EB/15/2009.
(EB-106/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2009. május 6-án, szerdán, 11 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása*
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/9318. számú törvényjavaslat*
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*
Tájékoztató a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesüléséről szóló uniós irányelvtervezet egyeztetési eljárásának aktuális állásáról*
Dr. Bencze László szakértő (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Bencze László szakértő (Egészségügyi Minisztérium) reagálása az elhangzottakra*
Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján:*
Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK rendeletnek az emberi felhasználásra szánt, orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás tekintetében történő módosításáról (COM(2008)662; 2008/0255/COD)*
Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló 726/2004/EK rendeletnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel összefüggésben követendő farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról (COM(2008)664; 2008/0257/COD)*
Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás tekintetében történő módosításáról (COM(2008)663; 2008/0256/COD)*
Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról (COM(2008)665; 2008/0260/COD)*
Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2001/83/EK irányelv azonosság, előtörténet vagy eredet szempontjából hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról (COM(2008)668; 2008/0261/COD)*
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP) szóbeli összefoglalója*
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról bizottsági önálló indítvány benyújtásának kezdeményezése*
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium) válaszai az elhangzottakra*
Dr. Ábrahám Attila miniszteri megbízott (Egészségügyi Minisztérium) válaszai*
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/8958. szám); általános vita*
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szóbeli kiegészítése*
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának válaszai*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
Az adatvédelmi biztos 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/8959. szám); általános vita*
Dr. Jóri András adatvédelmi biztos szóbeli kiegészítése*
Dr. Jóri András adatvédelmi biztos válaszai*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(Bizottsági önálló indítvány benyújtásának kezdeményezése)
(Általános vita)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Dr. Czinege Imre (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Csáky András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Héjja Mária főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Kontor Csaba tanácsos (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Bencze László szakértő (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Ábrahám Attila miniszteri biztos (Egészségügyi Minisztérium)
Buzás László (Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége)
Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kőnig Éva főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Dr. Jóri András adatvédelmi biztos
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 02 perc. )
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait. Elkezdjük az ülést. Megállapítom, hogy a bizottság tagjai határozatképes számban jelen vannak.
Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy napirend előtt ki kíván szólni. Mikola alelnök úré a szó!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Egészségügyi Bizottság! Továbbra is fontosnak tartom, fontosnak tartjuk, hogy foglalkozzunk az új típusú influenza kérdésével, az új típusú influenzavírus okozta, most már az Egészségügyi Világszervezet által vészhelyzetnek minősített szituációval foglalkozzon a bizottság. Méghozzá azért, mert tovább terjed ez a fertőzés, ami Mexikóból indult, és mint tudjuk, egy olyan víruságens jött létre, amelyik három vírusnak a genetikai állományából kombinálódott, részben a szezonális emberi influenzavírus, részben a sertésinfluenza-vírus és a madárinfluenza-vírus genetikai állományát tartalmazza. Így egy instabil vírusról van szó, amelynek a további genetikai változása és így a felszíni antigén-struktúrájának a megváltozása valószínűsíthető, és létrejöhet olyan új vírus még ebből az új vírusból is, amelyikkel szemben az emberiségnek nincsen a szervezetében védőanyag, tehát ahogy szoktuk mondani: nincs populációs szintű immunitás, védettség.
Az Egészségügyi Világszervezet is felhívja erre a figyelmet. Azért kértem napirend előtt szót, mert javasolni szeretném a tisztelt bizottságnak, hogy a legközelebbi jövőben tartson zárt ülést, és ezen a zárt ülésen részletesen tájékozódjon a felkészülés állásáról, ezen belül kiemelten az antivirális gyógyszerek készleteinek az ügyéről, a vakcina-ellátottság, a vakcina magyarországi előállításának a lehetőségeiről, helyzetéről, és a vakcina-szükségletről, amellyel egy ilyen, Magyarországon feltehetően az őszi hónapokban bekövetkező, ideérkező járványhelyzetet kontrollálni lehetne.
A zárt ülést azért javaslom, mert általunk el nem fogadható módon államtitoknak minősül az influenzavírussal szembeni gyógyszerkészlet ügye. Ezt az államtitkot fel kellene oldani, ezen a zárt ülésen ezt követelhetnénk, majd' valamennyi ország megtette már ezt, ahol volt egyáltalán ilyen minősítés. Sorra hozzák a hírügynökségek az adatokat az egyes országokról, hogy milyen nagyságrendben töltik fel antivirális készleteiket, vagy éppen hol állnak a vakcina előállításával.
A dolog azért is kiemelten fontos, mert Magyarország egy olyan technológiai rendszerrel rendelkezik, azt is mondhatnám, hogy egy olyan know how-val rendelkezik, amellyel akár a világon elsőként vad vírusból állíthatna elő vakcinát, aminek természetesen a járványügyi helyzet kontrollálásában, de más területen is óriási jelentősége van.
Nem is szövöm tovább ezt a gondolatsort, javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy a legközelebbi időben a miniszter úr meghívásával zárt ülésen tekintse át a felkészültséget, a készletek helyzetét kiemelten kezelve. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Czinege képviselő úr!
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A múlt héten az Európai Tanács rendes közgyűlésén vettem részt, ahol az egészségügyi bizottság ülésén javasoltam a Bizottságnak, hogy közösen hozzunk létre olyan tervet, amivel az Európai Unió, az Európai Tanács országait megvédjük az influenzától, illetőleg intézkedési terv legyen.
A terv szerint május második hetében Londonban fogunk találkozni, amennyiben az egészségügyi bizottság addigra egy olyan tervet hoz létre, beleértve azt is, hogy mi egy különleges technológiával rendelkezünk a védőoltásokkal, és felhatalmaz arra, hogy én ezt ott képviseljem, akkor én nagyon szívesen megteszem.
Ugyanakkor itt a nyilvánosságnak el kell mondani, hogy én úgy gondolom - és ezen az európai tanácsi értekezleten is így ítéltük meg -, hogy a jelenleg forgalomban lévő antivirális készítmények nem gyógyító készítmények, csak arra valók, hogy esetenként a tüneteket csökkentsék. Tehát nagyobb jelentősége van a megelőzésnek, mint annak, hogy mondjuk milyen készlet van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nem akartam szóba hozni az influenzahelyzetet most napirend előtt, már csak azért sem, mert a plenáris ülésen hétfőn is, kedden is téma volt ez napirend előtt. Ezen túlmenően pedig a helyzet változását a nemzetközi szervezetek, az Európai Járványügyi Központ honlapja, a WHO honlapja és a magyar honlapok is naprakészen követik.
Igen, ennek a veszélynek a jelentőségét lebecsülni nem szabad. Azt gondolom, hogy ebben egyetértünk teljes egészében. Az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése is most májusban külön foglalkozik ezzel, miután a végrehajtó tanácsban Magyarországot képviselem. Tehát lesz, ugyanúgy, ahogy Czinege kollégánknak, az Európai Tanács képviselőjeként információja, természetesen a bizottsággal ezt meg fogjuk osztani. Mozgó célpontra lövünk, azt hiszem, ebben is egyetértünk. Nyilván nagyon komolyan fel kell készülni arra, hogy a vírus vagy esetleg annak valamilyen további mutáción átment formája fog majd felbukkanni az őszi szezonális influenzában az európai országokban, miközben európai fertőző góc ismereteink szerint nem alakult ki.
Azt hiszem, hogy valóban nagyon felelősen kell erről beszélni. Amit alelnök úr javasolt, tehát hogy az antivirális készletek, a vakcinakérdés ügyében a bizottság egy behatóbb, zárt ülésen történő konzultációt tartson, ebben az ügyben konzultálni fogok miniszter úrral, és természetesen ennek megfelelően a javaslatot akkor meg fogom tenni.
Az, hogy egyes országok hogyan kezelik ezeket az antivirális készletekkel kapcsolatos adatokat, információkat, azt gondolom, hogy nyilván minden ország másképp értelmezi az államtitok, szolgálati titok rendjével kapcsolatos adatokat. Egy tény viszont, hogy az antivirális készleteknél a nyilvánosság bizonyos kerülését az is szolgálja, hogy különböző cégek, különböző gyártók, különböző árakon beszerzett készítményei állnak rendelkezésre, és nyilván ilyen szempont is szerepet játszik abban, hogy bizonyos adatokat nem hoznak nyilvánosságra.
De nem akarok ebbe belemenni, azt gondolom, hogy miniszter urat tájékoztatni fogom, és akkor, amikor megfelelő információk, adatok vannak, akkor az ülés megrendezésének módjára és az ezzel kapcsolatos összes egyéb tudnivalóra vissza fogunk térni, amilyen hamar erre lehetőség van.
Tisztelt Bizottság! Egyebekben napirend előtt azt szeretném elmondani, hogy a Nemzeti Egészségügyi Tanács javaslatát a dohányzás abbahagyását támogató rendszer létrehozásáról kiosztattam a bizottság tagjainak. Ezen túlmenően tájékoztatom a bizottságot arról, hogy mint ahogy ismert, az Országgyűlés tavaszi ülésszaka meghosszabbodik, tehát várhatóan június végéig vagy július első hetéig tart. Ezért nyilván indokolt lehet az is, hogy a bizottság is gondolja végig, hogy még milyen kérdésekkel kíván ebben az időszakban foglalkozni.
Ezért a bizottság munkatársa a hét elején körbeküldött egy elektronikus üzenetet. Várjuk ezzel kapcsolatban a javaslatokat. Már érkeztek javaslatok kihelyezett ülés szorgalmazására is. Nyilván ezt akkor tudjuk kezelni, ha nemcsak a bizottság tagjai javasolják, hanem meghívás érkezik attól az intézménytől, szolgáltatótól, amely szívesen látja a bizottságot, és aztán mérlegelni tudjuk, hogy az ügy szakmapolitikai jelentősége olyan-e, hogy ennek a meghívásnak eleget tudunk tenni. Tehát ha úgy tetszik, akkor szívesen veszünk javaslatokat. Már érkeztek ilyen javaslatok. Most annyit tudok mondani, hogy a bizottság a jövő héten az influenzahelyzettel is összefüggő, de nemcsak ezzel összefüggő, múlt hétre tervezett, de aztán elhalasztott egészségügyi katasztrófahelyzetekre való felkészülés, bioterrorizmus napirendet tárgyalná, amelyre az anyagot a hét utolsó napjaiban ki fogjuk küldeni. Ez a jelenlegi terv.
Ha esetleg az influenzakérdéssel kapcsolatosan megvalósítható az a konzultáció, amit az alelnök úr javasolt, és ennek a feltételeit össze tudjuk hozni, akkor nyilván ez még változik.
Tehát ennyit szerettem volna elmondani, és ami a napirendet illeti, az írásban kiküldött javaslat szerint teszem meg az ajánlást a mai munkára, azzal, hogy az ombudsmanok meghallgatására 13 órától van lehetőség. Az ombudsmanok minden bizottságban részt vesznek a munkában, és ezt az időt lehetett velük egyeztetni. Ezért elképzelhető, hogy majd a negyedik napirend után szünetet fogunk tartani, de 13 órától tud sor kerülni a két biztos beszámolójának általános vitájára. Ezért is volt a javaslat a mai napon a 11 órás kezdésre.
Ezekkel az információkkal együtt kérdezem, hogy a napirendi javaslatot képviselőtársaim elfogadják-e. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a napirendi javaslatot a bizottság elfogadta.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Soron következik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása. A törvényjavaslat száma T/9318., a kormány képviseletében Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető asszony és Kőnig Éva főosztályvezető asszony van jelen.
Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a bizottság feladatkörébe alapvetően a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény tartozik, tehát az ezt érintő módosító javaslatokat, illetőleg ajánlási pontokat szeretném a bizottsági tagok figyelmébe ajánlani. Az ajánlás rendelkezésre áll. Egyebekben pedig szeretném elmondani, hogy a tegnapi napon az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság is benyújtott bizottsági módosító indítványt, amely - ahogy már a törvényjavaslat tárgyalása expozéjában is elhangzott - tulajdonképpen a gyermektámogatás időtartamának korlátozására vonatkozó javaslat, illetőleg a családi pótlék összegének befagyasztására vonatkozó javaslat, de ezek most az ajánlásban még nem szerepelnek, csak ha ez így felmerül, tájékoztatásként szerettem volna elmondani. Majd a kiegészítő ajánlásban találkozunk ezekkel a javaslatokkal.
Akkor az a javaslatom, hogy az alapajánlás 19. pontját nézzük meg, ahol Soltész Miklós képviselőtársunk és képviselőtársai javaslatot tettek a közgyógyellátással kapcsolatban egy kiegészítésre. Megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy mi erről a kormány álláspontja. Tehát az ajánlás 19. pontja. Katonáné Pehr Erika!
KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tárcaálláspontot tudok mondani, merthogy a módosító javaslatokat a kormány még nem tárgyalta meg. Ezt a módosító javaslatot nem támogatjuk. Nem azért, mert nem értünk vele egyet, hanem azért, mert már megoldott, részben a szociális törvény végrehajtási rendeletében, a 63/2006-os kormányrendeletben, részben pedig a 149-es kormányrendeletben ez a rendelkezés benne van, tehát a nevelésbe vett gyerekek gyámhivatali határozatának rendelkező részében a közgyógyellátás iránti intézkedés benne van. Tehát szakmailag támogatjuk, de már megoldódott, a mai jogrendben benne van.
ELNÖK: Tehát ezt az ajánlási pontot ebben a formában nem támogatja a tárca, merthogy okafogyottá vált, ha így röviden össze tudom foglalni. Van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Ki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) 10 igen. Tehát többséget nem kapott a javaslat.
Az ajánlás 25. pontjában Csáky András képviselőtársunk - és ez összefügg a 26. ponttal is - azt javasolja, hogy a terhességi gyermekágyi segélyre jogosultsághoz, illetőleg a gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz a közép- vagy felsőfokú intézmények nappali tagozatán az egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok teljes idejét be kelljen számítani, ha jól értelmezem a javaslatot.
Kérdezem a tárca álláspontját. Kőnig Éva főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány, hiszen az egész gyednek az átalakítása a biztosítási elvet kívánja szolgálni. Ott is felemelésre került a 180 nap 365 napra, és a középiskolában, illetve felsőfokú oktatási intézményben tanulóknál is úgy gondoljuk, hogy szükséges valamilyen biztosítási időnek az előírása. Az eddigi gyakorlat szerint sokszor az utolsó pillanatban bejelentkeztek, mint biztosítottak, és emiatt a gyed maximumára voltak jogosultak.
Tehát úgy gondoljuk, hogy itt is, bár kedvezőbb szabály vonatkozik rájuk, tehát nem a 365 nap, de legalább fél év biztosítási jogviszonnyal kell rendelkezniük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth Zsolt!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Egyetértek Csáky András módosító javaslatával, és csak szeretném részben kérdésként megfogalmazni, lehet, hogy rosszul emlékszem, de úgy tudom, hogy az egyetemi tanulmányokat nappali tagozaton folytatók után mintha egy átalánydíj-összeget a költségvetés megfizetne a társadalombiztosításnak. Javítsanak ki, ha ez nem így van.
Amennyiben pedig megfizeti, akkor ezek az emberek jogosultságot szereznek, és ennek a korlátozása egy törvényjavaslatban, miután megfizették utánuk a járulékot, ez enyhén szólva is túlzás. Merthogy itt nem arról van ám szó, hogy csak azoknak nem lehet figyelembe venni, akik a szülést megelőző, nem tudom, mekkora idővel hirtelen egyetemi vagy főiskolai hallgatóvá váltak, hanem azokról is szó van, akik becsülettel végigjárták a 4-5 évet, aztán utána egyszer csak babát várnak, mert úgy gondolják, hogy most eljött az ideje.
Tehát itt két dologról van szó. Ne tessenek azt mondani, hogy a jogviszony-teremtésről van szó. Itt azokról is beszélünk, akiknek egyébként az egészségbiztosítási ellátáshoz való jogviszonyuk végig megvan az egyetemi tanulmányaik alatt, csak akkor nincsen meg, ha véletlenül úgy gondolják, hogy ők most szeretnének gyereket szülni. Akkor ez már nincs meg nekik. Szóval ez azért, már bocsássanak meg, de egyszerűen elfogadhatatlan.
Tehát Csáky András javaslata szerintem helyénvaló. Tovább is kellene gondolkodni azon, hogy ezzel a 365 nappal mi van, amit egyébként írtak, de ezzel együtt én támogatásra javaslom önöknek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Én is azt akartam mondani, hogy tudomásom szerint maga az oktatási idő biztosítási jogviszonynak minősül egyrészt, másrészt pedig itt egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányokról van szó. Akkor, amikor a törvényjavaslat általános vitájáról tárgyalt a bizottság, akkor lényegében mindkét oldal egyetértett abban, hogy azokat a fiatal családosokat sújtja ez a szigorítás - és akkor a kormány részéről az hangzott el, hogy csupán néhány milliárdos megtakarítást eredményez, ezért indokolatlan -, akik tervszerűen, mondjuk a tanulmányaik végére tervezik az első vagy második gyermek vállalását. Ezt egyszerűen lehetetlenné teszi. Több kárt okoz megítélésem szerint ez a szűkítés, mint amennyi költségvetési hasznot esetleg hoz. Ezért jó lenne, ha visszatérnénk az eddigi módszerhez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót a tárca képviselőjének, Kőnig Éva asszonynak!
KŐNIG ÉVA főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Valóban igaz, hogy fizet az állam a felsőoktatásban tanulók után egészségbiztosítási járulékot, de csak a természetbeni után fizet. Tehát nem a pénzbeli után, hanem azt, hogy ők is jogosultak legyenek az úgynevezett egészségügyi szolgáltatásokra, tehát az a járulékrész, ami a pénzbeli ellátásokhoz kapcsolódik, nem kerül megfizetésre. Tehát így nem kapcsolódik hozzá járulékfizetéses biztosítási idő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja az ajánlás 25., 26. pontját. (Szavazás.) 10 igen. Tehát többséget nem kapott.
Az ajánlás 27. pontjában szintén Csáky András képviselőtársunk javasolja a törvényjavaslat 42. §-ának az elhagyását, tehát gyakorlatilag ez a jogosultsági idő korlátozásával kapcsolatos. Kérdezem a szaktárca álláspontját.
KŐNIG ÉVA főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem értünk vele egyet. Ha ez elmaradna, akkor gyakorlatilag a jelenlegi szabályozás állna vissza, és a törvényjavaslatnak az a célja, hogy változzon.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki támogatja ezt a javaslatot. (Szavazás.) 10 igen. Köszönöm szépen. Tehát egyharmadot kapott, de a bizottság nem támogatja.
Szeretném megjegyezni, csak a félreértések elkerülése érdekében, hogy a táppénz mértékének csökkentése nem vonja maga után a gyed mértékének a csökkentését. Tehát a 70 százalékról 60 százalékra történő csökkentés azért nem vonatkozik a gyedre is, mert az egy hosszú idejű ellátás, tehát sok minden keringett ezzel kapcsolatban, és különböző törvényekben vannak a szabályok, de talán ezt azért fontos itt ennek kapcsán megjegyezni.
Megkérdezem képviselőtársaimat, kívánja-e valaki az ajánlás más pontjait megtárgyalni. (Nincs jelzés.) Nem. Köszönöm szépen.
Akkor ennek a napirendi pontnak a végére értünk.
Soron következik a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesüléséről szóló uniós irányelvtervezet aktuális állásáról szóló tájékoztató megtárgyalása.
Képviselőtársaim emlékeznek rá, hogy a bizottság foglalkozott egyeztetési eljárás keretében ezzel a nagyon fontos irányelvvel, és most az európai parlamenti mandátum lejártához közeledve fel is gyorsultak az ezzel kapcsolatos munkák. Az Európai Parlament is tárgyalt erről több körben. Hogy az uniós egyeztetési folyamatok eredményeként ebből mikor válik uniós jogszabály, azt pontosan megmondani nem lehet, de fontosnak tartottuk, hogy a bizottság tájékozódjon erről, hiszen ez a tervezet már ebben a formában is jelentős mértékben érinti, érintheti a magyar egészségbiztosítás egész rendszerét.
Ezért köszönjük, hogy az Egészségügyi Minisztérium elkészített erről egy pontos tájékoztatót. A szaktárcát dr. Bencze László úr képviseli. Bencze László a szaktárca szakértője, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik, és ha van szóbeli kiegészítése, akkor megadom a szót. Tessék parancsolni!
Dr. Bencze László szakértő (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BENCZE LÁSZLÓ szakértő (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Lényeges kiegészítést nem szeretnék tenni, inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy most már erősen két vonalon megy tovább ennek az irányelvtervezetnek az előkészítése. A Tanács keretében a Tanács népegészségügyi munkacsoportja közel húsz ülésen foglalkozott már ezzel az irányelvtervezettel. Ősszel a francia elnökség, most márciusban a cseh elnökség készített egy kompromisszumos javaslatot a tagállami javaslatok alapján, ami már nagyon messze eltávolodott a bizottságnak a tavaly nyáron készített tervezetétől.
Az Európai Parlament is megtárgyalta a tervezetet. Az Európai Parlament természetesen a Bizottság javaslatából indult ki, és 115 ponton és alapvetően módosította a tervezetet. Tehát mind a két irányba, mind a parlamenti munka keretében, mind a tanácsi munka keretében jelentősen eltávolodtunk már a Bizottság eredeti javaslatától, ami azt jelenti, hogy a Tanács és a Parlament között elérhető kompromisszum egyelőre még messzinek tűnik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kinek van kérdése vagy véleménye ezzel az előterjesztéssel összefüggésben. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nekem a jelen lévő szakértő úrhoz egy kérdésem lenne, ami egy elvi megközelítés, és lehet, hogy nem is itt lenne a helye, de azért hadd tegyem fel ezt a kérdést, mert azt hiszem, hogy az Egészségügyi bizottság harmadik vagy negyedik alkalommal foglalkozik az európai egységesítési törekvésekkel az egészségügyi rendszereket illetően, méghozzá a kötelező általános egészségügyi rendszereket illetően.
Nekem minden alkalommal, amikor ezzel a kérdéssel foglalkoztunk, egy olyan problémám volt, illetve motoszkált a fejemben egy olyan gondolat, hogy miért nem azzal foglalkozik az Unió, hogy a tagországok szükségleteit próbálja valamilyen módon harmonizálni. Mire gondolok itt?
Minden nemzetállam - az Unió tagállamaira gondolok - olyan egészségügyi rendszert alakított, és folyamatosan alakít, amelyik az egészségügyi ellátásokkal szembeni, egyébként differenciált igényeket - mert ez is egy szolgáltatás - társadalmi közmegegyezésben, méghozzá a nemzetállamon belüli társadalmi közmegegyezésben szükségletté redukálja. Vagyis kimondja azt, hogy a mindenkori orvosi lehetőségek és a gazdasági megengedhetőség között, ennek a konfliktusában mi az, amit társadalmi közmegegyezésben szükségletnek ítél, fogad el, és meg tud finanszírozni a nemzetgazdaság adta lehetőségeken belül.
Ha most az Európai Uniót nézzük, akkor itt nagy végleteket látunk ebben a kérdésben. Vannak gazdag tagországok, ahol ez a redukált igényként megjelenő társadalmi konszenzusban rögzített szükséglet jóval magasabb szintű, mint a másik tagállamban. Gondolok például ránk, ahol jóval kevesebb forrást tudunk az egészségügyre fordítani.
Nem foglalkozik az Unió ezzel, vagy nem érett még meg ez a gondolat, hogy uniós szinten kellene valahol az uniós polgároknak a jogegyenlőségét, társadalmi egyenlőségét is szem előtt tartva, valamiféle, legalább megközelítő módszerrel egységes szükségleti rendszert kialakítani? Nem tudom, érthető-e az én felvetésem. Ez az alapvető probléma, amivel igazán soha nem foglalkoztunk. Mindig egy kicsit jogi ízű harmonizációt kísérlünk meg, ugyanakkor a kötelező általános egészségügyi ellátó, biztosítási rendszerekben minden tagállam szükségleteket elégít ki, ezek a szükségletek pedig elsősorban a nemzetgazdasági lehetőségektől függenek.
Tehát van-e egy ilyen szándék a harmonizációs törekvések, egységesítési törekvések mögött, hogy valahol az európai polgár számára egy egységes, normatív szükségletrendszert, vagyis mondhatom azt, hogy "egységes biztosítási csomagot" alakítunk ki? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez egy nagyon fontos kérdés. További kérdés, észrevétel? Csáky képviselő úr, majd Puskás képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Az anyag 3. oldala az 5. cikkely szövegére utal, hogy a tagállamok felelősségét határozza meg a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés. Definiált-e, hogy mi az, hogy jó minőség? Ez az egyik kérdésem.
Itt utal, és máshol is utal arra, hogy a javaslat nem kezeli a közfinanszírozott és nem közfinanszírozott szolgáltatónál igénybe vett ellátások kérdését, ezért a kormány korábbi álláspontját fenntartják. Azt viszont nem ismerjük ebből, hogy mi konkrétan a kormány korábbi álláspontja ezzel kapcsolatban, vagy legalábbis én nem találtam.
Az 5. oldalon az Európai Parlament első olvasatáról olvashatunk egy tájékoztatót. Eszerint a belső piaci jogalkotásról szóló 95. cikkely minősül jogalapnak az anyag elfogadását illetően. Ebből a későbbiek folyamán nem lesz-e probléma, hogy majd erre utalva, a szolgáltatási direktívák hatálya alá fogják az egész egészségügyi ellátást nyomni? Annak azért komoly következményei lennének ránk nézve is.
A 6. oldalon azt írja, hogy az adott tagállam pénzügyi felelősséggel bír, ha valamely intézmény felelősségbiztosítása adott esetben nem fedezi a kártérítési összeget. Ez pontosan mit jelent a kártérítési felelősség szempontjából? Ennek ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek, ha mondjuk egy hazánkban ellátott külföldi beteggel kapcsolatos kártérítést a saját államában állapítanak meg, és ez a magyar rendszerre róna terheket, így is elviselhetetlen a felelősségbiztosításnak lassan már a szabályozatlansága, illetve szabályozott volta, csak be nem tartása. Ebből nem lehetnek-e problémák?
Külön foglalkozik az anyag a ritka betegségekkel. Nem kellene-e ezeket taxatíve felsorolni? Itt én úgy olvasom az anyagból, mintha ez a tagállamokra lenne hagyva, hogy mi minősül ritka betegségnek, illetve nem tudom, hogy van-e ennek valamilyen nemzetközi definíciója, hogy mi minősül ritka betegségnek, de ez az ellátás szempontjából érdekes.
ELNÖK: Köszönöm. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Úgy gondolom, hogy a sürgősségi ellátás az Európai Unió minden országában kiemelt fontosságú. Alapjában véve várható-e, hogy mondjuk erre vonatkozóan valamiféle tanulmányban megnézzük, hogy ki, mit ért ez alatt, és mit kap az állampolgár a sürgősségi ellátás során? Várható-e, hogy mondjuk Európában, mint ahogy a világban, kétféle alapfilozófia szerint épülnek fel a sürgősségi rendszerek, várható-e, hogy ez egységesül?
Aztán van egy igazán futurisztikus kérdésem, hogy eljutunk-e egyszer oda, hogy nemcsak a sürgősségi rendszer, hanem úgy egyáltalán az egészségügyi rendszer ráfordítását, tehát a szükséges pénzbeli invesztíciók nagyságát valamelyest meghatározza-e az Unió? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy rövid kérdésem lenne. Ez a most tárgyalandó javaslat nem eredményezi-e esetleg a nagymértékű betegmigrációt az Unión belül? Ugyanis régóta foglalkoznak az Unióban a betegmigráció kérdésével, ami most is létezik, hiszen tudjuk, hogy szemműtétre, orthopédiai műtétre mennek betegek vagy abortusz végzésére az Unión belül. Nem eredményezi-e ez egy nagyfokú betegmigráció megjelenését az Unióban, és ennek az elkerülésére, kivédésére gondoltak-e, amikor ezt a jogszabálytervezetet megalkották, vagy amikor tárgyalták?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit szeretnék megjegyezni, megköszönve a tájékoztatót, hogy ha jól értelmezem, ez, némi leegyszerűsítéssel persze, de a programozható, nem sürgős egészségügyi szolgáltatások más tagállamban történő igénybevételének rendjére vonatkozó tervezet, amely látjuk itt is, hogy viták kereszttüzében áll. A tervezet jogalapja is vitatott egészében, ebből ez jól kiderül, hogy az amszterdami szerződés az ellátás szervezését, finanszírozását nemzeti hatáskörben tartja, és a népegészségügyi kérdéseket engedi csak közösségi kompetenciában tartani. Ugyanakkor más kérdésekben is látjuk, hogy ez a megkülönböztetés már nagyon hosszú ideig nem tartható fenn, most függetlenül attól, hogy majd hogyan alakul az új alapszerződés ügye.
Ez azért is fontos, mert miközben pedig erőteljes a szolgáltatások, a munkaerő szabad áramlása, egyre nagyobb igény van arra, hogy azért az ellátás területén is egy konvergencia valósuljon meg. Éppen ezért tartom nagyon fontosnak azt a kérdést, amit alelnök úr az elején felvetett, hogy látnunk kell azt, hogy itt akkor valójában folyik-e valamilyen típusú szükséglettervezés, és azt hiszem, hogy ebben az irányban érdemes lenne végiggondolni a dolgot.
Nagyon nehéz nyilván prognózist adni ebben, hogy mikor, mi fog történni, de én mégis azt kérdezném vagy vetném fel, hogy értelmezhető-e mindez úgy, hogy valószínű az, hogy végül is abba az irányba halad a dolog, hogy az előzetes engedélyeztetés, legalábbis a fekvőbeteg-ellátás területén fenn fog maradni? Illetőleg látva azt, hogy az Unióban a döntéshozatal pillanatnyilag gyorsulni látszik - nem tudjuk persze, hogy aztán mikor fog lelassulni -, végeztetett-e a tárca olyan vizsgálatokat, amelyek elkezdték megnézni, hogy a magyar egészségbiztosításra durván - ha ez egyáltalán nézhető - milyen terheket róhat majd, tehát elindult-e az ezzel kapcsolatos gondolkodás és tervezés? Köszönöm szépen.
Elég sok felvetés volt, visszaadom a szót Bencze Lászlónak.
Dr. Bencze László szakértő (Egészségügyi Minisztérium) reagálása az elhangzottakra
DR. BENCZE LÁSZLÓ szakértő (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Köszönöm a kérdéseket. Szeretnék akkor válaszolni. Kétszer is elhangzott az a kérdés, hogy mennyiben igazodik a tagállamok szükségleteihez a határon átnyúló egészségügyi ellátás szabályozása az Unióban.
Tehát egy ilyenfajta törekvés az Unió részéről megfigyelhető. 2006-ban elfogadta az Európai Unió Tanácsa a következtetéseit az európai egészségügyi rendszerek közös értékeiről és elveiről, ami már bizonyos alapelveket rögzít. Tehát ez egy lépés, egy elmozdulás abba az irányba, hogy valamennyire egységesítse a minőségi elvárásokat az egészségügyi rendszerekkel szemben. Az Európai Unió azonban egyelőre nem jutott el odáig, hogy egyértelmű, egységes minőségi követelményeket határozzon meg, akár minimális követelményeket. Az Európai Bizottság, amely feladatánál fogva a közösségi érdekeket képviseli, igyekszik ebbe az irányba tolni a szabályozást, míg a tagállamok részéről megfigyelhető egy ezzel ellentétes erő, azaz hogy tiltakoznak vagy legalábbis nehezen fogadják el azt, hogy a közösség egységes minőségi követelményeket határozzon meg számukra az egészségügyi ellátással kapcsolatban. Ez megfigyelhető konkrétan ennél az irányelvtervezetnél is, ahol a Bizottság eredeti javaslata tartalmazza azt, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani a jó minőségű ellátáshoz való jog érvényesülését. A tagállamok pedig ezt úgy fogadják el többségükben, hogy a jó minőségű ellátás fogalma, színvonala tagállamonként legyen meghatározott.
Tehát az Európai Unió részéről van egy törekvés valamiféle egységes szükségletek meghatározására, de ez egyelőre az alapelvek szintjén van, alapvetően a tagállamok határozzák meg ezeket a követelményeket változatlanul, és egyelőre nagyon távolinak látszik az, hogy valamiféle egységes minőségi követelmények jöjjenek létre.
Ezzel igyekeztem válaszolni Csáky képviselő úr kérdésére is, hogy definiálja-e a jó minőségű ellátást valahol, valamilyen szabály. Ez az irányelvtervezet nem határozza meg, hogy mi a jó minőségű ellátás, a Tanácsnak az említett, néhány évvel ezelőtti következtetései pedig bizonyos alapelveket határoznak meg a jó minőségű ellátással kapcsolatban, de egyértelmű definíció erre nincs.
A közfinanszírozott és nem közfinanszírozott ellátásokkal kapcsolatban a magyar kormánynak az az aggálya - és ezt néhány más tagállam is felvetette -, hogy abban az esetben, ha az irányelv alapján a tagállamoknak a biztosítói, biztosítási rendszerei kötelesek lesznek megtéríteni olyan ellátásokat is, amelyeket az állampolgáraik külföldön, más tagállamban magánszolgáltatónál vettek igénybe, akkor előnybe kerülhetnek azok a betegek, akik anyagi lehetőségeiknél fogva megtehetik azt, hogy külföldre menjenek ellátást igénybe venni. Egy példával elmondva: valamilyen magánorvosi ellátást, például egy fogászati ellátást a hazai egészségbiztosítás nem finanszíroz, más tagállamban igénybe veszi a beteg, és az irányelv alapján lehet, hogy köteles lesz a hazai egészségbiztosító ezt megtéríteni.
Ez egyértelműen sérti azoknak a betegeknek az esélyegyenlőségét, akik nem mennek külföldre ellátást igénybe venni. Tehát a magyar kormánynak az az álláspontja, hogy ezeket a helyzeteket valahogyan ki kell küszöbölni. Erre többféle javaslat elhangzott. A magyar kormány is tett erre szövegjavaslatot, aminek az a lényege, hogy más tagállamban, amit a biztosítottak igénybe vehetnek, azokat az ellátásokat legyen köteles a hazai biztosító megtéríteni, de sokféle megoldás elképzelhető. A magyar kormány álláspontja alapvetően az, hogy küszöböljük ki az ilyen helyzeteket.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az irányelvnek a jogalapja a belső piaci szabályozásról szóló 95. cikkely, és hogy előfordulhat-e, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat általában a belső piaci szolgáltatásoknak a hatálya alá sorolják: amikor a belső piaci irányelvet elfogadta az Unió, akkor egyértelműen rögzítette, hogy az egészségügyi szolgáltatások speciálisak, nem tartoznak a belső piaci szolgáltatások alá, és ez volt az egyik oka ezen irányelvtervezet elkészítésének.
A Bizottság tervezete azonban megfigyelhető, hogy alapvetően belső piaci szolgáltatásként igyekszik kezelni az egészségügyi ellátásokat. Tehát a szövegből egyértelmű a törekvés arra, hogy nagyon hasonló szabályokat alkossunk, mint ami a belső piaci szolgáltatások esetében alkalmazandó. A tagállamok részéről pedig inkább a hazai ellátórendszerek védelme merült fel igényként, és a tagállamok a Tanács keretében hangsúlyozzák az egészségügyi ellátás tagállami hatáskörbe tartozását.
Ez egy alapvető elvi vita a Bizottság és a tagállamok között. Ennek a kimenetele majd az irányelv tárgyalásának az előrehaladásakor látszik majd, de a tagállamok részéről egyértelmű ellenállás van azzal szemben, hogy a belső piaci szolgáltatások alá sorolódjon az egészségügyi ellátás.
A felelősségbiztosítással kapcsolatban: ez egy olyan probléma, amit Magyarország vetett fel, és eddig egyedül maradtunk a Tanácsban ezzel a problémánkkal. A Bizottság irányelvtervezete tartalmazza azt, hogy a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy felelősségbiztosítási rendszerek létezzenek minden tagállamban. Ezzel a szöveggel kapcsolatban nekünk egy olyan problémánk van, hogy nem egyértelmű a szöveg, érthető úgy is, hogy a tagállamok csak a jogi keretek megteremtésére kötelesek, értelmezhető úgy is a szöveg, hogy a tagállamoknak esetleg valami pénzügyi helytállási kötelezettségük van abban az esetben, egyedi esetekben, ha egy intézménynek a felelősségbiztosítása nem fedezné valamilyen fizetési kötelezettségét. A magyar kormány egyértelműen kérte tisztázni a szöveget olyan módon, hogy a tagállamok felelőssége csak a jogi keretek megteremtése legyen. Tehát itt a tagállamoknak ne legyen helytállási kötelezettségük.
A ritka betegségekkel kapcsolatban: bevallom, hogy ennek a témának nem vagyok szakértője, az irányelvtervezetben nem merült fel, hogy a ritka betegségeket valahogyan definiáljuk. A bizottsági tervezetben nem is szerepel a ritka betegségek fogalma, egyáltalán nem is foglalkozik a ritka betegségekkel. Ez most a parlamenti döntéshozatali eljárás során merült fel, hogy ezzel foglalkozni kellene.
Úgy tudom, hogy van egy orvos szakemberek által készített, nagyon hosszú lista, hogy mi tartozik a ritka betegségek körébe, jogi definícióról nem tudok, hogy ezt valahol így rögzítették volna.
A sürgősségi ellátással kapcsolatban: sürgősségi ellátásokkal az irányelv nem foglalkozik, mert ahogy elnök úr is említette, az irányelvtervezet a programozható nem sürgősségi ellátásokkal foglalkozik, a sürgősségi ellátások a szociális biztonsági koordinációról szóló rendeletek hatálya alá tartoznak, és ezek alapján kell elbírálni, hogy mi tartozik a sürgősségi ellátás fogalmába. Ez alapvetően tagállami hatáskör, hogy ezeknek a sürgősségi rendszereknek valamiféle egységesülési folyamata megindult-e, nem tudom. Azt tudom mondani, hogy alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik annak a meghatározása, hogy a sürgősségi ellátások alatt mit értenek.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az Európai Unió meghatározza-e az egészségügyre fordítandó pénzügyi ráfordítások nagyságát, ez az a terület, ahol az Európai Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak az egészségügyi ellátással kapcsolatos hatásköreit, és ilyen követelmények egyelőre nincsenek. Tehát ez a tagállamok lehetőségeihez igazodik, hogy a tagállamok milyen ráfordításokat biztosítanak az egészségügy számára.
Alapvető kérdés, hogy milyen mértékű betegmigrációt eredményez majd az irányelv. Az Európai Bizottság hatástanulmányt készített az irányelvhez, aminek az adatai szerint jelenleg az egészségügyi ellátásoknak az Európai Unión belül körülbelül 1 százaléka az, ami határon átnyúló egészségügyi ellátásnak minősül. Nem beszélünk azokról, amelyek a szociális biztonsági koordinációs rendeletek hatálya alá tartoznak, de azon kívül, amikor a betegek saját elhatározásuk alapján külföldre mennek egészségügyi ellátást igénybe venni, ez körülbelül az összes ellátás 1 százaléka. Biztos, hogy az irányelv elfogadása valamilyen mértékben ösztönözni fogja a betegmobilitást, azonban abban mind az Európai Bizottság, mind a tagállamok egyetértenek, hogy ez nem cél, sőt ezt el kell kerülni, mert a cél változatlanul az, hogy a betegek a saját országukban kapják meg a megfelelő egészségügyi ellátást, és csak egy kivételes lehetőségként maradjon az, hogy más tagállamba menjenek egészségügyi ellátást igénybe venni.
Ezért a Tanács népegészségügyi munkacsoportja keretében folytatott egyeztetéseken mindig figyelünk arra, hogy ne kerüljenek bele olyan rendelkezések a szövegbe, amelyek bármilyen módon, még inkább ösztönöznék a betegmobilitást. Tehát feltétlenül cél az, hogy a betegmobilitást ne ösztönözze tovább, de maga a tény, hogy az irányelvet elfogadják, és ennek aztán lesznek átültető jogszabályai a tagállamokban, biztos, hogy valamilyen mértékű betegmobilitás-növekedést el fog érni.
Elnök úrnak azzal a kérdésével kapcsolatban, hogy a fekvőbeteg-ellátással kapcsolatban várható-e, hogy az előzetes engedélyhez kötött rendszer változik-e: egyelőre nem látok ilyen törekvést, tehát valószínűleg meg fog maradni, hogy a fekvőbeteg-ellátások előzetes engedélyhez kötöttek, továbbá előzetes engedélyhez kötöttek lesznek az irányelv alapján egyes bonyolult vagy nagy költségigényű szakellátások is. Ebben a kérdésben egy olyan vita van, hogy az Európai Bizottság szeretné saját maga meghatározni - közösségi szinten egységesen - ezeknek az ellátásoknak a listáját, míg a tagállamok inkább arra törekednek, hogy ez tagállami hatáskörben maradjon, és a parlament most elfogadott módosító javaslatai is inkább abba az irányba mutatnak, hogy tagállami hatáskörben maradjon ezeknek a szakellátásoknak a meghatározása.
Az Egészségügyi Minisztérium elkezdte az irányelvtervezet hatástanulmányának az elkészítését. Ezzel kapcsolatban vizsgálatok vannak folyamatban, sokféle területen, kitérünk a betegmobilitás kérdésére, hogy milyen mértékben ösztönzi arra, hogy a minőségi követelmények mennyire változhatnak az irányelv eredményeként, és vizsgálatok folynak az egészségbiztosításra gyakorolt hatásokról is. Ezek a vizsgálatok folyamatban vannak, egyelőre konkrét adatokról még nem tudok beszámolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a válaszokat és a tájékoztatást. Azt gondolom, hogy a bizottságnak a továbbiakban is célszerű figyelemmel kísérnie a tervezet sorsát, hiszen ez azért alapvetően befolyásolja a hazai egészségügy, egészségbiztosítás helyzetét.
Azt gondolom, hogy a kormány törekvéseit e tekintetben - ahogy ezt láttuk itt a tájékoztatóban is - lehet támogatni. Annyit tennék hozzá, hogy mindenképpen célszerű lenne azon gondolkodni, hogy ha érdemben a javaslat a megvalósítás stádiumába jut, ami azt gondolom, hogy nem holnap lesz, de feltehetőleg az Unió következő költségvetési periódusára ér ez oda, tehát a 2013 utáni időszakban valósulhat meg, hogy akkor a költségvetés a strukturális és kohéziós alapok terhére talán ennek az irányelvnek a megvalósítása érdekében valami kiegyenlítő, puffer mechanizmust létrehozhatna. Hiszen az óriási különbségek bizony, meg fogják nehezíteni, ha komolyan vesszük ezt, még korlátozott formában is a végrehajtást, hiszen a tagállamok teherviselő képessége óriási különbségeket mutat.
Ez csak egy javaslat, tehát egy ilyen gondolkodást a kormány figyelmébe ajánlunk.
Köszönöm szépen. Ennek a napirendi pontnak a tárgyalását bezárom.
Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján:
Soron következik a bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B §-a (4) bekezdése alapján. Emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy az Európai ügyek bizottságának javaslata alapján házelnök asszony kijelölte az Egészségügyi bizottságot arra, hogy május 15-ei határidővel öt uniós tervezethez készítsünk véleményt. Korábban abban maradtunk, hogy létrehozunk egy előkészítő munkacsoportot Schvarcz Tibor alelnök úr vezetésével. A munkacsoport több alkalommal találkozott, és egy tervezetet készített. Ezt képviselőtársaim megkapták írásban, elektronikus úton. Arra hívom fel a figyelmet, hogy az előzményeket a tervezet első hat oldala tartalmazza, egyébként pedig az érdemi véleményt a 7. és 8. oldalon találják, vagy legalábbis azt a javaslatot, amit alelnök úr, illetőleg a munkacsoport tett. Tehát ezzel kapcsolatban kell majd állást foglalnunk, megnézni, hogy ez a szöveg mehet-e tovább, és erről szavaznunk is.
Nem olvasom fel az összes címet, mert az talán hosszabb lenne, mint maga a napirend, azonban elmondom, hogy ehhez a napirendi ponthoz itt van az Egészségügyi Minisztérium képviseletében Héjja Mária főosztályvezető asszony - kérem, hogy szíveskedjenek helyet foglalni - és Kontor Csaba tanácsos úr is. A Magyar Gyógyszerészi Kamara is itt van, Zalai főtitkár úr és Hankó Zoltán. De mindenekelőtt megadom a szót Schvarcz alelnök úrnak, hogy foglalja össze a véleményt szóban is.
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP) szóbeli összefoglalója
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az írásos anyag tartalmazza nagyjából a bizottság véleményét. A bizottság munkájában részt vett a Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége, az OGYI és a minisztérium szakértője, illetve az Európai ügyek bizottságának szakértője. Több alkalommal tanácskoztunk, és ezt a javaslatot tettük a bizottság elé megvitatásra.
Köszönöm mindazoknak, akik részt vettek ennek a bizottságnak a munkájában. A betegtájékoztatással kapcsolatosan egy nagyon nehéz és szinte feloldhatatlan dilemma van a javaslatban, hogy hogyan lehet úgy tájékoztatást adni a vényköteles gyógyszerek vonatkozásában, hogy az ne legyen promóció, illetve hogyan lehet azt a lehetőséget kielégíteni, hogy a betegek minél szélesebb körben, minél tájékozottabbak legyenek, nemcsak a gyógyszer áráról, hanem arról, hogy hogyan, milyen betegségre való, hogyan kell alkalmazni, milyen módon kell azt szedni, és természetesen milyen árú ez a gyógyszer. Tehát ez egy nagyon nehéz kérdés.
A mellékhatás-figyelésnél csak üdvözölni lehet azt az európai uniós törekvést, hogy a mellékhatásokat egy közös helyen gyűjtsék és utána mindenki számára hozzáférhető legyen, de semmiképpen nem olyan mellékhatások kell hogy bekerüljenek ebbe a rendszerbe, amelyek nem validak és nem autentikus forrásból származhatnak, csak validált mellékhatások lennének megismerhetők. Ezt nagyon fontosnak tartjuk, és különösen fontos itt a kezelőorvossal és a gyógyszerésszel való konzultáció jelentősége. Itt kifejezetten szerepet kap a gyógyszerészi gondozás és az orvos-beteg kapcsolat.
A hamisítással kapcsolatos állásfoglalásunkban megoszlik a vélemény a gyártók részéről, hogy milyen védekezési mechanizmusokat kell alkalmazni. Minél több védekező mechanizmust tesznek be a gyógyszerhamisítás kiküszöbölésére, annál inkább megdrágítja a folyamatot, és ez egy láncreakciót indíthat el. Másrészt pedig a folyamatba épített ellenőrzés fontosságát kellene mindenképpen hangsúlyozni - ez a véleménye ennek a bizottságnak - az alapanyag-gyártástól a patikáig, és itt mindenütt megfelelő személyi felelősséggel bíró gyógyszerészt kell biztosítani ebben a folyamatban.
A másik két anyagra, tehát az európai irányelv két részére nem teszünk külön javaslatot. Ez az európai gyógyszergyártás jövőjével kapcsolatos, és a kódexszel kapcsolatos, ezzel kapcsolatosan a bizottság külön nem mond véleményt, de az anyag elérhető, és ezzel mindenképpen foglalkozik úgyis az Európai Tanács.
Tehát erre külön mi nem tettünk véleményt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úr összefoglalóját. Megkérdezem a szaktárca képviselőit, hogy kívánnak-e ehhez a tervezethez kiegészítést tenni. Nyilván, ha kérdés van, akkor állnak rendelkezésünkre. (Nincs jelzés.)
Tisztelt Bizottság! Akkor megkérdezem, hogy kíván-e az elhangzottakhoz bárki hozzátenni valamit vagy szólni. Czinege képviselő úr, majd Puskás képviselő úr!
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én a gyógyszerhamisításokkal kapcsolatosan, vagy a hamis gyógyszerekkel kapcsolatosan szeretnék hozzászólni.
2005-től az Európai Tanács Egészségügyi bizottsága foglalkozott a gyógyszerhamisítások tényével, és 2007 elején tettük le a bizottság összesített véleményét. Azért fontos ez a téma, mert nemcsak arról van szó, hogy a beteget, az egyént károsíthatja az a gyógyszer, vagy nem gyógyítja meg, amely hamisított, mert nem tartalmaz hatóanyagot, hanem a hamisított gyógyszerek használata ellentétes az európai szociális chartával, és az európai konvenció, amely az emberi jogokról szól, annak a 2. §-ával is ellentétes.
Nagyon fontos gazdasági hatása van. Amikor mi ezt a témát vizsgáltuk, akkor egy évben az OECD-országok egyéves vesztesége 500 milliárd euró volt, amely abból származott, hogy illegális csatornákon, nemcsak az internetről van szó, hanem rendszeresített gyógyszertárakban is hamisított gyógyszerek jelentek meg.
El kell mondanom azt is, hogy a hamisítással kapcsolatosan van egy nemkívánatos és egy nagyon rossz hatás, ez pedig az, hogy egy hihetetlen bűnözői hálózat alakult ki, amely azért alakult ki, mert bizonyos hamisított gyógyszerek értéke a feketepiacon - gondolok itt mondjuk a nagy közkedveltségnek örvendő potencianövelőkre - többszörösen drágább, mint egy kábítószer.
Amikor a plenáris ülésen a saját elképzelésemet előadtam, akkor azt próbáltam elérni, amit aztán nem sikerült, de a kezemben lévő anyag mégis bizonyít. Nevezetesen amikor azt kezdtem vizsgálni, hogy hogyan kerülhet a láncokba, ebbe a gyógyszerláncba hamisított gyógyszer, akkor szembe kellett néznem azzal a gyakorlattal, hogy Európában úgynevezett paralel kereskedelem folyik. Az Európai Unióban a gyógyszerek ára különböző, és mondok egy példát - és gyógyszert nem mondok -, ha Görögországban előállítanak egy gyógyszert, annak az ára sokkal kisebb, mintha ezt mondjuk Angliában csinálnák. És ha egy európai ország kereskedője veszi azt a fáradságot, hogy a Görögországban előállított gyógyszert átcsomagolja, átcímkézi és használati utasítást is tesz hozzá, akkor megfelelő haszonnal tudja továbbítani például az Egyesült Királyságban.
Ha feltételezem a jóindulatúságot, hogy több kézen keresztül forog a gyógyszer, még akkor is előfordul a tévedés lehetősége, és sajnos, azt kell mondanom, hogy a csalás lehetősége is itt van. Az a plenáris ülésen elmondott javaslatom, hogy a paralel kereskedelmet tiltsák meg, ez megbukott, hiszen ellentétes az Európai Unió szabályaival. Ugyanakkor viszont örömmel tapasztaltam, hogy ha másképpen is, de mégis benne van, hogy aki kereskedelemmel foglalkozik, ugyanolyan felelősség illeti meg, mintha gyógyszergyártó lenne, ez az, amit én egy kicsit lehet, hogy ügyetlen módon próbáltam javasolni, mégis visszaköszönt, amit üdvözlendőnek tartok.
Magyarul: az a fontos tétel, hogy a gyógyszergyártástól a fogyasztásig a gyógyszer nyomon követhető legyen, úgy érzem, hogy most ebben az irányelvben, ami előttem van, ez nagyjából megfelel az elvárásoknak.
Azt gondolom, hogy Magyarországnak, mivel büszkék lehetünk a mi gyógyszeriparunkra, különös jelentősége van abban, hogy részt vegyünk ezekben a tárgyalásokban. Érdekünk az, hogy a legszigorúbb törvényekkel kiszorítsuk ezeket a hamisított gyógyszereket. Örülök annak, hogy lényegében ez a lánckereskedelemben lévő lehetőség azzal, hogy szigorítás történt, ennek a lehetősége kisebbé vált. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr, majd Kupper képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Akkor ott folytatom, ahol képviselőtársam abbahagyta. Nagyon fontos a gyógyszerhamisítás elleni passzus, és az ez elleni fellépés. Lehet, hogy rosszul olvastam ezt a bizottsági határozatot vagy tervezetet, nyugtassanak meg, hogy ebben nincsen diszkrimináció. Tehát ez minden gyógyszerre vonatkozik, mert én azt véltem ebből kiolvasni, hogy differenciáltan próbáljuk, próbálják - néhány gyógyszert kihagyva - ezt a hamisítást kivédeni.
A betegtájékoztatásról: ismételten a bizottság véleményét tartalmazó passzushoz szólnék. Először is megkérdezném azt, hogy Magyarország számára miért nem alapvető érdek a javaslat elfogadása. Ez szerepel itt bizottsági véleményként. Kérdezem, hogy miért? Alapjában véve nem reklámról, hanem betegtájékoztatásról van szó. Tudom, hogy a mezsgye alapjában véve nem széles, sőt mondhatnám, hogy nagyon szűk, de ezt pontosan meg lehet határozni. Úgy gondolom, hogy ma a tömegtájékoztatás olyan széles palettáját láthatjuk, hogy valahonnan a nagyközönség csak hozzájut az információkhoz. Például az Amerikában bérelhető, megvásárolható, onnan terjedő honlapokon egy rosszul értelmezett vagy rosszul fordított véleménnyel sok mindent elronthatunk. Tehát kérdezem én itt - persze nagyon óvatosan -, hogy miért nem érdekünk az ilyenfajta gyógyszereknek, tehát a vényre felírandó gyógyszerekről való tájékoztatása a betegeknek? Szerintem ez nagyon fontos dolog.
Tehát ennyi volt a betegtájékoztatásról.
A mellékhatások rendszerbe szedése megint nagyon fontos ügy. Úgy gondolom, hogy üdvözlendő. De egy kicsit azt a részét nem értem, és ismételten megpróbálom idézni, hogy itt ilyen túlzott adminisztrációs és hasonló gondokról beszél a javaslat. Ettől azért ne féljünk olyan nagyon, úgy gondolom, hogy a gyógyszerek engedélyezése is központilag történik, úgyhogy nem nagyon növeli meg az adminisztrációs és egyéb terheket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én pedig onnan folytatnám, ahol Puskás képviselőtársam abbahagyta. Tehát azt gondolom, hogy a javaslat abba az irányba, a betegtájékoztatás irányába, az egységes betegtájékoztatás szabályozási irányába próbál törekvéseket megfogalmazni, de én szeretném, ha rögzítésre kerülne, hogy a betegtájékoztatás felelőssége elsősorban a gyógyító orvosé és a gyógyszerészé. Ezt a felelősséget ez az irányelv úgy tűnik, mintha egy kicsit fel akarná lazítani, és próbálná a betegtájékoztatást sokkal inkább a gyártók és a kereskedők felé terelni. A gyártók soha nem lesznek érdekeltek a teljes körű, a pontos tájékoztatás megadásában, mert ha másra nem gondolok, csak mondjuk a gyógyszer-helyettesítésre, már abból nyilvánvaló, hogy ellenérdekeltek a teljes körű tájékoztatás megadásában. És akkor nem veszek elő olyan kérdéseket, hogy esetleg a mellékhatások feltüntetése.
Tehát arra szeretném rávenni a jogalkotók nevében eljárókat vagy a jogszabályokat előkészítőket, hogy ezt az első passzust addig ne fogadjuk el vagy ne támogassuk, amíg a tájékoztatás szakmai biztonsága megnyugtató módon nincsen rendezve, és még egyszer mondom: ebben a felelősség nem vehető el a szakmától, semmilyen lépést nem tehetünk abba az irányba, hogy ezt a gyártóknak vagy a forgalmazóknak a kezébe adjuk át. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Néhány rövid megjegyzést szeretnék tenni. Felvetném a kérdést, ami tudom, hogy egy kényes kérdés, hogy az európai piacvédelem kérdését ebben az összefoglaló anyagban nem lenne-e célszerű megjeleníteni? A gyógyszerpiac egy globális piaccá vált, most főleg, hogy a genetic engineering, az egyéni gyógyszertervezés az innovációban megjelent, elsősorban a nagyon komoly tőkeerővel, gazdasági háttérrel rendelkező multinacionális társaságok képesek gyógyszereket piacra dobni. Látunk egy olyan jelenséget, amelyik a világpiacon egy tőkekoncentrációt jelent, és vannak bennünk aggodalmak, hogy az európai hagyományos, igen nagy technológiai felkészültséggel és tudástőkével rendelkező gyógyszergyártók nehéz helyzetben vannak, más világrészeknek, tőkeerős világrészeknek a sokszor meglehetősen agresszív nyomulásával kapcsolatban.
Én fontosnak tartanám azt, hogy megjelenjen valamiféle európai jó hagyományokra, óriási tudásra, tapasztalatra alapozott piacvédelem ebben az anyagban. Tudom, hogy nehéz és kényes kérdés.
Szeretném megjegyezni azt, hogy a gyógyszerhamisításoknak nem kedvez - nagyon finoman fogalmazok - a gyógyszerforgalmazás liberalizációja és a patikaalapítás rendjének a fellazítása, azonnal vissza kellene csinálni. Azért egyértelmű a világon az, hogy ahol a gyógyszerforgalmazás kikerült a zárt láncból, kikerült a gyógyszerész és az orvos kezéből, és mindenféle más piaci tényezők ékelődtek be ebbe az eddig zárt vagy korábban zárt rendbe, a gyógyszerhamisítások ugrásszerűen megnőttek.
Most is ezt a helyzetet éljük, én ebben a helyzetben újragondolnám a gyógyszerforgalmazás liberalizációjára és a patikaalapítás korábbi rendjének a megváltoztatására megszületett kodifikált anyagokat, jogszabályokat, és persze, ezzel magát ezt a rendet.
Nagyon fontosnak tartanám, az anyagban szerepel az egyéni követhetőség, az egyéni azonosítás rendje, szigorítása, kiépítése, felvetése, azonban ennek csak akkor van értelme, ha valóban a gyógyszer-expediálás és a tájékoztatás - úgy, ahogy Kupper András képviselőtársam mondta - a szakember jogosítványa, vagyis a gyógyszerésznek és az orvosnak a jogosítványa.
Egyébként azt gondolom, hogy az anyag átgondolt, mindenképpen további vitára alkalmas, ezekkel a megjegyzésekkel akartam élni ezzel kapcsolatban. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces hozzászólásra kért lehetőséget Buzás László, a Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége részéről. Javaslom, hogy adjunk szót neki egy percre. Parancsoljon!
BUZÁS LÁSZLÓ (Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége): Köszönöm szépen a szót. Abban a minőségemben, hogy a MAGYOSZ-t képviseltem ebben a munkabizottságban, és ahogy ott is elmondtam, itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a gyógyszerismertetés és a promóció szigorúan és kellőképpen szétválasztható egymástól. Tehát ez egy megoldható probléma, sőt meg is oldott probléma, hiszen jogszabályok ma is megmondják, hogy mi az egyik, mi a másik. Ráadásul gyakorlat is van, hiszen amit a tévében, a rádióban látunk, hallunk az OTC-gyógyszerekről, az a reklám, amit pedig a dobozban kapunk a gyógyszer mellé, az a gyógyszerismertetés, a tájékoztatás. Itt csupán arról van szó, hogy az adott gyógyszerről ne csak a dobozban, tehát amikor már megvettem, akkor lássam, hogy mire jó és az egyéb tulajdonságait, hanem sokféle gyógyszerről, tehát tisztában legyen a beteg azzal, hogy az ő betegségére milyen gyógyszerek állnak rendelkezésre, anélkül, hogy azt mind megvenné.
Ez a lehetőség egyébként Magyarországon megvan egy korlátozott körben, az internettel rendelkezők bármikor felmehetnek az OGYI honlapjára vagy más honlapokra és ott megtalálják a 4-5 oldalas anyagokat kompletten. Tehát ez a dolog csak arra vonatkozna Magyarországon, hogy egyéb írásos kiadványokban is szerepelhessenek ezek a tudnivalók, amihez úgy gondoljuk, hogy joga van a betegnek, illetve minden állampolgárnak hozzájutni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Czinege Imre: Húsz másodperc!) Tessék, Czinege képviselő úr!
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én egy kicsit másképpen értékelem a gyógyszergyártók felelősségét a tájékoztatásban. Éppen azt mondom, hogy egyetértek azzal, hogy a beteg felé a hatásokról, mellékhatásokról szóló ismertetést az orvosnak és a patikusnak kell adnia, de azzal, hogy a gyógyszergyártók felé mintegy megkívánjuk, hogy a legszélesebb tájékoztatást adják a mellékhatásokról, egy felelősséget ruházunk a gyógyszergyártókra, hogy ne legyenek abban a helyzetben, hogy eltitkoljanak bizonyos mellékhatásokat, hiszen - és ezt nem biztos, hogy jól mondom - ha már egyszer előfordul egy mellékhatás, talán már azt is meg kell jelentetni a gyógyszergyártás folyamán.
Tehát én másképp értékelem ezt a tájékoztatást.
ELNÖK: Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én csak magára az előterjesztésre szeretnék visszautalni. Maga az előterjesztés azt rögzíti, hogy az ismertetés és a betegtájékoztatás jogilag nem jól elkülöníthető egymástól. Tehát ezen a téren még mindig kell valamit csinálni, mert azt gondolom, hogy ha a dolog - ezzel persze nem akarom bántani a gyógyszergyártókat - minél szélesebb körben terelődik át a gyógyszergyártókhoz, ők egészen másban lesznek érdekeltek, mint a szakma, és szerintem minél több jogosítványt kell a szakmához visszaterelni, hiszen végül is a szakma vállalja a felelősséget a betegellátásért, úgy a megfelelő terápia kiválasztásáért, mint a gyógyszerelésért. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azokra az észrevételekre, amelyek nem a konkrét uniós tervezetekre vonatkoznak, nem szeretnék reagálni. De a lezajlott vita alapján a következő javaslatot szeretném tenni a szöveg kiegészítésére. A "betegtájékoztatási javaslathoz" című bekezdéssorozatban az első mondat után a következő mondatot szerepeltessük. "A bizottság úgy ítéli meg, hogy a betegtájékoztatás elsősorban az orvos és a gyógyszerész felelőssége, mert ez szolgálja a betegbiztonság fenntartását." Majd folytassuk úgy, ahogy ezt a munkacsoport ajánlja a figyelmünkbe.
Még egy javaslatom van, hogy azt a mondatot, mert félreérthető, hogy Magyarország számára nem alapvető érdek a javaslat elfogadása, valószínűleg ez így félreérthető, ezt hagyjuk el ebből a bizottsági véleményből. Tehát itt az (1) bekezdés utolsó mondata maradjon el.
Egyebekben pedig azt gondolom, hogy a szakértői csoport véleménye, amit alelnök úr vezetésével megfogalmazott, kiegyensúlyozott, talán ezzel lehetne még itt a mostani vita alapján ezt a szöveget javítani, amit az Európai ügyek bizottságához továbbítanánk. Tehát ez a kiegészítésem lenne. Egyebekben úgy érzem, hogy a szöveget nem feltétlenül szükséges kiegészíteni. Most azonban először megkérdezem a kormány képviselőit, hogy akarnak-e valamilyen formában reagálni az elhangzottakra.
DR. HÉJJA MÁRIA főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium): Csak annyi reakciót szeretnék tenni, hogy ettől függetlenül, hogy a bizottság foglalkozik a gyógyszerhamisítás kérdésével, ezek az ügyek nálunk is részben nyitva vannak, és pontosan most van folyamatban a gyógyszer-nagykereskedelemmel kapcsolatos rendelet módosítása, amiben próbáltuk az amúgy is zárt láncot még zártabbá tenni, a paralel kereskedelem szabályait szigorítani, illetve a nagykereskedőknél kötelezően alkalmazandó minőségbiztosításért felelős személynek a kompetenciáit még jobban körülírni és meghatározni. Hiszen mindazon túl, amit a tisztelt bizottság tagjai elmondtak, nagyon fontos, hogy mivel a gyógyszer elsősorban bizalom kérdése, természetesen ennek a bizalomnak a kikezdését vagy kikezdődését mindenképpen meg kell előznünk. Magyarországon még abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy azt hiszem, előtte vagyunk ennek a folyamatnak, illetve van még egy: a múltkoriban a VT-től kaptunk jelzést arról, hogy őket milyen adminisztratív terhek sújtják azáltal, hogy az OGYI-tól kell nekik engedélyt kérni akkor, ha gyógyszert szállítanak valahová, illetve gyógyszer-alapanyagot.
Ez egy olyan terület, amit mi akkor megvizsgáltunk, és bár ők mint adminisztrációs terhet hozták fel, és mint problémát, de úgy gondolom, hogy ezen a szabályozáson is el kell gondolkodni, a gyógyszerekre valóban kérhetnek ilyen engedélyt az OGYI-tól, és akkor a vámszerveknél egyszerűbb az eljárás. Nem kötelező egyébként, alapanyagra nem kell, de ez is egy lehetőség, amely irányba elmozdulhatunk, hiszen kétségtelen, hogy ha az alapanyagok szállítását egy autentikus hivatal igazolja, akkor biztosan kizárható a láncból, hogy ne kerülhessenek bele idegen dolgok.
Tehát nyitott szemmel járunk, és az egyéb ügyekből elénk kerülő dolgokat is próbáljuk úgy összerakni, hogy tényleg az esetleges lehetőségét is kiküszöböljük a jövőben ennek a dolognak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem alelnök urat, hogy itt ez a kis módosítás elfogadható-e.
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen az észrevételeket. Teljes mértékben elfogadhatónak tartom ezeket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor azt kérdezem a bizottságtól, hogy az egymondatos kiegészítéssel és a másik mondat törlésével kiegészített véleményt támogatja-e. Tessék parancsolni, Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Bocsánat, egy szövegszerű javaslatot próbálok tenni, hogy ha az "e tekintetben differenciált megközelítést támogatunk" szövegrész kimaradna.
ELNÖK: Hol van ez?
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): A gyógyszerhamisítási javaslatoknál, tehát a diszkrimináció, a differenciálás. A negyedik sor közepétől.
ELNÖK: Tehát a végéig?
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Igen.
ELNÖK: Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Azért tartjuk fontosnak ezt a mondatot megtartani, mert nem hamisítanak minden gyógyszert. Vannak slágertémák. Most jelenleg a potencianövelő szerek kerültek hamisításra. Tehát ha most minden gyógyszert egyedi azonosítóval látnánk el, az iszonyú módon megdrágítaná, magyarul: ha a Kalmopyrintől kezdve a No-Spa-ig mindenre hologramos, vonalkódos, mindenféle egyéni védőfelszerelést kellene felszerelni dobozonként. Itt csak differenciáltan azokat a gyógyszereket kellene védeni ezekkel a jogszabály-tervezetben megfogalmazottakkal, amelyek nagyon nagy valószínűséggel vagy már bizonyítottan hamisítottak, tehát potencianövelő szerek, és van még egy-két slágertéma ma a gyógyszerpiacon.
Tehát ha minden gyógyszerhez ezt hozzátennénk, az iszonyúan megdrágítaná és fölöslegessé tenné. Itt csak differenciáltan bizonyos gyógyszerekre kellene ezt alkalmazni. Ezt értettük ezzel a mondattal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem vitáznék, csak a szavazás technikáját szeretném azzal módosítani, hogy az 1. pontról külön szavazzunk, a gyógyszer-tájékoztatásról, ugyanis az a módosító vagy a kiegészítő mondat, amit elnök úr megfogalmazott, az szerintem helyes, jó irányba módosít az eredeti szövegen, ám de nem elégséges. Tehát én a módosítást támogatni fogom, de szeretném elutasítani az 1. pontot. Tehát kérem, hogy arról külön szavazzunk. Köszönöm.
ELNÖK: Jó. Tessék, Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, ez volt a lényege ennek a mondatnak, amiért ki szerettem volna vetetni, vagy ki szeretném vetetni, hiszen most vannak slágergyógyszerek, holnap nem tudjuk, mik lesznek a slágergyógyszerek. A nem slágergyógyszer ugyanúgy ártalmas mondjuk a betegnek, ha hamisítják, mint a másik.
Ezzel én úgy gondolom, hogy továbbra is kitartanék emellett, hogy ez nem egy betegcentrikus dolog. Ki választja ki a slágergyógyszereket? Szóval ez nehézkes ügy. Mindenképpen szeretném, ha ez a mondat kikerülne. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Ez több, mint szamárság, ez több, mint pontatlanság. Ez egy szamárság. Ez egy olyan fajta szamárság, amelynek nincs ilyen szövegben helye, orvosilag nincs helye egy ilyen fajta szövegben. Ebből következmények lehetnek, olyan jellegű következmények, amelyek beláthatatlanok.
Tehát úgy érzem, hogy Puskás képviselőtársamnak abszolút igaza van ebben a kérdésben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor a következők szerint haladunk. Ki támogatja az első, a betegtájékoztatási javaslatban azt a változtatást, a mondat beépítését, illetőleg annak a mondatnak a törlését, hogy Magyarország számára azért ez nem alapvető érdek, tehát hogy ezt a módosítást, az én módosító javaslatomat építsük be? Tehát ez az első. Ki támogatja? (Szavazás.) Ez egyhangú.
Ki támogatja ezt a bekezdést, a módosítás egészét figyelembe véve, ki szavazza meg ezt az egészet? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság támogatta.
Ki támogatja a farmakovigilancia javaslathoz tett véleményt? Ez a mellékhatás, a (2) bekezdés. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság támogatja.
Ki támogatja Puskás képviselő úr javaslatát, hogy a hamisítási javaslathoz tett szövegtervezetben az (1) bekezdés harmadik mondata maradjon el? Ki támogatja ezt? (Szavazás.) Megvan a többség. Tehát akkor el fog maradni.
Ki támogatja az eredeti szöveget? Ezt is meg kell azért szavazni, a 3. pont szerintit, a módosításokkal együtt az egészet? (Szavazás.) Többség.
Nem ismétlem el, eszerint fogjuk továbbítani az Európai ügyek bizottságához az Egészségügyi bizottság álláspontját.
Azt javaslom, hogy akkor, amikor az uniós bizottság ezzel foglalkozik, akkor Schvarcz alelnök úr képviselje a bizottságunkat az uniós bizottságban.
Tisztelt Bizottság! Soron következik a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról - már nem először - a konzultáció.
Tisztelt Bizottság! A következőt szeretném elmondani ezzel kapcsolatban. Március 4-én folytattunk erről konzultációt, egy, a jelenlegi tervezethez képest sokkal szűkebb tervezetről. Úgy, ahogy akkor erről döntést hoztunk, a társbizottságok számára eljuttattuk, a frakciók számára a javaslatunkat, továbbá házelnök asszonyhoz is fordultam, hogy a munkahelyek, közintézmények, a parlament további dohányfüst-mentesítése érdekében mi mindent lehet tenni. Házelnök asszony válaszában arról biztosított, hogy minden segítséget e tekintetben meg fog adni.
Több társbizottság tárgyalt erről a javaslatról, informális beszélgetéseket is folytattunk, és ebből azt a következtetést szűrtem le, hogy egy teljes körű munkahelyi, intézményi, vendéglátóhelyi tiltás támogatására most kevés lenne az esély. Ezért készült el egy szűkebb tartalmú, inkább mondanám, hogy kisebb lépéseket tartalmazó javaslat, amely tulajdonképpen hat elemet tartalmaz. Egyrészt az Európai Bizottság képes figyelmeztető rendszerének az átvételét, másodszor az egészségvédelmi bírság összege felső határának növelését és az eljárási szabályok pontosítását, harmadszor az aluljárók, játszóterek füstmentesítését, negyedszer a melegkonyhás vendéglátóhelyek zárt légterű helyiségeiben a dohányzás megtiltását, ötödször a személyszállító vonatokon a teljes füstmentesítést, és végül, de nem utolsósorban a munkavédelmi, illetőleg a nemdohányzók védelméről szóló törvények kollíziójának a feloldását.
Tisztelt Bizottság! Miután ugyan ezt kiküldtük képviselőtársaimnak írásban, de nagyon jól tudom, hogy itt sokféle szempont húzódik meg, az a javaslatom, hogy most erről a változatról a bizottság folytasson egy rövid konzultációt. De őszintén azt szeretném, ha akkor és úgy szavaznánk, amikor az eldönthető, hogy bizottsági önálló indítványként útjára indul ez a tervezet, akkor el tudnánk jutni egy olyan minimumhoz, amelyet minden frakció tud támogatni, tehát legalább az Egészségügyi bizottságban sikerül egyöntetű véleményt alkotni. Én erre tettem egy kísérletet. Ezért az a javaslatom, hogy beszéljünk erről.
Ha van kérdés, itt van Ábrahám Attila miniszteri megbízott úr, Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes úr az egészségügyi tárca részéről, de a vita után az esetleges módosításokkal együtt, ha van még ilyen, akkor a szavazásra úgy térjünk vissza, hogy minden frakció konzultál, és akkor nem biztos, hogy a mai ülésnapon szavazunk erről.
Tehát ez az előterjesztés lényege, amit szerettem volna elmondani, és szeretném ezúton is megköszönni a szaktárca segítségét a jelenlegi tervezet elkészítésében, amely egyrészt a tervezetet, az indokolást tartalmazza, továbbá egy, a tervezett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveget is, mert azt gondolom, hogy így ez áttekinthető.
Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván hozzászólni? Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ha jól értettem szavait, akkor azt várja tőlünk, hogy ezen tervezet és a mai vita figyelembevételével próbálja meg mindenki a saját frakciójának álláspontját is kikérni, és egy későbbi időpontban - esetleges siker esetén - visszatérni a szavazásra?
ELNÖK: Így van.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Csak a pontosítás kedvéért, hogy akkor ugyanazt értjük-e.
A törvényjavaslattal kapcsolatban két kérdésem volna, ezek inkább csak megerősítő jellegű kérdések. Valóban jól értékelem-e azt, hogy a javaslatból kikerült az a fajta első közelítésben szereplő objektív felelősségi szabály, amely a vendéglátóhelyeket üzemeltetőket is felelőssé tette volna a területükön történő dohányzásért, amennyiben ők erre nem szólítják fel az ott szabálysértést vagy szabálytalanságot elkövető személyt? Tehát ez az első kérdés, hogy ez a fajta közvetett objektív szabály kikerült-e ebből a javaslatból, illetve valamilyen formában - ezt a jogászoktól kérdezem majd - visszacsempészve nem jelenik-e meg, mert ez egy kulcskérdés, amire választ kell adnunk, ha képviselőtársaink ez után érdeklődnek.
A másik kérdésem előtt egy pár mondatot engedjenek meg arról, hogy mi az, amiben úgy vélem, hogy a magyar társadalomban gyakorlatilag egyöntetű egyetértés van a dohányzással kapcsolatosan, ez pedig az, hogy a gyermekeinket próbáljuk megóvni a dohányzásra való rászokástól. Úgy tűnik, hogy ez az a pont, ahol dohányzók, nemdohányzók és mindenféle különbözőség ellenére mindenki egyetért.
Ebben a törvénytervezetben, e tekintetben lehet, hogy nem feladata ennek a törvénytervezetnek, és kaptunk egy kiegészítő anyagot, de ezzel együtt is valahogy nem érzem elég hangsúlyosnak azt a védekezési részt, amelyik a gyermekkorról szól, amely a gyermekeknek a dohányzásra való rászokását hivatott megelőzni. Erre azért elég komoly pszichológiai kutatások állnak rendelkezésre, amelyek megfelelő életkorban, megfelelő fajta programok segítségével nagyságrendileg tudják csökkenteni a dohányzásra való rászokást. Részben ezeket szorgalmaznám, ezeknek állami támogatását, illetve egyfajta egységes programban való megjelenését. Zárójelben teszem hozzá, hogy a népegészségügyi program ezt legjobb tudomásom szerint tartalmazza, tartalmazta. Továbbá, mint tudjuk, ha 18 éves korig valaki nem szokik rá a dohányzásra, akkor sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy későbbi életkorában rá fog szokni, ezért szeretném kiegészítő javaslatként megfogalmazni, hogy az egyik leghatékonyabb megelőzési mód a 18 éves kor alatti dohányzás tekintetében, ha a dohánytermékekhez való fizikai hozzáférést jelentős mértékben korlátozzuk. Ennek pedig az egész világon tapasztalt leghatásosabb módszere a dohánytermékek elkülönült helyiségben történő forgalmazása, amelyik szerepelt már itt többször, vitatkoztunk már többször erről a javaslatról.
Az én kérdésem az, illetve kérésem is, hogy ez nem szerepel a jelenlegi javaslatban. Kérem az elnök urat, illetve a többi jelen lévő képviselőt is, hogy e tekintetben is fussunk egy kört, hogy van-e reális lehetőség arra, hogy türelmi idővel ugyan nyilvánvalóan, de egy ilyen szabályozás Magyarországon is bevezetésre kerüljön? Zárójelben jegyzem meg, hogy ezek általában egyébként az alkoholtermékekkel közösen értendők, legtöbb esetben a sört leszámítva, az ennél magasabb alkoholtartalmú termékek együttes vagy elkülönült forgalmazását jelenti, de most maradjunk csak a dohánynál, hogy van-e lehetőség, látnak-e lehetőséget arra, hogy egy ilyen szabály is bekerüljön, hogy a dohánytermékeket elkülönítetten kelljen forgalmazni Magyarországon. Tudom, hogy nagy lépés, tudom, hogy nehéz kérdés, amit feszegetek, de az egyik leghatékonyabb védekezési eszköz a gyermekeink megóvása érdekében. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További? Alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Mindenki fél egy ilyen szigorítástól, és látom, a politika is ódzkodik a szigorító intézkedések, főleg a jogi eszközökkel történő érvényesítésétől. Valahol legalább a jogi intézkedés kapcsán, ami szigorításokat, felelősségre vonást, pénzbüntetést, tehát büntetéseket is tartalmaz, valahol legalább a preambulumban meg kellene jegyezni azt, hogy ez csak az egyik eszköz a dohányzásnak, mint káros társadalmi méretekben is elterjedt - Magyarországon az emberek 33-34 százaléka dohányzik - szokásnak a visszaszorítására.
Tudjuk azt, hogy minden ilyen káros szenvedély, azt is mondhatjuk, hogy prolongált öngyilkosságszámba menő káros szenvedély - hiszen a dohányzás rettenetes károkat okoz az egészségben - valahol nagyon mély gyökerekből indul, társadalmi frusztráció, anómia, identitásvesztés kapcsán ilyen kompenzatórikus jelenségekként tűnnek fel, aztán terjednek el, és öltenek nagyon széles társadalmi értelemben is károkat okozó gyakorlatokat. Tehát valahol legalább utalni kellene arra, hogy ezt tudjuk, és a szigorítások mellett szerepe van a dohányzás visszaszorításában a példaadásnak. Ezt nem lehet kodifikálni.
De mindannyian tudjuk, hogy ha az orvos, az óvónő, a tanár dohányzik, ha a parlamenti képviselő látványosan vonul a cigarettával a parlament folyosóján, mert ez nap mint nap megtörténik, akkor teljesen hiábavaló az erőfeszítésünk. Ha az Egészségügyi Minisztérium füstöl, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár néhány szobájából dől ki a füst, akkor mi hiába hozunk szigorító intézkedéseket. Akkor önmagunk frusztráljuk, ezek betarthatatlanok lesznek, és tulajdonképpen még a lehetőségét is elveszítjük annak, hogy jogi eszközökkel valóban vissza tudunk egy ilyen társadalmi gyakorlatot szorítani.
Tehát mindannyiunkban benne motoszkál az, hogy jó, illeszkedni kell persze nemzetközi gyakorlatokhoz, ennek része a szigorítás, a jogi megkötések, de azért valahol legalább az utalás szintjén meg kellene jelennie ezeknek a dolgoknak a társadalmi frusztrációból származó gyökerek felemlítésével, és a személyes példaadásnak.
Van egy népegészségügyi programunk most is, 2001 óta, ha valamiben, akkor a népegészségügyi programok készítésében és azoknak valamiféle gyakorlati megvalósításában legalábbis szándék szintjén van valamiféle kontinuitás. Tehát itt azt gondolom, hogy a politikában is egy ilyen közmegegyezést tudtunk elérni, és ezek mind tartalmazzák a dohányzás visszaszorítására vonatkozó szándékot, sőt cselekvési programokat, célkitűzéseket, terveket, akcióprogramokat. Tehát legalább a preambulum szintjén utalni kellene egy ilyen jogi anyagban arra, hogy tudunk arról, hogy csak szigorítással, csak büntetéssel nem lehet ezt a káros szenvedélyt visszaszorítani.
Még egyszer mondom: a politika pedig kezdje magán, mert ami időnként a parlamentben van, az szégyen. Füstszagúan megy haza az ember, tehát ezt így tovább folytatni nem lehet. Tehát ha mi elkötelezzük magunkat - és tudom, hogy mi Egészségügyi bizottság vagyunk - abban, hogy visszaszorítjuk a dohányzást, akkor tessék magunkon kezdeni, mert egyébként az egészben csak frusztrálódunk mi is és a polgárok is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Czinege képviselő úr!
DR. CZINEGE IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én arra bátorítanám az Egészségügyi bizottságot, arra bátorítanám magunkat, hogy a legszigorúbban lépjünk fel a dohányzással szemben. Aki külföldre jár, az tapasztalhatta, hogy ha azt gondolta, hogy majd a francia kiskocsmák forgalma majd visszaesik vagy Londonban a kocsmák forgalma, megdöbbenéssel lehet tapasztalni, hogy semmiféle gond nincs. Hozzászoktak az emberek, fegyelmezetten, balhé nélkül, hogy nem lehet dohányozni.
Szeretném elmondani, egyetértek Horváth képviselő úrral, egy borzalmas esemény történt velem két héttel ezelőtt. A lakásom környékén van egy középiskola. A középiskola tornaórája abból állt, hogy egy háztömböt kellett volna körbeszaladni. A körbeszaladásnak az első akadálya az volt, hogy a tanulók egyharmada túlsúlyos volt, de amikor azt megláttam, hogy tornaóra közben, futás közben dohányoztak a középiskolások, nem álltam meg, hogy ne szóljak hozzájuk, és egyszerűen nem lehet kontaktust teremteni velük.
Én nem tudom azt a módszert, hogy hogyan lehetne ebben hatékonyan lépni, de ez egyszerűen felháborító, és meg kell keresni azt, hogy hogyan lehet, mert ugyanolyan nevetségessé válunk azzal, hogy ha itt nem adunk példát. Ezért én, annál is inkább, mert a szakmámnál fogva rengeteg tragédiát láttam, ami a dohányzás következménye, ezért úgy gondolom, hogy mint egészségügyi bizottsági tag, és nekünk, mint Egészségügyi bizottság ebben a legkeményebben kell lépni, és a példamutatás abszolút természetes, hiszen nevetséges lenne, ha ezt nem tennénk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Úgy látom, hogy itt mindenki egyetért azzal, hogy a dohányzást valahogy csökkenteni, akár kiirtani szükségeltetik. A gyerekeknek való példaadást tartom én nagyon-nagyon fontosnak, és az az igazság, hogy a példaadást csak úgy tudjuk megtenni, ha önmagunk abbahagytuk a dohányzást, meg segítettünk valahogy leszokni erről. Tehát rendkívül fontos az, hogy a gyerekek ne kapják azt a példát, hogy a problémáikat úgy igyekeznek megoldani, hogy frusztráltságukban rágyújtanak. Nem megoldás.
Mindenféle eszközt támogatnunk kell, ami a leszokást elősegíti. Nagyon fontos az, hogy a tömegközlekedési eszközökön nem lehet dohányozni. A dohányosok sem bírják a dohányos helyiségben tartózkodást. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, az a hiteles, ha Horváth képviselő úr felvetéseire a jogászok válaszolnak. Tehát Schlammadinger főosztályvezető-helyettes úrnak adnék szót, hogy az objektív felelősséggel, illetve az elkülönült forgalmazás lehetőségével, tehát a szabadpiacos rendszer korlátozásával kapcsolatosan szóljon valamit. Én a preambulumot is kiegészíthetőnek látom, ebben nem érzek különösebb gondot, de kérem, hogy akkor a felvetett konkrét kérdésekre adjon választ.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nyilván a Horváth képviselő úr által feltett kérdések jogi relevanciájával szeretnék érdemben foglalkozni. A javaslatban - és ezért is készült egy ilyen változat, ami az egységes szerkezetben lehozza a szöveget, ami egyszerűsíti a hatályos szöveggel való összevetést - az objektív felelősség korlátozása ott és akkor érhető tetten, ha és amennyiben az objektív felelősséget az ésszerűség határain belül persze korlátozni akarjuk, hogy az eredeti törvényjavaslat szövegének a 7. § (2) bekezdése tartalmazza azt a kitételt, miszerint aki bizonyos tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem megfelelőképpen érvényesíti, az is helytállni köteles, és egészségvédelmi bírság fizetésére köteles. A törvény hatályos szövege is jelzi, hogy melyek azok a kötelezettségek, amikor visszautal a 4. § (9) bekezdésére és a 4. § (1) bekezdésére, ami felsorolja azokat a tilalmakat, korlátozásokat, amelyeknek betartására törekedni kell. Ezek elsősorban, ahol még egyáltalán kötelező, az a dohányzóhely kijelölése, a dohányzóhely megfelelő módon történő kijelölése, amelyben most további szigorodások vannak, tehát a megfelelőség követelménye ilyeténképpen még fontosabbá válik, valamint a dohányzóhelyek kijelölésének, feltüntetésének vagy a nem dohányzóhellyé minősítés tényének, körülményeinek a feltüntetése.
Tehát szó nincs ebben a bekezdésben, paragrafusban arról, hogy ha egy vendéglős az ott dohányzó vendégnek a "dohányzástól való eltiltási kötelezettségének" nem tesz eleget, akkor ezért önmagában neki például bírságot kellene fizetnie. Az ő felelőssége a jogszabály hatályos és majd hatályba lépő szövegének alapján "kimerül abban", hogy biztosítsa annak feltételeit, hogy a dohányos akár a kerthelyiségben rá tudjon gyújtani. Ennyi és nem több. Illetve a másik, hogy ha és amennyiben ezt a döntést hozza, mert üzletpolitikai érdekeivel ez összhangban áll, akkor azt mondja, hogy ez az étterem nemdohányzó étterem, és ennek megfelelő módon, természetesen tábla kihelyezésével "hangot is adjon".
Természetesen a felelőssége, az objektív felelőssége és a bírságfizetési kötelezettsége itt megáll. Megjegyzem: én a magam részéről ezt nem tudom objektív felelősségnek tekinteni, tehát itt a felróhatóság erősen érvényesülő kritériuma a bírságkiszabásnak, tehát ilyeténképpen az ő felelőssége azt gondolom, hogy a racionalitás és a jog - ha úgy tetszik -, az alkotmányosság határán bőven belül marad.
Ami a forgalmazást illeti, ennek a tervezetnek a forgalmazással kapcsolatosan voltak olyan rendelkezései, mind az A), mind a korábban B) változatban elhíresült szövegeiben, amelyek ahhoz a reklámtilalmi rendelkezés blokkhoz képest, amelyeket tavaly a reklámtörvény elfogadásával, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény elfogadásával a parlament meghatározott, azokat mintegy kiegészítő jelleggel, a forgalmazási helyek számának tekintetében, négyzetméter-arányosan meghatározzák.
Ezeket a rendelkezéseket most ez a javaslat nem tartalmazza. Természetesen a forgalmazási szabályok szigorítása érdekében akár egy olyan gyengébb szabályozás, amely csak arról szólt egyik változata szerint a javaslatnak, hogy ezer négyzetméterekben meghatározva, meghatározta, hogy egy adott üzletben hány forgalmazási pont lehet, összesítve számolva az elkülönített polcot, az önálló helyiséget, stb., hogy ez esetleg a törvényjavaslatba, a törvénytervezetbe - természetesen döntéstől függően - visszakerülhet, és voltak ehhez képest természetesen szigorúbb javaslatok is, amelyek például a kasszánál történő forgalmazást, mint prioritást megszüntették volna. Volt a javaslatnak egy ilyen B-változata is, nyilván a képviselő úr is emlékszik rá. Nyilván döntés kérdése, hogy ezeket a forgalmazási korlátozásokat mi módon, milyen hangsúllyal helyezzük vissza a javaslatba. Jelenleg ezekkel a javaslat egyáltalán nem foglalkozik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a tájékoztatást Schlammadinger úrnak, és én csak hangsúlyozom, hogy ez a második rész elsősorban a képviselőcsoportok irányába fogalmazódott meg részemről, hogy látnak-e lehetőséget a forgalmazási helyek szigorítása tekintetében előrelépésre. Tekintsük úgy, mint az alkumechanizmus egy részét.
ELNÖK: Jó. Úgy látom, hogy ebben abszolút tudunk nyitottak lenni. Azt kerestük az eddigi bizottsági viták kapcsán, ahol a főosztályvezető-helyettes úrral részben közösen voltunk ott, hogy mi az a legkisebb közös többszörös, amelyben minden frakció meg tud állapodni, mert ha itt tudunk valamire jutni, akkor azt tudjuk a frakciónkban is azt gondolom, tisztességgel képviselni.
Miniszteri megbízott úr jelentkezett, azt kérem, hogy röviden szóljon, ha lehetséges.
Dr. Ábrahám Attila miniszteri megbízott (Egészségügyi Minisztérium) válaszai
DR. ÁBRAHÁM ATTILA miniszteri megbízott (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Itt voltak tisztázó felvetések, kérdések, csak szeretnék ebbe a sorba csatlakozni. Tehát azt világosan látni kell, hogy ez a bizottság önálló indítványaként készül. Ez nem az Egészségügyi Minisztérium anyaga, ebben technikai segítőként, hogy szövegezzünk, benne vagyunk szíves-örömest. Tehát bármi olyan megrendelés, ami a hozzászólásokban elhangzott, igényként felmerült, természetesen belekerül ebbe a szövegbe.
Kökény elnök úr az elején ismertette ennek a jelenlegi állapotnak a pozitívumait. Ez az Egészségügyi Minisztérium szakmai meggyőződése, hogy az irány és a cél jó, viszont mi is látunk egészségügyi szakmai szempontból olyan területeket, ahol még lenne mozgástér, hogy ez most vagy majd egy későbbi időpontban, ez a bizottság döntésén múlik.
Szinte önök elmondták mindazokat a pontokat, ahol az Egészségügyi Minisztérium is további lehetőséget lát: a forgalmazás, a fizikai hozzáférés szűkítése. Mikola alelnök úr tegnap a kiállítás megnyitóján, most is a személyes példaadásról beszélt, az egészségügyi szolgáltatók területén is marad a jelenleg hatályos szöveg, tehát ki kell jelölni dohányzóhelyet. A személyes példa nem biztos, hogy az lenne, hogy akár a doktorok, akár a egészségügyi szolgáltató személyzet cigarettával a kezében jelenjen meg, illetve a vendéglátó helyeknél pedig éppen Czinege képviselő úr vetette fel, plasztikusan a nem melegkonyhás, tehát a kiskocsmák esetében a jelenlegi bizottsági indítványban szereplő anyag ott engedi a dohányzást, ez is döntés kérdése, hogy a bizottság a dohányzás tiltását kiterjeszti-e a kiskocsmákra is.
Még egyszer hangsúlyozom: technikai segítőként szíves-örömest továbbra is közreműködünk, egészségügyi szakmai szempontok szerint ezen a három területen, ami egyébként itt önök által felvetésre került, mi is további lehetőséget látunk. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A következő a javaslatom. Értsünk azzal egyet, hogy az elkülönült forgalmazás tekintetében - konzultáltam alelnök úrral is - azok a javaslatok, amelyek a korábbi tervezetben szerepeltek, tehát az, hogy a kassza körül nem lehet, illetőleg hogy a forgalmazási pontok számát szigorítjuk, az éppen a gyermekek védelme szempontjából fontos szempontként kerüljön még kiegészítésre. Illetőleg amit alelnök úr javasolt, hogy a preambulumban keressünk egy olyan szöveget, amiben felhívjuk arra a figyelmet, hogy ez csak egy eleme a dohányzás elleni küzdelemnek, és van még néhány más is. Nyilván a jegyzőkönyvből ezt pontosan meg lehet nézni. Erre keresünk egy szöveget. Természetesen bárki javaslatára nyitottak vagyunk.
Azt kérem, hogy akkor a mai vita alapján ebben a nyitott szellemben nézzük meg, és akkor valószínűleg röviden egy következő ülésen, de még május hónap folyamán akkor már úgy hozzuk vissza a tervezetet, hogy tudjunk róla szavazni. Kérem, hogy maradjunk akkor ebben, és kérem minden képviselőcsoport nyitottságát abban, hogy végig tudjuk ezt vinni.
Hozzáteszem, tájékoztatom a bizottságot, hogy én természetesen az egészségügyi miniszter úrral, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter úrral erről beszéltem, tehát ha a bizottság ezt be fogja tudni nyújtani, akkor a kormány részéről meglesz a támogatás.
Köszönöm szépen. Ezt a napirendet is lezárva, az a javaslatom, hogy tartsunk 15 perc szünetet, amíg az ombudsmanok megérkeznek. Szerintem ez egy rövid napirend lesz. Kérem, hogy a határozatképességet őrizzük meg. 13 óra 10 perckor folytatjuk.
(Szünet: 12.55 - 13.10 óráig)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkát.
Soron következik az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitára alkalmasságának megállapítása. Ez egy hagyományos napirend, minden évben sort kerítünk rá, rövidesen a plenáris ülésen is tárgyaljuk
Tisztelettel köszöntöm Szabó Máté ombudsman urat és munkatársait. A kötet már jó régen rendelkezésre áll, képviselőtársaim tanulmányozhatták.
Rövid szóbeli kiegészítésre megadom a lehetőséget és a szót Szabó Máté professzor úrnak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának.
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szóbeli kiegészítése
DR. SZABÓ MÁTÉ, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Köszönöm szépen a lehetőséget. Tudom, hogy rövid az idő, elnök úr mondta, és igyekszem is ennek megfelelően eljárni.
Az előző évi beszámolónál jóval vékonyabb az ez évi beszámoló. A színek világosak, az alsóházi és a felsőházi teremnek a szőnyege - észrevettem nagy nehezen, hogy az összes parlamenti kiadvány ezt a két színt használja (Derültség.), úgyhogy mi is ezekkel fogunk operálni a továbbiakban.
A rövidség, azt hiszem, erény a beszámolónál, növeli az áttekinthetőséget. Ugyanakkor azonban meg kell jegyezzem, hogy az önálló egészségügyi fejezet a rövidség erénye jegyében megszűnt, és a 77. oldaltól a szociális térnél, szociális jogoknál találjuk az egészségügyet. Nem biztos, hogy ez jó volt, úgyhogy lehet, hogy jövőre mégiscsak önálló alcímbe kellene ezt helyezni. Azzal próbálkoztunk, hogy az egyes alapjogok fő tendenciáit mutassuk be, és ne minden egyes jogeset szerepeljen nyomtatva. Minden egyes jogeset, ugyanúgy, mint korábban, megtalálható a CD-mellékletben; továbbá megtalálható a CD-n mindaz a három önálló füzet, amelyet kiadtunk erről az évről.
A fókusztémánk a gyülekezés volt - ez nem ennek a bizottságnak a fő témája -, a másik a gyermekjogok, amelyeknek nyilvánvalóan vannak egészségügyi vonatkozásai - akinek netán még nincs, az itt a gyermekjogi füzetből kaphat -, illetve a hajléktalanok jogai, amelynek volt egészségügyi vonatkozása. Tehát tulajdonképpen, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor egy nagy könyvbe ömlesztettünk bele mindent, most igyekeztünk egy áramvonalas, bevezető jellegű, áttekintő beszámolót adni, és a professzionális célközönségek számára azt a tematikus munkát, amelyet ebben az évben végeztünk, bemutatni a füzetekben.
Ez évben, 2009-ben az időskorúak jogainak problémáit fogjuk előtérbe állítani; ennek nyilvánvalóan lesznek egészségügyi vonatkozásai. A fogyatékkal élők problémáit; evidensek az egészségügyi-szociális vonatkozások - már folyik ez a projektumunk, az időskorúakra vonatkozó az jövőre lesz. Szeretnénk foglalkozni a közlekedés témájával; itt is sajnos van relevancia az egészségügy vonatkozásában. De mondjuk, önálló egészségügyi projektfókuszt mi addig nem tervezünk és nem is tervezhetünk, amíg kvázi az egészségügy állapota nem áll egy olyan stabil alapon, amikor körülbelül tudjuk, hogy miről van szó, hiszen a múlt évben is volt miniszterváltozás és koncepcióváltás, -változás is bizonyos értelemben, bizonyos hangsúlyokkal az egészségügyben. Ami meglepő ennek dacára, hogy jóllehet, az összpanaszszám növekszik a múlt évben, tehát 2008-ban még olyan tíz-egynéhány százalékkal, ebben az évben már majdnem 70 százalékkal a múlt év hasonló időszakához képest, tehát az ez év nagyon jelentős növekedés, a múlt év pedig valamennyi növekedés, az egészségüggyel kapcsolatos panaszoknak a száma valamivel csökkent; nem sokkal, valamivel csökkent. Nyilvánvalóan újként jelent meg az Egészségbiztosítási Felügyelet mint a panaszok címzettje, de egyébként például egészségügyi intézményekkel kapcsolatos panaszok, Egészségügyi Minisztériummal kapcsolatos panaszok, Egészségbiztosítási Pénztárral kapcsolatos panaszok száma csökkent. Tehát lehet azt mondani, illetve lehet azt feltételezni - mondani nem, mert nem tudhatjuk -, hogy lehet, hogy ez azért van, mert a polgárok elégedettebbek, mondjuk, az előző évhez képest, tehát 2007-hez képest, de ezek pici számok, tehát nagy következtetéseket ebből levonni nem lehet.
A hivatalból való vizsgálataink is körülbelül a 4-es, 5-ös szám körül mozogtak ezen a területen. Csak kutyafuttában néhány főcím, amelyre ha rákérdeznek és a bizottsági elnök úr megadja a szót, természetesen bővebben is beszélünk, hogy milyen ügyekkel foglalkoztunk.
Hivatalból való vizsgálatunk keretében jutottunk el a Hajdú-Bihar megyei regionális vizsgálat során a mentőszolgálat, az egységes európai segélyhívószám problémáiig; ez nemcsak Hajdú-Bihar megyei, hanem országos probléma.
A Szent István és a Szent László Kórház dialíziscentrumánál esélyegyenlőség a parkolásnál; mondjuk, egészségügyi téma, de azt gondolom, az egészségügy szempontjából marginális.
A közgyógyellátás problémái; hallottam, hogy már tárgyaltak erről, függetlenül tőlünk, illetve bevonva a mi jelentésünket. Nagyon fontos, komoly probléma, de önök már érintették.
A hajléktalanok egészségügyi ellátása: itt azt hallottuk, hogy korábban is minden rendben volt, mielőtt beavatkoztunk volna. Higgyük el, de azért azt gondolom, jobb volt, hogy beavatkoztunk, és jobb most a helyzet a tekintetben, hogy világosan kimondta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy jár nekik mindenféle ellátás, akkor is, ha az ő sajátos lakcímkártyájukkal lépnek be.
Utóvizsgálat az OPNI-val kapcsolatosan. Azt gondolom, ez már nem az OPNI-ról szól, hanem arról, hogy mik a következmények, mi a pótlás, milyen funkciókat hogyan kíván a jelenlegi egészségpolitika abból betölteni, ami az OPNI volt. Ezzel kapcsolatban volt a miniszter úrral egyeztetés is a múlt évben. Nyilvánvaló, hogy az egészségpolitika prioritásait a kormányzat határozza meg. Azzal, hogy az OPNI mi volt és mi maradt utána, egy idő után történetileg már nincs sok értelme foglalkozni, de azért emlékezni vagy emlékeztetni lehet rá. Én úgy gondolom, nem ez a perspektivikus témánk, hanem majd, ha az egészségügy rendszere olyanná válik, ahol körülbelül tudjuk, hogy merre van az arra, akkor tudunk majd itt esetleg irányított, hivatalból való vizsgálatokkal többet fölmutatni, mint most.
Azt gondolom, hogy az egészségügy állapotához képest az, hogy a panaszok száma csökkent, valamit mutat, de túlinterpretálni, túlértelmezni nem lehet. Talán egy átmeneti állapotot mutat, azt, hogy az emberek azt sem tudják, hogy mi a gondjuk éppen. De szeretném megemlíteni, hogy a Csehák Judit-féle alapítvánnyal, tehát a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Alapítvánnyal jó az együttműködésünk, ez egy viszonylag új dolog. Ők finanszírozták például a hajléktalan-, illetve a gyermekjogi füzetünknek az utánnyomását és széles körben való elterjesztését, ami nekünk nagyon jó, és azt gondolom, nekik is hasznos. Hozzájuk nagyon sok betegjogi panasz érkezik, sokkal-sokkal több, mint hozzánk, ott ezres számokról van szó, úgyhogy szerintem hasznos és fontos lenne együttműködnünk a továbbiakban is. A készség megvan a közalapítvány vezetésében, és remélem, perspektivikusan ez az együttműködés egy olyan valamivé válhat, ami egyfajta betegjogi biztosi vagy egészségjogi biztosi funkciót is sejtethet profiljában, mert azt hiszem, amikor a múlt évben beszéltünk arról, hogy új biztosok létrehozása új politikaterületeken, a jelenlegi gazdasági helyzetben kár erről beszélni. Tehát inkább a meglévő intézmények koordinációja, együttműködése az, ami szerintem lehetőségeket nyújt, például egy egészségüggyel, betegjogokkal kapcsolatos koncentráltabb fellépésre.
Köszönöm szépen a figyelmüket, várom a kérdéseiket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, és külön köszönöm, biztos úr, hogy felhívta a figyelmünket, magam is fontosnak tartom a társszervekkel a munkamegosztást, és örülök is annak, hogy ilyen példát tudott említeni például a betegjogi közalapítvánnyal kapcsolatban.
Kérdezem a bizottság tagjait, kérdése, illetőleg észrevétele kinek van. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Nagyon szépen köszönjük a beszámolót. Azt is köszönjük, hogy az elmúlt évben biztos úrnak több olyan megnyilvánulása volt, amellyel mélyen egyet tudtunk érteni, különösen azon a téren, ami az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben gondozott, ápolt betegekkel kapcsolatos.
Most azzal kapcsolatosan szeretném megkérdezni, hogy a gyermekjogi projektben szerepel egy olyan kitétel, hogy mintegy gyermekjogi különbiztosként eljárva kíséri figyelemmel a gyermekek jogainak érvényesülését. Azt gondolom egyébként, túl ezen - gyerekgyógyász az alapszakmám -, hogy ebbe beletartoznak a kötelességek is, hiszen a gyermekeknek vannak társadalmi kötelességei is, mindenütt a világon, Magyarországon is kell, kellene hogy legyenek. Emögött van-e bizonyos szervezeti háttér? Ennek ugyanis az a problémája, hogy Magyarországon rengeteg olyanfajta háttér, amely szervezeti stabilitást tudna adni az ilyen jogok érvényesülésének, az elmúlt időszakban megszűnt. Mondok rá egy példát. Hosszú-hosszú évekig volt az Egészségügyi Minisztériumnak egy gyermek-egészségügyi főosztálya, amely jelen pillanatban már nem létezik, és a gyerektársadalomnak egy jelentős részével, mind a betegségekkel kapcsolatos prevenciójával, mind a gyermekek egészségügyi helyzetével foglalkozott, irányelveket adott ki, ellenőrzéseket végzett, irányt és célt mutatott. Nyilvánvalóan messze nem gondolva azt, hogy az önök hivatala venné át ezt a szerepet, azt azonban mindenféleképpen érzem, hogy önöknek azokat a devianciákat, ami a gyermekjogok érvényesülésével, illetve a gyermekek esetleges jogainak adott helyzetben való túlhangsúlyozásával kapcsolatos, így bizonyos kötelességeknek az elhanyagolásával kapcsolatos, arra társadalmi kötelességük, hogy felhívják a figyelmet. Ha arra kaphatnék választ, hogy valamilyen szervezeti háttér működik-e a hivatalban ennek vonatkozásában, annak rendkívül örülnék.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Havas képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Én nem kérdeznék, inkább csak megjegyzéseket tennék.
Egyrészt amit ombudsman úr említett a betegjogok érvényesülése kapcsán, és hogy erre még külön hangsúlyt szeretnének fektetni, és több társszervezettel veszik föl a kapcsolatot, számomra újfent a korábban általam már felvetett kérdéssel kapcsolatos problémáimat erősíti, miszerint éppen elég sok szervezet, intézmény és hatóság van, amelyik betegjogokkal foglalkozik, és nem újnak a létrehozására van szükség, hanem a meglévők között a feladatok megosztására, felosztására. Ezt több bizottsági ülésen már áttekintettük, hogy hány hatóság foglalkozik a betegjogok érvényesülésével.
A másik pedig, amit képviselőtársam is felhozott, amivel egyetértettek az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása kapcsán, én pedig pont fordítva gondolom, hogy a realitásokhoz igen kevés köze volt mindannak a hullámverésnek, ami az OPNI bezárása körül történt. Ezt is elmondtam bizottsági ülésen, de semmi gond, meg tudom ismételni több alkalommal is, hogy az OPNI-ból valamennyi beteg elhelyezésre került, sőt azok a helyek, amelyeket Budapesten, a fővárosban, fővárosi intézményeknél, illetve a Semmelweis Egyetem ágyain biztosítottunk, kiderült, hogy jóval több volt, mint ami a betegek elhelyezésére szükséges lett volna, tekintettel arra, hogy az OPNI ágyain döntően, nagyon magas számban olyan krónikus betegek feküdtek, akik nem aktív kórházi ellátást, hanem krónikus, illetve szociális otthoni ellátást igényeltek volna. Tehát messze nem arról volt szó, hogy nem volt hova elhelyezni az egyébként pszichiátriai betegeket.
Úgy gondolom tehát, hogy ennek az egyébként is eléggé visszás hangulatnak az erősítése akármilyen szinten nem egy szerencsés megoldás. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további megjegyzés vagy észrevétel, kérdés? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs.
Visszaadom a szót ombudsman úrnak.
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának válaszai
DR. SZABÓ MÁTÉ, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Köszönöm szépen. Igen, az együttműködés fontossága hangsúlyos a különböző szervezetek, szervezeti rendszerek között, még akkor is, ha azok nem egyneműek, tehát közalapítvány és ombudsmani hivatal; mind a két vonatkozásban, tehát gyermekvédelem, gyermekjogok és betegjogok vonatkozásában a közalapítvány egy perspektivikus partnernek tűnik. Úgy gondolom tehát, hasznos és fontos, hogy együttműködjünk. Korábban is volt együttműködés a biztosi irodák, illetve a közalapítvány között.
Ami a gyermekjogokat illeti, illetve ezt a megfogalmazást, hogy gyermekjogi különbiztos, nagyon röviden utalnék arra, hogy az ENSZ és Európa tanácsi javaslatok írják elő, illetve javasolják, hogy ilyen különbiztosokat hozzanak létre a tagállamok mind az ENSZ, mind az EU vonatkozásában. Nyugat-európai államokban ilyenek mindenütt vannak, leszámítva a miniállamokat, mint Andorra, az új tagállamok közül pedig sokban vannak és egyre többen vannak. Ezek a gyerekjogi biztosok, ahogyan Nagy képviselő úr is mondja, sajátos funkciójúak, nem olyanok, mint egy igazi ombudsmani iroda, ott nem jogászok dolgoznak, hanem pedagógus, szociális munkás, egészségügyi ember, és valóban, a kötelességek és jogok mások. A szülők ellen nem eljárást kell indítani és nem jogi eljárásoknak kell alávetni őket, ha netán nem úgy viselkednek, hanem sok esetben morális, nevelő funkciója van ezeknek a biztosi intézményeknek. Egészen máshogy működnek, és általában nem ugyanabban a szervezeti rendszerben, mint például a közjogi biztosok. Magyarországon volt erre kísérlet, volt erre javaslat, a megszűnt Ifjúsági és Sportminisztériumban tulajdonképpen már elő volt készítve ennek a bevezetése, aztán a minisztérium is megszűnt, és a bevezetésre sem került sor. Ezért mondják azt sokan a jogtudományban, és úgy is van, hogy amíg nem hoznak ilyet létre Magyarországon, addig kvázi az általános biztosnak kötelessége gyerekjogi különbiztosként is eljárni.
Ezért tehát, ameddig működik ez az iroda az én vezetésem alatt, addig minden évben lesz egy gyerekjogi projekt. Így a múlt évben, ami itt van önök előtt, az a gyermeki jogok tudatosításával foglalkozik, az ez évi projekt pedig a gyermekek közötti és gyermekkel szembeni erőszakkal, és itt nyilvánvalóan a kötelességek eleme fog előtérbe kerülni. Itt most szervezetileg jelenleg a Szociális Minisztériumnak az a részlege, amelyik korábban az Esélyegyenlőségi Minisztériumban foglalkozott ugyanezzel, az az egyik fő partnerünk, Rauh Edit államtitkár asszony vezetésével ezeknek a témáknak a feldolgozásában, illetve ez a közalapítvány. A mi szervezeti hátterünk egy gyermekjogi osztályból áll, egy osztályvezetővel és néhány beosztottal, de akkora a lelkesedés a főleg női munkatársak körében, hogy amikor a projektekben való részvételt kiírtuk, nekem adminisztratíve korlátozni kellett, hogy a gyerekjogi projektben hányan vehetnek részt, mert mindenki ott akart lenni, és fölborult volna az egyensúly a többiekhez képest.
Azt gondolom, ezzel kapcsolatosan nagyon komoly társadalmi elvárás van, nemcsak az, hogy a devianciákra hívjuk fel a figyelmet, hanem valóban, a kötelezettségekre is, és elsődlegesen az intézmények kötelezettségére. A gyermekvédelem, ahogy ön említi, funkcionális zavarai valóban szükségessé tennék azt, hogy mint ahogy az ENSZ-egyezmény - amelyet egyébként elfogadtunk, ratifikáltunk - előírja, állami és társadalmi együttműködés jöjjön létre a gyerekek érdekében, akiknek a száma, mint tudjuk, egyre csökken, és egyre ritkább és egyre értékesebb javakká és elemekké válnak a társadalomban. Az a felhívásunk, amelyet ez évben tettünk a gyermekekkel szembeni erőszakkal szemben, sajnálatos módon éppen a másnapján volt a németországi mészárlásnak, és tényleg, emiatt is nagyon komoly támogatást kapott. Együttműködünk természetesen Aáry-Tamás Lajossal, az oktatási jogok biztosával is, aki ugyancsak a gyerekekkel szembeni és gyerekek közötti erőszakkal, iskolai veszélyekkel kapcsolatban egy nagyobb felmérést indított, és ebben mi is részt veszünk.
Ahogy ön említi, hogy milyen ez a szervezeti háttér: az, ami van, azt lehet osztogatni, azokat a forrásokat, azokat a munkatársakat, akik ott vannak egyébként is. De komoly elkötelezettség van a munkatársak és a munkatársnők körében arra, hogy erről valamit fölmutassunk. És azt gondolom, hogy ha ezeket a projektfüzeteket évente megjelentetjük, azon a szinten, mint ezt is, akkor evvel el lehet érni a gyermekvédelmi szakmát és azt a rengeteg embert, akiket a gyerekek ügye igenis érdekel, a jelenlegi és volt pedagógust, a nagymamákat és hasonlókat. És ha lenne ilyen gyerekjogi biztosi intézmény Magyarországon, ami most nincs, akkor ott biztos, hogy nagyon sok önkéntes munkát és önkéntes segítséget is lehetne koordinálni, mint ahogy ez más országokban így is van. Nekünk ez nehéz, mivel itt mi elég kötött hivatali szervezetben dolgozunk, csak jogi munkatársakkal, jogi referensekkel, tehát nincs meg az a lehetőségünk, hogy a pedagógust, a szociális munkást alkalmazzuk, sem anyagilag, sem a szabályozás szempontjából. Ebben lehetne új egy igazi, önálló gyerekjogi biztos, ami nem egy ilyen közjogi, jogi intézmény lenne, hanem nevelő, szociális, egészségügyi funkciókat tölthetne be.
A megjegyzésekkel kapcsolatosan pedig egyet tudok érteni. Az OPNI egy érdekes ügy, amiről sokat vitatkoznak, ki ezt mondja, ki azt mondja; volt alkalmam a jelenlegi miniszter úrral és munkatársaival hosszas szakmai egyeztetést folytatni, amelynek a szakmai részét én nyilvánvalóan meghallgatni tudom mint nem szakember, és látom, hogy alternatív elképzelések vannak. Ezeknek az alternatív elképzeléseknek a hatályosulása, érvényesülése lehet a mi témánk mint vizsgálat. Azt vizsgálni már, hogy "mi lett volna, ha", annak értelme nincs ennyi idő után. Vagyis nem az a téma, hogy meg kellett-e szüntetni vagy nem, mert megszűnt, hanem az, hogy azokban a problémákban, amelyekkel foglalkozott, most milyen szervezeti rendszerben, hogyan biztosítják az ellátást.
Többen kérdezték azt, hogy mi meg tudjuk-e mondani, maradt-e ellátatlan beteg. Erre nekünk sem funkciónk nincs, sem pedig nem is tudjuk megmondani nyilvánvalóan. Úgyhogy ez bizonyos értelemben vitakérdés sok fórumon, de mi ebben nem tudunk állást foglalni.
Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárom a vitát.
Megkérdezem a bizottságot, ki tartja a beszámolót általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) 15 igen; ez a többség. Ki nem? (0) Ki tartózkodott? (2) 2 tartózkodás. Megállapítom, hogy a bizottság többsége a beszámolót általános vitára alkalmasnak tartotta.
Állítunk-e előadót? Nem tudom, mikor kerül napirendre; valószínűleg egy szerdai ülésnapon lesz ez, amennyire tudom. (Jelzésre:) Egyelőre nem állítunk előadót; a képviselők ott lesznek, aki ezen részt tud venni.
Köszönjük szépen, és jó munkát kívánunk.
Az adatvédelmi biztos 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/8959. szám); általános vita
Soron következik az adatvédelmi biztos beszámolója a tavalyi munkáról. A füzetet szintén megkapták képviselőtársaim.
Köszöntöm Jóri András adatvédelmi biztos urat és munkatársait. Szóbeli kiegészítésre öné a lehetőség, biztos úr.
Dr. Jóri András adatvédelmi biztos szóbeli kiegészítése
DR. JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Tegnap a rendészeti bizottságban megróttak, amiért túl hosszúra nyújtottam a szóbeli kiegészítést, ezért itt most tényleg röviden és csak az egészségügyi bizottság tárgykörébe tartozó ügyekről mondanék pár szót.
Írásban benyújtott beszámolóm első mondata úgy szólt, hogy 2008 egy átmeneti év volt az adatvédelmi biztos irodájában, hiszen 2008. szeptember 29-ei megválasztásomig az év nagyobb részében nem rám, hanem az előd beszámolót adó általános ombudsman úrra hárult az adatvédelmi biztosi feladatok ellátása. Ezért neki is köszönet jár, illetőleg különösen köszönet jár kollégáimnak. Meg kell mondjam, egyre növekszik az ügyteher az adatvédelmi biztos irodájában, és ez a csapat nagyon professzionálisan - most már látom az európai adatvédelmi együttműködés fórumain részt véve rendszeresen -, Európában is kiemelkedő szakmai színvonalon végzi ezt a jogvédő tevékenységet.
Az egészségügyi bizottság ülésére olyan témákkal készültem, amelyek az önök fokozott érdeklődésére tarthatnak számot, úgyhogy bele is vágnék, és hat pontban gyorsan, röviden ismertetném ezeket, s utána természetesen, ha részletesebb kifejtésre tartanak igényt, kérdésekre válaszolva ezt megteszem.
Az első ilyen téma, amely egészségügyi ügyet érintve gyakran fölmerült 2008-ban, az a megszűnt, illetve átalakult egészségügyi intézmények dokumentációjának elhelyezésével kapcsolatos kérdéseket illeti. 2007-ben már megjelent egy olyan adatvédelmi biztosi ajánlás, amely az átalakítások miatt az érintett betegek információs önrendelkezési jogát érintő hatásokkal foglalkozott. De 2008-ban is tapasztaltuk azt, hogy számos esetben a betegek nem tudnak hozzájutni az átalakulást követően megfelelően az őket érintő betegadatokhoz. Ez egy súlyos probléma.
A második kérdés inkább információszabadság jellegű; ezt mindig nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az adatvédelmi biztos valójában a közérdekű adatok nyilvánosságáért is felel. Sok országban már információs biztosnak nevezik, ami talán szerencsésebb elnevezés. De két olyan témát is említenék, amely inkább az adatnyilvánosság témakörét érinti. Egyrészt a honlapok üzemeltetésével kapcsolatban merülnek fel kérdések, egyrészt, hogy a rajtuk található információ nem elegendő, másrészt viszont az - és erre konkrét panaszügy kapcsán mutatott rá egy vizsgálatunk -, hogy ugyanakkor meg informatikai rendszerek nem megfelelő működtetése miatt érzékeny egészségügyi adatok az interneten elérhetővé váltak; volt egy ilyen 2008-as ügyünk. Azt gondolom, az egészségügyi informatika megfelelő színvonalát ezekben az intézményekben az adatkezelés különösen érzékeny volta miatt mindenképpen biztosítani kell.
Egy másik információszabadság-téma volt a kórházi osztályok halálozási arányaira vonatkozó adatvédelmi biztosi ajánlás, illetőleg állásfoglalás. Indítvány érkezett, amelyben az indítványozó kifejezetten ezekre az adatokra volt kíváncsi. Az adatvédelmi biztosi állásfoglalás szerint ezek az adatok az adatvédelmi törvény megfelelő szakasza alapján közérdekű adatnak minősülnek, ezért a törvény értelmében maguknak a kórházaknak is nyilvánosságra kell hozni, illetőleg megkeresésre elérhetővé kell tenni.
Röviden visszatérve még az adatvédelmi kérdésekhez: őssejtkutatással foglalkozó cég érdeklődött arról - ez is nagyon érdekes ügy volt -, hogy közvetlenül megkereshetik-e elektronikus levél formájában a várandós anyákat. Az adatvédelmi biztos a hatályos jogszabályok alapján ezt nem tartotta jogszerűnek (Többek: Helyes.), ezért lehetséges megoldásként azt javasolta még hivatali elődöm, hogy a cég egy közlemény formájában hívja fel a várandós édesanyák figyelmét a programban való részvétel lehetőségére.
Egy utolsó ilyen adatvédelmi jellegű téma - ez egyébként a biztosi iroda tizennégy éves tevékenységében állandóan felmerülő kérdés - a megkeresések, az egészségügyi intézmények által teljesítendő vagy nem teljesítendő megkeresések kérdése. A 2008-as gyakorlatból csak egy ügyet emelnék ki, ahol egy helyi rendőrség azzal kereste meg a kórházat, hogy valamilyen rongálásos bűncselekményben folytatott nyomozás keretében minden olyan beteg adatát kéri a kórháztól, aki az adott időszakban bűncselekmény jellegéből folyó sérülést szerezhetett. Az ügyben született állásfoglalás szerint a nyomozó hatóság ebben az esetben jogellenesen járt el, nem a jogszabályoknak megfelelően intézte ezt a megkeresést a kórházhoz.
A legutolsó, hatodik pont pedig a nemzetközi ügyek kérdése. Az adatvédelmi biztos a Magyar Köztársaságot a nemzetközi adatvédelmi együttműködés számos fórumán képviseli. Ezek közül talán a legfontosabb az európai adatvédelmi irányelv 29. cikke alapján létrejött munkacsoport, amely szintén foglalkozott az egészségügyi adatkezelési kérdésekkel a 2008. évben is. Ezek közül a legfontosabb a nemzetközi doppingügyi szervezet, a WADA adatkezelése. A probléma lényege az, hogy az Egyesült Államokba különlegesen érzékeny személyes adatok nem mindig az európai jogrendnek megfelelően kerülnek ki. Egyébként maga az egészségügyi adatkezelés egyre újabb olyan kérdéseket vet föl, amelyek, úgy látom, a jövőben megválaszolásra kezdenek megérni. Még ügyvédként szerzett gyakorlatomból is tudom, hogy az aktív implantátumoktól kezdve az egyéni betegútkövetésig számos olyan probléma merül fel, amely ezt egy különösen érzékeny kérdéssé teszi. Úgyhogy ennek a témának mindenképpen fokozott figyelmet, illetve várhatóan egy konferenciát is fogunk szentelni a 2009-es esztendőben.
Köszönöm szépen a figyelmüket és hogy meghallgatták ezt a rövid kiegészítést. Várom a kérdéseket, amelyeket igyekszem megválaszolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Sokszínű, szerteágazó biztos úr tevékenysége, amelybe most bepillantást engedett.
Kérdezem, kérdése, észrevétele kinek van. Havas képviselő asszony, majd Nagy Kálmán képviselő úr következik.
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Én is csak nagyon röviden kívánok szólni. Miután biztos úr is említette elődje, Péterfalvi úr betegadatok védelmével kapcsolatos tevékenységét, és ebben messzemenően egyetértünk, az ön támogatását, illetve a bizottság támogatását is kérem egy olyan, ha kell - és itt elnök úrhoz szólok -, akár törvénymódosításhoz, amely a központosított betegadat-nyilvántartással kapcsolatos lenne. Ez többek között a megszűnt intézmények adatainak tárolásával kapcsolatban merült fel. Aki egészségügyben dolgozik, pontosan tudja, hogy egyrészt ötven évig kell tárolni, másrészt a kórházaink infrastruktúrája gyakran még arra sem alkalmas, hogy akár fél évig tárolják, pincében, penészes, vizes helyen, s a többi, és az intézményeknek nincs arra pénze, lehetősége, hogy ezeket megfelelő módon, helyen tárolja. Én tehát mindenféleképpen javasolnám egy olyan központi intézménynek vagy tárolóhelynek a létrehozását, ahol az erre igényt tartó intézmények adatait - természetesen a megfelelő adatvédelmi szempontok figyelembevételével - tárolnák, és ehhez akár minisztériumi, akár költségvetési támogatást lehetne szerezni, mind az állami intézmény, illetve az önkormányzati intézmények számára.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen, azt hiszem, ez egy izgalmas javaslat. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az intézmények akkreditációs mechanizmusának része az adatvédelem és az adatvédelem biztonsága. Ez korrekt intézményben odáig eljut, hogy az intézmény egyes részei, osztályok adatvédelmi biztost alkalmaznak. Ilyen például természetesen az én osztályomon is van, ahol én vagyok a vezető.
Hozzá kell tennem azt, hogy abban Havas képviselő asszonnyal egyetértek, hogy az ötven évet ebben a vonatkozásban túlzónak tartom. Azt gondolom, az informatív jellege rendkívül kicsi. Részben nincs olyan érv, amely mögött az állna, hogy ilyen hosszú adattárolásra szükség van, ugyanakkor azzal nem értek egyet, hogy központi adattárolás legyen. Az intézményeknek maguknak kell tárolni, felügyelni, ellenőrizni és gondozni az adataikat. Ez egyébként Nyugat-Európában és az egész világon mindenütt így van. Hiszen direkt és közvetlen felelősséggel tartoznak részben az adatokkal kapcsolatos információk mások által történő megszerzését illetően, egyúttal, hogy ők kiknek adnak ki adatokat, és ezek az adatok hogyan jelennek meg bármilyen formában az intézményen kívül.
Ezeknek az adatoknak a jelentősége az orvoslásnak a változásával hihetetlen mértékben fokozódik. Annál is inkább, mert az egészségügy lehetővé teszi, részben népegészségügyi okokból különböző adatbankoknak a létrehozását. Ezeknek az adatbankoknak a felügyelete minden országban egy rendkívül nehéz és rendkívül problematikus kérdés, és ez már bizony elkezdődik az újszülött korban, a megszületés után közvetlenül, sőt a különböző olyan jellegű bankok, amelyek direkt genetikai információkat tárolnak, nagy tömegű genetikai információt, populációs adatokat, ezeknek a védelme kifejezetten fontos a jelenlegi időszakban. Annál is inkább, mert az ebből levonható következtetések messze túlmennek az egészségügyön, és a társadalmi hatásaik sokszor nehezen beláthatóak. Éppen ezért én azt kérem, hogy ezeknek a felügyelete, ezeknek az ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos jogaiknak és kötelezettségeiknek a betartása mindenféleképpen kerüljön felszínre a későbbi időszakban, és legyen meghatározó, azért, mert a mai adatáramlás mellett az egyes ember rendkívüli mértékben válik kiszolgáltatottá. Egyrészt a társadalom vele szemben túlzottan adatigényes, másrészt önmagának is rendkívül sok adatot kell tárolnia, és rendkívül sok adatot tárolnak róla. Ezeknek a körének a behatárolása, azt gondolom, nagyon-nagyon jelentős, a későbbiekben egy egészen magas igényességű intézménynek a létrehozását teszi szükségessé, amely meghatározza azt, hogy mi az, ami az aktákban megjelenik rólam, rólunk, másokról, kihez jut, ki milyen formában jut hozzá.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr! Kérem, hogy mindenki röviden szóljon; a határozatképesség szélén mozgunk.
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Nekem csak egy kérdésem van: adatvédelmi biztos úr mit ért aktív implantátumon?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem biztos urat, reagáljon a felvetésekre.
Dr. Jóri András adatvédelmi biztos válaszai
DR. JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos: Köszönöm a kérdéseket, megjegyzéseket.
A központi betegadat-nyilvántartás kérdése: én szívesen megvizsgálok egy ilyen javaslatot, és adatvédelmi szempontból véleményezem. Az egy nagyon érdekes kérdés - és ezt már Nagy Kálmán képviselő úrnak is mondom -, hogy maga ez az ötven év sok-e. Nyilván az egészségügyben is fokozatosan digitalizálódnak az adatok, tehát nem papírok megőrzéséről van már szó sok esetben, és egyáltalán hogyan tartható fenn egy normális adatminőség ötven éven keresztül egy digitális adathordozón. Vannak erre ötletek egyébként, hogy elektronikus aláírással, és újra meg újra aláírni, de ilyen még a világon rendesen nem működik sehogy. Tehát ez egy nagyon bonyolult, érdekes és aktuális kérdés. Köszönöm szépen, hogy fölvetették.
Az adatvédelmi felelősök valóban működnek az egészségügyben. Ez az egyetlen terület, ahol szektorális adatvédelmi törvény van teljesen kiterjedten. Úgyhogy az ő bevonásukat is terveznénk ebbe a konferenciába, amiről említést tettem.
A genetikai adatok fontosságával, illetve kezelésük fontosságával is egyetértek, hiszen ezek különböző üzleti célra is használhatók. Megkülönböztetésük, illetve ezek felhasználása jogellenes tartományba tud könnyen futni. Én azt meg tudom ígérni képviselő úrnak, hogy már megkezdődött egy normális informatikai szakértelem felállítására tett próbálkozás a hivatalon belül, és remélem, hogy ez ezen a területen is érezhető lesz.
Végül Csáky képviselő úrnak: én nem vagyok szakértő ebben a témában, és lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam, de én olyan eszközökre gondoltam, amelyeket - most egy definíciót megpróbálok gyorsan megfogalmazni - valamilyen módon a testbe ültetnek és kifelé kommunikálnak egészségügyi adatokat. Lehet ez akár egy pacemaker, mondjuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt javaslom, képviselőtársaim, hogy a terminológiai vitákat hagyjuk a tudományos konferenciákra; de ez is egy érdekes kérdés.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Megkérdezem a bizottságot, ki tartja általános vitára alkalmasnak adatvédelmi biztos úr beszámolóját. (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag alkalmasnak tartottuk.
Nagyon szépen köszönjük, és várjuk esetenként is a megkereséseket, ha és amennyiben ilyen van. Köszönöm szépen, jó munkát kívánok.
Nem állítunk előadót külön; aki gondolja, részt vesz a plenáris ülésen. Lezárom ezt a pontot.
"Egyebekben" nincs észrevétel, köszönöm szépen.
Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 52 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezetők: Ipacs Tiborné és Prin Andrea