EB/2/2009.
(EB-93/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2009. február 11-én, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása *
Tájékoztató az Egészségbiztosítási Felügyelet tevékenységéről, különös tekintettel a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményekkel összefüggő bejelentések vizsgálatára *
Dr. Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökének szóbeli tájékoztatója *
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter kiegészítése *
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnökének kiegészítése *
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter válaszai *
További kérdések, vélemények *
Dr. Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökének válaszai az elhangzottakra *
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos meghallgatása az egri Markhot Ferenc Kórház működési feltételeinek ellenőrzéséről *
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos tájékoztatója *
Kérdések, hozzászólások, reagálások *
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Dr. Csáky András (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Czinege Imre (MSZP) megérkezéséig dr. Garai Istvánnak (MSZP)
Fetser János (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP) dr. Juhászné Lévai Katalinnak (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz) dr. Kupper Andrásnak (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Mikola Istvánnak (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Pesti Imrének (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter
Dr. Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke
Dr. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 03 perc. )
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Képviselőtársaim, elkezdenénk a munkát. Kérem, hogy foglaljanak helyet.
Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a bizottság tagjait és mindazokat, akik figyelik a munkánkat. A napirend előtt tájékoztatom a bizottságot, hogy a szokásoknak megfelelően házelnök asszony megküldte az e félévi uniós integrációs munkára vonatkozó összeállítást, a bizottság titkárságán ez hozzáférhető lesz, egy példányban kaptuk. Csak megjegyezném, hogy egészségügyi területen a cseh elnökség tovább akarja vinni a határokon átívelő hatékony és biztonságos ellátás érdekében a betegjogok érvényesülésének biztosításáról szóló irányelvtervezetet, a szervátültetéssel kívánnak foglalkozni, a ritka betegségekkel, az antimikrobiális rezisztencia ügyeivel, a gyógyszer-mellékhatás figyelésével kapcsolatos rendszerrel, a gyógyszer-hamisítások ügyeivel. Tehát ez egy hosszú anyag, képviselőtársaim rendelkezésére áll, ha és amennyiben érdekli önöket.
Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a múlt héten az Országos Vérellátó Szolgálat szervkoordinációs irodája a 2008. évi szervtranszplantációs aktivitásról egy részletes anyagot küldött. Ezt elektronikus úton továbbítottuk a bizottság tagjainak.
Ugyancsak felhívom a figyelmet arra, hogy meghívót kaptunk a ritka betegségek világnapjára. Február 28-án, szombaton kerül erre sor a Mezőgazdasági Múzeumban a Vajdahunyad várban. Ez egy kiemelt európai uniós koordinációt élvező projekt, és most már van hazai civil szervezet is. Képviselőtársaim figyelmébe ajánlom a meghívót erre a rendezvényre.
Ugyancsak tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy az Országgyűlési Könyvtár képviselői kutatószolgálata egy érdekes összeállítást készített az Európai Unió országaiban a közterületi dohányzási tilalomról. Ez több példányban rendelkezésre áll, de elektronikus úton is tudjuk majd továbbítani, ha és amennyiben képviselőtársaim érdeklődnek, hiszen a munkatervünkben szerepel az, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény esetleges szigorításáról tárgyalnánk, tehát ez mindenképpen egy friss háttéranyag. Köszönjük az Országgyűlési Könyvtárnak ezt az összeállítást, és kérem, hogy tanulmányozzuk ezt.
Szeretném elmondani azt is, hogy a jövő héten szerdán bizottsági ülésen kell tárgyalnunk a kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentésről, mert kijelölték a bizottságot erre a feladatra, és az azt követő héten ez a plenáris ülésen lesz. Ugyanakkor 20-án, 11 órai kezdettel, tehát jövő pénteken sor kerül a Debreceni Egyetemen az egészség-hatásvizsgálattal kapcsolatos kihelyezett ülésre, úgy, ahogy erről a legutóbbi ülésen határoztunk. Nem látjuk még teljes körben, hogy hány képviselőtársunk tud ott lenni, tehát kérem, hogy haladéktalanul jelezzék a bizottság titkárságán, hogy ki tud eljönni a bizottsági ülésre, és mint ismeretes, a hétvégére is szól a Debreceni Egyetem meghívása a Kapcsolat napjára. Tehát lehetőség szerint még a mai napon Hegedűs Juditnak ezt szíveskedjenek jelezni.
Végül, de nem utolsósorban még egyszer felhívom a figyelmet arra, hogy február 19-én, csütörtökön 14 órakor fogadnánk itt, a bizottságban Juha Rehula urat, a finn parlament szociális és egészségügyi bizottságának elnökét. Tehát képviselőtársaim, ha érdeklődnek, akkor jöjjenek el erre a találkozóra. Tehát 19-én, csütörtökön, 14 órakor kerülne erre sor.
Tisztelt Bizottság! Megkérdezem, hogy napirend előtt van-e észrevétel. Nagy Kálmán képviselő úr, tessék!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Megjelent a 39/2008-as egészségügyi miniszteri rendelet az alkalmazási előiraton kívüli gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatosan. Korábban a törvény kapcsán a bizottság tárgyalta, akkor módosító javaslatot adtunk be, amelyet önök egy kicsi különbséggel leszavaztak.
Most megjelent a rendelet, a rendelet teljesíthetetlen, olyan gyógyszerekre készült el, amelyeket újonnan kell alkalmazni, tehát ha valaki egy beteg kezelésére nem talál megfelelő gyógyszert, szakirodalmi kutatást végez, talál egy megfelelő gyógyszert, beterjeszti az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, és abban az esetben, ha az Országos Gyógyszerészeti Intézet megengedi neki, akkor fordulhat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, hogy ennek a gyógyszernek a finanszírozása megtörténjen.
Jelen pillanatban a protokollszerűen - ezt hangsúlyozom, mert például az úr, aki az ismertetőt tartotta, ő maga sem tudta - alkalmazott gyermekonkológiai ellátásban, a protokollszerűen alkalmazott koraszülött-ellátásban a gyógyszerek többsége ebbe a kategóriába tartozik.
Praktikusan egyik napról a másikra fel kellene függeszteni az osztályok tevékenységét, és papírkiállításra kellene átállítani az egész osztály működését, mert például mondjuk vegyük a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikáját, ahhoz, hogy működni tudjanak, körülbelül 500-1000 beadványt kellene beadni először is az OGYI-nak, az OGYI jóváhagyja, utána a jóváhagyást, amit 48 órán belül kell megtennie, át kell tennie a kérelmet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, hogy ezt méltányosságból finanszírozza. Vagyis a tevékenységet át kellene állítani papírkitöltésre.
Itt van a miniszter úr, nagyon szépen köszönöm neki. Én felhívtam őt mobiltelefonon, felhívtam az országos finanszírozási főosztály vezetőjét, moratóriumot kérünk ebben. Ez a módszer elfogadhatatlan. Jelenleg a probléma ilyenfajta megoldása teljesen abszurd, és azt is mutatja, hogy a rendeletalkotásnak ez a módszere, ez a jellege, a megfelelő előkészítés, a megfelelő konzultáció hiánya emberek életébe kerülhet. És mától, ettől a pillanattól, mert elvileg én, mint vezető, a beosztott orvosomat nem is kötelezhetem egy off-label gyógyszer beadására, olyan gyógyszer beadására, amit előtte tíz évig folyamatosan, nap mint nap alkalmazott.
Tessék mondani, elnök úr, mi ez, ha nem káosz? Ez totális káosz. Itt van a miniszter úr, biztosan meg fogja válaszolni a kérdést. Amikor a bizottság ezt tárgyalta, felhívtam erre a figyelmet, hogy ez fog történni. Ebben a beadványban olyan kitételek vannak, amelyeket nem ment fel akkor sem - mert miniszter úr azt mondja, hogy egyes részeit nem kell benyújtani ennek a papírnak -, ha azt mondja, hogy amennyiben a beteg kezelése nem intenzív osztályon történik, azt sürgősséggel kérjük. Márpedig, ha bejön egy hatalmas nyirokcsomó-daganattal valaki, azonnal kezelni kell, ha a koraszülött-osztályra pedig behoznak egy nem lélegző újszülöttet, akkor azt is kezelni kell. Azt mondja, hogy a 18 év alatti beteg esetén a gyermek intenzív osztály vezetőjének a jóváhagyása kell, egyébként a területileg illetékes intenzív osztály vezetőjének a jóváhagyása.
"A nyilatkozat szerint vállalom, hogy a kezelés lezárult, valamint folyamatos kezelés esetén az OGYI által meghatározott időközönként az OGYI-nak részletes kiértékelhető jelentést küldök." A beteg, illetve a nyilatkozattételre jogosult személy nyilatkozatát a gyógyszer indikáción túli alkalmazásához, az összes orvosnak az aláírását, amelyik megerősíti egyetértését, hogy indikáción túl a gyógyszert rendelhessük, ha antiinfektív terápiáról van szó, akkor vagy a területileg illetékes infektológus szakorvosnak vagy a szakkonzíliumot ellátó infektológus főorvosnak az aláírását. Tehát csak mellé annyi papírt kell beadni, ami egyszerűen nevetséges.
Megnéztem az olasz orvosi kamara honlapját. Egy darabig szerepeltek rajta az off-label gyógyszerek, mert legalább azt megcsinálták, amit a minisztérium itt nem csinált meg, hogy bekéri a kollégiumtól és azt mondja, hogy uraim és hölgyeim, ezek az off-label gyógyszerek, rajta vannak a minisztérium honlapján, ehhez tessenek alkalmazkodni. Nem volt ilyen.
Ott megtörtént, megcsinálták, az engedélyezési eljárást megcsinálták időlegesen, és mi történt? Most keresem az olasz orvosi kamara honlapján, nincsen rajta az off-label, mert egyszerűen normális munkamenet van, normális, szabályozott munkamenet van. Nem értem, hogy ebben az országban ennek hogyan szabad előfordulnia. Hogyan szabad előfordulnia annak, hogy ott állunk kopasz gyerekek ágya mellett, akik tele vannak daganattal, és azon morfondírozunk, hogy hány papírt kell beadni, hogy esetleg kezelhessük őket. Mi lesz ebből? Hány gyereknek kell meghalnia azért, hogy ilyen jellegű dolog ne forduljon elő? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr indulatait megértve, a bizottság most nincs abban az információs helyzetben, hogy erről érdemben tárgyalni tudjon, ez napirend előtti hozzászólás volt. A jegyzőkönyvi részlet haladéktalan megküldésével állásfoglalást fogok kérni miniszter úrtól, és akkor visszatérünk az írásos válasz tükrében a kérdés megtárgyalására. Csak ezt tudom ebben az ügyben mondani.
Van-e még észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincsen.
Tisztelt Bizottság! Az írásban kiküldött napirendi ajánlásnak megfelelő javaslatot teszem a mai tárgyalásra, a mai napirendre. Van-e más javaslat? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor megkérdezem, hogy ki támogatja a napirendi ajánlás elfogadását. (Szavazás.) Egyhangú.
Egyébként megállapítom, hogy a bizottság a helyettesítésekkel határozatképes. Köszönöm szépen.
Most soron következik az Egészségbiztosítási Felügyelet tevékenységéről szóló tájékoztató, különös tekintettel a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményekkel összefüggő bejelentések vizsgálatára. Munkatervünk alapján tárgyalunk erről. Itt van körünkben Székely Tamás miniszter úr ehhez a napirendhez, akit tisztelettel köszöntök. De most mondom, hogy a kormányülésre való tekintettel körülbelül egy erős fél óra múlva majd távoznia kell. Természetesen itt van Kovácsy Zsombor elnök úr, Holchacker Péter elnökhelyettes úr, Udvardi Anita asszony, aki az Egészségbiztosítási Felügyelet jogi vezetője, és mint ismeretes, ebben az ügyben tájékoztatást kértünk a Magyar Kórházszövetségtől, ami írásban megérkezett, Varga Ferenc elnök urat is köszöntöm. Ez is, mint ahogy a felügyeleti jelentés, beszámoló rendelkezésre áll, képviselőtársaim ezt előzetesen megkapták, de itt az asztalon is találnak írásos anyagot.
Megadom a szót elnök úrnak.
Dr. Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökének szóbeli tájékoztatója
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnökség! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Vendégek! Mivel két anyag is a bizottság tagjainak rendelkezésére áll, az egyik a fekvőbeteg-ellátásra koncentráló, tavaly december 15-ei, a másik pedig a Felügyeletre vonatkozó törvény alapján 2008 második félévéről, de egybeszerkesztve az egész évről szóló beszámoló, ezért csak nagyon röviden emelném ki azokat a lényeges momentumokat, amelyek leginkább jellemezték a tavalyi működésünket.
Ez volt az első olyan év, amikor elejétől a végéig már végleges elhelyezési körülmények között, háttérfeltételekkel, megfelelő létszámmal működött a Felügyelet, hiszen 2007-ben egy ideiglenes irodacsoportban, bérelt számítógépekkel és sok olyan kihívással kellett szembenéznünk, amely a véglegesség igényével csak 2007 végére oldódott meg.
A 2008-as működésünket tehát már egy sokkal kiforrottabb, egy megfelelőbb közegben történő tevékenykedés jellemezte. Az egyes feladatcsoportjainkról egy-egy szóban beszámolva: a hatósági eljárásainkban mind az ügyfélpanaszok, mind az eljárások száma tekintetében egy nagyjából másfélszeresére történt emelkedés volt tapasztalható 2007-hez képest, az ügytípusokon belül is volt némi átrendeződés, hiszen megszűnt a vizitdíjjal, napidíjjal kapcsolatos feladatkör, ez fokozatosan vezetődött ki a második félév során a Felügyelet munkájából. Viszont egyre nagyobb számban jelentkeztek nálunk a klasszikus betegjogi, biztosítotti jogi panaszokkal a biztosítottak. Új jelenség volt az ápolási típusú problémák halmozódása, tehát a nem kifejezetten orvosszakmai, nyilvánvalóan a nagy munkamennyiségből adódó, illetve a betegek felügyelettel kapcsolatos információinak a növekedéséből is volt adódó ez a másfélszeres ügyszámemelkedés.
Mindazonáltal sikerült, emellett, hogy reaktívan, panaszokra, illetve egyébként az összes ügyhöz képest elenyésző számú, 3 százalék alatti, a sajtóból tudomásunkra jutott ügyben történt eljárások mellett előre tervezett ellenőrzéseket és vizsgálatokat egyre nagyobb arányban végrehajtani. Kiemelném ezek közül a várólista-vezetéssel kapcsolatos vizsgálódásunkat, amelynek kapcsán a jó és rossz gyakorlatokat tartalmazó tapasztalatainkat közzétettük a honlapon, és a közeljövőben tesszük közzé a szintén a tavalyi év végén elvégzett emelt szintű szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban, az egyenlő bánásmód követelményeinek e téren való érvényesülésével kapcsolatban végzett vizsgálatunk eredményeit. Az indikátorrendszerhez részünkre megküldött adatokkal kapcsolatban is vizsgálódtunk, hogy ténylegesen mi a helyzet az intézményekben, illetve az intézményeknek lehetőségük volt javítani, módosítani, az időközben elvégzett fejlesztések miatt szükséges pótlásokat megtenni az indikátorrendszerhez.
Át is vezetném akkor a mondandómat az elemzési feladatainkhoz. Itt két kiemelt terület volt. Az egyik a kórházi indikátorrendszer, a másik pedig a várólisták adminisztrációja, a jelentések fogadása, a várakozási időkről folyamatos információszolgáltatás, ami ősztől kezdődően már a szakrendelésekre is kiterjedt. Tehát a szabályosan adatot szolgáltató intézmények, amelyek egyre nagyobb hányadát képviselik az össz-ellátórendszernek, az ő adataik alapján a honlapunkra fellépve, illetve hozzánk betelefonálva, vagy valamilyen úton-módon a kapcsolatot az ügyfélszolgálatunkkal felvéve, mindenki tájékozódhat arról, hogy mennyit kell várni Magyarországon az egyes intézményekben a különböző ellátásokra.
Nagyon fontos feladata a Felügyeletnek a klasszikus ellátórendszerben történő vizsgálódások mellett a gyógyszerpiac felügyelete is, és azt tapasztaltuk, hogy bár belevetettük magunkat ebbe a munkába, de nem volt elég hatékony, nem volt elég eredményes az a munka, amit az első évben le tudtunk tenni az asztalra. Ezért szervezeti változást is eszközöltünk a Felügyeleten belül, és 2008 őszén alakult ki az a végleges struktúra, amelyben most egy nagyobb számú, ütőképesebb társaság foglalkozik a gyógyszerpiaci ellenőrzésekkel, hogy ne csak a gyógyszerismertetők regisztrációja és ne csak a bejelentési kötelezettségek és az összeférhetetlenségek vizsgálata legyen sikeres, hanem azok a tényleges promócióval kapcsolatos visszaélések is tettenérésre, illetve megelőzésre kerüljenek, amelyek káros irányba befolyásolhatják az orvosok gyógyszerfelírási szokásait, és emellett a gyógyszerfelírási szoftver minősítése is új feladatként jelentkezett.
Összességében azt tudom tehát mondani, hogy a Felügyelet egy 2008-ra hatásköreiben nagyjából kikristályosodott szervezetként végzi a feladatait. A második: a törvény szerinti beszámolóban van egy olyan rész, amely a jogszabályi kereteinkkel foglalkozik. Úgy ítélem meg, hogy túlnyomó többségében megfelelő ez a keretrendszer arra, hogy a Felügyelet a feladatait el tudja látni. Néhány helyen módosítási javaslatokkal, ötletekkel is éltünk ebben az anyagban.
Összességében, tehát mindent egybevetve azt mondhatom, hogy a feladatkör bővülése mellett a Felügyelet el tudta látni a feladatait, és a jövőben arra fogunk törekedni, hogy az eddig kicsit a mindennapi szakmai feladatok közül háttérbe szorult kiegészítő pénztári, egészségpénztári rátekintésünk is kézzelfoghatóvá váljon mindenki számára. Ennek keretében a jövő héten teszünk közzé egy olyan átfogó elemzést a magyar egészségpénztárakról, amilyen még soha nem készült, az elérhető ellátásokról, az elérhető plusz-szolgáltatásokról, a területi eloszlásról, kedvezményekről. Az egészségpénztári kártya igénybevételével kapcsolatos adatokat valamennyi egészségpénztártól bekértük, tehát az első szakmai elemzés lesz az egészségpénztárakkal kapcsolatban.
A másik fontos célunk erre az évre pedig az, hogy még inkább elmélyítsük az előre tervezett vizsgálatok gyakorlatát. Tehát még kevésbé reaktívan az ügyek alapján, a kitudódó ügyek mentén sokkal inkább egy tervezett folyamatban biztosítsuk a minőség vizsgálatát, az esélyegyenlőség vizsgálatát, partnerségben azokkal az intézményekkel, ahová már 2008-ban sem feltétlenül csak egy ügy felderítése miatt tettünk látogatást, hanem nagyon sokszor minőségi indikátorrendszer vagy egyéb ellenőrzések kapcsán, nem mint hatósági ellenőrzés, hanem egy közös érdekű vizsgálat volt az, ami terítékre került. Ezt szeretnénk a 2009-es évben tovább fokozni.
A kérdésekre természetesen szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót miniszter úrnak.
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter kiegészítése
DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Annyi kiegészítést tennék az elnök úr által elmondottakhoz, hogy ha történetiségében nézzük, akkor az Egészségbiztosítási Felügyeletről szóló törvény 2006 év végén született, amikor még a többpénztáras rendszerről voltak elképzelései a kormánynak. Ennek megfelelően az Egészségbiztosítási Felügyeletnek három fő tevékenysége lett volna: egyrészt az egészségbiztosítási pénztárak felügyelete, másrészt az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők védelmével, illetve a szolgáltatók működésével kapcsolatos feladatok, illetve a gyógyszerpiaccal kapcsolatos feladatok.
Értelemszerűen az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások kapcsán ebből két feladat maradt meg. Az egyik a biztosítottak biztosítási jogviszony során igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszai, a hozzáférhetőség, tehát kvázi ilyen betegjogi védelemmel kapcsolatos feladatok, illetve a gyógyszerpiaccal kapcsolatos feladatok.
Úgy gondolom, hogy ha figyelembe vesszük, hogy egy teljesen új szervezetről van szó, aminek nyilvánvalóan kellett legyen egy tanulási fázisa, és ahogy elnök úr is elmondta, hogy 2008 volt az első olyan év, amikor teljes évben tevékenykedtek, akkor azt kell mondanom, hogy ennek a két feladatnak, ami a jogszabályokban elő van írva számukra, azoknak megfeleltek. Nyilvánvalóan kisebb-nagyobb súrlódások előfordulhattak, akár az egyes szervezetek vizsgálata közben, akár a hatósági feladatok ellátása mellett, de mindenképpen úgy gondolom, hogy ez a szervezet teljesen egyértelműen egy pozitív szervezetnek tekinthető, hiszen ennek a szervezetnek az alkalmazásával azt a régi nagy problémát sikerült mindenképpen megoldani, hogy a betegeknek az ellátással kapcsolatos bármilyen problémájuk esetén ne oda kelljen fordulni, ahová egyébként a későbbiekben is járniuk kell. Tehát egy független szervezet áll rendelkezésre az esetleges panaszok elbírálására. Ennyi kiegészítést szerettem volna tenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr véleményét. A Magyar Kórházszövetség egy felmérést készíttetett a mi felkérésünkre, mint ahogy látták az írásos anyagból képviselőtársaim, 74 kórház véleménye alapján foglalt állást a Magyar Kórházszövetség elnöksége ebben a témakörben.
Megkérdezem Varga Ferenc elnök urat, hogy kíván-e ehhez most szóban valamilyen kiegészítést tenni.
Dr. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnökének kiegészítése
DR. VARGA FERENC, a Magyar Kórházszövetség elnöke: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy a Kórházszövetség megfogalmazta azt a véleményt, amit a kórházakból begyűjtött. Mi nem tettünk hozzá semmit, nem véleményeztük különösebben sem azokat a negatív megjegyzéseket, sem pedig a pozitívakat, amelyek meg kell mondjam, hogy jóval kevesebb számban érkeztek a bizottság működésével kapcsolatban, mint a negatívumok. De ettől függetlenül azért az a szám, hogy majdnem fele-fele arányban a 74 kórház a Felügyelet megmentése vagy megmaradása mellett, a másik fele pedig a Felügyelet megszüntetése mellett voksolt, azt gondolom, hogy jól jelzi a kórházak álláspontját.
Néhány mondatban annyival egészíteném ki az elmondottakat, illetve a leírtakat, hogy a kórházakra nagyon nagy feladatot ró az, hogy a beteg a panaszával több helyre is bejelentkezhet, és ezek a hatóságok vagy helyek kijönnek a kórházakhoz, és gyakorlatilag ugyanazt a panaszügyet mindegyik kivizsgálja, és így feleslegesen - hogy úgy mondjam - zaklatják a menedzsmentet, akár igazuk van, akár pedig nem.
A másik pedig, amit hiányolunk, az - és ezt én elmondtam több alkalommal is -, hogy az együttműködést a betegjogi képviselettel jobban meg kellene szervezni, hiszen nagyon sok párhuzamosság fut ezen a téren is. Tudom, hogy más a Felügyelet tevékenysége és más a betegjogi képviselőé, de ennek az összehangolása nagyon fontos lenne.
Ezen kívül én úgy fogalmaztam meg az elnökséggel együtt, hogy kellene tudni, hogy mik azok a profilok, amelyekkel tényleg a Felügyeletnek dolgozni kell, és fel kell vállalni, és mik azok, amelyeket más hatóságok: ÁNTSZ vagy akár az OEP vagy más szervek is képviselni tudnak.
A várólistákkal kapcsolatban annyit mondanék el, hogy nagyon sok problémát okoz az, hogy a beteg nem mindig a várólistának megfelelően kap ellátást, és erről nincs visszajelzése a kórháznak. Magyarán: egy másik helyen már megcsinálják a műtétet, de még itt a bejelentkezett kórháznál várólistán van, ugyanakkor nekünk a TVK nagyon fontos, és TVK-vesztése lehet a kórháznak abból, hogy a várólistát nem tudja követni a kórház.
Még egy dolog, ami nagyon veszélyes lehet, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet vizsgálati eredménye jogi eljárás alapjául szolgálhat. Tehát ha nyilvánosságra hozza az Egészségbiztosítási Felügyelet akár az elmarasztalását, akkor egészen biztos, hogy erre szakosodott jogászok nyilván rámennek, és így a kórház elég nehéz helyzetbe kerül.
És amit korábban is megfogalmaztunk: a betegnek van ma már jogi képviselete, de a kórházaknak még nincs. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor megkezdjük a konzultációt, tehát véleményt, kérdést egy körben lehet feltenni. Mikola István alelnök úr jelentkezett.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nem látjuk a szerepét a Biztosítás-felügyeletnek a jelenlegi rendszerben. Én is emlékszem, amikor 2006-ban létrejött, akkor úgy láttuk, hogy a több-biztosítós, többpénztáras rendszer kialakítása céljából jött létre, mintegy kormányzati hivatalként, ezt a folyamatot akcelerálandó. Mára úgy látjuk, hogy részben kiüresedtek a feladatai, másrészt pedig súlyos, szinte kezelhetetlen átfedéseket látunk ÁNTSZ-kompetenciákkal, a betegjogi képviselet rendszerével, de még más területeken is: az egészségbiztosítás és még az ellátás biztonságáért felelős Egészségügyi Minisztérium kompetenciáival is.
Mondom ezt azzal, hogy minden tiszteletem és megbecsülésem a Biztosítás-felügyelet elnöke és munkatársai felé, hiszen látjuk, hogy nagy szorgalommal teszik a feladataikat, amelyek egy része mára sajnos, kiüresedett, vagy mondhatom azt is, hogy hál' istennek kiüresedett, mert mi nem örültünk ennek a Biztosítás-felügyeletnek 2006-ban sem, amikor létrejött.
Nem hiszem, hogy nekünk most, főleg ebben a nagyon nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetben ki kellene találnunk, hogy hol a szerepe a Biztosítás-felügyeletnek, hogy ki kellene találnunk a kompetenciáit. Azt gondolom, hogy a bizottság egy okos lépést tehetne, hogy javasolná ennek a Biztosítás-felügyeletnek a megszüntetését. A többi szervezet, amelyeket részben megemlítettem, de talán még a Magyar Orvosi Kamarára nem tértem ki, amelynek a kompetenciáit elvették, vissza kellene adni, itt elsősorban a betegellátás etikája feletti őrködésre gondolok, szerintem ezekkel kellene foglalkoznunk, és nem a Biztosítás-felügyelet feladatainak kitalálásával, ennek a szervezetnek a tovább egzisztálását támogatni.
Még egyszer megjegyzem, hogy ebben a nagyon nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetben sokszorosan meg kell gondolni, hogy fenntartunk-e olyan szervezeteket, amelyeknek a kompetenciája megkérdőjeleződött. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Perjési képviselő asszony!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Jelenlévők! Valóban ez egy kardinális kérdés, hogy a magyar egészségügyben hogyan történjen az ellenőrzés. Azt látjuk, hogy húsz éve különböző szervezetek voltak, de tekintettel a legfelső vezetés folyamatos fluktuációjára, gyakorlatilag az a korábbi, nagyon szigorú szabályozás, amelyet indokolt az egészségügy rendszerének, felelősségi rendszerének a mennyisége, minősége, mélysége, ami semmi mással nem hasonlítható össze, egyik más rendszerrel sem, gyakorlatilag ezek teljesen szétestek.
Én ellentétben Mikola alelnök úrral, nagyon sajnálom, hogy ezt a törvényt vissza kellett vonnunk, mert akkor a világgazdasági válság kellős közepén az egyik nagy rendszerünkkel legalább már valamilyen szinten rendben lennénk. Az biztos, hogy látszólag sok szervezet foglalkozik ellenőrzéssel, de valójában, aki a gyakorlatban elmegy bármelyik fekvőbeteg-intézménybe, pontosan látja, hogy minden kolléga a saját felelősségére, gyakorlatilag kontroll nélkül dolgozik.
Én itt a Felügyelet megállapításában megmondom őszintén, ezt nem is értem, és kérdezem is, hogy az ápolási körülmények ellenőrzését a beteg legtöbbször a kezelőorvostól várja, akinek ez nem feltétlenül tartozik a közvetlen kompetenciájába. Tehát amikor van egy kórház és van egy osztály, ahol a beteg fekszik, a gyógyításához a teljes körű hotelellátása is mind beletartozik, és ott az osztályvezető főorvosnak - nem tudom, hogy ez hogyan van ma leszabályozva a különböző kórházakban, de pontosan ezek azok, amiért én most szót emelek, és ezek hiányzanak a legjobban. Egyrészt azért, mert nagyon drága az ellátás, másrészt a felelősségnek, nem akarom még egyszer elmondani, hogy milyen speciális a volta.
Az biztos, hogy az ÁNTSZ-ek messze nem tudnak még felnőni ehhez a feladathoz, hiszen valamikor a közegészségügyre épültek elsősorban, most pedig megkapták a teljes magyar egészségügy kapacitásszervezési és sok-sok minden feladatát.
Az egészségpénztárak léte tudjuk, hogy hogyan meg van cincálva már évek óta. Tehát gyakorlatilag vannak is ellenőrzési szervek, meg nincsenek is. Az egyetlen konkrét szervezet a Biztosítás-felügyelet, amelyik ha jól együttműködik a többiekkel, akkor sok mindent ki tudnának küszöbölni. Egyrészt pontosan ezeket a párhuzamosságokat, amelyek itt felmerültek, hogy a beteg itt is szerepel a várólistán, közben máshol rendezi le, ez egy kommunikációs téma, a funkcionális kapcsolatok rendszerének a kiépítése. Tehát ezt az egész kérdést, hogy az egészségügyi ellátásban az egyes egységek, szolgáltatók, akár személyekre lebontva úgy végzik-e a munkájukat, ahogy az illik, azt nekünk valahogy le kellene szabályozni.
Ezt a Felügyelet csak részben tudja. Itt felsorolja az indikátorait, ebből pontosan látszik, hogy ő mit tud ebből felvállalni. Az egészségpénztáraknak kellene jobban, mélységében a szakmai részét, de hogy ezeket rendbe kellene tenni valamilyen szinten, az biztos, merthogy a beteg jelenleg nem tud gyakorlatilag, csak nagyon áttételesen a gondjával bárkihez fordulni, és hogy érdemben tudják segíteni - én most nem az indolens betegekről beszélek, akikről tudjuk, hogy soha nem jó nekik semmi, de ezt az információs rendszert én nagyon üdvözlöm. Azt szeretném megkérdezni, ezzel kapcsolatban egy konkrét kérdésem az orvosi felelősséggel szemben, ami az ápolást illeti, hogy pénztárakra lebontva ezt a bizonyos tájékoztató kiadványt is elkészíti-e a Felügyelet, vagy csak egy egységes, országos tájékoztató készül? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is emlékeztetni szeretnék arra, hogy mi volt a célja a Biztosítási Felügyelet létrejöttének, tehát a biztosítók ellenőrzése. Arra is szeretnék emlékeztetni, hogy ez év elején a Biztosítási Felügyelet általam nagyon tisztelt elnöke azt mondta, hogy bővíteni akarja a Biztosítási Felügyelet létszámát, és meghatározta, hogy hány fővel. Azt is el kell mondanom, hogy így egy olyan szervezetnek a létszámát bővítjük, amelyiknek pillanatnyilag nem tudjuk, hogy mi a feladata. Az a fajta munka, amit ellát - ahogy a Kórházszövetség elnöke említette -, az a fajta feladat több szervezetnek különböző feladata, és még ráadásul a rendszerében sincs egy fix pont, ahová a Biztosítási Felügyelet beilleszkedik. Tehát hogy ő ebben a rendszerben hol van.
A Kórházszövetség elnökének véleményével szemben én a felmérésből azt vettem ki, lehet, hogy rosszul értelmeztem - ő ezt nagyon árnyaltan fogalmazta meg -, hogy a kórházak többsége azt mondta, hogy semmi szükség nincsen a Biztosítási Felügyeletre. Én ezt a kisarkított véleményt mondom el. De nekem ez is a feladatom, hogy ezt jelenítsem meg.
Az a véleményem ezzel kapcsolatosan, hogy a Biztosítási Felügyelet nem a biztosítással, hanem a betegpanaszokkal foglalkozik, tehát - hogy is mondjam - az ország legmagasabb ombudsmanja, betegjogi képviselője, amely az összes panaszból egy mikronnyit tud felfogni. Egyébként a betegpanaszok természetszerűen ki kell, hogy vizsgálódjanak, természetszerűen lehetőséget kell adnunk arra, hogy a betegek jogai maradéktalanul érvényesüljenek. De ehhez megfelelő szervezetek az orvosláson belül rendelkezésre állnak, ezeket kell használni. Ezekre a betegeknek megvan a jogosultságuk, és ezeket a betegek, mint gyakorló orvos mondom azt, hogy használják is.
Azt gondolom, hogy a Biztosítási Felügyeletnek a jelen szituációban különösen bővített létszámmal való működtetése mindazoknak ellene szól, ami az orvoslásban ma uralkodik: a pénztelenség, az ellátási zavarok. Ilyen szituációban ezt az intézményt ebben a formában fenntartani úgy érzem, hogy nem érdemes, és Mikola képviselő úrral szinkronban azt javaslom, hogy mérlegelni kell a Biztosítási Felügyelet megszüntetését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bőhm képviselő úr, majd Csáky képviselő úr!
DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): Örülök, hogy néhányan megszólaltak előttem, mert módom van elmondani, hogy homlokegyenest más a véleményem, amihez természetes módon formálok jogot, lévén, hogy én nem vagyok az egészségügyben dolgozó orvos. Azt gondolom, hogy Magyarországon igen komoly hagyományai vannak annak az orvos-arisztokráciának, aminek a jelei vastagon kiolvashatók a most elhangzottakból és felszólalásokból.
Tehát az, hogy a magyar egészségügyben dolgozók, a kórházak orvosai, orvosvezetői rossz néven veszik egy tőlük viszonylag független felügyelet működését, az majdnem hogy természetes. Ami nem természetes, hogy ebben az ügyben a parlament Egészségügyi bizottsága gondol állást foglalni, túlnyomórészt kórházvezető orvosokkal.
Azt javasolnám, hogy ha ezzel a kérdéssel komolyan akar a parlament foglalkozni, azzal, hogy ennek mi a célja, lehet, hogy kellemetlen a kórházvezetők számára a tevékenysége, de nagyon hasznos az országnak, nagyon hasznos a betegeknek. Nagyon hasznos annak az összevisszaságnak, amire nem rábíznám a mostani helyzetnek az egyedüli kezelését, hanem ellensúlyként használnám azt a Felügyeletet, aminek a beszámolóját most olvashatjuk, hogy ne csak az Egészségügyi bizottság döntsön, hanem például valamiféle fogyasztóvédelemmel foglalkozó parlamenti bizottság. Egészen más lenne a történetnek a megítélése, ha a társadalomnak a szolgáltatást igénybe vevő tagjai is véleményt mondhatnának, és nem csupán azok a kórházvezető kiváló orvosok, akiknek a jól bevált rutingyakorlatát akadályozza, sérti, kellemetlenné teszi a Felügyeletnek - mondjuk így - az akadékoskodása.
Tehát én kívánnék minél több akadékoskodást, azzal, hogy a feladatot lássák el, úgy, ahogy eddig, vagy még jobban, és nem tudnak mást csinálni, mint tűrni azt az ellenállást, amit természetesnek kell tulajdonítani a honi egészségügy szereplőinek állandó gyakorlatát követve. Tehát én sok sikert kívánok a továbbiakban ehhez!
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Csáky képviselő úr, utána Schvarcz alelnök úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Bár a Bőhm képviselő úr által megidézett orvos-arisztokrácia tagja vagyok (Derültség.), nem intézményvezetői pozícióban, de úgy gondolom, hogy ez komolyabb téma annál, hogy itt a két véglet irányába menjünk el.
Azon el lehet gondolkodni - és gondolom, hogy az erre illetékesek elgondolkodnak -, hogy a szolgáltatók enyhén szólva egy kicsit idegenkedve tekintenek magára a Felügyeletre. Én azt hiszem, hogy időnként talán a Felügyelet egy kicsit túlterjeszkedik azon a kereten, amit a jogszabály biztosít számára, illetve elmegy a falig a jogszabályi keretek között. Ha ugyanis megnézzük az adatokat, azt olvashatjuk, hogy 728 eljárás zárult le elsőfokú határozattal, annak 36 százaléka volt elmarasztaló, ez 262 esetet jelent, és abból 253 eset bírsággal zárult. Tehát az utolsó előtti fokozat a törvényben meghatározott öt lehetőség közül. Ebből nyilvánvalóan a szolgáltatók nem azt a következtetést vonják le, hogy itt tulajdonképpen egy olyan felügyeletről van szó, amely a mérhetetlen módon mobilis, kiszámíthatatlan, a mind jogszabályi, mind financiális szempontból kiszámíthatatlan környezetben működő egészségügyi szolgáltatást segítse, hanem mintegy az aktuális kormányzat vagy tárca kinyújtott ökleként, időnként odacsap, ha úgy kívánják. Ez a kérdésem is, hogy itt utalás történik az anyagban arra, hogy bár hallottak arról, hogy vannak bizonyos politikai nyomásgyakorlási kezdeményezések egészségpolitikusok irányába, de közvetlenül ezt nem tapasztalták, ez mondjuk igaz-e a tárcára, és igaz-e az OEP-re? OEP-, illetve tárcakezdeményezésre hány vizsgálat indult adott esetben? Tehát én azért árnyaltabban foglalkoznék ezzel a dologgal.
A bevezetőben azt írja, aki készítette ezt a beszámolót, hogy tulajdonképpen a rendszer szereplőinek is egyforma mértékben próbál segítséget nyújtani. Indított-e például eljárást az OEP-pel szemben? Információim szerint ilyen jellegű beadványok voltak, azonban ezek mind elutasításra kerültek. Habár kormányzati szervről van szó, tehát jogilag egy elég furcsa helyzet alakul ki, nem egy teljesen független, mint mondjuk az ÁSZ, de indult-e ilyen eljárás? Illetve ha még miniszter úr itt van, akkor megkérdezem, hogy hogyan minősíti azt, hogy az OEP-határozatok egyharmadát helyezi hatályon kívül a Felügyelet súlyos hibák miatt, mégis akkor milyen munka folyik az OEP-nél?
Elég részletesen tárgyalja a várólisták kérdéskörét és problematikáját. Nem merült-e fel, hogy talán egy egységes szoftvert kellene készíteni, és akkor egyrészt ez kompatibilis lenne az egész rendszerrel, és egységesen lehetne értékelni ezeket, és lehetne egységesen ellenőrizni a várólistákat?
Mit ért a tanulmány, a jelentés a PET-CT ellátás értékelésével kapcsolatos megjegyzésén, hogy a szabályozás jelenleg nem megfelelő? Ez az indikációs listák hiányára vonatkozik, vagy pontosan mire vonatkozik? Illetve itt visszatérve a várólistákra, protokollok elkészítése, sürgősségi indikációk elkészítése, ez kinek a feladata? És ha meg van határozva, hogy kinek a feladata, akkor miért nem készítik el?
Ha felesleges dolgokról beszélünk, mert úgy en bloc az egész ellenőrzési rendszeren belül valóban vannak párhuzamosságok, hiszen van a betegjogi alapítvány, amely hasonló jellegű tevékenységet folytat, van a betegjogi képviselő, ezt kellene átnézni, hogy ezeket érdemes-e párhuzamosan működtetni, és százmilliókat erre áldozni, illetve nagyon érdekes a Felügyeleti Tanács. A Felügyelet honlapján még csak 7 név szerepelt, holott közben módosult a törvény, 10 főre emelték a számát. Ki az a maradék három, ha ezt lehetne tudni?
S habár itt, a végén van egy nagyon rövid beszámolója a Felügyeleti Tanácsnak, nagyon rossz emlékeket ébreszt, ilyen termelési értekezletek jegyzőkönyveit ébreszti, elvégzi-e, elvégezte-e a feladatát, például van-e ellenőrzési módszertan? Tárgyalta-e ezt a Felügyeleti Tanács? Ugyanis a Felügyeleti Tanács közleményei rovatban nincs megjeleníthető közlemény, tehát az állampolgárokkal olyan nagy közölnivalója nincs. Ha valami felesleges, akkor ezt kellene szerintem felülvizsgálni, hogy van-e értelme egyáltalán bődületes pénzért - mert azért ez jelentős összegbe kerül a költségvetésnek - egy Felügyeleti Tanácsot fenntartani.
Attól én óva intenék mindenkit, hogy bármikor is bekövetkezzen az, hogy a Felügyelet mondjuk ilyen úgynevezett próbavásárlásokat - ez egy nagyon érdekes meghatározása az anyagnak - végezzen, hogy erre jogosítványokat kapjon. A banktitokkal kapcsolatos kérdéskörrel pedig még inkább óvatosan bánnék, tehát az nem támogatható törekvés.
Még egy kérdésem van, a 43. oldalon a költségvetést tárgyalja, valószínűleg az én közgazdasági ismereteim nem megfelelőek. A személyi kiadás 72 százalékra teljesült, ami egy becsülendő önmérsékletet tanúsít, ezzel szemben a járulék több mint 98 százalékra. Itt valami aszinkronitást vélek felfedezni, merthogy annak együtt kell mozogni. Most járulékelmaradásuk volt, vagy a Felügyelet büntiben van, és több járulékot kell fizetnie, vagy miből adódott ez a különbség? De ez csak egy mellékes kérdés.
Még egy: az alapadatoknál, ha valaki olvassa, azt mondhatná, hogy Magyarország egy kánaán. Azt írja a jelentés, hogy az aktív fekvőbeteg-osztályokon átlagosan egy orvosra 5,8 ágy jut. Mérhetetlenül félrevezető így az ilyen statisztika, van-e intézményi, illetve szakmai bontás, mert azért ha mondjuk egy városi kórházba elmegyünk, bizonyos osztályokra elmegyünk, a kollégák nagyon boldogok lennének a csak 5,8 ággyal, ha a 70-80 százalékos ágykihasználtságot nézem, akkor 4-5 beteggel kellene egy adott egység alatt foglalkoznia, azért ez a gyakorlatban másképp van. Így félrevezetők ezek a statisztikák, mint ahogy félrevezető a gyógyszertámogatással kapcsolatos statisztika is, a betegterhek csökkenését írja ez is, nyilvánvalóan kormányzati kívánalmaknak kíván megfelelni, de azért az igazsághoz az tartozik hozzá, hogy miután a támogatások mértéke csökkent, összességében a betegterhek növekedtek. Ezt is illett volna beleírni a jelentésbe, így korrekt lenne.
Úgyhogy én nem tartom feleslegesnek, szerintem színvonalas, jó beszámolót kaptunk, ami kérdéseket vet fel, keresi a helyét a Felügyelet a jelenlegi rendszerben, mert valóban közben az egész környezet változott, és abban kivételesen egyetértek Bőhm képviselőtársammal, hogy az önmagukat ellenőrző rendszerek idejétmúltak, nem árt, ha egy független, kívülről jövő rendszer ellenőrzi, és próbálja segíteni, és nem feltétlenül első nekifutásból a büntetés a célja. Vélhetőleg ezzel összefüggésben érezhető a rendszer ellenállása, ami természetesnek nevezhető, akár arisztokraták, akár nem arisztokraták a rendszer résztvevői. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megszakítva a hozzászólásokat, miután miniszter úrnak a kormányülésre kell mennie, megkérdezem, hogy akar-e az eddig elhangzottakhoz röviden valamit hozzátenni.
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter válaszai
DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Tényleg csak két megjegyzést. A Kórházszövetség véleményével kapcsolatban nagyon profánul csak azt mondanám, hogy a halálraítélt ritkán szokta a hóhér tevékenységét pozitívan értékelni. Gyakorlatilag ez egyben részben válasz arra is, hogy hol a helye és a szerepe az Egészségbiztosítási Felügyeletnek.
Kétségkívül van egy betegjogi közalapítvány. A betegjogi közalapítvány feladatrendszere gyakorlatilag arról szól, hogy egyes betegjogok sérülése esetén ennek a betegnek nyújt valamiféle jogi védelmet. A Felügyeletnek egészen más a helyzete, hiszen valamiféle betegjogi történés alapján ő egy teljes körű vizsgálatot kezdeményezhet, és az intézmény egészére vonatkozóan hozhat különféle szankciókat, ami a jogszabályban le van írva.
Tehát úgy gondolom, hogy ezt a kettőt nem célszerű összemosni. Abban az esetben, amikor a Felügyelet vizsgál, akkor nem a szakmai szabályok betartását vizsgálja, hiszen ez ÁNTSZ, illetve OSZMK feladat, és nem egy beteg történéseit, hanem az egy beteg történései kapcsán azt próbálja megállapítani, hogy ez egy rendszerbeli hiba, vagy egy egyedi orvos-beteg kapcsolatban fellépő bármiféle anomália, és ennek megfelelően hozza azt a bizonyos döntést, amelynek kapcsán elmarasztalja a kórházat adott esetben vagy nem. Mindenképpen úgy gondolom, hogy szükség van egy független szervezetre ahhoz, hogy a betegjogokban bármiféle sérülés esetén meg lehessen állapítani, hogy ez egy általános érvényű problematika, és ennek megfelelően célszerű kezelni, vagy pedig egy egyedi eset, és akkor ilyen értelemben kell kezelni. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Bocsánat, még az OEP-határozatokkal kapcsolatban úgy gondolom, hogy itt az egyedi méltányosság vonatkozásában hozott határozatokra gondol képviselő úr, ahol a másodfokot kétségkívül a Felügyelet képviseli. Úgy gondolom, hogy az egész egyedi méltányossági kör pontosan egy olyan kör, amire majd egy globális szabályozást kellene kitalálni. Voltak korábban olyan hangok, hogy az egyedi méltányosság, mint a méltányosság, az nem feltétlenül biztosítói feladatkör. Nekem egyébként az a véleményem, hogy igen, hiszen van számos olyan gyógyszer, aminek a gyógyhatása már elismert, de még Magyarországon a) nincs törzskönyvezve, b) nincs befogadva a támogatásba. Ha ezt a méltányosságot megszüntetnénk, ebben az esetben előállna az a helyzet, hogy bizonyos betegek vagy betegségcsoportok kezelés nélkül maradnának.
Ami miatt ilyen viszonylag magas a Felügyeletnek a másodfokú véleménye és az elsőfokú határozat közötti differencia, az abból adódik, hogy bár az OEP honlapján abszolút egyértelműen fenn van, hogy milyen dokumentumokat kell benyújtani, kinek, milyen határidőben, nagyon gyakran az történik, hogy akkor, amikor már csak időben is - mert a fellebbezés és az elsőfokú határozat között meglehetősen nagy idő telik el - a Felügyeletnek már rendelkezésre állnak azok a dokumentumok, amelyeket az elsőfokú határozatnál, ami azért hozott egy elutasító határozatot, mert nem állt rendelkezésre minden olyan releváns iratanyag, ami egyébként kötelező benyújtási kellék, azok megérkeztek a Felügyelethez, és azt a döntést bírálja felül másodfokon a Felügyelet, azt az elutasítást, amit információ hiányában hozott az OEP, úgy gondolom, hogy ez itt a lényeges differencia oka.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr, és akkor elengedjük. Schvarcz alelnök úré a szó.
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Bizottság! Itt Bőhm képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni, aki azt mondta, hogy a háború sokkal fontosabb dolog, minthogy tábornokokra lehetne bízni. Valóban, az egészségügy ellenőrzését nemcsak az orvos-arisztokrácia képviselőire kell bízni, és ebben játszik döntő szerepet az Egészségbiztosítási Felügyelet.
Nagyon jó és nagyon színvonalas anyagot kaptunk. Én minden elismerésem mellett azokat a pontokat ragadnám meg, ahol továbbgondolásra lenne alkalmas ez a mai beszélgetés és a mai konzultáció.
Itt szó volt arról, hogy vannak a rendszerben ennek az ellenőrzésnek hivatott szervei: ÁNTSZ, Orvosi Kamara, betegjogi képviselet. Egy nagy gond van mindhárom ellenőrzési szervezettel, hogy nem a rendszer egészét vizsgálja, és nincsenek szankcionálási lehetőségei.
Azt nagyon jól tudjuk, hogy a fegyelmezésnek vannak különféle eszközei, és mind a három szervezet csak az ejnye-ejnyéig tud elmenni, és akkor, ha nincs mögötte szankció, akkor ezeket általában nem nagyon szokták komolyan venni.
A rendszer működéséről nagyon jó kritikát ad a Kórházszövetségnek az az egy statisztikai száma, hogy 40-en igen, 34-en pedig nem igénylik tovább a Felügyelet működését. Ez azt jelenti, hogy azért a rendszerben még nem teljesen találta meg a helyét a Felügyelet, de mindenképpen a túlnyomó rész azt mondja, hogy igen, szükség van rá.
Itt a további együttműködéssel kapcsolatosan szeretnék javaslatokat tenni. Mindenképpen össze kellene hangolni az ÁNTSZ működését a Felügyelet működésével, az ÁNTSZ ugyanis minőségi dolgokra hivatott, és én az indikátorok megemlítésénél azért azt hiányolom, hogy ezek nem minőségi indikátorok zömmel, ezek bizonyos működésre jellemző indikátorok. Tehát nagyon komoly lépéseket kellene afelé tenni, hogy minőségi indikátorokat vezessünk be a rendszerbe, és egyre több minőségi indikátort, és egyre inkább mindkét szervezetnek: az ÁNTSZ-nek és a Felügyeletnek a protokollszerű működés felé kellene az ellenőrzés irányultságát vinni.
Az biztos, hogy itt a sajtóból és mindenféle kórházi szövegekből lehet hallani arról, hogy az ÁNTSZ működésével kapcsolatosan csak annyi lehetőség van, hogy kiadja az engedélyt vagy nem adja ki az engedélyt. Ha most szívére tenné az ÁNTSZ vezetése a kezét, hogy hány magyar egészségügyi intézmény volt úgy istenigazából jogosult arra, hogy teljes körű működési engedélyt kapjon, akkor egy elég kemény szám lenne az, ami azt mondaná, hogy nem.
A másik pedig: a Felügyelet működésében azért a különféle sajtóhíresztelések és tapasztalatok alapján a módszerekben bizonyos túlkapások azért jelentkeznek. Ezekre azért kellene figyelni, hogy kimennek, megszállják, elviszik a gépeket és szinte egy ilyen komoly vizsgálat látszatát keltik, ami valóban is az lehet, de a módszerekben lehetnének egy kissé kifinomultabbak.
Egy érdekes dolog: itt mindenütt azt halljuk, hogy a panaszok jelentős része az ápolás vonatkozásában jelentkezik, és mindenki azt mondja, hogy ez nem az orvos feladata, hanem a kórház feladata. Törvényalkotóként: helyre kellene tenni az ápolást, kompetenciát adni, és valamilyen módon az ápolási szintet emelve, az ápolási igazgatóknak, az ápolóknak olyan kompetenciákat kellene adni, hogy valóban rajtuk is számon lehessen kérni az ápolási feladatok elmaradását.
Itt a fogyasztóvédelem is szóba került számos alkalommal. Azt tudjuk, hogy az európai uniós országok jelentős részében az egészségügy ellenőrzését a fogyasztóvédelem végzi. Tehát az is egy kormányzati hivatal, kormányzati szerv, és a fogyasztóvédelem ellenőriz, és ott tényleg nem próbavásárlások, hanem kifejezett ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések zajlanak le, és ezek alapján a kórházak működési engedélyét vagy a biztosítási finanszírozását vonják meg, vagy lecsökkentik, például Hollandiában.
Tehát az, hogy most a fogyasztóvédelemmel milyen kapcsolatba kerül a Biztosítás-felügyelet, az a jövő kérdése, de a civil társadalom erősödése mindenképpen indokolt a közeljövőben, tehát a fogyasztóvédelem erősítése. Az, hogy nálunk kiterjesszük-e a fogyasztóvédelem hatását az egészségügyre, az a jövő kérdése, de ennek a felügyeletnek egy bizonyos mértékig ilyen hatása is kell hogy legyen.
Azért is jó, hogy van a Felügyelet, mert a Felügyelet a rendszert ellenőrzi. Csáky kollégám ma itt van, akkor tudja, hogy az egészségügyben a hibának is van egy logikája és egy törvényszerűsége, hogy egy beteg miért kerül az első pillanatban egy rossz vágányra, és aztán megy a maga útján, a hiba logikája szerint a rossz végkifejlet felé. Erre egy ÁNTSZ vagy egy betegjogi képviseleti vizsgálat nem mindig alkalmas, viszont egy felügyeleti vizsgálat magát a rendszert és a rendszerben lévő hibákat tudja feltárni annak érdekében, hogy az a dolog a következőkben ne következhessen be. Tehát ilyen szempontból a rendszer ellenőrzése mindenképpen szükséges.
Én itt az együttműködést gondolnám a továbbiakban finomítani, akár törvénykezési szinten a betegjogi képviselővel, az ÁNTSZ-szel, és az ápolás vonatkozásában a kompetencia kérdésében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Havas képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Számos dolog elhangzott már előttem, úgyhogy ezekre nem is szeretnék kitérni, bár úgy is, mint az orvos-arisztokrácia képviselője, megértem Bőhm képviselőtársam problémáját, mert végül is az ügyvédarisztokrácia kenyerét veszik el. Tehát ha innentől kezdve kevesebb pénzt kapnak, én meg tudom érteni, hogy ez komoly problémát okoz.
De akkor komolyra fordítva a szót. Én összeírtam azt a néhány felügyeleti szervet, amely többek között hatóság, illetve főhatóság, aki egyébként az intézményeket ellenőrzi, és többek között és elsősorban a betegjogok érvényesülését, a betegek érdekét hivatott képviselni. Itt én megemlítem a menedzsmenttől a tulajdonoson át az ÁSZ képviseletét, az OEP-et, az ÁNTSZ-t. A korábban hangoztatott minőségügyi feltételek meglétét egyébként egy intézmény felügyeli az országban, mint az ORKI jogutódja, amelyik egyébként minőségügyi feladatokat is ellát. Az én számításaim szerint mintegy tíz olyan hatóság és főhatóság van - benne a minisztérium -, amely ugyanezeket a feladatokat látja el.
Ha megengedik, akkor elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkoznék, amit a Kórházszövetség felvetett, és maga a Biztosítás-felügyelet is megemlíti, hogy bírósághoz fordulás kapcsán a Biztosítás-felügyelet az, amelyik általában nyertesként kerül ki. Valószínűleg ezért is említi a Kórházszövetség, hogy gyakorlatilag hiába fordulnak akár az intézmények is a bírósághoz a bírság mértékét vagy hogyanját tekintve, nem tudnak nyerni.
Elgondolkodtató az is, hogy a 10. pontban a Felügyelet munkájával kapcsolatos lakossági megítélés kapcsán a közvéleményben azért mindösszesen 25-en érezték pozitívnak és 50-en negatívnak, vagy nem érezték. Ez azért azt mutatja, hogy a lakosság körében nem érte el azt a szimpátiát vagy azt a feladatot nem érzékelik, amire tulajdonképpen létre lett volna hozva. Bár, mint tudjuk, pénztáraink nincsenek, tehát a Felügyelet is ilyen szempontból nehezen elképzelhető.
Ami számomra a legnagyobb problémát okozza - és ezt a Kórházszövetség anyaga is megemlíti -, egyrészt a bírságok igen túlzott mértéke. A másik pedig, hogy olyan hatósági jogosítványokkal rendelkezik a Felügyelet, amit leginkább a Gazdasági Versenyhivatal jogköréhez és hatásköréhez tudnék hasonlítani, ennek megfelelő stílusban is, ahogy alelnök úr említette, ennek megfelelő, rajtaütésszerű vizsgálatokkal, stb., amin az én olvasatomban mindenféleképpen változtatni kell.
Amit viszont szeretnék kérdésként megfogalmazni, az anyag említi a 80 főt, illetve ha jól tudom, azóta ez bővült is, de nem jelzi, hogy milyen szakmai összetételű. Tehát gyakorlatilag kik dolgoznak ennél az intézménynél? Bár én elfogadom, hogy nyilván az egészségügy annál sokkal súlyosabb és fontosabb kérdés, minthogy orvosokra bízzuk, de azért ahhoz, hogy mondjuk egy intézmény orvosszakmai szempontból, mert ha betegproblémákat tárgyalunk, akkor nyilván ez is előkerül, hogy kik azok, akik mondjuk szakmai tudásuk vagy tapasztalatuk alapján részt tudnak venni ebben az ellenőrzésben. Tehát milyen a szakmai összetétel? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ellenőrzés célja mindig, mindenképpen az, hogy valamiféle anomáliát megtaláljon, illetve segítsen a jövőre nézve a hibát elkövetőnek.
Az ellenőrzéseket végző szervezeteknek megvan a nevük, az Egészségbiztosítási Felügyeletnek ez a neve, hogy Egészségbiztosítási Felügyelet, nyilván erre jött létre. Itt ma már több ízben elhangzott, hogy éppen a nevéből adódó funkciót biztosan nem tudja ellátni, hiszen amiért létrejött, az nem valósult meg.
Amit ma az Egészségbiztosítási Felügyelet csinál - és tessék ebben nekem segíteni akkor -, részben az ÁNTSZ által ellenőrizendő feltételeket nézi meg, tekinti meg, illetve a betegjogi képviselőhöz fordulható betegjogok érvényesülését próbálja ellenőrizni, valamint az előzőekben elhangzott még nyolc ellenőrző szervezet különböző részellenőrzéseit értékeli és nyilván érvényesíti. Ez a gyakorló ember számára úgy néz ki, hogy van egy panaszügy, akkor a panaszügy kivizsgálására megérkezik egy papír, attól függően, hogy ki volt a frissebb és ügyesebb, attól függően megérkezik vagy a betegjogi képviselő papírja, vagy a betegnek a papírja, vagy esetleg a Felügyelet papírja. A Felügyelet a következőt szokta írni, és ebben kérdezem, hogy ez a gyakorlat jól működik-e, hogy a sajtóból - bocsánat, ez a 6 ezer panaszügy esetén csak 4 ezerben fordult elő, hogy máshonnan jött a panasz, mint a betegtől, tehát valamiféle közérdeklődésből, kérdezem is, hogy ez mondjuk a sajtót jelentette-e, például az egyik konkrét ügyben szó szerint az érkezett hozzánk, hogy a sajtóból értesültünk x,y haláláról, és felmerült az, hogy hibát vétett itt az ellátó.
Kérdezem én, hogy megvárjuk-e, míg az ÁNTSZ-vizsgálat befejeződik? Gondolom, ha az ÁNTSZ-nek van egy ilyen kötelezettsége, van szankcionálási lehetősége, miszerint bezárja vagy nem zárja az intézetet - és ez egy nagyon fontos dolog -, akkor talán ezt kellene erősíteni, és nem az újabb intézményt erősíteni.
Szeretnék oda visszatérni, hogy az anyagban szereplő 6 ezer eljárás esetén azt mondja az összefoglaló, hogy 2 ezer esetben konkrétan a beteg jelentette, tehát konkrét panaszbejelentés volt, és 4 ezer megkeresés esetén általános problémafelvetés. Ez honnan származott? Tehát a sajtóból, avagy honnan?
A későbbiekben azt látjuk, hogy körülbelül ezer esetben járt el a Felügyelet. Ha volt 6 ezer felvetés, és ezer esetben járt el, akkor marad még ott néhány, azokkal mi újság van? A betegjogi képviselő és a betegjogi képviselő által felvetett problémák, egyáltalán a rendszer és az Egészségbiztosítási Felügyelet kapcsolatban van-e egymással? Hogyan történik ez a gyakorlatban? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az elmúlt óra hozzászólásai tulajdonképpen visszatükrözték az elmúlt tíz év egészségügyi történéseinek egy sajátos vetületét, mert az elmúlt tíz évben egyebek mellett a betegjogok felértékelődésének és kiteljesedésének a történetét is éltük meg a magyar egészségügyben, és ehhez nyilván a szolgáltatók vagy tudtak alkalmazkodni vagy nem, nagyon sokféle korábbi kötődés, tradíció is nehezítette, hogy ebben előre tudjunk menni. Nyilván ahogy a világon sok helyen, mi is átéljük, hogy hogyan alakul át a hagyományos orvos-beteg kapcsolat bizonyos pontokon szolgáltató-kliens viszonnyá, és nyilván ez a helyzet is hoz létre különböző intézményeket.
Én a magam részéről úgy látom, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet, túl azon, hogy az eredetileg elképzelt funkció egy része nem valósult meg, tehát nem jött létre a többpénztáras rendszer, de azért alapvetően a betegbiztonság felett őrködő, és bizonyos szankcionálási jogkörökkel rendelkező szervezetként fontos szerepet játszik, emellett persze az OEP felügyeleti szerve is. Az más kérdés, hogy van itt mit erősíteni, és örülök annak, hogy elhangzott, hogy az önkéntes kiegészítő egészségbiztosítási szektorra is igyekszik a tevékenységét kiterjeszteni.
Úgy látom, hogy miközben persze nincs minden rendben a szabályozással, mint ahogy ezt az előterjesztés maga is jelzi, azért alapvetően más és más az ÁNTSZ, illetőleg mondjuk például a betegjogi képviseleti rendszernek a feladata. Anélkül, hogy ennek a részleteibe belemennék, azt gondolom, és azt hiszem, hogy meg kell azt fontolnunk, amit az elnök úr és az előterjesztés javasolt, hogy szükség van a jogi környezet alakítására, formálására, akár a közigazgatási eljárási törvény alkalmazásával kapcsolatban, akár az OEP és a formálódó, alakuló regionális egészségpénztárak felügyelete tekintetében, akár az adatgyűjtési jogosítványok ügyében, de úgy, ahogy azt többen, egyebek mellett Schvarcz alelnök úr is kifejtette, a társintézményekkel való munkamegosztás kérdésében, nemcsak a gyakorlatban, hanem az itt meglévő párhuzamosságok vagy szabályozási pontatlanságok és átfedések kiküszöbölésére is szükség van. Azt is nagyon megfontolandónak gondolom, hogy igen, haladni kell a protokollszerű kontroll irányába, tehát az egységes ellenőrzési módszertan megteremtése irányába.
Én egy hasznos, a helyét egyre inkább megtaláló szervezetként látom a Felügyeletet, korántsem érzem azt, hogy eljutott a tökéletesség csúcsára, de azt sem gondolom, hogy már itt az ideje annak, hogy felszámoljuk vagy megszüntessük. Folytattunk ma egy konzultációt, e tekintetben sokféle vélemény elhangzott. Nyilván nincs most olyan idő, hogy ebben bármilyen állásfoglalást vagy határozatot hozzunk, ugyanakkor ezekre az elhangzott véleményekre, javaslatokra szükséges a kormány figyelmét felhívni, és a további szabályozó munka irányaira többé-kevésbé a Felügyelet jelentésében foglaltaknak megfelelően, és amit képviselőtársaim mondtak, erre fel kell hogy hívjuk a kormány figyelmét, és nyilván a szükséges módosításokat indokolt kezdeményezni.
Ezeknek a gondolatoknak a jegyében megkérem elnök urat, hogy válaszoljon az elhangzottakra.
Dr. Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökének válaszai az elhangzottakra
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke: Tisztelt Elnökség! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Nagyon szépen köszönöm az észrevételeket. Sok olyan kritika és észrevétel elhangzott, amelyek továbbgondolásra nemcsak ebben a körben, a szabályozó részéről, hanem a Felügyelet részéről is érdemesek, és a saját munkánk fokozatos javításának az érdekében mi is át fogjuk gondolni azokat a javaslatokat, amelyek itt elhangzottak.
Kétféle javaslat és észrevétel volt alapvetően. Az észrevételek egyik típusa a Felügyeletre vonatkozó szabályozást, a társhatóságokkal való kompetencia-határokat, egyáltalán a Felügyelet hatáskörének a jövőjét érintette. E tekintetben mi megtettük a jogszabályi környezetre vonatkozó javaslatainkat, és a tevékenységünket tudjuk annak a szolgálatába állítani, hogy visszacsatolásként a döntéshozók gondolkodjanak folyamatosan a Felügyelettel kapcsolatos szabályrendszer továbbfejlesztésén. A Felügyelet jogalkalmazó szerv, végrehajtja a mindenkori szabályokat, tehát mi ebben, e tekintetben tudunk partnerek lenni. Tehát inkább azokra a felvetésekre és kérdésekre reagálnék, amelyek a Felügyelet jelen jogszabályi környezeten belül kifejtett tevékenységének a részleteire, a színvonalára, az ezzel kapcsolatos pozitív vagy negatív visszajelzésekre irányulnak.
Először szeretnék egy-két pontosítást fűzni a Kórházszövetség elnöke által idézett vizsgálati eredményekhez, hiszen látható ezekből az adatokból, hogy az a kérdés, amelyre a kórházak közül 34 igennel és 40 nemmel válaszolt, az nem úgy hangzott, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetését javasolják-e, hanem hogy a jelenlegi működésének a törvényi szabályozását megváltoztatnák-e, a szervezetet megszüntetnék-e. Tehát a kettő együtt teszi ki azt a közel felét a válaszadóknak, akik valamilyen változtatást szerettek volna eszközölni.
Ez azt jelenti, hogy a válaszadó intézmények több mint fele szerint megfelelő a jogszabályi környezet. Én nem fogalmaznék olyan sarkosan, mint miniszter úr, de azt is mondhatnám, hogy nyugtalansággal töltheti el az ellenőrző hatóságot, ha az intézmények több mint fele teljesen elégedett a hatóságra vonatkozó jogszabályi keretekkel. Gondolom, ha az adózókat kérdeznénk meg az adóellenőrzések keménységének megfelelőségéről, akkor ennél rosszabb adatokat kapnánk. Tehát félretéve a tréfát: nem nyugtalanít, hanem inkább örömmel tölt el az, hogy az együttműködés azért az intézmények jelentős részéről egy kölcsönös eredmény érdekében tűnik fontosnak.
A másik pedig: Havas Szófia képviselő asszony is utalt erre a vizsgálatra, ahol a közvéleményben megjelenő elégedettség számait lehet látni. Úgy értelmezem, hogy az intézményvezetők érzése, véleménye alapján jelenik az meg, hogy 25 érezte, 49 nem érezte a közvéleményben az elégedettséget, nem egy közvetlen közvélemény-kutatás eredményei ezek, tehát az intézményvezetők szemüvegén keresztül szűrődik ez a dolog, ami ugyanakkor fontos a Felügyelet számára is természetesen, hogy hogyan látják az intézményvezetők, hogy az általuk ellátott lakosság számára szerintük mennyire fontos a felügyeleti tevékenység.
Rátérve akkor, és elnézést kérek, ha valakinek azon kérdéseire nem reagálok, amelyek a szabályozási környezetet érintik, erre általánosan az előbb a gondolataimat elmondtam.
A Felügyelet profilja tiszta-e, milyen összeütközések vannak? Igazából nekünk a bíróságon kellett bizonyítani a Felügyelet hatásköreinek a létjogosultságát. Az első időkben nem túlzás azt állítani, hogy mi magunk sem voltunk abban biztosak, hogy mi az, amit a bíróság jogszerűnek talál a mi ténykedésünkben, hiszen nem volt előzménye ennek a szervezetnek, egy ilyen biztosítás-felügyeletnek új téglákkal kellett felépíteni azt az építményt, amelynek a keretei között mozoghat. Azt is mondhatom, én inkább a negatív kritika lehetőségét látom abban, amit Csáky képviselő úr úgy fogalmazott, hogy elmegy a falig a Felügyelet. Nem mindig megy el a falig a Felügyelet, hiszen nagyon kevés az elvesztett per, más hatóságoknál, bátrabb hatóságoknál inkább 30-40 százalék a pervesztés aránya. Körülbelül itt a beszámoló alapján egy kicsit kevesebb, mint 90 százalék, most azóta volt három nyertes ügyünk, most egy kicsit több, mint 90 százalék, nagyjából 90 százalék a megnyert perek aránya. Ez azt jelenti, hogy csak akkor bírságolunk, csak akkor szankcionálunk - a szankciókra majd még visszatérek -, ha tényleg minden bizonyíték egyértelműen azt mutatja, hogy jogsértés következett be.
Szintén még Varga Ferenc elnök úr felvetéseire, és később Csáky András részéről is előkerült: a várólista-vezetés tekintetében az egységességet nagyon támogatjuk. A minisztériummal jelenleg is zajlik egy olyan jogszabály-előkészítési folyamat, amelyben a mi képviselőnk is meghívottként részt vesz, és mi mindig mind a szoftverhasználat, mind pedig a nyilvántartási rendszer tekintetében az OEP-nek az egységes várólista-kezelését szeretnénk hangsúlyosabbá tenni, hiszen ez nemcsak a kórházaknak, hanem a betegeknek is fontos, hogy lakóhelytől, illetékes kórháztól függően ne legyenek olyan óriási különbségek a várakozási időkben, mint most. A szoftverek tekintetében a különböző kórházi rendszerekhez nehéz ugyanazt a típusú, ugyanazt a felépítésű szoftvert illeszteni, de e tekintetben is mi magunk is végeztünk a jelentésekkel kapcsolatban egy egységesítést októberben. Ez először látszólag az adminisztratív terheket növelte, de beállt a rendszer, és így könnyebbé vált mindenféle platformról az adatokat nekünk küldeni.
Perjési Klára képviselő asszony az ápolási körülményekkel kapcsolatos jelzéseket firtatta. Valóban a kezelőorvos az egy beteg számára, akihez leginkább kötődik mind a kezelése szakmai vonatkozásaiban, mind emberileg, ezért az orvosok számára úgy tűnik, hogy sokszor túlzott, a kompetenciájukon túlmutató terhet jelent az, hogy a betegek tőlük kérik számon az ápolási hiányosságokat is. Ez jelenik meg a számunkra elmondottakból, a nyilatkozataikból, és valóban úgy tűnik, hogy szükséges volna a kórházi fekvőbeteg-osztályokon az ápolási tevékenységet erőteljesebben, jobban integrálni ahhoz az egységes ellátási folyamathoz, amelynek a színvonaláért felelős az intézmény.
Az egészségpénztárakra vonatkozó kérdésre nemcsak országos összegzést, nemcsak átlagokat hozunk nyilvánosságra, hanem az egyes egészségpénztárakra vonatkozó adatokat, tehát hogy melyiknek, hány szerződött szolgáltatója van, mennyibe kerül az egészségpénztári kártya, milyen kedvezmények vehetők igénybe, készít-e kérésre egészségtervet az egészségpénztár. Tehát mindenki megtalálhatja ebből az összeállításból a saját szempontjai szerint fontos tényezőket, és segítheti azt is ez az összeállítás, hogy egészségpénztárat válasszanak a munkavállalók vagy a munkáltatók.
Nagy Kálmán képviselő úr: igaz ez a megállapítás, hogy százmilliós nagyságrendű orvos-beteg találkozásból mi néhány ezret tudunk egy évben megvizsgálni. Egyébként ez is okozhatja azt, ha valakinek éppen nincs szerencséje vagy éppen nagy az aktivitás akár a lakossági, akár az ügyvédi aktivitás a kórház környezetében, akkor akár két-három ügy is eljut a Felügyelethez, míg egy másik intézmény, amely esetében nincs garancia arra, hogy jobb ellátást végez, teljesen érintetlen marad egy adott évben az Egészségbiztosítási Felügyelet részéről. Azonban pontosan ez a kérdés véleményem szerint, amit ön is feltett, hogy hol a többi panasz. Még inkább felmerül a kérdés, hogy hol volt a többi panasz, mielőtt az Egészségbiztosítási Felügyelet megalakult.
Azt láttuk - különösen az első évben, a működésünk első évében -, hogy rengeteg ember fordul hozzánk több éves vagy akár évtizedes panaszokkal. 1997-ben elrontották a férjem műtétjét, 2001-ben nem adta oda a kórház a dokumentációt, és azóta sem tudjuk, hogy miben halt meg az édesapám. Sajnos, ezeket a kéréseket megfelelő helyre kellett továbbítanunk, mert mi csak 2007-től vizsgálódhatunk, de ez azt bizonyítja, hogy nagyon sok ember nem kapott megfelelő választ a kérdéseire, nem intézték el az ügyét, nem oldották meg a problémáját. Egyre inkább egyébként megtanulták a biztosítottak, sokkal kevesebb most már az inadekvát kérés, sokkal kevesebb panaszt kell emiatt elutasítani, áttenni, mert nem a Felügyelet hatáskörébe tartozik a kivizsgálási igény, de én azt tapasztalom, hogy sokaknak megnyugvást jelent, ha a Felügyelet így vagy úgy pontot tesz az ügy végére. Teljesen mindegy, hogy elmarasztaló a határozat, a beteget az is megnyugtatja, ha azt látja, hogy az intézmény mindent korrekt módon tett, főleg egy haláleset után nagyon fontos erkölcsi kötelességüknek érzik az emberek azt, hogy elmondhassák, hogy ők megtették azt, hogy pontot tehessünk az ügy végére szakmai értelemben, hogy mindenki megfelelően járt el.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet létszámára vonatkozóan Havas Szófia képviselő asszony tett fel konkrét kérdést, és mások is utaltak a létszámhelyzetre. Valóban fokozatosan alakult ki a jelenlegi létszámunk. Voltak tervek a többpénztáras rendszer tervezése idején, hogy egy 95-100 fő körüli lesz a létszám, végül is ilyen 55-100 fő körüli tervekről volt szó, és így állt be ez a jelenlegi 80-as plafon.
A munkatársaink közül a jogászok vannak többségben, nem abszolút többségben, de belőlük van a legtöbb. A jogi és hatósági főosztályon szinte kizárólag jogászok dolgoznak, ők azok, akik megindítják esetenként az eljárásokat és mindig ők azok, akik lezárják a határozatot. Az ellenőrzési főosztályunkon többségükben egészségügyi végzettségűek: orvosok, diplomás ápolók, volt ápolási igazgató, tehát különböző egészségügyi egyetemi és főiskolai végzettségű munkatársak vannak, de ott is dolgozik jogász is, közgazdász is, vannak diplomahalmozók, tehát különböző oldalról az egészségügyre rátekinteni képes szakemberek.
A módszertani főosztályunkon természetesen főleg részben egészségügyben jártas, részben korábban más szektorban dolgozott közgazdászok, elemzők dolgoznak, és a kabineten, ahol az ügyfélszolgálat is működik, főleg jogászok és közigazgatási végzettségűek, a pénzügyi területen pedig természetesen pénzügyi, számviteli, közgazdasági végzettségűek, akik dolgoznak.
Az orvosszakmai megalapozottság szükségességével teljesen egyetértek. Ezt a mi gárdánk nem tudja biztosítani, néhány orvos dolgozik, de akkor sem az ő tudásukra hagyatkozunk, ha például éppen traumatológiai kérdésről van szó, és dolgozik mondjuk nálunk egy traumatológus, hanem mi minden esetben független igazságügyi orvosszakértő véleményét kérjük, amennyiben az ügynek van orvosszakmai vonatkozása, tehát ha felmerül az orvosszakmai megfelelőség megkérdőjelezése, vagy korábban többször - azóta az ÁNTSZ szakfőorvosi hálózatának az arányos feladatra való igénybevétele érdekében egy kicsit kevesebbszer - a szakfőorvosi, szakfelügyeleti hálózatot is igénybe vesszük, akik szintén nagyon sokat segítenek nekünk. Azt láthatják az érintettek, hogy ha nem egyértelmű egy vélemény, akkor megkérdezünk egy másik intézetet is, addig kérdezzük a szakvélemény-adókat, ameddig nem alakul ki egységes álláspont a történt-e mulasztás vagy nem történt mulasztás kérdésében.
Csáky András képviselő úr sok értékes kérdést tett fel, igyekszem mindegyikre válaszolni. Miért bírságolunk? A Felügyelet akkor bírságol - és sajnos, az esetek 99 százalékában ez a helyzet -, amikor már a folyamatba épített restitúcióra nincs lehetőség. Tehát önmagában az, hogy felhívjuk az intézményt a jogszerű magatartásra, eltiltjuk a későbbi jogsértéstől, ez nem oldja meg az ügyet. Inkább azt az elvet követjük, hogy sokszor jelzésértékű 10 ezer, 20 ezer forint mértékű bírságot szabunk ki akkor, amikor kvázi egy hatósági rosszallást akarunk kifejezni, de nem gondoljuk azt, hogy attól eltekintve, hogy izolált jelenségként ez bekövetkezett, mondjuk velejéig rossz lenne az adott intézmény betegellátási gyakorlata vagy ebből óriási érdeksérelmek következhetnének. Tehát a bírságon túli eszközökkel akkor élünk, amikor még meg lehet előzni a bajt. Ki van függesztve egy tábla, ami miatt még senkinek nem esett bántódása, nem volt érdeksérelme, ha azt mondja egy kórházigazgató, hogy most lehúzzuk a rolót és három hétig nem látjuk el az adott operációra várókat, ilyenkor fel lehet hívni az illető figyelmét - és ezek konkrét esetek voltak és megtörténtek, és így jártunk el -, hogy ezt nem lehet csinálni, ütemezni lehet az ellátást, de azt nem lehet csinálni, hogy egy ideig nem látjuk el a betegeket. Meg is oldódott az eset, nem kellett szankcionálni.
Amikor vége az ügynek, és nem akarok rosszízűen fogalmazni, de jó esetben a beteg már meggyógyult, rossz esetben rossz kimenetele volt az ellátásnak, akkor a pénzbírságot tartjuk a legmegfelelőbb eszköznek.
Az aktuális tárca kinyújtott ökle: ezzel kapcsolatban nagyon örülök, hogy kormányhivatali a státuszunk, mert így elejét lehet venni annak a feltételezésnek, hogy bármilyen függelmi viszonyban van a Felügyelet akár az egészségügyi tárcával, akárki mással. Nyilvánvalóan minél nagyobb a függetlenség, annál kevésbé merül fel mindez, tehát mondjuk a Gazdasági Versenyhivatal státusza még inkább garantálja ezt, hiszen mégiscsak egy kormányhivatalról van szó, a nevében is foglaltatik, hogy a kormány az, amelyik az irányítást gyakorolja a hivatal felett.
Ezzel kapcsolatban őszintén mondom, és talán az eddigi remélhetőleg jó tapasztalatok alapján ezt így is fogadja tőlem a képviselő úr, hogy nagyon jók a tapasztalataim. Azt is őszintén megmondom, hogy ebben nem voltam biztos 2007 elején, hogy ilyen jók lesznek a tapasztalataim. A politikusok - és gondolhatok itt akár kormánypárti, akár ellenzéki politikusokra - egyáltalán nem kívánnak semmilyen módon beavatkozni a Felügyelet egyedi ügyeibe. Pusztán másodkézből értesülünk arról - ezt tartalmazza a beszámoló is -, hogy sok intézményvezető ahelyett, hogy kihasználná azt a lehetőséget, hogy akár a jegyzőkönyvben sokszor fel is hívják az ellenőrök a figyelmet arra, hogy az észrevételeket el lehet mondani, akár később egy levélben hozzám fordulva, az esetleges sérelmeikről beszámoljanak, mert ez a mi munkánkat is segítené. Hiszen amikor akár másodkézből valamit megtudok, én mindig elbeszélgetek az illető munkatársakkal, hogy ők hogyan látták, mert nehéz igazságot tenni, hiszen sokféle igazság van, vagy az igazságnak sokféle köntöse, tehát máshogy jelenik meg az ellenőr szájából az az esemény, amit esetleg nehezményezett a kórházvezető.
Egyébként nagyon sokszor kiderül az, hogy inkább érzékenységekről van szó, és egyáltalán nem volt durva a Felügyelet fellépése, problémát okozott az, hogy jobb dolga is lett volna a kórházigazgatónak, és akkor iratok összerendezésén kellett fáradozni. Arra pedig szintén többen utaltak, hogy kemények a módszereink és előzetes bejelentés nélkül kimegyünk ellenőrizni, GVH-típusúak a jogköreink. A közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény alapján járunk el.
Egy félreértést szeretnék eloszlatni: ugyanilyen jogkörök illetik meg minden község polgármesteri hivatalának az ügyintézőjét egy helyi építési vagy szociális ügyben, ugyanilyen feltételek mellett mellőzheti az eljárás megindításáról szóló értesítést, mint az Egészségbiztosítási Felügyelet. Azt gondolom, hogy ha egy családi vállalkozással, egy lángossütővel kapcsolatban ezeket az általános szabályokat érvényesíti az eljárási törvény, akkor egy több milliárd forintból gazdálkodó kórházzal szemben is ugyanezek a szabályok indokoltak.
Egyébként volt rossz tapasztalata a Felügyeletnek, hogy amikor tudott a kórház az érkezésünkről, akkor megváltoztak az egészségügyi dokumentumok. Szerencsére informatikai szakértő segítségével nyomon lehetett követni, hogy a beteg vérnyomása utólag miként változott a különböző bejelentkezések alkalmával az egészségügyi dokumentációban.
??????????L
I Tehát ilyen szempontból nem érzem lehetőségét vagy értelmét annak, hogy csak és kizárólag az Egészségbiztosítási Felügyelet legyen az, amelyik nem élhet a közigazgatási eljárás adta lehetőségekkel.Az OEP-pel szemben kétirányú a kritika, hiszen egyrészt indítottunk-e eljárást, másrészt milyen sok elsőfokú határozatról mondtuk azt, hogy nem tartjuk megfelelőnek. Nem érkeznek hozzánk olyan jelzések, amelyek a hatáskörünk alapján az OEP-pel szembeni eljárás megindítását teszik lehetővé. Az az érdekes helyzet van az OEP kapcsán, hogy mi vagyunk az Egészségbiztosítási Felügyelet, de az OEP felügyeleti szerve az Egészségügyi Minisztérium. Tehát számos esetben nem terjed ki a hatáskör. Kizárólag a biztosítónak az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos konkrét szerepvállalása az, amit mi eljárás keretében vizsgálhatunk. Van egy határeset-csoport, amikor egyik felügyeleti szerv hatáskörébe sem kizárólagosan illeszkedik, például miért egy másik szolgáltatót finanszíroz az OEP, ha nekem van a feladatellátásra szerződésem. Az OEP nem fizeti ki a nekem járó finanszírozást, pedig jogszerűen benyújtottam az ezzel kapcsolatos elszámolást, a nyilatkozatokat, mindent. Ilyen esetekben, mivel úgy találjuk, hogy a hatáskörünkbe nem fér bele, de mégis általános biztosítás-felügyelet vagyunk, belső vizsgálatra szoktuk kérni az OEP főigazgatóját, és a belső vizsgálat végén egy visszacsatolásra, és amennyiben ez a vélemény a végén elfogadható számunkra, akkor arról tájékoztatjuk az ügyfelet, hogy az OEP főigazgatójának nyilatkozata szerint megnyugtatónak látjuk a helyzetet, de ha bármit még kíván ezzel kapcsolatban kivizsgáltatni, akkor jelezze. Ha pedig nem tartjuk megfelelőnek az OEP főigazgatójának a válaszát, akkor ismételt belső vizsgálatra kérjük fel; nem utasítjuk, mivel nem a hatáskörünk alapján járunk el ezekben az esetekben.
Tehát e tekintetben három nagy ügytípus van, és az első legfontosabb ügytípussal egyszerűen nem találkozunk. Számos oka lehet annak, de az intézmények és a lakosság nem jelzi ezeket az OEP-pel, illetve a MEP-ekkel kapcsolatos panaszokat.
PET-CT vizsgálat: valóban egy készülő elemzésünk azt mutatja, hogy lehetne jobb összhang a szakmai indikáció, a szoftver általi területi beosztás és a leletek értékelése és a vizsgálatok elvégzése között, és ez talán jobbá tehetné a hatékonyságát, több ember hamarabb kerülhetne sorra, ha ez így volna.
A várólista-protokollok: a jogszabályi szinten megtörténtek a változtatások, az intézmények, ahogy a mi várólista-ellenőrzésünk mutatja, igencsak hellyel-közzel tudnak eleget tenni, újszerűek ezek a szabályok, támogatásra van szükségük az intézményeknek, de az intézmények részéről is aktivitásra. Tehát a saját helyi protokolljaiknak az elkészítése lenne elsősorban az, ami elősegíthetné azt, hogy átlátható legyen az intézményen belül a sorolás. Központilag pedig szerintünk jobban körül kellene szakmailag bástyázni a sürgősség kérdését, hogy mikor ugorhat előre egy beteg sürgősségi alapon a várólista elejére.
A párhuzamosságokról volt szó. A Felügyeleti Tanács kérdését szintén szabályozási kérdésnek gondolom, én magam nem értesültem még a héttagú testület kiegészítéséről. A Felügyelet a Tanács alatt helyezkedik el, tehát ők a minket felügyelő szerv.
Próba-igénybevétel, banktitok. Úgy gondoljuk, hogy a banktitok megismerése, ezek segíthetnék a munkánk hatékonyságát.
Még egyszer visszatérek az ellenőrzéseinkre, hogy szigorú, előzetes bejelentés nélküli, kellemetlen: fontos leszögezni, hogy közérdek fűződik ezeknek a jogsértéseknek a feltárásához. Nyilván ezért kapta a Felügyelet ezeket a jogosítványokat. Persze, lehet utána olyan kellemetlen következménye, ahogy elhangzott, hogy ügyvédek - csúnya szóval élve - rárepülnek erre a dologra, egy elmarasztaló határozatra, ugyanakkor két dolgot szerintem ne felejtsünk el. Egyrészt, hogy úgy gondolom, az is közérdek, ha a Magyar Köztársaság bírósága előtt valakinek kártérítést ítélnek meg, hogy egy elvesztett képesség, egy megrövidült élet, egy rosszabb életminőség miatt ebben a kártérítésben részesülhessen, másrészt azt se felejtsük el, hogy a Felügyelet az esetek kétharmadában nem elmarasztaló, tehát a kórházat, az egészségügyi szolgáltatót megerősítő határozatot hoz. Nyilvánvalóan ez vezethet ahhoz, hogy ejtsék azt a szándékot, akár az ügyvéd, akár az ő meghatalmazója, a panaszos, hogy bíróságon is próbáljon érvényt szerezni az igazának, hiszen ez jelentősen csökkenti a bírósági esélyeket is.
Miniszter úr utalt arra, hogy egyedi vagy rendszerhiba egy dolog, ezt meg kell vizsgálnunk. Nem egyszer nagyon fontos a szerves kapcsolat az egyedi eljárásaink és a programozott ellenőrzéseink között, hiszen egyedi problémák hívják fel a figyelmet rendszerhibákra, és gyakorlatilag részben ugyanazok az emberek foglalkoznak egy probléma rendszerszintű továbbvitelével, akik kiszűrik a hibát, és ez ma közkeletű szóval élményszerűvé teszi a dolgot. Tehát sokkal jobban meg tudja ismerni az egész rendszert az, aki az egyes esetekben a problémákat kiszűri.
A személyi juttatások és járulék kérdése. Ez valóban egy ellentmondás. Biztos vagyok abban, hogy ez az évközi átcsoportosításoknak egy nemcsak képviselő úr, hanem általam sem minden számviteli részletében átlátott költségvetési technikája a következménye. Én írásban reagálnék erre a gazdasági vezetőnkkel. Utánanézünk, azt gondolom, hogy azt alá tudom támasztani, és köszönöm az észrevételt, hogy rendkívül takarékosan működött a Felügyelet, de ehhez hozzájárult természetesen az a gazdasági válság miatti összkormányzati visszafogás is, ami a bérkérdésekben ezt a megtakarítást eredményezte. De ettől függetlenül, a gazdasági válságtól függetlenül a Felügyelet az elejétől fogva igyekezett a nadrágszíjat nagyon szűkre húzni.
Intézményi és szakmai bontás van-e a megadott adatokban. Természetesen elemi adatokból, a mi magunk és mások által összeállított adatsorokból gazdálkodik a Felügyelet, tehát ha bármilyen konkrét kérdés van egy szakterület, egy intézménytípus kapcsán, akkor az emberek utána tudnak nézni náluk, és megadják a szükséges tájékoztatást.
Van-e ellenőrzési módszertana a Felügyeletnek, még a Tanácshoz kapcsolódóan? Természetesen igen. Tehát a Felügyeleti Tanács jogkörébe tartozó döntések előkészítését elvégezte a Felügyelet, nemcsak a szabályzatok, hanem azok a koncepcionális anyagok, ügyfélszolgálati stratégia és számos más dokumentum rendelkezésre állnak, amelyeknek az elfogadásáért részben a Felügyeleti Tanács volt felelős.
Valóban össze kell hangolni, ahogy alelnök úr jelezte, a különböző hatóságokkal a munkát. Ebben jók a tapasztalataink eddig. Tehát vannak természetesen határterületek, ez nem titok, de mind a bíróság előtt, mind a mindennapi munkában eddig inkább a sorba kapcsolás volt jellemző, és nem a párhuzamos feladatellátás, a betegjogi képviselőktől százas nagyságrendben kapunk panaszokat, amikor úgy érzik, hogy kell a hatósági fellépés. Ha a minimumfeltételekkel van gond - és ez Puskás képviselő úrnak is részben válasz -, akkor mi az ÁNTSZ-t keressük meg. Tehát ezek az oda-vissza működő kapcsolatok megítélésem szerint hatékonyak.
A fogyasztóvédelemmel a kapcsolat akár személyek tekintetében is megvalósult, néhány munkatársunk a fogyasztóvédelemtől jött, ezért látjuk azt, és mi is sokszor gondolkodunk együttműködésben, van is együttműködési megállapodásunk a fogyasztóvédelemmel. Tehát látják, főleg ezek a munkatársaink, hogy mik azok az eszköztár alapján, amiben mi tudunk eljárni, mi az, amiben segíteni tudjuk mondjuk a fogyasztóvédelmet a magánszolgáltatókkal kapcsolatos panaszok vizsgálatában, és mik azok a területek, amelyeket viszont a fogyasztóvédelem lát el, és kevésbé egészségügyi szakmai kérdések.
Elnök úr, még egy nagyon kis időt szeretnék igénybe venni. Puskás Tivadar képviselő úr kérdésére: tisztázni kell, hogy a 6 ezer hozzánk forduló hogyan oszlik meg. Tehát összesen 6 ezren fordulnak hozzánk, ez az, amit most akként is lehet olvasni, hogy napi 24 bejelentés, kérdés. Ezek többnyire természetes személyek, többnyire betegek, hozzátartozók, biztosítottak. Közülük 4 ezren inkább kérdeznek, illetve véleményt mondanak, hogy messze van az orvos, van-e fül-orr-gégészet a hozzám közel lévő kisvárosban, az ő problémáikon az ügyfélszolgálat 80-85 százalékban azonnal tud segíteni, válasszal, felvilágosítással, megfelelő helyre irányítással. 2 ezren vannak azok, akik konkrétan panaszkodnak: azt mondják, hogy engem hazaküldtek, csúnyán beszélt velem az orvos, nem kaptam meg a tb-kártyámat, stb. Ezek közül mi kiszűrjük azokat a panaszokat, amelyek nem ránk tartoznak, felvesszük a kapcsolatot a megfelelő társhatósággal, és marad az az ügykör, amelyből ezer ügyet dolgoztunk fel 2008 végéig, a véglegesség igényével, amelyek ránk tartoznak, amelyekben szükség van hatósági eljárás elindítására. Tehát még a 2 ezernek is egy része olyan, amit vagy azonnal el lehet intézni, vagy másra tartozik.
A 6 ezerből tehát 35 körül van azoknak a megkereséseknek a száma, ami a sajtótól érkezik. Tehát ha valaki találkozik egy olyan eljárást megindító irományunkkal, amely a sajtóból szerzett értesülések kapcsán indult meg, az vagy a Mentőszolgálattal áll kapcsolatban, mert a sajtó a sürgősségi ellátást előszeretettel górcső alá veszi, egyébként azt kell mondanom, hogy jók a tapasztalataink, mert nem sok a Mentőszolgálattal kapcsolatos panasz, és azon belül nem sok az, ami megalapozottnak bizonyul. Tehát emlékeim szerint az átlag alatti.
Szerepel a beszámolóban, hogy talán 36 sajtómegkeresés alapján indult eljárás nálunk, ami az ezres lezárt határozatszámhoz képes nagyjából 3 százalék. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr kimerítő válaszát. A konzultációt lezárom. Köszönöm szépen a Felügyelet jelentését és a kiegészítéseket.
Tisztelt Bizottság! Nem tartunk szünetet. Soron következik az országos tiszti főorvos úr tájékoztatása, meghallgatása az egri Markhot Ferenc Kórház működési feltételeinek ellenőrzéséről.
Képviselőtársaim megkapták írásban az ezzel kapcsolatos beszámolót, amely kiterjed a hatósági ellenőrzések néhány általános tapasztalatára is. Tiszti főorvos úr itt van, kérem, szíveskedjék helyet foglalni. Itt vannak munkatársai is, és az ellenőrzésben közvetlenül részt vevő közép-dunántúli ÁNTSZ szervezet vezetője, Bujdosó László megyei tiszti főorvos úr, ha kérdés merül fel.
Megadom a szót az országos tiszti főorvos úrnak. Tessék!
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos tájékoztatója
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos: Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy ebben az érdekes témában egy pár szó kiegészítést tehessek a különben elkészített írásos anyaghoz.
Szeretném elmondani, hogy az ÁNTSZ eljárásai szigorúan a jogszabályoknak megfelelően és egységesen történnek, és hogy ilyen eljárás, ahol egy önkormányzati tulajdonú intézmény átalakult egy gazdasági társasági formájú intézménnyé, egyre több van. Ha megnézik ezt az ábrát, lehet látni, hogy fekvőben már 26, járóban már 47 intézmény alakult át, és nem is a tavalyi év volt az, ahol a legtöbb ilyen átalakulás történt.
Szeretném mutatni régiónként is az eloszlását, tehát vannak olyan régiók, ahol 6-7 ilyen intézmény is van, van, ahol ennél kevesebb, és a járót is szeretném megmutatni, a járóban is lehet látni, hogy például a közép-dunántúli régióban nagyon sok intézmény, az észak-alföldi régióban is már tíz fölötti intézmény van, ami átalakult.
Az anyagban, amit megkaptak, lehet látni, hogy az eljárás időtartamában elég jelentős különbségek voltak. Volt olyan eljárás, ahol egy-két nap alatt a működési engedély módosítására, illetve kiadására sor került, volt, ahol ez néhány hónapot vett igénybe.
Szeretném még felhasználni a lehetőséget, hogy elmondjam, hogy munkatársaink február 4-5-én egy újabb ellenőrzést tartottak Egerben, az összes fekvő- és járóbeteg-osztályt ellenőrizték. A fekvőbeteg-osztályok esetében a korábbi ellenőrzéstől eltérően voltak olyan helyek, ahol pótolták a hiányosságokat, és voltak olyan osztályok, ahol a helyzet a korábbi ellenőrzéssel egyezett. Az ellenőrzés befejezését követően kezdeményezte a szolgáltató a kardiológián a felfüggesztés megszüntetését, mert pótolták, ugyanez történt a traumatológia ügyében, az ortopédiai osztály esetében a hiányosságok megszűnését az ellenőrzés megállapította, és a szemészet esetében is kérték az intézkedés módosítását, az urológia esetében pedig az ellenőrzés már a korábbi helyzettől eltérően a megfelelőséget állapította meg. Köszönöm szépen a kiegészítésre a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A konzultáció szabályai szerint haladunk. Kupper képviselő úr!
Kérdések, hozzászólások, reagálások
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Főigazgató Úr! Először is elnézést kell kérnem, hogy a tárgyalási idő az előző napirendnél egy kicsit elszaladt, és a kérdéseim feltevése után konkrétan nem fogom tudni meghallgatni a válaszokat, de a jegyzőkönyvből mindenképpen szeretnék felőlük tájékozódni.
Az első kérdésemre mindjárt kaptam is részben választ, tehát hogy a kardiológiai osztály problémája megoldódott. Arra szeretnék rákérdezni, hogy hogyan oldódott meg és mikor.
A sajtóhíradásokból is és számos helyről lehetett arról híreket hallani, hogy az ÁNTSZ először Eger városát kizárta, mint ügyfelet az eljárásból, mindenféle eljárásból. Érdekes módon szeptemberben adtak ki egy másodfokú határozatot, amellyel Eger városát kizárták ügyféli szerepköréből, ám amikor kiadták a működési engedélyt, ezzel ellentétesen, de hasonló hosszúságban taglalja a határozat indokolása, hogy Eger mégiscsak hogyan lehet ügyfél. Melyiknek higgyünk, illetve ha a korábbi, a szeptemberi döntéssel Eger városát kizárták, akkor később hogyan gyakorolhatja ügyféli jogosultságát, a működési engedély megadása után, ahogy ez a határozat szól róla?
Tehát van egyszer egy ellentmondás, másrészt Eger városának problémája van, hogy ő hogyan tudja a saját jogait gyakorolni.
Az írásbeli tájékoztató részletesen tárgyalja azt, hogy miért kellett a Felügyeletet áthelyezni Veszprémbe. Azt továbbra sem egészen értem, hogy a szakfelügyelő főorvosoknak miért tiltották meg, hogy ők végezzenek helyszíni ellenőrzéseket. Erre is szeretnék választ kapni.
Voltak olyan, és ez nemcsak a sajtóból, hanem nyilván többünknek akár személyes ilyen tapasztalása is volt, hogy voltak olyan kollégák, akik jelezték, hogy ők semmiféle hozzájárulást nem adtak ahhoz, hogy az ő nevük felkerüljön egy olyan listára, amely szerint ők ott bármiféle szakmai tevékenységet az egri kórházban végeznének.
Tehát azt gondolom, hogy ezt mindenképpen ki kellett volna vizsgálni, hogy úgy mondjam, ennek a működési engedélyen messze túlmutató jogi következményei kellenek, hogy legyenek.
Az nem egészen világos, hogy rendben van, októberben nem, de működés közben, most már megkapta a működési engedélyt, most miért nem a helyi ÁNTSZ vizsgálja a működési körülményeket.
Végezetül a gyógyszertárra szeretnék rákérdezni. Olyan hírek találtak meg bennünket, hogy nem tudnak elegendő gyógyszerészt biztosítani, tehát az expediálást alkalmasint nem gyógyszerészek végzik a kórházban. Vajon tudja-e vizsgálni, vizsgálta-e az ÁNTSZ, hogy a készletezés rendben van? Kérdezem ezt azért is, mert információim szerint jelentős tartozásokat halmozott fel a gyógyszertár, így nem fog tudni, vagy már nem is tud megfelelő gyógyszerkészleteket felhalmozni.
Ezekre a kérdésekre szeretnék választ kapni, és még egyszer mondom: az, hogy kik szerepeltek a közreműködői listán, milyen orvosok nevét tüntették fel, ez akár büntetőjogi felelősségét is felveti annak, aki jogosulatlanul használta fel ezeknek az orvosoknak a nevét, jogosulatlanul tüntették fel őket közreműködőnek. Ebben az ügyben az ÁNTSZ milyen vizsgálatot folytatott le, és kezdeményezett-e valamilyen jogi lépéseket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki kérdezni vagy hozzászólni az elhangzottakhoz? Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen. Lehet, hogy rossz helyre teszem fel a kérdést. Az egri kórház egy súlyponti kórház. Azt kérdezem, hogy hogyan vizsgálták és mit vizsgált az ÁNTSZ, ha egyszer nem definiált a súlyponti kórház jelleg? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés vagy hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, visszaadom a szót tiszti főorvos úrnak.
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos: Köszönöm szépen. Ha Kupper képviselő úr megengedi, nagyon gyorsan válaszolok rá. Az egyik kérdés a kardiológiával volt kapcsolatban. A kardiológiai osztálynak jelenleg nincs működési engedélye, bejelentést kaptunk arról, hogy kérik, hogy vizsgáljuk felül a működési engedély felfüggesztését, mert pótolták a személyi feltételeket, ennek az ellenőrzése most zajlik. Tehát a mai napon a kardiológiai osztály még felfüggesztve működik.
Eger város kizárása ügyében a másodfokú eljárás kapcsán a jogvitát, ha szabad így fogalmaznom, felülbíráltuk a jogászaink véleményét, és megállapítottuk, hogy az elsőfokú eljárásban téves volt Eger városának a kizárása az ügyfélkörből, ezért ismertük el az ügyféli állását. Természetesen sajnos, ilyen hiba előfordul időnként az eljárásban, ezt igyekeztünk korrigálni.
Szeretném közben elmondani azt, hogy Eger városa két egymástól független eljárást kezdeményezett. Az első eljárás megszüntetésre került, ebben az eljárásban nem volt elismerve Eger városnak az ügyféli státusza, itt megszakadt az eljárás, a második eljárásban pedig elismertük.
A szakfelügyelőknek nem tiltottuk meg a helyszíni ellenőrzéseket, a szakfelügyelők munkája egy munkaterv szerint zajlik, és a szakfelügyelők a munkájukat általában felkérésre végzik. Ebben az esetben a felkérés joga abban a 90 napban - és ennek a 90 napnak jelentősége van -, amíg az engedély kiadását is követően az ellenőrzést ismert okok miatt kénytelenek voltunk áthelyezni egy másik regionális intézethez, ezért került erre sor. Talán azt gondolom, nem lett volna célszerű, ha olyan szakfelügyelők, akik a kórházban dolgoznak, ők végzik az ellenőrzést, különös tekintettel arra, hogy ez a szakfelügyelők felkérése és etikája szerint különben sem megengedhető az ország más részén sem, hogy olyan helyen végezzenek szakfelügyelői ellenőrzést, ahol ők személyesen érintettek.
A listára felkerüléssel, illetve fel nem kerüléssel kapcsolatban: ezt mi is vizsgáltuk, én személyesen is tájékozódtam ebben az ügyben, hogy kinek a felelőssége volt ez, kiderült, hogy alvállalkozók felelőssége volt. Tehát nem a HospInvest közvetlenül követte el a hibát, hanem a hozzá bejelentkezett vállalkozók olyan munkatársak nevét adták be. Hogy ezzel kapcsolatban indult-e eljárás, erről nincsen tudomásom, ebben az esetben annak a munkavállalónak azzal szemben kellett volna eljárást indítani, akivel neki szerződése volt, tehát egy ilyen kétlépcsős alvállalkozói szerződés volt. Azt hiszem, ilyen is két eset volt összesen.
A helyi ÁNTSZ most már vizsgál, például a sugáregészségüggyel kapcsolatos ügyekben nem vontuk el a helyi ÁNTSZ hatáskörét, és letelt a 90 nap, az utóvizsgálatok lezárásával befejeződik ez a felkérés, amivel a közép-magyarországi regionális intézetet kértük fel.
A gyógyszertár készletezésével kapcsolatban köszönöm a felhívást, utána fogok nézni, nincs pillanatnyilag információm a gyógyszertár működésével kapcsolatban. Arról sincs információm, hogy valami probléma lenne a gyógyszertár működésével, de meg fogjuk nézni.
Puskás képviselő úr kérdésfelvetését köszönettel vettem, és miután a kérdés költői volt, a válasz is csak az lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Akkor szeretnék még két pontosító kérdést feltenni. Magyarán: a HospInvest egyetlenegy orvos nevét sem adta le maga, aki egyébként nem vállalt munkát Egerben, tehát csak alvállalkozó adott le? Ez az első kérdésem, hogy valóban így van-e. Csak azoknak a szakfelügyelőknek tiltották-e meg az ellenőrzést, akik valóban Egerben dolgoznak? Úgy értem, hogy bent a kórházban.
Azt pedig csak némi malíciával tudom csak tudomásul venni, hogy utána derül ki, később derül ki, hogy Eger városa jogosult lenne részt venni az eljárásban ügyfélként, miután egyébként kizárták őket egy eljárásból, és már bizonyos értelemben túl voltak a döntésen. Tehát a döntésig nem tudtak részt venni az eljárásban, majd a döntés meghozatala után azt mondják, hogy ja, bocsánat, mégiscsak ügyfelek vagytok. Azt gondolom, hogy ez egy olyan súlyú hiba, ami mellett csak így szó nélkül elmenni, hogy bocsánat, ilyesmi van, nehéz ezt a választ így elfogadnom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Van-e más képviselői észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Falus doktor!
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos: Kupper képviselő úr első kiegészítő kérdésére: nekem személy szerint nincs tudomásom arról, hogy bármilyen orvos, aki kérte, volt egy hosszú lista, hogy kik kérték, hogy ne szerepelhessenek ezen a listán, ezt ellenőriztük. Ezek között tudomásom szerint a HospInvest által közvetlenül beadott listán nem szerepelt senki. Lehet, hogy még egy eltérés van ezen a hosszú listán, de a mi ellenőrzésünknél abban az időben ilyen ügyre nem derült fény.
A szakfelügyelőknél volt olyan is, aki nem dolgozott a kórházban, erre az időszakra felkérés volt a programhoz, és a felkérés jogát tettük át ebben az esetben a közép-magyarországi intézetbe. Tehát ilyen értelemben a szakfelügyelők spontán ellenőrzése - ha úgy tetszik - nem volt különösebben kívánatos.
Az egri ügyfélstátusszal kapcsolatban: szó sincs róla, hogy e mellett szó nélkül mennénk el. Ebben az ügyben úgy tudom, hogy bírósági eljárást kezdeményezett Eger városa, aminek a pillanatnyi állásáról nincsen tudomásom. Sajnálatos módon az ügyfélstátusz megítélése ebben az ügyben igen komplikált jogi problémának bizonyult, és az ÁNTSZ különböző jogászainak a véleménye ebben a kérdésben korábban eltért egymástól.
ELNÖK: Köszönöm szépen tiszti főorvos úr korrekt tájékoztatását. Azt gondolom, hogy akik ezt kezdeményezték, írásban és szóban megkapták a választ, és bízom benne, hogy a további, egyébként a fenntartó által hozott átalakulási döntéseket a jövőben kevesebb politikai felhang kíséri. Ezzel lezárom ennek a napirendnek a tárgyalását. Köszönöm szépen.
Egyebekben van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm szépen. Akkor a jövő héten találkozunk.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 06 perc.)
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva