EB/14/2009.
(EB-105/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2009. április 29-én, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása *
Tájékoztató a sertésinfluenzából kialakult új fertőző betegség terjedéséről, a világjárvány kockázatáról és a megelőzést szolgáló hazai intézkedésekről *
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítése *
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos szóbeli kiegészítése *
Dr. Bujdosó László, a Nemzeti Influenza Pandémia Prevenciós Bizottság elnökének szóbeli kiegészítése *
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár reagálása a vitában elhangzottakra *
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos reagálása a vitában elhangzottakra *
Dr. Bujdosó László, a Nemzeti Influenza Pandémia Prevenciós Bizottság elnökének reagálása a vitában elhangzottakra *
Egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Tájékoztató az önkéntes egészségbiztosítási pénztárak helyzetéről *
Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökének szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások a meghívottak részéről *
Nagy Csaba (Stabilitás Egészségpénztár) *
Studniczky Ferenc (Stabilitás Egészségpénztár) *
Lukács Mariann (Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége) *
Reagálások a meghívottak részéről *
Kovácsy Zsombor (Egészségbiztosítási Felügyelet) *
Kriston Vizi Gábor (Egészségbiztosítási Felügyelet) *
Lukács Mariann (Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége) *
Studniczky Ferenc (Stabilitás Egészségpénztár) *
Nagy Csaba (Stabilitás Egészségpénztár) *
Juhász Istvánné (Stabilitás Egészségpénztár) *
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Fetser János (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Csáky András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Czinege Imre (MSZP) dr. Juhászné Lévai Katalinnak (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP) megérkezéséig Gyula Ferencnének (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz) dr. Mikola Istvánnak (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Molnár Ágnesnek (Fidesz)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP) dr. Nagy Kálmánnak (KDNP)
Dr. Vojnik Mária államtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Nemeskéri Marianna főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Rézmovits Ádám főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos
Dr. Bujdosó László elnök (Nemzeti Influenza Pandémia Prevenciós Bizottság)
Dr. Kovácsy Zsombor elnök (Egészségbiztosítási Felügyelet)
Kriston Vizi Gábor (Egészségbiztosítási Felügyelet)
Dr. Lukács Mariann elnök (Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége)
Studniczky Ferenc (Stabilitás Egészségpénztár)
Nagy Csaba (Stabilitás Egészségpénztár)
Juhász Istvánné (Stabilitás Egészségpénztár)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 00 perc. )
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó reggelt kívánok! Tisztelt Egészségügyi Bizottság! Köszöntöm képviselőtársaimat, a meghívott vendégeket, mindazokat, akik figyelemmel kísérik a bizottság munkáját. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, az ülést megkezdjük.
Napirend előtt tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy az Európai Rákligák Szövetsége szervezésében a Képviselői Irodaház aulájában nemzetközi dohányzásellenes kiállítást fogadunk a jövő héten. A kiállítás megnyitójára hétfőn, 12 órakor kerül sor, kérem a bizottság tagjait, hogy aki teheti, vegyen ezen részt, illetőleg tekintse meg a hét folyamán a kiállítást.
Itt mondanám el azt is, hogy ahogy képviselőtársaim emlékeznek rá, másfél hónappal ezelőtt foglalkoztunk a nemdohányzók védelméről szóló törvény lehetséges szigorításával, és a vita alapján a társbizottságoknak és a frakcióknak elküldtük a javaslatainkat. A frakcióktól nem kaptunk jelzést, de elmondanám, hogy négy bizottságban már érdemi tárgyalás folyt a javaslatról, és ebből két bizottsági ülésen magam is részt vettem, egy bizottsági ülésen Schvarcz alelnök úr vett részt.
Úgy tűnik, hogy a teljes körű szigorú tilalom rövid távon nehezen lesz a parlamentben elfogadható, de talán van arra esély, hogy egy szerényebb előrelépést tegyünk, és mintha - fogalmazok óvatosan - konszenzus formálódna abban a tekintetben, hogy egy szűkített tartalmú javaslatot a parlament tudna fogadni. Ide tartozna ebbe a képi figyelmeztetések megjelenítése a cigarettásdobozokon, az aluljárókban, a játszótereken, a vasúti közlekedés teljes spektrumában a tilalom, a munkavédelmi és a nemdohányzók védelméről szóló törvény közötti kollíziók feloldása, illetőleg a melegkonyhai szolgáltatást nyújtó vendéglátó egységekben a tilalom kérdése.
Tisztelt Bizottság! Konzultációk után azt tervezem, hogy ezt a javaslatot összerakjuk, és akkor a bizottság valamelyik soron következő ülésére kitűzzük napirendre, és ha ebben egyet tudunk érteni, akkor a bizottság önálló indítványként legalább ezt benyújtaná.
Tájékoztatnám a bizottságot arról, hogy a jövő héten a bizottság szerdán 11 órai kezdettel tartana ülést. Ennek az az oka, hogy az ombudsmanok beszámolóinak általános vitája szerepel napirenden, és az ombudsmanokkal történt megegyezés alapján e napirendi pontok tárgyalására 13 órától van lehetőség. Viszont előtte európai uniós egyeztetésekről, illetőleg a gyermekvédelmi törvény feladatkörünkbe tartozó módosító javaslatairól kell majd tárgyalnunk, tehát 11 órakor kezdenénk ilyen napirendekkel a jövő heti ülést.
Tisztelt Bizottság! Megkérdezem, hogy napirend előtt van-e bejelentenivalója vagy tájékoztatnivalója valamelyik képviselőtársunknak. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Akkor a napirendre az írásban kiküldött, illetőleg az aktuális helyzetnek megfelelően hétfőn módosított ajánlás szerint tennék javaslatot. Kérdezem, hogy ezek szerint a napirendi ajánlást ki az, aki támogatja. Ki szavaz igennel? (Szavazás.)
Megállapítom, hogy a napirendet egyhangúlag elfogadtuk.
Soron következik a tájékoztató a sertésinfluenzából kialakult új fertőző betegség terjedéséről, a világjárvány kockázatáról és a megelőzést szolgáló hazai intézkedésekről.
Tisztelt Bizottság! Mint azt valamennyien érzékeltük, az elmúlt öt napban a nemzetközi közegészségügy vezető kihívásává vált az új fertőző betegség, és azt gondoltuk, hogy talán helyénvaló, ha a bizottság tájékozódik erről a kérdésről, a megtett intézkedésekről. Írásban az ÁNTSZ, illetőleg az egészségügyi tárca most friss tájékoztatókat. az Országos Epidemiológiai Központ kiadványát és egy másik tájékoztatót is képviselőtársaim rendelkezésére bocsátott. Köszönjük szépen. Az Országgyűlési Könyvtár is háttéranyagot készített, ez tulajdonképpen egy sajtószemle, persze, az újságírói tévedések kockázatával együtt. Kérem, hogy ezt esetleg így kezeljük.
Előrebocsátanám azt is, hogy egy évvel ezelőtt a bizottság akkor a madárinfluenza kapcsán foglalkozott a pandémiás helyzettel, és az influenza világjárvány elleni felkészülés helyzetéről egy bizottsági állásfoglalást is elfogadtunk, a 6/2006-2010. számú állásfoglalást. Ezt képviselőtársaimnak kiosztattam. Mint ahogy tudjuk, azóta a nemzeti pandémiás terv aktualizált változata elkészült.
Mindezek előrebocsátásával köszöntöm Vojnik Mária államtitkár asszonyt, Falus Ferenc országos tiszti főorvos urat, illetőleg Bujdosó László regionális tiszti főorvos urat, de most abban a minőségében, mint a Nemzeti Pandémiás Bizottság vezetőjét. Köszönjük, hogy rendelkezésünkre állnak, és tájékoztatás céljából megadom a szót államtitkár asszonynak.
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítése
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy kis előzménylista, ha megengedik. Április 17-én az Egyesült Államok betegségmegelőzési és járványügyi központja lázas légúti tünetekkel járó megbetegedésekről számolt be gyermekeknél, és ezt követően az USA több államából jeleztek ilyen influenzaszerű tünetekkel járó megbetegedéseket. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye szerint a megbetegedéseket egy korábban nem ismert, H1N1 altípusú influenza A-vírus okozta.
A járványügyi központ nyilvánosságra hozott adatai szerint ezek a megbetegedéseket okozó influenzavírusok nagy genetikai hasonlóságot mutattak, és eddig ismeretlen genetikai kombinációt tartalmaztak, amelyet korábban máshonnan még soha sem jelentettek. A járványügyi vizsgálatok szerint egyik betegnek sem volt közvetlenül kapcsolata sertésekkel, ezért feltételezni lehetett, hogy a fertőzés emberről emberre terjed.
Az új influenzavírus-variáns alapvetően különbözik a szezonban éppen cirkuláló H1N1 "A" influenzavírusoktól, ezért azt kellett feltételezni, és a járványügyi központ is azt feltételezte, hogy fokozott egészségügyi kockázatot jelent az emberekre. Mexikóban több ezer esetet vizsgáltak, jelentettek, és ezekre a fertőzésekre nagyobb figyelmet kellett fordítani, mert fennáll a kockázata annak, hogy egy új pandémiás potenciállal rendelkező vírus jelent meg. Erről a vírusról ma már nagyon sok mindent tudunk, a legfrissebb adatok szerint a genetikai állományát is ismerjük már. Erről tiszti főorvos úr, illetve Bujdosó főorvos úr beszámol.
Annyit tudunk, hogy a mexikói esetek, amelyeknek a tisztázása még most is folyamatban van, annyiban különbözik kórlefolyásában a más országokban előforduló esetektől, hogy a súlyossága, illetve a mortalitása Mexikóban nagyobb, mint bárhol máshol.
Az Egészségügyi Világszervezet ezért a helyzetet nemzetközi horderejű közegészségügyi eseménynek minősítette, és folyamatosan figyelemmel kísérte. Képviselőtársaim tudják, látják, hogy a veszélyhelyzeti fokozatot az Egészségügyi Világszervezet 3-asról 4-es szintűre emelte.
Az események zajlásán túl szeretném elmondani, hogy milyen intézkedéseket tettünk itthon, tesz az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a kormány, illetve milyen intézkedéseket tervezünk.
Elsőként szeretném elmondani, hogy a kormány áttekintette és megvizsgálta, hogy a nemzeti influenza pandémiás terv, amelyre elnök úr már utalt, hogy tavaly óta ismét aktualizáltuk, hogy az megfelel az intézkedésekhez szükséges, megalapozó nemzeti pandémiás tervnek, ezért az új vírusvariáns által okozott influenza világjárvány esetére megfelelő intézkedéseket tartalmaz.
Az országos tiszti főorvos úr intézkedett az egészségügyi szolgálat figyelemfelhívásáról, intézkedett arról, hogy felvegye a kapcsolatot az állat-egészségügyi hatóságokkal, a regionális és kistérségi ÁNTSZ-intézeteket tájékoztattuk, megerősítésre került a surveillance, az egészségügyi szolgáltatók tájékoztatása a tünetekről és a szükséges teendőkről. Összehívtuk a pandémiás bizottságot, folyamatosan tájékoztattuk és tájékoztatjuk a döntéshozókat, az egészségügyi szolgáltatókat, a lakosságot. Egy új zöld számot vezettünk be, amelyhez a lakosság éjjel és nappal fordulhat, ez a zöld szám a 06(80)204-217-es telefonszám, és a gyógyszer- és védőoltás-elosztási terveket aktualizáltuk és rendelkezésre állnak. Az Országos Epidemiológiai Központ részéről folyamatos a kockázatértékelés, minden nap tájékoztatást adunk. Szeretném elmondani a tisztelt bizottságnak, hogy minden nap 5 órakor jelentést kapunk az Országos Tisztiorvosi Szolgálattól, amelyet nyilvánosságra is hozunk.
Azt gondolom, hogy bevezetőnek ez bőven elég, elnök úr engedelmével továbbadnám a szót tiszti főorvos úrnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Falus Ferenc tiszti főorvos következik.
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos szóbeli kiegészítése
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos: Köszönöm szépen. Az első, amit szeretnék nagyon hangsúlyosan megemlíteni ismételten, hogy ez egy emberi "A" vírusfertőzés, tehát semmiféle állathoz nincs köze. Sajnos, a sajtóban ez a sertésinfluenza elnevezés kezdődött, de ez a betegség élelmiszerrel nem terjed, se marhahússal, se sertéshússal, se kacsával, se csirkével, és tésztával sem.
Tehát csakis kizárólag cseppfertőzéssel terjed, és ez rettentő fontos, hogy a lakosság számára a védekezésnek az alapvető szabályait százezerszer mondjuk el. A cseppfertőzés elleni védelem, tehát egyáltalán ne köhögjük ki és ne lélegezzük be a vírust, a baktériumot a cseppekkel együtt. Csökkentsük ennek a mennyiségét bármilyen egyszerű, akár otthon előállítható és tisztítható maszkkal, és figyeljünk arra, hogy a felületek fertőtlenítésével foglalkozzunk, és ezek után jönnek majd később azok a szükséges intézkedések, amelyek a tömegrendezvényeknek és mindenféle olyan helyszínnek a kerülését segítik elő, ahol több ember tartózkodik egy légtérben.
Tehát az angliai potenciális betegeknek azt is tanácsolják, hogy ha beteg, akkor ne forduljon orvoshoz, tehát ne menjen el a rendelőbe. Tehát az egyszerű tünetekkel megbetegedettek a házi szereket válasszák első lépésben.
A másik nagyon lényeges dolog az, hogy amíg a tegnap délutáni 5 órás adatok szerint 2374 gyanús betegről tudunk a világon összesen, ebből a 2374-ből 87 igazolt beteg van. Magyarországon is jelentkeztek Mexikóból hazatért, olyan utasok, akiknek a vizsgálata megtörtént, és nem találtunk még normál influenzát sem, nemhogy ezt az új típusú influenzát.
Európában ezen belül 106 gyanús vagy vizsgált eset volt, amiből 4 van igazolva tegnap délután 5 óráig, ebből 2 Angliában, 2 Spanyolországban van. Más biztosan megerősített esetről még ma reggel sem volt tudomásom.
Az európai eseteken kívül, ami aggodalomra ad véleményem szerint okot az, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 64 igazolt esetről tudunk, és hogy New York-ban már 45 olyan eset van, amiről azt lehet tudni, hogy ennek egy része a Mexikóból hazatért utazók környezetéből került ki. Tehát bizonyítottnak tekinti az amerikai egészségügyi hatóság az emberről emberre terjedést.
Mexikónak három körzetében fordultak elő a megbetegedések, Mexikóvárosban: San Luis Potosi és Mexicali részből, ez a Mexicali van Kaliforniához viszonylag közel. Semmiféle ismert magyarázatát nem tudjuk adni annak, hogy a Mexikóban történt megbetegedések miért lényegesen súlyosabbak, mint az Amerikában történt megbetegedések, miközben bizonyított, hogy ugyanaz a vírus, új vírustörzs okozza mind a két helyen a megbetegedést, és nincs arra vonatkozó adat, hogy a mexikói megbetegedések súlyossága és az amerikai megbetegedések enyhesége között az egészségügyi ellátórendszer színvonalában lévő különbség lenne.
Ugyanakkor aggodalomra ad okot az, hogy Mexikóban a megbetegedettek többsége az egészséges fiatal, tehát nem a gyerekek, nem az immunkompromittált betegek, nem a kórházban lévők, nem az idősek betegedtek meg. Véleményem szerint ennek egy nagyon egyszerű oka van: az egészséges fiatalok találkoznak egymással többet, tehát egyelőre a járvány a közösségtől viszonylag távolabb esők részére nem terjedt.
A halálozási adatok - legalábbis a feltételezett halálozási adatok - az első időben körülbelül 10 százalékot adtak. Ez megfelel a SARS annak idején észlelt halálozási adatainak. Most, hogy egyre több gyanús beteg van, így a halálozási adatszám gyakoriság csökkent, és talán ez is valamiféle reményre ad okot.
Európában betegről betegre terjedt esetről egyelőre nincs tudomásunk, tehát Magyarországon a mai napon semmiféle lakossági aggodalomra okot adó intézkedésre nincsen szükség. Egyetlen lényeges intézkedést vezettünk be, hogy a Ferihegyi repülőtéren tájékoztatjuk azokat az utasokat, akikről tudjuk, hogy Mexikóból érkeztek, vagy akik jelentkeznek a mi információs pultunknál, ezeknek rögzítjük az adatait későbbi járványügyi feldolgozás céljából, a saját és a közösség érdekében, illetve ellátjuk őket megfelelő orvosi tanáccsal, szükség esetén kórházba is utaljuk őket.
A különböző társhatóságokkal való kifogástalan együttműködésünknek köszönhetően kapunk bizonyos értesítéseket arról, hogy mely utazók érkeznek - átszállással természetesen - Mexikóból. Az a feltételezésünk a tegnapi járványügyi helyzet alapján, hogy a turisták az utcán járkálva elsősorban Mexikóvárosban vannak kitéve annak, hogy a vírust hazahozzák. Az amerikai esetek döntő többsége feltehetően megfelelően izolálva van, tehát kisebbnek látjuk a valószínűségét annak, hogy a turistaként egy 15 milliós városban megkapják ezt a megbetegedést és hazahozzák.
Folyamatosan figyeljük az eseményeket, próbáljuk értékelni őket, próbáljuk a tájékoztatásban megfelelően eljuttatni ezeket az információkat. Kéréssel fordultunk a kormányzathoz az állami készletek felülvizsgálatára, és ennek a megfelelő mérlegelésére és frissítésére, és a Szolgálat - őszintén szólva - 250 éve azért jött létre, hogy ilyen járványügyi helyzetekben helytálljon, nagyon jó szakembereink vannak az ország különböző részein is, még ha nem is vagyunk olyan túl sokan. Úgy tűnik, hogy az Egészségügyi Világszervezetnek is az a véleménye, hogy egyelőre még nem kell feladnunk azt a reményt, hogy ezt a járványt idejében mérsékelni lehet, meg lehet fogni, vagy pedig abban reménykedhetünk, hogy ez a járvány pillanatnyilag a nyári időszakban nem ér ide, tehát lesz bőven időnk a felkészülésre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem Bujdosó főorvos urat, kíván-e mindehhez hozzátenni bármit. Tessék parancsolni!
Dr. Bujdosó László, a Nemzeti Influenza Pandémia Prevenciós Bizottság elnökének szóbeli kiegészítése
DR. BUJDOSÓ LÁSZLÓ, a Nemzeti Influenza Pandémia Prevenciós Bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Természetesen a Pandémia Prevenciós Bizottság az első lehetséges alkalommal azonnal összeült, hogy a dolgának megfelelően tudományos igényességgel próbálja értékelni a helyzetet, és javaslatokat tenni. Néhány dolgot szeretnék kiemelni.
Egyrészt megállapíthatjuk az eddigi események és a kezelésük alapján is, hogy a magyar terv jó, és a magyar terv részletes, lépésről lépésre történő alkalmazása minden tekintetben megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és az Egészségügyi Világszervezet elvárásainak.
A másik dolog, amit meg kell említenünk, ami itt már említésre került, hogy ez egy H1N1-es, A-típusú influenzavírus. Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC meghatározta az RNS-szekvenciát, és nagyon jól ismerjük már a vírus összetételét, és össze tudtuk hasonlítani részben azzal a H1N1-es vírussal, amelyik Magyarországon az idei, késő téli, kora tavaszi járványt okozta, részben azzal a vírussal természetesen, amelyik a magyar oltóanyagban is ott található. Van hasonlóság a két vírus között, éppen ezért nem elképzelhetetlen, hogy valamiféle keresztimmunitás, valamiféle keresztvédettség azok számára, akik vagy átestek vagy védőoltást kaptak a vírus ellen, vagy bármilyen más módon találkozhattak a vírussal, kialakulhat, és jelenthet nekünk valamilyen biztonságot.
Természetesen ezt nagy biztonsággal megmondani majd állatkísérletek alapján lehet. Az állatkísérleteket pedig abban az esetben tudjuk lefolytatni, ha a vírust megkaptuk. A vírust természetesen kértük. Minden esélyünk megvan arra, hogy rövidesen, napokon belül a vírus Magyarországra érkezzen, és abban az esetben, ha Magyarországra érkezik, akkor pedig rendelkezünk olyan oltóanyaggyártó kapacitással és olyan technológiával, hogy gyorsan, nagy mennyiségben, hatékony oltóanyagot vagyunk képesek előállítani a vírussal szemben.
Ez azt jelenti, hogy nagyjából a vírus beérkezését követő 8-10 héten belül készen lehet az első, legalább 500 ezer adag oltóanyag, és ezt követően hetente újabb, legalább ennyi oltóanyagot vagyunk képesek gyártani. Természetesen ez a 8-10 hét magában foglalja az oltóanyag ellenőrzésére szolgáló időt is. Ehhez már csak azt a 7-10 napot kell hozzáadni, amennyi idő alatt ez a bizonyos védettség Magyarországon kialakulhat.
Hasonló helyzet, már abban hasonló helyzet, hogy nyáron támadó influenza, a '80-as évek elején volt Magyarországon, bevonuló katonák között, és némi bizakodásra adhat okot, hogy az a vírus sem tudott gyakorlatilag a laktanya falai közül előjönni, kicsi az esélye annak, hogy jelentős, járványos szintű továbbterjedést egy akármelyik pillanatban behurcolt vírus okozni tud, képes.
Úgy tűnik jelen pillanatban, hogy a speciális antivirális szerek, akár az oseltamivir hatóanyagú Tamifluról, akár a zanamivir hatóanyagú Relenzáról beszélünk, hatékonyak a vírussal szemben. A legelső információk abba az irányba hatnak, hogy jelen pillanatban a vírusban nem alakult még ki rezisztencia a gyógyszerrel szemben, hatékonynak bizonyult azokban az esetekben, amikor alkalmazták.
Természetesen hajlamos a vírus arra, különösen a H1N1-es vírus - ezt láttuk a télen a járvány folyamán -, hogy benne rezisztencia alakuljon ki, pontosan ezért javasoltuk már korábban is, és ezzel az Egészségügyi bizottság is egyetértett, hogy többféle gyógyszerből kell a készleteket Magyarországon is létrehozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatást, az információkat. Konzultációs a napirend. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kérdése és észrevétele kinek van. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Kérdésem és észrevételem is van.
Tisztelt Bizottság! Nagyon örülök ennek a beszámolónak, mert úgy tűnik, hogy az ÁNTSZ is rákapcsolt, felébredt. Én figyeltem a honlapját, és úgy emlékszem, hogy 27-én jelentek meg az első hírek, amikor a világ nagy hírügynökségei már ontották a mexikói járványról az adatokat. Egy nagyon veszélyes vírusról van szó, ez nem madárvírus, avian vírus, hanem ez egy emlősvírus, tehát ezt komolyan kell venni, sokkal komolyabban véleményem szerint, mint a madárvírust kellett. Mivel az eddigi mexikói adatok azt igazolják, hogy ez a vírus előszeretettel okoz vírusos tüdőgyulladást, vérzéses tüdőgyulladást, óriási a halálozása az eddigi megbetegedéseknek. Tehát nagyon komolyan kell venni. Úgy látom, hogy most az egészségügyi hatóságok is komolyan veszik ezt a kérdést.
Amit még meg szeretnék jegyezni, hogy van köze a sertéshez. Persze, a sertéshúst lehet enni, ebben teljesen egyetértek Falus főorvos úrral, de van köze a sertéshez, hiszen úgy tűnik, hogy ez a vírus a sertés vérében történő víruskeringés, tehát az úgynevezett viraemia idején jött létre, és tartalmazza a madárinfluenza-vírusnak, a hagyományos emberi influenzavírusnak és a sertésvírusnak is a genetikai komponenseit. Egyébként a sertésinfluenza egy nagyon egyszerű betegség, néhány nap alatt elmúlik, nálunk is előfordul, tehát ez nem egy mexikói sajátosság, Magyarországon is van, volt sertésinfluenza, nem is sokat foglalkoznak vele, hiszen az állatok nem szoktak ebben elhullani, átvészelik ezt a betegséget.
Ami az érdemi megjegyzésem lenne: itt ez a bizottság két alkalommal foglalkozott már az influenzakérdéssel. Az egyik ilyen aktualitást a madárinfluenza adta, de egy csomó bohóckodás volt, és mindenféle ilyen teátrális, populáris megnyilatkozás mutatkozott - bütykös hattyút boncol a miniszterelnök, stb. -, amit annak idején elítéltünk. De ennek a madárinfluenza "cirkusz"-nak a nyomán áttekintettük a magyarországi pandémia tervet és a védekezés helyzetét, és ha jól emlékszem, akkor a legutóbbi ilyen ülésen, vagyis a második ilyen ülésen szorgalmaztuk, állást foglaltunk, mindenféle politikai nézeteltérés és különbség nélkül abban, hogy a hagyományos emberi influenzavírussal szembeni vakcinát, illetve az azzal történő átoltottságot 10 százalékkal öt éven keresztül növelni kell. Most ez azért jut az eszembe, mert ha ezt megtettük volna, akkor ez a bizonyos aspecifikus, populációs védettség magasabb szintű lenne Magyarországon is.
Tehát újra felhívom a figyelmet arra, hogy az átoltottságot növelni kell. A WHO eddigi véleményei alapján valószínűleg azért enyhébbek az amerikai esetek, mert 70 százalékos Amerikában a hagyományos emberi influenzavírussal való átoltottság. Ezt azért vegyük figyelembe. Tehát ez a bizottság tette a dolgát, előrelátóan tette a dolgát, amikor szorgalmazta a populációs immunitás szintjének a felemelését, vagyis az átoltottság növelését.
Most emlékeztetnék arra a mizériára, ami az influenzaoltásokkal kapcsolatban volt itt az év első hónapjaiban, amikor nem volt oltóanyag, a háziorvosoknak külön kellett indokolni még az igényeket is, tehát itt bőven volna mit tennünk. Úgyhogy újra felhívom a figyelmet arra, hogy a kormányzat figyeljen az Egészségügyi bizottság korábbi állásfoglalásaira, mert van mit tennünk ezen a területen.
Az antivirális készletek. Itt tárgyaltuk ezt a kérdést is, bár ez egy zárt ülésen történt, azóta sem értem pontosan, hogy miért vannak államtitokká nyilvánítva bizonyos adatok. Én itt szeretném megkérdezni, hogy hogyan állunk ezekkel a készletekkel? Megtörtént-e ezeknek a feltöltése? A költségvetésben nem láttuk ennek a nyomát. Hogyan állunk az antivirális szerekkel? Mert azért az a tény, hogy a WHO 4-es fokozatra emelte a védekezés szintjét, az egyértelműen kötelezővé teszi, hogy feltöltsük ezeket a készleteket. Tehát szeretném tudni, hogy hogyan állunk ezzel, és az emberek is szeretnék tudni, és azt is szeretném tudni, hogy mik azok az adatok, amelyek titkosítva vannak, és miért vannak titkosítva? Miért nem lehet áttekinteni a védelemhez, az aspecifikus védelemhez szükséges influenzavírus-ellenes szerek készletével kapcsolatos adatokat? Tehát erre szeretnék választ kapni.
Magyarország a madárinfluenza megjelenésekor kiépített egy olyan vakcina-előállító technológiai rendszert, ami egyedülálló és első volt a világon. Magyarországon van egy cég, ahol kiváló víruskutatók kialakítottak egy gyors, vakcina előállítására alkalmas technológiai rendszert, amire a fél világ akkor - azt hiszem, nincs ebben túlzás - vevő volt. Most azt hallom a nemzetközi hírügynökségektől, hogy a mexikói betegségek, az első betegségek megjelenésekor a Sanofi azonnal odarohant, a Glaxo és a Bexter már megkapta az influenzavírust. Mi miért nem kaptuk meg? Amikor ezzel a kivételes felkészültséggel rendelkezünk, ez nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is. Nem véletlen, hogy a gyógyszergyártók törik magukat, hogy azonnal elő tudjanak állítani vakcinát. Miért vagyunk mi most nyilvánvalóan több hetes késésben ezzel? Miért nem mentünk oda? A kormányzat miért nem küldte oda - nem nevezem meg - azokat a víruskutatókat, akik ma az influenzavírus-kutatásban és a vakcina-előállításban a nemzetközi élcsapathoz tartoznak, ha nem a legéléhez tartoznak, miért nem küldte oda, miért nincs a kezünkben ez a vírus, miért nem tudjuk elkezdeni a vakcinák gyártását?
Szeretnék emlékeztetni arra, és semmiféle rémhírkeltésnek persze nincs helye, de a spanyolnáthát 1918-ban hasonló szerkezetű vírus okozta. 50 millió ember halt meg, több mint a világháborúkban együttvéve. Tehát ez nem játék, ezt a kérdést nagyon komolyan kell venni most is. Azt gondolom, hogy egy napot sem késhetünk, ha rendelkezünk azokkal a képességekkel, amelyekkel egy ilyen járványt, ha tényleg ebből pandémia lesz - márpedig a WHO erre figyelmeztet, az ENSZ-főtitkár tegnapelőtt hívta fel a figyelmet arra, hogy az emberiséget komoly veszély fenyegeti ezzel a sertésinfluenzával -, miért nem csináljuk egy kicsit aktívabban, használjuk ki a lehetőségünket, tudásunkat, szoftvereinket ezen a területen.
Szeretném megkérdezni, hogy hogyan látják a főhatóságok, itt megtisztelnek bennünket a széles körű jelenlétükkel, az infektológiai kapacitások leépítése utáni helyzetet? Hogyan látják a nővérellátottságot, ápolószemélyzettel történő ellátottságot? Ha a negyedik fokozatból ötödik lesz, ez egy kritikus kérdés lesz, mert először az egészségügyi személyzet betegszik meg. Ha abból egyébként is kevés van, akkor itt az ellátásban komoly gondok lehetnek. Tehát van-e valamilyen terv arra nézve, hogy a leépített, a kapacitás-kiosztásnál Molnár Lajos áldásos tevékenysége kapcsán leépített kapacitásokkal hogyan fogjuk ezt az esetleg, ne adja isten, de esetleg bekövetkező pandémiából ránk jutó részt, helyzetet itthon kezelni?
Kérdezem azt, hogy van-e valamilyen költségvetési elképzelés, honnan fogjuk finanszírozni a raktárak feltöltését? - az antivirális szerekre gondolok. Honnan fogunk egy ilyen járványhelyzet esetében forrásokat mozgósítani? Hiszen itt nagyon komoly pénzforrásokra van szükség. Remélem, hogy nem az egészségügy büdzséjéből fogjuk ezeket elvonni, hanem a kormányzat rendelkezik olyan tervekkel, amelyek keretében képes megfinanszírozni ezt a plusz terhet, ami az egészségügyre fog hárulni.
Azzal zárom be, hogy mindannyian érzékeljük, és többek között az itt jelen lévő vezetők tudósításaiból, de most már a világhálóról, a médiaügynökségek megnyilatkozásaiból, az ENSZ és tegnap az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal is közzétett egy nyilatkozatot. Tehát ismerjük a helyzetet, átlátjuk, és látjuk azt, hogy egy nagyon veszélyes kérdésről van szó, amit tényleg a súlyának megfelelően kell hogy kezeljünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel? Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Ott folytatnám, ahol alelnök úr abbahagyta - és nagyon érdekes az infektológus megközelítése a kérdést illetően -, hogy a súlyának megfelelően kell kezelni. Nekem is ez a véleményem.
Átolvasva a rendelkezésre bocsátott, elég széles háttéranyagokat, ami valóban főleg a sajtóhírekre szorítkozott, nekem is az jutott először eszembe, hogy a sertések hogy vannak. Örülök neki, hogy akkor tisztázódott, hogy tulajdonképpen egy humán vírusról van szó.
Ambivalens érzéseim vannak, megmondom őszintén, hogy nem a tűzzel játszunk-e, amikor a súlyánál nagyobb mértékben nyomulunk a sajtó elé ezekkel a kérdésekkel. Erre nagyon jó példa az antivirális szerek. Ha emlékeim nem csalnak, a madárinfluenza kapcsán Skandináviában az antivirális szerek teljesen indokolatlan alkalmazása sokkal súlyosabb közegészségügyi környezetet hozott létre azzal, hogy rezisztenssé váltak ezek a szerek. Ezt azért tudatosítani kell, hogy egy-két tüsszentés után nem feltétlenül kell késsel a körzeti orvoshoz menni, hogy márpedig azonnal írjon fel neki megfelelő antivirális szereket.
Ami kérdésem lenne, hogy jelenleg mindaddig, amíg ez a vad vírustörzs nem érkezik meg, képes-e a magyarországi ÁNTSZ-laboratórium izolálni, a meglévő adatok alapján ezt tudjuk-e, illetve az egészségügyi intézmények, szolgáltatók tudják-e, főleg itt a laboratóriumok jelentős számú leépítése kapcsán, hogy akár regionálisan, akár az országos központot illetően hová kell mondjuk vizsgálati anyagot küldeni?
Mennyi ezeknek a vizsgálatoknak az átfutási ideje? Még megboldogult pathológus koromból emlékszem rá, hogy a vírusos influenza-megbetegedések kapcsán kötelező volt vizsgálati anyagokat beküldeni az OKI-ba, igaz, hogy soha annak az eredményét vissza nem kaptuk, tehát az embernek kétségei merültek fel, hogy egyáltalán ezek a vizsgálatok megtörténtek-e. Tehát fel van-e készülve az ÁNTSZ arra, hogy ilyen vizsgálati anyagokat fogadjon, és garantált-e az út, és garantált-e a visszajelzés is, mert ennek csak így van értelme.
Ami nagyon érdekes, amit szerintem hangsúlyozni kell, ez a rokonság az idei A-vírus elleni oltás, illetve a jelenleg izolált vírusok között. Ha ennek a genetikai hasonlósága megvan, akkor azért nagy valószínűséggel ki lehet azt mondani, hogy bizonyos fokú védettséget nyújt ez ellen a vírus ellen azon személyek számára, akik átestek az idei oltáson. Tehát mondom: a súlyának megfelelően kell kezelni, nem szabad túlhangsúlyozni, túlhabosítani az egész kérdéskört, mert nagyobb károkat okozhat, nagyobb gazdasági károkat is okozhat, ha nem megfelelő módon kezeljük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Én két kérdést szeretnék feltenni. Az egyik kérdést ott folytatnám, ahol Csáky András abbahagyta, és azt hiszem, talán Bujdosó úr említette, hogy állatkísérleteket fognak végezni a tekintetben, hogy a jelenlegi oltóanyag, amellyel idén, illetve tavaly, tehát ebben a szezonban oltottunk, ez az oltóanyag milyen védettséget biztosít az új, megjelent vírus ellen. Tehát azt látják, hogy genetikai állományában van közös, de talán az állatkísérletek azok, amelyek ezt pontosabban megerősítik, hogy mégis milyen nagyságrendben, mire számíthatunk.
A kérdésem arra vonatkozik, hogy mikorra várható ennek az eredménye, és talán arra én is tudok válaszolni, de nem baj, ha a sajtó is tudja, hogy milyen módon fog ez eljutni az érintettekhez, illetve milyen módon jut el azokhoz az emberekhez, akik kezelik a lakosságot? Ebből persze majd következik egy kérdés, függően attól, hogy milyen lesz az azonosság, hogy egyáltalán van-e még értelme oltani a jelenlegi, meglévő oltóanyaggal, ha bizonyítják ezt az állatkísérletek, hogy valamiféle keresztvédettség kialakult.
A másik kérdés, amelyről ellentmondó hírek hangzottak el, az pedig az, hogy ez a vírus mennyire érzékeny a hőmérsékletre. Hiszen igen nagy jelentősége van annak -elhangzottak a sajtóban olyan vélemények, bár szakmai körökből nem hallottam még -, hogy ez a vírus az átlagosnál jobban tűri a meleget, ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy akár egy melegebb időszakban is képes terjedni. Erre nézve van-e valamilyen ismeretanyagunk? Ha nincs, akkor nyilván majd ezt is vizsgálni fogják, de jelen pillanatban lehet-e tudni valamit róla, hiszen ha érzékeny a melegre és a hazai időjárási viszonyokra, akkor jó eséllyel talán megússzuk azt, hogy az őszi lehűlés előtt ez a vírus ténylegesen pandémiát okoz. Ebben az esetben mindenféle tekintetben elegendő idő áll rendelkezésre a felkészülésre. Ezért tartom ezt a két kérdést fontosnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Nagy Kálmán képviselő úr következik.
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Kollégák! Én készséggel elhiszem, hogy ez nem állatról emberre terjedő betegség, de az itt megkapott angol nyelvű ismertetőben szinte minden ország, vagy majdnem minden ország bekapcsolja a védekezésbe az állat-egészségügyi szolgálatot. Igazából azért ez egy Mixo-vírus, ide tartozik. Hozzátenném azt is, hogy azzal mélyen egyetértek, hogy talán egy embernek Mexikóba küldése, aki ért hozzá, és az általa elvégzett felmérés azért egy reálisabb képet nyújtana Magyarország számára. Az eddigi vitában is sok olyan van, amely feltételezéseken, nem elég megnyugtató információkon alapul, éppen ezért ennek a belátása, hogy tulajdonképpen mi következik ránk, az a jelen szituációban elég nehéz, azt kell mondanom.
A másik dolog az, hogy ha valóban súlyos helyzetről van szó, akkor itt igazából az idősotthonok, a csecsemőotthonok, a gyermekotthonok védelmét meg kellene szervezni. Ha önök emlékeznek rá, akkor ismételten felhívtuk arra a figyelmet, hogy milyen helyes lenne a pneumococcus vakcináció kötelezővé tétele azért, mert ebben a helyzetben meg lehet halni a virémiában, de azért én majdnem biztos vagyok benne, hogy ezeknek a típusú vírusoknak az esetén a másodlagos szövődményekben halnak meg a betegek. Az, hogy immunkompromittált betegeknél nem jelent nagyobb veszélyt, azért ezt rendkívül óvatosan jelenteném ki, azt hiszem, hogy inkább nem.
Azt gondolom, hogy azért nagyon fontos ennek a felmérése, hogy pontosan milyen a helyzet, mert korlátozott a kapacitás az ellátásra, és korlátozott a finanszírozás. Ha önök tényleg takarékosan akarják vezetni ezt a problémát - márpedig ez így lenne helyes -, akkor nem lenne helyes egy valós kép kialakítása, mert amit most kaptunk, az csak részleteiben valós kép. Sok különböző információ, amelyik egyik pillanatról a másikra jelenik meg és módosul, akár óránként, nem ad korrekt képet arról a helyzetről, ami történik ma a világban. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Havas képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen. Nekem egy kérdésem és egy megjegyzésem lenne. A kérdésem: Falus főorvos úr említette, hogy inkább a fiatalabb, egészséges korosztályt támadja meg, a mortalitási adatok ezzel szemben hogyan néznek ki, mert saját tapasztalatunk is nyilván az, hogy az idősebb, anergiásabb betegek szoktak influenzában meghalni. Itt azért elmondanám, hogy '17-18-ban egy kicsit másképp nézett ki a világ mind gyógyszerekben, mind az immunrendszer tekintetében a spanyolnáthában meghaltak vonatkozásában. Tehát hogy itt milyen a korosztályos bontás, és ez a vírus eltér-e a korábban általunk is ismert vírusok viselkedésétől?
A megjegyzésem pedig: az infektológiai ágyak vonatkozásában csak annyit szeretnék jelezni, hogy mondjuk a fővárosban a László Kórház egyetlen infektológiai ágyat sem csökkentett. Tehát abban az esetben, ha szükség lenne nagyobb számú infektológiai ágy igénybevételére, amire egyébként a beszámoló alapján jelenleg semmiféle tünet vagy utalás nem történt, akkor ez nyilván rendelkezésre fog állni, és ahogy az elmúlt sok évtizedben, gondolom, ugyanúgy lesz a jövőben is, hogy belgyógyászati ágyakat vagy egyéb szakmai ágyakat átcsoportosítanak influenza, illetve fertőző betegek ellátására szolgáló ágyakra. Ennek azért elég jó technikája van ma is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ha nincs további jelentkező, akkor annyit szeretnék mondani, hogy úgy látom, hogy a nagyon értékes írásos anyagok, illetőleg az elhangzott szóbeli kiegészítés alapján Magyarország nincs késésben. Megkezdődött egy lehetséges járványra a felkészülés, és amit muszáj kimondani, hogy akkor járunk el helyesen, ha a dolgunkat e tekintetben az Egészségügyi Világszervezet, illetőleg az európai uniós szervek, hatóságok, az Európai Unió közegészségügyi, járványügyi központjának az iránymutatásai szerint tesszük, és úgy látom, hogy így tesszük. Tehát azt hiszem, hogy nem Mexikóban és a helyszínen kell tanulmányozni a helyzetet, hanem igénybe kell vennünk - mint ahogy igénybe is vesszük - a nemzetközi szervezetek felkészültségét és tapasztalatait.
Felelősséggel kell tennünk a dolgunkat, sem alulértékelni, sem túlreagálni nem szabad a kialakult helyzetet. Igen, időben történt, ami történt, hallottuk tiszti főorvos úrtól is, hogy az Európai Unióban egyelőre csak behurcolt esetek vannak, emberről emberre az Európai Unió területén eddig a pillanatig a vírus még nem terjedt. Persze hogy van ennek is kockázata.
Én a madárinfluenza lehetséges emberre terjedésével összefüggésben kialakított pandémiás készültséget utólag sem érzem feleslegesnek, különösen most nem, hiszen a pandémiás terv korszerűsítése adott alkalmat arra, hogy most haladék nélkül hozzálássunk bizonyos ott megfogalmazott feladatok végrehajtásának. Hozzáteszem, hogy nyilván ebben a helyzetben bizonyos pontokon lehet, hogy majd ezt módosítani kell. Én arra hívnám fel a figyelmet, hogy az egészségügyi szolgáltatók, intézmények felkészítése, az ellátó orvosok szükséges utánképzése vagy ráképzése, e tekintetben tájékoztatása elengedhetetlen, és bátorítanám az egészségügyi tárcát, az ÁNTSZ-t is, hogy az interszektorális együttműködés kérdését e tekintetben vegye nagyon komolyan.
Úgy látom egyébként, hogy a bizottság korábbi ajánlásai a lehetőségekhez képest elkezdtek megvalósulni. Gondolok például arra, hogy a szezonális influenzával kapcsolatos átoltottság a korábbi évekhez képest - ha nem csalódom, de majd kiegészít tiszti főorvos úr, államtitkár asszony - növekedett, az egyéni védőeszköz-készletezés szintén javult, illetőleg ennek szervezettebbé vált a rendje, rendszere. Való igaz, hogy van Magyarországon egy védőoltásgyártó kapacitásunk, egyedülálló technológiával képes az influenza területén különböző vakcinákat létrehozni. Ezt a technológiát az Egészségügyi Világszervezet is minősítette és megfelelő technológiának ítélte. Nyilvánvaló, hogy lehet természetesen különböző, ilyen, olyan, amolyan egyéni kerülőutakon vírust szerezni, de Magyarország - nagyon sok országhoz hasonlóan - ezt az Egészségügyi Világszervezettől, nemzetközi szervezetektől megfelelően szabályozott és ajánlott módon tudja megszerezni, és azt gondolom, hogy így is fog tenni.
Én a magam részéről azt javaslom bizottságunknak, hogy egyrészt a válaszokat is majd figyelembe véve, fogadja el ezt a tájékoztatást, támogassa a kormányzatot abban, hogy megfelelő és a nemzetközi szervezetek ajánlásainak megfelelő erőfeszítéseket tegyen a felkészülésben, ideértve természetesen a szakmai, anyagi, egyéb erőfeszítéseket. Ugyanakkor azt is javaslom, hogy alapvetően tekintsük érvényesnek és erősítsük meg a korábbi állásfoglalásunkat, és javasoljuk, hogy a kormány ennek megfelelően járjon el. Köszönöm szépen. Visszaadom a szót az előterjesztőknek, először államtitkár asszonynak!
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár reagálása a vitában elhangzottakra
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a kérdéseket és a megjegyzéseket. Elsőként is szeretném leszögezni, hogy a Magyar Köztársaság felkészült, alkalmas, megfelelő színvonalú tervvel rendelkezik bármely pandémia kezelésére. Ahogy alelnök úr is elmondta, és ahogy a tisztelt bizottság is tudja, az Egészségügyi Világszervezet első ajánlására 2005-ben mi megcsináltuk a pandémiás tervet, a bizottság javaslatára is, és természetesen a magunk szándékából is. Ezt aktualizáltuk.
Ez a pandémiás terv sorra veszi - és akkor itt rögtön a kérdésekre is szeretnék válaszolni - az influenza pandémiát, a pandémia hatását az egészségügyi ellátórendszerre, a nemzetgazdaság működésére, az interszektoriális felkészülésre, vagyis önök tudják, hogy mindazokat, amelyeket rákérdeztek, ez a pandémiás terv tartalmazza, és ahogy ott elő van írva, természetesen a felkészülés során mi ezeket a szerveket nemcsak mozgósítottuk, hanem természetesen élő is a kapcsolatunk.
Ez a pandémiás terv a felkészülésben, illetve a pandémia felszámolásában kiemelt szerepet betöltő szervezetek és közreműködésük kereteit, a kormányzati irányítás szerveit, a felkészülésért és a pandémia felszámolásáért felelős egészségügyi szervezeteket és annak munkáját írja le, az egymás közötti együttműködéssel együtt. A szakaszokat nem Magyarország, hanem az Egészségügyi Világszervezet határozza meg. Ezért tehát a felkészülés időszakában természetesen figyeltünk az egészségügyi hatóságok és az ágazat irányítói is, de nem volt beavatkozásra szükségünk. Akkor kellett a színre lépnünk a tájékoztatással, amikor az új variáns megjelenésén túl bizonyítottá vált, hogy az emberről emberre való terjedésnek is megvan az esélye.
Ezért tehát, amikor az új influenzavírus emberről emberre terjedését megállapították, akkor az Egészségügyi Világszervezet - és ez volt az a bizonyos április 27-e - döntött úgy, hogy a pandémiás riasztási fokozatot arról a felkészülési időszakos 3-asról megemeli a már vészhelyzeti fokozatnak számító 4-esre, és akkor mi magunk is megjelentünk a megfelelő tájékoztatással.
Azokkal a képviselőtársaimmal szeretnék nagyon egyetérteni, hogy a helyzet komolyságát nem szabad alulértékelni, de nagyon óvakodni kell attól, hogy a magunk megnyilatkozásai indokolatlan riadalmat okozzanak az emberek körében. Nem győzöm hangsúlyozni önökkel együtt, hogy a felkészülésben nagyon fontos szerepe van a fertőzés útját állásának, vagyis az egyéni védőfelszereléseknek.
Mikola alelnök úr rákérdezett, ezért válaszolok: ma a több mint másfélmillió ember átoltottsága azt jelenti, hogy 2007-2008-ról 2009-re az átoltottságot több mint 10 százalékkal sikerült megemelni.
Ami az antivirális szerek rendelkezésre állását illeti: az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetben mind a két antivirális szerből rendelkezésünkre álló keret, és a mai kormánydöntés értelmében megemelt keret alapján az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott mértékű lesz az antivirálisszer-készletünk. Azért mondom a WHO-t, mert vannak eltérő javaslatok ettől.
Én azonban azt is szeretném mondani, hogy nemcsak az antivirális szerekkel való felkészülést néztük át, hanem az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetben meglévő egyéni védőfelszereléseket, a maszkokat, a szemüveget, a kesztyűt, a fertőtlenítő szerektől kezdve az antivirális szereken túl, az antibiotikum minimális készleteket is természetesen.
Az állami tartalékból kell ezeket, úgy, ahogy az alelnök úr a kérdésre adott válaszában is megfogalmazta, ez nem az Egészségbiztosítási Pénztár keretét terheli természetesen, az állami források teljesítik ezeket a követelményeket, ezek a források felülről nyitottak, vagyis annyi pénzt fordítunk erre, amennyire szükség van.
Ami az indokolatlan antivirális szerek szedését illeti, köszönöm Csáky képviselő úrnak, hogy felhívta a figyelmet, hogy a gyanú nem jelenti azt, hogy kezdjünk el antivirális szert szedni. A meghivatkozott országban az történt, hogy a szer szedése miatt nagyon hamar, egyik szerre nagyon komoly rezisztencia lépett fel, vagyis az állam magát sikerrel kivonta a sikeres antivirális szerekkel való kezelés egyik komponense alól azáltal, hogy fölöslegesen hamar, indokolatlanul sokan szedték ezeket a szereket.
Ami az ÁNTSZ laborhálózatát illeti, Bujdosó doktort kértem meg, hogy részletesen válaszoljon erre. Szeretném elmondani, hogy az ÁNTSZ-laborkapacitások változatlan szinten és teljes kapacitással tudnak működni, semmilyen leépítés itt nem történt.
Ami a más társszervekkel való együttműködést illeti, arra az előterjesztés elején hivatkoztam, nem ismételném meg. De minden kórháznak, minden egészségügyi intézménynek megvan a saját kötelezően működtetendő terve erre nézve. Ezért tehát ezeket csak aktualizálni kellett, és ahogy Havas képviselő asszony is mondta, természetesen ezeket a betegeket nem csak a fertőző osztályon lehet és kell elhelyezni, vagyis ha szükséges, akkor az egészségügyi ellátórendszer teljes egésze ennek a szolgálatába állítható.
A szakmapolitikai kérdéseknek arra a körére, amelyet az illetékesek magukra vettek, meg is hagynám a választ. Én csak szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy ne keltsék azt a látszatot, hogy nem vagyunk naprakészek, és hogy nem adtunk teljes tájékoztatást. Minden kérdésre válaszolunk, folyamatos a tájékoztatás.
Körülbelül azzal a pár órával vagyunk elmaradva, amikor mindig adatot gyűjtünk, és minden adatot megosztunk. Ezért tehát nemcsak abban kérek mértéktartást, hogy a helyzetet a súlyán kezeljük, hanem abban is, hogy a nyilatkozataink ezt a helyzetet a helyzet komolyságához illesszék. Ezért szeretném megnyugtatni Nagy Kálmán képviselőtársamat, hogy minden információt, amelyet képviselő úr kíván, természetesen képviselőként bármely pillanatban megadunk, állampolgárként pedig úgy, ahogy azt elmondtam a bevezetőben, hogy minden nap tartunk egy tájékoztatást, és minden nap elmondjuk a naprakész információkat. Köszönöm szépen, és engedelmükkel továbbadnám a szót a rövid válaszokra.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Akkor tiszti főorvos úré a szó!
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos reagálása a vitában elhangzottakra
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos: Csak annyit szeretnék pontosítani, hogy ezek az adatok az egészséges fiatal emberekre, ezek a járvány első tüneteinél Mexikóra vonatkoznak. Tehát a betegség maga az immunkompromittált, az idős, a kiskorú gyerekeket fenyegeti elsősorban, hogy náluk alakul ki halálos szövődmény. Tehát ez a dolog semmit nem változott, ez egy ugyanolyan influenzatörzs, mint a többi, pusztán arról szól a dolog, hogy az első időben a szokásosnál több volt - és valószínűleg az új törzzsel szemben való védettség hiánya miatt - a vérzéses, nagyon gyors lefolyású tüdőgyulladás, amelyek Magyarországon is minden évben okozzák néhány fiatal ember halálát, ezeket láttuk, ezek keltették az első aggodalmat Mexikóban.
Tehát szó nincs arról, hogy itt ne az időseket, a gyerekeket kellene ebben az ügyben védeni.
A másik, ami nagyon lényeges, hogy ma már a különböző orvostörténeti tanulmányok alapján elmondhatjuk, hogy a spanyolnátha idején is a halálozás döntő többségét a szövődményes tüdőgyulladás okozta, és nem maga az influenza. A tüdőgyulladás kezelésében nagyon nagyot léptünk előre, antibiotikum-kezeléssel is, lélegeztetéssel is, rengeteg módszerünk van arra, hogy egy tüdőgyulladásos halálozást, ha az nem ilyen hirtelen és rapidan történik, meg tudjunk akadályozni.
A felnőttkori légzési distress kezelésében is nagyon nagyot léptünk előre, tehát másképp tudjuk kezelni ezeket a betegeket. Ebben az esetben azért, amire gondolni kell még, az egyidejű tömeges megbetegedésnek az egészségügyi szolgálatra és a gazdaságra gyakorolt hatására is, és ebben az értelemben a kritikus infrastruktúra védelmére is, amire alelnök úr célzott, hogy a honlapunk pont ezekben a napokban sérült meg, de ilyen máskor is előfordulhat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bujdosó tiszti főorvos úré a szó!
DR. BUJDOSÓ LÁSZLÓ, a Nemzeti Influenza Pandémia Prevenciós Bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Nekem felüdülés volt a szakmai kérdésekkel találkozni és a szakmai hozzáértéssel, ami a képviselő urak és hölgy megnyilvánulásaiból kitűnik.
Ugyanazok a kérdések fogalmazódtak meg a képviselőkben, amelyek bennünk is azonnal, ahogy az első híreket megkaptuk. Pénteken délután érkeztek az első hírek, és a magyar kezdeményezés a vírus beszerzésére szombati. Tehát olyan nagyon sokat nem késtünk ebben a vonatkozásban. Természetesen az összes létező csatornán megkíséreltük azonnal megszerezni a vírust, tehát a kérések elmentek, minden esélyünk megvan arra, hogy néhány napon belül hozzájussunk a vírushoz. Kétségtelen, hogy a nagy multinacionális cégek képessége ebben a vonatkozásban meghaladja a kis magyar laboratórium lehetőségeit.
A hagyományos eljárás egyébként ebben a vonatkozásban az, hogy az Egészségügyi Világszervezet ilyenkor reverz genetikai módszerekkel előállít egy oltóvírust, ami legalább 2-3 hónapig tart, és a laboratóriumok, illetve gyártókapacitások többsége csak ebből képes oltóanyagot előállítani, vad vírusból jelen pillanatban regisztrált oltóanyaggal kizárólag Magyarország rendelkezik. Úgyhogy a többiek, akik megkapták, a GSK, a Baxter valószínűleg kutatásra és vizsgálatokra tudja használni a vad vírust, oltóanyagot mi tudunk előállítani belőle és nagyon rövid időn belül nagy mennyiséget.
Teljesen egyetértek Csáky képviselő úrral is, hogy a súlyán kell kezelni az ügyet, és az indokolatlan antivirálisszer-felhasználással kapcsolatban is abszolút egyetértek. Csak annyit szeretnék jelezni, hogy bizonyos vírustörzseknél az Amerikai Egyesült Államokban lezajlott járványnál 98 százalékos rezisztenciát is tapasztaltak bizonyos szerekkel szemben. Ezért a CDC, ha valaki megnézi a CDC honlapját, ott speciális ajánlások vannak az antivirális kezelésre, bizonyos esetekben már monoterápiában bizonyos szert nem is javasol alkalmazni.
Ami a laboratóriumi kapacitásainkat illeti, természetesen éppen amiatt is, mert oltóanyagot vagyunk képesek gyorsan, nagy hatékonysággal előállítani, és az oltóanyag-előállításban az Országos Epidemiológiai Központ a vírussal való tevékenységet természetesen folyamatosan végzi, ezért az összes lehetőségünk a diagnosztikára rendelkezésre áll. Mi magunk is képesek vagyunk megszekventálni - bocsánat a zsargonért - egy influenzavírust, tehát mi magunk is meg tudjuk határozni egy influenza RNS-nek a bázis-szekvenciáját, bázissorrendjét. De természetesen jelen pillanatban is van 1800 azonnal felhasználható gyorsteszt az országban annak a megállapítására, hogy van-e influenza "A" fertőzés. Ez a legelső lépés, amit ma is meg kell tennünk. Ezek rendelkezésre állnak, sőt bármikor, szinte korlátlanul növelhetjük akár a gyorsteszt-felhasználás mértékét is, illetve beszerzését is. Nagyon fontos lehet majd annál a bizonyos antivirálisszer-alkalmazásnál egy előzetes gyorsteszt eredménye, amíg nincsen százezres nagyságrendű betegszám. Reméljük, az nem is lesz.
Természetesen a PCR-vizsgálatok is rendelkezésre állnak. A tegnapelőtti székesfehérvári esettel kapcsolatban mára minden adat rendelkezésre áll. Tehát pontosan tudjuk, hogy RS-vírus okozta a megbetegedését, és azt is pontosan tudjuk, hogy nem influenza H1N1 vagy nem influenza A-vírus volt a kórokozó.
Horváth képviselő úrral is egyetértek, hogy a genetikai hasonlóság ma még úgy szimplán látszik az összehasonlításban, de a mértékét kell meghatározni, hiszen a mértéke alapján tudjuk majd megmondani, hogy adott esetben milyen lehet az a bizonyos keresztvédettség vagy keresztimmunitás, amiről szó van. Ahogy a vírust megkaptuk, ezt az adatot egy-két héten belül meg fogjuk tudni mondani. Tehát az immunválasz erősségét a kísérleti állatokban viszonylag gyorsan meg tudjuk határozni.
Ez azért is fontos, mert jelenleg is van az országban mintegy 200-250 ezer adag ilyen kész oltóanyag. Tehát abban az esetben, ha állatkísérletek igazolják a nagyfokú hasonlóságot és a keresztimmunitás nagyfokú valószínűségét, akkor ezek az oltóanyagok állami készletbe vonhatók, és haladéktalanul meg lehet oldani az ország működése szempontjából legfontosabb csoportoknak az oltását, első helyen az egészségügyi dolgozókat természetesen, minden erre utal.
Ami a hőmérsékletet illeti: igen, ez már évtizedek óta kérdés, és nemcsak Magyarországon, hogy vajon, az influenza miért csak őszi, téli szezonalitással képes terjedni, és a nyári hónapokban miért nem, és a legkülönfélébb magyarázatok látnak ezzel kapcsolatban napvilágot. Azt gondolom, hogy nem elsősorban a meleg, hanem a kiszáradás az oka. Tehát a nyál, a könny és hasonló cseppekkel terjedő influenzavírus cseppfertőzéssel terjed, de a levegőbe kijutva, különösen ha nyári meleg van és a kontinentális éghajlaton száraz a levegő, akkor inkább a kiszáradás a veszélyes a számára, mintsem a meleg. A mi információink szerint Mexikóvárosban magas a páratartalom, tehát könnyen lehet, hogy a kiszáradása nehezedik meg a vírusnak, és ez lehet az oka annak, hogy ott ennek ellenére jelentős terjedéssel lehet számolni. Nagyon reméljük, hogy így van, mert ebben az esetben tényleg azzal számolhatunk, hogy Magyarországot vagy az európai térséget igazán járványszerűen, ha elindul és pandémia lesz, akkor csak az őszi, téli időszakban fogja elérni.
Teljesen egyetértek a pneumococcus vakcinációról mondottakkal Nagy Kálmán képviselő úrral. Hosszú évek óta mondjuk, propagáljuk, hogy elsősorban a 60 év felettieknek a pneumococcus elleni védőoltása igen fontos lehet, hiszen az a védőoltás nagyjából 36 kórokozó ellen jelent védelmet az időskorúaknak, különösen azért, mert a bakteriális tüdőgyulladás, mint szövődmény megjelenhet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Lezárnánk ezt a napirendet. Hallottuk, hogy az első információk a világhálón a mexikói fertőzésről pénteken jelentek meg. Ehhez képest öt nap telt el. Itt vagyunk a bizottság ülésén, olvassuk a tájékoztatókat, halljuk a különböző információkat a megtett intézkedésekről. Nyilván persze a helyzet változik, ehhez kell alkalmazkodni. Holnap az Európai Unió egészségügyi miniszteri rendkívüli tanácsülést tartanak Luxemburgban. Igényli-e a bizottság azt, hogy akár, ha szükséges, akkor külön ebből a célból összehívott ülésen, ha pedig más információ rendelkezésre áll, akkor írásban vagy egy soros ülésen napirend előtt időről időre kapjon tájékoztatást a helyzetről? (Dr. Horváth Zsolt: Írásban.) Azt gondolom, hogy államtitkár asszony ennek eleget tud tenni.
Köszönjük szépen a tájékoztatást. Azzal zárom le ezt a napirendet, hogy kérjük, hogy a korábbi állásfoglalásunknak megfelelően, és az itt elhangzott javaslatoknak megfelelő intézkedéseket tegyék, illetve tartsák mindezt szem előtt. Úgy látom, hogy a szaktárca is, az ÁNTSZ is, a hatóságok komolyan veszik ezt a feladatot. Azt hiszem, hogy kellő higgadtsággal, de határozottsággal tudjuk megfelelő módon kezelni a járványügyi helyzetet e tekintetben. Úgy ítélem meg, hogy hasznos volt ez a tájékoztatás. Köszönjük szépen.
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Akkor áttérünk a következő napirendi pontra, amely nem más, mint az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnál a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása.
Az írásos ajánlást tisztelt képviselőtársaim megkapták. Mindössze egy ajánlási pont érinti a bizottság feladat- és hatáskörét. Azt látom, hogy a Pénzügyminisztérium képviselője nem érkezett meg, de ez nem akadálya annak, hogy megvitassuk ezt az ajánlási pontot. Tehát a minisztérium képviselőjének távollétében is erre mód van. (Zaj, közbeszólások: Itt van!) Itt van? Akkor tessék szíves lenni befáradni! A Pénzügyminisztérium Rézmovits Ádám főosztályvezető-helyettes úr van jelen. Tehát az adótörvényeknél tartunk.
Az ajánlás 1. pontjában Medgyasszay László képviselőtársunk azt javasolja... (Zaj, közbeszólások: Nem ehhez a napirendhez jött a Pénzügyminisztérium képviselője.) Nem? Jó, még egyszer mondom, tisztelt bizottság, nem akadálya a tárca képviselőjének távollétében az állásfoglalás megtétele.
Tehát Medgyasszay László képviselő úr azt javasolja, hogy a gluténmentes élelmiszerek, pékáruk, száraztészták, kenyérlisztek, húskészítmények és tejtermékek is tartozzanak a kedvezményes adókulcs alá, és e tekintetben javasolja kiegészíteni az áfatörvény 3. számú mellékletét.
Lévén a szaktárca nincs itt, nem tudjuk megkérdezni a kormány álláspontját. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e ezzel kapcsolatban észrevétel. (Nincs jelzés.) Nem látok ilyet. Akkor nem tudunk mást tenni, minthogy a bizottság ebben állást foglal. Ki támogatja ezt a javaslatot az ajánlás 1. pontja szerint? (Szavazás.) 13 igen. Ki szavazott nemmel? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) 9 tartózkodás.
Tehát a bizottság ezt támogatta. Köszönöm szépen.
Tájékoztató az önkéntes egészségbiztosítási pénztárak helyzetéről
Soron következik a tájékoztató az önkéntes egészségbiztosítási pénztárak helyzetéről.
Tisztelt Bizottság! Ez régóta és korábban tervezett napirend. Az önkéntes pénztári mozgalom elég jelentősen fejlődött az elmúlt években. A bizottság többször foglalkozott ezzel, helyénvalónak tartottuk, hogy a bizottság kapjon tájékoztatást arról, hogy hogyan alakulnak a szektor fontos mutatószámai, milyen kihívásokkal néz szembe a szakma.
Különböző írásos dokumentumok rendelkezésünkre állnak. Egyrészt a független és munkáltatói egészségpénztárakat tömörítő szövetség egy egyoldalas tájékoztatót készített, a Stabilitás Pénztárszövetség egy hosszabb, 8 oldalas, de szintén nagyon konkrét tájékoztatót bocsátott rendelkezésünkre, és a közelmúltban az Egészségbiztosítási Felügyelet is vizsgálta ezt a területet. A bizottság megkapta a jelentést, ez elektronikus úton hozzáférhető volt
A Pénzügyminisztérium képviselője ehhez a napirendhez jött, tehát ha van ilyen kérdés, akkor rendelkezésünkre áll, Rézmovits Ádám főosztályvezető-helyettes úr. A Pénztárszövetségek részéről a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségét Lukács Mariann képviseli, a Stabilitás Egészségpénztárat Juhász Istvánné főtitkár, Nagy Csaba elnök úr és Studniczky Ferenc úr képviseli, illetőleg itt van Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke. Ha kívánnak szóbeli kiegészítést tenni valamilyen munkamegosztásban, akkor kérem, hogy tegyék meg. Elnök úr, parancsoljon!
Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökének szóbeli kiegészítése
KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem szerettem volna udvariatlan lenni a hölgyekkel szemben, de ezt a megállapodási eredményt hallottam az imént, hogy vezessem elő a vizsgálatunk tanulságait.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Egészségbiztosítási Felügyeletnek hatásköre alapján nemcsak a kötelező OEP-finanszírozású egészségügyi szegmensre kell hogy rálátása legyen, hanem feladatunk a magánbiztosítók, illetve az önkéntes pénztárak által végzett, az egészségünkhöz, az egészségügyhöz kapcsolódó tevékenységek felügyelete is.
Amikor elkezdtük a munkát, ezen a területen korántsem volt annyira egyértelmű a helyzet, mint a kötelező egészségbiztosítási finanszírozású egészségügyben. Hogy az Egészségügyi bizottság általános gyakorlatából vegyem a példát, először sokkal inkább kérdéseink voltak, mint észrevételeink, hiszen nem voltunk teljesen tisztában a szektor képviselőinek a tényleges tevékenységével. Előttünk a PSZÁF a funkciójából adódóan elsősorban pénzügyi, pénzforgalmi szempontból vizsgálta a szereplők működését, a működés megfelelőségét, ehhez képest a rólunk szóló törvény kifejezetten szakmai vizsgálatot említ, és először meg kellett közelíteni egyáltalán a kérdést oly módon, hogy miféle szakmai tevékenység folyik, ha folyik egyáltalán az egészségpénztárakban. Mivel panaszok nem érkeztek erre a szektorra, ami jelentheti azt is, hogy jól működik, de azt is, hogy az emberek se igen voltak tisztában azzal, hogy mit is tudunk mi segíteni nekik az önkéntes pénztárak vonatkozásában.
Ezért úgy gondoltuk, hogy aktívnak kell lennünk. Felvettük a kapcsolatot a pénztárakkal, a pénztárszövetségekkel, és tavaly végeztük el azt a nagyon komoly és átfogó elemzést, egyébként ha már van alkalmam rá, hadd mutassam be Kriston Vizi Gábor kolléga urat a Felügyelet részéről, akinek a keze vagy esze munkáját dicséri ez az összegzés.
Tehát betekintést akartunk nyerni ebbe a szektorba, hogy egyáltalán milyen tevékenységet folytatnak a képviselői. Vannak információk, széles körűen az egyes pénztárak honlapjáról és egyéb forrásokból elérhetően, de egy összevethető, mindenki számára értéket jelentő helyzetjelentést kívántunk összeállítani, és ezt publikáltuk idén februárban.
Mi a véleményünk a szektorról, hogyan látjuk az elemzésünk alapján a lehetőségeket, a szükséges teendőket?
Az elemzésünkből és az azóta eltelt időben, tehát a 2008-as, 2009-es tendenciák alapján azt látjuk, hogy összecseng a szektor fejlődése azzal az iránnyal, amit mi jónak tartunk. Éspedig alapvetően felesleges részletezés nélkül ez egyszerűen azt jelenti, hogy ezek a pénztárak ne pusztán tőkefelhalmozó és utána kifizető jellegű, pénzforgalmat lebonyolító intézmények legyenek, valamilyen kedvező adózási szempontot érvényesíthessenek a tagok, hanem nyújtsanak ténylegesen információt, illetve segítséget az emberek egészségfejlesztéséhez, az egészségügyi döntéseihez szükséges tájékoztatást és egyfajta egészségmenedzsmentet is vállaljanak fel a tevékenységükben, váljanak szolgáltatásvásárlókká. Úgy gondolom, azt a szegmenst tudják ők képviselni, a nem állami, nem kötelező egészségbiztosítási jellegű tevékenységekben, ahol nem kell olyan komoly, átfogó ellátás-szervezési tevékenység, amelyet nyilván egy biztosító sokkal hatékonyabban el tud látni, ugyanakkor nem lehet teljesen a tájékozatlan tagokra bízni azt, hogy valahol vegyék meg a számukra szükséges, egészségüket javító termékeket, vagy vegyék igénybe ezeket a szolgáltatásokat, hanem igenis, információkkal kell rendelkezniük.
Nos, azt tapasztaljuk, hogy javult ilyen tekintetben a helyzet, és egyre több pénztár, nemcsak azok, amelyek valamilyen egészségügyi szolgáltató bázisán jönnek létre, hanem azok is, amelyek más kristályosodási magból indulnak ki, egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre, és mi ezt javasoljuk, hogy ebbe az irányba kell továbbmenni. Még sokat kell tenni azért, hogy egyéni egészségtervek szülessenek, azért, hogy tudhassák a szolgáltatásokat igénybe vevők, hogy mit is kaphatnak, mennyi pénzért, milyen feltételek mellett, egyre több szolgáltatás közül választhassanak. Ez lenne az a célszerű irány, amelyik abban a helyzetben, amikor egyre inkább szükséges az, hogy az állam a saját maga által biztosítható és egészségbiztosítási alapon rendelkezésre bocsátható szolgáltatások körét egzakt módon, korrekt módon meghatározza, egyfajta olyan kiegészítést jelenthet, amelynek esetében szintén elvárható az, hogy az emberek tudják, hogy miről is van szó, amikor a pénztárhoz fordulnak, vagy a pénztár által szerződéses kapcsolat keretében javasolt, ajánlott szolgáltatóhoz fordulnak.
Azt gondoljuk tehát, hogy természetesen nem merészkedhetünk olyan vizekre, ez nem a mi reszortunk, hogy lehet-e állami támogatást a rendszer mögé tenni, nyilván ez az adott politikai, egészségpolitikai döntések függvénye, de akármilyen mértékű támogatást élvez ez a szektor, azt a tendenciát nagyon jónak tartjuk, amit tapasztalunk, hogy egyre inkább szakmaivá válik ez a tevékenység.
Azt gondolom, hogy a másik, amit ki kell emelnem, az az, hogy a pénztárak, illetve a pénztári szövetségek olyan komoly szakmai támogatást adtak nekünk, amire szükségünk lenne az egészségügyi ellátórendszer részéről is. Igen aktívak voltak olyan esetekben is, amikor egyik-másik pénztárat nyilván nem tudtunk az élmezőnybe helyezni bizonyos mutatók tekintetében, hiszen nem lehet mindenki a legjobb. Persze, mi nem rangsort állítottunk fel, hanem bizonyos információkat közöltünk, de nagyon jólesett számunkra az, hogy azok is, akik esetleg kritikával lettek illetve az eredmények alapján, nem sértődötten reagáltak erre, hanem esetleg rámutattak bizonyos módszertani, felfogásbeli eltérésekre, de konstruktívan részt vettek az együttmunkálkodásban.
Tehát azt tudom ígérni, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet részéről tovább folytatjuk ezt az együttműködést a szövetségekkel, továbbra is számítunk az ő adataikra, a lakosságot pedig a honlapunkon és elég csatornákon keresztül tájékoztatni fogjuk, hogy mit nyújt ez a szegmens, mit várhat az, aki a pénztári rendszerbe, illetve az egyes pénztárakhoz csatlakozik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a szövetségeket kérdezem, hogy ki kíván szólni. Nagy Csaba elnök úr!
Hozzászólások a meghívottak részéről
Nagy Csaba (Stabilitás Egészségpénztár)
NAGY CSABA, a Stabilitás Egészségpénztár elnöke: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Először is nagyon szépen szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy bemutatkozhatunk önöknek, és egy pár szóban elmondhatjuk azt, hogy milyen munka áll a háttérben.
Azt hiszem, hogy az egészségpénztári forma, azon kívül, hogy nagyon-nagyon népszerűvé vált a magyar lakosság körében, mindannyiunknak az a fontos célja, hogy ezt tovább is erősítsük, hiszen ha figyelembe vesszük a 2008-as adatokat, akkor 842 ezer tag volt ténylegesen az egészségpénztárakban, és ha megnézzük ennek a családokra vetített kiterjesztését, akkor durván 2-2,5 millió magyar állampolgár részesedik az egészségpénztárakkal kapcsolatos ellátásokból és szűrésekből.
Ettől függetlenül, hogy ez egy rendkívül népszerű megtakarítási formává vált a magyar lakosság körében, jelentős veszélyek is leselkednek rá. Ezek közül csak megemlíteném a jelenlegi adótörvény változását, amelyről ugyan még senki nem tud pontosan semmit, de értelemszerűen egy túlzott adóztatás komoly veszélyt jelentene a meglévő egészségpénztárak működésére is. Ezt a lehetőséget a múlt héten Oszkó úrnak fel is vetettük a személyes találkozónkon. Úgy vélem, mindannyiunk érdeke, hogy egy reális, normális működőképességet tudjunk a pénztárak számára fenntartani.
Az anyagot, amelyet önöknek megküldtünk, kollégáim állították össze, és amennyiben elnök úr egyetértene, akkor én átadnám a szót Studniczky Ferenc úrnak, aki az egészségpénztári tagozatunk képviselője.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Studniczky úr, tessék parancsolni!
Studniczky Ferenc (Stabilitás Egészségpénztár)
STUDNICZKY FERENC (Stabilitás Egészségpénztár): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Valóban azt gondolom, hogy egy olyan szférát képviselünk itt, ami most már Magyarországon meghatározó létszámot és lakosságot fed le, és valóban ez a fejlődés, amit az elmúlt években mi mutattunk, azt hiszem, hogy egyedülálló. Érdekes, hogy 2007-ben, amióta utoljára nyúltunk hozzá a törvényekhez és kormányrendeletekhez, a pénztári piac megnyugodott, egyenletesen fejlődik, működik, mind a taglétszám növekedésében, mind pedig a felhasználásban, és ez számunkra nagyon kedvező volt.
Nagyon fontos azt tudni, hogy mind a pénztárak, mind pedig a pénztártagok most már megszokták, sőt ki merem jelenteni: megszerették a pénztári tevékenységet és ezt a formát, és pontosan tudják, hogy hogyan kell működni. És ha utalhatok az elnök úr előbbi szavaira, valóban amikor ezt a közös felmérést végeztük, akkor ez volt az egyik legfontosabb információnk, hogy már a tagok is nagyon megszerették ezt a formát.
Ami még ezzel kapcsolatos, a törvényi változásokkal kapcsolatos, hogy ebben az átalakítási folyamatban ma már a pénztári kifizetések több mint 90 százaléka az egészségügybe megy vissza, az egészségügyi felhasználást tekinti, és ez nagyon fontos, hiszen azért a tevékenységünk jelentős részét a prevenció területén fejtjük ki. Azt hiszem, hogy most jött el az a pillanat, ami az általunk, de azt hiszem, mindenki által a legfontosabb alaptevékenységünket, alapküldetésünk teljesítését is jelenti, mely szerint aktívan részt veszünk a preventív, megelőző tevékenységben.
Ebben nagyon nagy nehézségeink vannak, nagyon keményen kell dolgoznunk, de azt hiszem, hogy most már komoly eredményeket tudunk felmutatni, akár szűrővizsgálatban, vagy akármilyen más tevékenységben. Itt a bevezető gondolatok jutnak az eszembe, amit a tisztelt elnök úr említett a dohányzásról való leszoktatással kapcsolatosan éppen az elmúlt hetekben, hónapokban indítottunk el egy új programot a dohányzásról való leszoktatással kapcsolatosan.
Ahogy a mi elnökünk mondta az előbb, valóban komoly problémát jelenthet a szféra számára, ha a munkáltatói pénztári támogatás kedvezményi rendszerét megváltoztatnánk, és azt hiszem, hogy azt mi is ki merjük állítani, amit a mai újság is írt, hogy azok az adóbevételek, amit esetleg ezek a változtatások hoznának, nem jelentene jelentős pluszbevételt az állami költségvetésnek.
Mi is kutatjuk a munkáltatókat, nagyon fontos partnerünk a munkáltató, és a munkáltató egyértelműen abban gondolkodik, hogy ha ezek a törvényváltozások bekövetkeznének, akkor egy: visszalép, kettő: szünetelteti a munkáltatói hozzájárulást. Ha azt választja, hogy mégis fizetné ebben a rendszerben is a munkáltatói támogatást, ez azt jelentené, hogy körülbelül 50 százalékra esne vissza a munkáltatói befizetések aránya a mai viszonyokhoz képest.
Természetesen mi nagyon optimisták vagyunk, és azt hiszem, hogy ebben az anyagban is ezt próbáltuk tükrözni, hogy mi nagyon pozitívak vagyunk, és nagyon komoly jövőképünk van, amiben szeretnénk tevékenykedni az elkövetkezendő években. Erről írtunk egy pár gondolatot is az anyagunk végén, azt gondolom, hogy ez inkább csak gondolatébresztő, nem dolgoztuk ki, nincsenek kidolgozott pontokba szedve, de azt hiszem, hogy ezeket a gondolatokat is érdemes előbb-utóbb kifejteni, dolgozni rajta. Azt hiszem, hogy ebben mi, mint Stabilitás Pénztárszövetség, de azt gondolom, hogy az egész szféra tevékenyen szívesen részt venne, és akár az írásos anyagok kidolgozásában is.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak minket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Közben felmerültek kétségek, hogy a Stabilitás pénztár tájékoztatóját kiküldtük-e, de a bizottság titkársága azt jelzi, hogy még a múlt hét végén elektronikus úton továbbította. Természetesen ha valaki nem kapta meg, akkor ezt tudjuk pótolni. Köszönöm szépen. Lukács Mariann, tessék parancsolni!
Lukács Mariann (Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége)
LUKÁCS MARIANN, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Bizottsági Tagok! Azt gondolom, hogy amit itt hallottunk a mellettem ülő uraktól, elnök úrtól és a másik szövetségtől, ezeket most csak kiegészíteni szeretném, hiszen nagyon sok minden elhangzott.
Ahogy közben hallgattam őket, egy dolog azért eszembe jutott, hogy azzal kezdte Kovácsy Zsombor, hogy fontos lenne az, hogy ne csak pénzügyi szempontból tekintsük ezeket a szereplőket, ugyanakkor mit hallottunk itt most folyamatosan? Azt, hogy mi rettenetesen jól növünk, nő a vagyonunk és nő a taglétszámunk, és szeretnénk pénzügyi szempontból megtartani az adókedvezményeket.
Azt gondolom, nagyon fontos tudni, hogy ha a szektor egy ilyet kér, akkor konkrétan melyek azok a szolgáltatások, amelyek e mögött vannak. Tehát mi az a szolgáltatói, szakmai, egészségügyi tartalom, ami miatt ma kaptuk a mai napra a meghívást, és ami miatt az Egészségügyi bizottság és nem a költségvetési bizottság tárgyalja az ügyünket.
Tehát azt gondolom, habár tudom azt, hogy nagyon sokan a képviselő urak és hölgyek közül már tagok valamilyen önkéntes egészségpénztárban, egy dolgot mindenképpen érdemes erről a szektorról tudni: azt - és akkor ismétlem, csak összefoglalom -, hogy Magyarországon ma minden negyedik ember érintett ebben a dologban, akár saját maga, akár családtagja révén. Tehát amikor arról döntenek majd, hogy jogszabályok, akár az, hogy mi lesz adóköteles, akár az, hogy hogyan tudjuk bővíteni majd a prevenciós szolgáltatások körét, azt kell mindig szem előtt tartani, hogy ez Magyarországon minden negyedik embert érint már egy ilyen döntés.
Amit érdemes nekünk tudnunk erről a szektorról, hogy körülbelül - és akkor egy tendenciát is mondva - az a 40 milliárdnyi forint, mert nem az a fontos, hogy minek a hány százaléka, hanem körülbelül az a 40 milliárd forint, amit az önkéntes egészségpénztárak az egészségügybe vissza tudnak csurgatni, az igazából töredéke annak, amint az OEP tud adni az egészségügyi szolgáltatóknak, ugyanakkor egy olyan fontos kiegészítés, ami az emberek számára, akik tagok, akik családtagok, akik nyugdíjasként társkártyával rendelkeznek, mindazt, amit nem tud az állam finanszírozni, tehát amit copayment-ben nekem be kell fizetnem, mindazt a szociális feszültséget tudja-e ez az önkéntes egészségpénztári szektor enyhíteni?
Tehát itt azt kell tudnunk, hogy sok embert érint, és gyakorlatilag alkalmas arra az önkéntes pénztári szektor, hogy mindazt, amire az állam forrásai nem elegendőek, ha nem elegendő kiváltani a gyógyszert, ha nem tudok elmenni rekreálódni egy műtét után, ha az ápolással probléma van akár rövid távon, akár hosszú távon, akkor ezek az önkéntes egészségpénztárak - és akkor mondok egy másik szempontot - Magyarországon a második legnagyobb intézményes szektorként, az első az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mi vagyunk a másodikak, erre a szektorra tudnak majd támaszkodni ilyen döntésekkor.
Továbbra is azt gondolom, hogy érdemes arról beszélnünk, hogy milyen céljaink vannak konkrétan, és mit tudunk a tagok érdekében tenni. Ebben nyilvánvalóan megosztott a szektor, hiszen nem mindenkinek azonosak a feladatai és a problémái.
Én a prevenció szerepét egy kicsit máshogyan látom. Egy kicsit el vagyok amiatt keseredve, hogy nagyon sok szolgáltatást, amit prevenciósnak lehetne minősíteni, azokat muszáj volt, megértettük, a 2006. évi Gyurcsány-csomag sajnos, adókötelessé tett. Mire gondolok itt?
Gondolok itt arra, hogy számos olyan - egyszerű példákat mondok, kezdem azzal, hogy például a patikában, amit meg tudok venni a saját egészségem érdekében, hogy vitaminokat szedek, hogy gyógyteákat veszek. Tudom, hogy rengeteg olyan dolog van, ami vitatott, de az, hogy számtalan terméket én nem tudok, csak adókötelesen megvásárolni, az azért visszafogja azt, hogy én pénztártagként tudatosan a prevencióra és ne a gyógyszerre költsek.
Az, hogy nem tudnak az emberek sportolni, egészségpénztáron keresztül, itt rengeteg orvos ül a bizottságban, az, hogy mi a kardio-metabolikus szindróma, azt nem nekem kellene elmondanom. Pontosan tudjuk, hogy a táplálkozás, a mozgás milyen fontos egy ember életében. Az, hogy ebben szűkítések voltak, elfogadjuk, ugyanakkor azt gondolom, hogy ezen a területen van még mit tenni. Tehát prevencióban muszáj lesz az egészségpénztáraknak mindenképpen lépni, és hozzátéve azt, hogy van a szektorban már 47 milliárd forintnyi megtakarítás, azon kell szerintem nekünk magunknak dolgoznunk, hogy ezt a megtakarítást - ez a tagok pénze - próbáljuk meg olyan célokra rávenni őket, és olyan szolgáltatások felé irányítani, ami már nem arról szól, hogy beteg vagyok és be kell vennem valamit, el kell mennem orvoshoz, hanem ezt tudják optimálisan, a tagok érdekében, a saját egészségük érdekében felhasználni.
Ez tudom, hogy nem nagy pénz, mert ez családonként 50 ezer forint, amiről beszélünk, de az is egy olyan összeg, amivel már valamit el lehet kezdeni.
Azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne, és erről a bizottsági ülésen már többször szó esett, az ápolás kérdésének a megoldása. Pontosan tudjuk, hogy a mostani egészségügyi reformban nem volt arra mód, hogy ezen a területen legyenek érdemi változások, ugyanakkor továbbra is javasoljuk, és ehhez viszont keressük az itteni szövetségeseinket, hiszen az önkéntes ápolási pénztárat létre tudjuk hozni.
Tudjuk, hogy most három ága van a pénztáraknak: nyugdíj, egészség, önsegélyező. Azt gondolom, hogy ez most egyszerűen fogalmazva csak akarat kérdése, pénzbe nem kerül, nem kell új intézményi formát létrehozni. Tehát mindenképpen javaslom a bizottságnak, hogy ezt a témát, amikor alkalmas lesz rá az idő, megfelelő helyzetben, kérem, hogy ne feledjék és vitassák meg.
Nagyon szeretném - és akkor ez az utolsó szavam -, ha ezt a törvényt is majd a parlament úgy fogadná el, mint a pénztártörvényt '93-ban, bizonyára emlékeznek rá, ez egy egyhangú szavazás volt, pártállástól függetlenül.
Tehát azt szeretném kérni a képviselő uraktól és a hölgyektől, hogy ezt a szektort úgy tekintsék, mint egy olyan szövetségesét az állami ellátórendszernek, amire biztosan tudnak támaszkodni, hosszú távon, és aminek csak az előnyeit fogják akár az állam, akár az állampolgárok élvezni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hallottuk a tájékoztatókat. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kérdése vagy észrevétele kinek van. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Sajnos, nem tudtam az anyagot elolvasni, ezért külön köszönöm itt a kiegészítőket. El fogom olvasni, csak nem jutott rá eddig idő.
Egy kérdésem lenne, ami naiv kérdés, és talán el is árulja a tájékozatlanságomat: azért teszem fel, mert Amerikában, amikor ott tanultunk rövid ideig, akkor szó volt ezekről az ott kiegészítő egészségpénztárakról, és érdekes, hogy állandóan a munkaadókról volt szó. A munkaadók már úgy hirdetik meg az állásokat, hogy felkínálják a kiegészítő biztosítást a náluk dolgozóknak, mert érdekük az, hogy jó humánerőforrást alkalmazzanak. Vannak-e Magyarországon ennek nyomai? Tehát például most, amikor az adóterhek esetleg sújtják ezt a területet, akkor az érdekegyeztető tanácson a munkaadók felvetették-e azt, hogy nekik fontos az, hogy a dolgozóik kiegészítő biztosítással is rendelkezzenek?
Tehát van-e itt valami munkaadói erőfeszítés, nyomás, elkötelezettség a humánerőforrás jó kondíciójának, az egészséges embernek a munkavállalóként történő biztosításához? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Összegyűjtjük a kérdéseket, észrevételeket, és az előterjesztők a végén kapnak szót. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Olvasva a Biztosításfelügyelet elég terjedelmes anyagát, ott van egy-két olyan matematikai módszer, amit meg kell mondani, hogy nem teljesen értettem, hogy mikor, mit tudnak vele leképezni. Majd kérnék egy személyes konzultációt. Mindezek ellenére nagyon jó és tartalmas anyagot kaptunk a Biztosításfelügyelet részéről.
Tulajdonképpen azért történtek ezek a változtatások a kiegészítő biztosítások területén, hogy mit, mire lehet felhasználni, mert azért valljuk be őszintén, egy picit voltak ott túlkapások, hogy mire költötték korábban a pénzeket. Valószínűleg az inga egyik oldala felé lendült ki a törvényhozó, most valamilyen módon vissza kellene hozni, mert azért voltak ott túlkapások... (Dr. Mikola István: Na, mondj egyet!).., hogy mire költöttek különféle rekreációk címén, a sportfelszerelésektől kezdve lovasturizmusra és lovas felszerelésekre, amelyek nem voltak teljesen indokoltak.
Visszatérve a témára, örömmel láttam az anyagban, hogy Komárom-Esztergom megye az egészségpénztárak vonatkozásában jól áll. Ez annak köszönhető, hogy viszonylag nagy foglalkoztatók vannak, akik korábban jelentős összegeket költöttek a munkavállalóik egészségügyi dolgaira.
A másik pedig, hogy a kiegészítő biztosítások rendszerének a továbbfejlesztése és az adótörvények kapcsán itt a legutóbbi bizottsági ülésen elmondtam már, hogy az ápolásbiztosítás vonatkozásában nagyon komolyan gondolkodunk azon - és itt kérném az ellenzéki képviselőtársaim támogatását -, hogy önálló ágazatként a ápolásbiztosítást, urambocsá! esetleg a táppénzbiztosítást is bele lehetne venni, szélesíteni ezzel az önkéntes pénztárak palettáját.
Tehát erre mindenképpen szüksége lenne. Kérdésem lenne az anyaggal kapcsolatosan, hogy a visszaigazolások módja és a kártyahasználat egyenetlen a pénztárak között. Mi ennek az oka, és milyen költségek vannak a kártyahasználat vonatkozásában? Borzalmas nagy a szórás, van, ahol nem kerül pénzbe a kártya, van, ahol jelentős a kártyahasználat, és a visszaigazolás módja, illetve a visszafizetés időtartama nagyon hosszú, hiszen aki jelentkezik és rendelkezik ezzel az egészségkártyával, az joggal elvárhatná, hogy úgy működjön, mint egy banki automatánál a bankkártya, hogy szolgáltatást veszek érte, és akkor jelentkezzen a számláján. De itt a visszautalások egészen hosszú időtartamot, 15 napos időtartamot is jeleznek, és ez pénztáranként különböző.
Nem lehetne-e ezt felgyorsítani, mert ez egy picit azért népszerűsítené az egészségkártya használatát. Franciaországban az egészségkártya úgy működik, hogy leveszik róla a szolgáltatás díját az egészségügyi szolgáltatók, és mire hazamegy, addigra megjelenik a számláján. Tehát ma az elektronikus világban erre fel lehetne készülni, és fel kellene készíteni a pénztárakat. Ez mindenképpen népszerűsítené az egészségkártya használatát, és mindenképpen a szolgáltatókat arra ösztönözné, hogy ebbe az irányba menjenek, hogy a kártyával rendelkezők tudjanak szolgáltatást vásárolni az egészségügyben. Jelentősen nőtt az elmúlt időszakban az igény, hogy ennek még lenne területe, hogy nemcsak a gyógyszer-visszatérítés, hanem az egészségügyi szolgáltatások igénybevételénél is lehetne ezeket a kártyákat használni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más? Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Egy ellentmondást vélek felfedezni az anyagban. A 10. oldalon azt írják, hogy a pénztárak különböző alapjai között a működési alap 4,9 százalékot képvisel, tehát a működési költség a bevétel 4,9 százaléka, ezzel szemben a 28. oldalon közölt táblázatban viszont 12,68 százalékos az átlagos működési költség, ami ijesztő szórásokat mutat, de az nem érdekes. Itt ellentmondás van, akkor most melyik a valós adat? Az én tapasztalataim szerint inkább az utóbbi. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ebből is látják vendégeink, hogy a bizottság tagjai általában igen alaposan tanulmányozzák az írásos anyagokat. Magam azt gondolom, hogy mindenkor, de különösen válság idején a lakosság öngondoskodási készségének javítása, egyáltalán az előtakarékosság és ezen belül is az egészségcélú előtakarékosság ösztönzése fontos kérdés. Ha egy számot is mondhatok, ma 300-350 milliárd forintra becsülik a lakosság egészségcélú kiadásainak az összességét. Hallottuk, hogy 40 milliárd forint körüli az egészségpénztári szolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy 10 százalék körüli nagyságrend. Tehát van még tartalék a tekintetben, hogy ne zsebből, készpénzes kifizetések formájában kelljen hozzátenni egy kockázat esetén vagy preventív igény esetén, hanem lehessen erre meggyőzőbben ösztönzött egészségcélú előtakarékosságban valamit tenni.
Azt gondolom, hogy ebben a bizottságban az egészségpénztári típusú kedvezményeket, a mozgalom fejlődését mindig különböző ciklusokban támogatni tudtuk. Nem véletlen, hogy ezt most napirendre tűztük. Az előterjesztéseket köszönve, én két megjegyzést tennék.
Az egyik, hogy azon érdemes lenne gondolkodni, hogy hogyan lehetne a különböző típusú nyugdíj-, egészségpénztárak kapcsolatrendszerét erősíteni, például lehetővé tenni, hogy nyugdíjcélú megtakarításokból mondjuk ápolási szükségletet lehessen kielégíteni. Nyilván ennek a jogszabályi hátterét rendezni kell.
A másik, hogy hadd adjak hangot annak a véleményemnek, hogy azért akkor, amikor megnézzük, hogy milyen szolgáltatások adómentesek és milyenek nem, akkor a bizonyított hatású szolgáltatások legyenek egy egészségpénztárban adómentesek, és mondjuk más kérdés, hogy hogyan kezeljük az úgynevezett életmódjavító típusú szolgáltatásokat. Azt hiszem, hogy a kettőnek az elválasztása mindenképpen indokolt.
Megköszönve a tájékoztatást, akkor a konkrét kérdésekre kérem, hogy szíveskedjenek reagálni. Ha lehetséges, rövid válaszokat kérünk. Kovácsy Zsombor elnök úr, tessék!
Reagálások a meghívottak részéről
Kovácsy Zsombor (Egészségbiztosítási Felügyelet)
KOVÁCSY ZSOMBOR, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A munkaadói aktivitás legfőbb jele az, hogy az egyik pénztártípus, ahogy a mi tipológiánkat összeállítottuk, kifejezetten valamilyen munkáltatóhoz vagy esetleg szektorhoz kötődő. Tehát ilyen pénztárból is van szép számmal. Ezeknek a változásait érdemes nyomon követnünk, és egy második elemzés esetén már látni fogjuk, hogy van-e ilyen irányú koncentráció.
Egyébként az Egészségbiztosítási Felügyelet is gondolkodott azon, hogy az egészséges munkaerő érdekében szerződünk, de úgy gondoltuk, hogy a szektorsemlegesség és a versenysemlegesség, a szektoron belüli semlegesség alapján nem tehetjük ezt meg. (Dr. Mikola István: Hibás gondolat!)
Schvarcz Tibor alelnök úr: az elemzés módszerei tekintetében ez már egy szelidített változat, mert én se értek mindent, amit a kollégák elém tesznek, de akkor fogunk találni alkalmat arra, hogy megkonzultáljuk. A kártyahasználati díj tekintetében úgy gondolom, hogy feltártuk a jelenséget, a mögöttes okoknak a megvilágításában esetleg a kollégák tudnak majd segíteni. Valóban hatalmasak a különbségek, nem tűnnek indokoltaknak.
Amennyiben elnök úr megengedi, akkor nagyon röviden a 10. és a 28. oldal közötti diszkrepanciáról, hátha van valami módszertani kisördög a dologban, a kollégámat megkérném, hogy válaszoljon.
ELNÖK: Akkor kérem, hogy röviden Kriston Vizi Gábor világítsa meg ezt a kérdést.
Kriston Vizi Gábor (Egészségbiztosítási Felügyelet)
KRISTON VIZI GÁBOR (Egészségbiztosítási Felügyelet): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a kérdést, és külön köszönöm Csáky képviselő úrnak ezt a nagyon részletes áttanulmányozást. Azt gondolom, hogy az országban azon kevesek között van - sajnos -, akik ilyen részletességgel végigolvasták. Bízom benne egyébként, és azt gondolom őszintén, ennek érdekében az idei munkatervünkben is elég fajsúlyos kérdésként jelenik meg az önkéntes egészségpénztári szektor ellenőrzése, illetve az ezzel kapcsolatos információk lakossággal történő megosztása.
Tehát elnézést, egy kicsit elkalandoztam, annyit szerettem volna mondani, hogy nagyon köszönöm, illetve köszönjük a Felügyelet nevében a részletes tanulmányozást.
Az eltérés oka mindösszesen annyi, amint azt említjük is a 10. oldalon, hogy a szektor által kezelt teljes vagyon, mint minden egyes pénztárnál, három különböző alapra oszlik. Amit Csáky képviselő úr említett, ez a 4,9 százalékos arány, ez a teljes vagyonra vonatkozik, míg a 28. és a 29. oldalon található táblázatban szereplő átlagérték, a 12,68 százalék az adott egészségpénztáraknál legalsó sávhatár alatti befizetésekből a működésre jutó rész. Nem tudom, ez mennyire érthető. Arra próbálok ezzel utalni, hogy az egyes pénztárakba történő éves befizetések bizonyos szint fölött eltérően oszlanak meg a három tartalék: tehát a fedezeti, a működési, illetve a likviditási tartalék között. Tehát ez a 12,68 százalék a legalsó befizetési sávhatár alatti összegre vonatkozik. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Valószínűleg ezt még alaposabban tanulmányoznunk kell, mert most így egy szuszra nehezen volt értelmezhető, de értem a különbséget legalábbis, csak valószínűleg erről majd még beszélni kell. Arra kérem azt, aki még kíván reagálni, hogy röviden, és megköszönve a bizottság iránti elkötelezettségüket, a konkrét kérdésre szíveskedjen válaszolni. Köszönöm szépen. Lukács Mariann, tessék!
Lukács Mariann (Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége)
LUKÁCS MARIANN, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke: Akkor Mikola úr felvetésére én is szeretnék reagálni, hogy vajon, a munkaadóknál fontos-e az, hogy valakinek van-e önkéntes pénztári tagsága, ha meg akarja tartani ezeket az embereket.
Azt kell mondanunk, hogy a szektorban jelenleg körülbelül 5 ezer munkáltatóval állunk kapcsolatban az önkéntes pénztári szektorral, sokkal több munkaadó van Magyarországon. Azt kell mondanom, hogy ez a dolog még nem kielégítő számunkra, de vissza tudnék utalni, ugyanaz a problémakör, mint ami sajnos, van az emberek körében, az egyszerű állampolgárok körében, akik számára az egészségmegőrzés jelenleg még nem egy kiemelt feladat. Ez egy nagyon hosszú, lassú munka, amit végzünk, a szektor gyakorlatilag az elmúlt tíz évben nőtt fel oda, ahová felnőtt. Azt gondolom, hogy szép, lassú munkával ez mindenképpen elérhető lesz, hogy ha valaki munkát keres, akkor is az önkéntes pénztári tagság legyen számára fontos, hogy ilyet nyújtanak.
Még egy kérdésre szeretnék reagálni, ez pedig a kártyahasználatban eltérő - ez egy nagyon jó felvetés volt - költségek. Nem akartam részletesebben megtenni, de ha azt az egy oldalt áttanulmányozzák, amit az önök számára készítettünk, ebben szerepel egy olyan pont is, hogy szerintünk nagyon fontos lesz a szektorra való átláthatósági problémák kezelése, hiszen akkor, amikor ez már ilyen sok embert érint, amikor már befizetésben 50 milliárd érkezik, amikor most már vagyonban 47 milliárd forint van itt, akkor nagyon fontos lesz, akár csak a bankokhoz hasonlóan, itt is megnézni azt, hogy melyik pénztár mire, hogyan, mennyit költhet. Itt is nyilvánvalóan lehet korlátokat, limiteket bevezetni, hogy a nyugdíjpénztárakra visszautaljak, bizonyára tudják, ott van egy korlát, hogy mennyit lehet működésre fordítani.
Nem tudom, hogy a működést hogyan lehet itt ilyen szempontból meghatározni, de a kártyahasználat azért egyszerűen nyomon követhető, hiszen a bankoknak is van kártyájuk, ilyen működést meg lehet nézni, hogy mennyit lehet erre fordítani.
Tehát mindenképpen, amikor a szektorról beszélünk, muszáj lesz itt is átgondolni, és ezt közösen az EBF-nek és a PSZÁF-nak, nyilván a Pénzügyminisztériummal át kell gondolniuk az átláthatóság érdekében azt, hogy a tagok számára mit kelljen egy pénztárnak megmutatni, abban muszáj szabályokat letenni és kötelezvényeket is. A szektor előtt még mindenképpen ez a kihívás van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Studniczky úr, tessék!
Studniczky Ferenc (Stabilitás Egészségpénztár)
STUDNICZKY FERENC (Stabilitás Egészségpénztár): Köszönöm a lehetőséget még egyszer, elnök úr. Én is egy konkrét kérdésre válaszolnék, és folytatva Mariann gondolatát, ez pedig pontosan a kártyahasználat. Ebben egy óriási dologról, egy óriási előremenetelről tudok beszámolni, és mindkét felügyelet tud róla, ez pedig az, hogy a Stabilitás Pénztárszövetségen belül kifejlesztettünk egy új elektronikus rendszert a gyógyszertárak és a pénztárak között. Ma már a számlaforgalmunk 30 százaléka elektronikus úton zajlódik le, magyarul: bemegy a pénztártag, lehúzza a kártyáját, átveszi az árut, elviszi, és este elektronikus formában megérkezik a pénztárba, és ez egy teljesen zárt rendszer.
Ennek a legnagyobb vívmánya az, hogy a szolgáltató öt napon belül megkapja - törvény írja elő - az ellenértéket, magyarul: átutaljuk neki a pénzt. Másrészt az, hogy a számláink teljesen zárt rendszer, tehát egyszerűen nem lehet benne hiba, mert ezt írja elő a törvény. De egy külön törzsállományt hoztunk létre, ami a törzsállomány alapján történik a számlafeladás. Azt hiszem, ez egy óriási előrelépés, és hangsúlyozni kívánom, hogy egyedülálló ma Magyarországon, hasonló rendszert az egészségügy területén nem nagyon tapasztaltam. Lehet, hogy tévedek, és akkor elnézést a nagyzoló kifejezésért.
Még elnök urunk is esetleg szót kér.
ELNÖK: Nagy Csaba, tessék!
Nagy Csaba (Stabilitás Egészségpénztár)
NAGY CSABA, a Stabilitás Egészségpénztár elnöke: Elnök úr vetette fel a kérdést, az egészség- és a nyugdíjszektorok közötti átjárhatóság kapcsán. Mi is sokat gondolkodtunk már rajta, alapvetően azt tudomásul kell venni, hogy a magánnyugdíj-pénztári intézményrendszer az első, a társadalombiztosítási rendszer kiegészítése, ott elég nehéz lenne az átjárás megteremtése. Ahol lehetőség lenne erre, az az önkéntes nyugdíjpénztár és az önkéntes egészségpénztárak közötti átjárhatóság, és erre már vannak lépések. Tehát ez már eljutott oda, hogy például az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után járó adóvisszatérítést kérhetem az egészségpénztári számlára vagy vica versa. Tehát ez egy induló folyamat.
A második része, amely már egy pár nagyobb önkéntes nyugdíjpénztárnál létezik, a törvény lehetőséget ad a pénztártagoknak arra, hogy az egyéni számlájukat zárolják, és annak a zárolt számlaegyenlegük 50 százalékáig egy tízéves, olyan nagyon-nagyon kedvezményes futamidejű kölcsönt vehessenek fel, amelyet egészségbiztosítási vagy ápolási célokra is tudnak fordítani. Illetve olyan maga az egész konstrukció, hogy elvileg csak a tizedik év végén kell csak egy összegben törleszteni, amely visszatermeli magát a hozamokból a felvett kölcsönösszeg, és menet közben csak a kamatterheket kell fizetnie a pénztártagnak.
Ettől függetlenül mi úgy gondoltuk, hiszen nagyon nagy pénztárak vannak a hátunk mögött, hogy egy aktívabb kapcsolatot szeretnénk kialakítani, tehát nyilván ehhez meg kell nyernünk a Pénzügyminisztérium hozzájárulását, de magunk között már megpróbáljuk azt, hogy a mi nyugdíjpénztári tagjainknak fel fogjuk ajánlani szűrési programok keretében az egészségpénztárunk szolgáltatásait. Úgy vélem, hogy igenis szükség van arra, hogy a két nagy létszámú, az önkéntes és a magánnyugdíj-pénztári tagság számára bevigyük az egészségpénztári szolgáltatásokat minél nagyobb körben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a válaszokat. Juhász Istvánné!
Juhász Istvánné (Stabilitás Egészségpénztár)
JUHÁSZ ISTVÁNNÉ, a Stabilitás Egészségpénztár főtitkára: Elnézést kérek, csak egyetlen mondat erejéig szólnék. Mi most készítünk egy pénztári évkönyvet, ami a pénztáraknak az elmúlt évi történetét foglalja magában, és ezt minden képviselő úrnak és hölgynek szeretnénk eljuttatni. Ez májusban kerül kiadásra. Mivel én már ismerem a cikkeket és az anyagokat, az elemzéseket, amelyek ebbe belekerülnek, ez nagyon komoly és nagy részt szentel az egészségpénztáraknak is. Remélem, hogy szívesen olvassák majd. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatást, és igényt tartunk a kiadványra. Köszönjük szépen azt, hogy itt voltak, ezt a napirendet azzal zárom le, hogy a Pénzügyminisztérium képviselője is itt volt, hallotta a javaslatokat, felvetéseket, és azt gondolom, hogy a szabályozásnál majd vissza tudunk térni még ezekre a kérdésekre. Fontosnak tartjuk, hogy az egészségcélú előtakarékosságot a lehetőség mértékéig ösztönözni tudjuk.
Köszönöm szépen. Egyebekben van-e észrevétel, kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm szépen. Akkor a bizottsági ülést bezárom, a jövő héten találkozunk.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 00 perc)
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva