EB-25/2006.
(EB-82/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2008. október 15-én, szerdán, 10.00 órakor
a Képviselői Irodaház 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Napirend előtti elnöki bejelentések *
Napirend előtti hozzászólások *
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6237. szám) *
Dr. Vitányi István (Fidesz) hozzászólása *
Dr. Vitányi István (Fidesz) reflexiója *
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló T/6460. számú törvényjavaslat (Rácz Róbert és Kósa Lajos (Fidesz) képviselők önálló indítványa *
Rácz Róbert (Fidesz) hozzászólása *
Rácz Róbert (Fidesz) reflexiója *
Dr. Kupper András ügyrendi javaslata *
Döntés az ügyrendi javaslatról *
Tájékoztató a gyógyászati segédeszköz-ellátás helyzetéről *
Dr. Rendek Vilma (OEP) hozzászólása *
Dr. Héjja Mária (EÜM) hozzászólása *
Dr. Hegedűs Lajos (OFT) hozzászólása *
Dr. Tóth Zoltán (OEGYFSZ) hozzászólása *
(Dr. Vitányi István (Fidesz) országgyűlési képviselő önálló indítványa)
(Rácz Róbert (Fidesz) és Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselők önálló indítványa)
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Dr. Garai István Levente (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr.Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Havas Szófia (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr.Nyul István (MSZP) dr. Tittmann Jánosnak (MSZP)
Dr. Czinege Imre (MSZP) megérkezéséig dr. Garai Istvánnak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Tukacs István (MSZP) dr. Tittmann Jánosnak (MSZP)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) megérkezéséig dr. Nagy Kálmánnak (KDNP)
Dr. Csáky András (MDF) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Dr. Hegedűs Lajos elnök (Országos Fogyatékosügyi Tanács)
Dr. Héjja Mária főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Lakatosné Kovács Anna osztályvezető (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Rácz Róbert (Fidesz) országgyűlési képviselő
Dr. Rendek Vilma főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Dr. Tóth Zoltán főtitkár (Orvostechnikai Szövetség)
Dr. Vitányi István (Fidesz) országgyűlési képviselő
Dr. Árki Kornél osztályvezető (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Dr. Balogh Sándor (Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége)
Dr. Bulyovszky István főigazgató főorvos (Berettyóújfalui Területi Kórház)
Dr. Éger István elnök (Magyar Orvosi Kamara)
Federics Adrienn főosztályvezető (Állami Számvevőszék)
Hankó Zoltán elnök (Magyar Gyógyszerész Kamara)
Horváth-Sziklai Attila (Magyar Gyógyszerész Kamara)
Dr. Kishegyi Júlia (Országos Tisztifőorvosi Hivatal)
Dr. Koplány Mária (Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége)
Kubányi Jolán általános alelnök (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara)
Dr. Losoncziné Marschalkó Erzsébet Izabella főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Schmidt László, az ILCO Szövetség elnöke (Nemzeti Egészségügyi Tanács)
Dr. Stenszky András (Magyar Orvosi Kamara)
Dr. Szalma Béla főigazgató (Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége)
Dr. Rózsa Judit főosztályvezető (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Winter Zsuzsa osztályvezető (Állami Számvevőszék)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc.)
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a bizottság tagjait, képviselőtársaimat, meghívott vendégeinket és azokat, akik ügyelnek a bizottság munkájára.
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Napirend előtti elnöki bejelentések
A napirend tárgyalása előtt tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy az ismert okok folytán, a pénzügyi válság miatt a kormány az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 6291. számú törvényjavaslatot visszavonta, ezért a napirendre majd úgy teszek javaslatot, hogy a 2. szám alatt jelzett módosító indítványok megvitatására ne kerüljön sor.
Ugyancsak tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a 2009. évi költségvetést a hét végén, előreláthatóan szombaton - ahogyan ez a plenáris ülésen is elhangzott - a kormány új változatban nyújtja be, egyúttal a képviselők rendelkezésére bocsátják a fejezeti köteteket, továbbá a költségvetést megalapozó törvényekről szóló előterjesztést is.
A Házbizottság jelzése szerint a menetrendben nincs változás, tehát arra hívom fel a figyelmet, hogy a bizottság jövő heti ülésének napirendjén ezek az előterjesztések szerepelni fognak, mégpedig az ünnepre való tekintettel - meglátjuk, hogyan alakul a menetrend - vagy kedden, vagy szerdán hívjuk össze a bizottság ülését, lehet, hogy kedden, mert már szerdán sok helyen ünnepségek vannak. Felhívom a figyelmüket, hogy az előterjesztések szombaton jelennek meg az interneten, erre képviselőtársaim számítsanak.
Ugyancsak napirend előtt tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a bizottság kérésének megfelelően a pénzügyminiszter úr tájékoztatást adott az Egészségbiztosítási Alap kinnlevőségeinek járuléktartozás-mértékéről, illetőleg az iparűzési adóval kapcsolatosan néhány kérdésről. Most kiosztattam képviselőtársaimnak a pénzügyminiszter úr ezzel kapcsolatos levelét.
Tájékoztatom továbbá a bizottság tagjait arról, hogy a bizottsági elnöki értekezleten tájékoztatást kaptunk az Országgyűlési Könyvtár új képviselői szolgáltatásairól, és kezdeményeztük, hogy erről minden képviselő kapjon információt. Remélem, képviselőtársaim ezt megkapták, hiszen a parlament intranetes hálózatán új elektronikus szolgáltatások érhetők el, amelyek a képviselői munkát segítik.
Felhívom a figyelmet arra, hogy ugyancsak tájékoztatót kaptunk az "Együtt az egészségért" uniós stratégiával kapcsolatosan, egy összefoglalót készítettek a számunkra, ezt is kiosztattam a bizottság tagjainak.
Tájékoztatóként megtalálják az asztalon képviselőtársaim a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium szeptember 26-i friss állásfoglalását a colorectalis szűrések végzéséről. Korábban ez a kérdés napirenden szerepelt.
Felhívom továbbá a figyelmet arra, hogy az Egészségügyi Minisztérium közzétette, egyúttal szakmai vitára bocsátotta a "Lelki egészség" országos programjának tervezetét. Ez elérhető az Egészségügyi Minisztérium honlapján. A mellékletekre is felhívom a figyelmüket, ez az alkoholpolitikával, az alkoholstratégiával kapcsolatos kérdésekre vonatkozik. Ha van ilyen igény, a későbbiekben a bizottság napirendjére tűzhetjük ezt a kérdést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy ügy van, amelyről szeretnék tájékoztatást adni. Ma reggel a Külügyi Hivatal arról informált, hogy a csehországi bizottsági delegáció kiutazására csak a jövő év elején kerülhet sor, mert a regionális és részleges szenátusi választások ezt nem teszik Csehországban lehetővé, a február 23. és március 3. közötti időszakot javasolják, és a csehek örömmel várják a bizottság delegációját, hogy tájékozódjunk a csehországi fejleményekről, az ottani egészségügyi reform helyzetéről.
Tisztelt Bizottság! Megkérdezem, napirend előtt van-e észrevétel.
Mikola István alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Egészségügyi Bizottság! Kezdeményezem dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter bizottsági meghallgatását, és ezt a következőkkel indokolom.
Az egészségügyben válsághelyzet van, nemcsak a pénzügyi és gazdasági életben érhető ez tetten, hanem az egészségügyben is egyre mélyülő és egyre fokozódó válság van. Jogszabály-alkotási kényszer van az Alkotmánybíróság döntését illetően. Az Alkotmánybíróság döntésének olyan folyamatot kell elindítania, amellyel a magyar egészségügy a nemzetközi trendekhez csatlakozik, nevezetesen népegészségügyi regionális adatok, trendek alapján határozza meg az egészségügyi struktúrát, vagyis osztja ki a kapacitásokat, most már korrigálja a torz kapacitásokat, és ehhez szabja a finanszírozási rendszert, mégpedig úgy, hogy a térségi különbségeket, a népegészségügyi különbségeket figyelembe véve ahol rosszabbak a morbiditási, mortalitási és általában az epidemiológiai adatok, ott a felzárkóztatást a finanszírozás különböző technológiai rendszereivel segítik. Az Alkotmánybíróság döntése legalábbis megnyitja az utat egy ilyen irányultság felé, amely a nemzetközi egészségpolitikai pozitív trendekhez való csatlakozást tenné számunkra lehetővé.
Tudjuk, hogy torz kapacitás jött létre, a finanszírozás is eltorzult. Nem látjuk ugyanakkor, hogy megszületnének azok a normatív szabályok - az Alkotmánybíróság is követeli ezt -, amelyek alapján a torz kapacitások rendezhetők lennének. Javaslom, hogy a miniszter meghívásakor tárgyaljuk meg, hova lett a 27,4 milliárd forint, a 2007. évi úgynevezett megtakarítás, ugyanis itt, a bizottság előtt talán két héttel ezelőtt az Egészségügyi Minisztérium pénzügyi főosztályvezetője határozottan kijelentette - ezt mindenki megtekintheti a jegyzőkönyvben -, hogy ez a 27,4 milliárd forint megtakarítás az egészségügyben marad, tartalékalapba helyezik.
Emlékeztetem a tisztelt bizottságot arra, hogy mi akkor ezzel nem értettünk egyet, ennek az azonnali felhasználására tettünk javaslatot. A javaslatunk úgy hangzott, hogy a 3 hónappal késleltetett egészségbiztosítási finanszírozást két hónapra hozzuk előre, ezzel az intézményrendszernek valami - legalábbis átmeneti - likviditási biztonságot adva. Erre semmiféle választ nem kaptunk. Ezzel szemben a pénzügyi főosztályvezető itt elhangzott ígéretével szemben a 2007. évi zárszámadási költségvetési törvénytervezet vitájában Keller László államtitkár szájából többször elhangzott, hogy ez a pénz nincs meg. Javaslom a bizottságnak - mindannyian elkötelezettek vagyunk az egészségügy és a betegek irányában -, hogy kérjük számon, hova lett ez a 27,4 milliárd forint, amely az emberek járulékbefizetéseiből erőszakkal történt megtakarítás végeredménye. Ehhez hozzáteszem, hogy még azt is számon kellene kérni, hogy a 2007. év végén történt befizetés az OEP-kasszából a központi költségvetés nagy kasszájába több, mint 30 milliárd forint lett. Hova lett? Mi lett ennek a sorsa?
Az Állami Számvevőszék jelentésében kitér erre. Az Állami Számvevőszék egyenesen úgy fogalmaz, hogy az egészségügyben a 2007. évben tulajdonképpen 60 milliárd megtakarítás keletkezett. A minisztert szembesíteni kell ezekkel a kérésekkel. Az Egészségügyi bizottság nem mehet el nagyvonalúan ezek mellett a problémák mellett.
Javaslom, hogy beszéljünk az idei pénzmaradványról is, hiszen körülbelül három-négy héttel ezelőtt a bizottság előtt itt volt egy egészségügyi minisztériumi anyag, amelyben szerepelt az a kitétel, miszerint ebben az évben is 15 milliárd körüli megtakarítással lehet számolni. Félek attól, hogy ez is el fog tűnni valami általunk nem látható csatornán. Ez az egészségügy pénze, és erre a pénzre urgens szükségünk van, főleg akkor, amikor a kórházak kintlévősége közelíti a százmilliárd forintot a legjózanabb becslések alapján is, és a magyar egészségügy, legalábbis a kötelező általános egészségbiztosítási rendszer szolgáltatástömegét illetően egyre inkább abba a helyzetbe kerül, hogy most már a beszállítók finanszírozzák, a piaci tényezők finanszírozzák az egészségügyet. Furcsa analógiát látok a bankválsággal, ahol az állam próbál tulajdont szerezni és ezzel befolyást a nagy bankoknak. Úgy tűnik, itt az egészségügy a beszállítók által finanszíroztatva valamiféle egész más, de nem állami érdekeltség kezébe kezd átcsúszni.
Aggaszt minket a költségvetés visszavonása is, bár ez a költségvetés nem volt jó nekünk, hiszen 2,8 százalékos növekményt tartalmazott, ami nevetséges, az inflációt és egyáltalán a gazdasági-pénzügyi helyzetet tekintve, de szeretnénk, ha mielőtt a költségvetési törvény az asztalunkra kerülne, a bizottság előtt legalább az ágazat miniszterével átbeszéltetnék és meg tudnánk előzni azt a helyzetet, hogy a most készülő gazdasági megszorító csomag megint elsősorban az egészségügyben és a humán területen próbáljon valamiféle forrást nyerni, pénzszivattyút működtetni.
A járuléktörvény kapcsán - bár az elnök úr bejelentette, hogy visszavonták - tiszta téboly egyébként, ami itt most történik. Nem szeretnénk, ha még rosszabb szakadna a nyakunkba. Bár hívei vagyunk a járulék- és adócsökkentésnek, de nem úgy képzeltük el, hogy megint csak az egészségügyet sújtja. Emlékeztetni szeretném a tisztelt bizottságot, hogy a járuléktörvény módosításában szereplő 4 százalékos munkaadói járulékcsökkentés számunkra éves szinten 90 milliárd forint bevételkiesést jelent.
Jelezni szeretném, és nem is folytatom, hogy tele vagyunk aggodalmakkal a 2009. évet illetően - nagyon rossz startpozícióban vagyunk. A további megszorítások pedig teljesen ellehetetlenítik az egészségügyet. Tehát mindenképpen úgy érzem, hogy a minisztert, aki egy tájékozott ember, meg kellene ide hívni, és ezekben a kérdésekben és persze sok minden másban is le kellene folytatni vele egy eszmecserét.
Tisztelettel kérem a bizottságot, hogy a miniszter meghallgatására vonatkozó indítványomat támogassa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e észrevétel ehhez, vagy van-e más napirend előtti megjegyzés? (Nincs jelentkező.)
Ha nincs, akkor annyit szeretnék mondani, hogy a pénzügyi válság körülményei és az ennek kezelésére hozott intézkedések most a bizottság napirendjén nem szerepelnek. Az adótörvény visszavonása egyébként azt is eredményezi, hogy a tervezett, a munkáltatókat érintő járulékcsökkentésre nem kerül sor. Ez azt jelenti, hogy amiről az általános vita keretében beszéltünk, ez mintegy 70 milliárd forintot érint. Ez várhatóan az Egészségbiztosítási Alap kasszájában marad. Ami az Alkotmánybíróság által hozott döntések miatt szükséges jogalkotási lépéseket illeti, tájékoztatom a bizottságot arról, hogy ismereteim szerint a kormány jövő heti ülésén szerepel egy törvényjavaslat, amely ezt a célt is szolgálja. Ezt az ünnepek után haladéktalanul benyújtják az Országgyűlésnek, és idekerül a bizottság asztalára.
A miniszteri meghallgatást illetően pedig a Házszabály 68. § (3) bekezdése tekintetében azt kérem az alelnök úrtól, hogy házszabályszerű kezdeményezést tegyenek, hiszen miniszteri meghallgatásra - ahol a miniszternek vagy a kijelölt helyettesének kell kötelező módon megjelennie - akkor van mód, ha kétötöd írásban ezt kéri, megjelölve a meghallgatás pontos tárgyát is, hogy miben kívánja ezt a meghallgatást. Természetesen erre a lehető leghamarabb sort fogunk keríteni, nyilván a megfelelő egyeztetések utáni időpontban. Tehát kérem az alelnök urat és a csatlakozó képviselőket, hogy a Házszabály szerint járjanak el ebben a kérdésben. Köszönöm szépen.
A napirendre a már előbb elmondottak szerint úgy tennék javaslatot, hogy a 2. számmal jelzett napirendi pontra ne kerüljön sor, tehát a két tárgysorozatba vételt követően a gyógyászati segédeszköz-ellátás helyzetéről tárgyaljunk.
Ki támogatja így a napirendi ajánlást? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság elfogadta a napirendi ajánlást, ezért először a képviselői önálló indítványok tárgysorozatba vételéről döntünk.
Vitányi István, Fidesz képviselő úr önálló indítványa rendelkezésre áll, képviselőtársaim a 6237. számon kapták meg, és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényt módosítaná bizonyos ponton. Itt van a képviselő úr.
Annyit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy a tárgysorozatba vételről a bizottság a Házszabály szerint a kormány álláspontjának meghallgatása nélkül dönt, ez azt jelenti, hogy a képviselő úr szóbeli kiegészítése után a bizottság megvitathatja a javaslatot, hozzászólások, kérdések lehetségesek, majd szavazunk a tárgysorozatba vételről. Ez mind a két indítvány esetében így érvényes.
Vitányi István képviselő urat illeti a szó.
Dr. Vitányi István (Fidesz) hozzászólása
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülés előtt az elnök úr felhívta a figyelmet arra, hogy röviden beszéljek. Megígérem, hogy ezt betartom, de néhány mondatot mindenképpen szükséges szólnom, hiszen a bizottság tagjai látják, igen rövid az indokolása a benyújtott módosító indítványoknak.
Ha megengedik, néhány mondat a kórházunkról. Ez egy 680 ágyas, felső középkategóriás kórház, az orvos-közgazdászok szerint az egyik legoptimálisabban működtethető kórház. 18 szakmával dolgozik, ez a teljes spektrum. Egész évben tudunk ellátást biztosítani a hozzánk forduló betegeknek. A statisztikai adatok szerint a kórházunk körzetéhez tartozó mintegy 1 százaléknyi az az ember, akik más intézmény szolgáltatását veszik igénybe, viszont 7-8 százalék az, aki területen kívül hozzánk fordul.
Az annak idején meghozott törvény tárgyalása során ezzel kapcsolatosan én már módosító indítványt nyújtottam be, tekintettel arra, hogy a jogszabály szerint 50 kilométeres körzeten belül kell lennie súlyponti kórháznak, és a Berettyóújfalu körzetéhez tartozó területen körülbelül 10 olyan település van, amelyik az 50 kilométeres körzeten kívül található. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 15 ezer ember egészségügyi ellátása, illetőleg az egyenlő bánásmód vagy az azonos egészségügyi ellátáshoz való jutás alkotmányos elvei sérülnek. Erre tekintettel úgy gondolom, mindenképpen indokolt az, hogy a berettyóújfalui kórház a kiemelt, illetőleg a súlyponti kórházak közé kerüljön.
Kórházunkban az utóbbi másfél évtizedben jelentős mértékű beruházások voltak, több milliárd forint, legutóbb a sürgősségi betegellátó osztályt adtuk át. A kórház igen jó állapotban van, és ebben az évben ünnepli a nyolcvanadik születésnapját, bár kinézetre negyvennek sem néz ki, olyan jó kondíciókkal rendelkezik. Ha a tisztelt bizottság ezt méltányolná, akkor megfelelő születésnapi ajándék lenne az, ha a kórházunkat a kiemelt súlyponti kórházak közé venné, illetőleg először még a tárgysorozatba vételre alkalmasnak találná a benyújtott módosító indítványomat.
Ha kérdések vannak, természetesen válaszolok a feltett kérdésekre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ki kíván hozzászólni vagy kérdezni? Van-e észrevétel?
Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Hosszú-hosszú évek óta ismerem a berettyóújfalui kórházat. A berettyóújfalui kórház a térség ellátásában vezető szerepet visz, részben azért, mert mindig kiváló orvosgárdája volt, közülük több orvost személyesen is ismerek. A színvonalat önmagában garantálta az, hogy rengeteg képzett és - nem emlékszem a pontos számukra - tudományos minősítéssel rendelkező orvos dolgozik a kórházban, amelynek a stabilitása, a stabilitásának megőrzése közös érték számunkra, és a törvényben garantált ágyszáma biztosíték lenne arra, hogy a térség ellátása, ahogyan Vitányi képviselő úr mondta, kellően stabil, egyúttal törvényes is legyen, hiszen az ellátórendszer ebben a szituációban insufficiens 15 ezer ember számára.
Kérem képviselőtársaimat, támogassák Vitányi képviselő úr egyéni indítványát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Gyula Ferencné képviselő asszony!
GYULA FERENCNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! A képviselőtársam által elmondottakat többször hallotta már tőlem a bizottság, hiszen ezek olyan jellemzői a berettyóújfalui területi kórháznak, amelyek köztudottak.
Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy földrajzilag is igen kényes helyen vagyunk, hiszen a Román Köztársaság határa mentén a nagyon forgalmas 47-es és a 42-es főutak között végzi felelősségteljes tevékenységét a kórház. Azt is el kell mondanom, hogy 1994 és 1998 között, valamint 2002 után több mint 2,5 milliárd forint felújítási pénz jött a kórházba, amelyből nemcsak az épületek újultak meg, hanem a műszerpark is jelentősen fejlődött. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy talán a régi egészségügyi szakközépiskolai képzésnek köszönhetően ennek a kórháznak a szakdolgozói gárdája igen képzett, és kiválóan végzi a munkáját, hiszen annak idején a gyakorlatot is ugyanebben a kórházban végezték ezek a fiatalok. Talán azért, mert ebben a térségben az egyik legnagyobb munkáltató a kórház, hiszen több mint 90 ezer embert lát el, ezek a fiatalok annak idején a közeli településekről jöttek, hál' Istennek itt is maradtak, és a szakorvosi ellátás is kiváló. Azt is el kell mondanom, hogy az egészségügy strukturális átalakulásakor is kiváló partnerként viselkedett a kórház menedzsmentje, ehhez természetesen az Egészségügyi Minisztériumtól megkapta az anyagi segítséget is.
Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, ma beszéltünk erről, kérem, támogassák az indítványt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony.
Pesti képviselő úr visszalépett a hozzászólástól, Puskás képviselő úré a szó.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, bár úgy érzem, teljes az összhang.
Csupán annyit szeretnék mondani, hogy örülök, amiért eggyel több olyan kórházunk lesz, ami kiemelt kórház. A rendező elv az volt, hogy a területi ellátás megfelelő legyen, és a területi ellátás vezérelje a kórházak elosztását. Ez kimaradt belőle, úgyhogy ezt sürgősen pótolni kellene, két év tapasztalata van már e mögött. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Mivel nincs több hozzászólás, Vitányi képviselő úr kíván-e valamit hozzáfűzni? (Jelzésre:) Vitányi képviselő úr!
Dr. Vitányi István (Fidesz) reflexiója
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a pozitív hozzáállást. Mindenkinek megköszönöm, hogy így állt hozzá ehhez a kérdéshez, és átérezte annak a térségnek a gondját és baját. Különösen köszönöm Gyula Ferencné képviselőtársamnak, aki jelentős fejlődést mutatott ebben a kérdésben, hiszen annak idején nem szavazta meg ezt a kérdést, hogy súlyponti legyen a berettyóújfalui kórház. Így most már reményt látok arra, hogy valóban az legyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit szeretnék még elmondani - napirend előtt említettem -, hogy az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása keretében az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésével kapcsolatos, a kórházakkal összefüggő törvényjavaslat is rövidesen napirendre kerül. Nem tartom szerencsésnek, hogy most egyenként nyúlunk ugyanehhez a törvényhez. Én erre való tekintettel nem javaslom, hogy ezt a bizottság támogassa.
Tisztelt Bizottság! Kérdezem, hogy ki támogatja a javaslatot. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Tizenegy igen szavazat. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Kilenc ellenszavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Három.
Megállapítom, hogy a bizottság nem vette tárgysorozatba az indítványt.
Tisztelt Bizottság! Soron következik az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló, ugyancsak a 2006. évi CXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosításáról szóló, Rácz Róbert és Kósa Lajos képviselő urak által beadott önálló indítvány, amely szintén súlyponti kórházzá nyilvánítással kapcsolatos indítvány. Az előterjesztők részéről Rácz Róbert képviselő úr van jelen. Megadom neki a szót.
Rácz Róbert (Fidesz) hozzászólása
RÁCZ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A törvénymódosító javaslatunk, amelyet Debrecen megyei jogú város polgármesterével közösen jegyzünk, azt a szerintem adminisztrációs vagy műszaki hibát igyekszik kiküszöbölni, amely következtében a törvény elfogadásakor az álláspontunk szerint bekövetkezett 19 megyében 36 súlyponti kórház működik ma Magyarországon. Ebből könnyen kiszámolható, hogy több megyében egynél több is. Hajdú-Bihar megye hazánk negyedik legnagyobb megyéje a lakosságszám vonatkozásában. Ott egyetlen központi kórház üzemel, a Debreceni Egyetem Klinikája, amely betegei 40 százalékban régión kívülről érkeznek ellátásért a megyébe, tehát a klinika kapacitásának 60 százaléka hivatott úgymond kiszolgálni súlyponti kórházként a teljes megyét. A megyei kórház, a Kenézy Kórház beutalási rendje szerint nem kevesebb, mint 260 ezer ember ellátásáért kell, hogy feleljen - nem súlyponti, hanem valamilyen rejtélyes okból területi kórházként -, miközben egyébként például a traumatológia területén közel 500 ezer ember ellátásáért felel, mert traumatológiai ellátás ebben a megyében kizárólag a Kenézy Kórházban - amely most területi kórház - érhető el. Tehát traumatológiai ellátás nincs is súlyponti kórházban Hajdú-Bihar megyében egyáltalán, leszámítva természetesen a berettyóújfalui kórházat, ahol van traumatológia, azonban a két kórház beutalási területe nem fedi egymást, tehát nem azonos még részben sem, közös halmaza sincs. Tehát a két kérdés e tekintetben elválik egymástól.
Minden teljes szakmai profilt nyújtó megyei kórház súlyponti kórház lett a törvény elfogadásakor az egy szem Hajdú-Bihar megyei kórház kivételével, amely ráadásul a traumatológián kívül például a gyermekpszichológia területén nemhogy területi, nemhogy regionális, hanem országos feladatot is ellát. A kórház az eredeti szakmainak szánt előterjesztés szerint annak idején 1009 aktív ággyal végezhette volna a betegellátást. Ez a mostani javaslat tulajdonképpen az ehhez való visszatérést jelenti.
Nem az eredeti, az ágyszámleépítést megelőző struktúrát kívánjuk módosításként benyújtani, hanem azt a verziót, amelyet eredetileg a kormányzat a RET-eknek megküldött szakmai javaslatként, és amely aztán később tovább torzult bizonyos területeken, például a szülészet vonatkozásában a korábbi 130 ágyról 28-ra apadt, a belgyógyászat vonatkozásában 234-ről 100-ra, a sebészeten pedig 100-ról 52-re úgy, hogy közben ebben az időszakban adták át a kórházban azt az adófizetők pénzéből finanszírozott 3 milliárd forintos beruházást, amely egy új sebészeti blokk létrehozását jelentette. Nyilván önök is azonnal átlátják, hogy miközben az adófizetők pénzéből hatalmas mértékben növeltük a kórház kapacitását, azonközben a másik kezünkkel pedig jelentős mértékben csökkentettük a kórház finanszírozását az adott területen. Ez nyilvánvalóan nem lehet érdeke a betegeknek.
Ez lényegi szempont ebben az ügyben, hiszen a Hajdú-Bihar megyében élő 260 ezer ember hozzáférése az egészségügyi ellátáshoz teljesen nyilvánvaló módon sérült és más nemzettársaikhoz képest hátrányt szenvednek e tekintetben, még a debreceniekhez képest is, az országos átlagról nem is beszélve. Ha kiszámolják, hogy mennyi az egy hajdú-bihari polgárra eső OEP-finanszírozás az országos átlaghoz képest, akkor könnyen kiszámolható, hogy az 60 százalék. Tehát ha ma 100 százalékot ér egy átlagos magyar polgár, akkor egy Hajdú-Bihar megyei az egészségügyi ellátás finanszírozásában csak 60 százalékot ér. Ez egy teljesen nyilvánvaló egzakt szám. Ezen vitatkozni sem nagyon lehet.
A megyei önkormányzat tulajdonában lévő kórház ma már nem pusztán megyei kórház - és ezt szeretném hangsúlyozni. Ennek a kórháznak ma már két tulajdonosa van: Debrecen megyei jogú város és a megyei önkormányzat. Így tehát ma már ez a kórház két olyan önkormányzat tulajdonában működik, amelyek felelősek részint 230 ezer, másrészt pedig 260 ezer ember ellátásáért. Ezt szeretném nyomatékosan aláhúzni, hiszen itt most már félmillió emberről beszélünk, akiknek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése jelentős mértékben csorbul azért, mert annak idején ez a műszaki hiba - meggyőződésem egyébként, hogy ez csak egy adminisztrációs hiba volt - bekövetkezett.
Ez a rövid, sommás indoklása - egyébként ennek egy jelentős része olvasható a törvénymódosításban is a szándék mögött. Azt kérem önöktől - nyilván az előző döntés sejtet ezt-azt velem -, lássák be, hogy ez olyan műszaki hiba, amelyet illik kiküszöbölni, mert nyilvánvaló sebként tátog a döntésen, nem teszi elfogadhatóvá a törvényt ebben a formájában, ha van rajta egy ekkora hiba. Ekkora hibát nem lehet a szőnyeg alá söpörni, mert folyton orra fogunk esni benne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ki kíván szólni? (Dr. Mikola István jelentkezik.) Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Egészségügyi Bizottság! Hadd kezdjem ott, hogy én is áttanulmányoztam a Kökény Mihály elnök úr által ismertetett, most kormány elé kerülő, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvénymódosításokat. Ebben nem láttam olyan listát, amelyben újraszabályoznák a súlyponti kórházak sorát, ugyanakkor láttam azt, hogy van egy törekvés arra - most utólag, miután elrontották a kapacitáskiosztást -, hogy a súlyponti kórházakkal kapcsolatos normatív feltételeket, szempontokat definiálják.
A most tárgyalásra került kórház, a Kenézy Kórház minden szempontnak megfelel. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy én magam, amikor négy éven keresztül voltam a Magyar Kórház Szövetség elnöke, a debreceni kórház - így neveztük akkor - az ország legjobb intézményei közé tartozott, ha nem a legjobb volt. Óriási egészségügyi kultúra, hatalmas orvosiskolák, dinasztiák nőttek ott fel. Nem értettük, amikor ez a törvény született, hogy hogyan maradhatott ki ez a kórház, Magyarország élen járó egészségügyi intézménye a súlyponti kórházak, a 36 kórház sorából. Ez egy nemzeti érték.
Anélkül, hogy én részletes okfejtésekbe kezdenék, azt gondolom, hogy bármi kerül a kormány elé, illetve bármit fogadtat el és kíván majd a parlament előtt vitára bocsáttatni az egészségügyi ellátórendszer fejlesztési törvénye módosításával kapcsolatban, meg kell szavaznunk, hogy a Kenézy Kórház ennek a körnek tagja legyen. Ellátási gondok vannak a térségben. Én is hallottam a traumatológiai ellátását. Ötszázezer ember vagy mennyi tartozik az ottani traumatológiához. Kérem szépen, nem lehet, hogy egy ilyen kórház ne legyen ott a magyar fekvőbeteg-ellátás csúcsintézményei között. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Számomra az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényt csak tragédiatörvényként lehetne definiálni. De hozzá kell tennem, hogy az egyetlen megyei kórház, amely nem súlyponti kórház, továbbá hozzá kell tennem, hogy ha elgondolkozunk azon, hogy a pszichiátriában mekkora bajok vannak, én mint gyakorló gyerekorvos tudom, hogy praktikusan a gyerekpszichiátriai beteget nem lehet elhelyezni országosan, és hozzá kell tennem, hogy a debreceni Kenézy Kórházban működik egy gyermekpszichiátriai osztály, amely átveszi a betegeket, többek között Borsod-Abaúj-Zemplén megye betegeit is. Ha tisztában vagyunk azzal, milyen súlyos ez a helyzet, és ha tisztába vagyunk azzal, hogy az egyetem Traumatológiai Tanszéke gyakorlatilag a Kenézy Kórházban működött, azt gondolom, hozzátéve azt, hogy még számos más olyan osztály van, amelyiknél, ha megnézzük, hány minősített dolgozója van, milyen kvalitású és képzettségű dolgozói vannak, a jelenlegi helyzet egyszerűen nevetséges.
Azt is hozzá kell tennem, tisztelt elnök úr, hogy amit a miniszter úr megpróbált definiálni, az definiálhatatlan, mármint maga a súlyponti kórház. Azt is hozzá kell tennem, hogy megkérdeztem az országban lévő neves szakembereket ezzel kapcsolatosan, hogyan definiálnák a súlyponti kórházat. El kell mondanom, elnök úr, hogy senki nem tudta definiálni, túl azon, hogy a törvényben meghatározott ágylétszáma van. Tehát amikor erről van szó, abszolút komoly szkepszis van abban a vonatkozásban, hogy bármilyen lényegi változás lesz a törvény módosítása után. Azt gondolom, ha már van törvény, és valaki a törvényi feltételeknek megfelel, hogyha valamit megpróbálnak törvényként meghatározni, annak mégis csak lennie kell valamilyen normatív jellegének. Már az előbbi szavazást is botrányosnak érzem, azért, mert a törvény szövegében igazából 15 ezer emberről van szó, akik most alkotmányellenes helyzetben vannak, a mostani szituációban pedig legalább ugyanilyennek érzem ezt a helyzetet. Nem gondolom azt, hogy bármilyen fajta változtatással azt a helyzetet, amit az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény szabályoz, lényegében alapvetően meg lehetne változtatni.
Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, gondolják át ezeket, és gondolják át azt is, hogy hová fogjuk küldeni a gyerek pszichiátriai betegeket. Például a juvenilis skizofréniát ide fogjuk küldeni? Ide be, ebbe a terembe? Hová, ha nem fogjuk tudni elhelyezni őket? Kérem önöket, hogy felelősen döntsenek, és szavazzák meg az ezzel kapcsolatos képviselői indítványt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Az önálló indítvány szerepel a napirenden és nem általában az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése (Dr. Mikola István: Dehogynem, elnézést kérek! Dehogynem!), amely majd ide fog kerülni... (Dr. Mikola István: Ne csúsztassunk! Annak a részéről beszélünk!) Kérem, a Házbizottsághoz tessék fordulni, ha az ülésvezetés módszerével kapcsolatban bármilyen kifogása van. (Dr. Mikola István: Én önhöz fordulok, az egészségügy legjelentősebb törvényéről van szó! Ne próbálja befolyásolni a szavazást!) Alelnök úr, arra kérem, ha az ülésvezetés módszerét kifogásolja, a Házbizottsághoz forduljon.
Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Itt néhány elhangzott félreértést szeretnék tisztázni. Rácz Róbert képviselő úr elmondta, egy főre a legkevesebb egészségügyi juttatás a debreceni betegekre jut. Ez nem igaz, mert amikor megnéztük a finanszírozástól való eltérést, országosan azokban a városokban volt a legmagasabb, ahol egyetemi intézetek vannak, tehát Pécs, Debrecen, Budapest és Szeged vonatkozásában.
Olyan tendencia látszik ki ebből a törvényből - ha ezt eddig még nem vették észre -, hogy ahol orvosképzés működik, ott az egyetemek lettek a súlyponti kórházak, lásd Pécs, Szeged, és ugyanez volt Debrecen vonatkozásában is. Az, hogy az egyetemnek kihelyezett tanszékei működnek ebben a kórházban, hasonló helyzet van Pécsett is, de hasonló a helyzet a szegedi integráció kapcsán is. Ez tehát önmagában nem indokolná ezt a kérdést, hogy így ez súlyponti kórház legyen. Működésében mind a két kórház, az egyetemi is és a Kenézy Kórház is ettől még úgy, mint eddig, nyugodtan tud működni.
Mindenképpen azt tartom jónak, hogyha az ellátásban betartjuk a progresszivitási elveket, vagyis az egyetem legyen az ellátás csúcsa, és mellette, a szomszédságában fölösleges még egy csúcsot létrehozni. A kettő úgy integrálódjon, mint Szeged vagy Pécs vonatkozásában, hogy egyik a másikat kiegészíti. Ez lenne ennek az egésznek a lényege. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Pesti képviselő úr!
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Képviselőtársam egy műszaki hibáról beszélt, amely műszaki hibának áldozata lett a Kenézy Kórház. Emlékezzünk vissza a törvény születésére, akkor is, máskor is történt műszaki hiba, és volt arra példa, hogy ezt nagyvonalúan rendeztük.
Emlékezzünk vissza: a törvény első olvasatban Budapest 12 kórháza közül egyetlenegyet sem jelölt súlyponti kórháznak. Mindenki érezte, átlátta, hogy ez tarthatatlan, ezt a műszaki hibát meg kell szüntetni, reparálni kell, és ennek eredményeként Budapesten öt súlyponti kórház lett, éppen azért, mert mindenki átlátta, hogy ez egy rossz döntés. Ugyanez vonatkozott a beutalási rendszerre is. A törvény kapcsán nyilvánvalóan egy teljesen átgondolatlan beutalási rendszer született, amelyet a főváros orvosai, kórházvezetői 90 százalékban rossznak ítéltek meg, de ezt is sikerült kijavítani, majd végül így került a törvény elfogadásra. A Kenézy Kórházzal kapcsolatban szintén hasonló műszaki hibáról van szó, csak akkor ennek nem történt meg a kijavítása. Képviselőtársam arra kér bennünket, hogy ez most történjen meg.
Egyébként amikor bíráltuk a törvényt, elmondtuk, milyen ellátási anomáliákat fog okozni. Akkor az volt a válasz, hogy várjunk egy évet, és egy év után leszűrjük a tapasztalatokat. 2008 áprilisában eltelt az egy év, és a tapasztalatok több mint tragikusak. Itt van a lehetőség, hogy egy olyan intézményt, amely bizonyos tekintetben súlypontiként működik, még akkor is, ha nem annak nevezik, megkapja ezt a lehetőséget.
Tisztelettel kérem, ha már volt erre példa és precedens, akkor legyünk ismételten nagyvonalúak, és tessék szíves lenni ennek a kórháznak is biztosítani, hogy súlypontiként működjön, különösen akkor, amikor valóban fél millió ember egészségéről van szó. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm.
Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Négy pontban foglalom össze, hogy miért kellene, miért kell megszavazni ezt a törvényjavaslatot.
Először is arról van szó, hogy egy törvényalkotási hiba történt, és ha egyszer már a hibát elkezdtük javítani, akkor javítsuk tovább. Elmúlt két esztendő, és a tapasztalatok egyértelműek.
A második pont: minden megyében van az egyetemen kívül súlyponti kórház, ez Hajdú megyében nincs, tegyük meg.
A következő: vannak olyan specialitások, amelyeknek garantált ágyszám kell. Hallottuk itt képviselőtársamtól, hogy a gyermek pszichiátriának, a traumatológiának abban a térségben gyakorlatilag garantált ágyszámmal kellene működnie, és ez csak úgy lehetséges, ha a Kenézy Kórház kiemelt kórház lesz.
Van egy negyedik pont, ami egy kicsit általánosabb. Arról volt szó, hogy egy 3 milliárdos beruházás készült el, és a 3 milliárdos beruházást működtetni kell. Ez amúgy a magyar egészségügy nagy hibája, hogy fejlesztünk, de azután nincs miből működtetni.
Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg a módosító javaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A rend kedvéért jegyzem meg, mielőtt visszaadom a szót az előterjesztő képviselőnek, hogy a törvényi előírásnak megfelelően, mégpedig a miniszter úr előterjesztésében a bizottság a tavaszi ülésszak végén tárgyalt az egyéves tapasztalatokról, a törvény végrehajtásának a tapasztalatairól, ez tehát egyrészt megtörtént, másrészt pedig a súlyponti és területi kórházak működtetési finanszírozásában nincs semmiféle különbség.
Kíván-e még valaki hozzászólni? (Dr. Czinege Imre: Igen!) Czinege képviselő úr!
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Megemelem a kalapom a berettyóújfalui kórház dolgozói előtt, elismerem a debreceni kórház dolgozóinak a tevékenységét, ennek ellenére nem tartom helyesnek azt a módszert, hogy képviselőként egy-egy kórházat idehozunk, mert nem megyünk semmire. Azt gondolom, lesz majd arra lehetőség, hogyha egy szakmai központ kialakul mondjuk a traumatológiai betegek ellátására, egy területi kórházon belül a törvény megengedi, hogy magasabb szakmai színvonalon is ellássák a beteget.
Azt gondolom, az a módszer nem helyes, hogy most gyorsan idehozunk egy kórházat, a következő héten megint behozunk két kórházat vagy három kórházat; ennek nem látom értelmét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Az előzőekben a berettyóújfalui kórház ügyében az elnök úrnak a vita lezárását követően elhangzott egy olyan érve, hogy erről majd még fog tárgyalni a bizottság. Azt gondolom, ez akkor volna használható érv, ha erről a kérdésről is tárgyalnánk, de erről nem akarnak önök tárgyalni. Azt kérem, hogy a vita lezárása után először is ne használjunk hamis érveket.
Másodszor: persze megértem azt, amit a képviselőtársaim a túloldalról mondanak, hogy nem egyesével kellene ezeket a kórházakat behozni. Na, de hogyan, ha önök sehogy máshogy nem hajlandók a korábbi hibás döntéseiket felülvizsgálni? Azt gondolom, hogy a két kórház esetében megfelelően indokolva kerültek be, egyébként ahogy az elnök úr szokott mindig hozzá ragaszkodni, házszabályszerűen a rendes eljárás keretében kerültek be ide ezek az előterjesztések. Ugyan miért ne dönthetnénk erről? Erre semmilyen érvet nem hallottunk, csak azt, hogy nem. Ez önmagában nem állja meg a helyét. Köszönöm. (Dr. Czinege Imre: Lehet vita?)
ELNÖK: Igen, lehet vita. Czinege képviselő úr!
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Bocsánatot kérek, nem szoktam visszaszólni. Elkezdünk vitatkozni akkor, amikor az egyik képviselőtársam azt mondta, hogy meg sem tudja határozni, hogy mi a súlypont fogalma és nem is látott olyan embert. A másik képviselőtársam azt mondja, hogy most meg döntsünk arról, hogy ez súlyponti kórház legyen. Megmondom őszintén, ezt én így komolytalannak tartom. Kettőtök között el kell dönteni, hogy mi az, ami a súlyponti kórház. Még egyszer azt mondom, hogy elismerve a hibás döntéseket, hogy korrigálni kell, de figyelembe véve azt, amivel most szembesültem. A saját szakmámból mondok egy példát: a magyarországi sebészeti aktív ágyak 40 százalékán jelenleg is nem sebészetre való betegek vannak. Akkor miről beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy fenntartható, költséghatékony egészségügyi rendszert akarunk létrehozni? Nem látom értelmét, hogy egyenként behozzuk. Az alelnök úr megjegyezte, hogy biztos azért beszélek, mert a ceglédi kórház súlyponti. Nem súlyponti kórház, hanem területi kórház. A területi kórház és a súlyponti kórház között nincs olyan hierarchia, hogy az egyik nagyobb jelentőségű. Megvannak a feltételek, hogy az egyik hogyan dolgozhat, és a másik hogyan dolgozhat. (Dr. Mikola István: Igen?! Milyen feltételek? Ez egy új hír.)
ELNÖK: Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Az önök által nemsokára beterjesztendő és valószínűsítendő finanszírozási változások alapján a kórházak körülbelül 20-30 százaléka meg fog szűnni. Mi csak azt akarjuk, hogy azok a kórházak, amelyek működése létfontosságú, működőképesek legyenek.
Egyébként nagyon érdekesnek tartom a kérdés ilyenforma felvetését Czinege képviselő úrtól. Az előző szavazásnál a képviselőtársam arra a kérdésre, hogy legyen súlyponti kórház, igennel felelt. Ön szerint ez politikai kérdés, vagy szakmai kérdés? Önök ismételten politikai kérdésként közelítenek meg két szakmai kérdést. Ez véleményünk szerint elfogadhatatlan, mint ahogy az is elfogadhatatlan, hogy beruháznak és nem működtetnek.
Azt gondolom, a jelenlegi helyzetben az, hogy súlyponti kórházzá nyilvánítunk két olyan kórházat, nem jelent költségvetési terhet, de biztonságot jelent a körülötte élő embereknek, és erre kérjük a képviselőtársainkat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Ágnes képviselő asszony!
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Meddig akarnak még várni? Mind a két képviselő indítványa az elmúlt két év rombolásáról szól, amit önök csináltak az egészségügyi ellátórendszerben. Azonnali intézkedéseket kell tenni, hogy ezek a kórházak törvényben garantáltan visszakapják az ágyszámukat! Ez az előterjesztés erről szól.
Arra kérem mindegyik képviselőt, ragadja meg az alkalmat arra, hogy amit okozott a két évvel ezelőtti döntésével, ezzel a képviselői indítvánnyal változtassák meg, éljenek ezzel a lehetőséggel, hogy most visszahozhatják az eredeti állapotot, és kihúzhatják a bajból az eladósodott, elszegényedett kórházakat. Arra biztatom önöket, hogy így szavazzanak! Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket emlékeztetni, hogy amikor egy korábbi miniszter, Molnár Lajos miniszter úr a törvénytervezet vitájában felszólalt a parlamentben, hirtelen nem tudta pontosan, hogy aznap mennyi is a száma - talán emlékeznek erre a kis jelenetre - a súlyponti kórházaknak, és hátrafordult, egy kérdést tett fel a mögötte ülőknek, hogy mennyi is most. Mondták neki, hogy mennyi. Abban az időben hetente változott a súlyponti kórházak száma. Hetente változott éppen azért, mert normatív szempontok nem voltak meghatározva a súlyponti intézményekkel kapcsolatos kijelölésnél. Ezt kifogásolta az Alkotmánybíróság is. Úgy látom, kötelességünk korrigálni azt a torz struktúrát, amelynek része a kijelölt kórházi rendszer is, és éppen itt az ideje annak, hogy ezt megtegyük. Nem hiszem, hogy kőbe vésett ez a 36 súlyponti kórház - egyáltalán nem kőbevésett. Meg fognak születni a normatív szempontok, mert annak idején nem csinálták meg. Az egész egészségügyi struktúrafejlesztési ügyet elrontották.
Most itt van a lehetőség, tulajdonképpen segítséget ajánlunk abban, hogy a feszültségeket oldjuk egy rossz kodifikáció következtében beállt helyzetben. Kérem szépen, hogy ezt tessenek figyelembe venni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt Juhászné Lévai Katalin képviselőtársamnak szót adok, a rend kedvéért megjegyzem, hogy 39 a súlyponti kórházak száma a hatályos törvény szerint. Mint említettem, a normatív szabályozás módosítása várható.
Kupper képviselő úrnak azt szeretném mondani, hogy nem vontam kétségbe az előterjesztés házszabályszerűségét - ezt csak a rend és a jegyzőkönyv kedvéért mondom. Továbbá azt mondtam korábban, hogy a 2006. évi CXXXII. számú törvény részletesebb módosítása - épp az Alkotmánybíróság döntése kapcsán és egyéb szempontok miatt is - a bizottság és az Országgyűlés elé kerül heteken belül.
Juhászné Lévai Katalin képviselő asszony!
JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Azt gondolom én is, hogy ez egy jó PR-fogás a beterjesztők részéről, hiszen ők is nagyon jól tudják, hogy az Alkotmánybíróság döntését követően át kell gondolnunk, van lehetőségünk arra, hogy átgondoljuk, hogy valóban a működési tapasztalatok alapján a korábban meghozott döntések, ágyszámok, kapacitások megfelelnek-e annak az igénynek, amely a megyében, konkrétan Hajdú-Bihar megyében jelentkezik.
Számomra kérdéses, hogy miután Hajdú-Bihar megyében összesen három fekvőbeteg-ellátó intézmény van - a berettyóújfalui, a Kenézy Kórház és a klinika -, van-e olyan megye, ahol mind a három súlyponti kórház. Véleményem szerint nincs. Azt gondolom, eléggé indokolatlan, hogy mondjuk egy közigazgatási területen belül Debrecen városában egy kilométer különbséggel mind a két fekvőbeteg-intézmény súlyponti legyen.
Annál is inkább, mert azt gondolom, nagyon helyesen a megyei és a városi önkormányzat megtette azt a lépést, hogy a betegellátás színvonala növelése érdekében és a meglévő kapacitásokkal való hatékony bánásmód miatt létrehozott egy olyan integrációt, amelyikből ma még a klinika ugyan kimarad, nem minden esetben, hisz látjuk, hogy a traumatológiai ellátás kihelyezett klinikai tanszékként működik, és úgy gondolom, megfelelő módon működik.
Azt gondolom, Hajdú-Bihar megyében nincs olyan beteg, aki ne kapná meg a progresszivitás legmagasabb szintjén azt az ellátást, bármelyik területről beszélünk, ami indokolt számára. Azt gondolom, büszkék lehetünk arra, hogy egyébként olyan feltételeket teremtettünk mind a megyei kórházban, mind a klinikán, azokkal a hatalmas európai uniós beruházásokkal, amelyekben Hajdú-Bihar megye betegei, úgy gondolom, rövid időn belül, 20 percen belül a megye valamennyi településéről a legjobb színvonalú ellátásban tudnak részesülni. Ezért aztán úgy gondolom, hogy amikor erről beszélünk, arról is lehetne gondolkodni, hogy esetleg a klinikával folytatni tovább azt az integrációt, amely a betegellátás szempontjából fontos. Erre egyébként Szegeden, azt gondolom, van példa, és érdemes megnézni azokat a tapasztalatokat.
Egy a lényeg: a kapacitáskihasználás maximális legyen, ehhez meg kell adni azokat a feltételeket, hogy szabadon lehessen gazdálkodni, de úgy gondolom, a kormányzat ebben partner. A másik pedig: feltétlenül fontos lenne az, hogy a meglévő szakmai tudással, feltételrendszerrel a szakma ne egymásnak feszüljön, hanem együttműködjön Hajdú-Bihar megyében is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki kíván még szólni. Puskás képviselő úré a szó, és a vitát ezzel lezárom.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót.
Tisztelettel, szakmai kérdésekről volt szó, a betegellátásról és nem PR-kérdésekről. Amúgy, ha ez PR-kérdés, akkor ennél jobban nem tudunk önmagunknak mindkét oldalon jót tenni. Hogy a betegeknek jót tegyünk, tessenek szívesek tehát megszavazni mind a két előterjesztést. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rácz képviselő úrnak visszaadom a szót.
Rácz Róbert (Fidesz) reflexiója
RÁCZ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Rengeteg hozzászólás, állításba csomagolt kérdés hangzott el. Engedje meg, elnök úr, hogy ezekre próbáljak válaszolni. Nagyon rövid leszek, de igyekszem minden ügyre kitérni.
Először is szeretnék egy félreértést eloszlatni. Szerintem Schvarcz Tibor alelnök úr hozzászólásából azt a nyilvánvalóan hamis benyomást szereztem, hogy az alelnök úr nem ismeri azt a tényt, hogy miközben a debreceni 230 ezer ember ellátásilag a klinikához van allokálva, aközben a Hajdú-Bihar megye egyéb településein élő 260 ezer ember pedig a Hajdú-Bihar megyei Kenézy Kórházhoz van ellátási területileg utalva. Tehát ez a két dolog elválik egymástól. Ez akkor is így van, ha a két kórház 30 centiméterre van egymástól, ennek nincs jelentősége. A két kórház fizikai távolsága egymástól nem befolyásolja azt, hogy az egyikben negyed millió, a másikban pedig közel negyed millió ember kap ellátást. Ez két különálló rendszer. A beutalás rendjét nem mi határoztuk meg, hanem a döntéshozók.
Szeretnék eloszlatni egy félreértést. Most azzal kell szembenéznünk, hogy miközben a kórházunk felé irányuló betegigény a beutalási rendnek köszönhetően - hála a döntéshozónak - jelentősen magasabb, mint a kapacitásunk, ezért ma már 55 százalékos ágyszámkihasználtságnál elfogy a TVK-nk, az ágyak felét tudjuk használni. Ez a betegigény nyilvánvaló jele, már akinek ehhez van szeme.
A szándék az volt, hogy a területi kórházak felől bizonyos ellátások vonatkozásában a kiemelt, az úgynevezett súlyponti kórházak felé irányuljon a beteg. Kérem, ma ez nálunk fordítva van: hozzánk, a kis területi kórházba a súlyponti kórházból jönnek a betegek a környező megyékből. Hadd ne mondjak konkrét kórházakat, senkit nem akarok megbántani.
Ma itt utalás volt arra, hogy mi a súlyponti kórház. Engedjék meg, hogy én, mint fenntartó, a magam perspektívájából megsegítsem a tisztelt bizottságot a definíciókeresés ügyében. A fenntartó szempontjából a súlyponti kórházság látszólagos előnyei nagyon komoly felelősséggel is párosulnak, és ma éppen ezért vagyunk itt ezzel a javaslattal. Ugyanis a megyei Kenézy Kórház üzemi működése ma már nem veszteséges. Olyan kapacitással működik a kórház, amit kénytelenek vagyunk hozzáigazítani a finanszírozáshoz. Ez örömteli hír lehet a fenntartónak, az Egészségbiztosítási Pénztárnak. És az emberek? Nekik ez rossz hír, ugyanis az a probléma, hogy súlyponti kórházként kötelességünk lenne ellátni az összes hozzánk forduló beteget, akiket önök hozzánk utalnak, viszont így, területi kórházként ezt a kötelmet akár el is háríthatjuk. Tulajdonképpen, ha jól veszem ki, bizonyos szempontból most magunk ellen dolgozunk.
Azért vagyok most itt, mert nemcsak kórházfenntartó vagyok, hanem a megyei közgyűlés elnöke is, és ha valaki esetleg nem tudná, az önkormányzati törvény a megyei önkormányzat - egyébként ez kétharmados törvény - kötelességévé teszi a területén a fekvőbeteg-ellátás megszervezését. Ez a mi dolgunk, nem a bizottságé, nem a parlamenté, nem a miniszteré, hanem a miénk; a törvény ezt a mi kötelességünkké teszi. Engem most akadályoz az önök törvénye abban, hogy eleget tegyek a kétharmados törvényben definiált kötelezettségnek, ennek az útjában áll az önök törvénye, ezért akarok rajta változtatni. Szeretném ellátni az összes beteget, de nem tudom, mert most csak annyit tudok ellátni, amennyit az önök által megálmodott finanszírozás lehetővé tesz. Így tehát azt kérem most önöktől, engedjék meg nekem, hogy a többi beteget is ellássam, hiszen az a törvény szerint kötelességem. Hogyha önök nem nyitják ki ezt a kaput, és súlyponti kórház helyett továbbra is területi kórházként próbálják üzemeltettetni velünk a megyei kórházat, akkor 260 ezer embernek nincsen súlyponti kórháza, mert a klinika, mint mondottam - és nem csüggedek ismételni - a debreceni betegek ellátásáért felel, az 230 ezer ember, miközben mi a másik 260 ezer ember betegellátásáért felelünk, sok területen nemcsak területi, hanem regionális szakmai színvonalon is. Szerintünk ez a történet veleje, és a súlyponti kórházság nekünk ezt jelenti, ez kötelesség, nem pedig egy lehetőség. Most könnyű dolgunk van beállítani a kapacitást arra a szintre, amit önök hajlandók finanszírozni, ez nem kunszt. A betegellátási igényhez igazítani az ellátás kapacitását, az a kunszt, és sajnálatos módon a fenntartók törvényi kötelezettsége is, ezért vagyunk most itt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Vitányi István jelzésére:) Elnézést, nem tudok szót adni ennél a napirendi pontnál, csak az előterjesztőnek. A vitát lezártuk, szavazás következik, utána az Egyebekben lehet szólni.
(Jelzésre:) Kupper képviselő úr ügyrendben kér szót.
Dr. Kupper András ügyrendi javaslata
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Azt gondolom, ügyrendiben a bizottságnak van lehetősége szót adni annak is, aki az adott napirendi pontban nem előterjesztő. Most azt kérem, hallgassuk meg Vitányi képviselőtársunkat.
Döntés az ügyrendi javaslatról
ELNÖK: Akkor erről szavazni kell. Miután a vitát lezártuk, és az előterjesztő válaszolt, ez egy szokatlan ügyrendi javaslat. (Dr. Kupper András: A vita megnyitása mellett kérjük.) A bizottság szót ad-e Vitányi István képviselő úrnak? Ki szavaz igennel? (Szavazás.) A többség szót adott.
Arra kérem, képviselő úr, hogy két percben szóljon.
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Egy percben, nem kell két perc.
Mivel megszólítottak, csak azért: Czinege képviselő úr azt mondta, az alattomos módszer, hogy egyenként jövünk ide. (Dr. Czinege Imre: Nem mondtam, hogy alattomos!) Nem alattomost mondtál, nem helyes módszert mondtál. (Zaj.)
ELNÖK: Kérem, tartsuk be a parlamentáris formát, mert félbeszakítjuk az ülést.
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Megkérem, hogy valamilyen jó módszert ajánljon ahhoz, hogy milyen módszerrel lehet elérni azt, hogy az ott élő betegek és az ott dolgozók érdekeit megfelelően képviseljük. Én annak idején benyújtottam, azt gondolom, ez jó módszer volt, csak éppen nem került többségbe.
Juhászné képviselőtársamnak: nem tudom, miből gondolja, hogy ez PR-fogás. Nem is feltételezem, hogy magából indulna ki. Úgy gondolom, az ott élő betegek, az ott élő dolgozók, akik azon a területen élnek, minden nap találkoznak ezzel a problémával. A betegek azt mondják, mi lesz a kórházunkkal, a dolgozók azt mondják, mi lesz velük.
A másik dolog: itt sajnos azt kell tapasztalnom, hogy nem szakmai, hanem politikai vita folyik. Ha szakmai vita folyna, vagy folyt volna annak idején, akkor nem állt volna elő az a helyzet, hogy mondjuk Hajdú-Biharban egy, Szabolcs-Szatmárban pedig három súlyponti kórház van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A vitát lezártuk, már senkinek nem tudok szót adni, a szakmai észrevételeimet majd külön elmondom Vitányi István képviselő úrnak ülésen kívül. (Dr. Vitányi István: Köszönöm szépen.)
Tisztelt Bizottság! Megkérdezem, ki támogatja Rácz Róbert és Kósa Lajos képviselő urak önálló indítványának tárgysorozatba vételét. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Tíz igen szavazat. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Nyolc nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Három tartózkodás. A bizottság ezzel a szavazati aránnyal nem vette tárgysorozatba az önálló indítványt. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Soron következik a tájékoztató a gyógyászati segédeszköz-ellátás helyzetéről.
Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy az egészségügyi tárca az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével írásos anyagot bocsátott a bizottság rendelkezésére, ezt elektronikus úton a képviselők a múlt hét második felében megkapták.
Tájékoztató a gyógyászati segédeszköz-ellátás helyzetéről
Az előterjesztők részéről jelen vannak az egészségügyi tárca, illetve az OEP képviselői. Itt van Rendek Vilma asszony, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megbízott főigazgatója, továbbá Héjja Mária főosztályvezető asszony és munkatársai az Egészségügyi Minisztériumból.
Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy meghívtuk a szakmai szervezetek, érdekképviseletek képviselőit, ahogyan ezt szoktuk. A kialakult gyakorlatnak megfelelően konzultációra kerül sor. Ez azt jelenti, hogy szóbeli kiegészítést fűzhetnek az előterjesztéshez a tárca, illetve az OEP képviselői, ha és amennyiben kívánnak, ezt követően képviselői észrevételekre, kérdésekre kerülhet sor. A végén azok a szakmai szervezetek, érdekképviseletek kaphatnak szót, akik ezt írásban jelzik. Ennek a szokásnak megfelelően haladnánk.
Megkérdezem, az előterjesztők részéről ki kíván szólni. (Dr. Rendek Vilma jelentkezik.) Főigazgató asszony, Rendek Vilma, tessék parancsolni!
Dr. Rendek Vilma (OEP) hozzászólása
DR. RENDEK VILMA (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Köszönöm szépen. Az előterjesztésben igyekeztünk informális adatokat összeállítani, de más struktúrában nagyon röviden pár dologra szeretném ráirányítani a figyelmet. Az egyik az, hogy a támogatott eszközök listáján pillanatnyilag 5294 támogatott eszköz, illetve ezek tartozékai szerepelnek és ennek több, mint fele közgyógyellátásra is rendelhető. A lista egyébként folyamatosan mozgásban van részint azért - ez az OEP feladatának egy része -, mert jogszabályi felhatalmazás alapján kötelező felülvizsgálatokat kell végeznünk a termékek körében. E felülvizsgálatok szabályait a jogszabály részletesen tartalmazza. Ezeken a felülvizsgálatokon - amelyekből nagyon részletesen tartalmaz az anyag kettőt, a sztómaeszközök felülvizsgálatát, illetve a kerekesszékekét - a szakmai kollégiumok képviselői, a betegszervezetek, e terület piacfelügyeletét ellátó hatóság is képviselteti magát, tehát transzparens módon történik a felülvizsgálat. A szakmai kollégiumok minden eszközcsoportra szakmai protokollokkal segítik a munkánkat.
A másik mozgás a listában a befogadások, illetve a delistázás. A befogadások korábban, 2007 előtt szakaszos ártárgyalásokon történtek. 2007-ben az első ilyen nagyobb mozgás volt az, ami inkább delistázás volt, tehát több, mint kétezer terméket akkor az első felülvizsgálatnál a listáról levettek, de a befogadások a jogszabály értelmében folyamatosan történnek. Ezt nem egyedül az OEP végzi. Nyilván az a spektrumú szaktudás nem állhat rendelkezésre egy apparátuson belül, ami ehhez szükséges, ezért szakértői testülettel közösen végezzük ezt a munkát. Az igazgatási szolgáltatási díjról annyit, hogy 2008-ban csökkent. Korábban ezt elég sok kifogás érte, a szolgáltatók a csökkenését javasolták és kérték folyamatosan. Erre idén tavasszal kerülhetett sor egy jogszabály-módosítással. A támogatás alapjául meghatározandó árak képzésében, mint mondtam, szakértői testületet veszünk igénybe, de a kérelmezőnek írja elő az árkalkuláció benyújtását a jogszabály tételes számításokkal, és ugyancsak a kérelmezőnek kell benyújtania az uniós finanszírozásra vonatkozó adatokat is ezekhez az eljárásokhoz.
Az eljárások tekintetében el kell ismernünk, hogy lassúak, de ez a magunk részéről a hiánypótlással igyekszünk magyarázni, és úgy gondolom, nemcsak igyekszünk. Ez ténykérdés, hogy a levélváltásokkal a hiánypótlások miatt ezek a befogadási eljárások eléggé elnyúlnak az időben.
A költségvetést illetően a 2008. költségvetési évben az előirányzati sor felhasználásra fog kerülni a becsléseink szerint. 2008 első félévében a betegtérítések díja 4,8 milliárd volt. Nagyjából úgy tudnánk arányosítani, hogy a kassza féléves fogyása négyszerese a betegtérítési díjnak. Ez egy nagyon durva és sommás arány, főleg akkor, amikor több, mint ötezer termékről van szó, de úgy gondolom, valami viszonyításnak mégis elfogadható. Ezekből a számokból az látszik, hogy egy betegre havonta 1050 forint betegtérítési díj jut.
A 2009. költségvetést illetően növekményt javasoltunk a tervezetben. A költségvetés alakulása önök előtt ismert, hogy az eredeti tervezethez képest valószínűleg másképp fog alakulni. A növekmények indoklása tekintetében természetesen tudunk adni javaslatokat.
A szerződésszám - amivel ezeket az eszközöket finanszírozzuk - 4134 a jelen állás szerint. Az OEP-ben a felülvizsgálatokra, a befogadásokra és a bent végzett munkára 15 fő áll rendelkezésre, a megyékben pedig 48 fő végzi a több, mint négyezer szerződés karbantartását és a finanszírozás, ártámogatás elszámolásának és folyósításának a munkáját.
Még annyit tennék hozzá, amit az anyag direktben nem tartalmaz, de a szövegben benne van, hogy nyár vége óta, konkrétan augusztustól a pénztárunk rendszeres havi konzultációra hívja a teljes szolgáltatói kört, amelynek a témájára a javaslatokat minden két megbeszélés között várjuk.
A 2007-es mélyrepülés után, ha annak nevezem azt, hogy az első felülvizsgálatnál közel kétezer terméket - alvó termékeket, tehát forgalmat nem mutató terméket - levettünk a listáról, 2008 első félévében már a befogadások jellemezték. Ezek a befogadások vagy választékbővítésre irányultak, vagy teljesen új műszaki megoldásokat is tudtak hozni. Csak címszavakban: támogatásbővítések például a kötszereknél, a hallókészülékeknél, az aktív kerekesszékek funkcionális csoportba való átsorolásánál keletkeztek. Az OEP-nél végzett munkáról és ezekről a számokról ennyi kiegészítésem volt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a főosztályvezető asszonyt, hogy kíván-e szólni. (Dr. Héjja Mária jelentkezik.) Igen. Héjja Mária!
Dr. Héjja Mária (EÜM) hozzászólása
DR. HÉJJA MÁRIA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány szót szeretnék szólni összességében azokról a dolgokról, amelyek ebben az évben konkrétan változtak, illetve még folyamat, megvalósulás alatt vannak. A törvény által előírt transzparens befogadási szabályoknak megfelelően eddig 104 új termék került befogadásra. Ezek elsősorban a betegek igényeihez való jobb lehetőségeket jelentik. Ilyen például azoknak a vércukorszintmérő-készülékeknek befogadása, amelyek úgynevezett beszélő vércukorszintmérők. Tudjuk, a cukorbetegségnél az egyik fontos probléma, hogy a beteg látása megromlik, sokan egyedül élnek, és nyilvánvaló, hogy a vércukorszint detektálása nagyon fontos számukra. A termékek között több olyan innovatív termék is van ehhez hasonlóan, amely a betegek igényeit szolgálja kielégíteni.
A hivatalból indult felülvizsgálati eljárások között funkcionális csoportképzés történt a kerekesszékek, illetve a sztómaterápiás eszközök körében. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a kerekesszékeknél nyílt új funkcionális csoportok révén egyrészt az aktív kerekesszékek közgyógyellátásra kerülhettek, másrészt pedig a fix csoportok képzésével bizonyos székek beteg által fizetendő térítési díja kevesebb lett. Az igazgatásszolgáltatási díj csökkent 10 ezer forintra ott, ahol méret- és színváltozat miatt adják be, illetve a javítási rezsi óradíjak nőttek 30 százalékkal.
A rendeletben több támogatásnövekedés is megjelent. Ilyen a hallókészülékeknél, hogy 50 százalékról 70 százalékra nőtt a támogatás, illetve a digitális hallókészülékek is már közgyógyra elérhetők. Az adaptív térdortézisek támogatása is nőtt 70 százalékról 85 százalékra, illetve a lúdtalpbetéteket már 18 éves kor felett is lehet 50 százalékos támogatással elérni. Lehetőség nyílt rendeletileg gyógyászati segédeszközök kölcsönzésére az ágyak, betegemelő szerkezetek és antidecubitusok, matracok tekintetében, és tervbe van véve a standard kerekesszékek kölcsönözhetősége is. Ez azért fontos, mert ennek egyébként öt év volt a kihordási ideje, és a szakmai szabályok szerint ahhoz, hogy valaki aktív kerekesszékbe átülhessen standard székből, nem szükséges öt év. Tehát nyilván ez a módosítás is a betegigényekhez való jobb alkalmazkodást szolgálná.
A folyamatban lévő 14/2007. rendelet módosítása pedig a háziorvosi kompetenciákat növelné. Ennek is az a célja, hogy csökkentsük a betegek felesleges utaztatását, illetve azokat a szakorvos-beteg találkozókat, amelyek háziorvosi szinten is megoldhatók. Nagyon fontos még, hogy 2002-ben Magyarországon elkezdődött a cochlearis inplantátumok beültetése olyan gyerekeknél, akik hallójárat nélkül születtek. Eddig négyszáz ilyen gyerek van Magyarországon. Ennek a súlya és értéke az ő szempontjukból, de társadalmi szempontból is felbecsülhetetlen, de az is felbecsülhetetlen, hogy ezek a gyerekek hallóvá válnak a műtét révén. Ennek az inplantátumnak a járulékos eszközei gyógyászati segédeszköznek minősülnek, és meg kellett oldani a processzorok cseréjét, javítását. Ebben a rendeletben ez lehetővé válik.
A modern inzulinkezelés részeként a penek felírhatósága is módosul. A rendeletek egy kicsit elszinkronizálódtak egymástól, és ebben a formában hozzuk ezeket összhangba.
Az inkontinencia eszközöknél is rugalmasabb lesz a rendelési lehetőség. Attól függően, hogy a betegnek milyen kapacitású termékre van szüksége, a háziorvos a rendelet alapján tudja illeszteni a felírt mennyiséget a beteg valódi szükségleteihez, illetve itt bővül a felírók köre a geriáter szakorvossal is. A másik ilyen terület még az oxigén koncentrátor, ahol a szakmai kollégium javaslata alapján egy évre tolódik ki az az idő, amíg nem kell a beteget újra felülvizsgálni, hiszen a betegség jellege olyan, hogy egy éven belül nem várható számottevő változás.
A törvénytervezet módosításai között lényeges, hogy az orvostechnikai eszköz és a gyógyászati segédeszköz definíciói között igazából egy pontosítás van, aminek az a lényege, hogy az orvostechnikai eszköz is lehet gyógyászati segédeszköz, ezáltal a Gyftv. erre is vonatkozik.
Még nagyon fontos, hogy eddig a közgyógylistát a miniszter rendeletben volt köteles kihirdetni. A tervezet szerint ez az OEP-határozat alapján kerülne majd kihirdetésre, emiatt remélhetőleg gyorsabban átmegy a gyakorlatba.
Ennyit szerettem volna mondani, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen az írásos anyaghoz tett kiegészítéseket.
Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván egy körben kérdezni vagy hozzászólni.
Czinege képviselő úr!
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a részletes anyagot. Egy kérdésem és egy hozzászólásom lenne.
A kérdésem: feltehetőleg az én hibám, hogy a segédeszköz-felsorolásban a 0424. tételen a vizsgálóberendezések és vizsgálóanyagok címszó alatt 1 milliárd 578 millió értékben van ebben az évben. Nem tudom, ez mi. Az lenne a kérdésem, hogy ez micsoda.
A hozzászólásom: örömmel néztem a kötszerek vonatkozásában, hogy elmozdulás történt a korszerű sebkezelés terén. Olyan kötszerek kerültek preferálásra, amelyek a korszerű sebkezelést, mint a lábszárfekély kezelését is segítik. Ez a fajta korszerű dolog látszódik. Ugyanakkor annak is nagyon örülök, hogy a fogyatékkal élő emberek számára is vannak lehetőségek. Nagyon nagy örömmel hallottam a vércukormérést, de fel tudnék sorolni még néhány dolgot, amelyekkel ezt bővíteni lehetne, hiszen a fogyatékkal élők olyan elzárt világban élnek, hogy például a hőmérsékletüket sem tudják közönséges módon megnézni, azt sem, hogy lázasak-e vagy sem. Van-e olyan anyag, amiben az a fajta lázmérő, amelyik hangjelzést ad ki, szerepel? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Van-e további kérdés, észrevétel?
Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Szeretném megkérdezni: valamelyik háttéranyagban olvastam, de nem tudom megnevezni a pontos forrást, miszerint a kisvállalkozók, kisiparosok, cipőkészítők közül nagyon sokan tönkremennek, és valamiféle koncentráció van a gyógyászati segédeszköz-készítés területén. A kérdést azért teszem fel, mert máshol is megértünk hasonló helyzetet, a gyógyszeriparban vagy a gyógyszergyártás más területén.
Valóban van-e ilyen tendencia, ha igen, akkor jó-e ez? Ha jó, akkor megfékezhető-e ez a gyakorlat? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr.
Kérdésem és hozzászólásom lenne. A kötszerek vonatkozásában szintén örülök annak, hogy nagyon széles körben terjednek a korszerű kötszerek, de még mindig elég nagy mennyiségben finanszírozzuk a mull-lapot, és komoly visszaesés van a korszerű kötszerek vonatkozásában, ezen mindenképpen változtatni kellene.
Említették az előterjesztők, hogy ártárgyalások és konzultációk zajlanak, de azt hiszem, nem kellő súllyal és nem kellő gyorsasággal történnek ezek.
Hosszú idő óta a felírhatóság, az átláthatóság szempontjából hiányzik a gyógyászati segédeszköz-katalógus. Számos alkalommal, amikor a gyógyászati segédeszköz kérdéséről beszéltünk, mindig mindenki letette a nagy esküt, hogy lesz katalógus, ugyanis nagyon sok termék van a piacon. Itt felsorolták, hogy milyen számban vannak ezek a termékek, szinte áttekinthetetlen úgy a felíró, mint a beteg számára, mindenki számára, hogy mi a választék, mire szolgál, milyen minőségű termék az, és milyen specifikációi vannak, mert annak alapján tudna az orvos rendelni.
Annak örülni lehet, hogy kinyílt újra a felírhatóság, hiszen a lábszárfekélyes és a decubitusos betegeket feleslegesen utaztatják. Ezt azért kéretik rugalmasabban kezelni, hogy a háziorvos, aki kötözi a beteget, dönthesse el, mikor kell utaztatni, és mikor kell szakorvosnak megmutatni, mert felesleges vegzatúrának vannak kitéve a betegek. Még mindig komoly aránytalanságot látok a sztóma és a vizeletfelszívódási zavarok vonatkozásában. Szerintem egy picit túldimenzionált ez a kettő, főként az inkontinencia, mert először mindenki a betéthez vagy a pelenkához nyúl, és annak a felírását preferálja. Itt mindenképpen olyan felvilágosításra lenne szükség, hogy ez kikerülhető legyen, hiszen gyógyszeres terápia, tanácsadás, majd műtét, végül a végleges pelenkahasználat lenne, és ez rengeteg megtakarítást és életminőségbeli változást jelentene.
Csatlakoznék Czinege Imréhez: ebben a vonatkozásban bizonyos fogyatékkal élők preferáltak, túlpreferáltak, a vakok és gyengénlátók vonatkozásában pedig abszolút nincs előrelépés. A beszélő vércukormérő már igen, de elhangzott, szükség lenne ilyen lázmérőre, vérnyomásmérőre is, hiszen ezeknek a betegeknek is kellene a saját egészségükkel törődni. Tehát ilyen tekintetben választékbővítést javasolnék, és ezeknek a termékeknek a támogatotti körbe való, illetve a közgyógyellátásra felírhatóságát javasolnám megfontolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagy Kálmán képviselő úré, majd Kupper képviselő úré a szó.
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Csatlakozom Schvarcz képviselő úrhoz abban a vonatkozásban, hogy hihetetlenül alacsony az a hozzáférési küszöb, ahogyan az ellátottak, illetve azok az ellátók, akik biztosítják számukra az eszközöket, az eszközök variabilitását ismerik. Részben ennek következményeképpen a megkapott anyagban is egyértelművé vált, hogy az előző évhez, a 2006. évhez viszonyítva mintegy 20 százalékos csökkenést észlelünk a finanszírozásban, de egészében a gyógyászati segédeszközök átlagos minősége az európai uniós országokhoz viszonyítva jelentősen romlott, és ennek az oka elsősorban a finanszírozási probléma. Hozzá kell tennem, hogy a beszélő vércukormérők száma Magyarországon valószínűleg nem olyan magas, hogy ezzel alátámasztható az, hogy ebben a helyzetben bizonyos fajta változás van.
Összességében azt kérdezném, hogy van-e olyan adat, amely szerint Magyarország követi ebben a vonatkozásban az európai trendet, vagyis biztosítja azt, hogy a nem elavult termékek viszonylag olcsón kerülnek forgalomba, illetve jutnak el a betegekhez, hanem korszerű európai uniós minőséget biztosító ellátást kapnak ezek a betegek.
ELNÖK: Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselőtársamhoz csatlakozva szeretném megkérdezni a következőt. Az adatok azt mutatják, hogy mintegy 20 százalékkal csökkent a segédeszközökre fordított pénz, 20 százalékkal visszaesett az ellátottak aránya is. Szeretném megkérdezni, hogy ez a két csökkenés mind pénzben mely területeket érinti, és az ellátottak közül melyik az a 20 százalék, amelyik korábban ellátásra került, és most nem. Ez a kérdés vonatkozik az ellátottakra. Amit Mikola képviselőtársunk felvetett, az is egy nagyon fontos dolog, hiszen ha a pénzeszközök beszűkülnek, és ráadásul meg is nehezítjük, hogy külön eljárási renddel lehet hozzájutni az egyedileg gyártott típusokhoz, akkor egyébként az a szakma, ágazat is tönkremegy, amely az ellátottak kiszolgálására jött létre. Nem egyszerűen arról van szó, hogy kevesebb rá a pénz, hanem egész egyszerűen meg fognak szűnni azok a kisiparosok, vállalkozások, amelyek képesek voltak speciális igényeket kielégíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem látok több jelentkezőt. Mielőtt az előterjesztőké lenne a szó, két írásos jelentkezés van a szakmai és érdekképviseleti szervek részéről. Ahogy szoktuk, azt javaslom, adjunk szót először dr. Hegedűs Lajos úrnak, az Országos Fogyatékosügyi Tanács társelnökének, hogy néhány percben elmondja a betegoldal, a fogyatékkal élő emberek oldaláról, hogyan látják most a helyzetet.
Tessék, elnök úr!
Dr. Hegedűs Lajos (OFT) hozzászólása
DR. HEGEDŰS LAJOS (Országos Fogyatékosügyi Tanács): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ha előzetesen összefoglalóan akarom értékelni a helyzetet, akkor azt kell mondanom, a második félévtől, 2008 második félévétől egy viszonylagos nyugvópontra jutott a gyógyászati segédeszköz-ellátás. Ez azt jelenti, hogy megteremtődött az esetleges továbblépés lehetősége. Megteremtődött annak a lehetősége, hogy a korábbi korrekciók után, a negatív tényezők után beálljon a helyzet egy nyugvópontra, és hogy elindulhasson ezen a területen egy fejlődés.
Szeretnék reflektálni arra, hogy a segédeszköz-felhasználás kereteiben megtakarítás van vagy látszik. Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb lett az igény, hanem azt jelenti, hogy a jogszabályok folyamatosan léptek életbe, és az időszak első felében még a régi szabályok szerinti korlátozások voltak életben, és közben léptek be azok a szabályok, és nyilvánvalóan az első félév felhasználásán ez megmutatkozott.
Szeretném a tisztelt bizottság és valamennyi képviselő figyelmét felhívni a költségvetés kapcsán arra az esetleg bekövetkezhető - bár nem ismerem a számokat -, semmiképpen sem kívánatos jelenségre, hogy ezen a területen takarékosságra kerüljön sor az új költségvetés benyújtása kapcsán, mert nyilvánvalóan azt jelenti a jelenlegi helyzet, hogy most tart ott a segédeszköz-ellátás, ahol mondjuk a két évvel ezelőtti helyzethez sikerült visszatérni, vagy még nem is egészen ott. Ha lehetséges, akkor a tisztelt képviselők erre a kérdésre így tekintsenek.
Két javaslatot szeretnék tenni, ami javíthatna az ellátáson és kapcsolódik az itt elhangzottakhoz, a katalógus kérdéséhez. Nagyon régóta vágyunk vagy nagyon régóta szeretnénk, ha a felírás funkcióra történő felírást jelentene és nem eszközfelírást, tehát nem konkrét eszköz felírását, hanem a szakmai kollégiumok álláspontja és a kialakított protokollok szerint funkcióra történő felírást, amelyben egy választási lehetőség illetné meg a beteget is vagy az ellátandó személyt is. Ehhez nyilvánvalóan szükség lenne arra a bizonyos katalógusra, amit itt sokan firtatnak, hogy egyáltalán látni lehessen, hogy mi van a piacon, ugyanis nagyon eltérőek lehetnek az igények. Ezt egyetlenegy vetületből mondom. Ma a felíró orvoson múlik, hogy melyik gyártónak melyik termékét látja a legjobbnak, és nem a valódi szükségleteken. Ezt a funkcióra történő felírást változtathatná meg.
A másik: úgy gondoljuk, hogy egyes termékek esetében megtakarítást hozhatna, jobb ellátást biztosíthatna a keretjellegű finanszírozás, hiszen ez is igazodhatna az igényekhez. Például ilyen az inkontinencia eszközök keretjellegű finanszírozása. Évek óta van szó ennek a bevezetéséről is. Azt szeretnénk, ha az elkövetkezendő időszakban a továbblépésnek ez az egyik útja lenne.
Végezetül pedig szeretném megköszönni a tisztelt bizottságnak az odafigyelését, mert hogy a helyzet konszolidálódott, nem kis mértékben az Egészségügyi bizottság sikere is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen az elismerő szavakat - ritkán kap ilyet a bizottság. Tóth Zoltán főtitkár úr következik, az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége képviseletében. Tessék, főtitkár úr!
Dr. Tóth Zoltán (OEGYFSZ) hozzászólása
DR. TÓTH ZOLTÁN, az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetségének főtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Írásban eljuttattunk önöknek egy rövid tájékoztatót, ezért spórolni tudok az idővel, de egy dologra felhívnám a figyelmet, kapcsolódva Hegedűs elnök úr szavaihoz. Az a 3,6 milliárdos korrekciós csomag, amelyet ez a táblázat tartalmaz, tulajdonképpen azt jelentené, hogy erre még szükség van, hogy befejeződjön a korrekció. Kupper képviselő úr nagyon fontos dologra világított rá. Annyiban modulálnám az ő szavait, hogy 30 százalékkal csökkent az ellátottak száma. Az első évben, 2006-hoz képest 2007-ben 30 százalékkal csökkent a ráfordítás. Most 20 százaléknál vagyunk. De ha megnézzük a táblázatot, még mindig csökkent 7 százalékkal az ellátottak száma 2007 első félévében, 2008 első félévében. Tehát még a teljes korrekció sem jelent nominális értéket. Az 50 milliárdról indulunk áfával együtt. Ahhoz kellene 3,6.
Most mi a tragédia? Hegedűs elnök úr felhívta a figyelmet arra, hogy nincs 3,6. Az sincs, amit a főosztályvezető asszony elmondott, mert ennek egy részét a 14. rendelet módosításában a főosztályvezető asszony nagyon helyesen ismertette, bele kívánja venni a minisztérium. Annak sincs meg a fedezete. Hölgyeim és Uraim! Rém egyszerűen - nem fogom levezetni - kimutatható, hogy ha nem csinálunk semmit, jövőre 44-45 milliárd kell, tudniillik az áthúzódó hatások, amelyek szintén elhangzottak, ennyit adnak ki. Minimum 3,8 milliárd forint/hó a felhasználás. Ha ezt beszorozzuk tizenkettővel, akkor ha jól számolok, az 45,6, milliárd. Nem véletlenül az OEP 51 milliárdra tett javaslatot teljesen reálisan. Nem azért, mert valakinek elszállt az agya, hanem nagyon lelkiismeretesen, felelősségteljesen, miként a korrekciós munkára is ez jellemző, miként e jelentésre is az jellemző, hogy már a nagyon informatív márciusi bizottsági jelentés után ez a jelentés is rendkívül informatív és magas színvonalú. Természetesen néhány területen bátrabb lehetett volna a következtetés. Az egyik ilyen a betegszám csökkenése, ami egy nagyon súlyos dolog. A másik a betegterhek növekedése. Minden szám - a kiosztott cikkben is benne van - azt mutatja, hogy 20 százalékkal kevesebb beteg ugyanannyit fizet, 10,2 milliárdot. Nyilvánvalóan az egy főre eső teher növekedett. Egyébként az átlag 17 százalék terhelésről 23 százalékra nőtt. Ez is azt mutatja, hogy a korrekcióval még nem vagyunk a végén sajnos.
Ezek után már csak néhány nagyon rövid megjegyzést tennék abból a megfontolásból, hogy úgy mondtam, bátrabban lehetne kiegészíteni vagy a következtetésekben előre menni. Az egyik az igazgatási, szolgáltatási díjak, amelyekről a 4. oldalon van szó. Kérem szépen, igaz az, ami le van írva, de nem ez a döntő. Az a döntő, hogy miért, miért nem, 1 millió forintot kell fizetni évente. Most képzeljék el azt az iparost, aki mondjuk behoz vakbotot és hasonló kütyüket, és forgalmaz 50 milliót egy évben, mondjuk 10 százalék haszonnal. Hogy bír el 1 millió forintot, mert ő egymaga termékismertető? Százmilliós forgalom alatt ilyeneket kivetni agyrém. Holt biztos, hogy ezt nem fizetik be, tehát csalnak. Százmillió forint forgalom alatt erre semmi szükség nincs, ez közgazdasági képtelenség, fölötte bőven elég lenne a fele, mert azt is nagyon nehéz kigazdálkodni, tehát ezzel nincs a dolog befejezve.
A következő dolog ez a nagy táblázat, nagyon sok érdekes szám van benne. Mindegyik területen látható a visszaesés. Az ez évi fogyások, megnézhetik a 7. oldalon, nagyon jól mutatják, hogy 29,5-nél tartunk, és még van három hónap. Ha háromszor négy lesz belőle, ami nagyon valószínű, mert új támogatások jönnek be - aktív kerekes szék, hallókészülék és a többi -, örülünk, ha 12-nél megáll; 29,5 és 12 az 41,5, tehát majdnem eltűnt a kassza, úgy, ahogyan azt a főigazgató asszony mondta.
Nagyon érdekes és nem udvarlásképpen mondtam, tényleg így van, a 12. oldalon a táblázat. Azt hiszem, ez a Mikola alelnök úr kérdésére is részben választ ad. Nagyon érdekes az, amit legalább másfél éve mondunk. Ha megnézik, az általános gyse - ez a kis bolt - csökkent, 67 bezárt 2006-hoz képest. Itt már látszik ez a hatás. Ezek nagyközségekben, kisvárosokban lévő egyetlen gyse-boltok, amelyek 3-4 millió forint forgalomból nem tudják eltartani magukat, erről van szó. A többinél még nincs lényeges csökkenés, ha megnézik, de majd lesz.
A katalógus rendkívül fontos dolog. Az egész katalógusprobléma rávilágít arra, amit mindenki tud, mindenki akceptál, hogy ez nem gyógyszer, de messzemenő következményei vannak. Itt például a főosztálynak termékszintig el kell bírálnia minden egyes dolgot. Nincs gyógyszerkönyv. A betegnek tájékozódnia kellene, milyen széles a kerekesszék, befér-e a fürdőszobájába, de azt a törvény tiltja, hogy a beteget előzetesen tájékoztassuk. Komplex problémáról van szó, a katalógust 15 éve ígérik, de sajnos, ezt nehéz megvalósítani.
Végezetül: a minisztérium és az OEP folytassa azt a munkát, amit az elmúlt egy évben folytatott, mi ebben partnerek vagyunk, a javaslatokat igyekszünk szakmailag kidolgozni. Abban viszont a tisztelt képviselők segítségét kérjük, hogy a legfőbb forrás rendelkezésre álljon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Reflexióra visszaadom a szót az előterjesztőknek.
Főigazgató asszony!
DR. RENDEK VILMA (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Köszönöm szépen.
Czinege képviselő úr kérdésére a vércukorszintmérő és tesztcsík az a sor, amit kérdezett.
Az alelnök úr kérdésére a válasz: valóban a táblázatban látható forgalmazótípusonként. Kétségkívül látszik, hogy csökkent a szolgáltatók száma.
Schvarcz alelnök úrtól elnézést, elhallás volt. Volt szakaszos ártárgyalás, de most transzparens, folyamatos befogadás van, korábban, 2007 előtt volt szakaszos ártárgyalás. Azt elismerem, hogy a befogadásoknál lassúak az eljárások az ismertetett körülmények miatt.
A konkrétabb szakmai kérdéseknél azt kérem, hogy a gyógyászati segédeszköz főosztályunkról Lakatosné Kovács Anna próbáljon választ adni.
A tb-támogatás csökkenését őszintén szólva azért nem értem, mert 2001 óta a tb-támogatásokat táblázatba foglaltuk, abból az 1. oszlop a 2008 első féléve, tehát fél év, az 5. oldalon kezdődik, a 7. oldalon végződik. Valóban zavaró lehet az, hogy 2008-ról egy lezárt fél évet vettünk be 19 milliárddal, a másik három oszlop pedig teljes év, de ha a teljesülést nézzük, akkor úgy, ahogyan a főtitkár úr is mondta, korábban én is említettem, ez el fog fogyni, és maga a kassza pedig a 2007. évinél nagyobb. Lehet, hogy pontosítani kellene, és én nem értem jól a kérdést.
A betegszámcsökkenés kétségkívül látszik a táblázatunkból is. Az a csökkenés, amit az előbb bruttónak mondtam a táblázatból, olyan 5 százalékos szolgáltatói csökkenés, a szerződésszámból kiindulva.
ELNÖK: Lakatosné Kovács Anna osztályvezető asszony, parancsoljon!
DR. LAKATOSNÉ KOVÁCS ANNA (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Megpróbálom kiegészíteni a főigazgató asszony reflektálásait, talán sorrendben.
Czinege képviselő úr kérdezi, miért csak a beszélő vércukorszintmérők kerülnek előtérbe a befogadási szisztémában. Ennek az az alapvető oka, hogy a fogyatékos emberek eszközei borzasztó nagy halmazt képeznek, ez a bizonyos ISO-szabvány írja le, az élet minden területére tartalmaz eszközöket, még olyan extrém esetekre is, hogy a fogyatékos ember dohányzását hogyan lehet eszközzel elősegíteni. Ebből a nagy-nagy halmazból kell kihasítani azokat az elemeket, amelyek az egészséggel direkt módon összefüggésbe hozhatók, és éppen ezeknek az önellenőrzésről szóló diagnosztikai eszközöknek csak azt a szegmensét tudjuk megragadni - tudjuk, nagyon sok van belőlük, a fürdőszobatesztektől az otthon használt bármilyen diagnosztizáló eszközig -, amelyik ténylegesen a krónikus betegségek egy bizonyos szeletét nagyon hatékonyan segíti. Ez a 04-es ISO-kód sajnálatos módon csak a vércukorszintmérő eszközt és a hozzá tartozó stiftet, tesztcsíkot tartalmazza. Nem tudjuk az egyéb elemeit, a koleszterinszintre és az egyéb nagyon fontos paraméterekre rendszeresített otthoni önellenőrző eszközöket támogatni.
Horribile dictu, a rendelet ki is mondja a negatív listájával, a transzparencia rendelet 6. melléklete felsorolja, hogy mi az, amit kérem tisztelettel, nem tudunk ebből a kasszából megoldani. Ilyenek lennének a vérnyomásmérők beszélő változatai és egyáltalán a vérnyomásmérő, amelynek tényleg alapvető otthon tartandó orvostechnikai eszköznek kellene lennie, de sajnos, ez a kassza nem alkalmas arra, hogy alanyi jogon ezt is biztosítsa.
A fogyatékosok különleges eszközeinél azt reméljük, hogy talán a fogyatékos ellátásban az alapítványok, illetve más források kicsit segíteni tudják a vásárlást.
Mikola alelnök úr kérdésére, hogy a kisvállalkozások tönkremennének-e: a táblázatunkban vannak olyan elemek, ahol csökkenés tapasztalható. A főigazgató asszony is szóvá tette a fogtechnikusokat, és látszik a csökkenés az ortopédcipő-készítőknél is. Ennek nagyon egyszerű oka van: ezek a magyarországi gyártók az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal fennhatósága alá tartoznak, rendszeres ellenőrzés alá esnek, oly módon, hogy az ORKI legalább ötévenként, de ennél gyakrabban is ellenőriz, és adja ki számukra a hatósági bizonyítványt. Ha megnézzük az EÜM hivatalos lapját, a forgalomból való kivonások igen jelentős része a fogtechnika területére vonatkozik. Ha valamely alapvető minimimfeltétellel nem rendelkezik a fogtechnikus, akkor felfüggesztik a tevékenységét, és amikor majd rendezi ezeket a szakmai minimumokat, akkor kapja vissza, de van olyan vállalkozó, aki nem tud megfelelni ezeknek, és akkor sajnos bezár.
Az ortopéd cipészeknél éppen a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár emelése iránti kérelem kapcsán van konkrét adatunk arra, hogy mi a mínusz oka. Például egy helyiségben működő ortopéd cipész két telephelye közül az egyiket megszüntette. Ez nem a tönkremenés kategóriája, hanem a szerződését egy telephelyre rendszeresítette a vállalkozó. Reméljük, hogy nem mennek tönkre, és reméljük, hogy a támogatás, illetve az ár kompenzálásával, a rezsióradíjak emelésével, amely szeptember 1-jén megtörtént, ahogy ez a beszámolóban olvasható, talán nem mennek tönkre a magyar kisvállalkozások.
A kötszerek modern kötszerek felé történő irányultsága, az elnök úr hozzászólásában említett gézlapok kérdése: tulajdonképpen tényleg nagyon-nagyon a modern sebkezelés felé megy a teljes frekvenciája a kötszereknek, de erre a sebfedő gézlapra valami oknál fogva, valami tradicionális oknál fogva ragaszkodnak a kezelőorvosok. Van ennek racionalitása is, hiszen van olyan beteg, aki ezekre a műanyag modern kötszerekre érzékeny. Nekik sajnálatos módon ezt a nagyon egyszerű tiszta anyagot kell használni. Egyébként a gézlapok és a mullpólyák már csak a fedőkötszer csoportban szerepelnek, amikor a három kategória meg van jelölve a rendeletben. Ez a rész csak járulékos sebrögzítő kategóriában szerepel. Tervben volt, hogy teljesen megszűnik a támogatása, de rendkívül nagy tiltakozás volt - magyar gyártás is van ebben a körben. Ez a műanyag iránti érzékenység abszolút módon azt a pici kis helyet, ami még van a terápiában, indokolttá teszi.
Nagy Kálmán képviselő úr kérdezte, hogy van-e adatunk az uniós minőség vonatkozásában. Meg kell mondanom, hogy azok az eszközök, amelyeket már a transzparens befogadás idején hozzánk beküldtek teljes dokumentációjával, arról győznek meg bennünket, hogy uniós színvonal tapasztalható, éppen amit kiemel a tájékoztató, a sztómaterápiás eszközök tekintetében mind a külföldiek által ajánlott, mind a magyar gyártással is rendelkező gyártó tényleg világszínvonalon biztosítja a minőséget. Ugyanakkor kétségtelen, hogy vannak olyan területek, ahol nincs meg ez a magas színvonal, nincsen érdekeltség. A tb-nek sajnos nincsen olyan lehetősége, hogy kutassa a jelentkezőket, hanem a gazdaságossági törvény hasonlóképpen, mint a gyógyszernél, a kérelmezőre bízza, hogy mi az, amit tb-támogatás irányában szeretne elfogadtatni, és ezekre tudunk reagálni, hogy beleillik-e a rendszerbe, vagy nem tudjuk támogatni valamilyen oknál fogva. A minőségre szeretnénk hangsúlyt fektetni - egyébként a felülvizsgálatok kapcsán is ez egy nagyon lényeges kérdés.
A kerekesszék felülvizsgálata kapcsán szeretnék dicsekedni: nagyon-nagyon szép eszközöket mutattak be úgy, hogy gyönyörűségére vált a köztisztviselőknek is, akik az OEP sajtótermében látták felvonulni, és a vendégeinknek is. Tényleg nagyon-nagyon szép vertikuma van ennek az eszközkörnek. Megnézték a minőséget is, még a betegképviselők is ott voltak, ráültek, raliztak vele (Derültség.).
ELNÖK: Főosztályvezető asszony, nagy érdeklődéssel figyeljük - azt szeretném kérni, hogy ha lehet, akkor egy kicsit fogjuk rövidre, mert lassan elfogynak a bizottsági tagok.
DR. LAKATOSNÉ KOVÁCS ANNA (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): A közös nevező a katalógus, amely mindenkinek a hozzászólásában szerepelt. Azt ígértük a beszámolóban is, és szeretnénk ezt a saját erőnkből teljesíteni, hogy azon eszközöknek, amelyeknek a teljes dokumentációja ott van nálunk a felülvizsgálatok kapcsán, a kerekesszékek és a sztómaterápiás eszközök mint első ígéret, az év végéig valamilyen formában előállnak. Az a nagyon nagy nehézség, hogy azt a nagyon sokféle politikát, amely az egyes gyártóknál az eszközök specifikációjára fennáll sajátos okokból, közös nevezőre kell hozni, azonos struktúrában kell előadni, de megpróbálkozunk ezzel a feladattal.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Egészségügyi Minisztérium részéről kívánnak-e szólni?
DR. HÉJJA MÁRIA (Egészségügyi Minisztérium): Csak annyit szeretnék hozzátenni egyrészt Czinege és Schvarcz képviselő urak felvetésére, hogy az érzékszervi fogyatékos emberek életminőség-javító eszközeire mi is nagyon nagy figyelmet fordítunk a befogadásoknál. Amennyiben ilyen beszélő vércukormérőhöz hasonló eszközökkel jönnek a gyártók, akkor nyilván ennek preferenciái lesznek.
A másik, amit Mikola alelnök úr kérdezett, illetve jelzett, hogy különösen a cipőgyártó kisvállalkozók nehéz helyzetben vannak. Ezzel mi is szembesültünk a nyár folyamán. A képviselőjükkel többször leültünk tárgyalni. Sorra vettük azokat a pontokat, ahol nehézségeik vannak, és abban próbáltunk első körben segíteni, ami szeptemberben már a 14. rendelet 7. mellékletében meg is jelent, hogy eléggé félreérthető volt a rendelet. A cipőtartozékokkal együtt beadhatókká váltak e módosítás révén, és ezzel egy nagyon komoly díjat nemhogy megspórolnak, hanem a módosítás révén sokkal kevesebbet kell nekik befizetni emiatt. Az egész ügy kvázi asztalon van, és foglalkozunk vele.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárom a vitát. Köszönöm az előterjesztők munkáját. Ez egy nagyon bonyolult rendszer, de látjuk, hogy az ellátásban, főleg az elmúlt egy esztendőben kétségtelenül van fejlődés, a forrásbővülés eredményeként a támogatási lista is növekedett, ugyanakkor vannak szabályozási teendők, hogy a rendszer transzparensebb legyen, és az érintettek számára is jobban átlátható. Hogy a 2009. év majd mit tartalmaz, azt a költségvetésnél látni, érzékelni fogjuk. Mindenképpen köszönöm szépen, hogy alaposan foglalkoznak vele, és köszönöm szépen az érdekképviseletek észrevételeit is. A napirend tárgyalását lezárom.
Az "egyebek" napirend keretén belül van-e megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra.)
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezetők: Gálné Videk Györgyi és Vicai Erika