EB/19/2009.
(EB-110/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2009. június 10-én, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása*
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/ 9817. számú törvényjavaslat*
A bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*
Tájékoztató az Egészségbiztosítási Alap 2009. I-V. hónap bevételeinek és kiadásainak alakulásáról*
Dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) reagálása az elhangzottakra*
Dr. Pálfalvi András főigazgató-helyettes (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) válaszai*
Dr. Rendek Vilma főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) válaszai*
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám)*
A bizottság hatáskörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Csáky András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP) megérkezéséig dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Czinege Imre (MSZP) dr. Tittmann Jánosnak (MSZP)
Fetser János (MSZP) dr. Havas Szófiának (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) megérkezéséig Gyula Ferencnének (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Garai Istvánnak (MSZP)
Dr. Kupper András (Fidesz) dr. Heintz Tamásnak (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) dr. Nagy Kálmánnak (KDNP)
Dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Barabás Gergely osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rendek Vilma főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Dr. Pálfalvi András főigazgató-helyettes (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc. )
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Bizottság! Kedves Képviselőtársaim! Köszöntöm a bizottság megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes. Napirend előtt a következőkről szeretném a bizottságot tájékoztatni.
A parlament meghosszabbított rendkívüli ülését is figyelembe véve, ahogy ezt már korábban jeleztük, két további bizottsági ülést terveztünk. A jövő héten, azaz 17-én, ahogy erről korábban szó volt, az Uzsoki Kórházba látogatnánk. Itt lenne mód és lehetőség a következő napirendek megtárgyalására, nyilván még viszünk oda törvényjavaslatot módosító indítványokat is, várhatóan az adótörvények kapcsolódó módosító indítványait, a 2009. második félévi munkaterv-kezdeményezésen túlmenően. Tájékoztatót kapunk a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő kórházak gazdálkodásáról, továbbá a szaktárca tájékoztatót ad az április 1-jén hatályba lépett új finanszírozási rendszer első tapasztalatairól, továbbá a vendéglátó Uzsoki Kórház szakmai munkája, rekonstrukciója ügyeiről, tehát ez a terv a jövő heti bizottsági ülésre.
Ezt követően június 24-én, szerdán - több egyeztetést követően - eleget tennénk a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Önkormányzat, illetőleg a Megyei Kórház meghívásának, és kihelyezett ülésre kerülne sor Miskolcon, a Megyei Önkormányzat épületében, ahol a megye, illetőleg a régió intézményeinek a helyzetéről, finanszírozási tapasztalatairól tájékozódnánk. Ezt követően pedig nyilván mód és lehetőség lenne a megyei kórház egyes részlegeit meglátogatni.
Ez a júniusi két további ülés terve, amennyire ma ez belátható.
Napirend előtt ezt szerettem volna elmondani. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván szólni. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Én csak nagyon röviden annyit szeretnék mondani, hogy Ódor Ferenc elnök úr nevében, a Borsod megyei képviselők és a magam nevében nagy szeretettel várjuk a bizottság tagjait, és reméljük, el is jönnek. Én ebben a bizottságban mindig éreztem, hogy az a légkör, hogy orvosok vagyunk, az alapvetően meghatározó és egy kicsit feljebb is emeli a bizottságot. Ha külön véleményen is vagyunk számos kérdésben, de az ezekről a kérdésekről alkotott külön vélemény teljesen érthető, és azok, akik nem orvos tagjai a bizottságnak, azok is ezt a szellemiséget hordozzák.
Ezért még egyszer nagy szeretettel várunk mindenkit Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, konkrétan Miskolcon. (Dr. Heintz Tamás: Szállás Lillafüreden? - Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, és köszönjük képviselő úr invitálását is. Az összes technikai részletről nyilván a jövő hét folyamán majd írásos tájékoztatót is adunk.
Van-e napirend előtt egyéb megjegyzés, bejelentenivaló? (Nincs jelzés.) Nincs.
Tisztelt Bizottság! Az írásban kiküldött meghívónak megfelelően tennék a napirendre javaslatot, azzal, hogy a 4. szám alatt jelölt, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat tárgyalására ne kerüljön sor, mert a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítvány nem érkezett.
Kérdezem, hogy ezzel a kiegészítéssel elfogadják-e a napirendi ajánlást képviselőtársaim. (Szavazás.)
Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk a napirendi ajánlást.
A bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Ezért soron következik a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 9817. számú törvényjavaslathoz benyújtott, a mi feladatkörünkbe tartozó módosító javaslatok megtárgyalása. Az ajánlástervezet rendelkezésre áll. Előzetesen úgy láttuk, hogy az összefüggéseket is figyelembe véve, 5 olyan ajánlási pont van - természetesen az összefüggésekkel együtt ez vagy 15 -, amely a bizottság hatáskörébe tartozik. Ennek a tárgyalására teszek javaslatot.
A kormányt Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető asszony képviseli, akit tisztelettel köszöntök.
Az ajánlás 21. pontjában Mádi László, valamint Szatmáry Kristóf képviselő urak tettek egészségpénztári kérdésekkel összefüggő javaslatot. Ez összefügg a 23. és a 106. ponttal is, és egyébként több hasonló típusú javaslat is van, de ez az, ami még leginkább itt a természetbeni juttatások kérdésével kapcsolatban a bizottság hatáskörébe tartozik. Lényegében a törvényjavaslatban tett módosítások elhagyását indítványozzák képviselőtársaink.
Kérdezem főosztályvezető asszonyt, mit gondol erről.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosítást, különös tekintettel arra, hogy ahogy beszélgettünk a hétfői bizottsági ülésen is, jelenleg az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal egyeztetések folynak a természetbeni juttatásokkal kapcsolatos adózási kérdésekről, és most pénteken lesz éppen a következő OÉT-ülés, amin reményeink szerint megállapodás lesz, és annak nyomán nyilván módosító indítvány keretében kezeljük majd ezt a kérdéskört.
Tehát amíg ez az OÉT-megállapodás nem jön létre, addig ilyen módosító indítványokat semmilyen módon nem tudunk támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Furcsa egy törvényalkotás, hogy ha előttünk van egy törvény, amihez módosítást fűznek a képviselők, és bejelenti a kormány, hogy ő nem tekinti véglegesnek, ezért nem tudja támogatni a törvénymódosítást.
Változatlan befizetések esetén mekkora bevételre számíthat a költségvetés, ha mondjuk hatályban marad ez a része a személyi jövedelemadónak? Tehát mekkora pénzről van szó?
ELNÖK: Van-e további észrevétel ehhez az ajánlási ponthoz? (Nincs jelzés.) Nincs. Főosztályvezető asszony!
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Ha elfogadnánk azt, hogy a mai rendszer marad fenn, és nem lenne az a módosítási javaslat, ami a benyújtott javaslatban szerepel, az 120 milliárd forint bevételkiesést jelent. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor szavazzunk! Ki támogatja a 21. pontot és az ezzel összefüggőeket? (Szavazás.) 10 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nem. Tehát az egyharmadot megkapta, de nem kapott többséget.
Az ajánlás 26. pontjában és az ezzel összefüggő 5. pontban Pettkó András képviselő úr az szja-törvényhez fűzött kiegészítést, és ez kifejezetten az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakra vonatkozik, pontosabban arra a mértékre tesz javaslatot, amit a munkáltatói hozzájárulásnál kedvezményesen adózónak, illetőleg adómentesnek kellene képviselő úr véleménye szerint tekinteni.
Kérdezem főosztályvezető asszonyt.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Ezt az előbbiekre figyelemmel ugyancsak nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) 10 igen. Köszönöm szépen. Akkor ennek sincs többsége.
Az ajánlás 45. pontjában Tállai képviselő úr javaslata azért érdemel figyelmet, mert az alkohol- és dohánytermékek jövedékiadó-emelésével kapcsolatos indítvány elhagyását is kezdeményezi. Kérdezem a kormány álláspontját erről.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja. Ha elfogadnánk, ez 48 milliárd forint bevételkiesést jelentene.
ELNÖK: Ki támogatja Tállai képviselő úr javaslatát? (Szavazás.) 9 igen. Köszönöm szépen. Nem kapott támogatást.
Az ajánlás 50. pontjában Áder János, Balog Zoltán és Pettkó András képviselőtársaink a gépjárműadóról szóló törvény olyan módosítását javasolják, ahol adómentesség illetne meg bizonyos egészségügyi célokra használt járműveket is. Kérdezem a főosztályvezető asszonyt.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. Az egészségügy vonatkozásában a hatályos is biztosít kedvezményt, tehát ami változás igazából, az a), b) és c) pontoknál van. Ez viszont nagyon kitágítaná a kört, és különösen a d) pont egy nagyon általános megfogalmazás. Tehát így, ebben a változatban nem tudjuk támogatni, az biztos. Köszönöm.
ELNÖK: Tehát akkor jól értjük azt, hogy a gyógyító célú járműveknél - én is így tudom, de kérdezem még egyszer, hogy ez egyértelmű legyen -, tehát a kifejezetten a közegészségügyben, a vérellátásra, a háziorvosok által használt járműveknél ez az adómentesség fennáll?
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Igen. Tehát itt igazából a változás az a), b), c), d), e) pontoknál van, csak lehozza egyben az egész szöveget, de itt nincs változás.
ELNÖK: Havas képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Akkor kérdezném, hogy a módosító indítvány h) pontjában, amely végül is ránk vonatkozó kitétel, ami bizottsági ülésen is elhangzott, hogy így szerepel-e az eredeti törvényjavaslatban, mert ez gyakorlatilag azokat a pontokat sorolja fel, amit mi a bizottságban is javasoltunk. Tehát akkor mi a probléma? Vagy azért, hogy pluszban behozta vagy egyébként is benne van, vagy ha nincs benne, akkor pedig ezt külön kellene kezelni.
ELNÖK: Van-e még más észrevétel? Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Én azért a halottszállításra rákérdezek.
ELNÖK: Világos, tehát ha jól értem, akkor az a-e)-ig lenne itt új elem, de akkor még egyszer, hogy a bizottság tagjai ezt értsék, kérdezem a főosztályvezető asszonyt.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Az az egyik probléma, hogy túlterjeszkedik az eredetin, tehát a ma hatályos szabályon, a másik pedig az, hogy itt a megjegyzésben szerepel, hogy a házszabályszerűsége is vitatott, hogy mennyire túlterjeszkedik egyáltalán. Tehát ilyen okból sem tudjuk ezt támogatni ebben a formájában.
Azt azért elmondom, hogy vannak bizonyos kérdések, amiben lehet, hogy valami kialakul, ami például a polgárőrséggel kapcsolatos történet, de ebben nem tudnék nyilatkozni. Tehát így, ebben a formájában ezt a módosító indítványt biztos, hogy nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Abban mi nem vagyunk illetékesek, hogy elbíráljuk a túlterjeszkedést, ebben az első helyen kijelölt bizottság illetékes. Tehát ha én jól értelmezem, mert a kérdések erre irányultak, a módosító indítvány f), g) és h) pontjában foglaltak esetében az adómentesség jelenleg is fennáll, tehát igazából a bizottságot ez érdekli. Főosztályvezető asszony!
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Most hadd ne mondjak itt teljes biztonsággal valamit, egyrészt ugyanolyan helyzetben vagyunk, mint önök, hogy teljes mélységben a módosító indítványokat nem ismerjük. Ne haragudjanak, de nem értek a gépjárműadóhoz, ezt bevallom egészen férfiasan. Sajnálom. Tehát első ránézésre, a szakértő kollégákkal a reggeli megbeszélés alapján az a vélemény alakult ki, hogy ez ebben a formában nem támogatható, nemcsak a túlterjeszkedés miatt, hanem amiatt, hogy rengeteg olyan körre akarja a mentességet kiterjeszteni, ami a mai szabályokon túlmegy.
Azt biztosan állíthatom, hogy az egészségügy vonatkozásában az hangzott el, hogy ott nem kellene ilyet tenni, hiszen ma is megvan a mentességi szabály. Elnézést, de ezen túlmenően több információt nem tudok mondani.
ELNÖK: Igen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Logikailag mond önmagának ellent főosztályvezető asszony, amikor egyrészt azt mondja, hogy túlterjeszkedő vagy nem házszabályszerű, úgyhogy ebben a formában nem tudják támogatni, de hogy a polgárőrséget illetően elképzelhető valamilyen módosítás. Most vagy igen, vagy nem. Ha a polgárőrség esetében lehet, akkor az ugyanolyan túlterjeszkedő vagy házszabályellenes, illetve ha az nem túlterjeszkedő és házszabályellenes, akkor ez sem.
Úgy gondolom, hogy a kormánynak volt ideje felkészülni arra, hogy ezekre a kérdésekre választ adjon. Sajnáljuk, hogy nem készült fel, hogy nem tud erre választ adni. Emlékképeim szerint azért nem teljes körű az egészségügyet illetően az adómentesség. Tehát nem ártana, ha életben tartanánk ezt a módosító javaslatot, és majd kapcsolódó módosítóval, ha közben még a polgárőrséget illetően is dönt a kormány, akkor végső formájába öntenénk. Tehát kérem, hogy ezt vegyük figyelembe.
ELNÖK: Van-e egyéb észrevétel? Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Amennyire én emlékszem, és képviselőtársammal konzultáltunk, egyéni kérelem alapján van lehetőség az adómentesség megállapítására a jelenlegi szabályozás alapján, ebben az esetben pedig a törvény erejénél fogva mindenki, aki ebbe a körbe tartozik, megkapná az adómentességet, és ez teljes körű lenne, nem pedig különböző feltételekhez, más típusú elszámolásokhoz kötött.
Tehát azt nyugodtan kimondhatjuk, hogy a módosító javaslat kedvezőbb helyzetbe hozza az egészségügyben gépjárművet használókat.
ELNÖK: A következőt próbáljuk tisztázni, hogy mindenki az információk birtokában tudjon szavazni. Meg fogjuk nézni és keressük a jogtárban a gépjárműadóról szóló törvény jelenlegi 17/D §-át. Az a javaslatom, hogy tárgyaljuk meg addig az 56. pontot, és majd visszatérünk erre.
Az ajánlás 56. pontjában, amely összefügg számos más ponttal, amit hadd ne soroljak fel, 61-101-ig, olyan javaslat szerepel, mégpedig Tállai András képviselő úr részéről, amely lényegében a járulék-elnevezéseken módosítana. Még felhívnám az ugyanebbe a körbe tartozó 89. pontra is a figyelmet, mert ez a 89. pont lényegében eltörölné a törvényjavaslatnak azt a pontját, azt a rendelkezését, amely az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos. Ezért így összességében kérdezném meg főosztályvezető asszony véleményét.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem tudja támogatni ezt a módosító indítványt. Itt nemcsak elnevezésbeli intézkedési javaslatok fogalmazódnak meg, hanem a társadalombiztosítási járulék további 5 százalékponttal történő csökkentése is. Tehát a törvényjavaslatban szereplő, összességében 27 százalékhoz képest 22 százalékra tervezné lecsökkenteni a munkáltatói társadalombiztosítási járulékot. Ez bruttó szinten, éves szinten 380 milliárd forint bevételkiesést jelentene, 11 hónappal számolva pedig 221 milliárd forintot nettó módon. És amit elnök úr is említett, a 89. számú pedig ugyancsak az Egészségbiztosítási Alap bevételeit csökkentené, hiszen a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás 27 százalékra emelkedne a javaslat alapján, és ez az Egészségbiztosítási Alap számára 18 milliárd forint többletbevételt jelent, ha elfogadja a tisztelt parlament ezt a módosító indítványt.
Tehát mivel a TB számára igen jelentős bevételkiesést eredményezne, nem támogatnánk ezt a módosítóindítvány-sort. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e ehhez észrevétel? Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Úgy gondolom, hogy amennyire lehet, külön kellene választani magát azt az elvet, hogy a TB-járulékok közé benyomják-e ezt a munkaerő-piaci járulékot vagy sem. Erről részint már beszéltünk, hogy ahelyett, hogy profiltisztítás lenne, újabb és újabb terhek rakódnak rá a társadalombiztosításra, ami a későbbiek folyamán követhetetlenné teszi egyrészt a pénzeknek az útját, másrészt pedig nagyon könnyen belenyúlkálhatnánk a kasszába.
Tehát nekem az a javaslatom, elnök úr, hogy az 56-osról külön szavazzunk, és a többiről is külön szavazzunk. Azt a veszélyt nem láttam itt, átfutva a szöveget, amit főosztályvezető asszony mondott, hogy itt a járulékcsökkenéssel kapcsolatosan járulékemelkedés lesz, vagy nem is értettem pontosan, hogy mit magyarázott itt, tehát a későbbi módosítások ezt nem észlelik. Itt az egyik alapvető kérdés, hogy az Egészségügyi bizottság elfogadhatónak tartja-e azt, hogy az egészségbiztosítási járulékot összevonják, mint társadalombiztosítási járulékot ezzel a munkaerő-piaci járulékkal vagy sem. Ha elfogadjuk azt az elvet, hogy nem egészséges semmiféleképpen a jövőt illetően, hogy itt keveredjenek ezek a dolgok, akkor utána lehet azon gondolkodni, hogy kapcsolódó módosító javaslatokkal - a sarokszámok megtartása mellett - hogyan lehet ezt a profiltisztítást véghez vinni.
Nekem változatlanul az a véleményem, hogy egészségtelen dolog, és sokkal jobb lenne, ha az egészségbiztosításba csak egészségbiztosítási pénzek folynának be, és nem kevergetnénk itt különböző alapokkal együtt.
Kérem, hogy ezt mérlegeljük, ezért kérem elnök urat, hogy az 56-osról külön szavazzunk, mert az majd meghatározza a többit, de valószínűleg azt kapcsolódó módosítóval, ha elfogadjuk ezt az elvet, akkor vezessük végig az egész törvényjavaslaton a profiltisztítást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Havas képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen. Én is végigolvasva a javaslatot, ezeket a pénzeket valóban így nem láttam benne, és én is pontonként azt látom, hogy inkább egy jelentési kötelezettséget ír elő a legkülönbözőbb befizetésekről, és azt írja elő, hogy milyen időközönként és mikor, most a 10. pontot kivéve, ahol valóban az összemosásról van szó, az ezekről történő havonkénti jelentést. Tehát pontosan azt, hogy nyomon követhető legyen a befizetés mértéke, ideje és így tovább.
ELNÖK: Főosztályvezető asszonyt meghallgatjuk, azután javaslatot tennék.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát én sajnos, nem tudom ezt külön kezelni, hiszen a beadott 46-os módosító indítványnak a 6. pontja tartalmazza azt a változást, amit én jeleztem, ahol a járulékcsökkentés további lépéseit fogalmazza meg.
Tehát miután a 46. számú módosító indítványról beszélünk, ezt igazából külön nem nagyon... (Zaj, közbeszólások: 56-os!)
ELNÖK: Nem, a módosító indítvány...
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A módosító indítványról beszélek.
ELNÖK: Az ajánlási pont. (Zaj, közbeszólások.)
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tehát előttem van a 46. számú módosító indítvány, és annak az egyik pontja az, amiről én beszéltem.. Miután itt egy darab módosító indítványról van szó, annak az összefüggéseit nem lehet kiragadni egymásból, mert ezek összefüggenek egymással. Tehát az 56-os a 46-os beadványhoz kapcsolódik.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Én a következő javaslatot szeretném tenni. Tekintetbe véve, hogy itt valóban sok összefüggésről van szó, egy olyan elem van, amiről szerintem lehet külön szavazni, ez pedig nem más, mint a 89-es ajánlási pont, mert ez szól tulajdonképpen az EHO-rendelkezésekről. Erről tudunk külön szavazni természetesen, hogy ez maradjon el, az összes többi összefüggés egyébként.
Én úgy látom, figyelembe véve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségekről szóló egyéb törvényhelyeket, amelyet most semmilyen módosító indítvány, de még az alaptörvény sem érintett, tehát maga a törvény nem érinti a szolidaritási elvet, hanem tulajdonképpen bizonyos értelemben technikai módosítások szerepelnek itt. A képviselő úr itt ezeknek a kiiktatását javasolta az 56-tal kezdődő sorozatban.
Tehát az a javaslatom - figyelembe véve Csáky képviselő úr gondolatait -, hogy a 89. pontról szavazzunk külön, ez választható el, a többi összefüggései miatt nem.
Tehát először nézzük a 89. pontot, ami az EHO-val kapcsolatos elhagyásra vonatkozik. Ki támogatja a 89. pontot? (Szavazás.) 3 igen. Tehát ez nem kapott többséget.
Ki támogatja Tállai képviselő úr összes többi ajánlási pontját? Az 56. ponttal kezdődő egész sorozatot ki támogatja, kivéve a 89-est? (Szavazás.) 10 igen. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Még a gépjárműadóra vissza kell térnünk. Közben megkaptuk ezt a papírt, ma a következőképpen hangzik a törvény:
"Mentes az adó alól az a személygépkocsi, a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel, b) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladatai ellátásához üzemeltet, c) amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be, d) amely kizárólag halottszállításra szolgál, e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal vagy az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására üzemeltet, a működési szabályzatából, a gazdálkodásából, az összes körülmény figyelembevételével egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik, f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi, államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő, közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek."
Úgy látom, hogy amit főosztályvezető asszony mondott, az így most tételesen ennek felel meg. Heintz képviselő úr!
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Nagy Kálmán képviselőtársam említette egy háromnegyed órával, fél órával ezelőtt, hogy azért többségében orvosok vagyunk. Gondolom, rendkívül járatosak vagyunk az adóügyben. Éppen ezért kimentem telefonálni annak az adószakértőnek, aki a feleségem és az én korábbi cégem ügyeit intézi, és a következő a helyzet.
A gépjárműadó az az adó, amelyet jelenleg az autó teljesítménye után fizetünk. Ezen adó alól nem mentes a háziorvos sem, tehát az egész rendszerrel baj van. Meg kellene nézni azoknak, akik ezt írták, hogy vajon, nem a cégautóadóra gondolnak-e, ugyanis az alól valóban mentes az alapellátás és a háziorvosi ellátás. Tehát itt az egész 50. pont, úgy, ahogy van, gázneműnek tűnik. Tehát ez így nem állja meg a helyét. Gépjárműadót fizet most is - még egyszer mondom - a háziorvos és mindenki más, az alapján, hogy mekkora járművet üzemeltet. Cégautóadót nem fizet az alapellátásban dolgozó kolléga, de zárójelben, ennek fejében viszont nem számolhat el se kilométert, se semmit, kivéve a benzint, az autófestést, gumit és egyebet. De ez gépjárműadó.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Közben összehasonlítottam itt a gépjárműadóról szóló törvénnyel, Áder képviselő úrék módosító indítványának az utolsó három, tehát az f), g), h) pontja szó szerint megegyezik a hatályos törvényszöveg d), e), f) pontjával. Ezt kell figyelembe venni. Most csak erről tudunk szavazni, az egy másik kérdés, hogy lehet, hogy a végrehajtási szabályokban lehetne módosítani.
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): A cégautóadóról szól, ez nem gépjárműadó.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Arról tudunk szavazni, ami a módosító indítványban szerepel. Ezért megkérdezem, hogy ki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) 10 igen. Köszönöm szépen.
Megkérdezem, hogy van-e a képviselők részéről további tárgyalásra javaslat. (Nincs jelzés.) Nincsen. Köszönöm szépen főosztályvezető asszonynak.
Tájékoztató az Egészségbiztosítási Alap 2009. I-V. hónap bevételeinek és kiadásainak alakulásáról
Soron következik a Tájékoztató az Egészségbiztosítási Alap 2009. évi I-V. hónapja bevételeinek és kiadásainak alakulásáról. Úgy gondoltuk, hogy helyes egy ilyen áttekintést tenni, figyelembe véve a gazdasági, pénzügyi válság hatásait is. Köszöntöm az Egészségügyi Minisztérium részéről dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár asszonyt, Rendek Vilma főigazgató asszonyt, illetőleg Pálfalvi András főigazgató-helyettes urat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárból. Szóbeli kiegészítés céljából megadom a szót szakállamtitkár asszonynak.
Dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. MEDGYASZAI MELINDA szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Bizottság! Kedves Kollégák! Azt gondolom, hogy túl sok hozzáfűznivaló ezekhez a száraz számokhoz nincsen. Valóban, ahogy elnök úr a bevezetőjében mondta, sajnálatos módon szépen látszik a világgazdasági válság hatása az E. Alap I-V. havi egyenlegén. Elsősorban természetesen az is látszik, hogy a problémákat a bevételi oldal jelentős csökkenése okozza.
Tudomásul kell vennünk, hogy az egész világban a mi rendszerünknek, tehát a Bismarck-féle társadalombiztosítási rendszernek valóban egy ilyen foglalkoztatási krízis esetén jelentős hátránya az, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékbevételek jelentősen csökkennek. Ez itt látszik a több mint 30 milliárd forintnak az I-V. havi kiesésével. Azt gondolom, hogy ennek ellenére - ahogy ezt a képviselő hölgyek, urak hallották is a hétfői bizottsági tájékoztatón - egyet tudunk valahol érteni azzal, hogy a foglalkoztatás támogatása, még akár azon az áron is, hogy rövid távon esetleg tovább csökken az E. Alap bevétele, elfogadható, mert ami kilábalást jelenthet a számunkra, az a foglalkoztatás növekedése, ennek megfelelően a járulékbevételek növekedése.
Azt gondolom, hogy a kormányzat garanciáját bírjuk, és ebben kérjük mindenkinek, a jelenlévőknek is a támogatását, hogy ez így is maradjon, hogy a kiadási oldalon nincs tovább mit keresnünk, a kiadási oldalt legalább ezen a szinten tartanunk kell, ennek megfelelően bizonyos adóknak az átcsoportosítása és az E. Alapba való becsorgatása, például a jövedéki adók emelésével tudja kompenzálni ezt a helyzetet.
A kiadási oldalon az is látszik, hogy tulajdonképpen minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy próbáljuk a kiadásunkat tartani, de értelemszerű, hogy vannak olyan szegmensek, ahol pontosan a válság miatt ez még nehezebb. Azt gondolom, félórája, háromnegyed órája hangzott el, hogy orvosok vagyunk vagy az egészségügy iránt elkötelezettek, teljesen egyértelmű, hogy egy ilyen helyzetben a foglalkoztatásból kieső emberek vagy táppénzbe vagy még rosszabb: betegségbe menekülnek, ez az E. Alap kiadási oldalát is természetesen növeli. Ezt tudomásul kell vennünk, és nem gondolom, bár mindent megteszünk és természetesen ellenőrizzük, és a legkülönbözőbb módokon, informatikai kontrollal, helyszíni ellenőrzéssel próbáljuk meg szakszerűen és korszerűen fogni a kiadásokat, de ez nem jelentheti azt, hogy a valóban rászorultaktól el tudjunk és el akarjunk vonni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, az OEP részéről szóbeli kiegészítés van-e. (Dr. Rendek Vilma: Nincsen.) Nincsen.
Akkor megnyitom a vitát. Kérdés, illetőleg észrevétel. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Valóban a számok önmagukért beszélnek. Gondolom, hogy ezek a számok már a 30 milliárdos kivonásra készültek, tehát ezzel lényegében a költségvetési törvény szerinti mozgástér megszűnt, mert ha további szűkítéseket akarnak, akkor pótköltségvetést kell benyújtani.
Ami itt érdekes az új finanszírozás kapcsán, az a bizonyos vitatott lebegő pontérték, amire most már rendelkezésre állnak adatok az OEP részéről is. A költségvetés figyelembevételével az ezzel kapcsolatos I. havi tényadatok mit mutatnak? Gondolom, ezt már lehet tudni, hogy ha a költségvetésnek az adott időszakra eső kiadási lehetőségét nézzük, és a teljesítményeket összevetjük, akkor mind a HBCS, mind a német pont értékét most már ki lehet számolni tényként, illetve hogy a híradásokból hallottuk, talán miniszter úr ma teszi közzé a Kórházszövetségnél, gondolom, hogy akkor azért előbb-utóbb a parlament Egészségügyi bizottsága is megtudhatja a tényleges adatokat.
Ez mondjuk stílus, miniszter úrnak üzenjük, de majd ezt is el fogjuk neki mondani.
Az én információim szerint a számított adatok és a tényleges adatok között azért lényeges különbségek vannak. Egyrészt az adatok érdekelnének, másrészt hogy ezt az eltérést mi okozza, tehát milyen forrásokkal tudták mégis némiképpen feltornázni ezeket az értékeket, amelyek még mindig jóval alatta vannak, mint a bevezetéskor ígért dolog, hogy 100 ezer alá itt nem fog menni. Hallottuk többször, hogy a HBCS-t illetően 100 ezer alá, illetve a német pontot illetően 1,20 alá nem fognak menni ezek az értékek. Itt a számok mást mutatnak.
Mit terveznek annak érdekében, hogy ezek a kifizetések meglegyenek? És ezzel kapcsolatban államtitkár asszony mondja, hogy természetesen ellenőrizzük. Több egészségügyi intézmény részéről jönnek ilyen segélyhívások, hogy ilyen túlzott ellenőrzések vannak, ami nem gond, félreértés ne essék, persze, ellenőrizni kell, de nagyságrendekkel növekszik az ellenőrzések száma. Ez önmagában még pozitív is lehetne, csak tudjuk, hogy maga a rendszer annyira bonyolult és annyira lehetőséget ad különböző fokú értelmezésekre, hogy államtitkár asszony vagy az OEP jeles képviselői tudnának-e nekem arra adatot mondani, hogy mondjuk az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest mennyivel nőtt a visszavonások száma az egészségügyi intézményektől. Ugyanis több helyről hallottam, hogy bizony, kérdéses, vitatott esetek esetében kőkeményen az OEP visszavon, gondolom, a kiadások visszafogása miatt, ez viszont a betegellátást veszélyezteti. Főleg annak fényében tűnik ez inkorrektnek, hogy azon intézmények esetében is, ahol kényszerűen a tavalyi évben mondjuk a TVK-t túllépték, mert nem tudtak mit csinálni, mert a beteget el kell látni, ez az OEP-et nem érdekli, nem a túllépést nézi, hanem a tényleges kifizetésekből von le.
Tehát mennyi a tényleges számított HBCS-érték és német pont érték, mennyit hirdet ki ma miniszter úr, a kettő közötti különbséget mivel tömték be, hosszabb távon mivel tudják garantálni azt, hogy ezek az értékek nem csökkennek, illetve mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy 100 ezer forint, illetve 1,20 fölé menjen a lebegő pont érték?
Illetve még egy kérdésként feltenném, hogy a gyógyszertári befizetéseknek az elég jelentős elmaradása - kérdőjelként teszem fel, nem tudom - ez számítási hiba vagy a gyógyszerforgalom ilyen jelentős csökkenését eredményezte ez, vagy miből következik ez az adat? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Szeretném itt a bizottság nevében feltenni a kérdést, hogy milyenek az új díjtételek. Elfogadhatatlannak tartom, hogy a lojális szervezet, a Magyar Kórházszövetség, amelynek egykor elnöke voltam, tudja meg először az információt, miközben néhány órával korábban itt ülésezik most az Egészségügyi bizottság. Tehát kérem főosztályvezető asszonyt, hogy itt, most mondja el a néhány perc vagy néhány óra múlva a Kórházszövetség előtt kihirdetésre kerülő díjtételeket. Ha ez nem történik meg, akkor azt gondolom, hogy a parlamenti bizottságnak le kell vonni, mint törvényhozó testület felelős bizottságának a konzekvenciákat.
A másik, amit mondani szeretnék. Ha tartjuk a kiadási oldalt, vagyis az egészségbiztosítás költségvetését, és feltételezzük, hogy az állami garancia működik, akkor meg kell mondanom, hogy ennek az állami garanciának és a kiadási oldal tartásának igen nagy kárai, igen nagy feltételei vannak, néhányat ezek közül felsorolok. Tovább nőnek a várólisták és még tovább fognak nőni, megszorítások lesznek, a minimálfeltételek - amelyek főleg a humánerőforrást érintik - életbe lépésével kórházak sora fog ellehetetlenülni, a betegutak átszervezésével pedig a betegek hosszú ideig parkolópályán lesznek esetenként tartva, amely megint a várakozást, ha nem is a várólistaszerű várakozást növeli.
Az új vegyes finanszírozás életbe léptetésével most már tisztán látható, hogy a 70 százalékos bázis fölötti rész meglehetősen csekély pénzügyi ellenszolgáltatást, vagyis térítést jelent. Tehát beigazolódott az, amit szóvá tettem talán egy hónappal ezelőtt, hat héttel ezelőtt itt, a bizottság ülésén, miszerint ez a 70 százalékos bázisra épülő úgynevezett vegyes finanszírozás - a miniszter úr terminológiáját használom - nem más, mint egy technika a forráskivonásokhoz.
Szeretném jelezni azt is, hogy további károk származnak ebből, körbetartozások, a beszállítók kintlévőségeinek a növekedése, azon beszállítók kintlévőségeinek a növekedése, amelyek gyakorlatilag finanszírozzák most a szolgáltató intézményeknek és a kórházaknak a hiányát.
Felvetem azt, hogy tekintettel arra, hogy itt most már hosszú idő óta, évek óta folyik az egészségügyből egy forráskivonás, tekintettel arra a nemzetközi válságra, ami Magyarországot jóval súlyosabban érinti, mint a többi országot, én felvetem, sőt elengedhetetlennek tartom, hogy sürgősen el kellene kezdeni egy új szükségletkommunikációt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak szükségleteket kell kielégíteni, ezek a szükségletek a szolgáltatásokkal szemben meglévő differenciált igényeknek egy redukcióját jelenti, ami a mindenkori orvosi lehetőségek és a nemzetgazdasági megengedhetőség közötti menedzsmentet feltételez. Ennek az eszköze, a technológiája a szükségletkommunikáció. Ki kellene állni az emberek elé, és el kellene mondani, hogy ebből a rendelkezésre álló forrásból nem lehet finanszírozni a korábbi szinten az egészségügyi ellátást. Tisztességesebb lenne, mint ez a játszadozás, hogy a bevételi oldalon elég radikális forráshiányok mutatkoznak, de a költségvetéshez nem nyúlunk hozzá, a kiadási oldalt nem változtatjuk meg. Itt állami garanciákról beszélünk, amikor jól tudjuk, hogy a költségvetés ugyanekkora bajban van, és közben eljátsszuk az előbb említett 4-5 tényezővel, a várólistáktól egészen a beszállítói tartozások növekedéséig ezt a folyamatot.
Azzal fejezem be, hogy még egyszer kérem a főosztályvezető asszonyt, hogy mondja el, hogy milyenek lesznek az új díjtételek, pontosan mik az új díjtételek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár asszony, illetőleg főigazgató asszony és főigazgató-helyettes úr van jelen...
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Államtitkár asszony, bocsánatot kérek.
ELNÖK: Elnézést. Nagy Kálmán képviselő úr. (Dr. Medgyaszai Melinda. Ezek mind ideiglenes címek. - Derültség.)
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Én is tudom, sajnos. (Derültség.)
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Kollégák! Ez a jelentés egy finanszírozási formának a halotti jelentése, egy új finanszírozási formába lépünk. Ez azért eléggé elgondolkodtató, hogy ebből bármilyen következtetést le lehet-e vonni. Szerintem semmit.
Annyit lehet elmondani, hogy az élet visszakorrigál. Önök csinálnak bizonyos elképzeléseket, azután jön az élet, amelyikben betegek, orvosok, egészségügyi ellátás van, és megtörténik a visszakorrekció. Azért el kellene gondolkodni azon, hogy talán ezt a visszakorrekciót nem kellene-e beszámítani. Ezt egyébként a beszámolóban önök bevallják. Tehát például a befogadások, az elmúlt években a gyógyszerbefogadások önmagában ilyenfajta korrekcióknak a tipikus, pregnáns megjelenései, az élet halad és az orvoslás is változik.
Máig se értem azt, hogy a Kórházszövetség összehív egy összejövetelt, amelyik egy zárt ülés. Én meg is kérdeztem a Kórházszövetség elnökét, hogy kidobnak-e, ha bemegyek a zárt ülésre. Ami igazából ebben elég furcsa, az a forma, hogy nekünk e fölött a finanszírozási forma fölött, az új fölött is valamifajta ellenőrzést kell gyakorolnunk, ez azért van, és mi ezt a parlamentben sem tudtuk meg a miniszter úrtól. Olyan kitérően válaszolt, hogy annyira kitérni már nem lehet az életben, mint ahogy ő kitért ettől a dologtól. Tulajdonképpen itt mi most nem tudunk miről beszélni.
A másik dolog az, hogy el kell mondanom, hogy a kórházaknak a finanszírozás szűkítésével, még ha összehívják a Kórházszövetséget, akkor sincs más lehetőségük, mint egyszerűen osztályok bezárása. Tehát államtitkár asszony, nagyon világosan beláthatja: ahhoz, hogy valamifajta pluszforráshoz jussanak a kórházak, mit tehetnek? Ha betartják a minimumfeltételeket, akkor dolgozót nem bocsáthatnak el. A kórházak, az intézmények a minimumfeltételen vannak, és ennek megfelelően mit tehetnek? Azt, hogy egyes osztályokat bezárhatnak.
A következő lépés az egyes kórházak bezárása. Miért nem lehet az emberekkel tisztességesen és őszintén beszélni, és leegyszerűsíteni a mondanivalót? Ez vonatkozik a parlamentre és az itteni helyzetre is.
Tehát én tisztelettel kérem önöket, ez alatt az időszak alatt, ami eltelt, az elmúlt nem tudom, hány évben, mindig kerülgettük egymást, mi próbáltuk ezt megfogalmazni, hogy adjanak direkt válaszokat, mert önöknek is, nekünk is, a betegeknek is, az orvosoknak is sokkal könnyebb a direkt válaszhoz való alkalmazkodás. Ezt a parlamentben a miniszter úr és az államtitkár asszony megint megtette hétfőn. Ez nem jó, ez nem direkt politikai kérdés, hanem sok-sok ember iránt érzett felelősség, akik megbetegednek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Tisztelt Bizottság! Szemben részben az előttem szólókkal, én úgy látom, hogy ez a jelentés tényadatokat tartalmaz: bevételek, kiadások összehasonlítását. Tehát ad egy helyzetképet az Egészségbiztosítási Alap időarányos teljesítéséről, tehát az idei költségvetés időarányos teljesítéséről, és nem finanszírozási formát értékel. Egyébként ismereteim szerint a Magyar Kórházszövetség ülésén a miniszter egy konzultációt folytat kalkulációkról és a jelentések validitásáról. A miniszter úr azt mondta, hogy ezek figyelembevételével a hét végére, tehát még ennek a hétnek a végéig a bizottság írásban kap arról tájékoztatót, amit a következő bizottsági ülésen meg tudunk tárgyalni, jelesül: az áprilisra érvényes, a lebegő sávra vonatkozó díjtétel mértékéről mind a fekvőbeteg-ellátás, mind a járóbeteg-szakellátás tekintetében. És mint ahogy napirend előtt ezt említettem, ez a jövő héten a bizottsági ülésen az egyik, ha nem a legfontosabb napirendi pont lesz, amikor az Uzsoki Kórházban - egyébként a Kórházszövetség vezetőinek jelenlétében is - erről tárgyalunk.
Tehát azt gondolom, hogy ezért nem látom vagy nem érzékelem azt, hogy itt most valamilyen különleges elhallgatása folyna a tényeknek. (Dr. Mikola István: Ez elég szomorú!)
Ami viszont az én kérdésemet illeti, egy-két kiadásnál érzékelhető az, hogy várhatóan, de talán nem is meglepő módon - de van, ahol talán a mértéket tekintve meglepetésszerűen - megnőttek a kiadások. Én ilyennek látom most a gyógyászati segédeszköz-támogatást is, és kérdezném is a szaktárcát, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, hogy mi az, amit terveznek. Már csak azért is, mert tudomásom szerint egy megfelelően megalapozott és a szakmával is egyeztetett mérték- és konstrukció-átalakítás napirenden van, és örülnék, ha az előterjesztők erről is röviden szólnának, hogy mi ennek a lényege, és mikorra várható, hogy ezek a változások meg tudnak jelenni.
Ha nincs további észrevétel, akkor megadom a szót az előterjesztőnek. De van, Heintz képviselő úr, tessék!
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak röviden, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Én egy dolgot kérdeznék, az anyagból nem láttam világosan a közgyógyellátottakra fordított összeget. Van egy méltányossági gyógyszerkiadás, de nem tudom, hogy ez azt takarja-e. Kérdezem ezt annak fényében, hogy az az ÁSZ-jelentés, ami a legutóbb foglalkozott a közgyógyellátottakkal, tartalmazza azt a megállapítást, hogy a közgyógyellátottak száma 200 ezerrel nőtt az elmúlt néhány év alatt, 2006 óta. (Zaj, közbeszólások: Csökkent!) Csökkent. A mondatom lényege az, hogy ugyanakkor azt is leírja ez a jelentés, amit ön most a bevezetőjében említett, hogy már mindenféle tartalékot kisepertünk, tehát több megtakarításra mód nincsen. Tehát miközben ez a jelentés leírja a 200 ezer fővel való csökkenését az ellátottaknak, ugyanakkor leírja azt is, hogy 2,1 milliárd forinttal pedig nőtt az apparátus kiadása.
Ezt kérdezném öntől. És még valamit: a jelentés tartalmazza azt, hogy bár készen van az a rendszer, amellyel az orvosok hatékony gyógyszerfelírását ösztönző rendszert szakmai alapon megcsinálták, de ez kevesebb elrettentő erőt jelent, és ez idáig még nem lépett életbe. Ez lehet, de azt kell mondanom önnek, háziorvos kollégáim panaszkodnak rendszeresen arra, hogy az OEP különféle eligazításain a szintén orvos kollégák - és ma erről is szó esett - megengedhetetlen hangnemben, fenyegetően lépnek fel az alapellátás orvosaival szemben, követelve a napi 8 órás munkaidőt, ami persze senkinek nem 8, hanem sokkal több, és egyebek, és nyilván mindazt, amit rájuk bíznak, hogy el kell mondani az alapellátásban. Azért ez is a képhez tartozik, amit nyilván ez az anyag nem tartalmaz, de jó, ha ez szélesebb körben is ismert. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs további kérdés vagy észrevétel, akkor megadom a szót államtitkár asszonynak, illetőleg az Egészségbiztosítási Pénztár vezetőjének.
Dr. Medgyaszai Melinda szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium) reagálása az elhangzottakra
DR. MEDGYASZAI MELINDA szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm. Először is azt mondanám el, hogy igazából a Kórházszövetség mai ülésének az időpontját értelemszerűen nem az Egészségügyi Minisztérium választotta, nem is tartja a minisztérium szerencsésnek. Valamennyi képviselő hölgy és úr előtt ismert, hogy igazából az egészségbiztosításnak konkrét tényszámai az április havi finanszírozásról 20-a, 25-e környékén lesznek.
Az egészségbiztosítás mindent elkövetett azért, hogy előzetes becslést tudjon mondani a mai kórházszövetségi ülésre, a miniszter úr egy "range"-et fog ismertetni, hogy várhatóan ettől eddig. (Dr. Mikola István: Mettől meddig? - Derültség.) Őszintén szólva tegnap éjszaka jött meg Luxemburgból, és aztán el is ment a rezidensekkel való tárgyalás után mindjárt. De nem azért nem mondom, hanem azért, mert ez egy becslés. Amit mi az Egészségügyi Bizottság asztalára le szeretnénk tenni, azok a tényszámok, ami a konkrét szám.
Valóban vannak intézmények, amelyek jelentősen elfuttatták a teljesítményüket, nem tudjuk, hogy ebből a teljesítményből mennyi az, ami az elektronikus szűrések kapcsán kiesik, ennek megfelelően azzal nem nő a jelentett teljesítmények száma. Ez most jelenleg folyamatban van.
Még egyszer mondom: az Egészségügyi bizottságnak a tényszámokat szeretnénk bemutatni és nem a becsléseket. Ez az első, amivel kezdem. Ez egyébként a VII. havi finanszírozás, tehát az I-V. havi finanszírozáshoz viszonylag kevés köze van.
A másik: kezdeném azzal, amit Csáky képviselő úr kérdezett, a kivonással kapcsolatosan. Az anyag tartalmazza, hogy a tartalékba-helyezéssel számol. Tehát ez egyértelmű. Természetesen az ellenőrzésekkel kapcsolatosan, és itt Heintz képviselő úrtól is azt szeretném személyesen kérni, hogy igen sajnálatos módon minden ellenőrzés során, legyen az rendőri ellenőrzés, vámhatósági ellenőrzés, orvosszakmai ellenőrzés, van olyan, amikor az ellenőr adott esetben nem megfelelően jár el. Azt kérném, hogy konkrétan tessék megnevezni, mely intézmény, melyik ellenőrzése kapcsán, hogy azt megfelelően ki tudjuk vizsgálni. Ezt kérném szépen. Én magam is ellenőr voltam, ezt csináltam személyesen, az ellenőrzéssel két baj szokott lenni: az egyik, ha van, a másik, ha nincs. Konkrétan, ha van, akkor, ha nálam van baj vele, és a visszavonást is akkor szokták nehezményezni az intézmények, ha őket érinti, ha bárhol másutt, akkor természetesen nagyon tudták támogatni. (Dr. Heintz Tamás: Nem erről beszéltem!) Tehát ha valakinek valamiféle ellenőrzéssel kapcsolatos gondja van, értelemszerűen várjuk a jelzést, és ki fogjuk vizsgálni.
Igen, az ellenőrzés kiadásra került, azok az intézmények, amelyek a teljesítményüket egyik pillanatról a másikra jelentős mértékben megemelték, azok az ellenőrzésre darabra, precízen számíthatnak, és értelemszerűen minden fillért, amit jogalap nélkül akartak volna kivenni a kasszából, azt nem fogják megkapni, sőt hogy vissza kellene fizetniük, az azt gondolom, hogy természetes.
Szeretném jelezni, hogy egyébként a szerződéses feltételek az intézmények jogköreit elég széles körűen szabályozzák, hiszen például a fekvőbeteg-ellátásban van egy első jegyzőkönyv, ahol személyesen lehet egyeztetni minden adatlapról. A jegyzőkönyv kézhezvétele után 8 napja van nyilatkozni, akár jogász, akár szakértő bevonásával az intézménynek. Ezt a szervezet vezetőjének újra kell mérlegelni, és a második jegyzőkönyv, amiben a levonás effektíve benne foglaltatik, utána még egyszer 8 napja van, hogy nyilatkozatot tegyen az intézmény, és általában ezek már azt kell mondanom, hogy védhetetlen döntések szoktak lenni, bár én készséggel elismerem, hogy akitől ezt a pénzt levonják, persze, nem örül neki. De azt gondolom, hogy minden tisztességes szolgáltató alapérdeke, hogy ezek megtörténjenek.
Mikola miniszter úrral maximálisan egyetértek abban, hogy a szükségletkommunikáció egy nagyon fontos dolog, és én csak szakállamtitkár vagyok, meg helyenként főosztályvezető, de azért ez valahol egy nagy politikai felelősség, mert igen, az orvosilag lehetséges és a közgazdaságilag lehetséges régen elvált egymástól, és most is elválik. Amit mi ezért tehetünk, az az, hogy jelen pillanatban dolgozunk az úgynevezett HTA, tehát az egészségügyi technológia mérésén, befogadásán, és ennek a befogadásnak a kapcsán a szakma segítségével szeretnénk a rendszerből kiszórni azokat az ellátásokat, amelyek nem korszerűek és nem költséghatékonyak, hogy be tudjuk fogadni azokat, amerre az élet - ahogy Nagy Kálmán képviselő úr mondta - elment.
Én az állami garanciát ezzel együtt fontosnak tartom, felhívom a bizottság tagjainak figyelmét arra, hogy a minimumfeltételes jogszabály nem véletlenül készül immáron a tavalyi év óta. Azért, mert minden egyes szakmával, minden egyes szövetséggel, egyesével végigvettük, és az első olvasata fog most elkészülni, és remélem, hogy a bizottság is fog arra időt, energiát szánni, hogy megnézi, hogy mi az, amit szeretnénk majd bevezetni minimumfeltétel ügyben. Természetesen a jövő évtől, és természetesen felkészülési idővel. Szeretnénk egyszerűsíteni a szabályokat, világosabbá tenni a szabályokat, de azt is a szakma segítségével megmondani, hogy mi az a minimum, ami alatt nem szabad egészségügyi ellátást nyújtani egy adott szakterületen.
Nem vitatkozom Nagy Kálmán képviselő úrral, mondván, hogy adott esetben, ha egy darab orvos sem marad egy ellátó egységen, akkor talán ezt az ellátó egységet nem kellene tovább működtetni.
A gyógyászati segédeszköz kérdésében elnök úrnak mondanám, hogy igen, nemcsak a kassza elszaladása a gyógyászati segédeszköznél a probléma, úgy a gyógyászati segédeszközt használó fogyatékos emberek szervezetei, mint a gyógyászati segédeszközt forgalmazók és gyártók fordultak a minisztériumhoz. Az OEP is áttekintette teljesen koncepcionálisan és nem financiális szempontból, nem csak financiális szempontból a rendszert, erről elkészített egy komplex szakmai koncepciót, mert társadalmi vitára bocsáttatik hamarosan, és be kívánjuk vonni a "piac" valamennyi szereplőjét ennek a kialakításába.
Végül, de nem utolsósorban Heintz képviselő úr az egyik szívbéli problémámat hozta elő, a közgyógyellátást. Magam is készítettem ilyen iratokat. A rendszer egyszerűsítését, annak az átgondolását a Szociális Minisztériummal az ÁSZ intenciói alapján megkezdtük. Arra szeretnénk és arra készített az OEP rendkívül sok modellkísérletet, hogy hogyan lehetne a legegyszerűbben, lehetőleg elektronikus módon, a leggyorsabban és a közgyógyellátást kérelmezők számára abszolút átláthatóan megállapítani az ellátást úgy, hogy egyébként a közgyógyellátottak csökkenésével nem számolunk. Tehát ezen a szinten szeretnénk tartani, ehhez készítjük a modellszámításokat.
Gyakorlatilag a rendszer, amit mi szeretnénk, az lenne, hogy a ténylegesen szükséges térítési díjai alapján kerüljön megállapításra a közgyógyellátás.
Végül, visszatérnék a hatékony gyógyszerfelírásra. Komolyan azt gondoljuk, hogy az orvos kollégák döntő többsége eléggé elhivatott és orvos ahhoz, hogy ne kelljen szöges korbáccsal ráverni, hogy a lehető legköltséghatékonyabban és jól járjon el. Tehát úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi szabályozása a hatékony gyógyszerfelírásnak megfelelő lesz. Pusztán a tájékoztatás és a továbbképzés elégségesnek fog bizonyulni. Ha valaki látja a helyét a tabellán, biztos, hogy úgy fog helyezkedni, hogy jobb helyzetbe kerüljön. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tulajdonképpen azzal adnám tovább a szót, ha az OEP képviselői még kívánnak kiegészítéseket tenni, hogy lapozgatva az anyagot, a krónikus fekvőbeteg-szakellátásnál látunk itt egy DMI elnevezésű szorzót, ami lehet, hogy a mi műveletlenségünk, de nem tudjuk pontosan, hogy ez mit takar, úgyhogy erre szeretnénk választ kapni.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Majd elmagyarázom.
ELNÖK: Te tudod? (Dr. Mikola István: Persze.)
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Szeretnék helyesbítést kérni, mert nem azt kérdeztem, amire államtitkár asszony válaszolt.
ELNÖK: Főigazgató asszony vagy főigazgató-helyettes úr, tessék parancsolni!
Dr. Pálfalvi András főigazgató-helyettes (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) válaszai
DR. PÁLFALVI ANDRÁS főigazgató-helyettes (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Nem a legutóbbi kérdésre reflektálnék, hanem ami még elmaradt esetleg. Csáky képviselő úr a gyógyszergyártói befizetések elmaradását kérdezte, ami az V. hónapban igaz volt valamelyest, valóban körülbelül 80 millióval elmaradtak a befizetések az időarányos előirányzattól, de ez természetes, hiszen nyilván nem egyenletesen folynak be. Viszont az I-V. havi adatok egy 12,4 százalékos növekedést mutatnak, még az időarányos előirányzathoz képest is. Tehát az I-V. hónapra 15 milliárd forint van időarányosan tervezve, ehhez képest 19,2 milliárd forint folyt be.
Heintz képviselő úrnak arra a kérdésére, hogy a közgyóggyal kapcsolatos kiadásokat a beszámoló nem tartalmazza, hiszen az a mérlegen kívül tétel, az E. Alapon csak keresztülfolyik, ez arra nem tér ki, és nyilván ez nem a méltányossági gyógyszertámogatás, az egy másik műfaj.
ELNÖK: Rendek Vilma főigazgató asszony!
Dr. Rendek Vilma főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) válaszai
DR. RENDEK VILMA főigazgató (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Köszönöm. Két rövid kiegészítés. Az egyik a közgyógyellátás. Amellett, hogy az eljárás folyamatának a korszerűsítésén vagy egyszerűsítésén dolgozik a tárca a Szociális Minisztériummal, az OEP részéről abba az irányba illeszkedve, hogy amit lehet, próbálunk elektronizálni és megkönnyíteni az adatátviteli csatornák kiépítésével és programokkal a kapcsolattartást és a szolgáltatások finanszírozását, a közgyógyellátás vonatkozásában is a folyamatok elektronizálásának támogatására európai uniós pályázati pénzre pályázik az OEP. Heintz képviselő úrra nézve, igyekszünk az ösztönzőnél is például minősített programmal segíteni az alapellátásban dolgozók munkáját, de néhány más szolgáltatóval való kapcsolattartásunkat is igyekszünk elektronizálni. Nem nagy nyilvánosságot kapott, de a patikákkal már elektronikus jelentő rendszerrel élesben megy, a kiválasztott, tehát az önként jelentkezett körrel, már tesztelésnek nem nagyon mondható, a finanszírozó rendszerünkkel is a kapcsolatot kiépítette a szakterület. Tehát apró lépésekkel, de arra törekszik az OEP, ezek nem látványos, de rendkívül fontos lépések, hogy megkönnyítsük a szolgáltatókkal való kapcsolattartást és a velük való együttműködést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Azért a leglényegesebb kérdésekre nem kaptunk választ. Még ha teljesen korrekt adatok nincsenek, legalább azt árulják már el, hogy melyek azok a "range"-ek, amit itt államtitkár asszony mondott, amiket mondani fog a miniszter úr, hogy ne az újságból kelljen már tájékozódni ezekről az adatokról. Ha megtisztelnének minket, azt megköszönnénk.
ELNÖK: Heintz képviselő úr!
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Államtitkár asszonynak jelezném, hogy én nem az ellenőrzések kapcsán kifogásoltam a hangnemet, ez legyen mindenkinek az egyéni gondja. Emlékszem, szállóige volt, hogy hozzám nem jönnek, "te hülye vagy ahhoz, hogy hamisíts", tehát nekem a múltamba vezet ez a törés. De nem érdekes, akinél van ilyen, azt tényleg fogják meg, és morzsolják meg a mákot. Nem erről van szó. Arról van szó, hogy ha össze van hívva 40-50-60 háziorvos, ott van az ő megyei istenük, és ott vannak tényleg időnként olyan előadások és olyan hangvételek, amelyek sajnos, nem egyediek, és sajnos, nem egyszeri esetekről tudok, amelyek előfordulnak. Nyilván ezeket négyszemközt elmondom, nyilvánosan ezt itt nem teszem meg az ott maradt kollégák miatt.
A másik pedig: ha valaki 20 évet lehúzott az alapellátásban - és sokan vagyunk ilyenek -, nekünk marha egyszerű az, hogy mit kell csinálni. Tehát ott van végre a számítógép, ott van, hogy mit írtunk fel a betegnek, tessenek elvinni, és ne negyedórát töltsünk ki papírokat értelmetlenül, ameddig például a beteg még cikázik a városban.
Végül: valóban ez a központi kritika egy olyan nagyszerű doktorhoz kerül - minden elismerésünk az övé -, aki soha nem látta, nem is fogja látni a beteget, és ha jó ideje ott van már az irodájában, akkor - elnézést kérek a szóért - el is felejtette már azt, hogy igen, milyen nyomorból húzzuk ki ezeket az embereket, és milyen szükség volna erre.
Tehát maximálisan egyetértek az elektronikus megoldással, ugyanis akkor nem lehet ezt becsapni. Tehát az ember képes hülyeségeket ráírni a papírra, tényleg jó pénzért, mert senki nem szent, de amikor elektronikusan ott van, hogy három hónapra visszamenőleg tessék leírni, hogy milyen gyógyszerek voltak felírva, és ez egy gombnyomáson múlik és már ott is van az OEP-ben, akkor ott már nincs miről beszélni. Ott milliárdokat lehetne megfogni, és nem kell hozzá semmiféle különleges akció.
Tényleg azt gondolom, hogy nagyon sürgősen ebben lépni kellene, akármilyen kevés pénz van, annál inkább kellene sürgősen lépni benne, mert ez a rendszer jelen állásában arról szól, hogy a közgyógyellátott tényleg nem kapja meg a gyógyszerét nagyon sok esetben, azért a pénzért, amit neki a kvóta megenged, és utána marad az önkormányzat. Ott is az orvosi bizottságnak voltam a tagja három éve, borzalmas esetek vannak. Tehát ténylegesen kapnak 3-4-5 ezer forintos gyógyszerkeretet, és 15-20 ezres indokolt, egyértelműen indokolt gyógyszerkiadásaik vannak. Tudom, hogy ebbe a generikus programot, minden mást bele kell venni, hogy tényleges valami gyógyszerellátás is legyen, de ezt úgy kellene központilag megoldani, hogy az önkormányzatnak a krízishelyzetek maradjanak, az azonnali beavatkozás, és ne legyen az, hogy az egyik részt összeszedi a pénzt szegény közgyógyellátott vagy rászorult az OEP-től, a másik felét az önkormányzattól, és akkor abba betegszik meg, vagy pusztul bele szerencsétlen, hogy járja a hivatalokat, vagy ő, vagy aki erre hajlandó és megteszi helyette.
Tehát ezért kérnénk ebben sürgős, mielőbbi segítséget, mert ez a rendszer így nem jó, a szociális helyzet egy darabig még biztosan romlani fog, tehát a helyzet fokozódik, hogy úgy mondjam, ahogy a régi magyar kabaréban van. De ez abszolút nem kabaré, halálosan komoly történet, és ebben segítenünk kell, mert nagyon sok és egyre több ilyen típusú ellátásra lesz szükség, és ebben nagyon sürgősen lépni kell, nem vitatva a kórházak és a Kórházszövetség monumentális problémát, de az alapellátásnál kezdődik és végződik egy betegnek a sorsa és élete. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Én is még egyszer a "range"-ekre visszatérnék, ha megengedik. Valamennyien itt, akik parlamenti képviselők vagyunk és a szakmában utazunk, annak vagyunk kitéve, mivel tudják a mai ülés napirendjét, és ezt az anyagot már elég széles körűen ismerik, sok kérdést tesznek fel nekünk a mögöttünk lévő szakértők, akiket azért illik tájékoztatnunk, hogy mi történt itt, most azt fogjuk nekik mondani, hogy holnap majd olvassák el az újságot, és majd a Kórházszövetségtől megtudják, hogy körülbelül hogyan állnak ezek a díjtételek? Furcsának tartom.
A másik, amit szeretnék megjegyezni, hogy ha valóban megtiltották államtitkár asszonynak, hogy erről beszéljen, akkor mondja el, mert egyébként ha ez nem így van, akkor az embernek szomorú gondolatai támadnak, főleg, aki már dolgozott a tárcánál vagy vezette a tárcát, hiszen a miniszternek, miután a döntés-előkészítést jól megszervezte, nincs már mozgástere ennek a kihirdetésében. A szakapparátus készíti elő.
Megértem azt a helyzetet, amikor kívülről mindenki azt gondolja, hogy majd a miniszter ebben dönt, abban dönt, nem. A miniszter jól megszervezte a döntés-előkészítést, gyakorlatilag akkor, amikor aláír, semmiféle mozgástere nincsen. Vagy ha megváltoztatja az előkészített döntést, akkor szétzilálta a saját döntés-előkészítő szakapparátust. Ez egy alapvető menedzsment tétel.
De legalább azt tudjuk meg, hogy akkor most megtiltotta a miniszter azt, hogy államtitkár asszony beszéljen a "range"-ekről, akár a mettől-meddig, vagy legalább arról, hogy hol tart ennek az előkészítése? Olyan helyzetbe hozzák a parlamenti bizottságot, hogy gyakorlatilag megszűnik a kompetenciája ebben. Most a miniszter megtárgyalja a Kórházszövetséggel, és utána kihirdetik majd a díjtételeket? Hogy van ez? Ezzel a mi szerepünk, feladatunk, törvényhozói súlyunk teljes negligálása történik meg.
Tehát kérem államtitkár asszonyt, hogy oldja fel ezt a problémát, oldja fel bennünk ezt a feszültséget, mert ez méltatlan a parlament Egészségügyi bizottságához, ez az egész helyzet méltatlan. Köszönöm szépen. (Dr. Nagy Kálmán tapsol.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szokatlan tetszésnyilvánítási forma. (Zaj, derültség, közbeszólások. - Dr. Mikola István: Volt rá példa!) Volt rá példa, az elmúlt húsz évben mindenre volt példa, és annak az ellenkezőjére is.
Én azért arra emlékeztetem a bizottság tagjait, nyilván államtitkár asszony nyilatkozik, ha kíván, de az előző válaszkörben elmondta, hogy egy olyan konzultációt folytat a szolgáltatók képviselőivel a miniszter, amely aztán a további kalkulációs munkát alapvetően befolyásolja. A bizottság egyébként a mai tárgyalását nem ennek a napirendnek szánta, vagy pontosabban annak, hogy most az új finanszírozási rend első tapasztalatai milyenek, mert eleve tudtuk azt, hogy 20-án lesznek végleges számok. Még így is az a 17-ei kitűzés, az elnök mondjuk szolid erőszakjára történt meg, hogy 17-én írásos anyag birtokában tudunk tárgyalni, már nem csupán kalkulációkról, becslésekről az Uzsoki utcai Kórházban. Természetesen, ha a minisztérium vagy az OEP ha és amennyiben felelősen tud ebben a kérdésben nyilatkozni, akkor ezt nyilván megosztja a bizottsággal, hozzáteszem, hogy olyan helyzetet kérem, ne teremtsünk, képviselőtársaim, hogy köztisztviselőket helyezünk politikai nyomás alá.
Nyilván politikai vita zajlik ebben a bizottságban, még akkor is, ha - ahogy Nagy képviselő úr mondta - szakemberek vagyunk, de azért tulajdonképpen politikai testület a bizottság, nyilván óhatatlanul minden egyes kijelentésnek, mondatnak a képviselők részéről van politikai súlya. Én nem kívánom azt minősíteni, nem is tehetem meg, hogy a miniszter most egy szolgáltatókat tömörítő érdekképviselettel egyébként szakmai konzultációt folytat. (Dr. Mikola István: Az elnök is elmondhatja a "range"-eket, bocsánatot kérek! Mondd el te!) Megmondom őszintén, hogy nem osztották meg velem.
Tisztelt Bizottság! Akkor visszaadom a szót. És akkor még a krónikus ellátással kapcsolatos kérdésre is kérnénk választ, mert Schvarcz alelnök úr számára sem ismert a DMI.
DR. MEDGYASZAI MELINDA szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Elhangzott, tehát az egy eset átlagos szorzója a krónikusban, különböző szorzók vannak a krónikusnál, és azoknak az úgymond egy számban való kezelése, egyesítése az, ami ott megjelenik.
Igazából egy technikai szám. Ugyanolyan, mint az aktívban a case-mix index. Azt hiszem, így talán érthető.
Szóval a köztisztviselő azt tudja mondani, amit már egyszer elmondott, bár ismétlés a tudás anyja, tehát az Egészségbiztosítási Pénztárnál a miniszternek akkor nincs mozgástere, amikor az összes szűrés után 25-én aláírja, hogy ez a következő havi utalás. Remélem, hogy jól beszélek. Azért nézek a kollégákra, hogy akkor... (Dr. Mikola István: Rám nézzen! - Derültség.) Csak azért, hogy jól mondom-e.
Igazából jelen pillanatban van egy ettől-eddig számunk, amit én őszintén megmondom, nem tudok. Nem véletlenül nem tudom, ez tény és való, mert tudtam, hogy ide fogok ma jönni. (Derültség.) De zárójelben megjegyzem, hogy azért akinek nem ismerős annyira a technika, alelnök úrnak biztosan ismerős, a történet lényege az, hogy a fekvőbeteg-ellátás először összefügg önmagával, hogy mindent jól jelentettek-e. Aztán összefügg az előző jelentésekkel és a garanciális elemek kilökődnek. Aztán összefügg a járóbeteg-szakellátás teljes adatállományával, és a párhuzamosan jelentettek kiesnek a rendszerből. Aztán a járóbeteg-ellátás önmagában megnéződik, hogy az ötperces szabálynak eleget tett-e, és azon felüliek kilökődnek. Én hadd ne mondjam tovább, az otthoni szakápolástól elkezdve a gyógyszerrendelésig, amit képviselő úr mondott, azért óriási előrelépés van. Ez egy informatikai szűrőrendszer. Az informatikai szűrőrendszernek van ideje.
Hadd idézzem Király Gyulát, hogy attól, hogy egy asszony kilenc hónap alatt ki tud hordani egy darab gyereket, az nem jelenti azt, hogy kilenc asszony egy hónap alatt kihordja. Az időket muszáj tartanunk. A minisztérium nagyon kellemetlen helyzetbe került ezzel, hogy a Kórházszövetség 10-ére összehívott egy gyűlést, ahová nem tehette meg a miniszter, hogy nem ment el, holott a miniszter a bizottságnak szeretett volna beszámolni, még abban az időpillanatban, amikor a bizottság javaslatait figyelembe veheti az utolsó döntése előtt. Azt gondolom, hogy ez így fair. (Dr. Nagy Kálmán: Államtitkár asszony, a koraszülöttre is kíváncsiak vagyunk!)
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgassuk figyelemmel államtitkár asszonyt, és közbeszólásokkal ne zavarjuk.
DR. MEDGYASZAI MELINDA szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Teljesen rendben van. Tehát erre változatlanul egy köztisztviselő fegyelmezetten azt válaszolja, amit tud. Én ezt tudom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kiegészítés? Csáky képviselő úr, újabb kísérlet.
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Az az érdekes, hogy mi tudjuk, hogy te tudod, hogy én tudom, hogy mit kellene mondanod, szóval egymást nézzük eléggé furcsának, de maga az intézési mód (Dr. Mikola István: Meghallgatjuk a déli híreket! - Derültség.) elég furcsa.
Hogy a Kórházszövetség mostanra hívta össze, azért abban a minisztériumnak is szerepe volt, és megmondom őszintén, államtitkár asszony, most nem értem, hogy akár a bizottsággal, akár a Kórházszövetséggel való konzultáció mennyiben tud módosítani a lejelentett esetek valid számát illetően, illetve a rendelkezésre álló források valid számát illetően. Tehát ha a törvényi szabályoknak megfelelően megy, akkor vannak az adatok, aztán kész. Tehát ezen már olyan nagyon variálni nem lehet, illetve lehet, mert erre látunk most példát ezekben a napokban, és pont ezeknek a variálásoknak a hosszú távú lehetőségéről szeretnénk érdeklődni, hogy mondjuk 47 ezerről hogyan lehet 71 ezerre feltornázni, és ezt nem lehet-e még feljebb tornázni, és akkor ezt hosszú távon milyen forrásokból lehetne biztosítani. Erről szerettünk volna hallani dolgokat.
Elnök úr, persze, köztisztviselőket nem lehet politikai kérdésekkel bombázni, de azt hiszem, hogy olyan nagy meglepetést államtitkár asszony számára vagy az OEP főigazgató-helyettese vagy Rendek Vilma számára az nem jelentett, hogy ezek a kérdések itt elhangzanak, tehát erre számítani lehetett. (Dr. Medgyaszai Melinda: Nekem igen, de én végtelenül naiv vagyok.) Kezét csókolom, erre nem tudok mit mondani. (Derültség.)
Akkor jöjjön ide a politika és intézze úgy, hogy legyen itt akkor, amikor ezekről a kérdésekről szó van. Tényleg nagyon furcsa, de mondom: ez a stílus, és valahol az ország azért tart itt, ahol tart, mindent így intéznek, hogy bizonyos dolgokat nem vesznek figyelembe.
Sajnálom, hogy itt ezek a számok nem hangzanak el, bizonyára már az Esti krónikában részletes számokat fogunk ezzel kapcsolatban hallani. A miniszter úr a bizottsággal fennálló jónak mondható kapcsolatot fogja ilyen lépésekkel elrontani, ha így intézi ezeket a dolgokat. De majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő. Azért bízunk benne, hogy előbb-utóbb azért megtudjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárom a konzultációt azzal, hogy ahogy említettem, a bizottság tagjai a tárcától és az OEP-től a hétvégén az ezzel kapcsolatos tájékoztatót megkapják, és jövő héten szerdán a bizottság napirendjén szerepel, és akkor lehet folytatni a tényadatok tükrében ezt a párbeszédet.
Államtitkár asszony, főigazgató asszony, köszönöm.
A bizottság hatáskörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Tisztelt Bizottság! Soron következik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megtárgyalása, pontosabban azoknak a megtárgyalása, tisztelt képviselőtársaim, amelyek a bizottság hatáskörébe tartoznak.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében Barabás Gergely és Számadó Tamás urak vannak itt.
Négy ilyen ajánlási csokor van, ami egyébként fontos egészségügyi szabályokat érint, és az alkotmányügyi bizottság nyújtotta be ezeket, mint az első helyen kijelölt bizottság.
Az ajánlás 17. pontjában az adatkezeléssel összefüggő szabályok szerepelnek. Itt arról van szó, amely itt az alkotmánybírósági döntés miatt szükséges kiegészítés. Először szeretném megkérdezni, hogy a kormány támogatja-e az ajánlás 17. pontját.
DR. BARABÁS GERGELY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, a kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Meg szeretném kérdezni a tárca képviselőjét, hogy ez a megfogalmazás így maradéktalanul kielégíti-e az Alkotmánybíróság által tett kifogásokat? Tehát ez orvosolja-e azokat a kifogásokat vagy sem?
ELNÖK: Van-e más kérdés vagy észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Tessék parancsolni!
DR. BARABÁS GERGELY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ha jól értem, akkor a képviselő úr valamennyi rendelkezés megfogalmazására gondol.
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Nem, kifejezetten csak erre a 17-esre.
ELNÖK: Hogy megfelel-e az alkotmánybírósági döntésnek.
DR. BARABÁS GERGELY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): De az összesre? (Dr. Schvarcz Tibor: Igen, a vénnyel kapcsolatosra.) Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a kormány álláspontja egyetért az alkotmányügyi bizottság állásfoglalásával és normaszövegével. Mi úgy gondoljuk, hogy mind formailag, mind tartalmilag maradéktalanul eleget tesz az Alkotmánybíróság 29/2009-es alkotmánybírósági határozatának. Mind a törvényi szintre vonatkozó követelmény teljesülni fog a megfogalmazás tekintetében, itt különösen az adatkezelési cél volt az a probléma, amit az Alkotmánybíróság kifogásolt. Ezt mi úgy gondoljuk, hogy sikerült maradéktalanul megfogalmazni, tehát eleget tesz az Alkotmánybíróság által megfogalmazottaknak, és az adatkör tekintetében is a jövőben alkotmányossági probléma nem merülhet fel.
ELNÖK: Ha jól emlékszem, itt az alacsonyabb szintű szabályozás jelentette a problémát, és ezeket kellett törvénybe emelni.
DR. BARABÁS GERGELY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A formai alkotmányellenesség ezt jelentette igen. Miniszteri rendelet rendelte el a kötelező adatkezelést, és ez probléma az alkotmány 59. §-a és a 8. §-a alapján.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki támogatja az ajánlás 17. pontját? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Támogatjuk.
Az ajánlás 20. pontjában az alkotmányügyi bizottság egy igen bonyolult indítványt tesz, ami egyébként az egészségügyi törvényt módosítaná. Szeretném, ha a szaktárca miközben elmondja, hogy támogatják-e, igen vagy nem, de arról is röviden tájékoztatna, hogy miről van itt pontosan szó. Tessék parancsolni!
DR. SZÁMADÓ TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez egy pontosító jellegű javaslat. A kormány támogatja a 20. pontban jelzett módosító javaslatot. Az egészségügyről szóló törvény 3. § u) pontja most az 1998. évi LXXII. törvényre utal a külföldi vállalkozók letelepedése kapcsán, ugyanakkor ugyanez a törvényjavaslat módosítja, illetve hatályon kívül helyezi azt a törvényt a szabályok fenntartásával, és a továbbiakban ezek a szabályok a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényben kerülnek elhelyezésre. Tehát ezt a hivatkozást pontosítja ez a módosítás.
A további jelzett pontosítások ebben a szakaszban, ezek szintén pontosító jellegűek. Tehát ezért támogatja ezeket a kormány.
ELNÖK: Nehéz az eredeti törvényszöveg és az egységes szerkezet nélkül ezt értelmezni. De megkérdezem, hogy ki támogatja ezeket a javaslatokat. (Dr. Mikola István: Egy kérdésem lenne.) Parancsoljon, alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Egy kérdésem lenne. Ez egy meglehetősen kaotikus módosító javaslat a védőoltásokkal kapcsolatban. Nem olvastam el sajnos, a részletes anyagot. Mit jelent ez, mert a védőoltásokkal kapcsolatban azt mondja, hogy "a mentesítés tárgyában hozott határozattal szemben - itt a védőoltások alóli mentesítésről van szó - a beteg, a beteg törvényes képviselője vagy a kezelőorvos élhet jogorvoslattal." Ez kikerül, és a helyébe az lép, hogy "a mentesítési eljárásban a kezelőorvos külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül." Hogy van ez? Mit jelent ez? Ez egészen más.
ELNÖK: Barabás osztályvezető úr!
DR. BARABÁS GERGELY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Alelnök úr, meg tudná jelölni a paragrafus számát?
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Igen, az 58. §.
ELNÖK: Itt van a 20-as ajánlási pontban ez a hosszú indítvány...
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): A jogorvoslat össze van keverve a kezelőorvosnak egy jogállásával. Mit jelent ez? Én azzal a gyanúperrel élek, hogy ez a védőoltások mentesítése tárgyában hozott határozati jogorvoslatokkal kapcsolatban valamilyen alapvető, furcsa változást jelent. Egy csomó ilyen van benne. Ez mit jelent?
DR. BARABÁS GERGELY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez csupán annyit jelent, hogy az ügyféli jogállást rendezi egyértelműen a törvény. A Ket. mostani felülvizsgálatának az a koncepciója, hogy mindaz, amit a Ket. rendez, azt az ágazati törvény külön ne határozza meg. Több törvényben előfordul az, hogy az ügyfél fogalmat bővítik, szűkítik, holott lényegében az ügyfél fogalmat a Ket. rendezi, és ezt az adott hatóságnak kell mindig az adott ügyben megítélni. Mindig arról kell rendelkezni, hogy ha szűkíteni akarjuk mondjuk az ügyfél fogalmat, ha valamilyen, az általánostól eltérőt akarunk megfogalmazni.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Csak ez miért az előző szöveg helyébe lép? Ez a kettő nem fedi egymást.
DR. BARABÁS GERGELY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Pontosan arról rendelkezik, hogy a Ket. általános szabályaihoz képest fogalmazunk meg egy speciális rendelkezést. A módosítás egyébként ezt nem érinti, tehát ez a benyújtottban van, a mostani kapcsolódó módosító javaslatok ehhez már nem nyúlnak hozzá.
ELNÖK: Schlammadinger József főosztályvezető-helyettes úr, mint szakjogász, az egészségügyi tárca részéről talán segít a kételyeket oszlatni.
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium): Remélem, hogy a kételyeket el tudom oszlatni, tehát szeretném egyértelművé tenni, hogy azért léphet az eddigi szöveg helyébe, hiszen az abban a felsorolásban szereplő többi személy automatikusan belefér az ügyfél fogalomba. A kezelőorvosról azért történik külön rendelkezés, hogy az eddigi szabályokhoz képest a kezelőorvos automatikus ügyféli jogállását a Ket. nem teremti meg, tehát ha ilyenképpen a törvény nem rendezné az ügyféli jogállását külön a kezelőorvosnak, azzal azt a fajta felülvizsgálat-kezdeményezési jogot veszítené el, amely a Ket. alapján csak a másik két személyi kör tekintetében automatikus. Ennyi. Tehát a jelenlegi szabályrendszer megőrződik, csak a szabályozási hely alakul át.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm.
ELNÖK: Világos. Köszönjük szépen. Akkor megkérdezem, hogy ki támogatja az ajánlás 20. pontját, ki szavaz igennel? (Szavazás.) 12 igen. Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Gondolom, a többiek tartózkodnak. (Dr. Mikola István: Maximálisan.) Tehát a többség támogatja.
Az ajánlás 57., 58., 59. és 60. pontja, tehát ez egy összefüggő sorozat, a gyógyszer-gazdaságossági törvény kiegészítését tartalmazza, ezen belül is a gyógyszerismertető tevékenységgel függ össze az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SZÁMADÓ TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja ezt a javaslatot. Itt is kérnénk egy kis tájékoztatást, hogy pontosan miről van benne szó.
DR. SZÁMADÓ TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tehát a módosítás az indokolása szerint is alapvetően annak a tisztázását szolgálja, hogy egyértelműen és jól legyen végigvezetve a gyógyszer-gazdaságossági törvényen, hogy korábban, tehát a hatályos szabályok szerint itt engedélyezésről volt szó, noha praktikusan már most is egy bejelentésként funkcionált az engedélyezés. A szolgáltatási irányelvvel összefüggésben már a benyújtott törvényjavaslat bejelentésre kívánja átmódosítani a tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat, ugyanakkor az következetlenül szerepel a benyújtott törvényjavaslatban, és a módosító javaslat ezt teszi helyre, a status quo ilyen értelemben. Tehát azon kívül, hogy bejelentés lesz, és ez egyértelművé válik, nem változtat sem a szereplőkön, sem az alapvető szabályokon.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Havas képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen. Ha jól értem, és itt Schlammadinger úrra nézek, mint szakjogászra, hogy az 58. § bekezdései újak benne, ugye? Tehát jelenleg nincsenek hatályban. Tehát az 58. §-ban az 1-es, a 13/A, a 2-es, stb., ezek újak, ugye? Eddig ezek nem voltak.
Szeretném megkérdezni, mert ha ez régebbi, akkor nem mondom, ha új, akkor kérdeznék. Tehát a 2006. évi XCVIII. törvényben ezek benne vannak, vagy ezek újak?
DR. SCHLAMMADINGER JÓZSEF főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium): A törvényben benne van, a szabályozási hely más. Tehát ez a 13/A § azt a nyilvántartási rendet tartalmaz, ami egyébként a gyógyszerismertetői tevékenység tekintetében jelesül most is fennáll. Egész egyszerűen a törvény átszerkesztéséből adódott az, hogy egy új paragrafushelyet kellett a szabályozásnak keresni. Ezzel együtt maga a nyilvántartásba-vétel nem új.
Ami új, az az, hogy a nyilvántartás nem egy engedélyezési folyamaton, hanem egy bejelentésen nyugszik. Érdemben a törvény hatályos szövege e tekintetben semmi mást nem változott. A nyilvántartás adattartalma tekintetében sincs érdemi változás.
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm. Akkor viszont nekem az a kérdésem, hogy az 1. pontban a miniszter rendeletben szabályozza, hogy milyen képzettségi követelmények alapján lehet valaki gyógyszerlátogató, nevezzük nevén, a következőben pedig, ha jól értem, az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság. Ez jelen esetben az OEP vagy az EBF?
ELNÖK: Mielőtt párbeszéd alakul ki, azelőtt gyűjtsük össze, hogy milyen kérdések vannak, és válaszolnak majd rá. Van-e más észrevétel vagy kérdés? Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Úgy gondolom, legalábbis remélem, hogy az engedélyezés és a bejelentés között van különbség. Tehát számomra, mint állampolgár számára az engedélyezés mintegy ilyen előszűrőt jelent, hogy a jogszabályoknak megfelelő tevékenységet fog valaki végezni, a bejelentés pedig, hogy bejelenti, aztán utólag vagy ellenőrzik vagy nem ellenőrzik.
Itt a szolgáltatási direktívára való utalás történt, tehát ez a módosítás bizonyos fokú liberalizációt jelent megint a gyógyszerforgalmazás tekintetében. Úgy gondolom, hogy az Európai Bíróság legutóbbi döntései egyértelművé tették azt, amit eddig is tudtunk, hogy a gyógyszerforgalmazásra nem vonatkoznak az európai normák abban az értelemben, hogy a szolgáltatási irányelveket figyelembe kellene venni. Abszolút nemzeti hatáskörbe tartozik a kérdéskör.
Tehát képviselőtársaimnak is szeretnék egy kérdést feltenni majd, tehát akkor, amikor a módosításról döntünk, lényegében arról döntünk, hogy ezt a szűrőt kivesszük-e a rendszerből. Tehát tovább liberalizáljuk-e a forgalmazást, ami jelesül, ezeknek a bírósági döntéseknek a fényében azért egy Európával való szembemenést jelent, habár tény és való, hogy jogalkotási kényszert a döntések nem jelentenek, de bizonyos fokú elképzeléseket, bizonyos fokú alapelveket lefektetnek az európai trendeknek megfelelően.
Tehát abszolút nem sima kis technikai módosításnak tűnik ez az egész, hanem egy koncepcionális módosításnak. Kérem az Egészségügyi bizottságot, hogy ne támogassuk mi ezt az egész fellazítást.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Azt kérem az előterjesztőktől, hogy azt tegyék egyértelművé, hogy itt nem egy ilyenfajta - ha úgy tetszik - fellazulásról van szó, legalábbis az én értelmezésemben ez itt nem játszott szerepet. Az egy másik kérdés, hogy - erről beszéltünk - majd az Európai Bíróság döntésére, a patikaalapítással kapcsolatos szabályok kérdésére a bizottság még vissza fog az őszi ülésszakon térni. De itt szerintem nem erről van szó. Tehát legalábbis az én értelmezésem szerint, de jó lenne, ha e tekintetben egy világos, megnyugtató álláspont lenne, hogy erről a módosító indítványról tudjunk állást foglalni, mert most csak ez a dolgunk.
Az előterjesztőnek adom meg a szót.
DR. SZÁMADÓ TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, itt több kérdés hangzott el, ezzel a koncepcionális jellegűvel kezdeném. Egyrészt jelezném, hogy már a benyújtott törvényjavaslatban is bejelentés szerepel, tehát ilyen értelemben ez a módosító javaslat csak egyértelműbbé teszi azt, ami a benyújtottban nem volt annyira egyértelmű, és közelebb hozza a mostani rendszerhez, hogy a gyógyszer forgalmazására jogosult, stb. jelenti be azokat a konkrét gyógyszerlátogató személyeket is, tehát felesleges adminisztratív teher külön szedni a kétféle bejelentést. Ezt célozza ez a módosítás, hogy ez egyértelműbbé váljon.
Itt szükséges arra is rámutatni, hogy utalás történt az európai közösségi bíróság ítéletére, ez a gyógyszer-ismertetési tevékenység élesen elválik a gyógyszer-forgalmazási, a gyógyszerészi tevékenységtől. Tehát itt két külön típusú tevékenységről van szó, és a közösségi jogi megítélése is ennek megfelelően eltérő.
Azt gondolom, az a bejelentési rendszer, ami e törvényjavaslatban több helyen is megjelenik, de amelynek az egyik fontos lábát a másik, a szolgáltatási kerettörvényre vonatkozó törvényjavaslat teremti meg, a bejelentés abban az értelemben értendő, ahogy ott szabályozásra kerül. Ennek pedig az a lényege, hogy olyan esetekben, ahol nincs igazán az előzetes kontrollnak értelme, tegyük fel a mostani engedélyezésnek nevezett rendszer is, ha összenézzük a hatályos szabályozást, egy bejelentés, hiszen tényadatokat megad egy engedélykérelemben, és a hatóság, ha azok a tények teljesültek, akkor azokat nyilvántartásba veszi.
Erről szól a bejelentés is, azzal, hogy a nyilvántartásba-vételre már egy ellenőrzés során kerülhet sor, de felesleges adminisztratív teher, jelesül a gyógyszerismertetőkre - akik nem gyógyszerészi tevékenységet folytatnak - egy ilyen formális engedélyezést telepíteni. Annyi az érdemi különbség, hogy ha a hatóság a rendelkezésre álló idő alatt mégsem ellenőrzi a bejelentett adatokat, amit később is bármikor megtehet, attól még a nyilvántartásba-vételre sor kerülhet, hogy jogszerűen teljesíthesse a tevékenységét, akkor, hogy ha egyébként a jelenleg is miniszteri rendeleten előírt szakképesítési és egyéb követelményeknek megfelel. Ezzel válaszoltam arra a kérdésre is, hogy most is miniszteri rendeletben kerül ez szabályozásra, és a hatósági körben pedig ez az egészségbiztosítási felügyelet a jelenleg is eljáró hatóság, és ez nem az OEP.
ELNÖK: Hanem az Egészségbiztosítási Felügyelet?
DR. SZÁMADÓ TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, most is ő jár el ezekben az ügyekben. Tehát ebben a tekintetben semmilyen változás nincs.
ELNÖK: Nincs változás. Akkor kérem, foglaljunk állást, hogy ki támogatja ezt az indítványt az ajánlás 57., 58., 59., 60. pontja szerint. (Szavazás.) 12 igen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás. A többség támogatta.
Az ajánlás 65. pontja még a bizottság hatáskörébe tartozik, ez is alkotmányügyi bizottsági kezdeményezés, és az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos adminisztráció egyszerűsítésére irányul. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. BARABÁS GERGELY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja ezt a javaslatot. Van-e kérdés? Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Egyrészt fából vaskarika, hogy egy példány, két példány, az egészet végig kellene gondolni. Én azt kérdezném, hogy mi veszíti pontosan a hatályát, hogy ezek a paragrafusok mit takarnak, ha ezt megtudhatnánk pontosan.
ELNÖK: Van-e más kérdés? Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Az egész majdnem úgy... majdnem csúnyát akartam mondani. (Derültség.) Az egész az, amire való: semmi, az égadta világon semmire. Annyival több, hogy naponta aláírok nem tudom, hány papírt, de senki nem használja. Olyan értelmetlen, mint az előbb, hogy itt ültünk, hogy hallgassuk, hogy van-e valami érdemi döntés abban a kérdésben, hogy hogyan lesz a finanszírozás. Semmi. Egy papír, amelyet abban a pillanatban elhajítanak a betegek, ahogy kijönnek a kórházban. Szóval olyan értelmetlen, hogy erre egyszerűen nem tudok szavakat találni.
Én az egészet, úgy, ahogy van, mondjuk itt nem igazán erről van szó, de az ügy lényege mégiscsak az, hogy gondolkozzanak el rajta.
ELNÖK: Tóth képviselő úr!
DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP): Tulajdonképpen, amit Kálmán mond, az "a nép hangja", tehát a dolgozó egészségügyi személyzet körülbelül ezt mondja. A logikáját tekintve van, mert pillanatnyilag azzal, hogy a beteg aláírja ezt a nyilatkozatot, és az egyik példányt el kell tennünk, tulajdonképpen ezzel igazoljuk, hogy adott esetben a beteg ott volt, és történt ellátás. Ő nem fogja megtartani ezt a papírt, tehát ez az OEP-nek volna érdekes, mert aztán egyébként a gépbe annyi adatot gépelek be, amennyit akarok, hogy 20 beteg EKG-ját nézem meg vagy 48-nak az alatt az egy óra alatt, az csak azon múlik, hogy én mennyire vagyok becsületes.
De ha az OEP megnézi azt, hogy van 26 bejegyzett szakrendelésre és van-e 26 ilyen papírom, amit egyébként én ugyanúgy utálok, és bármit, amit Kálmán is mond, tényleg nem alkalmas semmire, a szerencsétlen asszisztensnő már nem tudja, hogy hová a túróba rakosgassa. Tehát az biztos, amit Kálmán mond, azzal kezdődik, hogy 12 aláírás, aztán kiderül, hogy tulajdonképpen a kutyát nem érdekli, mi pedig lelkesen gyűjtögetjük a rendelőben.
Tehát ha van értelme a dolognak, akkor csináljuk, ha nincs értelme, akkor viszont hagyjuk a büdös francba az egészet szerintem. (Dr. Mikola István: Ez egy helyes kifejezés volt. - Derültség.)
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Ez a végszó? Mert akkor menjünk.
ELNÖK: Nem végszó. Kérem a kormány képviselőit, hogy mivel elhangzott néhány értelmező jellegű kérdés, ezekre válaszoljanak. Barabás úr, tessék!
DR. BARABÁS GERGELY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. Az első kérdésre az a válasz, hogy pont az történik, hogy most úgy van, hogy az orvos is aláírja, és a beteg is aláírja. Ezek a rendelkezések a törvényben arra vonatkoznak, amikor a beteg aláírja, de mivel ez megszűnik, erre már nem lesz szükség a továbbiakban.
A másik észrevétel: még annyit tennék hozzá, hogy elhangzott, hogy ez felesleges. Ez pont egy kis lépés afelé, hogy egyszer majd az adminisztratív tehercsökkentés egyik eleme lesz, ahogy elhangzott az előző napirendnél is, hogy az elektronizáció talán segít ezen valamelyest. Valóban egy kis lépés, de úgy gondoljuk, hogy azért valamit segít az adminisztratív terhek csökkentésében, ezért támogatnánk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Világos. Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Tudom, hogy formállogikai bukfencnek tűnik, de a betegnek miért kell a saját egyetlen példányát aláírni? Minek?
DR. BARABÁS GERGELY osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez szűnik meg.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): De minek van akkor az egész? Ha én nem tudok másodpéldányt tartani róla és igazolni, akkor minek? (Dr. Csáky András: Mi hiszünk neked! - Derültség.)
ELNÖK: Az én mondatom csak az, hogy azért annak idején, most más kérdés, hogy az adminisztrációt ki, mi, hogyan, milyen ügyekben növelné, és még hány felesleges papírt csináljunk az egészségügyben, amit egyébként pedig nem kellene, egyébként maga a gondolat azért mégiscsak arról szól, hogy az állampolgár, a beteg azért érzékelje azt, hogy a közfinanszírozásban milyen összegű támogatást kapott akkor, amikor igénybe vette a szolgáltatást. (Dr. Mikola István: Tegye oda a keresztet! - Derültség.) De túl azon, hogy milyen technikákat választunk, csak emlékeztetem magunkat, hogy ez volt annak idején a bevezetés értelme.
Ki támogatja a javaslatot az ajánlás 65. pontja szerint az egyszerűsítés tekintetében? (Szavazás.) 8 igen. Nem kapott többséget.
Van-e olyan javaslat, amiről még képviselőtársaim kívánnak szavazni? (Dr. Mikola István: Igény volna rá! - Derültség.) Igény volna, de jelzés nem érkezett, ezért befejeztük ezt a napirendi pontot.
Egyebek? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 53 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva