nyilvánvaló, azzal a szabályozásmódosítással, ha az életkort és a gyermekszámot ebből kiemeljük vagy módosítjuk, akkor ez a szám valószínűleg valamilyen mértékben növekedni fog.
Összefoglalva tehát a kormány álláspontját: jelen pillanatban elkészültek már - a szaktárcánk részéről legalábbis - azok a tervezetek, amelyek ennek a problémának a megoldását elősegítik. De két problémáról van természetesen szó. Az egyik, hogy a 187. § (2) bekezdésének az első mondatát az Alkotmánybíróság megsemmisítette, de közben a második mondatát is megsemmisítette, és ez számunkra ugyanakkora, sőt mondhatnám, hogy nagyobb gondot jelentett, hiszen így a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen betegeknek, személyeknek a jogvédelmét is 2006. július 1-gyel megszüntette. Itt tehát igazából az a fő probléma, hogy ezt a kérdést mindenképpen közösen kezelnünk kell. Valószínűleg az a három hónapos átfutási idő, ami alatt egy-egy kérelem elbírálása végül is lezajlik, alkalmas lesz arra, hogy ezt a problémát ténylegesen megoldjuk.
Ebben a formában, ahogy a képviselő úr előterjesztette a javaslatát, mivel - ismétlem - alapvető emberi jogot sért, nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Tehát a kormány ezt általános vitára nem javasolja.
Megnyitom a vitát. Ki kíván hozzászólni? (Jelzésre:) Mikola István!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Én szeretnék az előterjesztéshez még egy, talán eddig nem szereplő aspektust is felvetni, és kíváncsi lennék a tárca véleményére ebben a kérdésben: az orvosi indikáció nélkül történő petevezeték-lekötés csonkításnak minősül. Ha elmegy az egészséges ember mondjuk a fül-orr gégészhez, és kéri, hogy a hallójáratát vágják át, nem fogják átvágni, vágják le a középső egészséges ujját, nem fogják levágni, hiszen az orvos számára ezt a hippokratészi esküje tiltja. Ez hasonló csonkításnak minősül. Tehát én úgy gondolom, hogy van egy ilyen aspektusa is ennek a kérdésnek: orvos, aki a hippokratészi esküt tett, egészséges emberen, egészséges nőn orvosi indikációk nélkül ilyen beavatkozást ma véleményem szerint nem végezhet. Csonkolást jelent a beavatkozás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vojnik Mária!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Okkal tehető fel a kérdés, hogy tanulmányozták-e az indítványtevők az Alkotmánybíróság döntését és annak az indoklását. Anélkül, hogy a bizottságot feltartanám vagy untatnám ennek az alkotmánybírósági döntésnek és érvelésnek az ismertetésével, szeretném felhívni a képviselő urak figyelmét, hogy az Alkotmánybíróság az indoklásában több pontban és részletesen vizsgálta meg a művi meddővé tételt, a szabályozást és a végrehajtási rendeletet, és abban a sorrendben, ahogy az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben állást foglalt, engedelmükkel néhány tényre szeretném felhívni a figyelmet. Ezt azért teszem meg, mert az Országgyűlés képviselője egyébként nincs abban a helyzetben, hogy egy Alkotmánybírósági döntést felülírjon, ha úgy tetszik, márpedig nem más történik abban az esetben, amit ez az egymondatos indítvány tesz - a művi meddővé tételt a jövőben csak egészségügyi célból lehessen végrehajtatni -, minthogy felülírja az Alkotmánybíróság döntését.
Abban a kérdésben, hogy csonkolásnak minősül-e vagy sem, és hogy orvos végrehajtja-e vagy sem, az Alkotmánybíróság külön kitér az állásfoglalásban és az értelmezésben, és nem csak értelmezi ezt a kérdést, hanem az orvosra nézve is tesz egy világos kitételt, és azt mondja, hogy nem egészségügyi célú beavatkozások esetében az orvos szabad döntési körébe utalja, hogy ezt a beavatkozást elvégzi-e, avagy sem. Ilyen értelemben tehát nem áll fenn az a kötelezés, hogy ezt meg kell-e tennie vagy sem, mert ha úgy dönt, hogy nem, akkor nem kell megtennie.
Pi. 100
101-110c (Vojnik Mária)
A másik: ebben a sorrendben bizonyos értelemben magával a minisztérium tisztelt képviselőivel is szeretnék vitába szállni, mert amikor az alkotmánybírósági döntés a népesedéspolitikai célokkal összefüggésben vizsgálta meg az indítványt, a megsemmisítő indítványt, akkor azt mondja, hogy az állam esetében a népesedéspolitikai célok elérése érdekében tett intézkedés és megválasztott eszköz egy legitim célhoz kötött legitim eszköz. Tehát a népesedéspolitikai célok elérését az Alkotmánybíróság elismeri.
Azt azonban külön vizsgálta, hogy a művi meddővé tétel legitim eszköz-e egy legitim cél elérésében, vagyis hogy a népesedéspolitikai krízisben fordulatot érjen el, és engedelmükkel itt szó szerint szeretném idézni az Alkotmánybíróság döntését. A vizsgálatok után azt mondja, hogy "...mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az önrendelkezési jognak az egészségügyi törvény 187. § (2) bekezdésében megnyilvánuló korlátozása nem alkalmas és éppen ezért értelemszerűen nem is szükséges eszköz az egyébként legitim népesedéspolitikai célok elérésére". Azt mondja az Alkotmánybíróság a döntésében, hogy noha a jogalkotónak lehetősége van, és példákat is sorol, hogy bár a 18 éves korhatár az egy valóságos limit, hogy felnőttként különféle döntéshozatali mechanizmusokban általánosságban az állampolgárok Magyarországon részt vegyenek, de lehetőség van arra, hiszen vannak most is életkorhoz kötött, akár mondjuk még betöltött hivatások is, amelyeket meghatározott életkorig nem lehet megtenni, ám fölhívnám a figyelmet, hogy nem arra irányul az indítvány, hogy életkori korlátot szabjunk, hanem arra, hogy egyáltalán ezt a lehetőséget megadjuk-e egy felnőtt magyar állampolgárnak avagy nem.
Ilyen értelemben vitatkozom tehát azzal, hogy a képviselő úr indítványa nem egyszerűen arról szól, hogy korlátozzuk vagy szabjunk más feltételeket egy felnőtt, cselekvőképes állampolgárnak, hanem hogy fosszuk meg ettől a jogától, márpedig ez alapvetően szembemegy az Alkotmánybíróság döntésével. Az Alkotmánybíróság azt mondja összességében a gyerekszámra és az életkorra is, hogy sem népesedéspolitikai szempontok, sem az állam egészségvédelmi kötelezettsége nem tekinti alkotmányosan elfogadhatónak az egészségügyi törvénynek azt a másik szakaszát, hogy a vér szerinti gyermekek számától tegye például függővé ezt az elvégezhető beavatkozást. Tehát ezt sem tartja alkotmányosnak az Alkotmánybíróság, tehát ezt a szempontot sem lehet figyelembe venni.
Végezetül: azt mondja az Alkotmánybíróság, amely külön vizsgálta az ivarmirigyeken, a nemzőképesség szervein végzett beavatkozásokat, hogy a művi meddővé tétel célja nem kizárólag a testi egészség védelme lehet, hiszen erre hivatkozott a képviselő úr indítványa az indokolásában többek között, és azt mondja az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatára hivatkozva, hogy a testi épség és egészség joga nem értékesebb vagy védelemre érdemesebb jog a szabadságjognál vagy az önrendelkezési jognál. Ezért én úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy jó lelkiismerettel fogok a képviselő úr indítványára nemet mondani, mert nem a felvilágosításra, nem a védelemre, nem az ésszerű korlátozásra irányul, hanem egy emberi jogtól való megfosztásra, ezért én ezt az indítványt nem támogatom.
ELNÖK: Horváth Zsolt képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ezt a kérdést megpróbálom más oldalról megközelíteni, akkor értem, amit a képviselő asszony elmondott, ugyanakkor én magam mégis azt gondolom, hogy egy olyan visszafordíthatatlan beavatkozás történik meg akár az ondóvezeték, akár a petevezeték lekötésekor, amelynél a plasztikai sebészetben ismert rekonstrukciós műtétek eredménye a nulla felé konvergál, tehát gyakorlatilag nem lehet érdemben helyreállítani, ezért e tekintetben én azt gondolom, hogy valóban csonkolás történik.
Nos, egy régi kérdés, örök kérdés, az orvosok egyébként is egy kicsit másképp szokták megítélni, hogy hol van az önrendelkezés, illetve az élethez való jog és az élet védelmének határa. Ez egy olyan határmezsgye, ami az orvosoknál egy alapvető probléma. Lehet, hogy mi másképp gondolkodunk egy kicsit, mint a társadalom többi része, ez nyilván abból is adódhat, hogy talán ezért mentünk orvosnak. Én azt gondolom, hogy jó szándékkal orvos ilyen műtétet nem szabad, hogy elvégezzen, ez az orvosetikai meg az én saját magam erkölcsi megközelítése. Viszont ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy az embereknek joga van egy ilyen beavatkozáshoz, ennek a kéréséhez, akkor is azért szerintem lehetőséget kellene biztosítani számukra, hogy megismerjék a döntésük valós hátterét, megismerjék a döntésük tényleges kockázatát, megismerjék a döntésük - most megelőlegezem a saját véleményemet - más alternatíváit is. Tudniillik ők nem azt akarják, hogy a petevezetéküket lekössék, ők azt szeretnék, hogy a nemkívánt terhességet elkerüljék, ez az ő igazi céljuk. Kérdezem én, hogy egy kőkorszaki módszert érdemes-e visszahozni, be kell-e hozni a mai világba, amikor orvosok vagyunk, pontosan tudjuk, hogy számtalan, igen nagy biztonsággal, nagy tömegben, viszonylag olcsón alkalmazható eljárás létezik. Tehát bizonyos tekintetben azt gondolom, hogy nem lenne szabad, hogy egy felkészült, felvilágosított, egy hosszú-hosszú évek óta az egészséget értékként kezelő társadalomban ez a kérdés komoly problémát jelentsen.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy a mi társadalmunk még messze áll ettől, az intézményrendszerünk, és nem akarom megnyitni a vitát a művi terhességmegszakításokról, de ez egyfajta indikációja annak, hogy ezen a területen hol tart a magyar társadalom, hol tartunk és milyen a képzettségünk, milyen a mentális fejlettségünk, milyen az ehhez való mentális viszonyunk. Egy ilyen közegben komoly veszélyt látok abban, hogy a törvény hatályát veszti, hogy úgy mondjam, jogalkotási kényszerben van a Magyar Országgyűlés. Én azt gondolom, hogy kényszerben van, hiszen a szabályozatlanság, a teljes szabadság e tekintetben, azt gondolom, többet árt a társadalomnak és elsősorban azoknak az embereknek, akik mondjuk nem megfelelő képzettségük, nem megfelelő tájékozottságuk, tájékoztatásuk alapján esetleg fiatal koruk ellenére felelőtlen döntést hoznak önmagukról, mert jelen pillanatban a rendszerben semmilyen olyan féket nem látunk, amely ezt megakadályozná.
És csak halkan jegyzem meg, hogy noha itt most mi, képviselők a törvénymódosításnak az általános vitára való alkalmasságáról beszélünk, ehelyett egyébként érdemi vitát folytatunk magáról erről a javaslatról, hogy hol nem tartjuk elégnek, hol tartjuk túlzottnak. Vagyis én azt gondolom, hogy a vitára való alkalmassága nem kérdőjeleződik meg, az álláspontok vannak egymástól távol, amiről mi beszélünk, a kormány nem ért egyet azzal az állásponttal, azzal a törvénymódosítási javaslattal, amit itt a képviselő úr megfogalmaz. Kérem szépen, kitételeket lehet hozzátenni, meg lehet változtatni az életkori szabályt, ki lehet belőle venni, mindent meg lehet vele csinálni. Csak kezdjük el tárgyalni a parlamentben! Tehát nagyon kérem, ne azt a megoldást válasszák, hogy ha nem értünk egyet valamivel, amit az ellenzék kezdeményez, akkor egyszerűen azt mondjuk, hogy nem alkalmas a vitára. Dehogynem alkalmas, hát most is vitatkozunk róla! Engedjék be a Ház elé, vitassuk meg, és ha nem tetszik, akkor szedje ki belőle a kormány, ami neki nem tetszik, és keressünk egy jó megoldást mindenki érdekében!
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Spiák Ibolya, Csáky András, Perjési Klára, Puskás Tivadar, idáig, aztán megyünk tovább. Tessék parancsolni!
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Én lehet, hogy nem jól közelítem meg a kérdést vagy nem alkotmányossági szempontból, hanem most úgy szólok mint nő meg anya, és akkor egy kicsit érzelgős is leszek ebben a dologban.
Az elnök úr azt mondta az elején, amikor bemutatott bennünket, hogy mindenkinek van gyermeke, több is. Nekem is van két fiam, akik már elmúltak 18 évesek, és én úgy gondolom, hogy igyekeztem őket nagyon jól nevelni, mindig megmondtam, hogy mi a jó és mi a rossz, hogy mit tegyenek és mit ne tegyenek. 110cPi. 111 (Spiák Ibolya)És időnként az az érzésem, hogy a fiaimat meg kell védeni magukkal szemben, a rossz döntéseikkel szemben is, mert mindenféle jó nevelés és érzés ellenére bizony hoznak rossz döntéseket, és én nagyon nem szeretném, ha egy ilyen visszafordíthatatlan folyamatnak vetnék alá magukat, és azt hiszem, mint anya, mint nő, mint apa, itt ezt senki sem szeretné. A tizennyolc éves felnőtt, cselekvőképes ember nem biztos, hogy jól rendelkezik önmaga felett, és mindenképpen ezt a hiátust be kell tölteni, be kell tömködni, mert rossz döntést hozhatnak, és ezzel foglalkozni kell.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky András, aztán Perjési Klára.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy ketté kellene választani a kérdéskört, lassan egy hitvitába kezdünk belecsúszni. Az alapvető kérdés az, hogy a mindenkori hatalom asszisztálni kíván-e ahhoz, hogy nem egészségügyi célból egy csonkoló műtétet végrehajtsanak egészséges állampolgárokon. Ez az alapvető kérdés. Ha igen, utána jöhet az a részlet, hogy milyen korlátozó intézkedésekkel meg milyen feltételekkel lehet.
Nem értek egyet Vojnik képviselő asszony okfejtésével, ugyanis az Alkotmánybíróság számtalan esetben kimondta, számtalan ítéletében kimondta, hogy mindig az adott szabályozást vizsgálja csak. De elvitatkozhatunk mi, aneszteziológusok, korboncnokok meg egyéb felkészült személyiségek arról, hogy most alkotmányjogilag hogy értelmezzük a dolgot, de akkor én azt mondom, hogy például, amit a kábítószerrel kapcsolatban hozott rendelkezést az Alkotmánybíróság, az meg azt mondta ki: az állam nem kötelezhető arra, hogy olyan jogi szabályozást tartson életben, amellyel az egyén saját magának az ártalmát okozza - eléggé pongyolán fogalmazok. De ebbe a körbe tartozik lényegében az eutanázia kérdésköre is, tehát alapvetően egy morális problémáról van szó.
Az alkalmasság vagy nem alkalmasság: ez, megítélésem szerint, általános vitára alkalmas, hiszen vagy elfogadja a többség azt az elvet, ami tulajdonképpen a társadalmi igény is, mert ha végigolvassuk a háttéranyagot, számomra pozitív értelemben megdöbbentő volt, hogy még a TASZ is, amelyik tudjuk jól, hogy kifejezetten liberális álláspontot képvisel mindenféle egészségügyi és egyéb társadalompolitikai kérdésben, nagyon visszafogottan nyilatkozik ebben a kérdéskörben. Ezenkívül pedig olyan társadalmi csoporttól érkező olyan igénymegfogalmazást nem olvashattunk, amelyik azt mondta volna, hogy igenis erre szükség van, és igenis nagyon jó, ha a mindenkori hatalom ezt engedélyezi.
Úgyhogy csak azt kell eldönteni, hogy a parlamenti többség úgy gondolja, hogy ma Magyarországon erre szükség van, illetve a hatalom úgy gondolja, hogy a társadalom részére olyan üzenetet kell küldeni a törvénykezés révén, hogy igenis támogatom azt, hogy lényegében szociális indikációval csonkolást végezzenek el egészséges embereken vagy sem. Ez az alapvető kérdés, ezt kell eldönteni. (Dr. Vojnik Mária: Ez egyáltalán nem kérdés ebben az összefüggésben!) De, ez a kérdés alapvetően! Én is végighallgattam Vojnik képviselő asszonyt, az ő álláspontját...
ELNÖK: Szót adok!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): ...nekem ez az álláspontom. Úgyhogy igenis alkalmas a vitára. És ugyan kétségeim nincsenek a szavazást illetően, de azért kérek mindenkit, hogy gondolja végig ezeket az alapvető morális kérdéseket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Perjési Klára, aztán Puskás Tivadar, majd Béki Gabriella.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Elnök Úr! Kedves Képviselők! Én úgy tudom, éppen az ellenzéki párt volt az, amelyik magasan megnyert az európai uniós parlamenti képviseleti lehetőség többségét. Elég egyértelmű az Európai Unió alkotmánya, ebből következően a magyar Alkotmánybíróság is csak az emberi és szabadságjogokat vélelmezheti.
Három leányunk van és egyelőre három unokánk. Egy örök dilemma a szülőnek, hogy óvja meg a gyerekét a hülye lépéseitől. Valljuk be, a gyerekeinknek is joga van, most nem pont erre a lépésre, hogy meddővé tegye magát, de nem élhetjük a gyerekeink életét, a gyereknek joga van a rossz lépések megtételére is, bármennyire fáj a szülőnek. És én mindenkit emlékeztetnék a saját fiatalságára, hogy mennyiben fogadta meg a szülők intelmeit, illetve az erőszakos szülői magatartás milyen következményekkel járt.
Társadalmilag az a feladata a szabadságjogok biztosítása mellett, hogy valóban olyan öntudatos és jól dönteni képes fiatalok többségét - mert az, hogy mindig mindenki jól döntsön, olyan nem lesz. És azt tartom elfogadhatónak, hogy én eldöntöm, hogy az a magatartás meg az az életvitel jó, amit én képviselek, és én ezt minden eszközzel megpróbálom általánossá tenni, törvényre emelni. Pont erről a sokszínűségről szól, hogy valaki rendelkezzen magáról, természetesen csak akkor, ha másnak ezzel nem árt.
Tehát visszatérve, itt a felvilágosítás vagy éppen az a bölcs döntés, hogy az orvosnak szuverén joga, hogy megtagadja azt a meddővé tételt, tehát amíg eljut valaki odáig, hogy na most akkor tényleg valaki meg is csinálja, az nem ilyen egyszerű, hogy most mindenki tömegével megy oda. A lényeg az emberi önrendelkezés joga és a másik, hogy nem élhetjük a másik ember életét, hagyni kell hogy a hibáit is elkövesse.
Az ujjról csak annyit, hogy én eddig ujjlevágásról csak akkor hallottam, ha valaki saját magának csinálta, és jogtalan előnyökhöz kívánt ezáltal jutni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás Tivadar, aztán Béki Gabriella.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Én úgy gondolom, teljesen egyértelmű: orvosi szempontból a hippokratészi esküvel ellentétes. (Dr. Perjési Klára: Akkor ne csinálja meg!)
Úgy hiszem, hogy rengeteg dolog és nagyon sok okos dolog elhangzott itt. Én két dolgot szeretnék mondani. Felelősek vagyunk a jövőnkért meg a jövő társadalmáért. Ez az alkotmánybírósági határozat hangulatában nem azt adja. Másodszor: ajándékba kaptuk gyermekeinktől ezt a Földet, úgyhogy azt soha, soha nem szabad elfelejtenünk.
A harmadik: úgy hallottam Huszár András véleményéből, hogy a kormány véleménye egy aranyhidat enged nekünk, azt mondja, hogy ebben a formában nem gondol egyetérteni vele. Tehát nyilvánvalóan megtaláljuk azt a formát, ami a társadalmi egyezséget szolgálja.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy a kormány egy konzultációt folytat, tudomásom szerint nem értek véget az egyeztetések, és a kormánynak a még nem létező javaslata nem szerepel a bizottság napirendjén, tehát erről ma érdemben nem tudunk állást foglalni. (Dr. Mikola István: De hogy van ilyen, arról tudunk!) De nem tudunk arról, hogy annak pontosan milyen lesz a természete. Tehát valószínűleg a kormány képviselői sincsenek abban a helyzetben, hogy részleteket mondjanak el erről, hiszen a kormánynak e tekintetben nincsen kikristályosodott álláspontja. Tehát ebben, azt gondolom, hogy várjuk meg, amíg a kormány a javaslatot előterjeszti, és nyilván az érdemi vitát le fogjuk folytatni e tekintetben.
Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy az Alkotmánybíróság most nagyon feladta a leckét mindannyiunknak.
Én egyébként kitűnőnek tartottam azt az összefoglalást, amit Vojnik Máriától hallottunk az Alkotmánybíróság álláspontjával kapcsolatban, meg az én álláspontom is közel esik az övéhez. Pi. 120121-130c (Béki Gabriella)Ugyanakkor nem látom a jó megoldást. Bihari Mihály egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy az Alkotmánybíróság nem önmagában a korlátozást, hanem az aránytalan korlátozást minősítette alkotmányellenesnek, miközben igazából érdemben nem adott kapaszkodót, hogy mit jelent az arányos korlátozás, hogy hogyan is tudunk úgy szabályozat megfogalmazni, hogy azt az Alkotmánybíróság majd utóbb ne írja felül, ezt a kérdést rendesen nyitva hagyták számunkra.
Én, megmondom őszintén, úgy is, mint aki a '97-es egészségügyi törvény létrehozásában szerepet játszottam képviselőként és az egészségügyi bizottság tagjaként, az eddig hatályos szabályozással messzemenően egyetértettem. Tehát az, hogy 35 év legyen az a magas korhatár, amely felett mindannyian tudjuk, hogy a születési kockázatok progresszíven nőnek, hogy a három gyerek legyen az a határ, ami felett a fogamzásgátlásnak ezt a módszerét választhassa, aki akarja, szerintem ez teljesen gyakorlatias és ésszerű megközelítés volt, és rettentően sajnálom, hogy ezt az ésszerűséget az Alkotmánybíróság nem igazolta vissza. Szerintem és számomra visszaigazolták a számok, amiket éppen most hallhattunk, mert ezek a nagyságrendek, hogy egyes darabban mérhető azon férfiaknak a száma, akik ezt családtervezési céllal kérték és százas nagyságrendben mérhető az érintett nők száma, szerintem ez pontosan alátámasztja azt, hogy ez jól működött, majdnem tíz éven keresztül jól működött.
Számomra is elfogadhatatlan, ha most a kérdés kinyitása kapcsán oda akar valaki visszalépni, hogy csak egészségi indikáció, kizárólag egészségi indikáció legyen, ami mentén elvégezhető a meddővé tétel. Azt kell mondanom - és nem akarok személyes reagálásokra kitérni részletesen -, hogy egy családban már nagy baj van, ha ilyen törvényi segítséggel kell távol tartani, ha nem az anya meg nem az apa szavának a súlya, tekintélye, érvelése az, ami mondjuk egy fiatal embert távol tarthat egy ilyen szerintem is nagyon rossz döntéstől.
Tehát én, megmondom őszintén, nem ellenkeztem azzal, hogy az Alkotmánybíróság most fantasztikusan feladta a leckét, mert a legrosszabbnak én is azt tartanám, hogyha teljesen nyitva maradna a kérdés ezzel a szabályozatlansággal, és akár 18 éves fiatal emberek is mehetnének, és hozhatnának felelőtlen döntést, és azt kell mondanom, sajnos, bizonyára találnak hozzá, találnának hozzá olyan orvost, aki meg is csinálja nekik. És itt jut eszembe, hogy tulajdonképpen hiányosak az ismereteim, mert nem tudom, hogy milyen költségekkel jár ez a dolog, vélelmezem, hogy az OEP talán nem támogatja. (Dr. Vojnik Mária: Nem.) Az egészségügyi indikációt azt igen (Dr. Vojnik Mária: Igen.), de nem tudom, hogy a nem egészségügyi indikáció mekkora költséget jelenti. Igaz, hogy az elnök úr azt mondta, hogy a fogamzásgátlásról ne beszéljünk, de én azt gondolom, hogy minden korszerűnek mondott fogamzásgátló szernek van, jelenleg is van kisebb-nagyobb mértékű kockázata, és ezenkívül költséges, mert folyamatosan kell szedni.
Úgyhogy visszatérve az alapdilemmára, hogy a kormánytól is kapjunk javaslatot, illetve tovább gondolkodjunk azon, hogy milyen megoldás lenne elfogadható, ez nagyon kívánatos számomra, de ezt a leszűkítést semmiképpen nem tudom támogatni én sem.
ELNÖK: Meg kell várnunk az árnyaltabb javaslatot, azt gondolom, tehát a kormány javaslatát, erről most még nem tudjuk, hogy az milyen természetű. Egyébként pedig nem tartozik a közfinanszírozott ellátások közé a családtervezési célú művi meddővé tétel, tehát az érvényes díjtételt meg kell fizetni annak, akinél az egyéb procedúrák, a három hónapos gondolkodási idő után és a többi ezt elvégzik.
Kíván-e még szólni valaki? (Jelzésre:) Nagy Kálmán!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Én a mai társadalom önvédelmi reakciója gyengeségének tartom azt, ami történik. Hihetetlen erőfeszítéseket teszünk egy-egy gyerek életben tartásáért, ugyanakkor más gyerekeket minden gond nélkül hajítunk oda gyakorlatilag az enyészetnek, ez gyakorlatilag a társadalomban a humanitásnak mint meglévő értéknek a megkérdőjelezését jelenti. Szerintem a törvényjavaslat éppen ezt célozza meg. Gondoljuk meg, hogy ma egy nagyon súlyos beteg gyereknek a felnevelése, mondjuk egy mucoviscidozisos gyereknek a felnevelése több tízmillió forintba kerülhet vagy egy daganatos gyereknek a gyógyítása. Más gyerekek esetében minden gond nélkül megtehetjük azt, hogy a születésüknek a lehetőségét is megakadályozzuk. Ez annyira abszurd és annyira az alapvető emberi értékeknek a védelmét figyelmen kívül hagyó megnyilvánulás, amiről én azt gondolom, hogy igenis, egy magyar parlamentnek ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mert ez törvényhozói felelősség. Az Alkotmánybíróság elbírálhat valamit alkotmányossági szempontból, de a törvényhozói felelősség ettől differens, a törvényhozói felelősség az, hogy hogyan viszonyulunk alapvető kérdésekhez, amelyek az életünket meghatározzák.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Vojnik Mária: Bocsánat, elnök úr!) Akkor van még további hozzászólás: Vojnik Mária, aztán Pesti Imre.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnézést, hogy feltartom a bizottságot. Minden képviselőtársam érvelését a kellő tisztelettel figyelem, Nagy Kálmán képviselő úr utóbbi hozzászólása azonban, azt gondolom, hogy a leghatározottabban arra indít engem, hogy elmondjam, hogy egy törvényhozó - különösen ebben a kontextusban - törvényhozóként kell hogy viselkedjen. Az a sugalmazása a képviselő úrnak, hogy az ön álláspontja morális, erkölcsös és védhető, egy ellenkező érvelés és álláspont pedig amorális, egyszerűen elviselhetetlen számomra, tűrhetetlen és a leghatározottabban visszautasítom, és minden alkalommal meg fogom tenni, amikor a képviselő úr ilyen típusú morális hablatyokkal fog operálni. A leghatározottabban visszautasítom!
ELNÖK: Igen. Azt gondolom, hogy egymás álláspontját ebben a nehéz és szenzitív kérdésben is kellő módon tartsuk tiszteletben minden irányból, és azt gondolom, hogy ebben indokolt az, hogy kellő önmérséklettel igyekezzünk az álláspontunkat, akármilyen - mondjuk - végletes is tud lenni, megfogalmazni, ez, azt hiszem, mindenki számára feladat.
Pesti képviselő úr!
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm, visszalépek.
ELNÖK: Visszalép. Nincs több hozzászóló... (Dr. Mikola István: Én is szeretnék hozzászólni!) Igen, alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Én tisztelettel azt javaslom az egészségügyi bizottságnak, hogy az elmondottakra és arra tekintettel, hogy a társadalomban óriási vita folyik ebben a kérdésben, nem dughatjuk homokba a fejünket, bocsássa a parlament elé általános vitára ezt a kérdést. Szerintem egyébként nagyon sok érdekes és értelmes, megfontolandó mondat hangzott el. Még utalni szeretnék a mostani, rövid megszólalásomban arra, hogy a dolognak a pszichés következményeit nem érintettük, Kanadában éppen most tiltották be az abortusztablettát, mert öngyilkosságok és pszichés történetek övezik a dolgot, tehát itt nyilván ennek egy komoly, hosszú távú kihatása lesz.
130c
Pi. 131 (Mikola István)
A kérdés elég nagy horderejű, érdemes vele foglalkozni. Én azt javaslom és kérem mindenkitől, főleg a kormányoldaltól, hogy engedje parlament elé vitára ezt a kérdést, nyilvánvalóan ez előrébb fogja vinni az ügyünket, és talán a parlamenten kívül folyó vitát is értelmes irányba fogja orientálni.
ELNÖK: A vitát nem lehet és, azt gondolom, nem is szabad összefoglalni, de arra kérek mindenkit, hogy a másik álláspontját, akármi is a szavazás álláspontja, tartsuk tiszteletben.
Azt gondolom nem szükséges, hogy visszaadjam a szót a kormány képviselőinek, hiszen itt tulajdonképpen az álláspontok ismertek, de a rend kedvéért az előterjesztőt megkérdezem, hogy kíván-e szólni. (Soltész Miklós jelzi szólási szándékát.) Tessék parancsolni!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP), a napirendi pont előterjesztője: Elnök úr, nagyon rövid leszek, de néhány dologra szeretnék reagálni. Az egyik, Vojnik Mária képviselő asszony felvetésére: tiszteletben tartjuk az Alkotmánybíróság döntését, nem is azt vonjuk kétségbe, de az Alkotmánybíróság is nagyon nagy dilemma előtt állt - ezt egyébként Béki Gabriella képviselőtársunk is mondta -, annyira nagy dilemmában, hogy nagyon ritka az, hogy olyan különvéleményeket fogalmaztak meg az egyes alkotmánybírók, amelyekből kettőt szeretnék idézni. Az egyik Harmathy Attila egyik mondata: "Az oviedói egyezmény és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában megfigyelhető az önrendelkezési jognak egészségügyi, valamint közérdeket figyelembe vevő korlátozása." Szeretném a figyelmükbe ajánlani, amikor európai uniós példákat említenek, akkor ez is hozzátartozik. A másik alkotmánybíró különvéleményében a következő olvasható, Tersztyánszkyné Vasadi Éváéban: "Meggyőződésem szerint a nem egészségügyi okból történő művi meddővé tétel olyan fogyatékosságot okoz, mely önmagában az emberi méltóság csorbulásával jár, és melyre így az önrendelkezési jog nem terjed ki." Ehhez kell hozzákapcsolnom a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiuma vezetőjének, Dux László elnök úrnak a véleményét, miszerint ezt a műtétet öncsonkításnak nevezi. Nem én mondom, képviselőtársaim, higgyék el, más az, hogy én erkölcsileg hogyan állok hozzá, hanem szakmailag szeretném ezt a törvényt önökkel támogattatni.
Amikor tőlünk kérik számon, hogy mi nincs benne, és a misztérium képviselője, főosztályvezető úr tőlünk kéri számon, hogy mi nincs még ebben benne, akkor hadd utaljak vissza a tegnapi bizottsági ülésre: az Alkotmánybíróság az Egészségügyi Minisztériumnak hét és fél hónapot hagyott, ugyanis ez november közepi döntés volt, és június 30-áig meghozhatta volna a kormány. A tegnapi bizottsági ülésen elhangzott az a válasz a főosztályvezető úr részéről, miszerint bizony itt a minisztérium előterjesztését csúsztatta, hátráltatta az országgyűlési választások. Tisztelt Képviselőtársaim! Pontosan ez az a nagy felelősség. Mondják azt, hogy ez a két mondat, amit leírtunk, nem jó, mondják azt, hogy ez elfogadhatatlan, de ha önök továbbengedik, akkor is módosítással mégiscsak itt van a parlament előtt, és módosításokkal igenis tovább lehet vinni ezt az ügyet.
Kérem szépen, ebbe az irányba támogassák az előterjesztést, mert ezeket figyelembe véve július 1-jével igenis 18 éves lányok odamehetnek, és olyan döntést hozhatnak az életükkel kapcsolatban, ami adott esetben visszafordíthatatlan.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Szavazzunk arról, hogy Soltész Miklós és képviselőtársai önálló indítványa az egészségügyi bizottság álláspontja szerint általános vitára alkalmas-e. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Nyolc. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Ki tartózkodott? (Senki sem jelentkezik.) Nincs tartózkodás.
Tehát a bizottság az indítványt 11:8 arányban nem tartotta általános vitára alkalmasnak.
Tisztelt Bizottság! Egyebekben van-e... (Dr. Mikola István: Ehhez van még!) Igen!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Mi kisebbségi előadót kívánunk állítani.
ELNÖK: Alelnök úr...
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Egy pillanat, hadd fejezzem be a mondatomat! Kisebbségi véleményt előadó képviselőt szeretnénk állítani, amikor ez a kérdés a parlament elé kerül mint bizottsági vélemény.
ELNÖK: Alelnök úr, nincs ilyenre lehetőség. A frakció kérheti, hogy a Ház vegye ezt tárgysorozatba, és akkor lehet indokolni, de erre rendkívüli ülésszakon házszabályszerű lehetőség e tekintetben nincsen. De a sürgősséget meg lehet kérni, és akkor van mód a plenáris ülésen erről szólni.
(Dr. Horváth Zsolt jelzi szólási szándékát.) Horváth Zsolt képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Nem tudom, kinek mekkora gondot jelenthet, én két felvetést szeretnék tenni a parlamenti számítógépekkel, laptopokkal kapcsolatosan.
Az egyik felvetésem az, hogy nem minden esetben bírja az akkumulátor végig a bizottsági ülést, és ennél hosszabb üléseink is lesznek. Technikailag lehetőség volna-e arra, hogy elektromos áram is ide kerüljön valahova az asztal környékére, hogy töltőről tudjuk működtetni a gépeket?
A másik egyebekben megjegyzendő, hogy bár a gépek képesek a vezeték nélküli hálózatokat kezelni, vezeték nélküli hálózat a bizottsági teremben nincsen. Tehát ha történetesen valamelyik törvényjavaslatnak akár módosító indítványára, akár egyéb irományra, amely elérhető a parlamenti rendszerben, rá kívánnánk keresni, ezt itt a teremben nem tudjuk megtenni. Kérem az elnök urat, hogy ezt a bizottsági elnöki értekezleten vesse fel, hogy technikailag megoldható-e a Háznak. Mert szép a gép, csak így nehéz használni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnöki értekezleten ezt tolmácsolni fogom. Nem tudom, hogy pillanatnyilag informatikai fejlesztésekre, ez főleg a második kérdésre vonatkozik, milyen további lehetőség van, de támogatom, és tolmácsolni fogom. (Dr. Horváth Zsolt jegyzőkönyvön kívüli megjegyzése.)
Köszönöm szépen. Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 17 perc.)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezetők: Farkas Cecília és Podmaniczki Ildikó