EB-13/2006.
(EB-13/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2006. november 14-én, kedden 14 órakor
a Képviselői Irodaház 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Szikszainé dr. Bérces Anna kiegészítése
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
Szikszainé dr. Bérces Anna (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
Szikszainé dr. Bérces Anna szóbeli kiegészítése
Ágoston Gabriella (Pénzügyminisztérium) előterjesztése
Dr. Székely Tamás (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) kiegészítése
Horváth László (Egészségügyi Minisztérium) kiegészítése
Dr. Csépán Magdolna kiegészítése
Válaszok, reagálások az elhangzott kérdésekre
1.A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1205. szám) (Általános vita)
2.Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám)
(Általános vita)
3.A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (Általános vita)
4.a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (1145/1. szám)
5.Egyebek
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István (Fidesz)
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Papp József (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Garai Istvánnak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Vojnik Máriának (MSZP)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) dr. Spiák Ibolyának (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Csépán Magdolna osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Horváth László főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Székely Tamás főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Ágoston Gabriella főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 11 perc. )
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban: ELNÖK: Jó napot kívánok hölgyeim és uraim! Köszöntöm a bizottságot, a meghívott vendégeket, megállapítom, hogy az ülés határozatképes.
A napirend előtt arról tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy a Magyar Gyógyszerész Kamara szombatra szóló meghívóját kiosztottam a bizottság tagjai között.
Ugyancsak felhívom a figyelmet arra, hogy a kormány benyújtotta a 2005. évi népegészségügyi tevékenységről szóló jelentést. Keresünk alkalmat arra majd az év vége felé, hogy erről még tárgyaljunk. Ugyancsak rendelkezésre bocsátottuk az onkológiai ellátás helyzetéről szóló értékelő kutatási háttéranyagot. Felhívom a figyelmet, hogy e kérdés tárgyalása is a munkatervben szerepel.
De ugyancsak megkapták a képviselőtársaim azt a rövid híranyagot, ami nem túl jó hír a mi számunkra, hogy Brüsszelben továbbra sem sikerült megegyezni az új munkaidő-direktíváról. A részletekről tájékozódni tudnak képviselőtársaim.
Ugyan a holnapi ülésnapon a napirendről később határozunk, de szeretném felhívni már most a figyelmet, hogy módosításra fogok javaslatot tenni, mert ma értesítést kaptam, hogy a jövő héten a korkedvezményes nyugdíjakkal kapcsolatos törvényjavaslat általános vitájára is sor kerül. Tehát ez a pont pótlólag a napirendi ajánlásba kerül. Ugyancsak felhívom a figyelmet arra, hogy november 22-én, majd erről konzultálunk, a bizottsági munkát úgy kell megszerveznünk, hogy párhuzamosan sor kerül a géntechnológiai nyílt nap rendezvénysorozatára, de ez természetesen nem tud akadálya lenni annak, hogy a bizottság elvégezze a munkáját, ha csak a többség úgy nem nyilatkozik, hogy azon részt kíván venni, de akkor egy másik alkalommal kell a bizottsági munkát megszervezni. Tisztelt Bizottság! Megkérdezem, hogy napirend előtt van-e észrevétel.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Egy kérésem lenne, lehet, hogy nem napirend előtt kellett volna, de szeretnénk gyors jegyzőkönyvet kérni, mert nagyon rövid határidőkkel kell dolgozni.
ELNÖK: Igen, természetesen ez a kérés teljes mértékben indokolt és azt kérem, hogy a mi ülésnap részjegyzőkönyve, és itt elsősorban a 4. napirendi pontra gondolok, a 2007. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat a holnapi napon a képviselők rendelkezésére álljon. Hiszen ez könnyíti meg a plenáris ülésre való felkészülést.
Javaslatot szeretnék tenni a napirendre, amely megegyezik az írásban kiküldöttel. Ki támogatja ezt? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Soron következik a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága. Nagyon rövid, de érinti a bizottság hatáskörét. A mai napirendi pontok főszereplője a pénzügyi kormányzat, úgy látom, hogy Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető asszony szinte minden napirendi pontnál a kormány képviselője. Köszöntöm őt és köszöntöm az egészségügyi tárca munkatársait és az Állami Számvevőszék részéről Csépán Magdolna asszonyt is, aki majd az ÁSZ véleményét fogja tolmácsolni. Megadom a szót főosztályvezető asszonynak.
Szikszainé dr. Bérces Anna kiegészítése
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban az elnök úr felvezetőjében jelzett rövid törvénymódosítás van önök előtt. Igazából itt a kiemelést érdemlő kérdések arról szólnak, hogy az államháztartási törvény és egyéb törvények rendelkezései alapján a nyár folyamán elfogadott egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása kapcsán az államháztartás adó- és járulékbevételei megemelkednek most szeptember hónaptól folyamatosan, ennek megfelelően az Áht. vonatkozó passzusa alapján szükség van ezeknek az előirányzatoknak a megemelésére. Illetve pontosan a bizottság ügykörébe tartozó Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában az egyébként sajnos évek óta elég neuralgikus pontot jelentő gyógyszer, illetve a gyógyító-megelőző ellátás vonatkozásában is a kiadási előirányzatok megemelésre kerülnek. Itt ez az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában egészen konkrétan a bevételi előirányzatok 29,2 milliárd forintos megemelését jelenti. A gyógyszertámogatásnál 96,5 milliárd forinttal kell a kiadási előirányzatot megemelni, a gyógyító-megelőző ellátásnál 53,1 milliárd forint az emelkedés és új szereplőként a gyógyászati segédeszköz is megjelenik, ahol 6 milliárd forinttal kell a kiadási előirányzatot megemelni. Tehát alapvetően ezek jelennek meg az önök előtt lévő törvénymódosítási javaslatban.
Többek között az intézkedések között szerepel az államháztartási tartalék megemelése. Most is kiemelném, hogy egy délelőtti bizottsági ülésen felmerült egy olyan értelmezés, hogy 510 milliárddal emeljük meg, természetesen nem erről van szó, hanem 25 milliárd forinttal történő megemeléséről van szó az államháztartási tartaléknak. Még ide tartozó történet, hogy ugyancsak megemelésre kerül a lakossági gázár-kompenzáció előirányzata és ezzel kapcsolatos javaslatot is tartalmaz a benyújtott törvényjavaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdések következnek.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Egy kicsit naiv kérdést szeretnék feltenni: volt már ilyen a rendszerváltozás után, hogy a következő évi költségvetés tervezetének benyújtásával szinte egy időben módosították a tárgyévi költségvetést? Volt már ilyen gyakorlat 1990 után?
ELNÖK: Van-e más kérdés? (Nincs jelentkező.) Visszaadom a szót.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Ismereteim szerint volt már ilyen.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! A kérdés természetesen nem hozzám érkezett, de azért elég régóta vagyunk már képviselők. Az, hogy a gyógyszerkassza túlfutása rendszeres és az év végén vagy az előző évi zárszámadás kapcsán vagy máshogy módosítani kellett ezeknek a kiadásoknak a nagyságát, pontosan a biztonságos vagy kifizethető ellátások érdekében, az egyáltalán nem példa nélküli.
10.
PÉ 11 (Vojnik Mária)
Úgy emlékszem, hogy nagy vita volt. Az igazi nagy vita akkor volt, amikor a gyógyszer-előirányzatot arról a bizonyos 137 milliárd forintról 152 milliárdra kellett megemelni, a 2000. és a 2001. évi költségvetés készítését megelőzően az előző évi zárszámadásban. Tehát azt gondolom, hogy tartalmilag az egy módszertani kérdés, hogy külön jogszabályban kellett elrendezni, én inkább abban szeretnék ehhez a kérdéshez kapcsolódni, hogy ezeknek a megalapozó törvényeknek és a költségvetéshez nem szigorúan tartozó más törvénymódosításoknak a külön törvényben való meghatározása egy olyan követelményhez való igazodás, amit régóta követelnek a képviselők, az Állami Számvevőszék és egyéb ilyen társhatóságok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az utóbbi mondathoz csak annyit, hogy mondjuk ez most nemcsak a kiegészítésen, hanem a jövő évi pénzügyi tervezési törvényjavaslatokon is végigvonul. Ez egy Alkotmánybíróság által megkövetelt lépés, tehát azt hiszem, hogy ehhez igazodik most a törvényjavaslat ilyen formában történő előterjesztése, mert különben arra volt gyakorlat, én is arra emlékszem, hogy a zárszámadásban volt szokásos a tárgyévi folyamatokhoz igazítani a költségvetést.
Van-e további kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. Észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Ki tartja a javaslatot általános vitára alkalmasnak? Ki szavaz igennel? (Szavazás.) 13 igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) 10 nem.
Kívánunk-e külön előadót állítani? (Nincs jelzés.) Írásban közöljük a véleményt. Köszönöm szépen.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
Soron következik az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely az 1297. számot kapta. Megadom a szót főosztályvezető asszonynak.
Szikszainé dr. Bérces Anna (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Ez a törvénymódosítási csomag 20 törvény módosítására tesz javaslatot. Szeretném elmondani, hogy ezek a törvénymódosítások valójában pontosításokat tartalmaznak, tehát semmi olyat, ami bárki számára bármilyen kötelezettség-növekedést eredményezne. Nincs erről szó, sőt adott vonatkozásban éppenséggel a ma hatályos szabályok bizonyos fokú enyhítését tartalmazza több vonatkozásban.
Én természetesen nem gondolnám, de ha elnök úr igényli, akkor a teljes palettát végigismertetem, de azt gondolnám, hogy a bizottság ügykörébe tartozó jogszabály-módosításokra hívnám fel alapvetően a figyelmet.
Az első számú törvénymódosítás, ami itt szerepel, az a személyi jövedelemadó törvény módosítása. Itt egyrészt bizonyos, a kamatadóval kapcsolatos változtatásoknak a szövetkezeti, tehát a más típusú befektetésekkel ugyanolyan típusú adózásának az összhangját akarja biztosítani a módosítás. Kiemelném, hogy az üdülési csekk felhasználásának a jogköre, tehát hogy mire használható az üdülési csekk adómentesen, ennek a terjedelme változik, méghozzá szélesedik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak üdülésre, pihenésre, kikapcsolódásra, hanem egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre, szabadidősport céljára is igénybe vehető szolgáltatásokra is vonatkozik az üdülési csekk felhasználása adómentesen.
Bekerült a személyi jövedelemadó törvény mentességi szabályai közé az úgynevezett falusi vendéglátás kedvezménye, ez évi 800 ezer forintos adómentes bevételi határt jelent, azon magánszemélyek számára is, akik ilyen tevékenységet folytatnak.
A társasági adó módosítása igazából az elektronikus adóbevallás általánossá tételével kapcsolatban ad különböző kedvezményeket, attól függően, hogy valaki milyen árbevételt ért el vállalkozóként igazából az előző évben. Akinek 4 millió forint alatti az árbevétele, annak jelentősebb, 15 százalékos kedvezményt biztosít, hogy ha könyvelői szolgáltatást vett igénybe. Maguknak a könyvelő cégeknek pedig, akiknek a 25 millió forintot nem éri el a bevételük, azok számára is biztosít kedvezményt a benyújtott törvényjavaslat.
Mindenképpen figyelmet érdemel az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény pontosítása. Ez is részben a társadalombiztosítási szeptember 1-jei változásokkal összefüggő pontosítást tartalmaz, hogy konkrétan az EVA-adózó milyen fizetési kötelezettséget teljesít.
Kiemelném még a társadalombiztosítási szabályozásokkal kapcsolatos változásokat, amelyek abszolút valóban szintén a pontosítások körébe tartoznak. Részben az elektronikus bevallással kapcsolatos változással összefüggésben a minimum-járulékalappal kapcsolatos bejelentési változásokat vezetik át az Art.-módosítással összefüggésben. Az adóigazgatási eljárási rendről szóló törvény esetében pedig azokat a helyzeteket oldják meg és rendezik egyértelműen, amelyek azokkal a jogszabály-változásokkal összefüggőek, amelyek szerint 2007. január 1-jétől részben a biztosítotti bejelentés, részben pedig a munkaügyi hatóságokkal való kapcsolattartás, adatközlés eddigi problematikus ügyeit rendezi. Az elfogadni javasolt módosítás alapján a biztosítotti bejelentésnél már a biztosítási jogviszony létrejöttét megelőző napon, illetve legkésőbb a biztosítási jogviszony megkezdésének időpontjával bejelentést kell tenni, és az adóhatóság pedig haladéktalanul tájékoztatja erről az egészségbiztosítási igazgatási szervet. Ugyanígy az egyéb munkaviszony-létesítéssel összefüggésben ugyancsak a munkaügyi hatóság számára haladéktalanul adatot szolgáltat az állami adóhatóság.
Természetesen szerepelnek még a magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallással kapcsolatos pontosító szabályok, amelyek arról szólnak alapvetően, hogy a következő év január 1-jétől az állami adóhatósághoz kerül a tagdíjbevallás, beszedés feladata. Ezek sem mostani változások, hanem már a nyári egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításai tartalmazták. Itt az ezekkel kapcsolatos pontosításokat tartalmazzák. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát ha jól értem, döntően és jellemzően járulékfizetési szabályok pontosításait tartalmazza ez a törvényjavaslat, technikai jellegűek, de azért vannak érdemi részek, tehát ami az üdülési csekkre vonatkozik. Én talán ide sorolom az őstermelőkre, vállalkozásokra vonatkozó egyes elemeket is. Kinek van kérdése? Vojnik Mária!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan kell értelmezni a társadalombiztosítási ellátásokra és a Tbj.-nek azt a módosítását, mely szerint az a belföldi személy, aki nem biztosított és az egészségügyi szolgáltatásra a meghatározott szabályok szerint sem jogosult, köteles havonta meghatározott mértékű egészségügyi járulékot fizetni a minimálbér alapulvételével. Amennyiben ezt jól értettem, azért kérdezem, hogy ez melyik része... (Szikszainé dr. Bérces Anna: Ez a költségvetést megalapozóban van. Ebben nincsen.) Az én papírjaim szerint ebben van.
ELNÖK: Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban. Jó, akkor erre majd választ kapunk.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Igen, az én papírjaim szerint, de akkor a másiknál fogom ezt a kérdést feltenni természetesen.
ELNÖK: Tehát ez nem ebben a törvényjavaslatban van. Magyarul: maradjunk annyiban, hogy a háztartásbeliekkel kapcsolatos szabályok változtatása, tehát akkor így egyszerűsítem. Más kérdés van-e? Csáky András!
20
la/21. (Csáky)
Az 50. §-ban a 43-as (9) bekezdéssel egészül ki, a magánpénztárak ... (Felolvassa az idevonatkozó javaslatot.)
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Ez a magánnyugdíj-pénztári tagok érdekét szolgálja.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Én is így értelmezem, de ez diszkriminatív szerintem a nem magánpénztári tagokkal szemben, mert ott viszont ez a mechanizmus működik.
A másik kérdésem a 72. § (3) bekezdése. Ez a minimum járulékalappal kapcsolatos, jól értelmezem-e, hogy a minimum járulékalappal szemben ezzel a járuléktöbblettel szemben nem keletkezik jogosultsága az állampolgárnak?
ELNÖK: Más kérdés? (Nincs jelentkező.)
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Az első kérdésre: valóban arról van szó, hogy pontosan a magánnyugdíj-pénztári tagokat szeretnénk megvédeni. Ez egy abszolút speciális befizetés, hiszen arról van szó, hogy ebből valakinek majd a majdani nyugellátásának legalább a 25 százaléka fog keletkezni az egyes pillérek közötti megosztás nyomán. Tehát abszolút indokolt, hogy ezt a befizetést másképp kezeljük. Annak ellenére, hogy járulékként a jövő évtől ez is az APEH-hoz kerül, de abszolút indokolt, hogy ennél ne alkalmazzuk azokat a beszámítási szabályokat. Valakinek van egy hátraléka, beérkezik arra egy befizetés, akkor megosztják tulajdonképpen a különböző hátralékok között, és ha ez történne ezzel a befizetéssel is, akkor a magánnyugdíj-pénztári tag érdeke sérülne. Tehát ezért kerül be valóban ez a pozitív diszkrimináció a magánnyugdíj-pénztári tagdíjnál, hogy ez a befizetés valóban minél előbb oda kerüljön. Ez egy védelme a magánnyugdíj-pénztári tagoknak, hogy a majdani ellátásokra figyelemmel ez a szabály ne kerüljön alkalmazásra.
A másik változás valóban arról szól, hogy az idei szeptember 1-jétől hatályba lépett minimum járulékalap szabállyal egyidejűleg a nagy évben olyan szabály is bekerült a törvénybe, ami arról szólt, hogy az esetben, ha a foglalkoztató, nagyon hangsúlyoznám, hogy arról beszélek, amikor valaki munkaviszonyban áll például, hogy a foglalkoztató annak ellenére, hogy az illetőnek nem fizeti a 125.000, illetve jövőre a 131.000 forintnak megfelelőt, nem annyi jövedelmet ad neki, de ezt, hogy ő kevesebbet fizet, ezt nem jelenti vagy nem jelzi az adóhatóság felé. Itt a szabály arról szólt, hogy ilyenkor ezt az egyéni járulékkülönbözetet - az egy dolog, hogy a foglalkoztatónak a saját, a 29 százalékos terhét, természetesen, ha nem tett bejelentést, meg kellett fizetnie a különbözetet -, is meg kell fizetni. Ha ezt a szabályt tovább alkalmaztuk volna, akkor olyan fiktív ellátási alapok jöttek volna ki, miszerint valaki soha nem kapott 125 ezer forintot, ugyanakkor az ő táppénze adott esetben 125 ezer forint alapján került volna meghatározásra, holott soha nem keresett 125 ezer forintot, hanem csak 70 ezer forintot. Ezért alakul át ez az egyéni járulékkülönbözet külön adóvá, ami természetesen változatlanul ugyanúgy a két-két társadalombiztosítási pénzügyi alapnak a bevétele, hiszen ha majd odaérünk a 2007-es költségvetési javaslathoz, látható, hogy megjelenik mind a két alapnál ez a bevétel. Ezért oda kerül az alapokhoz, de valóban nem válik ellátási alappá, mert az a helyzet, hogy valóban nincs értelme, hogy ez ellátási alappá váljon, hiszen ez soha nem volt valakinek. Ezek a pénzbeli ellátások arról szólnak, hogy valakinek a jövedelempótlását biztosítják és itt nincs szó jövedelemforrásról, lévén, hogy soha nem keresett valaki 125 ezer forintot, hanem adott esetben 70 ezer forintot. Ezért nem példaértékű, hiszen az EKHO törvényben is van ilyen szabály, ezért nevezi most már a törvény ezt különadónak, ez természetesen a következő évtől érvényes szabályváltozás, és ennek megfelelően ezek a bevételek a társadalombiztosítás mindkét alapjánál megjelennek bevételként. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés? Csáky András.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ha valaki nem kér mentességet, mert kérhet, a törvény mentességet ad rá, nem a minimálbér kétszeresén van foglalkoztatva, az én jogértelmezésem alapján, ha a járulékot befizeti, akkor ezzel implicite beismeri azt, hogy nem minimálbéren, hanem magasabb béren foglalkoztatja. Tehát ilyen esetben inkább azt kellene vizsgálni, hogy az egyéb adókat miért nem fizeti be. De hogy ezt így megcsavarják, hogy ezt nem járuléknak hívjuk, hanem különadónak, hát ez elképesztő felfogásra utal. Ennek nagyon sajátságos és nagyon szomorú az üzenete.
ELNÖK: Más észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki ért egyet azzal, hogy ez a javaslat általános vitára bocsátassék a tisztelt Házban? (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Tíz nem. Kíván-e a bizottság előadót? (Nincs jelentkező.) Nem kíván.
Soron következik a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Felhívom a figyelmet arra, hogy ehhez a törvényjavaslathoz a bizottság állíthat előadót. A költségvetés esetén mint ismert, írásban kell a költségvetési bizottságban a többségi és a kisebbségi véleményt közölni. De ennek a törvényjavaslatnak az általános vitájára az elfogadott napirend szerint szombaton délután kerül sor ezen a héten. Tehát a bizottsági előadók ennek tükrében vállalkozzanak erre a feladatra. Átadom a szót a főosztályvezető asszonynak.
Szikszainé dr. Bérces Anna szóbeli kiegészítése
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy a 2007-es költségvetési törvényjavaslat azon túlmenően, hogy egy költségvetési törvényjavaslat megvitatása a parlamentben mindig rendkívül komoly munkát jelent mindenki számára, hiszen, ha csak a kötetek terjedelmét nézem, önmagában nem kevés feladat, tehát ez minden évben igazából így ismétlődik. Ami mindenképpen változást jelent a korábbi évekhez képest, részben formájában is megjelenik, részben pedig nyilván tartalmában is. A formáját tekintve elnök úr is utalt már az előző napirendi pontoknál arra, hogy az Alkotmánybíróság ez év eleji döntése nyomán most már azt a módszert kell alkalmazni, miszerint mind a költségvetési törvényben, mind a zárszámadási törvényjavaslatban csak valóban a címet tükröző szabályozás jelenthet meg. Tehát itt egy tiszta költségvetési javaslat van önök előtt, hiszen csak a költségvetéssel kapcsolatos szabályokat tartalmazza, ugyanúgy a zárszámadási törvényjavaslat is csak a zárszámadással kapcsolatos kérdéseket szabályozza. És ez tulajdonképpen összefügg az előző történettel is, hogy a 2006-os költségvetést nem lehetett a zárszámadási törvényjavaslatban módosítani, hiszen az Alkotmánybíróság eme döntése ezt kizárja, tehát ezért is került sor erre külön módon.
30.
PÉ 31 (Szikszainé)
A 2007-es költségvetés természetesen alapvetően és legfontosabb módon azt a konvergenciaprogramot tükrözi, amit a Magyar Köztársaság kormánya az Európai Unió számára kiküldött szeptember 1-jével.
Természetesen ez igen szigorú 2007-es költségvetési mozgásteret jelent, hiszen azokat a lépéseket, amelyeket ott a magyar kormány felvállalt a konvergenciaprogramban, természetesen azokat meg kell valósítani a 2007. évben.
Arra is felhívnám a figyelmet, hogy annyiban is újdonság a 2007-es költségvetés, már tartalmát tekintve, hogy egy kitekintést is ad a következő évek vonatkozásában. Természetesen nem költségvetési részletezettséggel, hiszen ez a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatról szól. De ennek nyomán is elmondhatjuk, hogy igazából az előttünk álló ciklust két részre lehet igazából osztani: a 2007-2008-as év az, ahol igazából a következő éveket megalapozó intézkedésekről van szó, tehát ez azt jelenti, hogy amennyiben az itt tervezett, 2007-2008-ra tervezett strukturális reformintézkedések valóban meg tudnak valósulni, azt követően 2009-2010-ben már további növekedéseket tudunk biztosítani.
A 2007-es költségvetésnél megjelenik minden fejezetnél, minden központi igazgatási szervnél, illetve a hozzá tartozó igazgatási szerveknél is az államigazgatás egészére jellemző létszámcsökkentés, -mérséklődés. Ez is igazából egy folyamat, ami azt jelenti, hogy egyrészt már 2006. évben megkezdődött a központi közigazgatásnál, majd pedig 2007. évben folytatódik az egyéb igazgatási szerveknél. Tehát ez valójában minden területen végigvonul, és ennek a költségvetési fejezetek előirányzataiban természetesen nyoma van.
Más vonatkozásban is mindenképpen további olyan lépések kerülnek megvalósításra, ami a költségvetés megalapozottságát, betarthatóságát kívánja biztosítani. Ilyen kérdés például az, hogy tartalék címén több, háromféle tartalék is megjelenik a költségvetési törvényjavaslatban. Részben a szokásos módon azt lehet mondani, hogy az államháztartási általános tartalék. Van ugyanakkor központi egyensúlyi tartalék, és fejezeti egyensúlyi tartalék is megjelenik az egyes fejezeteknél. Tehát ezekkel is tulajdonképpen azoknak kívánja ezt biztosítani, hogy a váratlan folyamatok esetén megfelelő tartalékokkal rendelkezzünk.
Természetesen a javaslatokban már megjelennek az önök által, mint főbizottság által abszolút ismert és formálódó, az egészségügyi reformtörvények különböző vonulatai, mind a gyógyító-megelőző ellátásnál, mind pedig a gyógyszertámogatásnál természetesen ezeknek a lépéseknek a hatásaival számolunk. Tehát mind a gyógyszerkassza jövő évi kialakításánál, mind pedig a gyógyító-megelőző ellátásnál számolunk azoknak a törvényeknek a hatásaival, amelyek részben önök előtt vannak, részben pedig ismereteink szerint hamarosan önök elé kerülnek. Az egészségügyi szakellátási vagy kapacitástörvényről beszélek, ami rövid időn belül természetesen ide fog kerülni, és annak is a hatásai nyilván már 2007 év folyamán jelentkezni fognak.
A bizottság ügykörébe természetesen alapvetően részben az egészségügyi tárca előirányzatai tartoznak, részben pedig az Egészségbiztosítási Alap kérdései.
ELNÖK: Egy pillanat, főosztályvezető asszony. Azt szeretném mondani, hogy akkor együttesen, egy előterjesztésben tárgyalunk a költségvetésről és a megalapozó törvényekről...
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem, én nem akarok arról, majd külön. De ha akarják, együtt is lehet.
ELNÖK: A megalapozó törvényekkel kapcsolatosan kezdtük el a tárgyalást, de természetesen főosztályvezető asszonynak lehetősége van egy együttes bevezetőt mondani. Fogjuk ezt így fel, de külön-külön fogjuk megnyitni a vitát, csak jelzem. Parancsoljon!
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Én csak utaltam az egyébként itt nem szereplő, én nem ezekre a törvényekre gondoltam, hanem az egyébként a gyógyszerellátással, az egészségügyi reformmal kapcsolatos törvényekre, amelyeknek a vitája mára igaz a vége felé tart, sőt a gyógyszernél már majdnem a végén vagyunk, itt a gyógyszer-gazdaságossági törvényre gondolok, tehát természetesen ezekkel az intézkedésekkel már a 2007-es költségvetés számol. A megalapozó törvények egy másik történet, majd arról is fogunk beszélni.
Bocsánat, elnéztem. Elnézést kérek akkor, akkor a megalapozóra visszatérek.
ELNÖK: Jó, de természetesen azt gondolom, hogy már elég régóta dolgozunk együtt ahhoz, hogy elfogadjuk azt, hogy ez már részben a következő napirendhez is szól, és emlékezni fogunk rá, akkor nem kérjük, hogy ismételje meg. Köszönöm szépen.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Tehát akkor a megalapozó törvények. Elnézést kérek még egyszer. Egy kicsit túl sok a napirend, amivel foglalkozom én is, ezért elnézést kérek.
Tehát ez a törvénymódosítási csomag 23 törvény módosítását tartalmazza. Ebből a legfontosabb az államháztartási törvény módosítása, ami egy elég jelentős módosítása az államháztartási törvénynek. Ezek a változtatások is mind azokat a célkitűzéseket akarják biztosítani, amelyeket most hibásan elmondtam, de tulajdonképpen erről van szó, hogy mind a struktúra-átalakítást, az igazgatási költségek változtatását, illetve a megalapozottabb költségvetés-betartást kívánják biztosítani. Ezek közül külön kiemelném a magyar államkincstár jogosítványainak szélesedését, ami akár a nettó finanszírozástól kezdve az önkormányzatokat illető támogatások ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat jelenti, ezek mindenképpen fontos kérdések. Itt néhány vonatkozásban a társadalombiztosítást érintő változtatások is megjelennek. Igazából itt két dolgot emelnék ki.
Az egyik kérdéskör, ami részben tartalmazza azt, hogy mind a két alap vonatkozásában a hiányrendezés kérdéskörét, tehát mind a nyugdíj-, mind pedig az egészségbiztosítási alap vonatkozásában, a másik pedig egy technikai típusú változás, ami a címrendekkel kapcsolatos pontosításokat tartalmazza.
Akkor nem mondanám el teljes mélységében az összes törvénymódosítást, hanem ami a bizottság ügykörébe tartozik. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintő törvénymódosításnál részben az a feladatváltozás jelenik meg, ami arról szól, hogy a 2007-es költségvetés azzal számol, hogy a rokkantsági nyugdíjaknál a harmadik csoportos korhatár alatti rokkantsági ellátások finanszírozása átkerül a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz teljes egészében. Az ezzel kapcsolatos változtatásokat kell átvezetni. Megjelennek a bevételi jogcímeknél azok a változtatások, ami egyébként a társadalombiztosításijárulék-törvénnyel kapcsolatos változás, ez a korkedvezmény-biztosítási járulék, mint bevételi jogcím megjelenését jelenti a társadalombiztosításnál, illetve az előbbiekben emlegetett külön adó, mint bevétel is megjelenik természetesen mind a két alapnál.
A következő módosítás a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszere. Ez igazából annak a lehetőségét tartalmazza, hogy céltámogatások a következőkben is tudnak indulni.
A bányászatról szóló törvény módosítása pedig azzal a feladatváltással kapcsolatos, ami szerint eddig az energiagazdálkodási célelőirányzat a GKM fejezetnél volt, ez most a lakossági gázárkompenzációval kapcsolatosan a szociális és munkaügyi tárcához kerül, és az ezzel kapcsolatos feladat- és hatásköröket kell módosítani.
A közoktatásról szóló törvény módosítása is egyéb szakmai szabályok változásával összefüggő változásokat tartalmaz, illetve itt a bizottság ügykörébe tartozó kérdésekkel összefüggésben kikerül az a történet, hogy a fogyatékos gyermekek, tanulók felzárkóztatásáért országos közalapítvány az Egészségbiztosítási Alapból kap támogatást. De szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a közalapítvány támogatása megszűnik, hanem egy ilyen jogcímen innen az alapból nincs ilyen támogatás, ez a fejezetnél megtalálható, tehát nem történik ezzel kár, csak az a történet kerül ki, hogy az Egészségbiztosítási Alap támogat ebből bármit.
A társadalombiztosításijárulék-törvény módosításában van az a szabályváltozás, amit Vojnik képviselő asszony jelzett.
40
la/41. (Szikszainé)
Valóban az ott szereplő változtatási javaslatok közül az egyik arról szól, hogy az egészségügyi reformnak és az egészségügy biztosítási jellegének az erősítése érdekében a jövő év április 1-jei hatálybalépéssel javaslatot tartalmaz a törvény arra vonatkozóan, hogy a nagykorú eltartottak, akik egyébként nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, de nemcsak a klasszikussal, hanem egyébbel sem, ami azt jelenti, hogy valaki nem nyugdíjas vagy nem részesül rendszeres szociális segélyben vagy nem fogva tartott vagy nem szociális intézményben elhelyezett vagy nem kiskorúként tanuló vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanulmányokat folytató, az ő esetükben írná elő a törvényjavaslat azt, hogy április 1-jétől 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. De azzal a szabályozási javaslattal, miszerint ezt az illető jóváhagyása esetén más személy vagy szerv átvállalhatja. Ez egy 5800 forint körüli havi fizetési kötelezettséget jelent, hiszen a minimálbér 9 százaléka alapján kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
A másik szabályváltozás a nyugdíjtörvény módosításával kapcsolatos változtatás, ami arról szól, hogy a jövő évtől a nyugdíjas foglalkoztatott is fizet nyugdíjjárulékot. És természetesen nemcsak a nyugdíjas foglalkoztatóknál történik változás, hanem a nyugdíjas vállalkozó esetében is, hiszen ő is nyugdíjas, tehát ebből adódóan nyilván nem lehet megtenni, hogy csak a nyugdíjas foglalkoztató fizet ilyen járulékot. A szabályváltozás alapján az úgynevezett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók, akik a nyugdíjasokat jelentik, illetve a társas vállalkozások nyugdíjas tagjai után is kell fizetni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, és ennek nyomán természetesen a nyugellátásnál megjelenik ennek a pandantja. Tehát a most már vége felé tartó nyugdíjtörvény-módosítás keretében ilyen plusz nyugdíj-szolgáltatás kerül majd biztosításra a nyugdíjjárulék-fizetés alapján. A törvényjavaslat szerint ez a szabály március 1-jével lépne hatályba, ugyanakkor, miután itt egy ellátás-jogosultságról is szó van, ezért lehetőség van arra, hogy ha valaki akarja, önkéntesen már január 1-jén felvállalhatja ezt a járulékfizetést, hiszen ennek ellátási oldala is megjelenik. Tehát ez ezt tartalmazza.
A harmadik változtatás pedig a korkedvezmény-biztosítási járulékról szól, ami ugyancsak az elnök úr által említett, hamarosan ide kerülő korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos szabályváltozásokat tükrözte. Ez arról szól, hogy fokozatosan bevezetésre kerülne a korkedvezmény-biztosítási járulék, ami a foglalkoztatók fizetési kötelezettségét jelentené fokozatosan. 2007-ben még a költségvetés finanszírozza teljes egészében ezt a korkedvezmény-biztosítási járulékot, majd 2008-tól fokozatosan gyakorlatilag 25-25 százalékos növekedéssel és egyre kevesebbet vállalva a költségvetés, kerül majd teljes egészében bevezetésre a korkedvezmény-biztosítási járulék.
Ezen túlmenően figyelmet érdemel a táppénz-jogosultsági szabályok tervezett szigorítása. Ez arról szól, hogy a javaslat szerint az úgynevezett passzív táppénz-jogosultság, ami azt jelenti, hogy ha megszűnik a biztosítási jogviszony, azt követően valaki mennyi ideig jogosult még passzív táppénz igénybevételére. A mai szabályok szerint 90 napig jogosult valaki a passzív táppénz igénybevételére. A javaslat szerint ez a szabály jövő év április 1-jétől 45 napra csökken, tehát a 90 nap helyett 45 napos szabályt jelent. Jelzem, ezzel a megtakarítással, ami a táppénzkiadás vonatkozásában ebből jelentkezik, az Egészségbiztosítási Alap költségvetése már számol. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egyszer, az 1296-os számú törvényjavaslatról beszélünk, a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokról. Kinek van kérdése? (Nincs jelentkező.) Amíg gondolkodnak, egy dolgot szeretnék kérdezni: a korkedvezmény-biztosítási járulékkonstrukció járt-e az érdekegyeztetés rendszerében? És ha igen, akkor az Országos Érdekegyeztető Tanács ezt elfogadta-e? Azt tudjuk, hogy a korkedvezménnyel kapcsolatos egyéb más változásokat tudomásul vette, de az ezzel kapcsolatos álláspontja érdekelne. Tessék, további kérdés!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Azt kérdezném, hogy a nagykorú eltartottak hány személyt takarnak. Mekkora bevétellel számolnak a költségvetés kapcsán.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Azt dicséretesnek tartom, hogy a nyugdíj melletti munka járulékfizetéssel történő terhelésével kapcsolatban az előterjesztő gondolt arra, hogy ha itt többletjárulékbefizetés történik, akkor többletjáradék is kell, hogy keletkezzen. De az a 0,4 százalék, amivel megemelésre kerül a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló összeg, az nagyon kevésnek tűnik. Azt gondolom, hogy a két dolog nincsen arányban. A kérdésem arra vonatkozik, hogy - nyilván végeztek számításokat - ha ennyivel emeli meg a járulékfizetés alapjául szolgáló, de már a nyugdíjszámítás alapjául számító összeget, az hány százalékos járadékemelkedést jelent. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más kérdés? (Nincs jelentkező.) Akkor tessék parancsolni.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Az OÉT-tel kapcsolatban: hogy a konkrétumokkal kapcsolatban az ütemezés mennyire volt megbeszélve, erről nem tudok nyilatkozni, lévén, hogy nem voltam jelen. De hogy önmagában arról a konstrukcióról, hogy milyen elképzelés van, hogy milyen foglalkoztatói korkedvezmény-biztosítási járulék lesz, az ismereteim szerint egyeztetve volt. És nem volt arról szó, hogy ez nem kivitelezhető. Ennyit tudok a történetről.
A másik kérdéskörben egy másik törvényjavaslatról van szó. De mindig azzal kell számolni, ha amikor ezt kalkuláljuk, nem egy évig kap valaki emelt ellátást, hanem remény szerint adott esetben 15-20 évig. És ha ezt kalkuláljuk, akkor a mi számításaink szerint ez, ami a 8,5 százalék és a 0,4 százalékos történet között van, ez egy 12-15 éves átlaggal számolna nullszaldós.
Csáky képviselő úr kérdésére: ez a nemzeti kockázatközösség számításokat érinti, ami szintén a költségvetéssel összefüggő kérdéskör. Itt a számítások szerint 200 ezer körüli fővel számolunk, hogy ilyen jogcímen bevétel jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy természetesen azzal is számolunk, hogy nem mindenki tudja befizetni ezt és ezzel összefüggésben megemelésre került a nemzeti kockázat közösség keretében annak a körnek a létszáma, aki a ma is hatályos szociális törvény szabályai szerint az önkormányzattól kapott igazolás alapján jogosult az egészségügyi szolgáltatásra. Ez a szociális törvény 54. szakaszában található rendelkezés.
50.
PÉ 51 (Szikszainé)
Jelenleg igen kevesen élnek ezzel a dologgal, hiszen nincs jelentősége a jelen szabályozó környezetben annak, hogy valaki ezzel igazából éljen. Tehát ezt a létszámot, akik után egyébként a költségvetés a nemzeti kockázatközösség keretében fizeti változatlanul a 9 százalékos egészségbiztosítási járulékot, azt a létszámot jelentősen megemeltük az ideihez képest. Tehát ez a majdnem 289 milliárdos nemzeti kockázatközösség előirányzatnál ez a változás már figyelembevételre került, hogy megemelkedett ezzel egyidejűleg a szociális alapon, tehát a szociális törvény 54. §-a alapján jogosultak helyett kifizetett költségvetési kötelezettség. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor megnyitom a vitát. Ki kíván ehhez a törvényjavaslathoz hozzászólni? Vojnik Mária, majd Csáky András!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! A kérdések és a kérdésekre adott válaszok alapján jól látható, hogy bár a 2007. évi költségvetés megalapozásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról tárgyalunk, de ezek abszolút mértékben összefüggenek képviselő asszony által a nyugdíjtörvényhez feltett kérdéssel, képviselő úr által a társadalombiztosítási törvényhez, az egészségbiztosítási törvényhez, ezért ha úgy tetszik, akkor az egyes egészségügyi tárgyú törvényekhez benyújtott módosításokkal.
Ezért a hozzászólásomat is természetesen csak ebben a kontextusban kívánom megtenni.
Nem lehet kérdés, hogy nagyon fontos, hogy megvizsgáljuk, hogy a társadalombiztosítás működését vagy azok körében nyújtott szolgáltatásokat megalapozó törvényeknek azt kell szolgálni, hogy a tb-törvény szerint mindenki méltányosan vegyen részt a közteherviselésben. Ezért az, hogy ki fizet, miből fizet és mennyit fizet, ez legyen bár pénzügyi tárgyú törvény vagy más törvény, ez szigorúan ide tartozik is egyfelől, másfelől pedig nagyon is összefügg. Az előző napirend kapcsán egy másik törvényhez, vagyis ehhez a mostanihoz akartam kérdést feltenni, most megfogalmazom a véleményemet.
Nem lehet kérdés, hogy ha fenn akarjuk tartani a szolidaritás elvét ebben a társadalombiztosításban, akkor meg kell gondolnunk, hogy az eredeti bismarck-i társadalombiztosítás elveiből mit tartunk meg, megtartunk-e egyáltalán bármit vagy mit vetünk el. Ezért azt tudom mondani, hogy abban az eredeti biztosításban a biztosítottal azonos jogosítványokat élvezett eredetileg a vele egy háztartásban élő háztartásbeli. Ha azt mondjuk, hogy most úgy változtatjuk meg ezeket a törvényeket, hogy világossá váljon, hogy mindenkinek részt kell venni a közteherviselésben, akkor elfogadom és nagyon helyesnek tartom, hogy vizsgáljuk meg, hogy mindenki a maga lehetőségei szerint és a törvény által kiszabott mértékben vesz-e részt a kockázatközösségben ebből a felelősségviselésből. Megvizsgáltuk már a nyáron, és a mostani kora őszi szabályozás során megmondtuk, hogy hogyan, milyen szabályok szerint rovunk ki járulékfizetési kötelezettséget az aktív munkavállalókra, a munkáltatójukra és a járulékfizetőkre. Megmondtuk, hogy az ezekhez nem tartozó különféle foglalkoztatási körökben kiket, milyen kötelezettség terhel. Más törvényekben megmondtuk, hogy a biztosítotti jogosultságokkal bíró, de a teherviselő képességüket tekintve legsérülékenyebb biztosítottak érdekében az állam, a költségvetés mikor és hogyan áll helyt.
Ezért tehát, bár én helyesebbnek gondolnám, hogy megtartsuk az eredeti biztosítási logikát, vagyis hogy a biztosított és a vele egy háztartásban élő eltartott, házastárs ugyanaz alá a tekintet alá essék, mégis ha van egy ilyen biztosítási fedezeti kötelezettség vagy döntés, akkor pedig csak azt tudom elképzelni, hogy akkor meg kell vizsgálni, hogy milyen a teherviselő képessége annak a háztartásnak. Nem lett volna baj, ha az expozéban ki lehetett volna térni arra, hogy a különféle járulékszabályok meghozásakor milyen járulékfizetési kötelezettség arányokat szabtunk meg, mert van már 8,5 százalék, 9 százalék, megosztott természetbeni egészségügyi ellátás és pénzbeni ellátásokra szóló jogosultság, lassan már az sem tud rajta kiigazodni, akinek ez egyébként a dolga.
Ezért a véleményembe belefogalmazom, hogy elvárható, hogy az egészségügyi bizottság és talán valamennyi képviselő egy áttekintő táblázatot kapjon segédanyagként arra, hogy ezek a kirótt fizetési kötelezettségek milyen csoportokat milyen mértékben érintenek. Akkor valószínűleg megvizsgálható, hogy azok, akik ebben a körben, a most érintett körben a járulékfizetésre nem képesek, mert ez egyáltalán nem kicsi összeg, mert az egyik csoport számára még elviselhető ez az 5 ezer forint körüli teher, más háztartásokban pedig már elviselhetetlen.
Tehát úgy gondolom, hogy egyet lehet érteni, hogy a költségvetést meg kell alapozni, mindenkinek részt kell venni a közteherviselésben, azonban nagyon kell vigyázni, hogy az intézkedéseink ne eredményezhessék még véletlenül se, hogy valaki az egyébként életfontosságú - tehát nem életmentésről beszélek, hanem a számára életfontosságú - szolgáltatásokból valamilyen fajta szabálymódosulás miatt kimaradjon. Tudni szeretném, hogy mikor és hogyan lesz a türelmi idő, milyen lesz a felszólítás. Nagyon fontos, hogy nehogy az úgynevezett klasszikus járulékelkerülő potyautasokkal azonosítsuk őket, hiszen az ő esetükben erről szó nem lehet, mert a korábbiakban ők nem voltak fizetésre kötelezve. Ezeket ne vonjuk egy megítélés alá. Ezért úgy gondolom, hogy még lesz egy kis dolog ezzel, hogy nehogy megsértsünk olyan elemi érdekeket, amelyeket egyébként a jogalkotó vagy az előterjesztő biztosan nem is akart sérteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Magam is ehhez csatlakozva, ehhez a felvetéshez, amit személy szerint is ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán elmondtam volna, de most már nem fogom elmondani, mert Vojnik Mária ismertette azt, kérem egyrészt, hogy arról kapjunk egyfajta tájékoztatást, hogy gyakorlatilag ennek a háztartásbelinek nevezett kör járulékfizetésétől mi az, amit az államháztartás elvár, mi az a kalkuláció, milyen hatástanulmányok alapján gondolják azt, hogy milyen réteg, valójában egy reális tervezés alapján fizethet, figyelembe véve azokat a határokat is, amelyeket képviselőtársam az előbb nagyon határozottan elmondott. Másrészt pedig az nem ártana, ha valóban egy olyan áttekintést kapnánk, hogy a járulékfizetési és hozzáteszem: egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségek most milyen csoportot hogyan terhelnek mondjuk 2007. január 1-je után, mert a sok változás kapcsán ezt néha nagyon nehéz megítélni, és ha mondjuk egy külföldi delegációnak gyorsan el kell mondani, hogy más példát ne említsek, akkor néha elég gondban vagyunk. De nem ártana, ha egy ilyen tábla rendelkezésre állna.
Csáky András következik, majd Béki Gabriella.
60
la/61. Csáky)
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Azt a részét a hozzászólásoknak örömmel hallom, hogy mondjuk más előtt sem teljesen világos az egész konstrukció, illetve egyre bonyolultabbnak tűnik, ugyanis a főosztályvezető asszonynak a kérdésemre adott válasza önmagának mondott ellent, hiszen azzal kezdte, hogy ez a hozzátartozói réteg tisztán azt a részt érinti, akik egyéb jogviszonyban nem állnak és ez nem lehet része a nemzeti kockázatközösségnek, hisz' a hozzátartozói jogosultság azért hozzátartozói jogosultság, mert valakihez tartozik, és annak a jogán kapja ezt az ellátást. És itt azért jegyezzük meg, hogy amikor annak idején ez a konstrukció kitalálásra került, a járadékok megállapítása is úgy történt, hogy az akkori törvényhozó kalkulált ezzel, hogy nemcsak adott esetben a személy, hanem annak a hozzátartozója is ennek az alapján fog bizonyos szolgáltatásokhoz jutni.
Azzal se áltassuk magunkat, hogy ezzel a törvénnyel világossá fog válni az, hogy mindenkinek részt kell vállalnia a közös teherben, a járulékfizetésben. Ez azokat a potyautasokat továbbra sem érinti, amikről itt beszélünk, ez a látótérben lévő, megfogható állampolgároknak, akiknek még van egy kis jövedelmük, a további megsarcolása. Valaki leült és azt mondta, hogy kérem, ekkora lyuk van ezen a költségvetésen, ezt valamilyen módon be kell tömni és különböző ötletekkel itt bizony kemény jövedelemelvonásokat alapoz meg maga ez a törvényjavaslat. Úgyhogy ne próbáljuk ezt úgy eladni, hogy akár az egészségügy-, akár a nyugdíjreform kapcsán valamilyen nagy reformtervnek a megalapozása történik ezek kapcsán. Nem, kizárólag pénzbeszedésről van szó ebben a törvényben. Köszönöm szépen.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Ott folytatom, ahol az előttem szólók abbahagyták, mindenben egyetértve azzal, amit Vojnik Mária elmondott. Valójában a mai napi mérgemet szeretném a jelenlévőkkel megosztani, mert sajnálatos módon ma reggel éppen láttam a televízióban Draskovics Tibort, aki beszélt erről az átalakításról. A riporter segítségével az egész történet úgy volt beállítva, hogy érthetetlen, hogy itt van egy réteg, aki nem fizet, régtől nem fizet és senkinek nem szúrt szemet, nosza, akkor most mi majd megoldjuk, hogy bestoppoljuk a történetet. Szóval, azt gondolom, hogy ez a lépés alapjaiban rajzolja újra azt a szolidaritási konszenzust, ami a társadalombiztosításban nem mostantól, hanem régtől, több, mint száz éve benne van. Hogy a biztosított a hozzátartozói számára is megfizeti a járulékfizetés formájában azokat a szolgáltatásokat, ami a megállapodás tárgya. Most úgy csinálni, mintha itt érthetetlen lenne, hogy senki nem vette észre, hogy itt van egy potyautasréteg és nosza, őket is terheljük meg, hát szóval, enyhén szólva bosszantó. Azt gondolom, hogy ez a társadalmi konszenzusnak az újratárgyalását igénylő kérdés. Érzékelem, hogy elementáris erővel halad ebbe az irányba a dolog, valószínűnek tartom, hogy nyilvánvalóan meg is fog történni, de bennem is iszonyúan él az az aggodalom, amit Vojnik Mária megfogalmazott, hogy tudniillik éppen a legszegényebb rétegeket, illetve a kis jövedelmű rétegeket ez hogyan fogja hátrányosan érinteni. De lehet, hogy csak azért, mert nagyon be vagyok gurulva. Hogyan fogja ez hátrányosan sújtani. Mert ráadásul a mai szociálpolitikai rendszerünkben egyébként a liberálisok által hangoztatott és végig támogatott megközelítés mentén, hogy a legrászorultabbak kapjanak segítséget az államtól, ez nyilván ezen a szinten meg fog történni, erről beszélt a tárca képviselője is, de hogy egy hajszálnyira fölötte, abban a kis jövedelmű rétegben, amiből Magyarországon nagyon sok van, ami tovább nem terhelhető, ahol ez a jelentkező havi 5 ezer forintos plusz teher lehet, hogy azzal a következménnyel jár, hogy éppen lecsúszik a tényleg támogatandó kategóriába, ami nem lehet célja ennek a dolognak, szóval én magam is tele vagyok aggodalommal.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Én nagyon nagyra értékelem azt a törekvést, hogy a társadalombiztosítás lehetőleg önjáró legyen, de azért figyelnünk kell arra, hogy mindenhol a világon, ahol társadalombiztosítás létezik, mindenhol állami támogatásra szorul, sehol nem önjáró a társadalombiztosítás. Tehát számolnunk kell ezzel a továbbiakban is. Amiatt aggódom, hogy annyira kaotikus most már ez az egész helyzet, hogy a jogkövető egyszerű állampolgár, aki nem járatos a jogban, meg főleg nem a törvényhozásban, az meglehetősen nagy zavarban lesz akkor, amikor ezekkel az intézkedésekkel a sajátos élethelyzetében szembesül. Tehát nagyon fontos lenne, hogy valamiféle átlátható, transzparens, követhető, világos, logikai rendet meg kéne jelentetni, kommunikálni kellene, mert az emberek nem fogják érteni, hogy mi történik itt. Meg kell mondjam, hogy előttem is meglehetősen kaotikus, nehezen követhető a járulékoknak, adóknak, különleges adóknak a kialakuló rendszere. Egyébként pedig a bismarcki elv fenntartható, hiszen amit Vojnik Mária képviselő asszony elmondott, az a bismarcki elv maga. Tehát Bismarck azt mondta, hogy a szolidaritás jövedelemarányos járulékfizetésen alapul és a szolidaritásnak két síkját határozta meg, egy horizontális síkját a szegény-gazdag között és egy vertikális síkját, ami pedig a járulékot fizetni képes, tehát jövedelemmel rendelkező fiatal és az idős hozzátartozói, már nyugállományban lévő inaktív hozzátartozói közötti szolidaritást jelenti. Tehát én azt gondolom, hogy a bismarcki elv megőrizhető, csak ebben az egész rendszerben valami világosan, a jogkövető állampolgár számára is elfogadható egyszerű vonalat kellene vinni, mert ez így túl kaotikus. Így nem lesz könnyen végrehajtható és nem fogja nagy öröm övezni ezt az egész változtatástömeget. Tehát én kérem szépen a Pénzügyminisztériumot, a kormányt arra, hogy valamiféle egységbe próbálja foglalni ezt a millió változást, mert most már mi sem nagyon értjük, hogy miféle terhek és közteherviselésnek nevezett járulékadó-változások történnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Természetesen semmi akadálya nincs annak, amit Vojnik képviselő asszony kért. Egy ilyen tájékoztatásnak semmi akadálya nincsen, természetesen annak sincs, hogy a nemzeti kockázatközösségnél számításba vett részleteit megismerjék. Megvannak ezek a számítások, semmi akadálya nincs, hogy ezt biztosítsuk a bizottság számára. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, hogy ki tartja a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) Tizenhárom igen, tíz nem. Arra hívom fel a figyelmet, hogy erre szombaton a költségvetés általános vitájának lezárását követően kerül sor. Ki vállalja? Schvarcz Tibor vállalja a többségit. Kisebbségi? Mikola István alelnök úr. Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot lezártuk.
Most jön a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat, amelyet az Állami Számvevőszék véleményével együttesen fogunk megvitatni. (Zaj, közbeszólások.) Képviselőtársaim! Egy kis figyelmet kérek! Tessék, ügyrendben Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Egy kis szünetet kellene elrendelni.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Elnézést kérek, el kellene mennem, a mezőgazdasági bizottságnak van valami problémája, amit csak én tudok állítólag megoldani. Muszáj átmennem ide a szomszédba öt percre. Nem tudok mit tenni, elnök úr.
ELNÖK: Értem. És főosztályvezető-helyettes asszony?
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Ő az egészségbiztosításra van felkészülve. (Dr. Vojnik Mária: Nem múlhat öt percen, elnök úr!)
ELNÖK: Jó, akkor 15 óra 30 percig szünetet rendelek el.
80
la/81.
(A bizottság rövid szünetet tart.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Figyelmet kérek. Soron következik a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat. Azzal, hogy a Pénzügyminisztérium szóbeli kiegészítőjét erről részben az előző napirendi pont kapcsán hallottuk. Azt az eljárást követnénk, hogy most először meghallgatnánk Ágoston Gabriella főosztályvezető-helyettes asszony további kiegészítéseit, aztán szót adnék az Egészségügyi Minisztérium képviselőjének, hogy a tárca költségvetésével kapcsolatban mondjon néhány szót és utána meghallgatnánk az Állami Számvevőszék véleményét, mert Szikszainé Bérces Anna nem ért vissza. De így a képviselők megfelelő képet kaphatnak a helyzetről és utána haladnánk a szokásos rendben. Itt van Székely Tamás főigazgató-helyettes úr az OEP részéről, tehát rendelkezünk a kormány megfelelő képviseletével. Ágoston Gabrielláé a szó.
Ágoston Gabriella (Pénzügyminisztérium) előterjesztése
ÁGOSTON GABRIELLA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Dr. Bérces Anna főosztályvezető asszony részben érintette a költségvetést megalapozó törvények keretében a 2007. évi költségvetés megalapozását, illetve azt, hogy ez először egy tiszta költségvetés, ami önök előtt van. Az Állami Számvevőszék, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium hathatóság közreműködése alapján van ez így. Így alapvetően az előző törvényeknek, meg ennek a két törvényjavaslatnak az együttes összhatása az, amit folyamatosan a tárgyalás során figyelniük kell.
A költségvetési törvényjavaslatnak a makrogazdasági feltételeiről annyit szeretnék mondani, hogy az első kötet tartalmazza a makrogazdasági feltételeket 2006-2009, illetve 2009 és 2011 vonatkozásában. Az egyensúlyi problémák gyors és tartós rendezése, ahogy érinti a következő időszakot, ezért került megbontásra az első kötetben. Az első periódusban a tartós egyensúly megteremtése a cél, az államháztartási hiány nagy arányú csökkentése a kiigazító lépésekkel és a reformok megindításával, amelyeket már említett a főosztályvezető asszony is, és amit önök folyamatosan, a törvények tárgyalása során érzékelnek, hogy milyen mértékű változások jönnek a strukturális reformokkal. Az államadósság hiánya növekedésének a megállítása a cél, majd a csökkentése, a külső egyensúly megteremtése, a fizetési mérleg hiányának a csökkentése. 2007 és 2008-ban a gazdasági növekedés mérséklődésével számol ez a benyújtott költségvetési törvényjavaslat a 2007-2010-es vonatkozásban.
2009-2011 vonatkozásában az addigi eredmények alapján a megalapozott egyensúly bázisán a gazdaság és az életkörülmények tartós növekedésének a megindulása az, amit a számok tartalmaznak. A tartós kiadás csökkenésének megalapozása az egészségügyre, a nyugdíjrendszerre, a közoktatásra, a felsőoktatásra, az ártámogatásokra vonatkozó hatásait képezik le ennek a periódusnak a költségvetési számai.
90.
PÉ 91 (Ágoston)
Ezen kívül Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatait tartalmazza. Ha az alrendszereinknek a pénzügyi kereteit nézzük, akkor hosszú-hosszú együttműködésünk alatt a költségvetés ellenőrzése során az Állami Számvevőszék először fogalmazta meg, hogy a bevételi oldalról a költségvetések - úgy az Egészségbiztosítási, mint a Nyugdíjbiztosítási Alap vonatkozásában - megalapozottak. Ezt az ellenőrzés periódusában úgy a központi költségvetési támogatások vonatkozásában, mint a járuléktervezés vonatkozásában egyértelműen megfogalmazta az Állami Számvevőszék.
Az Egészségbiztosítási Alapnál a 2006. szeptember 1-jétől életbe lépett járulékszabályok változásainak a továbbvezetésén túl azokat a változásokat, amelyeket a megelőzőekben már önök előtt vázolt az előttem a megalapozó törvényt bemutató kolléganőm, a munkáltatói egészségbiztosítási járulékmérték változását, az egyéb egészségbiztosítási járulék 1 százalékos emelését, a biztosított eltartott hozzátartozók járulékfizetését is tartalmazzák ezek a számok.
2007-től az alap vonatkozásában egy jelentős változás, hogy a harmadik csoportos rokkantsági nyugdíjak fedezete és a nyugdíjak kifizetése átkerül a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz, pénzeszköz-átadásként kerül sor, a kiadási oldalon láthatják önök ezt a mozgást a finanszírozás-változással együtt.
Az alap költségvetése még a következő konvergenciaprogramban foglaltak figyelembevételét tartalmazza, amire felhívnám a figyelmüket: az egészségügy társadalombiztosítási jellegének megerősítése. Nem azért mondom, hogy az előbbi vitát felelevenítsem, de ezzel számol a költségvetés, és ezt tartalmazza.
A biztosítási elv alapján járó szolgáltatás igénybevételének a feltétele a biztosítotti jogviszony vagy más erre jogosító és nyilvántartott állapot megléte, ez az egyes egészségügyi tárgyú törvényekből levezethető, az esedékes járulék megfizetése, amit a járuléktörvény kellett hogy leképezzen.
Akinek nincs biztosítása, az ennek hiányában csak az alapszintű szolgáltatást vehetné igénybe, a mentést, a sürgősségi, anya- és csecsemővédelmi és a járványügyi ellátásokat. A számításokhoz ezeket vettük figyelembe.
Az orvos-beteg találkozóhoz kapcsolódóan az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban és a diagnosztikai vizsgálatok során az aktív fekvőbeteg-szakellátás esetében is az igénybevevő által fizetendő díj bevezetését is tartalmazza a költségvetés, ami az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó elszámolási nyilatkozatadási kötelezettséggel is együtt jár.
A díjfizetés, ami a vizitdíj és a kórházi napidíj címen történik, a szolgáltatóknak az Egészségbiztosítási Alapból történő támogatását szolgálja. Az ellátás magasabb szintjének igénybevételéhez jellemzően az alsóbb szinten kiadott beutaló szükségességével is számol a költségvetés. 2007. január 1-jétől a tervek szerint maximalizált, részleges térítési díj mellett lehet igénybe venni a szakellátást a beutaló szerinti kórházban, orvosválasztás esetén a nem beutaló szerinti vagy a beutaló nélkül igénybe vett szakellátás esetében.
Ezen kívül azt is tükrözik a költségvetés számai, hogy a kihasználatlan vagy ésszerűtlenül működtetett túlzott aktív fekvőbeteg-kapacitások megszűnnek, fokozatosan átalakulnak krónikus ápolási, illetve szociális ellátó kapacitássá.
Már 2006 negyedik negyedévében lehetőség volt a túlzott aktív fekvőbeteg-kapacitás csökkentésére, egy pályázati lehetőség kiírására került sor, amelyet igen nagy érdeklődés kísért. Erről a kollégáim tudnának többet mondani, hogy a beérkezett pályázatok elbírálása milyen fokon van. A pályázati lehetőséget a 2007-es költségvetés is tartalmazza, a költségvetésben e tekintetben források állnak rendelkezésre.
A közeljövőben elfogadásra kerül a gyógyszer-gazdaságossági törvény, amely tükröződik a gyógyszertámogatás kiadási előirányzata számában. A pénzbeli ellátások közül a táppénzkiadásoknál számoltunk a passzív táppénzes időszaknak a 45 napra maximalizálásával, ami a felén túli sérelmet nem okozó jogszabály, a 90 napról 45 napra csökken, ennek a meghosszabbítási lehetőségét is figyelembe vették a költségvetés táppénzkiadási előirányzata számainál.
Az alap költségvetésének a működési kiadási ugyanazokkal a peremfeltételekkel számolnak, mint a fejezetekhez tartozó költségvetési szervek, a 2006-os létszámcsökkentés, a 2007-es létszámcsökkentés. Az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában kiemelten 2 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés a reformhoz kapcsolódó informatikai fejlesztésekhez kapcsolódóan, ami létszámfejlesztési lehetőséget is tartalmaz.
Az alap költségvetése összességében 32,2 milliárd forint hiánnyal számol 2007-re vonatkozóan. A 2006-os költségvetésben megjelenő kiadási számok alapvetően pontosak voltak számunkra azért is, hogy a 2007-es költségvetésnél a megalapozáshoz a számok rendelkezésre álljanak, amit az Állami Számvevőszék ugyancsak "üdvözöl" ennél a költségvetésnek az előkészítésénél.
Az alapra vonatkozóan nem gondolok többet hozzátenni, a minisztérium költségvetése vonatkozásában, ha megengedik, akkor avatottabb kollégám, Horváth László főosztályvezető úr szólna egy pár szót a változásokról.
ELNÖK: Köszönöm szépen. De hogy összefüggéseit mindenki érzékelje, azért megkérdezem, hogy az OEP főigazgató-helyettese, hiszen most az E-alapról volt szó, kíván-e valamit hozzátenni ahhoz, ami elhangzott?
Dr. Székely Tamás (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) kiegészítése
DR. SZÉKELY TAMÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Csak annyit, hogy a 2006. évi várható teljesítéshez képest a 2007. évi előirányzatban a nagy differencia a nyugellátásokból adódik. Egyebekben nominálértékben az egyes kiemelt előirányzatok közül a gyógyító-megelőző ellátás összességében 5 milliárd forinttal emelkedik, a gyógyszertámogatás előirányzata az ez évi várható kiadásnál mintegy 36 milliárd forinttal lesz kevesebb, illetve a gyógyászati segédeszköz kiadások az ez évi ténykiadásokhoz képest várhatóan 13 milliárddal lesznek kevesebbek. Így összességében a természetbeni ellátásokra a 2006. évi várható 1174,9 milliárdhoz képest 1133,1 milliárd kiadással kalkulálunk. Tehát ezeket a főösszegeket gondoltam még kiegészítésként elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy ez segíti a tisztánlátást. Horváth László főosztályvezető úré a szó, Egészségügyi Minisztérium.
Horváth László (Egészségügyi Minisztérium) kiegészítése
HORVÁTH LÁSZLÓ (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mint ahogy Szikszainé főosztályvezető asszony a bevezetőjében említette, a jövő évi költségvetés a konvergencia-követelmények jegyében, a takarékossági intézkedések által meghatározottan készült. Ez igaz a tárca, a fejezet költségvetésére is. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezekkel a takarékossági intézkedésekkel tarkított és feladat-felülvizsgálatokkal megalapozott költségvetés lényegében közel az idei forráslehetőségeinkhez igazodóan alakul. Nem sokban, nagyon kis mértékben maradnak el a lehetőségeink attól, amelyet az idén a fejezet feladataira fordíthattunk.
Természetesen struktúrájában és szerkezetében a költségvetésünk némiképpen változott. Ennek a változásnak az egyik alapvető érintettje a felügyeletünk alá tartozó intézményhálózat.
100
la/101 (Horváth folyt.)
Hangsúlyozom, hogy a költségvetési támogatásra vonatkozik, hiszen a felügyeletünk alatt álló intézmények egy része a tb által finanszírozott és amilyen intézkedésekről én beszélek, ezek a költségvetésileg támogatott intézményekre vonatkoznak. Tehát a költségvetési támogatásból finanszírozott intézmények számára rendelkezésre álló támogatásunk a jövő évben 13 százalékkal csökkent az idei évhez képest. Ennek a csökkenésnek a döntő részét azonban az igazgatási, illetve igazgatási jellegű költségvetési intézmények támogatása teszi ki. Elsősorban a minisztériumé, de nagy mértékű a támogatáscsökkentés az ÁNTSZ-nél is. Számítunk arra, hogy ebből majd vita lesz, csak előzetesen jelzem, hogy az ÁNTSZ-nél ezt a támogatáscsökkentést egy nagyon komoly felülvizsgálat előzte meg. Tehát takarékossági intézkedések történtek, városi intézmények szűntek meg, most a regionális intézményátalakítás van folyamatban és még számos olyan intézkedés, amiből mi azt a következtetést vonjuk le, hogy az ÁNTSZ működtetése a jövő évben biztosított. Az más kérdés persze, hogy nem könnyű az intézmény helyzete. A tárca számára stratégiai fontossággal bíró, a jövőben is állami finanszírozású intézmények helyzete lényegében nem változott.
Az Országos Vérellátó Szolgálat rendelkezésére álló források nagyságrendjükben hasonlóak az ideihez. A mentőszolgálat költségvetésében látható kis mértékű csökkenés. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem valamiféle elvonás, hanem a betegszállítási tevékenység várható nem túl nagy mértékű csökkentéséből származó megtakarítást jelenti.
A fekvőbeteg-ellátó intézményeink 90 százalékban a tb által finanszírozottak, tehát itt az állami támogatásnak viszonylag kis jelentősége van. Szeretném jelezni, hogy itt azok a módosulások, amelyek az állami támogatást érintették, ezek részben a módszertani feladatok felülvizsgálatából származnak. Kis mértékben még a 2118-as kormányhatározat által meghatározott intézmény-felülvizsgálat kezdeti törekvései tükröződnek ebben.
Még a fejezeti kezelésű előirányzatainknál bruttó mintegy 20 százalékos növekmény tapasztalható a lehetőségeinkhez képest. Ennek döntő oka az, hogy két nagy tételű fejlesztési lehetőségünk lesz a jövő évben, az egyik a légi mentés fejlesztésére szánt 800 millió forint, a másik pedig az altatógépek bérletére fizetendő 1,3 milliárd forint. Mindezek alapján úgy ítéljük meg, hogy talán a fejezeti kezelésű előirányzataink között azok a programok, amelyek a korábbi években is kiemelt fontossággal bírtak, folytathatóak lesznek a jövő évben is, így elsősorban a sürgősségi betegellátás, az onkológiai szűrővizsgálatok, a népegészségügyi szűrésekre fordított összegeink is megjelennek a költségvetésben.
Amit mi gyenge láncszemnek vagy talán a legnagyobb problémának látunk, ezek a folyamatban lévő fejlesztési beruházásaink, amelyeknek a befejezésére keressük a lehetőségeket és a jövő évben reményeink szerint meg is fogjuk találni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Csépán Magdolna asszonynak, az Állami Számvevőszék részéről.
Dr. Csépán Magdolna kiegészítése
DR. CSÉPÁN MAGDOLNA (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Önök előtt van az Állami Számvevőszék véleménye a 2007. évi állami költségvetésről. Részletesebb kifejtésbe nem szeretnék bocsátkozni. Annyit szeretnék elmondani, hogy természetesen az Állami Számvevőszék véleményalkotásában is meghatározó szerepet játszott a konvergenciaprogram kritériumrendszere, tehát abból a szempontból is igyekeztünk megítélni az előirányzatokat, hogy megfelelnek-e az abban foglaltaknak, milyen módon valósulhatnak meg azok a célok, amelyeket a program megfogalmazott.
Azt egy kicsit sajnáljuk, hogy ebben a sok kötetben nem jutott hely arra a kormányzat részéről, hogy lényegében a konvergenciaprogramban és a költségvetési törvényben foglaltakat nem vezeti le, nem foglalja össze, tehát ezeket az összefüggéseket világosan nem tárja fel. Valószínű, sokat segített volna a megértésben. A központi költségvetésről annyit szeretnék elmondani, hogy az adóbevételi előirányzatok várható teljesülésének a valószínűségét az eddigieknél jóval kedvezőbben ítéljük meg, tehát a korábbi évek költségvetésében foglalt véleményünk egy kicsit tartózkodó volt. Most úgy gondoljuk, hogy ez egy összességében reálisabb bevételi előirányzat. Ezeken belül az áfa, az szja és a regisztrációs adó azok, amelyeknél érzékelünk bizonytalansági tényezőket a teljesíthetőséget illetően. És meg kell azt is mondani, hogy nem ítélhettük meg, nem tudtuk megítélni azokat az alkotmánybírósági beadványokat, amelyek az egyes adónemekkel kapcsolatosan jelen pillanatban elbírálás alatt állnak. Úgy becsüljük, hogy ezeknek az összege, amit érintenek ezek a beadványok összességében 80 milliárd forintot jelent, de azt nem tudjuk megítélni, hogy ezt hogyan fogja majd az Alkotmánybíróság eldönteni.
Az eddigieknél kevesebb az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok száma is, amit szintén kedvezőbbnek ítélünk. Tehát az óvatos tervezésre utal, hogy ezeknek a száma csökkent. Prioritást élvezett a költségvetésben az uniós források és támogatások igénybevételét biztosító hazai társfinanszírozások előirányzatainak a megtervezése. Ezen a téren is úgy látjuk, hogy a törvényjavaslatban biztosított a fedezet és már csak - ha szabad így mondani, kicsit idézőjelben - azon múlik, hogy a programok működtetését végző hatóságok hogyan végzik a munkájukat, gyorsan, szakszerűen tevékenykednek-e. Tehát, hogy biztosan sikerüljön ezeket a forrásokat igénybe venni. Tehát a hazai fedezet biztosított.
A nagy ellátórendszerek tekintetében is, a konvergenciaprogramból kiindulva és a tartós kiadást csökkentést megalapozó reformok oldaláról tekintettük át az egészségügy, a nyugdíjrendszer és a gyógyszertámogatások kérdését. És itt rá is térnék az önök ügykörét érintő témákra. Azt gondoljuk mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind az Egészségbiztosítási Alap tekintetében, hogy elvi szinten az összhang biztosított. Ezt még az E-alapnál is kijelenthetjük, de az elvi szót nem véletlenül mondtam, három olyan területet mindenképpen meg kell említeni, amelyiknél azért nem vagyunk egészen biztosak és nyugodtak. Ez a gyógyító-megelőző ellátás, a gyógyszertámogatások kiadási előirányzata és a gyógyászati segédeszköz-támogatási előirányzat. Itt akármennyire is mondjuk, hogy nem bázisszemléletű a tervezés vagy nem egészen bázisszemléletű már ez a tervezés, a 2006. évi, ma már úgy lehet mondani, hogy többé-kevésbé tényszámokból megközelítve ezek az előirányzatok bizony kritikusan ítélhetők meg. Természetesen minden attól függ, hogy mindazok az intézkedések, azok a jogszabályi változások, amelyekről itt most hosszasan beszéltünk, és erről folyik a vita, megvalósulnak, végrehajtják őket és valóban a 2007. évben ez mind így történik, ahogy meg van írva, akkor lehetséges, hogy ezek az előirányzatok tarthatóak lesznek, de érzékelünk bizonytalansági tényezőket.
110.
PÉ 111 (Csépán Magdolna)
Azt szeretném még megemlíteni, hogy az utolsó pillanatban vált ismertté az előttünk is - és az utolsó pillanatot úgy értem, hogy a törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg -, hogy a rokkantnyugdíj-kiadások teljes egésze a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében fog megjelenni. Ezt a mi jelentésünk az Egészségbiztosítási Alapnál értékeli a harmadik csoportos rokkantnyugdíj-kiadásokat.
Még egy olyan tétel van, amiről lehet, hogy fogunk is beszélni, ez a vizitdíj, napidíj című 22 milliárd forintos tétel, amelyik az Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási oldalán megjelenő azonos összegű tétel, amelynek a vizsgálatára mi már nem tudtunk kitérni, mert erre nem volt lehetőségünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor rátérünk, képviselőtársaim, a kérdésekre, és aztán a kérdésekre meghallgatjuk a választ, és utána lehet véleményt mondani. Mikola István alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Az előbb azt kérdeztem, talán az első napirendi pontnál, hogy volt-e már olyan helyzet, hogy a tárgyévi költségvetés módosítása gyakorlatilag egybeesett az új évi költségvetés előterjesztésével, illetve előkészítésével. Most azt kérdezem meg, hogy volt-e már olyan helyzet, hogy ilyen tömegű elfogadatlan jogszabályra, törvénytervezetre alapoztak egy költségvetést? Mi ezt elképesztőnek tartjuk, hiszen itt még millió minden történhet a parlament előtt. Nem biztos, hogy ezeket a törvénytervezeteket elfogadja a parlament, nem biztos, hogy az Alkotmánybíróság bizonyos kérdésekben nem fog véleményt nyilvánítani, esetleg vétót emelni. Tehát bennünk egy nagyon komoly érzés van olyan értelemben, hogy az előirányzatok teljesíthetősége teljesen bizonytalan ebben a költségvetésben, és most persze csak az egészségügyi területekről beszélek.
Tehát a kérdésem az lenne, hogy valóban úgy gondolják az előterjesztők, hogy lehet ilyet csinálni, hogy gyakorlatilag még csak nem is feltételezik azt, hogy a parlament előtt egy demokratikus vita folyik, és az ellenzék konstruktív módon, együttműködve a törvényalkotásban, igenis, megváltoztatja azokat a törvénytervezeteket, amelyekkel szemben kifogást emel, és amelyeknek az anyagi konzekvenciája egyértelmű.
Tehát ez egy nagyon nagy bizonytalansági tényező véleményünk szerint.
Másodszor: szeretném megkérdezni azt, hogy az előterjesztők és az Állami Számvevőszék különösen megalapozottnak tartja-e az irányított betegellátással kapcsolatos kérdéseket? Nagyon komoly gondunk van, az irányított betegellátás szervezőinek ebben az évben nincs is szerződésük az egészségbiztosítással, és egyáltalán az a lopakodás, ami az irányított betegellátással kapcsolatban történik, és most megjelenik a költségvetési törvénytervezetben is, az megint egy csomó bizonytalanságot hagy maga után, főleg azért, mert miniszterelnöki szinten jelentették ki, hogy az irányított betegellátás nem intézményesül a magyar egészségügyben, most pedig megjelent.
A következő kérdésem a regionális egészségügyi tanácsokkal kapcsolatos, és szeretnék egyértelmű választ kapni arra, hogy megalapozottnak látják-e jogilag a regionális egészségügyi tanácsokat, mint intézményeket, és ezeknek a költségvetési vonatkozásait.
Talán mégis, mert ez részletkérdés persze, majd a hozzászólásoknál az ÁNTSZ-szel kapcsolatban szeretnék még valamit mondani, mert mi egészen másképp látjuk az ÁNTSZ működőképességének fenntarthatóságát, mint ahogy az itt elhangzott. Azt szeretném megkérdezni, hogy komolyan gondolják az előterjesztők, hogy a mentőknek a működtetése olcsóbb lesz a betegszállítással kapcsolatos változások miatt? Tehát itt egy új regionális jellegű egészségügyi struktúra szerveződik, sokkal több szállítási feladattal.
Azt szeretném megkérdezni, hogy mire alapozzák ezt, hogy a betegszállítás egy költségkímélő tétel lesz a 2007. évi költségvetésben? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt szót adnék Schvarcz Tibor alelnök úrnak, hogy ő is kérdezzen, azt szeretném megjegyezni, és gondolom, alelnök úr ezzel egyetért, hogy köztisztviselőktől elvárható választ tudunk csak e tekintetben igényelni, hiszen alelnök úr véleményt is mondott. A köztisztviselők nyilvánvalóan azt a választ tudják adni, amit a köztisztviselői eskü lehetővé tesz e tekintetben. Alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Két kérdésem lenne, nem tudom, hogy a tárca képviselőihez vagy a minisztériumi képviselőhöz szól-e a kérdés, majd eldöntik. A folyamatban lévő beruházásokat említették, hogy melyek azok a folyamatban lévő beruházások és milyen összegben jelentenek ezek terhet, illetve gondot. A másik kérdésem pedig az lenne, hogy a megalakulandó felügyelet költségvetése hol kerül számításra, a minisztériumnál vagy pedig a központi költségvetésben? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. A kormány azért érdemesnek tarthatta volna az egészségügyi bizottságot, hogy egy költségvetés tárgyalásakor, akkor, amikor alapvetően politikai jellegű kérdések kerülnek napirendre, akkor azért megfelelő szinten képviselteti magát, és nem hozza kínos helyzetbe a köztisztviselőket. Mindamellett elnök úrnak teljesen igaza van a megjegyzése kapcsán.
Több kérdésem lenne. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének a felvezetésében, arról nem beszélve, hogy ez a költségvetési tervezés a 6,6 százalékos bér- és keresettömeg-növekedésre jelez 6,2 százalékos fogyasztóiár-lefedést, 6,7 százalékos bruttó és 1,7 százalékos nettó átlagkereset-növekedést, milyen alapon írták, amikor tudomásom szerint még most is folyik a birkózás az Országos Érdekegyeztetési Tanácsban, és pont a bérek kapcsán nincs megállapodás?
Maradok az Egészségbiztosítási Alap költségvetésénél. A központi költségvetési hozzájárulások: a nemzeti kockázat közösség nagysága az idei évhez képest közel 5 százalékkal csökken. Szeretném most már végleg tényleg megtudni azt, hogy hány állampolgárt érint a nemzeti kockázatközösség, mert itt az előző napirendi pont kapcsán ez felmerült, hogy kik tartoznak alá. De az előterjesztés alapvetően a pénzügyi kifizetések bizonyos százalékában határozza meg a nemzeti kockázatközösség forrásait, de nagyon jó lenne tudni, hogy hány főt érint pontosan a nemzeti kockázatközösség.
A 6-os alcím szintén a központi költségvetési hozzájárulásokkal kapcsolatban, az utolsó mondat egy egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos 3,2 milliárdos összegről beszél. Ez pontosan mit takar?
Ami alapkérdés, és ezt például politikai kérdésként kell feltennem, mit keres a költségvetésben a vizitdíj? Abszolút idegen ez a költségvetéstől, és akkor csak megerősítést kérek, hogy akár az alapellátás, akár a szakellátás, labor esetében a sorokon jelentkező céltartalék tulajdonképpen a vizitdíjból adódik, ezt valamilyen algoritmus alapján - habár azt jó lenne, ha megmondanák, hogy milyen algoritmus alapján - osztották szét. De mit keres itt a vizitdíj? Akkor kénytelen vagyok megkérdezni, hogy netán ez nincsen-e összefüggésben egy bizonyos népszavazási kezdeményezéssel?
Nagyon megköszönném, hogy ha a természetbeni ellátások, a szerkezeti változások plusz 9,4 milliárd forint tételt valaki megmagyarázná. Ha jól értem - és csak mondják, hogy jól értem-e -, ez azt jelenti, hogy a soron beállított, a fekvőbeteg-, illetve az összevont kasszával kapcsolatban a fekvőbeteg-szakellátásra jutó tétel lényegében, miután itt a dialízissel kapcsolatos tételek bekerülnek, HBCS-k, ez azt jelenti, hogy a megadott számokhoz képest összességében 5,8 milliárd forinttal kevesebbet kell figyelembe vennünk. Tehát ennyivel romlik az idei évhez képest a fekvőbeteg-kassza állapota, illetve itt vagyok kénytelen megkérdezni, hogy meg tudják-e önök nekem mondani, hogy ez a költségvetés hány darab aktív kórházi ágy számra és hány darab krónikus, illetve rehabilitációs ágyszámra készült? Amit alelnök úr a bevezetőjében mondott, azt hiszem, azzal összefüggésben, hogy fogalmunk nincs arról, hogy lényegében mire készül a költségvetés. Mi indokolja, azt árulják már el nekem, és van-e egyáltalán a világon erre példa, hogy az OEP működési költségvetését 1 százalék alá szorították?
120
la/121. (Csáky)
Mi a célja egyáltalán a kormánynak azzal, hogy ezzel nyilvánvalóan teljesen lehetetlenné teszi, ha nem ez a nyilvánvaló cél. Mert az, hogy egy biztosító 0,9 százalékból működik... Mondjon nekem valaki egy példát a világban arra, hogy egyáltalán ez létezik. Ez nyilvánvaló, hogy a teljes szétverés irányába mutat, de zárójelbe teszem, köztisztviselő politikai megjegyzés volt.
A bevételi oldalt illetően kíváncsi lennék, hogy az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, az idei évi előirányzat durván 6,7 milliárd forint volt, a jövő évi előirányzat pedig 76 milliárdot meghaladó. Ez mit takar pontosan? Ha meg tudnák nekem mondani, megköszönném.
300 millió forintot raknak be a szűrővizsgálatokba, hány vizsgálatra elég az, tessék mondani. Hány vizsgálatra? Akkor, amikor egészségügyi információs kommunikációra 100 millió forintot, kétszer annyit szánnak, mint a rákbetegekkel kapcsolatos tevékenységre. Elnök úr, egyelőre ennyi, de miután egy nagy anyagról van szó, fenntartom, hogy egy második körös kérdésfeltevésre majd lesz lehetőség. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A második körben, bár már az első körnél is a véleménymondással együtt teremtünk erre lehetőséget. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. A részletekhez szólnék. A vizitdíj kié lesz? Bocsánat, hogy félig-meddig politikai jellegű a kérdés. Én eddig csak azt hallottam, hogy az orvos kapja. Az intézmény kapja. Szóval hogy szerepel ez az összeg, ha még azt sem tudjuk, hogy ki fizet, ki nem fizet, ki miért mennyit fizet. Jó, tudom, hogy rossz helyre céloztam a kérdést. Bocsánat.
Mentőszolgálat. Úgy néz ki, hogy nominálisan 160 millió forint a csökkenés. Az Országos Mentőszolgálat költségvetése szerkezetében úgy néz ki, hogy van egy összeg, 118 milliárd forint körüli a mentésre, van a betegszállítás bevétele. A betegszállítás bevételénél, azt hallottuk, hogy egymilliárd forinttal csökkent a tervezet. (Közbeszólás: Annál kevesebbel.) Köszönöm szépen. Kérdésem az, hogy ha elküldjük az embereket, ki fogja a betegeket szállítani. Az a következő kérdésem, megint lehet, hogy politikai jellegű kérdés, de úgy emlékszem, hogy az 1093-asban van egy olyan kitétel, hogy az azonnali betegszállításoknál új fogalomként a két órán belüli betegszállítás is bekerül. Tehát nyilvánvalóan a költségvetésből fizetendő betegszállítások száma növekszik. Ha még csökkentjük az OMSZ szállító kapacitását, akkor nem tudom elképzelni, hogy lehetőség lesz arra, hogy a betegszállítási bevételt teljesítse.
A harmadik kérdésem ezzel kapcsolatban: a légi mentés fejlesztése nagyon jó, az majd egy következő kérdés lesz, hogy ez kht. és meg kell, hogy szűnjön a kht. mint forma, úgy tudom. Ez megint máshová tartozik, hogy kié lesz, meg kié nem lesz ez a kht. Az a kérdésem, hogy itt 800 millió van külön beállítva és tudtommal az előző esztendőben 280 millió körül volt. Kérdezem, hogy ebben a 23,5 milliárdban szerepel-e légi mentés, mert az olyan 1,6 milliárd összességében most, ha jól számolom.
A következő kérdésem: Vöröskereszt. 120 millióra van beállítva, 230 millió körül volt. Ki fogja szervezni a véradást és miből?
És még egy kérdésem az ÁNTSZ-szel kapcsolatban. Plusz feladatot kap és 1400 emberrel csökken a tervezett létszámuk. Hallottam az átalakítás módozatait, de a plusz feladatot hogy fogják ellátni? Köszönöm. Egyelőre ennyi.
ELNÖK: Köszönöm. Béki Gabriella.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm elnök úr. Két kérdést szeretnék feltenni. Olyanokat, amik nem érintik az eddigieket és egy kicsit közvetetten kapcsolódnak az egészségügyhöz. Az egyik a gyed folyósítási összegének a nagyságrendjével kapcsolatos. Nem volt időm kikeresni. Változnak-e a gyedre vonatkozó szabályok?
A másik pedig a 3-as számú mellékletben található normatívákat érinti. Bizonyára sokan emlékeznek, hogy milyen nehéz körülmények között alakult ki a tavalyi költségvetés idején a bentlakásos normatíváknak az idei évre vonatkozó szabályozása. Én úgy gondolom, hogy egy viszonylag korrekt, vállalható struktúrához jutottunk akkor el, most pedig csüggedten látom, hogy ez megint teljesen újra van írva. Hogy egy példát ragadjak ki belőle, ami egészségügyi vonatkozású, lényegesen csökken a demens bentlakásos normatíva, aminek semmilyen módon nem találom a magyarázatát. Indokolhatatlannak tartom, azt gondolom, hogy kár volt a tavaly nagy nehézségek árán kialakított normatíva struktúrájához ilyen durván hozzányúlni, ahogy tartalmazza a 3. számú melléklet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Heintz Tamás.
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Én a 10.2.4-es ponttal kapcsolatban szeretném a következőt kérdezni. A pont címe: egészségügyi reformmal összefüggő feladatok, 400 millió forint. A gondom abból támadt csak, hogy azon a helyen, ahol most önök ülnek (A kormány képviselőire gondol.), Kovácsy Zsombor szakállamtitkár úr néhány héttel ezelőtt az egészségbiztosítási felügyeletről szóló törvény bizottsági vitája során kérdésre azt válaszolta, hogy ennek a szervezetnek a működése 100+100 millió forint körül várható, tehát 100 milliós támogatást kap és 100 milliót fog körülbelül összeszedegetni a bírságokból. Ehelyett most bátorításként 400 millió forint szerepel itt előirányzatként. Nem gondolják-e, hogy ez sok? Illetve miért van itt 400 millió a korábban államtitkári szinten ígért 100 millió forint helyett? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úrnak lemaradt egy fél kérdése.
130.
PÉ 131
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Egy egész.
ELNÖK: De nekem felet mutatott. Tessék parancsolni!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen. Tökéletesen lefordította elnök úr a jelbeszédet. Szóval szerettem volna még kérdezni, hogy a mentőszolgálat költségvetésében tudtommal csak bevételként szerepel a körzeti ügyeletek összege. Ez jelentős kiadás is, és nem sok különbség van, úgyhogy erről szeretnék kérdezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Csatlakozom a kérdezők sorához, és egyrészt az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalán tételesen milyen kalkuláció, milyen mozgástérrel mutatja ezt az előző napirend kapcsán vitatott, felnőttkorú eltartott hozzátartozók utáni járulékbevételt, tehát pontosan mivel számoltak a bevételi oldalon? A minisztériumi költségvetéssel kapcsolatban sok szó esett az ÁNTSZ-ről. Engem az érdekel, hogy a tárcának van-e arra nézve terve, hogy az egyébiránt igencsak túlterjeszkedő, sok száz jogszabályban szereplő hatósági jogkör felülvizsgálata, és ott egy ésszerű rostálás megtörténjen. Ugyancsak a tárcához kapcsolódik az, hogy az európai uniós támogatás igénybevételével összefüggésben az a fajta felhatalmazás, amely a törvényjavaslat 90. §-ában szerepel, jelesül: hogy ha szükséges, a legkülönbözőbb átcsoportosításokkal lehet élni, a tárca készül-e arra, hogy sikeres pályázatok esetén egyéb más feladatok megvalósítása mondjuk milyen sorsra juthat? Tehát e tekintetben milyen elképzelések vannak? Köszönöm szépen. Ezeket szeretném megkérdezni.
Nem látok több jelentkezőt, ezért... Csáky András képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Gyorsan, mert elfelejtettem. A Koraszülött Mentő Közalapítványt megszüntetik a törvénytervezet értelmében, átveszi az Országos Mentőszolgálat, azt írják. Megvan-e már egyáltalán a humán erőforrás ehhez? Hiszen ez egy speciális dolog, aminek a pénzügyi részével nem is foglalkozom, egyszerűen nem fog tudni működni az egész.
A vénykezelési díj akkor ezek szerint meg fog szűnni? Ugyanis nem találom sehol, tehát akkor az kikerül.
A kisforgalmú gyógyszertárak támogatására 1,2 milliárd forint van, a szolidaritási adót most tárgyalja a parlament, illetve most van megszavazás alatt. Nem emlékszem rá, hogy annak mennyi a várható bevételi összege. Most azt se tudom, hogy a végén elfogadta-e a parlament azt, hogy csak célirányosan erre lehet költeni-e vagy sem. Mennyit várnak a szolidaritási díjból? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Kérdezni szeretnék. A törvény 80. §-a arról szól, hogy a méltányossági jogkörben megállapítható nyugdíjak, nyugdíjemelések összesen hány forint hány fillért tartalmaznak. Ez itt a 80. §-ban 1050 millió forint, és nem találom ennek a nyomát a táblázatban, merthogy ott 150 millió szerepel az egyszeri segélyre. Hol rejtőzik a különbözet? Itt a táblázatot mondom, hogy a táblázatban hol van... (Szikszainé dr. Bérces Anna: A táblázatban nincsen.) Jó, ez a kérdés.
ELNÖK: Ez a kérdés. Gondosan körbetekintek, és akkor ezzel lezárom a kérdések sorát. (Nincs jelzés.) Lezárom.
Most jön a válaszadás. Gondolom, némi munkamegosztásban halljuk a válaszokat a több tucat kérdésre. Először a Pénzügyminisztériumnak adnék akkor szót.
Válaszok, reagálások az elhangzott kérdésekre
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban munkamegosztással gondoljuk, részben az OEP, részben pedig az egészségügyi tárca segítségével. Az első kérdés az el nem fogadott törvények problematikája volt. Úgy gondolom, hogy ez nem egy újkeletű történet, hiszen számos esetben van az, hogy még folyamatban van törvényjavaslatok elfogadása. Természetesen miután most kezdjük meg a vitát, a 2007. évi költségvetés általános vitára alkalmasságáról beszélünk egyáltalán, nyilván ez egy hosszas folyamat, hiszen december második felében van végül is a zárószavazás. Tehát nyilván amennyiben változás van, akkor természetesen ezeket a változtatásokat át kell vezetni a törvényjavaslaton. Most azoknak a törvényjavaslatoknak a hatásaival számolunk, ahogy be lettek nyújtva a különböző törvényjavaslatok, tehát nyilván joggal számítunk arra, hogy ezek így történnek. Amennyiben változás van, akkor természetesen úgy, ahogy szükséges - mint ahogyan volt is már erre példa -, akkor azokat a változásokat a költségvetési törvényjavaslaton keresztül kell vezetni.
Jelenleg ilyen információval nem rendelkezünk, hiszen mindegyik itt érintett törvényjavaslat, tehát akár az egészségügyi reformmal kapcsolatos törvényjavaslatok, a gyógyszer kivételével, ahol nagyjából már a zárószavazás előtt állunk, a többi még folyik, tehát igazából azt még jelenleg nem tudjuk kezelni, ha bármi változás is lenne, hiszen ezek még nem lezárt történetek.
A RET-ek szerepével kapcsolatban, tehát a regionális egészségügyi tanácsok szerepe egyrészt már ma is a törvényi keretek alapján adott. Ennek kapcsán, ami most körvonalazódik a struktúra-váltással, átalakításával kapcsolatban, tovább erősödik a szerepük igazából, a másik napirendi pontnál már részben elmondott várható új törvényjavaslat alapján, ami hamarosan önök elé fog természetesen kerülni.
Felmerült Schvarcz Tibor alelnök úr részéről az egészségbiztosítási felügyelettel kapcsolatos előirányzat. Ez egy másik felvetés kapcsán már tisztázódott, tehát valóban 400 millió forintot tartalmaz ezzel kapcsolatban az egészségbiztosító költségvetési törvényjavaslata.
Talán a pénzügyi tárcához tartozó kérdés a nemzeti kockázatközösséggel kapcsolatban feltett kérdés, ami arról szól, hogy hány fő van a számítások szerint a nemzeti kockázatközösség keretében. Ez az előttem lévő, és hamarosan önök előtt is lévő, hiszen ígéretet tettem az előző napirendi pontnál, hogy az ezzel kapcsolatos részletes számításokat megkapja a tisztelt bizottság, ebben 5 millió 853 ezer 200 fő van a nemzeti kockázatközösségben, és a változások, hogy miért kevesebb az összeg az idei évhez képest, hiszen egy 3 százalékos munkáltatóijárulék-átcsoportosítás van az Egészségbiztosítási Alaptól a Nyugdíjbiztosítási Alap felé. Tehát ahhoz képest, hogy az eddigi összmérték 11 százalék volt, ez az egyéni járulékváltozást is figyelembe véve, gyakorlatilag itt a természetbeni egészségügyi ellátás fedezete van, hiszen annak összességében 9 százalék a súlya. Hiszen egyszer van az 5 százalékos munkáltatói természetbeni egészségbiztosítási járulék, és van a 4 százalékos egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, tehát így jön össze a 9 százalék, ez az oka annak, hogy változik ez a mérték a következő évben.
Természetesen amikor számoltuk a 288 milliárd 905 millió forintot, akkor azt a hatást is figyelembe vettük, hogy természetesen egy hónapra még, tehát január hónapra vonatkozóan még a 11 százalék jelentkezik, hiszen a decemberi kifizetés januárban realizálódik, és ebből adódóan ezt így számoltuk, hogy egy hónapra még a 11 százalék van, és az év hátralévő időszakára pedig már a 9 százalékos fizetési kötelezettség van figyelembe véve.
A másik kérdés, ami itt elhangzott, hogy igen erőteljesen megnövekedett az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos bevételek összege. Valóban erről van szó, de ezt részletezném, hogy mik az okai annak, hogy ez így történik. Egyrészt itt megjelenik ezen az előirányzaton a terhesség-megszakítás egyéni térítési díja, ami 726,4 millió forint.
140
la/141. (Szikszainé)
A kifizetések, visszatérítések és egyéb bevételek címén 2135 millió forint jelenik meg, egyéb, baleseti és egyéb kártérítési megkeresések címén 4156 millió forint, egészségügyi szolgáltatók visszafizetése címén 122 millió forint jelenik meg, az EU-tagállamokkal kapcsolatos elszámolások kapcsán 180 millió forint, a nem EU-tagállamokkal kapcsolatos elszámolás címén 150 millió forint és itt jelenik meg a gyógyszergyártói befizetésekkel kapcsolatos bevétel. Egyrészt van egy szerződés szerinti gyógyszergyártói és -forgalmazói befizetés, ami egymilliárd forintot jelent. Ezen túlmenően megjelenik a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és -forgalmazási befizetés, ami 45 milliárd forintot jelent, itt jelenik meg a vizitdíj, kórházi napidíj a 22 milliárdjával és itt jelenik meg az előzőekben már ismertetett minimum járulékalappal összefüggő külön adó, ami 330 millió forintot jelent. Ezeket éreztem úgy, hogy ez a kompetenciánk és megkérem kolléganőmet, hogy folytassa.
ÁGOSTON GABRIELLA (Pénzügyminisztérium): 3,3 millió forint a terhesgondozás átcsoportosított összege. A gyed vonatkozásában a szabályváltás. 2007-re nem tartalmazza a költségvetés. A 80. § vonatkozásában az egyszeri segélyt kivéve a nyugdíjkiadásnak részét képező ellátásnak a méltányossági alapon történő ellátások, az analitikus nyilvántartása a Nyugdíjbiztosítási Alapnak kimutatja, de összességében mind a költségvetés, mind a zárszámadás a nyugdíjkiadásokat hozzá.... (Nem érthető.) A bevételi kalkulációknál, a nevezett kiegészítésekben említettem, hogy milyen pályát rajzol fel a konvergenciakövetelmény a költségvetésnek. A makroszámok, amelyekkel számolunk, ezt a pályát alapozzák meg. Minden évben a 16 év során önökkel együtt itt a tervezett makropályákkal a tervezett költségvetést vitatták meg. Ez most is így történik. A tervezésnél ezeket használjuk, még akkor is, hogy ha az OÉT-ben a bértárgyalások folyamatban vannak. Minden évben, ha az OÉT-ben született egy döntés, kiigazítások történtek a költségvetés számaiban. Ez most is, ahogy az előzőekben a főosztályvezető asszony említette, ebben a hivatkozásban is előállhat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Székely Tamás.
DR. SZÉKELY TAMÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Megpróbálok sorrendben haladni. Mikola alelnök úr kérdezte, hogy az IBR-rel mi lesz. Jelen pillanatban valóban úgy állunk, ahogy az alelnök úr mondta, nincs szerződésünk. Azért nincs szerződésünk, mert a szolgáltatók nem kívánják aláírni azt a szerződést, előtte több alkalommal konzultáltunk. A mi olvasatunkban nagyon egyszerű a történet, szerződés hiányában nem lesz kifizetés és onnantól kezdve a jelenlegi költségvetési törvény tervezetében az a passzus, hogy a decemberben szerződésben lévő szolgáltatók, ha minden marad úgy, ahogy jelen pillanatban van, miután ilyen nem lesz, ezért az IBR mint olyan jövőre nem tud folytatódni. Ezt a jelen állapot alapján tudom állítani.
Csáky képviselő úr szerkezeti változással kapcsolatos kérdése a +9,4 milliárd, ami a gyógyszerkasszából kerül átcsoportosításra, ez valóban 5,8 milliárdos nettó mínuszt jelentene a kasszának, de ha egybevesszük azzal a kérdéssel, hogy hány aktív és hány krónikus ággyal kalkulálunk. A jelenlegi intézményi struktúra úgy néz ki, hogy 60.146 aktív ágy, a tervezett szám 43.915, tehát itt van egy 16.231 ágyszámú csökkenés. A jelenlegi krónikus ágyszám 19.979, a krónikus ágyszám változása pozitív, mert 7.430 többletágy fog keletkezni. A summa összesenben a szaldó 8.801 ágy csökkenése. És nyilvánvalóan itt a költségvetés tervezésénél azokkal a trendekkel is számoltunk, ami azt jelenti, hogy az aktív ágy átlagos finanszírozása havi szinten körülbelül 500 ezer forint. Ugyanez krónikus ágy szinten durván 200 ezer forint. Tehát 300 ezer forint/ágy/hónapnyi eltérés adódik, pozitív egyenleg az aktív és a krónikus ellátást érintő átcsoportosítás vonatkozásában.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ágoston Gabriella.
ÁGOSTON GABRIELLA (Pénzügyminisztérium): A működési kiadások vonatkozásában egy változást nem említettünk önöknek: a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átkerülő rokkant nyugdíjakkal még egy változás van, ami érinti a működését az Egészségbiztosítási Alapnak, ez az, hogy az OOSZI működése átkerül az SZMM-fejezethez az Ny-alapot felügyelő miniszterhez. És ez 2427 millió forint összegben csökkenti a működését az E-alapnak. Egyébként pedig mint említettem, ugyanazok a tervezési paraméterek határozták meg az előirányzat kialakulását és az a többlet, amit a reformok megalapozásához szükséges informatikai beruházások tesznek szükségessé.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth László úré a szó.
HORVÁTH LÁSZLÓ (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Két nagyobb beruházást említettem, az egyik az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, a másik pedig a Sportkórház. Bár más-más a készültségi állapot, összegszerűen mind a kettőhöz 2,5-3 milliárd forint kéne. Tehát, ha a kettőt összeadjuk, az körülbelül 5 milliárd. A rehabilitációs intézethez mindenképpen elsősorban állami forrásokat keresünk, de próbálkozunk bekéredzkedni az NFT II-be is.
A Sportkórház esetében üzemeltető külső tőke bevonását tervezzük, de ez nagymértékben függ a Sportkórház jövőbeni sorsától természetesen.
Nem tettem említést, mert kicsit talán már lejáratott, de ingatlanértékesítésből tényleg számítunk bevételre, jövőre is, úgyhogy bízunk benne, hogy ez megfelelő forráskiegészítés lesz.
A Biztosításfelügyelettel kapcsolatosan két kérdés hangzott el. Az egyik, hogy tervezzük-e. Igen, az egészségügyi reformmal összefüggő feladatok között 400 millió van beállítva, az egy másik kérdés, hogy miért 400 millió. Kovácsy államtitkár úr biztos, hogy jó összeget mondott, azért 400 millió, mert egyrészt el kell indítani, tehát itt egy csomó egyszeri jellegű beruházási, beszerzési költség kell, másrészt azok a bevételek, amelyekből fenn kell tartani, azokhoz kell egy bizonyos időszak, amíg működni fog.
Országos Mentőszolgálat. Számos kérdés volt, elnézést kérek, ha nem tudtam pontosan megjegyezni. De ki fogja a betegeket szállítani? A mentőszolgálatnál egy miniszteri biztos van most is, aki egy miniszter által elfogadott programot dolgozott ki, amely alapján nem látszódik az a veszély, hogy nem lenne, aki a betegeket elszállítsa, tehát hogy mentőkocsi sofőr nélkül vagy fordítva. Megfelelő ütemben folyik a betegszállítás egyes részeinek a kiszervezése.
150.
PÉ 151 (Horváth László)
Egyébként mi a betegszállítás csökkentésével költségmegtakarítást remélünk, mert eddig minden vizsgálat azt mutatja, hogy a betegszállítás valamilyen okból a mentőszolgálat számára veszteséges. Az, hogy valamilyen okból, természetesen nagyjából tudjuk, több oka van. De ha a veszteséges tevékenységet csökkentjük, akkor véleményem szerint ezzel a megmaradó feladatokra a forráslehetőségeket bővítjük.
Azt most nem pontosan értettem, hogy költségvetésből finanszírozott betegszállítás. Nincs ilyen. A költségvetésből nem finanszírozunk betegszállítást. Bocsánat, ha félreértettem, majd megpróbálok akkor rá még egyszer válaszolni.
A légimentéssel kapcsolatos kérdésre pedig azt tudom mondani, hogy mint kht., valóban az új Gt. szerint a szervezeti forma megszűnik. Ez a szervezeti forma nonprofit gazdasági társaság lesz a jövőben, tehát nem arról van szó, hogy meg kell szüntetni magát a szervezetet, csak a szervezeti formát kell változtatni.
Hogy mi lesz a légimentő kht.-val, itt azért több verzió is szóba jöhet. Tehát ezzel most nem azt mondtam, hogy csak ez az egy változat jöhet szóba. Van olyan elképzelés is - még ebben döntés ugyan nincsen -, hogy az Országos Mentőszolgálat kereteibe kerül vissza. De mondom: van egy ilyen elképzelés, de nincs még ebben döntés.
Hogy mennyi van a légimentésre a mentőszolgálatnál? A mentőszolgálatnál a korábbi költségvetésében 500 millió volt, és van is. Ez a 800 millió azért 800, mert a bérelt helikopterekkel együtt egészen pontosan 1,3 milliárd forintba kerülne a légimentés fenntartása. Ehhez jönnek még azok a légimentő-bázisok, amelyeknek szintén van működtetési költsége, de azok csak a működtetési költség többletei, a bázisok megvalósítását további központi forrásból reméljük és nem is esély nélkül.
A Vöröskereszt. 120 millió van valóban beállítva. A napokban írt egy levelet Molnár miniszter úr Habsburg elnök úrnak, amelyben további támogatási lehetőségeket is kilátásba helyezett. Kérve, hogy törekedjenek az adó 1 százalékos bevétel növelésére is. Azt garantáltuk, hogy mi legalább egy ekkora összeggel támogatjuk a Vöröskeresztet, mint amennyit az adó 1 százalékából be tud szedni.
Magyarul: nem ezt szándékozzuk a végső támogatási összegnek.
Kökény elnök úr az ÁNTSZ hatósági jogkörök felülvizsgálatáról kérdezett. A bevezetőben talán nem elég hangsúlyosan utaltam rá, hogy ezeket a takarékossági intézkedéseket egy elég komoly feladat-felülvizsgálat előzte meg. Tehát a válaszom az, hogy igen, nagyon sok olyan jogszabályt gyűjtöttünk össze, amelyet módosítani szándékozunk, éppen a hatósági jogkörök csökkentése érdekében.
A Koraszülött Mentő Közalapítvány valóban megszűnik, mint közalapítvány, be van építve most a mentőszolgálat költségvetésébe ennek a fedezete. De azért el kell mondanom, hogy ez egy sajátos képződmény. Valójában csak a működtetése történik közalapítvány formájában, tehát kvázi egy ilyen ernyőszervezet keretében magánalapítványok látják el döntően ezt a tevékenységet. Nem változik ez meg, csak a szervezési feladatok kerülnek a közalapítványi formából a mentőszolgálathoz. Biztosítva vannak a személyi feltételek és az anyagi források is, tehát ez megvan.
A kisforgalmú gyógyszertárak ösztönzésére úgy terveztük az eddig ismert bevételi adatokból, hogy olyan 400-410 millió forint körül várható befizetés, tehát a nagyforgalmú gyógyszertárak befizetéseiből. Tehát összesen 1,2 milliárd van tervezve. 800 millió körülbelül a vénykezelési díj megszűnése, és körülbelül 400 milliót terveztünk a befizetésekből. Ez a forgalmi adatok alapján prognosztizált, tehát lehet, hogy több is lesz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Székely Tamás!
DR. SZÉKELY TAMÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Ahogy itt végignéztem, nem válaszoltam még Csáky képviselő úrnak arra a kérdésére, hogy a 300 millió a szűrésre mire elég. Az Egészségügyi Minisztérium fejezetében van ez a 300 millió forint, egyebekben a szűrési tevékenység jelentős részét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár degresszió nélkül támogatja. Tehát a költségek egy része az Egészségügyi Minisztériumnál jelentkezik, másik része pedig a normál finanszírozás keretében.
ELNÖK: Még szeretnék arra a kérdésre választ kapni, de itt a sok kérdésben és válaszban lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, hogy ez a bizonyos eltartott hozzátartozók utáni új bevétel milyen összeggel kalkuláltatott?
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Elnézést, elnök úr, valóban elhangzott a kérdés. Tehát körülbelül 10 milliárd forint nagyságrendben számolunk ebből.
ELNÖK: Tehát 10 milliárdos nagyságrendben. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Elnézést, három mondatot mondanék. A betegszállítások, amit a 20/2002-es törvény határoz meg, időrendbeli beosztás szerint azonnal, egy órán belüli, három órán belüli és így tovább. A három órán belülitől kezdve lévő betegszállításokat finanszírozta az OEP, a többi a költségvetésből jött. Tehát az egy órán belüli, most a két órán belüli is a tervezet szerint odatartozik. Nyilvánvalóan ennek a betegszállítás-tömegnek a száma növekedni fog.
Tehát főosztályvezető úr mondta, hogy a költségvetésből nem finanszírozunk betegszállítást, ez az oka. Köszönöm.
ELNÖK: Jó, akkor ezt tisztáztuk, de nem adtam szót az Állami Számvevőszék képviselőjének, és kapott kérdést, legalábbis Mikola alelnök úr engem erre emlékeztet. Tessék parancsolni! (Dr. Mikola István: Megalapozottság, RET, IBR.)
CSÉPÁN MAGDOLNA (Állami Számvevőszék): Azt gondoltam, hogy a főigazgató-helyettes úr válaszolt erre a kérdésre. Amennyit mi tudtunk, azt leírtuk az Állami Számvevőszék véleményében. Lényegében 2006-ban sem tudjuk a magyarázatát, és 2007-ben sem tudjuk a magyarázatát az irányított betegellátási rendszer fenntartásának. Tehát tőlem erre ne várjon választ. (Dr. Mikola István: Ez a válasz.)
Azt a kérdést pedig szintén a főigazgató-helyettes úr érintette, hogy nincs érvényes szerződése a szervezőknek. Ezt mi is leírtuk, úgyhogy itt tulajdonképpen egy érdekes állapot van, hogy hogyan folytatódik ez a történet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a kérdéseket lezártuk és a vélemények elmondására, kommentárokra van lehetőség. Ki kíván szólni, képviselőtársaim? Vojnik Mária!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én magam meg vagyok lepődve azon, hogy a képviselőtársaim nem jelentkeztek tucatjával véleményt mondani a költségvetésről. (Dr. Mikola István: Bénultak vagyunk!) Alelnök úr jelentkezett? Akkor én szívesen átadom önnek a szót. (Dr. Mikola István: Döbbentek, bénultak vagyunk! - Derültség.) Értem.
Azt gondolom, hogy az egészségbiztosítási feladatok és az egészségügyi szerkezet-átalakítás hosszú távú megalapozását jelenti ez a költségvetés, és rengeteg olyan kérdés merülhet fel, amelyeket valóban nem a költségvetés előterjesztésével megbízott köztisztviselőkkel kell megbeszélni, hanem nekünk, akár a parlament szakbizottságában. Még azzal az igénnyel is, hogy akár ebben a hosszú távú változásban van-e esély vagy lehetőség egy minimális szakmapolitikai konszenzus kialakítására.
Ezért azt gondolom, hogy kezdhetjük azzal is, hogy az Egészségbiztosítási Alap 2007. évi és az évek előrehaladtával a 2008-2009. évi költségvetések megalapozásakor mennyiben lehet számolni a jogszabályokkal megalapozott járulékbevételekre, amelyeket a munkavállalók és munkáltatóik vagy vállalkozók fizetnek, illetve hogy mennyi a költségvetés tehervállaló képessége, és hol van annak a határa. Visszautalnék Mikola alelnök úrnak arra a megjegyzésére, hogy sehol, ahol társadalombiztosítás működik, a járulékfizetők által befizetett pénzek nem fedezik az egészségbiztosítási ellátások pénzbeli szükségleteit.
160
la/161. (Vojnik)
Ezért azt gondolom, hogy most is ez a helyzet, bár lehet, hogy közöttünk vannak értelmezési különbségek, én azt tudom mondani, hogy a számokból az olvasható ki, hogy a munkáltatói, biztosítotti, egészségbiztosítási járulék befizetések az összes bevételnek még a 64 százalékát sem fedezik. Vagyis akkor, amikor azt fogalmazzuk meg, hogy mire telik és mit finanszírozzunk, akkor azt a kérdést is mindig mellé kell tenni vagy arra a kérdésre is mindig választ kell adni, hogy az egyéb adó- és adójellegű bevételekből most a fedezet közel 35 százalékos többletkiadásához képest mennyit tudunk még megtervezni. Mert 63,8 százalékot tesz ki a munkáltatói és biztosítotti, egészségbiztosítási járulékbevétel, mert Csáky képviselő úr igen szigorúan rám nézett, hogy honnan vettem a számokat, ugye a "bevételek" című fejezetnél található, az Egészségbiztosítási Alap költségvetésénél, és az a többi, az arról szól, hogy a szolidaritási rendszerbe bevont, de járulékfizetésre nem képes vagy nem kötelezett biztosítottak után mennyi pénzt fizet be a költségvetés. Amelyet ugyancsak az adófizetők különféle más adónemekből tesznek bele a költségvetésbe. Ezért hát azt gondolom, hogy miközben jól látható, hogy a jövő évi költségvetés kiadási oldala rendkívül fegyelmezett és szigorú gazdálkodásra kötelezi az egészségügyi szolgáltatókat, mindegy, hogy az állami, önkormányzati vagy más szektorban tevékenykedik, az a legfontosabb kérdés, hogy a meglévő forrásainkat jól használjuk-e fel. Ilyen értelemben találtam fontosnak azokat a kérdéseket, amelyeket képviselőtársaim feltettek és a rangsornak is jelentősége van. Minek adunk elsőbbséget? Milyen ellátásokat kell ezekből finanszírozni mennyiségben és összetételben?
Mennék sorban, mert ezeket a prioritásokat részben a magam számára is mondom, és ebben azt gondolom, a szocialista frakció véleményét is magában foglalja az én véleményem, tehát hogy a halaszthatatlan egészségügyi szolgáltatásokat, amelyeknek elmaradása tartós maradandó egészségkárosodással vagy az élet kockáztatásával jár, minden körülmények között biztosítani kell. Ezért hát a sürgősségi ellátások intézményi rendszerének és a működési kiadásainak biztosítása az egyik legfontosabb feladat. A másik ilyen az olyan népbetegségek, amelyek minden szakpolitikus által abszolút ismertek és azoknak az ellátásának a megszervezése és a fedezete, és itt közöttünk már lehetnek lényeges véleménykülönbségek. Az egészségügyi reform részben arról szól, hogy hogyan vihetők a lakossághoz legközelebb azok az ellátások, amelyek egy jó minőségű szolgáltatást biztosítanak. Hogyan lehetséges a most járóbeteg-szakellátási rendszernek nevezett, én azonban szívesebben mondanám ezt a szakkonziliárusi rendszernek, a biztosítása és fejlesztése, amelyek a leggyorsabb és a legközelebbi segítséget nyújtják az alapellátásban dolgozónak és a második szintjét jelenthetik az ellátásnak. És mennyi pénzünk kell, hogy legyen az aktív fekvőbeteg-ellátásban olyan nagyon fontos, általunk az egészségfejlesztési programokban megfogalmazott, népbetegségnek számító betegségek felfedezésére, megelőzésére, korai diagnózisára és gyógyítására mint a szív-, érrendszeri megbetegedések és a daganatos megbetegedések.
Én azt látom, hogy a programjainkat a hazai költségvetésen túl támogathatják a második nemzeti fejlesztési tervben megnyerhető források. Ezek legyenek olyan állami vagy regionális fejlesztések, amelyek ezek megvalósításában vagy a szolgáltatások javításában segítséget adhatnak.
És itt szeretném megfogalmazni azt az aggályomat, hogy ahhoz, hogy az aktív ellátások, tehát a kórházi ellátások száma csak a szükséges mértékre korlátozódjon, azt kell, hogy feltételezze, hogy az ennél alacsonyabb szintű, de jó színvonalú és definitív ellátást nyújtó szolgáltatásokat pedig fejleszteni tudjuk. Én aggályosnak látom, hogy a térségi ellátásfejlesztésnek, a járóbetegszakellátás-fejlesztésnek nem látom igazán a fedezetét. Úgy vélem, hogy bizonytalanságot okozhat, hogy a folyó működési kiadások szolgálnak ennek az átalakításnak az alapjául, mert én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon nehéz pontot fog jelenteni, mert az egyik már nem, a másik meg még nem épült fel. Ezért úgy gondolom, hogy jól meg kell gondolni, hogy hol van ebben az egyensúly. A másik ilyen problémát abban találom, hogy bár az Európai Unió most sem tudott megegyezni a munkaidő-direktíva módosításában, mégis az egészségügyi dolgozók túlmunkájának díjazását minden körülmények között meg kell oldani. Az egyik oldalán a munkaidő-szervezés, a másik oldalán a többletteljesítmények díjazása. Szeretném elmondani, hogy arra fogunk törekedni a munkacsoportban, hogy készítsünk olyan módosító indítványokat, amelyek ennek a fedezetét meg fogják teremteni.
A harmadik ilyen észrevétel, hogy számtalan félreértelmezés látott az utóbbi időben napvilágot nem az egészségügyi bizottság kormánypárti vagy ellenzéki padsoraiban, hanem más, az egészségügyhöz hozzászólók esetében, miszerint az egészségügyi ellátásban minthogyha csak akkor lehetne beszélni egészségügyi ellátásról, hogy az úgynevezett aktív kasszáról beszélünk. Mintha a rehabilitációs és krónikus ellátások nem tartoznának hozzá a gyógyításhoz. Pedig azt gondolom, hogy aki ezzel nem számol, az nem tudja ezt az egész egészségügyet a maga helyén kezelni. És mert úgy látom, hogy a szándék megvan arra, hogy ez a reformprogram ebbe az irányba menjen, mégis úgy látom, hogy ennek a rehabilitációs és krónikus ellátásnak a működéséhez és az átalakításához indokolt lenne egy átgondolt többletforrás akár úgy is, hogy az uniós pályázatokból minél több pénzt szerezzünk meg.
170.
PÉ 171 (Vojnik)
A szerkezetváltást és az aktív ellátások finanszírozását egy kalapba szeretném, ha tennénk, hiszen nem különíthető el. Az egyik összefügg a másikkal, és nem is ágyszámot gondolnék én ebben a dologban a mértékegységnek, hanem az ellátást, tehát az egészségügyi ellátást, amelyik csak részben van összefüggésben az ellátáshoz szükséges ágyszámokkal. Ezért gondolom én, hogy a regionális egészségügyi tanácsok működése és a regionális fejlesztési tanácsok működése között egy nagyon erőteljes összhangot kell megteremteni. El se tudom gondolni, hogy a regionális fejlesztések az egészségügyi fejlesztésekre való tekintet nélkül valósulhatnának meg, és azt se tudom elgondolni, hogy a régiós fejlesztések nélkülözhetnék a regionális egészségügyi fejlesztéseket.
Ha tehát meg kell erősíteni a regionális egészségügyi tanácsok pozícióját, akkor azzal azt gondolom, hogy messzemenőkig egyetértek. A magam részéről sok költségvetést sikerült már megélnem. Az Állami Számvevőszék véleménye azt mondja, hogy ez a költségvetés megalapozott a bevételi és kiadási oldalán is, és az Állami Számvevőszéknek az a felsorolása, amelyik azt mondja, hogy a megalapozás függ attól, hogy milyen eredménnyel jár azoknak a szaktörvényeknek az elfogadása, amelyekről Mikola alelnök úr is beszélt, azt gondolom, ez egyáltalán nem vitatható. Nekünk tehát abban kell a parlamenti szakaszban is - természetesen a kormánypárti képviselőket értettem a "nekünk"-ben -, és nagyon fontos lenne, hogy néhány dologban ebben legyen egy köztünk lévő megegyezés, hogy ezek a szaktörvények az elfogadáskor ne gyengítsék, hanem erősítsék ezt a reform-elkötelezettséget. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Látom, elég hosszú listám van. Heintz Tamás!
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm. Az idő késői volta miatt visszavonom. Köszönöm.
ELNÖK: Ez gyors volt. Kupper András!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Hadd folytassam onnan, ahol Vojnik Mária abbahagyta. Ő azt mondta, hogy a meglévő forrásainkat jól használjuk-e fel, erről kellene hogy számot adjon ez a költségvetési javaslat.
Most persze beszélhetünk arról, hogy milyenek a meglévő forrásaink, és hogy vajon, a gazdaság képe összességében mit tükröz, a gazdaság milyen lehetőségeket ad a költségvetés számára. Azt látjuk, hogy a költségvetés egy leépülő gazdasággal, egy lassuló növekedést mutató gazdasággal számol. Ehhez tegyük hozzá azt az elvesztegetett négy évet, amelyet magunk mögött tudhatunk, a négy év semmittevést, és tegyük hozzá még azt, hogy a négy év alatt mennyi hitelt vett fel az előző kormány, illetve az előző kormányok mennyi hitelt vettek fel, mekkora állami vagyont adtak el, és mekkora volt az a tartalék, amellyel a kormányzást átvette, mekkora tartalékforrásokat vett el az Orbán-kormánytól.
Azt kérik rajtunk számon a koalíciós képviselők, hogy miért ez a hallgatás, de ez a bénultság hallgatása, valóban, ahogy Mikola alelnök úr fogalmazott. Az meglehetősen udvariatlan dolog, amikor... (Dr. Garai István: Most kimegyek, ha majd a szakmai része lesz, visszajövök.)...
ELNÖK: Ez nem a jegyzőkönyv része. Figyelemmel hallgassuk a hozzászóló képviselő urat.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tehát azt gondolom, hogy meglehetősen udvariatlan úgy benyújtani tervszámokat, hogy maga a tervezés folyamatában olyan törvényeket vett figyelembe a Pénzügyminisztérium, amelyeket még el sem fogadtunk. Tehát azt gondolom, ez azt a kormányzati attitűdöt tükrözi, hogy az ellenzék véleményére egyébként nem is kíváncsiak. Ezek után elég furcsán hangzanak azok a kormánypárti megnyilatkozások, hogy egyébként legyen konszenzus, legyen párbeszéd a politikai oldalak között. Azt látom visszaigazolva ebben a költségvetésben, hogy erre a kormányzat nem tart igényt.
Akkor persze elérkeztünk ahhoz a fontos ponthoz, amit legalábbis tükröznie kellene ennek a költségvetésnek, hogy van-e valamiféle szerkezet-átalakítás. Szerkezet-átalakításnak nyomát nem látjuk ebben az előterjesztésben. A prevencióról, és különösen a primer prevencióról egy árva szót nem tudunk ejteni, merthogy nyoma sincsen az előterjesztésben. A járóbeteg-szakellátás helyzetét maga Vojnik Mária is jelezte, hogy nem látja ennek a fejlesztésére szolgáló fedezeteket. Nem látjuk egyébként, igaz, hogy ez nem a mi ágazatunkhoz tartozik, de éppen az egészségügyet tehermentesíthetné a szociális ágazat megfelelő szintű fejlesztése. Ezeknek nyomát nem látjuk. Ha már annyit szeretünk kórházakról beszélni, az, hogy kórházi ágyakat szüntetünk meg, intézményeket zárunk be, elég volna elővenni a Bokros-csomag idején született, akár a jelenlegi kormánypárti szakmapolitikai véleményeket is, azt tehát mindnyájan tudjuk, hogy nem struktúra-átalakítás, nem szerkezetváltozás. A kórházak megszüntetése nem jár szerkezet-átalakítással.
Ha Vojnik Mária szakmapolitikai konszenzust kér rajtunk számon, ám kérje, tegye meg, azt gondolom, hogy egy sor olyan szakmapolitikai konszenzust alakíthatnánk ki, amely akár ezeket az előbb felsorolt területeket is érinti, de ezeket a kérdéseket sajnos, a jelenlegi költségvetési tervezet nem oldja meg. Sőt, azt látom, hogy a pénzelvonással a feszültség az ágazatban egyre növekedni fog. Tehát tanácstalanul állok a költségvetés előtt, az egészségügy jelenlegi problémáit nemcsak hogy konzerválja, hanem azokat növelni fogja, én nem tartom alkalmasnak az általános vitára ezt a költségvetést. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky András!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Vojnik képviselő asszony minimális szakmapolitikai konszenzust kért számon tőlünk, és nagyon nehéz helyzetben vagyok, képviselő asszony. (Dr. Vojnik Mária: Nem kértem számon, javasoltam!) Javasolta, jó.
ELNÖK: Kérem, hogy hallgassuk meg egymást türelemmel, és majd utána lehet reagálni.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Nagyon nehéz úgy konszenzusra jutni, hogy mondjuk ez a bizottság és a parlament két évvel ezelőtt a szakdolgozói kamara létrehozása és a kamarák életképessége szükségességében megállapodott, majd jött valami, és az önök álláspontja megfordult.
Ez a bizottság két hónappal ezelőtt a gyógyszer-forgalmazással, annak liberalizálásával kapcsolatban majdnem egyhangúlag állást foglalt, hogy hallani nem akar róla, és lám, a végszavazás előtt áll a teljes szétverése az akkori struktúrának.
Abban is egyetértettünk idáig, legalábbis verbálisan, hogy a nemzeti kockázatközösséget fenn kell tartani, és önök jó úton haladnak azoknak a törvényeknek a megszavazásával, amely egyértelműen egy üzleti alapú, több-biztosítós modell alapjait fekteti le. Holnap majd a bizottságon a módosító javaslatok kapcsán azért itt színt lehet vallani. Csak zárójelbe teszem azt, hogy így nehéz konszenzusra törekedni, amikor önök folyamatosan változtatják a véleményüket alapvető kérdésekben.
Leszögezhetjük a költségvetéssel kapcsolatban, hogy a rendszerváltoztatás óta másodszor fordul elő, hogy az egészségügyi természetbeli ellátások nominálisan 41 milliárd forinttal csökkennek. Ez az idei évben érvényes volt a költségvetést illetően, akkor még csak 34 milliárd forint, most 41 milliárd forint, tehát a tendencia fokozódik.
Mindig azzal érvelnek, hogy a gazdaság lehetőségei, a költségvetés lehetőségei nagyon determináltak. Az valóban így van, majd halljuk, hogy prioritási sorrendeket kell felállítani, és mi úgy gondoljuk, hogy akkor, amikor az önök hibájából egy hihetetlenül rossz államháztartási, költségvetési környezet alakult ki, és ennek a rendbetételéhez kérik a "segítségünket", hiszen nyilvánvalóan egy költségvetés nem az a műfaj, ahol mondjuk alapvetően az ellenzéknek szerepe lehetne, mi azt mondjuk, hogy abban is konszenzusra juthatnánk, hogy ezt a nehéz időszakot vészeljük úgy át, hogy ami kárt lehet, azt előzzük meg.
180
la/181. (csáky)
Talán azokat a prioritásokat a költségvetésen belül nézzük át, hogy mi az, ami fontos. Úgy gondolom, hogy a humán erőforrás állapota már rövid távon is fontos, hogy milyen, mert az a gazdasági felemelkedésünk alapja, és ehhez igenis nem csökkenteni kellene ezeket a költségvetési tételeket, hanem ésszerűen növelni.
Az, hogy az alkotmányban lefektetett feladatait nem látja el a kormány, hisz' lehet magyarázatot mondani arra, hogy az ÁNTSZ, hogy a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, amelynek szintén jelentősen csökken a költsége, mert hát Istenem, mert szorítások vannak, igaz, hogy naponta nézzük a híradóban, hogy éppen hol milyen járvány tör ki, annak milyen egészségügyi vonzatai vannak, hogy aztán ez haváriaként számít és a volumenkorlátot nem érinti, az egy másik kérdés, vagy nézzük azt, hogy éppen hol bukott meg egy húsforgalmazó kereskedő és dózerral szállítják el a romlott húst. Ez az állam feladata. És akkor, amikor ebből a szolgáltatásból kivonunk, akkor igenis a köz javát rongálja, az állampolgároknak az életminőségét rongálja.
Nagyon érdekes, egyet is értünk Vojnik képviselő asszonnyal, hogy az alapvető népegészségügyi problémákra kell forrásokat koncentrálni, ugye szív-, érrendszeri, daganatos betegségekre, de ha megnézzük azt, amire alapozták ezt a költségvetést, akkor a szamizdatban terjedő kapacitási törvényt, illetve annak mellékleteit, ha valaki vette a fáradtságot és végigszámolta az aktív ágyszámok sorsát, akkor mit tapasztal? Népegészségügy ide, meg oda, amellett, hogy cinikus módon azt mondják, hogy lakosságközeli ellátást biztosítanak, amikor 24 intézményben az akut ellátást meg akarják szüntetni, ezt tegyük zárójelbe, a maradékon belül is az onkológiai ágyakat is megnyirbálják, a stroke-ágyakat is megnyirbálják, akkor miről beszélünk? Akkor egy szakmai tervezés folyt ebben a kérdésben, meg egyéb kérdésben vagy valakik, Draskovicsok, Veresek, ki tudja kik, leültek, gondoltak és húzogatták ott, ahol tudták a tételeket? Semmiféle szakmaiság ezekben a tervekben nincsen, itt kifejezetten a bevételi oldalt illetően sarcolás folyik, adónövelés, járuléknövelés folyik, ez egyértelmű, ami mérhetetlenül rongálni fogja az átlaglakosság életszínvonalát, a középosztály lecsúszását fogja maga után vonni, hiszen nemcsak erről van szó, hanem a különböző kompenzációknak az úgynevezett átalakításáról akkor, amikor valid jövedelmi viszonyokkal nagyon nem rendelkezünk. Hogy ennek milyen hatásai lesznek, azt majd a későbbiek folyamán fogjuk meglátni. Ha bár itt azt mondják, hogy a foglalkoztatás marad ezen a szinten, de minden fejezet azzal kezdődik, hogy a költségvetési támogatást azért csökkentik, mert létszámleépítések vannak, akkor amikor a gazdaság pang és munkahelyek szűnnek meg, nagyon jól tudjuk, hogy a pszichoszomatikus hatások miatt bizony még nagyobb nyomán nehezedik az egészségügyi ellátórendszerre, aminek nem fog tudni eleget tenni. És ez már veszélyes mértéket ér el, a megítélésünk szerint.
Ha nem a saját tapasztalatom lenne, lehet, hogy nem is szólnék, hogy bizony komoly insufficientia van már most az akut ellátásban és nem az, hogy vidéken, hanem itt Budapesten. Nem akar az ember a saját példájával előhozakodni, hogy egy vasárnap délután milyen esélye van mondjuk valakinek, aki akut szívinfarktust kap, az ellátásra, mennyi idő alatt kapja meg a megfelelő ellátásokat, de higgyék el, komoly gondok mutatkoznak már most.
Nem játék. Nem játék. Azért kérem, legyen konszenzus, nézzük át a költségvetést. Én úgy gondolom, lehet találni ilyen-olyan tételeket, és még azt is felvállalom, épüljön 200 km-rel kevesebb autópálya, vagy valamennyivel, de a humán erőforrás állapotát mentsük meg, mert lehet, hogy lesz autópálya, csak nem lesz, aki majd járjon rajta. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Ha szabad, szeretnék néhány összefoglaló megállapítást tenni a mi oldalunk részéről elhangzottakat mintegy összefoglalva. Megalapozatlannak tartjuk a 2007. évi költségvetésnek a tervezetét, antidemokratikus módszernek tartjuk a még meg sem született jogszabályok költségvetési vonatkozásainak ilyetén módon történő beszámítását. Elfogadhatatlannak tartjuk az ÁNTSZ, ezzel a népegészségügy, az élelmiszerbiztonság hivatala, a Vöröskereszt, az Országos Mentőszolgálat, a hivatásrendi köztestületek és a betegszervezetek költségvetésének ilyen mértékű radikális csökkentését. Idegennek tartjuk a vizitdíj és a napidíj szerepeltetését ebben a törvénytervezetben, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a 2007. évi költségvetés nem tartalmaz bér- és dologi növekményt, erről eddig nem volt szó, de szeretném most itt a végén kiemelni. Meg kell állapítanunk, hogy folytatódik a forráskivonás és a létszámleépítés az ágazatban. Egészségügyi reform helyett egyelőre csak pénzelvonás látszik. Kritikus helyzetbe kerülnek a kórházak és az egész ágazat működőképességét veszélyben látjuk.
Végül elfogadhatatlannak és általános vitára alkalmatlannak tartjuk ezt a törvénytervezetet, számítunk arra, hogy a következő hetekben módunk lesz a részletekbe menő vitákat lefolytatni és ennek az elfogadhatatlan költségvetésnek valamilyen módon, legalább kármentő célzattal a megváltoztatását elérnünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Béki Gabriella.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm a szót. Olyan drámai képet festettek képviselőtársaim, hogy muszáj megszólalnom, pedig nem terveztem már ezen a késői órán. Furcsának tartom, hogy évről évre nagy hangsúllyal figyelembe vették - különösen az ellenzéki képviselők - az ÁSZ véleményét, amikor az kritikus és negatív, és szó nem esik róla az érvelésükben, amikor pedig sok év óta először, de pozitív, alapvetően megalapozottnak tartja a költségvetést. Mindannyian tudjuk, hogy az egyensúlyjavítás kényszerében született ez a költségvetés, hogy tartalmaz reformokat, hogy tartalmaz fejlesztéseket. Hát ezek figyelembevételével, mert hogy a költségvetés tényleg nagyon komoly szorítások közepette készült, a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schvarcz Tibor.
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Kicsit a tragikus és drámai képfelrajzolás után szeretném egy kicsit pasztell színekben feltüntetni a költségvetést. Annyira azért nem drámai a helyzet, és nem értem Mikola alelnök úrnak a kemény mondatait és azokat a sajtónyilatkozatait, hogy ha ez így folytatódik tovább, akkor ennek a betegek lesznek az áldozatai és meghalnak a betegek. Nem kellene riogatni. Korábban a bizottságban jellemző volt az, hogy szakmáról beszéltünk, most eléggé keményen elpolitizált és eldurvult lett a légkör, és az sem volt szokásos, hogy valaki elmondja itt keményen a véleményét, majd feláll és elmegy. Mert úgy alakultak a dolgok, hogy megbeszéltük és megpróbáltunk rajta változtatni.
A megalapozatlansággal kapcsolatosan, meg a négy év semmit tevéssel kapcsolatosan elmondanám, hogy azért megszületett a "huszonegy lépés", és abban már konszenzus volt korábban, hogy a biztosító alap és a nemzeti kockázat fenntartása az, amin el lehet indulni és azokon a programokon, amiket itt közösen elhatároztunk és csináltunk, ezt szeretnénk folytatni. És mi is látjuk a költségvetésnek azokat a pontjait, ahol lehet és kell változtatni, ez a prevencióra fordítandó pénzösszegek, a mentés, a Vöröskereszt és az ÁNTSZ költségvetésének a javítása. Ha azt nézzük, hogy ez az ÁSZ szerint egy megalapozott és kiszámítható költségvetés, mert mindig az volt a gond az eddigi költségvetések kapcsán, hogy igen, de hát nem látjuk a bevételt. Most már kirajzolódik az, hogy kik fognak fizetni járulékot, milyen mértékben és mekkora bevételből lehet gazdálkodni és azt is el kell mondani, hogy azért a költségvetés emellett még hozzátesz komoly forrásokat, hiszen ezek az alapok a bevételekből nem tudják ellátni ezt az egészségügyi szolgáltatást. A struktúraátalakítással kapcsolatosan még ugyan nincs itt ez a törvény, de annyit elmondhatok, hogy a struktúraátalakításnak egy komoly része lesz és nem az jelenik meg benne, hogy csak ágyakat szüntetünk meg, kórházakat zárunk be, hanem igenis azért késik ez a törvény, mert mellé szeretnénk tenni pontosan azokat a forrásokat, amelyek az átalakítás irányát mutatják.
190.
PÉ 191 (Schvarcz)
Az 1996-os LXIII-as törvény kapcsán láthatóvá vált, hogy maga az ágybezárás és a kórházi telephely-megszüntetés önmagában nem hoz forrásbővítést, tehát ezeket az NFT II. forrásokat odatesszük melléje, hogy mit kell építeni, mit kell fejleszteni, és milyen módon lehet megoldani azt, hogy a betegek megkapják a szükséges ellátást. Nem szeretném, ha az ellenzéki képviselőtársak itt riogatnák a közvéleményt és a betegeket, hogy ez azt jelenti, hogy nem kapnak ellátást és nem lesz megfelelő ellátásuk. Ha abban konstruktivitás mutatkozik, hogy olyan módosító javaslatokat adjunk be, amelyek ezeket a felsorolt problémákat megoldják, akkor nagyon szívesen vennénk az együttműködést.
Itt az elmúlt törvények tárgyalása kapcsán lehetett látni, hogy volt konszenzus a gyógyszertörvényben, volt konszenzus a kamarai törvényben, tehát mindenképpen mi is azt szeretnénk, hogy ez az egészségügyi ellátás jobb legyen, és ennek megfelelően a költségvetést is úgy szeretnénk megoldani, hogy az egészségügyi ágazat működőképessége megmaradjon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Azt szeretném, ha látnánk, hogy sok év alatt vagy arra koncentráltunk, hogy egyensúlyt kell teremteni, mert ha nem teremtünk egyensúlyt, akkor nem tudunk hozzákezdeni a reformokhoz. Ha éppen a reformokhoz kezdtünk, akkor az volt a kérdés, hogy jó, először reform, és aztán fejlesztés. Egy kicsit az egészségügyben is úgy voltunk, hogy soha nem volt egymást követő kormányoknak bátorsága ahhoz, hogy egyszerre próbáljunk az ágazat sokféle feszültségpontjához hozzányúlni.
Most a költségvetéssel is úgy látom, hogy nincs más választás, mint egyensúlyteremtés, reform és fejlesztés együttesen kell, és együttesen kell ezen követelményeknek valahogy megfelelni. Nyilván nem könnyű, sokféle érdeksérelemmel jár, ezzel azt hiszem, hogy a kormánypártok is teljesen tisztában vannak, nem mondtak mást a képviselőtársaink.
Tehát egy kicsit tényleg azt javaslom önmagunknak, hogy ehhez a hármas követelményrendszerhez, amit azt hiszem, egyébként elvileg nem vitat senki, próbáljuk meg a magunk szűkebb területén végiggondolni ennek az esélyeit, lehetőségeit.
Vojnik Mária kért még szót.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Igen, azt gondolom, hogy ha azt gondoljuk délután negyed 6-kor, hogy most már olyan szörnyen késő van, hogy egy egész évet megalapozó társadalombiztosítási és egészségügyi ágazati költségvetésről már borzasztó későn van vitatkozni, akkor nem nagyon értem, hogy mit is gondolnak, már bocsánatot kérek, néhányan arról, hogy mi a képviselő dolga. Azt gondolom, az a dolgunk, hogy addig vitatkozzunk, ameddig van értelme ennek a vitának egyáltalán is, és ha újrakezdjük, akkor újrakezdjük. Ahogy képviselő úr újra kérdezett, mert úgy gondolta, hogy elégtelen a válasz, akkor azt gondolom, hogy joga van addig kérdezni, ameddig megfelelő választ nem kap.
Azért kértem szót, mert azt mondták, hogy mintha arra szeretném én kényszeríteni az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy keressünk konszenzust. És bár azt mondtam Csáky képviselő úrnak, hogy én csak ajánlottam vagy javasoltam, közben gondolkodtam és mégis azt gondolom, hogy bizony, konszenzuskényszerben vagyunk. Pontosan azért, mert a lehetséges és rendelkezésre álló forrásaink és azok, amelyeket ebből megvalósítani akarunk, mégiscsak azt vonná maga után, hogy közösen nézzük meg, hogy mire telik nekünk ebből.
Csak szomorú vagyok amiatt, hogy Kupper képviselőtársam, felriadva a bénultságából, azt mondta hirtelen, hogy négy év semmittevés, Bokros-csomag, meg pénzelvonás, és jól elment. (Dr. Mikola István: Ezt nem ő mondta, hanem a miniszterelnök mondta!) Úgy gondolom, hogy ha feltett négy kérdést, azt kérdezte, hogy számoltunk-e azzal, hogy mit vettünk át, azt mondta, hogy mennyi költségvetési forrásunk volt, hogy lesz-e újabb Bokros-csomag, hogy mennyi lesz a pénzelvonás, legalább annyi időt szánt volna ránk, hogy akkor ezt megbeszéljük. Akkor én most kénytelen vagyok a jegyzőkönyvnek azt elmondani, hogy bizony, 2002-ben nem a csodát vettük át. Aki akarja, nézzen utána az őszi ülésszak első egészségügyi, társadalombiztosítási költségvetési pótkeretének, hogy mennyit kellett a gyógyszerkasszába beletenni, hogy mennyit kellett a gyógyító kasszába beletenni, hogy mennyit kellett az intézmények adósságának konszolidálására beletenni, és ha még mindig azt gondolja, hogy kiváló kondíciói voltak az egészségügyi ágazatnak, akkor hátha ezt képes lesz felülvizsgálni.
Igazából úgy gondolom, hogy nem kellene ezeket a dolgokat úgy elhárítani, Schvarcz képviselőtársam elmondta a választ erre, hogy vajon, csakugyan nem csináltunk-e semmit, ő azt mondta, hogy megalapoztuk. Én még szeretnék néhány dolgot hozzátenni.
A mentőfejlesztés, sürgősségi pályázatok kiírása, háziorvosi központi ügyeletek, aneszteziológiai és intenzív terápiás eszközpark fejlesztése, mentőgépkocsi-beszerzés, és azt gondolom, hogy csak egy egészen kicsi részét soroltam fel annak, amit megcsináltunk, a nemzeti programokról nem is beszélve.
Csáky képviselőtársamnak azt tudom mondani, hogy ha nem kellene mindig attól tartanom, hogy Csáky képviselő úrnak muszáj valami politikai fricskát megeresztenie, akkor minden második nap akár fontos dolgokban egyet is tudnánk érteni. Ilyen például a kapacitás-szabályozás. Nem akarom lebeszélni, képviselő úr, természetesen a képviselő szabadságába tartozik a politikai fricskák teljes arzenálja. Nem is akarom lebeszélni, ez a sava-borsa egy politikai vitának, úgyhogy rendben van. Csak szeretném leszögezni: nem akarjuk felszámolni a nemzeti kockázatközösséget. Az a tény, hogy van vitánk abban, hogy kinek, mikor, mi legyen a járulékfizetési kötelezettsége, ebből nem következik, hogy mi fel szeretnénk számolni. Biztonsággal tudom mondani képviselő úrnak, hogy egy szocialista képviselőt se talál. Béki képviselő asszony pontosan erre hivatkozott, hogy ez mennyire fontos.
Ami az aktív ellátásokat, a lakosságközeli ellátásokat érinti. Azt tudom mondani, hogy a lakosságközeli ellátások alatt én például nem azt értem, hogy minél közelebb legyen egy adott lakosságcsoporthoz a kórház, mert van, amikor egy picit arrébb, egy jobb felszereltségű, nagyobb humán-erőforrással bíró szolgáltatás jelenti majd a jobb minőséget. És ha akar velem vitatkozni, képviselő úr, vitassuk meg, mondjuk például az aktív ellátások közül az infarktuskezelést vagy a coronaria-tágítást, és akkor itt lesz Székely Tamás, aki el fogja mondani, hogy majdnem megduplázódott a coronaria-stentek beültetése, vagy hogy ezeknek az ellátásoknak a száma mennyit változott.
Nagyon sajnálom, most akkor újra felnyitom a vitát, bár úgy látom, hogy ezt Mikola képviselő úr minden alkalommal személyes megtámadtatásnak veszi... (Dr. Mikola István: Már vártam! - Derültség.).., de ne tegye képviselő úr. Nem szeretném, és nem is fogom, higgye el, csak szeretném elmondani, hogy nekem a konszenzushoz az a feltétel, hogy mi elmondjuk a véleményünket, önök tesznek egy másik javaslatot, de könyörgöm: tessék nekem megmondani, hogy abban, amit el tetszett mondani, mi volt a javaslat? És akkor nézzük újra. Ha elfogadhatatlan a kiadás csökkentése, akkor muszáj elmondani, hogy miből legyen a többletkiadás fedezete.
200
la/201 (Vojnik)
Mindig az a válasz erre, hogy egy ellenzéki képviselőnek erre nem kell választ adni. De. Képviselő úrnak meg azért, mert egy nagy tekintélyű szakpolitikusa egy szakmának (Derültség.), ez volt az invokáció benne, de hogy elmondhassam, hogy éppen ezért azt gondolom, hogy regnáló miniszterként is tudja, hogy felelősséget kell viselni. Tehát, ha kiadásról beszélünk, akkor az azt megalapozó bevételeket is számba kell venni. Szerintem nemcsak kormánypárti korunkban. Senkit sem szerettem volna a véleményemmel természetesen semmilyen módon a véleményében korlátozni, megbántani. Tényleg azt gondolom, hogy lehetséges, ha nem is a konszenzus, de néhány fontos dologban a vélemények közelítése.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nekem is ez már a 13. körüli költségvetésem, a legkülönbözőbb szerepekben látom az egészségügyi bizottságban a kialakuló vitát, egyébként jellemző módon kísértetiesen emlékeztetnek egymásra. Személyes megjegyzésként csak annyit, hogy én már a konszenzus helyett a kompromisszumokkal is megelégednék. Heintz Tamás, Csáky András.
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Elnézést kérek, hogy mégis szót kérek, de ennek egy oka van, Vojnik Mária képviselőtársam a "még korábban, negyed 6-kor című mondatára" kell reagáljak. Nincs igaza képviselő asszony, késő van. Késő van és higgye el, hogy gyakorló orvosként mondom önnek, hogy késő van. Én az asztal mellől kérdeztem ide a parlamentbe és higgye el, nagyon lelkesen és hittel láttam munkához. Az elmúlt fél év viszont azt bizonyítja számomra, hogy önök a kint rohangáló mentőautókra, az abban fekvő betegekre abszolút nem gondolnak. Valahogy, aki ide bekerül ebbe a terembe, az azt az elhivatottságot, amelyért felelt, amikor egy mentőautóban ült, amikor a műtőasztal előtt állt, amikor felébresztették éjjel kettőkor, ezt a mentalitást elfelejtették. És ennek okán tartunk ott, hogy négy olyan törvény van a parlament előtt végszavazás előtt, ami az egészségügyet teljesen padlóra küldi. És nem igaz, hogy nem tettünk meg mindent. Igenis éppen Mikola miniszter úrral együtt próbáltuk ezt hónapokon keresztül. Amióta benyújtotta a miniszter úr ezt a négy csomagot, azóta próbálkozunk ezerrel ezt csinálni, semmi értelme nincs. Önök, amit kitaláltak, átviszik, nehogy egy és-en, meg - bocsánat - egy böszmeségen vitatkozzunk és esetleg elfogadják, amit javasolunk, hogy böszmeség már ne legyen a szövegben, szóval ilyen szinten nem igazán van értelme a konszenzusnak. Sajnos ahhoz késő, hogy ezzel tudjunk mit kezdeni.
De ha már egyszer táncba vittek és hál' Istennek az alelnök úr mondta, hogy próbáljuk meg ezt az egyensúlyt megteremteni, akkor sajnos az egyszeri juhász jut az eszembe, aki kínjában nagyot vert a saját szamara fejére, és ennek a szellemében van nekem három megjegyzésem a költségvetéssel kapcsolatban. Az IBR-t ne sirassa senki, az IBR éveken keresztül szolgált adott politikai kört, a mindig is veszteséges IBR úgymond mehet. Az IBR-ben lévő valamennyi technikát átvitték önök már a fizetős egészségügybe, az alapellátás orvosaként már fuvolázzuk a történeteket hónapok óta és köszönjük, rettenetes. Úgyhogy még az IBR által korábban finanszírozott úgymond bánatpénzt sem lökik oda, hanem ezt már ingyen, úgymond kártyapénzből játsszuk le. Tehát ami a IBR-ből kell, részint benn van, részint meg ez a költségvetés emeli be, ágyszámcsökkentés, stb. itt van minden, csak másképp hívják. Ez egyértelmű.
A másik: Kovácsy szakállamtitkár úr arra a kérdésemre válaszolta a 100+100 milliót, amit a jövő évre kérdeztem, nem arra az évre, amikor bevezetik az eurót Magyarországon. Nem 2009-re. Nyilván egy képviselőt az érdekel, hogy mennyibe kerül, nem arra kíváncsi, hogy majd egyszer mennyi lesz évente az önök által preferált Egészségbiztosítási Felügyeletben. 2007-ben? Kérdeztem. Mondta: 100+100. Akkor sem értettük, de aztán rájöttünk, hogy ez 100 állami támogatás és 100 pedig a büntetésből.
És hadd keressek még önöknek gyorsan félmilliárd forintot. Az egyik: ennek az Egészségbiztosítási Felügyeletnek sajnos - egyetértve Béki Gabriellával, legalábbis részben egyetértve, nehogy aztán megtámadjon, hogy próbálok kezdőként valamiféle konszenzust keresni - igen, kell a képviselet, az ellenőrzés, szerettük volna, hogy ez valamifajta módon tükrözzön bizonyos társadalmi ellenőrzést, ez nem ment, azt viszont egyértelműen kifejtettük és azt a véleményünket elutasították, hogy azt állítjuk, hogy ezzel tulajdonképpen a több biztosítós rendszer bevezetésének az első lépcsője zajlik. Ezt azért mondom, mert ehhez is adtak 400 milliót. De azt kérem, itt a 400 millió, ne adjanak 400 milliót, hanem ezt azokkal a biztosítókkal, amelyek be akarnak lépni ebbe a rendszerbe, azokkal fizettessék meg. Megéri nekik, mert hiszen egy ezermilliárdos kasszához fognak hozzáférni. Ez már 400 millió, a másik pedig egy százmilliós kormányzati kommunikáció. A média miniszter úr, dr. Molnár Lajos tökéletesen uralja a magyar közmédiát, nincs neki szüksége 100 millióra ahhoz, hogy bármit kifejthessen. Úgy, ahogy akarja, úgy tekeri a szót, aztán mehetünk mindenféle jobbos, gusztustalan tévékbe, amit néznek, nem néznek, de a miniszter úr a showműsorát minden reggel le tudja játszani a "Virradat" c. műsorban, hogy nehogy már médiát nevezzek meg. Ez félmilliárd forint kapásból, lehet osztani. Köszönöm szépen. És itt maradok, megvárom a választ.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez mindenképpen bíztató, hogy megvárja a képviselő úr a választ. Mielőtt Csáky Andrásnak adnék szót, annyit hadd jegyezzek meg szerényen, hogy volt öt olyan esztendő, amikor a Fidesz is lelkesen állt az irányított betegellátási modell mellett, amiből rengeteget tanultunk annak idején, aztán olyan 2004-től kezdtek eltérni a vélemények. Nyilván az a szakasz következik, hogy a tapasztalatok intézményesülnek. Ez egyébként nem baj, egyáltalán nem baj. Nagyon sokat tanultunk akár a gyógyászati segédeszköz-szabályozás, akár a gyógyszerkassza-szabályozás tekintetében az irányított betegellátásnál. Nekem megvan a magam személyes véleménye, hogy hogyan tovább, hogyan nem, de e tekintetben most nincs itt a törvényjavaslatban ennek számos részlete. Lehet, hogy a részletes vita kapcsán erre kitérünk, csak nem árt néha, bár tudom, hogy a jövő évről beszélünk, azért emlékezni, ha nem is személyekben, de részben személyekben is egyfajta közös múltra. Tehát óvakodnék attól, hogy az egészségügyben egy-egy alkalmazott módszert, technikát eleve ősellenségnek kiáltsunk ki, amikor adott esetben különböző politikai erőkhöz tartozók még lelkesen támogattuk nem olyan régen. Ez csak egy szolid megjegyzés volt. Csáky András következik.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ez a politikai fricskák kategóriájába tartozik, együtt izgultatok a szülőszobán. (Derültség.) Nem fricskázni akarok senkit, de azért a tény, az tény, ezt gondolom, Vojnik képviselő asszony elismeri akár a kamarai, akár a gyógyszer, akár a biztosított. Ez utóbbinál a nemzeti kockázat közösséggel együtt érzem azt, hogy egy egybiztosítós modell, mert a több biztosítós, üzleti alapú modell a nemzeti kockázat közösség egybenmaradásával együtt, az fából vaskarika.
210.
PÉ 211 (Csáky)
Ebben konszenzus van közöttünk, akkor most már az lenne a jó, ha önök között is konszenzus lenne, az lenne az alap, és akkor egy kicsit megnyugodhatnánk.
Infarktuskezelés. Nem akartam, mert nem tudtam, hogy lehet-e itt ilyen szakmai kérdéseket felvetni, hogy egy 300 milliós tétel van a gyógyszeres stentek további vásárlására. Jóllehet, elkorcsosult képviselőként azért még szaklapokat szoktam a kezembe venni, amikor a szaksajtó tele van azzal, hogy hatalmas rektospektrív vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a sima stentek és a gyógyszeres stentek hatásosságát illetően kifejezetten rosszabb eredmények jönnek a sokkal drágább gyógyszeres stentekkel, akkor, amikor olvasom az előterjesztést, elgondolkodom rajta, hogy valaki áttekinti-e egyáltalán azt, hogy mondjuk egy-egy terápiás eljárás vagy valakinek eszébe jut-e az, hogy meg kellene nézni, hogy kell-e nekünk ez, megéri-e nekünk ez, működik-e ez a mechanizmus, és nem fricskázni akarok, de akkor, amikor a Kerpel-Fronius-féle bizottság felállt, az ezt a célt tűzte ki maga elé többek között, hogy ezeket átnézze, hogy ne háttéralkuk és egyéni nyomulások és szakmai lobbik - mert biztos, hogy ez is áll a háttérben, gondolkodtam, hogy szóljak-e egyáltalán, mert abban a korban vagyunk, amikor pillanatokon belül mi is odakerülhetünk a kollégák keze alá. (Dr. Czinege Imre: Azért, mert bagózol!) Legalább nem fogok Alzheimer kórt kapni, úgyhogy ez megnyugtat. (Dr. Czinege Imre: Fél százalék az esély!) Meg erre szoktam azt mondani, hogy egészségesen meghalni baromi bosszantó dolog. (Derültség.) Szóval valóban lehetne konszenzus, és most megmondom őszintén, örömmel megyek el, hogy ha eltökélten kitart mondjuk a szocialista frakció amellett, hogy márpedig egybiztosítós. Csak hát megvolt az eltökéltség a kamara ügyében is, megvolt az eltökéltség a gyógyszer-liberalizáció ügyében is, aztán mégis az a farok úgy megcsóválta azt a kutyát, hogy arról koldultak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Mikola István: Ez már irodalmi est jelleget ölt.) Igen, szocializálódik a bizottság. Schvarcz képviselő úr! (Dr. Vojnik Mária: Örülök, hogy ezt az utolsó mondatot képviselő úr megértette! - Derültség, zaj.) Azért tartsuk be a parlamenti formákat, mindenki szót kap, csak valami módon moderálni kell a dolgot, ez az én kellemetlen feladatom.
Ezért most Schvarcz képviselő úré a szó.
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak emlékeztetni szeretném a képviselőket, hogy az IBR-ért egyetlenegy könnycseppet nem ejtettünk, és nem is harcolunk érte, és nem is harcoltunk. Annak ellenére, hogy az egy koprodukciós előadás volt anno, de azóta változott az idő.
Amit szeretnék mondani, hogy amikor itt az IBR-ről több vitát lefolytattunk, még Gógl képviselő úr a bizottság tagja volt, akkor néhány pozitív dolgot kiemelt az IBR-ből. Ez az irányított betegutak. Az az együttműködés a kollégák között, amiben értékelik a munkájukat, és a gyógyszer-rendelés hatékonyságának a kísérlete, és annak a napi vagy időnkénti megbeszélése. Ha figyelték a most benyújtott törvényeket, akkor szeretnénk megvalósítani az irányított betegutakat, azt, hogy legyen egy kollegiális együttműködés és valamilyen módon értékelésre kerüljön a kollégák gyógyszerfelírási szokása. Ez, amit az IBR-ből átmentettünk, és azt hiszem, ez az, ami jó benne. Semmi többet nem, és nem is ejtünk könnyet, és köszönjük az ötletet a költségvetési módosító javaslatok benyújtásához, valószínűleg élni fogunk vele. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Kénytelen vagyok reagálni néhány dologra, mert valóban a súlyponti lényeges vitakérdés közöttünk, hogy vannak a bizottságban - és sokan vannak mindkét oldalon -, akik úgy állítják be, mintha a több-biztosítós megoldás maga a végveszély lenne, maga a végromlás. Én pedig ezzel szemben arról vagyok meggyőződve, hogy a kötelező társadalombiztosításnak a közös kockázatviseléses jellegét nemhogy nem befolyásolja, nem rúgja fel, hanem azon az alapon építkezik tovább.
Tényleg azt gondolom, hogy a véleménykülönbségek közül ez az az Achilles-pont, amit egyszer valamikor, hosszú vitában tisztázni kellene, hogy tovább tudjunk gondolkodni a tennivalókon.
A másik, amiért jelentkeztem, az képviselő úrnak a nagyon-nagyon pesszimista hozzászólása. Nem is értem, képviselő úr, hogy tud itt lenni velünk, ha úgy érzi, hogy semmire semmi hatása, befolyása, teljesen fölösleges, hogy a képviselő próbálkozzon. (Dr. Mikola István: Nehezen!) Akkor szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy nem olyan régen, éppen 24 órával ezelőtt volt szavazás a Házban egészségügyi törvényről, aminek a során dőlt el úgy kérdés, nem is egy, ami a kormányzati vagy tárcaállásponttal szemben szavazott meg módosító indítványt. Nem tudom, hogy miért kerülte el ez a figyelmét a képviselő úrnak, de talán reményt adhat arra, hogy a képviselői munka nem teljesen fölösleges, már abban az esetben, ha a képviselő komolyan veszi a munkáját.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért azt javaslom, hogy valamennyire próbáljunk a költségvetés környékén maradni, mert most már a közös múltat elkezdtük megbeszélni, ez rendben van, de hogy mi lesz a jövő, azt javaslom, hogy azért ne beszéljük meg, mert ezzel kapcsolatos javaslatok, előterjesztések nincsenek itt. Bár ha a képviselők úgy érzik, én szívesen kezdeményezek egy kötetlen vacsorát is képviselőtársaimnak, ha úgy érzik, hogy ezzel egy kicsit közelebb kerülünk egymáshoz a nézeteinkkel. De erről beszéljünk külön. (Dr. Puskás Tivadar: Ma? - Derültség.) Nem a mai napra gondoltam természetesen, de ha ez sült ki a sokféle nézetből, és most itt a vége felé talán egy-egy megjegyzésből vagy ha úgy tetszik, politikai fricskából, hogy Csáky képviselő úr szavait idézzem (Dr. Csáky András: Copyright volt. - Derültség.), rendben van, ha ezt tanultuk meg, talán bizonyos értelemben ez sem baj.
Kíván-e még valaki a költségvetéshez hozzászólni? Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Amit Béki Gabriella képviselő asszony mondott, azt nem tudom szó nélkül hagyni, de újra és újra erőt veszünk magunkon és próbálunk valamiféle együttgondolkodásba kezdeni.
Nagyon támogatnám ezt a javaslatot, hogy vegyünk elő - és ez sem közvetlenül a költségvetéshez kapcsolódik, de nagyon is, mi az, hogy, ahhoz kapcsolódik, mert az egész költségvetés, a benyújtott, egészségüggyel kapcsolatos törvénytervezetek valahol nekünk mind egy irányba mutatnak. Tehát elkerülhetetlen, hogy a társadalombiztosítás és a több-biztosítókon álló versenyrendszereknek a nemzetközi gyakorlatát, az ebben való nemzetközi tapasztalatokat végigtekintsük, mielőtt ebben a kérdésben, tudjuk, hogy előrehozva, döntés születik.
Tehát nagyon javaslom, hogy ezt tegyük. Egyébként pedig azt gondolom, hogy valóban meglehetősen pesszimisták vagyunk, a fegyelem tart itt nagyjából bennünket, és ez a kérdés most nagyon élesen fel fog vetődni, amikor majd a kamarai törvénytervezet szavazása lesz. Nagyon kíváncsiak vagyunk és név szerinti szavazást fogunk kérni, hogy azok a képviselők, akik most kormányoldalon ülnek, és velünk együtt 2003. október 20-án létrehozták a százezernyi kötelező tagot számláló szakdolgozói kamarát, hogyan fognak szavazni. Mert ha ők most ezzel szemben fognak szavazni, akkor megmondom, hogy bennünk nagyon nagy válság fog támadni, és nem tudom, hogy akkor mi lesz az a kiszámítható vonal, amit a továbbiakban az együttműködésben követni tudunk. És ez csak egy példa, több ilyen esetünk lesz a következő hetekben, hónapokban, és szeretnénk látni, hogy amiben korábban egyetértettünk, amellett ki is tartunk. Ha ez nem történik meg, hanem különböző politikai és egyéb befolyásokkal képviselők tömegei téríthetők el három éven belül az eredeti véleményüktől, akkor azt gondolom, hogy ez a válság mélyülni fog.
De hadd fejezzem be optimistán: továbbra is keressük az együttműködés lehetőségét, eddig sajnos, nem találtuk meg.
220
la/221. (Mikola)
Part szélén érezzük magunkat, minden ötletünk le van söpörve az asztalról és nem értek egyet Schvarcz képviselő úrral, aki azt mondta, hogy konszenzus volt a kamarai törvényben, meg a gyógyszerbiztonsági törvényben. Dehogy volt konszenzus! Kármentésként megszavaztunk néhány MSZP-s, SZDSZ-es javaslatot, mert úgy láttuk, hogy csökkenti azokat a veszélyeket, gyógyszerbiztonság, kémiai biztonság, amitől mi rettegtünk. Nem látjuk annulálva ezeket a veszélyeket, de mégis úgy éreztük, hogy valami kármentés történt. De ez nem konszenzus, ez nagyon messze van attól. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Legyen szabad annyit megjegyeznem, hogy én hosszú képviselői munkám során azért azt láttam, hogy az, hogy gyakorlatilag akár szaktörvényekben, bár ezt megteheti a mindenkori ellenzék, de akár szaktörvényekben másképpen gondolkodva nem feltétlenül szükséges egyetérteni, azért ellenzék, mert ellenzék. De az, hogy bizonyos pontokon, és erre céloztak képviselőtársaim, van kompromisszum, talán nem helyes itt a konszenzus szót használni, mert azért az picit mást jelent, de fontos kérdésekben van kompromisszum, amely a törvény végrehajtását biztosítja, azért én ezt mindenképpen fontos üzenetnek tartom, picit ennél többet is gondolunk erről mondjuk a tegnapi szavazás kapcsán. Tehát mindenki ezt vérmérséklete szerint értékelheti.
A kamaráról pedig csak annyit, hogy amikor a Szakdolgozói Kamarát létrehoztuk, akkor bizony mi folytattunk arról vitát, hogy ha a szakdolgozók köztestületet hoznak létre, az önkéntes legyen vagy kötelező. Bizony rengeteget vitatkoztunk és nagyon sok érv szólt amellett már akkor is, hogy önkéntes legyen. Ez az igazsághoz hozzátartozik. Végül is másképpen döntöttünk. Ezt csak azért mondom, lehet, hogy csak a jegyzőkönyv kedvéért, hogy alelnök urat ne érje majd meglepetés a jövő héten.
Kérem szépen, megkérdezem, hogy kíván-e még szólni valaki. (Nincs jelentkező.) Én úgy érzem, hogy nem kell választ kérni az előterjesztőktől, hiszen a vita jelentős részében azért itt politikai és ha úgy tetszik, filozófiai viták zajlottak, ezért kérdezem a bizottságot, hogy ki tartja a jövő költségvetés általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Nyolc. Itt nem kell előadót állítani, mert írásos véleményt kell adni. Holnap déltől rendelkezésre áll a jegyzőkönyv, és egyebekben annyit szeretnék elmondani, hogy holnap 9 órától folytatjuk a munkát. A bizottság titkársága kiosztotta a már rendelkezésre álló ajánlásokat a holnapi napirendekhez, de kérem a képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek ezeket magukkal hozni, mert nem tudjuk holnap már pótolni őket. Tehát holnap 9 órakor kezdünk. Viszontlátásra.
(Az ülés végének időpontja: 17 óra 53 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva és Lajtai Szilvia