EB-20/2007.
(EB-40/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2007. június 19-én, kedden, 10 órakor
a Képviselői Irodaház 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló(k)*
Elnöki megnyitó*
Az elnök napirend előtti tájékoztatója*
Dr. Vojnik Mária napirend előtti hozzászólása*
Dr. Puskás Tivadar reflexiója*
A napirend elfogadása*
Egyes, a kulturált vasúti személyszállítást szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szól törvényjavaslat*
Koszorús László szóbeli kiegészítése*
Vincze Árpád szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Döntés általános vitára való alkalmasságról*
Határozathozatal a bizottság 2007. évi második féléves munkatervének elfogadásáról*
Kérdések, hozzászólások*
Határozathozatal*
Az ellenőrző albizottság elnökének beszámolója az albizottság által végzett éves tevékenységről*
Dr. Horváth Zsolt kiegészítése*
A Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről szóló jelentés*
Váradi Tibor szóbeli kiegészítése*
Novák Katalin szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Novák Katalin válaszai*
Döntés általános vitára való alkalmasságról*
Tájékozódás a kórházi struktúramódosítás megvalósítására kiírt pályázat eredményéről*
Dr. Rapi Katalin szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Dr. Rapi Katalin válaszai*
Bertalan Ildikó válaszai*
További kérdések, hozzászólások*
Válaszok*
Tájékozódás az élelmiszerbiztonság területén zajló szervezeti és hatásköri változások végrehajtásáról*
Dr. Falus Ferenc szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Dr. Mikola István zárszava*
Egyebek*
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Papp József (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Pettkó András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Garai István (MSZP) dr. Czinege Imrének (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP) dr. Vojnik Máriának (MSZP)
Papp József (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz) dr. Nagy Kálmánnak (KDNP)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Mikola Istvánnak (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Novák Katalin főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Rapi Katalin szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Bertalan Ildikó (Egészségügyi Minisztérium)
Váradi Tibor főosztályvezető (Külügyminisztérium)
Vincze Árpás főtanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Dabóczi Kálmán főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Vízkeleti Tibor főigazgató-helyettes (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos (Országos Tisztifőorvosi Hivatal)
Dr. Süth Miklós főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
Elnöki megnyitó
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok, hölgyeim és uraim! Köszöntöm a bizottság tagjait, a megjelent vendégeket. Az egészségügyi bizottság ülését megkezdjük, a helyettesítésekkel határozatképesek vagyunk.
Az elnök napirend előtti tájékoztatója
Napirend előtt tájékoztatom a bizottságot arról, hogy az Országgyűlés elnöke a nemzetközi tevékenységgel kapcsolatban levelet küldött, ezt képviselőtársaim is megkapták. Ebből igazán csak azt szeretném kiemelni, hogy a szükséges takarékossági intézkedések mellett arra mód nyílik, hogy az egynapos, szállás-igénybevétel nélküli, határ menti parlamenti partnerdelegációs találkozókra gépkocsit, gépkocsivezetőt biztosítsanak, és ezek nem számítanak bele az éves utazási, fogadási tervben szereplő látogatásokba. Ez azt jelenti, hogy ősszel az elmaradt bécsi, az osztrák partnerbizottsággal folytatandó konzultációra egyeztetett időpontban sort tudunk keríteni.
Ugyancsak napirend előtt jelezném, hogy elkészült a humánerőforrás-fejlesztésről rendezett nyílt nap jegyzőkönyve, a bizottság honlapján is elhelyeztük ezt, és folyamatosan bővítjük is ennek az információs anyagát, mert különböző prezentációk is hozzáférhetők. Azt gondolom, hogy érdemes majd folyamatosan követni a történéseket, hiszen ezzel a szándékkal rendeztük meg a nyílt napot.
Tekintve, hogy a plenáris ülés tervezését is figyelembe véve ez a bizottság utolsó ülése a tavaszi ülésszakon, tájékoztatom a bizottság tagjait arról, hogy az őszi ülésszakon a bizottsági hét, az első bizottsági hét szeptember 3-án kezdődik, és az első plenáris ülésre várhatóan szeptember 10-én kerül sor.
Tisztelt Bizottság! Megkérdezem, hogy napirend előtt van-e észrevétel. Vojnik Mária képviselő asszony!
Dr. Vojnik Mária napirend előtti hozzászólása
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A tegnapi napon az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat záróvitájában Puskás képviselő úr felszólalt, és azt mondta, hogy azt ajánlják a Háznak, hogy az ügyeleti kérdéseket rendező, az egészségügyre vonatkozó kérdéseket ne szavazzák meg, mert olyan ügyeleti díjazás lép életbe, amelyet nem tudnak elfogadni. Ennek kapcsán - ez a frakció szuverén véleménye, ezzel tehát én nem szállok vitába - azonban képviselő úr azt mondta, hogy a Fidesz és a KDNP frakciója több száz százalékos ügyeleti díjemeléseket szavazott volna meg, ezeket elutasítottuk, és ezért többek között nem tartják indokoltnak, hogy ezt a törvényt elfogadjuk.
Én csak arra szeretném emlékeztetni Puskás képviselő urat, hogy elfelejtette elmondani, hogy a bizottsági indítványunkban, vagy a szocialista képviselők egy csoportjának volt egy olyan indítványa, amely az irreálissal szemben egy reálisabb javaslatot tartalmazott, ami egy húsz százalékos béremelést tartalmazott az alapajánláshoz képest. Ez természetesen nem sok, pontosan tudjuk, de én mégis azt gondolom, hogy ha nem lehet megszavazni a lehetetlent, akkor talán érdemes lett volna végiggondolni, hogy meg lehet-e szavazni a lehetségest, és én csak sajnálni tudom, hogy összesen 17 olyan képviselő volt, aki ezt az indítványt magára nézve - hogy mondjam csak - úgy értette kötelezőnek, hogy talán ezzel is tud segíteni az egészségügyi dolgozók béremelésén. Ezért szeretném elmondani, hogy őszintén sajnálom, hogy képviselő úr nem tette hozzá, hogy mi azonban nem szavaztuk meg ezt az indítványt, mert természetesen ez a helyzet, hogy a tartózkodásukkal, amelyik egy elegáns nemnek is mondható, igazából nem segítették, hogy ezt az indítványt el lehessen fogadni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az érintett jogán Puskás képviselő úr.
Dr. Puskás Tivadar reflexiója
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. A tegnap este fáradságos és embert próbáló munkája után meglepő az, amit képviselő asszony mond. Én tudom, hogy lankadt már abban az időben a figyelem keményen, de emlékeim szerint - és ezt a jegyzőkönyvben majd megnézhetjük, és megnézzük - arról beszéltem, hogy örülök, hogy munkaidő lett az ügyelet. Annak viszont nem örülök, hogy a bérezése olyan, amilyen. Elmondtam, hogy van egy módosító... (A képviselő mikrofonja recseg.)
ELNÖK: Elnézést kérek! Egy pillanatra kapcsoljuk ki az összes mikrofont! Arra kérem a meghívott vendégeket, hogy haladéktalanul zárják el a teremben a mobiltelefonokat. Köszönöm szépen. Képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Azt mondtam, hogy a bérezéssel az egészségügyi ágazat dolgozóit ismételten olyan helyzetbe hozzuk, hogy ugyan munkaidő az ügyelet, de ha ezt megszavazzuk, akkor úgy dönt a parlament, hogy a régi díjazásnak megfelelő értékek jönnek vissza. Azt mondottam, hogy emlékeim szerint a 13. számú módosító indítványban 300 százalékos, a 17. számú módosító indítványban 200 százalékos emelést javasoltunk, és azt is mondottam, hogy a 14. számú módosító indítványt sem fogadta el a parlament, amely 90, 110 és 130 százalékos értéket mutatott. Ez utóbbi az, amelyiket a szocialista képviselők nyújtottak be, és ezt sem fogadta el a tisztelt Ház.
Úgy gondolom tehát, hogy az egészségügy egészének, az egészségügyben dolgozók minden tagjának társadalmi megbecsülése érdekében szóltam, és ezt továbbra is így tartom. Az a módosító javaslat, amit szocialista képviselők tettek, eggyel jobb irányba húzta volna a dolgozók anyagi megbecsülését, de sajnos, ezt sem fogadta el a Ház, és úgy gondolom, hogy akkor nem mentünk előre, bár tudom, hogy európai jelenség a munkaidőnek elfogadása, illetve a bérezés ilyeténképpen való megjelenése. Köszönöm szépen az észrevételt. Azt hiszem, hogy említettem - bár nem név, hanem szám szerint - a módosító javaslatukat; sajnálom, hogy az sem ment át, de bizony, ez az egészségügyi dolgozók megbecsülésének teljes társadalmi hiánya továbbra is, úgyhogy én úgy gondolom, hogy emellett maximálisan kiállok. Köszönöm.
ELNÖK: Mikola alelnök úr következik, de arra kérem, hogy ne nyissuk meg a vitát, és rövid hozzászólásokat kérek, különben sokáig itt leszünk. Köszönöm szépen.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Szerencsésnek tartanám, ha a politikai vitapartner nem minősítené az indítványainkat, s nem jegyezné meg, hogy irreális, mert nem irreális, kérem szépen. Én voltam ennek a módosító indítványnak az előterjesztője. Azért terjesztettük be azt a bizonyos 300 százalékos javaslatot és a főállású ügyeletes orvos jogállására, státuszára vonatkozó javaslatot - nem megyek most bele a részletekbe, hiszen nem ez a mai program és nem ez a vita témája -, mert egy olyan helyzet állt elő az országban, hogy több száz orvos, egyes becslések szerint több mint 1500 orvos keresi a helyét. Az új ügyeleti szabályozás következtében a kórházak nem tudnak minőségi ügyeleteket szervezni. A javaslatunk nemhogy irreális volt, hanem egyenesen lehetőséget adott volna arra, hogy a nagy szaktudást hasznosítani tudjuk a rendszerben - az elbocsátott szakorvosokra gondolok -, és olyan méltó ügyeleti díjazást alakítsunk ki, aminek következtében az ügyeleti szolgálatot ellátó orvosok megélhetéshez, egzisztenciális biztonsághoz juthatnak. A javaslat tehát nem irreális volt, a javaslat a helyzethez illeszkedett, és a minőségi ügyeleti ellátórendszer fenntarthatóságát szolgálta. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ki kíván még hozzászólni? Utána lezárom a vitát. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Amit Puskás képviselő úr elmondott, az is azt mutatja, hogy ő is őszintén a politikai tartalom nélküli megegyezést kereste ebben az ügyben; amit Mikola alelnök úr elmondott, az teljes mértékben megfelel a valóságnak. Amikor ezt nem szavazták meg, akkor terjesztettük be a 200 százalékos javaslatot, és én kiszámítottam, hogy ez azt jelenti, hogy annak az orvosnak, aki most ügyelettel együtt keres 120 ezer forintot, körülbelül 160-170 ezer forintra emelkedne a fizetése, ha 200 százalékos ügyeleti díj lenne. Azt kell elmondanom, hogy ettől vannak most megfosztva. Én biztos vagyok benne, hogy a kórházak a jelenlegi helyzetükben a legalacsonyabb ügyeleti díjat tudják kifizetni, és egyébként mindannyiunk felelőssége, hogy ez a javaslat nem ment át, hiszen az itt ülők alapvetően orvosok. Köszönöm szépen.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Bocsánat, csak azért szólnék, mert nekem címezte a minősítést alelnök úr.
ELNÖK: Rendben, a személyes érintettség jogán.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azelőtt a Házszabály lehetővé tette, hogy a szavazatokat indokolni lehessen; ezt az új Házszabály eltörölte. Képviselő asszony valamit szóvá tett, az érintettek viszontválaszoltak, de ha belemegyünk ebbe a vitába, akkor valószínűleg ezt kell napirenddé tenni; természetesen ilyen kezdeményezést is lehet tenni, de egyelőre nincs ilyen. Képviselő asszony következik, személyes érintettség jogán.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Alelnök Úr! Szeretném elmondani, hogy a jelzőt fenntartom. Ez egy politikai természetű megjegyzés volt, de véleményem szerint ez nem volt egy vállalható álláspont. Csak megerősítem, hogy ahhoz képest, ami a jelenlegi minősített ügyelet óradíja, javasoltunk egy 10 százalékkal magasabb óradíjat; ez egy reális indítvány volt, képviselőtársaim azonban, újra elmondom, ezt a reális indítványt nem támogatták. Ezért úgy gondolom, hogy a tények ilyen nagyon makacs dolgok, bármelyikünk számára. Levettem a szavazási listát, szívesen rendelkezésükre bocsátom... (Dr. Mikola István: Mi is!) Akkor arra még emlékszik, ugye, alelnök úr, hogy nem szavazta meg. (Dr. Mikola István: Hogyne! Maguk is leszavazták a miénket! Emlékszem.) Ezen sajnálkoztam, bizony, hogy sajnos az egészségpolitikusok nem szavazták meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más napirend előtti, más téma? Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm, elnök úr. Én csak azt javaslom, hogy napirendi pontot cseréljünk, mert látom, hogy a vasúti törvény előterjesztői itt vannak, azt lehetne előrevenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb? A napirendre aszerint teszek javaslatot egyébként, mert ebben volt képviselői kezdeményezés, hogy a 6. napirendi pontot hozzuk előre. Azt gondolom, hogy miután ez másodperceket vesz igénybe a bizottság munkájából, ezt megtehetjük. Tehát a 6. napirendi pontot vennénk előre, és utána úgy haladnánk sorrendben.
A napirend elfogadása
Kérdezem, hogy eszerint elfogadják-e a napirendi ajánlást. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúan elfogadta.
Egyes, a kulturált vasúti személyszállítást szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szól törvényjavaslat
Most soron következik az 1. napirendi pont, a kulturált vasúti személyszállítást szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló, T/3056. számú törvényjavaslat. Koszorús László és képviselőtársai önálló indítványát már tárgysorozatba vette az illetékes bizottság, most általános vitára való alkalmasságról kell szavazni. A napirendi programmal együtt a képviselőtársaim az interneten hozzáférhettek ehhez a ponthoz. Az egészségügyi bizottságot a 2. § érinti.
Képviselő úr kíván valamit kiegészítésként mondani?
Koszorús László szóbeli kiegészítése
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr.
Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Lényegében kiegészíteni nem szeretném, az indoklásban részletesen le van írva minden.
Lényegében három javaslatból áll a törvénymódosító javaslatunk, a vasúti késések, a higiéniai kérdések, illetve az on-line jegyrendelés. Az ÁNTSZ-szel kapcsolatos együttműködésről szólna az a rész, amivel kapcsolatosan itt vagyunk, az egészségügyi bizottságnál.
Nem kívánom húzni az idejüket. Mivel a gazdasági bizottság is már általános vitára alkalmasnak tartotta, illetve az Országgyűlés vette tárgysorozatba, kérem a bizottságot, hogy támogassa a javaslatunkat. Nem politikai kérdésről van szó, amikor a MÁV, illetve az évi 150 millió utas helyzetével foglalkozunk. Ehhez kérem a támogatásukat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Világos, a közegészségügyi biztonság erősítéséről van szó. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről Vincze Árpád főtanácsos, és Dabóczi Kálmán főosztályvezető urak vannak itt.
Általános vitáról van szó. Mi a kormány véleménye egy mondatban?
Vincze Árpád szóbeli kiegészítése
VINCZE ÁRPÁD főtanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Egy mondatban: a kormány támogatja, az általános vitára alkalmasnak tartja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? Puskás képviselő úr!
Kérdések, hozzászólások
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Elnézést kérek, hogy húzom az időt. Köszönöm szépen, elnök úr.
Amióta ezt a fontos tisztséget betöltöm, azóta vasúttal közlekedő ember lettem, Szombathelyről járok, és igazság szerint a menetrend-változtatás nem vált előnyére a Szombathely-Budapest közötti Intercity-járatok időbeli beosztásának. Ezen kívül úgy gondolom, hogy az egyetlen hely, ahol ma az Intercity-n mondjuk számítógépen dolgozni lehet, az a büfékocsi, azért, mert van ott akkora hely. Nincsen 220-as csatlakozó sem, a régi kocsikban volt. Úgy tudom, hogy melegvíz sincs a konyhaszemélyzetnek, úgyhogy ugyancsak utána kellene nézni ennek a dolognak, hogy milyen az infrastrukturális ellátása az Intercity-járatoknak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e egyéb észrevétel? (Nincs jelentkező.) Azt gondolom, hogy a parlamenti plenáris vitában majd mód és lehetőség lesz rá, hogy ezeket a kérdéseket megbeszéljük. Bennünket egy szempontból érint közvetlenül, tehát hogy a közegészségügyi biztonság javítása indokolt a vasútnál, és erre tesznek képviselő urak javaslatot.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem, hogy ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúan általános vitára alkalmasnak ítélte.
Előadót nem állítunk, mert nincs jelentkező erre. Köszönöm szépen, képviselő úr, és köszönöm szépen a minisztérium képviselőinek is. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Határozathozatal a bizottság 2007. évi második féléves munkatervének elfogadásáról
Soron következik a bizottság második féléves munkatervéről szóló javaslat. Az elnöki javaslatot képviselőtársaim megkapták, ki van osztva, áttekinthető. Azt gondolom, hogy részben törvényi kötelezettségeinknek teszünk eleget, részben pedig olyan aktuális kérdések szerepelnek itt, amelyekről kell beszélnünk, mert korábbi bizottsági üléseken ezeket érintettük. Képviselőtársaim megítélésére bízom, hogy mit teszünk mindezzel. Azt kérem képviselőtársaimtól, hogy ha bővítésre tesznek javaslatot, akkor ezt természetesen kellő önmérséklettel tegyék, mert nyilván eléggé nehéz a főbizottságban minden kérdést megtárgyalni. Természetesen ott van még az ellenőrző albizottság lehetősége is.
Ezzel együtt kérdezem képviselőtársaimat, hogy kinek van kiegészítése, véleménye. Nyul képviselő úr!
Kérdések, hozzászólások
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): A Pécsi Orvostudományi Egyetem vezetőinek a kérését tolmácsolom, amikor a következő félévben egy kihelyezett bizottsági ülést szeretnék javasolni az orvosegyetemre. Ott egy új diagnosztikai központ épült, ennek a megtekintése lenne az ülés tárgya. Ehhez tartozik egy szűrőgépkocsi, mobilszűrésre alkalmas rendszer indult be. Ha novemberben-decemberben ezt aktualizálnánk, már komoly eredményekről tudnánk beszámolni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Perjési Klára képviselő asszony!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Elnök Úr! Kedves Képviselők! Javaslom a szeptemberi programba felvenni, hogy a teljesítményvolumen-korlát ellenőrző bizottságának munkájáról egy tájékoztatót hallgassunk meg.
A másik javaslatom lenne az a napirend, amely kapcsolódik a mai 4-eshez. Ennek keretében - a 4-es pedig a kórházi struktúra - a pályázatok eredményének kihirdetése. Ettől egy kicsit messzebbre mennék. Arra lennék kíváncsi az ősz folyamán, hogy azokon a területeken, ahol nincs szakrendelési vagy szakorvosi ellátás, és tervbe van véve, mint fehér foltnál a fejlesztés, azok hogyan állnak, és mennyiben sikerült teljesíteni a kitűzött célokat. Köszönöm.
ELNÖK: Ezt, ha kérhetném még egyszer, mert nem tudtam követni.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Tehát a jelenleg szakellátás szempontjából ellátatlan területek fejlesztési lehetőségei. A rendelőintézetek fejlesztési lehetőségei címet adnám neki. Sajnos nem előre fogalmaztam meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Béki képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Alapvetően egyetértek a javaslattal, és a felvetésekkel is, valójában csak egy sorrendcserére tennék javaslatot. Azt gondolom, hogy a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos gondokról mielőbb kellene beszélni, tehát én azt javaslom, hogy azzal kezdjünk szeptemberben, mondjuk akár a háziorvosi téma mehetne hátrébb akkor. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Két javaslatom lenne. Javaslom, hogy szeptemberben tekintsük át a beutalási rendek kérdéskörét, itt eléggé bizonytalan a helyzet, és ezzel párhuzamosan pedig gondolom, hogy addigra a szakrendelői beutalás, illetve területi ellátás is tisztázódik.
Valamikor októberben, ha belefér, azért a népegészségügyi programnak az idei részét jó lenne áttekinteni, hogy mi van vele, mert az utóbbi időben hihetetlen nagy csend van, sőt, némaság. Úgyhogy ez a két javaslatom van.
ELNÖK: Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Perjési képviselő asszonyhoz hasonlóan én is javasolnám a teljesítményvolumen-korlát mielőbbi tárgyalását. Hozzá kellene tennem a progresszív ellátás helyzetét, továbbá én úgy tudom, hogy az elnök úr az ÁNTSZ igazgatójától megkapta azon intézmények listáját, mintegy 40 ilyen intézményről van szó, amelyek új ellátásra kaptak engedélyt az ÁNTSZ-től. Falus úr tájékoztatott engem...
ELNÖK: Akkor lehet, hogy a postán van még ez a levél, mert én nem kaptam meg, de majd meg fog érkezni.
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Én úgy szeretnék igazgat mondani!
ELNÖK: De a kettő együtt is igaz lehet.
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Rendben van. Ezt a három témát egyszerre kellene tárgyalnunk, és én úgy gondolom, hogy minél előbb. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel, javaslat? Vojnik képviselő asszony, utána Puskás képviselő úr!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Csak arra szeretnék javaslatot tenni, hogy a humánerőforrás-fejlesztésről volt egy nyílt bizottsági nap, és javasolom, hogy ősszel erre térjünk vissza. Arra is kérem egyúttal elnök urat, hogy kérjen tájékoztatást a szakorvosképzésbe bevont hallgatókról, az egyetemek létszámkeretéről, jobban mondva rezidensi keretéről (Dr. Csáky András: Meg a szakgyógyszerészek!), a szakgyógyszerészeket is beleértve, elnök úr, és arra is térjen ki a tájékoztatás, ha kérhetem, hogy az úgynevezett hiányszakmáknál mennyi a létszám, amivel túllépték, mert ennyi jelentkező volt, és akkor a jelenlegi szabályozás értelmében a keret rájuk nem vonatkozik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen. Novemberben van soron az Országos Mentőszolgálat: mentés és betegszállítás, illetve sürgősségi ellátás. Én úgy gondolom, hogy a sürgősségi ellátás kérdésével kapcsolatban a háziorvosi ügyelet kérdését is kellene tárgyalni, másodszor pedig az oxiológiai, azaz a sürgősségi osztályok rendszerét, hogy mennyi alakult már ki, mi újság velük, mi van a képzéssel. A sürgősségi orvostani szakorvosképzéssel együtt, gondolom, hogy ez egy napot bőven igénybe venne. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több észrevétel, akkor a következőket javaslom a tisztelt bizottságnak. Egyrészt javaslom, hogy a kihelyezett ülések körében nézzük meg, hogy a pécsi látogatást hogyan tudjuk ütemezni - ez mindenképpen szerepeljen, mint kihelyezett ülés. Ennek időzítése nyilván attól is függ, hogy a fogadókészséget hogyan tudjuk megszervezni. Azt javaslom, hogy a bizottság hatalmazza fel az elnököt, hogy az elhangzott javaslatnak megfelelően a rezidensi keretszámok tekintetében már most kérjen írásos tájékoztatót, és akkor a bizottság tagjai ezt már a nyári szünetben megkapják, a szakképzés, továbbképzés kérdése viszont valamilyen ütemezésben, a humán erőforrás területének egy kiemelt területeként szerepeljen a bizottság napirendjén.
Javaslom azt is, hogy a háziorvosi rendszer átalakításáról szóló tájékoztatás októberre kerüljön napirendre, a gyógyászati segédeszköz-ellátásról pedig szeptemberben tárgyaljunk. Javaslom, hogy a novemberi napirend a mentés és betegszállítás, valamint a sürgősségi ellátás fejlesztéséről egészüljön ki a háziorvosi ügyeletek helyzetével, illetőleg a sürgősségi osztályokkal, továbbá azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy kérje fel az ellenőrző albizottságot, hogy a teljesítményvolumen-korláttal, a progresszív ellátással és a területi ellátási kötelezettséggel kapcsolatos kérdéseket szeptembertől szerepeltesse napirenden. Ezt a javaslatot azért is teszem, mert az egész ellátórendszer működéséről szóló törvényben szereplő előírás is, hogy nekünk ezzel foglalkozni kell az év végén decemberben, tehát ez nyilván egy folyamatosan figyelemmel kísérés, amire az ellenőrző albizottság alkalmas, tehát ezt javaslom, hogy abba a hatáskörbe utalja a bizottság. A népegészségügy területén pedig az ellenőrző albizottságra bíznánk azt, hogy esetleg valamilyen résztémát szerepeltet-e e tekintetben, mert a 2007. évről történő törvényi kötelezettség szerinti beszámoló csak 2008. év elején fog majd elkészülni, de a menet közbeni tájékozódásnak természetesen nincsen akadálya. Azt hiszem, minden javaslatot érintettem, tehát eszerint tennék javaslatot. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelettel kérem, elnök úr, hogy erre a fontos kérdésre, tehát a progresszív ellátásra, a teljesítményvolumen-korlátra korábban kerüljön sor. Azt gondolom, hogy az egész bizottság kollektív bölcsességére van szükség a probléma megoldására, azért, mert én úgy ítélem meg dolgozóként is, hogy súlyos anomáliák alakultak ki ezen a téren, és ennek megoldása nem tűr halasztást. Hangsúlyozom, hogy az egész bizottság kollektív bölcsességére és az összes információra szükség lesz ahhoz, hogy ezt a kérdést helyesen ítéljük meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e egyéb megjegyzés? Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Kérdezem, illetve javasolom, hogy novemberben, amikor a fekvőbeteg-ellátó intézmények minőségi mutatóinak országos elemzéséről készülünk tájékozódni, akkor ezt nem lehetne-e kiegészíteni - miután a minőség-ellenőrzés bázisa a patológia - a patológia aktuális helyzetének áttekintésével, ha már úgyis itt lesz a szakmai kollégium vezérkara, illetve a szakfelügyelet.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Akkor a következővel egészítem ki - ezek szerint a többi nagyjából így kezelhető, ahogy javasoltam -, hogy a volumenkorlát kérdését tekintsük át szeptemberben, hiszen itt az első változásokra a kormányzati körökben is ismereteim szerint augusztusban tesz javaslatot először az ellenőrzési albizottság, és október elején tudnánk erre igazán visszatérni, tehát itt kell egyfajta előkészítés, én úgy látom. Csáky képviselő úr javaslatát szintén előterjesztem, hogy ez a minőségi mutató akkor a patológiával egészüljön ki. Az előbb elmondott kiegészítésekkel és a mostani kiegészítésekkel együtt tenném fel szavazásra, hogy ez így elfogadható-e. Természetesen ezt írásba fogjuk majd foglalni, és az ellenőrző albizottság ezt még további témákkal kiegészíti a saját hatáskörében, de amit itt most említettük, ezt már ide belefoglaljuk.
Határozathozatal
Aki ezt elfogadja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag elfogadta, tehát ezt majd eszerint megkapják képviselőtársaim.
Az ellenőrző albizottság elnökének beszámolója az albizottság által végzett éves tevékenységről
Soron következik az ellenőrző albizottság elnökének beszámolója az albizottság által végzett éves tevékenységről - Horváth Zsolt képviselő úr az ellenőrző albizottság elnöke. Képviselőtársaim írásban megkaptak egy rövid összefoglalót. Annyit bocsátok előre, hogy a parlament összes bizottságát is figyelembe véve a mi ellenőrző albizottságunk az, amely házszabályszerű és rendszeres munkát végez, és én azt gondolom, hogy ezt egyébként a bizottsági elnöki értekezlet is tárgyalta, inkább csak szomorúan állapítom meg, hogy a többi bizottság ezzel a lehetőséggel nem vagy csak kevésbé él. Horváth Zsolt képviselő úré a szó.
Dr. Horváth Zsolt kiegészítése
DR. HORVÁTH ZSOLT, az ellenőrző albizottság elnöke (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az írott jelentéshez szóban nem kívánok semmit hozzáfűzni; valamennyi bizottsági ülés jegyzőkönyvét, illetve az arról készült rövid összefoglalókat megkapták képviselőtársaim. Köszönöm szépen mindenkinek a részvételt és a munkát a bizottsági üléseken.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ki kíván ehhez hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Akkor vegyük ezt tudomásul, és köszönjük meg a munkát. Számítunk arra, hogy ez a következő időszakban is így lesz, mert maga a bizottság egyszerűen nem tud minden kérdéssel foglalkozni, hiszen nagyon sok a téma, nagyon sok a kérdés, ezért muszáj valamilyen munkamegosztást kialakítani, úgyhogy menet közben is majd nyilván felmerülnek ilyen igények. Köszönöm szépen, és akkor ezt eszerint zárjuk le.
A Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről szóló jelentés
Tisztelt Bizottság! Soron következik a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről szóló jelentés, amelyet képviselőtársaim J/2760. számon kaptak meg. (Dr. Horváth Zsolt távozik az ülésteremből.) Általános vitára való alkalmasságról van szó. Jelen van Váradi Tibor főosztályvezető úr a Külügyminisztérium részéről, és Novák Katalin főosztályvezető asszony az egészségügyi tárca részéről. Tisztelettel köszöntöm őket.
Egy terjedelmes jelentést kaptunk, sajnos nem tudtunk vele korábban foglalkozni. Jelzem, hogy maga a jelentés természetesen a 2006. évről szól, és időközben persze számos új fejlemény is van.
Kérdezem az előterjesztőket, kívánják-e, lehetőség szerint nagyon röviden kiegészíteni az írásos anyagot. Főosztályvezető úr!
Váradi Tibor szóbeli kiegészítése
VÁRADI TIBOR főosztályvezető (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen. Jó napot kívánok! Csak egy szót általában. Nagyon helyesen mondta elnök úr, hogy ez egy pillanatkép, egy akkori pillanatkép, az élet pedig halad előre. Éppen a mai napon tárgyalta az Európai ügyek bizottsága a dohányzás elleni Zöld könyvet, tehát ebből is látszik, hogy azok a témák, amelyek 2006-ban az Európai Unióban napirenden voltak, és amelyekben Magyarország kifejezte álláspontját, azok mozgásban vannak. Azt tudjuk mindannyian, hogy az egészségügy egy olyan speciális terület, ahol a nemzeti hatáskör lényegesen erősebb, mint a közösségi hatáskör, ugyanakkor vannak egyes területek, amelyek mégis a közösségi szabályozás keretébe tartoznak.
Én általában mást nem mondanék, de megkérdezem Novák Katalint, hogy esetleg az általános részhez szeretne-e valamit mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető asszonyé a szó.
Novák Katalin szóbeli kiegészítése
NOVÁK KATALIN főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagyon rövid leszek.
2006-ban folytatódott az a folyamat, amely már évek óta egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy bár nemzeti hatáskörben van az egészségügy, ugyanakkor egyre többet foglalkozik az Európai Unió egészségügyi kérdésekkel.
2006-ban kiemelkedően fontos volt az, hogy miközben a belső piaci szolgáltatási irányelvből kizáródtak az egészségügyi szolgáltatások, elkezdődött egy folyamat, hogy az egészségügyi szolgáltatások, határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások tekintetében milyen közösségi szabályozások vagy együttműködések legyenek. Úgy gondolom, hogy ez az elkövetkezendő időszaknak is egy fontos folyamata lesz.
A népegészségügyi kérdések területén nagyon sok minden történt, például az alkoholstratégia elfogadása, a mentális egészséggel foglalkozó Zöld könyv, tehát úgy gondolom, hogy nagyon jó, hasznosítható a hazai és az európai uniós folyamatok közötti kölcsönhatás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a nagyon tömör kiegészítést. Megkérdezem, hogy kérdés vagy vélemény van-e. Természetesen azt gondolom, hogy mind a kettőre van lehetőség, de a napirend jellege miatt talán kezelhetjük együtt is. Ki kíván hozzászólni? Vojnik képviselő asszony!
Kérdések, hozzászólások
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Csak röviden, elnök úr. Szeretném megköszönni a tárca képviselőinek, hogy a kormány véleményének a kialakításában ilyen aktív szerepet töltenek be, és azt látom, hogy egyre erőteljesebben kell azt az álláspontot képviselnünk, hogy az egészség szempontjai az uniós döntéshozatalokban minél erőteljesebben érvényesüljenek.
Ha már itt van főosztályvezető asszony és úr, és a bizottság, szeretnék egy, a bizottság napirendjén nem szereplő, ám általam korábban már felvetett problémát újra előhozni.
Nemcsak az elmúlt napok és az elmúlt hetek időjárási viszonyai, hanem a tavalyi is, és a meteorológiai előrejelzések arról szólnak, hogy a klímaváltozás számunkra nem kedvező egészségügyi következményeivel a jövőben is számolni kell. Egyre többször kell elrendelni hőségriadót, egyre inkább komoly egészségügyi, humán- és egyéb egészségügyi kockázatok jelentkeznek a jövőben.
Ezért javaslom megfontolni, hogy a közösségi politikánk kialakításában ezzel az újonnan megjelenő, de sokak által egyébként már ismert problémával is kezdjünk el foglalkozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Czinege képviselő úr!
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretném megkérdezni, hogy van-e valami előzetes terv azzal kapcsolatosan, hogy a gyógyszerhamisítás, a hamisított gyógyszerek forgalomba hozása ügyében együtt dolgozzunk. Én az Európai Tanácsban részt vettem egy munkában, az Európai Tanácsban hozzászóltam. Javaslatot ugyan nem tettem, de a hozzászólásomban azt kértem, hogy nyomon követhetőséget biztosítsunk, hasonlóan, mint egy élelmiszernél, hiszen nevetséges, hogy ha én jelen pillanatban húst veszek a boltban, akkor meg tudom állapítani, hogy ki tenyésztette azt a disznót, hol vágták le, míg a különféle módszerekkel, a paralel kereskedéssel a gyógyszerek vándorolnak Európában ide-oda, és Magyarországon is sajnálatos módon hamisított gyógyszerek vannak.
Van-e intézkedési terve a tárcának, van-e kapcsolata az Európai Unióval és az Európai Tanáccsal azzal kapcsolatosan, hogy minél szűkebbre tegyük azt, hogy hamisított gyógyszerek kerüljenek a magyar piacra és az Európai Unióba is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Én két dolgot szeretnék kérdezni.
Az egyik a határon átnyúló kapcsolatokkal összefüggő kérdés. Minden ország a saját egészségügyi rendszerét működteti. Lehetséges-e, elképzelhető-e például olyan szolgálat indítása, amely mondjuk a nyugat-dunántúli régió és Burgenland területét látja el? Konkrétan itt a légimentő-szolgálatról beszélek. Egyszer. Tehát ez a kérdés hogyan áll?
A másik, hogy az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban, a színezékek, édesítőszerek használatával kapcsolatban milyen stratégiája és milyen taktikája van az egészségügyi kormányzatnak? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel, vélemény? (Nincs jelentkező.)
Képviselőtársaim! Én annyit szeretnék elmondani, hogy egyre nagyobb figyelemmel érdemes követni a fejleményeket, nemcsak azért, mert a dohányzás visszaszorításával intenzíven foglalkozva ez a bizottság is a kormány figyelmébe ajánlotta a Zöld könyvet, és örülök annak, hogy a kormány végül is egy olyan álláspontot képviselt, amit itt, a bizottságban is egyhangúan támogattunk.
Egyre több népegészségügyi kérdés van napirenden, ismereteim szerint az elhízás kérdései is napirenden vannak, és ez azért a közös agrárpolitikát is befolyásolja, tehát egyre nagyobb jelentősége van az ágazatköziségnek.
Elhangzottak észrevételek a gyógyszerüggyel kapcsolatban is, tehát nyilvánvaló, hogy nagyon sok olyan terület van, ami figyelmet érdemel.
Én a magam részéről azt tartanám borzasztóan fontosnak, hogy szeretjük, vagy nem szeretjük, az egészségpolitika harmonizációjának, a különböző nemzeti és közösségi kompetenciák összhangjának a megteremtése egyre inkább napirendre kerül. Ez azért izgalmas kérdés, mert az európai uniós alkotmány újra napirenden van, ezekben a napokban is folynak intenzív egyeztetések, és ugyan sok olyan ország van, ahol nagyon is ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is nagyon keményen nemzeti kompetencia maradjon az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos döntéshozatal, a struktúra, a finanszírozás tekintetében, de ugyanakkor vannak ellenkező tendenciák. Én azt gondolom, hogy ebben nagyon jól és nagyon bölcsen kell kompromisszumot találni, mert ugye a szolgáltatások, az áruk, a tőke, a munkaerő szabad áramlása meg azért ellenkező irányban vet fel komoly kérdéseket.
A népegészségügyből is egyre jobban következik egy csomó igény a közös fellépésre, sőt hozzáteszem, hogy a közös szabályozásra is. Mi itt, ebben a bizottságban talán erőteljesen is igényeljük azt, hogy a magyar külpolitika, az egészségügy nemzetközi képviselete is ilyen kérdésekben aktív és kompromisszumkereső szerepet vállaljon az Európai Unió különböző fórumain, tehát szeretném, ha e tekintetben a reagálásokkal megerősítenének bennünket. Visszaadnám a lehetőséget. Novák Katalin főosztályvezető asszony!
Novák Katalin válaszai
NOVÁK KATALIN (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Vojnik Mária képviselő asszony kérdésére azt válaszolnám, hogy az Európai Unió egyelőre nem foglalkozik külön a klímaváltozás kérdésével, azonban az Egészségügyi Világszervezet és különösen annak európai régiója ezt nagyon kiemelt kérdésként kezeli. Éppen múlt héten volt Bécsben egy környezet-egészségügyi konferencia, ahol Rapi Katalin szakállamtitkár asszony képviselte a kormányt, amely a 2004-es budapesti miniszteri környezet-egészségügyi konferenciát követően egy félidei értékelő konferencia volt. Ott pont államtitkár asszony hozzászólása szólt arról, a jövőbeni kiemelt kérdések tekintetében, hogy Magyarország a klímaváltozás és annak egészségügyi hatásai témát javasolja kiemelten kezelni a WHO programjaiban, és a következő környezet-egészségügyi konferencián is. Ha ez nem is lesz a konferencia fő kérdése, de az biztos, hogy a témák között szerepelni fog, és az is biztos, hogy egyre kiterjedtebb tevékenységet folytat a WHO, és ezen belül az Európai Unió is, hiszen most az EU-n belül az egészségügy területén is a globális tevékenységekben való egyre fokozottabb részvétel és azok befolyásolása nagyon kiemelten kezelődik. A WHO tehát az Egészségügyi Világszervezet különböző ülései előtt is már egyeztetéseket folytat, ahol egységes álláspontot képviselünk, és ha az európai régió kidolgoz egy klímaváltozással és annak egészségügyi hatásaival kapcsolatos stratégiát, arra biztos, hogy meglesz az európai uniós stratégia is.
Czinege képviselő úr felvetette a gyógyszerhamisítás kérdését. Az Európai Unión belül a gyógyszertermékek előállítása, forgalomba hozatali engedélyezése az a terület, amelynek az egyik legnagyobb joganyaga van, hiszen ott még forgalomba hozatal előtti - ami nagyon kevés, néhány termékre vonatkozik - forgalomba hozatali engedélyezési eljárás van, és rendkívül szigorú jogi szabályozása van a párhuzamos exportnak is, tehát itt az illegális kereskedelemben behozott gyógyszerekről van szó, amelyek ellenőrzése egy sokkal összetettebb feladat. Én úgy tudom, hogy az ÁNTSZ most is fokozottan ellenőrzi azokat a helyeket, ahol előfordulhat ilyen illegális gyógyszer-kereskedelem, de ez a VPOP és egyéb, különböző szervek együttműködését igényli, és attól tartok, hogy ez nem közösségi szabályozási kérdés. Az Európai Unió tagállamai egyébként próbálnak ilyen informális együttműködési hálózatot létrehozni a hamisítás elleni védekezés elméleti, gyakorlati kérdéseiről, de azt hiszem, hogy ez inkább ebbe a kategóriába tartozik.
Puskás képviselő úr kérdésére: a határon átnyúló szolgáltatásoknál két nagy kérdéskör van. Az is határon átnyúló szolgáltatás, ha egy másik tagállamba átmegyünk kifejezetten egészségügyi ellátást igénybe venni. Itt is nagyon eltérőek a vélemények: van olyan, akiben az is felvetődik, hogy eleve állampolgári jog legyen, hogy egy másik tagállamban is igénybe vehessünk szolgáltatást. Ahol körvonalazódnak a tagállami álláspontok, hogy ez egy addicionális lehetőség egyébként a hazai ellátási lehetőségek mellett. A határ menti területek együttműködési lehetőségeinek fejlesztéséről több mindenkivel folytatnak megbeszéléseket a határ menti régiók, hiszen ez alapvetően regionális együttműködési programokban valósul meg. Az osztrák határ mentén a határon átnyúló együttműködéseknek sajnos részünkről is egy picit akadálya az, hogy a határon túli szolgáltatást igénybe venni a tb költségvetésén belül egyelőre egy kicsit nehéz dolog, mert az árviszonyok között rendkívül nagy különbség van, tehát abban a régióban még gyakorlatilag az árkülönbségek akadályozzák, az osztrákok pedig egyelőre nem nagyon jönnek át ide gyógykezeléseket igénybe venni, néhány speciális esetet kivéve. A fogászati ellátásnál nagyon nagy a mozgás a magyarországi határ mentén, tehát azért vannak ilyen ellátási területek. Próbálkozunk a szlovák területen, mert azért ott az árviszonyok sokkal kiegyenlítettebbek, az ipolysági területeken vannak ilyen együttműködési megállapodások, de egyelőre a gyakorlatban még azok sem nagyon működnek, nem annyira, mint például az EU-n belül ez a holland, belga, német területeken. Azt hiszem, hogy még néhány év, mire ezek elterjedtebb formában lesznek.
Az élelmiszerbiztonsági kérdésekben nagyon sok jogszabály már elfogadásra is került; a különböző adalékanyagok, aromák, édesítők, mindenféle, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok azok, amelyekkel most az Európai Unió foglalkozik, és az ezekre vonatkozó eljárási kérdésekkel - itt Magyarország mindig a szigorú szabályozási irányelveket képviseli. Természetesen azon irányelvek, illetve rendeletek hazai végrehajtásáról, jogharmonizációjáról gondoskodunk, amiket 2006-ban tárgyaltunk, és már elfogadásra kerültek, a folyamatban lévő tárgyalásokban pedig a szigorúbb szabályozási elveket szoktuk képviselni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Megkérdezem, megköszönve főosztályvezető asszony reagálását, hogy az elmondottakkal együtt ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja ezt a jelentést.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Aki az általános vitára alkalmasnak tartja a jelentést, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
Megállapítom, hogy a többség a jelentést az általános vitára alkalmasnak tartotta.
Tisztelettel kérjük a Külügyminisztériumot és az egészségügyi tárcát, hogy az itt elhangzottakat igyekezzenek a nemzetközi tevékenység kapcsán és az uniós fórumokon képviselni. Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot lezárjuk.
Tájékozódás a kórházi struktúramódosítás megvalósítására kiírt pályázat eredményéről
Soron következik a kórházi struktúramódosítás megvalósítására kiírt pályázat eredményéről szóló tájékoztató megtárgyalása. Az Egészségügyi Minisztériumot Rapi Katalin szakállamtitkár asszony, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat pedig dr. Vízkeleti Tibor főigazgató-helyettes úr képviseli, aki e minőségében először vesz részt a bizottság ülésén. Egy írásos anyagot kapott a bizottság, amely tulajdonképpen négy pályázatról szól: az egyik egy tavaly októberi pályázatról, amivel a bizottság korábban foglalkozott. A legfontosabb, ami részletesen szerepel, és ami most aktuális, a jelenlegi szerkezetváltást segítő pályázat összefoglalása, de a végén futólag kitér két olyan pályázatra is, amelynek elbírálása nem történt meg, illetőleg az egyiket még meg sem hirdették. Az egynapos sebészeti pályázat elbírálása folyik. Felhívom a figyelmet arra, mert a második félévi munkarend kapcsán felvetődött a kérdés, hogy az írásos előterjesztés utolsó néhány oldala a kistérségi járóbeteg-szakellátóközpontok fejlesztésének állásáról, az ezzel kapcsolatos pályázatok előkészítéséről szól. Perjési képviselő asszony ezzel kapcsolatban tett javaslatot.
Megadom a szót szakállamtitkár asszonynak, ha kíván szóban kiegészítést tenni. Tessék parancsolni!
Dr. Rapi Katalin szóbeli kiegészítése
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Nagyon röviden csak annyit szeretnék elmondani, hogy a pályázott összeg összesen 15,6 milliárd forint volt. A bírálóbizottság, annak ismeretében, hogy a keret 7,5 milliárd forint, minden egyes pályázatot nagy kritikával átnézve, így is 11 milliárd forintnyi pályázott célt tartott mindenképpen elismertnek és szükségesnek. A 7,5 milliárdra tett javaslatunk mellett rögtön olyan javaslattal is éltünk, hogy amennyiben lehetséges, úgy a miniszter, illetve a kormány fontolja meg azt, hogy a 11 milliárdnyi jogos, igényelt pályázat mindegyike valamilyen formában megvalósulhasson.
Ilyen formában tettük meg a felerjesztést, a bírálóbizottság a miniszter felé, és 7,5 milliárdról hirdettünk eredményt, olyan megoldásban, hogy néhány nagy projektet kivettünk, amely saját intézmény. A minisztérium saját intézményének a fejlesztése egyébként is, mint fenntartói kötelezettség fennáll. Így sikerült elérni azt, hogy mind az ágyszámnövekedéshez, mind pedig az elismert, jogos igényekhez igazodva tudtunk eredményt hirdetni, tehát nem olyan eredményhirdetés lett, hogy csak részben támogatjuk a feladatok megvalósítását, hanem az ágyakhoz kötött normatívát száz százalékban tudtuk elismerni. Az 1.2-ben az átalakítások szükségességének pedig a struktúraátalakításhoz szükséges megvalósítást lehetővé teszi a kihirdetés. Emiatt késett, rögtön elmondom, az eredményhirdetés, mert azt gondoltuk, hogy ez a cél fontosabb, mint az, hogy időben kerüljön kihirdetésre a 7,5 milliárdra egy korlátozott támogatási összeg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kívánnak-e kiegészíteni az OEP részéről? (Jelzésre:) Nem.
Tisztelt Bizottság! A tájékoztatóhoz kérdés vagy vélemény van-e? Csáky képviselő úr!
Kérdések, hozzászólások
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Ugye jól értelmezzük a szöveg alapján, ami itt az 1.1, 1.2, 1.3. Az 1.1 az ágyszámnövekmény utáni normatívát jelenti, az 1.2 az átszervezéssel járó feladatbővülés lefedése, és az 1.3 a létszámleépítés, a végkielégítések fedezete.
Példaként mondjuk a Szent Rókus Kórházban megszűnt az aktív fekvőbeteg-ellátás, igaz, hogy van még rehabilitáció és krónikus, az minősül. Mivel magyarázzák, hogy nem volt igény a létszámleépítésekkel kapcsolatos fedezetre, hogy jóformán alig lehet találni az 1.3-on támogatás?
A másik, hogy ez még az őszi pályázat. Általában a pályázatokat illetően meg van-e szervezve a módja az utóellenőrzéseknek, szoktak-e lenni utóellenőrzések?
A harmadik pedig a szakrendelők, illetve a kistérségi fejlesztések kérdésköre. Ezek jórészt, jóformán teljes egészében uniós pénzekből tervezett fejlesztések. Az uniós pénzekkel kapcsolatban nem tudom, hogy itt is érvényes-e az, hogy egy utófinanszírozásról van szó. Meg van-e tervezve az, hogy ezekben a térségekben kvázi az előre eltervezett beruházást az adott térségek el tudják végezni, hogy az megvalósuljon? Tehát lesz-e pénz? Hiszen az önkormányzatok is nagyon nehéz helyzetben vannak, tehát vélhetően... Valahol máshol olvastam, hogy 1,5-2 milliárd forintot szánnak egy-egy ilyen projekt megvalósítására. Amit viszont nagyon hiányolok, hogy ezekben az esetekben a humánerőforrás-tervezésről szó sincs ebben az anyagban. Van-e felmérés arra, hogy ha azok a szakmák megvalósulnak, az a szakmai profil, amire itt utalás történik, annak mekkora a humánerőforrás-igénye, illetve az adott térségben, vagy az országban, adott pillanatban, mert azt is olvastam, hogy ez valahogy jövő év végéig úgy tervezik, lebonyolítható-e ez a fejlesztés, hogy ez megvalósuljon, realizálódjon? Ezekben a pályázatokban gondolnak-e erre, hogy ne az legyen, hogy megépítenek egy szakrendelőt, és akkor nem lesz, aki üzemeltesse, illetve ezeknek a szakrendelőknek a kapacitása hogyan fog alakulni. Amikor belépnek, akkor ugye, bízunk benne, hogy bővül a kapacitás. Ezt hogyan fogják megoldani? Vagy megint marakodni fognak egymással a különböző intézmények a kapacitásátadáson? Tehát van-e ilyen jellegű hatástanulmány előre? Köszönöm szépen, egyelőre ennyi.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Én is a támogatás 1.3 oszlopához szeretnék néhány kérdést feltenni. Nem lehet-e az, hogy valahogy a kiírásban lévő, nem egyértelmű fogalmazás eredményezte azt, hogy például a nyugat-dunántúli régióban egyetlenegy értékelhető pályázat sem érkezett be, ugyanis egyetlenegy támogatás sincsen? Tudtommal vannak kórházak, ahol jelentős számban mondtak fel dolgozóknak, orvosoknak is, valamint egyéb egészségügyi dolgozóknak. Ehhez kapcsolódó a kérdésem. A miskolci Fresenius dialízisállomás megszűnt ezek szerint, hogy jelentős támogatást kapott? Ugyanígy a kiskunhalasi kórházzal kapcsolatban mintha más hírekre emlékeznék én, és itt az 1.3 szám alatt jelentős összeget látok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Perjési képviselő asszony!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Tisztelt Szakállamtitkár Asszony! Főigazgató-helyettes Úr! Gyulai országgyűlési képviselő révén természetesen a Dél-Alföld, ezen belül is Békés megye érdekel. Kis ellentmondást látok a pályázat eredményeiben. Három kórházról van szó, az egyik az úgymond kiemelt gyulai kórház, amely kapott, ráadásul integrálva a tüdőkórházzal, 39 millió forintot. A Réthy Pál Kórház - a békéscsabai - és az orosházi kórház nem kiemelt kórházak, és a sajtóban mindenhol lenyilatkozták, hogy sem ágyszámcsökkentésre, sem létszámcsökkentésre nem kerül sor. A Gyulai Kórház 39 milliójával szemben mégis 49,6 milliót, illetve 43,4 millió forintot kapnak. Van-e ennek valamilyen magyarázata, amit én nem tudok? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is az 1.3-as táblázathoz szeretnék kapcsolódni. Érdekes ez, hogy a létszámleépítésre a Hatvani Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kht. magánszolgáltató működteti, Kiskunhalas, Semmelweis Kht., magánszolgáltató működteti, kaptak nagyobb összegeket. Ha továbblapozok, akkor itt van a Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdő Kht. nagyobb összeggel, és még néhány nagyon érdekes... Mindegy, nem találom, nem sorolom fel az összeset.
Kérdezni szeretném, hogy van-e ebben valami tendencia, hogy a magánműködtető által üzemeltetett kórházakat részesíti a tárca előnyben, ezekkel az időnként meglehetősen magas támogatásokkal, hiszen a Hatvani Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kht. 321 millió forintja kiugróan magas érték elbocsátásokra. Mivel magyarázható ez? Hiszen máshonnan is elbocsátanak tömegével egészségügyi dolgozókat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyul képviselő úr!
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): A vesztes pályázatok között szerepelt a Pécsi Orvostudományi Egyetem, sajnálatosan. Itt az írásos anyagban az szerepel, hogy hiánypótlásra kérték fel az egyetemet, ahol is megállapodást kértek a bizottság munkájához. Az egyetem megállapodást nem tudott felmutatni a következő miatt: tulajdonképpen a megye kórházában megszűnt az onkológiai ellátás, azt egy az egyben az egyetem vette át, anélkül, hogy megállapodás lett volna, automatikusan az egyetem feladatává vált.
A megye működtetésében lévő gyermekkórházból a sebészet, fül-orr-gégészet automatikusan került át szintén az egyetemhez, különösebb megállapodás nélkül, és a megye egyéb intézményeiből ugyanígy sebészeti, szülészeti, illetve fül-orr-gégészeti ellátás került át.
A problémát az jelentette, hogy valójában a fővárosban működő Orvostudományi Egyetem az OPNI átvételének indokával jelentős támogatáshoz jutott, a Szegedi Egyetemen ugyanez volt a helyzet, egyedül tulajdonképpen a Pécsi Egyetem maradt ki ebből a sorból. Ezt nehezményezték is - szeretnék erre választ kérni. Megjegyzem egyébként, hogy a megye egyéb egészségügyi intézményei megelégedettek a pályázati eredménnyel, mert szinte fillérre pontosan megkapták a kért támogatást, és a régió is - a dél-dunántúli régióról beszélek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés vagy észrevétel? (Nincs jelentkező.) Akkor visszaadom a szót, a lehetőséget a szaktárca, illetőleg, ha kívánják, akkor az OEP képviselőinek. Szakállamtitkár asszonyt illeti a szó.
Dr. Rapi Katalin válaszai
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Először arra válaszolnék - a 1.3-mal kapcsolatos kérdés több képviselő közös kérdése volt -, hogy a létszámleépítés kapcsán miért csak ezek az intézmények szerepelnek nyertesként. Ez teljesen egyértelmű, tudniillik a többi intézmény a költségvetésben jóváhagyott keretből részesülhet a létszámleépítés fedezetének igénylésére. Itt az egyházi, alapítványi és közhasznú társasági formában működő intézményekre gondolva, akik a központi költségvetéstől nem igényelhetnek létszámleépítésre fedezetet, az ő megkeresésükre került be a pályázati kiírásba, hogy az esélyegyenlőséget biztosítani tudjuk, ezért van benne az egyházi kórházak köre, a kht.-k köre és az alapítványok, csak rájuk szólt a kiírás, ezért más költségvetési intézmény itt nem is pályázhatott, mert annak fedezete máshol van rendezve.
Csáky képviselő úr következő kérdése, hogy utóellenőrzés szokott-e lenni. Most zajlik a 6,5 milliárdos pályázat, a tavaly őszi pályázat utóellenőrzése - természetesen, igen. A mostani pályázat elbírálásánál nevesítettük azokat a feladatokat, amelyekre a juttatást, a támogatást nyújtja a minisztérium. Ha esetleg volt olyan pályázó, ahol 15 milliárd helyett 11 milliárdot ismertünk el, amely nem a kiíráshoz, illetve nem a mostani struktúraátalakításhoz igazodva kívánt megvalósítani célokat - például új szakmát létesíteni a kórházban -, azokat nem támogattuk, ezért nevesítettük most, hogy mi az, amit a beadott pályázatból a bizottság támogatásra javasolt, hogy egyértelmű legyen. Ez meg fogja könnyíteni az utóellenőrzés dolgát is, hiszen egy bővebb pályázat, egy szűkebb támogatás után egyrészt nem akartunk szabad kezet adni az intézményeknek, hogy azt valósítanak meg belőle, amire ők gondolnak, hanem mi nevesítettük, hogy melyek azok a területek, amelyeket ebből meg kell valósítani.
Puskás képviselő úr is ugyanerre az 1.3-ra kérdezett rá. Az 1.3-mal kapcsolatban még elmondanám azt, hogy a bírálóbizottság egyáltalán nem ellenőrizte, hogy az igény jogos-e, mert ez most nem ellenőrizhető, hanem az utólagos elszámolás mellett kell teljesíteni. Ugyanígy működik egyébként az önkormányzati és a költségvetési intézményeknél is a létszámleépítés fedezetének támogatása, én is igényeltem több körben, mint intézményvezető, tehát ugyanaz a technika lesz, mint a többi önkormányzati és költségvetési intézmények körére alkalmazva; ott nagyon szigorú, név szerinti, utólagos ellenőrzés lesz.
Perjési képviselő asszony az ágyszámcsökkentéssel kapcsolatban tett fel kérdést, hogy nincs szinkronban az ágyszám az 1.1-ben adott támogatással. Ezek csak az aktív ágyszámnövekedést és az új feladat, a krónikus ágyszámnövekedést támogatták, nem a csökkentést, az a tavalyi őszi pályázat volt, amikor az ágyszámcsökkentés részesült elismerésben. Itt a három ellátási forma kategóriájában normatívan támogatásra került az, ahol ágyszámnövekedés volt valamilyen szakmában vagy szakmacsoportban, tehát azt számoltuk ki. Ahogy Nyul képviselő úr is mondta, a pályázott összegeknél ágyszám tekintetében az 1.1-ben körülbelül 85 százalékban pontosan egyformán számoltak a pályázók is és mi is, jórészt ezért egyezik az összeg a régióban. Volt olyan pályázó, akinél nem egyezik az összeg. Ha van reklamáció, akkor elmondom, hogy ennek főleg az az oka, hogy mi korrigáltunk a tavalyi 6,5 milliárdos pályázatra, tehát amit egyszer már tavaly ősszel támogatásban részesítettünk, hiába változott az ágyszám, azt most arra korrigáltunk, és a tavaly december 31-ei állapothoz képest való elmozdulás az, ami a pályázat támogatási alapját képezte 1.1-ben.
Pécsi Orvostudományi Egyetem: nagyon sajnáljuk, nagyon sokat dolgozott rajta a tárca, és nemcsak levélben, hanem személyesen is, telefonon is többször felvettük velük a kapcsolatot. Sajnos, ha formai okokból érvénytelennek kell nyilvánítani egy pályázatot, akkor azt formai okokból érvénytelennek kell nyilvánítani, nem tudtuk érvényessé tenni még utólagos hiánypótlási felszólítás után sem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kívánnak-e még valamilyen kiegészítést tenni a kormány képviselői?
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Még esetleg az Unióval kapcsolatban volt egy kérdés, hogy utófinanszírozás-e. Úgy tudom, hogy ebben kedvező a változás; majd akkor mondok pontos információt.
ELNÖK: Bertalan Ildikó asszony, Egészségügyi Minisztérium. Tessék parancsolni!
Bertalan Ildikó válaszai
BERTALAN ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): Puskás képviselő úr kérdésére azt tudom válaszolni, hogy utófinanszírozásról van szó, tehát a pályázati kiírást megelőzően érkezett beruházások elszámolása nem lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a támogatási szerződésben rögzített ütemterv szerint, ahogy a beruházások és tevékenységek folynak, annak befejezését követően kell a számlákat benyújtani, és annak alapján vannak a kifizetések.
Az önerővel kapcsolatosan is volt egy kérdés. Az önerő megállapításánál tudjuk azt, hogy az állam, az önkormányzat, illetve intézményeinek likviditásával problémák vannak. Ezzel kapcsolatosan a kedvezményezettek körét úgy állapítottuk meg, hogy ezeknél az intézményeknél 5-10 százalék körüli határ között állapítottuk meg ezt a saját önerőt. Az önerő biztosításánál arra is ügyeltünk - főleg a kistérségi fejlesztéseknél, járóbeteg-szakellátó fejlesztéseknél -, hogy preferáltuk azt, hogy kistérségi társulások formájában pályázzanak. Ez azt jelenti, hogy ezt az önerőt a társulásban részt vevő tagok jobban meg tudják szervezni, biztosítani tudják, illetve a BN önerőalap is hozzájárul ahhoz, hogy az önerőben ezeket a térségeket segítse - a 60 százalékát lehet igényelni ebből a BN önerőalapból.
A humánerőforrás- és a kapacitástervezés kapcsán azt tudom önöknek elmondani, hogy erre mi is nagy figyelmet fordítottunk a társadalmi megújulás operatív program keretében. Ott vannak olyan konstrukcióink, amelyek éppen e feltételrendszerek megvalósítását támogatják, tehát konstrukciónk lesz a foglalkoztatás támogatására, a képzésekre, átképzésekre, illetve az ágazati humán erőforrás monitoringrendszer kiépítésére is nagy hangsúlyt fektettünk. A kapacitások tekintetében pedig jelen pillanatban jött létre egy kapacitás munkacsoport, akik, mire ezek a beruházások megvalósulnak, addigra meg fogják alapozni, és el fog készülni a hatástanulmányokkal megalapozva a kapacitások helyzete, illetve eloszthatósága régiós szinten. Köszönöm.
További kérdések, hozzászólások
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyan ez már válaszadás volt, de Csáky képviselő úr és Perjési Klára következik. Tessék parancsolni! (Dr. Csáky András: Perjési képviselő asszony, parancsoljon!) Képviselő asszony, tessék!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Nem akartam összekeverni a két kérdést, a kórházat és a kistérségi járóbeteg-szakellátás helyzetét. Ebben az anyagban az szerepel, hogy 2007. huszonötödik hetétől kezdi meg a projekt-előkészítő munkacsoport a tevékenységét, és majd a július végi kormányülés dönt ennek alapján, hogy mi történik. (Papp József az ülésterembe érkezik.) Valóban megkezdte ez a munkacsoport ezt a munkát? Ez az én választókörzetemben is érinti a sarkadi területet, és örülnék, ha erről kaphatnánk valamilyen értesítést, információt, ha esetleg ez a munkacsoport a helyszínre is lejön. Köszönöm.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Alapvetően nem az önrészre gondoltam, amikor a kérdésemet feltettem, hanem arra, hogy az utófinanszírozás miatt a Kincstár a benyújtott számlák alapján fizet. Egyrészt ez nagyon bizonytalan, mert azt tapasztaltuk, hogy ezek a szerződések úgy köttetnek, mint a csendőrpertu, hogy az önkormányzatnak vannak kötelezettségei, de a Kincstár kénye-kedve szerint húzhatja-halaszthatja a kifizetéseket.
Az egész beruházás lebonyolítására ezeknek az önkormányzatoknak nincs pénzük, tehát hogy az eredményeket vagy valamilyen uniós hitel formájában, vagy valamilyen formában elérjék, ugyanis ez minden beruházás esetében hihetetlen mértékben megdrágítja. Tudjuk jól, mindenki, hogy ez úgy működik, hogy a kivitelezők hitelezik meg lényegében a beruházást, és ezeket a hitelkamatokat számítják a kivitelezési díjba. Tehát itt várható-e valami szemléletváltás, hogy ezek a beruházások tényleg valós értéken valósuljanak meg? Hiszen a körbetartozásoknak is egyébként ez az alapja. A körbetartozásokat az állam generálja lényegében, és azért itt nagy volumenű beruházások lesznek. Én erre kérdeztem, nem az önrészre, az várhatóan 5-10 százalék, az vélhetően kezelhető lesz, de egyébként eléggé nehezen kezelhető a kérdés.
ELNÖK: Alaposan körülnézek, és tényleg lezárom a vitát, a kérdéseket.
Mielőtt visszaadnám a szót, azért annyit megjegyzek, hogy ismereteim szerint ebből az 5-10 százalékos önrészből - most az EU-s pályázatról van szó - ha a társulás mondjuk egy ingatlant biztosít, az is beszámít az önrészbe. Tehát a járóbeteg-ellátó központok fejlesztésénél azt gondolom, hogy ez itt a lehetőségekhez képest a tényleges helyzet figyelembevételével történt meg, és várhatóan június 28-án fog dönteni a kormány, addigra lezárul az uniós egyeztetések utolsó szakasza is, és ha megvan, akkor várhatóan augusztus elején ezek a pályázatok, a kistérségi járóbeteg-fejlesztések meg tudnak jelenni, tehát erre kell majd készülni ismereteim szerint.
Szakállamtitkár asszony! Bocsánat... Bertalan Ildikó asszony, tessék!
Válaszok
BERTALAN ILDIKÓ (Egészségügyi Minisztérium): A projektek menedzselésével kapcsolatban az Unió meghatározott elszámolandó költségeket, van arra egy szabály. Az alapján számos költség, a projektméretben meghatározott költségeken belül elszámolható, és erre használható. Tehát projektmenedzsmentre, szakértő tanulmányok megírására és számos egyéb költségekre ezt a pénzt fel lehet használni, azon kívül, hogy én vasbetont veszek, és építek ott egy épületet, vagy veszek gép-műszert. Tehát azon belül van azért segítségnyújtás.
A másik, Perjési képviselő asszony kérdésére, hogy a kistérségi zöldmezős járóbeteg-beruházások kapcsán azt azért el szeretném mondani, hogy két hete elkezdte járni a főosztály meghatározott csoportja a helyszíneket, illetve tulajdonképpen a polgármestereket, és ott részletes tájékoztatást nyújtott ezzel a fejlesztéssel kapcsolatban. Ez épp most csengett le. A mai nap kezdte el a főosztály képviselője tulajdonképpen az aktív kórházi ellátást kiváltó konstrukcióban tervezett potenciális pályázók körének az ugyanilyen jellegű tájékoztatását, helyszíni megtekintését és segítség nyújtását. Én úgy gondolom, hogy abban a kistérségben is megjelentek a képviselőink, ez biztos, senki nem lett kihagyva.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megköszönve a tájékoztatást... Igen, Rapi Katalin, tessék!
DR. RAPI KATALIN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Elnézést, de Csáky képviselő úr kétszer kérdezett az utófinanszírozásra rá, és igazából nem válaszoltunk neki.
Azt gondolom, hogy sajnos egyrészt körülbelül 90 százalékban az Unió meghatározza ennek a menetét, a kifizetések és az elszámolás menetét, de úgy tudom, hogy ebben is van pozitív előrelépés, nemcsak az önrész terén. Igazából nem a tárcánk intézi, hanem az NFÜ, tehát ez nem nálunk van, ezért nem tudunk rá konkrét választ adni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Emlékeztetem e tekintetben képviselőtársaimat, hogy akkor, amikor itt az uniós pályázati lehetőségekkel foglalkoztunk, azt kértük, hogy a pályázatokról, és egyáltalán a nemzeti fejlesztési terv egészségügyben megvalósuló programjairól rendszeresen kapjunk tájékoztatást. Egy kicsit sajnálattal jegyzem meg, hogy ez a negyedévenkénti tájékoztatás némileg csúszik. Annak idején így határoztunk. Most ugyan, ennek a napirendnek a kapcsán érintettük ezt a kérdést, de szeretnénk, ha ezt ősztől - főleg, ha a pályázatok rendben elindulnak - folyamatosan megkapnánk, mert azt gondolom, hogy a képviselőket ez a nagy fejlesztési lehetőség, és ennek tényleg az átlátható teljesítése foglalkoztatja, tehát igényeljük azt, hogy ennek a kérésnek a szaktárca, illetőleg a kormány, illetőleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tegyen eleget. Tehát ezt én szeretném most itt megismételni, nemcsak a jegyzőkönyv számára, hanem kérve a kormányt is határozottan erre.
Lezárnám, megköszönve a tájékoztatókat, ezt a napirendi pontot. Köszönöm szépen.
Tájékozódás az élelmiszerbiztonság területén zajló szervezeti és hatásköri változások végrehajtásáról
Soron következik az élelmiszer-biztonság területén zajló szervezeti, hatásköri változások áttekintése. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy körülbelül egy hónappal ezelőtt Mikola István alelnök úr kezdeményezte, hogy erre a tájékozódásra kerítsünk sort. Én azt tettem, hogy beszereztem mind az egészségügyi tárca, mind a földművelésügyi tárca írásos dokumentumait. Sajnos némi illegalitásba burkolózott a két szervezet, ezért aztán most szeretném mondani, hogy két papírt kaptunk. Az, amelyiknek a címoldala csak a címet tartalmazza, az származik az egészségügyi tárcától, tehát az ÁNTSZ és az Egészségügyi Minisztérium véleménye, mutatom (Felemeli a dokumentumot.), ha ez valaki számára nem volt közérthető. Illene azért ezt aláírni, hogy honnan származik! A másik pedig, ahol mindjárt a címoldalon kezdődik a szöveg, az a földművelésügyi tárca véleménye, tehát az az öt oldal és egy bekezdéses papír, ami nem minden tekintetben fedi egymást.
Meghívtuk az ülésre természetesen mind az ÁNTSZ, mint az egészségügyi tárca, illetőleg a földművelésügyi tárca képviselőit. Itt van Rapi Katalin szakállamtitkár asszony, akkor ebben a kérdésben is gondolom, illetékes, és itt van tisztifőorvos úr, dr. Falus Ferenc. Kérem, hogy szíveskedjenek idefáradni. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek helyet foglalnak az asztalnál.) Süth Miklós főosztályvezető úr is itt vana Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Kérem, hogy szíveskedjenek idefáradni, mert nyilván számos kérdés fel fog merülni. A szakértő kísérettel nyilván el fogják tudni mondani, hogy hogy áll most ez a kérdés.
Először megadnám a szót a kormány képviselőinek, döntsék el, hogy milyen sorrendben teszik mindezt meg. Aztán a bizottság nyilván kérdéseket fogalmaz meg, és véleményt mond majd egy körben, hiszen konzultációs napirendről van szó.
Tisztifőorvos úr! Tessék, dr. Falus Ferenc, megadom a szót.
Dr. Falus Ferenc szóbeli kiegészítése
DR. FALUS FERENC országos tisztifőorvos (Országos Tisztifőorvosi Hivatal): Köszönöm szépen a szót.
A kormányhatározatnak megfelelően hónapok óta dolgozunk az előterjesztésen és a konszenzus kialakításán. Az utóbbi időben, mint ahogy ez az anyagból is nagyrészt látható, a konszenzus létrejött véleményem szerint, megállapodtunk a leglényegesebb kérdésekben. A megállapodás lényege tulajdonképpen az, hogy az élelmiszerlánc biztonsága és a feketekereskedelem visszaszorítása céljának az elérése érdekében a Földművelési és Városfejlesztési Minisztérium... (Közbeszólás: Vidékfejlesztési!) Vidékfejlesztési, bocsánatot kérek... (Derültség. - Közbeszólás: Vidéki város.) Mezőváros-fejlesztési minisztérium... (Derültség.) Mindenesetre az ellenőrzést a kereskedelem területén teljes körűen átveszi a vendéglátással, illetve a humánegészségüggyel kapcsolatos ügyekben, az élelmiszer-fertőzésekkel kapcsolatos vizsgálatok pedig továbbra is a humán-egészségügyi szolgálatért felelős hatóság kezében maradnak. Ennek részeként néhány, ennél kevésbé jelentős kérdésben is megállapodtunk, mint az élelmiszer-kiegészítőkkel kapcsolatos ügyben, vagy a víz, mint termék kérdéskörében.
Vannak közöttünk még feltehetően a továbbiakban viták, ami a törvényt illeti, abban a különböző minisztériumok felelősségi körében még nincs megállapodás, hogy az élelmiszereknek a különböző anyagtartalmával kapcsolatos felelősségek, és összetétellel kapcsolatos ügyekben melyik minisztériumnak milyen mértékben van felelőssége.
A mi részünkről a megállapodás végrehajtására készen vagyunk, és a kormányhatározat szerinti határidőre remélhetőleg pontosan végre tudjuk hajtani a ránk szabott feladatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha szakállamtitkár asszony nem kíván szólni, akkor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről Süth Miklós főosztályvezető úré a szó, úgy is, mint főállatorvos.
DR. SÜTH MIKLÓS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Nagy tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és minden megjelentet! Nagyon kevés dologgal szeretném tisztifőorvos urat kiegészíteni, hiszen azt gondolom, hogy nagyon jól összefoglalta azt a menetrendet, amely előttünk áll, és főként az elkövetkezendő napok, hetek kérdését fogja jelenteni. Természetes, hogy amikor egy ilyen horderejű változás következik be, amikor megszokott módon, két külön szervezethez tartozó feladatból egy olyan új szervezeti felépítést kívánunk létrehozni, amelyet mi úgy próbáltunk megközelíteni - és azt gondolom, hogy ez a nemzetközi nómenklatúrát is követi -, hogy élelmiszerlánc-biztonsági szervezet, akkor természetes, hogy különböző vélemények fogalmazódnak meg. Ezek főként abból erednek, hogy nagyon sokan valóban nem ismerték, hogy a szakemberek miről egyeztetnek egymással.
Azt azért mindenféleképpen szeretném én is hangsúlyozni, hogy ez az előző héten a mezőgazdasági bizottság élelmiszerbiztonsági albizottságánál is megtörtént, hogy valóban, szervezeteink között a korábbi időszakban a területi szinten való együttműködés megfelelő volt. Mi azt reméljük, hogy ezzel az átalakítással az a multidiszciplináris, szakemberekből álló szervezet, amely a fogyasztók biztonságáért az élelmiszeren keresztül felelős, még tovább fog erősödni, továbbá a két tárca közötti kapcsolat, hogy olyan szakemberek is átkerülnek ebbe az élelmiszerlánc-biztonsági szervezetbe, akik még jobban ismerik azt a gondolatvilágot, amelyet az egészségügyi tárcánál dolgozó kiváló szakemberek képeznek. Meggyőződésünk, hogy ez valóban egy olyan új szervezeti formát fog jelenteni, ahol még erőteljesebben tudjuk majd képviselni a Magyarországon lévő emberek biztonságát. Ez egyrészt 10 millió embert jelent, másrészt, ha ebből az aspektusból kilépünk, és azt is nézzük, hogy Magyarországnak azért egy kereskedelmi tevékenysége is van a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel, ez ismételten 10 millió emberhez szól, tehát kvázi 20 millió ember biztonságát kell közösen megteremtenünk az élelmiszereken és az élelmiszerláncon keresztül. Azt remélem, hogy az az ütemezés, amely az elkövetkezendő időszakban komoly feladatokat ró még a két tárcára, megfelelően és zökkenőmentesen fog működni, a határidők betartásával, megfelelő módon, a nyarat kifejezetten figyelembe véve, mert ilyenkor az átszervezést mindenféleképpen úgy kell időzítenünk, hogy az a fogyasztók biztonságát ne veszélyeztethesse. Így tehát a szervezeti kérdések, mint a személyi állomány, az infrastruktúra, a pénzügyi kérdések ütemezése szeptemberre tolódott át, pont azért, hogy a nyár mindenféleképpen mindkét hatóságnál megfelelően, a szakemberekig nyúló nyugalomban, a szakmára való koncentrálással tudjon telni. Előzetesen ennyivel szerettem volna kiegészíteni. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a lehetőséget a kérdések és a vélemények előtt. Mikola István alelnök úré a szó.
Kérdések, hozzászólások
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem azért szólok először, mert valóban én kértem a bizottságot, hogy tűzze napirendre ezt a kérdést, hanem azért, mert több dologra kellene most választ kapnunk. Először is szeretném elmondani, hogy annak nagyon örülök, hogy június 14-én kelt a két anyag közül az utolsó, ami állítólag - mert anonimitásba burkolóznak ezek az anyagok - az egészségügyi tárca anyaga. Ha jól látom, akkor azóta eltelt öt nap, tehát az egy bravúros dolog, hogy öt nap alatt a meglehetősen széthúzó és helyenként szélsőséges vélemények ellenére valamiféle nagy egymásra borulás, valamiféle nagy egyetértés jött létre. Nem tudom, hogy ez minek köszönhető, mindenesetre örömmel tölt el bennünket, hogy megegyeztek a felek; jó lenne ennek részleteit ismerni.
Ebben a bizottságban nem olyan régen az ÁNTSZ egy másik funkcióját érintően - a munkaegészségügy területéről van szó - vívtunk nagy, hogy mondjam finoman, beszélgetéseket, és szomorúan konstatáltuk, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nagyon fontos feladatokat, idézőjelben, veszít el és ezzel embereket is. Szeretném Süth Miklós kolléga úrnak mondani - állatorvos, tudom -, hogy azért a szakemberek nem annyira örülnek az átkerülésüknek. Én több szakemberrel beszéltem, és óriási aggodalmak fogalmazódnak meg OÉTI-ben és máshol, olyan tudományos berkekben, ahol évtizedek óta foglalkoznak az élelmiszerbiztonság vagy élelmiszerhigiénia, a táplálkozástudomány és az ehhez tartozó területeken, és egyáltalán nem örülnek annyira ennek a dolognak.
De hogy néhány dologra rátérjek, mi úgy gondoljuk, hogy az élelmiszerbiztonság kérdését egységes szerkezetben kellene kezelni; úgy gondoljuk, hogy ezt interszektoriális, kormányzati szinten kellene kezelni. Az, hogy átkerülnek ide meg oda, és ezt a feladatot ez látja el, a másik részét pedig az látja el, az valahol inkább egy ilyen szeparációra utal, mint valamiféle egységes élelmiszerbiztonsági rendszer létrehozására. Ha jól értelmezem ezekből az anyagokból - ismétlem, nem tudván az elmúlt öt nap tárgyalásait, amelyek végül is eredményre vezettek -, nekem úgy tűnik, hogy az egészségügy oldalán, ha már lehet így beszélni, marad az élelmiszer eredetű megbetegedések humán, emberi egészségügyi vonatkozású ügyeinek kezelése, tehát gyakorlatilag a következményes betegségek kivizsgálása és gyógyítása, itt marad az ivóvíz vizsgálata és ellenőrzése. Ezzel be is fejeztük, mert a konyhák, a melegkonyhák, a vendéglátás, az étkeztetés már közös feladat, tehát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, annak központi hivatala és az ÁNTSZ közös feladatát képezi. Hogy ez hogyan fog megvalósulni, arra vonatkozóan azért jó lenne valamit hallani. Én végigéltem annak idején az eperlevesbotrányt, és azóta is végigkövettünk több botrányt, amik meglehetősen nehéz ügyek. Hogy a gyakorlatban ez az együttműködés hogyan fog történni, azt most nehezen tudom elképzelni, de nyilván a jelenlévő kormányzati és ÁNTSZ-képviselőknek erre vonatkozóan van elképzelésük. Szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon fontos kérdésről van szó. A közvéleményt újra meg újra felverik az élelmiszerbiztonság területén történt botrányok - gondolok itt az aflatoxinos paprikaügyre, amit valamelyik rádió maflatoxinos ügynek minősített, kicsit rávilágítva a kivizsgálások és az egész történés körül beállt helyzetre, aztán itt volt a lisztériás sajt ügye, a szaloncukorbotrány és sok ilyen botrány, amelyek a közvéleményt újra meg újra felverik, tehát nagyon nagy felelősséggel szabad egy ilyen kérdéshez hozzányúlni.
A nemzetközi ajánlások is arra utalnak - ezeket átnéztem az elmúlt hetekben -, hogy inkább az egészségügyet kellene fajsúlyossá tenni, irányító pozícióba hozni az élelmiszerbiztonság kérdésében. Az anyag is említi ennek a World Health SMB-nek a határozatát, amely azt mondja, hogy integrálni kell az élelmiszerbiztonságot a közegészségügyi és táplálkozás-egészségügyi feladatok közé. Nem akarom ezt sokáig ragozni. Mi úgy gondoljuk, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megint elveszt egy fontos területet, ami nem pusztán presztízsveszteség, hanem egy Európában is kiemelt prioritást, az élelmiszerbiztonságot érinti. Továbbra sem látjuk azt a kormányzati szintű, az európai prioritáshoz illeszkedő súlyú, integrált szervezetet, szakigazgatási szervet, amely valóban interszektoriális szinten, egységesen kezelné az élelmiszerbiztonság ügyét, és nem úgy, hogy az ide tartozik, az oda tartozik, a lengőajtó egyik oldala, az állategészségügyi élelmiszerellenőrzés, mezőgazdasági terület, a másik, a lengőajtó mellett pedig az egészségügyé. Szerintem ebből gondok lesznek a következőkben. A személyes véleményükre is kíváncsi volnék, hiszen Süth Miklós úrral nemrégen Visegrádon, a zoológiai konferencián néhány szót váltottunk, és akkor nekem úgy tűnt, hogy benne is vannak aggodalmak a megoldást illetően, és pontosan tudom, hogy ez az ÁNTSZ-vonalon is megvan. Ha kaphatnánk valami felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy mi volt az a pont, ahol ez a nagy egyetértés megszületett ebben a feladatmegosztásban, azt megköszönném.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Néhány egyszerű kérdést tennék fel. A közétkeztetés a legfontosabb dolgok egyike: meghatározza a lelkünket, de a testünket még inkább. Az a kérdésem, hogy ebben a helyzetben ki az erősebb - nem ezt akartam kérdezni -, ki a felelős végül, ha baj van, mert amíg nincs baj, addig egyértelmű. Melyik tárca a felelős?
A következő, hogy ki határozza meg a közétkeztetés tartalmát. Az ÁNTSZ szerepe mekkora marad? Negyedik: az ellenőrzés rendszere megmarad-e, mire koncentrál?
Aztán: az élelmiszerlánc nagyon jó, nekem az elsősegélynyújtás, a sürgősségi ellátás lánca jut eszembe. Kérdésem: hogy látják a szakemberek, a láncnak melyik a leggyengébb pontja pillanatnyilag, mert a lánc erősségét az szabja meg, és ennek fejlesztésére milyen eljárásokat gondolnak. Köszönöm.
ELNÖK: Perjési képviselő asszony!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Jelenlévők! Számomra logikusnak tűnik, hogy ez egy összefüggő lánc ellenőrzését jelenti. Ugyanis a növénytermesztés, az állattenyésztés, az, hogy milyen módon, milyen feltételek mellett történik a következő fázisa, ezeknek a feldolgozása és élelmiszerré alakítása. A harmadik fázis ennek a kiszolgálása, akár üzletben, akár közkonyhán. Tehát szorosan összefüggő dolgok, és amit az Országos Élelmezésbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet csinált eddig, az, hogy végül is a kész, feldolgozott termékeknek milyen a tápanyagtartalma, a táplálóértéke. Tehát bármilyen nagy láncnak, vagy összetett és komplett láncnak tűnik, ezek mégis szorosan összefüggenek az én fejemben is, és nehezen elválaszthatóak. Az egy más kérdés, hogy hozzászoktunk évtizedeken keresztül, hogy mindegyik külön hatóság volt, mindegyik élte a maga életét, és vagy találkoztak ezek a szempontok, vagy sem, a fogyasztó csak azt látta, hogy túl sok hatóság van, túl sok helyre kell adott esetben szaladgálni. Tehát én ebben látok fantáziát.
Az egy más kérdés, hogy azt elvárni, hogy nagyon rövid idő alatt ez a több évtizedes gyakorlat teljesen újonnan és problémamentesen kialakuljon, nem lehet. Probléma egyébként úgyis lesz mindig. Tehát bármilyen jó egy rendszer, itt emberek alkotják a rendszert, és a sok-sok emberből bizony mindig hibázhat valaki. Tehát én úgy érzem, hogy most a logikáját támogatom.
Amire kíváncsi lennék, hogy ennek a zökkenőmentes átállását - mert azért több hivatal van összevonva -, a munkatársakkal való elfogadtatását a tárca vezetői mennyi időre teszik ezt az első tanulási vagy próbaidőt, és körülbelül mikorra várható, amikor ez a csapat már majdnem profi módon dolgozik, mert azért ehhez évek kellenek, gondolom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Régóta vajúdó probléma, és tulajdonképpen ez számos olyan dologból tevődik össze, hogy ha az ÁNTSZ oldaláról nézzük, akkor az ÁNTSZ-nek számos területen funkcióvesztése következett be az utóbbi időben, és ez érzékenyen érinti az ÁNTSZ munkatársait, de, mondjuk meg őszintén, ez anyagi veszteséget is jelenthet az ÁNTSZ-nek, ezeknek a funkcióknak az elkerülése az ÁNTSZ-től, ez a működőképességét és a fenntarthatóságát is veszélyezteti ennek az intézménynek. Ez lenne az egyik oldala, tehát ezt a kérdést mindenképpen kezelni kell.
Másrészt pedig egy olyan szakembergárda elvesztését jelenti, ami nagyon nehezen pótolható, és bizonytalanságot jelentő. Az Európai Unióban tudjuk, hogy ez az egész kérdés egy biztos felügyelete alatt van, a közegészségügy, fogyasztóvédelem, minden egy területen van. Magyarországon tudjuk, hogy a fogyasztóvédelem még nem annyira erős, és még mindig keresi a helyét, tehát én azt hiszem, hogy abba az irányba kellene elmenni, hogy a fogyasztóvédelem megerősítésével lehetne ezt az egészet egy ilyen interszektoriális résszé tenni.
A másik érzékeny pontja ennek a kérdésnek az, hogy az FVM nagyon komolyan foglalkozik ezzel a kérdéssel, és nagyon komoly presztízsharcot is mutat abban, hogy megszerezze ezeket a területeket, aminek van jelentősége abban, hogy a feldolgozótól az asztalig figyelemmel tudja kísérni az egész láncot, de itt azért az OÉTI szerepe és szerepvesztése igen érzékenyen érinti az egészségügyi ágazatot. Tehát én is kíváncsi lennék arra, hogy mi lenne az a jó megoldás, ami gördülékennyé és simává teszi ezt az egész problémát. Sokat vitatkozunk a parlamentben az államtitkár úrral ennek az egész kérdésnek a nyugvópontra jutásáról, és tulajdonképpen nem közeledtek az álláspontjaink ebben a vonatkozásban. Ezért érdekelne, hogy hogyan kívánják ezt megoldani.
Én abban látnék nagyon jó megoldást, ha ezt a fogyasztóvédelem megerősítésével, kimagasításával lehetne egy ilyen ernyőszervezetként, valamilyen módon interszektoriálisan elvinni. Ebben a kérdésben mindenkinek vannak részigazságai. Az, hogy hogyan tenyésztjük az állatot, milyen takarmányt kap, ez biztos, hogy az FVM kompetenciája. Ez hogyan kerül be a táplálékláncba, és ennek az ellenőrzése, ennek már humán-egészségügyi vonatkozásai vannak. Ez hogyan kerül a boltokba, hogyan főzik meg, hogyan szolgálják ki, ennek van állat-egészségügyi és van humán-egészségügyi vonatkozása is, és ha balhé van, akkor ki viszi a balhét, ez a következő kérdés, és borzalmasan szenzitív kérdés, és egyre több olyan élelmiszer kerül elő, amely illegálisan van bent, rossz minőségű, nem tudni a származási helyét.
Tehát itt egy csomó olyan folyamatot meg kellene oldani, ami a nyomon követhetőséget jelenti az élelmiszer vonatkozásában, a kiszolgálás biztonságát a közétkeztetésben és az üzletekben való kiszolgálásban. Én azt hiszem, hogy ezzel a kérdéssel majd sokat kell nekünk foglalkozni, hogy valami megnyugtató, jó megoldást találjunk. Én azt hiszem, hogy ez csak a kezdet, és nem véletlenül tér vissza rá a bizottság. A korábbi években is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, még kihelyezett bizottsági ülést is tartottunk ebben a vonatkozásban, megelőzve korunkat, a két bizottság együttes ülését megtartottuk, amit akkor egy nagyon pozitív dologként értékeltek. Be is igazolódott, az élet aztán igazolta, hogy ennek van jelentősége, ennek a két bizottságnak, ennek a két tárcának együtt kell működnie, de a hogyan és a miként nagyon nehéz, mert tradíciók vannak, koncepciók vannak, és van egy európai uniós elvárás, hogy ezt egy szervezetként, egy bizottságként, egy biztosként kell kezelni, de ezt nagyon nehéz így megoldani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Annyit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy mi nagyon határozottan úgy látjuk, és talán mondanám is, hogy a hozzászólásokból is ez csendült ki, hogy ez itt tényleg nem egy tárca feladatkörébe tartozó kérdés. Én örülök annak, hogy itt elindult egy lehetséges kompromisszumkeresés a szervezeti, technikai megoldásokról, de ezzel együtt tényleg azt hiszem, és azt gondolom, hogy van ebben az ágazatközi együttműködésnek is szerepe, tehát meg kellene találni azt a fórumrendszert - népegészségügyi tárcaközi bizottság, vagy kormánykabinetek közül a társadalompolitikai kabinet -, amely azért bizonyos kérdésekben mégiscsak tud állást foglalni, dönteni. Mert ugye egyik oldalról nyilvánvalóan a piacvédelem szempontjai dominálnak, a másik oldalon pedig azért az egységes közegészségügyi szempontok azok, amelyek meghatározzák a magatartást.
Ebben lehet vitatkozni ugyan, de azért mégis ott van az a kérdés is, amiről most itt nem nagyon esett szó, úgyhogy muszáj fel is tennem, hogy az ÁNTSZ-nek különböző kistérségi intézeteiben többcélú laboratóriumok vannak, működnek. Ezeknek aztán a sorsát mindez hogyan fogja pontosan, precízen érinteni, és ennek a költségvetési vonzatait is, létszámvonzatait hogyan sikerül elrendezni, mert valóban ebben a bizottságban nekünk az a fontos, hogy az egységes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ne tudjon meggyengülni. Elfogadva nyilván bizonyos ésszerű átrendezéseket, de azért az lenne a cél, hogy ebben a népegészségügyi hálózat ne szenvedjen vereséget, tehát ha úgy tetszik, egy win-win megoldás tud kialakulni, akkor az rendben van, de azért kell ezen még dolgozni, én legalábbis úgy látom, sok ponton. Tehát nem vagyunk a dolog végén, és szeretném, ha ezt érzékelnék.
Egyébiránt az a véleményem, és azt is fogom majd javasolni, hogy ennek a napirendnek a jegyzőkönyvét, természetesen a kérdések, felvetések, válaszok alapján a kormány társadalompolitikai kabinetjének, Kiss Péter miniszter úrnak juttassuk el, és kérjük, hogy a társadalompolitikai kabinet egy-két kérdésre térjen majd még vissza, mert nem látjuk ezt azért lezárhatónak még minden tekintetben. Ezt most megelőlegezem azzal, hogy örülök én is annak, hogy kétségtelen, talán éppen azért, mert a bizottság ilyen kezdeményezést tett, hogy egy kicsit felgyorsultak az egyeztetések ezekben a kérdésekben, de nyilván van még számos kérdés, amire egyébként lehet, hogy van nagyon precíz, pontos válasz, akkor ezt most meg fogjuk tudni. Meg is adom a szót ez ügyben, nem tudom, hogy ki kíván először szólni. (Jelzésre:) Falus tisztifőorvos úr!
DR. FALUS FERENC tisztifőorvos (Országos Tisztifőorvosi Szolgálat): Köszönöm szépen a lehetőséget.
Mikola képviselő úrnak szeretném elmondani, hogy a megegyezés természetesen nem könnyen jött létre, nem is az utolsó öt napban jött létre, igazából ez egy folyamat eredménye, és talán a végére, amit Kökény képviselő úr mondott, azt kiegészítve, a társadalompolitikai kabinetnek is van szerepe annak a kompromisszumnak a kialakításában, ami megtörtént. Mind a két fél vezetése is, és szakemberei is, ha úgy tetszik, hatféle álláspontot képviseltek a kérdésben minimum, ezt kellett valamilyen módon összeegyeztetni, és megtalálni azokat a pontokat, ahol az együttműködés jó lehet.
A kérdés másik fele: abban megállapodás van. A vendéglátás területe egyértelműen az ÁNTSZ-nél marad. A határ a raktár, és a raktár azért a határ, illetve azt mind a ketten ellenőrizzük, mert nem lehet pillanatnyilag garantálni azt, hogy a raktárba csak olyan élelmiszer kerül be, amit már az MGSZH hatóságai korábban valahol ellenőriztek. Így, ebben az esetben együttműködünk, és abban az esetben, ha valamilyen élelmiszer eredetű fertőzés kerül a látókörünkbe, akkor mi azonnal értesíteni fogjuk a mezőgazdasági hatóságot, hogy a visszakeresését az élelmiszerláncon belül, akár a termőföldig biztosítani tudják, mindenféle késedelem nélkül. Itt egyértelmű a megállapodás, ebben a kérdésben. Tehát a határ ilyen értelemben, ha úgy tetszik, a raktár, illetve a raktárajtó, ilyen értelemben a példa jó.
Puskás képviselő úr kérdésére ugyanez a válasz. A közétkeztetésért a felelősség egyértelmű, ez az ÁNTSZ felelőssége továbbra is, és a közétkeztetés tartalma ügyében is az ÁNTSZ, illetve az OÉTI felelőssége és iránymutatásai azok, amiket továbbra is elsősorban követni kell.
Az ellenőrzés rendszere pedig elsősorban a higiéniai feltételekre, és a forgalmazás feltételeire koncentrál, figyelembe véve a tápanyag-összetételt.
A lánc leggyengébb tagja pedig véleményem szerint, és azt hiszem, hogy ebben egyet fogunk érteni, az az alapanyag, ami nincs ellenőrizve. Tehát ha ellenőrzött alapanyagból készül a termék, akkor azt gondoljuk, hogy kisebb a kockázata bármiféle egészségre káros hatás kialakulásának, mintha olyan anyagból készül, ami ellenőrizetlenül kerül be, mondjuk a konyhába vagy feldolgozásra.
Az OÉTI szerepének a fontossága, a további feladatainak a kiterjesztése és a megerősítése, amit Perjési képviselő asszony említett, szerintünk nagyon fontos. A tápanyagérték meghatározásában szerintünk az OÉTI szerepét, felelősségét a szabályozási jogban nem lehet és nem szabad figyelmen kívül hagyni a későbbiekben sem.
Ugyanakkor a területen, helyi szinten az együttműködés a két szolgálat között eddig is igen szoros volt, és valószínűleg meg is tudjuk oldani azt, hogy az ellenőrzések területén, illetve a munkában való együttműködésben nagyon szorosan működjenek együtt. Sajnos ennek a másik oldala is igaz, hogy az ÁNTSZ kistérségi intézeteinek a létszáma, az ott dolgozóknak a különböző feladatokra való kirendelhetősége ilyen értelemben, és az ezeknek a működtetésére rendelkezésre álló forrás csökkenése veszélyezteti az ÁNTSZ feladatainak az ellátását, és ha úgy tetszik, a hadrafoghatóságot. Tehát ezen komolyan kell tovább dolgoznunk, hogy ezt a kockázatot hogyan tudjuk enyhíteni.
Az igazi szerepe az ÁNTSZ-nek nem az OTH-ban, nem a regionális intézeteken keresztül nyilvánul meg, hanem a kistérségi intézetek erejében. Ahhoz pedig, hogy a kistérségi intézetek a feladatukat be tudják tölteni az országban, megfelelő minimális létszámra és eszközrendszerre van szükség, az összes többi az az irányításellenőrzés része, de alapvetően a feladat ellátásának a nehézsége akkor fog fellépni, ha a kistérségi intézetek nem elég erősek.
Ugyanitt meg kell említeni azt, hogy az együttműködés formáiban és szintjeiben itt nekünk további munkánk van, merthogy az ÁNTSZ-nek a regionális átszervezése lezajlott, ugyanakkor az MGSZH-nak a szervezetei megyei szinten vannak továbbra is. Tehát itt nekünk finomítani kell az együttműködést, úgy, hogy tudjuk zavarmentesen megtalálni a társ- és partnerszervezeteket.
Nagyon kérem a tisztelt bizottságot, hogy az ÁNTSZ a felelősségét a humán-egészségügyi ellátás területén erősítse, és az egységes humán-egészségügyi hatóság fenntartását támogassa, és külön kérem az önök segítségét abban, hogy az OÉTI szerepe az egészséges életmód meghatározásában, adott esetben a határterületekre kiterjedően is erősödhessen a továbbiakban, és így a népegészségügyi és közegészségügyi feladatainkat megfelelő integrálásban tudjuk ellátni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Süth Miklós főosztályvezető úr!
DR. SÜTH MIKLÓS főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ismételten köszönöm a szót, elnök úr. Ha megengedik, akkor az elhangzott kérdések sorrendjében szeretnék néhány reakciót, néhány gondolatot átadni.
Mikola alelnök úr felvetett több kérdést is, és ebből a szempontból említett egy nagyon fontos dolgot. Azt gondolom, az elmúlt hónapokban voltak azok az események, amelyek miatt annak az anyagnak a befejezése, amely már jó néhány éve készül, felgyorsult. Ennek az alapját pedig nem más képezte, minthogy alapvetően egy egységes, interszektoriális, kifejezetten egy proaktív, preventív jellegű egységes szervezetet hozzunk létre. A kormányhatározatban is megjelent, hogy egységes élelmiszerbiztonsági szervezet szükséges. Ott sem azt jelenítettük meg, mert természetesen mi is érzékeljük azt a problémát, amit nemcsak a lakosság, nemcsak a vállalkozók, nemcsak a média, hanem sajnos néha a szakemberek is összekevernek, hogy az egymással párhuzamosan dolgozó szervezetek feladatait nem tudják elkülöníteni. Azt gondolom, az elmúlt időszakból akár a tegnap este is egy kiváló példa volt, nagyon jól tükrözte azt a harmóniát a Magyar Televízió 1-es csatornájának az interjúja, amelyben egyértelműen az ÁNTSZ-ről beszélt, ennek ellenére az állatorvos kollégák voltak a képen, és ki is írva. Tehát a mai napig sem tiszta még sajnos, nemcsak hogy média, nemcsak hogy köz, nemcsak hogy vállalkozók, de jelen pillanatban még, sajnos tapasztalja ezt az ember, hogy szakember szinten sem. Elég csak visszautalnom az egyik fogyasztóvédelmi eseti bizottság ülésére, ahol szintén összekeverésre került a két hatóság, és nem az hibáztatható, aki összekeveri. Valóban, jelen helyzetben a feladatok olyan mértékben igénylik a szoros együttműködést, amely mindenféleképpen abba az irányba mutat, amelyet mi egy egységesítésnek hívunk, és amit mi nagyon szerettünk volna a legelső pillanattól is elkerülni, azt a gondolatot, hogy ez nem másnak, mint az állategészségügynek és az egészségügynek a harca, és a két szervezet közötti presztízskérdés.
Ha megengedik, akkor egy picit visszább megyek az időben, tavaly augusztus 1-jére, tehát nagyjából egy évvel ezelőtti időpontra. Augusztus 1-jével a tavalyi évben létrejött az élelmiszerlánc-biztonsági állat- és növény-egészségügyi főosztály a minisztériumunkban. Ennek kifejezetten az volt a célja, hogy mi magunk is azt érzékeljük, és azt tudjuk évtizedek óta, a szervezetünkben nemcsak állatorvosok, hanem kiváló szakemberek dolgoznak, a teljesség igénye nélkül vegyészmérnökök, élelmiszer-ipari mérnökök, agrármérnökök, gyógyszerészek, és folytathatnám a sort, akiknek a közös tudása tudja azt az eredményt hozni, amely alapján én azt gondolom, hogy a legtöbbet tehetjük a közegészségügyért.
Ebből a szempontból szintén egy fontos lépés volt az augusztus 1-jei időpont, mert azt mondtuk, hogy az élelmiszerlánc kizárólagosan úgy dolgozhat együtt, hogy ha a föld, a fogyasztó, a takarmány, az állat, az állattartó kapcsolatban van egymással. Engedjék meg, később szerettem volna rátérni, Schvarcz alelnök úr volt szíves említeni egy példát, ahol egyértelműen elkülönítette, hogy hol, melyik területen, melyik élelmiszerlánc-elemben miképpen kell, hogy megjelenjenek a különböző szakmák képviselői. Hadd egészítsem ki annyiban, hogy a mi gondolkodásmódunkban, azt kell mondjam, hogy ha csak az állattartás szerepét nézzük, ha az állattartásban nincs ott a közegészségügyi szemlélet, ugyanazzal a problémával találjuk magunkat szemben, mint amivel napjainkban, hogy ma már a szarvasmarhatelepek tbc-fertőzöttsége nem másra vezethető vissza, mint az ott foglalkoztatottakra, ami egy nagyon szomorú dolog. Ezért is gondolom, hogy a láncban nem lehet, hogy csak és kizárólagosan egy helyen találkozzunk egymással, és ez a vendéglátás. A lánc minden elemében együtt kell lennünk, vagy mindenkinek, hogy a szakmai felkészültség tudjon ebben érvényesülni.
Ami egy nagyon fontos dolog, hogy az a két pólus, ahogy alelnök úr is említette, ahogy felmerül az a kérdés, hogy az interszektoriális szervezetben a szakemberek átkerülése lehet, hogy célszerűbb lenne, mert jelen pillanatban nem örülnek ennek. Én azt gondolom, hogy két tábor van. Mi több, annak függvényében, hogy hogyan változik az idő, annak függvényében erősödik azoknak az embereknek a mennyisége, akik nem tudják, hogy mi lesz velük, és ez értelemszerűen egzisztenciát is jelent, hogy lesz-e holnap munkahelyük, vagy nem lesz munkahelyük, tudják-e azt a kiváló szakmai munkát folytatni, vagy nem tudják. Tehát ebből a szempontból is azt remélem, hogy egy nagyon gyors egyeztetés lesz közöttünk, és legalább olyan harmonikus lesz, mint az elmúlt időszakban, hogy könnyedén meg fogjuk tudni oldani ezeket a problémákat, pont annak érdekében, hogy egységes legyen az a szervezet, és az együttműködés megmaradjon az élelmiszer-biztonsági szervezet és a közegészségügyet garantáló szervezet között. Annak ellenére, hogy hangsúlyozom, hogy a kettő között óhatatlanul van egy rendkívül jelentős szakmai átfedés.
Amit szintén fontosnak tartanék, és erről Falus Ferenc tisztifőorvos úr említést tett, a területek különböző átfedései, hogy hol haladunk közösen. Egyrészt a vendéglátás, másrészt, ami szintén nagyon fontos, az ivóvíz kérdése. Azért szeretném itt is ezt megerősíteni, maga az anyag is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert ha megnézzük az európai uniós szabályozást, mi több, a rendeleti szabályozást, amelyik Magyarországon kötelező érvénnyel él, ott az ivóvizet abban az esetben, ha alapanyagként használják fel, akkor azt az élelmiszer területén kell ellenőrzés alá vonni. Ebből a szempontból is megszületett közöttünk a megegyezés, tehát tudjuk ezt a kérdéskört így kezelni.
Ami szintén egy fontos, és én azt gondolom, hogy lényeges elem, abból a szempontból, hogy hol járunk, hová jutottunk, és mennyi az az idő, amit én azt gondolom, hogy a következő stációkig végig kell járnunk. Két évvel ezelőtt volt az első alkalom, amikor megfogalmaztuk az élelmiszerlánc-biztonsági koncepciónkat, és aminek tavaly augusztus 1-jén született meg a főosztályi szintű élelmiszerlánc-biztonsági állat- és növény-egészségügyi blokkja. Ebből a szempontból egy nagyon jó példa volt számomra néhány héttel ezelőtt, amikor a Németország által, az elnöklése alatt szervezett programjukon Berlinben a különböző tagországok beszámoltak a 882/2004-es EK-rendelet végrehajtásáról. Mindaz, amiről mi már korábban beszéltünk, ami még más tagországok számára egyáltalán felmerülő, és egy rendkívül újszerű ötletnek tűnt, abban megelőztek minket, mert megvalósították. Elég akár csak Finnországot nézni. Finnországban létrehoztak egy egységes szervezetet, ott már arról számolt be az ottani felelős vezető, hogy egy olyan szervezetet hoztak össze, ahol a multidiszclipináris szakembergárda egy szervezeten belül látja el a feladatát. Több példát is tudnék említeni a fejlettebb országokból, Európa nyugati feléből, de ugyanúgy akár a Baltikumban is, akik nagyon komoly előrelépéseket tettek annak érdekében, hogy a szakmai tudás egy megfelelő tudásbázisra épülve szolgálja a fogyasztók biztonságát.
Puskás képviselő úr konkrét kérdéseket fogalmazott meg, felmerült a közétkeztetés kérdése, és hogy ki a felelőse. Én felírtam magamnak azt a szót, amelyik arról szól, hogy "mentő". Lehet, hogy hallották már ezt a példát. Én azt gondolom, hogy miniszter úr, vagy államtitkár úr ezt már említette több fórumon is. Mi úgy ítéltük meg ezt a kérdést, hogy hasonló módon kellene viselkednie egy élelmiszer-biztonsági szervezetnek, mint ahogy baleset esetén viselkednek a társszervek. Megvan a mentők feladata, megvan a rendőrség feladata, megvan a tűzoltók feladata. Mi is ugyanebből a szempontból úgy értettük, hogy ebben az esetben, ha egy élelmiszer-biztonsági esemény van, akkor ami az élelmiszerhez, az élelmiszerlánchoz kötődik, az az élelmiszerlánc-biztonsági szervezet feladata, ami pedig magához az emberhez kötődik, az nem lehet más feladata, mint az egészségügyhöz kötődő szervezeté.
Ugyancsak ebből a szempontból a következő a táplálkozás-egészségügyi kérdések. Az első pillanattól kezdődően azt mondtuk, hogy a táplálkozás-egészségügyi kérdések abban az esetben, ha egy egységes, interszektoriális szervezetben gondolkodunk, akkor természetesen egy szervezethez kell, hogy kötődjenek. De ha nem ez a megoldási felület van, akkor mindenféleképpen ott kell, hogy maradjon, ahol ezekhez a legnagyobb információ rendelkezésre áll, amelyet leggyorsabban lehet beépíteni.
Kiragadtam néhány példát: a különleges táplálkozási igényű termékek, az étrend-kiegészítők, az élelmiszerek tápanyagtartalmának az egészségre vonatkozó állítások kérdése nem lehet másnak a feladata, mint aki ehhez a legjobban ért, és ehhez legjobban az orvosok értenek.
A következő kérdéskör, amelyik felmerült konkrét kérdésként, hogy az ellenőrzés rendszere mire koncentrál. Többször említettem, és elnézést, hogy ismétlem saját magamat, viszont fontosnak érzem, hogy nem koncentrálhatunk a végtermékre. A végtermékre csak abban az esetben koncentrálhatunk, ha azzal találkozunk először Magyarországon. Magára a minőségirányítási rendszerre utalnék vissza, ahol magát a folyamatot kell, hogy ellenőrizzük, hogy hatékonyan tudjunk beavatkozni, és ezt értem eredmény szempontjából, és értem gazdasági szempontból is.
Azt gondolom, hogy az a döntés, amely megszületett, és létrehozta azt a megállapodást, hogy azt az eddig kérdéses területet, amelyiken közösen volt a két hatóság jelen, mint például a forgalmazás ellenőrzése, azaz a boltok ellenőrzése, hogy nem lehet úgy darabolni, hogy az egyik hatóság bemegy, csak az élelmiszert nézi, a másik hatóság bemegy, és az ott lévő higiéniai feltételeket nézi. A kettőt nem lehet elválasztani! Egy fagyasztott termék esetében nem lehet, hogy én csak azt nézem, hogy az mínusz 18 fok alatt van-e, a másik pedig azt nézi, hogy a hűtőalkalmatosság alkalmas-e erre. Mindegyik szervezetben megvannak azok a szakemberek, akik ezt komplett módon el tudják látni, és nem két hatóságnak, hanem egy hatóságnak kell ezt a feladatot ellátni, mint ahogy ebben sikerült is megegyeznünk. Hangsúlyozom, hogy ebben az új szervezetben sincs, hogy ezt csak ez vagy az a szakmai végzettségű, hanem a szervezethez tartozó szakember, legyen is a végzettsége bármilyen, ezt a feladatot el tudja látni.
Csatlakozva, hogy melyik az élelmiszerlánc leggyengébb pontja, egyértelműen az, amelyik ellenőrizetlen módon jut bele az élelmiszerláncba. Ebből a szempontból én még azért hozzátennék egy kiegészítést, ide tartoznak még az élelmiszerlánc felelőtlen szereplői. Sajnos jó üzlet az élelmiszer, az egyik leggyorsabban eltűnő bizonyíték, amelyet ma látni lehet. Ennek megfelelően a szervezeteink az erőforrásainkat maximálisan megpróbálják koncentrálni, de mindaddig, amíg nincs valamiről tudomásunk, míg nem kapunk róla információt, addig nem tudunk erre koncentrálni. Az élelmiszer-biztonsági szervezetet nem egy nyomozóhatóságnak hozták létre, hanem a legális vállalkozások folyamatos kontrolljára, hogy egy biztosítékot tudjon adni.
Nagyon erősen el kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan lehet még tovább erősíteni más társhatóságokkal az együttműködésünket. Minisztériumunkban a Vám- és Pénzügyőrséggel, a Rendőrséggel és a Határőrséggel már előrehaladott tárgyalásaink vannak, vannak már a korábbi időből lévő együttműködési megállapodásaink. Viszont ma azt érzékeljük, hogy nem elég a mélységi ellenőrző csoportok működtetése, amelyek a határsáv 50 kilométerében vannak, hanem az egész országra ki kell, hogy terjesszük.
Nagyon szépen köszönöm Perjési képviselő asszonynak azt a támogató gondolatát, hogy logikusnak tűnik a rendszer. Én is azt gondolom, hogy logikus, és mindenféleképpen rendkívül jól átgondolt, és azt kell mondjam, hogy akár szervezeteken belül lévő pozitív kommunikációval lehet elérni addig, hogy ne hosszú éveket vagy évtizedeket vegyen igénybe, netán ne azt a szerencsétlen helyzetet lássuk, hogy mindig megpróbál valaki majd önállóságra törekedni és kiválni a rendszerből, hanem azt lehessen látni, hogy valóban egymást erősítő szakemberekből jött létre egy egységes szervezet.
Abból a szempontból szeretnék még Schvarcz képviselő úrnak és alelnök úrnak a gondolataival kapcsolatban néhány gondolatot magam is felvetni, hogy említette a fogyasztóvédelem megerősítését. Én azt gondolom, hogy kiváló példa, ha megnézzük az elmúlt időszakban megjelent fogyasztóvédelmi középtávú stratégiára vonatkozó kormányhatározatot. Nagyon jól, nagyon logikusan felépíti azt a rendszert, amiben nekünk is nagyon nagyot kell előrelépnünk, hogy hogyan tudunk azok irányába lépni, akikért dolgozunk, és hogyan tudjuk a fogyasztót sokkal tudatosabbá tenni. A Nemzeti alaptantervben való megjelenés, azt gondolom, hogy egy rendkívül fontos dolog. Ugyanúgy azt gondolom, hogy mindkét bizottságnak, és mindkét szervezetnek nagyon komoly feladata lesz abban, hogy hogyan tudjuk azt elérni, hogy az egészségügyi, a közegészségügyi kérdéseket, és az élelmiszerlánc közegészségügyi kérdéseit miként tudjuk a mindennapok részévé tenni.
Bocsánat, hogy saját élményekkel egészítem ki: Magyarországon, ha ellátogatunk a Feszty-körképhez, ott van egy falusi iskola. A falusi iskola egyik bemutató vitrinjében ki van nyitva egy könyv, amely arról szól, hogy hogyan kell kezet mosni. A mai napig nem tudom, hogy oktatják-e valahol, hogy hogyan kell kezet mosni. Számtalan alkalommal küszködik mindkét hatóságunk azzal, hogy a minimum higiénés elvárásokat nem tudják azok a személyek, akik élelmiszert állítanak elő számunkra, az élelmiszerlánc bármelyik elemében.
Tehát én azt gondolom, hogy nagyon fontos lesz ez a kérdés, és abban is közösen kell együtt, előre gondolkodnunk, hogy a fogyasztóvédelmen belül is nagyon élesen meg kell különböztetni két területet. Van az élelmiszer területe, amely nagyon erősen kötődik a fogyasztókhoz, viszont semmiféleképpen nem keverhető össze azokkal a fontos fogyasztóvédelmi feladatokkal, amelyek a nem élelmiszerhez, azaz a nonfood-hoz kötődnek, és amelyek egész más szemszögből közelítik meg az élelmiszert. Nekünk egy közegészségügyet kell biztosítani, a fogyasztóvédelemnek pedig a fogyasztók érdekeit kell mindazon eszközzel védeni, amire lehetőségük van. Viszont én azt gondolom, hogy mindenképpen fontos lesz egy hasonló koncepcionális változás az elkövetkezendő időszakban, amely akár hasonló módon jelenhetne meg, mint ahogy megjelent a fogyasztóvédelem középtávú koncepciója.
Kökény elnök úr felvetett két kérdést, amelyekre szeretnék reagálni. Ezekből a kérdésekből talán az egyik legfontosabb, ami nagyon sokszor elhangzik, a piacvédelmi funkció. Nagyon élesen próbálja a főosztályunk megjeleníteni a minisztérium belül is, hogy a mi feladatunk nem a piacvédelem. Az állategészségügy és élelmiszer-ellenőrző hatóság feladata nem lehet piacvédelem, mert attól a pillanattól kezdődően olyan feladatokat szolgálna, amely az Európai Unióban a semlegességet háttérbe helyezi, mi több, pont azt a feladatot, hogy állategészségügyi biztonság legyen, és fogyasztói biztonság legyen, máris elkerülné.
Azt gondolom, hogy a piacvédelem egy mellékterméke ennek a dolognak, egy nagyon fontos mellékterméke, mert azokat a termékeket, amelyek Magyarországon megteremtődnek, lehetőségként értékesíteni szükséges.
Felmerült még egy nagyon fontos gondolat, a laborok gondolata. Természetesen semmiféleképpen nem az ÁNTSZ laborhálózatával kapcsolatban szeretnék véleményt formálni, kizárólag azt szeretném felemlíteni, hogy a mi szolgálatunkban, és a hozzánk tartozó laboratóriumi rendszerben elindult egy olyan, új laboratóriumi szisztéma kiépítése, ahol a regionális hatósági laboratóriumok maradnak meg, egy központi irányítással, ami azért is nagyon fontos, mert hazánknak referencialaboratórium-feladatokat is el kell látnia, és az államnak kell a garanciális rendszert biztosítania.
Viszont van egy másik nagyon fontos feladat, amelyben közösen kell, hogy eredményt érjünk el, az pedig vállalkozók önellenőrzési kötelezettségének az erősítése. A szemlélet ma még mindig nem épült be, hogy nem más a felelős a forgalomba hozott termékért, az előállított termékért, mint maga az élelmiszer-ipari vállalkozó, az élelmiszer-vállalkozó. Ezt neki saját magának ellenőriznie kell, megfelelő információt kell az ellenőrző hatóságok számára átadni. Tehát nagyon fontos lesz az a feladatunk, hogy arra is rávegyük az élelmiszerlánc szereplőit, hogy az önellenőrzés keretén belül azokat a kieső laboratóriumi kapacitásokat, amelyek a racionalizálással óhatatlanul a vizsgálati számoknak a csökkenésében jelennek meg, az a másik oldalról megteremtődjön, mert ez jelentheti egyelőre azt, hogy megfelelő alapra tudjuk építeni a kockázatelemzés alapján felépülő élelmiszer-ellenőrző rendszerünket.
Végezetül csak annyit szeretnék a magam részéről hozzátenni, ahogy elnök úr említette, hogy véleményem szerint sem vagyunk a dolog végén. Egy folyamat elindult, én azt gondolom, hogy azt kell néznünk, hogy hogyan lehet esetleg a folyamatot úgy továbberősíteni, hogy az nem másnak, mint a fogyasztóknak, a köznek, az egészségnek a védelmét szolgálja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A napirend kezdeményezőjének, Mikola alelnök úrnak még szót adok, aztán lezárom a vitát.
Dr. Mikola István zárszava
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a válaszokat és az okfejtést. Én is azt gondolom, hogy tovább kell folytatni ezt a beszélgetést, sok mindenről nem beszéltünk, hatalmas rendszerről van szó. Amikor itt elhangzott a leggyengébb láncszem: én a leggyengébb láncszemnek a fogyasztói bizalmat és a lakosság élelmiszertudatosságát tartom, mert ha a lakosság tudja miről szól a történet, és azt nem veszi le a polcról, ami számára nem egészséges, akkor az egész gyártásszerkezetet átalakítja. Tehát végül is itt ennek nagyon sokféle aspektusa van.
Tibor elmondta, hogy a takarmányozás nem ide tartozik. Dehogynem! A spongiform enkefalopátia után, vagy az antibiotikummal kezelt állatokban maradt szerek egészségkárosító hatásairól pontosan tudjuk, hogy ez a legelső ponttól a legutolsóig elválaszthatatlan kérdés.
Tehát mi továbbra is sokan vagyunk, akik azt mondjuk, hogy integrált kormányzati rendszerben, interszektoriális rendszerben lehet csak kiemelten, mint európai prioritást, az élelmiszerbiztonságot kezelni. Azzal nem tudunk egyetérteni, mivel az élelmiszerbiztonság végül is az emberért magáért van, hogy egy Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mint hatóság, amelyik a mezőgazdasági tárcának alárendelt, kezelje ezt a kérdést, és átvegye a feladatokat az ÁNTSZ-től, tehát a humánvonaltól, és ez nem presztízskérdés, hanem ez egy, legalábbis, hogy finoman fogalmazzak, továbbgondolandó téma.
Azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy azért legalább félévente térjünk mi vissza erre a kérdésre, és nagyon szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy minden elhibázott, elhamarkodott lépés a lakossági bizalmat rontja, aminek következtében súlyos helyzet állhat elő, és az egész rendszernek az okos, integrált felépítését késleltetheti. Tehát én kérem, hogy térjünk vissza az őszi ülésszakon is az élelmiszerbiztonság kérdéseihez, akkor talán már nem annyira a szervezeti, hanem a tartalmi kérdésekről tudunk beszélni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárnám a napirendet, és azt javaslom, hogy a bizottság, egyrészt hasznosnak ítélve a tájékoztatót, folyamatosan kísérje ezt figyelemmel. Azt gondolom, miután a munkatervet lényegében megbeszéltük, és nagyon telített, de van azért még lyuk az ellenőrzési albizottságnál, tehát az ellenőrzési albizottságot arra kérjük fel, hogy erre már szükség szerint hamarabb is térjen vissza, az ősz kezdetén. Ez az első.
Másodszor: megismétlem azt, hogy a jegyzőkönyvet a társadalompolitikai kabinet vezetőjének küldjük meg, éppen annak érdekében, hogy az világos legyen, hogy itt egy ágazatközi tevékenységről van szó, tehát Kiss Péter miniszter urat, leendő kancelláriaminisztert tájékoztassuk erről. Saját magunk számára adjuk azt a leckét, hogy figyeljünk arra nagyon, hogy az ÁNTSZ programjai, lehetőségei hogyan alakulnak a jövő évi költségvetés tervezésének időszakában, különös tekintettel a kistérségi tevékenységre. Arra kérem a minisztériumot is, és a tisztifőorvos urat is, hogy ha kell, soron kívül tájékoztassa a bizottságot erről, mert nem biztos, hogy az a szerencsés, ha majd októberben, vagy novemberben találkozunk ezzel, amikor már nagyon nehéz lesz esetleg bizonyos kialakult arányokon módosítani. Tehát én ezt az aspektust is felvetem, ami most nem szorosan kapcsolódik az élelmiszerbiztonsághoz, de azért van egy ilyen elágazás is, és kiéreztem a tisztifőorvos úr szavaiból azt, hogy egy ilyen aggódás is vezérli.
Én ezzel lezárom ezt a napirendi pontot, nagyon megköszönve azt, hogy ezt a tájékoztatást megkaptuk. Úgy érzem, hogy ez hasznos volt, de figyelemmel kísérjük ezt a tevékenységet a továbbiakban is.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy egyebekben van-e mondandójuk. Perjési képviselő asszony! De nem ehhez, ugye, mert ehhez már nem lehet.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): De! Mivel nem kaptam szót az előbb...
ELNÖK: Kérdések és vélemények együtt voltak, így volt, képviselő asszony.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Ha notórius hozzászóló volnék, és sokáig beszélnék, megérteném, de én azt hiszem, nagyon röviden szoktam szólni.
Éppen az elnök úrhoz szerettem volna csatlakozni, mert az ÁNTSZ-nek tényleg csak az egyik szűk feladatáról beszéltünk, és ami az egészségügyi ellátás szervezésével kapcsolatos, arról nem. Tehát jó lenne, ha az ÁNTSZ-nek a szervezeti vagy emberanyagát is át tudnánk tekinteni az év második felében, hogy hogyan tudják mindezt ellátni, és a másik oldalról bennünket még majdnem erősebben érdekel - elnézést, hogy ezt elmondtam.
ELNÖK: Képviselő asszony, azt kérem, hogy majd nézze át a jegyzőkönyvet, mert a napirendi vitát kérdésekre és észrevételekre együttesen nyitottam meg. Valamiféle rendezettséget muszáj tartani. Ez egy ügyrendi kérdés. Ezzel együtt az ellenőrző albizottság figyelmébe ajánlom képviselő asszony felvetését.
Egyebek
Van-e egyebekben más? (Nincs jelentkező.) Akkor köszönöm szépen. Ez volt a félév utolsó rendes bizottsági ülése. Akinek lehetősége van, nyáron kellemes kikapcsolódást kívánok. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 19 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina