EB-17/2007
EB-37/2006-2010
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2007. június 5-án, kedden 11 órakor
a Képviselői Irodaház 532. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2936. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2937. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2938. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat (T/2913. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A roma integráció évtizede program stratégiai tervről szóló határozati javaslat (H/2920. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
1. Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2936. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2937. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
3. Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2938. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat (T/2913. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5. A roma integráció évtizede program stratégiai tervről szóló határozati javaslat (H/2920. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
6. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP) alelnök
Dr. Mikola István (Fidesz) alelnök
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Czinege Imre (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Papp József (MSZP) dr. Vojnik Máriának (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP) dr. Mikola Istvánnak (Fidesz)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Koncz István szakértő (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Ürmös Andor főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11.07 órakor)
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok hölgyeim és uraim. Köszöntöm az egészségügyi bizottság tagjait. Az ülésünk határozatképes és itt a jegyzőkönyv számára is szeretném a bizottság munkatársainak megköszönni, hogy már mára lehetővé tették, hogy a felújítás befejezése után visszatérhessünk ebbe a terembe, amit megszoktunk.
Tisztelt Bizottság! Napirend előtt szeretném önöket arról tájékoztatni, hogy a múltkori ülésen Csáky képviselő úr jelzésének megfelelően valóban megérkezett a bizottsághoz is a szakgyógyszerész-képzés kritikus helyzetét bemutató elaborátum, amelyet a Magyar Gyógyszertudományi Társaság elnöke juttatott el hozzánk. Ebben az ügyben egyébként arra kértem az egészségügyi minisztert, hogy egy konkrét tájékoztatót június 15-i hatállyal juttasson el hozzám és ezekre a kérdésekre, úgy, ahogy a múlt alkalommal utaltam rá, vissza fogunk térni.
Napirend előtt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy holnap a kongresszusi teremben az ágazati humánerőforrás-fejlesztés témakörében sor kerül a nyílt napra 10 és 14 óra között. Igen sok szakmai szervezet képviselője, szakemberek, civilek jelentkeztek erre, bízunk benne, hogy a konzultációk elő fogják segíteni, hogy a humán erőforrás fejlesztése ügyében őszre egy megalapozott stratégia tudjon elkészülni. Kérem képviselőtársaimat, hogy minél nagyobb számban vegyünk részt ezen a nyílt napon, amelynek a bevezető előadását a miniszter asszony fogja megtartani. Ugyancsak tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a tavaszi ülésszakban még két bizottsági ülést tervezünk, június 13-án az új Állami Egészségügyi Központban tennék egy rövid látogatást és csak esetleg szóba kerülő kapcsolódó indítványokkal terhelnénk meg ezt az ülést. Majd az azt követő héten már nem szerdán, merthogy hétfői a szavazásos ülésnap, hanem kedden a kora délutáni órákban sor kerül még néhány olyan javaslat megtárgyalására, amelyre korábban érkezett kezdeményezés. Ilyen az élelmiszerbiztonság, a struktúrapályázatok és akkor térnénk ki a második féléves munkatervre is. Csak emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy kértünk erre javaslatokat, kaptunk is javaslatokat a gyógyászati segédeszköz-kérdésre kell visszatérni, mentés-betegszállítás ügyei, a patológia, minőségi mutatók elemzése, de kérem, hogy amennyiben vannak ilyen javaslatok, tegyék meg a bizottság titkárságánál, hogy ennek megfelelően tudjuk a javaslatot előkészíteni a bizottság június 19-i ülésére.
Megkérdezem, hogy a napirend előtt van-e észrevétel? Nincs. Megkérdezem, hogy az írásban kiküldött napirendi javaslattal egyetértenek-e azzal, hogy a roma integráció évtized program stratégiai tervről szóló határozati javaslathoz eddig beérkezett módosító indítványok megtárgyalására is sor kerül. Ezt a képviselőtársaim megkapták, kettő ilyen van összesen az 5. napirendi pontként azt nem ajánlásban, hanem eredeti benyújtott indítványban tárgyalnánk. Ha még további lesz ilyen, akkor erre majd lehet, hogy hétfőn fogunk egy rövid ülést tartani. Ennek megfelelően kérdezem, hogy ki támogatja a napirendi ajánlást. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Ezért soron következik az első napirendi pontunk. Kapcsolódó módosító javaslatokat fogunk tárgyalni. A kiegészítő ajánlást a képviselőtársaim megkapták. Szeretném azt is jelezni, hogy három bizottsági kapcsolódó indítvány benyújtására érkezett kezdeményezést, ezért kérem is a munkatársakat, hogy osszuk szét ezeket a kezdeményezéseket, hogy időközben ezeket tanulmányozni lehessen. Először az ajánlás tekintetében haladnánk. Az 1. pontban Schvarcz Tibor és képviselőtársai indítványa a működési nyilvántartáshoz kapcsolódik. A kormány álláspontját kérdezem az indítványról.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Először is le kell szögeznem, hogy tegnap zárult le késő este a részletes vita, ezért a kormány ügyrendje szerinti kormányálláspontról sajnos most nem tudtunk gondoskodni. A mai napon történik meg az egyeztetés ebben a kérdésben. Ma tárcavéleményünk van az egyes indítványokhoz. Az 1. pontot támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, vélemény? Nincs. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 2. pontban Schvarcz Tibor és képviselőtársai a vizitdíj alóli mentesítés tekintetében ajánlanak a fegyveres és rendvédelmi szervek esetében egy más típusú megfogalmazást. Kérdezem a kormány véleményét az ajánlás 2. pontjáról.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Az ajánlás 3. pontjában Schvarcz Tibor és képviselőtársai a mentőszolgálattal kapcsolatos vizitdíj alóli mentesítési szabályokat egészítenék ki azzal, hogy itt a mentőkkel közalkalmazotti jogviszonyban, de más munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban levőkre is a szolgálattal összefüggő intézkedés kapcsán szerzett sérülés ellátása vizitdíjmentes.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 4. pontban, amely összefügg a 7, 8, 10, 15-ös pontokkal Schvarcz Tibor és képviselőtársai a várólista-szabályozás módosítására tettek javaslatot, aminek az a lényege, hogy az előjegyzés mint fogalom kikerül a törvényből, illetőleg az intézmény és a központi várólisták szabályai egyértelműbbé válnának.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) : Támogatjuk. Transzparenssé teszi a rendszer.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Az 5. pontban Kiss Ferenc és Nagy László képviselőtársaink a vizitdíjmentességet kiterjesztenék a munkavédelemmel kapcsolatos, illetőleg annak a munkavédelmi törvénynek az alapján elrendelt vizsgálatokra is.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja, mert szerintünk ez nem az E-Alapból támogatott ellátás.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Hét, tehát nem támogatja a bizottság. Az ajánlás 6. pontban Simon Gábor és képviselőtársai kiterjesztik a vizitdíj-, illetőleg kórházi napidíjfizetés alóli mentességet azokra az esetekre, amikor az orvosszakértői vizsgálatra és szakvéleményezésre, tb-, vagy szociális juttatásra való jogosultság megállapítása céljából kerülne sor.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) : Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Az ajánlás 9. pontjában Molnár Lajos képviselő úr javaslata arra irányul, hogy a beszedett vizitdíj és napidíj összegének legalább 50 százalékát a szolgáltató az ott foglalkoztatottak bérére, illetményére, illetőleg juttatására legyen köteles fordítani.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja. A 11. pontban a záró rendelkezésekben van módosítás.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 12. pontban és ezzel kapcsolódó 14. pontban Kiss Ferenc és Nagy László képviselőtársaink szintén a foglalkozás-egészségügy területére tesznek indítványokat.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja egyharmaddal sem. A 13. pontban Schvarcz Tibor és képviselőtársai indítványáról kérdezem a tárcát.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Az ajánlás 15. pontjáról szavaztunk, ezért a 16. pont a záró rendelkezésekhez kapcsolódó indítvány.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. A 17. pontról is kérdezem az államtitkár asszonyt.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Az ajánlás végére értünk, de mint említettem, három olyan indítvány van, amelyről még állást kellene foglalni. Záró rendelkezések módosításával kapcsolatos mindhárom indítvány. Arra vonatkoznak, hogy a záró rendelkezésekben az ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény olyan kiegészítése történjen meg, hogy ha és amennyiben egészségügyi szolgáltatók fenntartói nem tudnak megállapodni a területi ellátások vagy az ellátási területek indokolt átrendezésében, akkor ellátási érdekből az országos tisztifőorvos módosíthassa az itt leírt szabályok szerint az ellátási területet. Tehát amennyiben az önkormányzatok, illetve a fenntartók nem tudnak megállapodni. Erről szól ez az indítvány. Megkérdezem erről a kormány álláspontját.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Hatványozottan igaz az, hogy itt aztán végképp nincs kormányálláspont, tárcavéleményt tudok tolmácsolni. Elméletileg támogatjuk ezt a javaslatot.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Nem tudok sajnos érdemben hozzászólni ezekhez a módosítókhoz, mert alig öt perce tették az asztalunkra. Összességében nem tudom, hogy hány oldal, de olyan törvényi szövegkörnyezet, amelyhez magát a törvényjavaslatot elő kellene venni. Tehát azt kell mondjam, hogy lehet, hogy ez egy jó javaslat, még az is lehet, hogy szükség van rá, de nem tudjuk megállapítani, ebben a vitában így nem tudunk részt venni. Tehát ezt így ebben a formában nem tudjuk támogatni.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Technikailag is lehetséges, hogy a tanulmányozáshoz adjon időt az elnök úr. A képviselőtársam hozzászólásához szeretnék annyiban csatlakozni, hogy talán érdemes a dolog tartalma szerint is ezeket megvizsgálni. Hátulról kezdeném, a harmadik...
ELNÖK: Elnézést képviselő asszony. Én azt mondom, hogy pontról pontra haladjunk.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Én meg csak az egyszerűbbtől gondoltam a bonyolultabbig haladni, de ahogy gondolja az elnök úr.
ELNÖK: A bizottság úgy gondolja, hogy együtt nézzük meg mind a hármat, akkor tegyük ezt. Van ez ellen kifogás? Nincs. Tessék, képviselő asszony.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Kérem elnök urat, hogy tartsunk egy 20 perces szünetet, amíg átbeszéljük.
ELNÖK: Gondolom, Béki Gabriella jelentkezése is ezt jelenti. (Béki Gabriella: Igen!) Akkor 11.45-ig tartunk szünetet.
(A bizottság 11.25 órától 11.45 óráig szünetet tart.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkát és visszatérünk a törvényjavaslathoz érkezett bizottsági módosító javaslatoknak a kezdeményezésére. Az 1. pontról kezdtünk el beszélni, amikor képviselőtársaink szünetet kértek. A kormány ugyan nem mondott véleményt, de a minisztérium támogatta a javaslatot. Ki kíván hozzászólni a javaslathoz? Mikola alelnök úr.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én inkább kérdezni szeretnék, hogy most akkor először hogy jön ez ide, másodszor, akkor most beismertük, hogy az egészségügyi miniszter által megállapított egészségügyi terület vagy ez a beosztás, most hogy jön ez ide? Miért ebben a törvénytervezetben kell ezt a módosító javaslatot nekünk értelmezni, vagy hogy kapcsolódik ez ide.
ELNÖK: Egyéb kérdés vagy észrevétel? Nincs. Első helyen kijelölt bizottságnak módja és lehetősége van dönteni arról, hogy a törvényjavaslat egészét nézve a most tett kezdeményezés mutat-e összefüggést a javaslattal. Erről szavazás fog majd dönteni, ha van ilyen kezdeményezés. Mert ezt mondja a Házszabály.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Nem kérdésem van, hozzászólásom. Elnök úr első felvetésére azt gondolom, hogy az első helyen kijelölt bizottságnak módja van a tartalmi összefüggésekre tekintettel a házszabályszerűségről dönteni. Én azonban a bizottsági módosító javaslat tartalmához szeretnék hozzászólni. Szerintem egy nagyon fontos indítványról van szó, arról tudniillik, hogy a települési önkormányzat az ott lévő lakosok érdekében kezdeményezheti, hogy a most rendelkezésére álló területi elosztási szabályokból saját kezdeményezésére kilépve egy más egészségügyi szolgáltató szolgáltatásait vegye igénybe. Csak egy példa, amelyet biztosan nem tartanak ismeretlennek: Tokaj önkormányzata kezdeményezte, hogy a térség elhelyezkedéséből adódóan kedvezőbbnek látja az ott élő lakosság érdekében, ha más területi szolgáltatót vesz igénybe. Ebben a pillanatban ez nem lehetséges, de ha ezt a módosító indítványt elfogadjuk, ez a lehetősége a testületnek megnyílik részben, hogy a szolgáltató, fenntartó tulajdonos önkormányzatok ezt az egyezséget megköthessék. Ha pedig ez az egyezség nem tud létrejönni, akkor a területi ellátási kötelezettségben érintett szolgáltatóhoz fordulhasson az adott önkormányzat képviselőtestülete, hogy az ott élő lakosokat lássák el, vagyis hogy kerüljenek bele. Ez nyilván azt is jelenti, hogy akkor majd az egészségügyi szolgáltató kapacitásokat magukkal vihessék vagy módosíthassák ezt a finanszírozási szerződést.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): A gyakorlatban olyan gondok merülnek fel jelenleg is, hogy amikor nemcsak megyehatárt érint egy-egy ellátási körzet, hanem még régiók közöttit is, akkor rendkívül bonyolult az egyeztetés. A másik, hogy itt a teljesítményvolumen-korlát amennyiben egyik régióból, megyéből átkerül a másikba, mert vannak ilyen határ menti települések, nálunk Karcag, ami Jász-Nagykun-Szolnok megyéből van és Békés megyéből Dévaványa és Mucsa stb. vannak, akiknek közelebb van és odajárnak, tehát erről a TVK-ról le kell mondania a szolgáltatónak. A tapasztalataink szerint eddig nem mondtak le. Tehát logikus lenne, ha meg tudnának egyezni, de nagyon kis sanszot látok erre pont a TVK miatt, hogy képesek legyenek megegyezni.
ELNÖK: Köszönöm. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm. Valós problémákat kezel a javaslat, csak nem tudom, hogy a RET-ekről szóló jogszabály az egészségügyi törvénynek az adott paragrafusaival koherens-e. Ez olyan, hogy belátjuk azt, hogy a RET-ek politikailag kudarcot vallottak. Tehát az az elképzelés nem működik. Mert a jelenlegi mechanizmus szerint nemcsak két önkormányzatnak, hanem pl. megyehatárok átlépése esetén a két RET-nek is meg kell egyeznie. Én bízom benne, hogy ez felülírja, ha ez jogtechnikailag is átvezetésre kerül az egészségügyi törvényt, de ezt csak kérdezem, mert különben maga a megoldási javaslat mindenféleképpen támogatandó, mert valós problémákat old meg. Olyan aránytalanságok alakultak ki, amelyet az önkormányzatok egymás között, miután nem szakmailag hoztak döntéseket és miután egy területi ellátási kötelezettséggel együtt kapacitásváltozások és finanszírozásváltozás is vannak, teljesen természetes, hogy ragaszkodnak a korábbi állapothoz, viszont ez lehetőséget nyújt arra, hogy szakmai alapon dönthessen az országos tisztifőorvos. Csak kérdezem a tárcát, hogy ez nem okoz-e koherenciazavart az egészségügyi törvénynek a RET-tel foglalkozó részében.
ELNÖK: Igen. Valóban az elhangzottakban tulajdonképpen a tényleges problémák és a dilemmák egyaránt benne voltak. Sajnálatos módon tapasztaljuk azt, amire példákat hallottunk, hogy a kialakult területi ellátási aránytalanságoknál, miután ez egyúttal volumenekkel és hozzátartozó finanszírozással is jár, ha egyszer valaki valamit megszerzett, még bármilyen ellátási érdekből vagy érdeksérelem-gyanú esetén is nem szívesen kíván megválni, vagy ezen változtatni. Tehát ezt a lehetőséget az alaptörvény nem tartalmazta és tulajdonképpen ennek a kérdésnek valamiféle kezeléséről van szó. Kifejezetten tiszteletben tartva azt, hogy változatlanul az a cél, hogy az önkormányzatok állapodjanak meg egymással. Azért szerepel ebben a javaslatban olyan elem is, hogy az első lépés az, hogy az országos tisztifőorvos felhívja a fenntartókat a megállapodásra. Határidő közlésével. Tehát itt feltételrendszerhez kötött az, hogy lépjen az országos tisztifőorvos és az is, hogy nyilván ezt nem véletlen, hogy szándékosan nem politikushoz vagy kormánytaghoz vagy miniszterhez javasolja telepíteni ezt a jogkört az indítvány. Ilyen értelemben ennek nyilván a stabilitása is jobban biztosítható. Van-e más észrevétel? Mikola alelnök úr.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Nekem továbbra is az a gondom, és kérem, hogy ezt fontoljuk meg, hogy itt kell-e ezt szabályozni. A másik gondom, amit mérlegelni kellene, de nincs előttünk a vonatkozó törvény, hogy ez a mostani módosítás mélyen érinti a regionális egészségügyi tanácsok jövőbeni kompetenciáját, az egész regionális szakmai egyeztetőrendszert, tehát ez nagyon mély kihatású szabályozás, ha ezt így elfogadjuk. Mondhatnám azt is, hogy most ezzel leírjuk a RET-eket vagy megtoroljuk rajtuk a korábbi "alkalmatlanságot"? És ugyanakkor meg harmadikként megjegyzem, hogy ennek az elfogadása azt is jelenti, hogy bevalljuk és elsősorban a kormányzat gyakorol kritikát, hogy a korábbi, a struktúraátalakításra vonatkozó megközelítés teljesen hibás volt. Tehát kudarc. Egy ilyen horderejű törvénybe, amit az első napirendi pontban tárgyalunk, egy ide nem illeszkedő szabályozást bevigyünk, ezt én legalábbis furcsának tartom, kérem szépen, hogy a bizottság ezt gondolja meg. Nem kellene-e erre időt hagyni, ezt alaposan áttekinteni és nem ennek az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak már a részletes vitája után beterjeszteni egy ilyen horderejű dolgot?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Perjési képviselő asszony.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Nem dramatizálnám túl ezt a helyzetet, végül is a betegekről van szó, hogy egy adott település lakossága megszokta, hogy hova jár hosszú évek óta különböző vizsgálatokra. Ez kifejezetten a helyi önkormányzat érdeke, hogy képviselje a lakosságot. Az, hogy most a RET-eknek ebben van-e hangsúlyozott szerepe, mert ha az önkormányzat döntés és a fenntartó dönt, akkor a RET-eknek csak az a szerepe lehet, hogy tudomásul veszi és új ellátási, kapacitási számok jönnek létre. Tehát nem biztos, hogy a RET-eket ebbe bele kellene hozni. Az más kérdés, hogy azzal én sem vagyok tisztában, hogy mennyire koherensek ezek a törvények egymással, de ezzel az illető önkormányzatoknak biztos, hogy többet segítünk, mintha nem hozzuk meg.
ELNÖK: Mielőtt szót adnék a kormány képviselőjének, két rövid megjegyzést hadd tegyek. Egyrészt azt gondolom, hogy eddig is azt tettük a reformfolyamatban, legalábbis kormánypárti képviselők, hogy ha és amennyiben az élet azt mutatta, hogy szükség van korrekciókra és itt egy kisebb korrekcióról van szó megítélésem szerint, akkor ennek helyt adunk. Mert ez a természetes szerintem, ezt se túlértékelni, sem alulértékelni nem szeretném. Másodszor pedig ami az összefüggéseket illeti: itt egy olyan törvényjavaslatról van szó, amely számos más törvényt módosít, számos más korrekciós intézkedést tartalmaz. Meggyőződésem, hogy miután az egész törvényjavaslat lényegében az élet, a gyakorlat által szükségessé tett változtatásokat alapozza meg törvényi szinten, egy ilyen összefüggést ezen az alapon a bizottság megállapíthat, mint ahogy lényegében másik két indítványnál is erről van szó. Valószínűleg még ennél is kisebb jelentőségű, bár pozitív ügyekről van szó, majd ott még erre visszatérünk. Ez természetesen képviselőtársaim szavazatától függ, ez a mi felelősségünk. Szót adok most a kormány képviselőinek, elhangzottak kérdések, ha kívánnak erre reagálni, tessék, tegyék meg.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Nagyon röviden. Bizottsági módosító indítványról beszélünk, tehát nekünk azt kellett vizsgálni, hogy ez a szabályrendszer összhangban van-e az önkormányzati törvénnyel, a kapacitás törvénnyel, az egészségügyi törvénnyel és annak különös tekintettel a RET-ekre vonatkozó részével. Úgy gondoljuk, hogy miután a módosító indítvány nagy része mégis csak az önkormányzati feladatellátás kötelezettsége és az önkormányzati autonómiára helyezi a hangsúlyt elsősorban és csak az önkormányzatok döntésképtelensége esetén helyezi át az ÁNTSZ-re a döntési kompetenciát, az alapvető jogi garanciák megfelelően teljesülnek, és felhívnám a figyelmet arra, hogy nem korlátlan ez a döntési kompetencia, hiszen elsősorban a hozzáférés javulása esetén hozhat egy pozitív döntést az ÁNTSZ, tehát egyértelműen az ott élő lakosság, tehát az érintett önkormányzat kezdeményezésére és az ott élő ellátásának javítása céljából született meg az ilyen döntés, úgyhogy mi támogatjuk. A jogrendszerben kollíziót nem látunk.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Akkor először arról szavazunk, hogy az összefüggés, ahogy az alelnök úr felvetette még az első hozzászólásában, az elhangzottak alapján fennáll-e. Ki szavaz erre igennel? (Szavazás.) A többség úgy látja, hogy igen. Megkérdezem, hogy ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 14. Megállapítom, hogy a bizottság többsége úgy határozott, hogy az indítványt benyújtjuk.
A következő indítvány az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényt egészíti ki, itt lényegében arról van szó, hogy korábbi törvények változtattak az adózási szabályokon, mégpedig bizonyos értelemben kedvezőtlenül az önkéntes pénztárakra való tekintettel. Időközben a Nemzeti Üdülési Alapítvány esetében például kedvezőbbé vált a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásoknak a támogatása, ezért az összhang biztosítása érdekében válna szükségessé, hogy az önkéntes pénztáraknál is ez a kedvezmény megjelenne. Azt is szeretném hozzátenni, hogy azért most és azért ezzel a törvénnyel, merthogy ez sok más hasonló egészségügyi törvényt, egészségügyi tárgyú törvényt is módosít, másrészt itt van egy határidő a június 1-je és itt bizonyos értelemben ennek a hatálya visszamenőleges lenne, tehát így az időbeli szinkron biztosítható. Lehet azt mondani, hogy jó, majd a következő adótörvényben, de akkor itt egy félév kiesik. Kérdezem a kormány álláspontját erről az indítványról.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Egy kérdésem lenne: az önkéntes pénztárak szolgáltatásáról, beiskolázási támogatás, tipikusan szociálpolitikai kérdéskör. Ezt támogatni kell, meg ki kell terjeszteni, de annyira összefügg mindennel, hogy ez valami félelmetes. Ez hogy kerül ide?
ELNÖK: A képviselő úr kérdésére én próbálok meg válaszolni, lévén, nincs itt a PM képviselője. Háromféle pénztár van, önkéntes pénztár, egészségpénztár, nyugdíjpénztár és az önsegélyező pénztár és ez a harmadik kategóriába tartozik. Egyéb iránt pedig ugyanaz a törvény szabályozza ezt és itt is egy szinkron megteremtéséről van szó. De ha a kormány képviselője kíván ehhez még valamit hozzátenni, akkor tegye. Nem kíván.
Ha nincs észrevétel, azt kérdezem, hogy ki látja az összefüggéseket, tehát első körben a törvényjavaslat egyéb elemeiről való összefüggésekről szavazunk. Ki gondolja, hogy ez így van? (Szavazás.) Tizenkettő. Ki nem támogatta az összefüggéseket? (Szavazás.) Kilenc. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Kettő. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Tizennégy.
A harmadik indítvány szintén a záró rendelkezésekben van. Ez egy hosszú szöveg, de a többi tulajdonképpen nem lényeges, csak az eddigi módosításokat rakja össze, ez a bizonyos 7-8. §-ra vonatkozik, a közgyógyellátásra való jogosultságról van szó és arról, hogy bizonyos határidőket praktikus megfontolások miatt szükséges kitolni azért, hogy beteg ellátatlan az igazolványcserék után ne maradjon. Kérdezem a minisztérium álláspontját.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki állapítja meg azt, hogy ez a javaslat összhangot utat a törvény egyéb részeivel? (Szavazás.) 14. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Ez a javaslat benyújtásra fog kerülni.
Tisztelt Bizottság! Soron következik az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Összesen két ilyen indítvány van. A egészségügyi szaktárca képviseli az álláspontokat. Béki Gabriella képviselő asszony az 1. pontban a munkaidő terhére történő ügyelettel kapcsolatban tesz pontosító javaslatot az alapbérilletmény tekintetben, hogy a megállapodásnak ezt rögzítenie kell.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja a javaslatot, egyharmadot sem kapott. A 2. pontban Nagy Kálmán és képviselőtársai a minimális ügyeleti díjazásnak az összegét 200 százalékkal javasolják rögzíteni.
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz. Megvan az egyharmad. Itt egyik javaslat sem kapott támogatást.
Soron következik az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Burik Mária főosztályvezető-helyettes asszonyt köszöntöm. Két olyan indítvány van, amiről állást kell foglalnunk. Az 1-es pontban Simon Gábor és képviselőtársai a fogalmi rendszert kívánják kiegészíteni. Kérdezem a tárca képviselőjét.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot fogok mondani. Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Tizennégy igen. Csáky képviselő úr, tessék.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnézést, de a hosszabb időszak mit jelent?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A készenléti jellegű munkakörök esetében tipikusan az fordul elő, hogy a munkaidőn belül egyes munkanapokon esetenként jóval több munkavégzés történik. Egy biztonsági őr egy bankrablás időszaka alatt egész munkaidőben esetleg effektíve munkát végez, míg más munkanapokon nem merül fel olyan rendkívüli körülmény, amely ilyen mértékben lekötné.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): A készenlétiben.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A munkaidőnek az a része, amikor ő munkát végez még, a munkaidő más része alkalmas arra, hogy pihenjen.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Tetszik érteni a kérdést: az egyéb területeken vagy féléves időszakon belül vagy egyben az ügyelet kapcsán egyéves készenléti időben határozza meg a munkaidőt. Az egy hosszabb, de meghatározott és ebben az esetben a hosszabb félév, hat hónap vagy nyolc hónap vagy még több? Erre a jogalkalmazás szempontjából kérdezek. Azt a részét értem, hogy csak akkor dolgozik, ha bankrablás van, de ez nem erről szól.
ELNÖK: A készenléti jellegű munkakör definíciójáról van szó. Ez egy általános definíció. Szavaztunk. Az 5. pontban Simon Gábor és képviselőtársai a munkáltató által elrendelhető rendkívüli munkavégzés kapcsán pontosító indítványt tettek.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tizenhárom, a többség támogatta. Van-e más? Nincs.
Következik a A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. 14 ilyen indítvány van, mindösszesen hármat találtunk. Ez a három az ifjúsági bizottság indítványa, a 12, 13. és 14. számon találják meg a bizottság tagjai. A kormány részéről Koncz István van itt a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól. Kérdezem is rögtön az álláspontjukat.
KONCZ ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Az a kérésem, hogy fordítsa ezt le valaki arra a hétköznapi nyelvre, amit egy rokkant nyugdíjas is beszél. Azt a mondatot, hogy "amennyiben a rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilat hiányában kerül sor". Ez mi? Azt gondolom, hogy nemcsak annak kell értenie ezeket a jogszabályokat, akik megírják. Ezért azt gondolom, hogy nem lenne baj, ha ezekben a normaszövegekben könnyebben lehetne eligazodni. Ezt nem kritikaként mondtam önnek.
ELNÖK: Jogos az észrevétel.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): A hatályos rokkantnyugdíj-szabályozásra nézve ez egy kulcskérdés, amiről tegnap éjjel is hosszan vitatkoztunk. Az volt a kifogásunk, hogy ha valaki fekete munkát vállal a rokkant nyugdíja mellett, nem feltétlenül hibás abban, hogy ezt teszi. A beterjesztett törvényjavaslat azt tartalmazta, hogy ezekben az esetekben veszítse el a rokkant nyugdíjra való jogosultságát. Bejelentési kötelezettséget emleget a beterjesztett szöveg, az eredeti, bejelentési kötelezettsége viszont a munkaadónak van és nem a munkavállalónak. Én a magam részéről végig azzal érveltem, hogy nem szabad ilyen súlyosan a munkavállalót, aki kiszolgáltatott helyzetben van többnyire, sújtani. Most úgy érzem, hogy ez a kompromisszumnak szánt szöveg sem teljesen elégíti ki azokat a kívánalmakat, szempontot, amit mi itt viszont szerettünk volna látni, mert ez azt írja körül, hogy olyan esetben, ha nincs meg ez a bizonyos foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges, hogy akkor felülvizsgálat van. A felülvizsgálat pedig vagy azt állapítja meg, hogy a rokkant nyugdíjra való jogosultság körülményei fennállnak és akkor marad rokkant nyugdíjas, vagy azt állapítja meg, hogy a rokkant nyugdíj folyósítására vonatkozó követelmények nem állnak fenn és akkor veszíti el a rokkant nyugdíját. Tehát ez átteszi a problémát egy másik mezőbe. Nem tudom, hogy milyen körülményeket vizsgál majd ez a felülvizsgálat. Azt-e, hogy ténylegesen fekete-e a munka és akkor ez azt jelenti, hogy elveszíti a rokkant nyugdíját vagy az egészségi állapotára vonatkozó körülményeket stb., aminek viszont semmiféle összefüggése nincs azzal, hogy ő illegális jogviszonyban munkát végez. Nem tudom, mennyire világos a probléma.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Én először is szeretném megköszönni a képviselő asszonynak, hogy segített eligazodni a szabályokban. A bizottságot szeretném tájékoztatni, hogy az ülést megelőzően a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságnak a diszkrimináció a foglalkoztatásban albizottsága a mai napon tárgyalt a megváltozott munkaképességűek esélyeiről és közte a rehabilitációs járadékról is, és engedjék meg, hogy elmondjam, hogy ez a probléma, vagyis a rokkantak feketefoglalkoztatása egy valóban nagy probléma. A rendelkezésemre álló előterjesztés szerint a megváltozott munkaképességű embereknek alig tíz százaléka dolgozik bejelentve, szemben a fejlett országokban mért 30-50 százalékkal, becslések szerint 30-50 százalék a bejelentés nélkül dolgozók száma mintegy 150-200 ezer. Vagyis ez a probléma súlyos és azt gondolom, azt kellene megvizsgálni, hogy alkalmas-e a benyújtott bizottsági módosító indítvány arra, hogy a feketén foglalkoztató mellett a rehabilitációra váró vagy a megváltozott munkaképességű egyaránt érdekeltté tegye abban, hogy a legális munkavállalás lehetőségét vállalja el. Én tehát a tárca képviselőjétől azt szeretném megkérdezni, hogy véleménye szerint a megfogalmazott normaszöveg, mint javaslat alkalmas-e ennek a szerintem nagyon is legitim célnak az elérésére.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Koncz úrnak, hogy reagáljon.
KONCZ ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kétségtelen tény, hogy amit Béki képviselő asszony elmondott, hogy lényegében ez a kompromisszum arra irányulna, hogy a megfogalmazás, hogy mit tekintünk feketemunkának, ez a munkavédelmi törvényben van megfogalmazva és lényegében a munkaviszony vonatkozásában nem köt szerződést és egyidejűleg emiatt nem kerül bejelentésre. Ez a megfogalmazás arra az esetkörre szűkítené csak le, amikor maga az egyén is abban a vonatkozásban úgymond vélelmezi az ő felróhatóságát, hogy tudnia kell arról, hogy ha vele nem kötnek munkaszerződést. Ugyanakkor a bejelentés mindenképpen elhagyásra kerül, mert az már nem az ő érdekkörében következik be. Erre megvannak a szabályok és ez nem elválaszthatatlan a (3) bekezdéstől, ami azt mondja, hogy ezt nem önmagában vizsgálja a jogalkalmazó szerv, ahhoz kell egy vizsgálat, aminek keretében kimegy a munkaügyi hatóság és hogy ha úgymond elfogja az ellenőrzés keretében a foglalkoztatót és ebben tudja bizonyítani, hogy ilyen vonatkozásban került sor az adott konkrét ügyben egy rokkant nyugdíjas foglalkoztatására, akkor és amennyiben kerül sor erre a komplex minősítésre. És itt visszatérnék a másik kérdéskörre, hogy itt nem az egészségkárosodását fogják vizsgálni, hiszen a komplex minősítés pont azért kerül megfogalmazásra, hogy egyáltalán rehabilitáció legyen-e. Hiszen a rehabilitációról fog szólni az egész törvényjavaslat is, hogy attól függően kap valaki rokkantsági nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékot, hogy egy komplex minősítés során az egészségkárosodása mellett és szakmai munkaképességének megfelelően mennyire hasznosítható, tehát rehabilitálható ő a munkaerőpiacon. És ha rehabilitálható, tehát ezáltal, hogy rokkantsági nyugdíjast illegális munkavégzésen érnek tetten és ez bizonyítható, akkor felmerül az, hogy ő lényegében önmagát rehabilitálta. Akkor már lényegében nem lesz jogosult rokkantsági nyugdíjra, hanem várhatóan mint rehabilitálható, elvileg felmerül a rehabilitációs járadékra való jogosultsága. Ha pedig ez nem merült fel, a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, ez a jogkövetkezmény. Az, hogy ez valójában alkalmas lesz-e ennek a kérdéskörnek a rendezésére, ezt megítélni nem lehet, de a kompromisszum, ha elvileg ilyen előfordul, már bebizonyítja, hogy mennyiben fog ez alkalmazásra kerülni.
ELNÖK: Köszönöm. Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnézést, hogy ismét szót kérek, de számomra ez a leírt szöveg még mindig nem megnyugtató. Ebben a leírt szövegben szó nem esik arról, hogy adott esetben ő rehabilitációs járadékra formálhat igényt. Itt csak arról van szó, hogy felülvizsgálják ezzel az új metódussal, a komplex minősítési rendszerrel. Ha úgy ítélik meg, hogy jogosult a rokkant nyugdíjra, akkor kapja tovább, homályban hagyja a kérdést, hogy egyáltalán mi történik. Ha pedig úgy ítélik meg, és vélhetőleg 99 százalékban ez fog történni, hiszen ténylegesen dolgozik, munkában találták, nyilvánvalóan azt fogja megállapítani a bizottság, hogy a rokkantsági nyugdíj feltételei nincsenek meg, hiszen ez egy munkaképes ember, dolgozik, elveszíti a rokkant nyugdíját. Én fenntartom azt az álláspontomat, hogy a feketemunka ellen a munkaadók szigorúbb ellenőrzése útján kell felvenni a küzdelmet és nem úgy, hogy a kiszolgáltatott munkavállalón csattan az ostor. Változatlanul azt gondolom, azért is, amit Vojnik Mária említett, hogy becslése szerint milyen nagyságrendű a rokkant nyugdíj melletti foglalkoztatás, hogy ha ezt az ellenőrzéssorozatot komolyan beindítja a felügyelet, akkor itt százezres nagyságrendben szórják ki az embereket a rokkant nyugdíjból.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Véleményem szerint az a kérdés, hogy ezt a feketemunka megakadályozását a rokkant nyugdíjasok részéről mivel lehet a leghatékonyabban megakadályozni. Az a kérdés számomra csak, hogy ezt ezzel lehet és egy nagyon csomó munkát adni a felügyeletnek vagy pedig egy jóval erőteljesebb munkajogi büntetést, felelősségre vonást, mert itt a cél egyértelmű: visszafogni a lehető legnagyobb mértékben a feketemunkát. Szerintem éppen emiatt a munkajogi részénél kell szigorítani a büntetést mind a munkavállaló és a munkáltató részéről.
ELNÖK: Jó. Megbeszéltük ezt a kérdést. Ki támogatja az ifjúsági bizottság összefüggő indítványait? (Szavazás.) Tizenegy. Ki szavazott nemmel? (Szavazás.) Nyolc. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Három. Akkor nem, mert hogy 11:8:3-mal ez 11:11. Nincs több módosító indítvány.
Soron következik a roma integráció évtizede program stratégiai tervről szóló határozati javaslathoz benyújtott indítványok megtárgyalása. Balog Zoltán és Farkas Flórián, Ékes Ilona és Varga József képviselőtársaink azt indítványozzák, hogy a kutatások eredményeiről évente az intézkedési terv végrehajtásáról szóló beszámoló kapcsán adjon a kormány tájékoztatást a parlamentnek. Köszöntöm Ürmös Andort.
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca. Egyszerűen azért, mert évente nem tartjuk célszerűnek független kutatások elvégzését. Rengeteg pénzbe kerül és egyszerűen kivitelezhetetlen.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. A bizottság nem támogatja. A 2. pont Balog Zoltán és Farkas Flórián javaslata. Azt indítványozzák, hogy az éves költségvetésben a szükséges források minden évben jelenjenek meg és a teljesítésről az Országgyűlés részére december 31-ig jelentést kéne készíteni.
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Itt két javaslat is szerepel, én a másodikhoz kapcsolódnék elsősorban abban a tekintetben, hogy évente készíteni jelentést a parlament részére egy olyan problémát vetne fel, ismerve a közigazgatási egyeztetést, illetve az eljárásrendeket, hogy mire elkészülne az éves jelentés, addigra hozzákezdhetnénk a következő jelentés készítéséhez is. Ezért javasoltuk, hogy kétévente készüljön ilyen. Kicsit nagyobb áttekintést ad ez. Tehát ezt nem támogatja a tárca.
A másik javaslattal kapcsolatban pontosításra szorulna az, hogy mit is javasolnak, ugyanis az a helyzet, hogy a stratégiai terv alkotásakor azt mondtuk, hogy a kétéves intézkedési tervekhez kapcsolódóan kell költségvetést készíteni. Tehát a stratégia nem tud évente költségvetést biztosítani a feladatokhoz, azt csak a kétéves intézkedési terv tudja biztosítani, éppen ezért ezt jó lenne tisztázni, hogy pontosan miről is szól ez a javaslat. Alapvetően így nem értelmezhető.
ELNÖK: Tehát a tárca így nem ért egyet a javaslattal. Ki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmad megvan. Köszönöm.
Egyebekben nincs bejelentenivaló. Holnap 10 órától nyílt nap lesz a kongresszusi teremben. A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12.40 óra)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia