EB-12/2009.
(EB-103/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2009. április 20-án, hétfőn, 15 óra 57 perckor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása *
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/9318. számú törvényjavaslat *
Kőnig Éva főosztályvezető (SZMM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Válaszadás *
További hozzászólás *
Válaszadás *
Határozathozatal *
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Fetser János (MSZP)
Dr. Garai István Levente (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ)
Dr. Csáky András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Schvarcz Tibor(MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP) megérkezéséig Gyula Ferencnének (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Garai Istvánnak (MSZP)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP) megérkezéséig dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Kőnig Éva főosztályvezető, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 57 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a bizottság tagjait, határozatképesek vagyunk.
Az írásban kiküldött meghívóban érdemi napirendként egy pont szerepel, de mielőtt erre rátérek, megkérdezem, van-e napirend előtt bárkinek megjegyzése. (Nincs jelzés.) Nincs, akkor az írásban kiküldött meghívó szerint teszek javaslatot a mai ülés napirendjére. Ki támogatja a napirendi ajánlást? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta.
Tisztelt Bizottság! Soron következik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megállapítása. Ezt a tervezetet 9318. számon kapták meg a képviselőtársaim, ez egy csomagot tartalmaz, azonban van a tervezetnek olyan eleme, amely az Egészségbiztosítási Alapot, pontosabban a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítását érinti, ezért fontos, hogy foglalkozzon ezzel a bizottság. Tekintettel arra, hogy az általános vitára holnap délután kerül sor a plenáris ülésen, ezért szükségessé vált ennek a napirendnek az előrehozása a szerdán tervezett ülésről.
A kormány képviseletében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium két főosztályvezetője van jelen, Katonáné Pehr Erika, illetőleg Kőnig Éva főosztályvezető asszonyok. Köszöntöm önöket, és szóbeli kiegészítésre, ami az egészségügyi bizottság kompetenciájába tartozó kérdéseket illeti, megadom a szót.
Kőnig Éva asszony, parancsoljon!
Kőnig Éva főosztályvezető (SZMM) szóbeli kiegészítése
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm elnök urat és a bizottság tagjait. Maga a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény módosítása a biztosítási elvet kívánja erősíteni. A jelenlegi szabályozás alapján a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj igénybevételéhez 180 nap volt elegendő. Tehát 180 nap járulékfizetéssel fedezett biztosítási idő tett lehetővé kétévi ellátást. Ezért, mivel fontosnak tartjuk, hogy itt arányban legyen a járulékfizetés és az azért kapott szolgáltatás, a törvényjavaslat az előzetes biztosítási időt 365 napra emeli mind a terhességi-gyermekágyi segélynél, mind a gyermekgondozási díj esetében.
Természetesen a bizonyos időszakok, mint eddig is, ebbe beleszámítanak. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy aki ezen időszak alatt - hogy így mondjam - a gyedbe "beleszül", vagy egymást követi a szülés, akkor továbbra is elég neki ez a 365 nap, tehát folyamatosan, a második gyerekre is igénybe tudja venni. Sőt, a törvény-előterjesztésben a kormány arra is gondolt, hogy ha valaki két éven belül szül, de lejár neki a gyermekgondozási díj, akkor - ha két éven belül következik be a második szülés - sem kell újabb 365 napot szereznie, hanem ugyanennyi időre jogosult. Akinek nem 365 napja, tehát nem egy éve van, hanem ennél több, természetesen a gyerek kétéves koráig tudja igénybe venni az ellátásokat. Tehát ez a módosítás lényege, hogy az előzetes biztosítási idő kerül úgy felemelésre, hogy ezért ez ne jelentsen a második gyermek születése esetén.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottság tagjait, kinek van kérdése vagy észrevétele. (Jelzésre.) Csáky képviselő úr, aztán Horváth Zsolt.
DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. A felsőfokú tanulmányok kapcsán ez a 180 nap nagyon aggályos, mert közismert, hogy így is nagyon kitolódik az első gyermekvállalás ideje, pont a tanulmányok miatt. Megítélésem szerint ez kifejezetten diszkriminatív. Mi indokolja, hogy ebben az esetben 180 napban határozták meg, és miért nem fogadják el lényegében biztosított jogviszonynak a tanulmányi időszakot?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Mivel az elnök úr együtt kérte a kérdést és a reagálást, így bár szívesen megvárnám a választ erre, de akkor mondom. Ez lett volna az egyik, amit szerettem volna magam is szóvá tenni, hiszen ha számolunk, aki befejezi a felsőoktatási tanulmányait, és mondjuk szül egy gyermeket így az iskola végére - nem ritkaság egyébként, hogy úgy időzítik a párok, hogy mire leállamvizsgáznak, addigra megszülessen a gyermek -, akkor ez azt jelenti, hogy ők gyakorlatilag kiesnek ebből az ellátásból. Ha esetleg vár egy kicsit, vagy úgy hozza a sorsa, hogy nem 180 napon belül szül, hanem még szerez hozzá egy munkahelyen napokat, akkor is másfél évet kellene várnia, hogy ugyanolyan helyzetbe kerüljön, mint azok, akik nem egyetem után kezdtek el rögtön szülni, hanem előtte dolgoztak két évet, mert itt két szigorítás is érinteni fogja őket.
Önmagában az, hogy a 365 napos jogszerző viszonyt kérik, talán-talán még elfogadható, de nem nagyon tudom megérteni, hogy miért kell ezzel párhuzamosan olyan szinten is korlátozni ezt az ellátást, hogy csak a megszerzett biztosítási napok időtartamára. Miért nem tudunk annyira nagyvonalúak lenni, hogy akkor minden gyermeknek járjon kétéves koráig? Miért kell ez a diszkrimináció? Ez ellen egyébként alapvetően tiltakozunk, tehát ez lesz az egyik fő oka annak, hogy ezt a javaslatot nem fogom általános vitára alkalmasnak tartani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel vagy megjegyzés? (Jelzésre.) Perjési képviselő asszony.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Jelenlévők! A szakcsoportvezető különvéleményével kénytelen vagyok egyetérteni. Mert az biztos, hogy ez a bürokráciát fogja növelni. Gond esetén a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásnál is lehetőség van arra, hogy természetben adjuk oda a gyerekeknek, ha muszáj, mert nem megfelelően költik el a pénzt, de akkor már megkérdőjelezhető valóban az is, hogy az a nevelőszülő vagy bármilyen pótszülő alkalmas-e arra, hogy a gyereket családban tartsa. Tehát én is úgy érzem, hogy ez többletköltséggel jár, és egy csomó plusz adminisztrációval.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e egyéb? (Nincs jelzés.) Annyit szeretnék megjegyezni, hogy a gyed javasolt módosításai mindenképpen felvetik a gyermekintézményi hálózat, és ezen belül a bölcsődei hálózat bővítésének a szükségességét. Már csak azért is, mert itt most - ha jól olvasom - a törvénymódosítás 300 nap múlva lép hatályba, tehát sokan lesznek olyanok, akik emiatt éppenséggel előrehozzák a gyermekvállalásukat, hogy a jelenlegi szabályok szerint vehessék igénybe az ellátást. Tehát érdemes lenne gondolkodni a hálózat bővítésén, bizonyos finanszírozási kondíciók javítása tekintetében is.
Egyébiránt én is azon a véleményen vagyok, hogy a szükséges biztosítási idő emelése kiszűri azokat az igénybevételeket, amelyek nem valós munkaerő-piaci részvételen alapulnak. Tehát ezt támogathatónak tartom, hiszen itt bizonyos kiskapukat zárunk be, a biztosítási elvet erősítjük, ez mindenképp indokolt.
Ha nincs más észrevétel... (Jelzésre.) Heintz Tamás képviselő úr!
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nekem lenne két kérdésem.
Az egyik az, hogy bár 300 nap múlva vezetné be ezt a javaslatot a törvényhozó, azért az kérdésként elhangozhatnék - ez az első kérdésem -, hogy akik akkor, amikor a törvény életbe lép, gyeden vagy gyesen vannak, és folytatnák, hogy az egyik gyerek a másik után jön - hiszen kimondottan, kimondatlanul ennek a célja az ilyenfajta jövedelemszerzés megszüntetése is, gondolom, ez volt az egyik célja a spóroláson túl -, akkor velük mi lesz. Tehát ők bekerülnek-e alanyi jogon abba, hogy folytatják, tehát gyakorlatilag ez a fajta gyermekvállalási kedv - divat, öröm, gyermekáldás - folytatódhat, vagy pedig nekik valami cezúra következik, ami után nyilván nincs visszalépés, tehát megint nem lehet cél. Bárkire gondolok, vegyünk egy édesanyát, aki most fog szülni 200 napon belül, és amikor a törvény életbe lép, éppen gyeden vagy gyesen van. A következő gyermekkel mi lesz? Vonatkozik-e majd akkor rá a jogszabály, vagy pedig a jelenlegi van érvényben, az folytatódik-e? Ezt nem látom tisztán. (Dr. Nagy Kálmán megérkezik.)
A másik pedig az, hogy látjuk-e a 200 napos bevezetésen túli határidőben azt, hogy majd addigra lesznek bölcsődék és egyéb gyermekmenhelyek. Erről szeretnék valami információt, hogy hogyan, miből gondolják ezt bevezetni, van-e erre konkrét ötlet, vagy pedig a törvényt bevezetjük, és addigra kiderül, hogy ja, hát bölcsődék meg óvodák nem lettek. Egyébként meg hadd mondjam el, hogy ezt egyszer már kipróbálta ez a társadalom - nem is egyszer -, hogy a legdrágább, legpazarlóbb és legkártékonyabb az, amikor a szülőt visszazavarjuk dolgozni a kisgyerek mellől, és ilyen közösségnek nevezett konglomerátumba küldjük a gyerekeket, rendkívül fiatal életkorban.
Itt arról van szó, hogy a gyerekeket egyévesen visszavisszük abba a bölcsödébe, ami gyakorlatilag nem létezik. Tehát ilyen szempontból jó a helyzet, csak éppen nem ez a baj, nem látunk mögötte családpolitikát, amely valóban arra épül, hogy gyermeket kellene vállalni, és azt amilyen módon szeretné az édesanya, úgy folytassa. Vagy visszamegy dolgozni, mert van munkahelye, vagy azt mondja, hogy vállalja a gyermeknevelést, mert úgy tartja okosnak, jónak, vagy éppen azért, mert nincs munkahelye. Summa summarum, a bölcsődei férőhely megépítésével, fenntartásával, a személyzettel nem kerül-e többe egy főre jutóan, mint az, hogy valami támogatást adunk az édesanyának, ha maradunk is olyan kevésnél, mint amit most tervezünk bevezetni?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola István alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy készültek-e hatásvizsgálatok. Milyen hatása lesz ennek a törvénymódosításnak a demográfiai helyzetre, a gyermekszegénység vonatkozásában, és egyáltalán, miért van szükség erre a módosításra?
Ez a megszorító csomag első törvénymódosítása, itt kezdjük mindjárt? Azt mondom, ez közbotrány, nem tudom, nem tudok jobb szót szólni erre. Miért van erre szükség? Készültek-e hatástanulmányok? Egyeztetve van-e ez a törvénymódosításban foglalt csomag a civil szervezetekkel, például a Nagycsaládosok Egyesületével? Mit mondanak rá? Hogyan vélekedik a civil társdalom erről a kérdésről? Ha van hatásvizsgálat, szeretném, ha a bizottságnak bemutatnák ezt, hiszen nekünk felelős döntést kellene hozni az alkalmasságot illetően.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elhangzottak a kérdések és észrevételek, visszaadom a szót a minisztérium képviselőinek.
Kőnig Éva, parancsoljon!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Az egyik kérdéskör az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódott. Korábban itt gyakorlatilag elegendő volt, hogy valaki egy évig felsőoktatásban tanuljon, és biztosítottnak kellett lenni. Tehát ha valaki bejelentkezett akár egy hónapra, hogy így mondjam, valamilyen munkahelyre - valós vagy nem valós -, már jogot szerzett.
Úgy gondoltuk, az egyetemistákat, a felsőoktatásban tanulókat semmiképpen nem kívánjuk kizárni ebből a körből, de ehhez köztes megoldást kínál a törvény. Tehát náluk a 365 napból 180 nap beleszámít a tanulmányaikból, így a 180 nap megmarad, tehát nem másfél év, hanem fél év járulékfizetési, biztosítási idő szükséges. Tehát ha valaki elvégzi a felsőoktatási intézményben a tanulmányait, és fél évet dolgozik, neki már megvan a joga arra, hogy ezeket az ellátásokat igénybe tudja venni. Itt az is probléma volt, hogy pont ebben az esetkörben, mivel nem volt előzetes jövedelem, a nagyon rövid időszakok alapján a gyed maximuma került megállapításra; pont azok részére, akiknél még nem volt valós jövedelem, a számítások alapján a 100 ezer forintos összegre voltak jogosultak, tehát ezt is mindenképp korrigálnivalónak ítéltük meg.
Azt gondolom, szét kell választani: itt a gyesnél, terhességi-gyermekágyi segélynél és a gyednél ez biztosítási ellátás, és akinek nincs biztosítása, úgymond a többi gyerek, gyesre jogosult, tehát a gyermekgondozási segélyre, ez ugyanúgy megmaradt. Tehát akinek nincs előzetes biztosítási idő vagy kevesebb van, mint 365 nap, nem maradnak ellátás nélkül azon gyermekek sem. Természetesen itt a 300 napnál az Alkotmánybíróság döntését kellett figyelembe venni, és mindenképpen a 2010. május 10-e után született gyermekekre vonatkozik. Akik benne vannak a rendszerben, azoknál a régi szabályokat kell alkalmazni, tehát azoktól nem vonható meg, az alkotmányellenes lenne, ha már megszerzett jog megvonásra kerülne.
Azt gondolom, itt a törvénymódosítás során - mivel itt látszik, hogy nem azonnal, nem az idén, nem jövőre fog megtakarítást eredményezni, hanem 2010-ben nagyon minimális lesz -, 2013-ban fog egyéves kihatása jelentkezni, ami nem jelentős, tehát 5-6 milliárdos megtakarítással számoltunk. Azt gondolom, ez is azt az üzenetet hordozza, hogy ez semmiképp sem a költségmegtakarítás, hanem a női aktivitás fokozása, hiszen Magyarországon a nők munkavállalása 6 százalékkal alacsonyabb, mint az európai átlag. Inkább a foglalkoztatásba visszamenés, ami indokolt, hiszen mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon a foglalkoztatásnál milyen helyzet van. Tehát inkább ennek az erősítése az, ami célként megjelenik.
Mivel Pehr Erika főosztályvezető asszony az, aki a másik résszel, a bölcsődei, illetve gyermekelhelyezési ügyekkel foglalkozik, ez ügyben neki adnám át a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. (Dr. Nagy Kálmán jelez.) Elnézést kérek, képviselő úr, előbb a főosztályvezető asszonynak adok szót, ha utána kíván szólni, még majd adok szót, de zárjuk le ezt a kört.
Dr. KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. Szeretném kiegészíteni a gondolatainkat azzal, hogy természetesen a gyed átalakítása is indukál napközbeni ellátási férőhelyeket, de ezt már indukálta a gyermekvédelmi törvény feladatköre, sőt a "Legyen jobb a gyerekeknek" kormányzati stratégia is.
Ma mintegy 25 ezer férőhely van, ahol 33 ezer gyermek veszi igénybe a napközbeni ellátást, ez valóban 130 százalékos kihasználtságot jelent. De természetesen a napközbeni ellátás mellett nemcsak a bölcsődei formát kell mindig nevesítenünk, aminek a száma szépen emelkedett. Csak egy viszonyítás: míg 2003-ban 515 bölcsőde volt, most már 590, köszönhetően az európai uniós programoknak. Mellette említeni kell a családi napközit, aminek a száma 265, és több ezer gyermek részesül ebben, és az integrált óvoda-bölcsődét is. Már több száz ilyen intézmény van, és a bölcsőde számszerűségében 4000, és férőhelyében szinte lefedi a 3-6 éves korosztály igénybevételét, nyilván a területi elv változó.
Van 2009. szeptember 1-jével egy új forma, az úgynevezett egységes óvoda-bölcsőde, ami lehetőséget ad kistelepüléseken, ahol nincs elegendő gyermek, hogy önálló bölcsődei vagy óvodai csoport legyen, hogy integráltan el lehessen helyezni gyerekeket. Várhatóan a mostani európai uniós pályázattal majdnem 2000 férőhelybővítés valósulhat meg, és reményeink szerint a következő két pályázattal is több ezer férőhellyel bővíthető a napközbeni ellátás, de mondom, a bölcsőde mellett mindenképpen a többi intézményrendszert is figyelembe kell venni. (Dr. Czinege Imre megérkezik.)
Még egy gondolat: egyértelműen mutatta a bölcsődei igénybevétel, amivel kapcsolatos háttérszámításokat végeztünk régióra kimutatottan is, hogy a bölcsődei férőhelyeket a 2 év feletti gyermekek szülei veszik igénybe, szinte 80-85 százalékban valóban erre van igény, és így össze lehet tenni a családtámogatást és mellette a napközbeni ellátást. Tehát törekvésünk a napközbeni ellátások férőhelyeinek a bővítése, és erre van uniós és hazai forrás is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szót adok Nagy Kálmán képviselő úrnak, de... (Dr. Mikola István: Egyik kérdésemre sem kaptam választ. Ragaszkodom hozzá, hogy válaszoljanak. Milyen demográfiai kihatásai vannak, kivel lett egyeztetve, hogyan lett egyeztetve? A bizottság ezért ül össze, hogy választ kapjunk a kérdésekre. Tessék szíves lenni válaszolni!) Megismételtem volna a kérdést, csak alelnök úr nem kért szót. Először Nagy Kálmán képviselő úrnak szeretnék szót adni, jóllehet a hozzászólói kört lezártuk. Azt kérem, hogy a képviselő úr fogalmazza meg, és utána azzal együtt az előterjesztők az alelnök úr kérdéseire is - a hatástanulmány, egyeztetés és a demográfiai hatások tekintetében - adjanak választ. (Dr. Mikola István: Meg, hogy mi az olcsóbb.)
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Megtisztelő, elnök úr, hogy mégis kérdezhetek - a parlamentben volt dolgom.
Úgy látom, a törvény egyik legnagyobb problémája az, hogy felülről óhajt megoldani mindent, abban a formátumban, hogy az önkormányzatnak nem ad forrásokat, másrészt pedig bírságolni akar olyan jellegű helyzetekben, amilyenekben egyszerűen azoknak az intézményeknek, amelyeket a gyermekeket felügyelik, nincsenek eszközeik. Gyerekorvos vagyok, ez a foglalkozásom. Hosszú évek óta azt látom, hogy még egy kis szeletkét sem oldottak meg azokból a kérdésekből, amelyek felmerülnek a mindennapi gyakorlatban. Nem tudom, mennyire vannak tisztában azzal, hogy hihetetlen problémák vannak. Például annak az eldöntése, hogyan vonunk meg egy családtól valamit, vagy hogyan fogjuk azt felügyelni.
Ez a törvényjavaslat annyi naivitást tartalmaz, hogy ezt egyszerűen értékelni sem lehet. Tudom, hogy Porosz Frigyes azt mondta, hogy a gyerekeknek jobb az anyja piszkos szoknyája mellett, mint bármelyik kastélyban - ez valószínűleg igaz -, de mégiscsak azt gondolom, és azt várjuk önöktől, hogy olyan jellegű intézkedéseket hozzanak, olyan törvényszinten meghatározott realitásokat tartalmazó jogszabályokat alkossanak, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a családok maguk emelkedjenek. Nem ez a módszer ennek a problémának a megoldására, ami egyébként egy rettenetes nagy probléma. Javasolok önöknek egy hosszas látogatást Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Szabolcs megyébe, tájékozódni arról, hogyan, milyen formában élnek a nagycsaládosok, és hogyan, milyen szinten lehetne ezeket a problémákat megoldani.
Ami a bölcsőde-óvoda kérdését illeti, ennek az összevonása szakmailag mindig problematikus volt. Emlékszem, nyilvánvalóan önök is ismerik Pikler Emmi nevét, hiszen valamikor ő ezt a kérdést nagyon világosan megfogalmazta minden gyermekeket ápoló, ellátó orvos és nem orvos számára. Azt gondolom, ez a kettő rendkívül nehezen összevonható, ez álmegoldás. Más feltételek kellenek egy bölcsőde, és más feltételek egy óvoda létrehozására, más ellenőrzési rendszer kell.
Tehát ezt semmiképp nem tudom támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljanak, és kérem, amennyiben tudnak, alelnök úr kérdéseire is válaszoljanak.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést kérek, hogy elfeledkeztem róla, és nem válaszoltam pontosan. A demográfiai hatásról azt tudnám mondani, hogy az e témában született tanulmányok igen laza kapcsolatot tudtak eddig kimutatni a népesedéspolitika és a családtámogatás változásai között, tehát nincs egy nagyon szoros kapcsolat.
Maga az intézkedés - mint említettem - nem vesz el ellátást, csak egy nagyon szűk körtől. Megnéztük, a jelenleg gyedre jogosultak hány százalékának nincs meg a 365 napja, ez 5 százaléknyi, tehát nagyon kis populáció a gyedre jogosultak körében. Tehát úgy gondoljuk, ennek komoly demográfiai vagy népesedési hatása nincs, hiszen ezek a gyedre jogosultak munkából jönnek, és munkába is térnek vissza, tehát azt mutatja ki - és ezt is megnéztük adatok alapján -, hogy a gyedet igénybe vevők 93 százaléka a gyed lejárta után visszamegy, tehát nem veszi igénybe a gyest, hiszen a gyes jóval alacsonyabb összeg, hanem visszatér a munkahelyére. Tehát ezt a réteget nem befolyásolja.
Természetesen egyeztetés történt, nemcsak államigazgatási szinten, hanem a kötelező társadalmi szervezetekkel is. Maguk a nagycsaládosok ez ellen komoly ellenérvet nem hoztak fel. Természetesen nem mindenben egyezik meg az elgondolásukkal, de azt gondoljuk, számukra nagyon fontos az a lehetőség, hiszen itt nagycsaládosokról van szó, hogy akinek három gyereke van, továbbra is biztosított lesz - ahhoz nem kíván a kormány hozzányúlni - a gyermeknevelési támogatás. Tehát a nagycsaládosok esetében nem a munkahely - tehát hogy szül és visszamegy a munkahelyére -, hanem az a jellemző, hogy sokszor 8-10 évig is otthon maradnak, tehát számukra ez a meghatározó.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor állást kell foglalnunk! Ki tartja a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak, ki szavaz igennel? (Szavazás.) Tizenkettő igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) Hét nem. Tehát a törvényjavaslat 12:7 arányban általános vitára alkalmas.
Kíván-e a bizottság - holnap valamikor 6-7 óra körül lesz az általános vita - előadót állítani, vagy egyébként, akik részt vesznek az ülésen, elmondják majd a véleményüket? (Jelzésre.) Akkor ez fog történni, nem állítunk előadót.
Köszönöm szépen, szerdán reggel 9 órakor tartunk bizottsági ülést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 25 perc)
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin