EB/18/2009.
(EB-109/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2009. június 8-án, hétfőn, 15 órakor
a Parlament főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása*
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslat*
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Csáky András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Czinege Imre (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Fetser János (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Kupper Andrásnak (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Börzsönyi Zsuzsanna (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 16 perc. )
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a bizottság tagjait, képviselőtársaimat, az ülést megkezdjük. Megállapítom, hogy az ülés a helyettesítésekkel határozatképes.
Tisztelt Bizottság! Napirend előtt tájékoztatom a bizottságot, hogy elektronikus úton eljuttattam képviselőtársaimhoz Nagy Ákos, a Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete lobbistájának megkeresését, aki a művesekezelés előirányzatának növelésére tett javaslatot. A tájékoztatót képviselőtársaim megkapták.
Ugyancsak tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke levelében azt kezdeményezte, hogy gyógyszertár-létesítési moratórium azonnali bevezetését támogassam, tekintetbe véve az Európai Közösségek Bírósága 2009. május 19-ei döntését. Ebben a döntésben van szó a gyógyszerészek tulajdonjogáról és szakmai függetlenségéről. A sajtó ezzel részletesen foglalkozott, nem ismertetem az ítéletet. A válaszban a konzultációra való készségemet hangsúlyoztam, de a szaktárcával egyeztetett levelemben azt írtam, hogy az ítéletből hazai jogalkotási kényszer nem következik. Ugyanakkor felkértem a miniszter urat, hogy a bizottság kialakítandó második félévi munkaprogramja keretében térjünk vissza erre a kérdésre akkor, amikor egyébként is majd tárgyalnunk kell a gyógyszer-gazdaságossági törvény végrehajtásáról. Tehát úgy, ahogy erről már egy korábbi ülésen volt szó, ezt a második félévi munkatervben szerepeltetni fogjuk. (Megérkezik az ülésre dr. Mikola István és dr. Heintz Tamás.)
Ugyancsak napirend előtt hívnám fel a bizottság figyelmét arra, hogy Ádány Róza professzor asszony eljuttatta bizottságunknak a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról - a bizottsági önálló indítványról van szó - elkészített egészséghatás-vizsgálatokat. Ez egy értékes dokumentum. Az egészséghatás-vizsgálatot szintén elektronikus úton képviselőtársaim megkapták.
Még arról tájékoztatom - szintén napirend előtt - képviselőtársaimat, hogy szerdán, a szokott időben az írásban kiküldött meghívónak megfelelő napirendi ajánlással az Irodaházban tartanánk ülést. (Megérkezik az ülésre dr. Juhászné Lévai Katalin.)
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy napirend előtt van-e megjegyzés, bejelentés. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezést. Ezért azt kérdezem képviselőtársaimtól, hogy az írásban kiküldött napirendi javaslatot elfogadják-e. Ki támogatja a napirendi ajánlást? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a napirendi javaslat elfogadást nyert.
Soron következik a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat 9817. számú tervezet általános vitája, az alkalmasság megállapítása.
A kormányt a Pénzügyminisztérium munkatársai képviselik, élükön Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető asszonnyal. Megadom a szót szóbeli kiegészítésre főosztályvezető asszonynak, hogy a bizottság érdeklődésére számot tartó kérdéssel összefüggésben egészítse ki az írásos előterjesztést.
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tényleg, ahogy kérte elnök úr is, a bizottság feladat- és hatáskörét érintő változásokra próbálok fókuszálni.
Azzal kezdeném, hogy részben az önök előtt lévő törvénymódosítási csomag a már elfogadott, a 2009. évre szóló adócsomagnak, tehát a XXXV. szám alatt kihirdetett adócsomagnak részben folytatása, hiszen az ott elhatározott 5 százalékpontos köztehercsökkenés, ami a foglalkoztatók terheit érinti, annak a továbbvitele valósul meg a javaslat alapján a 2010. évtől, hiszen most, ami július 1-jétől hatályba lép, ez a köztehercsökkentés még bizonyos korlátokkal érvényesül. Tehát konkrétan a minimálbér kétszeres mértékéig érvényesül az 5 százalékos csökkenés most július 1-jétől, a javaslat alapján pedig 2010. január 1-jétől már korlát nélkül, tehát minden biztosítotti jövedelemre vonatkozóan érvényesülne az 5 százalékos köztehercsökkenés.
Ennek a megoszlása úgy jelenik meg, hogy ebből az Egészségbiztosítási Alap bevételeit 3 százalékos járulékcsökkentés érinti, tehát a foglalkoztató által jelenleg fizetendő 5 százalékos egészségbiztosítási járulék a javaslat alapján 2 százalékos mértékre csökken. A másik 2 százalékos csökkenés a Munkaerő-piaci Alaphoz történő hozzájárulási kötelezettséget érinti. Ott is tulajdonképpen az a vonulat megy tovább, mint ahogy az előbb jeleztem, tehát ott is az idén július 1-jétől hatályos törvénymódosítás alapján a csökkentés még sávosan érvényesül, tehát a minimálbér kétszereséig. A javaslat alapján ez már a következő év január 1-jétől teljes mértékben érvényesül.
Ennek kapcsán még egy dologra felhívnám a figyelmet, ami ugyancsak az Egészségbiztosítási Alapot érinti. A kormánynak egy másik szándéka is megjelenik ebben a csomagban, az arról szól, hogy a kis adók számának a csökkentése keretében több intézkedés is van. Ami az önök tisztelt bizottságát így az Egészségbiztosítási Alapon keresztül érinti, az arról szól, hogy a javaslat alapján 2010. január 1-jétől megszűnik a külön munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetési kötelezettség. (Megérkezik az ülésre dr. Havas Szófia.) Ez az ilyen elnevezésnek, tehát az ilyen külön fizetési kötelezettségnek a megszűnését jelenti, nem azt jelenti, hogy a Munkaerő-piaci Alapnak az ezzel kapcsolatos bevétele csökkenne. Ez azt jelenti, hogy a javaslat alapján a most már 1 százalékra csökkenő munkaadói járulék, illetve a változatlanul 1,5 százalékos munkavállalói járulék beépül az egészségbiztosítási járulékba, és ennek nyomán az egészségbiztosítási járulék elnevezése egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra változik, és úgy kerül biztosításra az, hogy a Munkaerő-piaci Alap bevételei ebből ne csökkenjenek, hogy az összjárulék-mértékből a Munkaerő-piaci Alapot megillető járulék mértéke egészen konkrétan 23,81 százalékot jelent. Ez konkrétan, ahogy a bevétel realizálódik, megjelenik az adóhatóságnál, azonnal átutalásra kerül a Munkaerő-piaci Alaphoz. Tehát itt ez a külön munkaadói és munkavállalói járulék szűnik meg, és az új elnevezés: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék. Ez megjelenik a törvényjavaslatban.
Amellett, hogy ez a járulékcsökkenés az Egészségbiztosítási Alap bevételeit kétségtelenül egy ilyen jogcímen érinti, ugyanakkor a másik oldalról - összefüggésben igazából a szuperbruttónak nevezett intézkedéssel - némi bevételnövekedést is jelent az Egészségbiztosítási Alap számára. Hiszen a jelenleg 11 százalékos kifizetői egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a javaslat alapján 27 százalékos mértékre emelkedik, pontosan azért, hogy ne legyen különbség az egyes jövedelemjogcímek között, hogy milyen közteher érinti, de mivel 27 százalékos lesz az általános, a biztosítotti jövedelmek utáni közteher, a javaslat alapján az egészségügyi hozzájárulásnál is ez a 27 százalékos mérték jelenik meg.
Bár nem ebben a törvényjavaslatban szerepel, hanem a vagyonadóról szóló törvényjavaslatban, de ott a tételes egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség jövő év január 1-jétől történő megszüntetése szerepel, ez ugyancsak az Egészségbiztosítási Alap bevételeit érinti. Szeretném elmondani, hogy természetesen az, hogy ezek a bevételek csökkennek, a másik oldalról az egyéb intézkedések, tehát az áfa, illetve jövedéki adó, egyéb emelések bevétele kerül majd meghatározott, remény szerint ez konkrétan normatív formában kerül majd az Egészségbiztosítási Alaphoz a következő évben, hiszen a nemzeti kockázatközösség keretében a költségvetés ma is már 320 milliárd körüli összeget biztosít az Egészségbiztosítási Alap számára. Miután most még nem vagyunk a 2010-es költségvetésnél, de a tervek szerint mindenképpen a nemzeti kockázatközösség keretében tervezzük ennek a kompenzálását az Egészségbiztosítási Alap számára biztosítani.
A szuperbruttósítás kapcsán még egy mondatot hadd mondjak el. Ez az intézkedés igazából a cseh modell átvételét jelenti Magyarország részéről, ami azt jelenti, hogy önmagában a társadalombiztosítási járulékalap és az egyéni járulékfizetési alap nem változik. Ami változik, az, hogy mi után történik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség meghatározás. Ez azt jelenti, hogy a 27 százalékos járulékkal igazából megemelésre kerül a személyi jövedelemadó alapja, de mindez azzal van összekötve, hogy ez jelentősen érinti azt, hogy milyen jövedelemsávokig milyen fizetési kötelezettség meghatározás történik.
Ez azt jelenti, hogy az új sávhatár 5 millió forintig 17 százalékos fizetési kötelezettséget jelent, efölött pedig 32 százalékos fizetési kötelezettség jelenik meg.
Még két dolgot emelnék ki, hogy a különadó-fizetési kötelezettség mind a vállalkozások számára, mind pedig az egyének számára a javaslat alapján a jövő évtől megszüntetésre kerül. Köszönöm szépen, és ha bármilyen kérdés, észrevétel van, természetesen válaszolunk a kollégákkal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Mint ismert, a Pénzügyminisztérium egy tájékoztatóban is összefoglalta a törvényjavaslat lényeges elemeit, amely a hálózaton olvasható, nemcsak a normaszöveg áll rendelkezésre.
Megnyitom a vitát. Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én tisztelettel kérdezni szeretnék. Mire jó ez a szuperbruttósítás? Miért kell? Ha úgyis felszorzunk mindent, és a vége az, hogy ugyanakkora adóterhelés lesz az embereknél - az ígéret valami ilyesmi volt, hogy legfeljebb talán még csökken is -, akkor mire jó? Minden változás pénzbe kerül, ezt tudjuk, át kell vezetni, költsége van, az embereknek dolgozni kell vele. Miért csináljuk, mire jó?
ELNÖK: Más kérdés vagy észrevétel? Perjési képviselő asszony!
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Jelenlévők! Azt szeretném megkérdezni, hogy ha 2010. január 1-jétől az iparűzési adó bevétele átkerül az adóhatósághoz, ez hogyan kerül vissza, vagy visszakerül-e részben vagy egészben az önkormányzatokhoz? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Én a szuperbruttósítás kapcsán nagyon hiányolom, mint ahogy az egész törvény kapcsán, habár ha valahol, akkor itt hatástanulmányokat lehetett volna végezni, hogy a különböző jövedelmi sávokban ez a munkavállalók számára mit jelent. Gondolom, hogy vannak ilyen kimutatások. Amit elnök úr mondott, hogy ilyen tájékoztatót tettek közzé, megmondom őszintén, hogy ezzel még nem találkoztam, ez vélhetőleg az én hibám, nem tudom, hogy mikor tették fel az internetre, de ezt jó lenne tudni.
Melyek a megszűnő adókedvezmények pontosan, és ez mekkora jövedelemcsökkenést jelent a munkavállalók részére? Hiszen tudjuk jól, hogy az utóbbi években - hogy ez jó vagy nem jó, ez filozófiai vita tárgya lehet - bizony, a munkavállalók nagyon sok olyan adókedvezményt vehettek igénybe, amelyek, ha jól olvasom ezt a törvénytervezetet, jelentős mértékben szűkítésre, illetve megszüntetésre kerülnek.
A főosztályvezető asszony is említette, hogy itt a minimálbér kétszereséhez kötött járulékfizetési dolgok változnak, ez kiterjed a teljes jövedelemre. Van-e számítás, hogy ez pontosan mennyivel növeli az Alap bevételét?
A 107. §-ban eddig az volt, hogy kötelező jelleggel mindenkinek a minimálbér kétszerese után kellett minimálisan járulékot fizetnie. Itt van egy ilyen számomra értelmezhetetlen rész, és biztos, hogy bennem van a hiba, hogy "ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, akkor a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével...", ez pontosan mit jelent? Most felpuhítják ezt a részt? Tehát lehet, hogy ezzel tulajdonképpen egy kiskaput nyitnak meg? Ha ezt megmagyaráznák, én megköszönném.
A 101. §, hogy a foglalkoztatottnak mikor nem kell fizetnie járulékot. Mi indokolja azt, mert gondolom, hogy a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a felmentéssel kapcsolatos kifizetések és a szabadságmegváltás, ezek mind munkabérjellegű juttatások, mi indokolja, hogy ezt kiveszik a járulékalap alól, illetve mekkora összeget érint ez, mekkora veszteséget fog jelenteni az Egészségbiztosítási Alapnak?
Azért arról jó lenne, ha tájékoztatást kapnánk, mert nem mindegy, abszolút nem lehet egyetérteni vele, hogy most ezzel a változtatással még inkább belenyomják a költségvetésbe az egészségbiztosítás finanszírozását, a mindenkori költségvetés kénye-kedvének lesz kitéve. Ha korábbi számításaim nem csalnak, jelenleg ez a nemzeti kockázatközösség úgy átlagban a minimálbért alapul véve, olyan fejenként 4700 forint körül van, amit az Egészségbiztosítási Pénztárnak befizetnek, de lehet, hogy nem így van, gondolom, majd korrigálnak, ha ilyen számítások vannak. Ez hogyan fog változni? Az azért nem mindegy, hogy mennyi pénzzel gazdálkodhat majd az Egészségbiztosítási Alap.
A munkaerő-piaci járulékot miért nem az adókkal tárgyalják? Miért nem hagyják békén az egészségbiztosítást, és teljesen tisztán csak az egészségügy számára átadni? Az APEH-nak az adatszolgáltatás nem megy, mi nagyon jól tudjuk, többször próbáltunk adatszolgáltatást kicsikarni a Pénzügyminisztériumtól, illetve az APEH-tól, vélhetőleg még jobban követhetetlenné válik a különböző befizetések útja, hogy teljesülnek-e ezek a befizetések. Tehát mi indokolja, hogy a munkaerő-piaci járulékot együtt kezelik a tb-járulékkal? Miért nem az adókhoz nyomják hozzá, aztán abból fizetjük be az egészet?
Ez a különadó, ha jól emlékszem, 4 millió forintnál volt idáig érvényben, egymillió forint fölött kellett fizetni vagy magasabb összeg fölött? Ez mekkora pluszt jelent az érintettek számára, illetve mekkora bevétel volt eddig ezekből?
És valóban, amit Perjési képviselő asszony kérdezett, ez egy nagyon érdekes kérdés, hogy az APEH szedi be az iparűzési adót, és ha jól értelmeztem, eddig a társasági adóalapból levonható volt az iparűzési adó, január 1-jétől nem levonható, ha jól értelmeztem az egészet, azért ezt se felejtsük el. Akkor hogyan fog visszajutni az önkormányzatokhoz ez a pénz, vagy miből fognak gazdálkodni az önkormányzatok? Az elmúlt években egyre nagyobb saját forrást jelentett a helyben beszedett iparűzési adó, illetve az iparűzési adó nem minden önkormányzat esetében azonos. (Megérkezik az ülésre dr. Kupper András.) Maga a kivetés változatlanul az önkormányzatoknál marad, vagy egységesítik annak a százalékát, vagy ez hogyan lesz kezelve, mert itt azért a különböző önkormányzatoknál különböző módon kezelik ezt, van, ahol alacsonyabban próbálják tartani, hogy kedvezményeket biztosítsanak, van, ahol kényszerűségből már a plafonnál tartanak. Tehát erről nem olvastam ebben az előterjesztésben. Egyelőre ennyi kérdésem lenne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Úgy tűnik, hogy jelentős változások lesznek a közteherviselésben, és most úgy tűnik az eddig rendelkezésünkre bocsátott anyagok alapján, hogy bonyolultabb lesz az adórendszer. Azt vártuk, hogy egyszerűbb lesz, áttekinthetőbb lesz, most bonyolultabb lett, ráadásul nincs egységes szerkezetbe foglalva, a témára vonatkozó törvény.
De a kérdéseim a következők. Ki jár jól ezzel? A költségvetés? A vállalkozások? Az adófizetők, a járulékfizetők? Ki jár jól ezzel a változáscsomaggal?
A második kérdésem, és mindegyikre kérnék szépen választ: az adófizetési morált hogyan fogja érinteni ez a sok változás? Mert hogy az emberek nem fogják érteni, hogy miről van szó, azt valószínűsítem. Nekünk is nagy nehézséget jelent, még a rövid, 5-6 oldalas értelmező anyag kiadása után is ennek a sokféle változásnak az értelmezése, a következmények kalkulálása.
A harmadik kérdésem pedig az, már részben szóltam róla, hogy lesz ebből valami egységes törvénybe foglalt változat, vagy ezt a nagyon sok helyen most módosítások formájában követhető rendszert megkísérli a Pénzügyminisztérium egységes törvényi szövegben megfogalmazni? Én nagyon nagy szükségét látnám ennek.
Negyedikként szeretném megjegyezni, hogy most már olyan feszültség van a gazdasági megengedhetőség és az orvosi lehetőségek között, hogy itt egy nagyon széles körű társadalmi szükségletkommunikációt kellene lefolytatni, hiszen ezekből a forrásokból, amelyek ma rendelkezésre állnak, és még inkább a következőkből, ha hatályba lépnek ezek a törvények, törvénymódosítások, nem lehet majd nyújtani a betegeknek ugyanazt a szolgáltatást. Ez pedig nagyon időigényes dolog. Tehát egy új szükségletkommunikációt kellene kezdeményezni, hiszen tömeges frusztráció támad a források ilyetén mértékben történő megszorításából, a szolidaritási alap megnyirbálásából, és az állami garancia érvényesíthetőségéből és a következő éves költségvetés teljes kiszámíthatatlanságából. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor elhangzottak a kérdések és az észrevételek. Kérem a kormány képviselőit, hogy válaszoljanak ezekre. A főosztályvezető asszony mellett itt van Nagyné dr. Farkas Anikó osztályvezető, Siklósné Antal Gyöngyi tanácsos. Nyilván ők is bekapcsolódhatnak a válaszadásba. (Megérkezik az ülésre dr. Pesti Imre.) Megadom a szót főosztályvezető asszonynak.
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az első kérdés Horváth Zsolt képviselő úr kérdése volt, hogy a szuperbruttósításnak mi az értelme. Az alapvető értelme egyrészt az, hogy látható lesz mindenki számára, hogy mennyi az a 27 százalékos teher, másrészt pedig igazából ez ad lehetőséget arra részben, hogy az említett sávhatár-változások és adókulcs-csökkenések megtörténjenek. Tehát igazából ez az értelme.
Az iparűzési adóval kapcsolatos kérdésekre majd a kolléganőm fog válaszolni, bevallom, én azt nem tudom elmondani, mert nem az én szakterületem.
A következő kérdés az adókedvezményekkel kapcsolatban volt. Valóban erre nem tértem ki a bevezetőmben. Erre vonatkozóan a benyújtott törvényjavaslat három csomagot határoz meg igazából. Az egyik csomag az, ami a mai adómentességeket megtartja, tehát egyrészt van ilyen is, például az alapítványok által nyújtott különböző juttatások, támogatások, tehát szociális juttatás, azoknak például a mentessége változatlanul fennmarad. Akkor van olyan kör, ami a javaslat alapján egy kedvezményes kulccsal kerülne adóztatásra. Az adott juttatások, például az üdülési csekk ebbe a körbe tartozik, ami 32 százalékos adókulccsal adózna. A harmadik kör pedig egy 54 százalékos adókulccsal és egy 27 százalékos járulékteherrel érintett kör, ez a harmadik fajta juttatás. Ez egy olyan kérdéskör, ami társadalmilag is nyilván egy elég érzékeny kérdéskör. Én például csak megemlítem, hogy természetesen az Érdekegyeztető Tanáccsal is tárgyalássorozatok vannak ebben a kérdéskörben, és nyilván ahogy a tárgyalások haladnak, ennek nyomán a kormány és az OÉT-megállapodásnak megfelelően még módosító indítványok várhatók ebben a kérdéskörben, ami érintheti természetesen azt, hogy milyen a kedvezményes kulcs, vagy érintheti azt, hogy milyen juttatások kerülnek ebbe a kedvezményes kulcsú körbe. Tehát ezek változnak.
A hatásukat illetően a Mikola úr által is emlegetett tájékoztató tartalmazza a hatásokat, tehát arra vonatkozóan egyes jövedelemsávokban és családtípusokra mond hatásokat, tehát ezt a szíves figyelmébe ajánlanám. Tehát ezt bemutatja.
A társadalombiztosítási részeket illetően egy-két dolgot szeretnék elmondani. Egyrészt a piaci érték, mint fogalom, az igazából két körben váltaná fel a javaslat alapján a mai, a minimálbér kétszerese című szabályt. Jelen szabályok szerint, ami 2006 szeptemberétől áll, három körben mondja, hogy a minimálbér kétszerese fikció érvényesül. Ez általában a foglalkoztató, a másik kör a főállású egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás főállású tagjai. De ez a konstrukció egy fikcióként él, tehát ha adott esetben az illetőnél alacsonyabb a jövedelem, és ezt az adóhatóság felé a bejelentés során jelzi, akkor ennél kevesebb jövedelem után fizeti a járulékot. De a két vállalkozói körben még egy következő minimum is érvényesül, ami a minimálbért jelenti, tehát hogy legalább a minimálbér alapján mindenképpen meg kell fizetni.
Igazából ez a fikció változna két körben. Tehát jelezném, hogy a foglalkoztatói körben változatlanul megmaradna a javaslat alapján ez a fikció, hogy a minimálbér kétszerese, tehát ezzel a fikció jelleggel, ami a kimentést lehetővé teszi, és két körben lenne a piaci érték alapján történő járulékfizetés, most ez a minimálbér kétszerese szabály helyett. Ez pedig a főállású egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozások főállású tagjai esetében. Természetesen a törvényjavaslat a piaci érték fogalmat is meghatározza. Erre felhívnám a szíves figyelmét, hogy a törvényjavaslat 98. §-a határozza meg a tevékenység piaci értékét, ennek konkrétan a (3) bekezdése, ami azt jelenti, hogy egy abszolút nyilvános és mindenki számára hozzáférhető adat alapján határozzuk meg. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévet megelőző évi felmérések alapján közzétett, az egyes TEÁOR-számok szerint kimutatott kereset havi összege.
Tehát ilyen ma is létezik és elérhető, és ebben a körben is még egyszer hangsúlyoznám, hogy ennek ugyanúgy fikció jellege lenne, tehát adott esetben, ha ennél alacsonyabb a járulékalap, akkor mód van annál kevesebb után fizetni. De ugyanezzel a feltétellel, hogy a minimálbér alapján mindenképpen meg kell fizetni ebben a két körben is, ahol bejönne a piaci értékű című szabályozás.
A másik dolog, amit képviselő úr, hogy bizonyos járulékmentességeket fogalmaz meg. Szeretném elmondani, hogy ezek már régi szabályok, tehát nem újdonságok, és éppen az Egészségbiztosítási Alap védelme indokolta ezeknek a szabályoknak a bevitelét, hiszen itt egyszeri nagyobb összegű jövedelmek kifizetéséről van szó, amire pontosan azért nem fizettetünk egyéni egészségbiztosítási járulékot, hogy ne legyen ellátási alap, tehát ezzel éppen hogy védjük az alapot. Ami itt a változás, ami miatt kellett módosítani, ez igazából a fogalomváltozás miatt kell, mert ide bekerült az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék. Tehát igazából csak ennyi a változás, hogy a fogalmak változtak ebben a vonatkozásban.
Kérdés volt a különadó vonatkozásában. Mind a kettőt elmondanám. A magánszemélyek különadója, amit egyébként az egyéni nyugdíjjárulék felső határa utáni jövedelmekre kell fizetni, tehát ebben az évben ez 7 millió 446 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelmek után kell fizetni. Ebből egyébként a költségvetésibevétel-kiesés, ha elfogadásra kerül, ez körülbelül 29-30 milliárd forint a magánszemélyeket illetően. Ennél jelentősebb összeg a vállalkozások különadója, hiszen ez körülbelül 200 milliárd forintot meghaladó bevételt jelent a költségvetés számára. Tehát igazából ez egy jelentősebb tétel, ami a vállalkozások esetében jelenne meg.
Ami felmerült, és azt gondolom, hogy ez teljesen jogos igény, különösen akkor, amikor év közben is változik egy törvényszöveg, egy törvényi szabályozás, hogy egy egységes törvényi szöveg jelenjen meg. Nyilvánvalóan amit ön mond, figyelemmel a júliusi változásokra is, ahogy a parlamenti menet lehetővé teszi - ez egyébként a PM-nek szokása is, hogy úgy mondjam, hogy megjelenteti egységes szerkezetben a honlapján az elfogadott törvénymódosításokat -, tehát ezt is tudom ígérni, hogy ahogy a törvénymódosítás elfogadásra kerül, ezek rövid időn belül elérhetőek lesznek a PM honlapján.
Most megkérném a kolléganőmet, hogy az iparűzési adóra adjon választ.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék!
BÖRZSÖNYI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Nagyné dr. Farkas Anikó helyett vagyok itt, Börzsönyi Zsuzsanna. Az iparűzési adóval kapcsolatban igazából annyit tudnék mondani válaszként, hogy az adóztatási feladatokat az APEH fogja ellátni, de az önkormányzat bevétele marad teljes egészében. Tehát ebben semmilyen változás nem lesz.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Ha nincsen más megjegyzés, akkor szavazzunk. Ki tartja a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak? Ki szavaz igennel? (Szavazás.) 12 igen. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) 10 nem.
Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja. Kérdezem a bizottságot, hogy a holnapi ülésnapon kerül ez tárgyalásra, mint ahogy ezt már elfogadtuk, időkeretben. Kíván-e a bizottság előadót állítani vagy a vitában elmondják a képviselők a mondanivalójukat? (Nincs jelzés.) Nem kíván.
Köszönöm szépen. Egyebek. (Nincs jelzés.) Nincsenek. Akkor szerdán 10 órakor, a szokott helyen találkozunk. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 47 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva