EB-6/2008.
(EB-63/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2008. március 10-én, 16 óra 20 perckor
a Parlament földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről

 

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent: *

Helyettesítési megbízást adott: *

Meghívottak részéről *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása *

a) A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/5191. szám) b) A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/5190. szám) (Dr. Orbán Viktor (Fidesz), Dr. Semjén Zsolt (KDNP), Dr. Mikola István, Pokorni Zoltán és Varga Mihály (Fidesz) képviselők önálló indítványa) *

Dr. Mikola István (Fidesz) kiegészítője *

Dr. Kincses Gyula államtitkár (Egészségügyi Minisztérium) indoklása *

Kérdések, észrevételek *

Dr. Kincses Gyula államtitkár (Egészségügyi Minisztérium) reflexiója *

Szavazás *

Ügyrendi javaslat *

Egyebek *




Napirendi javaslat

  1. a) A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/5191. szám)
    b) A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/5190. szám)
    (Dr. Orbán Viktor (Fidesz), Dr. Semjén Zsolt (KDNP), Dr. Mikola István, Pokorni Zoltán és Varga Mihály (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
    (Általános vita)
    (Együttes általános vita)
  2. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent:

Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke

Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)

Helyettesítési megbízást adott:

Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) megérkezéséig Dr. Molnár Ágnesnek (Fidesz)

Dr. Pesti Imre (Fidesz) Dr. Heintz Tamásnak (Fidesz)

Meghívottak részéről

Megjelent hozzászóló:

Dr. Kincses Gyula államtitkár (Egészségügyi Minisztérium)

 


(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 20 perc)

Elnöki megnyitó

DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Köszöntöm a bizottság tagjait, az érdeklődőket, az Egészségügyi bizottság ülését megnyitom. Erre az előre nem tervezett ülésre képviselőtársaim azért került sor, mert a plenáris ülés jóváhagyta a Házbizottság javaslatát a Házszabálytól eltérésre az 5191 és az 5190-es számú törvényjavaslat tárgyalásával kapcsolatban.

Megállapítom, hogy az ülés határozatképes. Megkérdezem, hogy napirend előtt kíván-e valaki szólni. (Nincs jelzés.) Nem kíván senki.

Az írásban kiküldött napirenddel kapcsolatban azt a javaslatot teszem, hogy együttesen tárgyaljuk az 1/a) és b) pontot azzal, hogy a sorszámozásnak megfelelően először a Fidesz-KDNP képviselői nevében kapjanak szót az előterjesztők, utána a kormány képviselője az 5191-es számú javaslattal összefüggésben.

Arra kérem képviselőtársaimat, hogy az együttes általános vitában, figyelembe véve az idő szűkösségét is, egy körben kezeljük a kérdéseket, észrevételeket és nagy-nagy önmérséklettel, ezt kérem az előterjesztőktől is, hiszen holnap úgyis időkeretes vitára lesz lehetőség, ezért aztán azt gondolom, hogy rövidek tudunk lenni.

Ennek előrebocsátásával kérdezem, hogy elfogadják-e az írásban kiküldött napirendet? Ki szavaz igennel? (Szavazás.)

A napirend elfogadása

a) A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/5191. szám) b) A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/5190. szám) (Dr. Orbán Viktor (Fidesz), Dr. Semjén Zsolt (KDNP), Dr. Mikola István, Pokorni Zoltán és Varga Mihály (Fidesz) képviselők önálló indítványa)

Megállapítom, hogy a bizottság a napirendi ajánlást elfogadta. Ennek megfelelően először a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazások eredményeként szükségessé váló törvénymódosításokról szóló 5190-es számú törvényjavaslat előterjesztői nevében Mikola István alelnök úr kiegészítését hallgatnánk meg, utána pedig Kincses államtitkár úré lesz a szó.

Alelnök úr!

Dr. Mikola István (Fidesz) kiegészítője

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Valóban megy a parlamenti munka, úgyhogy nagyon rövid leszek.

A népszavazás döntött, az ügydöntő népszavazás kapcsán törvénytervezetet nyújtottunk be, amelyben a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj haladéktalan eltörlésére vonatkozó kodifikációt tettük.

A 2008-as évre vonatkozóan 15,8 milliárd forintnak a költségvetésben történő átcsoportosítását tervezzük. Ez a forrásátcsoportosítás a Miniszterelnökség, az Oktatási Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Külügyminisztériumnak a fejezetét érinti, elsősorban kormányzati luxus és PR forrásokat illet.

A 2009. évre vonatkozóan a napidíj vonatkozásában a pénznyerő automaták adóbevételének 28 százalékát, azaz 12 milliárd forintot, plusz 5 milliárd forintot kívánunk forrásteremtésként megfogalmazni a napidíjkiesés pótlására.

A vizitdíjjal kapcsolatban a pénznyerő-automaták adóbevételének 33 százalékát kívánjuk felhasználni, ez 13 milliárd forrást jelent az egészségügynek; a tandíj vonatkozásában pedig ugyanez a forrás: a pénznyerő automaták adóbevétele 27 százalékát, ami 11 milliárd forintot jelent, tehát összességében 2009. év január 1-től 41 milliárd forintnak a felhasználását tervezzük.

Azt gondolom, hogy mivel holnap részletes vita lesz, ezt csak így összefoglalóként jegyeztem meg és nyilván a holnapi napon a részletekre is kitérünk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úr.

Megadom a szót Kincses Gyula államtitkár úrnak, a kormány képviseletében, hogy a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló 5191-es számú törvényjavaslathoz, ha kíván, fűzzön indokolást.

Dr. Kincses Gyula államtitkár (Egészségügyi Minisztérium) indoklása

DR. KINCSES GYULA államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagyon röviden annyit, hogy a kormány úgy döntött, hogy nem kívánja a rendezetlen helyzetek sorát hagyni azzal, hogy egy lakossági véleménynyilvánítás, azaz eredményes és érvényes népszavazás után a rendelőkben bizonytalan helyzetek sora keletkezhetne azzal, hogy ha csak a szükséges, előírt 2009. január 1-től szűnne meg a vizitdíj és a napidíj, ezért a technikailag lehetséges legrövidebb idővel, már április 1-vel meg kívánja ezeket a díjakat szüntetni.

A benyújtott törvényjavaslat alapvetően a különböző díjak bevezetése előtti állapot visszaállítását célozza, tehát azokat a módosításokat tartalmazza, ami ehhez szükséges, illetve pár olyan részletszabályt tartalmaz még, ami fenntartja az idén már befizetett vizitdíjak visszaigényelhetőségét, illetve rendelkezik arról, hogy a beszedett tandíjat hogyan kell visszavenni.

A kormány a kiesett bevétel pótlását külön gondolja megfontolni, és külön kívánja, amennyiben erre szükség van, rendezni - erről ez a törvény nem tartalmaz utasításokat.

Kérdések, észrevételek

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr.

Ugyanúgy, ahogy holnap a plenáris ülésen, csak rövidített formában, együttes vitát tartunk, tehát kérdések és észrevételek következnek.

Ki kíván szólni? (dr. Havas Szófia jelentkezik.)

Havas képviselő asszony!

DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen. Nekem csak egy rövid megjegyzésem lenne arra, amit alelnök úr mondott. Amennyiben jól emlékszem, az Alkotmánybíróság egyértelműen döntött arról, hogy ez költségvetést nem érintő kérdés, tehát kiesett bevétel pótlására nyilván a költségvetés nem használható fel. De, ha már gondolkodtak forrásmegjelölésről, én például tudnám ajánlani a jövedéki termékek adóját, ami még mindig sokkal közelebb áll az egészségügyhöz, például: dohánytermékek vagy alkoholtermékek jövedéki adója, ezt tudnám ajánlani. De egyébiránt, miután ez nem érint költségvetést, tehát ennek a pótlásáról sem dolgunk gondoskodni, azzal messzemenően én is egyetértek, hogy a lehető legkorábbi időponttól kell megszüntetni a vizitdíjat, illetve a kórházi napidíjat.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván hozzászólni még vagy kérdezni.

Nekem van egy kérdésem (dr. Heintz Tamás jelentkezett.) Köszönöm szépen.

A kérdésben - emlékszünk rá - az szerepelt, itt szerepel a kormány által előterjesztett törvényjavaslat indokolásában is, hogy a népszavazást követő év január 1-től ne kelljen vizitdíjat, illetőleg kórházi napidíjat fizetni.

A kérdésem arra irányul, hogy a kormány vizsgálta-e ezt a kérdést alkotmányossági jogi szempontból, hogy egy korábbi eltörlés, ami ebben az értelemben a kormány szándéka, politikailag érthető és értelmezhető, felvethet-e valamilyen alkotmányossági problémát.

Heintz képviselő úr!

DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az első kérdésem inkább egy megjegyzés. Nagy örömmel fogadjuk azt, hogy a kormánynak szándéka az, hogy az országban a rendet és az esetleges feszültséget helyreállítsa, és ha lehetséges csillapítsa. De nem feledkezhetünk meg azokról sem, arról a 6000 alapellátásban dolgozóról, akik most mintegy 25 százalékkal kevesebb bért fognak kapni, illetve bevételük lesz, és nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ez hosszú évek következménye, hogy idejutott az alapellátás.

Nagy örömmel hallottam államtitkár úrtól azt is, hogy ebben a törvényben ugyan nem, de más módon kívánják rendezni a feszültséget, nyilván önök is érzik, hogy ez a rendszer így nem tartható.

Havas képviselőtársammal ellentétben, részint egyezően, az a véleményem, hogy igen a törvény úgy szól, hogy 2008-ban nem képezi a költségvetési törvény részét, ezért lehetett népszavazásra bocsátani. De hogy ha úgy döntünk, hogy ellentétben a törvény által előírt 2009. január 1-i időponttal, már most az esetleges rendelőintézeti és egyéb feszültségek miatt bevezetnék ezt az üdvös kezdeményezést, akkor viszont költségvetési tétel és ezt a kormánynak magára kell vállalni, ez a véleményem. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.

Vojnik képviselő asszony!

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tekintettel arra, hogy ez egy ügydöntő népszavazás, nem lehet kérdés, hogy ezt a döntést végre kell hajtani. Az persze az indítványozók felelőssége, hogy amikor elindították ezt a népszavazást, és úgy tették fel a kérdést, hogy 2009. január 1-én, maguknak is pontosan tudniuk kellett, hogy az a feszültség, ami keletkezik 2008-ban - a döntés és a 2009. év között - az nem lesz jelenéktelen. Ahogy azt is tudniuk kellett, hogy az érvelésük legalábbis kétarcú, mert miközben minden hozzászólásukban azt hangsúlyozták, hogy a bevétel az Egészségbiztosítási Pénztár költségvetéséhez jelentéktelen és az általános és részletes indoklás is ezt tartalmazza, azért azt mindannyian tudjuk, hogy az egészségügyben nincsenek jelentéktelen pénzek. Mert az, ami egy ezermilliárdos költségvetéshez képest, mint tízmilliárdos bevétel, jelentéktelennek tűnhet, ha azonban ez a tízmilliárd nincs ott a háziorvosoknál, a hiánya már egyáltalán nem jelentéktelen.

Vagyis én ezért azt gondolom, hogy a népszavazáson felvetett kérdésre feltehetően nem lehetett vita, a kezdeményezők a biztos győzelemre mentek; hát ki az, aki azt akarta dönteni, hogy ne kelljen eltörölni egy fizetési kötelezettséget? De a felelősség ebben az ügyben azoké, akik nem tették hozzá, hogy a döntésnek következményei vannak, és holnap el kell hogy mondják a parlament nyilvánossága előtt, hogy ennek a döntésnek az a következménye, hogy a kieső bevételt pótolni kell. Hogy ez 2009-től a költségvetésben milyen forrás, az megbeszélés tárgyát képezheti, ilyen értelemben a költségvetés tervezése előtt állunk. Akik olyan könnyen bánnak most az adófizetők pénzével, azok persze tudják, hogy a Szerencsejáték Rt. bevételei az adó járulékbevételek között számon van tartva és a kiadási oldalon sok jó helye van - adjuk akkor oda a társadalombiztosítás költségvetésébe, mi legyen a bevétele?

Ilyen értelemben Havas képviselő asszonynak igaza van, az Egészségügyi bizottság sokszor kezdeményezte, hogy a jövedéki adóbevételek egy részét rakjuk be a társadalombiztosítás költségvetésébe: dohány, alkohol - ott jelentős egészségkockázatok vannak, ezért indokolt, hogy a bevételi oldalon is. De ez semmit sem változtat azon, hogy a vizitdíj valóságos bevétele volt a háziorvosnak, csak az érveléskor ezt igyekeztek bagatellizálni, és bár a kórházaknál egy tízmilliárdos költségvetésű kórházban jelentéktelen bevétel az egy százalék, az mégiscsak százmillió forint. Ez a százmillió forint a közalkalmazotti besorolástól függően 50-70 vagy 100 egészségügyi dolgozó bére a hozzátartozó közkiadásokkal együtt, ezért úgy gondolom, hogy mindenkinek oka van ezen a kezdeményezésen és a döntésen nem csak a holnapig gondolkodni, hanem utána is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm.

Nagy Kálmán képviselő úr!

DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Ha jól emlékszem a kérdésre, nem az volt a kérdés, hogy a családi orvosok ne kapjanak vizitdíjat, hanem az volt a kérdés, hogy az állampolgárok ne fizessenek vizitdíjat, a kettő között nagyon jelentős különbség van. Először is azért, mert itt mindig az adófizetőkre vonatkoznak, olyanok is fizetnek vizitdíjat, akik nem adófizetők. Meg lehet kerülni ezt az egész problémát azzal, hogy: én olvasom az államtitkár úr cikkeit a vizitdíjjal kapcsolatosan, és át is néztem az irodalmat - nem tudom, hogy a hölgyek, akik ilyen jól mosolyognak, azok átnézték-e, de ha nem, akkor tanulmányozzák - ami ezzel kapcsolatos, ugyanis ott elég világosan meg van fogalmazva, hogy mi a vizitdíj célja. Az is elég világosan meg van fogalmazva, hogy mint eszköz a vizitdíj mire való; és az is elég világosan van megfogalmazva, hogy milyen legyen a mértéke. Ezt ajánlom tanulmányozásra a hölgyeknek és uraknak, és akkor végiggondolhatják ezt az egész problémát, amit én most itt elmondtam.

ELNÖK: Köszönöm.

Puskás képviselő úr!

DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Egészen rövid leszek. Utoljára 2002 őszén emelkedett a háziorvosoknak a juttatása: kártyapénznek hívják. Úgy gondolom, hogy ezzel egy kicsit tartozik az egészségügyi kormányzat. Az nem megoldás, hogy most áttoltuk a betegekre ezzel a vizitdíjjal ezt a feladatot. Természetesen most az a kérdés, hogy honnan kerüljön a pénz oda. Arról volt szó, hogy szufficites az egészségbiztosítás - én úgy gondolom, hogy ez a törvénytervezet, amit benyújtottunk, erre megfelelő válasz. Köszönöm.

ELNÖK: Csináljunk egy kasszát, ki kíván még szólni, és akkor lezárjuk. (Jelentkezés.) Arra kérem, hogy nagyon röviden, mert megy az idő. Csáky képviselő úr, Perjési Klára és Garai István, más? (Nincs jelzés.) Nincsen, mert ha megengedik, most lezárnám a hozzászólók listáját.

Csáky képviselő úré a szó!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm elnök úr. Államtitkár úr itt azt mondta, amit miniszterelnök úr tegnapi sajtótájékoztatója után, úgy gondolom egy elmozdulás, hogy a kormány a kiesett bevételt külön kívánja amennyiben szükséges, rendezni. Ha ezt egy kicsit bővebben kifejtené, akkor ezt megköszönném. Már csak azért is, mert tudjuk jól, hogy április 1-vel indul az egészségügyi új költségvetési év, tehát március végéig a tárcának meg kell hirdetnie az új díjakat, amennyiben változtatni akar rajta; és csatlakozva Puskás képviselő úrhoz, az első negyedéves adatok körvonalazódnak-e, elemezték-e az első két hónapot az OEP kasszát illetően, hogy hogy állunk, erről vannak-e valamilyen adatok?

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.

Perjési képviselő asszony!

DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Jelenlévők! Csak itt a szufficit ütötte meg a fülemet, sokszor elhangzott. A 2008. évi parlamenti költségvetésben a járuléktömeghez és az egészségügyi hozzájáruláshoz pluszban 350 milliárd feletti összeget kellett az adókból fizetni, mert elég sokszor elhangzott, hogy a lakosság 25 százaléka fizet adót; csak megemlítem mellette, hogy a nyugdíjakhoz több mint 560 milliárdot kell ebből a kevesek által befizetett adótömegből a járuléktömeghez hozzátenni. Tehát amikor a szufficitről beszélünk, akkor azt tudni kell, hogy a magyar állam soha nem fog tudni kivonul az egészségügynek az adókból való hozzápótlásából, és ez mindenfajta megszorítás ellenére is több mint 350 milliárd ebben az évben. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm.

Garai képviselő úr!

DR. GARAI ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Puskás képviselőtársamhoz kapcsolódnék, hogy talán még nem is jól tudod kedves képviselőtársam, mert a helyzet még rosszabb. Tehát volt olyan hónap, amikor, ha nem is nagymértékben, de a jelenlegi finanszírozás alulmúlta az öt évvel ezelőttit. Tehát azt kell mondjam, hogy teljesen igazad van és ilyen szempontból úgy gondolom, hogy most ettől a törvényjavaslattól függetlenül is előbb-utóbb valami tisztességes lépést a kormányzatnak kellett volna vagy kell hogy tegyen még akkor is, hogy ha egy praxisnak az egyéb bevételei - mondjuk ilyen kiegészítő pótlékok, jogosítvány és hadd ne mondjam tovább - formájában volt egy kis előrelépés. De a finanszírozás döntő tömegét alkotó úgynevezett kártyapénz, tehát a különböző pontok és szorzók alapján számított kártyapénz valóban öt év óta nem emelkedett, sőt volt olyan időszak, van olyan egy-két hónap - előszedegettem az összes ilyen dokumentációt -, hogy még rosszabb volt, illetve rosszabb, mint öt évvel ezelőtt - ebből a szempontból teljesen egyetértek veled. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. (dr. Csáky András jelentkezik.)

Csáky képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Tisztába tenni azt, amit Perjési képviselő asszony mondott: ez a nemzeti kockázatközösség, ami hál' istennek két évvel ezelőtt visszakerült az egészségügy költségvetésébe, hisz emlékszünk jól, hogy a Horn-kormány idején szüntették meg a keresztfinanszírozást, ami 10 év alatt 1200 milliárdot vont el az egészségügytől, úgyhogy én ezt nem keverném az adóforintokkal. Nyilvánvalóan adóforintokból kerül oda, minden odakerül, de ez egy teljesen más intézmény, ez része, habár én úgy emlékszem, hogy az idei évben 268 milliárd csak a Nemzeti Kockázatközösség.

ELNÖK: Szót kell adnom Vojnik képviselő asszonynak is.

DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Ezt a vitát persze lefolytatjuk holnap a parlamentben, de hát képviselőtársamnak mondanám a jegyzőkönyv kedvéért. Nem a keresztfinanszírozást állítottuk vissza, nem a Nyugdíj Alapból raktuk át az Egészségbiztosítási Alapba, úgyhogy pontosítsunk, vagyis Perjési Klára képviselőtársamnak teljesen igaza van, egyéb közadókból egészítsük ki a társadalombiztosítás forráshiányos költségvetését, mert a Nemzeti Kockázatközösségből, a járulékokból ez a szükséglet semmilyen módon nem fedezhető - a többit holnap.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom és akkor először Mikola István alelnök úrnak adnék szót, hogy ha kíván, akkor reflektáljon az elhangzottakra.

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Nem akarok elébe vágni a holnapi plenáris vitának. Egy dolgot szeretnék még megjegyezni, ami ebben a rövid vitában nyilván nem hangzott el, de holnap részletesen ki fogjuk fejteni. A vizitdíj, kórházi napidíjnak van egy olyan üzenete is, és Havas képviselő asszonynak mondom elsősorban, hogy a tömeges kockázatvállalásra épülő szolidaritási rendszert...

Nagy tisztelettel kérem elnök urat, látom, hogy a küldönc egyenként konzultálja a bizottság tagjait, így nem lehet ülésezni, kérem szépen. Mihály, rendelj egy kis szünetet, és akkor mond el, amit akarsz utasításként kiadni, ez egy lehetetlen helyzet.

ELNÖK: Képviselő úr, más esetekben is...

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Elnézést kérek, de én most beszélek, a hölgy meg jár körbe-körbe, mindenkinek a fülébe sugdossa az üzeneteket, visszajön, megint viszi az üzeneteket.

ELNÖK: Képviselő úr, tessék szíves lenni folytatni.

DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): A gyakorlatot ne folytassuk. Tehát a kórházi napidíj és vizitdíj egy olyan fixösszegű lakossági sarc, ami eltolja a tömeges kockázatvállalásra épülő szolidaritási rendszert az egyéni kockázatvállalás irányába, tehát az egyéni rizikóra alapuló biztosítási rendszerek irányába, ez egy rettenetes veszély a társadalombiztosításra nézve - tehát azt gondolom, hogy amikor a vita folyik, akkor erre a dimenzióra is gondoljunk.

ELNÖK: Köszönöm alelnök úr.

Kincses államtitkár úré a szó!

Dr. Kincses Gyula államtitkár (Egészségügyi Minisztérium) reflexiója

DR. KINCSES GYULA államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Én is azt gondolom, hogy a holnapi nap folyamán részletesen lesz lehetőségünk az érveket, ellenérveket kifejteni. Itt alapvetően két dologra reflektálnék.

Egyrészt a minisztérium jogászai végiggondolták elnök úr kérdését és úgy ítélték meg, hogy nincs alkotmányossági aggály a korábbi megszüntetéssel kapcsolatban, hiszen egyébként a népszavazástól függetlenül is lehetősége lenne az Országgyűlésnek olyan törvényt módosítani, ami ezt a kérdést megváltoztatja. Tehát ilyen értelemben véve ez a joga megvan az Országgyűlésnek és legfeljebb azon lehet majd elvitatkozni, hogy ezzel most az teljesült vagy okafogyottá vált, de egyébként most ennek nincs alkotmányossági aggálya.

A kompenzáció kérdése, és ha megengedik, akkor többeknek összevontan válaszolok. Megpróbáltam pontosan fogalmazni és kerültem szándékosan azt, hogy a kiesett vizitdíjat kompenzáljuk. Tehát nem arról van szó, a minisztérium nem azt vizsgálja, hogy a kiesett vizitdíjat és napidíjat milyen forrásból, milyen határidővel kompenzálja, hanem a minisztérium azt gondolja, hogy az új helyzetet meg kell vizsgálni és ha az alapellátásban vagy szakellátásban működési zavar van - ha igazak azok és van igazság azokban, amit a kollegák elmondtak, hogy az alapellátás finanszírozása tartósan hogyan alakult az elmúlt évtizedben, tehát itt több kormányon keresztül - akkor ezt ilyen kérdésként kell kezelni, nem pedig kompenzációs kérdésként. Mi alapvetően ebben az irányban gondolkodunk, tehát nem arról van szó, hogy a kiesett összeget kell valahol pótolni, hanem az alapellátás finanszírozási problémáit; ebben nem csak összegszerűségek, hanem elosztási elvek, motivációk, ösztönzők, s a többi is benne foglaltatnak, tehát ezért gondoljuk azt, hogy az alapellátásban ezt másként kell kezelni.

Ugyanígy Csáky képviselő úrnak is azt tudom mondani, hogy most kezdjük ennek az egésznek az átgondolását. Az idei finanszírozás még a tavalyi adatokból alig fordult át, tehát nem tudok még érdemi választ adni a kérdésére. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr. Határozathozatal fog következni.

Először az 5190-es szám alatt jegyzett: Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Mikola István, Pokorni Zoltán, Varga Mihály képviselők önálló indítványát, tehát miután a cím hasonló, ezért akartam csak a számot mondani, de akkor mondom a teljes nevet.

Szavazás

Tehát az ellenzéki képviselőtársaink önálló indítványát általános vitára ki tartja alkalmasnak, ki szavaz igennel? (Szavazás.) 10 igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) 11. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tehát a többség tartózkodással nem tartotta általános vitára alkalmasnak.

Megkérdezem a bizottságot, hogy a kormány hasonló című törvényjavaslatát ki tartja általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a többség igen. Ki nem? (Szavazás.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) A bizottság 14:9 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta az 5191-es számú törvényjavaslatot. (dr. Heintz Tamás jelentkezik.)

Ügyrendi javaslat

Ügyrendi. Heintz képviselő úr, tessék!

DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Ha igaz helyettesítéssel ugyan, de teljes létszámmal itt van az ellenzék és úgy véltük felfedezni, hogy Havas képviselőtársam az ellenzékkel együtt szavazott. Kérem, szíveskedjen újraszámoltatni a szavazást.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy Havas képviselő asszony hogyan szavazott.

DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Igennel szavaztam.

ELNÖK: Akkor módosítom a szavazási eredményt, tehát akkor a bizottság 11 igennel és 12 tartózkodással nem tartotta általános vitára alkalmasnak, azt hiszem ez így korrekt. Köszönöm szépen. (dr. Heintz Tamás: Köszönöm szépen.)

Az ülésen együttes általános vitára kerül sor, tehát előadókat kell állítani. A Házbizottságon történt megállapodás értelmében úgy kerül sor a bizottsági vélemények beterjesztésére, hogy a bizottsági ülésről és mindkét törvényjavaslattal kapcsolatban egy többségi és egy kisebbségi előadó van; ebben az esetben nyilvánvalóan az egyik előadó az egyik törvényjavaslatot, a másik előadó a másik javaslatot fogja védeni, illetve beszámol a bizottsági ülésen történtekről.

Többségi előadó az elnök, kisebbségi előadó Mikola István alelnök úr.

Egyebek

Tisztelt Bizottság! Ezt a napirendi pontot lezárva, az egyebekben annyit szeretnék megjegyezni, hogy szerdán az előre tervezettnek napirendeknek megfelelően sor kerülhet a bizottság ülésére 10 órakor.

Ezekhez a javaslatokhoz benyújtott módosító indítványokkal összefüggésben a bizottság ülését március 17-én, hétfőn 9 órára szándékozunk összehívni tekintettel arra, hogy módosító javaslatok benyújtására szerdán 1 óráig van lehetőség, és miután az egyiknél első helyen kijelölt bizottság vagyunk; még a többi bizottság esetleges indítványát is bevárva, ez látszik célszerűnek - tehát hétfőn 9 órakor tárgyalunk. (Közbeszólás: Hol fogunk ülésezni.) Szerdán el fogom mondani, valószínűleg a helyünkön, az Irodaházban. Köszönöm szépen.

(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 50 perc)

 

 

Dr. Kökény Mihály
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné