EB-22/2007.
(EB-42/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2007. szeptember 12-én, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása*
Szavazás a napirendi javaslatról*
Tájékoztató az Országos Mentőszolgálat működési feltételeiről, pénzügyi helyzetéről és stabilizációs programjáról*
Dr. Gál Ilona szakállamtitkár szóbeli kiegészítése*
Dr. Göndöcs Zsigmond szóbeli kiegészítése*
Dr. Gál Ilona szakállamtitkár válaszai*
Dr. Göndöcs Zsigmond válaszai*
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) és az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről*
Dr. Ágoston Gabriella szóbeli kiegészítése*
Dr. Csépán Magdolna szóbeli kiegészítése*
Dr. Ágoston Gabriella válaszai*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3470. szám) - módosító javaslatok megvitatása*
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) ügyrendi kérdése*
Az ülés résztvevői
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Papp József (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Gyula Ferencné (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) megérkezéséig dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Dr. Gál Ilona szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Göndöcs Zsigmond főigazgató (Országos Mentőszolgálat)
Dr. Bíró Ferenc, a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének elnöke
Dr. Csépán Magdolna osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Dr. Ágoston Gabriella főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Pálfalvi András (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Szabó Márta Judit osztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos (Országos Tisztifőorvosi Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc. )
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban: ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait, a meghívott vendégeket, és aki figyel a bizottság munkájára. Megállapítom, hogy a bizottság helyettesítésekkel határozatképes. Napirend előtt röviden arról szeretném a bizottságot tájékoztatni, hogy az egészségügy területén két vezető tisztségviselő vált meg a beosztásától személyes okokból még augusztusban: Major Zoltán úr, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója. Pálfalvi András a megbízott főigazgató. Ezt azért mondom, hogy ha valakinek ügyintéznivalója van, hozzá kell fordulni. A hétfői napon pedig ugyancsak felmentését kérte Kovács Attila államtitkár úr.
Ugyancsak tájékoztatom a bizottságot arról, hogy megkeresett az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, és arra kért, hogy november 7-én egy olyan nyílt napot kívánnak rendezni, amely arról szól, hogy milyen kapcsolata van a borfogyasztásnak az egészséggel, és egy kiegyensúlyozott szakmai programot szeretnének. (Derültség. - Dr. Czinege Imre: Villányban kellene kihelyezett ülést tartani.) Nem kihelyezett ülés, hanem a Felsőházi teremben, egy szakmai tudományos konferencia keretében.
Tisztelt Bizottság! Azt szeretném kérdezni, hogy tudjuk-e teljesíteni a mezőgazdasági bizottság kérését, hogy kvázi társrendezők vagyunk ezen a nyílt napon? Ők mindent megszerveznek, de nyilván majd ez azt jelenti, hogy a bizottság tagjainak a részvételére is számítanak.
Kérdezem ezért a bizottságot, hogy el tudjuk-e ezt a társrendezői feladatot vállalni. Ki szavaz arra, hogy vállaljuk el? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság ezt támogatja.
Ugyancsak tájékoztatom a bizottságot arról, hogy körülbelül 10-12 képviselő jelentkezett a bécsi kihelyezett ülésre. Minden bizottsági tagnak egyébként rendelkezésére bocsátottuk az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet friss tanulmányát az osztrák egészségügyről, azoknak is, akik nem tudnak ezen részt venni. A busszal való indulás tervezett időpontja innen olyan háromnegyed 7 lesz az Irodaház elől, merthogy 10 órakor kezdődne a program a bécsi nagykövetségen.
Tisztelt Bizottság! Megkérdezem, hogy napirend előtt van-e más bejelentenivaló? Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Mint ahogy lenni szokott. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Szeretném megkérdezni, hogy a Kökény Mihály úr és Jauernik István úr által az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítására beadott javaslat mikor kerül a bizottság elé? Ez a javaslat a közbeszerzésekkel kapcsolatban a vagyonkezelői jog átadásáról, az egészségügyi intézményekkel kapcsolatos nagyon fontos jogokról szól.
Valahogy kikerülte ez a bizottságot. Nem értem, hogy miért.
ELNÖK: Más napirend előtti hozzászólás? Nincsen. Akkor alelnök úr kérdésére azt tudom válaszolni, hogy ezt a javaslatot, az önkormányzati bizottság talán nem egészen ebben a formában nyújtotta be az Országgyűlésnek és az Egészségügyi bizottság nyer várhatóan kijelölést arra, hogy állást foglaljon az általános vitára alkalmasságról. Nem gondolom, hogy előre kell ezt most bocsátani. Tehát önkormányzati bizottsági indítványként jelent ez meg. Valószínűleg alelnök úr egy korábbi verziót tart a kezében és azt tervezzük, hogy a jövő héten szerepel a bizottság napirendjén ez. A jövő heti ülésen ez is és a szociális törvény módosításával kapcsolatos néhány indítvány szerepel napirenden és ha itt tartunk, akkor azt is elmondom, hogy szeptember utolsó hetében pedig a parlament elé kerülő indítványokon túlmenően a gyógyászati segédeszközpiac áttekintését tervezzük. Más napirend előtti megjegyzés nincs.
Szavazás a napirendi javaslatról
Kérdezem a bizottságot, hogy egyetért-e az írásos meghívóban kiküldött napirendi ajánlással. Ki szavaz erre igennel? (Szavazás.) A bizottság egyhangúan elfogadta a napirendet.
Ezért soron következik a tájékoztató az Országos Mentőszolgálat működési feltételeiről, pénzügyi helyzetéről és stabilizációs programjáról. Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a múlt heti ülésen lefolytatott napirend előtti vita és kezdeményezés kapcsán döntöttünk arról, hogy erről tájékozódunk. Írásos anyagot az egészségügyi tárca és az Országos Mentőszolgálat készített. Ezen túlmenően pedig kérte a betegszállítók képviseletében a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének elnöke, hogy azt a rövid összefoglalót is bocsássuk a bizottság rendelkezésére, amelyet készített és hogy esetleg szólhasson is ebben az ügyben a bizottsághoz. Majd, ha odaérünk, megkérdezem erről a bizottságot. Bíró Ferenc úr előterjesztése is itt van és az elektronikus futárpostával kiküldésre került.
A szaktárcát Gál Ilona szakállamtitkár asszony és Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes úr képviseli, az Országos Mentőszolgálat részéről pedig Göndöcs Zsigmond főigazgató úr. Azt javaslom a bizottságnak, hogy először hallgassuk meg az Egészségügyi Minisztériumot és az Országos Mentőszolgálatot. Megadom a szót Gál Ilona szakállamtitkár asszonynak, hogy egészítse ki az írásos anyagot, amennyiben kívánja.
Dr. Gál Ilona szakállamtitkár szóbeli kiegészítése
DR. GÁL ILONA szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök! Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! A múlt heti felkérés szellemében elkészített a tárca közösen az Országos Mentőszolgálattal azt a háttéranyagot, amivel reméljük, hogy válaszolni tudtunk a bizottsági ülésen a múlt héten felmerült kérdésekre.
Röviden azzal szeretném kiegészíteni, hogy 2006 augusztus elején került sor arra a bejelentésre, hogy a mentés és a betegszállítás az Országos Mentőszolgálatnál kettéválasztásra kerül. Azt tudjuk mondani az első féléves eredmények alapján, hogy noha a rendelet legutolsó változata még előkészítés alatt áll, a gyakorlati számok azt mutatják, hogy a mentésben gépkocsivezetővel küldött betegek 0,3 százalékát végzi már csak az OMSZ, a többit az alternatív betegszállítók, 4 százalék alatti a betegkísérővel történő betegszállítás és 90 százalékos a szakkíséret.
Céljaink szerint a jogszabályi rendeletmódosítás szerint azt szeretnénk, hogy a két órán belüli betegszállítást továbbra is az Országos Mentőszolgálat lássa el, valamint a szakkíséretes betegszállítást, amelyet jelen pillanatban is 90 százalékban ők végeznek. Ezzel kapcsolatban az Országos Mentőszolgálat előzetesen egyeztetett, de holnapra hívta meg az alternatív betegszállítókat, ennek a jogszabálynak a véglegesítésére, valamint az intézkedések megtételére. A 2006-os intézkedés tartalmazott egy létszám-leépítési felhívást vagy előírást is, 452 fő leépítésre került, ebből tényleges leépítésre 75 fő került, a többi betöltetlen álláshelyeket jelentett, amelyek ezáltal felfüggesztésre és megszüntetésre kerültek.
A tapasztalataink azt mutatták, hogy ezek az intézkedések, valamint egyéb intézkedések a 2007. év közepére, tehát gyakorlatilag ennek az évnek a nyarára kulminálódtak, nem a 2007. évi gazdálkodás, hanem az elmúlt 3-4 éves gazdálkodás eredményét tükrözik. Eljutottunk egy 800 millió forintos - gyakorlatilag - likviditáshiányhoz, amely - előrejelzéseink szerint -, ha semmi változás nem történik a Mentőszolgálatnál, eléri az 1,4 milliárd forintot. Továbbá van egy 600 millió forintos hiány, amelyet beruházásra adott összegekből működésre fordított, ám a beruházásokat elkezdte, csak a fedezetét továbbra is a tárcának kell biztosítani. Tehát gyakorlatilag 2 milliárd forint likviditással küzd a Mentőszolgálat.
Gazdasági átvilágítást kezdeményezett a tárca, ahol nem arra voltunk igazán kíváncsiak elsősorban, hogy ki a felelős, hanem az volt a célja ennek a gazdasági átvilágításnak, hogy határozzuk meg azokat a problémákat, amelyek ide elvezettek - gyakorlatilag. Ennek alapján a Mentőszolgálat közösen a tárcával egy intézkedési tervet dolgozott ki, amely tartalmazza úgy a folyamatszervezést, a humánerőforrás-átvilágítást, a Mentőszolgálat teljes átalakítását, valamint a betegszállítás különválasztásának a véglegesítését. Ezt a 2 milliárd forintot, ami a sajtóban megjelent és a bizottságban is elhangzott, a 2006-os zárszámadási törvénnyel kerül a parlament elé jóváhagyásra, még ez nem történt meg, ennek előkészítése viszont igen. Ezt nem konszolidációra szánja a tárca, viszont a gazdasági átvilágítás eredménye indokolttá teszi, hogy ezt a 2 milliárd forintot működésre átadjuk a Mentőszolgálatnak.
A jövő évre az anyagunk tartalmazza azokat a fejlesztéseket, amik nemcsak a nemzeti fejlesztési tervből, hanem egyébként is már a tárca az OMSZ rendelkezésére bocsátott, ez új mentőállomások átadását jelenti. Erre további egyeztetés folyik a PM-mel. A PM által elfogadott javaslatunk szerint jövőre további 550 millió forint áll a Mentőszolgálat rendelkezésére, valamint az előterjesztésünk tartalmaz további 165 fővel történő létszámbővítést, akik az új mentőállomásokra kerülnének. Röviden ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Göndöcs Zsigmond úrnak, az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának.
Dr. Göndöcs Zsigmond szóbeli kiegészítése
DR. GÖNDÖCS ZSIGMOND (Országos Mentőszolgálat): Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Kedves Vendégek! Köszönöm a meghívást. Elnézést kérek a hangom miatt, de elkapott valami vírusos infekció és elég nehezen tudok beszélni, de azért válaszolni fogok tudni a kérdésekre.
Azt emelném ki, hogy a menedzsmentünk az állammal szemben lévő tartozásokat felszámolta az első félévben. Ez azért is volt fontos, hiszen úgymond bennállt pályázati pénzünk, amihez nem tudtunk volna hozzáférni akkor, hogy ha nem tudunk nullás igazolást felmutatni az állammal szemben. Ezt az első félévben sikerült megtennünk. Kiemelném az APEH szerepét, amely nagyon rendesen viselkedett velünk ebben az ügyben, hiszen a tartozásunkat két évre átütemezték és átütemezett tartozással már ki tudták adni a nullás igazolást, illetve egy másik részét pedig visszafizettük. Ez egy 340 millió körüli összeg, de nagyon nagy segítség volt számunkra. Így tudunk hozzáférni olyan pályázati pénzekhez, amiből további mentőállomásokat tudunk építeni, amiknek az átadása októberben meg is fog történni. Ami minket még szorított ebben a - nem nevezném még konszolidációnak, inkább egy - kezdeti lépéssorozatban, hogy felszámoljuk az adósságainkat és stabilizáljuk a gazdaságunkat, a nettó finanszírozás bevezetése a költségvetési szférában. Ez valóban szorított minket, ezért is kénytelenek voltunk ezeket a lépéseket meglépni.
Bővebben nem szólnék hozzá, mi leírtuk azt, amit eddig tettünk, a terveinket is. Várom a kérdéseiket, és amire tudunk, válaszolunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát konzultációs a napirend. Kérdések, észrevételek? Tisztelt képviselőtársaimé a szó. Czinege képviselő úr jelentkezett először.
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A múlt héten Kökény elnök úr bejelentette, hogy ezzel a témával foglalkozunk, és szerintem ez egy fontos dolog volt. Mikola alelnök úr konstruktív ellenzékiként támogatta, hogy ezt napirendre tűzzük.
Szomorúan tapasztalom, hogy a múlt alkalommal egy úgynevezett médiaeseményt észlelhettünk, hiszen a televíziótól nem tudtunk mozogni. Ezért azoknak a sajtómunkatársaknak, akik most itt vannak, megköszönöm, hogy eljöttek, mert azok, akik itt vannak, úgy érzem, hogy azok, akik érdeklődnek és kíváncsian várják, hogy a mentéssel kapcsolatban mi van.
Azt gondolom, hogy a múlt héten a bizottság bölcs döntést hozott, hogy elhalasztotta, és a kezünkbe kapott anyag alapján tudunk véleményt nyilvánítani a betegellátás, a betegek életét legfontosabban meghatározó tevékenységről, a szállításról, a mentésről és magáról a működésről.
Ezt azért kellett előrebocsátanom, mert szembetűnő volt, hogy alig tudtunk a tévékameráktól mozogni, most pedig, amikor a lényegi tárgyalás van, egyetlenegyet sem látunk.
A kérdéseim a következők. Az egyik kérdésem az, hogy az anyagban szó esett a mentő-szállító gépkocsikról, de nem esett szó a légijárművekről. Én személy szerint arra lennék kíváncsi, ha meg tudnák mondani, hogy a nagy intézmények, különösen az úgynevezett súlyponti intézmények rendelkeznek-e azzal a készséggel, hogy a légimentésben részt vető betegeket tudják fogadni, van-e helikopter-leszállóhelyük, vagy pedig a rohamkocsit ugyanúgy igénybe tudják venni?
A második kérdésem a következő. Az anyagban szerepel, hogy a mentőszolgálat alkalmi mentőszállítást is végez a szabad kapacitása terhére. Ezt elfogadom, ugyanakkor amikor megnéztem, hogy az OEP-től milyen teljesítményt kapott, a 6,2 milliárdból kapott 3,2 milliárdot, akkor egy kicsit szemet szúrt, hogy 2 milliárdba került ez az úgynevezett alkalmi szállítás, és akkor elgondolkodtam, mint évtizedeket az egészségügyben eltöltött sebész, hogy a nagy szakmai gyakorlatot, nagy készséget jelentő rohammentőszolgálat sokkal kevesebbet kap. Tehát itt egy kicsit ellentmondást látok, lehet, hogy csak én látom így.
Ebből következik a következő kérdésem, hogy az Országos Mentőszolgálat hogyan gondolja, hogy az alternatív betegszállítók belépése a mentőszolgálat gazdaságosságát csökkenti, javítja vagy teljesen közömbös? Hogyan viszonyul az Országos Mentőszolgálat az alternatív betegszállítók belépéséhez?
Majd a válaszok után néhány kérdést még szeretnék feltenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném megkérdezni, hogy a kórházi betegszállítással kapcsolatosan milyen tapasztalatok vannak, vagy egyáltalán elindult-e, működik-e?
A koraszülött-mentésről nagyon sokat hallottunk. Most jelenleg hogyan áll a koraszülött-mentés, mert csak negatív híreket, rossz híreket lehetett hallani a sajtóban, viszont a tapasztalatok szerint számos területen ugyanaz a csapat végzi a koraszülött-mentést, és nem hallani semmi problémáról.
Én is csatlakoznék Czinege Imre képviselőtársamhoz, hogy mit jelentett ez bevételben a betegszállítóknak, mit jelentett bevételkiesésben az OMSZ-nak a betegszállítás kiszervezése, és hogy ez jelenleg milyen anyagi kondíciók mellett folyik mindkét oldalon? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Csáky képviselő úr, utána Juhászné Lévai Katalin!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. A minisztérium anyagának az 5. oldalán szerepel egy érdekes mondat, illetve több, amely szerint a minisztérium megítélése szerint jelenleg az egyszerű betegszállítások legalább 50 százaléka szakmailag indokolatlan. Az indokoltság ellenőrzése nagyon nehéz, ahhoz a személyi feltételek sem adottak, maga az ellenőrzés eddig semmilyen eredményt nem hozott, egyetlen esetben került sor a szabálytalanságot elkövető szolgálat finanszírozott kapacitásának csökkentésére.
Mire alapozza a minisztérium ezt az állítását?
Ugyanitt a további megjegyzésekben azt írja az előterjesztés, hogy az egészségügyi intézményekben zajló struktúra-átalakításból adódóan már most is érezhető egyes betegutak hosszának jelentős mértékű növekedése, melyek a mentési készenlétet rontják. Készült-e a törvényjavaslatok tárgyalása előtt, a mentőszolgálatot felkérték-e egy hatástanulmány végzésére, hogy mégis, milyen hatással lesz a működésre ez a megszorító intézkedés?
Most fogjuk majd tárgyalni a zárszámadást is, ezért kérdezem, hogy most 2006-ban hány darab mentőautót szereztek be? A minisztérium mentőkkel kapcsolatos anyagában az szerepel, hogy 740 millió forintot új mentőgépjárművekre fordítanak - 21 Mercedes, 42 Ford -, a zárszámadás tárcafejezetének 81. oldalán pedig azt olvashatjuk, hogy 640 millió forintot - 21 Mercedes és 31 Ford. Most melyik az igaz, mert azért furcsa, és akkor ilyen esetben az ember a többi adattal kapcsolatban is kétségeket fogalmaz meg esetlegesen.
Államtitkár asszony azt mondta, hogy ez az átvilágítás, amit végeztettek, azzal az eredménnyel járt, hogy a 2 milliárd forintot működési célra adják át. Tehát az átvilágítás azt eredményezte ezek szerint, hogy beismerte a tárca, hogy alulfinanszírozott működési szempontból a mentőszolgálat, ez ezt jelenti-e konkrétan, vagy pedig mit jelent egyébként, és hogy ezt az átvilágítást megkaphatjuk-e, mert ez azért egy érdekes anyag lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Juhászné Lévai Katalin képviselő asszony!
JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Először is köszönöm a tájékoztatást, azt gondolom, hogy ennek az anyagnak az ismeretében tényleg érdemben lehet beszélgetni. A tapasztalat az, hogy az alternatív szolgáltató autója és a mentőautó ugyanazon a településen mondjuk egy időben jelenik meg, az egyik az egyik utcában, a másik a másik utcában. Konkrétan arra szeretnék rákérdezni, hogy azok a párhuzamosságok, amelyek a betegszállításban gyakran előfordulnak, hogyan küszöbölhetők ki?
Látok itt megjegyzést arra, hogy a diszpécserszolgálatot egy helyre kellene telepíteni, és nyilvánvalóan akkor ésszerűen lehetne irányítani az autókat. Ezt hol kívánják megvalósítani? A mentőszolgálatnál vagy esetleg máshol?
A szociális törvénnyel kapcsolatosan, amelynek az átfogó módosítására sor kerül a jövő évben, van egy utalás arra, hogy az alternatív betegszállítást és annak a finanszírozását érdemes lenne a szociális tárca keretéből megoldani. Végig kellene gondolni, ugyanis olyan, a közigazgatásban is meglévő átalakulási folyamat van, amely kistérségi szintre helyez nagyon sok szociális ellátást. Valószínű, hogy ésszerűen megoldható lenne, hogy a ma már a szociális ellátásban működő autók és járművek, amelyek egyébként a falugondnoki szolgálatnak állnak rendelkezésre - iskolabusz és egyéb más -, nem telepíthetők-e kistérségi szintre ezek a szolgálatok, és esetleg a finanszírozás is sokkal átláthatóbb lenne. Tehát érdemes lenne a szociális törvény módosításakor erre javaslatot kapni esetleg a tárca részéről, és a két tárca között egy együttműködést kialakítani.
Fontosnak tartanám azt, hogy látszik, hogy nyilvánvalóan a személyi kiadások azok, amelyek az Országos Mentőszolgálatnál a legnagyobb problémát jelentik, mint minden költségvetési intézménynél természetesen. Ahogy én tájékozódtam, a személyi állományban nincs probléma, hiszen amit nagyon fontos, azokat a létszámokat most is fel lehet tölteni. A nagyobb problémát az okozza, hogy betegség esetén, vagy ha esetleg túlóraproblémák vannak, tehát ezt hogyan látja most a mentőszolgálat, hogyan tudják biztosítani a munkából kiesettek helyettesítését? Van-e erre finanszírozási lehetőség?
És egyet szeretnék kérdezni a tárcától: látszik, hogy a 2 milliárd forint valóban hiányzik a rendszerből. A jövő évi költségvetésnél ezzel a 2 milliárd forint plusszal lehet-e számolni a tárca véleménye szerint? Köszönöm szépen.
30 la/31.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót elnök úr. Igyekszem visszafogni magamat a kérdésszámot illetően. A törvénybeli változással a két órán belüli betegszállítások a költségvetésből fizetődnek. Ez a mai 675 ezer mentésfeladatnak körülbelül 24 százaléknyi emelését jelenti. Ezzel nyilvánvalóan a feladat átstrukturálódik, magyarul a betegszállításokból belekerül a költségvetés által fizetettbe. Amúgy is a betegszállításból egy bevételhiányunk van, most átstrukturálódik az egész, tehát hogy ha egységnyi feladatra nézzük, emelkedett a mentési kasszából fizetendő feladatok száma, akkor ez azt jelenti, hogy az egy betegszállításra való fizetés összege csökkent, a mentésnél meg növekedett. Tehát az a bizonyos betegszállítási kassza átalakítása van. Van itt egy terv arra, hogy 50 százaléknyi kerül a mentőkhöz. Én úgy gondolom, utána kell számolni, nagyobb összegű szükségeltetik erre. A következő.
Az összeállítás elején látjuk az optimális mentőautó-struktúrát és számot, amit szeretnénk elérni. Ebben az látszik, hogy az eset-rohamkocsik száma messze alul van Magyarországon, mivel mentő-betegszállító rendszer volt annak előtte, tehát messze alul van Magyarországon az optimálishoz képest. Van-e erre számítás, hogy ez mennyi pénzbe kerül. Én igyekeztem kiszámolni és ez összességében emberfelvételt jelent. Tehát, hogy ha most megkapjuk örökre a 2 milliárd forintos hiány pótlását, akkor a következő esztendőben ez újratermelődik, magyarul ezt a struktúrát kell továbbvinnünk, hogy ne változzék. Tehát ahhoz, hogy kialakíthassuk ezt a struktúrát plusz működési költségre van szükség.
A mentőállomások minősítésénél az alkalmatlan, illetve részben alkalmas mentőállomások száma igen magas. Az alkalmatlan - úgy emlékszem - 50 körüli, tehát majdnem egynegyede a mentőállomásoknak. Ezzel kapcsolatban nem látok tervet, illetve nem látok pénzt, ez is igen jelentős összeg. A kocsiszámmal kapcsolatban: csökkentettük a kocsiszámot. A fő cél az, hogy a 15 percen belüli kiérkezés lehetősége megmaradjon. Ha a mentőállomásszámot növeljük, akkor ennek megteremtjük a feltételeit, de ha a kocsiszámot csökkentjük, akkor a valódi értéket csökkenteni fogjuk. Tehát ez nem jó válasz arra, hogy a 15 percen belüli kiérkezés megteremtése csak az autók lokalizációjával tehető meg. Az autószámemelés mindenféleképpen szükséges hozzá.
A 6. oldalon látok egy különböző ütemben megtett autóátalakítási sort. Próbáltam összeadni mindenhogyan, nem jött ki, számszerűleg nem passzoltak az értékek. Nem passzol az eddig finanszírozott ülő, fekvő, illetve tartalék betegszállító autók száma a három ütemben végrehajtotthoz képest. Nem találtam meg a fonalat, pedig próbálgattam. Tehát itt ez pontosításra szorul.
Még egy kérdésem lenne. Az anyagban szerepel egy olyan adat, ami azt mondja, hogy plusz 200 ember felvétele szükséges. A plusz 200 emberre emlékeim szerint 550 millió forintot előirányzott a tárca, mondván, hogy ez abban a bizonyos kétmilliárd forintban bent van. Rosszul olvastam, remélem, és nincs benne, tehát ez a kétmilliárd fölötti jövő évi működési költségnövekedést jelenti-e. Ugyanis az 550 millió egy kicsit kevésnek tűnik, ha a struktúráját megnézzük, mert alapjában véve orvosmentőtiszteket kell nagyobb számban felvenni. Köszönöm szépen.
Nem akarok visszaélni a tisztelt bizottság türelmével, ha lehet, még később kérdezek.
ELNÖK: Képviselő úr! Nem élt vissza és nagy figyelemmel hallgattuk a kérdéseit és a hozzászólását. Béki Gabriella következik.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Én kérdést azzal kapcsolatban szeretnék feltenni, hogy milyen is a tényleges együttműködés az OMSZ és az alternatív betegszállítók között. Kérdezem ezt azért, mert jelzések jutottak el hozzám azzal kapcsolatban, hogy ez az együttműködés bizony akadozik, tehát a kérdést úgy is megfogalmazhatnám, hogy mi az oka ennek. A mentés és a betegszállítás szétválasztása célja volt a tárcának. Született egy megállapodás, ami arra irányult, hogy az OMSZ a betegszállítás meglehetősen nagy százalékát átadja az alternatívoknak. Ez az együttműködés ismereteim szerint elindult és két hónap után el kezdett akadozni. Ennek a megállapodásnak a részeként be lett tervezve, hogy 180 olyan járművet, ami betegszállítással foglalkozott, kivon a forgalomból az OMSZ, három ütemben, hiszen ezeket a feladatokat átadja. Ennek a 180 járműnek a kivonásából lett 40 járműkivonás és a 2-3. ütem nem teljesült. Tehát azt gondolom, hogy ezeknek az információknak az alapján okkal feltételezhetjük, hogy valahol ez a folyamat megtorpant, akadozik. Szeretném világosan látni, megérteni, hogy mi ennek a magyarázata.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth Zsolt!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. A Mentőszolgálat vezetőjének szeretném mondani, hogy segítsen megérteni ezt a létszámdolgot. Nem emlékszem hajszálpontosan, 400 valahány főt kellett leépíteni, ebből ténylegesen 75-öt küldtek el és a többi betöltetlen állásként volt a Mentőszolgálatnál. Ez hogyan lehetséges, mi ennek a magyarázata? Egyrészt nagynak érzem a számot, másrészt a betöltetlen állás mit jelent pontosan. Ezek tartósan betöltetlenek, nem lehet egyszerűen embert találni vagy valami más ok van mögötte?
A másik kérdésem pedig az, hogy a mentésirányításnak a centralizálása mint egy kitűzött cél, elindult. Hol tart ez a folyamat és mennyire akarnak ezen továbbmenni?
40.
PÉ 41 (Horváth Zsolt)
Ha jól tudom, akkor ilyen 20 körüli irányító központról volt szó, nem tudom, hogy az már végigment-e. Még azt is soknak tartom, de ez az én szubjektív véleményem, a nemzetközi példákat látva egy ekkora országban nem kell 20 irányító központ. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Három kérdést szeretnék feltenni. Az egyik, hogy mielőtt kitör itt a nagy béke, és úgy tűnik, hogy teljes az előkészítettség az Országos Mentőszolgálat költségvetésének konszolidációjára, szeretném megkérdezni, hogy akkor miért volt szükség szeptember 1-jén erre a drámai bejelentésre, hogy létszámstop, személyi kifizetések tilalma, ami felrázta a közvéleményt, és komoly politikai indulatokat is keltett? A miniszter asszony, akiről úgy tudtuk, hogy nincs is itthon, máshol van, bejelentette ezt a két drámai dolgot, majd utána az Országos Mentőszolgálat szóvivője próbálta kínosan mosolyogva magyarázni ezt a bejelentést, majd utána itt az egészségügyi bizottság ülésén elhangzott az elnök szájából, hogy 2 milliárd gyorssegélyt kap a mentőszolgálat. Aztán megjelent az OEP 51 milliárdos szufficitjéből a 25 milliárd felosztására vonatkozó tervezet, aminek alapján nem az első 10 milliárdos felosztási csomagban, hanem a rákövetkező 15 milliárdos csomagban valóban van 2 milliárd forint mintegy elkülönítve az Országos Mentőszolgálat számára. Ez azonban nem azonnali pénzt jelent, hanem hozzákötötték a 2006. éves zárszámadási törvény elfogadásához és a 2007. évi költségvetést módosító törvénytervezetek elfogadásához. Ez utóbbiakat a parlament elé október 25-én fogják beterjeszteni. Tehát ez azt jelenti, hogy legjobb esetben év végére lesz 2 milliárd forint.
Tehát itt valami zűrzavar van a kormányzat kommunikációjában, remélem, hogy ez nem indukálta azt a jelenlegi helyzetet, ahol úgy tűnik, hogy itt minden rendben van a Mentőszolgálat körül.
Meddig lesz érvényben, vagy egyáltalán érvényben van-e ez a létszámstop, ez a személyi kifizetési zárlat, vagy mi a helyzet most ezzel, mert felzaklatták a közvéleményt.
A második kérdésem, hogy az anyagban szerepel valahol - nem emlékszem most már pontosan, hogy hol - egy olyan kitétel, eléggé érintőlegesen fogalmazva, miszerint a betegfelvételi területek szabályozása, késése pluszterhet jelent a mentőszolgálatnak. Valóban mérhető-e ez, és mivel ez a megállapítás szerepel az anyagban és mindannyiunk tapasztalatai is amellett szólnak, hogy a betegfelvételi területek nem kellő szabályozása és ilyen értelemben a sok felesleges futás, ami nemcsak kilométerben, pénzben, benzinben jelentős, hanem elsősorban emberéletben és gyógyulási esélyben is mérhető, ez komoly gondot jelentett a mentőszolgálatnak. Most persze elsősorban az anyagiakról, a költségvetési kérdésekről beszélünk, mit jelent ez? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Heintz Tamás képviselő úr következik.
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Én is ezt a szervezett túlóra megszüntetését szeretném firtatni államtitkár asszonytól, illetve főigazgató úrtól, ugyanis ezt a levelet a minden regionális mentőszervezet vezetője küldte meg a megyei szervezetek igazgatóinak 11-én, azzal a kitétellel, hogy ez szeptember 1-jétől érvényes. Tehát most, hónap közben mindenhol újra kellett szervezni az ügyeleteket, illetve a szolgálatokat, és bizony, a szervezett túlóra keretén belül tudják megoldani például Somogy megyében azt, hogy biztonságosan kettő rohamkocsi álljon rendelkezésre a nap 24 órájában az egész hatalmas megyében.
Ezzel a döntéssel, illetve ezzel a szigorítással kapcsolatban a kollégák kérik a segítséget, és ezért is szólok és kérek egy konkrét ügyben segítséget. Gyakorlatilag megoldhatatlan az, hogy a nap 24 órájában, mindig legyen rohamkocsi, akár egyetlenegy darab a megyében. Azért nem oldható meg, mert egy kocsi vélhetően egy ekkora megyében, ahol a szerencsére meglévő egészségügyi infrastruktúra miatt nagyon sok az orvosi szállítás - önök tudják, hogy ez mire vonatkozik -, a pécsi szívcentrumba vannak rendszeresen akut szállítások, és erre az időszakra, legyen ez éjszakai vagy bármelyik, a nap 24 órájában előforduló időszak, nincs ellátva a megye, mert egy esetet visz éppen valahová, azt megvárja, mert nyilván otthagyni nem lehet a beteget ilyen esetben, tehát ilyen esetekben gyakorlatilag hosszú órákra a megye ellátatlan marad.
Tehát az a kérése - és én ezt továbbítom - a kollégáknak, hogy a mentés biztonsága és az ellátás biztonsága érdekében ezt sürgősen szíveskedjenek felülvizsgálni, és bármely forrásból minél előbb pótolni, mert valóban életveszély van.
Azt még azért megkérdeznénk esetleg halkan, hogy qui prodest? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Én egy köszönetnyilvánítással szeretném kezdeni a Mentőszolgálat országos főigazgatójának, hiszen a transzplantátumok külföldről történő szállítását az utóbbi időben csaknem kivétel nélkül a mentőszolgálat végzi, és azt kell mondanom, hogy egy kicsit féltünk, tartottunk tőle, de szinte kifogástalanul megtörtént, úgyhogy még egyszer köszönöm. Ugyanakkor azt szeretném elmondani, hogy a transzplantált betegek szállítása, az immundeficiens betegek szállítása már korántsem ilyen gördülékeny. Nagyon sokszor nem kapunk mentőt. Tudom, hogy ez nem nagy szám, hiszen ez évente 2-3 ezer beteg szállítása, de gyakorlatilag minden második betegnél az merül fel, hogy másod-, harmadmagával óhajtják szállítani a beteget. Ezeket a betegeket nem lehet ebben a formában szállítani. Erre valamilyen külön módszert kell kidolgozni, hogy ezek megfelelően eljussanak az ellátóhelyükre, illetve visszajussanak az otthonukba.
A harmadik dolog, amit szeretnék mondani, az a légimentéssel kapcsolatos, ez a mentő költségvetésében milyen arányszámot képvisel jelenleg? Azért fel kell tenni a kérdést, hogy ebben az országban ennek milyen terhe van? Milyen terhe van anyagilag és egyéb vonatkozásban elsősorban, szakmai vonatkozásban megéri-e, milyen formában a kiterjesztése, a működtetése? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vojnik képviselő asszony!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): A tisztelt bizottság az elmúlt években rendszeresen megnézte a mentőszolgálat működését, az átalakítás stratégiájáról és a végrehajtásáról folyamatosan tájékozódott és véleményt mondott. Magam is sokszor vettem részt azokon a megbeszéléseken és vitákon, amelyek a prehospitális sürgősségi betegellátás teljes rendszerének a XXI. századi megvalósítását célozzák. Ezért először szeretném egy kicsit csodálkozásomat kifejezni, hogy az irányítás rendszerében újra visszatért a megyei szintű irányítás megfogalmazása, miközben ismereteim szerint az ellátás szervezése már évek óta regionális szintű. Teljes mértékben egyetértek, hiszen ez egy közös álláspontunk volt, hogy az ellátásszervezés, -irányítás nem igényel ilyen nagy számú decentrumot, mert a meglévő infrastruktúra optimális kihasználása ennél koncentráltabb és jobban szervezett, hogy ha kevesebb irányító szervezet vesz benne részt.
A kérdésem is ehhez csatlakozik, hiszen nem egyszerűen arról volt szó, hogy az Országos Mentőszolgálat munkáját fogjuk regionális centrumokból irányítani egy korszerűbb irányítás-bevetési rendszerben, hanem arról is, hogy a katasztrófavédelem szempontjából a sürgősségi ellátásban részt vevő egyéb szervezetek munkáját is össze fogjuk hangolni.
A kérdésem arra irányul, hogy hol tartanak ebben a folyamatban?
A másik: némiképp polemizálva képviselőtársammal, aki nem találta meg a fejlesztések további forrását, ennek az előterjesztésnek a 11. oldala arról szól, hogy a prehospitális sürgősségi ellátás fejlesztése a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben három operatív programból lesz finanszírozható a megjelölt célok mellett, és csak azok számára, akiknek ilyen papírjuk nincs, a három kiemelt projekt mentén, a sürgősségi ellátás, fejlesztés, mentés, légimentés 7 milliárd, a mentésirányítási rendszerben 3,5 milliárd és az egészségügyi informatikai fejlesztésben pedig további 600 millió forint áll a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben rendelkezésünkre.
Vissza szeretnék térni egy kérdés erejéig az Országos Mentőszolgálat adósságállományára, annak szerkezetére, azzal összefüggésben, hogy a mentés és a betegszállítás szétválasztása - ha képviselőtársaim megnézik a mellékleteket, akkor látják, hogy mire gondolok -, hogy az adósságállomány alakulása és ezen szerkezetileg indokolt szétválás között van-e logikai összefüggés. Tehát a kérdésem erre irányul. Ha megnézik a 2. számú táblázatot, akkor az arról szól, hogy a betegszállítási kasszából való teljesítményarányos részesedés alakulása hogyan történt 2004-2006 között. Legalábbis az én értelmezésemben az látható, hogy az Országos Mentőszolgálatnak előírt bevétel, de még inkább az Országos Mentőszolgálat tényleges bevétele és az alternatív tényleges bevétel között milyen viszony alakult ki.
50 la/51. (Vojnik)
Tehát az látható, hogy 2005 végén, 2006 elején az OMSZ tényleges bevétele és az alternatív tényleges bevétel között egy összetartó trend volt és egy egyensúly. Majd ez az egyensúly megbomlott, mert ahogy az Országos Mentőszolgálat bevétele érdemben és lényegesen lecsökkent a betegszállítás alternatív szolgáltatókhoz való kikerülésével, olyan ütemben az Országos Mentőszolgálat tényleges bevétele természetszerűleg csökkent. A kérdésem az, követte-e egy stratégia mentén a humán erőforrás és az infrastruktúra áthelyezése ezt a folyamatot. Nem abból adódik-e ez a bizonyos deficit, hogy igazából még nem rendeződött el ez a viszony. És hogy kihasználták-e azt az államilag rendelkezésre álló forrást, amelyik ennek az átszervezésnek a kapcsán a dolgozóknak az alternatív és szerződött betegszállítókhoz való áthelyezésekor és az Országos Mentőszolgálat kötelékéből való elbocsátásához kötődött volna. És végezetül: nem ezen a bizottsági ülésen, de azt javaslom a bizottságnak, hogy folyamatosan kövesse annak a stratégiának a megvalósítását, amelyik a sürgősségi betegellátás fejlesztését, annak az infrastruktúra-humánerőforrás-fejlesztését jelenti, mert én úgy vélem, hogy ez a része az, amelyiket a betegellátás biztonsága, különösen a gyorsmentés és életmentés kapcsán feltétlenül indokolt, hogy figyeljük. Egy kicsit kevésbé látom hangsúlyosnak, hogy mindazok az elkezdett feladatok helyesen valósultak-e meg, amelyek nemcsak arról szólnak, hogy rohangál valahová egy sürgősséginek nevezett kocsi, hanem arról is, hogy a Mentőszolgálat eszközállományának fejlesztésekor olyan fejlesztéseket hajtottunk végre, mint a MICU. A teljesen felszerelt, a XXI. századnak megfelelően kiképzett személyzet és a sürgősségi szállításban az életmentéshez szükséges infrastruktúra kialakítása is és nyilván ettől egyáltalán nem független, hogy ezért kell a légimentést is megerősíteni, mert ma a közlekedési balesetek nagy száma, emelkedő száma miatt ez elkerülhetetlen. Én csak sürgetném, hogy ezt a stratégiát minél hamarabb váltsuk valóra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úrnak még egyszer szót adok. Tessék.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Kapcsolódnék Vojnik képviselő asszonynak a hozzászólásához. Nekem is feltűnt ez az ábra az összeállítás függelékében, ahol egyértelmű, hogy miután szétvált a mentés-betegszállítás, divergálnak a költségek, hiszen ez teljesen egyértelmű volt. Motoszkált bennem is a dolog, hogy nézzük már meg, hogy összességében mennyit jelent ez a dolog, ez az egész összességében drágább lett vagy olcsóbb. Eszembe jut a február 27-én László Imre miniszteri biztos úr által adott válasz, valami hasonló kérdésem volt és azt mondta, hogy nem érdekes, hogy drágább lesz, az a lényeg, hogy jobb legyen. Most itt tartunk, de mégis úgy látszik, hogy azért mégis csak nagy baj, hogy drágább lett.
Ha már itt a részletekbe belementünk, két dolgot mondok még én. Egyszer: itt a táblázatokban szerepel nem tudom, hányadik oldalon egy olyan részegység, a takarítás költsége, ami feltűnően, majdnem tízezerszerese lett az eddigieknek. Én úgy gondolom, hogy ezt valahogy vissza kéne vinni. Aztán van egy válaszom miniszter úrtól a munkaruha kérdésére, ami 1,7 milliárd forintba kerül, miszerint védőruhát kap a Mentőszolgálat majd. Ez nyilván egyszeri beruházás, de utána működési költségnövekedést jelent. Kérdezem, hogy ezzel a kérdéssel hogy állunk, mert nekem van egy ígéretem. Nyilván miniszter úrnak van egy végrehajtási elképzelése. Utolsó kérdésem: van-e sürgősségi koncepciója, elfogadott sürgősségi koncepciója az egészségügyi kormányzatnak Magyarországra?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor megkérem szakállamtitkár asszonyt és a főigazgató urat, hogy az eddig elhangzott kérdésekre szíveskedjenek válaszolni.
Dr. Gál Ilona szakállamtitkár válaszai
DR. GÁL ILONA szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Czinege képviselő úr első kérdése a légijárművekre vonatkozott. Két évvel ezelőtt volt a tárcának egy pályázata a helioportokkal kapcsolatban. 23-an adtak be ilyen irányú pályázatot, tízen nyertek abban a pályázatban. A mostani fejlesztés tartalmazza a mentés, légimentés, sürgősségi betegellátás soron a helioportok támogatását is. Nincs az összes súlypontinál, de lehetőségük lesz erre pályázni. És nemcsak a súlyponti vagy a kiemelt kórházak esetében, hanem minden kórházban, ahol indokolt lesz. Mert a helioportokat össze fogjuk kötni azzal, hogy kötelezővé tesszük azoknál, ahol lesz sürgősségi befogadó hely és természetesen ahol természetileg lehetőség van helioportok építésére.
A kórházi betegszállítás, koraszülöttre válaszol az OMSZ főigazgatója.
Mentőautók, zárszámadás, ár/darabra én válaszolok. Három évvel ezelőtt kötött a tárca egy hosszú távú mentőautókra, rohamkocsikra vonatkozó szerződést, amely az idén év végén jár le. Ennek alapján minden évben megvan, hogy mennyi a minimális és mekkora forráshoz mit rendelhetünk. Ebben az évben is rendeltünk.
Ebben az évben is rendeltünk. A megállapodás szerint a tárca futja az árfolyamkockázatot. Tehát a rendelés pillanatában erre elkülönít a tárca egy bizonyos összeget, ami 8 hónap után kerül kifizetésre, gyakorlatilag a következő évben, az akkori árfolyamok függvényében. Itt található az egyik eltérés.
A másik eltérés, hogy ezeknek a gépkocsiknak a gyártása 6-8 hónapot vesz igénybe. Tehát ha idén nyáron rendelem, akkor az a jövő évi zárszámadásban jelenik meg. Tehát amit mi az idén mondunk, hogy megrendelünk, az a 2008. évi zárszámadási törvényben darabszámmal jelenik meg. Tehát amit a 2007-esben lát, az 2006-ban lett megrendelve, és idén lett átadva. Innen van a gyakorlatilag nem összhang és a nem pontosság.
Hogy alulfinanszírozott-e a mentőszolgálat, volt egy ilyen irányú kérdése is. Egyes álláspontok szerint alulfinanszírozott, más álláspontok szerint nem költséghatékonyan működik. Mi azt mondtuk, hogy ezt az összeget nem konszolidálásra költjük. Azt mondtuk, hogy ez az összeg ebben a pillanatban a biztonságos mentésellátáshoz szükséges. Ezeknek az összegeknek a felhasználását nemcsak ahhoz kötjük, hogy most azonnal fizessen ki minden szállítót, hajtsa végre a számlakiegyenlítéseket, hanem az intézkedési tervben megfogalmazottakat, gyakorlatilag a létszám-átvilágítástól elkezdve, minden intézkedését hajtsa végre, és akkor jut hozzá gyakorlatilag ehhez a forráshoz.
Azt, hogy alulfinanszírozott vagy nem, a gazdasági átvilágítás nem hozza ki egyértelműen, azt mondja, hogy ha a 2 milliárdot is beletesszük, akkor több mint valószínű, hogy elég ez az összeg, de gyakorlatilag átszervezésekkel kevesebb pénzből is megoldható lenne a mentőszolgálat működtetése.
Lévai Katalin kérdezte, hogy a párhuzamosságok hogyan küszöbölhetők ki, a közös diszpécserszolgálat hol legyen. Ez az első kérdése volt.
A párhuzamosságok: mi a 15 perces mentést tűztük ki célul, nem a betegszállítást. A 15 perces mentésbe beletartoznak a mentőautók és beletartoznak a mentőállomások. Ugyanakkor ebben a térségben szükség van betegszállításra is. Hogy abban a térségben a betegszállításnál most egy alternatívot fogadtunk be vagy három alternatívot, vagy hányat szeretnénk befogadni, mi azt szeretnénk, hogy biztonságos legyen a betegszállítás is; hogy közben az OMSZ-nak van egy tartaléka arra a régióra, hogy ha valami történik, az tárcaálláspont és OMSZ-álláspont szerint is szükséges. Így vannak párhuzamosságok. Amúgy pedig a betegszállítás nem az OMSZ célja, tehát ennek a szétválasztása folyik.
Egyet még az egész kérdéssel kapcsolatban szeretnék elmondani, hogy az átvilágítás során az is kijött, hogy a mentés és a betegszállítás, amit az OMSZ végzett, mi azt mondtuk, hogy ha van az OMSZ-nak egy kapacitása, amikor szabad és nincs sürgősségi mentés, nincs mentés, akkor fordítsa betegszállításra azt a létszámot és azokat az autókat is. Kiderült, hogy gyakorlatilag, amikor a csúcsszezon van a sürgősségi betegellátásban - szívesen átküldjük majd ezeket a grafikonokat is -, ugyanakkor van a betegszállításokra a legnagyobb igény. Tehát gyakorlatilag az OMSZ és az alternatív betegszállítók majdnem egyszerre működnek, a napnak ugyanabban a szakában van szükség mind a két tevékenységre. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ha otthagytuk volna a betegszállítást a mentőszolgálatnál, sokkal olcsóbb, gazdaságosabb vagy hatékonyabb lett volna, mert akkor az OMSZ-ot kellett volna olyan szintre fejlesztenünk, hogy ebben az időpontban a reformok következtében megnőtt feladatokkal, a technikát figyelembe véve igenis, akkor az OMSZ-ot kellett volna több autóval, több létszámmal és egyebekkel felfejleszteni.
Közös diszpécserszolgálatról is kérdezett. Van egy olyan NFT-s fejlesztésünk, amit Vojnik képviselő asszony is felolvasott, hogy a mentésirányítás. Ez összesen 3,5 milliárd plusz 600 millió, tehát 4,1 milliárd forint. Ebben benne van ez a megkezdett projektje az OMSZ-nak, hogy a diszpécserszolgálatokat gyakorlatilag egy közös irányítás alá tegye. Nincs megyei diszpécserszolgálat, erről nem tudunk, van a régiós, tehát a régiós visszarendeződés megyei szintre nem történt meg a tárca ismeretei szerint, az OMSZ erről bővebb felvilágosítást fog adni. Viszont azt, hogy a sajtóban is bemutatott vagy a médiában bemutatott mágnestáblás diszpécserszolgálatot egy elektronikus, mai, lehetőleg tíz év múlva is megfelelő szellemben kellene fejleszteni, ezt ez a fejlesztés tartalmazza. Ugyanakkor ez a fejlesztés - nem a kérdésre konkrétan válaszolva, de a kérdésekből következtetve - tartalmazza azt is, hogy ennek a fejlesztésnek a bevezetésekor egy részletes folyamatszervezés, átvilágítás történik az OMSZ-nál. Ez az első lépése ennek. Ami még hiányzik, amire így nem kérdeztek rá, és nem annyira evidens, az az integrált vállalatirányítási rendszer. Azt mondjuk, hogy anélkül, hogy meg tudjuk nézni, hogy hol, milyen ember, mikor, mennyibe kerül, milyen mentőszolgálat van, mennyibe kerül az a mentőszolgálat, mennyibe kerül a másik, információt tud-e adni akár az egészségügyi bizottságnak is, akár a tárcának, akár az OMSZ vezetésének, hogy hol, mit kellene átszervezni, egy integrált és modern vállalatirányítási rendszer nélkül ez nem lehetséges. Gyakorlatilag az az NFT-s fejlesztés ezt is tartalmazza.
A szociális tárca felé már jeleztük ezt, egyeztetés folyik, még a törvényt nem nyújtották be, a koncepció október, november körül kerül prezentálásra. Hogy annak mi lesz az eredménye, azt valószínűleg önök is nagyon gyorsan meg fogják akkor tudni, de mi ilyen irányban nyitottunk a szociális tárca felé.
Puskás képviselő úr kérdéseire válaszolva: a két órán belüli betegszállítási, mentési kassza átcsoportosítása. Igen, úgy szándékozunk, hogy van a mentési kassza és van a betegszállítási kassza. Igen, a betegszállítási kasszából kerül valószínűleg a mentési kasszára tett javaslatunk szerint átcsoportosításra a két órán belüli betegszállítás finanszírozása. 20-25 százalékot tartalmaz az anyag, jelen számításaink szerint ez elégséges, de az OEP még nem végzett a véglegessel, és azt egyeztetni fogja az OMSZ-szal. Jelen pillanatban 20-25 százalékos javaslat van előttünk.
Az esetrohamkocsik számának növekedése, struktúraváltás, újratermelődés. Ebben az évben a tárca 1 milliárd forintot szánt arra, hogy új eset- és rohamkocsikat vásároljon, mentőkocsikat a több évvel ezelőtt megkötött szerződés alapján. Gyakorlatilag a reformok elemzése során kiderült, hogy milyen típusú autókra van a továbbiakban szükség. Tehát 800 millió forint értékben megrendeltük a gépjárműveket, marad 200 millió, valamint a sürgősségi betegellátásban is terveztünk forrást mentőautókra gyakorlatilag, azokat annak függvényében fogjuk megrendelni, hogy ezekből szükséges még rendelni vagy erre ki fogunk írni egy új tendert, és az új típusú autókat fogjuk megvenni, az új igényeknek, nem a négy évvel ezelőtti igényeknek megfelelően. Tehát itt talál 200 milliót ebben az évben, plusz, ami az NFT II-ből jövőre megnyílik.
Hogy alkalmatlan a mentőállomások közel negyede? Igen, az OMSZ-nál működik egy beruházási osztály, az ő javaslatukat a tárca elfogadta, és szintén az NFT II.-ből a mentőautók mellett nemcsak az új állomások építése, hanem a mentőállomások renoválása is megcélzott cél, de az is észrevehető, hogy a tárca eddig is támogatta nemcsak az újak építését, hanem a régi helyett újat, vagy gyakorlatilag a renoválásokat is.
A jövő évi kasszát úgy tervezzük, a PM-től ezt kértük, hogy az 550 millió a 2 milliárd fölötti összeg legyen. Még nem érkezett visszajelzés. Ami visszajelzés érkezett, hogy az 550 millió rendben van, de az egyeztetések még most folynak a költségvetésről.
Hogy tényleges együttműködés van-e az OMSZ és az alternatívok között, erre konkrétan fognak válaszolni. Én azt tudom mondani, hogy ezek a pályázatok úgy kerülnek kiírásra, a kiemelt projektek, hogy előtte van egy pályázati előkészítő munkacsoport. Ennek 5-7 tagja van. Mi felkértük, mint tárca a Nemzeti Egészségügyi Tanácsot, hogy egy tagot, mint külső szakértőt van joga a tárcának delegáltatni, és erre felkértük a NET-et, hogy ő delegáljon.
Az OMSZ-os munkacsoportokba ők delegálták az Alternatív Betegszállítók Országos Egyesületének a vezetőjét, úgyhogy ilyen szempontból nem látok feszültséget a tárca és az alternatívok között. Tehát mi minden ilyen irányú fejlesztésben úgy gondoljuk, hogy a mentés, betegszállítás közös érdek. Hogy alternatív és egy jogi formában egy profitorientált cég vagy az OMSZ végzi állami feladatként, az egy dolog, de a célja mindenkinek ugyanaz. Ezért mi bevontuk őket minden ilyen egyeztetésbe, erről valószínűleg az elnök úr tud részletes felvilágosítást adni.
Az, hogy hány autót vontunk ki és a többit nem, itt visszatérnék arra, hogy az átvilágításnál kiderült, hogy egyszerre van a mentés és a betegszállítás. Semmiképpen nem szeretnénk a betegszállítás javára lemondani autókról. Tehát a mentést tartjuk az OMSZ elsődleges feladatának.
Az is kiderült, hogy nagyon rövid távon, azt kell mondanom, hogy nem nyereséges az, tehát az OMSZ-nál nem fog költségcsökkentést eredményezni, ha a betegszállítást kiszervezi, mint ahogy láttuk is. Az az összeg, amit Vojnik Mária képviselő asszony mondott, azt tudom mondani, hogy igen, 1 milliárddal csökkent 2007-ben a betegszállítási kasszából, amit az OMSZ kapott konkrétan, 2,9 milliárdot kapott 2006-ban, 1,9 milliárdot 2007-ben. Gyakorlatilag 2005-ben 3,2, 2006-ban 2,9 milliárd volt, amikor elkezdődött.
Azt tudjuk mondani, hogy igen, ez valószínűleg rövid távon mindenképpen költségnövekedést okoz az OMSZ-nál, középtávon, ha nem történnek meg az átszervezések, akkor is, viszont ha középtávon, a középtávú hatásokra megtörténnek az átszervezések, az átvilágítás eredményeként meghozott intézkedési tervet végrehajtják, valamint az NFT-ből kiderült, hogy a folyamatszervezés során mit kell átadni, ha ezeket mind végrehajtja az OMSZ, akkor nem lesz költségnövekedés, azzal együtt, hogy a betegszállítást kiszervezte, és azzal együtt, hogy meg kell tartania több létszámot és több autót.
Az OMSZ és az alternatív együttműködésre pedig a főigazgató úr fog válaszolni.
Horváth képviselő úr kérdezte az OMSZ létszámát. Erre szintén az OMSZ főigazgatója fog válaszolni, valamint nem emlékszem, hogy ilyen drámai bejelentést miniszter asszony tett volna. Mikola képviselő úr, mi ugyancsak az átszervezés kapcsán tettük meg ezt a körlevelet az OMSZ felé, hogy elrendeljük a létszámstopot. Hogy erről nem nyilatkoztunk elsőre, nem a sajtónak szántuk ezt a lépést, hanem az OMSZ-nak szántuk ezt a lépést, mint tárca, és az OMSZ-szal egyeztetetten került ez a levél kiadásra. Hogy mikor kapták meg a régiók, és hogy ők ezt hogy érezték, ezt az OMSZ házon belül lekezelte. A levél nem tartalmazott olyasmit, hogy orvoscseréket, gépkocsivezetőket, mindent, ami a mentéshez szükséges, ők nem tehetik meg ezeket a minőségi cseréket vagy létszámcseréket. A létszámstop arra vonatkozott, hogy több embert nem vehetnek fel. De nem is adunk át az elkövetkező egy hónapban ismereteink szerint Csákvár kivételével más mentőállomást, és új autók nem kerültek beállításra.
70 la/71 (Gál)
Ez az egyezség született az OMSZ-szal, hogy amint ilyen igénye van és úgy gondolja, hogy a létszámstop akadályozza a működését, azonnal jelzi a tárcának, de nem a sajtónak szántuk, hanem ez az átszervezés részét képezi.
Azt, hogy ezek után a kétmilliárdot bejelentette-e Kökény képviselő úr; elnök úr tudott erről a kétmilliárd forintról, nem azért jelentette be valószínűleg, de erről őt kell kérdezni, mert a létszámstop kikerült a sajtóba. Azért, mert az átvilágítás eredményeként ez az összeg felmerült, hogy erre szükség van. Hogy erről, mint az Egészségügyi bizottság elnöke tudott, a tárca meghívta az egyeztetésre, erről úgy gondoljuk, hogy ez így rendben van. Nem volt felépítve, hogy sajtózunk a létszámmal és utána ez drámai bejelentés lesz. Nem ez volt a célja.
Egyébként igen, érvényben van még a létszámstop.
Somogy megye, létszámstop. Erre konkrétan az OMSZ főigazgatója fog válaszolni, de ott most folyik az egyeztetés a Kaposvári Kórházzal, ők tavaly vettek egy MICU-t, ennek a befogadásáról folyik az egyeztetés.
Az adósságállomány szerkezete. Igen, a deficit innen adódik, a betegszállítás és a mentés szétválasztása. A kasszából más összeg kerül most az OMSZ-hoz, jelentősen kevesebb, mint ami eddig volt a betegszállításban. Ugyanakkor az is hozzátartozik a regionális irányításhoz, hogy közös egyeztetés folyik Simon Géza kormánybiztos koordinálásával a 112-esre való rácsatlakozásra. Benne van a rendőrség, belekapcsolódik még a tűzoltóság és az Országos Mentőszolgálat. És ezt szolgálja a tetrarendszer is, amivel kapcsolatban a maradék készülékek feltöltésére szintén ígéretet kaptunk az idén.
Egyetértünk, hogy a takarítás költsége magas, nem szeretnénk semmit eltitkolni, azt mondjuk, hogy igen, az OMSZ szíveskedjen ezt levinni.
A védőruha működési költsége bele fog épülni szintén az OMSZ költségvetésébe, egyetértek, egy idő után cserélni kell azokat. De első forrásból, fejezetből nem, szintén az NFT II-ből kerül a védőruha biztosításra. Az elfogadott sürgősségi koncepciót pedig az OMSZ főigazgatója prezentálni fogja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most a főigazgató urat kérem.
DR. GÖNDÖCS ZSIGMOND (Országos Mentőszolgálat): Tisztelt Elnök Urak, Bizottsági Tagok! Volt egy kérdés arról, hogy hogyan állunk az alternatív betegszállításhoz. Drágább-olcsóbb? Drágább. Nyilvánvalóan drágább. Ezt mindenki tudta, amikor a szétválasztást ezelőtt tíz évvel elkezdtük. Itt két különböző tevékenység van. Ez már eldőlt, koncepció lett, majdnem közben megtörtént már a szétválasztás. Hozzáállásunk az alternatívokhoz. Nem zavarjuk egymást. A '90-es években kezdődött a belépésük a rendszerbe, az akkori OMSZ-vezetés - ezt a papírokból átnéztem - meglepődve tapasztalta, hogy a betegszállítások száma nőtt. Tehát az egészségügyi piacon megjelenő újabb szolgáltató indukált egy újabb megrendeléshullámot és ez azóta is nagyjából tart. Addig nyilván ellenérdekeltek voltunk, amíg a Mentőszolgálat betegszállítási feladatokat kellett hogy ellásson. És itt több képviselőnek szeretném jelezni, hogy a Mentőszolgálat költségvetése, szerkezete nem változott még meg. Az Országos Mentőszolgálatnak van egy bevételi kötelezettsége, ha azt nem teljesítjük, még nagyobb lenne a hiány. Tehát kénytelenek voltunk olyan betegszállítási feladatokat is elvégezni, ami nem alapfeladati körbe tartozik. Az Országos Mentőszolgálat gépkocsiállománya, személyzete mentési készenlétet ad. A mentési készenlét a szabad kapacitások terhére betegszállítást végezhet. Ha ezt kivesszük onnan, ez azt jelenti, hogy ugyanúgy meg kell tartani a mentési készenlétet, csak nem használjuk ki a szabad kapacitást, ami azt jelenti, hogy nyilván ettől is drágább ez a rendszer, ez szakmailag jobb, ez kétségtelen. Ezért van az, hogy ha a betegszállítást leválasztjuk az Országos Mentőszolgálatról, a mentés nem fog lényegesen kevesebbe kerülni. Lásd a mindenkori kormányprogramot, száz lépés, huszonegy lépés, ezek most érnek be, ebben az évben is sokat adunk át, jövőre húsz mentőállomást adunk át. Ezeknek a működési többletét és a létszámtöbbletét biztosítanunk kell.
Volt egy kérdés: szakmailag indokolatlan betegszállítások. Ezt a szakmában mindenki tudja, nagyon pontos kimutatást erről készíteni nem lehet, voltak erre törekvések, de a betegszállítás nagyjából 50 százalék, de lehet, hogy több is, indokolatlan. Mondok egy példát: Békéscsaba mellől ortopédcipő-méretvételre Budapestre betegszállító gépkocsival. Ez egy abszolút indokolatlan szállítás. Egy sor ilyen szállítás van. Igazából ellenőrzés soha nem történt ezekre a feladatokra, a hatóságok abban is vitatkoztak, hogy kinek a joga az ellenőrzés. Volt arról szó, hogy az OEP-nek, volt arról szó, hogy az ÁNTSZ-nek, ugyanakkor a betegszállítások indokoltságát senki nem ellenőrzi. Mi nem ellenőrizhetjük, hiszen mi is a piac egyik szereplője vagyunk, fura lenne. Vannak ilyen indokolatlan szállítások. Van, amikor a beteg a városházánál száll be a mentőautóba és a piacon száll ki, hogy hazafelé még be tudjon vásárolni. Ezek klasszikusan nem betegszállítás feladatba kell, hogy kerüljenek, hanem mint ahogy a világ másik felén, taxicsekkel kéne talán megoldani vagy pedig nem felkészült szakemberekkel.
A betegutak hossza. Valóban nő a hossz, de ez több szempontból igaz. Ami nekünk igazán fájó és amivel nem számoltunk, a kórházon belüli betegúthossz. Jó pár intézmény rajtunk próbálja megspórolni a beteghordók létszámának a feltöltését. Magyarul a mentőautó személyzete viszi a beteget a kórházon belül a diagnosztikai helyiségekbe, onnan vissza az ellátóba, onnan megint vissza, ahová kell. És ez a feladatból kivonja őket, ez ellen persze próbálunk tiltakozni, de nyilván a beteget nem hagyjuk ott a kórház ajtajában.
Párhuzamosságok vannak a betegszállításban. A diszpécserszolgálatra, erre már szakállamtitkár asszony válaszolt, de megerősíteném, hogy azért nem lesznek párhuzamosságok, hiszen a feladatot kell nézni. Más lesz a feladata az alternatívnak, illetve más lesz a miénk. Az Országos Mentőszolgálat feladatait úgy lehetne összefoglalni, hogy a tervezhetetlen feladatok. Erre vagyunk mi. Ez a mentés, az egy órán belüli kiérkezés, a sürgős betegszállítások. A tervezhető feladatokra az alternatív betegszállító szolgálatok kiválóan alkalmasak.
Egy dolgot hangsúlyoznék: abban gondolkodunk, hogy a mentés és betegszállítás szétválasztása párhuzamosan folyjék a mentés fejlesztésével. Magyarul a mentésfejlesztési feladatok elkerülésével fejleszteni fogjuk a 24 órás mentőgépkocsi-parkot. Jelenleg 405 24 órás gépkocsink van az országban, ebből a 746-ből 405 megy hétvégén és éjszaka is, elsőre legalább 450-et szeretnénk felfejleszteni. Természetesen a szétválasztással némi kocsiparkot le tudunk állítani, hiszen döntően a munkanapi nyolcórás kocsik, amelyek most zömében betegszállításokat végeznek, ezekre lenne szükség. De a személyzetet áttesszük és ezzel fejlesztjük a 24 órás kocsiparkot.
Szakállamtitkár asszony nem válaszolt a következőre, de én válaszolok: az 550 millió a kétmilliárd fölött van. Tehát a beépítésre szánt összeg a következő évben 2,55 milliárd forint. (Közbeszólás: Kevés.)
Béki képviselő asszony az együttműködést kérdezte az alternatív betegszállítókkal. Én azt gondolom, hogy ameddig voltak ellenérdekeltségek, ameddig nem volt eldöntve a szétválasztás, addig nyilván voltak ellenvélemények. Egy piacnak két szereplője voltunk, akik konkurensek. Ezt ki kell mondani. Most nem ez a helyzet. Pont ezért kértem a teremben ülő Bíró urat, hogy holnap két alelnökével együtt jöjjön el hozzánk az Országos Mentőszolgálathoz és megbeszéljük a szétválasztás technikáját, illetve az időhatárokat, hogy mikor lesznek ők képesek ezt átvállalni vagy milyen technikával fog ez történni. Próbáljuk a részletkérdéseket szabályozni, hiszen azok a legfontosabbak.
Azt tetszett mondani, hogy 40 kocsit állítottunk le. Ez nem teljesen így van, mert első lépésben 30 olyan kocsit vontunk ki, amelyik csak sofőrrel működött és mikrobusz volt. Akkor azt mondtuk, hogy ez szakmailag nyilván nem mentés, ezeket ki kell vonni a rendszerből. És ehhez jött még 48 betegszállító kocsi.
Mi lett a többi kocsival? Van olyan kötelezettségünk, ami tartalékképzést ír elő, mentőállomásonként egy gépkocsit. Ezt nem tudjuk teljesíteni, hiszen van 224 mentőállomásunk és 144 tartalékkocsink. Tehát ha kocsi felszabadul, akkor ennek is eleget kell tennünk.
Mindenesetre most azt gondolom, hogy egy új szakaszába lépett az alternatív betegszállítókkal történő együttműködésünk, és remélem, hogy rövidesen ennek a nyomát fogja látni ön is.
Horváth képviselő úr, nem 75 embert küldtünk el. Azt gondolom, hogy ez egy lapszus, hiszen a 2006-os rendelet, amit Molnár miniszter úr rendelt el, először 10 százalékos azonnali létszámleépítést írt elő, majd módosította 6,5 százalékra, belátva az érveinket. Ezt két lépcsőben hajtottuk végre. Miért volt ennyi betöltetlen státusz? Nyilván, amikor ezt az utasítást megkaptuk, akkor egy dolgot azonnal meg kellett tennünk: létszámstopot kellett kihirdetni. Hiszen ha a leépítés el van rendelve - ezért félnek a létszámstoptól mindig -, akkor az első az, hogy létszámstopot kell elrendelni, legalább ne töltődjön fel az, ami addig nem töltődött fel. Sajnos, elég nagy a fluktuáció. Ezt általában szeretném mondani minden képviselő hölgynek és úrnak, amikor itt arról beszélünk, hogy a mentőszolgálat miért nem alkalmaz plusz orvost, plusz mentőtisztet, miért nem tudunk alkalmazni mondjuk a MICU-ra Somogy megyében orvosokat? Azért, mert ennyi pénzért nem akarnak eljönni dolgozni.
Ha egy picit megengednek egy ugrálást a témában, a kaposvári MICU témájában - ez a Mobil Intensiv Car Unit, aki a MICU szót nem ismeri -, tehát elsősorban kórházból kórházba történő szállításra szolgáló, kiemelten felszerelt gépkocsi, amiből egy van az országban, Budapesten, és a kaposvári kórház saját pénzből vett egy ilyen autót, felszerelte, és ott áll most garázsban. Repa főigazgató úrral körülbelül egy hónapja beszéltem, hogy szeretné megindítani, első lépcsőben talán csak nappal, aztán 24 órában, de most ott tartunk, hogy nagyon nehéz orvost találni rá, hiszen azért a bérért, amit az OMSZ-on belül mi tudunk fizetni egy orvosnak, nem nagyon szeretnének eljönni dolgozni hozzánk. Nemcsak az orvosok keresnek rosszul, hanem az OMSZ összes dolgozója, bruttó 990 ezer forint az átlagos évi kereset.
Magyarul: a válaszom az, hogy a létszámstop miatt annyi betöltetlen állás lett, és ezt megbeszéltük László Imre úrral is, és akkor miniszter úrral is, ők beleegyeztek abba, hogy üres létszámot is leépíthetünk, tehát nem kötelező élő személyt leépíteni. De nagyjából az első lépcsőben 144 élő embert, tehát valódi embert küldtünk el, a második lépcsőben csak 70-valahányat, és így a 252-ből majdnem a fele-fele arány volt.
Somogy megyében a megye szerencsés, hogy két rohamkocsit tud indítani időnként, mert más megye csak egyet. Ezzel nem kibújni akarok a válaszadás alól, én megértem a problémát, de azt kérem belátni, hogy azért van ebben komoly felelősségem. Ez a pénz, ahogy Mikola alelnök úr is megállapította, amit mi kapunk, nagyon nagy köszönet érte, ez a 2 milliárd forint november körül fog megérkezni, ha minden rendben van. Addig nekünk élni kell valahogy. Nem engedhetek túlórát. A túlóra rengeteg pénzt visz el, így is nagyon nagy a bértúllépésünk, a dologi túllépésünk, tehát most nem állunk jól, ezért kapjuk ezt a segítséget ebben az évben, de ameddig nem kapjuk meg, addig nagyon össze kell húznunk magunkat.
Nyilván egyenként bíráljuk el ezeket a túlóraigényeket, ha túlórát nem adunk, akkor azt elsősorban olyan részen, ahol mondjuk jellemzően betegszállítást végezne a kocsi, ott nem engedélyezzük, a mentésben már mérlegelünk, hogy hol, de mindenhol ott sem lehet.
Nagy képviselő úrral teljesen egyetértek, egyrészt köszönöm a dicséretet a transzplantációs ügyekben, ezt tolmácsolni fogom a kollégáimnak. Szakmailag nyilván az immunszupracit kezelés után nem jó együtt szállítani a beteget senkivel. Ehhez nem kell kitalálni semmit, csak kapacitást. Tehát ha olyan kapacitással tudunk bírni, akkor egyedül tudjuk szállítani a beteget. A csatolt szállításokra, ami a betegszállítások 80 százaléka, ami azt jelenti, hogy nem egy embert viszünk egyszerre, de ez csak a szállításokra érvényes, akár sürgős, akár nem sürgős, a konkrét mentési feladatokra nem, ott kellene több beteget vinni egyben. Fogom figyelmeztetni az irányító kollégákat, hogy erre figyeljenek oda, hogy ha erre lehetőség van.
Hogy a légimentés megéri-e? Nem tudom, hogy a kérdés ebben a formában mit jelent, az, hogy megéri-e. Tudok idézni egy tanulmányt, hogy Németországban hogyan állapították meg a légimentés szükségességét, vagy hogyan igazolták. Ott azt mondták, annak idején, amikor még volt márka, hogy egy légimentő-kivonulás körülbelül 5 ezer márka, egy beteg egy napi intenzív osztályos ápolása szintén 5 ezer márka. Amennyi beteget mentőhelikopter visz be kórházba, annak az intenzív ápolási ideje szignifikánsan csökken. Magyarul: egy kivonulás egy napi ápolást ha már meg tud spórolni, akkor már megéri, és náluk ez megérte. Nem gondolom, hogy nálunk ez másképp működne. Ezek az adatok nem jönnek össze, abban másképp működik, de szakmai szempontból nyilván Magyarországnak is nagy szüksége van légimentésre.
Ez egy két éve zajló folyamat, a légimentés fejlesztése, ez most is zajlik, jelenleg 7 légimentőbázis működik, és hogy időnként mennyire szükség van rá, nem tudom, a képviselő hölgyek és urak tudják-e, hogy ma egy elég nagy tömeges baleset történt Békés megyében reggel, egy busz felborult Vésztő és Békésmegyer között, hárman meghaltak, körülbelül tízen súlyosan sérültek és 20-30 közötti a könnyű sérült. Három mentőhelikoptert küldtünk a helyszínre, a szakorvosok gyorsan odaértek, hogy el tudjuk kezdeni a felszámolást. Tehát ilyen szempontból nagyon fontos nekünk a légimentés.
Nagyon nem szeretem azokat az alkalmakat - nyilván nem erről van szó -, amikor abban kell gondolkodni, hogy légimentés versus földimentés. A kettőt párhuzamosan kell fejleszteni, mert a kettőnek a feladata, a specialitása más. Különösen egy ilyen országban, ahol ekkora a tanyavilág.
Vojnik képviselő asszony: mentésirányítás. Ezt más is kérdezte. Nem történt visszafejlődés. A mentésirányítás úgy indult, hogy 87-88 mentőállomáson volt irányítás, ami elképesztő volt annak idején, és az akkori főigazgató úrral, Takács Zoltánnal elhatároztuk, hogy lecsökkentjük ezt a számot. Ebből alakult ki a 26 irányító csoport plusz egy tartalék.
Miért 26, amikor 20 megye van az országban? Azért, mert technikailag nem lehetett megoldani, hogy mondjuk Borsod megyében egy helyre csöngjön az összes 104. Tehát a különböző telefonszolgáltatók miatt fenn kellett tartanunk még két alközpontot. Ugyanez érvényes Budapestre és Pest megyére, Budapesten van irányító központ, illetve Cegléden és Vácott, pont ezért, mert nem lehet lefedni technikai okok miatt. Amennyiben technikai okok miatt ezt meg lehet csinálni, a tervünk az - és itt folytatom ezt -, hogy a 26-ból 20-at csinálunk.
Valóban volt egy olyan elképzelés, de ez hamvába holt, nem az OMSZ-nál, hogy az országban összesen 7 irányító központot állítanak fel, amely 7 irányító központ egyszerre fog irányítani mindenkit; ahogy képviselő asszony mondta, minden beavatkozó szervezetet. Aztán szakmai ellenérvek hatására ezt a tervet odébb tették, és most úgy néz ki, hogy létre fog jönni maga a 112 segélyhívó rendszer, és ehhez megtartja a mentőszolgálat, a tűzoltóság, és a rendőrség is a saját irányítási rendszerét, és ehhez kapcsolódni fog.
90 la/91 (Gömdöcs)
Tehát mi már így dolgoztuk ki az operatív program részét az NFT II-nek is, hogy a műszaki hivatallal egyeztettünk ebben, hogy a technikai részben mi kapcsolási pontokat fogunk teremteni, hogy időveszteség ne legyen. Ez a lényege az egész bejelentésben. Hiszen, hogy ha egy központ veszi vagy a központ átadja nekünk ezt a hívást, akkor ott óhatatlanul időveszteség van betegellátás szempontjából.
Van-e összefüggés a szétválasztás és a sanyarú helyzetünk között? Van. Ahogyan ön is értelmezte nagyon helyesen azt a grafikont, ezen látszik az, hogy durván tavaly július óta havi 100 millió forinttal csökkent a bevételünk, ugyanakkor a kötelezettségünk megmaradt. Tehát a kiadási oldalon ezek be vannak tervezve, csak bevételben nem tudjuk realizálni, ezért alakult ki többek között ez a helyzet. Remélem, mindenkinek tudtam válaszolni, hogy ha nem, akkor legyenek kedvesek rám szólni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy kérdéscsoportra maradt el a válasz, ez a koraszülött-mentéssel kapcsolatos.
DR. GÖNDÖCS ZSIGMOND (Országos Mentőszolgálat): Nagyon röviden. A koraszülött-mentés átalakítására tavaly áprilisban született egy kormányhatározat, amely azt mondta, hogy a Koraszülött Mentő Közalapítványt meg kell szüntetni és az Országos Mentőszolgálat feladatául kell szabni ennek a munkának a végrehajtását. Ebből az lett, hogy tudomásom szerint a mai napig nem szűnt meg a Koraszülött Mentő Közalapítvány, az eszközeit nem kaptuk meg, az alaptőkét nem kaptuk meg, ugyanakkor kaptunk a minisztériumtól 287 millió forintot ennek a tevékenységnek a végzésére, amit úgy végzünk, hogy tavaly decemberben kötöttünk egy szerződést az összes olyan alapítvánnyal, akik ezzel a régebbi közalapítvánnyal kapcsolatban álltak és most mi finanszírozzuk a közalapítvány helyett ezeknek a működését. Magyarán semmi változás nem történt koraszülött-ellátás tekintetében, sem rosszabb, sem jobb, egyszerűen az Országos Mentőszolgálat lépett be a közalapítvány helyébe. Természetesen ezt átmeneti állapotnak gondoljuk, elkészültek a tervek, hogy összevonnánk a koraszülött- és gyermekellátást, erre egy az OMSZ-on belül felállítanánk, erre a tervek elkészültek, be is áraztuk őket, döntésre várunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Miután előzetesen írásban is kérte és említették is a hozzászólók, azt gondolom, helyes lenne, ha nagyon rövid hozzászólásra lehetőséget adnánk a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesülete elnökének, Bíró Ferenc úrnak. Tessék parancsolni!
DR. BÍRÓ FERENC (Mentők és Betegszállítók Országos Egyesülete): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a lehetőséget, hogy megszólalhatok. Ami itt többször elhangzott, hogy alternatív mentők, az a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületébe tömörült 74 szervezet egységeit foglalja magában és ennek a 95 százaléka ebben az egyesületben képviselteti érdekeit. Szeretném elmondani, amit Göndöcs főigazgató úr is mondott, ami tulajdonképpen az egész szétválasztás problémáját okozza és hogy az alternatív betegszállítás egyáltalán létrejöhetett, annak az igazi oka az volt, hogy az úgynevezett programozott kezelések száma az egészségügyben 1990 óta nagymértékben felszaporodott. Ezek esősorban a vesebeteg-dialíziskezelések, ahol programozottan időre kell szállítani a betegeket és ezt a logisztikai feladatot pont a kettős feladata miatt a mentés és a betegszállítás feladatai miatt az OMSZ nem tudta megoldani. Ennek a száma tíz év alatt ugrásszerűen, tízszeresére nőtt, tehát az alternatív betegszállítók így jelenhettek meg a piacon és így vannak jelen. Ma is a szállítási struktúránk 70 százaléka programozott betegszállítási feladat. Szeretnék még kitérni egy nagyon fontos momentumra, a jövedelmezőség kérdésére, illetve arra, hogy a kettőt összehasonlítva milyen a hatékonyság. Nem a mi adatainkat mondom, hanem a tárca által végeztetett átvilágítás adatait. Míg az Országos Mentőszolgálatnál ma egy betegszállítási feladat számított költsége nyolcezer forint, addig ez az alternatív betegszállítóknál kétezer és az OEP finanszírozás körülbelül kétezerötszáz forint. Ebből az egyetlen egy számból is látszik és nem akarok ebben abszolút párhuzamokat vonni, hogy a hatékonyság és a jövedelmezőség vonatkozásában az alternatív betegszállítás sokkal hatékonyabbnak tűnik, de ezt természetesen nem mi döntjük el. Én úgy gondolom, hogy az együttműködés megfelelő szintű, ha bár most az utóbbi események miatt fagypontra került, de eddig is létezett együttműködési szerződés az OMSZ-szal és kifejezetten a tavalyi, László Imre-féle bizottság és a tárca felszólítására egy igen aktív együttműködés történt tavaly ősszel, ami meg is látszott a párhuzamosságok felszámolásában. Még annyit mondanék el és nem kívánom önöket továbbfenntartani, hogy a szervezettségünkre vonatkozóan megalakították az Országos Betegszállító Szolgálatot, amely egy irányítási egység, amely gyakorlatilag GPS-es irányítást valósít meg regionális és megyei szinteken is. Én úgy gondolom, hogy ez olyan előrelépés, ami inkább példamutató, mindez saját tőkéből, pályázatok nélkül természetesen.
Annyit még elmondanék, hogy az OMSZ finanszírozásában kettősség jelenik meg, hiszen a gépkocsijait állami beruházásból kapja, illetve nagymértékben a veszteség egyik oka, hogy a mentőegységekben két fő személyzet van, míg a szállítási igények vonatkozásában, ahogy a megrendelők ezt leadják, általában véve 5:1 az arány az úgynevezett két személyt kívánó betegszállítási feladatokban. Nyilvánvaló, hogy ennek a bérköltsége, és ezek a működtetési költségek okozzák ezt a nagy veszteséget, valamint azt, hogy a László-féle bizottságnak azt a fajta határozatát vagy javaslatát az Országos Mentőszolgálat nem hajtotta végre, hogy a beállított 180 alternatív gépkocsi, ami - hangsúlyozom - négyszeres teljesítményű egy azonos OMSZ-egységhez viszonyítva, nem állította le azt a 140 gépkocsit, amit a László-féle bizottságban javasolt. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Megkérdezem, hogy kíván-e valaki még szólni. Igen, Czinege képviselő úr.
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Számomra a mentés és a betegszállítás szétválasztása azért is fontos, mert felértékelődik a mentés, a betegek prehospitális ellátása, ami a betegek életét és későbbi gyógyulásukat meghatározza.
Fiatal orvos koromban kedvenc sebész professzorom és belgyógyász professzorom azon vitatkozott, hogy melyik a nagyobb intellektuális tevékenység, a sebészet vagy a belgyógyászat. (Dr. Mikola István: A belgyógyászat!) (Derültség.) A sebészet professzora nagyon egyszerűen megoldotta a problémát és azt mondta, a sebészet, mert azt mondta, a sebész olyan belgyógyász, aki még operálni is tud. Igen, én is sebész vagyok. El kell ismernem, hogy a prehospitális tevékenység fontossága, a mentés fontossága alapján számomra egyértelmű, hogy humánerőforrás-oldalról támogatni kell a Mentőszolgálatot abban, hogy az ellátást végző szakápolók és az orvosok anyagi megbecsülése javuljon. Ez volt az első számomra fontos tanulság.
A második: a párhuzamosságok, a rendszer és spórolás szempontjából a szakmának, az egészségügynek törekednie kell arra, hogy ne forduljon elő, amit főigazgató úr mondott, össze-vissza küldözgetjük a beteget, hogy fejleszteni kell az informatikát a kisebb térségekben is.
Én a ceglédi térségben a mentőállomás vezetőjével, a maszek ügyeletes rendszer vezetőjével beszéltem és a kórházzal, hiszen olyan kórházban, ahol sürgősségi ellátóhely van, ahol mentőállomás van, ahol a várost, a települést érintő ügyeleti szolgálat van, ha egy közös diszpécserszolgálattal tudnánk ezt szervezni, spórolni is tudnánk belőle. Számomra ez is egy fontos szempont.
A harmadik, hogy világosan, tisztán ki kell jelölni a betegutakat, amely nemcsak azt jelenti, hogy a magasabb szintű ellátást nyújtó súlyponti kórházak felé, hanem a progresszív ellátás magas szintjéhez, mert ha ezek nincsenek világosan kijelölve, akkor elveszítjük azt a lehetőséget, hogy rövid időn belül megfelelő ellátáshoz jusson a beteg. Számomra az anyag és ez a vita ezeket a tanulságokat hozta. Köszönöm szépen. Remélem, elég rövid voltam.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr, abszolút világos volt és pontos. Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is rövid leszek. Összegészében a vita kapcsán egyrészt nagyon sok új információt is kaptunk, ezt köszönöm szépen. Ugyanakkor - ahogy főigazgató úr mondta - én is azt látom, hogy még megnyugvásra nincsen ok. Jelen pillanatban szerintem tűzoltás folyik a mentőszolgálatnál, és egyelőre nem látszik, hogy abból a költségvetésből, amit egyébként a mentőszolgálatnak terveznek nyújtani, abból stabilan a működése hosszú távon biztosítható lesz anélkül, hogy újratermelődjön a hiány.
Erre pillanatnyilag itt nem láttunk megoldásokat. Előttünk van még a következő évi költségvetés, gondolom, akkor a számok birtokában erre a költségvetési vita keretében biztos, hogy vissza fogunk térni itt, a bizottságban. A plenáris ülésen nem tudom, hogy lesz-e rá majd lehetőségünk.
Még két dolgot szeretnék elmondani. Az egyik: ennek az egész helyzetnek az egyik kulcskérdése a mentőszolgálatnál a mentés és a szállítás feladatának a szétválasztása. Most minden korábbi érvrendszer szerint, illetve ha működik a piac, akkor a piac logikája szerint, az előbb az alternatívok által elmondott adatok szerint egy ellentmondásra jutottunk, hiszen ha verseny valamilyen területen kialakulhat, akkor annak elméletileg, ha nem olyan területet érint, ami eleve a verseny számában nem lehet gazdaságosabb, és itt az a feltételezés, hogy a betegszállítás versenyfeladatként gazdaságosabban üzemeltethető, hasonlókat hallottunk egyébként itt az alternatívoktól, akkor nem magyarázható, hogy ez miért kerül nekünk többe. Tehát itt egy ellentmondást látok. Szerintem ezt az ellentmondást fel lehet oldani, gondolom, hogy ezen majd még dolgoznia kell a tárcának, mert azt nem feltételezem, hogy ne lennének valósak az adatok.
Tehát ha mégis ez a helyzet alakult ki, akkor ez vizsgálatot érdemel, hogy pontosan mi is ennek az oka. Ezt én ennél egyébként még alaposabban szeretném megismerni, de pillanatnyilag ellenzéki képviselőként ülök most itt, tehát úgy érzem, hogy itt az irányítóknak és a döntéshozóknak ezen a területen van feladatuk. Összegészében jó lenne azt látni, hogy a költségvetésre tisztázódik ez a helyzet, megtalálják, hogy mi ennek az ellentmondásnak az oka, és ezt feloldjuk. Ha ugyanis ez nem sikerül, akkor azt gondolom, hogy a mentőszolgálatnak újra és újra fog termelődni a hiánya. A jelenlegi helyzet egyértelműen alulfinanszírozottságot mutat, ami tartósan nem tartható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Szeretnék visszatérni csak egy-két mondat erejéig ennek a bizottsági ülésnek a kiváltó okára, vagyis a létszámstop, személyi kifizetési zárlat elrendelésére.
Úgy emlékszem, hogy a hír a független közéleti napilapban, a Népszabadságban jelent meg, és ebből riadalom támadt. A mentés egy nagyon érzékeny társadalmi ügy, tehát nagyon vigyázni kell, hogy mikor, hogyan, milyen hírek jelennek meg. Egyébként úgy látom, hogy a riadalom megalapozott volt. Szeretném megemlíteni, mert erről nem esett szó, és nyilvánvaló, hogy a mentőszolgálat gazdálkodása és a menedzsmentje kiváló, de amikor a menedzsment-ismereteket tanultuk és a szakma erről szól, az igazgatási szakma, hogy ha egy nagy intézményben jó költségvetési tervezés van, ha jól felkészült a menedzsment és folyamatba épített ellenőrzés van, akkor nem kerül sor létszámstop és személyi kifizetések zárolásának bejelentésére. Ez mindig egy kétségbeesett, általában a tulajdonos vagy főhatóság oldaláról elhangzó drámai intézkedés. Ezt kell tudni, hogy ezt Magyarországon is egyre többen tudják, hiszen az igazgatási ismeretek az elmúlt években nagyon magasra fejlődtek. Ahol jó folyamatba épített ellenőrzés van, ott általában ilyen intézkedésekre nem kerül sor. Tehát ez a bejelentés a szakmában is olyan érzést keltett, hogy itt valami nagyon nagy baj van, amit tisztázni kellene.
Még egy dolog a koraszülött-mentéssel kapcsolatban. Ezzel külön is kellene foglalkoznunk, és a főigazgató úrnak is szeretném a figyelmét ráirányítani arra, amikor ezt 2001-ben létrehoztuk, ebben én akkor aktívan közreműködtem, mert úgy láttuk, hogy akkor jó a koraszülött-mentés, ha azok végzik a mentést és azok indítják el az ellátást, akik a PIC-ekben dolgoznak. És mi éppen erre építettünk, hogy kivonulnak bizony a perinatális intenzív központokban dolgozók erre a területre. Ez egy különös része az orvostudománynak, a perinatális ellátás, kondicionált, képzett emberek, és ők kezdik meg a primér ellátást, és majd folytatják, mintha mi sem történt volna, a perinatális intenzív centrumokban.
Tehát ha az OMSZ ezt saját igazgatásán, szervezetrendszerén belüli irányításával kívánja kezelni, akkor nagyon fontos, hogy ez az azóta bebizonyosodott, bevált és a sok kis súlyú újszülött és koraszülött számára az életet jelentő szakmaiság megmaradjon ebben a vonatkozásban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy a koraszülött-mentés és a gyermekek mentése két egészen különböző feladat. Tehát másfajta mentőkocsi kell hozzá. Egy jó koraszülött-mentő olyan 50-80 millió forintos beruházás. Igazából azt sem látom, hogy ebből a költségvetésből hogyan lehet kigazdálkodni azt, hogy ha átveszi ezt a fajta feladatot az Országos Mentőszolgálat, akkor hogyan tudja biztosítani a feltételeket?
Valójában így van, ahogy Mikola alelnök úr mondja, ehhez másfajta képzettségű ember is kell. Tehát egy különböző képzettségű ember kell hozzá. Ennek az egyik pillanatról a másikra való átvétele és nem megfelelő tervezése, és a szakmával való egyeztetése nélkül tragédiákat lehet előidézni. Arra figyelmeztetnék, hogy ehhez külön költségvetési forrás kell, ehhez egy megfelelő tervezés kell, hogy ne következzenek be. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vojnik Mária!
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Röviden a kérdésekre adott válaszok alapján szeretném javasolni, hogy a mentőszolgálat és a tárca tegyen lépéseket, hogy az alternatív betegszállítás esetében lépjenek túl azon, amit nem zavarjuk egymást, vagy békés egymás mellett élésnek fogalmazott a főigazgató úr, mert ennyire nem vagyunk gazdagok, ennél sokkal költséghatékonyabbnak és racionálisabbnak kell lennie az ellátásszervezésnek. Ezért én sürgetném a koordináció és az irányítás minél gyorsabb szervezeti átalakítását.
Az egy másik kérdés, hogy egy kapun belüli versenytárs szerepében hagyjuk-e meg az OMSZ betegszállító kapacitását, de azt gondolom, hogy most meghaladja ennek a kérdésnek a megválaszolása a bizottsági kereteket.
A másik: kérem a tárcát, hogy tegyen intézkedéseket az intézményeken belüli sürgősségi..., nem is értem ezt a sürgősségi betegszállítást, vagy hogy mire utalt a főigazgató úr. Ez a másik, amikor azt gondolom, hogy nem vagyunk elég gazdagok, hogy az intézményen belüli betegszállításra használjuk a mentésre szolgáló kapacitásokat, ezért határozottan kérem önöket, hogy ebben a dologban sürgős és egyértelmű lépéseket tegyenek meg, amelynek első lépése feltehetőn annak az érvényt szerzése kell hogy legyen, hogy mennyi időn belül, milyen vizsgálatot követően kell átvenni a beteget például az adott egészségügyi intézményben. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Négy rövid kérdésem van.
ELNÖK: Azt kérem, hogy hozzászólás legyen, mert nem szándékozok már szót adni a tárca képviselőinek.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Jó. Javaslom, hogy a területi ellátási kötelezettség vonatkozzék a magán-betegszállítókra is, hiszen az ország lefedettsége így egyértelmű.
A következő: a magán-betegszállítók költsége, ha nem a betegszállítási kasszából, hanem mondjuk a személyszállítási kasszából menne, akkor jóval kisebb lenne itt az űr. Hiszen elmondta elnök úr, hogy alapjában véve arról van szó, hogy beültetnek egy autóba egy embert, egy ember ül az autóban, vezeti az autót, és ezen kívül beszállnak emberek, ők a betegszállítás résztvevői. Tehát szerintem ez egy személyszállítás, és nem betegszállítás.
A harmadik: a koraszülött-mentésre az előző esztendőben 400 millió forint volt, most ebben az évben 289 millió forint lesz. Ezt csak pontosításként mondanám.
Az utolsók között volt szó róla, hogy a telephelyek közötti szállítás. Bizony, vannak olyan intézmények, amelyek kilométerekre vannak egymástól, a betegeket mozgatni kell a kettő között, az OEP nem fizeti ezeket, de valakinek el kell vinni a beteget. Nyilvánvalóan, amíg ennek a feltételei nem teremtődnek meg, addig is el kell vinni a beteget. Úgyhogy ez maradt a mentőkre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném lezárni a vitát azzal, hogy egy nagyon korrekt szakmapolitikai eszmecsere folyt az elmúlt közel két órában. Azzal szeretném ezt befejezni, hogy természetesen szokás szerint a miniszter asszony a jegyzőkönyvet megkapja azzal, hogy egyrészt igényt tartunk arra, amiről szó esett, hogy az átvilágítás eredményeit a küldött jelentésnél részletesebben is megismerhesse a bizottság, tehát kérjük ezt szíveskedjenek átadni. Másrészt azt gondolom, hogy azt mindenképpen érzékelni kell, hogy az eredeti elképzelésekhez képest a László Imre miniszteri megbízott által vezetett bizottság munkaprogramjához képest azért akadozik, hogy udvariasan fogalmazzak, ahogy ezt Béki képviselő asszony is tette, a mentés és betegszállítás szétválasztásának a folyamata. Nyilvánvalóan itt van egy csomó feladat, amit végre kell hajtani, következetesnek kell lenni e tekintetben még akkor is, ha egyik-másik szereplőnek ez az érdekeit közvetlenül nem szolgálja. Mint ahogy azzal is egyet tudunk érteni, azt gondolom, hogy a betegszállítás oldalon is vannak feladatok, például a területi ellátási kötelezettség megjelenítése, mint ahogy ez elhangzott, és bizony vannak abban is némi tartaléklehetőségek, hogy az indokolatlan szállítások, gondolok szociális célú igénybevételekre és a kórházon belüli szállítások is nem mindig azzal függenek össze, hogy két telephely 3-4 km-re van-e egymástól, bizony én magam is tudok ilyen, ha úgy tetszik, komfortszolgáltatásokról. Ebben nagyon konzekvensnek kell lenni, ez egy fenntartói feladat, tehát, ha e tekintetben szükséges, jogszabályi változások is kellenek. Én azt gondolom, hogy miközben örülni kell annak, hogy lesz egy stabilizációs támogatás, de ahhoz, hogy ez elérje a célját, kell, hogy a szervezetépítés, mentés-betegszállítás szétválasztása, feladatértelmezés tekintetében egyértelmű legyen mind a tárcának, mind az Országos Mentőszolgálatnak. Végül azt javaslom, hogy úgy, ahogy ezt a munkaprogramunk tartalmazza, a mai vita tanulságai alapján is november végén térjünk vissza a mentés-betegszállítás szétválasztására, a koraszülött-mentés ügyére, a sürgősségi betegellátás kérdésére. Addigra feltehetőleg a stabilizációs támogatás is odaér. De azért helyes lenne, ha nyilván addig, mire a döntés e tekintetben részletesen megszületik, fölgyorsulnának azok a programok, amelyekről itt képviselőtársaim is szóltak, mert csak akkor éri el mindez a célját. Én tehát ezzel javaslom, hogy a bizottság vegye tudomásul ezt a tájékoztatót és ezzel küldjük meg a tárcának a jegyzőkönyvet, hogy így, ahogy ez elhangzott, kérjük, hogy ezeknek az igényeknek, elvárásoknak konzekvensen tudjunk érvényt szerezni.
Tisztelt Bizottság! Az első napirendi pont lezárása után azt kérem, hogy tartsunk 10 perc szünetet, azzal, hogy utána várhatóan egy kicsit gyorsabb munkát tudunk végezni. Köszönöm szépen.
120.PÉ 121
(Szünet: 11.57 - 12.04 óráig.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkát. Soron következik a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitára történő alkalmasságának megállapítása és ezzel kapcsolatban az Állami Számvevőszék jelentése. Tehát ezt az együttes napirendet tárgyaljuk. A házszabályi és ügyrendi bizottsági állásfoglalások szerint ennél a napirendnél a plenáris ülésre a szakbizottságok nem állítanak többségi és kisebbségi előadót, hanem a tárgyalás úgy folyik, hogy írásos jelentést kell tenni a költségvetési bizottságnak erről a napirendi pontról. Gondolom, ezt képviselőtársaim tudják, de tárgyalás előtt mégis szükségesnek gondoltam, hogy erre felhívjam a figyelmet.
Az előterjesztő a Pénzügyminisztérium, Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető-helyettes, dr. Ágoston Gabriella főosztályvezető-helyettes asszony van jelen, illetőleg az Állami Számvevőszéket dr. Csépán Magdolna osztályvezető asszony képviseli. Szükség esetén jelen van az OEP megbízott főigazgatója, Pálfalvi András úr, akit szintén köszöntök, és az Egészségügyi Minisztérium képviselője, Szabó Márta Judit osztályvezető asszony.
Tessék parancsolni, a pénzügyi tárca részéről dr. Ágoston Gabriellának adok szót.
Dr. Ágoston Gabriella szóbeli kiegészítése
DR. ÁGOSTON GABRIELLA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot 3578. számon tartja nyilván az Országgyűlés. A törvényjavaslat benyújtása és annak körülményei az államháztartási törvénynek megfelelően zajlottak, határidőre elkészültek a kötetek, az Állami Számvevőszéknek átadásra kerültek, és az Országgyűléshez is határidőre benyújtásra került.
A törvényjavaslat tartalmát tekintve rendelkezik a normaszöveg a költségvetés finanszírozásáról, a végrehajtás szabályaival összefüggő kérdésekről, az államadósság kezeléséről, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalom pénzügyi alapjai előirányzatainak jóváhagyásával.
A 2006. évi zárszámadáshoz kapcsolódó gazdasági és költségvetés-politikai folyamatokról adnék egy szűkebb tájékoztatást, egy összefoglalót. A 2006. évi költségvetési törvény általános indoklásában a kormány egyértelműen rögzítette, hogy gazdaságpolitikájának egyszerre két és több vonatkozásban, egymással ellentétes elvárásnak kell megfelelnie, biztosítani kell a megkezdődött felzárkózás folyamatosságát, és az egyensúlyi feltételek alakulásában is igen jelentős javulást kell elérni.
Ha végigtekintünk a legfontosabb tényezőkön, akkor megállapíthatjuk, hogy a külső konjunktúra 2006 egészében kedvezően alakult. A világgazdaság egészében történt növekedés segítette a magyar export tovább bővülését, a GDP termelési oldalán a feldolgozóipar segítette a növekedést. A bruttó átlagkereset vonatkozásában még jelezném, hogy 8,1 százalékkal, a nettó átlagkereset 7,5 százalékkal növekedett, a versenyszférában magasabb, a költségvetési szférában alacsonyabb mértékű volt, ezen kívül a KSH intézményi statisztikája alapján jelezném, hogy az elmúlt évben nagyon enyhe az alkalmazottak számának növekedése, a versenyszférában 0,6 százalékkal nőtt a költségvetési szektorban, ugyanakkor 2,2 százalékkal csökkent.
130 la/131 (Ágoston)
Az éves átlagos fogyasztói áremelkedési ütem is változott a költségvetési törvény peremfeltételeihez képest. Jelentősen nőtt. A 2006. évi költségvetési törvény eredetileg az államháztartás hiányát a pénzforgalmi szemléletben a GDP 6,8 százalékában állapította meg, határozta meg, ez 9,3 százalékra módosult. Az első félévi költségvetési folyamatok a tervezettnél nagyobb hiány kialakulását valószínűsítették, ezért már júliusban egyenlegjavító intézkedésekre került sor. Ezek az intézkedések a kiadások visszafogását és részben a bevételek növelését szolgálták. Az intézkedések hatására az év második felében erőteljesebbnek mondható a gazdaság fehéredése. A vállalkozások bevételei és a nyereségeihez köthető befizetési növekedtek.
Az évközi költségvetési törvény módosítására 2006 februárjában, júliusában, majd októberében került sor. Konkrétan ebből február hónapban a szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltató intézmények 2006. és 2007. évi finanszírozását szolgáló módosítások miatt került sor. Júliusban a módosításnak az volt a célja, hogy a bevételt beszedő szervezetek, a munkaügyi felügyelőségek érdekeltségi rendszere egységessé váljon, kibővüljön és olyan előirányzatokat is módosított a parlament, amelyek megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozott. Az október végén benyújtott módosításra több ok miatt is szükség volt az államháztartási törvény alapján. Itt megemlíteném, hogy a 2006. év végi költségvetési folyamatok kockázataira tekintettel került sor az államháztartási tartalék megemelésére, a Budapest Airport Rt. privatizációja, meg az ahhoz kapcsolódó jogok értékesítése már 2000-ben megtörtént, és ezért a kincstári vagyon értékestéséből származó bevételek előirányzatát kellett korrigálni. A kamatlábak és az árfolyamok megemelkedtek a költségvetés kamatkiadásai az eredeti előirányzathoz képest. A világpiaci gázár emelkedése volt a másik tétel, a lakossági gázár-kompenzációnak a korrekciója és 2004-ben vállalt kézfizető kezességet a Magyar Televíziót érintően a magyar állam és ennek a beváltása miatt is szükség volt előirányzat-módosításra, no meg végezetül a társadalombiztosítás kiadásai érdemben meghaladták az eredeti tervezetet nyugdíj- és egészségügyi ágon. A nyugdíjemelés és az egészségügyben a gyógyító-megelőző ellátáson belül az összevont szakellátás, meg a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszközök egyes elemei miatt került sor módosításra.
A Nyugdíjbiztosítási Alapnál 112 ezer 707 millió forint, az Egészségbiztosítási Alapnál 155 607 millió forint volt a kiadási oldal növekménye a módosítást követően.
Nagyon röviden megemlíteném az Állami Számvevőszék jelentésével kapcsolatos pénzügyminisztériumi, illetve kormányzati álláspont összefoglalását is. A törvénytervezetek átadása időben megtörtént, azt megelőzően helyszíni ellenőrzéseket folytatott az Állami Számvevőszék. Törvényességi, számszaki helyszíni vizsgálata során a megállapításait a jelentésében, meg a helyszíni ellenőrzés dokumentumaiban foglalta össze, amelyeket megkaptunk, véleményeztünk, a korrekciókat, amelyeket elfogadhatónak tartott az Állami Számvevőszék átvezette a jelentésén. Vannak pozitív megállapítások is a számvevőszéki jelentésben és javaslatok, amelyek a negatív megállapításokhoz kapcsolódnak.
A központi költségvetés vonatkozásában a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatokat megbízhatónak tartja az Állami Számvevőszék, a lakástámogatások vonatkozásában teljes körű megbízható kiadási adatokról tesz jelentést. Ugyanez valós képet és megbízható adatokat tartalmaz jelentésük szerint az alkotmányos és egyes intézményes fejezetek fejezeti jogosítványú költségvetési szervek vonatkozásában. A törvényi mellékletek és a normaszöveg vonatkozásában összhangot állapít meg. Fontos javaslatokat fogalmaz meg, ezek közül a 15. pontja a javaslatnak a pénzügyminiszter úr részére fogalmaz meg egy javaslatot, ami arra vonatkozik, hogy be kell számoltatni az APEH elnökét a beszedett járulék és hozzájárulás-bevételi adatok, az alapok költségvetési beszámolóinak követelés és kötelezettség adatainak pontossá tétele, a teljes körű feldolgozás érdekében tett intézkedéseiről. Ezzel a megállapítással kapcsolatban egy nagyon rövid reflexióm lenne. Itt a kintlévőség, a követelés- és a kötelezettségállomány adatainak, meg az értékvesztés problémájának a kérdését összegzi a javaslatában az Állami Számvevőszék, ily módon itt meg kell jegyeznem, hogy a csoportos értékelés lehetőségét, amit vitat az Állami Számvevőszék, mi szükségesnek tartjuk fenntartani, ugyanis az APEH 6,5 millió egyedi folyószámlát vezet és a jelenlegi informatikai rendszer egyedi értékeléssel nem képes az adósokat minősíteni és egyenként meghatározni a hátralékos követelések várhatóan megtérülő összegét. De úgy gondoljuk, hogy ha az APEH informatikai rendszere megújításra kerül és eléri azt a minőséget, amivel az egyedi értékelés megvalósítható, a megoldástól nem zárkózunk el, de mindaddig, amíg ezt nem lehet biztosítani, addig azt kell mondanunk, hogy a legjobb információt a követelések várható megtérüléséről a csoportos értékelésen alapuló módszer adja, amennyiben az alapadatok megbízhatók. Az Egészségügyi Minisztériumnak, meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közül az Egészségbiztosítási Alapra vonatkozóan azt gondolom, nem térek ki külön-külön a teljesülésére, de ha kívánják, akkor igen, hogy a vitára több idő maradjon, meg az Állami Számvevőszék jelentésének a bemutatására. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen az előterjesztés ezt részletesen tartalmazza, ezért megadom a szót az Állami Számvevőszék képviselőjének, Csépán Magdolna asszonynak.
Dr. Csépán Magdolna szóbeli kiegészítése
DR. CSÉPÁN MAGDOLNA (Állami Számvevőszék): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Mondanivalóm egy részét a kormány képviselője lényegében már elmondta, nem ismételném meg. Arról tennék említés, hogy az Állami Számvevőszék kifejezetten súlyosnak minősítette azt a helyzetet, hogy az államháztartás hiánya megközelítőleg 2200 milliárd forint és ez GDP-arányosan már olyan magas szintű és olyan mértékben tér el az előirányzottól, hogy ezt elég kedvezőtlen jelenségnek tartjuk. A társadalombiztosítás alapjaival összefüggésben nagyon lényegesnek tartom azt elmondani, hogy ennek a hiánynak durván a fele, a társadalombiztosítási alapok miatt keletkezik. Tehát vagy a központi költségvetés által átadott pénzeszközök miatt, tehát kiadásokat visel a központi költségvetés az alapok miatt vagy pedig az alapok hiányaként jelentkezik. PÉ 141 (Csépán Magdolna)
Tehát az államháztartás hiányának a fele a társadalombiztosítási alapok miatt keletkezik.
Az Egészségügyi Minisztérium fejezetét pénzügyi szabályszerűségi szempontból ellenőriztük. Lényegét tekintve az igazgatási cím és a fejezeti kezelésű előirányzatok ellenőrzése során korlátozó záradékot adtunk, ami az adatok valódiságát nem kérdőjelezi meg, de bizonyos számviteli szabálytalanságokra utal.
Azt szeretném még az egészségbiztosítási alappal kapcsolatban konkrétan megemlíteni, hogy a tervezés időszakában alultervezettnek ítéltük a gyógyszer-támogatási előirányzatot és a gyógyító-megelőző ellátás előirányzatát. Igazolódott a feltevésünk. Mindkét előirányzat jelentősen túlteljesült, ez a gyógyító előirányzatnál különösen érdekes, mert egy zárt kasszáról lévén szó, az év végén elkerülhetetlen volt a költségvetési törvény ezzel összefüggő módosítása. Jelentős volt a 2005-höz viszonyított forráskivonás az ágazatból, ez az előirányzat tarthatatlanságának egyik oka volt, a hiányt pótolni kellett.
Úgy gondolom, hogy különleges helyzetben vagyunk most, mert néhány hét múlva, október vége felé újból itt fogunk ülni, és a 2008. évi költségvetésről beszélünk, amikor is azt kell majd mondanunk, hogy ezzel szemben egy fordulat következett be 2007-ben, mind a gyógyszerkasszában, mind a gyógyító kasszában kiadási megtakarítás fog bekövetkezni, amelynek a nagyságrendjéről most még nem tudunk nyilatkozni. Tehát egy lényeges fordulat, pénzügyi értelemben kedvező, más szempontból a mögöttes tartalmát tekintve pedig nem olyan biztos, hogy csak pozitívumokat lehet erről felsorolni, de ez majd egy következő fázisa lesz a munkánknak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Megnyitom a vitát. Azt javaslom, hogy mielőtt visszaadjuk a szót az előterjesztőknek, a kérdéseket és az észrevételeket egy körben mondjuk el. Ki kíván hozzászólni? Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a tájékoztatókat. Megnéztem az anyagot is, és nem vagyok pénzügyi szakember, de néhány általános megjegyzést szeretnék tenni. Mivel viszonylag új parlamenti képviselő vagyok, elgondolkodtam azon, hogy ha most jóváhagyjuk ezt a 2006. évi költségvetést, ezzel természetesen mindenkit felmentünk az alól a felelősség alól, hogy az elkövetett hibákat számon kérjék, és szentesítünk egy olyan rendszert, ami nagyon nem felel meg az egészségügyben a mi elvárásainknak, és főleg nem a betegek szükségletei kielégítésének.
Mire gondolok? Arra, hogy a 2006. éves költségvetés tervezésénél is jó néhány szervezet, szakma megszólalt, miszerint a pénzügyi szemléletet látta eluralkodni, és köze nem volt a 2006. évi költségvetés tervezésekor az ellátási szükségletekhez. Végül is az egészségügyben, legalábbis a kötelező általános egészségbiztosítási rendszerben szükségletalapú ellátás folyik. A szükséglet társadalmi közmegegyezésben redukált igényt jelent, mert az egészségügyi szolgáltatásokkal szemben is differenciáltak az igények, de a társadalombiztosítás arról szól, hogy egy nemzeti kockázatközösségben a gazdasági lehetőségek függvényében valamiféle szükségletrendszert határozunk meg, ezt ráadásul társadalmi közmegegyezésben kellene megtenni, és ennek alapján tervezzük a költségvetést.
Most az a helyzet, ahogy látom, hogy itt 110-valahány milliárdos túllépés van a társadalombiztosítás egészségbiztosítási kasszáját illetően, úgy gondolom, hogy a 2006. évi költségvetés eleve nagyon súlyosan alultervezett volt. Ezt látom, hogy az Állami Számvevőszék is megjegyezte, és úgy látjuk, hogy a 2006. éves eleve rossz költségvetés teljesítése során súlyos sérelmek érték a betegeket és általában a betegellátást, a kórházak eladósodtak, várólisták vannak, a gyógyuláshoz való hozzáférés esélye és egyáltalán a gyógyulás esélye csökkent, az ellátás színvonala egyértelműen csökkent. Örülök, hogy ezt az Állami Számvevőszék is megállapította, és nem akarom tovább sorolni a negatív jelenségeket. Talán még egyet jegyzek meg, hiszen a 2006. évi költségvetés értékelésekor ez egy kiemelkedő paradigma, hogy a gyógyszertámogatás rendszerében, a gyógyszerkeret túllépésében még így is a betegterheknek, a gyógyszerterheknek a soha nem látott hatalmas növekedése figyelhető meg, mint háttér negatív jelenség.
Tehát nekem az általános megjegyzéseken túl a kérdésem az lenne, ha egyáltalán lehet ilyen kérdést feltenni, hogy akkor most ez folytatódik, így fog történni az egészségügyi költségvetés tervezése, hogy mindenféle szükségletalap nélkül pénzügyi, költségvetési szemlélettel, ilyen maradványérdekelt szemlélettől áthatva fog a 2008., a 2009. és a további éves költségvetés itt terveztetni? Ugyanis ez nekünk nem jó, és a betegeknek sem jó, és egyáltalán nem vigasztal az, hogy 2007. évben más lesz a helyzet, mert még nagyobb megszorítások és a betegek számára a gyógyulás esélyének még inkább történő elvesztése, a várólisták és az egyéb negatív jelenségek fognak az előtérbe tolakodni, ami számunkra nem jó hír.
Tehát ha szabad a kérdést úgy feltennem, hogy van-e a Pénzügyminisztérium jeles képviselőinek vagy az itt ülő szakembereknek valami reményt keltő mondata arra nézve, hogy ez a tendencia megváltozik? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Előrebocsátom, lehet, hogy szakszerűtlen kérdéseim lesznek, de a Pénzügyminisztérium képviselője jelezte, hogy az APEH járulékbeszedésével kapcsolatosan enyhén kaotikus állapot alakult ki itt a kötelezettségek kapcsán, hogy ezek most millió forintot vagy mit jelentenek. Ezzel magyarázza, habár nem tudom, hogy öt hónap miért nem volt-e elegendő arra, hogy ezt korrigálják, hogy hihetetlen mértékben megnövekedett a kintlévőségek aránya, itt ezerszeres nagyságrendekről van szó.
Az általunk ismert járulékszabályok szerint van összefüggés a munkáltatói és a munkavállalói járulék között elméletileg, én legalábbis úgy gondolom. Csak azért fogalmazok óvatosan, mert biztos, hogy a pénzügyi ismereteim alacsonyak. Mivel magyarázható az, hogy ha megnézzük az egészségbiztosítási járulékokat, akkor a munkáltatói az előirányzathoz képest 21 százalékkal alacsonyabb, viszont a foglalkoztatotti pedig 10 százalékkal magasabb?
Tehát akkor lehet, hogy mégsem ilyen adminisztratív hibák vannak a kintlévőségekkel kapcsolatban, hanem ezek tényleges kintlévőségek? Ugyanis a kettőnek valamilyen módon illene egy bizonyos mértékben együtt mozognia, vagy lefelé vagy fölfelé. Jól tudom-e, vagy pedig valamit nem vettem észre?
Itt az Alap költségvetésében a 39. oldalon van egy táblázat, de az egy mindenkori költségvetési trükk, hogy a következő évben lehetőleg más szerkezetben mutassuk be a különböző sorokat, hogy ne lehessen összehasonlítani, vagy legalábbis ne nagyon tudják a képviselők összehasonlítani, illetve nagy munkába kerülne. De gondolom, hogy az OEP-nek megvan az az összehasonlító táblázata, ami például az összevont szakellátások alapján nekünk lehetőséget nyújt arra, hogy konkrétan lássuk az elmúlt éveknek ezt a folyamatát. Én biztos vagyok benne, hogy ez megvan, és nagyon jó lenne, ha ezt sürgősen megkapnánk, ez nagyon segítené a parlamenti felszólaláshoz a felkészülésünket.
Ami a tárca előterjesztését illeti a zárszámadást illetően, több helyen előfordult pályázatok kapcsán, hogy azt írja az előterjesztő, hogy volt pályázati kiírás is, illetve bocsánat, ez nem pályázat, hanem bizonyos összegek odaítélése kapcsán a pályázati kiírás volt egy esetben, a többi esetben a tárcavezető egyéni döntése volt. Például színtérprogramok, népegészségügyi, egészségfejlesztési képzések, egy esetben pályázat, több esetben a tárca vezetésének egyedi döntése alapján. Ez így jól van-e, erre van törvényi felhatalmazás, hogy ilyen esetekben a tárcavezető egyénileg döntsön?
Még visszatérve az előzőhöz: ez a 2006. évi összes nem törvényi módosítás azt jelenti, hogy ez tulajdonképpen a költségvetési törvény megszegését jelenti, hogy összességében elérte-e ez a rendkívüli módosítás azt a mértéket, amely a kormánynak a költségvetési törvényben előírt kötelezettségét előírja, hogy pótköltségvetést kell benyújtani. Ez milyen arányt képviselt az egész költségvetést illetően? Mert én gyarló módon csak az egészségügyet néztem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Mindnyájan tudjuk, akik itt ülünk, hogy a 2006. évi költségvetés egy választási évnek a költségvetése volt, abban két nagy választás is megtörtént. A költségvetés készítésekor, összeállításakor már az Állami Számvevőszék is jelezte, hogy bizonyos bevételeket megalapozatlannak tart, más kiadásokat pedig alultervezettnek és ezért a költségvetés egészére is kritikát fogalmazott meg. Ha jól emlékszem, elmondtam és most is csak azt tudom elmondani, hogy a költségvetést akkor is úgy készítettük, hogy tudtuk, hogy ez a költségvetés ebben a formájában nem lesz tarható. Szerintem a patkó mindkét oldala tudta ezt.
Ezt követően az országgyűlési választások után megkezdődött az első komoly tűzoltás és a költségvetést megpróbálta az újjáválasztott kormány valamilyen módon orvosolni. És október után az egészségügyben nyilvánvalóvá vált, amit szintén leírt az ÁSZ, hogy a zárt kassza ellenére tarthatatlan a helyzet, muszáj pénzt tenni a rendszerbe, mert oly mértékben alultervezett volt a gyógyító-megelőző ellátás. És sajnos azt is leírja az ÁSZ, hogy ezzel együtt a kórházak eladósodása, az egészségügyhöz való hozzájutás idejének a növekedése alakult ki és egyértelműen igazolható, hogy az ellátás színvonalának a visszaesése is követte.
Néhány olyan kérdés van, amit szerintem érdemes kiemelni ebből a jelentésből. Az egyik az, amikor a kormány egy határozatával 6,5 milliárd forintot csoportosított át intézményi átalakítások és kapacitáscsökkentések támogatására. Ebből 4,5 milliárd ágyszámkapacitáshoz kapcsolódott, kétmilliárd pedig egyéb célokhoz, és itt az az ÁSZ álláspontja - és kérdezném is, hogy miért nem lehet vizsgálni -, hogy "egyéb célok tekintetében a teljes körű ellenőrzést kivitelezhetetlennek tartjuk, ezért a pályázatban vállalt kötelezettségek teljesítéséről nem lehet megbizonyosodni". Ez pillanatnyilag azt jelenti, hogy van kétmilliárd, amiről feltételezzük, hogy szabályszerűen költötte el a tárca, csak éppen senki nem tudja, hogy ez így történt-e vagy sem. De szerintem azért ez elég nagy pénz ahhoz, hogy ezen elgondolkodjunk, hogy ez rendszerszerűen így maradhat vagy nem maradhat.
A támogatások jellemzése. Ez a részlet, amit szintén ezért ragadtam ki belőle. "A megítélt támogatások 14 százaléka 900 millió forint részben a bizottság - 11 tagú bíráló bizottság, akiket a miniszter kért fel - egyes tagjaihoz köthető." Szó szerint olvasom a jelentésből. "Amennyiben a támogatást az általuk képviselt intézmény nyerte el, de összeférhetetlenségi szabály hiányában ez nem kifogásolható." Tehát még egyszer: szabályosnak szabályos, de fel kellene tennünk azt a kérdést, hogy ez egy normális jelenség-e, hogy adott intézmények vezetője egy bizottságban a saját intézményüknek bíráljanak el pályázatokat és osszák a pénzt, mert ennek a megvalósulását az ÁSZ észlelte. Tehát azt gondolom, hogy itt a jogalkotónak lépni kell, mert ez a gyakorlat, legalábbis az én erkölcsi felfogásom szerint megengedhetetlen.
Összegészében azt lehet elmondani, amit már a költségvetés tervezésekor is mondtunk, nagyon komoly forráskivonás történt az egészségügyből és ebben az esetben a 2006. évben még nem készültek el azokkal a törvényjavaslatokkal, amelyekkel ennek a pénzügyi forráskivonásnak minden részletét rá bírták volna kényszeríteni az ellátórendszerre. És most egy picit megelőlegezem, hogy a 2007. év, majd amiről erről beszélünk, az, hogy most az alapoknak a pénzszemléletben a pénzügyi teljesítése rendben lesz, azzal párhuzamosan az jár egyébként, hogy az elfogadott törvényjavaslatok nem engedték meg, hogy a rendszer a szükségleteit ráhárítsa a költségvetésre, még ha az rosszul tervezett is, hanem most ezt a pénzt valóban ki is sajtolták a rendszerből. Tehát ez, ami megjelenik a költségvetésben esetleg szuficitként vagy a szokásos alultervezés után a hiány elmaradásaként jelenik meg, az a pénz a rendszerből hiányzik. Ezt három elemben lehet majd megtalálni: az intézményeknél adósságban, a struktúrában, a leépítésekben lehet majd megtalálni, illetve az ellátáshoz való hozzáférésnek a szűkülésében és az ellátás minőségének a romlásában. Ebben a háromban fogjuk megtalálni azt a pénzt, amire esetleg majd nagyon büszkék leszünk, hogy végre egyszer nem lett hiányos a társadalombiztosításnak az alapja.
Azt tudom mondani tehát tisztelt képviselőtársaimnak, hogy akkor is igaz volt a mondás, amikor terveztük a költségvetést, hogy fehér papír nem pirul, ezt igazolta vissza az ÁSZ jelentése, ezt igazolta vissza az idő. Jó lenne végre szakítani ezzel és valós költségvetéseket tervezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vojnik képviselő asszony, tessék.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Azok a képviselőtársaimnak, akik képviselőként vagy állami tisztségviselőként már részt vettek költségvetés készítésében, pontosan tudják, hogy az a kérdés, amit fel fogok tenni, az költői. Tessék szíves lenni bármelyikük, az Állami Számvevőszék vagy a Pénzügyminisztérium képviselője megmondani, hogy melyik volt az az év utoljára, amikor a zárszámadás kapcsán az Egészségbiztosítási Alap költségvetését nem kellett a hiány növekedése miatt kiegyensúlyozni. Fideszes képviselőtársaimnak mondom, akik nem voltak még ebben a helyzetben, hogy a kormányváltáskor 2002-ben a zárszámadáskor ugyancsak az volt a teendő, hogy a hiányt ki kellett egészíteni. Ezt Horváth Zsolt képviselőtársam tudja. Vagyis azt szeretném mondani, hogy sajnálatos módon, én ettől nem vagyok boldog, de ettől a tény még tény, hogy a társadalombiztosítási alapok egyensúlytalansága több, mint egy évtizedes probléma. Az a kérdés tehát, hogy 2006-ban vagy 2007-ben a kormányzat megtett lépései az egyensúlytalanság mérséklésére, azok eredményesek-e és hatékonyak vagy hatásosak-e.
Azt mondja Csépán Magda asszony az Állami Számvevőszék képviseletében igen helyesen és mindig nagyon szigorúan, hogy a társadalombiztosítási alapokban keletkezett hiány jelentős mértékben hozzájárul az államháztartási deficit nagyságához és ez függetlenül attól, hogy ez az alapok hiánya, tehát a betervezett hiánya-e, amelyet a zárszámadáskor kell valamilyen törvény adta szabály szerint nem megszüntetni, hanem elismerni vagy pedig az államháztartás általános hiánya, amely ezáltal keletkezik, hogy a nemzeti kockázatközösségben a járulékot fizetni nem képesek után az állam helytáll a meghatározott törvényi szabályok szerint. Tehát hogy ott keletkezik-e a hiány, ez a lényeg szempontjából nagyjából, mondja, az államháztartás szintjén közömbös. Hiszen nem teremtettük meg a valódi egyensúlyt ebben a kérdésben. Én mégis inkább egészségpolitikusként azt mondom, hogy nekem vagy nekünk nem mindegy. Mert ha az a véleményünk, hogy a nemzeti kockázatközösség úgy alakítható, hogy a járulékfizetésre képesek fizessék meg a törvény szabta mértékben a járulékokat és a biztosítotti jogviszonyt teremtsük meg úgy, hogy a nem képesek után a költségvetés megtéríti, akkor egészen más helyzet keletkezik, mint például 2007-ben. Ahol az eddig a tervezési szinten már a kiadásnak közel egyharmadát érintő volt a deficit, most ugye ez azért mégiscsak a 30 és 50 milliárd forint között lesz. Vagyis úgy gondolom, hogy azért az az Egészségbiztosítási Alap filozófiáját illetően egy helyes válasz volt, hogy úgy készítjük már 2007-től a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási alapok költségvetését, hogy ebben a nemzeti kockázatközösségben a járulékfizetésre nem képes, de biztosítotti jogosítványokkal bírók után ezt a járulékot a költségvetés megtéríti. Ez nagyon jelentős, közel 300 milliárd forintos pénzt jelent.
Ami a munkáltatók és munkavállalók járulékát illeti, ugyancsak tettünk egy lépést, amelyik nem kedvező a társadalombiztosítás Egészségbiztosítási Alapjára nézve, de kedvező a Nyugdíjbiztosítási Alap biztonságára nézve, hogy tudniillik a munkáltatók befizetései nőttek a Nyugdíjbiztosítási Alapban, és a kieső bevételeket... (Általános zaj.) Nem szeretném az elnökséget nagyon zavarni a hozzászólásommal, bocsánat.
ELNÖK: Képviselő asszony! Nem innen jönnek a zajok, hanem itt az oldalsó sorokból, néha pedig kell konzultálni, egyébként pedig nagyon figyeltünk.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Nem baj, mert az elnökség is elolvashatja a jegyzőkönyvből, nincs ezzel semmi baj, csak mondtam.
Tehát a másik oldalon a munkáltatói befizetések másik részét valamennyire már 2006-ban is megpróbáltuk ellensúlyozni a munkavállalók 2 százalékos járulékfizetési többletével, vagyis itt kell keresni ezeknek a számoknak, az egyensúlynak vagy egyensúlytalanságnak a forrásait. Ezzel nem Csáky képviselő úr kérdésére válaszoltam, mert az egy más irányú kérdés volt, és arra a Számvevőszék fog, vagy akikhez a kérdést intézte, válaszolni.
Amiről szeretnék beszélni, az három dolog. Az egyik, hogy bár nagyon igyekeztünk, mégsem sikerült érdemi lépést tenni annak érdekében, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra rótt feladatokhoz mérten a forrásokat is hozzárendeljük, hogy ezt a feladatot maradéktalanul, a személyi és tárgyi feltételeket megerősítve teljesíteni tudják. Ezt azért mondom el, mert a sajtóban is néhány más politikustársamtól gyakran hallom, hogy nem is igaz, hogy kevés pénzből gazdálkodik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Én szeretném mondani, hogy de, mert az Állami Számvevőszék expressis verbis kimondja, hogy 1,5 százalék jutott a működésre, ez pedig véleményem szerint tűrhetetlenül alacsony, még akkor is, ha tudjuk, hogy a másik oldalon azt mondják, hogy a járulékfizetés beszedésének is vannak költségei, amelyek az APEH oldalán keletkeznek.
A másik ilyen megjegyzésem, hogy a 2006. évi elszámolás is arról szól, hogy a dolgok úgy nem mehettek tovább. Vagyis az, hogy az évenként és egyre növekvő mértékű gyógyszerkiadási támogatási mérték nemcsak az alultervezés egyáltalán nem menthető mértékéből adódik, hanem abból is, hogy nem tudtuk érdemben befolyásolni a kiadásnövekedés ütemét, hogy remélhetőleg azért 2007-ben a megtett intézkedések, a támogatásszabályozás transzparenciája vagy a törvényi szabályozás mértéke és a fixesítés is mégiscsak megteszi a maga hatását.
Ami a gyógyító-megelőző kasszát illeti, azért lehetséges és egészen biztos, hogy ott is volt csak helyenként indokolható szigorítás. Mégis azért több mint három év alatt a 14,6 százalékos gyógyítókassza-növekedésről nem mondhatjuk, hogy nem követte egyáltalán a kiadások mértékét vagy a szükségletek kielégítésének mértékét a kiadások többlettervezése. Vagyis az a lépés, amelyet a pályázatban a tárca és az OEP megvalósított, hogy a kapacitások ésszerűsítésére pályázatot írt ki, az véleményem szerint egy helyes lépés volt. De látjuk, hogy kik a kedvezményezettek, úgy gondolom, hogy ennek a tanulságait nem most kell levonni, ez egy szakmai kérdés, azzal szerintem külön érdemes lenne foglalkozni. Hogy a gyógyszerkasszában a racionalizálási törekvéseket támogatta a kormány, szerintem az is egy helyes lépés volt, ahogy annak kell nevezni azt is, hogy a gyógyító-megelőző kasszában az előirányzatok közötti átcsoportosítások szabadabbá váltak, mert ez a szükségleteknek megfelelő átcsoportosítást is jobban lehetővé tette.
A tárcánál pedig a 2006. évben szerintem sokkal több történt, mint amivel a zárszámadások elszámoltak. Ezeknek a szakmai tartalma a sürgősségi betegellátás fejlesztésétől kezdve a népegészségügyi program megvalósításáig sokkal színesebb, mint amivel a zárszámadásban elszámoltak, de a bizottság ezekre részleteiben máshol már kitért. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Perjési Klára képviselő asszony, majd Nagy Kálmán!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Tisztelt Jelenlévők! Elnök Úr! Tisztelt Előterjesztők! A 2006-os költségvetéssel szembeni minden kritika jogos, és csak azt remélhetjük, kívánhatjuk valamennyien a jövőre nézve is, hogy ilyen költségvetés soha többet nem lesz. Ugyanakkor akkor leszünk csak igazságosak, ha két dolgot még továbbá figyelembe veszünk.
Az egyik az, hogy a költségvetés egy eszköze adott esetben az államnak a rövid és hosszú távú feladatainak teljesítéséhez. Hangsúlyoznám: eszköz. A másik, hogy a nagy magyar rendszerek átalakításával hosszú éveken át adós maradt a mindenkori magyar parlament, a mindenkori magyar kormány. Mivel itt hosszú távon maradtak el az átalakítások, azok lavinaszerűen kényszerítették rá ezt 2006-ban az országra, és amikor lavináról beszélünk, akkor csak kármentésről és kárenyhítésről lehet valójában beszélni.
A valódi problémának nem is ezt látom. Ennek az egészségügy abszolút vesztese volt természetesen, mondjuk a legrégebb óta ért is meg a változásokra, és a legrégebb óta nem történtek meg. Tudjuk, hogy évente változtak a miniszterek, ugyan a kormányok csak négyévente, de a miniszterek évente, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója ugyancsak, tehát nem csoda, hogy a magyar egészségügyben egy óriási mennyiségi szemlélet vált uralkodóvá, elsősorban a létszámgazdálkodásban.
A minőség inkább a privát szférában harapódzott el. Summa summarum: a legnagyobb gondnak azt tartom, hogy nemcsak a kármentésben, kárenyhítésben tökéletesen ellentétes állásfoglalások és tettek zajlanak, hanem még az újjáépítésben, a magyar egészségügy rendbetételében is.
Hallottuk, hogy a mentőszolgálatnál milyen alacsonyak a bérek, nem kapnak embert, amíg nem tudunk közösen megállapodni mi, orvosok - a gyógyszerészekhez hasonlóan - egy legalább alapjaiban elfogadható egységes modellben, ez a magyar egészségügy, az utánunk jövők még tíz év múlva is ebben a bizottságban ilyen kérdésekről fognak beszélni. Köszönöm figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Én aztán teljesen friss tagja vagyok a bizottságnak. Emlékképeim nekem is vannak. Úgy emlékszem, hogy a társadalombiztosítási alapok hiánya évről évre folyamatos volt, de az államháztartás hiánya nem volt ilyen. Ezt azért szögezném le, mert ez egy lényegi eleme ennek, ugyanis ha egy oldallal előrébb lapozunk vagy elolvassuk a The New England Journal of Medizine augusztusi számát, abból kiderül, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a betegellátási célokra fordított kiadás folyamatosan nő. És ha én itt elolvasom az ÁSZ-jelentést, az azt mondja, szinte minden második sorában, hogy a betegterhek növekedése prognosztizálható, a gyógyszerreform a normatív támogatású gyógyszerek esetén szintén a betegek terhére valósul meg, akkor azt kérdezem, hogy mi a modell? Vajon, modellnek tekinthető-e ez? Ugyan sokszor hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok számunkra nem modellértékű, de azért mégis gondolkodni kell azon a kijelentésen, még akkor is, hogy ha ez tényszerű, hogy vajon, a társadalombiztosítási alapok hiányának a megoldása egyet jelent-e Magyarországon azzal, hogy javul a betegellátás? Vajon, fel tudjuk-e most mérni, ebben a pillanatban, hogy 2007. évben mi történt? Rendelkezésre állnak-e azok a társadalom-egészségügyi mutatók, aminek alapján a következő évben megfelelő döntéseket lehet hozni? Óva intenék minden attól, hogy messzemenő következtetéseket vonjon le abból, hogy most jelenleg megtakarítások vannak a társadalombiztosítási alapoknál. Sőt bizonyos értelemben szégyellem magam miatta, mert látom a közállapotokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Csak röviden mondom ellenzéki képviselőtársaimnak, hogy persze, amikor arról szoktak beszélni, hogy hát igen, nagy a felelősség, a zárszámadási, költségvetési törvényeket jóvá kell hagyni, azért ez a mindenkori kormányoldal felelőssége, általában ellenzéki képviselők nem szokták megszavazni. Ezt aztán tipikusan nem. Más országban sem. Ezzel együtt persze ez nem azt jelenti, hogy a kormányoldalon meg mindenféle kritikai észrevétel nélkül szemléljük a költségvetési folyamatokat. Én azzal is egyetértek, hogy a 2006. év, ahogy Horváth Zsolt képviselőtársunk mondta, egy választási költségvetés volt. Egyébként ez sajnos, ciklicitásban nagyon jelentkezik, ezért is indokolt az a munka, ami most már zajlik, egy közpénzügyi rendszer, egy törvény előkészítése ügyében. Mindazonáltal persze az én megítélésem is más, mint az ellenzéké. Én azért a gondokat, feszültségeket látom és érzékelem is, de ezt nem tartom sem káosznak, sem sorstragédiának, tényleg látok egy fájdalmas átalakulási folyamatot. És persze szakmai oldalon azért mégis csak az a célmodell, hogy egy átlátható, fenntartható egészségbiztosítási rendszerünk legyen. És a költségvetési részjelentések, mint ahogy ezt hallottuk az ÁSZ képviselőjétől is, ennek a folyamatnak az első hatásait képezik le. Én is óvatos vagyok azzal, hogy néhány hónapos viszonylag kedvező pénzügyi tendenciákat hogyan tudunk értékelni e tekintetben. Tehát mértéktartással kell eljárni. De kétségtelen, hogy főleg a gyógyszerkasszában érzékelhetők a gyógyszer-gazdaságossági törvény pozitív hatásai is.
Amit még szóba szeretnék hozni, az ÁSZ-jelentés megjegyzi, hogy az APEH adatszolgáltatása csak a főösszegek tekintetében pontos és a részletes adatok elemzésére alkalmatlannak mutatkozott. Ezen a területen nagyon-nagyon szorgalmazzuk azt, hogy legyen előrelépés, különös tekintettel az egészségbiztosítás tervezett átalakítására. És én is csatlakozom azokhoz a megjegyzésekhez, amelyek az OEP működőképességére vonatkoztak, hiszen 2006 első félév végéig tudta csak ezt a működőképességet az ÁSZ véleménye szerint az OEP megőrizni. Az átcsoportosítások odáig vezettek, hogy az OEP nem tudott eleget tenni még a korábbi évek színvonalán sem az egészségügyi szolgáltatók ellenőrzésével összefüggő feladatainak. Csak utalok arra, hogy a közgyógyellátással kapcsolatos feladattorlódással a mai napig küszködik az OEP, tehát ezért is fontosnak gondolom azt, hogy tényleg át kell gondolni a következő évek tervezésénél az E-Alap működési kiadásait, hiszen akárhogyan is alakul a rendszer, nyilván szükség van egy ésszerű mértékre, egy biztosítási rendszer működésében. Nagyon-nagyon sikerült levinni ezeket a működési kiadásokat, talán most már a racionalitást messze túlhaladó módon. Ha nincs több hozzászólás, megkérem a pénzügyi tárca és az ÁSZ képviselőit, hogy röviden szíveskedjenek reagálni.
Dr. Ágoston Gabriella válaszai
DR. ÁGOSTON GABRIELLA (Pénzügyminisztérium): Alelnök úr egyik kérdését, ha jól aposztrofálom, úgy szólt, hogy a költségvetés tervezése a szükséglet alapú gyógyítás figyelembevételével történik-e. Azaz azt állította, hogy figyelembevétele nélkül történik. Erre az OEP jelenlévő képviselőjét kell megkérnem, hogy megerősítsem. A költségvetés tervezése folyamatában figyelembe veszi az OEP az adatai kialakításakor az adott rendszert, az adott jogszabályi környezetet, az adott betegellátási szükségletet. Természetesen vannak tervezett intézkedések, mint minden egyes költségvetési év vonatkozásában, amelyeknek az évközi meghozatalának az időpontja nagyban befolyásolja az Országgyűlés által jóváhagyott adatoknak, előirányzatoknak a teljesülését. Sajnos a legtöbb esetben csúsznak ezek az intézkedések és ezért nem tudják segíteni annyira a költségvetés irányszámainak a végrehajtás során megalapozott megtörténtét úgy, ahogy azt a kezdetekkor a költségvetés benyújtásakor tervezi a kormányzat. Én ezt a kérdést jegyeztem fel az alelnök úrnál.
A Csáky képviselő úr a járulékbeszedés kaotikus állapotára hívja fel a figyelmet, a kintlévőség arányának a növekedésére. Megpróbálom röviden összefoglalni azt a bonyolult dolgot, amit nagyon nehéz megmagyarázni az eljárási rend bonyolultsága miatt.
A kötet tartalmazza az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének a fejezeti indokolását. Annak a 7290. oldalától az APEH-nek van egy minden évben szokásos jelentése, amelyben megpróbál rávilágítani arra az ok-okozati összefüggésre, ami odavezetett, hogy a fő adatok, a napi bevételi adatok, amelyek a kincstári számlán megjelennek, helyesek, de év végén a kialakult évközi jogszabályváltozások, meg az újonnan bevezetett intézkedések hatására a bevallások feldolgozása, a tényleges befizetéseknek az összevetése miatt, tehát az az időpont, amíg ők el tudják végezni a bevallások feldolgozását, illetve el kell végezniük jogszabály szerint, az csúszást szenvedett. Azaz feldolgozták mindazt, ami jó volt, megfelelt az informatikai rendszerükben, a kijelölt pontokat, átengedték azokat a bevallásokat, de maradtak olyanok, amelyek nem. Ebből adódóan a túlfizetések is és a hátralékok is tört képet mutatnak, nem mondhatunk mást. Az anyagnak a 7294. vagy 5. oldalán a hátralékállomány értékelését megadják. Itt bemutatják a kintlévőségek alakulását számlánként, majd szektoronkénti bontásban is. És itt jelzik azokat a hibákat, amelyek miatt, részben a kerekítési szabályok figyelembe nem vétele miatt nem tudtak feldolgozni bevallásokat. Aki a bevallásokat nem teljesítették vagy hibásan nyújtották be. És nincs arra eszközük, hogy ők javítsák, tehát ezeket mindig az adózóknak kell elvégezni. Azok, amik hibaként megjelennek, feldolgozatlanok abban a pillanatban. Tehát fő összeget nem érinti, belső tartalmat érintő kérdések ezek. Ezért valóban, ami mutatkozik, az nagyon magas, az valóban megdöbbentő. Sokat vizsgáltuk, áttekintettük többször is az APEH-nek a járulékelszámolását, én szakértőként azt tudom mondani, én nem vagyok adóigazgatási eljárási szakértő, hogy engem meggyőztek arról, hogy az adott lehetőségek között gondosan jártak el. 170
Kétszer is megpróbálták az adatokat, tehát határidőre bemutatták, és az OEP főigazgatóját kérem is, hogy ezt egészítse ki, a feldolgozott adatokat átadták. Majd hogy érzékeltessék, hogy valóban, ahogy megy az idő és az önbevallások jelentkeznek, a korrekciók jelentkeznek, a feldolgozott adatok alapján már mutatkozott az, hogy ezek az adatok, amelyeket rögzítettek - mert határidőre át kellett adnunk, és csak azt tudták rögzíteni a mérlegeikben -, ezt a képet mutatták, de ahogy a 2006 teljes feldolgozása megtörtént vagy megtörténik, mert nem érdeklődtem, hogy éppen hol tartanak pillanatnyilag, júliusban még nem volt teljesen a hibalista megszüntetve, akkor ezek az arányok, eltolódások változnak. Természetesen ez a 2006-os mérleg alapján...
ELNÖK: Elnézést kérek, főosztályvezető asszony, nem biztos, hogy most a bizottságnak ezt ennyire részletesen meg kell magyarázni, sajnos, pontosan tudjuk, hogy mi a helyzet. Nagyon határozott igényt szeretnénk a tekintetben megfogalmazni, hogy ezen változtatni kellene. Kellene változtatni rajta... (Dr. Ágoston Gabriella: Mindenképpen dolgozunk rajta!).., és azt gondolom, hogy senki nem a köztisztviselőkön akarja ezt számon kérni. Nyilván vannak szervezeti, ilyen, olyan, amolyan érdekek, de az borzasztó fontos lenne, akár ez az OEP működik, akár egy más rendszerben áll össze az Egészségbiztosítási Alap, azt, ami most van, hogy gyakorlatilag az adatszolgáltatásnál ilyen pontatlanságok, bizonytalanságok és átadási - mondjuk udvariasan - zavarok, hibák vannak, azt mi nem tartjuk elfogadhatónak, és ezt most már ismételten és nyomatékosan szeretnénk jelezni. Tessék folytatni a választ, és egy kicsit gyorsabban haladjunk...
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnézést, elnök úr, kérem főosztályvezető asszonyt, hog a munkáltatói és a munkavállalói járulék nagyságának az ellentmondására - ha ellentmondás egyáltalán - világítson rá, mert azt mondta, hogy a belső rendezetlenség ellenére a nagy számok stimmelnek.
ELNÖK: Jó, tessék folytatni a válaszadást. Köszönöm.
DR. ÁGOSTON GABRIELLA (Pénzügyminisztérium): Megpróbálok akkor válaszomban arra is utalni, hogy a tervezési adatokhoz képest évközi szabályozás-változások is történtek 2006. szeptember 1-jével. A 11 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 7 százalékos természetbeni és 4 százalékos pénzbeni egészségbiztosítási járulékra "bomlott". Az Országgyűlés úgy döntött, hogy külön kell kimutatni a kockázatok szerint.
A biztosítotti egészségbiztosítási járulék 2 százalékponttal nőtt, 6 százalékra emelkedett, ebből a természetbeni 4 százalék, 2 százalék a pénzbeli, ha önt ez kielégíti.
A 4 százalékos egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék bevezetése is megjelenik minden biztosítási jogviszony után, és a minimum járulékalap bevezetése is változtatott ezen az arányon.
Bevezetésre került egy 15 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék is a nem biztosított és eltartott hozzátartozója vagy egészségügyi szolgáltatásra a Szolidaritási Alapból sem jogosultak esetében.
Megszűnt a kiegészítő tevékenységet folytatók, egyéni vagy társas vállalkozók baleseti járulékfizetési kötelezettsége, és 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék befizetése került bevezetésre.
Ezeket összességében mind olyan tényezőknek tartom, gondolom, amelyek ezeket az arányokat is, amelyek a tervezéskor voltak, elmozdították. De a kollégám kiegészítheti, ha egyéb olyan tényezőkről is tud, amelyek ezt elmozdították.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pálfalvi úr, ha olyat tud mondani 30 másodperc alatt a bizottságnak, ami számára érdemi, akkor tessék parancsolni!
PÁLFALVI ANDRÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Köszönöm szépen. Akkor igyekszem 30 másodpercbe besűríteni. Horváth képviselő úrnak a pályázattal kapcsolatos ellenőrzési aggályaira csak annyit válaszképpen, hogy a kedvezményezett intézeteknek ez év március 31-ig kellett elszámolniuk a pályázatban elnyert pénzek felhasználásáról. Ezt követően ugyan az ÁSZ azt mondta, hogy szinte lehetetlen, de a megyék azért megkísérelték ellenőrizni ennek a pénznek a felhasználását, júliusban, augusztusban lezárultak az ellenőrzések, az összegzés most van folyamatban. Előzetesen annyi elmondható, hogy nagyon kevés úgymond hiányosságot vagy visszaélést tártak fel a kollégák, tehát azt gondolom, hogy sikeresnek minősíthető.
A másik pedig: Csáky képviselő úr kérte, hogy majd a bizottság számára juttassuk el egy kicsivel összehasonlíthatóbb szerkezetben bemutatva a számokat, ezt természetesen megtesszük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez világos volt, és akkor kérjük is ezt a tájékoztatót. Az Állami Számvevőszék? (Nincs jelzés.) Nem kíván reagálni.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Elnök Úr! Arra a kérdésre várom a választ, csak tájékozódó jelleggel, hogy mikor volt utoljára egyensúlyos a társadalombiztosítás költségvetése? Az Egészségbiztosítási Alapé? Itt a képviselőtársammal konzultáltunk, és úgy emlékszünk, hogy a '90-es évek elején volt utoljára nem egyensúlyos, csak az egyensúlyhoz közeli állapotban, vagyis már több mint 12 éve.
ELNÖK: Én is így emlékszem, de azért nem kértem erre választ, mert a régi képviselők ezt tudják, és utána is lehet nézni, de valóban igazán ez a helyzet. Tessék, Endrész Katalin!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Csáky képviselő úr feltett két kérdést, amire nagyon röviden szeretnénk válaszolni. A költségvetési törvényben lévő módosítási lehetőségek volt az egyik kérdés. Az államháztartási törvény értelmében a költségvetési törvényt az Országgyűlés módosíthatja, ha törvényt módosít. Lehetősége van a kormánynak, amennyiben felhasználja az Országgyűlés által a kormány hatáskörébe utalt előirányzatokat, például az általános tartalékot, céltartalékot, tehát létezhet egy kormányhatáskörű előirányzat-módosítás. Egy felügyeleti szervi előirányzat-módosítás is létezik az államháztartási törvény szerint, például röviden mondom, amikor egy fejezeti kezelésű szakmai programot a tárca vagy valamilyen más fejezet költségvetési intézménye valósít meg, akkor ezeket az előirányzatokat a megvalósító előirányzataira átcsoportosítja.
Tehát ez a fejezeti szintű előirányzat-módosítás.
A negyedik szint az intézményi hatásköri előirányzat-módosítás, például amikor egy egészségügyi intézmény az Egészségbiztosítási Alapból a tervezetthez képest többletbevételhez jut, akkor ő saját hatáskörében a bevételi előirányzatait és a kiadási előirányzatait módosíthatja. Tehát ezek az államháztartási törvény szerinti módosítási lehetőségek, ez a négyszintű.
A második kérdésre is próbálok nagyon röviden reagálni, hogy jogszerű-e az, hogy ha a miniszter dönt bizonyos szakmai programok felhasználása tekintetében. Lehetőség van az államháztartási törvény szerint erre, és sok esetben probléma is lenne, ha nyílt pályázat útján kerülne minden szakmai program felhasználásra, hiszen vannak olyan szakmai programok, amelyeket konkrétan a miniszter felügyelete alá tartozó intézmény kell hogy megvalósítson. Tehát egy ilyen egészségügyi, szakképzési programot sok esetben a Szakképzési és Továbbképzési Intézet szervez meg, bonyolít le, tehát itt nincs értelme pályáztatni, mert eleve ő fogja a programot megvalósítani. Köszönöm szépen.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor úgy érzem, hogy nincs akadálya annak, hogy állást foglaljunk arról, hogy ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára történő előterjesztését. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) 13. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) 10.
13:10 arányban tehát a törvényjavaslat általános vitára alkalmasnak nyilváníttatott. És ahogy említettem, arra kérem a kisebbségi oldal képviselőit, hogy a héten az írásos összefoglalót a Költségvetési bizottsághoz juttassák el. Többségi oldalról ugyanazt tesszük. Köszönöm szépen az ÁSZ és a PM képviselőinek a részvételt.
Soron következik az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról az állásfoglalás. Az ajánlástervezet 15 pontot tartalmaz. Tessék, ügyrend.
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) ügyrendi kérdése
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Én úgy vettem észre, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról szavaztunk. Az ÁSZ-jelentésről nem szavazunk?
ELNÖK: Nem. Nem kell szavazni. Akkor szoktunk ÁSZ-jelentésről szavazni, ha az Állami Számvevőszék éves beszámolójának az alkalmasságáról beszélünk.
Visszatérve a napirendhez, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről nagy erők vannak itt. Az 1. pontban Vojnik Mária képviselőtársammal azt javasoltuk, hogy olyan irányban módosuljon a javaslat, hogy az egészségügyi miniszter szabályozási jogkörei bővüljenek. Kérdezem a szaktárca vezetőit, gondolom, kormányálláspont nincsen még, hogy mi erről az álláspontja.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Egy tartózkodással a bizottság többsége támogatta a javaslatot.
A 2. pontban Herbály Imre és Kiss Péter László képviselő urak a fogyasztóvédelmi és a kereskedelmi tárca szabályozási jogkörének szűkítésére tesznek javaslatot.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja a bizottságból? (Szavazás.) A többség támogatja.
A 3. pontban Font Sándor és Mikola István képviselők azt javasolják, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozása során az egészségügyért felelős miniszter egyetértésére legyen szükség és ne a fogyasztóvédelemért felelős miniszter egyetértésére.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
A 4. pontban Font Sándor és Mikola István képviselők azt javasolják, hogy az egészségügyi miniszter egyetértéséhez legyen szükség néhány szabályozási jogkör gyakorlásához. Kérdezem a szaktárca véleményét.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Azt szeretném megkérdezni először is, hogy tárgyalta-e már a kormány a módosító indítványokat.
ELNÖK: Én úgy tudom, nem tárgyalta.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Akkor arra szeretném kérni a tárca képviselőit, hogy fontolják meg, mielőtt azt a javaslatot teszik a kormánynak, hogy a módosító indítványainkat ne támogassák, hogy mondjuk a biztonságos élelmiszer-előállítás, adalékanyagok és ivóvíz esetében nincs-e egy olyan humán-egészségügyi érdek, ami miatt érdemes lenne az egészségügyi miniszter egyetértését bizonyos jogszabályok meghozatalakor figyelembe venni azon a szinten is, hogy egyetértési jogot kell, hogy gyakoroljon ezekben, vagyis együttdöntési lehetőséget kapjon. Nem várok rá választ, arra kérem önöket, fontolják meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Csáky képviselő úr.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnézést, az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter az most a mezőgazdasági miniszter?
ELNÖK: Igen, az FVM. Horváth képviselő úr.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Most a tárca álláspontját tolmácsolják vagy valóban, tárgyalta a kormány és a kormány álláspontját halljuk?
ELNÖK: Miután tegnap késő este folyt az általános vita, nem hiszem, hogy a kormány hajnalban ülésezett, de kérem, hogy tessék állást foglalni.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm elnök úr. A kormány ügyrendjének a 39/A §-a szerint abban az esetben, hogy ha nagyon rövid idő áll rendelkezésre, mert lezárták a szavazást és utána a kormánynak döntést kell hoznia, egy rövid úton lehet egyeztetni és lehet egy döntést hozni. Ez megtörtént. Tehát mai nap folyamán összehívtunk egy egyeztetést az ügyrendnek megfelelően, tehát nem kizárólag tárcaálláspontról van szó. Az is igaz, hogy formális döntést nem hozott a kormány. Azt a jövő hétre próbáljuk bevinni. Tehát egy ilyen átmeneti állapot ez, de az ügyrendnek megfelelően járt el a tárca. Azt viszont csak jelezném, hogy abban az esetben, hogy ha elfogadásra kerül ez a pont, ez ütközik a bizottság által megszavazott 1-es és 2-es ajánlással is és nem biztos, hogy teljesen összhangban lenne így a szöveg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. De a kapcsolódó indítványokkal ezt lehet korrigálni. Tehát a 4. pontot illetően kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. pontban Font Sándor és Mikola István képviselő urak javaslatát illetően, ahol a fogyasztóvédelemért felelős miniszter kikapcsolásáról van szó lényegében a felhatalmazó rendelkezéseknél, kérdezem a főosztályvezető urat.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Miért nem?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az a) pontban, ha megnézzük az utolsó tagmondatot, az egészségre vonatkozó állításokat, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozik az erre vonatkozó véleménynyilvánítás. Itt tehát ilyenre kell gondolni, hogy szívbarát-program, "erősíti a fogakat", tehát ez a jelölésekkel kapcsolatos, tehát nem a tápanyag-összetételre vonatkozó rendelkezésekről van szó, hanem az egészségre vonatkozó állításokról.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Bocsánatot kérek, de ha én ugyanazt a módosító javaslatot nézem, akkor azért egészségre vonatkozó állításokat a fogyasztóvédelemért felelős miniszter fog elbírálni. Tehát hosszasan képezték rá. Az orvosok azok meg viccből jártak az egyetemre. Már bocsánat, de most már muszáj kimondani: a vendéglátás higiéniai feltételeihez a fogyasztóvédelemért felelős biztosan ért hozzá. Ne haragudjanak, hogy sarkosan fogalmazok, ezt a vitát már elég régóta folytatjuk, nagyjából tudjuk is, hogy mi van a háttérben, de kikapcsolni az egészségügyi szakembereknek azt a garanciális feltételrendszerét, amit az jelent, hogy egy tárca áll mögötte és annak a tárcának kell elszámolnia, az egyszerűen szerintem több, mint hiba.
ELNÖK: Szeretném azt mondani itt egyébiránt, hogy ebben a pontban csak a teljesség igénye nélkül az egészségügyért felelős miniszter hatásköre szerepel, és ez a módosító indítvány nem is akarta egyébként az egészségügyet érintő részt kikapcsolni. Itt a fogyasztóvédelmi szerepkörről van szó. Ezért tehát kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) 10. Ez nem kapott többséget.
Az ajánlás 6. pontjában Vojnik Mária képviselőtársammal egy olyan rendelkezést iktatnánk be, amely az egészségügyért felelős miniszternek a különleges táplálkozási célú élelmiszerekre, étrend-kiegészítőkre stb. adna szabályozási jogkört az élelmiszerbiztonságért felelős miniszterrel egyetértésben. Kérdezem a szaktárca, illetve a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Ezt támogatja a kormány. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az ajánlás 7. pontjában Font Sándor és Mikola István képviselők javaslata a kereskedelemért, illetőleg a fogyasztóvédelemért felelős miniszter hatáskörének kiiktatására irányul az élelmiszerek forgalomba-hozatalánál és a vendéglátó termékek előállításának feltételeinél. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 11. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 10. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 2. A bizottság nem támogatja.
A 8. pontban Font Sándor és Mikola István kérik, hogy a kereskedelemért felelős miniszter helyett az egészségügyért felelős miniszter legyen nevesítve az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok felhasználási szabályainak meghatározásánál. A kormány?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Ezt támogatja a kormány. Az ajánlás 8. pontját ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Az ajánlás 9. pontjában azt javasoljuk Vojnik képviselő asszonnyal, hogy ne csak a közegészségügyi, hanem a járványügyi szabályokra is vonatkozzon az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi miniszter felhatalmazása. A kormány?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Támogatja a kormány. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az ajánlás 10. pontjában Font Sándor és Mikola István képviselőtársaink az egészségügyről szóló törvény olyan módosítását kérik, ahol ... (Dr. Mikola István: Ez ugyanaz!)... nem, a kereskedelemért felelős miniszter helyett az élelmiszerbiztonságért felelős miniszterről van szó. A kormány álláspontját kérem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja, de röviden megindokolnám, hogy miért, mert itt kizárólag közegészségügyi szabályokról beszélünk, hogy ez az egészségügyi tárcáé, a másik pedig a vásári és piaci, vásárcsarnoki árusítás, tehát a kereskedelmi összefüggés a kereskedelmi miniszteré. Tehát jelen esetben itt az élelmiszerbiztonságért felelős miniszternek nincs feladata, de a következő pontban egyértelműen kiderülhet, illetve kettővel odébb. Köszönöm.
ELNÖK: Világos. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) Ez kisebbség. A bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 11. pontjában Vojnik Mária képviselő asszonnyal közös javaslatunkról mi a kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Az ajánlás 12. pontjában is visszajön ugyanez a kérdés, amiről itt már beszéltünk, Font Sándor és Mikola István képviselő urak javaslatában. A kormány?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja az előbb rögzített indokok szerint. Ugyan állategészségügyről és élelmiszerbiztonságról beszél, álláspontunk szerint hozzátartozik, a kereskedelemért felelős miniszternek mindenképpen szerepelnie kell. Köszönöm.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság többsége.
Az ajánlás 13. pontjában Font Sándor és Mikola István képviselőtársaink kérik az egészségügyért felelős miniszter egyetértésének, a környezetvédelmi miniszter egyetértésének rögzítését több pontban. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány ezt a javaslatot nem támogatja. Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja.
Az ajánlás 14. pontjában Vojnik Mária képviselőtársammal egy felhatalmazó rendelkezésben kérjük nevesíteni az egészségügyért felelős minisztert. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság támogatja a javaslatot.
Van-e egyéb javaslat? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönjük szépen.
Tisztelt Bizottság! Egyebekben annyit szeretnék jelezni, hogy a jövő héten a bizottság szerdai ülésére várható 9 órakor kerül sor. Nem túl sok napirend van. Külföldi utam miatt Schvarcz alelnök urat kértem meg a helyettesítésemre. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 28 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva és Lajtai Szilvia