EB-8/2007.
(EB-28/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2007. március 28-án, szerdán, 10 óra 5 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Dr. Mikola István napirend előtti javaslata *
Dr. Göndöcs Zsigmond, az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának bemutatkozása *
Dr. Göndöcs Zsigmond bemutatkozása *
Tájékoztató a gyógyászatisegédeszköz-ellátás helyzetéről és gondjairól *
Dr. Baraczka Mariann tájékoztatója *
Hornyák László hozzászólása az Orvostechnikai Szövetség részéről *
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2330. szám) Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
Egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2615. szám) Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről *
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Papp József (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Garai István (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Dr. Czinege Imre (MSZP) megérkezéséig dr. Vojnik Máriának (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Csáky Andrásnak (MDF)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Mikola Istvánnak (Fidesz)
Dr. Baraczka Mariann államtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Szepezdi Zsuzsanna főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Göndöcs Zsigmond főigazgató (Országos Mentőszolgálat)
Dr. Pálfalvi András főigazgató-helyettes (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Dr. Daubner Mónika főosztályvezető (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Hornyák László elnök (Orvostechnikai Szövetség)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
DR. KÖKÉNY MIHÁLY, a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! A bizottság ülését megkezdjük. Kérem a képviselőtársaimat és a vendégeket, hogy foglaljanak helyet! Megállapítom, hogy helyettesítésekkel a bizottság határozatképes.
Napirend előtt a következőket szeretném elmondani. A képviselőtársaimnak kiosztottam az Országos Alapellátási Intézet főigazgatójának levelét, tanulságos levél. A járóbeteg-ellátás fejlesztésével kapcsolatos tárgyalásaink keltették benne azt az igényt, hogy fogalmazza meg az alapellátás fejlesztésével kapcsolatos néhány gondolatát. Egyelőre tájékoztatásul képviselőtársaimnak ezt kiosztottam.
Tájékoztatom továbbá a bizottságot arról, hogy a legutóbbi ülésen a két javaslattal kapcsolatban, hogy a megalakítandó bizottságok közti innovációs albizottságba jelöljünk, egyes egyedül Schvarcz alelnök úr jelezte részvételi szándékát, más nem jelentkezett, ezért Schvarcz alelnök úr nevét továbbítom azzal, hogy ha a későbbiekben van ilyen igény, akkor ezt természetesen ki tudjuk még egészíteni, hiszen itt nincsenek határok.
Tájékoztatom a bizottságot arról is, hogy a legutóbbi ülésen tett, az emberi erőforrás fejlesztésével kapcsolatos nyílt napra vonatkozó kezdeményezésünk előkészítését megkezdtük, de technikai okokból ennek időpontja május 16-ról június 6-ra módosulna, tehát kérem, hogy ezt vegyük figyelembe. (Gyula Ferencné és Papp József megérkeznek az ülésre.)
Még annyit jeleznék, hogy a húsvéti hétre tekintettel a jövő héten a bizottság ülést nem tartana, hanem április 11-én kerülne sor bizottsági ülésre, amelyen előreláthatóan az április 1-jei változásokkal kapcsolatos első tapasztalatok megbeszélése szerepelne napirenden a múltkori megállapodásnak megfelelően.
Megkérdezném, hogy napirend előtt kinek van bejelentenivalója. (Dr. Mikola István jelentkezik.) Alelnök úr, Mikola István!
Dr. Mikola István napirend előtti javaslata
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Egészségügyi Bizottság! Javaslattal szeretnék élni, és kérem az elnök urat, hogy ezt vitattassa meg és szavaztassa meg. A javaslat úgy szól, hogy tekintettel arra, hogy az egészségügyi reform kórházakat érintő fejezetei összecsúsztak, gondokat látunk az ÁNTSZ-nél kiadott működési engedélyek vonatkozásában, és komoly gondokat látunk az egészségbiztosítási szerződés és az intézményfenntartó között április 1-jéig megkötendő finanszírozási szerződés összehozásában, ezért kérjük a kormányt, hogy halassza el az új finanszírozás életbeléptetését.
Nagyon röviden az indoklás az, hogy a mai napig több intézmény nem kapta még meg azt a finanszírozási szerződéstervezetet - ma március 28. van -, amelyet alá kellene írnia, és már csak két nap áll rendelkezésére, hogy visszaküldje az Egészségbiztosítási Pénztárnak, közben pedig természetesen le kellene a szükséges egyeztetéseket folytatni. Ez a helyzet fenntarthatatlan, ilyen értelemben a szerződés nem kétoldalú megállapodás, hanem egyoldalú - úgy látom -, ami az elmúlt időben a kormányzat és a miniszter megnyilatkozásaiból következtethetően különböző fenyegetésekkel és zsarolással társul.
Tehát tisztelettel kérjük a kormányt, hogy a jelenleg beállt helyzetre tekintettel halassza el az április 1-jei határidőt az intézmények új finanszírozás keretében történő működtetésére.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tisztelt alelnök úr javaslatot tett, vitára bocsátom. Ki kíván ehhez hozzászólni, hogy a finanszírozási szerződések hatálybalépésének elhalasztását tegyük meg?
Én annyit jeleznék, hogy a törvény április 1-jét jelölte ki a változások hatálybalépésére; ez törvénymódosítást is jelentene. Nem hiszem, hogy a kormánynak saját hatáskörében módja van törvényi határidőt módosítani parlamenti jóváhagyás nélkül.
Kíván-e ehhez valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.)
Ha senki, akkor megkérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki támogatja az alelnök úr azon javaslatát, hogy a bizottság a kormányhoz forduljon a határidő elhalasztása érdekében. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Hat igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) A többség nemmel szavazott. Megállapítom, hogy a javaslat nem kapta meg a támogatást.
Tisztelt Bizottság! A napirendi ajánlást az írásban kiküldött javaslatnak megfelelően teszem meg, de itt jelezném, hogy minden oldalról azt jelezték képviselőtársaim, hogy elég sok elfoglaltság esik a mai napra, ráadásul a bizottság delegációja késő délután Németországba is utazik, ezért a tárgyalások kapcsán most a hozzászólásokban a vendégeink részéről is, a képviselőtársaim részéről is majd kellő önmérsékletet kérnék. Ez természetesen nem akadálya az érdemi vitának, csak hogy egy reálisan tervezhető időben tudjuk lezárni a bizottság ülését. Ezt a tiszteletteljes kérést fogalmaznám meg.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az írásban kiküldött napirendi javaslatot ki támogatja. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság a napirendet elfogadta.
Dr. Göndöcs Zsigmond, az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának bemutatkozása
Soron következik Göndöcs Zsigmond úrnak, az Országos Mentőszolgálat közelmúltban kinevezett új főizgatójának a bemutatkozása. A főigazgató urat köszöntöm e minőségében és sok sikert kívánok a nem könnyű munkájához. Szokás a bizottságban, hogy egy-egy felelős poszton lévő egészségügyi vezető a kinevezése után meglátogat bennünket, és röviden beszámol arról, hogy mit szeretne tenni, de ez természetesen nem pótol semmilyen egyéb más meghallgatást, későbbi beszámoltatást. Itt jelezném azt, hogy a közelmúltban a mentés és a betegszállítás szétválasztásának tapasztalataival foglalkoztunk, akkor abban állapodtunk meg, hogy a nyár elején még visszatérünk erre a kérdésre, tehát mód lesz arra, hogy a főigazgató úr tevékenységének kezdeti tapasztalatairól is számot adjon, és erről megbeszélést tartsunk.
Tehát most a bemutatkozás céljából adnék szót a főigazgató úrnak.
Dr. Göndöcs Zsigmond bemutatkozása
DR. GÖNDÖCS ZSIGMOND, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Alelnök Urak! Tisztelt Bizottság! Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy itt bemutatkozhatok, tudomásul vettem, hogy szoros a munkatempó, tehát nagyon rövid leszek.
Magamról annyit, hogy 1978-ban kerültem a Mentőszolgálathoz mentőápolóként, mert nem vettek fel az orvosi egyetemre az első felvételikor. Itt született a szerelem, és az egyetem után is a Mentőkórházba mentem dolgozni. Traumatológus lettem, később a Budapesti Mentőszervezet vezető helyettese 1999-től, 2005-től egy bonyolult nevű főigazgató-helyettes - rendkívüliesemény-kezelési, magyarul tömeges balesetek, katasztrófa, terrorizmus és a többi, és a többi, ezek tartoztak hozzám -, az idén pedig pályázaton elnyertem a főigazgatói posztot. Szakvizsgáim: traumatológia, oxiológia, honvéd- és katasztrófa-orvostani szakvizsga, ezekben a témákban oktatói tevékenységet is folytatok két orvosi egyetemen. Nagyon röviden ennyit a szakmai múltamról vagy jövőmről, de ha kérdés van, természetesen szívesen válaszolok.
Nagyon röviden arról, hogy mit szeretnék. Ez nagyon bonyolult, hiszen az Országos Mentőszolgálat középtávú fejlesztési tervét elkészítettük, amit 85 oldalt teszi ki. Ez lett az alapja annak, ami az NFT II. során benyújtandó összes pályázatunkat tartalmazza. Ebből kiemelnék két lényeges pontot, ami általánosságban az én célom is az Országos Mentőszolgálatnál: az egyik az egységesség, a másik a stabilizáció. Egységesség olyan értelemben, hogy az Országos Mentőszolgálatnak egy óriási előnye volt a külföldi, akár nyugati mentőszolgálatokkal szemben is: egy egész országot egységesen fedett le. Ezt az egységességet a szakmai egységesség, a szabályzatok, a különböző protokollok egységessége jelentette, ezt mindenféleképpen szeretném erősíteni a jövőben is.
Stabilizáció. Itt rögtön kívánkozik előre a gazdasági stabilizáció, hiszen szakmailag mi akarhatunk bármilyen jót, ha ennek a gazdasági alapjai nem állnak rendelkezésre. Jelenleg vannak adósságaink, tárgyalásokat folytatunk az állammal szembeni adósság részben elengedésről, részben átütemezéséről, részben olyan intézkedésekről, amelyek az adósságot csökkentik. Ez azért is nagyon fontos, mert ha egy szervezetnek az állammal szemben adóssága van, akkor az a szervezet nem részesülhet semmiféle állami pénzben - többek között NFT II.-ben és egyéb pályázati pénzekben -, ami már lényeges mértéket jelent nálunk.
Szeretném stabilizálni, úgymond, a dolgozóinkat is. Az elmúlt hetekben rengeteg nagy változás történt, átálltunk a regionalitásra, az irányítócsoportjaink rendszerét szükségszerűen megváltoztattuk. Ezek pozitív változások, de ha egy munkahelyen állandó változás van, az bizonytalanságot jelent a dolgozóknál, tehát kisebb változásokat szeretnék: az eddig elért pozitív eredményeket stabilizálni, illetve azokon szeretnék csak változtatni, amelyekről menetközben kiderült, hogy változtatni kell.
Azt hiszem, röviden csak ennyit mondanék, és várom a kérdéseket szeretettel. (Dr. Mikola István kimegy a teremből.)
ELNÖK: Köszönöm szépen ezt a fegyelmezett bemutatkozást. Egységes stabilitás, így fogalmazta meg a főigazgató úr, hogy mit szeretne.
Megkérdezem a képviselőtársaimat, hogy kinek van kérdése, észrevétele. (Jelzésre:) Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Jelentem, egészen visszafogom magam, úgyhogy csöndes leszek és keveset kérdezek. Főigazgató bajtársnak gratulálok a kinevezéshez. (Dr. Göndöcs Zsigmond: Köszönöm.)
Két kérdésem van összesen. Mi a véleménye, mekkora pénz kell a mentők stabilizálásához, illetve mekkora pénz kéne mai áron számítva az ön által elképzelt, álmodott Mentőszolgálathoz?
A másik kérdésem. Mondta a főigazgató bajtárs is, hogy a Mentőszolgálatnál dolgozott. Lényegtelen a kérdés, de jellemző ránk, hogy hányan vannak a Mentőszolgálatnál, akiknek ez az egyetlen és remélhetőleg - nekem legalábbis - az utolsó munkahelye.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a képviselőtársaimat, hogy van-e más kérdés. (Senki sem jelentkezik.) Nincs, de bírjuk a főigazgató úr ígéretét, hogy majd ellátogat hozzánk legkésőbb júniusban, hiszen akkor visszatérünk jó néhány mentéssel, betegszállítással kapcsolatos kérdésre.
Megadom a szót, hogy reagáljon Puskás képviselő úr kérdéseire.
DR. GÖNDÖCZ ZSIGMOND, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója: Köszönöm. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Bizottság! Pénz. Két részre választanám a pénzügyi kérdéseinket. Azt gondolom, hogy a beruházási pénzekkel nem lesz gond. Úgy néz ki, hogy az NFT II.-ben jó pályázatot tudtunk összeállítani, beadni, a Fejlesztési Ügynökség ezt támogatja, remélem, Brüsszelben is rábólintanak, illetve a kormánydöntés is kedvező lesz, tehát ezzel nem látok sok gondot.
Amiben gondot látok, az a működési pénzek, nem a beruházási pénzek. Azt gondolom, hogy nagyon sok pénz nekünk nem kell, viszont az a pénz mindig kell, tehát nem egyszeri segítségre van szükségünk, hanem nagy szóval élve konszolidációra. Ez az összeg körülbelül 1,8-2 milliárd forint, amit évente a Mentőszolgálatba bele kell tenni ahhoz, hogy olajozottan tudjon működni. Ez a pénz elég lenne, és ennek megvan a reális fedezete, erre plusz pénzt a kormánynak biztosítania nem kell. Egyszerűen arról van szó, hogy többek között a mi kívánságunkra is megváltozott az egészségügyi törvény, a betegszállítási feladatok jó része a mentési feladat kategóriájába kerül, és az ehhez kapcsolódó kasszaátrendezést - ebben kérem a támogatást - kell elvégeztetni a tárcával, illetve az ágazattal, és akkor ez a pénz nekünk rendelkezésre fog állni.
A másik kérdés az, hogy mennyi, úgymond, monogám ember van a Mentőszolgálatnál, akinek ez az egyetlen munkahelye. Azt gondolom, hogy hál' istennek ez jellemző a Mentőszolgálatra, tehát az a jellemzőbb, hogy valaki belép közénk és nyugdíjig igyekszik ott dolgozni. Természetesen elvándorlás van, az elvándorlás pedig többek között azért van, mert még ágazaton belül sem tudunk versenyképes béreket fizetni, illetve minket is sújt az, ami az egészségügy egészét sújtja, hogy a szakemberek egy része - elsősorban gazdasági okok miatt - külföldön próbál munkát keresni. Azt mondom, hogy nálunk a fluktuáció még mindig nem nagy a többi intézményhez képest, és elég sokan vannak azok, akiknek ez az egyetlen munkahelye van.
Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főigazgató úr, jó munkát kívánunk, és köszönjük szépen, hogy megtisztelt bennünket. Ha kívánja figyelemmel kísérni a bizottság munkáját, szívesen látjuk. (Dr. Göndöcs Zsigmond: Köszönöm szépen.)
Tájékoztató a gyógyászatisegédeszköz-ellátás helyzetéről és gondjairól
Soron következik a gyógyászatisegédeszköz-ellátás helyzetéről és gondjairól szóló tájékoztató megbeszélése. Emlékeztetem a bizottság tagjait, hogy még tavaly év végén érkezett az a kezdeményezés gyártói oldalról és betegszervezeti oldalról is, hogy a bizottság foglalkozzon ezzel az üggyel. A szaktárca készített egy írásos tájékoztatót, és most a képviselőtársaim megkapták az orvostechnikai eszközök gyártóinak és forgalmazóinak szövetsége által készített hírlevelet a különböző problémákról, ezek rendelkezésre állnak.
A képviselőtársaimnak azt javaslom, hogy hallgassuk meg a tárca szóbeli kiegészítését, és ezt követően - konzultációs napirendről lévén szó - sor kerülhet a kérdésekre és a vitára. Ha a vendégek közül valaki szólni kíván, akkor azt kérem, hogy jelezzék, a képviselői hozzászólások után tudunk erre lehetőséget biztosítani.
A szaktárcát dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár asszony képviseli, Szepezdi Zsuzsanna főosztályvezető asszony, itt van az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részéről Pálfalvi András főigazgató-helyettes és Daubner Mónika főosztályvezető.
Megadom a szót az államtitkár asszonynak.
Dr. Baraczka Mariann tájékoztatója
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Nagyon röviden szeretnék a kiosztott tájékoztató anyaggal kapcsolatban elmondani egy általános véleményt. Ebben a tájékoztatóban - nem elhallgatva a rendszer átmeneti hibáit, nehézségeit, a szabályozás átalakulásából adódó esetleges működésbeli nehézségeket - szerettük volna vázolni a gyógyászatisegédeszköz-ellátással kapcsolatos jelenlegi akut helyzetet.
A szabályozási környezet gyakorlatilag 2005-től folyamatos változás alatt áll. Úgy gondoljuk, hogy már a 2005-ös egészségbiztosítási törvény azon módosítása, amely lehetővé tette, illetve elkötelezettséget vállalt a tekintetben, hogy az addigi ártárgyalásos megoldás helyett egy transzparens gyógyászati segédeszköz-befogadási rendszer mellett tette le a voksát, elindította azt a reformfolyamatot, aminek talán április 1-jével a befejezéséhez érkezünk. A szabályozási reform tekintetében gondoljuk ennek a végét, ami átmeneti állapot csak annak ismeretében, hogy a tényleges befogadási eljárások megindulásával születnek meg, illetve válnak tudomásunkra azok a jogalkalmazói tapasztalatok, amelyeknek a tükrében a rendszer finomhangolása, szükséges módosítása vélelmezhetően elengedhetetlen.
A gyógyszer-gazdaságossági törvény volt az első, amely kísérletet tett arra, hogy tiszta és világos szempontrendszert adjon mind a forgalmazók, mind a biztosítottak számára a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos ármegállapítás, szabályozás, befogadási rendszer kialakítása tekintetében, illetve a részletszabályok tekintetében az április 1-jétől hatályba lépő új miniszteri rendelet. Természetesen mind a forgalmazók, mind a biztosítottak az átmeneti időben, illetve a változásokkal összefüggésben - ne felejtsük el - veszteségeket szenvedtek el. Ilyen veszteségek az ártámogatások csökkentése, az árbefogadások halasztása, ami mind a forgalmazói, mind a biztosítotti oldal számára nem kedvező és nem örömteli esemény. Ugyanakkor a rendelkezésre álló források, azok nominális csökkenése a 2007. évben arra szorítja a kormányzatot, hogy ezeket a lépéseket megtegye. A megszorító intézkedések kialakítása során szempont volt, hogy lehetőleg a legsúlyosabb korképekben szenvedő betegek ne sérüljenek, az ő betegségükhöz igazodó gyógyászati segédeszközök árához megállapított támogatások ne kerüljenek olyan mértékben csökkentésre, így elsősorban az inkontinencia betegséghez szükséges eszközök, ortopéd cipők támogatásánál volt drasztikus támogatáscsökkenés. (Dr. Czinege Imre megérkezik az ülésre.)
Ami nem örömtelinek, de legalább elfogadhatónak tekinthető, hogy a kiskorúaknál a hallókészülékekre vonatkozó támogatási szabályok, illetve magánál a hallókészülékeknél a kihordási időre vonatkozó szabályok pozitív változáson mentek keresztül. A kihordási idő pont a kilencéves kor alatt van, ahol egyértelműen a fejlődés okán egy rövidebb kihordási idő került meghatározásra a rendeletben.
Úgy gondolom, hogy a részletek tekintetében a kollégák a lehetőségekhez képest bővebb tájékoztatást tudnak nyújtani, az esetleges kérdésekre természetesen válaszolunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Nem könnyű ügyről van szó, hiszen négy év mozdulatlanság után egyébiránt indokolt nagy változások indultak el, de nyilván ezek nem mentesek ellentmondásoktól sem, mint ahogy én úgy éreztem a tárca tájékoztatójából, hogy ennek ők is tudatában vannak. Meggyőződésem, hogy ennek a konzultációnak is az lehet a célja, hogy közösen próbáljuk felismerni, hogy hol és milyen pontokon van szükség korrekciókra - ha szükség van -, mikor és milyen feltételrendszerben.
Ki kíván szólni? (Dr. Schvarcz Tibor jelentkezik.) Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Kérdéseket szeretnék feltenni az anyaggal kapcsolatosan. Egészségesnek tartja-e az államtitkár asszony a gyógyászati segédeszköz kassza arányát a gyógyszerekhez viszonyítva Magyarországon és mit kívánnak ebben tenni? Mert eléggé eltorzult nálunk a GYSE és a gyógyszerkassza aránya. Mennyire növekedtek a betegterhek és a felírási gondok ezzel a rendelettel kapcsolatosan? Készült erről valami felmérés? Kívánnak ebben korrigálni? A szakmai protokollok és a konszenzus konferenciák anyagát mennyire vették figyelembe ennek a rendeletnek a kidolgozásakor? Gondolok itt a SEBINKO sebkezelési konszenzusaira és arra, hogy a minisztérium által megjelentetett decubitus-prevenciós program ajánlásait is figyelembe vették-e. (Dr. Kupper András megérkezik az ülésre.)
Úgy látom ebből a rendeletből, hogy a minőségi követelmények vonatkozásában a befogadás kapcsán azért engedményeket tesz a tárca, és fennáll annak a veszélye, hogy nem a legjobb minőségű készítmények kerülnek be, hanem az olcsóbb, egyszerűbb készítmények forgalmazása felé tolódik, ami nem biztos, hogy kívánatos.
Mikor készül el a GYSE-katalógus? Többször volt arról szó, hogy készítenek egy gyógyászati segédeszköz katalógust, amelyből mindenki pontosan tudhatná, hogy mi az, mire való, milyen ára, milyen felhasználása van. Tulajdonképpen hogyan érzi ön, matematikailag sikertörténet ez a mostani jelentés vagy összességében sikertörténet? Kívánnak ezen változtatni? Van egy kitétele ennek az anyagnak, hogy az Egészségügyi Minisztérium az egészségnyereség vonatkozásában túlzott túllépés esetén belistáz. Ez mindenképp nagyon szubjektív megfogalmazás, tehát a jó minőségű termék és az egészségnyereség megítélése elég szubjektív ebben a vonatkozásában, ezt pontosabban körül kellene határolni, hiszen ha egy kötszer vagy egy gyógyászati segédeszköz vonatkozásában van egészségnyereség, akkor nem biztos, hogy ez kritériuma lenne annak, hogy az OEP ne fogadja el vagy ne finanszírozza. Ezt pontosabban kellene mérlegelni, mert igen szubjektív mérlegelésre ad lehetőséget.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Béki Gabriella, utána Csáky András következik.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Két kérdést szeretnék megfogalmazni. Az egyik a támogatással kapcsolatos. Nekem régóta problémát okoz, hogy a támogatás az eszközökhöz kapcsolódik és nem a személyekhez. Különösen érzékennyé vált ez a kérdés most, hogy a legolcsóbb termék támogatása a követendő irány éppúgy, mint a gyógyszereknél. Ez sajnálatosan azt jelenti, hogy nagyon sok személy igazából érdemben a támogatáshoz egyáltalán nem tud hozzájutni, mert nem választja a legolcsóbbat, ami egyúttal a leggagyibb is.
Azt nem tudom, és ez érdekel a legjobban, hogy miért nem lehet az egész támogatási szisztémát úgy átalakítani, hogy a személyhez kapcsolni az iksz összegű támogatást, amire lehetősége van az OEP-nek, függetlenül attól, hogy melyik termékeket választja.
A másik kérdés a kölcsönzés kérdése, ami ezen a területen egy régi, tudtommal máig megoldatlan probléma. Az érdekel, hogy a kölcsönzési szolgálat kiépítése szempontjából alakult-e, változott-e a helyzet az utóbbi időben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Rövid leszek én is, mert Schvarcz képviselő úr már feltett két kérdést. Én is kérdeztem volna, hogy a betegeknek hány milliárdos tehernövekedést jelent az idei évben a támogatás csökkenése, változása. A 6. oldalon a jelentés azt írja az 1. pontban, hogy gondot jelent, hogy a törvénybe a harminc napon belüli elbírálási idő bekerült. Ez soknak, kevésnek vagy milyen szempontból tűnik gondnak?
Szintén már érintette Schvarcz képviselő úr, hogy kizárhatják a korszerűtlen eszközöket. Ki és milyen alapon határozza ezt meg? Van-e ennek eljárási rendje? A szakma be van-e vonva ebbe a kérdéskörbe?
A tájékoztató kapcsán Schvarcz képviselő úr említette, és azt hiszem, ez örökzöld téma, kilencedik éve vagyok képviselő, de minden évben a katalógus kérdésköre felmerül, ami azért érdekes, mert ha a törvény előírja a kötelező tájékoztatást az orvosoknak, akkor az eszközeit is illik megteremteni, pláne hogy ha most nőgyógyászokat, sebészeket, ortopédeket próbálunk kicsábítani az alapellátásba, akkor ez nem ártana.
Szintén említeném az objektivitás-szubjektivitás kérdéskörét, a 13-14. oldalon szereplő kizárás kérdéskörét. Egyrészt ha kizárnak egy terméket valamilyen oknál fogva, akkor milyen határidővel zárják ki? Mert azért egy adott termék forgalmazása szempontjából nem mindegy az, hogy mit csinálnak, az egészségnyereséghez képest aránytalanul nagy mértékben terheli. Vannak-e ennek objektív kritériumai? Fel tudtak-e állítani objektív kritériumokat is? Kik azok, akik ezt felállítják, illetve alkalmazzák? Egy-egy ilyen döntés esetében milyen jogorvoslati lehetőségek vannak az államigazgatási eljárás keretében?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van további kérdés, észrevétel a képviselőtársaim részéről? (Senki sem jelentkezik.)
Ha nincs, akkor szót adok Hornyák László elnök úrnak, aki az Orvostechnikai Szövetség részéről jelentkezett egy rövid hozzászólásra. Ő volt az egyik kezdeményezője ennek a mai napirendnek.
Tessék parancsolni!
Hornyák László hozzászólása az Orvostechnikai Szövetség részéről
HORNYÁK LÁSZLÓ (Orvostechnikai Szövetség): Elnök Úr! Alelnök Úr! Nagyon köszönöm a szót, igyekszem én is rövid lenni. Igazából Schvarcz alelnök úr már részben elmondta azokat a problémákat, amelyeket az olvasott jelentéshez képest mi nagyon súlyosnak és tragikusnak látunk.
Az 50 milliárd forintról 35 milliárdra csökkent kassza - különösen a kötszerek és az inkontinencia-termékek területén - olyan ellehetetlenülést okozott a szakmának, a betegeknek, ami egész egyszerűen már a keretek között nem kezelhető. Az anyagban eléggé furcsán azt írja - tudva, hogy 2002 óta nem volt ártárgyalás -, hogy a betegek terhei elviselhetetlenül növekedtek. Szerettem volna megkérdezni, hogyan növekedett a beteg terhe, amikor az árak nem változtak? És mi volt a megoldása erre az OEP-nek és a minisztériumnak a betegterhek eddigi növekedésére? Két-háromszorosára megemelte a térítési díjakat azáltal, hogy 85-ről 70 és 50 százalékra levitték a támogatási összeget. Nem tudom, hogy kiszámolták-e, azt hallottuk, hogy csak a legsúlyosabb betegségeknél, illetve nagyon krónikus eseteknél figyeltek arra, hogy ne legyen nagy a többletköltség. Most szeretném megkérdezni, hogy egy cukorbeteg, akinek a lába folyamatosan sebekkel van teli, miért nem tartozik ebbe a kategóriába. Neki miért kell évi 50-100 ezer forinttal többet kifizetni a kötszerért? Egy inkontinens betegnek, aki rákbeteg vagy egyéb betegségekben szenved és ellátásra szorul, miért kell éves szinten szintén 50-100 ezer forinttal többet fizetni?
Úgy érezzük, az egész helyzetben mi azt látjuk és a legfontosabb problémának azt érezzük, hogy az elmúlt egy évben semmiféle érdemi egyeztetést - szeretném az érdemi egyeztetést kiemelni - nem történt sem a szakmával, sem a betegszervezetekkel, sem a minisztérium, sem az OEP igazából nem fogadta meg egyetlenegy javaslatunkat se. Azt nem tekintjük egyeztetésnek, hogy mi beküldtünk több köbméternyi javaslatot, anyagot, amelyek igazából nem kerültek megfogadásra. A szövetség beadott a reformok megindítása előtt egy 7-8 milliárd forintos racionalizálási javaslatot, és igazából sehol nem láttuk ezt visszaköszönni az anyagokban.
Tehát úgy érezzük, hogy nagyon-nagyon rossz irányba haladnak a dolgok, igen gyorsan be kellene avatkozni, mert az a helyzet, ami most kialakult, azt hiszem, egyre inkább kumulálódni fog. Nem akarom ismételni azokat, amik elhangzottak, de a GYSE-s gyógyszerkassza aránya...; tíz éve azon dolgozik a szövetségünk, hogy az európai uniós 1:3, 1:4 arányt meg tudjuk közelíteni, de most ezzel a kasszával az 1:10, 1:9 arány felé haladunk. Úgy érzem, hogy a segédeszközök helye és helyzete, az elmúlt tízéves munkánk most egyben összeomlott és kezdhetjük elölről, ahol 1990-ben meg 1995-ben tartottunk.
Jó minőségű termék egy lefelé menő árspirállal. Hogy jutnak be jó minőségű termékek a listára? Tessék nekem megmondani! Tessék nekem megmondani, hogy hol van még egy termékkör Magyarországon, aminek lefelé megy az ára, amikor az állam emeli 50 százalékkal a gáz árát, emeli az adókat, mindent emelt. Ezt a cégeknek ki kell gazdálkodni! Azt hiszem, 1990 óta egy olyan kapitalista társadalmat akarunk építeni, ahol a bővített újratermelésről van szó. Egy csökkenő árspirálban nem bővített újratermelés lesz, hanem Tesco gazdaságos termékekkel lesznek tele a segédeszköz boltok.
Azt hiszem, a segédeszköz fogalmát tisztázni kell. Itt azt írja az anyag, hogy extrém növekedés. Mi az extrém növekedés? Egy nagyon rossz hasonlatot szeretnék mondani: meg lehetne nézni, hogy 10-15 évvel ezelőtt mennyit költöttünk mobiltelefonra, ma szerintem többet költ az államigazgatás mobilra, mint segédeszközre. És mi a mobil? Segédeszköz, segíti a munkánkat, ugyanígy a számítógép is segíti a munkánkat. A gyógyászati segédeszköz nemcsak a beteget segíti, hanem az ápolási személyzetet, mindenkit segít, tehát ez egy sokkal komplexebb terület, mint hogy egyszerűen fiskális módszerekkel meg lehessen húzni.
Az anyagban az szerepel, hogy azért is volt szükség rá, mert voltak visszaélések. Kérem szépen, többször javasoltuk, hogy tessék ellenőrizni, tessék elkapni azt, ahol visszaélés van, mert a 48 milliárdból lehet, hogy pár száz millió, akár 1 milliárd visszaélés volt, de el kell fogni. Ha az autópályán száznyolcvannal száguldanak az autósok százharminc helyett, akkor nem az a megoldás, hogy százra visszaveszem a sebességet, és mindenki menjen százzal, hanem el kell fogni őket és trafipaxszal lefényképezni.
Elnézést, csak ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni ehhez a napirendhez? (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.
Átadom a szót reagálásra, a kérdésekre történő válaszadásra a szaktárca és az OEP képviselőinek. Államtitkár asszony, illetőleg ha kívánja megosztani a válaszadás felelősségét, akkor a kollegáinak is megadom a szót.
Tessék parancsolni!
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Én megpróbálok általánosságban válaszolni, a részletek tekintetében, a számok pontosságának ismeretében pedig nyilván az OEP, illetve a szakfőosztály vezetője fog válaszolni.
Az eltorzult kassza korrekciójára vonatkozó megoldások. Szerencsére van egy nagyon pozitív üzenetünk a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatálybalépését követően még: az árverseny tekintetében beállt eredmények. Azt kell mondanunk, hogy a január 1-jétől megindult árlicitek körülbelül 10 milliárd forintos betegteher-csökkenést eredményeznek, tehát igazolja a rendszert azt a korábbi feltevést, hogy az árverseny beiktatása a rendszerbe mind a biztosított, mind a biztosító számára előnyöket eredményez. Bízunk benne, hogy a gyógyászati segédeszközök rendszerében megteremtett árlicit lehetősége is ugyanezt eredményezni fogja. Nyilván nem szabad egyébként azt a látszatot keltenünk, hogy elképzelhető, hogy itt kasszakiegészítésre lesz szükség. Minden évben ennek a lehetősége fennáll, nyilvánvaló, hogy erre is számítanunk kell. Azt gondoljuk, hogy ez az előirányzat-csökkenés arányaiban lényegesen nagyobb, mint az összes többi ezt megelőző években. Egyrészt várjuk, hogy az árlicit meghozza az eredményeit, másrészt pedig elképzelhető, hogy itt átcsoportosításra lesz szükség. A szakmai protokollok tekintetében úgy tudom, hogy maximálisan, illetve nem maximálisan, hanem a lehetőségekhez képest figyelembe vették, elfogadták a különböző konszenzus konferenciák során kialakult álláspontokat, de ebben majd a főosztályvezető asszony fog részletes tájékoztatást adni.
A minőségi követelmények rendszere. Úgy gondoljuk, hogy sokkal hatékonyabban tudja a minőségi követelmények rendszerét érvényesíteni az egyedi befogadási rendszer, mint az ártárgyalásos. Tekintettel arra, hogy a rendszerbe beiktatásra került a szakértői testület intézménye, illetve az ESKI technológiai értékelő csoportja, a befogadási eljárások során ezeket a költséghatékonysági és minőségi szempontokat hatékonyabban lehet érvényesíteni, miután az eljárás része, hogy szakértői véleményük a befogadás során meghozott döntésekben megjelenik, és ez később megjelenik a befogadásról szóló határozatban is.
Sikertörténet-e? Úgy gondolom, hogy erről még korai lenne beszélni. Nyilván egy átalakulás kellős közepén tartunk, nem hiszem, hogy most még sikertörténetnek tekinthetnénk ezt, de reményeink szerint év végére olyan gyakorlati eredményekről is beszámolhatunk, amelyek az átalakuló rendszer alapján egyértelműen azok lesznek. Teljesen nyilván nem lehet azt mondani, hogy ez az átalakuló folyamat nem rejt magában olyan veszélyeket, amelyeket adott esetben egy át nem alakuló rendszer tekintetében tapasztalnánk, de reményeink szerint az egyedi befogadási rendszer a maga objektivitásával és az ellenőrizhetőség megteremtésével biztosítani fogja az átlátható befogadást.
A delistázással kapcsolatban. A delistázásnak objektív kritériumai vannak: egyrészt az ár, másrészt a forgalmi részesedés, illetve a forgalomban nem lét objektív feltétele. Úgy gondoljuk, hogy ez megfelelő szabályozási kör. Nyilván a minőség tekintetében ugyanúgy a minőség értékelésének folyamata megjelenik magában az eljárásban, tehát felülvizsgálja. A delistázásról szóló döntés ugyanúgy egy határozat, tehát az ellen a jogorvoslat biztosított.
Ehhez kapcsolódóan a részletekről még a főosztályvezető asszony szólna.
ELNÖK: Tessék parancsolni, Daubner Mónika főosztályvezető asszony!
DR. DAUBNER MÓNIKA (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): A delistázásnál vannak olyan elemek, amelyek hivatalból indult eljárás esetén kötelezően jönnek létre, ilyen az, amikor a termék nincs forgalomban, és ezért történik a delistázás. Vannak azonban olyan esetek, amikor a delistázás lehetőség és nem kötelezettség, ilyen például, hogy a referenciaárhoz képest 50 százaléknál magasabb termékár esetén delistázhat. Azonban vannak olyan termékcsoportok, ahol ez szóba se jön, tehát egy másfélszer olyan drága kerekesszék nyilván egészen más minőséget ad és szakmai szempontból ez nem kerül delistázásra. Nota bene, a gyógyszernél a 20 százalékkal drágább automatikusan delistázásra kerül. Ez segédeszköz, mivel egy egészen más típusú eszközkategória nem jön szóba.
A delistázásra egyrészt hivatalból indult eljárásként az OEP vagy a minisztérium adhat iniciatívát vagy pedig azok a jelzések, minőségi kifogások, amelyek például a mostani lista kapcsán is a betegektől érkeznek. Ezek esetén hivatalból indult eljárásként annak a műszaki felülvizsgálata megtörténhet.
A katalógus kérdése. Az OEP-nek katalógus előállítására jelenleg kerete nincsen, azonban két olyan cég is jelentkezett, amelyek katalógust szeretnének előállítani. A katalógus előállítását nagyon boldogan pártoljuk, azonban azok a feltételek szükségesek hozzá, hogy ezek a katalógusok egyrészt minden terméket tartalmazzanak, és ilyen módon ne reklámanyagként szerepeljenek, továbbá objektív és azonos adatokat tartalmazzanak. Ebben az esetben a katalógus óriási segítség úgy az orvosok, mint a forgalmazók számára.
Béki Gabriella képviselő asszony kérdése volt a kölcsönzés. Amikor 2005-ben a kölcsönzéspályázat kiírásra került - ebben az Egészségügyi bizottság is nagyon sok segítséget adott nekünk-, nagyon szomorúak voltunk mindannyian attól, hogy azok a pályázatok - szlengben mondom - kicsit mohó pályázatok voltak, tehát nagyrészt olyan árajánlatokat kaptunk a forgalmazóktól, amelyek esetén az eszközöket olcsóbb lett volna mindenkinek odaadni, mint ha kölcsönöztük volna, tehát nem maga a pályázat, hanem annak a háttere volt ilyen értelemben kudarcos.
Csáky képviselő úr kérdezte, hogy ki határozza meg, hogy mi kerül kizárásra. Akkor, amikor a delistázás történik, az egy ugyanolyan eljárás, mint a befogadás, és ezt egy szakmai testület bírálja el. A szakmai testületnek van az ESKI-ből tagja, a szakmai kollégiumból tagja és az OEP-ből. A szakmai részét a szakmai kollégiumnak kell eldönteni, és ha a szakmai kollégium úgy dönt, hogy arra az eszközre akkor is szükség van, ha az egy akár 1950 óta meglévő eszköz - lehetséges, hogy arra szükség van -, akkor az nem kerül delistázásra, de akár már egy új eszközt is a technika felülmúlhat és akkor delistázásra kerülhet. A jogorvoslat kérdése az Egészségbiztosítási Felügyelethez tartozik.
Hornyák úrnak volt az a kérdése, hogy a jó minőségű termék hogyan jöhet be. Nagyon reméljük, hogy úgy jön be... Vannak olyan termékek, amelyek óriási árréssel vannak jelenleg bent és egyszerűen csak rá kell menni a www.google.hu-ra és ott megtalálom, hogy a magyar listának a tizedrészéért lehet akár az interneten rendelni ugyanolyan készüléket. Ha ezeket a támogatásból kizárjuk a saját felülvizsgálatunk alapján, akkor ebből a nem bő kasszából lehet átcsoportosítani azokra a termékekre, amelyek esetleg jobb minőségűek.
A szövetség által beadott javaslatra azt mondanám - sajnálom, hogy most nincs itt nálam, mert akkor tételesen tudnám mondani -, hogy ezek téves adatokat tartalmaztak, nullszaldóra jött ki a mi számításaink szerint a szövetség javaslata, tehát nem nyertünk volna vele semmit. Ide tudom hozni legközelebb vagy el tudom küldeni, ezek nem hoztak volna megfelelő spórolást.
Az volt a kérdés, hogy a kassza nagyon csökkent, a betegteher hogyan növekedhetett, ha nem volt ártárgyalás. Úgy, hogy a gyógyászati segédeszköz szabadáras, és mivel a forgalmazók úgy ítélték meg, hogy többet kívánnak kérni a termékekért - ez sok esetben így is volt -, nem minden esetben volt a tb-ár, sőt ezeket közgyógyra július 1-jéig le is jelenthették, tehát tőlünk is szabad árat követelhettek 2006. július 1-jéig. Ez meglehetősen nagy összeg volt, ezért is került be a szociális törvénybe az a módosítás, hogy a közfinanszírozás 100 százaléka a közgyógyár.
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Még Béki képviselő asszony kérdésére nem sikerült válaszolni, ez pedig az egyedi keretes megoldás.
Évek óta napirenden lévő kérdés, hogy az árhoz nyújtott támogatás rendszerében, ahol egyedileg a termékhez adunk támogatást, bizonyos betegségcsoportok esetében teremtsünk arra lehetőséget, hogy egy kvázi keretösszegben - hasonlóan ahhoz, ahogy a közgyógyellátás rendszerét átalakítottuk - az árhoz nyújtott támogatást állapítsuk meg, és itt a beteg sajátosságaira, szociális helyzetére tekintettel nagyobb szabadságot élvezhessen. Ennek a kidolgozása folyamatban van, vannak most már modellszámításaink. Reményeink szerint ez ebben a fél évben a koncepció szerint elkészül, akkor szakmai egyeztetésre kívánjuk küldeni, azt követően kodifikálható a megoldás.
Nyilván itt számos szempontot figyelembe kell venni, de úgy gondoljuk, hogy a szövetség részéről, a betegszervezetek részéről maximális támogatást kaptunk ez idáig is és reméljük, a jövőben is. Mindenféleképpen lehetővé szeretnénk tenni - amennyire a jogi szabályozás megengedi - olyan keretek között, hogy erre a kérdésre végre pont kerülhessen, és egy ilyen megoldást a jogrendszerbe építhessünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A következőkben szeretném az elhangzottakat összefoglalni és javaslatot tenni a bizottságnak arra, hogy a jegyzőkönyvet a miniszter úr számára a következő kommentárokkal küldjük meg.
Először: hosszú időszak szabályozatlansága, bizonytalansága után, a múlt év végén indokolt módon a szabályozásban fontos, előremutató változások történtek, de úgy látjuk, hogy ezek nem annyira minőségi vagy szerkezeti, hanem inkább mennyiségi jellegű szabályozások voltak, és a betegellátási, minőségi, egészségnyereségi szempontok kevéssé érvényesültek.
Másodszor: úgy látjuk, hogy a törvény végrehajtásában is van komoly késés, hiszen a miniszteri rendelet is két és fél hónap késéssel jelent meg. A megjelent szabályozásban és ennek kapcsán az ellátásban vannak problematikus részek, amint arra a képviselőtársaim is utaltak: nehézkes, hosszú elbírálás, részben a minőségi terápiás ellátási szempontok túlságosan is alárendelődnek az ágycsökkentési érdekeknek. Talán a magam részéről itt is megjegyezném, hogy az árlicitálási mechanizmusokat is lehetne kevésbé túlbonyolított módon végezni, egyfordulós visszakérdezéses licitálás kellene fél-egy évenként, és a közgyógyellátottaknak kiszolgáltatott termékkör szabályozása is ugyancsak igényelne új megoldásokat megítélésem szerint. Csak egy példát említenék: a referenciaforgalmi feltétel itt 5 százalékról 0,5 százalékra csökkentése a törvényhozói szándékot némileg kiüresítette.
Úgy látom, hogy ugyan a végrehajtás kezdetén vagyunk, de a kérdésekből, véleményekből kiderült, hogy sok a gond és bizonytalanság. Ebben az is benne van, hogy lehet ezeket kezelni, ezért arra hívjuk fel a tárca figyelmét, hogy a jelenlegi helyzetből és a betegterhek emelkedéséből eredő differenciált hatásokat folyamatosan figyelje és elemezze, és ha kell, akkor tegyen intézkedéseket a korrekció érdekében. A végrehajtási jogszabályok működését, hatását érzékenyen kell figyelni, hiszen sok szabály csak a jövő hónaptól él igazán a gyakorlatban. Itt is arra hívnám fel a figyelmet, hogy a korrekciós szükségleteket fel kell tárni és be kell avatkozni, és nyilván úgy, hogy folyamatos párbeszéd van az orvosszakmai, betegszervezeti, gyártói, forgalmazói érdekképviseletekkel.
Mindezek alapján a bizottságot arra kérem, hogy azt fogadjuk el, hogy szeptember elejére kérjünk egy tájékoztatót az itt megfogalmazott és részben még megválaszolatlan kérdések kapcsán a gyakorlati tapasztalatokról, arról, hogy ezen a területen mit sikerült a fentiek figyelembevételével előrelépni.
Kicsit fésületlenül fogalmaztam meg, de azt gondolom, nagyjából érthető és világos. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Gondolom, az elnök úr ezt zárszónak szánta, elnézést, de nem kaptunk választ arra, hogy a betegterhek pénzügyileg mennyire nőnek.
Gondolom, hogy a véleményt is el lehet mondani. Amikor az államtitkár asszony itt a gyógyszerárlicit kapcsán 10 milliárdos megtakarításról beszél, akkor azért tegyük hozzá, hogy év elején szintén a gyógyszereket sújtó támogatáscsökkentés viszont - bár erről sem hoztak nyilvánosságra semmit, hiába kértük több alkalommal, hogy egy-egy ilyen döntés kapcsán a megszülető hatástanulmányt hozzák nyilvánosságra, vélhetőleg nem tettek ilyet vagy ha tettek, akkor titkolják - szerény számítások szerint mintegy 55 milliárddal növeli az idei esztendőben a lakosság terheit, tehát 55 milliárd áll szemben a 10 milliárddal; valóban némileg csökkenti, csak 40-45 milliárd tehernövekedés várható gyógyszerfronton a lakosság szempontjából. Ezt kérdezném a gyógyászati segédeszköz esetében, vannak-e ilyen számítások.
A másik, amire nagyon halványan utalt az elnök úr a mondandójában. Egyszerűen abszolút jogbizonytalanság van a területen. Ha valaki, aki a szakmában van, de nem foglalkozik vele, ezt az anyagot megnézi, amelyet a minisztérium a rendelkezésünkre bocsátott, szerintem úgy a 3. oldaltól kezdve már feladja, követhetetlenné kezd válni az egész. Ezek a gyakori jogszabályváltozások, a hihetetlenül rövid határidők - nemcsak itt, egyébként is jellemző a törvénykezésre - egyszerűen a jogbiztonság elvével ellentétesek, és ebből is hihetetlenül sok probléma adódik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schvarcz alelnök úr is egy mondatot kíván mondani, a vitát nem nyitnánk meg újra.
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Nem kaptam választ a felírási gondok és problémák kezelésére, mert ott eléggé megnehezítették a dolgokat.
Másrészt pedig azt szeretném mondani, hogy a vitában tekintsék felnőttnek és partnernek egymást, mert kicsit furcsának és gyerekesnek tűnik, hogy mi mondunk valamit, hogy ez így van, önök meg mondják, hogy ez nem így van. Fogadjuk el egymás véleményét, és legyen tisztában mindenki azzal, hogy nem abból a szándékból mondjuk ezeket a dolgokat, hogy ártani szeretnénk vagy kekeckedünk. A szakmai protokoll figyelembevételére gondolok elsősorban, hogy maximálisan figyelembe vették-e. Ha most azt mondom, hogy nem, akkor gyerekesnek tűnik, hogy de igen meg de nem. Ne huzakodjunk, hanem tényleg szeptemberben térjünk vissza rá és nézzük meg, hogy ez hogyan működik, mert nagyon sok gond van ezen a területen. Azért is vettük napirendre ezt a kérdést, mert szeretnénk jobbítani, változtatni ezen, és kérjük, hogy azért felnőttnek tekintsenek minket.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát újra nem szeretném nyitni, egy mondat, Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha jól értettem, akkor egy kísérlő levelet fogunk a miniszter úrnak küldeni.
ELNÖK: Így van, ennek mentén.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Azt kérem, hogy ebben - részben ahhoz csatlakozva, amit Schvarcz alelnök úr mondott, hogy tekintsük egymást partnernek - utaljunk már arra, hogy ebbe az egyeztetésbe vonják már be a szakmai szervezeteket is. Ez a fél mondat valamilyen módon kerüljön bele.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyébként erre magam is az előbb javaslatot tettem. Lehet, hogy nem fogalmaztam pontosan, de árnyaltan szoktam megfogalmazni ezeket a kísérőleveleket, a képviselőtársaim kontrollálhatják.
Azt gondolom, a korrektség azt kívánja, hogy ha az államtitkár asszony az előző három hozzászólásra, illetőleg az én összefoglalómra még kíván most valamit mondani, akkor ezt megtehesse.
Tessék parancsolni!
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A betegteher-növekedést körülbelül 10 milliárd forintra tesszük mi, ezt nyilván nem lehet elhallgatni.
Ami a gyógyszerek összefüggésében történő megtakarítást illeti, itt arról beszéltem, hogy az árlicittel elért betegteher-csökkenés körülbelül 10 milliárd, és ez mondja azt, hogy vannak esetlegesen tartalékok a rendszerben, amit az árcsökkentés során a betegterhek tekintetében nyerhetünk.
Nem gondolom, hogy jogbizonytalanságot teremtünk. Nyilván egy reform kellős közepén állunk, és ez magával hordozza azt, hogy folyamatos jogszabályváltozások vannak. Reményeink szerint a most hatályba lépett, illetve a novemberben hatályba lépett rendelkezések egy valamilyenfajta tartósságot azért magukban hordoznak, tartósságot a tekintetben, hogy az eljárásrendet maximálisan rögzítik, tehát hogy ez hatósági eljárás vagy egyedi döntések születnek; hogy objektív kritériumok mellett kerülnek meghozatalra a befogadásról szóló, illetve a kizárásról szóló döntések. A jogbizonytalanság nyilván abból adódik, hogy valóban sűrűbb volt a jogszabályváltozás az elmúlt fél év tekintetében, illetve miután maga a gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatások a korábbiakban - az ártárgyalások okán - a miniszteri rendeletekben kerültek közzétételre, ezért aztán magával hordozta a rendszer, hogy igen, biztosan többször történt jogszabály-módosítás. Nyilván szeretnénk, hogy ez megszűnjön, mi is mondtuk, hogy nem tekintjük ezt végső megoldásnak. Ez magában hordozza azt, hogy lehetnek a jogalkalmazás során olyan tapasztalatok, amelyek miatt egyébként felülvizsgálat szükséges. Ezeket a finomhangolásokat természetesen meg kell tennünk, és ez nyilván a jogbiztonság tekintetében és a jogszabályok állandósága tekintetében egy hiátus.
Schvarcz alelnök úrnak szeretném válaszolni, hogy én magam is pontosítottam a válaszomat, hogy a lehetőségeinkhez képest próbáltuk elfogadni az észrevételeket. Természetesen egy ilyen egyeztetési folyamatban számos olyan kérdés van, ami szakmai, finanszírozási és egyéb megítélés szempontjából egy az egyben átvételre nem kerülhet. Hogy melyek azok az észrevételek, amelyeket végül is nem akceptált a tárca, illetve a jogalkotó a végső rendeletalkotás során, erre most részleteiben nem tudok kitérni.
A felírási gondokkal kapcsolatban, illetve a részletek tekintetében Daubner Mónika főosztályvezető asszony válaszol.
ELNÖK: Igen, és arra kérem, hogy röviden!
DR. DAUBNER MÓNIKA (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): A felírást segítendő a honlapunkon naprakészen megtalálható lesz a felírási lista, hogy a kollegák ezt a felíráskor rögzíthessék vagy nézhessék.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy ítélem meg, hogy a bizottság ellenzéki és kormánypárti oldalról is nagyjából - Schvarcz alelnök úr, illetőleg Kupper képviselő úr, Csáky képviselő úr kiegészítésével - egyetért az összefoglalóval, tehát sok aggodalmunk van, és akkor szeptemberben visszatérünk erre. Ezeket konkrétan jelezni fogjuk, nem ismétlem meg mindazt, amit elmondtam. Szeptemberben visszatérünk minderre. (Dr. Mikola István visszajön a terembe.)
Ezzel lezárnám ezt a napirendi pontot, tehát az őszi munkatervben szerepeltetni fogjuk, és megnézzük, hogy változott-e a helyzet, miben változott, milyen intézkedéseket kell tenni, de bízom benne, hogy a tárca az érdekképviseletek jelzései alapján, folyamatos párbeszédben menet közben is már tisztázza, és ha szükséges, akkor korrigálja azokat az intézkedéseket, amelyek a hozzáfűzött reményeket nem váltották be. Köszönöm szépen.
Soron következik a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről szóló döntés. T/2330. számon Csáky András képviselőtársunk tett indítványt. Képviselőtársaim írásban megkapták ezt az indítványt, tárgysorozatba-vételről szóló döntés következik. Az előterjesztőnek adnék szót.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. A történetek sorába tartozik a tűzoltók esete. Arra tennék az MDF nevében javaslatot, hogy mindazoknak - rendőrség, honvédség, tűzoltóság, büntetés-végrehajtás, nemzetbiztonsági szolgálatok, részletezve vannak a javaslatban -, akik szolgálati helyen, illetve a szolgálat ellátásával kapcsolatban sérülést szenvednek, illetve egészségügyi ellátásra szorulnak, ne kelljen vizitdíjat fizetni.
Ennyi lenne, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván hozzászólni ehhez a javaslathoz. (Dr. Vojnik Mária jelentkezik.) Vojnik képviselő asszony!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Miközben tartalmilag egyetértek a képviselő úrral, arra kérem az elnök urat vagy a tárca itt lévő képviselőit, hogy erősítsék meg, hogy a felmerülő problémák rendszerszerű kezelésére a kormány javaslatot fog tenni. Azt gondolom, a probléma ennél szélesebb körű, a megoldásra váró kérdések összességét kell egy jogszabály-módosítással megoldani.
Választ várok erre, mielőtt a bizottság döntene a tárgysorozatba-vételről.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e egyéb hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor az államtitkár asszonyt kérdezem. Számos javaslat fogalmazódott meg már korábban is a vizitdíjjal, illetőleg az ezt tartalmazó jogszabályokkal kapcsolatban. Arra kérem az államtitkár asszonyt, hogy válaszoljon Vojnik képviselő asszony kérdésére, illetőleg tájékoztasson bennünket arról, hogy a kormány az ügy rendszerszerű kezelése érdekében milyen lépéseket kíván tenni.
DR. BARACZKA MARIANN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm, képviselő úr. A képviselő asszonyt meg tudom nyugtatni, valóban a kormány készül egy átfogó törvénycsomag beterjesztésére e tekintetben, tehát a februártól egészen március végéig rendelkezésre álló jogalkalmazási tapasztalatok alapján mindazokat a nehézségeket, nem egyértelmű törvényi rendelkezéseket, amelyek a vizitdíjjal kapcsolatos problémákat okozták, rendszerszerűen kívánjuk kezelni. A kórházi napidíjak kérdéskörét, a krónikus betegek kérdéskörét, többek között a fegyveres testületek munkavállalóinak, alkalmazottainak vizitdíj-fizetését és számos olyan kérdést, ami a jogszabály gyakorlati alkalmazása során derült ki, hogy visszás, illetve a nem egyértelmű, pontos szabályokat, rendezni kívánja a kormány. A miniszterelnök úr kifejezett kérése volt, hogy április 15-ig készüljön ebben előterjesztés a kormány részére, amit a kormány megtárgyal és döntése alapján a parlament elé terjeszt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Szavazzunk! Ki szavaz igennel arra, hogy tárgysorozatba vegyük-e Csáky képviselő úr önálló indítványát? (Szavazás.) Hat igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Senki. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenhárom tartózkodás. Megállapítom, hogy a bizottság hat igen szavazattal és tizenhárom tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba az önálló indítványt.
Most soron következik az egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat, a T/2615. számon beterjesztett indítvány tárgysorozatba-vételéről szóló döntés. Koszorús László, Szijjártó Péter, Cser-Palkovics András és Nyitrai Zsolt képviselőtársaink önálló indítványáról van szó.
Az előterjesztők részéről Koszorús képviselő úr itt van körünkben, köszöntöm, és megadom a szót.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr, mindenkit nagy szeretettel köszöntök. Gondolom, mindenki megkapta azt a kis anyagot, amelyet kiosztottunk, így az indoklással kapcsolatban bővebben nem szólnék.
Általánosságban összefoglalnám, hogy a Fidelitas azért kívánja módosítani a fogyasztóvédelmi törvényt, mert azzal az elrettentő statisztikával szembesültünk a minap, hogy a fiatalok, azaz a 18 év alattiak 70 százaléka már kipróbálta a cigarettát vagy rendszeresen dohányzik. Mellékeltünk egy táblázatot, amit a KSH, illetve az ÁNTSZ és a Magyar Gallup Intézet készített.
Úgy gondoljuk, hogy a fogyasztóvédelmi törvényben jelen pillanatban szabályozásra kerülő büntetési tételek egyszerűen elenyészők, hiszen tettenérés esetén annak, aki 18 év alattinak kínál cigarettát, illetve dohányterméket, 30 ezer, maximum 50 ezer forintos pénzbüntetéssel kell szembesülnie. Lássuk be őszintén, hogy 30 vagy 50 ezer forint egyszerűen nem visszatartó erő egy boltos vagy újságárus számára, hogy 18 év alattiakat kiszolgáljon cigarettával. Azt is látnunk kell természetesen a fiatalok dohányzásánál, hogy 14-17 éves korban folyamatosan nő a dohányosok száma, hiszen a cigarettára könnyebb rászokni, mint arról leszokni.
A törvénymódosítási javaslatunk szerint attól, aki 18 év alattiaknak árul cigarettát vagy dohányterméket és ez hatósági eljárás keretein belül bebizonyosodik, a jegyzőn keresztül egy évig a működési engedélyében vonják vissza a jövedéki termékek árusítását, itt kifejezetten a cigarettára gondolok. Tehát a módosítási javaslatunk lényege az, hogy ha valaki 18 év alattiaknak dohányterméket árul és hatósági eljárás folyamán ez bebizonyosodik, akkor egy évig ő ne árulhasson dohányterméket, legyen az újságárus, boltos vagy kiskereskedelemben működő egység. Ez a működési engedélyen belül visszavonható jövedéki termékek forgalmazására vonatkozik.
Nagyon örültünk annak, hogy mind a Magyar Szocialista Párt, mind pedig az egészségügyi miniszter úr támogatta a javaslatunkat. Kérem a bizottság támogatását!
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e hozzászólni. (Dr. Mikola István jelentkezik.)
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Természetesen mi is támogatjuk a javaslatot, és szeretném én is kérni, hogy a bizottság is támogassa, hiszen a világ elszaladt mellettünk. Itt mindannyian szakemberek ülnek, tudják, hogy a morbiditás, a mortalitás, a tüdőkarcinómák, a légzőszervi hólyagok és más megbetegedések a dohányzással összefüggésben hogyan alakulnak, valamit tenni kell itt is.
Csak szeretném megjegyezni - nem biztos, hogy ide tartozik -, ahogy most jöttem fel, innen távollévők dohányoznak a fordulóban, tehát lenne nekünk is mit a házunk táján söprögetni. Közben orvosok is ott ülnek a lépcsőházban és fújják a füstöt, ami nem biztos, hogy helyes és jó. Tehát minden olyan dolgot, ami ezt a jelenlegi helyzetet pozitív irányba változtatni óhajtja, azt gondolom, párthovatartozás nélkül támogathatunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Annyit szeretnék csak megjegyezni, hogy a dohányzás ügyében ebben a bizottságban több ciklusra visszamenően mindig egyetértés volt, és olyan kezdeményezéseket igyekeztünk több-kevesebb sikerrel előterjeszteni, amelyek a dohányzás visszaszorítására irányulnak. Egyébként pedig a képviselőtársaim figyelmébe idézem, hogy március 26-án a képviselő úr kérdésére a kormány az egészségügyi miniszter személyében pozitív választ adott a kezdeményezésre.
Tisztelt Bizottság! Ki szavaz arra, hogy tárgysorozatba vegyük a képviselőtársaink indítványát? Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúan tárgysorozatba vette a képviselő úr indítványát. Köszönöm szépen.
Megkérdezem, hogy az egyebekben van-e valakinek észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Köszönöm szépen, kellemes húsvéti ünnepeket kívánok a képviselőtársaimnak, az április 11-ei ülésen találkozunk.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 13 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Szűcs Dóra