EB-4/2007.
(EB-24/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának
2007. február 26-án, hétfőn 11 órakor
a Képviselői Irodaház 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki bevezető *
Az elnök napirend előtti tájékoztatója *
Szavazás a napirendről *
A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés (J/1925. szám) (Általános vita) *
Dr. Gergely Erzsébet szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Dr. Gergely Erzsébet válaszai *
Dr. Dura Gyula hozzászólása *
Határozathozatal *
A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó-intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról (2003-2005. évek vonatkozásában) szóló jelentés (J/2027. szám) (Általános vita) *
Portörő Péter szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Válaszok *
Határozathozatal *
1. A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés (J/1925. szám) (Általános vita)
2. a) A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó-intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról (2003-2005. évek vonatkozásában) szóló jelentés (J/2027. szám) (Általános vita)
b) A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó-intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról (2003-2005. évek vonatkozásában) szóló jelentés elfogadásáról, valamint a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII.11.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/2028. szám) (Általános vita)
3. Egyebek
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP) alelnök
Dr. Mikola István (Fidesz) alelnök
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Papp József (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Garai István (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Czinege Imrének (MSZP)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Heintz Tamásnak (Fidesz)
Dr. Rapi Katalin szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Dura Gyula (Egészségügyi Minisztérium)
Müller Éva szakértő (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Gergely Erzsébet főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Portörő Péter (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 02 perc. )
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban: ELNÖK: Jó reggelt kívánok hölgyeim és uraim! Köszöntöm az egészségügyi bizottság tagjait, a meghívott vendégeket, az érdeklődőket, a sajtó munkatársait. A plenáris ülés napirendje miatt kerül sor erre az ülésre most, mert már a mi üléstervünket időben túllépő időpontban került sor a ház napirendjének az összeállítására, és elkezdődnek jelentések tárgyalásával kapcsolatos napirendek a házban. Ezért kerül sor tehát két ülésre.
Az elnök napirend előtti tájékoztatója
Tehát napirend előtt azt szeretném mondani és felhívni a figyelmét a bizottság tagjainak a hét kicsit bonyolult menetrendjére, ami a szokásostól eltérő.
A plenáris ülés napirendje indokolja, hogy ma 11-kor ezt a két napirendet tárgyaljuk. Holnap 14 órakor kerülne sor a mentés és betegszállítással kapcsolatos bizottsági ülésre és egy tárgysorozatba-vételről szóló döntésre. Azért, mert a bizottság tagjai szerdán meghívást kaptak egy, a biztosítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos konferenciára. Tehát ismét felhívom a figyelmet arra, hogy a bizottság titkáránál, lévén, hogy kérték, hogy mindenki jelezze, aki részt kíván venni, még most az ülés után lehet jelezni, ha valaki részt kíván venni az egészségbiztosítási modellekről szóló szakértői konferencián, tehát szerdán 9 és 16 óra között vagy legalább részben vagy egészben ezen a konferencián, mert a rendezőknek ezt jelezni kell. Tehát aki ezt nem tette meg, de el kívánna menni, kérem, hogy Hegedűs Juditnál jelentkezzen.
Van sok egyéb apróság, de ezeket inkább holnap 14 órakor mondanám el, ezért most mindjárt azt kérdezem, hogy a kiküldött napirendi ajánlással kapcsolatban van-e észrevétel. (Nincs jelentkező.) Nincs.
Ki támogatja a napirendi ajánlást? (Szavazás.) A bizottság elfogadta. Ezért soron következik a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés általános vitája.
Miután a bizottság nem fő felelős, arra kérném a tisztelt bizottságot és az előterjesztőket is, hogy elsősorban a mi szakterületünkre vonatkozó észrevételekre szorítkozzunk és az előterjesztőtől is egy nagyon rövid szóbeli kiegészítőt javasolnék, ha és amennyiben indokolt, hogy szóban is tegyen kiegészítést. Megadom a szót.
Dr. Gergely Erzsébet szóbeli kiegészítése
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Köszönöm, hogy ha nagyon röviden is, de néhány mondatban összefoglalhatom a 2003-tól 2008-ig tartó nemzeti környezetvédelmi program első két évében történteket.
Mint ismerik, kilenc tematikus programból áll ez a program és ebből az egyik a környezet-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági akcióprogram, amely mutatja ennek a témakörnek a kiemelt jellegét. Igazából a rövid kiegészítésben ennek a programnak a főbb elemeit mondanám el, ugyanis a többi tematikus akcióprogramban szereplő intézkedések elsősorban a környezet terhelésével, a kibocsátáscsökkentéssel járulnak hozzá a környezet-egészségügy javításához.
Az akcióprogramon belül kiemelt figyelmet kapott a levegőtisztaság-védelem. Ez szorosan összehangban történt azzal, hogy ez az az időszak, amikorra sikerült az EU-jogharmonizációt bevezetni, tehát nagyon sok, a környezet-egészségügy területén összesen 163 jogszabály az, ami megváltozott, és ami új alapra helyezte a kibocsátást. És emellett kiemelt figyelmet kapott a légszennyezettségi mérőállomások fejlesztése, valamint az, hogy erről a lakosság is naprakész tájékoztatást kaphasson.
A különböző levegőtisztaság-védelmi intézkedések mellett nagyon fontos volt, hogy a különböző allergének kezelése is jó úton haladjon. Erre a parlagfű-mentes Magyarországért program volt az egyik nagyon fontos főelem. Elmondhatjuk, hogy nagyon sok településen felnőtt- és gyermeklakosság körére ettől sokkal tágabban az allergénekkel szembeni érzékenységre vonatkozó vizsgálatok készültek. Napra készen működik az allergológiai hálózat, az aerobiológiai hálózat és ez azt eredményezte, hogy néhány év leforgása alatt több mint 23 százalékkal csökkent az ilyen megbetegedések száma.
Egy korábbi időszaknak a kedvezőtlen adottságai felszámolását szolgálta a telepeken és telepszerű lakóhelyeken élők környezeti problémáinak felmérése, amely lezárult, gyakorlatilag már az intézkedési tervek is megszülettek. Csak kiemelném, hogy alapvetően Bács-Kiskun megyében, illetve Borsod megyében találhatók azok a telepszerű lakóhelyek, ahol a jövőben kiemelt programokat kell végrehajtani. Emellett természetesen vannak olyan programok is, amelyek az ország nagyobb részére a jövőben is kihívást jelentenek. Ilyen az EU ivóvíz-minőségi követelményeinek való megfelelés.
Ebben a vizsgált időszakban alapvetően az érintett települések felmérése és a projektek előkészítése zajlott le. Azóta már az észak-magyarországi első ütem már a tendereztetés-kivitelezés fázisában van és a többi területen is ugyanilyen ütemezett végrehajtás tapasztalható.
Ugyancsak fontos terület volt az EU-direktívákhoz való kapcsolódás terén a fürdővizek minőségének javítása. Egyrészt a felmérések, ellenőrzések rendszerét említeném, másrészt pedig a visszaforgató, tehát technikai berendezések terén lényegesen sikerült előrelépni, de a felmérések azt mutatják, hogy még ebben az ügyben is továbblépésekre van szükség.
A szabadtéri fürdővizek minősítését szolgálta 2004-ben a Kékhullám mozgalom beindítása, amely, úgy gondoljuk, hogy egy újszerű kezdeményezés és a maga területén jelentős eredménnyel járt.
Hasonlóan nemcsak ebben a két esztendőben, de mindennapjainkban is fontos az élelmiszerbiztonság kérdése. Ebben a vizsgált időszakban részben szabályozási munkák zajlottak, részben megalakult az Élelmiszerbiztonsági Hivatal, megtörtént a tápláléklánccal kapcsolatos vizsgálatok, átvilágítások rendszere és nagyon sok olyan pályázat volt kis- és középvállalkozók számára, amelyek az élelmiszerbiztonsági rendszerek bevezetését támogatták, ezzel is elősegítve a lakosság egészségesebb élelmiszerrel való ellátását. A zajvédelem különösen a nagyvárosok területén jelentős probléma, itt a jogszabálycsomag megalkotásán túlmenően a zajtérképek elkészítésének megkezdése említhető, különösen a XI. kerületben, az V. kerületben vannak már erre kész tervek, amelyek alapján az intézkedések is megindulnak.
Van még egy olyan témakör, amit kiemelnék, ez pedig a kémiai biztonság. E téren ebben az időszakra tehető, hogy az illékony szerves vegyületek csökkentése érdekében döntés született, hogy az üzemi terveket ki kell dolgozni, és rendelkezni kell a veszélyes jelzésű oldószerek kevésbé veszélyes anyagokkal történő felváltásáról. Ennek a határideje 2007 végén lesz, de már most jelentős munkák zajlanak e téren.
Mint mondtam, ezek azok, amik közvetlenül kapcsolódnak a környezet-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági tematikus akcióprogramhoz, természetesen mindazon intézkedések, amelyek az ökológiai gazdálkodás elősegítése, az erdősítés, légszennyezés-csökkentés, közvetetten ezek is mind hatással vannak. Az adatok alapján egy mondatban összefoglalható, hogy ebben az időszakban nagyon sok tényezőben az expozíció, a terhelés csökkent és nagyon sok aktív intézkedés is volt, ami a környezet-egészségügyet segítette. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Sokívű programról van szó. A népegészségügyi programról a legutóbbi ülésünkön tárgyaltunk. Jelen vannak az OTH, illetőleg az egészségügyi tárca vezető munkatársai, csak jelezném a tisztelt bizottságnak. Kinek van kérdése.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Én nagyon örülök ennek a beszámolónak, de szeretném megjegyezni, hogy többen vagyunk, akik nem látjuk ennyire nagyszerűnek ezt a helyzetet, és mivel egészségügyi bizottság vagyunk, elsősorban az élelmiszerbiztonság és egyéb területen szeretnék kapcsolódni az anyaghoz, és kérdezem az előterjesztőt, hogy ezeket, az elmúlt hónapokban, években a lakosságot izgató jelenségeket minek tudják be. Gondolok a lejárt élelmiszer-készítmények átcímkézésére, romlott élelmiszerek forgalmazására, aflatoxinos paprikára, a lisztériás sajtra, a szaloncukorbotrányra, akkor most legújabban ez a cholinaesterase bénító alkénfoszfáttal mérgezett paprika, ami egy idegméreggel mérgezett paprikát jelent. Aztán mi a véleményük az allergiás megbetegedésekről, a parlagfűprogram tényleg sikeres program? Hiszen egyszerűen az allergológusoktól azt tudom, hogy tovább nő az allergiás megbetegedések száma, elsősorban a gyermekkoriak száma. Az elmúlt időszakban olyan vízjárványok fordultak elő, amik korábban még nem fordultak elő Magyarországon, a miskolci vízjárvány. Az óriási szeméthegyek, a szemétimport külföldről. Nem tartják aggasztónak ezeket a jelenségeket, nem kellene valahol ezeket az aggodalmakat is mint kijavítandó, a társadalmat nyugtalanító jelenségeket egy ilyen jelentésben feltüntetni? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Kapcsolódnék alelnök úrhoz, de én konkrétan kérdezném, hogy van-e valamilyen akcióterv. Az uniós csatlakozást követően nyilvánvalóan valami új helyzet adódott, nyilvánvalóan újabb kihívások keletkeztek az élelmiszerbiztonság területén, megvan-e a válasz erre. Hogy mit tegyünk, hogy ezeket a negatív hatásokat minimalizálni tudjuk?
A másik pedig, ami fájó számomra, hogy a közfürdők esetében is, elismerve azt, hogy tíz év állt rendelkezésre, de azért a közfürdők modernizálásának a költségei igen jelentősek, tervezi-e a tárca vagy a kormány, hogy valamilyen támogatást nyújt az önkormányzatoknak, hogy ezeket a beruházásokat meg tudják valósítani. Az én információim szerint több tucatra tehető azoknak a közfürdőknek a száma, amelyek január 1-jétől a teljesen jogosan elvárt vízminőségi-mutatók nem megfelelő elérése miatt bezárásra ítéltettek. Ennek népegészségügyi vonzata is van, hisz' ezek azért sportolási helyek is. Nagyon sok esetben a adott iskoláknak tulajdonképpen az egyetlen olyan köztere, ahol rendszeres foglalkozások vannak. Mi a terv ezekkel kapcsolatban és mi várható? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Perjési Klára!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Elnök Úr! Kedves Bizottsági Tagok, Vendégek! Nagyon hamar és nagyon jó intézkedések születtek meg, talán egy kicsit azért korábban, mert nagyon sokba került nekünk. Gondolok itt a különböző hulladéktelepeknek már a bezárására és konkrétan például több települést, így Gyulát is erősen sújtja, hogy nagyon sok pénzért folyamatosan távolra kell szállítani hulladékot. Tehát az egyik oldalról nagyon jó, mert Gyula városában most már se szilárd, se folyékony hulladék nem kerül semmilyen mennyiségben a talajba, de a kérdésem azzal kapcsolatos, hogy az NFT-II keretében ezeket a hulladékkezelési rendszereket, annak a helyes megsemmisítéséig bezárólag tervezi-e valamilyen módon a tárca kezelni. Konkrétan pedig azt kérdezném, hogy hogy áll a dél-alföldi ivóvízminőség-javító program. Úgy tudom, hogy tervekben van, mert a nagyon magas arzéntartalma miatt szignifikánsan nő a tüdőrák-halálozás a környéken, ami világirodalmi adatok szerint is éppen a magas arzéntartalmú vízre vezethető vissza. Mennyiben számíthatunk erre az NFT-II keretében? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth Zsolt!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is hasonlót szeretnék kérdezni. Kecskeméten, bár a tüdőráknak a szignifikáns emelkedését nem tapasztaltuk, igaz nem is annyival magasabb az arzéntartalma ott az ivóvíznek, én kérdezem, hogy akkor mikor lesz ebből végre valami. Mert azt tetszettek mondani, hogy most készítik ezeket a térképeket. Hát ezt elég régóta tudjuk, körülbelül 20-25 éve, hogy mekkora az ivóvíz arzéntartalma. Azt is tudjuk, hogy az Európai Uniónak mióta készülünk tagja lenni és mióta vagyunk tagja. Egy kapavágás nem történt még. Tehát most már több terv nem kell. Van elég, csak végre kéne hajtani egyet legalább belőle. Az a kérdésem, hogy ez mikor fog megtörténni. Hasonlóképpen a zajtérképek elkészültek. Remekül lehet tudni, hogy melyik útvonalak mentén mióta várják az emberek. Perek folynak éppen, azt hiszem, Budapesten is van egy-két ilyen hely. Mintha ma reggel láttam volna valamelyik híradásban is. Kész, tudja mindenki, hogy hova kellene megépíteni, sőt szerintem olyan utak is épültek, ahol meg kellett volna vele együtt építeni a zajvédőt is, de nem készült el. Úgyhogy még meddig fogunk tervezgetni és mikor lesz az, amikor végre a végrehajtás fázisába kerülünk?
Szép az akcióprogram, csak a meglévő és az országos nyilvánosság előtt lévő ügyben, példának okáért a galvániszap Csepelen, mikor lépnek valamit. Mert az ember hallgatja a jelentést, csak egészen mást lát a valósában. Elnök úr említette, mindennaposak az olyan élelmiszerbotrányok, amelyek komoly veszélyt jelentenek az egészségre. Esetleg, ha konkrétumokat tetszenének tudni, hogy mikor kezdik el végre végrehajtani. Mikor építik meg végre? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárom a vitát. Azzal adnám vissza a szót az előterjesztőnek, hogy elég paradox a helyzet, mert 2003/2004. évi beszámoló általános vitára való alkalmasságáról kell vitatkoznunk, miközben mindenkit a 2004. évi kihívások izgatnak, érdekelnek, tehát általánosságban azt jegyezném meg, nem szerencsés, hogy ilyen jelentős csúszással kerülnek elénk ezek az anyagok. Persze ez nemcsak a környezetvédelmi programra érvényes, de az lenne kívánatos, ha a tárgyévet követően legkésőbb néhány hónappal a bizottságok és a parlament ezt napirendre tudná tűzni. Azt gondolom, hogy ez a helyes. Úgy érzékelem, hogy a múlt évi népegészségügyi vita folytatódik, ami természetesen nem baj és fontos kérdés, és talán bizonyos hangsúlyait a képviselőtársaim a ma este sorra kerülő utolsó napirendi pont kapcsán most megelőzőlegezték. Úgyhogy arra kérem a főosztályvezető-helyettes asszonyt, hogy rövid konkrét válaszokat szíveskedjék adni.
Itt van tisztifőorvos úr, ha szólni kíván, erre megvan a lehetőség, csak azt gondolom, hogy ha hosszú kifejtő válaszokra van szükség, akkor inkább tessék megígérni, hogy a bizottság határidőre, konkrét írásos tájékoztatót kap és akkor ezt még napirendre is tudjuk tűzni.
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Elsőként válaszolnék, hogy miért most van itt az anyag. Azért, mert az előírások szerint nem csupán az intézkedéseket és a forrásfelhasználást, hanem a környezetállapot alakulását is be kell mutatnunk a jelentésben. És a statisztikai adatok, bár hamarabb megvannak, a mérőrendszerből származó adatok feldolgozása némi késedelmet szenved, több időt igényel, ezért van most itt ez az anyag.
Áttérnék Mikola képviselő úr kérdéseire. Valóban ilyen szempontból kicsit keveredik a múlt és a jelen, a 2003/4-es időszak, illetve a jelenlegi. Az a csatlakozásra való felkészülés ideje volt és annak az időszaknak a fontos mérföldkövei eleve az élelmiszerbiztonsági hivatal felállítása és egy intézményrendszer kiépítése, valamint a jogszabályok voltak, amelyek megalapozták azt, hogy az élelmiszerbiztonsági kérdéseket lehessen megfelelően kezelni. Igazából az elmúlt esetek nem feltétlen a szabályozás hiányosságait, hanem sokkal inkább a szabályozás megsértését mutatják, tehát ilyen szempontból úgy gondoljuk, hogy az élelmiszerbiztonság terén legalább annyira fontos az, ami a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás terén, a zöldkommandó-akciók keretében kialakult. Tehát az, hogy ellenőrzéseket sokkal szigorúbban kell venni és ennek a feltételeit javítani kell, hiszen egy jogszabály csak akkor ér valamit igazán, hogy ha a jogérvényesítés és a kikényszerítés is ebben megjelenik.
A következő kérdése az allergének, a pollen, a parlagfű és az allergiás megbetegedéseknek az összefüggése volt. Annyit sikerült elérni, hogy a parlagfűvel borított területek lényegesen csökkentek, először részben támogatási megoldásokkal, később a szabályozás és a kikényszerítési megoldásokkal, különösen a települések és a magánterületek esetében ez megvalósult, a felhagyott mezőgazdasági területeken a parlagfű még továbbra is probléma, illetve van további néhány olyan allergén növény, ami hasonló reakciókat vált ki. Azt lehet mondani, hogy a hatótényező csökkentésében sikerült eredményt elérni, ugyanakkor valóban önnek igaza van, nekünk is a kezünkben voltak azok a jelentések, amelyek azt mutatják, hogy a nagyon sokrétű, esetenként kedvezőtlen környezeti hatás következményeként a bizonyos, elsősorban légúti és allergén megbetegedések száma mind a felnőtt-, mind a gyermeklakosság körében nőtt. Erre különböző célvizsgálatok indultak, amelyek ezt a kérdést várhatóan kezelni fogják tudni.
A következő ilyen kérdés volt a szeméthegyek és a szemétimport kérdése. Leginkább az elsőre reflektálnék azzal, hogy az összes településnek most már van települési hulladékgazdálkodási terve. Elkészültek a regionálisok projektjei, amelyeknél már befejeződtek a felhagyott és fizikailag-műszakilag megfelelően megoldott lerakók felszámolásai, és az Új Magyarország Fejlesztési Terv környezet- és energia operatív programja további forrásokat ad ehhez az alapvetően önkormányzati feladathoz, hogy a korábbi hulladéklerakókat megszüntessék és az új hulladékgazdálkodási stratégia lényege, hogy a megelőzés és a hasznosításra helyezi a hangsúlyt. Tehát ilyen mértékben, méretben ezek nem is termelődhetnek újra.
A szemétimport esetében hasonlóan az ellenőrzés az, amit különösen fontosnak tart a tárca szigorítani, hiszen maguk a szabályozók EU-konform szinten készültek. Itt is a jogkövető magatartás kikényszerítése lehet nagyon fontos célú. A közfürdők modernizálásával kapcsolatban volt egy következő kérdés. Szintén az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjaiban a turizmushoz és a környezetvédelemhez kapcsolódóan vannak intézkedések, amelyeket pályázatként meg fognak hirdetni, tehát a jövő évtől, illetve ennek az évnek a második felétől ezek a források már rendelkezésre fognak állni.
Hasonlóan elmondható, hogy az ivóvízprogramnak is ütemezett végrehajtása van, már azért ebben az eltelt időszakban is 12 milliárd forint fordítódott, amiből 81 településen 266 ezer fő számára ezt meg lehetett oldani. Az említett programok, tehát az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a dél-dunántúli területek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szerepelnek, tehát ebben az időszakban ezek a projektek most már valóban kiépülnek, a legnagyobb részül már a tendereztetés és a műszaki megvalósítás időszakába jutott.
Szintén kérdés volt, hogy messzire kell szállítani a hulladékot. Ez bizonyos települések szempontjából ésszerűtlennek tűnik. A szerves hulladék jelentős része helyi komposztálást kap, a hasznosított arány lényegesen növekszik, ez azt jelenti, hogy a hulladék ugyan hosszabb időszakot utazik, de lényegesen kevesebb hulladékkal kell ezt az utazási távolságot megtenni, sokkal korszerűbb kezelése kap.
A zajvédelmi létesítmények kapcsán említeném, hogy ezek a zajvédelmi térképek nem csupán felmérik azokat a szakaszokat, városrészeket, ahol jelentős zajküszöb-túllépés történik, hanem olyan vizsgálatokat tartalmaznak, amellyel a hatékonyabb zajcsökkentést és a költséghatékonyság szempontjából is leghatékonyabb megoldásokat lehet kiválasztatni. És ezek a programok is az ÚMFT HEFOP keretébe be vannak tervezve, külön intézkedés van rá, tehát a megvalósításuk is az elkövetkező néhány évben már előrelép. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem az egészségügyi tárcát és az ÁNTSZ-t, hogy kívánnak-e valamit mondani. Rapi Katalin jelzi, hogy nem. Dura Gyula úr, az ÁNTSZ részéről, tessék.
DR. DURA GYULA (Egészségügyi Minisztérium): Egy mondatban szeretnék reflektálni arra a kérdésre, hogy aktualizáltuk-e azokat a programokat. Határozottan mondom, hogy igen, hiszen 2004-ben Budapesten az európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszterek találkozóján egy új programot fogadtak el, egy gyerekközpontú környezet-egészségügyi cselekvési tervet fogadtak el. Ennek értelmében négy fő irányban pontosítottuk a hazai környezet-egészségügyi programunkat: az ivóvíz eredetű megbetegedések visszaszorítása, a légzőszervi megbetegedések, mindenekelőtt az asztmás megbetegedések visszaszorítása a célunk, egészségesebb, biztonságosabb lakó- és települési környezet kialakítását szorgalmazzuk, és természetesen a környezeti eredetű vegyi ártalmak megelőzését tűzzük ki célul. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Arra hívom fel a figyelmet, hogy ez egy olyan program, amely folytatódik, mint ahogy a népegészségügyi program is folytatódik, és nagyon sok olyan környezeti kihívás van, olyan új, ha úgy tetszik, alelnök úr is utalt rá, veszélyforrás, akár élelmiszer, akár allergén, amivel muszáj foglalkozni a népegészségügy keretében. És úgy látom, úgy érzékelem, erről egyébként a legutóbbi ülésünkön határozatot, állásfoglalást is hoztunk, hogy az összkormányzati felelősségnek ezekben a programokban sokkal markánsabban meg kellene jelennie. És ezt változatlanul, ahogy a legutóbbi ülésen a népegészségügyi program kapcsán kértük, most a környezetvédelemnél is megismételném, tehát erős tárcaközi együttműködés szükséges nem annyira rivalizálás és hagyományos szektorális szemlélet, hanem összefogás.
Tisztelt Bizottság! Ki tartja általános vitára alkalmasnak a J/1925-ös számú jelentést? (Szavazás.) Tizenhárom. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodott? (Szavazás.) Egy. Kívánunk előadót állítani? (Nincs jelentkező.) Nem kívánunk.
Soron következik a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó-intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról 2003-2005. évek vonatkozásában. Általános vitára való alkalmasság és az ehhez csatlakozó 2028. számú országgyűlési határozati javaslatnak a megtárgyalása. A műfaj hasonló. Portörő Péter van itt, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársa, tekintetbe véve azt, hogy a kormányzati munkamegosztásban a drogstratégia kérdése most ennek a tárcának a hatáskörébe tartozik. Egy szóbeli kiegészítésre megadom a szót.
Portörő Péter szóbeli kiegészítése
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekben létrehozott nemzeti stratégiai program 2009-ig szab feladatokat a stratégia végrehajtásában részt vevő állami és nem kormányzati szervezetek számára. Az önök elé benyújtott jelentés 2003-tól egészen 2005, sőt 2006 júliusáig megtett intézkedéseket foglalja össze. A bizottság előtt elsősorban az ellátórendszerrel kapcsolatos történéseket szeretném összefoglalni röviden, hiszen a nemzeti stratégia egy általános, az ellátás lánc teljes kiépítésére vonatkozó tervet fogalmaz meg és ennek a fejlesztési területnek számos tárca hatáskörében meglévő területét azonosíthatjuk. El kell mondani, hogy mindenképpen fontos intézményi fejlesztés kevésbé az ellátórendszer, hanem inkább az adatszolgáltatási rendszer megújítása szempontjából az Európai Unió felé való adatszolgáltatási kötelezettségünk a nemzeti drogfókuszpont létrejöttével 2004-től szabályozottabb és sokkal részletesebb igényességgel kerül bemutatásra. A stratégia végrehajtásával kapcsolatosan szintén meg kell említeni még a jelenleg érvényben lévő kormányhatározatot, a 1129/1004 (XI. 24.) számú kormányhatározatot, ahol tárcafelelősségi szinten kerültek meghatározásra feladatok. Ezek adják meg azokat az intézményi feladatellátási kereteket gyakorlatilag, amelyek az elmúlt években jelentkeztek szükségletként. A kezelőhelyek tekintetében elmondható, hogy 13-15 ezer körül alakult a kezelésre jelentkezettek száma, 12 százalékkal nőtt az elmúlt évhez képest. A kezeltekkel kapcsolatosan kiemelendő, hogy jól látható, hogy az elmúlt években a heroinhasználat miatt kezeltek száma csökkenőben van, viszont a cannabishasználat növekedő tendenciát mutat. Az Amphetamin-fogyasztás is megjelenik ebben a körben, tehát ott is emelkedésről számolhatunk be.
Az intézményi háttérrel kapcsolatosan tudjuk, hogy 13 rehabilitációs intézmény működik jelenleg. Az elmúlt években több fejlesztési támogatást biztosított a kormányzat a rehabilitációs otthonok gyors ütemű fejlesztésére. Van néhány olyan drogellátó intézmény, ahol még OEP-finanszírozásról nem beszélhetünk. Azoknak az intézményeknek a működése fenntartása érdekében, ahol állami támogatással jött létre az intézmény, az elmúlt évben, illetve az idén is a kormányzat pályázati támogatási alapot biztosít.
A drogambulanciák fejlesztése területén általánosan elmondható, hogy azokban a megyékben volt sikeres a drogambulancia-fejlesztés, ahol az önkormányzati forrás is rendelkezésre állt. 2005-ben Szolnokon nyílt meg drogambulancia, illetve jelenleg a még hiányzó megyék közül Somogy, Tolna megyék tekintetében Somogyban várható egy újabb drogambulancia megnyitása.
Szintén fontos megemlíteni az ellátás tekintetében a Metadon-kezelő intézmények helyzetét. 2005-ben és jelenleg is az országban hat megyében nyolc helyen működik Metadon-program. Gyakorlatilag az addiktológiai gondozók 10 százaléka foglalkozik Metadon-programmal, jó lenne, ha ebben a tekintetben fejlődést tudnánk elérni. Ez az elkövetkezendő év egyik feladata lesz, és az említett finanszírozási támogatás fogja ezt elősegíteni.
Amit még szeretnék kiemelni. A képzések tekintetében el kell mondani, hogy általánosan szakemberhiány mutatkozik az addiktológiai ellátás területén. Igyekszünk pályázati programokkal, illetve az Egészségügyi Minisztérium szakképzési rendszerének átalakításával ezen a problémán javítani, segíteni.
A problémás szerhasználat tekintetében szeretnék még kiemelni egy új információt, megtörtént a becslése azoknak a szerhasználóknak, akik hosszabb ideje ópiátszármazékokat, Amphetamin-származékokat fogyasztanak az európai uniós megfogalmazás szerint, körülbelül 24 ezer főt sikerült becslések alapján megállapítani problémás szerhasználat tekintetében és körülbelül négyezer főre tehető az intravénás szerhasználók száma a becsült adatok alapján.
Amit még szeretnék elmondani, a kormányzati szerepvállalás és a civil együttműködés kereteinek megteremtése, erősítése érdekében átalakításra került idén a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság összetétele, és ez évtől megnyílik a lehetőség, hogy civil delegáltak is részt vegyenek a bizottság munkájában, ami, tudjuk, hogy nagyon fontos, hiszen ők közeli részesei, részvevői, illetve a feladatellátás kiemelkedő szereplői már jó ideje.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A jelentés írásban rendelkezésre áll. Winkfein Csaba képviselő úr jelentkezett.
WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Én is szeretnék ezzel a jelentéssel egy kicsit bővebben foglalkozni, ha van rá lehetőségem, hiszen elég sok mindennel foglalkozik, eléggé tágan mutatja be, hogy milyen intézkedések történtek ezen a területen.
Látjuk azt, és ezt szeretném bővebben bemutatni, hogy jelentősen érinti a mai fiatalokat ez a kérdés. Nemcsak őket, hanem családjukat, környezetüket is. Ha megnézzük a számokat, akkor azt látjuk, hogy körülbelül minden harmadik fiatal próbált már ki kábítószert. Ha a számokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy az Ifjúság 2004 kutatásban a 15-29 éves fiatalok 24 százaléka próbált már ki ilyet, vagy ha egy 2003-as kutatást nézünk, akkor azt látjuk, hogy a 18-24 éves korosztályt tekintve 29 százalékuk. Vagy ha egy 2003-as vizsgálatot nézünk, ahol egyetemistákat kérdeztek meg erről a kérdésről, még nagyobb szám jött ki, 35 százalékuk fogyasztott már élete során kábítószert.
Azt kell látnunk, hogy ezzel a területtel tényleg kiemelten kell foglalkozni mindenkinek. Még egy adat és utána megpróbálok majd nem ennyire belemenni ezekbe a számokba, de azt látnunk kell, hogy 14-15 éves korosztály az, aki először próbál ki kábítószert. Ezzel mindenképpen a továbbiakban is foglalkoznunk kell.
Azt látjuk, hogy tényleg érdemi lépések történtek az elmúlt időszakban ezen a területen. Látjuk azt, hogy a prevencióra nagy hangsúly helyeződött, azt a számot látjuk, hogy a magyar iskolák több, mint 90 százalékában működött valamilyen prevenciós egészségfejlesztési program, akkor azt gondolom, hogy ez már egy előrelépés lehet ezen a területen. Fontos ügy volt 2002 óta a drogügyi koordinátorok képzése, én bízom benne, hogy ezek a pedagógusok, akik ezzel a tudással rendelkeznek, igen hasznosan tudják majd kamatoztatni ezt a tudásukat. Amire fel szeretném hívni mindenképpen a bizottság figyelmét, az a következő. Azt látjuk az anyagból, hogy a Hepatitis C prevalencia a 25 éven aluliak korcsoportjában az átlagosnál magasabb, erre mindenképpen szeretném, ha odafigyelnénk, és azt lehet látni, hogy a jelentés is kiemeli, hogy itt további beavatkozásokra van szükség. Én azt szeretném kérdezni, hogy itt milyen lépések várhatóak, illetve milyen lépések történtek ezen a területen. Gondolok itt a tűcsereprogramokra. Ez már elindult és egy nagyon fontos lépés volt. Több helyen is azt látják a szakemberek és azt látjuk mi is, hogy igen fontos a napi használatban és azt látjuk a szakirodalomból is, hogy igen sokan használják ezeket. Tehát működnek és beváltak. Én azt gondolom, hogy ezzel foglalkoznunk kell. Ön is említette, hogy szinte minden megyében működik már drogambulancia, és gondolom, hogy ezeknek az ambulanciáknak is lehet az egyik feladata az, hogy ilyen automatákat működtessen. Tudom, hogy vannak, ahol ezek működnek, én úgy gondolom, hogy ez egy továbblépési folyamat lehet, hogy minden egyes drogambulancia az ő megyéjében, az ő megyei jogú városában működtessen ilyen tűcsere-automatákat.
Azt gondolom, hogy ez az a terület, ami igen jelentős és igen nagy összefogásra van szükség. És azt láttam az elmúlt hetekben, hogy itt megindult a közös gondolkodás, az öt parlamenti pártnál is összefogással tudtuk azt kezdeményezni, hogy egy ötpárti eseti bizottság állhasson majd fel. Ezzel kapcsolatban pont holnap fog a szociális bizottság egy ilyen indítványt megtárgyalni és bízunk benne, hogy a jövő héten a parlamenti bizottság is fogja tudni ezt támogatni. Ha ez megtörténik, az Országgyűlésnek, a parlamentnek is és a mögötte lévő szakértői gárdának is nagyon fontos szerepe lehet abban, hogy itt a napi eseményekbe, napi munkákba a különböző anyagokkal is segíteni tudjuk ezt a területet. Gondolok arra, hogy nemcsak a nemzeti stratégiában foglaltaknak a továbbgondolása, hanem különböző minisztériumokban, különböző háttérintézményekben folyó munkának az összehangolása is nagyon fontos. Remélem, hogy érdemi lépésekkel tudjuk segíteni majd ezt a munkát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyula Ferencné.
GYULA FERENCNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. A jelentésről és a gyakorlat oldaláról is azt kell elmondanom, hogy az iskolában folyó prevenciós tevékenység példaértékű legalábbis abban a környezetben, ahol én mozgok és maximálisan szükség van a drogügyi koordinátorképzésre, nemcsak a pedagógusok között, hanem azokat a civil szervezeteket tekintve is, akik feladatot vállalnak ebben a két tárgykörben. Azonban az én kérdésem arra irányulna, hogy a biztonságos szórakozóhelyek program, elsősorban itt a fiatalok által látogatott szórakozóhelyek, diszkók ellenőrzésére gondolok, hiszen ezt a jelentés nem taglalja, milyen eredménnyel járt. Várhatjuk-e azt és azt gondolom, hogy a szülők és a pedagógusok is joggal várnák azt, hogy a szórakozóhelyeken sokkal összehangoltabb ellenőrzéssel lehetne valamilyen módon lépéseket tenni a drogfogyasztás esetét tekintve. Tehát a kérdésem erre irányulna. Biztonságos szórakozóhelyek program, egyáltalán milyen eredményei voltak és mi a cél a továbbiakban ezzel a programmal. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Véleményt fogalmaznék meg, de gondban vagyok, megmondom őszintén, mert a jelentés egy adott jogszabályi környezetben működő tevékenységről ad számunkra egy beszámolót, ami az én értékelésem szerint tulajdonképpen bizonyítéka annak, hogy a kormány drogpolitikája egy csődpolitika ilyen szempontból. Mérhetetlen módon megemelkedett a drogfogyasztók száma, itt tulajdonképpen gátat vélhetőleg majd a demográfiai kényszer fog szabni csupán ennek a dolognak, és azért azt ne felejtsük el, hogy ha a vám- és pénzügyőrség hatékony tevékenységét tekintjük, hogy milyen mennyiségű drogokat foglalnak le évről évre az országban és a szakemberek azt mondják, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, abban mindenki egyetért, hogy ennek a liberális drogpolitikának a következtében tranzitországból célországgá váltunk, akkor tulajdonképpen ez a beszámoló egy beismerésnek fogható fel. De tekintettel arra, hogy abszolút nem értünk egyet a kormány drogpolitikájával, ezzel kapcsolatban a zéró toleranciát valljuk továbbra is, tehát nem fogjuk elfogadni ezt a jelentést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Mikola alelnök úr.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Hát nem sikerült visszaszorítani a drogokat, én kiegészítésképpen az előttem elhangzottakhoz, amellyel szinte mindenben egyetértettem, néhány dolgot szeretnék megjegyezni. Kiindulva, hogy egyre nagyobb társadalmi probléma Magyarországon a drogokkal kapcsolatos problémakör, kérdésként szeretném feltenni, hogy mi a tárca véleménye akkor most a fekvőbeteg-szakellátó struktúra átrendezése kapcsán az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet megszüntetéséről, ahol a drogokkal kapcsolatban fontos tevékenység folyik. 700 ezer emberből álló felvevő területet látnak el. Hogy ítélik meg a pénzkivonást, ami történik a területről? És nagyon röviden: hogy ítélik meg azt a miniszter által a szakmai kollégiumoknak, nevezetesen két szakmai kollégiumnak, a neurológiai szakmai kollégiumnak és a pszichiátriai szakmai kollégiumnak küldött levelet, melyben a kollégiumok szakembereinek az úgynevezett könnyű drogokkal kapcsolatos állásfoglalását, amely elítéli a könnyű drogok használatát és súlyos egészségkárosodást jelez irodalmi adatokra hivatkozva az úgynevezett könnyű drogok fogyasztása kapcsán, a miniszter az állásfoglalások írásban történő megváltoztatására kérdte a szakmai kollégiumok vezetőit egy arrogáns, elfogadhatatlan hangú levélben, kikérve magának a nem európai szintű állásfoglalást a szakma részéről. Szeretném tudni, hogy ebben a három kérdésben, tehát a kapacitáscsökkentés, forráselvonás és a miniszter ezen leveléről mi a tárca állásfoglalása. Hiszen aggodalmakkal vagyunk tele, bár tudom, hogy ez egy 2003-2005. évi beszámoló, de ezek a jelenségek nem abba az irányba hatnak, mintha a tárca a drogok területén az ellenőrző, irányító, szabályozó tevékenységét növelni akarná.
Az is elgondolkoztat bennünket, hogy miért szerepel az anyagban olyan megjegyzés, miszerint az eddigi kétévenkénti beszámoló helyett háromévente akar beszámolni a tárca. Talán a ciklust végig akarja várni és akkor kíván beszámolni a csődhelyzetről? Vagy miért? Olyan akut problémáról van szó, hogy a két évet inkább egy évre kellene csökkenteni, hogy a parlament az ellenőrző szerepét gyakorolhassa ebben az igen nagyra nőtt társadalmi problémában. Köszönöm.
ELNÖK: Vojnik Mária képviselő asszony.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Természetesen nagyon oktalan dolog lenne, ha a kábítószer okozta személyes és társadalmi gondokat egy pillanatig is alábecsülnénk, azonban azt gondolom, hogy a vitában elhangzottakkal, a Csáky képviselő úr és Mikola képviselő úr által elmondottakkal egy kicsit szeretnék vitába szállni. Csáky képviselő úr azt mondta, és ez szíve joga, hogy ő úgy találja, hogy a kormány drogpolitikája egy csőd. Én tisztelettel ajánlanám a szíves figyelmébe a felmérést. Lássuk mondjuk, hogy kábítószer-túladagolásban elhunytak számát tekintve is ez-e a helyzet. 2000-ben 38-an haltak meg kábítószer-túladagolásban, 2003-ban 32-en, 2001-ben 40-en, 2004-ben 34-en, 2005-ben 28-an. Ebből tehát egyenesen következik, hogy az a fajta dramatizálás, ami ebben a mondatban benne volt, legalábbis ezeknek a számoknak a tükrében megfontolásra szorul. Az is, hogy egy államilag követett politika eredményes vagy nem eredményes, ezen a korábbi években hosszú vitákat folytattunk le a parlamentben.
Emlékszünk rá, hogy az Orbán-kormány drogpolitikája a drogfogyasztás és a drogfogyasztók kriminalizálásán és a büntető tételek markánsabbá tételén alapult. Az előző kormány politikája elsősorban a felvilágosítás és a színtérprogramok és az egészségnevelés irányába mozdult el. Nem véletlen, hogy a rendezvénysorozatok, a szenvedélyek napja rendezvénysorozat, a köztes átmenetekről interaktív utazó kiállítás, a biztonságos szórakozóhelyek program, amelyiknek a folytatására képviselőtársam rákérdezett, mind ezt szolgálták. És hogy ezeknek a támogatása sem volt jelentéktelen, csak két számot engedjenek meg. 2004-ben az Egészségügyi Minisztérium 1.278.000 forintot fordított ezekre az intézményekre, a szervezetekre és a programokra. 2005-ben pedig 996 milliót, tehát közel újra egymilliárd forint állt rendelkezésre. Én ahhoz, amit Winkfein képviselőtársam is elmondott, annyiban szeretnék csatlakozni, hogy jól látható, hogy az első kábítószer-kipróbálás életkori változása, vagyis, hogy egyre fiatalabb korban próbálják ki a gyerekek vagy találkoznak vele, arra hívják fel a figyelmet, hogy azért ebben biztosan nem a büntetőpolitikának a fogyasztók oldaláról történő változtatására van szükség, hanem arra, hogy a nevelésben, oktatásban, az oktatási intézményekben, a civil szervezetekben és közösségekben minél korábban kell elkezdeni az egészségvédelmi programokat. Minden program, úgy vélem, csak féloldalas és részben eredménytelen, ha nem kínál egy alternatívát, tehát a "ne csináld ezt, ne tedd ezt", a korosztályos életkori sajátosságokból adódóan nagyjából a kudarcos stratégiák közé sorolható. A "kövess mást, kövess engem, én egy jó minta vagyok", ez valószínűleg a kortársprogramokkal és egyéb ilyen, ehhez csatlakozó színtérprogramokkal erősíthető meg.
Összefoglalóan: arra kérem a bizottságot, hogy amikor arról dönt, hogy a kábítószer-probléma visszaszorítását illető nemzeti program végrehajtásáról vagy a prognózisokról vagy a stratégiáról döntünk, akkor egy egészen kicsit, ha lehetséges, bár lehetséges, hogy ma már ez nem lehetséges egyértelműen, de ha lehetne túllépni a pártpolitikai lózungokon, talán egy kevésbé frusztrált légkörben a gyerekeink vagy a tanítványaink is kevésbé lennének abban a helyzetben, hogy a konfliktusok megoldására olyan lehetőségeket keressenek, amelyek zsákutcásak lesznek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Perjési Klára képviselő asszony.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Elnök Úr! Kedves Bizottsági Tagok! Néhány dologra erősítenék rá. Kábítószerügyi egyeztető fórum minden nagyobb településen működik, rendszeresen zajlanak és ugyanazokat a tapasztalatokat vonhatjuk le, amit itt hallottunk Vojnik Máriától. Én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy akik a kábítószerügy felelősei adott településen, mindig dramatizálva az egész kérdést, a kábítószer-kipróbálók számát veszik először, másodszor és harmadsorban alapul. Közben, ha visszaemlékszünk a gyerekkorunkban, több-kevesebb százalékban majdnem mindenki kipróbálja a cigarettát és egyebeket is, ez keményebb természetesen, csak a lényeg, hogy nem szabad a kipróbáló és a rendszeres drogfogyasztó közé egyenlőségjelet tenni.
A másik tapasztalatom és véleményem, hogy ez elsősorban az igazán nagyvárosok problémája. Minél kisebb egy település, annál könnyebben tetten érthető és észrevehető. Tehát jól karbantartható. Az a kérdésem, hogy éppen a nagyvárosi jellegből következően, hogy eltűnnek ezek a fiatalok, az a bizonyos jelzőrendszer, ami a különböző intézmények között a gyermek, a fiatalok érdekében működhet, kevésbé tud működni és a drogstratégiában nem kívánnak-e erre a jövőben külön figyelmet fordítani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Puskás képviselő úr.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen. Csak egy rövid kérdésem lenne. A drog nagyon veszélyezteti ifjúságunkat. Kérdésem: az egészségkultúránkat emelendő, lehetséges-e, elképzelhető-e, hogy az oktatásba az egészségtan mint tantárgy bekerülhet-e? És ebben a programban, ezen tantárgy keretei között a droggal kapcsolatos kérdések előkerülhetnek-e? Köszönöm.
ELNÖK: Igen. Horváth Zsolt képviselő úr.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én 1998 óta vagyok a bizottságban tag és hallgatok időről időre kábítószerügyi jelentéseket. Ha egy pillanatra félretesszük azt, hogy ki milyen módszerrel vagy milyen elképzelés útján melyik kormány milyen úton próbálta meg ezt a problémát visszaszorítani, akkor ezekben a jelentésekben évről évre minimális eredmények elérése mellett kaptuk azt a figyelmeztetést, hogy egyszerűen feltartóztathatatlanul halad előre. Egyre szélesebb társadalmi tömegeket érint, egyre szélesebb körben kerülnek kapcsolatba vele a fiatalok és egyre fiatalabb korra esik az első találkozás. Tehát ebből számomra most már így kilenc év távlatából egy dolog világos: azok az erőfeszítések, amiket teszünk, vagy nem a helyes irányba mennek vagy ha igen, akkor nem a megfelelő mértékben történnek. Mert az eredmények nem igazolják. És nem arról van szó, hogy statisztikai hiba, hogy egyszer igazolja, egyszer nem igazolja, hogy hol mellette van, hol nem, hanem látható, hogy nem elég hatékony. És ez számomra meglehetősen elkeserítő, és ha nem is a kipróbálókat vesszük alapul a jelentésből, 2003-ban 3300 volt a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények száma, ami azért már egy jobb mutató annál, mint az első kipróbálókon végzett felmérések. 2004-ben ez már 6700-ra, majd 2005-ben további 15 százalékkal növekedett, 7700-ra. Tehát ez azért jelzi azt, hogy a probléma nem csökkenő irányba megy, és a rengeteg munka, amit önkormányzatokban végzünk, amit elvégeznek a szakemberek is, nem elegendő. Nemes egyszerűséggel: nem elegendő. Tehát újra kellene gondolni az egészet, hogy valóban csak ezek az eszközeink vannak-e. Van egy ellentmondás egyébként az elrettentés és az elterelés között, a jelenlegi jogszabályi környezet egyébként felemás, mert az egyik oldalon nagyon szigorú büntetéseket szab meg, a másik oldalon viszont nagyon könnyen kinyitja a menekülő utat kifelé belőle.
Mert 2002-ben az volt a koncepció, hogy beszorítottuk, az Orbán-kormány alatt, a kormányváltás után pedig megnyitották a menekülő utakat. Ebből ilyen módon a forgalmazókra vonatkozó szigorú büntetések nem fejtik ki a hatásukat. Erről egyébként alkotmánybírósági döntések, állásfoglalások is vannak. Tehát azt tudom mondani, hogy újra kellene gombolni ezt a mellényt, mert nem jól van, és a probléma olyan mértékű, amely az egész magyar társadalomnak a jövőjét fenyegeti. Komolyan fenyegeti. Tehát több forrást kell rá szánni, több szakembert kell beállítani és újra kell gondolni igenis a jogszabályi fenyegetést, hogy hol mikor van az a pont, amikor büntetni lehet és hol van az a pont, ami kezelést igényel.
ELNÖK: Köszönöm. Nagy Kálmán képviselő úr. Hadd kérjem, hogy röviden.
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Hogy ha igaz, hogy növekszik a drogfogyasztók száma, akkor nem értem azt, hogy 2003 óta miért csökken szinte folyamatosan, immár mintegy 40 százalékkal a Hepatitis C- és HIV-vírus szűrésben részesülők száma ebben a körben. Csaknem 40 százalék mindkettő esetében. Ez nyilvánvalóan nem magyarázható költségvetéssel. Ezeknek a vizsgálatoknak a kiterjesztését kellene forszírozni és ez valahogy egy kicsit rávetít arra az egész problémára, hogy amikor konkrétumokra kerül a sor, akkor borzasztó kevés dolog történik. Ez a polémia szintjén lévő dolog. Ugyanez vonatkozik azokra a gyermekpszichiátriai intézményekre, amelyeknek a leépülése a megyékben egyre nyilvánvalóbb. Gyakorlatilag a gyerekpszichiátriai szakvizsgával rendelkezőknek a száma hihetetlen mértékben csökken. A képzés is rendkívül leromlott, és én azt gondolom, hogy itt lenne az ideje a kérdést egészen más formátumban kezelni.
Önök azt mondták, hogy az Orbán-kormány drogpolitikája ezzel kapcsolatosan rossz volt. Én nem akarom ezt vitatni, hogy jó vagy rossz, de ennek a problémának a kezelése biztosan száz százalékos, különösen akkor, hogy ha a konkrét tényeket vesszük figyelembe, a drogfogyasztók számának a növekedését, az ellátórendszernek az ezzel kapcsolatos leromlását, az ezzel kapcsolatos vizsgálatszám csökkenését. Ezek nem olyanok, mint amelyek kedvezőek ebben a vonatkozásban. Nyilvánvalóan ebben vannak olyan jellegű kérdések, amelyeket egészen másként kell megközelíteni. Esetleg a szervezetek átszervezésével is, akik ezzel foglalkoznak, tehát más társadalmi alapról kell kiindulni, mert akkor talán hatékonyabb lenne ez a dolog. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Azt gondolom, hogy Rapi Katalin szakállamtitkár asszonynak is lehetőséget kell adni, hiszen bizonyos kérdések hozzá érkeztek. Míg elfoglalja a helyét, azt kérem az előterjesztőktől, hogy tömören reagáljanak. Én annyit jegyeznék meg, hogy nagyon sok ágát lehet ennek a kérdésnek érinteni. A jó drogpolitika az én felfogásom szerint a kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyán alapul. A véglegeket kerülni kell akkor is, amikor arról beszélünk, idézőjelbe téve, ez egy külön definíciókérdés, hogy mi az, ami teljesen liberális drogpolitika. Szerintem ilyen ma már Európában komolyan nincsen és mi az, ami teljesen kriminalizáló. És egyébként a hazai drogpolitika fő irányait is nemzetközi egyezmények, európai uniós szabályok és állásfoglalások befolyásolják.
Talán még annyi, hogy ebben a bizottságban fontosnak tartom megjegyezni, hogy helyes lenne azért a kábítószerügy kérdését, ennek az egész szervezeti és financiális hátterét a népegészségügyi programmal együtt kezelni végre. Igen, persze, drámai ügyek vannak, de azért ehhez képest sokszor, amikor a kábítószerkérdést akár a médiában és a napi beszélgetésekben kezeljük, hajlamosak vagyunk más, nagyon súlyos, lényegében azonos tőről fakadó népegészségügyi kihívásokat ennek árnyékában elfelejteni vagy nem a súlyán kezelni. Alkohol, dohányzás stb. Nem véletlen, csak utalok rá, amit a múlt héten a bizottságban már ezzel kapcsolatban megbeszéltünk és ez ügyben javaslatot is tettünk a kormánynak. Szóval én, miközben fontosnak tartom és elismerek az elmúlt időszak tevékenységét, ezzel együtt egy, ha úgy tetszik átfogó, összehangolt kérdésként és nem, ha úgy tetszik, a népegészségügy egészéből kiszakított módon való kezelést ajánlok.
Az a javaslatom az előterjesztők felé, hogy most ne a drogpolitika egészét vitassuk meg, hanem a konkrét kérdésekre szíveskedjenek tömör válaszokat adni. Átadom a szót.
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Winkfein Csaba képviselő úr kérdésére annyit szeretnék mondani, hogy valóban a tűcsereprogramok fejlesztése, amelyet négy szinten indított el annak idején a koordinációért felelős tárca, továbbra is pályázati forrásokból folytatódik az elkövetkezendő időszakban is. Ennek jogalapot teremt némileg, hogy a szociális törvény módosításával 2007. január 1-jétől azoknak a szolgáltatóknak a működése, a tevékenységük jogi szabályozása biztosítottá vált, akik ezeket a programokat elsősorban végzik. A szociális törvényben ehhez járult hozzá és az Alkotmánybíróság által feltárt kérdésekre is reagálva, miszerint a jogi helyzete tisztázódik a ilyen típusú, például tűcsereprogramokban dolgozó szakembereknek, másrészt lehetőséget ad a szakmai fejlődésre is, szakmai protokollok kidolgozására és hasznosítására.
Amit Gyula Ferencné képviselő asszony kérdezett a biztonságos szórakozóhelyek programmal kapcsolatban, el kell mondanunk, hogy ez a program többször megújításra került az elmúlt években. Annak idején még 2001-ben indította el a tárca és abból a feltevésből indult ki, hogy a szórakozóhelyek tulajdonosait érdekeltté lehet tenni abban, hogy a különböző szórakozással összekapcsolható egészségügyi szolgáltatások valamelyest egy nyíltabb keretet kapnak, értjük ez alatt, hogy infrastrukturális feltételekre, pihenőlehetőségre, a szakemberekkel való konzultációra nyílhat lehetőség. Úgy látjuk, hogy ez a program jelenleg csakúgy fejleszthető, hogy ha - legalábbis a kormányzat részéről - azokat a szolgáltatásokat támogatja, amelyek gyakorlatilag civil szervezeti formában valósulhatnak meg ezeket a szórakozóhelyeken. Bejutnak a különböző partiszervizek, beszélgetésre adódik lehetőség. Mindez annak céljául, hogy a problémás eseteket egyrészt az ellátásba tereljék ezek a szolgáltatások. A biztonságos szórakozóhelyek programmal kapcsolatban még annyit érdemes megemlíteni, hogy az üzletek működéséről szóló szabályozás összhangban van azzal a kritériumrendszerrel, ami a biztonságos szórakozóhely alapelveit teremti meg, de további szabályozási kérdésekre van még szükség ebben a tekintetben.
A kábítószerügyi koordinációért felelős tárca - kérdés hangzott el a szakkollégiumok állásfoglalásával kapcsolatban - azon az állásponton van, hogy a koordinációnak nem feladata egyrészt tudományos értekezésekben való véleménynyilvánítás, viszont a szabályozással kapcsolatos jogi, közigazgatási kérdések tisztázását mindenképpen fontosnak tartja. Azaz elsősorban a szakmai szervezetek állásfoglalását, sőt abból a tényből indul ki, hogy tudományos véleménynek kell megalapoznia minden ilyen típusú és ilyen nagyságrendű társadalmi probléma kezelését.
A kábítószerügyi egyeztető fórumok ügyében, Perjési Klára képviselő asszony felvetésére továbbfolytatódik a fórumok fejlesztése. Elsősorban a húszezer főnél nagyobb településeken alakultak meg ezek az intézmények. Ma már úgy látjuk, hogy a fórumok száma elegendő, de inkább, ami fontosabb, hogy ezeknek a fórumoknak lehetőséget kell biztosítani az ellátásszervezésben is a jövőben.
Puskás képviselő úr kérdésére válaszolva, több éve folyik az iskolai drogmegelőzési tevékenység támogatása két tárca részvételével, az oktatási és a koordinációért felelősség tárca részvételével. Ebben szerepel az iskolai egészségfejlesztés elősegítése, tanrendbe építése és erre vonatkozóan az idén is lesz forrása a kormánynak, hogy ezt a pályázati formát fenntartsa, illetve folytassa.
A prevenciós tevékenységgel kapcsolatban csak röviden még annyit szeretnék mondani, hogy jól látható, ha a stratégiában számos színtér került azonosításra. A stratégia megvalósulását értékelő Mátra jelentés is 95 olyan célterületet azonosított, ahol a különböző prevenciós beavatkozások eredményesek lehetnek. Ma már jól látjuk, hogy az iskolák nagy részében működik valamiféle drogprevenciós foglalkozás. Azért mondom így, mert a következő lépés is adódik ebből, azaz a drogprevenciós programok akkreditációs rendszerének megújítása, újabb szakmai protokollok kidolgozása lényeges feladat lesz erre az évre és a következő évre nézve is.
Összegzésként még annyit szeretnék mondani, hogy a 2000 óta megvalósuló programok tekintetében nem mondhatjuk azt, hogy valamennyi területen maximálisan teljesen körű eredményt tudtunk elérni, viszont eléggé jól látható a jelentésből is, hogy a probléma elég szerteágazó és társadalmi mértékű, ami azt jelenti, hogy sok apró munka elvégzésére van szükség, és ennek az eredményessége talán hosszabb időt vesz igénybe.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyilván hogy hosszabb idő alatt lehet komoly eredményeket számon kérni. Államtitkár Asszony.
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A kérdésre felelős kolléganőm válaszol, aki előre be volt jelentve mint szakértő.
MÜLLER ÉVA (Egészségügyi Minisztérium): Röviden válaszolnék a Hepatitis C fertőzéssel, illetve az intravénás szer használatával összefüggő fertőző betegségekkel kapcsolatos kérdésre. Természetesen a tárca is ösztönözni kívánja a szűrővizsgálatok számát, éppen ebből adódóan tavaly az országos tisztifőorvos rendeletével tájékoztatta a szolgáltatókat, hogy a bejelentett szűrővizsgálatokat az ÁNTSZ regionális intézményei, illetve a bőr- és nemibeteg-gondozó egységek térítésmentesen elvégzik. Ezen túl 10 millió forinttal kívánjuk támogatni szintén a szűrővizsgálatok előmozdítását. Felméréseket kívánunk végezni a kockázati csoportnak kitett populáció keretében, 300 fő szűrését kívánjuk elvégezni és ebből következtetéseket levonni. Természetesen ahhoz, hogy a szűrővizsgálatra a kockázati csoport minél nagyobb számban elmenjen, ehhez nagyon fontos, hogy szakembereket képezzünk. Szintén ebben az évben, még az év első felében tízmillió forinttal kívánjuk segíteni az addiktológiai ismerettel nem vagy csak kevés addiktológiai ismerettel rendelkező orvosok képzését. Ennyit szerettem volna az első kérdésre mondani.
Az ellátórendszer vonatkozásában: természetesen nagyon nehéz feladat az ellátórendszert alkalmassá tenni egy megnövekedett, fokozott ellátási igénynek. Ezzel együtt a tárca részint az ellátórendszer fejlesztésével, részben a módszertani tevékenység fokozásával komoly lépéseket tett. Azt reméljük, hogy az idei évben a finanszírozási jogszabályok módosításával, az addiktológiai gondozókat, illetve alapvetően a gondozói tevékenységet végző egészségügyi szolgáltatókat még hatékonyabban sikerül bekapcsolni a rendszerbe. Az átalakításra vonatkozó kérdésre pedig csak annyit szeretnék hangsúlyozni, hogy azokban az esetekben, ahol az aktív ágyak esetleg csökkennek a kapacitásátalakítások kapcsán, ott rehabilitációs ágyak formájában a szolgáltatók visszakapják. Tehát az addiktológiai területen a járóbeteg-ellátásban és a rehabilitációban egyértelműen kapacitásnövekedésre számítunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Nyilván ez egy figyelmeztetés a tekintetben, hogy lehet, hogy egy-egy intézményben vagy egy-egy épületben az a tevékenység nem folytatódik, de a funkciót, a feladatot a szükségletnek megfelelően meg kell oldani a tárcának, intézményfenntartónak. Erről más alkalommal is esett szó.
Tisztelt Bizottság! Két szavazásra kell, hogy sor kerüljön. Egyrészt kérdezem, hogy a jelentést ki tartja általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) Tizenhárom. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Tíz.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? A többségi véleményt Winkfein Csaba mondja el, a kisebbség részéről pedig Csáky András.
A kapcsolódó határozati javaslatról kérdezem a bizottságot, hogy ki tartja általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) Tizenhárom. Nem? (Szavazás.) Tíz. A bizottság alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. A mai ülést bezárom, holnap találkozunk 14 órakor.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 20 perc.)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia