EB-8/2008.
(EB-65/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2008. március 17-én, hétfőn 11 órakor
a Képviselői Irodaház 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Elnöki megnyitó, napirend előtti bejelentések *
A 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/5191. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Vojnik Mária (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Havas Szófia (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Hozzászóló:
Dr. Kincses Gyula államtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 03 perc)
Elnöki megnyitó, napirend előtti bejelentések
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Köszöntöm a bizottság tagjait, az érdeklődőket, az Egészségügyi bizottság ülését megnyitom.
Először arról adnék tájékoztatást, hogy a Magyar Orvosi Kamara javaslatot intézett a bizottsághoz az alapellátás finanszírozási helyzetének javításával kapcsolatban. A képviselőtársam ezt megkapták. Továbbá a Pszichiátriai Szakmai Kollégium elnöke is levelet írt az Országos Addiktológiai Intézet megszüntetésével kapcsolatos kormányzati döntésről. Ez utóbbi ügyben emlékeztetem a bizottságot arra, hogy a legutolsó ülés végén amúgy még ennek a döntésnek az ismerete nélkül is az elnök kapott a tekintetben felhatalmazást, hogy a kormánnyal konzultáljon, illetőleg megfelelő tájékoztatást kérjen. Ezt meg fogom tenni.
Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői törvényjavaslatot nyújtottak be az egybiztosítós, nemzeti kockázatközösségen alapuló szolidaritás elvű egészségbiztosítás visszaállítása érdekében szükséges törvénymódosításokról, és azt kezdeményezték, hogy sürgősséggel kerüljön ez a Ház elé. Ismeretem szerint a házelnök asszony bizottságunkat fogja ez ügyben kijelölni, de a kijelölésről még nem született döntés. A határidőket is figyelembe véve ennek a napirendnek a tárgyalására előreláthatólag március 26-án, szerdán, az akkor esedékes bizottsági ülés első napirendi pontja keretében tud majd sor kerülni. Ez egyébként a Magyar Vöröskereszthez kihelyezett ülésünk első napirendi pontja lesz, amennyiben a házelnök asszony kijelölési döntése megszületik.
Tisztelt Bizottság! Napirend előtt van-e más észrevétel? (Nincs jelzés.) Akkor a napirendi javaslatot az írásos meghívó alapján teszem fel szavazásra. Ki támogatja a napirendi ajánlást? (Szavazás.) A bizottsági tagok elfogadták a javaslatot.
A napirenden szereplő két törvényjavaslattal kapcsolatban, ahol a módosító javaslatok megvitatása, az állásfoglalás a feladatunk, a ma esti szavazásokat előkészítendő jelezném a bizottságnak, hogy az ellenzéki képviselők által 5190-es számon benyújtott törvényjavaslathoz módosító indítvány nem érkezett, ezért itt feladatunk nincsen.
Van viszont feladatunk az 5191-es számú, a kormány által benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban. Itt már ajánlás is van, az ajánlás szövegét képviselőtársaim ismerik és ki is osztottuk, úgyhogy az ajánláson mennénk végig. A kormányt Kincses Gyula államtitkár képviseli.
Az ajánlás 1. pontjában Pósán László és Mikola képviselő urak javaslata a játékadóval kapcsolatos. Kezdeményezik, hogy a játékadó-bevétel meghatározott százalékát használják fel az egészségügyi szolgáltatók finanszírozásának a javítására 2009-től. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. DR. KINCSES GYULA egészségügyi minisztériumi államtitkár: A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja az 1. pontot? (Szavazás.) Tíz. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő nem, egy tartózkodás mellett a bizottság ezt a pontot nem támogatta. Az ajánlás 2. és 3. pontjáról az összefüggések miatt célszerű együtt tárgyalni. Azt szeretném jelezni, hogy az a szándék, hogy az előterjesztők visszavonják ezt az indítványt, amennyiben ebben egyetértés van.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Nincsen teljes egyetértés, mert az SZDSZ-frakció most tíz órától tárgyalta ezeket a kérdéseket és határozottan és egységesen az volt az álláspontja, hogy a 2007. február 15-e előtti állapothoz kell visszatérni. Ez pedig azt jelenti, hogy ezeket a típusú térítéseket, ami a beutaló nélküli, beutalóköteles szolgáltatások igénybevételét terheli költséggel, ezeket fenn kéne tartani. Tehát én a módosító indítványt fenntartom.
ELNÖK: Szavazunk. A 2-es és a 3-as pontról együtt dönthetünk, mert képviselő asszonynak nincs ez ellen kifogása. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja ezt a javaslatot. (Szavazás.) Egy. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 4. pontban Pósán László és Mikola István képviselőtársaink a praxistörvény kiegészítését javasolják, itt is lényegében finanszírozásjavító intézkedésekről van szó. kérdezem a kormány álláspontját.
DR. DR. KINCSES GYULA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő, tartózkodott 1 fő. Nem kapott támogatást az indítvány.
Az 5. ponttal kapcsolatban hasonló a téma. Ez már részben a felsőoktatási intézményekkel függ össze. Pósán László és Mikola István képviselő urak javaslatáról mi a kormány álláspontja?
DR. DR. KINCSES GYULA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen, tizenegy nem és két tartózkodással a bizottság nem támogatja. Pósán László és Mikola István képviselőtársaink az ajánlás 6. pontjában az idei költségvetés módosítására terjesztettek elő több javaslatot. Számos költségvetési sorról az Egészségbiztosítási Alaphoz csoportosítanának át az alap-, járóbeteg-ellátás finanszírozásának javítására. Kérdezem államtitkár urat.
DR. DR. KINCSES GYULA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Tíz igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenhárom. Tartózkodás nem volt.
Csáky András képviselő úr javaslata következik, amely egy rövid kiegészítés keretében arról intézkedne, hogy a népszavazáson hozott döntések következtében kieső vizitdíj, kórházi napidíj és képzési hozzájárulás idei időarányos pénzügyi fedezetét a központi költségvetés általános tartalékának terhére kellene biztosítani. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. DR. KINCSES GYULA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen, a bizottság nem támogatja. A 8. pontot, amennyiben a képviselőknek e tekintetben nincs kifogása, az előterjesztők azért vonnák vissza, mert van egy bizottsági módosító indítvány is. Kívánja-e ezt valaki fenntartani? (Nincs jelzés.) Ezt tehát visszavonják a képviselők. Kérem, hogy vizsgáljuk meg a kiosztott bizottsági módosító indítvány tervezetét. Ennek két pontja van, az egyikben az szerepel, hogy a vizitdíj bevezetésével összefüggésben korábban megemelt nyugellátás, nyugdíjszerű ellátás, fogyatékossági támogatás és egyéb pénzbeli ellátások összegét nem érintik ezek a javaslatok. Tehát ami a törvényben most szerepel. Ezt explicite kimondaná a törvényjavaslat. Ezen túlmenően pedig olyan rendelkezés szerepelne, hogy az Országgyűlés a kormányt kéri fel arra, hogy az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás megfelelő működését garantáló új finanszírozási rendszert ki kell dolgozni és az Országgyűlés elé terjeszteni. Ezt egyébként az indokolás is tartalmazza, ennek határideje április 30-a lenne. Ezt tartalmazza a javaslat. Mielőtt Csáky képviselő úrnak szót adnék, megkérdezem a kormány álláspontját ez ügyben.
DR. DR. KINCSES GYULA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Támogatjuk.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Én csak azt kérdezném elnök úr, hogy a fekvőbeteg-ellátást miért nem emeljük ezzel? Miért csak az alapellátást és a járóbeteg-szakellátást? Szerintem egészítsük ki a fekvővel is, az is az egészségügy része.
ELNÖK: Van-e ehhez hozzászólás? Horváth Zsolt képviselő úr.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! A most benyújtani szándékozott változat valóban jobbnak tűnik, mint az ajánlás 8. pontjában szereplő eredeti változat, de szeretnék hozzászólni. Egyrészt azt, ami már el is hangzott, de talán nem mikrofonba, hogy a jelenlegi törvényjavaslat a mi álláspontunk szerint nem érinti a vizitdíj bevezetésével összefüggésben megemelt egyéb ellátásoknak az összegét. Nem tér ki erre. De az nem baj, ha külön megerősíti az Országgyűlés, hogy nem is akarja, hogy ez a jövőben változzon.
A másik megjegyzésem a 4. ponthoz szól, hogy az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy dolgozza ki az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-szakellátás megfelelő működését biztosító finanszírozási rendszert. Csak szeretném megmondani, hogy a kormánynak most is minden eszköze és joga megvan ahhoz, hogy ezt kidolgozza. Ezt megtehette volna már korábban is. Még egyszer mondom, nem árt, hogy ha ezt is az Országgyűlés rögzíti, hogy a törvénynek egy pontjában. De a kormány saját hatáskörében ezt a problémát réges-régen megoldhatta volna, kezelhette volna. Az pedig meggyőződésem, hogy feladata is lett volna. Ezen két megjegyzéssel együtt egyébként támogatni fogjuk ezt a javaslatot, de mint mondom: érdemben újat nem hoz a rendszerbe.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Én úgy látom, hogy ez a javaslat kibúvó a népszavazás eredményében hozott döntés alól. Úgy tűnik, hogy a kormányzat nem akarja megoldani ezt a jelenlegi helyzetet, és valamilyen ködös távlatba vesző módon új pénzelési rendszert kíván az alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban érvényesíteni. Semmi garanciát nem látok arra egyrészt, hogy ezt meg fogják tenni, másrészt meg nem értek egyet azzal, hogy ezzel bújjon ki a népszavazás elsöprő döntése, konzekvenciái alól. Azt javaslom, hogy gondoljuk végig ezt a bizottsági indítványt. Nem szabadna a kormányzatnak kibújni a felelősség alól, tehát azt javaslom, hogy tartózkodjunk ennek a bizottsági indítványnak az elfogadásától, mert nem oldja meg a jelenlegi akut problémákat, márpedig mi erre várjuk a megoldást több, mint hárommillió embernek az egybehangzó szavazatára alapozva.
ELNÖK: Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Még egy kérdésem lenne az államtitkár úrhoz. Április 1-jétől indul az új egészségügyi-pénzügyi év, ami azt jelenti, hogy meg kellene hirdetni most már az új alapdíjakat, és ha ez ezzel kapcsolatos, akkor ez azt jelenti, hogy egy hónappal kitolódik, nem kerül kihirdetésre. És változatlanul azt kérdezném, hogy ha a kormány támogatja, akkor a fekvőt miért hagyja ki.
ELNÖK: Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Azt látom, hogy ebben az egy bizottsági módosító javaslatban két olyan pont szerepel, amelyekről különböző módon gondolkodunk. Tehát nem tudunk egyformán szavazni a kettőről. Ha ezt két külön bizottságiba szétszednénk, akkor lehetőség nyílna a harmadik pont támogatására és a módosítóban szereplő negyedik pont leszavazására. De, ha ez nem lehetséges, mert nem szedi szét a bizottság két javaslatra, akkor az egészet kénytelenek leszünk leszavazni. Aminek a harmadik részét elfogadnánk. Köszönöm.
DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én csak szeretném ismertetni, hogy ez nem egy ködös jövőbe utaló javaslat, hiszen arról szól a törvényjavaslat 7. szakaszának új (4) bekezdése, hogy a kormánynak az alapellátás és járóbeteg-szakellátás megfelelő működését biztosító új finanszírozási rendszert legkésőbb április 30-ig kell a parlament elé terjeszteni. Ezt én aligha nevezném a ködös jövőnek. Ez egy nagyon konkrét dátum. Természetesen lefolytathatjuk újra a vitát a vizitdíj és a járóbeteg-szakellátásban megfizetendő vizitdíj mellett, mégis csak utalni szeretnék rá, hogy ez egy rendszer volt. Annak minden egymáshoz illeszkedő elemével. A népszavazás semmilyen döntését nem írja felül a mi előterjesztett bizottsági indítványunk. A népszavazáson arról döntöttek az emberek, hogy 2009. január 1-jétől nem kell vizitdíjat és felsőoktatási részhozzájárulást fizetni. Ezt nem ez a szakasz tartalmazza, ez teljesen természetes, hogy így van. A javaslatunk harmadik bekezdése arról rendelkezik, hogy amikor bevezettük a vizitdíjat, a leghátrányosabb szociális helyzetben lévőknek, a nyugdíjminimum ellátásból élőknek havi egy vizitdíjnak megfelelő összeggel megemelődött a nyugdíjuk és szociális járandóságuk, illetve a nyugdíjminimum kétszereséig az egy vizitdíj kétharmadával emelkedett meg az ellátás. Vagyis a bizottsági módosító indítvány arról szól, hogy bár nem lesz vizitdíj, de a vizitdíjjal összefüggésben megemelt pénzbeni ellátás nem változik. Vagyis hogy azt nem kell visszavonni. Nem másról. Miért vonná ezt vissza a népszavazási döntés. Nehogy már megfordítsuk a dolgok logikáját, ez egy pénzbeni, szociális segítség volt, akkor is megtartjuk, hogy ha amúgy a vizitdíjat eltöröljük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr, aztán Kupper András.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Még ha elfogadnám és miért ne fogadnám el, hogy egy véletlen egybeesés azon a bizottsági ülésen, ahol a népszavazás konzekvenciáit tárgyaljuk, az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás új finanszírozási rendszerének a kimunkálása. Nem tudom, hogy az előterjesztők érzékelik-e azt, hogy itt miről van szó. Egy finanszírozási rendszer újragondolása egy óriási szakmai előkészítést igénylő, gigászi feladat. Hát tessék gondolni az alapellátásnak a finanszírozási rendszerére vagy éppen a járóbeteg-szakellátás pontfinanszírozási rendszerére, ennek a rendkívüli bonyolultságára. Április 30-ig lehetetlennek tartom, hogy új finanszírozási rendszert dolgozzon ki ez a tárca, amelyik rettenetesen megterhelt az önmaga által előidézett kaotikus egészségügyi ellátórendszernek a működtetése miatt. Az ellátás biztonságának a garantálása miatt állandó pótcselekvésekre kényszerül. Most tényleg úgy gondolják, hogy az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás új finanszírozási rendszerét fogják április 30-ig letenni ide az asztalra? Csak utalok arra, hogy nem sikerült a patológiai ellátásra vonatkozó bizottsági felkérésre határidőre benyújtani a kormányzati választ. Sokkal kisebb horderejű, bár jelentőségében nagy ügyről van szó. Tehát továbbra is azt gondolom, miközben elfogadom Vojnik Mária képviselőtársam megjegyzését, hogy ez egy véletlen egybeesés, de mégis úgy gondolom, hogy van egy olyan szándék e mögött, hogy majd jó píárfogásként be lehet jelenteni, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció és maga a kormányzat most segítségére siet az orvosoknak és majd kimunkál április 30-ig egy új finanszírozási rendszert. Azért lássuk be, hogy ez lehetetlen dolog, amire a kormányzat vállalkozna. Ugyanakkor egyetértek és valamennyien egyetértünk abban, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszert át kell gondolni. De most van egy ennél sokkal sürgősebb feladat: történt egy népszavazás, az emberek elsöprő módon álltak ki a lakossági sarcok megszüntetése mellett. Ennek a konzekvenciáit kellene a kormányzatnak levonni és nem megkerülni ezt holmi népszerű, de ugyanakkor teljesíthetetlen és megint a szakmai előkészítést - nyilvánvalóan az idő rövidsége miatt is - nélkülözni szándékozó valamiféle fogással. Köszönöm szépen.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. A képviselőtársaimnak - és különösen Vojnik Mária képviselőtársamnak - a figyelmét arra szeretném felhívni, hogy a (4) bekezdés kifejezetten csak arról szól, hogy egy általunk nem ismert javaslatot 30-ig be kell, hogy terjesszen a kormány a parlament elé, és hogy az a javaslat milyen határidővel fog megszületni, milyen határidők lesznek a javaslat mögött, erről végképp nincs fogalmunk. Túl azon, amit Mikola képviselőtársam elmondott, hogy egyébként finanszírozási rendszerről beszél a javaslat. Tehát én azt gondolom, hogy a probléma április 1-jével fog bekövetkezni, április 1-jével semmilyen válaszuk nincsen az egészségügyben dolgozóknak ezekre a problémáikra. Azt gondolom, hogy ez a javaslat semmit nem old meg és a hatályba léptető rendelkezések azok, amelyek magyarázzák azt a kitételt, hogy itt valóban a ködös, távoli jövőben fog ennek a problémának a megoldása ezzel a javaslattal eltolódni.
A (3) bekezdésben pedig deklarálni törvényben azt, hogy a vizitdíj bevezetésével összefüggésben megemelt pénzbeni ellátások összegét nem érinti, ez szerintem teljesen fölösleges. Fölösleges deklarálni azt, amiről nem szól a törvényjavaslat. Ez egyszerűen egy kommunikációs trükk.
Azt gondolom, hogy az MSZP-SZDSZ, a kormány egyszerűen szembement több, mint hárommillió ember szándékával, amikor bevezette a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Ezeket rendelte el a népszavazás eltörölni és semmi mást. Máshol ezért nem is kell semmilyen külön törvényi rendelkezésben rendelkezni. Úgyhogy ennek meg egyszerűen nincsen értelme.
A harmadik bekezdés tehát fölösleges, a negyedik pedig nem jó és semmilyen biztonságot nem ad nekünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Perjési Klára!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Jelenlévők! Teljes mértékben egyetértve azzal a véleménnyel, hogy rendkívül nehéz lesz ezt a bizonyos rendszerszerű áttekintést megcsinálni, szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy mi nemcsak a magyar parlament Egészségügyi bizottságának a tagjai vagyunk, hanem a magyar parlamentnek a tagjai is. Mindenki pontosan tudja, hogy a magyar lakosság 25 százaléka fizet adót, ebből a 25 százalékból kell még a 2008-as évben is pótolni az egészségügyi ellátáshoz 353 milliárdot, a nyugdíjakhoz közel 600 milliárdot, tehát itt nagyon konkrét pénzügyi konzekvenciákról van szó. Hiába szeretnénk mi az egészségügy érdekét képviselni, az valaminek, egy nagy rendszernek az alrendszere. Tehát, ha ezt nem vesszük figyelembe, nem jó úton járunk. Az, hogy tények említését kommunikációs fogásnak tekintsük, az ízlés, meg gusztus dolga. De azért azt ne felejtsük már el, hogy az nem úgy van, hogy ha az országnak ilyen államadóssága van, amit ki kell, hogy fizessen, másrészt szeretnénk azt a 400 milliárdos egészségügyi csomagot végigcsinálni az országban, ugyanakkor karban kell tartani az adósságot, plusz ki kell fizetni a nyugdíjak kiegészítését és az egészségügy kiegészítését, akkor ezt az oldalát sem lehet könnyen megcsinálni úgy, ahogy nem lehet a finanszírozási rendszert sem ilyen rövid idő alatt áttekinteni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pesti képviselő úr.
DR. PESTI IMRE (KDNP): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Bizottság! Egyrészt csatlakoznék Csáky képviselőtársamhoz, amennyiben a magyar egészségügyi szolgáltatás háromszintű alapjáról beszélünk, érthetetlen, hogy miért nem kerül bele a kórházi ellátás. Másodsorban fontos a hitelesség kérdése is, és kérem az államtitkár urat, hogy segítsen eligazodni: én úgy tudom, hogy a miniszterelnök úr közölte, hogy a kormánynak nincs szándékában a vizitdíj kiesése miatti veszteséget pótolni, egy program van előttünk vagy annak a szándéka, hogy mégis csak valami új rendszert hoznának létre.
A kérdésem az, hogy egy új rendszer van, amelyik nem óhajtja pótolni a vizitdíj miatt kialakult veszteséget, ami - még egyszer mondom - nem igazán veszteség, vagy valóban szándék van ennek a pótlására. Kérdezem, hogy másként gondolja most már a miniszterelnök úr. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnézést, nagyon érdekes ez a vita, és kérem államtitkár urat, hogy világosítson fel minket, mert valóban arról rendelkezést hozni, hogy mit terjesszen be a kormány vagy mit ne, olyan sok értelme nincs. Az április 30-a valóban aggályos abból a szempontból, hogy egy új rendszerről van szó, és akkor itt homályosodik meg számomra, hogy miért maradt ki a fekvőbeteg-ellátás, de akkor viszont ez az idő a szokásos egyeztetések, hatástanulmányok elkészítésére biztos, hogy nem elegendő. Akkor pontosan mit értünk itt új finanszírozási rendszeren? Akkor a teljesítményelvet elhagyjuk és valami vegyes bázisú finanszírozás irányába térünk át? De hangsúlyozom, ahhoz nem kell felhatalmazása egyetlen egy bizottságnak sem, hogy a kormány, amennyiben ilyen elképzelései vannak, a jogalkotási törvénynek megfelelően végigvigye ezeket a javaslatokat, ez ebből a szempontból tényleg érdekes. Erre kérem, hogy majd az államtitkár úr térjen ki, hogy pontosan mit is értünk ez alatt.
ELNÖK: Mikola alelnök úr.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Nem akarom már ragozni, amit az előbb elmondtam, csak a dolognak a súlyát szeretném kiemelni, hogy az irányt se látjuk. Koncepciót se látunk a finanszírozási rendszer átalakítására. Arra gondolok, hogy például a járóbeteg-szakellátással a pontrendszer-finanszírozásból, mondjuk kategorizált tevékenységi skálarendszert dolgozunk ki, ez éves előkészítéseket igényel, arról nem is szólva, hogy ehhez külön költségvetés kell. Ennek a költségvetésnek a keretében ezt nem lehet megtenni. Tehát azt kell mondjam, hogy teljesen egyetértünk abban, hogy az egészségügy finanszírozásának az új lehetőségeit, útjait keresni kell, de ez ott kezdődik, hogy először valamiféle koncepciót kell alkotni, utána sok koncepció kapcsán ezt stratégiává kell érlelni, majd le kell projektszintre bontani, ehhez új költségvetés kell. Tehát ezek óriási horderejű dolgok. Én ezt, ami ebben a bizottsági módosító javaslatban le van írva - talán kimondom, hogy -, ezt egy nagy píárfogásnak tartom és a jelenlegi helyzetből való kimenekülés szándékát látom benne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Béki Gabriella, tessék.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Tényleg egészen furcsának tartom ezt a vitát, mert az ember azt gondolta volna naivul, hogy az ellenzéki oldal sikerként értékeli, hogy ide ez leírásra kerül. Hát kérem szépen, az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás finanszírozási rendszeréről eddig nem a parlament döntött. Jól tudom? Hát a népszavazás következtében ez a kérdés felértékelődött. Egyszerűen ámulva hallgatom ezt a sok rosszhiszemű feltételezést, ami ellenzéki oldalon megfogalmazódik, hogy ez hogyan trükk, stb.
ELNÖK: Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Úgy gondolom, hogy nem erről van szó. Szóval ez a bizottsági javaslat nem foglalkozik azzal a kérdéssel, amit több, mint hárommillió ember eldöntött. Az, hogy egy új finanszírozási rendszert csinál valamikor a kormány, az egy dolog. Szóval nem látok én semmiféle összefüggést a kettő között. Köszönöm.
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Abszolút jóindulattal és az otthon maradt kollégáink problémáit valóban talán értve, amit - gondolom - mindannyian értenek, alapján kértem szót. A népszavazás, amelyre tízmillió mínusz hétmillió ember mondott egy időben igent, hogy ne mondjam ki ismételten a hármat tizenkettedszer, azok az emberek nem azt mondták ki, hogy másnapra töröljék el a vizitdíjat. Éppen ezért lett volna és lenne bőségesen ideje a kormánynak és mindenkinek felkészülni az új csodálatos rendszer kitalálására. Nem ez történt, amúgy nagyon helyesen mondta a miniszterelnök úr, hogy akkor április 1-jétől ez április 1-jei tréfaként megjön. Ez nem tréfa. Arról van szó, hogy hatezer háziorvos nagyon nagy bajba kerül nem a népszavazás miatt, hanem a rossz kormányfői döntés miatt. Mert, ha nem rendel hozzá pénzt, akkor maga magát falja fel. Most áprilistól a januári teljesítménydíjak után kapják a háziorvosok a fizetést. Szépen megoldható lenne, a januári teljesítménydíjakat megemelnék és április 1-jén kapnák azt a díjat, amibe nem kell belebolondulni, amit, gondolom, egyetlen egy gyakorló kolléga nem akar. Csak egy baj van, így nem lehet a Fidesz nyakára húzni, hogy mi tettük tönkre az alapellátást. Ami egyébként nem igaz. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Nagy Kálmán képviselő úr.
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Elnök úr! Az új finanszírozási rendszert nem értem. Azzal egyetértek, hogy ez egy alrendszer, amelyik egy teljes rendszer része, éppen ezért nem érzek semmiféle késztetést, hogy ilyen komplikált megoldást válasszunk. Valóban az egész rendszert újra át kell dolgozni, ki kell dolgozni egy teljesen új rendszert. Pontosan azért, mert az alrendszerre az emberek nemet mondtak és ezzel nemet mondtak a teljes rendszerre is. Tehát nem toldozgatni-foldozgatni kell az egészet, hanem az egészre kell egy új rendszert kidolgozni, mert az emberek ezt várják el tőlünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Először is azt szeretném mondani, hogy valóban, az egészségügyi szolgáltatások rendszereivel kapcsolatos finanszírozási rendelkezések meghozatala a kormány kompetenciája. Erről szól a 43-as kormányrendelet. Ez az indítvány azonban ehhez a törvényhez csatlakozva egy erőteljes kötelezettséget ró a kormányra. Nem azt mondja, hogy itt most törvényt kell alkotnunk, nem azt mondja, hogy országgyűlési teendő van, elő kell terjeszteni, hogy mi is ez a finanszírozási rendszer, tehát itt arról van szó, hogy az adott, kialakult helyzetben egy kötelezettség markánsan jelenik meg a két alrendszer finanszírozási rendszerének megújítására. Másodszor a bizottság tagjai is ismerhetik és szerintem tudják is, hogy hosszú hónapok óta zajlik az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás finanszírozási rendszerének az átalakítása és megújítása az egészségügyben, tehát ezzel szakértőkkel és érdekképviseletekkel közösen foglalkozik a szaktárca. Itt most arról van szó, hogy ebben a helyzetben megérett az idő, hogy a döntések megszülessenek. Egyébként is megérett, tehát én ezt se kibúvónak, se píárfogásnak nem gondolom, hanem egy egyébként kiérlelt finanszírozási rendszer bemutatásáról van szó és nyilvánvalóan ezen belül kell tényleg kezelni számos feladatot. Tehát ezért indokolt, hogy ilyen határidővel az Országgyűlés számára ez bemutatást nyerjen.
Azt pedig csak csöndesen jegyzem meg, hogy a kormány javaslatától teljesen függetlenül benyújtott Fidesz-KNDP-javaslat is az április 1-jét jelölte meg határidőként a népszavazáson elutasított díjak hivatalos törvényi eltörlésére. A (3) bekezdéssel kapcsolatban pedig annyit szeretnék megjegyezni, hogy a jogbiztonság indokolja azt, hogy törvényi megerősítés történjen a pénzbeli ellátások tekintetében. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Akkor végképp nem értem az Egészségügyi Minisztérium honlapján megjelenő közleményt "Javaslat a kárenyhítésre" címmel, ahol konzultációt javasolnak minden szakmai szervezettel, az Orvosi Kamarával. Akkor ezt elnök úr hogy gondolja? Nem ellentmondás ez, amit elnök úr mond? Hogy ha ezt április 30-ig meg akarják ejteni ezt az orvoslást?
ELNÖK: Azt tudom mondani, hogy a parlament Egészségügyi bizottságának van olyan lehetősége és joga, hogy egy ilyen indítványt előterjesszen. Mi úgy látjuk, azok, akik ezt kezdeményeztük, hogy ez most indokolt, nem látom a kettő közötti ellentmondást, a kormányzati szervek a saját hatáskörükben olyan konzultációt tesznek, amit gondolnak e tekintetben, szerintem a kettő egymást nem üti. De szerintem most államtitkár úr igen sok kérdést kapott, tehát, ha nincs most további észrevétel, akkor azt javaslom, hogy őt hallgassuk meg.
DR. KINCSES GYULA államtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Kökény elnök úr némileg megkönnyítette a dolgomat, mert jó részét elmondta a válaszoknak. Néhány kérdésre összefogóan válaszolok, hiszen különböző oldalról, különböző személyektől hasonló kérdések merültek fel. A kormány álláspontja a tekintetben változatlan, hogy a vizitdíj változatlan bevételi struktúrában való visszapótlására a kormánynak valóban nincs szándéka. E tekintetben nincs elmozdulás. Az viszont nem ezzel a mondattal ellentétes, amely a képviselő hölgyektől és uraktól ma is többször elhangzott, hogy a kormánynak van egy alapvető felelőssége az egészségügyi ellátás működtetésében és miután ezeknek a díjaknak a kiesése és még nem tudjuk, hogy többlettevékenység, stb. hogyan hat a rendszerre, ez valóban a működőképességre hathat. Ennek a korrekciója viszont kormányzati kötelesség. Erről szól tulajdonképpen akár a honlapon lévő felhívás vagy kommunikáció, amire a képviselő úr tett célzást, de erről szól a mi értelmezésünkben a bizottság által benyújtott javaslat is. A bizottsági javaslat 4. pontját a tárca nem kezdeményezte, hanem nemcsak felhatalmazásként, hanem megrendelésként értelmezi, amitől - bevallom, hogy - nem vagyunk nagyon megijedve pontosan azok miatt, amit elnök úr mondott, hogy itt nem arról van szó, hogy 0-ról kell kezdeni a gondolkodást ebben a témában és valóban alig 40 nap alatt kellene ebben valami érdemit alkotni, hanem itt legalább egy éves előkészítő munka eredményének a felgyorsítását fogja ez a törvényszakasz eredményezni. A két állításom között - azt gondolom, hogy - összefüggés van, hiszen, ha itt simán kompenzációról lenne szó, nem kellene semmi rendszerbeli változás eben a rendszerben, hanem akár a pontforintértékek, akár bármelyik létező finanszírozási elemnek a megemelésével ezt a dolgot lehetne egyértelműen rendezni. A kormány szándéka kettős. Egyrészt a működőképesség biztosítása, másrészt az erre a célra használt forrásoknak, átcsoportosításoknak olyan jellegű felhasználása, ami egyúttal a járóbeteg-ellátásban a hatékonyság és a minőség javulását hozza. Tehát vagy a definitív ellátóképességét javítja ennek a szegmensnek vagy a prevenciós tevékenységét erősíti. Tehát ilyen értelemben véve nem csupán valamilyen többletpénz juttatása a cél, hanem ennek valamilyen szakmai eredményhez kötése. És ezek valóban új finanszírozási elemeket tartalmaznak abban az esetben, hogy ha például egy eredményorientált finanszírozás jelenik meg az alapellátásban, prevencióhoz kötés például stb., amihez ez a megrendelés jó alapot nyújt.
Azt gondolom, hogy a megrendelést abban az értelembe véve, hogy egy vadonatúj fekvő- és járóbeteg-finanszírozás legyen, április 30-ig nem lehet megcsinálni és erre ebben az értelemben véve politikai szándék sincs. Arra viszont, hogy nem a jelenlegi rendszernek a finomhangolásával, tehát az egyes összegek korrigálásával, hanem új elemek behozásával történjen ez, erre ez a szöveg felhatalmazást nyújt.
A másik kérdés, hogy a 3-as szakasz szerint a pénzbeli ellátások összegét van-e értelme leírni vagy nincs, a minisztérium azért gondolja azt, hogy a bizottság bölcsen teszi, ha ezt a javaslatot elfogadja, mert a népszavazásból kötelemként az Országgyűlésre a népszavazási kérdés végrehajtása vonatkozik. Ami tulajdonképpen a 2007. február 14-i állapot visszaállítását jelenti. Ettől el lehet a lakosság számára pozitívan térni, de akkor ezt célszerű deklarálni, hogy e tekintetben nem kívánja az eredeti állapotot helyreállítani a kormány. Tehát azokat a díjakat vagy díjemeléseket, amiket kompenzációként a lakosság kapott a vizitdíj bevezetése kapcsán, nem kívánja elvenni, de mondom, miután a népszavazás eredményéből akár következhetne, ezért célszerű ennek a rögzítése, hogy erről nincs szó.
Csáky András kérdezte, de közben a vita erre nagyjából válaszolt is, hogy itt egy többlet-elosztásról, új rendszerelemekről van szó, ezért egyes elemeit nem feltétlenül érinti az áprilisi hirdetésnek, ott, ahol viszont komplex megoldást követel, ott lehet, hogy valami csúszást fog okozni, miután a megrendelés most születik a minisztérium számára, ezért ennek a végrehajtásáról most még nem tudok beszámolni. A fekvőbeteg-ellátásban rendszerszerű változást a tárca nem készített elő, tehát lehet, hogy ezért maradt ki az előkészítésből. Ott, ha bármilyen korrekciós szándék van, a jelenlegi rendszereken belül lehet azt megtenni.
Új információt nem tudok többet nyújtani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Három szavazás következik, két kiegészítése merült fel a javaslatnak, először erről döntünk. Kívánja-e a bizottság azt, hogy külön-külön indítványban szerepeljen a két eleme a tervezetnek? Jelesül a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos kérdés és az alapellátás, járóbeteg-szakellátás finanszírozásának a megújításával kapcsolatos elem. Ki támogatja, hogy szedjük szét az indítványt? (Szavazás.) Hét. Ez nem többség. Marad egyben.
Ki javasolja azt, hogy a fekvőbeteg-ellátásra is terjedjen ki a parlamenti megrendelés? (Szavazás.) Három. Ez sem kapott többséget.
Ki támogatja a benyújtandó módosító javaslat tervezetét? (Szavazás.) Tizenhárom. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Kilenc. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Egy. Tehát 13:9:1 arányban a bizottság a módosító javaslatot elfogadta. Ezt a napirendi pontot lezárom.
Egyebekben van-e megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen. Március 26-án találkozunk a Magyar Vöröskereszt székházában.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 50 perc.)
Dr. Kökény Mihály
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia