EB-11/2006.
(EB-11/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2006. november 2-án, csütörtökön 9 órakor
a Képviselői Irodaház 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Elnöki megnyitó *
Napirendi előtti elnöki tájékoztatók *
Szavazás a napirendi javaslatról *
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1139. szám) (Általános vita) *
Határozathozatal *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám) (Általános vita) *
Krémerné Gerencsér Ildikó tájékoztatója *
Kérdések *
Válaszok *
Észrevételek, további kérdések *
Krémerné Gerencsér Ildikó válaszai *
Határozathozatal *
Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslat (T/1035. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1037. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Egyéb bizottsági módosító indítványok tárgyalása *
1. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1139. szám) (Általános vita)
2. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1140. szám) (Általános vita)
3. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/881. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslat (T/1035. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
5. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslat (T/1036. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
6. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/1037. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
7. Egyebek
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Keller László (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Keller László (MSZP) megérkezéséig dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) megérkezéséig dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP) dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP) dr. Heintz Tamásnak (Fidesz)
Dr. Hegedűs Márta tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Baraczka Mariann osztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Kovácsy Zsombor szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Szepezdi Zsuzsanna (Egészségügyi Minisztérium)
Krémerné Gerencsér Ildikó főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 06 perc)
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok! A bizottság határozatképes, az ülést megnyitom.
Napirendi előtti elnöki tájékoztatók
Napirend előtt tájékoztatom a bizottság tagjait egyrészt arról, hogy két olyan meghívó érkezett a bizottsághoz, amelyet a képviselőtársaim részleteiben is megismerhetnek a titkárságon. Az egyik a mezőgazdasági géntechnológiával kapcsolatban a mezőgazdasági bizottság kezdeményezésre novemberben 22-én nyílt napra kerülne sor. Több bizottság, így a mienk is közreműködő ebben az izgalmas kérdésben. Természetesen ez mindenféle egyéb-mással is ütközik, mert olyan időpont nincs, amikor csak egy ilyen nyílt napot lehet megrendezni és egész nap akarják, de a részletek és a tervezett program hozzáférhető a titkárságon. Esetleg elektronikus úton is közreadjuk. Azt is szeretném mondani, hogy a bizottságunkat ebben az ügyben Schvarcz Tibor alelnök úr képviseli az elnökségben.
A másik meghívó a DEMOSZ Magyarország szervezetétől érkezett. Ez a szervezet november 14-én délelőtt az egészségügyi reform kérdéseiről kíván egy konferenciát tartani nemzetközi résztvevőkkel. Ennek a meghívónak a részletei is a titkárságon hozzáférhetők.
Tájékoztatom továbbá a bizottságunkat arról, mondanám: már szokás szerint, hogy amennyire most előre látható, a következő két bizottsági ülést november 8-án, szerdán, illetőleg november 14-én, kedden délután tervezzük, ami szerdán is folytatódik. Ezért arra hívnám fel a képviselőcsoportok figyelmét, hogy a határozatképességről gondoskodjanak. November 8-án, szerdán, ha a házbizottsági döntés megfelel annak, amit várunk a plenáris ülés menetrendjére, akkor meg tudjuk tárgyalni a kamarai törvény kapcsolódó módosítóit, a nyugellátással, illetőleg a reklámtevékenységgel kapcsolatos előterjesztések módosító indítványait. Tehát ez 8-án, szerdán lenne a szokott időben.
14-én, kedden délután viszont a költségvetés és a költségvetést megalapozó törvények általános vitáját kell bonyolítani, mert szerdán már a költségvetési bizottság összegez. És szerdán folytatódna ez az ülés, ahol különböző módosító és kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalására kerülne sor. Ez a pillanatnyi terv, ami módosulhat házbizottsági döntések függvényében. Azt gondolom, hogy talán helyes, ha a rendelkezésemre álló információkat így előzetesen is megosztom a képviselőtársaimmal. Tehát időt még nehezen tudok mondani, egy kicsit még attól is függ, hogy november 14-én például a plenáris ülés menetrendje mi lesz, de kedden délutánra van a tervezés és november 8-án, szerdán pedig 10 órára. Azt jobban látjuk. Kérdezem, hogy napirend előtt van-e bejelentés. (Nincs jelentkező.) Nincs.
Kérdezem a tisztelt bizottsági tagokat, hogy a napirenddel kapcsolatban van-e észrevétel. Nekem annyi van, hogy a 3-as és a 4-es napirendi pont tárgyalására nem kerül sor, tekintve, hogy a zárszámadási törvényjavaslathoz a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslat nem érkezett. És mint ismeretes, az 1035-ös számon benyújtott, az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája nem zárult le a múlt héten. Erre a jövő héten kerül sor, ezért tehát még a módosító javaslatok benyújtására sem kerülhetett sor. Ezért ennek a tárgyalását is elnapoljuk. Így tehát a napirendre a javaslatot azzal teszem meg, hogy a kiküldött meghívóban szereplő 1-es, 2-es, 5-ös, 6-os és 7-es napirendi pont tárgyalására kerülhet sor.
Szavazás a napirendi javaslatról
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy e szerint elfogadják-e a napirendi ajánlást. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Következik a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Az előterjesztő a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Dr. Hegedűs Márta tanácsosnak megadom a szót, de elöljáróban szeretném elmondani, hogy ez az a kérdés, amivel a bizottságunk sokszor és hosszan foglalkozott. Jelesül ez a törvény fogja elrendezni azt, hogy most már nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű eseményen sem lehet semmilyen dohányreklám, illetőleg a szponzorálási tilalmat is egyértelműsíti. Tehát ilyen értelemben tartozik a bizottság hatáskörébe. Felhívom a figyelmet arra, hogy most az ülés során civil szervezetek javaslatait ez ügyben kiosztom, de ezek majd a módosító indítványoknál ösztönözhetnek képviselőket. Nem szeretném, ha most e tekintetben hosszú vitákat folytatnánk, hiszen módosító indítványok kapcsán úgy is visszatérhetünk erre a kérdésre. Lehet, hogy az előterjesztő kenyerét most elvettem, és nagyon rövid bevezetést tetszik tudni mondani. Köszönöm szépen.
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): (Hangosítás nélküli hozzászólás.) Köszönöm szépen. Csak annyit szeretnék hozzátenni az elhangzottakhoz, hogy tulajdonképpen a jogharmonizációs kötelezettség a törvény végrehajtásának a célja. Tulajdonképpen az általános dohányreklám-tilalom alóli négy kivételből egyet a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő esemény vonatkozásában kért felmentési lehetőséget hatályon kívül helyezi a törvény módosítása a hatályos rendelkezések közül a bizottság álláspontjára figyelemmel, illetve szintén az Európai Bizottság álláspontjára figyelemmel külön megjeleníti a szponzoráció fogalmát és külön az irányelven belüli határon belül egy tilalmat vezet be. Az összes többi szakasz tulajdonképpen a szponzoráció mint fogalom külön megjelenése miatt szükséges minden hatósági eljárásban, mint törvény hatályát illetően.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés vagy észrevétel? Horváth Zsolt.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): (A hangosítás nem működik, nagyon rosszul hallható hozzászólás.) Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, az elnök urat. Egyetlen egy kérdésem volna elsősorban a bizonytalansága miatt. Ez a törvényjavaslat-módosítás kimondva-kimondatlanul a magyarországi ... bekerülésével kapcsolatban... Arra tessék nekem egyértelmű választ adni, hogy a továbbiakban, 2006 után, 2007-8-9-10-ben lesz-e dohányreklám a magyar Forma-1-es futamokon vagy nem lesz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hadd mondjam azt, hogy üdvözlendőnek tartom, előbb kellett volna, azt hiszem, ezt valamennyiünk nevében mondhatom, ebben a bizottságban pártállásra való tekintet nélkül.
Azt kérem, ez egy technikai megjegyzés, hogy tekintve, hogy nem volt elég benyomni azt a bizonyos gombot, csak az én mikrofonom szól, az összes többi nem, ezért amíg ezt nem tudjuk rendezni, mindenki igen hangosan, érces hangon beszéljen és mindenféle egyéb más zajt próbáljunk csökkenteni. Kérjük a választ.
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felelős tárcaszinten a Hungaroring sportéletével kapcsolatos ügyekért és az őtőlük kapott információ szerint a szerződés aláírásra került 2011-től és nagy valószínűséggel semmilyen reklámozási lehetőség nincs benne. Tehát nem lesz dohányreklámozás. Ennyit tudok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Azért ezt tisztázzuk, mert az eredeti törvény úgy szólt, hogy "ha a határokon átnyúló nemzetgazdasági érdekkel", és a határon belüli változatlanul érvényben marad, ha a tárca úgy ítéli meg, hogy nem nemzetgazdasági szempontból fontos eseménynek minősül...?
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A reklámtilalom alól nincsen kivétel, ez általános.
ELNÖK: Jó, tehát ezt tisztáztuk.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Bocsánat, Csáky képviselő úr a reklámozást kérdezte, de itt a szponzorációról van szó. Tehát én úgy tenném fel a kérdést, hogy a szponzorációra is vonatkozik-e, amennyiben nem határokon átnyúlónak ítéli meg a tárca.
DR. HEGEDŰS MÁRTA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az általános indoklásban is leírtuk, hogy azon vásárlásösztönző szponzorációk, amelyek reklámként jelennek meg, természetesen a reklám alá tartoznak. Tulajdonképpen a vásárlásösztönző szponzoráció nagy része reklámnak minősül.
ELNÖK: Én úgy értelmezem, és kérem, jelezze fejbólintással, hogy a törvényjavaslat most már mindenben, betűjében is megfelel az Európai Unió szabályozásának összes és alapvetően a reklám- és szponzorációs tilalommal kapcsolatos direktívának, hadd ne olvassam most fel a számot. Ez az egyik. A másik: kivéve azt a szűk kört, amire nem terjed ki az Európai Bizottság döntése, illetve az Európai Unió direktívája. Jelesül például az elárusítóhelyi inkább termékbemutató típusú kérdés. Az egy másik kérdés, hogy civil szervezetek itt is szeretnének egy szigorítást, majd a képviselőtársaim el fogják dönteni, hogy a tekintetben kívánnak-e kapcsolódni, de ennek a megvitatását most nem itt kell elvégezni. Tehát jól értelmezem-e a törvényjavaslatot. (Dr. Hegedűs Márta: Igen.) Azt hiszem, most már szavazhatunk. Most már nekem sincs több kérdésem.
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. (Szavazás.) Egyhangú igen. Kíván-e a bizottság állítani előadót? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Írásban közöljük a véleményünket. Köszönjük szépen. Ezt a napirendet lezártuk.
Soron következik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Szeretném a bizottságot tájékoztatni arról, hogy a törvényjavaslat döntően és alapvetően nem az Egészségügyi bizottság kompetenciájába tartozik, de van néhány olyan fontos elem, döntően azok az elemek, amelyek a rokkantnyugdíj-rendszerbe, illetőleg a rokkant állományban lévők felülvizsgálatára vonatkoznak, amelyek azért az Egészségbiztosítási Alap kiadási elemeit érintik. Tehát ezért helyesnek tartottam, hogy ha ez a bizottság is kijelölést nyer. Ezt azért tartom szükségesnek itt és most elmondani, mert természetesen bizottsági általános vitánál sok mindenről lehet beszélni, de én örülnék annak, ha a képviselőtársaim döntően és jellemzően az Egészségügyi bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekkel foglalkoznának, de természetesen meghallgatjuk az előterjesztőt, aki Krémerné Gerencsér Ildikó főosztályvezető-helyettes asszony a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból.
Krémerné Gerencsér Ildikó tájékoztatója
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez a törvénymódosítás nem új dolgokat tartalmaz, hiszen a konvergenciaprogramban ezek a lépések már meghirdetésre kerültek. Az ott meghirdetett lépésekből két dolog nincs benne. Az egyik a korkedvezményes rendszer módosítása, erről még idén egy külön előterjesztéssel fogunk élni, a másik pedig az éppen az elnök úr által említett rokkantnyugdíj-rendszer. Hiszen ott egy koncepció készült el ebben az évben, ezt a kormány elfogadta és a jövő év első felében készül törvényjavaslat. Ez a törvénymódosítás elsősorban az előrehozott nyugdíjjal kapcsolatos feltételekkel foglalkozik. Ezt az teszi időszerűvé, hogy a nyugdíjasok 94 százalék a korhatár betöltése előtt megy nyugdíjba. És itt most csak az öregségi nyugdíjasokról beszéltem. Tehát olyanok a feltételei az előrehozott nyugdíjnak, amivel a korhatárt betöltő ösztönző nyugdíjpótlék nem tud konkurálni. Ezek a feltételek már 1997-ben meghirdetésre kerültek, hogy változnak. Most áttekintettük a változásokat és ezeket a változásokat korrigáltuk a mai helyzetnek megfelelően.
Egy másik típusú változtatás pedig az, hogy a 2008 után megállapításra kerülő nyugdíjaknál azért, hogy az egyes korosztályok között ne legyenek aránytalanságok, a részleges valorizációból adódó aránytalanságokat korrigáljuk, teljessé tesszük a valorizációt: az egyéni járulékok levonásra kerülnek a bruttó keresetből és utána történik az adólevonás. A 40 év feletti szolgálati időnél a jelenlegi másfél százalékos mértékszabályt pedig két százalékra növeljük. Ezzel is ösztönözve a minél hosszabb szolgálati időt.
A nyugdíj előtt állókat a másik típusú változás, az előrehozott nyugdíj feltételrendszerének változása érinti. Ott változatlanul 2009 után is 60 év marad a férfiaknál az alsó korhatár, a nőknél a meghirdetett 59 lép hatályba vagy marad hatályban. 2012-től változnak 60 évre. A bonus-malus rendszerből a bonust megtartjuk másfél százalékra a 62 éves kor után és 62 éves kor alatt pedig a biztosításmatematikailag indokolt 0,3-0,4 százalékos havi mérték kerül bevezetésre, de fokozatosan. 2009-ben az első évben 0,1, a második évtől a 61 év alatti korosztályra 0,2 és 2010-től változik egy 0,3-0,4-re.
A harmadik típusú változtatás pedig a keresőtevékenységet folytatók nyugdíjszabályainak változása, aki korhatár alatt megy nyugdíjba, az egy kedvezményes nyugdíjazási lehetőség. Ebben az esetben, de csak ebben az esetben a biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni és aki keresőtevékenységet végez, és ez a keresőtevékenység meghaladja a minimálbért, akkor szüneteltetnie kell a nyugdíját. Természetesen a korhatár betöltésétől mindezek nem érvényesek, akkor nem kell megszüntetni és mellette a nyugdíjat is fel lehet venni bármilyen összegű kereset mellett. Nagyon röviden összefoglalva ezek a változások. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, ez világos, egyértelmű. Kinek van kérdése. Nyul képviselő úr.
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Két kérdésem lenne. Az 5. § foglalkozik azzal, hogy 2007-től azok a nyugdíjasok, akik a nyugdíj mellett munkaviszonyt folytatnak, járulékfizetésre kötelezettek - ezzel nincs semmi gondom - és 2008-tól nyugdíjemelés is várható. Viszont ezt csak úgy vehetik igénybe, ha külön igénylik. Az a kérdésem, hogy miért nem lehet ezt automatikussá tenni? Hiszen a Nyugdíjbiztosító Intézet nyilván nyilvántartotta az illetőt és nyilvánvalóan látszik, hogy ő már fizeti ezt a járulékot. Miért kell külön kezdeményezni ezt?
A másik kérdésemre térek. A 6. §-ban van egy olyan kitétel, hogy az OOSZI (Országos Orvosszakértői Intézet) rendkívüli időben is behívhatja a rokkant nyugdíjast felülvizsgálatra. Nekem az a kérdésem, hogy ki kezdeményezheti ezt és milyen indokok azok, amelyek az indokolt behívást szükségessé teszik? Köszönöm.
ELNÖK: Perjés Klára!
DR. PERJÉS KLÁRA (MSZP): Köszönöm szépen. Az lenne a kérdésem, lehet, hogy benne van az anyagban, hogy akik ma olyan státusban vannak, akik éltek az előnyugdíj rendszerében, nem töltötték be a nyugdíjkorhatár idejét, közben van munkájuk, rájuk ez a törvény vonatkozik-e. Ez az egyik. A másik, hogy van-e valamilyen adat arról, hogy körülbelül milyen arányt képvisel ez a réteg ma. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr, aztán Béki Gabriella.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Azt szeretném megkérdezni, hogy jól értelmeztem-e és nem merül-e fel alkotmányos aggály a következőkben: ha valaki úgy vállal munkát, hogy korábban ment nyugdíjba, akkor a nyugellátást nem veheti igénybe, ha a nyugdíjkorhatár után ment, akkor nyugdíja is lesz, meg fizetése is. Tehát a kérdésem, hogy ez a kétfajta tevékenység nem ütközik-e az alkotmányba. Köszönöm.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm. Két kérdést szeretnék feltenni és mindkettő felfogásom szerint koncepcionális jellegű. Az egyik kérdés az, hogy mi indokolja a nyugdíj-megállapítás szabályainál a nettó jövedelemszámítás figyelembevételét. Illetve nem is ez az igazi kérdés, hogy mi indokolja, mert én is tudom, hogy alacsonyabb nyugdíjakat akar fizetni, megállapítani a nyugdíj-folyósító. A kérdés az, hogy nem érzik-e, hogy ez ellentmondásban van azzal az igénnyel, koncepcióval, hogy a korosztályok között ne legyenek aránytalanságok. A bruttó számításról áttérni a nettó számításra az éppen a most érintett korosztályok között drámai aránytalanságot fog előidézni felfogásom szerint. Erre szeretnék egyrészt választ kapni.
A másik kérdésem, amit ugyancsak koncepcionálisnak tartok, hogy úgy érzem, hogy ez a javaslat a korhatár szerepét a szabályozásban aránytalanul felerősíti ahhoz a koncepcióhoz képest, aminek a jegyében a '97-es reform született, ami a szolgálati időre tette a nagyobbik hangsúlyt. Az volt fontos, hogy hány év szolgálati idővel rendelkezik valaki, hogy ha a szükséges és elégséges idővel rendelkezett, amit a törvény meghatározott, akkor nem csökkentették előrehozás esetén sem a kiszámítható nyugdíjt. Ebből a javaslatból viszont az tűnik ki, hogy a jövőben mindenkinek, aki akár egy hónappal előbbre akarja hozni a nyugdíjazás idejét, csökkenteni fogják a nyugdíját. Én ezzel a koncepcióval alapjaiban vitatkoznék.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Én csak a nyugdíj mellett végzett munkának a járulékát nem találtam, mintha valahol írná, hogy ez tulajdonképpen csak nyugdíjjárulékra vonatkozik. Elvi kérdésem van: az egészségbiztosítási járulékra miért nem vonatkozik? Hiszen az elv ugyanaz lényegében. Nem találom, hogy hol írja, hogy csak nyugdíjjárulékot vonnak. Nem értem, hogy az egészségpénztár miért nem kap ebből.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm. A következő kérdést szeretném feltenni: nagyon bonyolult a nyugdíjszámítás módszere még így is, ezzel is, különösen az előrehozott nyugdíjak esetében elég sok ponton változott a jogszabály. Tetszettek-e készíteni olyan számításokat, amelyikben össze lehet hasonlítani a jelenlegi állapotot a szabályozás utáni állapottal? Különböző kategóriákat szoktunk ilyenkor létrehozni, amiben lehet látni, hogy ilyen tól-ig nyugdíj esetében körülbelül mennyi volt, ha a régi módszer szerint számoljuk, mennyi lenne, ha az új módszer szerint számolnánk. Ez sokkal képletesebb, segítene a képviselőnek is, hogy tulajdonképpen miről is dönt. Ez volna az egyik kérdésem, hogy ilyen számítások készültek-e és hogy ezeket mikor kaphatjuk meg. Gondolom, készültek, hiszen a tárca anélkül nem áll neki egy ilyennek, hogy ezt ne számolnák át.
Látható a törvényjavaslaton a szűkítés szándéka, de megismételném Béki Gabriella kérését és még eggyel ki is egészíteném, hogy mennyiben tartják indokoltnak megkülönböztetni a korengedménnyel nyugdíjba vonult emberek munkavállalását a korkezdemény nélkül nyugdíjba vonult emberek munkavállalásával. Tehát megfelel-e ez a szabályozás annak, hogy nem különböztetünk meg embereket ez alapján. Annak nem felel meg, csak ez mennyiben fogadható el, mennyiben akceptálható.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, elfogytak a kérdések, visszaadom a szót az előterjesztőnek.
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm. A nyugdíj mellett munkát végzőknél a járulékfizetés szabályait majd a járulékfizetési törvény fogja szabályozni, tehát mikor kell egészségbiztosítási járulékot, mikor nyugdíjjárulékot fizetni. Ez a törvény csak a nyugdíjtörvény módosítása. Itt ebből a szabályozásból annyi szerepel benne, hogy aki 365 napig fizetett nyugdíjjárulékot a nyugdíja mellett, az milyen plusz nyugdíj-kiegészítést kaphat. Miért kell kezdeményezni? Ha nem kezdeményezéssel van a dolog, akkor sokkal később valósulhat meg ez a nyugdíjemelés, hiszen a járulékbevallás az APEH-hez történik, ebből a konszolidált éves adatokat a tárgyévet követő évben kaphatja meg a nyugdíjbiztosító. És nem úgy zajlik az élet, hogy valaki januártól decemberig dolgozik, hanem van két hónap, három hónap eseti munkavégzése, ez a jellemző a nyugdíj mellett már, és ebben az esetben másfél-két évvel később jutnak hozzá a nyugdíjemeléshez, míg ha igényli, sokkal hamarabb, mert ő tudja, hogy mikor van az, amikor a 365 napot elérte és akkor rögtön kérni tudja.
A másik kérdés az OOSZI-behívás. Ezt a nyugdíjbiztosítási szervek kezdeményezhetik. Tipikusan azokról az esetekről van szó, amikor az érintett önrehabilitálta magát, tehát teljes munkaidőben foglalkoztatják. Ilyenkor eddig nem volt mód arra, hogy egy soron kívüli felülvizsgálatot csináljanak. Ezt a nyugdíjbiztosítási szervek most tudják kezdeményezni.
A korhatár előttiek keresőtevékenysége és a nyugdíj viszonyával kapcsolatban: 196 ezren vették igénybe a nyugdíjat a korhatár előtt. Közülük 30 ezren dolgoznak, tehát erről a 30 ezer személyről van szó. De nem azonnal, mert úgy tartalmazza a jogszabály-módosítás, hogy 2008-tól a 2008 után megállapított nyugdíjakra vonatkozik és éppen az alkotmányossági feltételek miatt 2010-től vonatkozik csak azokra, akik korhatár előtt mentek nyugdíjba. Ez a három év az átlagos három évvel korábbi nyugdíjazást lefedi. Tehát itt mi úgy gondoljuk, nincs alkotmányossági probléma. 62 alatt, 62 felett eltérő a feltétel. Természetesen ezt alkotmányjogászokkal végigbeszéltük: a 62 éves kor előtti nyugdíjazás egy kedvezmény. Egy kedvezményhez lehet kapcsolni szigorúbb feltételeket, mint egy korhatár fölötti nyugdíjazáshoz. És tulajdonképpen azért van a korhatár alatti rugalmas nyugdíjazási lehetőség, hogy ha valakinek az egészségi állapota megromlott vagy elvesztette az állását, akkor korhatárbetöltése előtt ne munkanélkülire kényszerüljön, hanem elmehessen nyugdíjba. Abban az esetben, ha az állását vesztette el, ez a kérdés nem kérdés. Ha pedig az egészsége romlott meg, akkor szintén korlátozott munkavégzésre képes csak.
Nyugdíj-megállapítás, nettósítás kérdései. A bruttó rendszerre még nem álltunk át, az 2013-tól jönne. Jelenleg is nettó, jelenleg is levonjuk az adót. Annyi a változás, hogy a járulékot is. Erre miért van szükség? Éppen, ami elhangzott, hogy az egyes korosztályok között aránytalan nyugdíjarányok alakulnak ki. A '97-es szabály megalkotásakor nem érte el a 70 százalékot ez helyettesítési ráta, tehát az új megállapítások átlaga és az átlagkereset viszonya nem érte el a 70 százalékot. Most már 80 százalék fölé is megy és az állományban lévőké 64. És ez fokozódna, ha nem változtatunk a részleges valorizálás miatt és amiatt, hogy az egyéni járulékok nőnek. A tényleges nettó kereset elszakad ettől a nyugdíjalapnál használt elméleti nettó keresettől, hogy az hasonlítson a tényleges nettó keresethez és pont ne következzen be az, hogy a következő korosztályoknál egyre jobban elszakad az állományban lévő nyugdíja és az új megállapítások nyugdíja, azért van szükség erre a szabálymódosításra. És ezek együttesen, a teljes valorizálás, a járulékok levonása és a 40 év feletti szolgálati időnél a mértéknövelés követik azt az elvet, hogy a hosszabb szolgálati időt elismerjük és az egyes kohorszok között ne alakuljanak ki aránytalanságok.
A korhatár-felerősítés valóban mérlegelés kérdése. A szolgálati idő, úgy gondoljuk, hogy a nyugdíj összegében kifejeződik. Hiszen a szolgálati idő hosszától függ. A problémát az jelentette - idézőjelben természetesen -, hogy körülbelül több, mint 80 százaléka az előrehozott nyugdíjra jogosultaknak, megfelel ezeknek a szolgálatiidő-feltételeknek. És él is ezzel, elmegy azonnal előrehozott nyugdíjba. Ezen a helyzeten vagy a nyugdíj vagy a feltételül szabott szolgálati idő érdemleges növelésével lehetett volna változtatni vagy pedig a biztosításmatematikai terheit az a személy viselje, aki korábban megy el nyugdíjba. Mi ezt az utat választottuk, hiszen egy szolgálatiidő-szigorítás sok embert kizárt volna ebből a lehetőségből. Így a lehetőség adott számára, de ennek terheit az egyén viseli, hogy korábban megy el nyugdíjba, tehát mérlegelnie kell, hogy melyik fontosabb számára, hogy még egy kicsit tovább marad, pár hónapot, és akkor nincs nyugdíjcsökkentés vagy pedig ezt a lehetőséget választja. Természetesen hozzátéve, hogy mindig akkor, amikor az egyénnek választási lehetősége van.
Az egyéni hatások.
ELNÖK: Elnézést kérek. Intézkedni fogok arról, hogy ezt az egész hangosítórendszert cseréljék ki soron kívül, valamilyen tartalékkeretből, de mindaddig, amíg ez megtörténik, arra kérem a képviselőket, hogy a némára állított telefonokat, ha egyáltalán van ilyen, kapcsolják ki, mert úgy látszik, hogy erre is érzékeny vagy pedig olyan távolra eltenni a berendezéstől, amit már nem érzékel. Kérem, hogy ezt a meghívottak is tegyék meg, mert különben sajnos nem értjük egymás szavát. Visszaadom a szót.
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm. Az egyéni hatásokra természetesen tudunk rendelkezésre bocsátani számításokat. Nagyon tömören azt lehet mondani, hogy a járulékok levonása egységesen érint minden 2008 után nyugdíjba vonulót, a teljes valorizálásban lehetnek kisebb szóródások attól függően, hogy az érintettnek az egyéni átlagkeresete jobban növekedett, mint az országos átlag vagy kevésbé. Ez kedvezőbb vagy kevésbé kedvező számára. A másik típusú változás pedig, hogy 2009-től a bonus-malus rendszerében a malus megváltozik. Ez a 40 év alatti szolgálati idővel rendelkezőknek egy kicsit kedvezőbb. A 40 év felettiek, miután az eredeti tervek szerint nyugdíjcsökkentés nélkül mehettek volna nyugdíjba, számukra ez a 0,1-0,2, illetve 2010-től a havi 0,3-0,4 százalékos nyugdíjcsökkentést jelenti. Ezt korosztályonként egy összefoglaló táblában is természetesen át fogjuk adni. Köszönöm.
Észrevételek, további kérdések
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevétel? Igen.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm. Alapvetően kifogásoljuk a törvényjavaslatban, de inkább a saját nevemben beszélek, alapvetően kifogásolom azt, hogy magasabb járulékfizetés ellenében alacsonyabb nyugdíjat kíván megállapítani. Ez azt jelenti, amit az előbb el tetszett mondani. A korábbi korosztályok alacsonyabb nyugdíjához kívánja hozzáigazítani a most nyugdíjba menőkét, függetlenül attól, hogy magasabb járulékfizetés történt. Én értem az ország gazdasági helyzetét, ugyanakkor értsék meg azokat az embereket is, akik becsülettel kifizették a járulékot. Nem hiszem, hogy méltányos, hogy velük fizettetik meg tulajdonképpen. Magasabb járulékot fizettek, azt gondolom, az a tisztességes, hogy ha ezek után hasonló számítási móddal megkapják azt a nyugdíjat, ami jár. Úgysem túl magas egyébként még nemzetközi összehasonlításban sem.
A másik alapvető, amit szintén nem nagyon értek. Ha valaki, és lehet, hogy ezért kellett volna kérdeznem, hogy ha valaki nagyon hamar elkezdett dolgozni, 62 éves korában rendesen ment nyugdíjba, nem korkedvezménnyel, de úgy adódott az élete, hogy többet dolgozott, mint 40 év, miért büntetjük őt? Miért kell őt egy malusrendszerbe betenni? Vagy én nem értettem jól a javaslatot... (Közbeszólások.) mert 40 év felett, ha hosszabb a szolgálati idő, épphogy nem kap, hanem elvonnak tőle. Bocsánat, szó szerint ezt tetszett mondani.
ELNÖK: Képviselőtársaim! A szó Horváth képviselő úré.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): De jó, ha segítenek, mert lehet, hogy én nem értem. Nincs ezzel baj. De az előbb, amit el tetszett mondani, abból ezt lehetett érteni. Alapvetően ez a két nagy kifogásom van a rendszerrel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Béki Gabriella, aztán Csáky András.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Szomorú vagyok, de én sem tartom megnyugtatónak a válaszokat, amiket kaptam, egyik felvetésemre sem. Való igaz, amikor a nettósításra kérdeztem, akkor arra a 12 százalékra kérdeztem rá, amit járulékok formájában fizetünk. A nyugdíj számítás alapjául szolgáló összeg az x forint vagy x-12 százaléknyi forint? Én azt gondolom, hogy lehet, hogy a közelmúltban a szabályozás okán viszonylag magas, tisztességes nyugdíjak keletkeztek, de ha most váltunk erre a nettósításra, akkor ez azt jelenti, hogy innen számítva meg viszonylag kis nyugdíjak vagy lényegesebb kisebbek fognak keletkezni, ami éppen a korosztályok közötti ciklikusságot idézi elő. Azt a ciklikusságot, amit iszonyú nehéz később korrekciós csomagokban megpróbálni egy kicsit korrigálni. Hát még egy éves sincs az a korrekciós csomag, amit elfogadott a parlament annak érdekében, hogy a korábbi aránytalanságokat próbáljuk meg egy kicsit kisimítani. Tehát amikor én azt mondom, hogy ez koncepcionális kérdés, akkor ezekre a következményekre is gondolok, hogy gyűrűztetjük magunk előtt az ilyen típusú hullámokat. És vissza tudok emlékezni a kezdetekre, hogy ezek a hullámok a '90 óta nyugdíjba ment korosztályokra vonatkozóan pont azért álltak elő, mert amikor a nyugdíjkassza rossz helyzetben volt, akkor mindig az volt a megoldás, hogy na, szigorítunk egy kicsit a számítás szabályain, a valorizáció szabályain, stb. Ezzel a gyakorlattal fel kellene hagyni szerintem.
A másik problémám, amire utaltam, az az előrehozott nyugdíjazás büntetésével kapcsolatos, hogy tudniillik én is egyetértek azzal, hogy szigorításokra szükség van, én is egyetértek azzal, amivel csak a tapasztalati adatok birtokában szembesültünk, hogy túl sokan veszik igénybe az előrehozási lehetőséget. Hogy van egy jelentős réteg - erre a 30 ezres rétegre gondolok -, akiknek jó állásuk van, vidáman folytatják a munkájukat, de párhuzamosan lehívják a nyugdíjjárulék fizetésére vonatkozó jogosultságukat, hogy ez ellen kell valami csinálni, ezzel maximálisan egyetértek. De ennek nem lehet szerintem az az ára, hogy a korhatár fontosabb paraméterré váljon az előrehozás szabályaiban, mint maga a szolgálati idő. Most ebben a javaslatban a 4. szakaszban azt látjuk, hogy tulajdonképpen nem növeli az előrehozáshoz szükséges szolgálati időt, amit értenék, bár én is tudom, hogy munkanélküliség van stb., tehát, hogy ez megint csak bizonyos rétegeket hátrányosan sújtana, de biztosítási logika szempontjából mégis csak az lenne a logikus, hogy ha már szigorítani kell, akkor a szükséges szolgálati időt növelnénk, hanem éppen, hogy csökkenti. De ennek árán mindenkitől elkezd levonni abból a nyugdíjból, amit egyébként a szolgálati idő teljesítésével jogosultan megszerzett.
Azért kértem újra szót elnök úr, mert én kérést szeretnék megfogalmazni a tárca felé. Szeretnénk látni, hogy gyakorlatilag hogyan is hat, hány forint, hány fillér mindaz, amiről itt szó van. Én szeretném kérni, hogy egyrészt kapjunk olyan háttérkimutatást, hogy az előrehozott nyugdíjazásnak a struktúrája milyen volt. Értem ez alatt különös tekintettel azt a szempontot, hogy a csökkentett összegű, tehát alacsony szolgálati idővel igénybe vett előrehozás hány százalékot tett ki ebben a 193 ezres sokaságban.
A másik kérésem pedig olyan hatásvizsgálat néhány tipikus jövedelmi nagyságnál, például amit Horváth Zsolt vetett fel, szeretnénk néhány számszerű példát azzal kapcsolatban, hogy ilyen-olyan-amolyan szolgálati idővel, jövedelemmel rendelkező emberek a régi számítás szerint és az új számítás szerint hány forint, hány fillér nyugdíjra számíthatnak. Néhány ilyen típus bemutatása, azt gondolom, hogy sokat segítene abban, hogy megértsük, hogy hogyan is változik a rendszer.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy vita bontakozik ki, pedig én még az ellenkezőjét hittem. Csáky András következik.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ezt nem nevezném vitának, ez egy szakmai konzultáció egy előterjesztésről, ami egyre inkább - hál Istennek - kizárólag szakmai alapon bonyolódik, és azt mutatja, hogy komoly aggályok merülnek fel az előterjesztés jelen formájában szemben. Azzal mindannyian egyetértünk, hogy nem szabad csak ciklusokban gondolkodni a törvényhozás szintjén. Azzal is egyetértünk, hogy a demográfiai folyamatok miatt a kérdéssel foglalkozni kell, ez a jövő irányába mutató felelősségünk, csak kérdés, hogy milyen formában kell foglalkozni. A kormány képviselője is úgy vezette fel, hogy itt a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban, illetve a rokkant nyugdíjjal kapcsolatban még előterjesztések készülnek. Lehetne mondjuk a rokkant nyugdíjas rendszer kapcsán a magánpénztár viszonyában is vizsgálatokat folytatni, hogy a kettő hogy viszonyul egymáshoz. Itt kérdésre az volt a válasz, hogy ez majd a járulékfizetésről szóló törvényben fog elrendeződni lényegében, tehát egy hihetetlenül szerteágazó és bonyolult szisztémáról van szó. A salátatörvényt nem szeretjük, de talán könnyebb lett volna, ha az egész ügy egyben kerül elénk vagy ezek a törvények együtt kerülnek tárgyalásra, hisz egymással összefüggésben állnak. Úgyhogy itt az aggály az, hogy mindig egy-egy részletet hoz be a kormány. Jól látható ezen a törvényjavaslaton is, hogy csak egy irányú, tehát a szigorítás és az elvonás irányába megy. És hát lehet, hogy a végén egy olyan lehetetlenné váló nyugdíjrendszer alakul ki, ami majd behozza a következőt, meg néhány hét múlva a következőt, amikor ezeknek az emléke már-már halványulni kezd, úgyhogy nekem az a javaslatom, hogy itt várjuk meg a másik kettő és minden egyéb, ezzel foglalkozó törvényt, hiszen akkor válik egységessé egy rendszer és akkor lehet átlátni, hogy valóban az egyes lépéseknek az egész rendszerre milyen hatása van. Tehát ez így ilyen formában nagyon nehezen elfogadható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vojnik Mária.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én igazából egyetértek a nagyon szigorú szabályokkal, hiszen ha azt mondjuk, hogy a nyugdíj egy olyan váromány, amit a járulékfizetéssel alapozunk meg, és a szolgálati hossza számít a mindenkor megállapított öregségi nyugdíjkorhatár szabályaiig. Tehát akkor nem lehet elítélni azt a javaslatot, hogy minél inkább arra ösztönözzük a járulékot fizetőket, hogy vallják be a jövedelmüket, fizessék meg utána a járulékot és a rendelkezésükre álló időben, tehát ami munkát vállalhatnak, minden lehetséges napon legális jövedelmet követeljenek ki maguknak, hogy ezután a várományuk meglegyen. És hát ebben a sorba illeszkedik, hogy aki a rá irányadó nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba, a rá vonatkozó szabályok egyértelműek és láthatók legyenek. Kedvezni azoknak kell, akik kitöltik a szolgálati időt, vagyis hosszú szolgálati idő alatt az összes keresetük után kirótt járulékot megfizetik. Ezt én azért tartottam fontosnak elmondani, mert a bizottságban ennek a vitának a kapcsán még nem került sorra, de a majd elénk kerülő tájékoztatóba feltétlenül javaslom belefoglalni, hogy mi várható 10-15 év alatt azoknál, akik igazából az életük során nem szerzik meg a rendelkezésükre állható idő alatt mondjuk a 36-37 évet. Egyfelől ez a szolgálati idő, másfelől pedig pontosan tudjuk, hogy a minimáljövedelmen bejelentettek, a mezőgazdasági őstermelők egy olyan hatalmas problémahalmaz, hogy - engedelmet kérek képviselőtársaimtól - a 0,3 százalékos problémáin a társadalomnak ehhez képesti problémáihoz képest sajnos elenyészőek lesznek. Egy olyan nagyon jelentős társadalmi csoport fogja elérni az elkövetkező 10-15 évben a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, aki minimális jövedelemmel, minimális szolgálati idővel elképesztően alacsony számított nyugdíjjal fog nyugdíjba menni. És lehet azt mondani és egy picit itt azt gondolom, hogy talán jó, hogy ha túlnézünk egy választási cikluson, t'án még kettőn is, mert azt ő nyugdíjuk egészen biztos, hogy nem lesz elég a minimális létfenntartásra sem. Vagyis folyamatosan további társadalmi, pénzügyi transzferek odautalását teszi szükségessé. Én tehát azt gondolom, hogy az egyik oldalon jól kell látni ezt a hatalmas terhet, amelyben, akár tetszik, akár nem, nekünk ebben a felosztó-kirovó rendszerben az állami pilléren egyre nagyobb a fedezethiány. Tehát évről évre egyre több pénz kell, hogy egyensúlyos legyen a költségvetése a nyugdíjalapnak. A másik oldalon pedig, hogy azért valamilyen módon nem kellene engednünk abból, hogy akik megfizetik a járulékot és kitöltik vagy a rendelkezésre álló idő alatt a magas szolgálati időt érik el, hogy azok bizony a megérdemelt nyugdíjukat kapják meg. Én azt gondoltam, hogy az elénk kerülő törvényjavaslat szabályozási köre egy kicsit szűkebb lesz. Én reméltem is. Lehet szabályozni a nem letöltött szolgálati idővel, más szabályok szerint nyugdíjba menőket, a korhatár előtti nyugdíjba menőket és bizony nem kellett volna idehozni a teljes nyugdíjidőre vonatkozó nyugdíjszámításokat, mert ahhoz meg sokkal többet kellene tudnunk magáról a nyugdíjrendszer reformjáról. Hogy hogyan lesz majd az állami pillér, hiszen mégis csak felépül a nyugdíj második, harmadik pillére, látnunk kell, hogy mi lesz a nyugdíj-kiegészítés vagy mik lesznek a várományok azokban a pillérekben, hogy ezt az egészet a maga komplexitásában lássuk. Szerintem ez mindannyiunknak nagyon fontos lenne. Nem a szocialista-szabaddemokrata kormány problémája ez, mindannyiunk problémája ez.
Elnökváltás: dr. Schvarcz Tibor (MSZP)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Perjési Klárának.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Köszönöm a szót. Egész Európában éppen a nyugdíjszámítások módja az, ami leginkább foglalkoztatja minden társadalomnak a vezetését, pontosan amiatt, hogy Magyarországon is a társadalom legnagyobb pénzügyi alrendszere a két biztosítási alap. Itt az eltelt 16 évben a különböző váltások következtében mindig részlegesen, hol jobban, hol kevésbé lett a nyugdíjakba belenyúlva. Ráadásul a négyévenkénti váltások miatt a korengedményes nyugdíjba menetel is rendkívüli módon belépett. Még aztán különböző anomáliákat is hozott. Egy új nyugdíjrendszernek a megalkotása tényleg hosszú idő. Most az a kérdés, hogy a magyar társadalom a jelenlegi körülményeiben beavatkozás nélkül megvárhatja-e egy teljesen új nyugdíjtörvény megalkotását, amire ideális körülmények között persze, hogy az lenne a legjobb, hogy mindenre kiterjedve, egyben lássuk az egészet. Számomra nagyon sokat mond, hogy milyen nagy a különbség a most nyugdíjba menők átlagnyugdíja és a régebben nyugdíjba mentek nyugdíja között. Mert itt pontosan az lenne a fontos, hogy igazságos legyen és azonos életkorhoz, nagyjából azonos tartalmú és idejű szolgálati viszonyhoz ugyanolyan nyugdíjak tartozzanak. Ez időről időre felborul. Tehát én úgy érzem, ismerve a különböző pénzügyi számításokat a költségvetésben, hogy bizony ezeket a lépéseket még hamarabb is meghozná, mert ezt a meredeken emelkedő nyugdíjas számot valahogy kompenzálni kell. Azt, hogy 90 százaléka a nyugdíjasoknak vagy felette lévő arányban mind nyugdíjkorhatár előtt szerezte meg a jogosultságát. Ezek olyan hihetetlen nagy számok és nagyon jól tudjuk, hogy hány ember járulékából kell kifizetni és teljesen egyetértek Horváth Zsolttal, hogy ez aránytalan, de a szolidaritás elve alapján be kell szedni a járulékot és az államnak még így is hozzá kell pótolnia évente, hogy ki tudja fizetni. Tehát ahhoz, hogy ne boruljon fel az ország költségvetési rendszere, itt minél előbb valamit lépni kell. És itt egyértelmű, hogy nem a nyugdíjak emelése, meg a különböző engedmények további növelése lehet a cél, itt csak az, hogy hogy lehet valamilyen formában kezelhetővé tenni és hosszú távú fenntarthatóan finanszírozni a magyar nyugdíjrendszert. Köszönöm.
Elnökváltás: dr. Kökény Mihály (MSZP)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Heintz doktor következik.
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Én a nyugdíjkorhatár-emelésnek a problémájáról szeretnék pár szót szólni. Az a tendencia, hogy a nyugdíjkorhatárt emeljük, nyilván abból a forrásból fakad, részint, hogy az unióban is emelik és ott is azért emelik, amiért nálunk is, a népességcsökkenés okán. Azonban nálunk az átlagéletkorral komoly gondok vannak. Tehát azért mindenképpen picit közelíteni kellene ezt a két dolgot, hogy hány évig él egy magyar nyugdíjas nő vagy férfi és hány évig él egy nyugat-európai kollégája, mondjuk így, illetve, hogy hány év nyugdíjat élvez ezek után egy magyar férfi és egy magyar nő. És ez alapvetően problémás, ugyanis etikátlanná válik a nyugdíjjárulék szedése, ha azt éppen 2-3-4-6 évig fogja élvezni egy magyar nyugdíjas, sőt mindenféle mellékvágányra fogja terelni a járulékfizetést, hiszen, ha valaki tudja, hogy átlagosan ő négy évet fog élni, számításaink szerint, mert ezt nagyjából megmondjuk és elég pontosan sajnos, hogy mi az átlag. Hiába reménykedünk, hogy ez az életkor nőni fog, bizony ez a sok mindenen átment, a rendszerváltás gyűrűjébe éppen odaesett, Vojnik képviselő asszony által említett Ratkó-gyerekeknek a nyugdíjassá válása kapcsán ez a társadalom nagyon megszenvedte, és ez a társadalom nem fog sokáig élni. És kifizették a járulékokat. Én azt mondom, hogy orvosetikai kérdést is kell ebből csinálni, hogy hány évet fog az az ember még élni, ha felemelem a nyugdíjkorhatárt. Nagy eséllyel mondom azt, hogy ő bizony nem fog 3-4 évnél tovább élni. Ez az egyik, amit a tisztelt bizottság figyelmébe ajánlanék.
A másik: a törvény nagyon előrelátó, 50 éves távlatot ölel fel, hiszen le van írva benne, hogy 2050-re. És tovább? Ez egyrészt nagyon bizakodó, hogy ilyen távolbalátók mernek lenni, másrészt viszont veszedelmes, mert ez két emberöltő. És elég szánalmasak lennénk akkor, nemcsak mi személyesen, hanem a nemzet is, ha 50 évre garantáljuk a tendenciát és azon nem akarunk minden erővel változtatni. Gondolok arra, hogy jelen helyzetben az lenne a véleményem, és azt hiszem, hogy sokan vagyunk ezen a véleményem: nem a nyugdíjrendszer változását kell alapvetően forszírozni, hanem azokat a kiváltó okokat, amelyek bajba sodorták a nyugdíjrendszert. Tehát magyarul: a nyugdíjrendszer reformja ott kezdődik, hogy a gyermekvállalás reformját és annak a fokozását serkentem. Ez az első lépés. Ehelyett pedig most a meglévőt osztjuk, szorozzuk szét, illetve bíztatjuk a férfiakat, hogy négy év átlagnyugdíjért fizessen 30-40 évet, mert garantáltan többet nem él. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Anélkül, hogy a vita újabb dimenzióját nyitnám meg, azért azt csöndben megjegyzem, hogy a nyugdíjba vonulás időpontjában, a nyugdíjkorhatár - és most mindegy, hogy ez 60 vagy 62 év - a még várható élettartam már egész jó. Tehát a kiindulópontról annyit, hogy a nagy veszteségek nem ott vannak, hanem a középkorban. Mármint a középkorú lakosság körében. Winkfein Csaba képviselő úr következik, utána pedig Puskás doktor.
WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen elnök úr. Én rövid szeretnék lenni: igazából azzal egyetértek, hogy a nyugdíjkorhatárt ne emeljük, azzal is egyetértek, hogy az átlagévet, az 50-53 éves átlagot növeljük, viszont azt gondolom, hogy ebben fontos szerepe van annak, hogy mondjuk a fegyveres szerveknél dolgozóknak a korkedvezményét hogyan kezeljük. Azt sajnos ebben az anyagban nem látjuk, azt látjuk, hogy azt egy külön törvényben fogják rendezni, de sajnálatos. Én azt jobban szerettem volna, és jobban örültem volna, ha ezt egyben látjuk, hiszen ha valahol, akkor itt vannak lehetőségek, amit ki is kell használni a következő időben. Az soha nem szerencsés, ha valaki 40 évesen elmegy nyugdíjba és tudjuk, hogy másnap már mellette dolgozik. Ezt én sem támogatom. Itt valamilyen növelést bele lehet vinni úgy, hogy a kedvezmény azért megmaradjon mellette. A kérdésem az lenne, hogy itt milyen gondolkodások vannak, mi várható ebben és lehetne-e erről hallani valamit most, mert ezt egyben lehetne kezelni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen a szót. A problémám a következő lenne: a diszkrepancia az életkor, a szolgálati idő és a korkedvezmény között. Ugyanis, hogy ha minden egészségügyi dolgozónál beszámoljuk az ügyeletet, tehát a szolgálati idő megnő és abban az esetben, ha a korkedvezménynek van prioritása a számításban, akkor úgy látom, hogy minden egészségügyi dolgozó, aki ügyelt, rosszul jár ebben a rendszerben. Kérdezem, hogy ezt hogy tervezik kezelni, ezt figyelembe vették-e.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth képviselő úr.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Rövid leszek. Három dologról szeretnék beszélni és szerintem erősen kötődik a kormánypárti képviselők által mondottakhoz is. Amit én bajként érzékelek, az az, hogy ha a nyugdíjrendszert részben szociális kérdésként is próbáljuk értelmezni. Azt gondolom, az egy alapvető hiba. A nyugdíj önmagában az elvégzett munkával, járulékfizetéssel megszerzett várományként kellene, hogy működjön, időről időre belematatunk szociális ok miatt, amelyek egyébként érthető szociális okok, mégis jó lenne, ha ezt a kettőt hosszú távon világosan elkülöníthetnénk. A második megjegyzésem hozzá, hogy helyesnek tartom azt, hogy a törvény nagyon hosszú távra, 50 évre próbálja meghatározni, alapvető bizalmi kérdés a politikával szemben a nyugdíjak szabályozása. Méghozzá nemcsak velünk, mert ki tudja, hogy mi 20 év múlva hol leszünk. Mert hosszú távra az emberek nem tudnak másképp tervezni. Ez tipikusan az a kérdés lenne, ahol jó lenne - egy hosszú távú, komoly társadalmi vitán átment és mint - egyfajta tabut letenni az asztalra, ha elfogadtuk, hogy ennek így kell maradni. Ugyanis ez alapozhatná meg a járulékfizetési fegyelmet, illetve az erkölcsi alapot a járulékfizetési fegyelem vasszigorral történő betartatására. Ezt a három mondatot szerettem volna megosztani, és úgy gondolom, hogy ezzel nem ellenkezem kormánypárti képviselők véleményével sem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Arra kérem az előterjesztőt, hogy konkrét, a képviselőket kielégítő, mégis időben rendkívül visszafogott választ adjon. Köszönöm.
Krémerné Gerencsér Ildikó válaszai
KRÉMERNÉ GERENCSÉR ILDIKÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Megpróbálom. Egy hibát elkövettem: a felvezetőben nem beszéltem arról, hogy természetesen a nyugdíjreformban is gondolkodunk, azt természetesen egy társadalmi vita keretében gondoljuk és az egy hosszabb kidolgozó munka, de még ebben a ciklusban kívánjuk az Országgyűlés elé terjeszteni. Ez a törvényjavaslat a konvergenciaprogramban meghirdetett lépésekkel foglalkozik és nem a nyugdíjreform. A nyugdíjreform természetesen egy átfogó, az egész rendszert, az összes pillért együttesen áttekintő anyag lesz. Elöljáróban ennyit szerettem volna csak mondani hozzá.
A járulék kérdéséhez: amikor 1997-ben ezeket a reformtörvényeket elfogadta az Országgyűlés, 30,5 százalék volt a nyugdíjbiztosításnak a járulékbevétele, tehát egy nagyon rövid ideig a 2000-es évek elején csökkent le alacsonyra. Nem igaz az, hogy magasabb járulékfizetőknek csökkentjük most a nyugdíját, mert előtte 30,5 százalék volt hosszasan a járulék, és megjegyzem, hogy az egyéni járulék nem érdemben változott, hanem a munkáltatói járulékban voltak az ingadozások. A 40 év felettinél valószínű azért keveredett össze, mert kétféle változásról van szó. Az egyik az, hogy a nyugdíj-mértékszabályban a jelenlegi másfél százalékos mérték két százalékra nő, ez egy növekedés a 40 év felettieket érintően, a másik pedig, számukra kedvezőtlen a malusban az a változás, hogy eddig, ha korábban elment nyugdíjba, akkor nem volt csökkentés, most meg, ha korábban elmegy nyugdíjba, akkor van egy 0-0,2, a második évtől 0,3-0,4 százalékos csökkentés. Mindenki mérlegelheti, hogy ezzel akar élni vagy nem akar élni. A 1,5-2 százalékos növekedés minden megállapításra vonatkozik, nemcsak az előrehozott nyugdíjra. 12 százalék járuléklevonás mellett még teljes valorizálást is csinálunk és a 40 év felettinél egy mértékszabály-növekedést. A teljes valorizálás ezt a 12 százalékot körülbelül 7 százalékra mérsékli, tehát azt lehet mondani, hogy az új megállapításoknál 6-7 százalékos színvonalmérséklés következik be, ami még mindig magasabb, mint a 2000-es évek elején nyugdíjba menők, új nyugdíjasok. Magasabb, mint az átlag, 70 százalék körüli induló helyettesítési rátát fog jelenteni. Tehát 6-7 százalékponttal még magasabb, mint az állományban lévőké és pont ezzel kívánjuk megakadályozni az aránytalanságot, mert ha ezt a változtatást nem csináljuk, akkor itt a helyettesítési ráta tovább növekedne és sokkal nagyobb különbségek lennének az egyes kohorszok között.
A bevezetés pillanatában persze, hogy van egy váltás, de a 2000 után nyugdíjba menteknél egy évről évre folyamatosan növekvő - ebbe a háttéranyagba ezt a táblázatot bele fogjuk tenni - helyettesítési ráta van. Ha itt nem lépünk, akkor mindenképp szükség lenne majd egy korrekciós csomagra. Úgy gondoljuk, hogy pont ezzel a lépéssel lehet ezt megakadályozni. A szolgálati idő nő, mert jelenleg 33 év a legkisebb szolgálati idő, amivel el lehet menni nyugdíjba és 2009-től a meghirdetett 37 év lép be. Csökkentés nélkül 38 volt 2009 előttre és 37 most és ott is csökkentés van, de ott meg 40-re volt meghirdetve.
Korkedvezmény és rokkant. Az előrehozott nyugdíj feltételeit a korkedvezményes rendszer, meg a rokkant nem érinti. Ezek a fogalmak keverednek, ezt egy pillanatra hadd jegyezzem meg, hogy itt úgynevezett előrehozott nyugdíjakról beszélünk, a korkedvezményes nyugdíj az az egészségre ártalmas munkakörben dolgozóké. Amiről külön előterjesztés készül, az az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók helyzete és nem megszüntetni akarjuk azt a rendszert, hanem jelenleg a szolidaritás keretében az összes járulékfizető terhére történik ez a kedvezmény. Mi azt szeretnénk, hogy azoknál a munkaköröknél, ahol ez felmerül, ott fizessék meg a többletjárulékot és ne a többi járulékfizetőt terhelje ez. Ez a módosítás fog később érkezni, ami ezt nem befolyásolja.
A nyugdíjreformot mondtam. Amit Vojnik képviselő asszony említett, hogy jogosultságot nem szerző; alapvetően a nyugdíjreform keretében kívánunk vele foglalkozni.
A korhatár ügy. Ebben az előterjesztésben korhatáremelés nincs, az változatlanul 62 év. Az a feltételrendszer változik, hogy mennyivel és milyen feltételekkel lehet a korhatár előtt elmenni. Elnök úr említette a 60-62 éves korban várható életkort. Konkrét adatot szeretnék mondani, három évvel kevesebb, mint az európai átlag és három évvel kevesebb a korhatárunk a 65-höz képest. Tehát itt körülbelül ugyanannyi időt töltenek a magyarok is nyugdíjban, ha a korcentrum nem volna alacsonyabb. De a korcentrum a 62 éves korhatárhoz képest lényegesen alacsonyabb és ez az előterjesztés ezen kíván változtatni.
A fegyveres jelenleg is külön törvényben van. Két külön törvény tartalmazza az ő kedvezményeiket. Amit említett képviselő úr, a munkavégzést, ez viszont vonatkozik rájuk. Az itt szabályozott munkavégzési feltételek rájuk is ugyanúgy vonatkoznak, hiszen a külön törvényük csak az eltérő nyugdíjszámítási kedvezményeket tartalmazzák, a többi általános szabály rájuk is vonatkozik. A 2008 után megállapítottnál meg kell szüntetni a biztosítást, stb. és 2010-től, ha az ő törvényükben meghatározott korhatárt nem érte el. Nem a 62 évet, hanem náluk 57 év ez a korhatár. Ha azt nem érte el, akkor ugyanúgy foglalkozás mellett szüneteltetni kell a nyugdíjat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen előre is köszönjük, hogy egy ilyen háttértanulmányt megkap a bizottság is, amely remélem, hogy megérkezik még a héten, holnap vagy hétfő reggel annak érdekében, hogy az általános vitában való részvételt megkönnyítse azoknak a bizottsági tagoknak, akik részt kívánnak ezen venni.
Szavazzunk! Ki tartja általános vitára alkalmasnak az előterjesztést? (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki nem? (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodott? (Szavazás.) Egy. Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot. A többségi előadó Winkfein Csaba, a kisebbségi előadó Horváth Zsolt. Köszönöm szépen a precíz és szakszerű bemutatást a főosztályvezető-helyettes asszonynak.
Soron következik az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Képviselőtársaim az ajánlást megkapták. Azon a határon vagyunk, hogy talán nem indítványozok blokkszavazást, de a hozzászólásokban önmérsékletet kérek a képviselőtársaimtól.
Az 1. pontban a képviselőtársak javasolják, hogy a tervezetből maradjon el az a pont, amely nehezítené az egyesülés alkotmányos szabadságának a megtartását. Köszöntöm a kormány képviselőit és kérdezem a véleményüket.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mivel a kormány, illetve a kormány által támogatásról szóló döntésre felhatalmazott testület nem tárgyalta, illetve nem hozott döntést az indítványok ügyében, ezért nem áll módomban támogatni a módosító indítványt és ez a többire is igaz. Ennek ellenére, amennyiben ezzel elő tudjuk segíteni a döntés-előkészítést, akkor szakmai és technikai kérdésekben természetesen erre rendelkezésre állunk.
ELNÖK: Tehát gyakorlatilag, ha jól értelmezem, a kormány pillanatnyilag egyetlen indítványt sem támogat. Ez viszont a bizottság tisztánlátását nem fogja zavarni. Köszönjük szépen. Nyilván az ünnepnap nehezítette a helyzetet, ami közbejött. Kérdezem, hogy kíván-e valaki hozzászólni. Nem kíván. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Tizenhárom. A bizottság ezt a javaslatot támogatja.
Az ajánlás második pontjában Csáky András képviselő úr beleillesztené a fogorvosokat a felsorolásba, ha jól értelmezem. Azt kérem a kormány képviselőjétől, hogy jelezze, ha van érdemi észrevétele vagy ha van kérdés, akkor nyilván valaki megkérdezi. Megfogalmazta a szakállamtitkár úr, hogy mire terjed ki a felhatalmazásuk. Azt kérdezem, hogy kívánnak-e kérdést feltenni. (Nincs jelentkező.) Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnök úr, bocsánat. Csak azt szeretném mondani, hogy a javaslatot javaslom az előterjesztőnek meggondolni, hiszen nincs olyan, hogy orvosi és fogorvosi kamara. A Magyar Orvosi Kamara magában foglalja a fogorvosokat is, én azért bizonytalankodtam, hogy támogassam-e ezt az indítványt, nem a tartalma vagy az helyesbítés miatt.
ELNÖK: Kérek egy kis figyelmet és azt, hogy őrizzük meg a bizottság tekintélyét és a más irányú tevékenységet a figyelem biztosítása érdekében, kérem, szüneteltessük. Azt kérem, hogy a bizottsági tárgyalási körre viszont kellő felkészültség legyen, hiszen erre a jövő héten sort kell kerítenünk.
Az ajánlás 3. pontjában az indítványozók szövegpontosító javaslatot tettek. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség igen.
A 4. pontban Csáky képviselő úr és mások is a kamarák működésének folytonosságát kérik a leírt formában. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Nem támogatjuk.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Megkésve bár, de jelzem, hogy egymást kizáró a két szövegjavaslat, ugyanarra irányul, de egyik a másiknak a variációja.
ELNÖK: A 3-ast támogattuk, a 4-est nem.
Az ajánlás 5-ös pontja vissza van vonva, tehát a 6. pontban a képviselők a 2. § elhagyását és a hatályos törvényben szereplő hatáskörök visszaállítását javasolják.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Csak a jegyzőkönyv kedvéért: azt gondoljuk, hogy két külön dolog a kötelező tagság és az önkéntes tagság és egy másik dolog, hogy egy köztestületi kamara ezen tagságtól függően vagy függetlenül gyakorolhassa a köztestületi jogosítványait. Ezért próbáljuk visszaemelni a korábbi kamarai jogosítványokat a kamarai törvényekbe azzal együtt, hogy a többség azon szándékát, hogy a kötelező tagságot önkéntessé tegye, tudomásul vesszük. Köszönöm.
ELNÖK: Jó. Ki támogatja a 6. pontot? (Szavazás.) Nem támogatjuk.
A 7, 44. és 59. pontjáról együtt szavazunk, mert összefüggő kérdésekről van szó. Csáky András a szakmai szabályok alkotásában és szakmai etikai eljárások lefolytatása tekintetében az előterjesztéshez képest bővíti a kamara feladatait.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Aki ott volt az általános vita igen szűk körű és családias légkörben lefolyt vitája kapcsán, azt hiszem, ott sikerült bebizonyítani, hogy a törvényalkotó, jól lehet a törvényjavaslatban azt írja, hogy köztestület, de a feladatok kapcsán egyértelművé teszi, hogy semmi köze nincs ebben a formában a köztestülethez, hanem egyesületté degradálja az egészet. Itt arra teszünk javaslatot, hogy a köztestület jellegének megfelelő feladatot kaphasson a kamara. Gondolom, ezzel egyetértünk.
ELNÖK: Köszönöm. Ki támogatja az indítványokat? (Szavazás.) Kilenc igen. Nem támogatjuk.
A 8-as pontban a kamarák jogszabály-véleményezési jogával kapcsolatosan a 2. § kiegészítésére tesznek indítványt a képviselők.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Csak meg szeretném jegyezni, hogy ez a 9. pontban szereplő javaslattal egy vesszőtől eltekintve megegyezik.
ELNÖK: A 9-es is ugyanez. Tehát éppen ezért együtt tudjuk kezelni őket. Ki támogatja a 8-ast, 9-est? (Szavazás.) Támogatjuk.
Az ajánlás 10. pontja szerint az indítványozó képviselők a működési nyilvántartások vezetését a kamaráknál hagynák. Van szakmai vélemény ez ügyben?
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Nincs kormányzati álláspont ezzel kapcsolatban.
ELNÖK: Csak gondoltam, szakmai álláspontja van. (Dr. Heintz Tamás: Jogászként, de jure!) Jó. Semmi kényszerpálya nincs. Béki Gabriella.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Csak egy mondatban szeretnék visszautalni arra, amit már az etikai feladat kapcsán érintettek, hogy számomra is aggályos, hogy hogy maradhat köztestület, aminek nincsenek köztestületi feladatai. Én viszont éppen a nyilvántartásra szavaztam, hogy azt kellene otthagyni és ennek a követelménynek eleget tudna tenni a törvény.
ELNÖK: Csak felhívom a figyelmet, hogy hasonló, de nem ugyanolyan javaslat van a 14-es pontban, de nem tudunk együtt szavazni róluk, mert azért van különbség. Ki támogatja a 10-es javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja. Csak felhívom a figyelmet, hogy kormányálláspont hiányában most több koherenciaproblémánk lesz, de remélem, hogy a kapcsolódó indítványoknál ezt tudjuk kezelni.
Az ajánlás 11. pontjában az indítványozók szerint a kamarák szerepe a szakmai továbbképzésben maradjon meg. Államtitkár úr!
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Annyit tennék hozzá, hogy véleményem szerint pontosítást igényel a javaslat a tekintetben, hogy a továbbképzések elveinek mibenléte nem teljesen egyértelmű, másrészt pedig a betartás ellenőrzésének a technikája sem feltétlenül egyértelmű mindenki számára.
ELNÖK: Ezzel a kérdéssel foglalkozik a kormány. Vojnik Mária.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Többek között az a jogszabály-tervezet, amelyiken most is alapszik az orvosok kötelező továbbképzése, amelyik szabályt még a Gógl miniszter úr hozta és amelyet az orvosok közkeletűen csak pontvadászatnak neveztek.
ELNÖK: Ki támogatja a 11-es pontot? (Szavazás.) Támogatjuk.
A 12. és 16. pontját nézzük, egy szakasz elhagyását javasolják a képviselők, merthogy nem indokolt törvényi szinten tartani a feladatkör-bővítés lehetőségét, tehát magyarul ehhez képest sok mindenre fel lehet kérni a kamarát, még a kormánynak is. Kovácsy Zsombor!
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: A 12. kapcsán a jogszabály-megfogalmazás megfontolását javasolom szakmai alapon, mivel miniszteri rendelet szintjén a magam részéről nem tartom kívánatosnak, hogy a kamara feladatot kapjon. Tehát lehet változtatni ebbe az irányba, de a jogszabályt túl tág felhatalmazásnak érzem. És szeretne a kollégám is hozzászólni.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Egy mondat, elnök úr. Köszönöm szépen. Jelezném, hogy a polgári törvénykönyv vonatkozó szabálya szerint közfeladatot pedig eleve csak törvény adhat a kamarának. Tehát ebben a tekintetben mindenképpen distinkciót kell tenni a közfeladat és a nem közfeladatok között.
ELNÖK: Jó, visszavontuk. A 13. pontban a képviselők a középfokú egészségügyi képzések feletti kamarai szakmai kontrollt javasolják erősíteni. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 14-es pontban szereplő indítványhoz hasonlóról már szavaztunk. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú igen.
A 15. pontban fideszes képviselőtársaim a 3. § elhagyását javasolják. Horváth Zsolt.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): A 15-ös és a 17-es javaslat ugyanazt teszi meg, mint amit a Magyar Orvosi Kamara esetében, visszaemeli a jelenleg hatályos törvényi szabályozást. Véleményünk szerint a most hatályos törvényi szabályozás megfelelő, ezért szeretnénk mindhárom kamara esetében visszaemelni.
ELNÖK: A 15-öst ki támogatja? (Szavazás.) Nem támogatjuk. Ki támogatja az ajánlás 17. pontját? (Szavazás.) Kilenc igen, nem támogatjuk.
A 18. pontban az indítvány arra irányult, hogy az elnökség létszámát bővítsük. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 19. pontban a képviselőtársaimmal arra tettünk javaslatot, hogy az Országos Etikai Tanács és az Etikai Tanács közötti együttműködés egyértelműen meghatározást nyerjen bizonyos kérdésekben.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt a hivatkozásnak majd az egészségügyi törvénybe beépülő szakaszra, tehát magára az egészségügyi törvényre kellene vonatkoznia, amennyiben ez a változás megvalósul.
ELNÖK: Amennyiben egy nemlétező kormánytámogatás megszületik és kormánytámogatássá válik, akkor is kell kapcsolódó indítvány. Köszönöm szépen. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 20. pontban azt javasolja Csáky képviselő úr, hogy ne legyen az előírás, hogy azonos tisztségre ugyanaz a személy csak két egymást követő alkalommal legyen jelölhető. Jól látom? Horváth képviselő úr.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Azért gondoljuk ezt a módosító javaslatot, mert ez a magyar demokráciában nem joggyakorlat, tehát sehol sincs megszabva, hogy hányszor lehet egymás után valakit megválasztani. Szabadon, képviselőnek is akár tízszer is megválaszthatnak valakit egymás után, ha demokratikusan választják.
ELNÖK: Hozzáteszem, hogy ez eddig is így szerepelt, csak úgy csöndben mondom, az eddigi kamarai törvényben is szerepelt. (Moraj.) Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő igen, tizenegy nemmel, egy tartózkodással a bizottság támogatja.
A 21. pontban a kamarai tisztségviselési összeférhetetlenség oldására vonatkozó javaslattal kapcsolatban van-e észrevétel?
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Az a kérdésem, hogy ezt az összeférhetetlenségi szabályt miért kell megváltoztatni. Hihetetlen torzzá teheti egy szervezet működését, hogy ha ezek az összeférhetetlenségek nincsenek meghatározva. Nem értem a logikáját, hogy ez miért jó.
ELNÖK: Ki támogatja a 21-es pontot? (Szavazás.) Tizenkettő igen, a bizottság támogatja.
A 22-es pontban a képviselők a jelenleg hatályos tagsági viszonyok fenntartását tűzik ki célul. A 24-essel is összefügg. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság.
A 23. pontban Csáky képviselő úr egy új 16. szakaszt javasol, aminek az a lényege, hogy egészségügyi tevékenységet csak kamarai tagok végezhetnek, ha nem közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Ez a lényeg. Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen, a bizottság nem támogatja.
A 25. pont arról szól, hogy a kamara feladata maradjon a működési nyilvántartás vezetése. Hasonlót már szavaztunk. De összefüggés van, de akkor nem szavaztunk róla, úgyhogy most kell. Ki támogatja? (Szavazás.) Igen, támogatjuk.
A 28. pontban a kötelező tagság fenntartása miatti pontosítás szerepel. Ki támogatja? (Szavazás.) Nem támogatjuk.
A 30. pont: az etikai eljárás lefolytatása teljes egészében maradjon a kamaráknál. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú igen.
A 31, 32. pontban: etikai szabályok alkotása, etikai szabályok lefolytatása a kamara feladata legyen. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja. Csak felhívom a figyelmet, hogy ezt össze kell rendezni, mert biztos vagyok benne, hogy így nem alkalmas, hogy végleges törvényszövegbe kerüljön. Erre is kérem a képviselőket, hogy figyeljünk.
A 33. pontban az etikai tanács felett a miniszter felügyeletet gyakoroljon, tehát ne irányítsa. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 35. pont, ilyen volt már, hogy ne csak törvényben lehessen a kamarának feladatot adni. Szavazzunk róla. Visszavonjuk.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnök úr, szavazzunk róla, hát vannak olyan feladatok, amire szerződést köthet az ágazati minisztériummal. Nem a köztestületnek, a szervezetnek!
ELNÖK: Jó. Szavazni nyugodtan lehet róla, hozzáteszem, hogy ha nincs semmilyen előírás e tekintetben, mindenki a polgári jogszabály szerint azzal szerződik, akivel akar. Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenhárom igen.
A 36. pontban az indítványozók azt javasolják, hogy a kamarákhoz kerülő feladatra a pénzügyi fedezetet is biztosítani kelljen. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú igen.
A 37. pontban Csáky képviselő úr a törvény későbbi hatálybalépését javasolja. Ki támogatja? (Szavazás.) Senki nem támogatja.
A 38. pontban az indítványozó képviselők az érintett paragrafusok módosításával azt indítványozzák, hogy a jelenlegi kamarai tagok nyilatkozzanak, hogy fenn-e akarják tartani a tagságot. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja. Egyhangú igen.
A 39. és 52. pont szerint olyan nyilatkozatot kellene tenni, hogy nem kíván a jövőben kamarai tag lenni. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja. Ezt is támogatjuk. Jelzem, hogy itt is majd el kell rendezni kapcsolódóval.
A 40. pontban a törvény hatálybalépését 2009. január 1-jére javasolják.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Egyetlen mondatot kérek: azért javasoljuk ezt a megoldást, mert az egészségügyi ellátórendszer gyökeres átalakítása van folyamatban. Azt gondoljuk, hogy ennek az átalakításnak a végigkísérését érdemes lenne a jelenlegi kamarai struktúrában megcsinálni, és nem fog sérülni a választási ígéret sem, hogy ha ez 2009-ben lép hatályba. Ugyanakkor a kamarák működő rendszere egyfajta garanciákat ad, a közfigyelmet és a szakmai figyelmet is végig fogja kísérni. Tehát kérem, hogy fontolják meg, hogy ez nem mond ellent az önök szándékának, csak későbbre teszi, akkorra, amikor már az egészségügyi rendszert átalakítottuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Nem támogatjuk.
A 41. pontban azt javasolják a képviselők a hatályos szabályozás meghagyásával, hogy ne kelljen most új tisztségviselőket választani. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Nem támogatjuk.
A 42. 46. és 53. pontban az önkéntes tagságba való átmenet technikai lebonyolításának eljárásrendjére, határidőkre érkezett módosító indítvány. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 43. és 54. pontban a tagsági viszony megszüntetéséről kell nyilatkozni. Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen, a többség nem támogatja.
A 48. pontban a jogfolytonosság biztosítása szerepel. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség nem támogatja.
A 49-es a tagsági viszonyról szól.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Abban az összefüggésben szavaztunk erről az indítványról, hogy a korábbi javaslatban Béki képviselő asszony tett ilyen indítványt és azt a bizottság támogatta.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja ezt a javaslatot. (Szavazás.) Tizenhárom igen, a többség támogatja.
Az 50-es jön. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség nem támogatja.
Az 55-ös jön. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség nem támogatja.
Az 56-os indítványt ki támogatja?
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Visszavonom, mert az előző jobb.
ELNÖK: Az 58-ast ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen, nem támogatjuk.
Az 59-esről szavaztunk.
A 60-as a Fidesz és Csáky képviselő úr javaslata. Hasonló indítvány volt már. Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen, nem támogatjuk.
A 61-es a kamaráknál dolgozók jogviszonyának megszűnéséből fakadó költséget az Egészségügyi Minisztérium fizesse. Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen, nem támogatjuk.
A 62-es pont Csáky képviselő úr javaslata. Helyi, megyei szintről szól. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség nem támogatja.
A 63-as javaslat ugyanezt a törvényhelyet érinti. Ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja.
Köszönöm szépen. Most muszáj megkérdeznem, hogy van-e olyan javaslat, amiről szavazni kellett volna, de nem szavaztunk róla. (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Most tíz perc szünetet tartunk.
(A bizottság rövid szünetet tart.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkánkat. Soron következik a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. A kiegészítő ajánlás rendelkezésre áll, ezt fogjuk megtárgyalni először. Tájékoztatom a bizottságot, hogy három bizottsági kapcsolódóra érkezett javaslat. Ezt kiosztattam a szünetben és ezeket is napirendre kívánom tűzni. Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy ma reggel a Házbizottság arról döntött, hogy tekintettel arra, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban még szükség van további egyeztetésekre, a jövő heti ülésen a módosító indítványokról nem lesz szavazás, hanem az utána következő héten. Ezért várhatóan a 8-i bizottsági ülésen további bizottsági indítványok megtárgyalására kerülhet sor. Ennek előrebocsátásával most a kapcsolódó listát vegyük elő. Azt a listát, amely tartalmaz összesen 29 pontot.
Az 1. pontban Béki Gabriella az intézeti gyógyszertárral kapcsolatos javaslatot tett. Több ilyen javaslat van, de ezeket külön kell szavazni, mert az összefüggéseket a jogi szakértők nem jelölték.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Megkönnyítem a bizottság dolgát, bejelentem, hogy az ajánlás 1, 3, 20, 21, 24-es pontjában szereplő, az intézeti gyógyszertárt érintő módosító indítványaimat visszavonom.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az ajánlás 2. pontjában a képviselő asszony fogalmi korrekcióra tett javaslatot. Kérdezem a kormány képviselőjének a véleményét.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 4. pontban a házhoz szállítással kapcsolatos definíció az, ami megváltozna, illetőleg ez a definíció kerülne a törvény szövegébe. A kormányt kérdezem.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Támogatjuk.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Kicsit bonyolultnak tűnik a mondat. Értelmezést kérnék: tehát nemcsak maga a gyógyszertár, hanem más kiskereskedelmi forgalmazó is szállíthat házhoz? Nyilvánvalóan arra jogosultak.
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Egyrészt együtt kezeli a gyógyszert és a gyógyászati segédeszközt, illetve a gyógyszert a tekintetben, ha tehát gyógyszerek forgalmazására engedéllyel rendelkező üzlet szállít házhoz. A közvetlenül lakossági gyógyszerellátás fogalmában, a törvény definíciójában benne van ez a tevékenységi engedéllyel rendelkező is.
ELNÖK: Magyarul a két definíciót együttesen kell értelmezni. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Az ajánlás 5. pontjában Csáky képviselő úr fogalmi korrekcióra tett javaslatot.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 6. pontban Csáky képviselő úr szintén pontosító észrevételt tett.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 7. pontban viszont az az indítványa van Schvarcz Tibornak és képviselőtársainak, hogy a gyógyászati segédeszköz-használat ismertetése más rendszerben legyen, tehát pontosabban a betegek részére történő információadást kívánják kivenni a korábbi fogalmi körből. A kormányt kérdezem.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Ebben a formában nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ezek szerint van más forma, amit el bírnak képzelni. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 8. pontban Schvarcz Tibor és képviselőtársainak az a javaslata, hogy a gyógyszerismertetők regisztrációs díja az az Egészségbiztosítási Alap bevétele legyen.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 9. pontban Csáky képviselő úr fogalmi pontosítójáról mi a kormány véleménye?
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 10. pontban az előterjesztők azt javasolják, hogy a befogadásnál kerüljön a szöveg a támogatásuk mértékének garanciája.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Nem támogatjuk.
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Amennyiben fixesítés lenne ebben a csoportban, hogy ha a mértékét garantáljuk, akkor nem lehetne újra fixesíteni, ha bejön egy olcsóbb.
ELNÖK: Visszavonjuk. A 11. pontban ...
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Visszavonom.
ELNÖK: A 12. pontban az eredményesség helyett a hatásosság szó használatát kérik a képviselők.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Nem támogatjuk, mert mást jelent és az engedélyezésnél a már hatásosság feltétel.
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): A törzskönyvezés egyik alapfeltétele a hatásosság, ha valami nem hatásos, akkor már a törzskönyvből kell törölni, úgyhogy fel sem merül, hogy esetleg támogatott lehessen.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): És itt az eredményességnek pontosan mi a háttérdefiníciója?
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): A végrehajtásról rendelkező miniszteri rendeletben szinonimaként szerepel a költséghatékonyság, -eredményesség. Tehát költséghatékonyságnak ahány közgazdasági ág van, annyiféle fogalmat tulajdonítanak, annyiféleképpen értelmezik, itt muszáj a végrehajtási rendeletben pontosítani, hogy a jogalkalmazók számára egyértelmű legyen, hogy a befogadás szempontjából mi minősül költséghatékonynak. És ez most a jelenlegi rendszerben a költséghatékonyság-eredményesség szinonimaként szerepel.
ELNÖK: Bevallom őszintén, hogy ez az eredményesség mint fogalom ebben az összefüggésben meglehetősen puhának tűnik és sokféle értelmezhetőségnek, a hatásosságot egy jobb fogalomnak gondolom én is.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnök úr, indítványozom, hogy egy bizottsági kapcsolódóval a költséghatékonyságot jelöljük meg. Ha ez a szinonima létezik, akkor ez az orvosszakma és mindenki számára világosan értelmezhető és akkor kettő helyett azt javaslom, hogy a bizottság adja be a költséghatékonyságot.
ELNÖK: Egyszerűsítsük le a dolgot: ha egy ilyen javaslat születik, hogy költséghatékonyság, az a kormány támogatását élvezni tudja?
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Felhatalmaz-e a bizottság arra, hogy egy ilyen bizottsági kapcsolódót aláírjak? (Bólogatnak a képviselők.) és erről szavazzunk. Erre megkaptam a felhatalmazást. Az eredetit pedig visszavonjuk.
A 13. pontban a gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos pontosításokról mi a kormány véleménye?
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Igen.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 14. és 16. pontban ugyancsak fontos szabálypontosító javaslatok szerepelnek a gyógyászati segédeszköz-ellátással kapcsolatban.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Igen.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): A BE-BG most mire vonatkozik?
ELNÖK: Megkérem a kormány képviselőjét.
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): A BE a közfinanszírozás alapjául szolgáló ágycsökkentés, a BG pedig a támogatásból való törlés.
ELNÖK: Rendben van. Kormány támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 15. pontban is tulajdonképpen ugyanennek a módosító indítványnak egy újabb pontja szerepel.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Igen.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Vagy én nem tudok magyarul vagy sok a névelő. "A honlapján".
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): "Érdekében honlapján" ez a szöveg kéne.
ELNÖK: Ez technikai, de csináljunk erre is egy módosítót. "Érdekében a honlapján". Hogy lehet máshogy közzétenni? Az "elektronikus úton" kimarad.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Azt mondom, hogy járjunk el úgy, ahogy az előbb, hogy ezt az indítványt az indítványtevők vonják vissza, és a bizottsági módosító indítvány foglalja magában a névelőt is és az internetest is.
ELNÖK: Internetes honlapja? Ez maradjon? "A honlapján közzéteszi" legyen. Rendben van. Az alapmódosítót visszavontuk és erre kell egy új.
A 17-es ponttal kapcsolatban kérdezem az előterjesztő véleményét. Szeretném rögtön hozzátenni, hogy itt van egy bizottsági indítvány is, amire azt mondtam elvileg, hogy a végén térünk rá.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Nem támogatjuk.
ELNÖK: Visszavonjuk.
A 18-as pont a befizetési kötelezettség pontosítással kapcsolatos.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Igen.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 19-es pontban a patikanyitás feltételeinek szigorításáról van szó. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Nem támogatjuk.
ELNÖK: Itt a dolog arra irányul, hogy a feltételrendszerben egy hosszabb minimális nyitva tartás legyen, tehát 50 óra szerepeljen. Ez a lényeg.
Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 22-es pontról, amely a koncentrálódási szabályok, tehát a fúziószabályokkal szigorítaná. Kérdezem a kormány véleményét.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 23-as pont egy hibás hivatkozási hely javítását jelenti az én olvasatomban.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Igen.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 25-ös pontban a felhatalmazó rendelkezések pontosításáról kérdezem a kormányt.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Igen.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 26-os pontban a felhatalmazó szabályok pontosításáról van szó. Kérdezem a kormányt.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez egy pontosító szabály. Kérünk szépen egy indoklást.
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Ha a gyógyászati segédeszközöket hagytuk volna ki, akkor rendben van, mert ez két helyen lesz. A gyógyszernél a javaslat szeretné megtartani a listát. (Közbeszólás: fordítva kéne, a gyógyászati segédeszköznél kellene.) A b) pontban már benne van a segédeszközre való felhatalmazás egyszer és a c)-ben nem kell akkor még egyszer.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Hát pont azért kell kivenni a c)-ből, mert hogy a gyógyszerek esetében nincs lista.
ELNÖK: Így van.
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Az eredeti javaslatban pont azért szerepel, hogy legyen gyógyszerlista, legyen a közgyógyellátottak esetében függetlenül attól, hogy keret van.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): A gyógyszer esetében a keret belépésével párhuzamosan a lista megszűnt. Tehát a teljes palettán.
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Ezt akarja visszaállítani a lista, hogy legyen keret.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): De akkor ez egy teljesen új koncepció, eddig ilyenről nem volt szó.
ELNÖK: Szavazzunk erről és mint értesültek a képviselőtársaim, a kormánynak még mindig van egy rövid megfontolási lehetősége. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Támogatjuk egyhangúlag.
A 27-es pontban a közforgalmúvá alakuló fiókgyógyszertárak átmeneti szabályait próbáljuk meg korrigálni.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 28. pontban a gyógyászati segédeszköz-támogatásba való befogási eljárásokra az átmeneti szabályokat érinti az indítvány.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Igen.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 29. pontban a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámozására, forgalmazására vonatkozó szabályokról van egy kiegészítés.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Igen.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Egyéb bizottsági módosító indítványok tárgyalása
Most rátérünk a további bizottsági módosító indítványokra. Emlékeztetem a képviselőtársaimat, hogy két szövegpontosító bizottsági módosító indítványról már döntöttünk. Az egyik indítvány a törvényjavaslat 3. §-ának q) pontját javasolja módosítani, a fiókgyógyszertár fogalmára vonatkozik ez az indítvány.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára: Az előző problémával egybevágóan a bizottsági módosítókkal kapcsolatban sincs felhatalmazásom, hogy a kormány nevében állást foglaljak.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A következő a törvényjavaslat 65. szakaszát javasolja új bekezdéssel kiegészíteni. Arról van szó, hogy a gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógyszerek körét az eredeti javaslatnál szűkebben indokolt meghatározni, és e tekintetben egy felhatalmazás szerepelne lényegében a kormány számára, hogy a kiválasztásuk további szakmai szabályait külön jogszabályban legyen szükséges meghatározni. Továbbá van egy olyan módosítás is, amely e tekintetben még pontosítja a törvényi fogalmi kört is. Erről szól a dolog. A kormánynak, gondolom, ugyanaz az álláspontja, mint az előbb, tehát, hogy nincs álláspontja.
Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Végül a törvényjavaslat 84. szakaszának módosítására érkezett egy olyan indítvány, amely pontosabban határozza meg azt, amit az előbb nem sikerült elfogadni, a 17-es ajánlási pontban, merthogy nem a költségvetési törvényben lehet ezt meghatározni, hanem egyébként más törvényekben. Tehát a kormány felhatalmazást kap, hogy a befizetési kötelezettség mértékét évente felülvizsgálja, tehát ezért érkezett ez az indítvány.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Elnök úr, bocsánat, vagy én olvasom rosszul vagy valami megváltozott. Én nézem a törvényjavaslat 84. §-át, annak már van egy (6) bekezdése, amelyik a társadalombiztosítási támogatással támogatott meghatározott számítógépes program segítségével...
ELNÖK: Nem, új (6) bekezdéssel egészül ki, a bekezdések át lesznek utána számozva.
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Nekem egy alapvető gondom van ezzel a módosító javaslat, egyfajta bizonytalanságot ébreszthet azokban, akiknek befizetési kötelezettségük keletkezik, hogy itt a kormányzat tudja-e befolyásolni, márpedig csak törvényben van lehetőségünk befizetési kötelezettséget előírni. Az, hogy ez törvényben megjelenjen, ezt az Országgyűlés felülvizsgálhatja, de ilyet szerintem törvénybe belefoglalni nem túl szerencsés. Minden költségvetési tételt, persze, felül lehet vizsgálni, de minden költségvetési tételhez beírni, hogy ezt felül lehet vizsgálni? Nem tartom szerencsésnek, nem mond semmit a jelenlegi gyakorlathoz képest, sőt kifejezetten károsnak tartom ezt a megfogalmazást, mert egyfajta bizonytalanságot ébreszt.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ugyanezt akartam mondani, hogy ez egy adójellegű befizetés, lényegében azt meg csak törvényben lehet. Nem kaphat a kormány a hatályos jogszabályok alapján ilyen felhatalmazást.
ELNÖK: Jó. Azt gondolom, hogy e tekintetben lévén, hogy ez a vita még egyszer előkerül, azt javaslom, hogy az érintettek és elsősorban a kormány képviselői ezt fontolják meg. Jeleztem, hogy itt további egyeztetésekről van szó. A bizottság még egyszer és reméljük, hogy utoljára jövő szerdán amúgy is visszatér ezekre a kérdésre, tehát erről most szavazást nem rendelek el és nem nyújtunk be ilyen indítványt, csak a már megszavazott többieket. Akkor ezt a napirendi pontot is eszerint lezártuk. Kérdezem, hogy egyebekben van-e valakinek valamilyen észrevétele. (Nincs jelentkező.)
Tehát 8-án 10 órakor kerülne sor a bizottság ülésére, ahol sor kerül a nyugdíjjal kapcsolatos módosítókra, a reklámtörvénnyel kapcsolatos módosítókra, a gyógyszerrel összefüggő, ha van, további bizottságiakra és a kamarai kapcsolódókra azzal, hogy remélhetőleg addigra a kormány álláspontját az alapcsomagról is megtudhatjuk.
És az azt követő héten, 14-én kedden kezdődik a bizottság, ami várhatóan szerdán is folytatódik, mert hogy a költségvetési kérdésekről kedden kell állást foglalni. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 50 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály (MSZP), |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia