EB/13/2009.
(EB-104/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2009. április 22-én, szerdán, 9 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása*
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló T/9354. számú törvényjavaslat*
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reagálása az elhangzottakra*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló T/9355. számú törvényjavaslat*
Dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reagálása az elhangzottakra*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
Tájékoztató a vastagbélszűrés helyzetének alakulásáról*
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítése*
Prof. dr. Thurzó László, a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium elnökének hozzászólása*
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár reagálása az elhangzottakra*
Dr. Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvos reagálása*
Tájékoztató a szakmai kollégiumok megalakulásáról és összetételéről*
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár tájékoztatója*
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. számú törvényjavaslat*
A bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*
(Általános vita)
(Általános vita)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Csáky András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Czinege Imre (MSZP) megérkezéséig dr. Tittmann Jánosnak (MSZP)
Fetser János (MSZP) dr. Garai Istvánnak (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP) dr. Juhászné Lévai Katalinnak (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP) dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) dr. Kupper Andrásnak (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Heintz Tamásnak (Fidesz)
Dr. Vojnik Mária államtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Nemeskéri Marianna főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Baranyi Bertold főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Attila országos helyettes tiszti főorvos
Prof. dr. Thurzó László, a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium elnöke
Dr. Döbrössy Lajos (Országos Onkológiai Intézet)
Dr. Horváth Örs Péter, a Sebészeti Szakmai Kollégium elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 08 perc. )
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait és a meghívott vendégeket. Megállapítom, hogy a bizottság helyettesítésekkel határozatképes, szűken, de határozatképes.
Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend előtt csak annyit szeretnék mondani, hogy a következő hetek előrelátható programjairól mondok néhány szót. A jövő héten várhatóan a feladatkörünkbe tartozó adótörvényekhez benyújtott kapcsolódó módosító indítványok szerepelnek napirenden, és a munkaterv szerint egy tájékoztató az egészségpénztárakról, illetőleg a bioterrorizmusról. Május 6-án az uniós gyógyszercsomag egyeztetési eljárásának megfelelő napirendeket tervezzük kitűzni, illetőleg a gyermekvédelemhez kapcsolódó első körös módosító javaslatokat, és május második hetében pedig az ombudsmanok beszámolóival foglalkozunk. Nagyjából ez az, amit most előre látni lehet, nyilván az Országgyűlés plenáris ülésének napirendje, a benyújtott törvényjavaslatok mindezt majd befolyásolhatják.
Tisztelt Bizottság! Megkérdezem, hogy napirend előtt van-e bejelentenivaló, megjegyzés. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kiosztottam a bizottság minden tagjának egy meghívót, ez a Mentő és Vöröskereszt Nap meghívója, a Nyugat-Dunántúli Regionális Mentőszervezetnél, Körmenden rendezzük ezt meg május 2-án, úgyhogy szeretettel várunk mindenkit. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Napirend előtt csak annyit szeretnék bejelenteni, hogy vasárnap megtörtént a Parlament Felsőházi termében a gyógyszerészdoktori diplomák átadása. Egy nagyon szép, bensőséges ünnepség volt. Először a történelem során a négy egyetem együttes kari tanácsülésén került sor ezeknek a diplomáknak az átadására. Egy nagyon szép ünnepség volt, és volt egy-két megható pillanat, amikor egy gránitdiplomás gyógyszerész hölgy vette át most a doktori címet, de természetesen számos fiatal is most kapott díszoklevelet a diploma átadásánál. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az írásban kiküldött meghívóban feltüntetett napirendi pontokra teszek javaslatot. Ki támogatja a napirendi ajánlást? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a napirendet elfogadtuk.
Soron következik ezért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, a 9354. számon. Hosszú a javaslat címe, de ez az egyébként gigantikus méretű tervezet hivatott elvégezni az említett irányelv átültetéséhez szükséges - mondjuk úgy - csendes közigazgatási reformot. Tekintve, hogy ez a javaslat valamennyi ágazati törvényünket érinti, szükségesnek láttuk azt, hogy a bizottság napirendjén is szerepeljen ma az általános vitára való alkalmasság megállapítása.
A kormány nevében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot Papp Imre szakállamtitkár úr képviseli, valamint Baranyi Bertold főosztályvezető úr és Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes úr. Köszöntöm őket, és egy rövid szóbeli kiegészítésre megadom a lehetőséget. Államtitkár úr!
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A Ket.-módosítás leképezése zajlik ebben a javaslatban. Valóban nagy terjedelmű, az Egészségügyi bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó szinte valamennyi törvényt érinti. Ezek a módosítások részben a Ket.-ből, annak fogalmaiból, annak jogintézményeiből fakadnak, részben pedig a belső piaci szolgáltatási irányelvnek az átültetése történik meg az egyes törvényekben.
Magáról a munkamódszerről, ahogy elkészült ez az anyag, nagyon röviden annyit mondanék el, hogy megnéztük a hatályos joganyagot teljes egészében, nagyjából egy több mint 2 ezer oldalas anyag jött össze, amiben látni lehetett a hatályos jogi szabályozást, és egy másik oszlopban feltüntettük azt, hogy miért kell a Ket., illetve az irányelv miatt hozzányúlni az egyes törvényekhez. Ezt az összeállítást feltettük az internetre, ma is megtalálható ott ez a több mint 2 ezer oldalas anyag, és ennek a kodifikált verziója került a 9354. számú törvényjavaslatba. Bármelyik törvényünkkel kapcsolatban, ha kérdés vetődik fel, akkor szívesen segítünk abban, hogy mi a módosítás iránya az egyes törvényekben. A törvények pedig időrendben követik egymást ebben a valóban nagy terjedelmű anyagban, úgyhogy készséggel állunk rendelkezésre, de kérjük, hogy a javaslatot általános vitára alkalmasnak tekintsék. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy ki kíván hozzászólni vagy kérdezni ezzel a javaslattal kapcsolatban. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Pontosan nem tudom, hogy melyik paragrafusban, de úgy jelezték a szakértők, hogy a nyugdíjrendszer szabályozásához is hozzá kívánnak nyúlni, a másodfoknál egy külön hatóságot kívánnak létrehozni. Valós-e ez a felvetés vagy csak rosszul értelmeztük a törvénytervezetet?
ELNÖK: Más észrevétel vagy kérdés? (Nincs jelzés.) Én annyit szeretnék elmondani, hogy áttanulmányozva a tervezetet, valóban hosszú időt vett igénybe. Az egészségügyi igazgatás körében nem találkoztam aggályos részekkel. Azonban az kétségtelen tény, hogy szinte minden jogalkalmazónak a közigazgatási eljárás új szabályait majd újra kell tanulnia. Tehát nyilván inkább úgy merül majd fel a kérdés, hogy mennyire lesz felkészült a közigazgatás arra, ha a törvény megszületik, hogy ne legyen zavar majd az új szabályok alkalmazásában. Nyilván ez már nem a bizottság hatásköre, de bennem csak ez fogalmazódott meg.
Ha nincs más észrevétel, akkor visszaadom a szót államtitkár úrnak.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reagálása az elhangzottakra
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Valóban fontos a felkészülés. A parlament még decemberben fogadta el a Ket.-módosítást, tehát maga a Ket.-módosítás szövege ismert, és ezzel kapcsolatban a képzések elindultak. Nyilván akkor válik ez teljessé, ha az ágazati joganyag is megfelelően módosul.
Éppen ezért a kormánynak az a célja, hogy ebben a félévben elfogadásra kerüljön ez a törvénycsomag, és akkor legyen még lehetőség a felkészülésre.
A belső piaci irányelvvel kapcsolatban pedig december 28-a az átültetési határidő, tehát onnantól fogva kell élesben működtetni a rendszert.
Az alelnök úr kérdésére a nyugdíjigazgatás tekintetében: az a jelenlegi jogi konstrukció, hogy az első fokon a központi szerv jár el, másodfokon pedig az elnök. Ez a megoldás nincs összhangban a Ket. szabályozásával, mert a másodfokú szervnek szervezetileg el kell különülnie, tehát érdemi, tényleges, hatékony jogorvoslatot kell biztosítani. Ezért alakul át a másodfokú szerv léte.
Számos eljárásban kell a jelenlegi helyzetet megszüntetni és olyan másodfokú szervet megjeleníteni, amelyik igazgatási szempontból elválik az elsőfokútól. Ez egyébként többletköltséget nem jelent, hiszen a jelenlegi bázisán fognak itt létrejönni a másodfokú szervek. Köszönöm szépen.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottságot, hogy ki tartja a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) 12 igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) 9 nem. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás.
Tehát 12 igen szavazattal, 9 nem szavazattal, 1 tartózkodással általános vitára alkalmas.
Kívánunk-e előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem. Köszönöm szépen.
A következő napirend is az igazságügyi tárca gondozásában kerül a parlament elé. Tehát soron következik a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat a 9355. számon. Tehát ennek az általános vitája. Ez egyfajta ikertörvénye az előzőekben tárgyaltnak. Megadom a szót az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes úrnak. Tessék parancsolni!
DR. SZÁMADÓ TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak röviden szólnék egy pár szót. Tehát a két törvényjavaslat valóban kiegészíti egymást. A szolgáltatási irányelv reformértékű változásokat indukál a tagállamokban, 2009. december 28-áig kell átültetni. A lényege, hogy a tagállamoknak jelentősen egyszerűsíteni kell az engedélyezési rendszereiket, és általában a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó szabályaikat. Ennek az általános, keretjellegű szabályait tartalmazza ez a törvényjavaslat, és hasonlóan a Ket.-reformhoz, itt is az általános törvényjavaslat mellett az ágazati jogszabályokat is megfelelően módosítani kellett. Törvényi szinten ezt valósítja meg az előbb tárgyalt törvényjavaslat.
Itt a bizottság feladatkörét érintően arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy az egészségügyi szolgáltatások jelentős része ki van zárva az irányelv és így a kerettörvény hatálya alól is, tehát azok, ahol képesítéshez kötött tevékenységek jönnek szóba, ott eleve nem alkalmazhatók a kerettörvény szabályai.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr. Valóban ez a nagy brüsszeli vita, hogy a szolgáltatási irányelv hatálya alá besoroljon-e az egészségügyi szolgáltatás. Akkor nemleges döntés született. Most azonban más irányelvek napirenden vannak, amelyek a határon túlnyúló betegjogok, szolgáltatások igénybevételi lehetőségét célozzák, ezzel már foglalkoztunk - csak emlékeztetem a bizottságot - más összefüggésrendszerben.
Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e kérdés, vélemény. Schvarcz alelnök úr, aztán Puskás képviselő úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Itt a törvénytervezetben szerepel a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység új szabályok szerinti folytatása, és ez azt jelenti, hogy egyes nagykereskedelmi cégek határon túlnyúló kereskedést is folytathatnak, és valószínűleg akkor abban az országban fognak megjelenni, ahol a legenyhébb a szabályozás. Egy picit ellentmondás látszik azzal az öt törvénytervezettel, amit most véleményeznie kell a bizottságnak, és a gyógyszercsomagra vonatkozó törvényeket, ahol a reklámtevékenységről, a felvilágosításról, a hamis gyógyszerek elleni küzdelemről van szó, akkor ezeket a törvényeket gyengítheti az, ha a nagykereskedelmi cég ott jelenik meg, ahol a leggyengébbek a szabályok és ahol a legkevésbé nézik a hamisítást, és a legkevésbé figyelnek arra, hogy milyen módon csinálja a felvilágosítást a vényköteles gyógyszerek vonatkozásában. Nem látnak-e itt ellentmondást a tárca területén? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Nagyjából ehhez kapcsolódik a kérdésem. Elhangzott, hogy december 28-áig vezetendő be ez a dolog, és ha jól olvastam, akkor itt 2009. október 1-jével kívánják hatályba léptetni a dolgot. Nem tudom, mi a magyarázata a sietségnek, főleg ebben a helyzetben, megjelenhetnek így itt nálunk is ezek a bizonyos nagykereskedők, külföldiek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Más kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Főosztályvezető-helyettes urat kérem a reflexiókra.
DR. SZÁMADÓ TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Valóban az irányelv általában 2009. december 28-át adja meg átültetési határidőként, de szoros összefüggésben a Ket. novellával, hiszen az irányelvnek az adminisztratív terhek, az eljárások egyszerűsítésére vonatkozó részét lényegében a Ket.-reform valósítja meg, ami október 1-jével lép hatályba, illetve arra tekintettel, hogy az ágazati törvényeknek az előbb tárgyalt törvényjavaslatban foglalt módosításai a legtöbb esetben ugyanúgy érintettek a Ket.-tel és a szolgáltatási irányelvvel is, ezért született az a döntés, hogy 2008. október 1-jével egyszerre lépjenek hatályba ezek a szabályok.
Azok a típusú szabályok, amelyek hosszasabb felkészülést igényelnek, így az integrált ügyintézési pont és a hatóságok közötti különleges együttműködési mechanizmus, ami egy elektronikus adatcserét valósít meg a tagállamok között, ezek viszont később lépnek hatályba, december 28-án.
Ami a másik kérdéssel függ össze, ezeket az ágazati részletszabályokat ilyen módon nem rendezi ez az általános kerettörvény. Ezt az előző törvénycsomagban, tehát az ágazati törvények zárhatják ki, illetve korlátozhatják az irányelvekben foglalt keretek között az egyes tevékenységeket, ideértve a határon átnyúló tevékenység folytatását is. Szükséges arra is rámutatni, és ez összefügg azzal, hogy mivel folyamatban van, és már jelenleg is van érvényes közösségi ágazati szabály erre a területre, és maga az irányelv is, de a kerettörvény is általában úgy szól, hogy ha van egy ágazati közösségi jogi szabály egy adott területre, és az eltérően rendelkezik vagy speciális szabályokat tartalmaz az irányelvhez képest, akkor azok alkalmazandók és ez megfelelően megjelenik a kerettörvény 1. § (5) bekezdésében is. Tehát a gyógyszer-nagykereskedelemre az ágazati törvény szabályai a vonatkozó ágazati irányelvben foglaltak szerint eltérő szabályokat tartalmazhatnak, és éppen az a logika emögött, hogy egyes területeken speciális szabályok igényeltetnek közösségi szinten. Hiszen úgy lehet teljes a belső piac, és úgy valósulhat meg valóban a határon átnyúló szabad szolgáltatásnyújtás is, hogy ha a tagállamokban megfelelő minimumszabályok léteznek, és ezt tételezi fel a közösségi jogalkotó, hogy ezeket viszont minden tagállam be is kell hogy tartassa a saját tagállamában letelepedett kereskedőkkel vagy egyéb szolgáltatókkal szemben.
Tehát amennyiben elfogadásra kerül az a másik irányelv, akkor nyilvánvalóan azokat a szabályokat minden tagállamban be kell tartani, tehát ez a fajta probléma kezelődik az ágazati irányelvekben és ágazati törvényekben. Ugyanakkor a jelen javaslatcsomag, kiegészítve az előbb tárgyalt törvényjavaslattal, nyilvánvalóan a hatályos állapotot tudja figyelembe venni.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, ki tartja a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) 12 igen. Ki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 9 nem. Gondolom, Csáky képviselő úr tartózkodott. (Dr. Csáky András: Igen.) Tehát hasonló arányban, mint ahogy az előző tervezetet: 12 igen szavazattal, 9 nem szavazattal, 1 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartottuk.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem kíván. Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr.
Tájékoztató a vastagbélszűrés helyzetének alakulásáról
Soron következik a tájékoztató a vastagbélszűrés helyzetének alakulásáról. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy ennek a kérdésnek már többször nekirugaszkodtunk, több alkalommal foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. A szaktárca a jelenlegi helyzettel kapcsolatban írásban adott információkat.
Köszöntöm Vojnik Mária államtitkár asszonyt, Nemeskéri Marianna főosztályvezető asszonyt és Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvos urat. Megkérdezem, hogy szóbeli kiegészítést kívánnak-e tenni. Államtitkár asszony!
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítése
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy igen rövidet, hiszen az Egészségügyi bizottság számára részletes írásbeli tájékoztatót készítettünk, amelyből három mozzanatra szeretném felhívni az önök figyelmét.
Az első, hogy a nemzetközi szakmai irodalom tanúsága szerint három olyan szűrővizsgálati módszer van, amely megfelel annak, hogy az egészségpolitikai döntésekre mértékadó nemzetközi szakmai, politikai szervezetek ajánlása szerint azok a szűrővizsgálatok vonhatók be a népegészségügyi stratégia körébe, amelyeknek hatásossága a célbetegségből származó halálozás csökkentésével kellőképpen és mérhetően bizonyított. Így a 45-65 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrő és lágyrész-röntgenvizsgálata, vagyis a mammográfiás vizsgálatok, a 25-65 év közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálata után háromévenként megismételt, sejtvizsgálatot is alkalmazó nőgyógyászati szűrővizsgálat, valamint a mai tájékoztató tárgya, az 50-70 év közötti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi immunkémiai kimutatása útján.
A tisztelt bizottság tagjai és a jelenlévők tudják, hogy hosszú szakmai vita folyik az ágazatban, a szakmában, hogy mit kell hatékony, eredményes és bizonyított vizsgálatnak tekinteni. Ebbe a népegészségügyi szűrővizsgálatok szempontjából mindazok a vizsgálatok kerülhetnek csak bele, amelyek nagy populáció számára, bizonyítottan fájdalmatlan módon, bizonyítottan mindenki számára elérhetően kerülnek meghatározásra. Ebben az előterjesztésben részletesen bemutatjuk azt a konszenzuskialakítási folyamatot, amelynek eredményeképpen a mai székletvér, rejtett vér kimutatást határoztuk meg a megcélzott populációkban. Bemutatjuk mellékletekben a rákok előfordulását ezen a területen, az intézkedési tervet, az ütemezést, a költségigényt, ezt mind a tisztelt bizottság tagjai számára nyilvánvalóvá tettük. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Helyettes tiszti főorvos kíván kiegészítést tenni? (Dr. Kovács Attila: Nem.) Nem kíván.
Köszönöm szépen. Csak tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy az érintett szakmai kollégiumok vezetőit is meghívtuk, tehát a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium elnökét, illetőleg a Sebészeti Szakmai Kollégium elnökét, Thurzó Lászlót és Horváth Örs Péter elnök urakat is köszöntöm, illetőleg az Országos Onkológiai Intézetből Döbrössy Lajos úr is itt van.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kinek van kérdése, illetőleg észrevétele. Konzultációs napirendről van szó, tehát kérdezem a bizottság tagjait, hogy kívánnak-e szólni. Nyul képviselő úr!
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): A közelmúltban volt módomban részt venni egy nemzetközi konferencián, amely az ILCO Szövetség rendezésében jött létre Pécsett, és megdöbbentő számokat ismertettek ott, legalábbis nekem az volt, és azt hiszem, mindannyiunknak az, amikor elmondták, hogy évente mintegy 9 ezer új vastag- és végbél-megbetegedés van Magyarországon, és mintegy 5 ezer ember hal meg évente, ez 17 százaléka az összes daganatos halálozásnak. Ezzel a szomorú adattal Európában sajnos, ismételten vezető helyen vagyunk.
Tehát az a probléma, amiről ma itt beszélgetünk, és amiről nagyon korrekt anyagot kaptunk, azt hiszem, hogy rendkívül égető és népegészségügyi szempontból rendkívül fontos dolog.
Itt az anyagból azért kiderül az, hogy valójában a tömegszűrésre mi lenne az a leghatásosabb, legjobb módszer. Itt a feka teszt, az immunbiológiai teszt és a kolonoszkópia együttesen hozhatna igazán jó eredményt.
Azt hiszem, ha azt tűzzük ki, hogy 2011 már egy olyan időpont lenne, amikor is az érintett lakosság jó részét sikerülne átszűrni, az óriási eredmény lenne. Nekem az lenne a kérdésem, hogy ezen a téren hogyan áll jelenleg az egészségügyi vezetés, és folynak-e olyan tárgyalások, amelyek révén ténylegesen akár a feka teszt, akár más immunológiai rendszer bevezetése tömegméretekben és belátható időn belül elindítható-e? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Nekem is az a véleményem, hogy egy nagyon korrekt anyagot kaptunk. Ha végiggondoljuk, hogy egy alapvetően 2004-ben indult programról van szó, akkor azért elég lassú a haladása magának a programnak.
Ami kérdésem lenne itt az antihumán immuntesztekkel kapcsolatosan: három teszt maradt fenn a szűrőn, ez az anyagból olvasható. Ezek teljesen egyenértékűek, azonos érzékenységűek. Erre történtek-e vizsgálatok, párhuzamos vizsgálatok vagy sem?
A másik, ami itt a szakmai viták kereszttüzében is állt a feka teszt, illetve a kolonoszkópiás szűrés kapcsán, az utóbbival kapcsolatban, hogy ha és amennyiben mondjuk netán egy ilyen jellegű bevezetésre kerülne sor, akkor arra nincsen meg sem az eszköz, sem a szakember-ellátottság. Itt az anyag 14. oldalán az olvasható, hogy január 31-éig a kolonoszkópiás lehetőségeket feltárják, erről azonban adatokat nem olvastam ebben az anyagban, hogy mi lett ennek a feltárásnak az eredménye. Gondolom, ezt követően fogják az akkreditált, ezzel kapcsolatos szűrőhelyeket vagy vizsgálati helyeket meghatározni. Ez milyen formában fog történni? Pályázati formában vagy más formában? Illetve módosítás alatt áll a minimumfeltételek módosítása, összefésülve a kettőt, figyelembe veszik-e?
Történt-e olyan vizsgálat, mivel a nőgyógyászati szűrővizsgálatoknál nagyon nagy probléma, hogy a diagnosztikus célú vizsgálatok, illetve a szűrővizsgálatok összefésülése nem lehetséges, ezért lényegében az átszűrtségről konkrét adataink nincsenek. Ez elméletileg a vastagbél-betegségek feltárását illetően is fennáll, hogy körülbelül a nem szűrési programban részt vevő vizsgálatokon kívül milyen arányú a vizsgálat, mert a betegek panasszal is fordulhatnak az orvoshoz.
Az anyagból látszik, hogy tulajdonképpen egy 100 millió forintos projektről lenne szó, ha országosan kiterjesztjük, tehát nem egy nagy összegről van szó, ha jól számoltam itt a táblázatokat. Nem lenne-e érdemes azért nagyobb intenzitással folytatni és kiterjeszteni ezt a programot - és ez az utolsó kérdésem - olyan jellegű költséghatékonysági vizsgálatokra, hogy a kiszűrt esetekre - tudom, hogy ez elég nehéz és hipotetikus jellegű - a későbbiek folyamán mennyi költséget takarítanak meg az egészségügyi ellátórendszernek, mert ha a döntéshozók számára ezt egyértelműen be lehetne bizonyítani, akkor talán nem lennének olyan szűkmarkúak ezzel kapcsolatban. Illetve állampolgárként én az ezekkel kapcsolatos felvilágosító anyagokkal nem nagyon találkozom, megmondom őszintén, holott valahol olvastam, hogy elég jelentős összeget fordítanak felvilágosításra. Talán ha a lakosságot meg lehetne ismertetni ezekkel a dolgokkal, akkor nagyobb hajlandóság lenne egyrészt az esetleges szűrővizsgálatokon való részvételre, másrészt pedig arra, hogy figyeljenek saját magukra ebből a szempontból is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Nagyszerű dolog az, ha igyekszünk minél előbb megtalálni a vastagbél-, illetve a gyomor-bélrendszer tumorban szenvedő betegeket, ezeknek a szűrése nagyon fontos. Kérdezem én, hogy van-e valami elképzelés arra vonatkozóan, hogy mikorra tudjuk és milyen százalékban - csúnya magyar szóval - leszűrni a lakosságot? Tudom, hogy ez úgy nagyjából egy-egy helyen elindult, várható-e, hogy ennek lesz valami ilyen országosan kiterjedt, meghatározott programja?
És a harmadik kérdés, ami most úgy gondolom, hogy igazából nehéz, mi lesz azokkal, akiket kiszűrtek? Tehát akiknél megvan a betegség? Ismerjük, hogy pillanatnyilag milyen az egészségügy helyzete, nyilvánvalóan felelőssége van annak is, hogy egy viszonylag kis értékű szűrőprogramot ráengedünk Magyarországra, a népre, megtaláljuk a bajokat, és mennyi idővel később tudunk ennek utánamenni. Tehát a kiszűrtekkel mi lesz? Tudja-e az egészségügy a kiszűrteket gyógyítani? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Egészségügyi Bizottság! Régi tapasztalat az, hogy a szűrővizsgálatok akkor működnek jól, ha a háziorvosnak ebben komoly szerepe van. A világ arra halad - és nálunk is vannak ilyen törekvések -, hogy a háziorvos a területén a népegészségügyi trendeket kell hogy figyelje, és sok olyan ország van, amelyik már a háziorvosnak a bevételeit a népegészségügyi trendek javulásához vagy éppen a romlásához méri, vagy legalábbis ennek is szerepet tulajdonít a háziorvos bérezésében, a háziorvos bevételeinek alakulásában, ösztönzőkkel természetesen.
Mi is errefelé megyünk, ezért én azt kérdezném meg, hogy a háziorvosnak azon kívül, hogy begyűjti ezeket a székletmintákat, lesz-e ebben a szűrővizsgálatban valamiféle szerepe? Valami érdekeltsége abban, hogy ez megtörténjék, hiszen nagyon sok múlik rajta.
Ehhez kapcsolódik a kérdés második része, hogy akkor, amikor mi elvégeztük az egyetemet, és a praxisban voltunk, akkor kötelező volt a rektális digitális vizsgálat, vagyis az ujjal történő vizsgálat. Ugyanis a kolorektális karcinómák jelentős része ujjal elérhető magasságban van. Úgy tűnik, hogy ez kikopik az orvoslásból, és most már immuntesztekről meg kolonoszkópiáról meg video-endoszkópiáról meg mindenféle high-tech módszerekkel beszélgetünk, és alig-alig van orvos, aki belenyúl a beteg fenekébe, és ujjal elérhető magasságban, vagy addig megpróbál ilyen irányban tájékozódni. Szerintem erről is beszélni kellene, és a háziorvost is fel kellene arra készíteni, hogy a rektális digitális vizsgálatot elvégezze a betegeknél, de legalább azoknál, akik valamiféle panasszal hozzá fordulnak.
Tehát nagyon szorgalmaznám az alapellátás bevonását ebbe, érdekeltté tételét, a mozgósításban való szerepvállalását és az orvosi judíciumánál fogva azoknak a viszonylag egyszerű, de nagyon informatív vizsgálatoknak az ellátására történő ösztönzését, ami szerintem egy ilyen tömeges szűrővizsgálatban nem nélkülözhető. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A képviselőtársaim már felvetették az előbb, hogy milyen finanszírozási nehézségeket okozhat a kiszűrt esetek száma. Ugyanakkor valamennyien ismerjük, minden egészségpolitikus és a minisztérium is tisztában van azzal, hogy ha szűrővizsgálatokat végzünk, akkor attól függ, hogy megéri-e csinálni, hogy mi a célunk. Ha a célunk az egészségnyereség és az egészségben eltöltött életévek növelése, akkor ez mindenképpen megtérül, és hosszú távon a társadalombiztosítás számára megtakarításokat is eredményez. Ha viszont a célunk a jelenlegi költségek csökkentése, akkor értelemszerűen a szűrővizsgálatok nem alkalmasak költségmegtakarításra. A szűrővizsgálatok átmeneti időszakon belül költségnövekedést okoznak.
Ezek evidenciák, amelyeket elmondok, de azért mondom el, mert ma úgy látom, hogy minden területen a költségek csökkentése az, amelyik irányba megyünk, és én szeretném a tárcának nem a figyelmét felhívni, hanem inkább a támogatásunkat adni ahhoz, hogy ilyen irányú költségcsökkentéseket ki tudjanak védeni, és a programot érdemben végig tudják vinni, mert hosszú távon ez az érdeke a költségvetésnek és a betegeknek is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretnék én is gratulálni, egy nagyon korrekt és színvonalas tájékoztatót kaptunk az egészségügyi tárcától. Ezek nagyon fontos kérdések, és örülök, hogy itt és most idekerült a bizottság elé a harmadik nagy népegészségügyi szűrés bevezetésével kapcsolatos előterjesztés.
Két dolgot szeretnék megemlíteni. Az egyik, hogy feszegették már képviselőtársaim a lakosság, a társadalom érintett, veszélyeztetett csoportjainak a felkészítése ügyét. A dolog természetéből adódóan ez egy nagyon érzékeny kérdés, és mint ahogy láttuk, úgy, mint a nőgyógyászati szűrésnél is mennyire szégyenlős, szorongó a lakosság és az érintettek. Ez várható ennél a szűrésnél is.
Tehát azt gondolom, hogy igenis, nagyon fontos, hogy megfelelő, ráerősítő médiakampány legyen. Csak elmondom, hogy az utóbbi időben van néhány sikeres, ilyen típusú kampány, szerintem azok az üzenetek, amelyeket a Média Unió ezzel a "Nincs de!" kampánnyal csinál, azok tényleg nagyon színvonalasak. Tehát én bátorítanám az ÁNTSZ-t, a szaktárcát, hogy a lehetőségekhez képest jó lenne ezt a szűrést is valami hasonló programmal és bátorító kampánnyal összekötni.
Másrészt örülök annak, hogy a tavalyi év végén sikerült egy konszenzuskonferencián hosszú viták után a szakmák között egyezségre jutni. A szűrés lebonyolítását, technikáját illetően itt, a bizottságban is voltak erről vitáink a módszer tekintetében. (Megérkezik az ülésre dr. Czinege Imre.)
Tehát én tulajdonképpen azt kérdezném, mivel új szakmai kollégiumok vannak, hogy ha a professzor urak kívánnak ehhez röviden hozzászólni, erre van lehetőség. Ennek a konszenzuskonferenciának, amelyet november 18-án rendeztek, az ajánlásait az új szakmai kollégiumok tartják-e, vállalják-e, hiszen előrehaladott előkészületek vannak most már a bevezetésre. Láttuk itt, én örülnék, ha ezeket a vitákat nem kezdenénk mindig elölről, mert akkor nehezen történik valami, egyébként pedig az epidemiológiai adatok tükrében azt gondolom, hogy indokolt, hogy minél hamarabb, ahogy a lehetőségek ezt megengedik, valóban elinduljon maga a program.
Úgyhogy majd kérdezem is a professzor urakat, hogy kívánnak-e röviden szólni. Tessék parancsolni!
Prof. dr. Thurzó László, a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium elnökének hozzászólása
PROF. DR. THURZÓ LÁSZLÓ, a Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az új és a régi szakmai kollégium összetételét figyelembe véve, azt hiszem, hogy ez a konszenzus, ami tavaly megfogalmazódott, vagy állásfoglalás az Onkológus Szakmai Kollégiumra, ez tartható. Egyetlen kérés volna: nyilvánvaló, hogy amit ma be kell vezetni, ez a vérszűrés a székletből, de annak a lehetőségét, hogy azok, akik mégis a hatásosabb kolonoszkópiás szűrést választanák ehelyett, annak a lehetőségét biztosítani kell, ugyanúgy szűrővizsgálat jelleggel, mert vannak olyanok, akik adott esetben azt mondják, hogy számukra a ritkábban, de sokkal biztonságosabban elvégezhető kolonoszkópia a választott módszer. Tehát ezt ne zárjuk ki teljes egészében, hozzátéve azt, hogy jelenleg a magyar lakosságot figyelembe véve, bevezetésre a feka teszt az, ami szükségesnek látszik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Thurzó professzor úr szavait. Tekintve, hogy most nincs több észrevétel... Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Elnézést, elfelejtettem, egy kérdésem lenne, tipikusan az, hogy a feka teszt vizsgálat lehetne az, ami. Nem gondolkodtak-e el azon, hogy - lehet, hogy furcsán hangzik - az úgynevezett gyógyszerészeti hálózatot a gyógyszertárakra telepíteni, hogy ha ott a lakosság kellő felvilágosításban részesül, akkor hozzájuthasson ezekhez a tesztekhez, és tulajdonképpen saját maguk is kezdeményezzék, és csak azt követően kerüljenek be az egészségügyi ellátásba, mert ez lefedi az egész országot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Czinege képviselő úr, aki közlekedési okok miatt nem tudott a bizottsági ülés kezdetére ideérni, de ennek a kérdésnek szakértője, ezért most megkérdezem, hogy kíván-e valamit hozzátenni. Sok kérdés elhangzott, és nagyon korrekt, tisztességes anyagot kaptunk. Talán a bizottság tagjai és a meghívottak elnézik, hogy itt soron kívül, tekintettel a személyes munkásságára, szót adok képviselő úrnak.
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Nagy megtiszteltetés, és elnézést kérek, mert az az örvendetes tény, hogy a vasút korszerűsítése történik, az most egyórás késést jelentett számomra.
Az utolsó néhány mondatot örömmel hallottam, mert legutoljára, amikor a vastagbélrákról volt szó, akkor én elmondtam azt a véleményt, amelyet 2008-ban Egerben az IASGO konferencián a gasztroenterológusok, sebészek és onkológusok mintegy konszenzussal fogalmaztak meg. Én akkor ebben a kerekasztalban részt vettem, és a legnagyobb megdöbbenés az volt számomra, hogy 2007-ben Magyarországon vastagbéldaganatos betegek gyógyítására 13 milliárdnál több forintot költöttünk, és ha megnéztem, hogy ebből mennyi esett a sebészeti terápiára, a műtétre, a varrógépekre és a CT-vizsgálatokra, az csak 3,5 milliárd volt. Szomorú volt az, hogy a nagyobb rész, 9,5 milliárd forint az onkológiai kezelést igényelte, és azért, mert késői állapotban kerültek a betegek az orvoshoz.
Ez azért is kedvenc témám, mert ha az ember 35-38 évet a sebészetben töltött, és utána a politikusi rögös pályát választja, akkor vannak azért kedvenc témái, és a vastagbéldaganat olyan, amelyik szerintem Magyarországon rendkívül fontos, hiszen a legutolsó adatok szerint csak Németország előz meg bennünket.
Nagyon szeretném, ha végre a beszámolókban - és azért szégyellem magam, mert nem hallottam a beszámolót - nemcsak arról lenne szó, hogy volt egy pilot program, amiben 200 ember vett részt, hanem elkezdenénk. Nagyon örülök annak, hogy megfogalmazódott az, hogy aki kéri, és ez az amerikai irodalomban is egyre inkább terjed, hogy 50 év fölött legalább egyszer egy kolonoszkópiás vizsgálatra lehetőséget adni kell azért, mert itt nem is vastagbélrákszűrésről van szó, hanem egy vastagbél-megbetegedésről, hiszen speciális állapot, tehát 5-10 évig is tarthat, amíg a polipusból rosszindulatú daganat alakul ki.
Tehát én szeretném a képviselői munkámat azzal befejezni, hogy egyszer már odaállhatnék a Sebész Szakmai Kollégium elé, amelynek egyik titkára voltam, hogy igenis, előrehaladtunk ebben a szűrőprogramban, mert nagyon sok pénzbe kerül az, hogy késői állapotban operáljuk a beteget.
Ezért a múltkor megtanultam, hogy a nagyon kitűnő szakemberek véleménye nem volt a még kitűnőbb szakemberekkel egyenértékű bizonyos szempontból, ezért mint egészségpolitikus, csak azt gondolom - és talán Mikola alelnök úr ezzel egyetért -, hogy akkor, amikor szűkösek az egészségügyi források, akkor a forrásallokációnál fontos figyelembe venni azokat a jelzéseket, amit a népegészségügyi program ad, és a népegészségügyi program által megadott szempontok szerint kell a pénzt elkölteni. Ennél jobb dolog nem lehet, mint a vastagbéldaganat gyógyítása, ezért ha előrehaladás van benne, az számomra rendkívül fontos.
Nagyon szépen köszönöm elnök úrnak és a bizottságnak és az itt részt vevő kollégáknak is, professzor uraknak is, hogy szót kaphattam, mert valóban sokat dolgoztam, a számítógépemen a 2007. évi összes magyarországi vastagbéldaganatos anyag itt van.
És az utolsó egy mondat: a vastagbéldaganat típusosan az a betegség, amikor multidiszciplináris megközelítés szükséges a diagnózis terén is, és a terápia terén is. Nem helyes az a megoldás, ha nagyon kevés műtétet csinálnak, kicsi kórházakban, mert a korszerű varrógépek használatához megfelelő gyakorlat kell, és itt a gasztroenterológus, a pathológus is szükséges. Nem tudom, hogy hallották-e, hogy a Sebész Szakmai Kollégium meghatározta azt a protokollt, amely arra való, hogy mely osztályokon, mely kórházakban lehet majd ezt a szűrőprogramot megcsinálni, ami a kolonoszkópiához szükséges.
Még egyszer köszönöm az elnök úrnak, és elhoztam a prezentációt, és szégyellem, hogy nem vettem benne részt.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A vitát lezárva, azzal adom vissza a szót az előterjesztőnek, államtitkár asszonynak, hogy örülök annak, hogy a konszenzuskonferencia ajánlása megszületett, és tulajdonképpen a projektben érvényesülni fog, tisztázva a jelenlegi helyzetben a kolonoszkópia helyét és szerepét. Államtitkár asszony!
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár reagálása az elhangzottakra
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A képviselő urak által feltett kérdések szerintem jogosak, és a sürgetés is, hogy haladjunk tempósan. Azt gondolom, hogy azért mégis megállapíthatjuk, hogy most tettünk egy világos, egyértelmű és elég jelentősnek mondható lépést előre. Meghatároztuk, hogy mi a módszer, ez bírja a szakma konszenzusát. Meghatároztuk, hogy ki csinálja, és anélkül, hogy minden képviselő úrnak külön és egyenként válaszolnék, hiszen egy csomó kérdés ugyanarra a tárgyra irányult, szeretném elmondani, hogy mind a felvilágosításban, mind a szűrővizsgálatok végzésében a háziorvos ennek a módszernek a gazdája, a kitüntetett szereplője, és az emblematikus egészségügyi alkotórésze. Az övé a lakosság, akár egészséges, akár betegséggel küszködik, övé a lehetőség, hogy bármilyen panasszal vagy panasz nélkül hozzá forduló, hozzá bejelentett ember számára a szűrővizsgálatok fontosságára felhívja a figyelmet. Az övé a lehetőség a mozgósításban, mert ez a programban benne van. Nála lesznek ezek a tesztek, ide kerül vissza, ezért az információ is részben ide kerül vissza. Ezért a felvilágosítás, a program levezénylése és az értékelés is az övé, és alelnök úrnak mondanám, hogy szándékaink szerint, amikor a háziorvosok értékelését és finanszírozását egy kicsit szeretnénk a "hány kártya" helyett "mit végez el", az utóbbi irányába eltolni, akkor ebben a teljesítmény-értékelésben a népegészségügyi szűrővizsgálatokban való részvétel fontos, és általunk elhatározott elemként szerepel. Örülök, hogy alelnök úr módot adott arra, hogy ezt elmondhassam, hogy ez így van.
Hogy miért ezt a tesztet választottuk, és miért így választottuk, ez egy olyan szakmai kérdés, amire képviselő úr engedelmével, nálamnál jobban hozzáértő helyettes tiszti főorvos úr fog válaszolni. Én inkább azt szeretném elmondani, hogy ennek a tesztnek, amit végzünk, az akkreditálása folyamatban van, de ezt megelőzendő, van egy ennél többek által felvetett, még fontosabb kérdés. Megelőzték-e költséghatás-felmérések és vizsgálatok ennek a programnak a bevezetését?
Tisztelettel jelentem a bizottságnak, hogy igen, ezeket az elemzéseket elvégeztük. Az elemzéshez az adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatbázisából vettük. A kezelési költségeket, a járóbeteg-ellátás, az aktív és krónikus fekvőbeteg-szakellátás költségeit, a gyógyszerek ártámogatásához nyújtott társadalombiztosítási támogatást és a keresőképtelenséggel kapcsolatos kiadásokat vettük figyelembe, és egy tízéves periódusra készült a modellezés. Részben a megmentett életévek költségétől a vizsgálatok költségéig, mindent megszámoltunk, és azt szeretném mondani a tisztelt bizottságnak, hogy a költséghatékonysági mutatók elfogadhatók a finanszírozó számára is, mert a módszer és a szervezés korrektsége esetén ez bőven eleget tesz annak, hogy költséghatékony legyen ez a szűrővizsgálat és ez a program.
Ez tehát egy fontos kérdés volt, amit több képviselőtársam érintett.
Ami a rejtett székletvér kimutatásához kapcsolódó további vizsgálatokat illeti, azt mi már őszintén szólva, de nyilván képviselőtársaim se sorolják a szűrővizsgálatok körébe, hiszen az diagnózis. Részben nyilván lesz olyan, ahol adott álpozitív eredményt valamilyen módon a teszt, és akkor hál' istennek csak azt kell igazolni, hogy ez egy álpozitív eredmény volt. Részben pedig a diagnosztikai és terápiás költségekre az Egészségbiztosítási Pénztárban kell fedezetet találni, ez nem a népegészségügyi szűrővizsgálatok költségét kell és szabad hogy terhelje.
Mégis úgy gondolom, hogy az ebben a programban megtervezett 75 ezer ember és ennek a vizsgálatnak a megtervezett és rendelkezésre álló költsége egy nagyon fontos lépés. Azt számoljuk, és lehet, hogy ebben csalatkozni fogunk, ha felfelé, akkor jó, ha lefelé, akkor mozgósítási problémák voltak, hogy az első körben mintegy 30 százalékos megjelenéssel kalkulálunk, ezt láthatták a képviselő hölgyek és urak az előterjesztésünkben.
Ezért Puskás képviselő úrnak arra a kérdésére, hogy leszűrni a lakosságot, ezt nyilván képviselő úr is úgy értette, hogy azt nem tudjuk megígérni, de szerintem nem is tudnánk teljesíteni, hogy valamennyi érintett embert elvigyünk, hiszen a szűrővizsgálatokon való megjelenés önkéntes.
Hogy rendelkezésre kell hogy álljon a költség, mert ez nem egy viselhetetlen költség, ezzel a legteljesebb mértékben egyetértek. Ami a választandó vagy választható szűrővizsgálatokat illeti, én a szakma véleményének teljes tiszteletben tartása mellett ragaszkodnék a konszenzuskonferencia megállapításához. Itt nyilván a szakma maga tesz finom kitételeket, hogy vannak a familiáris polipózisok - bocsánat a szakmázásért az Egészségügyi bizottságban -, vannak halmozott családi előfordulások, ahol azt mondják, hogy nem kell feltétlenül székletvér-vizsgálatra várni, hiszen ha a család minden ágán már előfordult ilyen betegség, akkor valószínűleg nem ez a vizsgálati módszer, hanem a család minden tagjának a megkeresése, felvilágosítása és megvizsgálása. Akkor azonban nem is azt az érintett korosztályt kell érteni alatta, hanem nyilván ezt korábban el lehet és kell kezdeni.
Mit tudunk tenni azért, hogy az emberekhez eljusson a lehetőség, hogy éljenek ezzel a szűrővizsgálati lehetőséggel? Igen, azt tudom mondani, hogy bár az egészségpolitikusok azt gondolják, és a tárcák is, hogy ők maguk a legjobb, kreatív megoldásokat találják ki, mégis én is úgy látom, hogy vannak civil kezdeményezések, amelyek - legalább mondjuk azt, hogy legalább olyan jók, mint mi, de néha jobbak is, ez a "Nincs de!" például egy ilyen remek megoldás.
Ebben sajnos, még nem láttam, hogy vastagbélszűrésre való mozgósító mondatok is vannak, de az, hogy menjen el a szűrővizsgálatra, igen.
Elnök úr engedelmével, akkor vannak szakkérdések, amire azt kérném a mellettem ülőket, hogy nagyon röviden még tegyék meg a kiegészítést.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvosé a szó.
Dr. Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvos reagálása
DR. KOVÁCS ATTILA helyettes országos tiszti főorvos: Köszönöm szépen a lehetőséget. A módszertan kiválasztásáról nagyon röviden. Gyakorlatilag valamennyi számba jöhető, reális módszert figyelembe vettünk, ezt közösen dolgoztuk ki, egyébként az Egészségügyi Közgazdaságtani Társasággal, és itt hat opciót, hat módszertant tudtunk feltérképezni. Ezeket kezdtük el szűkíteni, hogy melyek rendelkeznek olyan szinten tudományos bizonyítékokkal a hatásosság tekintetében, és világossá vált, hogy jelen pillanatban csak az immunkémiai módszer az, amelyik székletvér-vizsgálatoknál szóba jöhet, tehát a szféra akciók nem.
Akkor megnéztük a piacot, a világpiacot, valamint bekértük azoknak a környező országoknak a tapasztalatait, amelyek ezekkel a területekkel rendelkeztek, és akkor így, ennek az alapján szűkült le tulajdonképpen három lehetőségre a székletvér-vizsgálat. Ezek mindegyik egyébként vagy a haemoglobint vagy pedig az albumint célozza meg, tehát az albumint mutatja ki. Itt egy megjegyzés azért idekívánkozik, hogy az eredetileg általunk beindított, tehát Magyarország által beindított kettős, bifázisos vizsgálat, amely egyidejűleg mind az albumin, mind a haemoglobin kimutatását, humán haemoglobin kimutatását megcélozta és lehetővé tette, ez unikum a maga nemében, és szerintem egy óriási lehetőség. Ilyen a világon jelen pillanatban sincs. A legnagyobb baj az, hogy nincsen standard készítményünk ezen a területen, tehát emiatt kellett átállnunk egy ilyen új módszerre.
Tehát ezek a vizsgálatok rendelkeznek megfelelő evidenciákkal, hatékonyság, szenzitivitás, specificitás tekintetében, és ezek után jönnének még azok az opciók, amelyek végül is eldöntik, hogy melyekkel rendelkezzünk.
Gyakorlatilag különbségek elsősorban abban vannak ezek között a vizsgálati módszerek között, hogy például a MagStream nevű rendszer, amely japán gyártmány, egyetlenegy gépen, tehát speciálisan kell hozzá egy külön gép, a másik két rendszer vagy a másik két reakció viszont valamennyi rendelkezésre álló gépen működtethető.
Tehát gyakorlatilag az egész országban lehet vizsgálni, míg a másik módszert viszont egy centralizált laborba kell elvinni. Jelen pillanatban viszont az egy centralizált labor mellett döntöttünk, hiszen nekünk kell tapasztalatokat szerezni, kalibrálni kell, ki kell dolgozni még ennek a laboratóriumi vizsgálati hátterét is, és ebből is számos tapasztalatnak kell származnia, tekintve, hogy merre menjünk tovább. Tehát ez volt a kiválasztásunk alapja. Az ár egyébként gyakorlatilag ugyanannyi. (Dr. Csáky András: Kétszeres különbségek vannak!) Úgy van kétszeres különbség - megnéztük egyébként, a szlovénok használják a MagStream-et, nekünk adtak most egy speciális ajánlatot, de a szlovénoknál ugyanúgy 4 euróba kerül általában, mint az összes többinél, ugyanez.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyilván az árvitákat itt nem tudjuk lefolytatni. Főosztályvezető asszony kíván szólni? (Dr. Nemeskéri Marianna: Nem.)
Köszönöm szépen. Lezárom ezt a konzultációt. Bátorítjuk a tárcát és az ÁNTSZ-t, hogy a programot folytassák. Köszönjük szépen a tájékoztatót. (Megérkezik az ülésre dr. Nagy Kálmán.)
Tájékoztató a szakmai kollégiumok megalakulásáról és összetételéről
Soron következik a tájékoztató a szakmai kollégiumok megalakulásáról és összetételéről. Ezt a tájékoztatót is írásban az újonnan megválasztott és kiegészített kollégiumok névsorával, a kollégiumok elnökök jegyzékével együtt a bizottság tagjai írásban megkapták. Megkérdezem államtitkár asszonyt, kíván-e ehhez kiegészítést fűzni. Tessék parancsolni!
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár tájékoztatója
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Igen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Egészségügyi bizottság számára elkészítettük a tájékoztatót, amelyik a szakmai kollégiumok számára a rendeletmódosítás legfontosabb elemeire vonatkozik, és bemutatjuk tájékoztatásképpen a szakmai kollégiumok összetételét is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés vagy megjegyzés ehhez? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm szépen.
Kérem, hogy akkor ezt vegyük tudomásul, és igényelni fogjuk - jelzem a tárca képviselőinek -, hogy a szakmai kollégiumok vezetői a bizottság munkáját is segítsék. Jóllehet a miniszter tanácsadó szervei, de természetesen a bizottságnak is szüksége van időnként ilyen tanácsra, mint ahogy a mai bizottsági ülésre is már sor került újonnan választott kollégiumi elnökök meghívására. Köszönöm szépen ezt a tájékoztatót is.
Köszönjük szépen államtitkár asszony és a minisztérium munkatársainak munkáját.
A bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Soron következik az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása.
Az ajánlást képviselőtársaim az asztalon találják. Ez most készült el. Előzetesen az ajánlást áttekintve, 4 olyan pont van, 4 olyan módosító indítvány - ha az összefüggéseket is nézem, akkor természetesen több -, amelyről úgy láttuk, hogy a bizottság kompetenciáját érinti. De ha és amennyiben képviselőtársaim szavazni kívánnak más indítványokról is, akkor ennek nincsen akadálya.
Köszöntöm Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető asszonyt a Pénzügyminisztériumból, és hozzá is látnánk ehhez. Az ajánlás 6. és ezzel összefüggő 8. és 17. pontjában Tállai András és Bánki Erik képviselők a jövedékiadó-változással kapcsolatos pontok elhagyására tesznek indítványt, és miután ez az alkoholtermékekre is vonatkozik, meg gondolom, az egészségbiztosítás bevételi oldalának lehetséges kompenzációjára is, ezért azt gondoltuk, hogy indokolt, hogy itt a bizottságban is beszéljünk róla. Megkérdezem főosztályvezető asszonyt, hogy mi az álláspontja erről az ajánlási pontról..
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A kormány nem támogatja ezt a javaslatot, hiszen pontosan így, ahogy ön is elmondta, ez a tervezett járulékcsökkentéseknek a kompenzálását szolgáló intézkedés lenne. Ahogy az önök részére készített, benyújtott tájékoztató is tartalmazza, a jövedékiadó-emelés kapcsán ez évre 16 milliárd, jövőre pedig 40 milliárd forintos bevételi többlet van számolva, ezeknek az elhagyását jelentené ennek a támogatása. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdezem, van-e észrevétel. (Nincs jelzés.) Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) 9 igen. Ki nem támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 12 nem.
Tehát a bizottság nem támogatta ezt az ajánlási pontot, tehát a 6., 8. és 17. pontot.
Az ajánlás 12. pontjában és az ezzel összefüggő 18. pontban a társadalombiztosítási járulékról van szó. Tállai András képviselőtársunk az egészségbiztosítási járulékkal kapcsolatos javaslatot tett. Kérdezem főosztályvezető asszonyt.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem tudjuk támogatni. Ez a két alap, tehát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál további 5 százalékos járulékcsökkentést irányozna elő, és ezen túlmenően ebben az évben is a tervezet szerint a minimálbér kétszereséig történő járulékcsökkentést is elhagyná. Mindez a 2009. évben 5 hónapos kihatással számolva, 273 milliárd, éves szinten számolva pedig 660 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a két alapnak, ami úgy gondolom, hogy nem kezelhető. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Jelentkezés hiányában kérdezem, hogy ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 9 igen. Tehát nem kapott többségi támogatást. Köszönöm szépen.
Az ajánlás 14., illetve ezzel összefüggő 16. pontjában Csáky András képviselő úr indítványa a tételes egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos. Kérdezem főosztályvezető asszonyt.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk egyik indítványt sem. Az egyik egészen konkrétan arról szól, hogy a passzív táppénznél tervezett intézkedés időpontját tenné arrébb, tehát ott augusztus 1-jei hatálybalépés szerepel a törvényjavaslatban. Ezt 2010. január 1-jétől javasolja. Ez az Egészségbiztosítási Alap kiadásait érintő kérdés, hiszen a passzív táppénz szigorításának az a lényege, hogy ott kiadáscsökkentés valósuljon meg, kellő felkészülési időt biztosítva.
A másik pedig a 2010-es történet, ami kétségtelen, hogy az Egészségbiztosítási Alapnál némi bevételnövekedést jelentene, de jelezném, hogy némit, hiszen ez a 300 forinttal történő emelés - merthogy 1950 forint ma a tételes egészségügyi hozzájárulás - mindösszesen éves szinten 12-13 milliárd forintos bevételt jelentene az E. Alapnak, ugyanakkor szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy az ismertté vált Válságkezelés és bizalom program egyértelműen tartalmazza, hogy a tervek szerint 2010-től pontosan a foglalkoztatás lehetőségeinek bővítése, a munkahelyek megtartása érdekében alapvetően a tételes egészségügyi hozzájárulás az alacsony átlagkeresetű ágazatok számára jelent különösen terhet. Éppen az a terv, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás teljes egészében megszüntetésre kerüljön. Természetesen azzal, amit elnök úr is jelzett az elején, hogy az Egészségbiztosítási Alap számára más intézkedésekkel ez a bevételkiesés kompenzálásra kerül.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky András képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Sajnos, a gyakorlat nem azt mutatja, és egyre inkább foglyává válik a mindenkori költségvetésnek és a politikai vezetésnek az Egészségügyi Alap, akkor, hogy ha nem a saját bevétele alapján működik, akkor valóban a maradékelv alapján fog részesülni, és egyszerűen lehetetlen helyzetbe fog kerülni. Tehát nekem ez a véleményem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) 9 igen. Nem nem kapott többségi támogatást.
Az ajánlás 2., 5. és 25. pontjában az alapvető élelmiszerek áfájának azonnali csökkentésére tett javaslatot Varga Mihály képviselő úr és több más képviselő. Lévén, hogy áttételesen ez is érinti az Egészségügyi bizottság feladatkörét, ezt is javaslom, hogy beszéljük meg. Kérdezem főosztályvezető asszonyt.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja ezt az indítványt. Szeretném azt is jelezni, hogy szakmailag is hibás, mert olyan besorolások szerepelnek itt benne, amelyek a mai áfa-törvényben nincsenek, és nem is kezelhetők. Tehát ha egyáltalán támogatni is lehetne, akkor is problémát jelentene, mert szakmailag pontatlan, tehát nem kezelhető.
A másik oldalról a tervek szerint - azért jelzem, hogy a tervek szerint, hiszen a kormány ma foglalkozik ezzel a kérdéssel - az áfát illetően más megoldások körvonalazódnak, aminek hasonló célja van, tehát az alapvető élelmiszerek vonatkozásában hasonló lépésre készül. Tehát a tej, tejtermék, illetve a kenyér, kenyérfélék esetében egy másik áfakulcs, egy mérsékeltebb áfakulcs bevezetését támogatja valószínűsíthetően a kormány, ami ettől eltérő, tehát ebből adódóan sem tudnánk támogatni. A másik pedig, amire elnök úr szintén utalt, hogy ez is az Egészségbiztosítási Alap áttételes bevételeit érinti. Az előzőhöz kapcsolódva hadd jelezzem, hogy ez nem egy ilyen esetleges történet, hiszen a nemzeti kockázatközösség keretében ma is a költségvetés csaknem 320 milliárdos támogatást biztosít az Egészségbiztosítási Alap számára, és természetesen ezeknek a tervezett járulékcsökkentéseknek a kompenzálását alapvetően a nemzeti kockázatközösség keretében történő térítéssel tervezzük a mai tudásunk szerint 2010-ben megoldani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr, aztán Horváth képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Igen, csak a nemzeti kockázatközösség, ha az előző évihez hasonlítjuk azt a 360 milliárdot, akkor ez egy csökkenő tendenciát mutat nominálisan is, ez éppen az aktuális költségvetés.
Amit én kérdeznék: megmondom őszintén, döbbenten olvastam, illetve hallottam, hogy a kormány szerint a mai Magyarországon a hús nem tartozik az alapvető élelmiszerek közé. Biológiai tanulmányaim szerint, az esszenciális aminosavakra gondolok... (Dr. Mikola István: Elavultak a tanulmányaid!) Elavultak a tanulmányaim? A tejjel bizonyos mértékig lehet kompenzálni, de teljes mértékig nem. Hogy-hogy a hús nem tartozik az alapvető élelmiszerek közé? Ezt árulja el nekem valaki, hogy ezt ki találta ki, vagy milyen szakmai háttere van ennek?
ELNÖK: Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Csáky András képviselő úr részben megelőzött, tehát alapvető táplálkozás-élettani történetről van szó. Tehát fehérjére szüksége van mindenkinek, és szerintem ezt úgy nagyjából mindenki tudja. Ha már mindenáron bele akarunk menni, akkor legalább tojásra mindenképpen. (Dr. Mikola István: Koleszterin, vigyázz! - Derültség.)
Ami egyébként, képviselőtársaim, a módosító javaslatra vonatkozik, ha azt mondja főosztályvezető asszony, hogy ezzel szakmai problémák vannak, azt gondolom, hogy ezt egy kapcsolódó módosító javaslattal ki lehet küszöbölni. Viszont azt gondolom, a szándékát kellene alapvetően figyelembe venni, részben a kormány tervei - mint az előbb mondtam - a kiválasztott termékek körét tekintve sem felelnek meg az alapvető élelmiszer fogalmának, részben pedig a kedvezményes áfakulcs sem jelent tulajdonképpen igazi megoldást és igazi segítséget.
Be kell látni, hogy Magyarországon a megszorítások következtében a magyar népesség egy jelentős részénél táplálkozási, minőségi táplálkozási problémák fognak fellépni. Államtitkár asszony, önnek ezzel még jobban tisztában kell lennie, hogy ha már felelős pozícióban ül. Ezzel kell számolnunk! Ez az a helyzet, amire ez az egyébként drasztikus áfacsökkentés, tehát 5 százalékra való csökkentése az általános forgalmi adónak, ezekre az élethelyzetekre megoldást kínál, persze akkor, ha az alapvető élelmiszerek körét végre sikerül a kormánynak tisztáznia. Egyébként nem bonyolult feladat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt visszaadom a szót főosztályvezető asszonynak, természetesen értem én az ellenzéki képviselőtársaim törekvését, muszáj azonban itt, ebben a bizottságban azt elmondani, hogy mindez a törekvés viszont az egészségbiztosítás egyensúlyi helyzetét más irányba befolyásolja. Főosztályvezető asszony kapott kérdést.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Azt gondolom, hogy az előbbiekben elmondottakon túl nem szeretnék hozzászólni, csak annyit jegyeznék még meg, hogy ha ez elfogadásra kerülne, ez körülbelül 240-250 milliárd forint bevételkiesést jelentene.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, ki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) 9 igen. Megállapítom, hogy nem nyert támogatást.
Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e szavazást más, az ajánlásban szereplő pontról. (Nincs jelzés.) Nem látok jelzést. Köszönöm szépen.
Egyebek. Van-e észrevétel, bejelentés? (Nincs jelzés.) Nincs.
Köszönöm szépen. Akkor a jövő héten találkozunk.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 23 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva