EB-1/2007.
(EB-21/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2007. január 24-én, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében
megtartott rendkívüli üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:*
Az elnök napirend előtti tájékoztatása*
Tájékoztató az egészségügyi reformtörvények végrehajtásának helyzetéről*
Dr. Horváth Ágnes tájékoztatója*
Elnököl:Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Garai István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Czinege Imre (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP) dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Papp József (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Garai Istvánnak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) dr. Vojnik Máriának (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Pesti Imrének (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Spiák Ibolyának (Fidesz)
Dr. Horváth Ágnes egészségügyi minisztériumi államtitkár
Major Zoltán főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Székely Tamás főigazgató-helyettes (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok, hölgyeim és uraim! Köszöntöm a bizottság tagjait, a megjelent vendégeket az egészségügyi bizottság rendkívüli ülésén, amely rendkívüli ülés összehívására a Házszabály 67. § (3) bekezdése alapján kerül sor, hiszen a bizottság tagjainak egyötöde erre kezdeményezést tett, név szerint Mikola István, Horváth Zsolt, Pesti Imre, Kupper András és Nagy Kálmán képviselőtársaink.
Az elnök napirend előtti tájékoztatása
Mielőtt a napirendre javaslatot tennék, engedje meg a bizottság, hogy egyrészt - miután ez az év első ilyen találkozása - mindenkinek boldog új évet kívánjak, másrészt napirend előtt bejelentsem, hogy a bizottság minden tagja már a múlt héten elektronikus úton kapott egy meghívólevelet a kormánytól, amely a biztosítási rendszerrel kapcsolatos kétnapos, holnap és holnapután tartandó konferenciára szól, de ennek most egy írásos változatát, miniszteri aláírással is, képviselőtársaim kézhez kapták. Tehát ez a konferencia holnap 9 óra 30 perckor kezdődik a Parlament Felsőházi üléstermében.
Ugyancsak még napirend előtt szeretném a bizottságot arról tájékoztatni, hogy az elmúlt napokban megtörtént az új országos tiszti főorvos kinevezése dr. Falus Ferenc úr személyében. Azt javaslom a bizottság tagjainak - de erről nem kérek különösebb szavazást -, hogy a hagyományoknak megfelelően egy rövid bemutatkozásra az első rendes ülésre, február 7-ére hívjuk meg.
Tisztelt Bizottság! Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a mai ülés előkészítésében a szabadságok kapcsán Buksza Zsolt osztályvezető úr volt a segítségemre, ő látja el a mai ülésen a segítő, támogató titkársági munkát - szeretném megköszönni a segítséget.
És akkor megkérdezem, hogy képviselőtársaimnak van-e napirend előtt más bejelentenivalója. (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Akkor a napirendi javaslatra térnék rá: az írásos meghívónak megfelelően kezdeményezem, hogy a napirend az egészségügyi reformtörvények végrehajtásának helyzetéről szóló tájékoztató legyen, illetőleg annak a megvitatása a már említett házszabályi kezdeményezésnek megfelelően.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy elfogadják-e a napirendi javaslatot. Ki szavaz igennel? (Szavazás.)
Megállapítom, hogy a bizottság a napirendi ajánlást elfogadta.
Tájékoztató az egészségügyi reformtörvények végrehajtásának helyzetéről
Tisztelt Bizottság! Az egészségügyi szaktárcát szakértők társaságágban Horváth Ágnes államtitkár asszony képviseli, itt van Major Zoltán főigazgató úr az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részéről, Székely Tamás főigazgató-helyettes úr és számos munkatársuk.
Én arra kérem az államtitkár asszonyt, hogy a kérésnek megfelelően adjon világos, részletes, konkrét tájékoztatást a reformtörvények végrehajtásának jelenlegi helyzetéről. Látom, hogy időközben képviselőtársaim számára egy tájékoztató is kiosztásra került.
Megadom a szót az államtitkár asszonynak.
Dr. Horváth Ágnes tájékoztatója
DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: (Az előadó munkáját projektor segíti.) Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy először én is boldog új évet kívánjak, hiszen idén még nem találkoztunk!
Igyekeztünk egy minden részletet kimerítő tájékoztatót előkészíteni és átadni valamennyi bizottsági tagnak. Megoldásként egy prezentációt választottunk azzal, hogy természetesen lesznek olyan slide-ok, amiken csak átugrunk, de fontosnak tartottuk, hogy mindenképpen mindenkinek ott legyen a kezében ez az anyag, hogy ugyanarról tudjunk beszélni.
Elfogadásra került az öt reformtörvény, és akkor nézzük rögtön a kamarai törvényt! Ami itt, azt hiszem, mindenképpen fontos és mindenképpen említendő, hogy kijelölésre kerültek a nyilvántartások vezetői. Ez az orvosok és gyógyszerészek esetében az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal lesz, a szakdolgozóknál pedig az ETI, a Szakképző és Továbbképző Intézet. Mindenképpen változás, hogy létrejön az Országos Etikai Tanács április 1-jét követően, az ÁNTSZ-intézmények keretében pedig működni fognak a megyei etikai bizottságok, a regionális tiszti főorvosok elsődleges feladata lesz, hogy koordinálja ezen szervek működését. Tehát ez ügyben szintén elindult a munka.
És akkor nézzük a sokkal izgalmasabb és sokkal nagyobb vihart kavart témát, a gyógyszer-gazdaságossági törvényt! Itt hatályba lépett a törvény december 29-ével, és több változást hozott. Egyrészt szükségessé vált a támogatási rendszernek az átalakítása, racionalizálása, amihez igyekeztünk úgy módosítani a betegterheket, úgy átalakítani a támogatási rendszert, hogy érvényesüljön a rendszerben a költséghatékonyság, és nem utolsósorban hogy jelenjen meg végre a költségérzékenység mind a vásárlói, azaz a betegoldalon, mind a felírói, azaz az orvosoldalon.
Szigorodik az ellenőrzés, szigorodnak az elszámolás szabályai. Nagyon fontos és változást jelent, hogy megjelenik mindenhol a pénzforgalom, a pénzforgalomhoz kötött elszámolás. Azt várjuk, hogy ettől már önmagában is javul a rendszer átláthatósága, ellenőrizhetősége.
Szeretnénk csökkenteni az indokolatlan felírásokat részben ellenőrzésekkel, részben pedig a szabályozókkal. A korábban száz százalékban támogatott gyógyszerekre bevezetett alapdíjnál a költségtudatosság megjelenését várjuk. Szeretnénk elérni azt, hogy egy hosszú távon fenntartható rendszer működjön, ahol valamennyi gyógyszerpiaci szereplő magatartása, működése meghatározott, és nemcsak a magatartása, a működése, hanem a teherviselése is.
Megszűnt a korábban száz százalékos támogatottságú gyógyászati gyógyszerek, tápszerek száz százalékos támogatottsága. Ezeknél a készítményeknél a térítési díj 300 forint. Ez azt jelenti, hogy a száz százalékos támogatás 99, 98, esetleg 97 százalékra mérséklődött. A fennmaradó 1-2-2,5-3 százalék a beteg által fizetendő térítési díj, amely 300 forint. Nagyon fontos, hogy ezáltal valamennyi gyógyszerért kell fizetni térítési díjat, kivéve azokat a termékeket, amelyek eddig is külön keretben voltak. Például a hemofíliások kezelésére használt készítmények, a HIV- és AIDS-betegek kezelésére használt, bizonyos daganatellenes szerek azok, amelyek továbbra is ingyenesek. Ami a gyógyszertáron keresztül szerezhető be, azért be kell fizetni ezt a 300 forintos térítési díjat. Egy kivétel van ez alól, a közgyógyellátottaké, hiszen ez az esetükben a keretük terhére vehető igénybe vagy pedig közgyógyellátás címén.
Hatályba lépett, módosult a támogatások elszámolásáról, folyósításáról szóló kormányrendelet. Gyakorlatilag rendezi azt, hogy a gyógyászati segédeszközöknél hogyan történik a vényenkénti fizetés. Nagy változás a gyógyászati segédeszközök piacán, hogy a fixesítés határa lejjebb került, fél százalékos forgalmi részesedést kell elérni egy-egy terméknek, hogy referenciatermékké válhasson, és erre történhet meg a fixesítés. Ettől mindenképpen azt várjuk, hogy beindul a termékek között egy valódi árverseny. Az OEP által még a tavalyi év végén kiírt pályázat is nagyon szépen bizonyította azt, hogy van bizony ártartalék a gyógyászatisegédeszköz-piacon. Több termék esetében vizsgáltuk: nem egy terméknél kétszeres, háromszoros a magyarországi ár, mondjuk például az angol, német vagy holland árhoz képest.
Változnak a befogadási és támogatási szabályok a gyógyszer tekintetében. Amiről mindenképpen beszélni kell, hogy bizonyos gyógyszerek felkerültek úgynevezett emelt, indikációhoz kötött támogatási kategóriába. Ezeknél 90, 70 és 50 százalékos támogatási kategória van. Fontosnak tartottuk, hogy a krónikus betegségeknél kerüljön fel olyan gyógyszerek kiemelt támogatása, ahol biztosítható lesz, hogy megváltozzon ezen készítmények ára, hiszen több, mint 800 terméknek nem változott a térítési díja, tehát nem módosult a támogatása sem. Az asztmás betegek esetében, epilepszia esetén, vagy gondolok a Parkinson-kórra, a depresszióra vagy akár mondhatnám a hipertóniát, a különböző iszkémiás szívbetegségeket is, ahol elérhetőek olyan gyógyszerek, amelyeknél abszolút a korábbi támogatás és térítési díj maradt érvényben. Általában a gyógyszereknél azonban változtak a támogatások, csökkentek a támogatási kulcsok, 90-ről 85-re, 70-ről 55-re, illetve 50-ről 25 százalékra, azon gyógyszerek kivételével, amelyek felkerültek az emelt támogatásba.
Biztosítani szeretnénk a generikus termékek árversenyét, ezt az 53/2006. EÜ-rendeletben megteremtve. El kell azt érnünk, hogy az újonnan befogadott készítmények, hasonlóan például az Ausztriában működő befogadáshoz, folyamatosan alacsonyabb és alacsonyabb áron kerüljenek be a támogatotti rendszerbe. Kevésnek tartjuk, hogy csak az első lépcsőben kötelező ár csökkenjen az első generikusnál. Fontosnak tartjuk, hogy igenis fokozzuk ezt a versenyt. Azt gondoljuk, ezzel a módszerrel, ezzel a változtatott befogadási rendszerrel jelentős megtakarítás érhető el mind a betegek, mind pedig a biztosító számára, hiszen az olcsón bekerülő termékekkel el lehet indítani ismételten az árversenyt, majd a fixesítésnél el tudjuk azt is érni, hogy akár kövessék a termékek.
Mindehhez elkészült a minőségi és hatékony gyógyszerrendelést elősegítő számítógépes rendszer, amelynek első változata decemberben már fent volt az OEP honlapján az akkor érvényes árakkal. Január 4-én került fel egy újabb változat a januárban érvényes árakkal, illetve most már természetesen fent van és elérhető a január 16-tól érvényes gyógyszerárakkal. Ez valamennyi orvos számára teljesen ingyenesen hozzáférhető, teljesen szabadon letölthető.
Zajlik még a társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök rendeléséről, forgalmazásáról, kölcsönzéséről szóló miniszteri rendelet módosítása. Itt szintén közigazgatási egyeztetés zajlik. Ennek az az indoka, hogy sor került egy ártárgyalásra, egy eljárásra november 13-a és 23-a között, ahol nagyon sok árcsökkentési javaslat érkezett be a gyártóktól. Ezeket szeretnénk érvényesíteni a listán, és szeretnénk ennek megfelelően módosítani a listákat.
A minőségi és hatékony gyógyszerrendelést ösztönző rendszerről szintén készül egy kormány-előterjesztés - még a tervezet szintjén tartunk, az egyeztetések zajlanak. Szeretnénk elérni azt, hogy összehasonlíthatóvá váljon a különböző gyógyszercsoportokban történő gyógyszerrendelés. A terveink szerint bizonyos legnagyobb fogyású ATC-csoportokban kerülnének összehasonlításra mindig az átlaghoz képest a felírások, és így összehasonlíthatóvá válna az orvosok tevékenysége.
Az lenne a célja, hogy az országos átlagon belül homogénen működjék a rendszer, hiszen ha azonosak a protokollok, azonosak az eljárások, akkor azonosnak kell lennie az alkalmazott gyógymódnak is. Mindig az országos átlagtól való eltérést kell vizsgálni, ez az, amit szeretne vizsgálni a biztosító. Abban az esetben, ha eltérés van az országos átlagtól, akkor akár továbbképzési kötelezettség terhelheti az orvost, hogy tanulja meg a protokollt, és igenis alkalmazza, hiszen fontos a beteg biztonsága szempontjából, illetve végső esetben akár visszatérítési kötelezettség.
Itt mindenképpen az volt a cél, hogy egy monitoringrendszer jöjjön létre, és emellett azért működjék egy ösztönzőrendszer is, ami természetesen a jövőben tovább alakítható. Az alapja pedig az volt ennek a rendszernek, hogy ez megteremthetővé vált, hogy maga a gyógyszertörvény, a gyógyszer-gazdaságossági törvény előírja a legkedvezőbb árú gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelését elősegítő program használatát. Itt nagyon fontos, hogy a programtól, tehát a program által ajánlott szerektől természetesen el lehet térni, csak ezt indokolni kell.
Mint már mondtam, az OEP rendelkezésre bocsátotta a programot a szolgáltatóknak, ez a legalacsonyabb terhet jelentő gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre tesz ajánlatot napi terápiás költség alapján, és január 16-ától természetesen ezekkel az árakkal elérhető. Amiről itt mindenképpen beszélni kell, hiszen sok kérdés merült fel az úgynevezett fantomkészítményekkel kapcsolatban, ezek ellen szintén küzd a biztosító, bejelentéseket kapunk részben gyógyszertáraktól, forgalmazóktól, részben pedig gyártóktól egy-egy készítmény fantomvoltáról vagy nem fantomvoltáról. Mindenképpen cél az, hogy ezek a készítmények kikerüljenek a támogatásból, és erre meg is van a jogi lehetősége a biztosítónak.
Változik a promóció: szintén közigazgatási egyeztetés alatt áll a promócióról szóló rendelet. Itt mindenképpen az lenne a cél, hogy gyakorlatilag egy uniós szabályozás jöjjön létre. Azt gondolom, hogy erről még beszélhetünk a későbbiekben, inkább ugranék.
Kereskedelmi árrés. A támogatott gyógyszerek áránál nem módosul az árrés, nem változik az árrés, ezzel szemben a nem támogatott gyógyszerek teljesen szabadáras termékekké válnak. Itt szintén az árversenyt várjuk ettől a nem támogatott gyógyszerek körében.
Módosítás várható még a krónikus betegeknél: háromhavi gyógyszerfelírást szeretnénk lehetővé tenni. Ezzel az a célja a kormánynak, hogy mi magunk se ösztönözzünk az indokolatlan orvoshoz járásra és ezzel a vizitdíjfizetésre, hanem olyan esetekben, olyan krónikus betegeknél, akik nagyon jól beállíthatók, abszolút karbantarthatók, ott engedjük meg akár a háromhavi gyógyszerfelírást. Ezt úgy szeretnénk elérni, hogy a vények kiválthatósága nőjön. Háromhavonta viszont, azt gondoljuk, fontos, hogy megjelenjen a beteg az orvosnál mind az orvos, mind a beteg szempontjából, hiszen akkor a kontrollvizsgálat valóban elvégzendő. Tehát itt a vények kiválthatóságát tervezzük módosítani.
A kiskereskedelem átalakítása. Bizonyos gyógyszerek kikerültek a kötelező gyógyszertári forgalomból, ez több mint 280 készítményt jelent. Gyakorlatilag a mai napon, ha jól tudjuk, akkor az első kereskedelmi egységek már meg is kezdik a forgalmazást.
A kiskereskedelem átalakításához tartozik az is, hogy a törvény alapján módosultak a gyógyszertárnyitási szabályok. Itt a korlátok megszűntek, de azzal szűntek meg a korlátok - és szigorúan, tehát kötelező feltétellel -, hogy többletszolgáltatást kell vállalni az újonnan nyíló gyógyszertárnak.
A gyógyszertáron kívüli termékekről beszéltünk.
Ami még változik és ahol módosítást tervezünk, az pedig a magisztrális gyógyszerkészítéshez használt gyógyszeranyagok támogatásának a közzététele, tehát itt szintén egy támogatásmódosulás és számos pontosítás várható.
Társasági formaként bármely társasági formában működhet gyógyszertár, de erről már beszéltünk a törvény kapcsán.
Az intézeti gyógyszertárakat, azt gondolom, hogy részletesen átbeszéltük a törvény kapcsán.
Hátrányos helyzetű gyógyszertárak: ez viszont fontos, hiszen a törvény kapcsán, mint említettük, bevezetésre került a patikaszolidaritási díj. Itt az volt a cél, hogy a nagy forgalmú gyógyszertárak által fizetett díjból az olyan gyógyszertárak kerüljenek támogatásra, amelyeknél nem érhető el olyan árrés, olyan árréstömeg, amelyből valóban működtethető lenne ez a gyógyszertár. Erről már meg is jelent a kormányrendelet, hogy hol és milyen mértékben kerülnek a kis patikák támogatásra.
Fúzió korlátszabályok a gyógyszer-kiskereskedelemben: azt gondolom, hogy a törvény kapcsán ezt szintén megbeszéltük.
Az alapítási, működési, engedélyezési jog az ÁNTSZ-hez került, de azt hiszem, hogy a törvény kapcsán szintén végigbeszéltük ezt. Az állami felügyeletet az OTH gyakorolja, és a felügyeletnek lesz számos feladata a gyógyszerpiac területén is, például a gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-ismertetők nyilvántartása vagy akár ismertetői engedély kiadása.
A gyakorlatban felmerült problémák. A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás esetén az eredeti tervünk szerint gyártói beleegyezés kellett volna ahhoz, hogy egy-egy gyógyszer kikerülhessen gyógyszertáron kívülre. Itt úgy döntöttünk, követve az uniós példát, hogy kizárólagosan a Gyógyszerészeti Intézet hatáskörébe kerül annak eldöntése, hogy az adott termék, amennyiben vény nélkül kapható, akkor az szabadon forgalmazható-e gyógyszertáron kívül is vagy sem, utána pedig az, hogy ténylegesen melyik gyógyszer kerül ki, az már a forgalmazó és az elárusítóhelyek megállapodásán múlik.
Folyik és zajlik még a gyógyászati segédeszközök gyakorlatilag teljes rendszerének az átalakítása. Itt is egy közigazgatási egyeztetés van folyamatban, hiszen fontosnak tartjuk, hogy a díj mértéke, hogy milyen díj kerül itt kiszabásra, annak igenis harmonizálnia kell az illetéktörvénnyel. A gyógyszer kapcsán pedig szintén új miniszterirendelet-tervezet készül, ahol még nem fejeződött be a közigazgatási egyeztetés.
A társadalmi elfogadottság terén is tettünk lépéseket, hiszen nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az emberek megismerjék és megértsék, hogy mi történik és mi miért történik. Ezért indult el a minisztériumnak a www.terapia2007.hu honlapja, aminek az a célja, hogy az emberek információhoz jussanak arról, hogy mi hogyan történik, változik nemcsak a gyógyszerpiacon, de például az intézményi kapacitásokban is, ezen túl a tárca kiadványban tájékoztatta az orvosokat és betegeket. Tervezünk természetesen további tájékoztatókat, mint ahogy a gyógyszerforgalmazással érintetteknek is készült tájékoztató, rendszeresen konzultáltunk a regionális tiszti főgyógyszerészekkel, hogy egységes legyen az eljárási rend.
A térítésmentességet mondtam; az ösztönzőrendszerről beszéltünk.
A gyógyszertörvényben a transzparens befogadási eljárás keretében nagyon fontos, hogy az egyes árváltozásokról a jövőben nem ártárgyalások lesznek, hanem gyakorlatilag a gyógyászati segédeszközöknél is egy kérelemre induló, átlátható eljárás kerül bevezetésre, és ezután a jövőben a miniszteri rendelet csak a támogatási csoportok támogatásának mértékét fogja tartalmazni, mert a célunk az lenne, hogy itt is, ebben a rendszerben is a konkrét eszköznevek, árak, igenis, OEP-közleményként kerüljenek közzétételre.
A reklámozásról beszéltünk; a tájékoztatási kötelezettségről beszéltünk.
Fontos és azt gondolom, nem lehet elégszer ismételni az egészségügyi szolgáltatók értékelését. Itt részben törekszünk arra, hogy monitorozzuk azt, hogy hogyan használják a gyógyszert, de még egy komoly változásra törekszünk: a háziorvosokra abszolút mértékben számít a tárca, nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a háziorvosok valóban definitív ellátást tudjanak nyújtani, sőt, érdekeltek legyenek abban, hogy definitív ellátást nyújtsanak. Éppen ezért tervezzük a háziorvosi finanszírozási rendszer átalakítását, ahol megjelenne a teljesítménydíj, a teljesítményösztönző. Itt ebben még szintén zajlanak egyeztetések, hiszen nem egy egyszerű feladat azt kidolgozni, hogy melyek azok az indikátorok, amelyek valóban definitív tevékenységet mutatnak, de nagyon bízunk abban, hogy ebben is hamarosan előrelépésről tudunk beszámolni.
A számítógépes programról beszéltünk.
Fontosnak tartjuk, és a gyógyszerrendelésről, azt gondolom, muszáj elmondani ezt az összefoglaló mondatot, hogy mivel a kasszák gyakorlatilag egybenyíltak, ezért valamennyi kasszára, valamennyi kiadásra nemcsak külön-külön kell figyelnünk, hanem mindig azt is tekintetbe kell vennünk, hogy ha bármelyik területen túlköltünk, az a másik területről veszi el a pénzt és veszi el a forrásokat. Épp ezért tartjuk fontosnak, hogy tényleg hatékonyan működjön a gyógyszerrendelésünk, hatékonyan működjön a gyógyszerfelhasználás Magyarországon.
Változások a gyógyszerészek életében. Itt is cél lenne az, hogy a gyógyszertárak érdekeltté váljanak a magasabb szintű egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, éppen ezért fogalmazódtak meg a törvényben azok az elvárások, amelyek új gyógyszerárak nyitásához szükségesek.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a gyógyszertáraknál törekedtünk a mikrovállalkozások, kisvállalkozások helyzetének stabilizálására például a támogatási rendszer átalakításával. A gyógyszertáron kívüli forgalmazás tekintetében mind garanciális szabályok megállapításra kerültek, mind a gyógyszerkönyv egyfajta garanciát jelent, és szigorúaknak tartjuk a szakmai keretszabályokat.
A törvény visszaállítja a szakasszisztensek gyógyszerkiadási jogát. Azt gondoljuk, ez szintén egy olyan lépés, amely mind a gyógyszertáraknak, mind a szakasszisztenseknek, mind a gyógyszerészeknek szimpatikus lehet, és pláne a betegeknek könnyebb lehet. Azonban fontos, hogy gyógyszerészi oklevéllel nem rendelkező személy a gyógyszer készítésénél kizárólag gyógyszerész felügyelete és irányítása mellett segédkezhet, ilyen tevékenységet önállóan nem végezhet.
A gyógyszergyártókkal kapcsolatban sokat beszéltünk a rabattról, a beépülő visszatérítésről. Mindenképpen azt gondoljuk, ez a forgalomnövekedés visszafogásának egy hatékony eszköze lehet. Bizonyos esetben kedvezőbb lehet a gyártók számára a rabatt, mint az árcsökkentés, ugyanakkor ha árcsökkentést vállal, akkor akár mentesülhet a rabatt visszafizetése alól.
A gyógyszer-nagykereskedőknél szintén befizetési kötelezettség jelent meg, a törvény kapcsán erről beszéltünk. A gyógyászati segédeszköznél gyakorlatilag elindult a transzparencia direktíva alkalmazása. Itt is az ismertetési tevékenység, a reklámozási tevékenység módosul, szabályozásra kerül.
Kamarák: a személyi jog engedélyezése a gyógyszertáraknál visszakerül, átkerül az ÁNTSZ-hez, a tiszti főorvoshoz. A gyógyszertár létesítésénél megszűnt a kamarák egyetértési joga. A gyógyszertörvényről nagyjából ennyit mondanék.
Akkor nézzük gyorsan és picit rövidebben a felügyeletet! Kormányhivatalként jött létre a törvény alapján. Az elnök kinevezése: az elnök személyéről jelenleg is folynak egyeztetések, még nem született döntés. Ami fontos, hogy az egészségbiztosításért felelős miniszter javaslatára fogja kinevezni a miniszterelnök 6 éves időtartamra. Az alapító okirat megszületett, az egészségügyi miniszter 2007. január 22-én aláírta. A felügyelet székhelye: 1139 Budapest, Teve utca 41. Ez gyakorlatilag az FVRT irodaháza. Mint költségvetési szervnek, meg kellett történnie az Államháztartási Hivatalnál a törzskönyvi nyilvántartásba történő bevezetésnek. Jelenleg zajlanak az előkészítések.
Emellett szükség van - a törvény előírja - a felügyeleti tanács létrehozására. Január első hetében az egészségügyi miniszter levélben kereste fel az érintetteket, azokat, akik jogosultak javaslattételre, hogy a felügyeleti tanács is el tudja kezdeni a munkáját a felügyelettel együtt. A felügyelet mellett el kell készíteni az SZMSZ-t - gazdasági vezető, elnökhelyettes, adószám, egységes statisztikai számjel, bankszámlaszám.
Amit szeretnék hangsúlyozni, ez egyedül az utolsó mondat: a minisztérium egyszeri 400 millió forintos költségvetési támogatással számolt a felügyelet létrehozása kapcsán. Jelenleg ezek a munkák folyamatban vannak, zajlanak.
Az egészségügyet érintő törvények módosításából fakadó feladatok, gondolok az ominózus vizitdíjtörvényre. A végrehajtási rendeletek egy része elkészült, egyébként még szakmapolitikai egyeztetés alatt van. Az elkészült rendeleteket mutatjuk az 58. slide-on. A vizitdíj 2007. február 15-től kerül bevezetésre. Az összege 300 forint. A befizetett vizitdíj teljes összege szolgáltatói bevétel. Ott marad a szolgáltatóknál, szabadon rendelkeznek a felhasználásáról. Azt gondoljuk, hogy ez például szolgálhatja az ellátás fejlesztését, a minőségjavulást, és természetesen szolgálhat akár bérfejlesztést is.
Megszületett a kormányrendelet, amely definiálja a törvényi kategóriákon kívül, hogy kinek nem kell vizitdíjat fizetni. Nem kell vizitdíjat fizetni kötelező járványügyi intézkedés esetén, katasztrófa-egészségügy esetén, népegészségügyi célú célzott szűrővizsgálatba vétel esetén, terhesgondozás, szülés, gyermekágyas anya ellátása esetén, a 18. életévét még be nem töltött biztosítottnak azzal, hogy szabályozásra került a kormányrendeletben az is, hogy ha az ellátás közben tölti be a 18. életévét, természetesen akkor sem kell fizetnie, hanem majd azt követően. Nem kell fizetni akkor, ha az ellátás kötelező gyógykezelésnek elrendelt vagy pszichiátriai kezelésnek minősített - az lehet például ilyen -, vagy pedig ha sürgősségi gyógykezelésről van szó, tehát az életveszély elhárításakor, vagy ha például bírói döntés miatt volt szükség a gyógykezelésre. Nem kell fizetniük a hajléktalanoknak.
Ezen túl alapvetően egy nap egy-egy szintű ellátásra csak egyszer kell fizetni. Tehát ha járóbeteg-szakellátást vesz igénybe a biztosított, és egy nap akár elmegy több rendelésre is, akkor is csak egyszer kell kifizetni a vizitdíjat. Sem a háziorvosnál, sem a járóbeteg-szakellátásnál nincsen felső korlát. Itt a húsz alkalom feletti vizitdíjakat bárki visszaigényelheti a jegyzőtől. Tehát a jegyzőt kell felkeresnie, ahol lehetőség van akár egy-egy célzott napon is a visszaigénylésre.
Bizonyos esetekben emelt összegű a vizitdíj. Ilyen például az ügyeleti ellátás, hogy ha nem állt a háttérben sürgős szükség, vagy ha a háziorvosi ellátásra nem a háziorvosi rendelőben kerül sor, nem ahhoz a háziorvoshoz megy a beteg, akihez be van jelentkezve, és ha beutalós járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül vesz igénybe, vagy más szakellátónál vesz igénybe.
Kompenzáció - hiszen ezt is ígértük, erről is beszéltünk -: 2007. február 15-től a szociálisan rászorulók kompenzációt kapnak. Egyrészt emelkedik a nyugdíj összege, másrészt pedig emelkedik a munkanélküli ellátások összege, illetve a gyes összege. Pontosan mutatják az emelések mértékét is.
Megszületett az a miniszteri rendelet, amely tartalmazza a sürgős szükség körébe tartozó életveszélyeztető állapotokat és betegségeket, és meghatározza azokat az eseteket, amikor nem kell napidíjat és kórházi vizitdíjat fizetni. Egyúttal törlésre került a múltban létezett részleges térítési díj.
Újdonság még a vizitdíjjal kapcsolatban, hogy 2007. április 1-jétől elindul a jogosultság ellenőrzése is. Erre több szolgáltató már most úgy készül, hogy olyan vizitdíj-automatát igyekszik beszerezni, amely képes lesz akár a jogosultság ellenőrzésére is.
A vizitdíj fizetésének módja: jellemzően az ellátás igénybevételéig történik, kivétel ez alól a kórház, ahol távozáskor kell megfizetni. Történhet készpénzben, akár vizitbérlettel, automatán keresztül, egészségpénztári kártyával, bankkártyával, bármilyen más megoldással.
Nem számít külön alkalomnak, ezért nem kell vizitdíjat fizetni például az orvos által rendelt injekciós kúráért, infúziós kúráért, kötözésért, fürdőgyógyászati ellátásért, fizioterápiáért, gyógytornáért, amennyiben azt nem orvosi végzi. Bizonyos, az alapbetegségekkel összefüggő tartós orvosi kezelés részeként nyújtott ellátásokért sem kell vizitdíjat fizetni, ezeket az ellátásokat a melléklet tartalmazza. Ezt több vita és egyeztetés előzte meg a szakmai kollégiumokkal. Így került kialakításra ez a kör, azon ellátások köre, a tartós orvosi kezelések köre vagy az orvosi kezelések köre, ahol nem kell a betegeknek vizitdíjat fizetniük abban az esetben, ha az ellátást ezen alapbetegséggel kapcsolatban veszik igénybe. Ilyenek a rosszindulatú daganatos megbetegedések, a dialíziskezelések, a veleszületett véralvadási zavarok, a véradással összefüggő vizsgálatok, a cukorbetegek kezelése, szerv- és szövetátültetésre váróként, azon átesettek kezelése, a HIV-fertőzés és az AIDS-betegség és bizonyos súlyos pszichózisok, amelyeket részleteztünk is a rendeletben.
A húsz alkalom feletti visszaigénylés módját szintén szabályozza a rendelet. Kötelező lesz valamennyi intézményben tájékoztatót elhelyezni arról, hogy milyen a mértéke a napidíjnak, hol, hogyan kell fizetni, ki tud segíteni. Bevezetésre került ezzel a törvénnyel a magyar nyelven kiállított elszámolási bizonylat is. Abban az esetben, ha a beteg nem ismeri az intézmény teljesítését, akkor az intézmény 10 százalékkal csökkentett mértékű finanszírozást kap. A szolgáltatónak lehetősége két tanúval elismertetni azt, hogy igen, a beteg például önkényesen távozott.
Nagyon fontos, hogy magyar nyelvű az elszámolási bizonylat. Ez egyfajta kontrollt jelent a betegek részéről, hiszen egy tájékoztatást kapnak ezzel, hogy milyen ellátásokat fog finanszírozni számukra a biztosító.
Bővülnek a térítésköteles ellátások, hiszen meghatározásra kerültek a csomagok, és átalakul az utazási költségtérítés is, ahol megszűnik az előre hitelezett, ezáltal előre fizetett utazási utalvány. Gyakorlatilag a betegnek kell majd megelőlegezni az árat, és azt természetesen visszakapja a megyei pénztártól egy hatósági eljárás keretében.
A finanszírozott egészségügyi szolgáltató köteles tájékoztatni a díjfizetésről, beszedni a napidíjat, erről nyugtát vagy számlát adni.
A jogviszonyról beszéltünk.
A mentesség adása. Nagyon fontos, hogy az egészségügyi szolgáltató a szabályzatában mentesítheti a vizitdíj, kórházi napidíj megfizetése alól a munkavállalóit, például vizitbérletet állíthat ki. Az egészségbiztosító fogja ellenőrizni, hogy valóban megtörtént-e a vizitdíj beszedése vagy ha nem teljesítette bármelyik szolgáltató a kötelezettségét, akkor miért nem.
A kórházak életében... - gyakorlatilag megszületett már a kormányrendelet, a miniszterelnök úr aláírására vár ez a vizitdíj-kormányrendelet. Gyakorlatilag ezeket részletesen ismertettem.
A vizitbérletről beszéltem; a nyugtaszámla tartalmáról beszéltünk.
Módosítás alatt van a 43-as kormányrendelet, hiszen nagyon fontos kérdés az, hogy ha a 18 év alattiak mentesülnek a vizitdíj megfizetése alól, akkor kell-e kompenzálni a gyermekeket ellátókat. Mi azt gondoljuk, hogy igen, szükséges a gyermekellátók kompenzálása, legyen az akár háziorvos, legyen akár gyermekfogászat, gyermekszakellátás vagy gyermekkórház. Tehát mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy ott történjék egy kompenzáció. Ennek a szabályait dolgozta ki az OEP, itt az egyeztetések már szintén lezajlottak, aláírásra várnak. Tehát mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy igenis, ezek a szolgáltatók részesüljenek, részesülhessenek kompenzációban. Gyakorlatilag itt változott a jelentési rekordkép azzal, hogy annyira nem fontos. Az önkormányzatok számára viszont fontos feladat lesz, hogy a vizitdíjak visszaigénylése az ő feladatukként jelentik meg. A szabályokat itt szabályozza a kormányrendelet.
Ellátási csomagok: már a törvény meghatározta az ellátási csomagokat. Ezzel a cél az, hogy valóban azokat az ellátásokat nyújtsa a biztosító, amelyek így a szolidaritási elven elfogadhatók, finanszírozhatók, fenntarthatók. Így került meghatározásra a három csomag: egy alapcsomagról, egy biztosítási csomagról és egy kiegészítő csomagról beszélhetünk, ezek elsősorban a kényelmi többletszolgáltatások, olyan esetben, ha valaki más tartalommal, más eljárásrenddel akarja igénybe venni az ellátásokat, vagy pedig azok a szolgáltatások, ahol elsősorban kényelmet vásárolunk és nem egészséget. Fontosnak tartjuk, hogy ezáltal is átláthatóbbá váljon az egészségügyi rendszer.
Nem teljesen ide tartozik ez a slide, de véletlenül ide tették be a kollégáim, egy picit korábbra kellett volna: beszéltem már arról, hogy a vizitdíj-automaták támogatására az Egészségügyi Minisztérium pályázatot hirdetett. Itt a támogatás mértéke a vételár 30 százaléka, de legfeljebb 250 ezer forint automatánként, illetve abban az esetben, ha az az automata rendelkezik betegirányítási funkcióval, akkor 300 ezer forint lehet a támogatás. És készül természetesen a biztosítónál, illetve a minisztériumban egy tájékoztató mind az orvosok, mind a betegek részére, hogy mikor kell fizetni vizitdíjat, hogyan kell fizetni vizitdíjat és egyáltalán hol kaphatnak információt. Ezek elérhetők lesznek például a www.terapia2007.hu honlapon is.
És akkor végül, de nem utolsósorban az ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény, ami oly sok vitát és vihart kavar és kavart az elmúlt napokban. Itt is egy fenntartható rendszert szeretnénk elérni. Ismertek az adatok, a kórházi ágyak statisztikái. Sokszor megmutattuk az infarktust követő 30 napos halálozási rátát, ahol nagyon jelentős különbség van az intézmények között aszerint, hogy hány beteget látnak el. Meglepődve tapasztaltuk bizony, átnézve az adatokat, hogy több intézményben az intézmények jelentése szerint egy infarktuson átesett beteggel semmi nem történik, nem kap például sztreptázkezelést, nem kap AI-kezelést, nem történik semmifajta beavatkozás azon túl, hogy a kórházban van.
Elkezdődött az átalakítás részben az átalakítási pályázatról és magáról a törvény elfogadásáról. Négy szint került megállapításra az ellátórendszerben: a kiemelt kórházak, a területi kórházak, illetve gyakorlatilag a járóbeteg-szakellátók és a háziorvosok képeznek egy-egy szintet, és amiről nem beszélünk eleget: természetesen a mentés, a mentőszolgálat átalakítása és a mentés rendszerének az átalakítása.
A törvény január 1-jén lépett hatályba. A miniszter elkészítette a felosztási javaslatát, ajánlatát, amit január 8-áig megküldött, itt a RET-eknek, a regionális egészségügyi tanácsoknak húsz napjuk volt/van a döntésre, tehát január 28-áig. Több regionális egészségügyi tanácstól kaptuk azt a visszajelzést, hogy a miniszter ajánlata számukra nem elfogadható. Én egészségügyi államtitkárként azt gondolom, hogy ez egy teljesen helytálló válasz, hiszen ők a régióban sokkal jobban kell hogy tudják, hogy milyen ellátásra van szükség ott, a régióban, hogyan kell felosztani az ellátásokat, azonban nagyon szomorúan kellett konstatálnom, hogy bizony nem érkeznek ilyen javaslatok. A "nem fogadom el" választ mi teljesen megértjük, elfogadjuk, de azt gondoljuk, hogy ez akkor lehet válasz, hogyha ennél van sokkal jobb felosztási javaslatuk, vannak javaslatok, vélemények. Nagyon bízom abban, hogy még ebben a hátralévő pár napban is meg fog születni a régiókban legalább valamifajta egyetértés, legalább kisebbségi vélemények, hiszen többször elmondtuk, hogy ezeket várjuk, mind a kisebbségi, mind a többségi véleményeket, mind a döntési véleményeket, mert szeretnénk figyelembe venni a végleges döntés kialakításakor.
A jelenlegi finanszírozási szerződések a törvény értelmében március 31-ével megszűnnek, tehát március 31-ével senkinek nincs finanszírozási szerződése, és április 1-jével kell megkötni majd az új finanszírozási szerződéseket. Csak azt tudom elismételni - és nem győzöm elégszer -, hogy nagyon jó és nagyon hasznos lenne, ha legalább a helyi döntéseket figyelembe tudnánk venni, hiszen nagyon sok vihart kavar ez az intézményi átalakítás, egy nagyon nehéz és nagyon érzékeny terület, tudjuk és érezzük. Azt gondolom, hogy legalább olyan nehéz és legalább olyan érzékeny történet, mint például a vizitdíj, hiszen az sem könnyű, azt sem egyszerű az embereknek megérteni. Itt azonban szó van az ott dolgozó emberekről, az intézményekről, azok felszereltségéről. Több mindennel igyekszik támogatni a minisztérium az átalakítást, több mindenen dolgozunk, de azt gondolom, hogy az első és leghasznosabb mégiscsak a helyi vélemény megismerése lenne, ezt akkor tudjuk figyelembe venni, ha ismerjük.
A feladatról beszéltünk; a miniszteri javaslatról beszéltünk.
RET-döntés: január 28-áig kéne elkészülnie. Őszintén bízom abban, hogy azért lesz, ahol el tud készülni.
Mi a minisztériumban abszolút a konszenzusra törekszünk, hiszen tényleg meg akarjuk fontolni még egyszer, végignézni azt, ami a régiókban született. Itt azért annyi műhelytitkot - bár annyira nem műhelytitok már - hadd áruljak el, hogy természetesen több száz levél érkezik a minisztériumba különböző véleményekkel. A kolléganőm meg jómagam is egészen biztosan az összeset végigolvastuk, sőt, azt hiszem, vagyunk így többen a tárcánál. Én nem mertem összeszámolni, szerintem most már olyan ötszáz körül tarthatunk ilyen levelekben legalább, vagy azt mondják, hogy ezres nagyságrendű. Amit azért tudni kell, hogy ha valamennyi levelet figyelembe vennénk, akkor természetesen a rendelkezésre álló kapacitásoknak a kétszeresét fel tudnánk osztani. Éppen ezért ezek nagyon hasznos vélemények lehetnek, és van egy részük, amiről szakmailag azt gondoljuk, hogy elfogadható, van egy része, ami nem elfogadható. Itt ezek lehetnek azok a tényezők, amelyek mind-mind módosítják a minisztérium korábbi javaslatát, korábbi ajánlását.
A RET jogosítványai: lehetséges lenne a régiók közti kapacitásátadás, tehát amiről itt sajnos szintén nem beszélhetünk. És van egy nagyon fontos dolog, amiről viszont beszélnünk kell, hiszen ez abszolút régiókompetencia, ez pedig nem más, mint az, hogy a megszűnt kapacitások 20 százalékos mértékig járóbeteg-szakellátássá alakíthatók. Ez kizárólagos RET-kompetencia, erre nincs meg a miniszter kompetenciája. Azt gondoljuk, hogy ha másban nem, akkor legalább ebben jó lenne, ha a RET-ek döntenének.
Hiszen ez csak arról szóló történet, hogy az átalakult kapacitások 20 százaléka járóbeteg-szakellátássá konvertálható. Azt gondoljuk, hogy ez szükséges és indokolt lehet a régiókban.
Járóbetegközpontok: az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján több fejlesztést tervezünk, de erről az első hivatalos bizottsági ülésen lesz szó nagyon részletesen. Hozunk majd nagyon kimerítő ábrákat és tájékoztatást összegekkel, hogy hol, pontosan milyen fejlesztéseket tervezünk. Természetesen emellett abszolút feladat az egynapos sebészet elterjesztése, további fejlesztése, mint ahogy a mentés is, a légi mentés is. Négyszáz milliárd forint fog rendelkezésünkre állni.
A 121. slide-on nagyon röviden mutatjuk, hogy hogyan áll összhangban az ellátórendszer fejlesztése az OMFB céljaival. Természetesen az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény végrehajtása során is elkészültek a szükséges rendeletek, részben előkészítés alatt állnak, hiszen elkészült a felosztásról szóló rendelet. Meghatározásra kerültek a szabályok. A RET munkáját támogatandó, készített a tárca útmutatót és segédletet. Elkészült a hozzáférési szabályok teljesülését ellenőrző szoftver, annak felhasználói segédlete. Készült úgynevezett számolótábla is, amely próbálja megkönnyíteni azt a munkát, hogy hogyan lehet a kapacitásokat felosztani, hogy ne kelljen külön Excel-táblát gyártani a felosztásokhoz. Kész számolótáblát bocsátottunk valamennyi szolgáltató rendelkezésére, amelyek elérhetők az ESKI honlapján.
A kapacitásfelosztási javaslat elkészült. Természetesen már ezt megelőzően is számos egyeztető megbeszélésre került sor, mint ahogy az Egészségügyi Minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve részt vesz a regionális tanácsok ülésein. Itt mutatjuk az eddigi üléseket, amelyek eddig lezajlottak, az egyéb egyeztetéseket. A miniszter úr több régióba ellátogatott személyesen is - itt szintjén mutatjuk a látogatott régiókat, helyszíneket.
A közvéleményt igyekszünk minél szélesebb körűen tájékoztatni mind kormányszóvivői sajtótájékoztatókon, minisztériumi sajtótájékoztatón, mind háttérbeszélgetéseken. Minisztériumi közlemények jelezték szinte napi rendszerességgel, s reméljük, hogy valóban eljutnak az információk. Nem utolsósorban a www.terapia2007.hu-n is fent található egy nagyon részletes ismertető, ahol dr. Akut segít elmagyarázni, hogy mi miért és hogyan történik.
Vannak azért problémák: a dél-alföldi régióban nem fogadták el a javaslatot azzal, hogy nem kívánnak az ellátók és a megyék kárára alkudozni. Nagyon fontos, hogy a minisztérium álláspontja szerint olyan vélemény nem elfogadható, amely a keretek bővítését szorgalmazza. Elfogadásra került a törvény, amely megadta a kereteket. A kereteken belül tudunk beszélni és tudunk egyeztetni, a kereteken belül kerül felosztásra az átalakított járóbeteg-szakellátás, tehát azon belül maradva kell bizony megcsinálni a régiókban a felosztásokat.
A bekövetkező változások: csökken az aktív kórházi ágyak száma, a rehabilitáció ezzel párhuzamosan. Nagyon fontos kérdés, amiről szintén beszélnünk kell, hogy a rehabilitációs szakorvosok száma a jelenlegi rendszerben nem lenne elegendő, éppen ezért itt egy licencvizsga kidolgozása zajlik, illetve licencfolyamat, amellyel tudjuk biztosítani, hogy valóban ott legyen az ember, aki ellátja ezt a feladatot.
A kórháztörvény: térben kiegyenlítettebbé válik az ellátás. Szeretnénk elérni azt, hogy bizony a szociális indíttatású és otthon is ellátható esetek valóban kikerüljenek a kórházból, de legalábbis kerüljenek ki az aktív ellátásból, ne maradjanak aktív ellátásban, kerüljenek át. A leginkább az lenne a jó, ha megfelelő definitív szintre, de legrosszabb esetben is ápolási vagy krónikus ágyakra.
Bizonyos speciális, ritka ellátások lehet, hogy távolabb lesznek elérhetők a jövőben, de azt gondoljuk, hogy ez nem baj, hiszen így sokkal jobban koncentrálhatók az erőforrások, legyen az eszköz, legyen az akár szakértelem. Ez igenis javíthatja az ellátást. Ugyanakkor nem cél az, hogy mindenki mindenáron kórházban gyógyuljon. Éppen ezért szeretnénk nappali ellátásokat fejleszteni, egynapos sebészetet, járóbeteg-szakellátókat, bizonyos kistérségekben járóbeteg-szakellátást egyáltalán megteremteni, hogy valóban lakosságközeli ellátásokat tudjunk nyújtani.
A kórházi vezetők esetében szintén előír a törvény bizonyos változásokat, hiszen fontosnak tartjuk azt, hogy ezek az intézmények, amelyek nemegyszer több milliárd forintos bevételből gazdálkodnak, több milliárd forint felett diszponálnak, a menedzserek valóban menedzserek legyenek, valóban az legyen a fő és elsődleges feladatuk, hogy az intézmény minél jobb működését igyekezzenek elérni, és ezáltal gyakorlatilag ők maguk is részévé válhatnak, részeseivé kell tudni válniuk az átalakítási folyamatoknak.
Beszélnünk kell még a kórháztörvény kapcsán létrejött Állami Egészségügyi Központról. Erről döntött a kormány, hogy gyakorlatilag jó intézményrendszer, amelynek fontos célja volt, hogy valamennyi jogosult ellátása biztosított legyen, legyen ez akár vasutas jogosult, rendvédelmi szerv, katona vagy bármilyen speciális rendvédelmi erő, az ő ellátásukra és a biztosítás mellett területi ellátásra is jön létre az Állami Egészségügyi Központ. Az volt a cél, hogy a széttagolt szerkezetű állami ellátórendszer is koncentrálódjon. A központ felügyeletét a honvédelmi miniszter fogja ellátni, hiszen ez lesz az az intézmény, amely például a NATO-feladataink ellátásához is szükséges.
Őszintén remélem, hogy a tájékoztatóban mindent elmondtam. Nézem a jegyzeteimet, egyetlenegy dologról még nem beszéltem, de mindenképpen muszáj kitérnem rá, ez a finanszírozás kérdése, hiszen ez a legégetőbb kérdés. Nagyon fontos, hogy megtörténik az intézményi átalakítás, azonban emellett valamennyien tudjuk, érezzük, és természetesen a minisztérium is tisztában van vele, hogy szükséges a finanszírozás olyan átalakítása, hogy fenntarthatóvá váljon a rendszer.
Az alapellátási finanszírozásról beszéltünk, hogy törekszünk a minőségi ösztönző bevezetésére. A kórházaknál fenn kívánjuk tartani a tavaly bevezetett kiegészítő díjat a rendszer átalakításához. Kívánjuk segíteni a rendszer átalakítását, átalakulását, illetve cél az is, hogy a finanszírozásnál újra megfogalmazásra kerüljenek az ellátások, az ellátási kompetenciák. Újra meg kell fogalmazni az ellátási területeket, és ennek megfelelően tudjuk újrafogalmazni a finanszírozási korlátokat, kereteket. A mi nagyon egyértelmű szándékunk, hogy alapdíjemelést szeretnénk elérni és bevezetni az intézményeknél. Ennek a pontos mértékéről most még nem tudok nyilatkozni, de igyekszünk minél előbb erről is tájékoztatni.
Köszönöm szépen, és elnézést kérek, ha túl hosszan szóltam, de igyekeztem mindenre kitérni és amennyire lehetett, röviden.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kimerítő tájékoztatást - nyilvánvalóan ezzel nem spóroltuk meg a kérdéseket, amelyeknek mindjárt helyt is adok. Konzultációs napirendről van szó. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kinek van kérdése. (Dr. Spiák Ibolya és dr. Pesti Imre jelentkezik.) Spiák Ibolya képviselő asszonyé a szó, aztán Pesti Imre következik.
DR. SPIÁK IBOLYA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! A kérdéseim a vizitdíjjal kapcsolatosak. Az első kérdés a következő. Nagyon örvendetes azt hallani, hogy a vizitdíj teljes bevétele az intézményeknél marad. Azt szeretném tudni, hogy plusz forrást jelent-e az intézményeknek, vagy pedig betervezték az intézmény költségvetésébe, és ennyivel csökken majd a külön kiadás.
A másik kérdésem a következő. A cukorbetegek mentesülnek a vizitdíj fizetése alól, azonban tudjuk, hogy a cukorbetegség legtöbbször nem önállóan jelentkezik, hanem társbetegségekkel együtt. Ha egy cukorbeteg megjelenik mondjuk a kardiológián, mert magas a vérnyomása, vagy anginás panaszai vannak, mentesül-e a vizitdíj fizetése alól, vagy be kell fizetnie a vizitdíjat? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pesti Imre következik, utána majd Garai István.
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Bizonyára tud róla, hogy a fővárosi egészségügyi bizottság kabinetje készített egy szakmai anyagot, amely azt vizsgálja, hogy a különféle közműdíjak, járulékok emelkedése következtében, illetve az ágyszámleépítés eredményeként mekkora terhet jelent majd ez a városnak. Még egyszer mondom, szabad demokrata és szocialista politikusok egyöntetűen állítják, illetve az elemzés eredménye, hogy a kórházak adósságállománya meg fog tízszereződni egyetlenegy év alatt. Jelenleg a főváros kórházainak adósságállománya 700 millió, ez 7-8 milliárd forintra fog nőni - még egyszer mondom, szabad demokrata, szocialista politikusok véleménye alapján.
Lenne még egy kérdésem: párbeszédről beszélt az államtitkár asszony. A gyermekgyógyászatban járatos budapesti kórházvezetők, kórházigazgatók letettek egy szakmai anyagot, amelyet véleményeztettek a szakmai kollégiummal is, majd ezt követően a miniszter úrnak juttatták el. A miniszter úr mindezt nagyszerűnek és példaértékűnek tartotta, majd homlokegyenest másfajta döntés született. Ezt csak a párbeszéd illusztrálására szerettem volna elmondani. De szocialista képviselők is elmondták, hogy egyeztettek a miniszter úrral, és ismételten másfajta döntés született, mint az ágyszámokkal kapcsolatban. Nagyon sajnálom, hogy az ágyszámokkal történő egyeztetésre szocialista és szabad demokrata politikusokat hívtak meg, az ellenzékiek közül senkit sem.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Garai István képviselő úr, utána Puskás Tivadar.
DR. GARAI ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Néhány kérdésem volna, konkrét kérdés, illetve egy kicsit talán kitekintés az ismertetővel kapcsolatban.
Egy konkrét kérdés: itt szó volt arról, hogy mi van akkor, ha egy kórházi intézményből valaki elmegy és nem fizet. Én viccesen azon gondolkoztam, hogy egy nagyobb kórháznál érdemes volna minimálbéren két tanút alkalmazni, akik esetleg ezt a problémát folyamatosan megoldanák, és utána nem volna olyan kellemetlen a helyzet, hogy valakit elő kell keríteni, aki később a nevét adja akármilyen eljáráshoz. De mondjuk egy háziorvosi rendelőben vagy egy helyszíni betegellátásnál valóban az a kérdésem, hogy hogyan kell dokumentálni, ha valaki nem tud vagy nem akar fizetni. Tehát a későbbiekben ez milyen problémát okozhat?
Az utazási utalványt említette az államtitkár asszony. Mint gyakorló orvos, nem értek egyet ezzel a változással. Itt is gyakorlati szempontot említett meg. Egy kisnyugdíjasnak nyilvánvalóan egy három-négyszáz forintos utazási összeg is bizonyos időszakban és bizonyos helyzetben jelentős költség lehet, nem beszélve arról, hogyha ez ismétlődő jellegű egy adott időszakban, amíg az általam pontosan nem tudott és a Mari néni meg a Józsi bácsi által még kevésbé átlátható hatósági eljárás keretében ezt majd valahonnan valahogy visszaigényli, aminek a költsége valószínűleg egy újabb utazási vagy levelezési költséggel elképzelhető, hogy ugyanannyi lesz, mint az utazási költsége.
Egy kicsit összetettebb kérdéseim is volnának. A beutalások szakmai szempontból mennyiben korrelálnak a különböző szakmai protokollokkal? Tehát mondjuk egy diabéteszesnél, egy cukorbetegnél és egy hipertóniás, magas vérnyomás betegségben szenvedő betegnél vannak bizonyos kötelező vizsgálatok időnként meg hadd ne mondjam tovább, hogy mi mindent kell még egy háziorvosnak elvégezni ahhoz, hogy tisztességesen karbantartsa a betegét. És bizonyos értelemben ez azt jelenti, ha ezt a munkáját lelkiismeretesen végzi, illetve a beteg még arra vetemedik, hogy időszakonként valóban megjelenik a rendelőben, és igénybe veszi ezeket a szakellátásokat, hogy ez bizonyos szempontból akár hátránynak is számíthat. Mennyiben kapcsolódik ez a beutalási rend és negatív diszkrimináció a különböző népegészségügyi programokhoz? Például emlőrákszűrés, mammográfia, osteoporosis, ami utána további vizsgálatokat és kezeléseket indikál, mondjuk reumatológiai kezeléseket, hadd ne mondjam tovább. Én úgy érzem, hogy az orvosok negatív érdekeltté tétele abban, hogy a betegeket ilyen szempontból a szakma szabályai szerint ellássák - és itt gondolok a gyógyszerrendelés egyfajta szűkítésére, de most már a diagnosztikai eljárások szűkítésének a lehetőségére is -, ez nem biztos, hogy szakmailag elfogadható.
A következő kérdésem, és elnézést kérve, említette ön a háziorvosok szakmai munkája színvonalának az emelkedésével kapcsolatos kormányzati törekvéseket. Az internetről letöltöttem a kormányrendelet-tervezetet, és ebből egy mondatot idéznék: a jövőben csak azok az orvosok kapnának 1-nél magasabb, 1,3-es szorzót - ez itt pozitív anyagi többletbevétel -, akik a háziorvosi tevékenységhez szükséges szakvizsgán túl egyéb olyan szakvizsgával is rendelkeznek, amellyel magasabb színvonalú ellátást nyújthatnak (sebészet, traumatológia, nőgyógyászat, bőrgyógyászat, fül-orr-gégészet, pszichiátria, vegyes praxisban csecsemő-, gyermekgyógyászat). Most megkérdezem, hogy véletlenül maradt-e ki a belgyógyászat, ami egy ilyen praxisban, egy felnőtt praxisban a betegek 90-95 százalékát képezi, és én úgy gondolom, hogy egy ilyen jellegű szakképesítés alapvetően szükséges ahhoz, hogy az ember ott is definitív jellegű szakmai munkát végezzen.
És érdekességként: A szakmai minimumfeltételnek éppen megfelelő háziorvosi rendelőben - ez a további kérdésem - nőgyógyászati szakvizsgával milyen egyéb definitív ellátást lehet még végezni, amit 1,3-es szorzóval kíván honorálni a rendelettervezet?
Egyelőre ennyi kérdésem lenne.
ELNÖK: Köszönöm. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nyilvánvalóan először a mentészettel kapcsolatban lenne kérdésem, de egyéb kérdésem is lenne. A mentőállomás-hálózat kiépítésével kapcsolatban új koncepció van-e, hiszen számos előre tervezett mentőállomásnál a kötelezettségvállalást nem teljesítették, illetve most legutóbb egy kompletten fizetendő mentőállomásra sem volt szüksége a tárcának. A betegszállítás visszaszorítása az Országos Mentőszolgálatnál és az egyelőre ki nem alakult betegszállító rendszer oda vezetett, hogy nincs ki elvigye a beteget. Mi lesz ezzel később?
Egy kicsit odébb megyek, már a gyógyszerrendeléssel is kapcsolatos a dolog: a decubitusos betegeket azért, hogy megkapják a kedvezményes kötszert például, el kell vinni a bőrgyógyászhoz. Ez, úgy gondolom, hogy teljes mértékben az élettől elrugaszkodott dolog. Nem terveznek-e itt változást?
Az inzulin-diabétesz. A diabéteszes betegeknek nem kell fizetni vizitdíjat, de dobozdíjat igen. A vizitdíj a doktor bevétele, a dobozdíj az állam bevétele. Jól tudom-e?
A következő kérdésem: a gyógyszertámogatással kapcsolatban megjelent a rendelet, egyelőre csak a betegségeket tartalmazza, a gyógyszereket nem. Várható-e, hogy hamarosan megjelenik?
Hepatitis-C: miért vizitdíjkötelesek az ebben a betegségben szenvedők, ha vannak olyanok, akik például nem AIDS-esek?
Szociális otthon lakóinál a vizitdíjat ki fizeti?
A sürgősségi diszciplína megjelenítése igencsak kicsi számú a kiemelt kórházakban is. Számos olyan kiemelt kórház van, ahol említés sincs a sürgősségi osztályos ágyakról.
Tisztelettel kérdezem, hogy mire szól a vizitdíj beszedésének ellenőrzése a körzeti orvosnál, ha egyszer övé a pénz. Nyilván adózni kell belőle - gondolom. A családtagnak is vizitdíjat kell fizetni? Ez az élettől egy kicsit elrugaszkodottnak tűnik nekem, főleg ha arra gondolok, tisztelet a MÁV-osoknak, de a MÁV-os ingyen végigutazhatja a világot, én meg elmegyek a feleségemhez, és 300 forintot fizetek, hogy nézze már meg a torkomat! (Derültség. - Dr. Mikola István: Olcsón megúszod!)
ELNÖK: Egy kis figyelmet kérek!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Bocsánat, még három kérdésem van! Hogyan szűri ki a járulékot nem fizetőket a rendszer? Ugyanis járulékot nem fizetek, odamegyek a háziorvoshoz, lefizetem a 300 forintot, a dolog működik. Az volt a cél, hogy kiszűrjük a potyautasokat ezzel. Hogyan?
Licencvizsga a rehabilitációt végző orvosoknak. Nagyon jó. Egy dolog felmerül, hogy nem okoz-e esetleg színvonalcsökkenést, ha licencvizsgán átmentek. (Zaj. - Az elnök megkocogtatja a poharát.)
Még egy kérdésem van, tisztelettel, és abbahagyom.
ELNÖK: Nem a képviselő úrnak szólt, hanem máshol hallok zajt. Tessék parancsolni!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan lehet ahhoz a céghez csatlakozni, amelyik a vizitdíj-automatát gyártja. (Derültség.)
Köszönöm.
ELNÖK: Gondolom, hogy ezt a cégtől kell megkérdezni. Nagy Kálmán képviselő urat illeti a szó.
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Államtitkár Asszony! Én úgy érzékelem az elmúlt időszakban, hogy az egyik legnagyobb probléma az, hogy mind a társadalmi támogatás, mind a szakmai támogatás a törvények többsége mögött megszűnt, illetve nincs meg.
Nagyon súlyos helyzet alakult ki. E nagyon súlyos helyzet részelemeit a kollegák elmondták. A regionális egészségügyi tanács ülésein néha tragikomikus megnyilvánulások vannak. A javasolt ágyelosztással kapcsolatosan olyan kis kórházak, amelyek szakspecialitást soha nem láttak el, az adott szakspecialitásra 70 ágyat kapnak. A kis kórházak egy jelentős része, amely igazából ügyeleti felkészültséget sem tud biztosítani az adott szakmában, 15-20 ágyas kisosztályokból áll, a mellette lévő kórház körülbelül 16 kilométerre van, amely súlyponti kórház. A törvény egyik célja a párhuzamosságok megszüntetése volt. Ezzel szemben van olyan nagyváros, ahol gyakorlatilag három gasztroenterológiai osztály működését hagyja jóvá az Egészségügyi Minisztérium. Ez azt jelenti, hogy minden eszköz, amit megvesznek, körülbelül 5-6 millió forint plusz áfába kerül, hogy a gyomor-bélszakasz átnézésére lehetőség legyen.
Az első és legfontosabb dolog - én kórházban dolgozó orvos vagyok - például a kórházi beteg és a kórház viszonya. A vizitdíj-automatákra szándékosan nem térek ki, bár hozzáteszem, hogy önök a 3 millió forintos automatára 200 ezer forint kedvezményt adnak. Felteszem a kérdést: ha három hónap múlva megszűnik a vizitdíj, akkor az orvosok mit fognak csinálni a 2 millió forintos automatákkal? Ahogy nézem a sajtót, ennek komoly esélye van.
Ezen felül azt szeretném megkérdezni, hogy vajon mit csináljanak a betegek a megkapott számlákkal. Megkérdezem öntől, hogy vajon nem fiktív-e az a számla, amit én is megkaptam - kivették a vesekövemet két hónappal ezelőtt -, amin 267 ezer forintot tüntettek fel, de egy szó nem volt arról, hogy milyen jellegű beavatkozást végeztek. Ahogy önök a számlát meghatározták, csak annyi van rajta, hogy mi a követelésünk az Egészségbiztosítási Pénztár felé. Hát, ez a számla hogy fogadható el? Az Egészségbiztosítási Pénztár három hónap múlva fizet, és nem biztos, hogy amit a kórház beterjeszt, azt fizeti ki. A beteg felé meg azt mutatjuk, hogy ugyan ez egy nem érvényesített számla, de a 267 ezer forint jogos volt. Ugyanakkor az Egészségbiztosítási Pénztár azt mondja, hogy ennek öt eleme nem fontos. Ez az számla olyan, mint amikor bemegy valaki a Cora áruházba, és azt mondja, hogy vettem húszféle cikket, és számlán a végösszeg van feltüntetve, hogy 267 ezer forint, de hogy mit vettem, az abszolút nincsen feltüntetve.
A kórházi ellátással kapcsolatos az is, hogy önök kompenzációt ígértek a gyerekgyógyászat vonatkozásában. Ezt nekem a miniszter úr személyesen megígérte, amikor egy személyes beszélgetés során felvetettem neki. Tisztázni kell, hogy milyen mértékű a kompenzáció. Ha ez a kompenzáció alacsonyabb - egyébként maga a vizitdíjprobléma is óriási probléma, épp a szlovák szakértőktől hallottam, hogy van olyan orvos, aki körzetének 60-80 százaléka vizitdíjmentes, és csak a maradék 20 százaléktól kapja a vizitdíjat. Hát, ki fog abban a körzetben dolgozni? Ő elláthatja a legnehezebb betegeket, hiszen lehet, hogy a legnehezebb betegek a vizitdíjmentesek, de sokkal kevesebb pénzt kap majd.
Felteszem a kérdést, hogy melyik daganatos gyerek fogja meglátogatni Budapestet úgy, hogy előre kifizeti az útiköltséget mondjuk egy osteoszarkóma esetében. Mondjuk Sátoraljaújhelyen lakik, és előre kell befizetni neki az összeget. Hogy fog elmenni kontrollra? Eddig egy fillért nem kellett fizetnie neki a vasúton. Most hogy fog elmenni? Ki fizeti ki előtte a családjának? Esetleg két embernek kell segíteni ahhoz, hogy el tudják vinni, mert olyan állapotban van. Hát, milyen alapvető igazságossági elemeket tartalmaz ez a törvény?
Ugyanez vonatkozik magára a finanszírozásra is. Ha önök április 1-jétől kötnek finanszírozási szerződést a kórházakkal, pillanatnyilag él a volumenkorlátozás, akkor kérdezem én, hogy tud egy kórházigazgató tervezni? Ma pillanatnyilag a kórházigazgató, tetszik tudni, mire tud tervezni? Az esetleges kiszámolható vizitdíj mértékére, ha ez igaz. Semmi másra, az ég egy adta világon. A kórházigazgató ebben az évben csak a veszteségre tud tervezni, semmi másra nem tud tervezni.
A gyógyszerváltozások kapcsán körülbelül ezer dolgot tudnék felsorolni. Azokat az anomáliákat, amelyekre a sajtótájékoztató keretében is felhívtam a figyelmet. Ezekre a miniszter először azt mondta, hogy kérem szépen, teljesen természetes az a 20 millió doboz, amelyet eladunk évente - ez egy olyan jellegű dolog, hogy borzasztó. Nem vonták vissza azonnal. E nagyon toxikus szer árusítását nem fejezték be azonnal, nem azt mondták, hogy holnaptól nincsen árusítás, hanem még 500 ezer dobozzal eladtak belőle. Az emberek a talpukkal szavaztak erre a nagyon veszélyes gyógyszerre, mert elszaladtak a gyógyszertárba, és felvásárolták a maradék készleteket. Utána azt mondta a miniszter, hogy ó, hát ehhez semmi közöm, ez az OGYI, az Országos Gyógyszerészeti Intézet problémája.
Hát, kedves asszonyom, én több, mint harminc éve dolgozom ebben a szakmában, de ha egy 39 Celsius-fok feletti lázas gyereknek éjszaka nem tudnak megvenni két Germicid-kúpot akár a Cora áruházban, akkor annak nem lesz rendesen láz csillapítva, mert a fenacetin és a szalicil nem alkalmas erre. Nem beszélve arról, hogy felhívnám Jákó professzor úr közleményére az önök figyelmét, aki összehasonlította az aminofenazon és a fenacetin alapú készítmények kezelésével kapcsolatos mellékhatásokat, és sokszorosan magasabbnak találta a fenacetin alapú készítményekkel való kezelést. Ugyanakkor elmondanám, hogy az 1970-es években, amikor szakvizsgáztam, az I. számú Gyermekklinikán elolvastam az irodalmat 1945-ig. Magyarországon a reumás lázt Amidazophennel kezelték az '50-es, '60-as években. Egyetlenegy olyan beteget nem tudtunk visszavezetni, aki Amidazophen-kezelést kapott. Pedig tudja, milyen dózisban kapták? Életkor/kettő. Egy tizenkét éves 2 gramm Amidazophent kapott.
Át kell gondolni ezt egy ilyen jellegű szituációban, amikor önök két hónap alatt visznek végbe egy olyan jellegű törvényt, amely példátlan, mert az egész világon ilyen rövid idő alatt ezt nem csinálták meg. Éppen ezért hibáktól nyüzsög maga a törvény, a végrehajtás és az emberek nem tudnak vele mit kezdeni. Nem kellene ezt folyamatosan végiggondolni? Nem kellene valami mást tenni? Én innen felhívom mindenkinek a figyelmét, aki az egészségügyben bármilyen szerepet tud betölteni, hogy igenis kárelhárításra van szükség, azoknak a károknak az elhárítására, amelyek már bekövetkeztek, és most fognak bekövetkezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, Nagy Kálmán képviselő úr véleményt is mondott. Azt kérem tehát, hogy tárgyaljuk ezt egy körben, mert úgy látom, a kérdés és vélemény keveredik. Konzultációs napirendről lévén szó, tegyük ezt így.
Nyul képviselő úr!
NYUL ISTVÁN (MSZP): A vizitdíjjal kapcsolatosan lenne néhány kérdésem. Egy cukorbeteg gondozója vetette fel egy tanácskozáson, hogy ugye a cukorbetegeknél nincs vizitdíj, de ha területen kívüliek vagy beutaló nélküliek, nyilvánvalóan érvényes már a vizitdíj is. Ehhez csatlakozva van egy másik kérdésem is. A várólista és az előjegyzési napló pontosan definiált-e a jövőre nézve? Esetlegesen beutaló nélkül a várólistát, illetve a előjegyzési napló sorrendjét fel lehet-e rúgni, és előbbre jöhet-e fizetéssel a beteg, ha beutaló nélkül érkezik, de befizeti a 600 forintját?
A másik kérdést onkológusok vetették fel. Adott egyfajta kúp, amely hányáscsillapító hatású, de egyszeres kiszerelésben van, és van beteg, aki naponta szorul egy vagy több ilyen kúpra is. A dobozdíj ebben az esetben hogy érvényesíthető? Hiszen náluk a dobozdíj, mint olyan, élő dolog.
Még egy kérdésem lenne. A vizitdíj a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálatnál, valamint olyan orvosoknál, akik szociális otthont látnak el, nem él. Gondolom, a kormány nem tervezi a bevezetését, vagy ha igen, akkor erre is kérnék választ. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, vélemény van-e? (Dr. Heintz Tamás jelentkezik.) Heintz Tamás képviselő úr!
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy utólag is megköszönjem a karácsonyi lapját, amely az interneten érkezett, és amelyben értesültünk arról, hogy február 7-én, azaz három hét múlva lesz az első bizottsági ülés, ahol témaként megjelölte a vizitdíj bevezetéséről való tájékoztatónak az ígéretét. Nos, három héttel korábban vagyunk, hál' istennek, és tudunk sok mindenről beszélni, és kaptunk egy 138 oldalas, nem site-os vélemény szerinti tájékoztatót, amit örömmel olvasunk. Engedjék meg azonban, hogy háziorvosként két vastag betűvel és szegényesen szedett oldalról, a háziorvosokról próbáljak beszélni, illetve nem a háziorvosokról, az alapellátást igénybe vevő betegekről, hiszen ez az egész csak arról szól, hogy az orvosok itt szolgálnak hivatásuk szerint, és viselik az önök ámokfutását, de sajnos a betegek is.
Itt ebben az anyagban sikerült az első oldalon két vastag betűvel az alkalmazott szankciók, illetve pénzbeli szankciók szavakat megtenni. Ezt önök már megtették, tehát ez egy elszólás. Ezt megtették január elején, amikor a finanszírozást csökkentették az alapellátásban, egyrészt azzal, hogy az amortizációt nem lehet elszámolni, ez nyilvánvalóan felháborító, másrészt pedig csökkentették a kártyapénzt, és ezt próbálták kommunikálni utána. A kommunikációjuk rettentő gyengére sikerült, a mai nap eddig ügyesebb, gratulálunk, ugyanis kiállítottak valakit, aki közölte, hogy hát ez márpedig így van, és utána egy nappal, két nappal később megjelent egy másik úr, aki közölte, hogy rossz a gép, és elszámolták a kártyapénzt. Hát, elszámolták jócskán, és veszik el a doktorok kedvét a gyógyítástól, ami azért veszélyes, mert az orvosok élete a betegekről szól.
Ugyanilyen kommunikációs stratégia az, hogy egyes megyei lapokban megjelent egy cikk, amely arról szól, hogy a repülőtéren találkozik az illető főszerkesztő a háziorvosával, aki Spanyolországba tart, és közli vele, hogy én nem fizetek semmit, a gyógyszercégem állja. Kikérem magamnak a somogyi háziorvosok nevében a cikkírónak az arcátlanságát! Ez megint csak egy médiajáték, amely mögött nyilván konkrét szándék van. Egyikünk sem volt Spanyolországban, egyetlenegy gyógyszercég által finanszírozva sem.
No, nézzük tovább! Szép napra ébredtünk 2007-ben, megkaptuk a csökkentett finanszírozást, és január 2-án megjött az első pelenkás beteg is. Hála és köszönet, amiről senki nem tudta, hiszen nem kommunikálják megfelelően, hogy mi a teendő. Napokba telt, mire nagyjából kialakítottuk azt az álláspontot, hogy hogyan kell ezentúl pelenkát írni, azt pedig, gondolom, többen tudják, hogy az inkontinenciára vonatkozó vizsgálati módszereket lakásban egy megbecsült, tisztes, idős asszonynál nem lehet elvégezni, mert a rokonság hajt ki minket égő seprűvel, tudják miről van szó, hogy a beteg előveszi vagy letolja, és az orvos előírásának megfelelően a vizeletsugárral leírja, hogy fél tizenkettő meg háromnegyed hat. Ezt nem lehet megcsinálni, ilyen nincs! Vegyék már emberszámba azokat, akik önökre szavaztak és azokat is, akik ebben az országban betegként élnek!
Nos, a következő: a pelenka után jött az útiköltség. Megint nem volt tájékoztatás, megint az első munkanapon ebben a gyönyörű szép 2007-es évben küldtük a betegeket a régi papír szerint, és bizony mert információjuk volt, mert pénzről volt szó, ott helyben a volánbuszos, a MÁV-kalauz tudta, miről van szó, a háziorvosokat nem tájékoztatták, gondolom, hogy a többi egészségügyi ellátót sem. Itt megint probléma van.
Hadd ne mondjam, hogy több rendelőben vannak jól értesült betegeket, akiket kérdezünk, hogy mit látott a tévében, ugyanúgy, ahogy mi egymást, képviselőtársakat, az elmúlt öt hónapban az öt darab csodálatos egészségügyi törvény kapcsán kérdezgettük, hogy na, mit nyilatkozott Molnár Lajos miniszter úr vagy az államtitkár asszony a tévében, onnan tudtuk meg a következő fejleményt, mert semmiféle információ hozzánk nem érkezik. Szóval kommunikálni kéne, és nem manipulálni, mert ami most folyik, az a társadalom manipulálása, és nem hiteles tájékoztatása azoknak az embereknek, akik az életüket áldozták, adták azért, hogy orvosok, nővérek, ápolók legyenek, azért, hogy szolgálni tudják azt az embert, aki rájuk van bízva, aki beteg.
A következő a vizitdíj. Tudják jól, hogy a háziorvosi praxisok 90 százaléka egy asszisztenciával működik, az egy asszisztencia most is rettenetes munkát végez, hála az önök adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos céljának, most a gyógyszerrendelési akció, és ilyen lesz most a következő, a mi vizitdíjunkkal kapcsolatos számlaírási kötelezettség. Erről szó nem esik. Nyilvánvaló, hogy egy háziorvosi praxis, ahova azért 60-70 betegnél több nemigen tud bejönni az egyébként 50 százalékkal megnövekedett rendelési időben sem, tehát vélhetően mi kézzel fogjuk legyártani ezt a számlát, azt a számlát, amit valóban itt több kollégám említett az előbb, hogy mi el kell hogy lássuk a beteget számla nélkül is, csak írunk egy kétoldalas jegyzőkönyvet két tanúval, hogy ez a beteg bejött hozzánk, adott esetben hadd mondjam, hogy bármely szer által befolyásolt állapotban, és megtagadta a fizetést. Vajon ki fogja egy kis faluban vagy akár a főváros bármelyik kerületében megtagadni az ellátást a bejövő betegtől? És akkor két tanúval igazoljuk, hogy a beteg nem fizetett, elláttuk, és elment? Hogy képzelik ezt, hogy ezt utána rajtunk, a háziorvosokon szankcionálják, ha nincs dokumentálva, hogy ott volt, gyógyszert kapott, ellátták és hol a 300 forint vagy az utána befizetett adó? Ez, azt hiszem, megint egy végrehajthatatlan, átgondolatlan dolog, valóban arról van szó, hogy a törvényekkel beengedték az elefántot a porcelánboltba, és a rendeletekkel pedig elkezdtek vagdalkozni.
A következő történet - a vizitdíjról még egy csöppet -: nyaralás. Idén is lesz nyár, bár most is itt ülünk a januári tavaszban, és elindul az ország azon töredéke, aki még tud áldozni arra, hogy nyaralni megy, és ott megbetegszik. Eddig az érvényes TAJ-kártyájával, nem a lógósokról van szó, a sok-sok hazug emberről, akinek nem volt TAJ-kártyája és nem fizetett semmit vagy utána a munkáltatója, hanem az érvényes TAJ-kártyájával beballagott valaki egy magyar doktorhoz, akinek volt szerződése az OEP-pel, megkapta a térítésmentes ellátást, a gyógyszereit, és hazament, a doktor pedig hó végén lejelentette azt mint ambuláns ellátást, és az OEP által erre a célra elkülönített keretből kifizették az orvosnak két-három hónappal később az ambuláns ellátást. Most nem ez a lényeg. Megint sarcoljuk azt, akinek még van arra pénze, hogy nyaraljon. Ez nem demagógia, most nem a legszegényebbeket adóztatjuk meg, hanem azt, akinek még van, aki el mert menni nyaralni és beteg lett, mert ha ott orvoshoz megy, az ott neki pénzbe fog kerülni, ha jól számoltam, az előbb néztem, akkor 600 forintba. És ha netalán nem megy haza rémülten azonnal az első vonattal, hogy neki ingyen legyen az ellátása, akkor ahányszor el kell mennie, akkor akár annyiszor 600 forintba fog kerülni a nagy nyári kiruccanás.
Nos, akkor lassan befejezem, mert azt hiszem, az elnök úr is kezdi unni. Még egyszer megköszönöm a karácsonyi üdvözlőlapját, nagyon jól esett így az interneten keresztül is. Örülök, hogy három héttel korábban találkoztunk, és engedjék meg, hogy aggódjak egy cseppet a miniszter úrért és államtitkár asszonyért, azért, mert önök ezt az ámokfutást végigcsinálták, végigcsinálják, természetesen annak az embernek a vezényletével és engedélyével, akit ma miniszterelnöknek hívnak. Én azért sajnálom önöket, nehogy úgy járjanak, mint az előző egy, két, három pénzügyminiszter, akinek a megbukott költségvetése után le kellett mondania, illetve szabadon távozott, és ma más helyen fejti ki áldásos tevékenységét. Nem hiszem, hogy ez a megoldás.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Azért kérem, hogy az utolsó mondataiban érintett személyes jellegű megjegyzéseket... (Dr. Heintz Tamás: Sajnálom őket! Komolyan! - Derültség.) Köszönöm szépen. Világos.
Kérdés, vélemény? (Jelzésre:) Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen a szót. Elnézést kérek, én most éppen beteg vagyok, ezért röviden fogok szólni, mert nincs hangom. Azt szeretném elmondani, hogy gyógyszert szedek, és nem a legolcsóbb gyógyszert szedem, mert szeretnék gyorsan talpra állni. Ugyanis a racionális, költséghatékony megoldás nem mindig az, ha gyógyítás van, ha a legolcsóbb gyógyszert írják fel az orvosok, hanem hogyha gyorsan talpra állítják a beteget, visszaengedik a családjához és a munkájához. Remélem, hogy ezért nem leszek pénzbüntetésre ítélve vagy kényszertovábbképzésre küldve.
A következőt szeretném megállapítani röviden, és kérem tisztelettel az államtitkár asszonyt, hogy vegye ezt figyelembe: mi úgy látjuk, hogy ennek az úgynevezett egészségügyi reformprogramnak semmiféle komoly társadalmi támogatottsága nincs.
Úgy látjuk, hogy ennek az egészségügyi úgynevezett reformprogramnak semmiféle komoly társadalmi támogatottsága nincs. Úgy látjuk, hogy semmiféle szakmai támogatottsága nincs, és most már néhány hét óta úgy látjuk, hogy semmiféle politikai támogatása sincs. Bár ilyen tessék-lássék kis támogató nyilatkozatok elhangzanak, de a kormányoldalról is egyre több kritika, egyre több ellenvélemény látszik. Ott látjuk a kórház körüli demonstrációk, élőláncok tömegében az MSZP és a kormánypártok képviselőit, akik időnként fel is szólalnak, aggodalmuknak adnak hangot. Ezt mind észre kell venni. Tehát sem társadalmi, sem szakmai, sem politikai támogatás nincs.
Ami pedig ehhez még hozzátehető, az, hogy pénz sincs erre a reformra. A 2007. évi költségvetés a szolgáltató intézményt semmiféle optimizmusra nem hatalmazza fel. Nominálisan is kevesebb pénzt kapnak, mint a korábbi években. Nagyon komoly működési zavarokra lehet számítani. Ezzel kapcsolatban az intézményvezetők a közelmúltban több alkalommal megszólaltak. Mivel itt sok minden elhangzott, nem akarom megismételni a vizitdíj, a lakossági sarcok kérdését.
Ne felejtsük el, talán az nem hangzott el, hogy közben az egyéni társadalombiztosítás, egészségbiztosítási járulék majdnem a duplájára nőtt, 4 százalékról 7 százalékra. Tehát a lakosság, az emberek ebben a reformban nem sok örömüket lelhetik, egyértelműen rosszul járnak. Én is hallok rémtörténeteket nap mint nap: a buszról leszállítják a beteget, mert kiderül, hogy az a papír, amit az orvostól kapott, költségtérítésre csak utólag jogosítja fel, aztán a legkülönbözőbb decubitusok lefotózása, lerajzolása és mindenféle rémtörténetek keringenek, rontják a hangulatot. Ezt figyelembe kellene venni, és akkor még nem beszéltem a regionális egészségügyi tanácsokban folyó vitákról. Igenis folyik vita, szakmapolitikai vita folyik, mert regionális bizottságokban ülők, a területellátásért felelősek, szakmapolitikusok. Szeretném elmondani mindazoknak, akik azt hangsúlyozzák, hogy itt politikai döntések születnek, hogy szakmapolitikai döntések születnek, hiszen ők a térségi, a közgyűlési elnökök, a polgármesterek, a térség egészségügyi ellátásáért felelős politikai felelősséget is viselő személyek.
Nekem javaslatom lenne, nagy tisztelettel. A mi oldalunk egyetért abban, be kell látni, hogy ez az egészségügyi reform megbukott. Megbukott! Ezt nem szabad folytatni! Revízió alá kell venni, újra végig kell gondolni. Én továbbra is, mint itt már többször elmondtam, azt javaslom, hogy hagyjunk időt a szakmai előkészítésre. Egy ilyen nagy szerkezetátalakítás hat-nyolc évbe kerül mindenhol a világon, és nem a legdrágább progresszív ellátás csúcsrendszerének az átalakítását, néhány hónapos időintervallum alatt történő átalakítását jelenti, hanem az egész rendszer komplex, kellő szakmai szempontokkal megalapozott, népegészségügyi trendeket figyelembe vevő átalakítását jelenti.
Mire gondolok? Először is rendbe kell tenni a háziorvosi ellátást - mind a két oldal egyetértett ebben. Egyébként rázúdulnak a betegek a kórházakra, és ha még ráadásul csökkentjük a kórházi ágyszámokat, itt véget nem érő várólisták és lakossági feszültségek, elégedetlenségek, gyógyulási esély elvesztése és szomorú, tragikus esetek tömege fog bekövetkezni. Először is az alapellátást, utána a járóbeteg-szakellátást, és akkor meglátjuk, hogy a térségekben az ottani népegészségügyi trendeket figyelembe véve milyen kapacitások, milyen finanszírozási kondíciók szükségesek. Ezt egy feszített tempóban hat-nyolc év alatt, két kormányzati ciklus alatt meg lehet tenni. Szeretném kijelenteni, hogy a mi oldalunk egy ilyen újragondolásban partner. Örömünkre szolgálna, ha ez megkezdődhetne. Szívesen és konstruktívan együttműködnénk ebben, viszont ezt a jelenlegi úgynevezett egészségügyi reformfolyamatot elutasítjuk. Azt kérjük az emberektől is, hogy utasítsák el, mert ez nekik nem jó, ez közeli tragédiákat sejtet, már a káosz kezd kibontakozni az ágazatban, ami rövid idő alatt uralhatatlan lesz, és a változások irreverzíbilisek lesznek, károkat okoznak az embereknek.
Tehát kérem tisztelettel, gondolják végig, hiszen még csak néhány hónapról van szó. Mi úgy látjuk, hogy még visszafordítható az a folyamat, amelyet elindítottak. Gondoljuk végig, vegyük revízió alá, és vegyük tudomásul, hogy ez a célként kitűzött nagy rendszer-átalakítás egy hosszú távú, minimum hat-nyolc évben mérhető nagy folyamat lehet csak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schvarcz Tibor alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is reflektálni szeretnék egy-két hozzászólásra. A legutóbbi tv-vitában elhangzott a szlovák egészségügyi reform egyik megalkotójának a véleménye, hogy mennyi idő alatt lehet lefolytatni egy egészségügyi reformot. Azt mondta, hogy az átalakítás körülbelül húsz év. Viszont a szlovák és az összes elkezdett reformot, ahol bevezették és átalakították a kórházakat, az ellátórendszert, a struktúrát, általában néhány hónap alatt indították el. Annak a hatásai kétségtelenül több év után jelentkeztek, több év alatt valósultak meg. Ha elkezdjük egyesével, és már volt erre példa, hogy egyes törvények átalakításával próbálkoztunk - kórháztörvények, majd az irányított betegellátási törvény, amely megoldott volna mindent az egészségügyben, legalábbis mindenki így kommunikálta, tisztelet a kivételnek -, ezek nem vezetnek sehova.
Azt hiszem, az egész ellátórendszert egyszerre, több helyen kell elkezdeni átalakítani: az alapellátáson, a járóbeteg-ellátáson, a struktúrán, a beteg-hozzájáruláson, a gyógyszerfelírási rendeleteken, a takarékossági intézkedéseken a gyógyszereken, egyszerre több helyen kell megpróbálni ezt a rendszert átalakítani. Ha egyes elemeit ragadjuk ki, annak semmi értelme nincs, mert a nagy rendszerekre az jellemző, hogy mindig tudják magukat kompenzálni, és mindig visszatérnek az eredeti állapothoz. Ezt mutatta több olyan gyógyszerrendelet, amely eddig már napvilágot látott. A gyártók mindig megtalálták a lehetőséget, és a kassza minden évben elszállt.
Nem szeretném, ha állandóan az lenne a két oldal között, hogy az ellenzék felfest egy katasztrófaképet, egy tragédiát, katasztrófát, egy káoszt, mi meg bizonyítjuk, hogy nem lesz katasztrófa, nem lesz káosz, nem lesz semmi rossz ebből az átalakításból. Biztos, hogy nagyon sok olyan változás zúdult ebben a pillanatban az ellátókra, az orvosokra, az intézményekre, a betegekre, amelyek nagyon nehezen követhetők. Ebben egyetérthetünk, hogy jobban lehet kommunikálni, jobban lehetett volna kommunikálni.
Néhány lakossági fórumot tartottam ebben az ügyben, elmondtam a betegeknek A-tól Z-ig, hogy mi várható, mi az oka - százas fórumok voltak - ezeknek az intézkedéseknek, mi várható, és milyen következményei lesznek. Először mindenki fel volt háborodva, majd egy órás beszélgetés után megértették, rájöttek, hogy mi milyen célt szolgál, milyen változások lesznek, és mi lesz ennek a végeredménye. Végül teljes barátságban eltávoztunk.
Én azt várnám az ellenzéktől, hogy ha mondják, hogy van javaslat, az nem javaslat, hogy vonjuk vissza az egészet, annulláljuk, térjünk vissza a kiindulóponthoz. A végrehajtás során lett volna lehetőség arra, hogy javaslatokat tegyenek. Azt hiszem, a felügyelet kapcsán volt egy konstruktívabb együttműködés. Az ágyszámok vonatkozásában voltak itt olyan javaslatok, amelyeket most számonkérnek önök tőlünk, gondolok az egyetemek ágyszámának a növelésére, ami számomra azért is furcsa, mert egyedül maradtam a javaslatommal. Teljesen egyhangú szavazás volt, én támogattam a saját javaslatomat. Ha akkor valaki konstruktívabb lett volna az ellenzék részéről az egyetemek ágyszámának a növelésében, akkor legalább szavazási szintre felkerülhetett volna ez a javaslat. Tulajdonképpen az lehetett mögötte, hogy nem én adtam be javaslatot, tehát akkor nem támogatom. Nem lehet így hozzáállni ehhez a kérdéshez, hogy az én javaslatom jó, a másik javaslata nem jó. Konstruktivitást kellett volna mutatni ezekben a kérdésekben a szavazások folyamán.
Nagyon sajnálom, hogy a RET-ek inkább már politizálnak az ágyszámok kapcsán, mint szakmapolitizálnak. A korábbi szakmai egyeztetések kapcsán a RET-ekben voltak jó javaslatok, voltak konstruktív lehetőségek, ez a lehetőség elmaradt, erről nem tudunk már dönteni. De én arra kérem az ellenzéki képviselőtársaimat, hogy hassanak oda, és próbáljunk meg egyezkedni ott, ahol korábban már konstruktív megegyezés látszott, hogy térjünk vissza az ágyszámokhoz. Senkinek sem célja az, hogy lerombolja földig az ellátórendszert. Mindenütt szeretnénk bizonyos ellátási típusokat meghagyni, bizonyos kapacitásokat meghagyni, hiszen ezek az átalakítások, bármennyire hihetetlen, a betegekért történnek.
Ha marad a struktúra, nem változtatunk semmit, akkor nincs az a költségvetés, amely ezt az ellátórendszert finanszírozni tudja. Növekszenek a költségek, növekszenek a hozzáfordulások, és növekszenek az igények állandóan az egészségügyi ellátással szemben. Ha nem tanúsítunk valamilyen önmérsékletet, és nem teszünk olyan javaslatot, akkor ez finanszírozhatatlan, és akkor nem tudjuk felhasználni az uniós pénzeket.
Én arra kérek mindenkit, hogy próbálják meg ezeket a dolgokat úgy kommunikálni, amit értünk és amit elfogadunk. Itt elhangzott kritika, elhangzott kérdés, tehát számos dologgal mi sem vagyunk tisztában, hát még a betegek. Próbáljuk ezeket még a végrehajtási rendeletek kapcsán korrigálni, ésszerűbbé tenni, elfogadhatóbbá és mindenképpen simábbá, gördülékenyebbé tenni, hiszen idő van, nem sok, de van még idő, tehát egy csomó dolgot tényleg át lehet gondolni, a vizitdíj bevezetésénél még van idő, a jogosultság ellenőrzésénél van idő és a kapacitások átalakítására még később is vissza lehet térni, hiszen a törvény is lehetőséget ad arra, hogy korrigáljuk ezeket a dolgokat. Én nem szeretném, ha ez a hangulat úgy menne ki, hogy itt teljes katasztrófa, tragédiák sorozata és tiszta káosz lesz a rendszerben. Próbáljunk meg úgy hozzáállni, hogy elindult egy változás, mi is tudjuk, hogy ez három hónap alatt nem fog lezajlani, ez egy másfél-két éves folyamat, mire beáll a rendszer, utána még mindig lehet finomítani, és mire egy teljes rendszer átalakul, az tényleg több év. De ha egyszer nem kezdjük el és nem több ponton kezdjük el, akkor gyakorlatilag megint nem csináltunk semmit. Csináltuk azt, amit tizenhat évig, hogy mindig kikerültük a nagy problémákat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván szólni? (Jelzésre:) Béki Gabriella.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Én szeretném megköszönni az ellenzéki képviselőknek, hogy összehívták ezt a mai bizottsági ülést. Számomra is nagyon informatív volt ez a vaskos anyag és a prezentáció. Engem nagyon megnyugtatott, mert azt gondolom, hogy nagyon jó úton halad az egészségügyi reform, ezernyi részletkérdésre kaptunk választ, amelyek a törvény elfogadása idején még nem voltak eldöntve, illetve azóta alakultak. Úgyhogy én szeretnék gratulálni az eddig elvégzett munkához, és bízom a sikeres folytatásban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Vojnik Mária!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Két kérdéshez szeretnék kapcsolódni. Az egyik, amit ellenzéki képviselőtársaim alapjában véve minden hozzászólásukban feszegetnek, hogy egyáltalán időszerű volt-e elkezdeni ezt az egészségügyi reformot, és bár a véleményünk természetesen nem egységes, de sok érv szólt amellett az önök hozzászólásában is, hogy igen.
Hogy csak Nagy Kálmán képviselő úrhoz csatlakozzak egy kérdésben, amiben mélyen egyetértek: a képviselő úr szóvá tette, hogy egy adott településen egymáshoz elképesztő földrajzi közelségben párhuzamos ellátások működnek, megosztva ezzel a kapacitásokat, fölöslegesen megduplázva az ellátásokat és igazából rontva a hatékonyságot, miközben a másik oldalon ellátási hiányok keletkeznek, mert a hozzáférhetőség most is rossz vagy a képviselő úr azt mondta, hogy a jövőben pedig lehet, hogy még rosszabb lesz. (Dr. Nagy Kálmán: Én a minisztériumi javaslatra gondoltam!) És azt mondta a képviselő úr, hogy sajnos a minisztérium által kiküldött javaslatban is megtalálhatók ezek az indokolatlan párhuzamosságok. Azért csatlakoztam a képviselő úr hozzászólásának ehhez a részéhez, mert magam is azt gondolom, hogy még mindig maradtak ebben a kapacitásszabályozási törvényben, amelyek az aktív ágyszámokat jelentős mértékben lecsökkentették, olyan indokolatlanul felkínált kapacitások, amelyeket nagyon is meg kellene fontolni, nemcsak azért, mert fölösleges, hanem azért is, mert ez egy nagyon rossz gazdálkodás minden erőforrásunkkal, az infrastruktúrával, az orvossal, az egészségügyi személyzettel, és a másik oldalon megfosztja a szükséges ellátásoktól a betegeket vagy egy adott területen élőket.
Éppen ezért azt gondolom, hogy nem kellene lemondani a tulajdonosoknak, a szolgáltatóknak, a regionális egészségügyi tanácsoknak, hogy ezeket a javaslataikat akár a minisztérium ellenében fogalmazzák meg. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy megengedjük magunknak ilyen időkben, hogy ezt a javaslatot ne tegyük meg. Vagyis én azt gondolom, hogy ezt figyelembe kellene hogy vegyék. De, képviselő úr, ha nem születik ilyen javaslat...? Az észak-alföldi régióban elindultak a szakmai egyeztetések, tettek javaslatokat. Van, amelyik javaslat nem másból született, mint egy értelmezési félreértésből; ezeket sikerült tisztázni. Máshol felhívták a figyelmet arra, hogy egy adott területen kapacitáshiány van, ezeket be kell pótolni, hogy az intenzív ellátások területén a meglévő aktív kórházi ellátások legalább 3 százalékára kiterjedően meg kell teremteni ezek kialakításának a feltételeit, és jelezték az abszolút hiányokat. Itt sok gondról számoltak be képviselőtársaim, ezeknek a száma, azt gondolom, tán még szaporítható is lenne, és majd még további megbeszéléseket igényelne.
De nem esett szó egy korábbi problémáról, amiről pedig kéne beszélni, hogy vajon vizsgálták-e a szakmai javaslatok megtételekor vagy akár vizsgáljuk-e a jövőben, hogy mondjuk az ügyeletek, a munkaidő-direktíva betartása, a folyamatos munkaszervezés, a felkínált, tehát az Egészségügyi Minisztérium által javasolt szakmai struktúrában és összetételben vagy a regionális tanácsok által megfogalmazható rendben segíti-e a folyamatos magas szintű ellátást és a hozzáférést.
És van még egy, amiről a kapacitástörvénytől függetlenül szeretnék beszélni, ez pedig a vényköteles gyógyszerek köre, bár úgy tudom - és az államtitkár asszony majd megerősíti vagy megcáfolja -, hogy az Algopyrin és más termékek esetében a vénykötelessé tételt a gyártó maga kezdeményezte. Én azonban azt gondolom, hogy a minisztériumnak joga lett volna ezt a kezdeményezést alaposan megfontolni. Bár rendben van, hogy mondjuk úgy döntöttünk volna, hogy ezt a gyógyszerkört nem engedjük ki a patikából, ha ez fontos, de ebből nem következik, hogy azonnal vénykötelessé kellett volna tenni, hiszen a patikában ott van a szakképzett gyógyszerész, lehet fordulni hozzá. Vagyis én úgy gondolom, nem javítottuk a betegellátást, ebben az esetben túllőttünk a célon. Vagy a beteg olyan gyógyszert fog választani, amelyik az ő számára hozzáférhetőbb (Dr. Mikola István: Paracetamolt!), de amelyik a legkevésbé sem kevéssé kockázatos, mint a most vénykötelessé tett gyógyszer. Azt gondolom, ideje lenne ezt - vagy talán nem lenne fölösleges, ez a helyes kifejezés - újra megfogalmazni, újra megfontolni, és a fölösleges túlszabályozásoktól mentesíteni a javaslatunkat.
(Dr. Nagy Kálmán felé:) És bár látom, hogy a képviselő úr jelentkezik, mégis engedje meg, remélem, nem bántom meg vele, hogy a legteljesebb mértékben egyetértsek önnel, amikor az amidazofen tartalmú és a fenacetil tartalmú gyógyszerkészítmények összehasonlításáról beszélt. Azt gondolom, fontos lenne, hogy amikor a minisztérium beteget segítő honlapjai, tájékoztatói készülnek, amikor a patikákban a betegtájékoztatók készülnek, akkor legalább annyi szakmai megalapozottságot tartalmazzanak, mint a képviselő úr rövid hozzászólása, aki remélem, hogy egyetért, és ezzel a legkevésbé sem hoztam nehéz helyzetbe.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán képviselő úr hozzászólási szándékát már több perce érzékelem, de nem akartam a nyugtázás érdekében megszakítani másik képviselőtársam hozzászólását.
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Isten őrizz! Azért is, mert Vojnik Mária képviselő asszony egyetért velem, és ez az első a bizottság történetében. (Dr. Mikola István: Megjegyeztük!) Úgyhogy ez egy megjegyzendő dolog.
Azért két alapvető dolgot tennék hozzá: az egyik alapvető dolog az, hogy amikor én azt mondtam, hogy tragikomikus a javaslat, az bizony, sajnos, az úgynevezett védett ágyakra is vonatkozik.
Ez azt jelenti, hogy ahhoz hozzányúlni a regionális egészségügyi tanácsban nem lehet.
A másik: nem akartam kimondani, de tudomásunk van arról, hogy a minisztérium kormánypárti tagjaival a regionális egészségügyi tanács konzultált. Ezért kaptunk olyan furcsa javaslatokat, amelyeket elmondtunk.
A harmadik dolog pedig az, hogy éppen ezért ez a javaslat pontosan olyan kórházakban alakult ki, amiket említettem, ahol az adott volt országgyűlési képviselő ezt a helyzetet előidézte. Megtartotta, előidézte, és így ennek a következménye a szemben lévő kórháznak a megszűnése. Az a probléma, hogy mi egyetérthetünk bizonyos kérdésekben, de az a helyzet, hogy úgy van, hogy van egy alma, ami kívülről olyan szépnek tűnik, de a közepe, drága Mária, rohadt. Ez a tény. Kettévágjuk, és ott a baj.
Itt igazából az az igazság, hogy nem javítottuk eléggé a törvényt, és nincs elég alternatíva. Önök a legalapvetőbb, általunk megtett módosító javaslatok nagy többségére azt mondták, hogy nem. Most pedig arról beszélünk, hogy mi nem szóltunk, vagy nem szóltunk idejében. Aztán az is felmerül, hogy nincs alternatíva e kérdések megoldására. Hát, egy alapvető alternatíva a szakmai kollégiumok, a legfelsőbb szakmai szervek bevonása. Több szakmai kollégiumnak voltam a tagja. A szakmai kollégiumok minden esetben végrehajtották azt a felügyeleti vizsgálatot, amely igenis ágyszámcsökkentéssel járt, Mária. Ágyszámcsökkentéssel járt, most pedig semmi közük nincs hozzá. Ők megmondták, hogy vajon egy periférikus kórházban az ország szélén lehet-e hetven reumatológiai ágy három reumatológus szakorvosra szakrendelés nélkül, miközben benne szerepel a védett ágyak között.
Nem az a baj ezzel a problémával, hogy egy helyen rossz, hanem ha kinyitom, minden oldalon rossz. Nem az a probléma vele, hogy jaj, egy kicsit módosítunk, ezt a lapot behajtjuk, és akkor megnézzük másképp, hátha jobb lesz. A helyzet az, hogy mindenütt rossz. Az a baj, hogy javíthatatlan.
Én láttam a szlovák kollegát, aki a televízióban nyilatkozott az ATV műsorában. Először is azt mondta, hogy nem két hónap alatt, hanem két év alatt hajtották végre Szlovákiában ugyanezt az átalakulási folyamatot. Ez az egyik. A másik: az a kollega abban az időben egy 15 ezer lakosú város kórházának a menedzsmentjében szerepelt, és most kinevezték magas pozícióba.
A harmadik dolog, ami ezzel kapcsolatos: Magyarországot vajon ki irányítja abba az irányba, hogy ezt megtegye, és ilyen gyorsan, amit nem bírok feldolgozni. Ki az, aki erre kötelezte? Ki az, aki felhívta erre? Az Európai Unió mondta, hogy holnapra a fenekétől fel kell fordítani az egész rendszert? (Dr. Mikola István: Ez a nagy kérdés! Ki az a csoport, amely ezt csinálja?) Nem érdekes, hogy az orvosokat, a lakosokat nem tájékoztatjuk azokról a problémákról, amelyektől félni fog, történjen, aminek történnie kell.
Pontosan azért mondom magának, és bocsásson meg, hogy önnek címezem, hiszen végtelenül tisztelem, mert ön felelős politikus, de az az igazság, hogy érthetetlen számomra. Mi az? Pénzt kell nekünk gyorsan befizetni a következő évben? Kinek kell ezt a pénzt befizetni? Ki kell vonni az egészségügyből egyik pillanatról a másikra? Ne mondják, hogy nem jár pénzkivonással! Nem tudom, hány kórházigazgatóval beszéltem: 20 százalékos elbocsátást fontolgatnak a kórházakban. Körülbelül ez kérhető tőlük. Azért nem tudjuk megmondani, hogy most mi lesz.
Kérdezném az államtitkár asszonytól: 150 ezer forint lesz a HBCS április 1-jétől? Mert akkor legalább hazamegyek, és világosan megmondom a kórházigazgatóknak: uraim, 150 ezer forint lesz a HBCS, ebből lehet gazdálkodni. De pillanatnyilag nem annyi! Volumenkorlátozás van. Az szeretném megkérdezni, hogy ki és mi motiválta azt, hogy másfél hónap alatt fenekestől fel kell borítani a rendszert úgy, hogy a szakmát meg sem lehet kérdezni, amikor mindenféle átalakítást, ahogy Mikola miniszter úr mondta, végre lehet hajtani úgy, hogy az népegészségügyi adatokon alapuljon, és a szakma hajtsa végre. A szakma, a szakmai kollégiumok mindig megtették ezt. Nem értem. Most sem értem, elnézést kérek.
ELNÖK: Vojnik Mária!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Csak egy mondatnyi reflexiót engedjen meg, képviselő úr. Ha nem értettem félre, arról szólt az ön előző mondata, hogy egy adott városban egy adott belgyógyászati szakmában három szubspecifitás van, vagyis három, ha jól értettem, gasztroenterológia. (Dr. Nagy Kálmán: Így van.) De képviselő úr, nem lett, hanem volt abban a városban három gasztroenterológia. Nem a minisztérium ajánlása lett ilyen, mert az azt mondta, hogy bel- és társszakmák. A probléma abban van, és nem vitát akarok generálni... (Dr. Nagy Kálmán: A minisztérium adta a pénzt rá, hogy megépítsék azt a kórházat. Elnézést kérek!)
ELNÖK: Elnézést, képviselő úr, kérem, tartsuk be a parlamentáris formákat, másrészt azt javaslom, hogy a részletkérdéseket a folyosón beszéljük meg.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Azt gondolom, folytatni is fogjuk, elnök úr. A probléma abban van, ami ennek a vitának a lényegét érinti, vagyis hogy meg kell-e szüntetni a párhuzamos ellátásokat, szolgálva ezzel a rendszerben azt a racionalitást, hogy az itt felszabaduló forrásokat ésszerűen tudjuk felhasználni a hiányzó ellátási területekre. Vagyis ha a képviselő úr ezt olyan nagyon fontosnak gondolja, és remélem, nemcsak nekem mondja, hanem fontosnak is gondolja, akkor a képviselő úr el fog járni, hogy az adott regionális egészségügyi tanács kezdeményezze. Én nem abban a régióban vagyok, csak hogy valaki félre ne értse, nem avatkoztam bele ebbe a dologba, hogy akkor ezt változtassák meg. (Dr. Nagy Kálmán: Megtörtént.). Még nem történt meg, mert majd az államtitkár asszony megerősít, ha igaz, de én úgy tudom, hogy még az észak-magyarországi régió nem nyújtotta be (Dr. Nagy Kálmán: Nem, de közel van hozzá.) az ettől eltérő javaslatot, és ezt újra és újra elmondom, hogy ez az egyik egyáltalán nem elhanyagolható részlete ennek az egészségügyi reformnak. Egyébként pedig a kölcsönös tiszteletünk egymás iránt, remélem, megmarad.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth István!
DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP): Most már elég régóta a mikor, hogyan, miként, merre, mettől, meddig, hova kérdéskör körül forgunk. Ez állandó vitát jelent, nem kell ehhez még csak politikailag a másik oldalon sem lenni. Ettől függetlenül azt hiszem, mindenki érzi, hogy valamit csinálni kell ezzel az egésszel. A változtatás kényszere benne van a levegőben. A nagy baj az - és itt Major főigazgató urat idézném -, hogy menetközben kell kereket cserélni. Ez eléggé problémás.
Én csak egyetlenegy dologra szeretném felhívni a figyelmet, amit már szintén érintettek. Ha most nem fogjuk tudni - hogy gyorsan vagy lassan megy, teljesen mindegy - a finanszírozást mellétenni rövid időn belül, mert úgy látom, ezt mindenki helyesli, Mikola miniszter úrék is bólogatnak, akkor még nagyobb probléma lesz. Akkor lehet esetleg az a veszélyhelyzet, amit főleg a másik oldalon jósoltak. Ezt a dolgot valamilyen megnyugtató módon mindenféleképpen el kellene kezdeni kommunikálni és legfőképpen megcsinálni. Én erre az egy dologra szeretném felhívni a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt visszaadnám a szót az államtitkár asszonynak és a munkatársainak, ma úgy látom, az a paradigma már biztosan érvényesül, hogy ha reformról - pláne az egészségügyben - szó van, akkor mindig mindenben egyetértünk egészen addig, amíg a mi területünket, a mi intézményünket, a bennünket közvetlenül érintő kérdéseket nem érinti. Az is biztos, hogy a politikus maga, aki ha kormányoldalon van, az kiszolgáltatott, sebezhető, ha az egészségügy kibogozhatatlan, torz viszonyaiban próbál valahogy beavatkozni. Mégis azt gondolom, Schvarcz Tibor képviselő úr is elmondta, nincs nagyon más út. Nem jókedvünkben indultunk el ezen az úton. Mindenki tudja azt, hogy már középtávon is fenntarthatatlan, finanszírozhatatlan az a kiadási szerkezet, intézményi szerkezeti rendszer, amely ma jelenleg van a maga egyenlőtlenségével együtt.
Én ezzel együtt talán arra hívnám fel az államtitkár asszony figyelmét - és ha gondolja, akkor reagáljon is erre -, hogy egyrészt én úgy látom, hogy van a tájékozatlanságból eredő számos félreértés, gond és probléma, és elismerem, hogy a tárca sok erőfeszítést tett, de azért az internethez nem fér mindenki hozzá, és én azért azt gondolom, hogy a beteg és a szakmai szereplők számára nem szabad sajnálni az erőfeszítéseket arra, hogy tényleg a legapróbb részletekben elmondjuk mindazt, ami őket érinti. Tehát egyrészt a bizonyosság, hogyha esetleg kellemetlenséget is tartalmaz vagy átmeneti zavarokat, vagy feltételezzük, hogy esetleg lehet ilyesmi, még mindig jobb annál, mintha van egy bizonytalanság, hogy hogyan megyünk tovább. Tehát én a kommunikációban, úgy érzem, van sok dolgunk - persze, van képviselőtársaimnak is, valamennyiünknek.
A másik: a végrehajtási rendeletek. Itt is szerepelt az államtitkár asszony bevezetőjében, hogy sok gyakorlati probléma merült fel, itt is elhangzottak vélemények, anélkül, hogy én ezeket itt túlértékelném, mert persze nem gondolom, hogy összedől meg összeomlik. De kell, hogy a készségünk meglegyen arra, ha egyrészt úgy látjuk, hogy vannak olyan álláspontok, véleményeket, amelyeket érdemes figyelembe venni, akkor hajlandók legyünk a korrekcióra. És most csak úgy megemlítem, mert sok mindent lehetne mondani: hogy itt mi lesz vényköteles a lázcsillapítók, fájdalomcsillapítók közül, indokolt-e, vagy ha ez tényleg egészségkárosító anyagot tartalmaz, és a kellő evidenciák birtokában vagyunk, akkor meg nem szabad forgalmazni, ezt a kérdést nyilván érdemes figyelembe venni ebben az Algopyrin-vitában, vagy akár mondhatnám a háziorvosi rendszer finanszírozásával kapcsolatosan meggyőződésem szerint jogos igényeket. És persze azt is látni kell, hogy van célzott ellenszél, sokszor tudatos elbizonytalanítás is. Tehát ezzel együtt kell tudni élni, el szeretném mondani, hogy a helyzet semelyik országban nem könnyebb, ahol egyébként hasonló reformokat elindítottak. És bizony a döntéshozatal van, amikor hasonlóan gyors, nyilván a végrehajtás egészét tekintve meg be kell tudni arra rendezkedni, hogy ez azért nem egy azonnali és egylépcsős folyamat, és én is azt hangsúlyoznám, hogy fontosabb, hogy mindehhez hozzátegyük a finanszírozási változásokat, tehát mindahhoz, amit elindítottunk és elkezdtünk.
Azt mondanám, hogy én nem látom - minden ellenkező híreszteléssel szemben -, hogy a fő célok, a fő elemek, a reformtörvények mögül a koalícióból bárki kihátrált volna. Lehetnek sarkos mondatok, viták, vélemények. Én inkább azt olvasom ki a különböző megnyilvánulásokból, hogy nyitottnak kell lenni a konzultációkra, a vélemények, indítványok fogadására a végrehajtás egész folyamatában. Én is azt gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy erre a bizottsági ülésre végül is most sor került a téli szünetben is, már nem kell három hetet várni, mert két hét múlva már lesz bizottsági ülés, hiszen a bizottsági hét február első hetében elkezdődik, és természetesen meggyőződésem, hogy nekünk minden bizottsági ülésen figyelemmel kell kísérnünk a különböző változásokat. Én a magam részéről igyekszem ezt tenni támogató, segítő szándékkal, nyilván képviselőtársaim meg különböző indíttatásból, alapállásból ezt másképpen fogalmazzák, mégis azt gondolom, hogy ha most levesszük mindazokat a politikai megnyilvánulásokat, amelyek elhangzottak, amelyek természetesek, azért vannak valóságos gyakorlati kérdések, részben amire válaszokat kell adni, részben pedig megfelelő tájékoztatást kell adni.
Én köszönöm a tárca erőfeszítéseit, az államtitkár asszony beszámolóját, és most megadom a lehetőséget arra, hogy a konkrét kérdésekre, ha kívánnak, akkor válaszoljanak. Államtitkár asszony!
DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is az alelnök úrnak jobbulást, és azért abban, azt gondolom... (Dr. Mikola István: Mármint nekem? Köszönöm!) Természetesen. És azért remélem, abban nem vitatkozunk, hogy azért azonos hatóanyagú gyógyszerből miért ne lehetne az olcsóbbat megvenni, erről szól, erről is szól a "Gyógyuljon olcsóbban" program, erről szól a betegeknek felírandó gyógyszereknél, hogy ha két antibiotikumnak teljesen ugyanaz a hatóanyaga, akkor miért ne kaphatná a beteg az olcsóbbat. (Dr. Mikola István: De nincs ilyen! - Derültség.)
A vizitdíjjal kapcsolatban többen kérdezték, először is Spiák képviselő asszony: igen, a vizitdíj az intézményben marad, nem tervezünk finanszírozási csökkentést. Bármely beteg, aki mentesül, az a betegségével kapcsolatosan mentesül. (Dr. Garai István: Ez mit jelent?)
Felvetítettem direkt Garai képviselő úrnak, hogy amennyiben népegészségügyi célú és célzott szűrővizsgálaton vesz részt valaki, legyen az mondjuk az ÁNTSZ által elrendelt mammográfia vagy az ÁNTSZ által lehetővé tett mammográfia, vagy akár a nőgyógyászati rákszűrés, vizitdíjmentes. Pontosan az a célja, hogy a szűrővizsgálaton jelenjenek meg az emberek. Ha egy szűrővizsgálat után véletlenül pozitív az eredmény, például egy daganatnál, akkor viszont természetesen a daganata miatt, kívánjuk, hogy ne legyen, de természetesen szintén bekerül a mentes körbe.
ELNÖK: Elnézést kérek, de van a még korábbi miniszteri rendeletben...
DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Az 51/97-es.
ELNÖK: ...a háziorvosi szűrővizsgálat. Arra is érvényes?
DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Szintén, elnézést kérek. (Dr. Garai István: Én a beutalást kérdeztem!) Azok szintén, tehát azok a szűrővizsgálatok, amik ott vannak (Dr. Garai István: Azt én is tudom!), azok vizitdíjmentesek. Tehát az 51/97-es, ami, ha jól emlékszem, 2005-ben került módosításra, sajnos, a számára nem emlékszem.
Azt kérdezte, azt hiszem, talán Puskás képviselő úr a vizitdíj kapcsán, hogy el kell-e kérni a rokonoktól. Abban az esetben, hogyha nem számoljuk el a biztosító terhére, akkor dehogy kell elkérni a rokonoktól a vizitdíjat! Mint ahogy ha nem számolom el a rokonom ellátását senki felé, akkor nem kérek érte semmilyen pénzt meg a biztosítótól sem kapok érte pénzt. Amennyiben elszámolásra kerül a biztosító felé, az igen, ugyanolyan ellátás. De az ember azért a rokonait többnyire rokoni vénnyel látja el családilag... (Dr. Mikola István: Itt nagy baj van!)
Egy picit megpróbálok visszaugrani a sorrendhez: Pesti képviselő úr említette a budapesti kórházak adósságállományát. Mi gyorsan megnéztük közben a bevételt, azért 43 milliárd forint bevételről beszélünk a pesti intézményeknél, amire jelenleg ez a 700 millió forintnyi adósságállomány jut, amely, ha jól számolok, kevesebb, mint 1,7 százalék, igen, nagyjából 1,7 százalék. Az ön állítása csak akkor igaz, ha ceteris paribus, tehát semmilyen más körülmény nem változik, és ezt mondtuk el, hogy változtatni tervezzük a finanszírozást, változik a finanszírozás, hiszen fenntarthatónak kell lenni a finanszírozásnak, éppen ezért mi nem számolunk az adósságállomány növekedésével.
A gyermekgyógyászat kapcsán nagyon fontos, hogy itt döntési jogköre a RET-nek van, a regionális egészségügyi tanácsoknak január 28-ig. Nagyon sok ajánlat jött nemcsak a gyermekgyógyászattól, de volt nagyon sok szakmai kollégium, amelytől jött javaslat. Voltak nagyon jó javaslatok vagy voltak olyan javaslatok, amelyek megfontolásra érdemesek, és sajnos volt olyan szakmai kollégium, amelytől olyan javaslatot kaptunk, hogy tíz centrum kell az országban, abból hat Budapesten. Ezek azok a javaslatok, amelyek, azt gondoljuk, hogy pont az említett, a Nagy Kálmán képviselő úr és Vojnik Mária képviselő asszony által említett párhuzamosságoknak gondoljuk, és ezeket nem tartjuk elfogadhatónak, tehát folyamatosan felülvizsgáljuk valamennyi javaslatot.
Abban az esetben, ha a beteg nem fizet, csak akkor származik ebből a doktornak bármilyen büntetése. Ha önhibáján kívül nem szedte be, tehát ha a beteg például elment, és dokumentálva van, akkor semmifajta büntetés nem éri az orvost.
Igen, előre kell fizetni. Előre kell fizetni a háziorvosnál, előre kell fizetni a szakellátásnál.
És nagyon fontos, azt hiszem, hogy Heintz képviselő úr kérdezte, ha jól emlékszem, hogy mi a helyzet a Balatonra utazókkal. (Dr. Heintz Tamás: Bárhová!) Amennyiben nem indokolja sürgős szükség, akkor és csakis akkor kell fizetni az ügyeleti ellátásért, akár nyaraljunk, akár teleljünk vagy bárhol is legyünk (Dr. Heintz Tamás: De mi a sürgős szükség?), illetve abban az esetben kell fizetnünk, ha más háziorvost keresünk fel, ha szintén nem indokolja a sürgős szükség. Tehát ha sürgős szükség miatt keressük fel, akkor nincsen, a sürgősségeket pedig külön rendelet szabályozza, tehát erről már megszületett a rendelet.
Garai képviselő úrnak köszönöm szépen, hogy említette a szakmai protokollokat. Tehát itt azért szintén azt látjuk, hogy nagyon sok szakmai protokoll elkészült, ez nagyon jó. Így végignézve vannak, amelyek alkalmazhatók, vannak, amelyek sajnos nem szakmai protokollok, akár túl hosszúak hozzá, vagy időnként nem mutatják be az evidenciákat.
Tehát ezeknek is elindult, elindul a felülvizsgálata. Szeretnénk elérni, hogy tényleg konvergáljanak egymással a protokollok, mert most sajnos nem mindig teszik ezt meg. Bármelyik beteg alapbetegségével kapcsolatos ellátásért nincs vizitdíjfizetés, mármint azoknak, akik mentesültek. Ha egyéb ok miatt keresi fel az orvost, akkor ugyanúgy fizet, mint bármelyik másikunk.
Teljesen igaza van annak a képviselőnek, akinek elsőként furcsának tűnt, hogy miért pont azok a szakvizsgák kerültek megjelölésre. Azt gondoljuk, most beszélünk a 400 milliárd forint központi fejlesztés forrásáról az Új Magyarország fejlesztési tervben, több tíz milliárdról a régiókban. Miért lenne ez egy olyan elszállt gondolat, hogy egy nőgyógyászati szakvizsgával rendelkező háziorvosnak akár olyan rendelője legyen, amelyben folytathatja akár a nőgyógyászati praxist is. (Dr. Heintz Tamás: Elszállt gondolat, tényleg. Akár kórboncnok is lehet. - Zaj.)
ELNÖK: Elnézést, államtitkár asszony, amennyire emlékszem - igyekszem figyelni, jegyzetelni -, a képviselő úr arra akart volna rákérdezni, hogy a háziorvosi és belgyógyászati képesítés párosítása nem szerepel a rendeletben. Ez tudatos, vagy véletlen?
DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Abszolút tudatos, hiszen azt tekintettük, hogy ugyan nem merem azt a szót használni, hogy egyenértékű a háziorvoslással, hiszen sokkal több és másfajta ismeretet jelent mind a két szakma, de mégis azt mondtuk, hogy ez a kettő egymásnak a legjobban megfeleltethető. Azokat próbáltuk díjazni, ahol valami plusz tudás van. (Dr. Mikola István: Szegény belgyógyászok!) Ismerek például sebész-háziorvost is Heves megyében. (Folyamatos zaj.)
Puskás képviselő úr... (Folyamatos zaj.)
ELNÖK: Képviselőtársaim! Kérnék egy kis türelmet és figyelmet!
DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Puskás képviselő úr megkérdezte, hogy új koncepció van-e a mentőszolgálatnál a hálózat kiépítésére. A koncepció a régi, hogy biztosítani kell az ellátást. A megvalósításnak, azt gondolom, igen, újnak kell lennie, merthogy alkalmazkodnia kell a területi kórházakhoz és egyáltalán az intézmények rendszeréhez. Úgy kell kialakítani és fejleszteni a mentőszolgálatot is. A betegszállító rendszerben egyébként ma van a pályázat elbírálása a plusz betegszállító kapacitásoknak. Tehát ennek is hamarosan várható az eredménye.
Többen kérdezték a decubitus esetét. Például konzílium is hívható a beteghez, ahol szintén megoldható a vizsgálat. Azt gondolom, egy decubitusos betegnél, akár bármiféle fajta inkontinens betegnél egy szakorvosi vizsgálatnak illene, hogy megtörténjen, és nem baj, ha megtörténik, sőt.
Dobozdíj nincs, térítési díj van. Igen, az inzulinra vagy akármelyik olyan gyógyszerre, amely korábban száz százalékban támogatott volt. A szociális otthonokban, illetve a foglalkozás-egészségügyi orvosoknál nincs vizitdíj, hiszen ezek az otthonok saját maguk foglalkoztatnak orvosokat, a foglalkozás-egészségügyi orvost szintén az orvos foglalkoztatja. Ebben az esetben nincsen vizitdíj. (Dr. Nagy Kálmán: És ha szakvizsgálatra küldi?) Abban az esetben, ha szakvizsgálatra küldi, akkor igen, van vizitdíj, hiszen ugyanolyan szakvizsgálat történik, mint bármely más esetben, és mindenhol az igénybe vevő fizet. Tehát aki igénybe veszi az ellátást, neki ugyanúgy jár az ellátás, amit itt mutattunk, vagy pedig ugyanúgy jár a húsz alkalom utáni visszatérítéses mentesítés.
A sürgősségi osztállyal kapcsolatban teljességgel egyetértünk, hogy kellenek ágyak, sőt definiálni kell az ellátásukat. Azok részben plusz fejlesztések lehetnek, amelyek akár konvertálhatók a jelenlegi ágyszámokba. A további fejlesztési lehetőségekre lehetőséget biztosít a törvény, hiszen úgy került elfogadásra.
Az ellenőrzés szempontjából teljesen igaz az, hogy igen, bevételt jelent a háziorvoslás. Ugyanúgy kell könyvelni, mint bármelyik más bevételünket, nemcsak a háziorvosnak, hanem egy szakrendelőnek vagy egy kórháznak, tehát az egészségügyi ellátó bármelyik szintjén.
A járulékot nem fizetők kiszűrésére szintén rákérdezett a képviselő úr. Elindul a szűrés április 1-jétől, tehát az OEP gyakorlatilag már készen áll (Dr. Mikola István: Ebből mi lesz!) informatikailag arra, hogy képes legyen adatot szolgáltatni arról, összekötve az APEH-val, hogy ki mögött van, és ki mögött nincs jogosultság. Itt jogosultsági kérdések kiszűrése zajlik, és április 1-jétől el is fog indulni az ellenőrzés.
Licencvizsga: nem gondom, hogy a színvonalat csökkentenénk. A rehabilitációs szakmai kollégiummal egyeztettünk a licencvizsga kérdéséről. Tőlük kaptuk a javaslatokat, abszolút az általuk írtakat fogadtuk el. Az automatagyártó cégek ügyében el kell, hogy keserítsem a képviselő urat sok tekintetben. Egyébként Nagy Kálmán képviselő úrnak csak annyit mondanék, hogy már 500 ezer forint plusz áfától elérhető automata. Nagyon sok cég van, mindegyik intézmény olyat és attól szerzi be, amelyiktől akarja. Lehet olyan, amely többletszolgáltatást nyújt, például akár betegirányítási rendszert is tartalmaz - ilyenek is vannak már a piacon. (Dr. Mikola István: Meg is gyógyítja a beteget. - Derültség. - Zaj.)
A kis kórházak ügyében a mátrixrendszert abszolút fenntarthatónak gondoljuk mi is. A városonként több osztály kérdésére Nagy Kálmán képviselő úrnak mondanám, hogy itt szakmacsoportot adtunk, mert azt mondtuk, hogy a belgyógyászati és társszakmákban lehet nem tudom én, hány ágy. Ez van leírva a javaslatban, ez egészen biztos - egyébként itt vannak nálam -, sebészeti és társszakmák. A belgyógyászati és társszakmákban benne van a kardiológia, benne van a gasztroenterológia, benne van az általános belgyógyászat, benne van talán a hematológia, az immunológia, tehát számos más részek. Ebből áll össze. Mindenhol egy summa, összesen van megadva szakmacsoportonként. Abban teljesen igazuk van, hogy az is lehet egy kérés, hogy szakmacsoportonként az egy város és három kórház hogyan oszlik el egymás között. Reméljük, úgy, hogy egy ellátás csak egy helyen marad.
Az elszámolási bizonylat, amelyet ki kell állítani, mit jelent, hiszen annak kell rajta lenni az elszámolási bizonylaton, amit az intézmény el kíván számolni a biztosító felé. Ha mondjuk az intézmény egy laparaszkópos hasi műtetet akar elszámolni, akkor annak kell szerepelnie, hogy laparoszkópos hasi műtét történt. (Dr. Nagy Kálmán: Ez az, ami nem szerepel egyiken sem.) Az nagyon szomorú, és ha megadja az intézménynevet, akkor segítünk, pontosítunk. (Folyamatos zaj.)
ELNÖK: Képviselőtársaim, kérem, hogy hallgassuk figyelemmel a válaszokat, mert esetleg elsikkad valamilyen fontos részlet, nem tudjuk követni, nem halljuk. (Dr. Heintz Tamás: Ki van zárva! - Derültség.) Több türelmet és figyelmet kérnék!
DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi minisztériumi államtitkár: Sőt, elkészült a magyar nyelvű kódszótár is. Gyakorlatilag valamennyi használt orvosi kódnak elkészült a magyar nyelvű fordítása. Ezt szintén a szakmai kollégiumok lektorálták, vettek részt a munkában. Fent van az ESKI honlapján.
Nagy Kálmán képviselő úrral icike-picikét vitatkoznék. Azt gondolom, a daganatos gyerekek ne feltétlenül Budapestre jöjjenek, hanem mindenki jusson el a hozzá legközelebb lévő gyermekonkológiai centrumba. Egy nagyon jó hálózat van, ami nem tudom, már hány éve működik, de nagyon sok. Mindenki oda menjen, ahova éppen tartozik, és igen, akár utazzon egy kicsit többet. (Dr. Mikola István: Lásson is valamit a gyerek. - Derültség.) Pont az útiköltség kapcsán annyi engedményt tettünk, látva azt, hogy tényleg nagyon nehéz az átállás, hogy március 31-ig felhasználhatók a jelenlegi utazási utalványok, és április 1-jétől él véglegesen.
Receptköteles gyógyszerek: ne felejtsük el, hogy a gyógyszerek, amelyekről beszéltünk, '92-ig egyébként vénykötelesek voltak, tehát '92-ben kerültek ki a vénykötelezettség alól. Azóta hozzászoktunk. De azt gondolom, igenis hozzá fogunk szokni más gyógyszerekhez is.
Ha beutaló nélkül megyünk, akkor - már említettem - emelt összegű ellátást kell fizetni - ezt Nyúl képviselő úrnak mondom. A várólistáról kérdeztek, hogy beutaló nélkül bárki jöhet-e mondjuk egy járóbeteg-szakrendelésre. Csak akkor fogadhat bármelyik intézmény plusz beteget, amennyiben aznapra például van helye, tehát biztosíthatja. Erről a törvény is rendelkezik, hiszen pont az volt a cél, hogy a területen kívüliek vagy az olyan érkező betegek, akik nem az intézmény ellátási területéhez tartoznak, ne rontsák a területi betegek ellátási esélyeit.
Heintz Tamás képviselő úr, egyet hadd pontosítsak! A kártyapénz nem változott. Azt gondolom, mind a ketten bólogatunk, hogy ez így van. Ami változott, az eszköz- és ingatlantámogatás. Erre hat éven át a biztosító közel 20 milliárd forintot fizetett ki, amiből megtörtént a háziorvosi praxisok, mondhatjuk azt is, elnézést a szóért, a háziorvosi vállalkozások, fogorvosi vállalkozások eszközzel és ingatlannal való felszerelésének a támogatása. Az én olvasatomban itt egy vállalkozóknak juttatott állami támogatás szűnt meg, amit elég nagy mértékben fog kompenzálni, sőt túlkompenzálni a belépő vizitdíj.
A pelenka és gyógyászati segédeszközök ügyében a közgyógyellátási rendszer változott. Azt a módosítást szeretnénk, hogy a jövőben elegendő legyen mindig az OEP honlapján történő kihirdetés, erről beszéltem, azt hiszem, ehhez képest harminc slide-dal ezelőtt. Tehát ebben is folyamatos. Igen, változnak a rendszerek, de fontos az, hogy a közgyógyellátásban is egyrészt szerepelhessen a termékek minél nagyobb köre, például legyen a pelenka elérhető, de azt gondolom, hogy a közgyógyellátásban nézze meg a biztosító azt, hogy mi az, amit térít a szociálisan rászorulóknak.
Vizitdíj. Képviselő úr, nem számlát kell kiállítani! Vagy nyugtát, vagy egyszerűsített számlát. Egy nyugtán összesen szerepelni kell gyakorlatilag a szolgáltató nevének, címének, a beteg nevének, TAJ-számának és az összegnek meg egy szignónak, ami lehet előre nyomtatott nyugta, hiszen ilyen is létezik, amin akkor gyakorlatilag csak egy név, egy TAJ-szám és egy szignó kitöltése kötelező. Azért nem gondoljuk, hogy ez annyira nagy adminisztráció. Az a fontos, hogy két példányosnak kell lennie, bármilyenfajta bizonylat is, sőt, olyan háziorvosi programról is tudunk, amely szintén tud akár egyszerűsített számlát nyomtatni mindenfajta nyilvántartással együtt.
Mikola képviselő úrnak: én önnel szemben azt gondolom, hogy valóban nehéz fába vágtuk a fejszénket, egy nagyon nehéz és érzékeny folyamat ez. Viszont egy rendszer átalakításába fogtunk bele, változások vannak, változik valamennyiünknek a helyzete, magunknak is változni kell, a viselkedésünknek. Egy átrendeződés zajlik, amely soha nem könnyű és természetesen senkinek nem könnyű, de mi egy rendben lévő rendszer felé indítottuk el ezt az átalakítást. Az lenne a cél, hogy egy olyan valódi biztosítási rendszer jöjjön létre, amely fenntartható, működtethető. (Zaj. - Közbeszólás: És olcsó!) Azt gondolom, hogy ezek a fő kulcsszavak, és valóban átlátható a biztosítottak számára, tudják, hogy mi jár nekik, tudják, hogy mi nem jár, mikor jár, hol jár, miért jár. Ezek olyan alapvető kérdések, amelyekre nem tudtunk eddig választ adni. Azt gondolom, ideje, hogy meglegyenek erre a válaszok.
Önökkel ellentétben, azért ne felejtsék el, hogy valóban elindul most nagyon sok változtatás, valóban megszülettek a kormányrendeletek, megszülettek a törvények. Ez az év azonban a finomhangolások éve kell hogy legyen, hiszen rengeteg változás történik (Dr. Heintz Tamás: De nincs hangszer!), ahol folyamatosan figyelni kell azt, hogy a rendszer hogy alkalmazkodik, úgy alkalmazkodik-e a rendszer, ahogy mi várjuk, vagy történik-e bármifajta túlalkalmazkodás. Én azt gondolom, hogy egy változás így normális, és így kell végigmenni, hogy folyamatosan készen állunk a monitorozásra, folyamatosan készen állunk akár a finomhangolásokra is, ha kellenek. Bízom benne, hogy minél kevesebb lesz szükséges! Tehát én abszolút azt gondolom, hogy időszerű volt.
És azért még egy dolgot Mikola képviselő úrnak, alelnök úrnak: nagyon-nagyon szépen köszönöm, hogy tájékoztatott, hogy a RET-ekben folyik szakmapolitikai egyeztetés. Nagyon várjuk ezeket az anyagokat, nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy szakmapolitikailag mire jutottak, merthogy szeretnénk figyelembe venni. (Dr. Mikola István: Már látszik!) Köszönöm. Tehát azt gondolom, valamennyiünknek jobb lenne.
A munkaszervezésre hívta fel Vojnik képviselő asszony a figyelmet. Ez egy kulcskérdése az átalakításnak, annak az átalakításnak, amikor intézményeknek adunk kapacitást, akkor, amikor a kapacitások egy részét átalakítjuk járóvá, hogy van-e olyan ember, aki ezt a munkát ellássa, tudjuk-e biztosítani mondjuk a 24 órás működtetést ott, ahol kell, és tudjuk-e megszervezni az ügyeleteket ott, ahol azt kell, és hogyan tudjuk akár mátrixban, akár máshogy szervezni a munkát, hogy működtethető legyen maga az intézmény is. Készültek szintén a kórházszövetség humánerőforrás-felméréseire alapozva becslések és előzetes kalkulációk, amiből azt látjuk, hogy szükség van az itt dolgozókra, csak igen, lesz, akinek máshol kell folytatni a munkát. Ezt szintén szeretnénk segíteni információval, adatbázissal, mindennel, mert az a cél, hogy végre úgy működjön a rendszer, hogy például megfelelünk a munkaerő-direktívának.
A szakmai kollégiumok bevonása tehát megtörtént, nem is kismértékben, nagyon sok vélemény jön tőlük, és azért ne felejtsék el, hogy a teljes rendszer átalakítását a rendelkezésünkre álló adatokból csináltuk, amiben benne vannak bizony a népegészségügyi adatok, az igénybevételi adatok, a területi adatok, hogy ki hova jár intézménybe. Volt olyan kórház, ahol mi is meglepődtünk, hogy még az adott város lakói, ahol a kórház van, ők sem választják elsőként a saját kórházukat. Nagyon sok mindent vizsgáltunk, nagyon sok háttérelemzés készült el ahhoz, hogy eljuthassunk először a törvényjavaslatig, majd a törvényig, amit aztán elfogadott a parlament.
Azt gondolom, hogy amin viszont segíteni kell és amiben tennünk kell, az valóban a tájékozatlanság, pont ez volt az oka, hogy megszületett a honlap, pont ez volt az oka, hogy készült tájékoztató a minisztériumban, és készülünk további tájékoztatókkal mind az orvosoknak, mind a betegeknek. És nagyon szépen kérem az Egészségügyi bizottság minden tagját, hogy gyakorlati problémákkal, kérdésekkel keressenek akár bátran engem is, nagyon szívesen segítek, hogy önök is jó információkat tudjanak továbbadni.
Köszönöm szépen a figyelmüket, remélem, mindenre válaszoltam. (Dr. Garai István: Hát nem!)
Bocsánat, a finanszírozás, itt rám szóltak, hogy a lényeget nem mondtam. Finanszírozás: nem tudok alapdíjat mondani egyelőre. Nem tudok alapdíjat mondani, és azt hiszem, nem is lenne korrekt anélkül alapdíjat mondani, hogy nem tudjuk, mi a végállapot. Nem tudom megmondani például, hogy hány járóbetegóra fog létrejönni, hány járóbeteg-szakrendelési óráról fognak dönteni a RET-ek. Nem tudom megmondani, hogy élni fognak-e a regionális egészségügyi tanácsok a szakmacsoporton belüli átalakítás, konvertálás lehetőségével, merthogy ezzel is élhetnek. Elkészült a modell, tehát készen vagyunk azzal a modellel, amibe gyakorlatilag a megkapott végadatokat kell behelyettesítenünk, és meg tudjuk mondani, hogy pontosan hol, mennyi, milyen a finanszírozás. Itt azért arról is beszélünk, hogy a finanszírozás egy-egy intézményről is szól, tehát itt az intézményekre is szükség van ahhoz, hogy a modellt tudjuk működtetni. Mindenképpen emelést tervezünk, ennyit tudok mondani, összeget még nem. Ahogy tudom, akkor rögtön tájékoztatom önöket.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az OEP képviselői kívánnak kiegészítést tenni? (Nemet intenek.) Nem. (Dr. Mikola István: Egy számot mondhatnak!) Javaslatok nyilván vannak. (Dr. Mikola István: Egy számot!)
Kérem szépen, akkor lezárom ennek a napirendi pontnak a tárgyalását, megköszönve az államtitkár asszony és munkatársai részvételét.
Az egyebekben van-e észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 27 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezetők: Farkas Cecília és Vicai Erika