EB-22/2009.
(EB-113/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2009. augusztus 26-án, szerdán, 13.00 órakor
a Képviselői Irodaház 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirend előtti elnöki bejelentések *
Tájékoztató az új típusú influenza hazai terjedésére történő felkészülés helyzetéről *
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter szóbeli tájékoztatója *
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos szóbeli tájékoztatója *
Tájékoztató az úgynevezett targoncás baleset mentésszervezési és betegirányítási tanulságairól *
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter szóbeli tájékoztatója *
Dr. Holchacker Péternek, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökhelyettesének szóbeli tájékoztatója *
|
1. |
Tájékoztató az új típusú influenza hazai terjedésére történő felkészülés helyzetéről |
|
2. |
Tájékoztató az úgynevezett targoncás baleset mentésszervezési és betegirányítási tanulságairól (a Házszabály 67. § (3) bekezdése alapján) |
|
3. |
Egyebek |
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Mikola István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Csáky András független
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Czinege Imre (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP) megérkezéséig dr. Garai Istvánnak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP) megérkezéséig dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos
Dr. Holchacker Péter, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökhelyettese
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 04 perc)
Napirend előtti elnöki bejelentések
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelt Képviselőtársaink! Kedves Vendégeink! Köszöntöm az Egészségügyi bizottság tagjait! A bizottság rendkívüli ülést tart, hiszen a bizottsági tagok egyötöde a Házszabály szerint ezt kezdeményezte még korábban. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes számban jelen van.
Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy mielőtt a napirendre térnénk, néhány bejelentést tegyek, hiszen a nyári időszakban sok minden történt. Mindenekelőtt szeretném elmondani a képviselőtársaimnak, hogy a mai ülésünket rögzítő gyorsíró kolléganők, Vicai Erika és Árvayné Dani Judit egy sajátos rekorddal büszkélkedhetnek, hiszen az Intersteno elnevezésű nemzetközi gyorsíró, gépíró és szövegszerkesztő világbajnokság győztesei, amit Pekingben tartottak meg a közelmúltban. (Taps. - Vicai Erika és Árvayné Dani Judit: Köszönjük.) A gyorsírásverseny győztese felnőtt kategóriában Vicai Erika, aki egy perc alatt 460 szótagot írt le szinte hiba nélkül, ő az Országgyűlés Hivatala Gyorsíró Irodájának munkatársa. A második helyezett lett Árvayné Dani Judit, aki szintén az Országgyűlés Hivatala Gyorsíró Irodájának munkatársa. Azt gondolom, ez egy olyan sajátos alkalom, hogy tiszta szívünkből köszönthetjük őket. (Dr. Mikola István: Itt szerezték a gyakorlatot. - Derültség.) Engedjék meg, hogy a képviselőtársaim nevében is tisztelettel köszöntsem önöket! (Taps. - Az elnök virágot nyújt át a jegyzőkönyvvezetőknek. - Vicai Erika és Árvayné Dani Judit: Köszönjük szépen.) Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Napirend előtt szeretném a képviselőtársaimat néhány nyári információról, levelekről, válaszokról tájékoztatni, egy kezdeményezésről, továbbá röviden arról is, hogy az őszi ülésszakra való felkészüléssel hogyan állunk. Mindenekelőtt, tisztelt bizottság, az Állami Számvevőszék tájékoztatott arról, hogy befejezte egyes kórházi tevékenységek kiszervezésének ellenőrzését, az ÁSZ honlapján a jelentés már hozzáférhető. Azt ajánlották a kormány számára, hogy a kórházi kiszervezések törvényi szintű szabályozására minél előbb kerüljön sor. Ismereteim szerint ez a kérdés szerepel a kormány jogalkotási tervében. Még a tavaszi ülésszak végén, amikor áttekintettük a szakellátás finanszírozásának első tapasztalatait, a vita néhány következtetését megosztottam a minisztérium vezetőivel, és a szakmai szabályok változtatásával kapcsolatban a miniszter úr adott egy írásos tájékoztatást. A képviselőtársaim számára ezt a levelet kiosztattam.
A tiszti főorvos úr üdvözölte azt a kezdeményezésünket, amelyet Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszonnyal közösen tettünk, hogy a korhatár előtti nyugdíjazottak keresetkorlátját szüntessük meg. Ez a törvényjavaslat már a Ház napirendjén szerepel. Feltételezve, hogy tárgysorozatba veszi az illetékes bizottság, nem mi vagyunk, de ez az egészségügyi dolgozókat is érinti.
Ugyancsak kiosztattam a képviselőtársaimnak azt a tájékoztatást, amelyet a miniszter úr a népegészségügyi program folytatásával kapcsolatban adott még július közepén. A képviselőtársaim emlékeznek rá, hogy Kupper András képviselő úr javasolta, hogy az egészségügyi dolgozókra vonatkozó etikai szabályozással foglalkozzunk. A miniszter úr egy négyoldalas részletes tájékoztató levelet küldött ezzel kapcsolatban, alapvetően azt jelezve, hogy az Országgyűlés által elfogadott, a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvénymódosítás ezt a kérdést rendezte. Ezeket az információkat a képviselőtársaim figyelmébe ajánlom.
Ugyancsak tájékoztatom a bizottságot arról, hogy Mikola István alelnök úrral közösen fogadtunk szakértőket, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársát, Sinkó Esztert, továbbá Vitray József szakértő urat és Buda Béla professzor urat, akinek egyébként itt is gratulálunk az államalapítás ünnepén elnyert magas kitüntetéséhez. Nos, a kezdeményezésük arra irányul, hogy az egészségügyi rendszer fejlesztését megalapozó szakmai, társadalmi vitának helyet adó közösségi világháló portált hozzanak létre, egy nagyon ellenőrzött, kontrollált rendszert, amely a szakmai vitáknak, a szakmapolitikai háttérmunkáknak adna valahogy teret, az ezzel kapcsolatos hozzászólásoknak és vitának. Úgy láttuk, hogy az Egészségügyi bizottság jó szívvel védnökséget vállalhat az ügy felett, és nyilván időről időre majd beszámolunk arról, hogy ez a kezdeményezés hogyan áll.
Ami az őszi ülésszakot illeti, képviselőtársaim ismerik, hogy szeptember 14-én kerül sor az őszi ülésszak kezdetére, plenárisan. A megelőző héten, szeptember 9-én tervezzük a bizottság első rendes ülését. Az a javaslatom, hogy adjunk helyt Csáky András képviselőtársunk javaslatának, aki azt kezdeményezte, hogy az onkológiai ellátást illető kérdésekkel foglalkozzunk, tekintettel az elmúlt hetek történéseire is, figyelembe véve a területi ellátás kérdését, a finanszírozás ügyeit, a fejlesztéseket, egyáltalán, a rendelkezésre álló kapacitások ügyeit. Miniszter úrral ezt megbeszéltem, és akkor ezt a szeptember 9-ei ülés napirendjére tűznénk, azzal a tájékoztatóval együtt, amely az Új Magyarország fejlesztési terv aktuális kérdéseivel foglalkozik.
Várható, hogy szeptember 9-én már napirendre kerül a zárszámadási törvény is, elképzelhető, hogy foglalkoznunk kell az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi egészségügyi rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslattal, ezt a kormány benyújtotta - ez az international health regulations kihirdetése -, és ugyan ez nemzetközi szerződés, de szakmai kérdés, tehát az Egészségügyi bizottság számára is kikértem. Ez az, ami most látható, ennyit szerettem volna, tisztelt képviselőtársaim, napirend előtt elmondani.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy napirend előtt van-e bárkinek megjegyzése, véleménye, bejelentenivalója. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! A rendkívüli ülésre az írásban kiküldött napirendi javaslatot tenném, tehát ehhez nincs kiegészítés. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy a napirendi javaslatot elfogadják-e.
Ki fogadja el a napirendi javaslatot? (Szavazás.) Egyhangúnak látom a szavazás eredményét, tehát megállapítom, hogy a napirendünket elfogadtuk.
Tájékoztató az új típusú influenza hazai terjedésére történő felkészülés helyzetéről
Soron következik: Tájékoztató az új típusú influenza hazai terjedésére történő felkészülés helyzetéről. Ezzel a kérdéssel több alkalommal foglalkozott már a bizottság. A minisztérium a jelenlegi helyzetről - pontosabban a múlt hét elején látható helyzetről, hiszen akkor készült a tájékoztató - készített egy írásos összefoglalót; elektronikus úton képviselőtársaim ezt megkapták.
Tisztelettel köszöntöm Székely Tamás miniszter urat, aki személyesen vállalta az előterjesztői szerepet dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos úrral együtt. Köszöntöm az ÁNTSZ munkatársait, az egészségügyi szaktárca szakértőit, további vendégeinket. A bizottság ülésére - ha van ilyen jellegű kérdés, megjegyzés - meghívtam az Omninvest oltóanyaggyártó cég képviselőit is, ők is jelen vannak, tisztelettel köszöntöm őket.
Megadom a szót a miniszter úrnak.
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter szóbeli tájékoztatója
DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Úr! Tisztelt Egészségügyi Bizottság! Az írott anyaghoz szeretnék néhány szóbeli kiegészítést tenni. Először is a legfontosabb: a mai nap adatai alapján a világban 253 169 influenzamegbetegedés fordult elő, 2572 halálozás történt, az Európai Unió, illetve az EFTA országaiban 43 152, ebből 93 halálozás, Magyarországon 151 megbetegedés és egy halálozás. A ma reggeli adatok alapján tudom ezeket az adatokat mondani.
Elkészültek a különféle logisztikai ütemtervek arra vonatkozóan, hogy mi is történne akkor, ha kitörne a járvány. Először is szeretném elmondani, hogy kormányhatározat született arról - amiben van egy felhatalmazás a számomra -, hogy négymillió egység oltóanyagra, ami egyébként térítésmentes oltóanyag, az Omninvesttel leszerződhetek és leszállítsunk. A tervek szerint azt követően, hogy a klinikai kísérletek befejeződtek, megkezdődnek a szállítások, terveink szerint október első hetében ennek a tervezett mennyiségnek körülbelül a fele már meg fog érkezni az EKI raktárába. Természetesen elkészült az ezzel kapcsolatos logisztikai ütemterv, aminek lényege, hogy az EKI raktáraiból ezek az oltóanyagok milyen menetrendben és hogyan kerülnek el a háziorvosokhoz, ideértve az ÁNTSZ regionális intézeteit, ahol koordinálják a kistérségi intézetekből beérkező adatokat, a kistérségi intézetekben pedig koordinálják az oltó orvosoktól származó adatokat. Természetszerűleg TAJ-szám alapján kívánjuk ezt az oltást lebonyolítani, már csak azért is, hiszen ez a négymillió adag oltóanyag a veszélyeztetett lakosság oltására szolgál. Természetesen ezen kívül patikai forgalomban biztosítunk még további kétmillió egységnyi oltóanyagot, tehát ezzel a lakosság 60 százaléka beolthatóvá válik.
Azért döntöttünk ennyi oltóanyag beszerzéséről, mert Magyarországon alapvetően rendelkezésre áll ez a kapacitás, amivel az oltásokat elő lehet állítani, és így elsődlegesen nem antivirális készletekkel kívánjuk az influenzát kezelni, hanem megelőzni kívánjuk a megfelelő védőoltásokkal. Természetesen az Oseltamivir elosztására is elkészült a megfelelő ütemterv és a szétosztás, ami első körben nyilvánvalóan a járvány súlyosságának megfelelően a hét régió egy-egy patikáját érintené, a következő ütemben összesen 22 gyógyszertárat érintene. Természetesen, ha a járvány hamarabb támadna, vagy nagyobb mértékű lenne, akkor nyilván ezt a patikai hálózatot ki tudjuk terjeszteni, ahol az Oseltamivir hozzáférhető lesz.
Kijelölésre kerültek azok a kórházak, ahol a betegellátás megtörténne, ha és amennyiben ez indokolt lenne.
Ezen kívül készült egy lakossági tájékoztatási ütemterv, aminek az első lépcsője, illetve lépése az lenne, hogy a tanévnyitó kapcsán Hiller miniszter úrral a jövő héten tartanánk egy közös sajtótájékoztatót, ahol bemutatnánk azokat a szóróanyagokat, amelyek egyébként elkészültek, és amelyeket az iskolákban 550-600 ezer közti darabban kihelyeznénk, hiszen az iskolákban részben a gyerekek, részben pedig a szülők, akik a gyerekeket viszik, illetve hozzák, a helyszínen tudnak tájékozódni azokról az információkról, amelyek szükségesek a járvány megelőzéséhez, illetve leküzdéséhez.
Az Oseltamivir beszerzésére kiírt pályázatunk első körben eredménytelen volt, mert a gyártó egy régebbi gyártású sarzsot akart eladni nekünk, ezért egy újat írtunk ki. Ebben most már teljesül a kiírásban szereplő 60 havi felhasználhatósági idő. Ez a szerződés gyakorlatilag a napokban aláírható, és hasonlóképpen a négymillió egység influenzavakcinára szóló szerződésünk szintén a napokban aláírható.
Ennyivel egészíteném ki azt az anyagot, amit küldtem, ezek az anyag készítése óta eltelt időnek a rövid tartalmi elemei. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tiszti főorvos úr, kíván kiegészítést tenni? (Jelzésre:) Igen, Falus dr.
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos szóbeli tájékoztatója
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos: Köszönöm szépen. Két rövid dolgot tessenek szívesek lenni megengedni. Az egyik, hogy egyre több információnk van az új típusú influenzáról, és elsősorban arról, hogy az új típusú influenza miben tér el attól az évente ismétlődő szezonális influenzától, amivel az utóbbi években találkoztunk.
Itt egy nagyon lényeges dolog van, hogy a szövődmények nem ugyanazoknál a veszélyeztetett csoportoknál szaporodtak az ismereteink szerint, mint a szezonális influenzánál, hanem egy más, veszélyeztetett csoportnál, amelyről általában nem volt szó. Így a fiatalok, a terhesek, a túlsúllyal rendelkezők és az anyagcsere-betegségben szenvedők veszélyeztetettsége lényegesen nagyobb, mint a szezonális influenza esetében, tehát ezekre a betegekre különösen vigyáznunk kell. Természetesen a leromlott állapotúak, az immunrendszerükben sérültek ugyanúgy veszélyeztetettek, mint a szezonális influenzánál.
A másik lényeges új információ, amely a világban egyre inkább elterjedt, hogy az antivirális szerek alkalmazása egészséges, alapbetegség nélküli embereknél több veszéllyel jár, mint amennyi hasznot hoz. Tehát az antivirális szerekkel - például egy angol tanulmány alapján - a gyerekeknél átlagosan egy nappal lehetett lerövidíteni a betegség idejét. Ez nem áll arányban azokkal a szövődményekkel, amelyeket ezek a szerek okoznak. Ezeket a szereket fenn kell tartani mondjuk egy kövér, cukros terhes nő részére, ha nem kívánatos, hogy a láza magas legyen, és adott esetben egy betegnél az influenzás betegség szövődménye veszélyeztetőbb, mint a korábbi időben. Tehát más az indikációja az antivirális szereknek, és más a veszélyeztetettek köre, mint a szezonális influenza idején. De emellett sajnos tudnunk kell, hogy nem vagyunk védve az ellen, hogy szezonális influenzajárvány ezzel egy időben ne legyen, tehát a szezonális influenza elleni védettséget azoknak az a csoportoknak, amelyeknek ezt a korábbi években is ajánlottuk, idén is ajánlott megszerezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Konzultációs a napirend, tehát a képviselőtársaink a hozzászólásaikban kérdéseket is feltesznek és véleményeket mondanak, mindenekelőtt azonban alelnök úr szeretne szólni, és azt követően pedig én szeretnék néhány dolgot mondani. Alelnök úré a szó.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Néhány szóban szeretném megindokolni, hogy miért kértük ennek a rendkívüli bizottsági ülésnek az összehívását, illetve szeretnék erre a napirendre vonatkozóan néhány magyarázattal szolgálni. Ha jól emlékszem, az Egészségügyi bizottság harmadik alkalommal tárgyalja az influenzakérdést. Most jó érzéssel tölt el, hogy az Egészségügyi bizottság munkája - ezt az anyagot is látván - elérte, hogy a kormányzat valóban komolyan foglalkozik az influenza kérdésével, és a kormányzat alatt nemcsak az egészségügyi kormányzatot értem. A világon ma négy nagy világjárvány dúl. Az egyik az AIDS, a másik a tuberkulózis, a harmadik a malária, és nemrégen az Egészségügyi Világszervezet negyedik világjárványként a készültséget hatodik fokozatra emelve jelezte az influenza H1N1-típusú vírusával elindult járványt is mint világjárványt. Komolyan kell venni ezt a dolgot, és úgy tűnik, hogy most a kormányzat is kezdi komolyan venni.
Szeretném megjegyezni a miniszter úr kiegészítő adatai kapcsán, hogy nyilván ő is tudja, hogy ez a jéghegy csúcsa, csak az az esetszám, ami előfordult eddig a nagyvilágban és Magyarországon is, hiszen ezek azok az esetek, amelyeket virológiailag igazoltak, de körülbelül százszoros lehet az előfordulás emögött. Tehát messze több az influenzás betegek száma, mint amennyit drága virológiai vizsgálatokkal eddig igazoltak. Magyarországon is itt van a betegség. Közel kétszáz megbetegedés történt, de ezt is nyugodtan be lehet szorozni ötvennel, százzal ahhoz, hogy körülbelül képet kapjunk arról, milyen módon terjedt el a vírus az országban.
Szeretném megkérdezni - és a bizottsági ülés összehívása előtt terveztük feltenni többen ezt a kérdést -, hogy hol tartanak a klinikai vizsgálatok a vakcinával kapcsolatban. Milyenek az első eredmények? Reméljük, hogy ez a vakcina valóban jó lesz, immunogén lesz a hatása, a védő immunitás kialakításában megfelelő lesz. Szeretnénk erről tájékozódni, hiszen tudomásunk van arról, hogy folynak a klinikai vizsgálatok, sőt talán már a befejezéshez közelednek, nyilván az előzetes adatok már megvannak. Tehát a reaktogenitással kapcsolatban szeretnénk információkat kapni.
Sajnálattal kell mondanom, továbbra is rossz érzésünk van amiatt, hogy az antivirális készleteket továbbra is államtitokként őrzik. Két bizottsági ülésen kértük, hogy oldják már fel ezt az államtitkot, hiszen teljesen értelmetlen titkolózni az antivirális készleteket illetően. Megjegyezni ezzel kapcsolatban még azt szeretném, mint infektológus is - ha Falus főorvos úr megengedi -, hogy persze ezeknek az antivirális szereknek, ezek adásának csak akkor van értelme, ha nagyon gyorsan megkezdik, hiszen itt egy sejtölő vírusról van szó. Ha ez már bevette magát a légcső és a légutak nyálkahártyájába, és ott elkezdte a pusztítást, akkor már nem nagyon van értelme ezen antivirális készletek beszedésének. Vannak olyan országok, ahol direkt azt propagálják, hogy a veszélyeztetetteknél ott legyen a polcon, hogy azonnal le tudja venni, mihelyt az első láz vagy influenzás tünetek megjelennek. Később tényleg nincs értelme adni, mert csak a mellékhatásaival kell számolni.
Az igazán nagy kérdés, amelyben tájékoztatást várunk - és a bizottsági ülés előtt mi, Fidesz-KDNP-képviselők összeültünk, és hosszan beszélgettünk erről a témakörről -, a technikai lebonyolítás kérdése. Ki fog oltani? Ki lesz felhatalmazva arra, hogy beadja a vakcinát? A háziorvosok leterhelését hogyan fogjuk az aktív rendelési időszakokban kezelni? Mi lesz azokon a helyeken, ahol nincs betöltve a háziorvosi állás, mi lesz az iskolákban? Olthatnak-e az iskolaorvosok, vagy esetleg oltónővérek fognak megjelenni, hiszen aki a gyakorlatban van, az tudja, hogy 4 millió vakcinát oltani gigászi munka, gigászi feladat. Ezt nagyon komolyan meg kell szervezni, hiszen egyébként káoszba fulladhat az egész influenza elleni felkészülés.
Végül egy személyes kérdésem lenne a miniszter úrhoz. Valamelyik sajtóorgánumban olvastam, hogy ő nem oltatja be magát. Mint infektológus szeretném megkérdezni, hogy módosult-e ez az álláspontja. Ugyanis szeretném hangsúlyozni - bár ezek szerint ő nincs 60 év felett, mint én, úgyhogy nem tartozik a veszélyeztetett korosztályba -, azt javaslom, gondolja végig, hogy ha tényleg ez az álláspontja, hiszen ez tényleg egy olyan vírus, amellyel még nem találkoztak az emberek, ilyen értelemben védőimmunitás nincs a szervezetünkben, tehát egész más a helyzet, mint a szezonális influenzavírus esetében, amellyel szemben minden ember vérében ha alacsony szinten is, de vannak ellenanyagok. Ezzel szemben nincs, tehát ezzel szemben - még ha nem is néz ki olyan nagyon súlyos betegségokozó ágensnek - mégiscsak érdemes védekezni, arról nem is beszélve, hogy az oltási kampány szempontjából a miniszternek a saját magára vonatkozó ilyen értelmű állásfoglalása óriási komoly tényező, amely súlyosan nyom a latban akkor, amikor 4 millió vakcinát kell beoltani 4 millió állampolgár számára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr.
Tisztelt Bizottság! Elolvastam az anyagot, és igyekeztem tájékozódni. Úgy látom, úgy látjuk az MSZP-frakcióban is, hogy a szaktárca és a kormány - e tekintetben örülök, hogy egyezik az álláspontunk az alelnök úr álláspontjával is - mindent megtett azért, hogy megfelelő legyen a felkészülés a világjárványra. Tegnap beszéltem Jakab Ferencné asszonnyal, az Európai Unió Járványügyi Központjának igazgatójával, akivel kapcsolatban terveztük, hogy meghívjuk a bizottság ülésére, de egy váratlan megbízatása most nem tette lehetővé, hogy köztünk legyen. Az az ECDC álláspontja, hogy a magyar felkészüléssel elégedettek. Az a program, amely - ahogy a miniszter úr is mondta - a vakcinációt, tehát a járvány megelőzését helyezi előtérbe, szemben az antivirális kezeléssel, megfelelő, korszerű, és megfelelőnek tartják az eddig tett és ezután tervezett lépéseket.
A másik dolog, amit szeretnék elmondani - és örülök, hogy a miniszter úr erre kitért, és az írásos összeállítás is tartalmaz bizonyos utalásokat erre -, hogy most már itt az idő arra, hogy a lakosság részletes tájékoztatását vagy ha úgy tetszik, mentális felkészítését megkezdjük, pontosabban intenzív szakaszba lépjen ez a felkészítés. Hiszen valószínűleg annál most már sokkal többet kell mondani, hogy lesz elegendő védőoltás és gyógyszer. Nem árt és folyamatosan, újra és újra meg kell győzni az embereket az alapvető higiénés szabályok betartásáról, emellett pedig azt is meg kell értetni az emberekkel, hogy nem minden lázas állapot influenza, és nem minden influenzásnak kell kórházi kezelést kapnia. Én tehát azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, és ezen túlmenően még azt is fontosnak gondolom, talán javasolnám is, gondolja végig a tárca, hogy az NHS Directhez, tehát az angol rendszerhez hasonlóan az itthon tulajdonképpen alapjaiban meglévő és bizonyos területeken működő DoktorInfo-rendszer szélesítésével akár az internetes felületeken lenne mód arra, hogy kiegészítsék a tervezett tájékoztató kampányt. Én ezt fontosnak gondolom.
Alelnök úr is említette a logisztika kérdését. Tudom, hogy az ÁNTSZ az eljárási renden dolgozik, tehát hogy a védőoltások végül is hogyan jutnak el a célpopulációhoz. Én a magam részéről úgy látom, hogy "a majd mindenkit beoltanak a háziorvosok" álláspont nem minden tekintetben tartható, tehát nyilván érdemes végiggondolni - és tudom, hogy erre már történtek lépések -, hogy az egészségügyi intézmények dolgozóinak nyilván nem biztos, hogy a háziorvos kell beadja, nyilván egyes esetekben bevonható a foglalkozás-egészségügy, az iskola-egészségügy több képviselője. De nyilván az oltás technikai megvalósítója sem biztos, hogy orvos kell legyen, lehet ápolónő, orvostanhallgató, tehát ebben a tekintetben egy szélesebb alapra célszerű helyezni ezt a tevékenységet. Érdeklődnék is, hogy részleteiben ez a kérdés hogyan áll.
Szeretném azt a kérdést is felvetni, mert hiszen sokféle megkeresés érkezett a bizottsághoz is, és én magam külföldön voltam, amikor a Financial Timesból értesültem arról, pont augusztus elején, hogy bemutattak egy hazai előállítású gyorsdiagnosztikai real-time PCR-tesztet, amely ígéretesnek látszik, nemzetközi érdeklődés is van. Hogyan látja, miniszter úr? Nyilván a preventív stratégiára is figyelemmel, korlátozott számban, de elképzelhető-e, hogy Magyarország is él ezzel a lehetőséggel, tehát hogy beszerez ebből egy bizonyos mennyiséget?
Végül, de nem utolsósorban örülök annak, hogy itt a bizottság hagyományainak megfelelően egy szakmai, szakmapolitikai konzultációra kerül sor, hiszen most nagyon fontos valamennyiünk számára, hogy a járványügyi hatóságok és ebben a tekintetben a szakma iránti bizalmat, lakossági bizalmat meg tudjuk őrizni, és ezért nagyon fontos, hogy a politikusok higgadt, mértéktartó nyilatkozatokat tegyenek, hiszen ezzel segíthetjük a lakosság megfelelő lélektani hozzáállását. Azt hiszem, hogy ez nagyon-nagyon fontos, reméljük, hogy a bizottsági ülés is ebbe az irányba segíti a felkészülést. Köszönöm szépen.
Képviselőtársaim? (Jelzésre:) Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Három kérdést szeretnék megfogalmazni, egy megjegyzés kíséretében. A megjegyzés: az eddigi tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy Magyarország nem fogja tudni elkerülni azt, hogy kialakuljon egy valamekkora méretű járvány. Ennek fényében kérdezem azt, hogy az oltóanyag-kísérletek milyen eredményeket hoztak a várandós, a leendő édesanyák tekintetében, különös tekintettel arra, amit tiszti főorvos úr is mondott, hogy különösen veszélyeztetett csoport ebből a szempontból.
A másik kérdés, hogy ha a járvány elkerülhetetlen, akkor egy optimista forgatókönyv szerint körülbelül mennyi megbetegedésre és milyen ütemezésben számíthatunk, hiszen tudjuk, hogy lesznek betegek, és ez pluszmegterhelést fog jelenteni az egészségügyi ellátórendszer számára, aminek nyilván költségvonzata is van, és logisztikai feladatokat is jelenthet. Még egyszer: azon múlik, hogy körülbelül mekkora az a betegtömeg, ami megjelenik, és milyen időzítésben. Mit várnak? Ez a második kérdés.
A harmadik kérdéssel egy picit előreszaladok, de a technikai kivitelezés során, mivel nem ismerem azt a pontos forgatókönyvet, amit önök az oltások lebonyolítására készítettek, mennyiben számolnak az önkormányzatokkal ennek a lebonyolításában, hiszen a háziorvosi szolgálatokat alapvetően az önkormányzatok felügyelik, és nagyvárosok, megyei jogú városok esetében szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy ne vegyék igénybe az önkormányzatok logisztikai rendszerét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Nyul képviselő úr!
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Örömmel hallottam, hogy az A és a B típusú influenza elleni szokásos védőoltás továbbra is megmarad, annak már van egy kialakult menetrendje. A háziorvos megigényli adott betegségcsoportok szerinti betegeknek, akik megkapják, és már van egy kialakult kör, amely viszonylag jól fogadja, és működik önkéntes alapon, mint természetesen ez is.
Merőben új dolog ez a jelenlegi H1N1-es vírustípus, hiszen ami meglepő és új ebben, hogy a várandósokra is kiterjed nagy létszámban, valamint a gyermekpopulációra. Tudni kell azt, hogy a veszélyeztetett csoportok eddig is kaptak mindenféle védelmet. Most ebben az esetben úgy értelmezem, hogy egészségesekre is kiterjeszthető és kiterjesztendő ezek szerint ez a védőoltásforma. Ezt nagyon körbe kell írni. És ha szeptemberben indul ez a felvilágosító kampány, amiben örvendetes módon a védőnők is benne vannak - hatékony lesz a működésük, remélem -, itt nagyon pontos leírást kell majd ezekről adni. Önkéntes alapon levő dologról van szó. Itt fölvetődik az is, hogy iskolaorvosok is adják és adhatják. Nem szabad elfelejteni, szülői hozzájárulás kell, nyilvánvalóan, önkéntes alapú védőoltásról van szó, és ez sem lesz könnyű dolog, a szülőkkel megértetni, különösen, ha ténylegesen nem egy olyan típusú, súlyos kórképes állapotot előidéző influenzajárványról van szó, amit esetleg várunk. Azt hiszem, hogy több kérdés vetődött itt fel a képviselőtársak részéről, és több nyitott kérdés is marad, azt hiszem, a beindulást illetően. Nem tudjuk, milyen létszámmal jelentkezik ez.
Az igénylést illetően az is kérdésként vetődik fel például, hogy előbb jelentkezik a beteg - vagy nem beteg, egészséges - a háziorvosánál, ennek alapján, TAJ-szám alapján történik a megigénylése az oltóanyagnak, és ezt követően történik nyilvánvalóan a beadása, tehát ennek is van egyfajta menetrendje. A másik, hogy az eddigi számszerű oltott, A és B típusú influenzával szemben valójában tényleg mennyire lehet számítani, az előző tapasztalatokból van-e valami százalékos arány, akikre tényleges lehet számítani, és akiket tényleg szükséges beoltani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Megmondom őszintén, nem volt időm, illetve most jutott eszembe, hogy az elmúlt évek egészségügyi bizottsági jegyzőkönyveit érdemes lenne végignézni, hiszen emlékszünk, hogy elég sokat tárgyaltunk annak idején a szivacsos agyvelőgyulladásról, utána slágertéma volt a madárinfluenza, illetve az arra való felkészülés, és most itt van egy újabb kórokozó, és lehet, hogy egyedül vagyok ezzel a véleményemmel, de időnként az embernek az az érzése, hogy ez a dolog egy kicsit túl van dimenzionálva.
Nincs adatunk, de a tiszti főorvos úr biztosan jól tudja, hogy egy szokásos mezei influenzajárványnak mekkora a lethalitása; a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján világviszonylatban az egy százalékot sem éri el, illetve az európai tagállamok, illetve az EFTA-tagállamok esetében a két tized százalékot sem éri el. És ha hozzáveszem azt, amiben minden szakértő egyetért, hogy az izolált esetek tulajdonképpen a jéghegy csúcsai, és százszoros nagyságrendben várhatók, vagy már mögöttünk van az átfertőzöttség, akkor egy ilyen természetes immunitás is elindul, mert gondolom, aki túlesett rajta, azért immunitással rendelkezik. Ezen azért érdemes elgondolkozni, mert az egészségügy jelenlegi állapotában azért nem mindegy, hogy milyen anyagi és milyen erőforrásokat használunk föl, és mire használunk. Tehát minden ezzel kapcsolatos felesleges ténykedés úgy gondolom, azért megfontolásra késztetne mindenkit.
Miniszter Úr! A sajtóból is lehet tudni, hogy lényegében megtörtént a megrendelés a hatmillió oltóanyagra. Viszont ha valakit érdekel maga a téma és a világhálón tájékozódik, akkor eléggé vegyes képet, véleményeket kaphat magáról az influenzajárványról. Ezért érdekes a miniszter úr nyilatkozata, hogy nem fogja beoltatni magát, ez mintegy állásfoglalás, mintegy minősítése tulajdonképpen a járvány kommunikációjának. És miután egy önkéntes oltásról van szó, tehát nem kötelező jellegű, történt-e felmérés arra vonatkozóan, hogy milyen az igénye a lakosságnak, hogy mondjuk ebből az anyagban is levő hatmillió emberből hány az, aki valóban igényelni fogja? Ilyen beavatkozásoknak, még ha - hál' istennek - egyre minimálisabb mértékben is, de vannak szövődményei.
Változatlanul érdekes a keresztimmunitás kérdése. Az elmúlt időszakban, ha az emlékeim nem csalnak, 2 millió körüli volt az A-típusú influenzával kapcsolatos átoltottság. Olvastam olyan cikkeket ezzel kapcsolatban, hogy viszonylagosan elég nagy a keresztimmunitás, miután a H-ról van szó, még ha más törzsről is, hogy ezekben az esetekben nem okoz-e nagyobb gondot. Engem az érdekelne, hogy hol állnak azok a kísérletek, amelyek párhuzamos oltást végeznek a H1N1, illetve a "normál", szokásos, mezei A-influenzával kapcsolatban, nincsenek-e itt bizonyos keresztimmunitási problémák, illetve a későbbiek folyamán nem okozhat-e kérdést.
Egyetértek az elnök úrnak azzal a hozzászólásával, hogy ezt a helyén kell kezelni. Nem kell túldimenzionálni. Én is úgy gondolom, hogy az anyag alapján az ország felkészültsége megfelelő ezzel kapcsolatban, de nem szabad túllihegni a kérdéseket, mert többet vesztünk az egész túldimenzionálásával, mint amit esetlegesen nyerünk. Végül csak újra ismételni tudom azt, hogy érdemes majd megnézni a jegyzőkönyveket, hogy a madárinfluenzával kapcsolatban milyen heroikus nekibuzdulások voltak itt, és ma már tulajdonképpen nem is emlékszünk rá.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is azt kell mondjam, hogy egy hónappal ezelőtt, amikor először kezdtünk el beszélni arról, hogy az ország mennyire van felkészülve a készülődő járványra, hogy a minisztérium vajon magát a lakosságot - nem az intézményeket - mennyire készítette fel a pandémiára, akkor a minisztérium részéről olyan nyilatkozatok jelentek meg, hogy az ellenzék riogat.
Örülök, hogy az akkor felmutatott példákat, a brit példákat átvette a minisztérium, és kifejezetten ezekből készül fel a lakosság tájékoztatására. Örömmel láttam az első brit plakátot a Szigeten, az ÁNTSZ által készített plakátot, úgyhogy kis késéssel ugyan, de azt gondolom, hogy jó irányt vett a lakosság felkészítése, a lakosság tájékoztatása.
Mikola István alelnök úr kérdéséhez csatlakozva én is a technikai lebonyolításra kérdeznék rá. Kiegészítve az ő kérdését nemcsak a háziorvosok szerepére, felkészítésére szeretnék választ kapni, hanem arra is, hogy elhangzott, hogy itt a patikáknak lesz valamilyen szerepük. Mi lesz az ő szerepük a logisztikában? A patikusokat egyébként tájékoztatták-e mindezekről?
Megnézve azt a listát, hogy kiket kíván 4 millió oltás erejéig ingyenesen beoltani a minisztérium, felvetődik az a kérdés, hogy miközben a gyerekek, az iskoláskorú gyerekek a célcsoportjai az oltásnak, vajon a pedagógusok miért maradtak ki ebből a körből? Ha jól emlékszem, mind ez ideig - tehát 2008-ban is - a pedagógusok ingyen jutottak hozzá az oltáshoz, most viszont miközben a gyerekek tartoznak a célcsoportba, a pedagógusok nem kapnak oltást. Mi ennek a szakmai magyarázata?
Ha jól értettem Falus igazgató úr reakcióját, helyesnek tartaná-e, ha az önkormányzatok szerepet vállalnának szintén a pandémiára való felkészülésben, és foglalkoznának külön a pedagógusokkal? Mi a teendő egy önkormányzat esetében - én magam például kezdeményezni fogom, hogy az Újbudai Önkormányzat a pedagógusokat oltsa be -, hogyan tud hozzájutni az oltóanyaghoz az önkormányzat? Ha közbeszerzési pályázatot kívánunk kiírni, annak a lebonyolítása hónapokat vehet igénybe. Van-e, létezik-e jogszerű, de gyorsított eljárás, amelyben az önkormányzat ezt a beavatkozást el tudja végezni, tehát a szerhez való hozzájutást?
Végezetül a következőt szeretném megkérdezni. Két szám kering a köztudatban: van a 4 millió ingyenes, és van a 6 milliós megrendelt vagy leszerződött mennyiség. Ugyanakkor a külföldi példákat is áttekintve azt látjuk, hogy vannak országok, amelyek a lakosságszámuknak megfelelő mennyiségben, sőt messze afölött vásárolnak vagy rendelnek meg oltóanyagot. Erre magyarázat lehet az, hogy az államok kereskednek is az oltóanyaggal, tehát eladnak külföldre. Ha ez a magyar államnak jó üzlet lenne, vállal-e üzleti szerepet a kormányzat ebben, vagy hagyjuk, hogy az Omninvest által meglévő kapacitást és az ebből származó hasznot mások fölözzék le? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Perjési képviselő asszony következik, utána pedig Heintz képviselő úr.
DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Kedves Jelenlévők! Igaz, hogy Magyarországon a járványügyi rendszer, az ellátás, annak a folyamata mindig az elsők közt volt Európában. Igaz az is, hogy az AIDS elleni védekezés olyan sikeres és gyors volt annak idején Magyarországon, hogy látjuk, milyen jó eredményekkel járt. Igaz az is, hogy az influenzarendszer figyelőszolgálata, a különböző rendszabályok elrendelése mennyire szervezetten és hosszú évtizedek óta megy. Az is igaz, hogy egyetemi tanulmányaink alatt folyamatosan azt tanultuk infektológiából, hogy a XXI. század elején egy nagy influenzapandémia lesz.
Mégis szeretném megkérdezni elsősorban az alelnök úrtól, hogy komolyan hiszi-e azt, hogy minden újabb és újabb influenzavírus ellen, amire nem jó a régi védőoltás, fel lehet-e készülni, meg lehet-e védeni tőle az embereket? El tudja-e képzelni azt, hogy létezik olyan ország, amely erre időben és értékben képes megfelelni? Kérdezem: mi történik akkor, ha 2010-ben egy jóval súlyosabb influenzavírus, egy mutáns jön be, amire egyetlenegy védőoltás sem jó, mi pedig itt a puskaport ellövöldözzük? Ebben teljesen egyetértek Csáky András képviselőtársammal, hogy értékén, súlyán kell kezelni az ügyeket. Az biztos, hogy kommunikációs szempontból ez nagyon jó volt - láthatjuk ezt a megjelent tévék és sajtósok számából.
Azt mondom, hogy ezt sokkal óvatosabban kellene kezelni egyrészt a lakosság miatt. Miért kell nekünk a lakosságot mindenfajta dologgal félelemben tartani? A másik, hogy miért kell az egészségügyi személyzetet megterhelni? Hatmillió injekcióról beszélünk. Azt sem tudjuk, hogy hány ember lesz hajlandó magának beadatni ezt. Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy a jelenlévő és a jelen nem lévő egészségügyi bizottsági tagok közül kik azok, akik beoltatnák magukat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Elmondanám, hogy én már jelentkeztem a védőoltásra. (Dr. Heintz Tamás: Hol? - Dr. Mikola István: Protekciója van!) A háziorvosnál. Annak idején a tiszti főorvos úr olyan nyilatkozatot adott, hogy a háziorvosnál kell majd sort keríteni a megfelelő előjegyzésre. (Dr. Mikola István: Téged tesztelnek.) Nem tesztelnek. (Dr. Perjési Klára: Én az arányokról beszéltem.) Értem!
Heintz képviselő úr következik.
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Az eddigi eszmecseréből talán világossá válik, hogy a védekezést és a megelőzést, a prevenciót elsősorban részint a szakma, részint a politika, részint az egészségügyi kormányzat is a védőoltások minél nagyobb számú beadásán keresztül kívánja elérni. Ezt fontos hangsúlyozni, és innentől kezdve részint a gyógyszeres megelőzés, részint pedig az a kételkedés, hogy nem lesz itt semmiféle komoly járvány, azt hiszem, mentesül attól, hogy azt nézzük, ténylegesen csak riadalmat keltenénk. Járvány van. Az adatok - mivel főleg a jéghegy csúcsáról beszélünk - lényegesen komolyabbak. A szakma nem véletlenül mondja azt, hogy miután korábban semmiféle hasonló vírus nem érte a szervezetünket, ezért bizonyosan igen nagy számban meg fogunk betegedni. Ennek egyetlen vagy legalábbis legegyszerűbb megoldása a - szerencsére Magyarországon okos emberek által elkészített - védőoltás.
Én abból indulnék ki, hogy nyilvánvalóan az a mi feladatunk, hogy ne keltsünk riadalmat, hanem időben szükséges felvázolni a megoldást, mert valóban a megfelelő számú vakcina rendelkezésre áll. Egyet kellene megcsinálni, és ez a legfontosabb, utána a logisztikát összerakni, amely az időben való oltást lehetővé teszi, és a pánikot ezzel tudjuk elkerülni.
Mire is gondolok? Egyrészt kérdezném: megoldható-e az, hogy bizonyosan a háziorvosok kezében legyen egy időben majd, úgy október elejére, ahogy mondták, a szezonális, illetve a H1N1 vakcina is? Ez nagyon nagy segítség lenne, amennyiben ezt szakmailag valami nem kontraindikálja.
Átlagosan elmondható, hogy praxisonként, ami 1600-1800 fős felnőtt praxis, 150 és 200 oltás kellett nagyjából évente a szezonális oltásra. Ha feltételezzük azt a négymillió oltást, ami csak az úgymond kötelezően beoltandók számát tekinti, ez már azt jelenti, hogy ez az ilyen számú praxisban 600-700 oltást jelent. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy eközben a háziorvosok rendelni is próbálnak, mert az emberek amúgy is betegek, válság van, jönnek a leszázalékolások, az egyéb tragédiák, amit mind-mind el kell látni, akkor emellett az a bizonyos 600-700, úgymond csak védőoltásra jelentkező személy - és ebben nincs benne az a plusz, aki meg is vásárolja valahol a patikában és behozza - óriási logisztikai feladatot kíván, és erre nem látunk még semmiféle segítséget. És azt kérik a kollégáim, hogy most már őket is szíveskedjenek tájékoztatni, minél előbb, zárt körben, ne a médiából értesüljön egy jól informált beteg, és az ember orvosként csak nyitogatja a száját, mert a médiában aznap éppen valaki valamit mondott, de velünk, háziorvosokkal még senki nem ült le tárgyalni ebben az ügyben. Úgyhogy ebben kérnénk szépen a segítségüket.
Amellett az anyag rendkívül jó, és ténylegesen látjuk azt, hogy ez az anyag azt a fajta pandémiai feladatot, amire rendeltetett, elérte. A logisztikát kell hozzá fölépíteni, illetve a háziorvosokat megfelelő módon tájékoztatni, illetve fölkészíteni, és a logisztikát elkészíteni. Nem elegendő az, hogy a háziorvosnál megnézzük, hogy mekkora a hűtőszekrény, mert egy ilyen mondat szerepelt az anyagban. Azért az kicsit húzós volt, mert ha kicsi, apró, nem tudom, 60 literes Lehelt tartottak eddig, abba nem fog belemenni a 600-700 oltás, ezt most garantálom. Tehát már akkor tudni kell, hogy oda mindenkinek hűtőt kell venni, mert majd azt fogják neki mondani, hogy lakosságszám alapján tessék az ÁNTSZ-be bemenni, és elvinni 600-700 oltást. És hova tegye? Akkor kiteszi a mélyhűtőből a karajt, és odarakja? (Derültség.) Nagyon fontos kérdések ezek. Ezekre viszont nem elég, hogy megtekinti az ÁNTSZ a hűtőkapacitást, hanem ott dönteni kell, mert az oltóanyag egy hónap múlva ott lesz, illetve be kell érte menni.
A következő, és utolsó felvetésem a következő lenne. Nagyszerű dolog az, hogy négymillió védőoltást a kormányzat megvásárolt. Nagyszerű, hogy ezeket az embereket be lehet oltani. De döntsék el, és mondják ki időben, hogy amennyiben ez nem kötelező védőoltás, hanem szabadon választott oltás, abban az esetben ki fizeti a révészt, azaz kifizeti azt az embert - direkt nem nevezem meg, hogy ki legyen az az intézmény, hiszen nem döntötték el véglegesen -, aki ezért a megfelelő díjazást, ellenszolgáltatást megkapja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Pesti képviselő úr, aztán Puskás képviselő úr következik.
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Úr! Előttem szólók már említették az államtitok kérdését. Én magam is úgy gondolom, nem szerencsés, ha államtitokként kezeljük, hogy mennyi antivirális készítmény áll rendelkezésre, ezért úgy szól a kérdésem: támogatja-e azt, hogy az államtitok minősítést megszüntessük, feloldjuk? Támogatja-e?
A másik fontos, hogy nyilvánvaló, a WHO és egyéb szakmai szervezetek kétfajta antivirális készítményt javasolnak tárolni, készletezni. A miniszter úr mostani elmondásából úgy tűnik, hogy az egyik készítményt fogja megvásárolni a minisztérium. A kérdésem az, hogy a WHO-ajánlásnak megfelelően mind a két készítményből készletezünk-e, vagy nem.
Fontos kérdés a finanszírozás, ami eleddig nem került előtérbe. Az anyagot elolvasva úgy látom, hogy 20 százalékát az idei költségvetés terhére, de 80 százalékát a jövő évi költségvetés terhére fogja majd finanszírozni a minisztérium az oltóanyag vásárlásának. Nyilvánvaló, ez azt jelenti, hogy ennyivel már csökken a jövő évi költségvetés; az idei forrásokat, tehát az idei kiadásokat jövő évre számoljuk el.
A harmadik. Heintz képviselőtársam beszélt a logisztikáról. Valóban, egy háziorvosi praxis 150-100 oltóanyagot 3-4 hét alatt szokott beadni, 2-4 hét alatt. Most négyszer ennyi oltóanyagról lenne szó, ha a H1N1 vírusról van szó, ellenoltóanyagról. Plusz ezen kívül a szezonális influenza elleni oltóanyagot is be kellene adni. Tehát ez közel egy ötszörös többletmunka, ötszörös többletfeladat. Arról nem beszélve, hogy egy más csoport az, amely a H1N1 elleni oltóanyagot kell megkapja, ami azt is jelzi, hogy ott még pluszfeladat hárul a háziorvosokra. A kérdésem az, hogy a minisztérium próbálja-e valamilyen formában segíteni a háziorvosokat ebben az egyelőre elvégezhetetlennek látszó feladatnak az elvégzésében.
Utolsó kérdés. Beszéltünk a várandós édesanyákról. Azért hadd kérdezzem meg: első trimeszterben vagy az első trimeszter után? A kérdés tehát úgy hangzik, hogy az első trimeszterben támogatja-e a minisztérium, a szakma, hogy be lehet adni az oltóanyagot. Van-e erre vonatkoztatva adat? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Puskás képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy néz ki, hogy ha a H1N1 víruspandémia elindul, akkor katasztrófaállapot lesz. A katasztrófára való felkészülés nélkül ennek fölszámolása igen nehéz, nehézkes. Itt szó volt már arról, hogy a prevenciót igyekszünk előtérbe helyezni, szeretnénk oltást adni a leendő betegeknek. A rendszer kialakítására, a végrehajtás kialakítására van-e elképzelés? Tehát nemcsak arra, hogy ki lesz az, aki beadja az injekciót, erre két variáció is van, hanem arra, hogy hogyan mennek oda a páciensek, tehát miféleképpen próbáljuk a lakosságot tájékoztatni erről. Mennyi idő áll elképzelésünk szerint, a kormány elképzelése szerint mennyi áll rendelkezésre ahhoz, hogy ezt a mennyiségű oltóanyagot beadja? Elkezdtek-e tárgyalni mondjuk a háziorvosi szervezetekkel? Ez komoly logisztikai kérdés. Úgy néz ki, hogy egy-két hónap alatt olyan mennyiségű oltóanyagot kell beadni, ami pillanatnyilag az én számomra, ha számolgatok, akkor rendelési időnként 50 pluszoltást jelent nagyjából. Hogy lesz ennek a megvalósítása?
Hallottam olyanokat, hogy nem feltétlenül az orvos személyéhez kötött. Kérdezem, kié a felelősség ilyenkor? Hiszen szó volt erről, hogy a szövődmények másfajták, és a számuk jó néhánnyal emelkedett. Teratogén hatása van-e a oltásnak?
És az utolsó kérdés. Úgy néz ki, hogy egynegyed, háromnegyed arányban az ez évi, illetve a következő évi költségvetést terheli az összeg. Milyen alapot terhel? A katasztrófalapot terheli? Eü-alapot terheli?
Ezek a kérdéseim. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Nagy Kálmán következik.
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én merőben szakmai kérdéseket szeretnék feltenni. Az egyik az, hogy momentán a humán II-es fázisú kipróbálás szakaszában van ez vizsgálat, legalábbis ahogy én a beszámolóból kivettem. Önök egészen biztosak abban, hogy a szerokonverzió megfelelő ezzel az A vírussal szemben? Egészen biztosak abban, hogy hatmillió embert be lehet oltani vele? Rendelkezésre bocsátották a vizsgálatok eredményét?
Egy OGYI-engedély van a kivizsgálásra momentán ezzel kapcsolatban. Mi van akkor, ha a szerokonverzió nem megfelelő, és ez vírustörzs elleni oltás nem ad védelmet? Van valami határozott elképzelésük ilyen kommunikáció mellett arról, hogy milyen mellékhatásai lesznek az oltásoknak, hogy be lehet-e adni allergiásoknak, daganatosoknak, olyan betegeknek, akik immunszuprimáltak? Itt most nem konkrétan arra gondolok, mivel nem élő vírusról van szó, egészen más mellékhatásokra gondolok, de létező mellékhatásokra. A betegek egy részénél a szerokonverzió már csak az adott helyzetük miatt sem következhet be. Mi van akkor, az adott esetben van-e annak biztosítéka, ha ez az oltóanyag történetesen nem megfelelő - a legjobbakat feltételezem, ne gondoljanak arra, hogy én valamilyen fajta negatív kampányt óhajtok kelteni, de én elég sok humán 2-es fázisú vizsgálatban vettem részt, és nem mindegyiknek volt pozitív eredménye. Sőt, olyanban is voltam, amelyet nem törzskönyveztek, sőt Amerikában sem törzskönyvezték az adott anyagot. Ez egy olyan valami, amikor még nincs elegendő információnk arról, hogy mi történik. De mi van akkor, amikor az anyagi tartalékok még biztosítják azt, hogy valahonnan külföldről vásároljunk gyógyszert?
Azon felül az úgynevezett virosztatikus szerek, amelyek rendelkezésünkre állnak jelen pillanatban, milyen mennyiségben állnak rendelkezésre, mire számíthatunk? Milyen effektussal tudjuk használni majd a járvány során? Ezek mind olyan jellegű kérdések, amelyek legalább annyira átgondolandók, minthogy a populáció milyen részére terjesszük ki az oltóanyagot, és hogy hány tűt halmozzunk fel. Természetesen azok is fontos kérdések, mert egyszerre ilyen nagy mennyiségű oltóanyagot beadni nagyon nehéz. Azt is végig kell gondolni, hogy itt jelen pillanatban egy humán 2-es fázisú kísérlet zajlik, amely erősen fel van gyorsítva. Voltam olyanban, amelyik két évig tartott. Erősen fel van gyorsítva. Nekünk valamilyen kontroll kell, biztosíték kell, hogy meg tudjuk védeni az embereket. Tehát ez egy erősen felgyorsított kísérletsorozat, amely gyakorlatilag úgy néz ki, hogy ezek az első, emberen végzett kísérletek ezzel a vakcinával, amely itt készült Magyarországon. Én tudom, hogy önök arra hivatkoznak, hogy az előző vakcinák sikeresek voltak. Ez rendben van. De most egy adott, konkrét vakcináról van szó, amellyel végzik a vizsgálatokat. Hogyan áll ez a helyzet? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki kérdezni vagy szólni. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt.
Az alelnök úrral szót váltottunk az előbb: nem jó, ha szinonimaként használjuk ebben az esetben a kísérlet és a vizsgálat szót. Itt vizsgálatról van szó, mert talán most egy érzékeny szituációban ez alkalmas arra, és ez így nem is felel meg a valóságos helyzetnek, hogy itt valamiféle emberkísérletről gondolkodjon a közvélemény. Itt a szabályos humánvizsgálatokról van szó. Azt hiszem, minden egyes kimondott szónak, kérdésnek, bármilyen - hogy is mondjam - óvó gondoskodással hangzik is el, nagy jelentősége van ebben a teremben.
Visszaadnám a lehetőséget és a szót az előterjesztőknek. Gondolom, megosztják a válaszadás és informálás súlyát. A miniszter urat kérem először hozzászólásra.
DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megpróbálok a kérdések sorrendjében válaszolni. Ha voltak hasonló kérdések, akkor értelemszerűen nem mindig válaszolom meg a kérdést. Alelnök úr kérdései között szerepelt, hogy hol tartanak az immunológiai vizsgálatok. Jelen pillanatban a tervezett célpopuláció beoltása nagyjából befejeződik. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő egy héten belül, tíz napon belül tudunk végleges választ adni arra, hogy immunológiai szempontból megfelelő immunválaszt generál-e a gyógyszer. Annyit már jelen pillanatban is láthatunk, hogy az oltások beadását követően semmiféle szövődmény nem jelentkezett, tehát ilyen értelemben biztonságosnak tűnik.
Az antivirális készletek - államtitok, nem államtitok, számtalan alkalommal elmondtam már, most is elmondom - a lakosság körülbelül 7,5-8,5 százalékának megfelelő mennyiséget tartalmaznak. Azért fogalmazok így, mert annak függvényében 7,5, illetve 8,5 százalék, hogy miután testsúlykilogrammonként kell az adagolását kell biztosítani ennek a gyógyszernek, annak függvényében egy átlagos 72 kilogrammos embert számítva 7,5 százalékra elég. Így a 4 millió oltás térítésmentes, 2 millió nem térítésmentes, és 7,5 százalék gyakorlatilag azt jelenti, hogy a lakosság 67,5 százalékára van elegendő antivirális készítmény, és van oltás.
Technikai kérdés, hogy ki fog oltani. Alapvetően három kört gondoltunk, aki oltással foglalkozik. Az egyik kör értelemszerűen a háziorvosok, a másik kör értelemszerűen a foglalkozás-egészségügyi orvosok, a harmadik kör az iskolaorvosok. Az az igazság, hogy mérlegeljük azt a lehetőséget, hogy az oltásban résztvevők körét kiegészítjük a nővérekkel, a háziorvosi praxisok nővéreivel, úgyhogy ez a kör oltana.
A másik kérdés az volt, hogy beoltatom-e magam. Erre egészen konkrétan az a válasz, hogy amikor feltették ezt a kérdést, akkor arra gondoltam, hogy én nem tartozom a veszélyeztetett csoportba, ha bárki rám néz, nem látszom elhízottnak, tudom magamról, hogy nincs krónikus obstruktív immunológiai megbetegedésem, tehát ilyen értelemben nem. Az valóban lényeges kérdés, és amikor azt válaszoltam, hogy nem oltatom magam, azt a részét nem gondoltam végig, hogy ha azt mondom, hogy nem oltatom magam, ennek lehet egy olyan üzenete, hogy ha a miniszter sem, akkor mások sem. El tudom képzelni, hogy amikor már rendelkezésre áll az oltás, levetkőzöm felülről, a testemet megmutatom a közönségnek, és magamba döfetek egy H1N1 elleni vakcinát. (Dr. Mikola István: Na!)
Kökény elnök úr kérdéseit, hogy kik fognak oltani, megválaszoltam. A gyors diagnosztikai teszt vonatkozásában egyrészt elmondanám, hogy most már elérte azt a mennyiséget Magyarországon is az influenzamegbetegedettek száma, hogy nem kell mindegyiket gyorsteszttel igazolni. Tehát a normál influenza survives keretén belül egy meghatározott rend szerint ezek az úgynevezett sentinel orvosok fogják küldeni azokat az anyagokat. Ha hazánk szükségesnek érzi új virológiai gyorsteszt beszerzését, akkor természetesen be fogjuk szerezni. A tájékoztatót a háziorvosoknak az OEP-finanszírozással együtt fogjuk megküldeni az ő teendőikről. Ez gyakorlatilag a hétvégén, jövő hét elején megtörténik. Minden hónapban a finanszírozási elszámolást megküldjük. Ennek kapcsán azokról a kérdésekről, amelyek lényegesek az ő szempontjukból, igyekszünk tájékoztatni őket, de az ÁNTSZ az oltóorvosok számára folyamatosan tart egyeztetéseket. Erre majd a tiszti főorvos úr fog válaszolni.
Horváth képviselő úr kérdése a várandósokra vonatkozó kísérletekre vonatkozott. Az ETT megadta az engedélyt erre is, tehát oltunk terhes anyákat is. Ennek az eredményét várjuk szintén, ugyanott tartunk. (Dr. Pesti Imre: Az első trimeszterben?) Ezt nem tudom pontosan. Nem az első trimeszterben - közben rápillantottam az omninvestes kollégákra -, tehát az első trimeszterben nem.
Horváth képviselő úr kérdezte még, hogy hány beteggel számolunk. Jelen pillanatban csak azt tudjuk mondani, amit a WHO mond, tehát ebben egyetértünk a WHO-val. Alapvetően három forgatókönyv képzelhető el. Az első forgatókönyv, hogy a lakosság körülbelül 2-3 százaléka az, amely érintett. Ez a legoptimistább forgatókönyv. Ebben az esetben a mortalitás körülbelül egytized százalék körül van. A következő forgatókönyv a 10 százalék körüli megbetegedés és fél százalék körüli mortalitás. A harmadik a legrosszabb, amely 30 százalékos érintettséget jelent, amely egy százalék körüli mortalitás. Nyilvánvalóan ezek a számok és a WHO-forgatókönyvek nem számolnak azzal, hogy mekkora lesz a védőoltásban részesültek száma. Már csak azért sem, mert a WHO deklarálta, hogy a világ teljes oltóanyag-kapacitását feltételezve mire a járvány bekövetkezik, addigra sem tudják a lakosság körülbelül 10 százalékának megfelelő mennyiségét vagy a lakosság 10 százalékos arányát sem beoltani.
Nálunk szerencsére ennél jobb a helyzet, mert ahogy említettem, elvileg 60 százalék körüli átoltottságot tudunk biztosítani. Nyilvánvalóan attól is függ, hogy mekkora fertőződöttségre számítunk, hogy mikor kezdődik el az influenza. Terveink szerint október első hetétől már megkezdődhetnek az oltások, és akkor innentől kezdve a kérdés az, hogy ehhez képest mikor jön az influenza, hány százalékát tudjuk az oltóanyagnak felhasználni.
Az önkormányzatok a lebonyolításban részt vesznek-e vagy nem? Alapvetően mi háziorvos, foglalkozás-egészségügyi orvos, iskolaorvos és védőnői körben gondolkozunk. Az iskolaorvos, védőnő, illetve háziorvos, védőnő alapvetően önkormányzati alapellátási tevékenység. Azt hiszem, tekintettel arra, hogy az önkormányzati praxisoknak a döntő többsége privatizált, ezért nem annyira az önkormányzatokkal, mint amennyire a háziorvosokkal bonyolítanánk le. Az önkormányzatok, ha gondolják, akkor azoknál a személyeknél, akik nem tartoznak a térítésmentes csoportba, természetesen tudnak majd a gyógyszertárban vásárolni oltóanyagot. Ezt én úgy gondolom, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvosokkal tudják beadatni.
Az, hogy tender vagy nem tender, erre azért nem tudok válaszolni, mert egyfelől abszolút jártas a közbeszerzésben, másfelől, ha ezen az áron ez az egyféle vakcina érhető el, akkor úgy gondolom, nem biztos, hogy tendereztetni szükséges. De nyilvánvalóan végig kell nézni a jogszabályt, hogy kell, nem kell, és nyilvánvalóan az önkormányzat nagyságától függ, kisebb önkormányzatoknál, ahol föl sem vetődik a közbeszerzési értékhatár, az nyilvánvalóan más kérdés, mint mondjuk egy fővárosi kerületi önkormányzat esetében.
Nyul képviselő úr kérdései vonatkozásában: önkéntes lesz az oltás, gyermekeknél elsősorban az iskolaorvosoknak lesz ebben feladatuk vagy felhatalmazásuk, természetesen a szülői beleegyezés rendben van. És ahogy említettem már, a lakosság minimum 40 százalékát, ez a térítésmentes oltás, és maximum 60 százalékát, illetve nem is ezt mondom, hogy maximum 60 százalékát, mert elvileg a gyógyszertári forgalomban más gyártók készítményei is elérhetők lesznek, tehát lehet, hogy a 60 százaléknál magasabb átoltottságot tudunk elérni.
Csáky képviselő úr kérdéseire egyrészt azt kell mondanom, hogy valóban, kétféle megközelítése lehet a kérdéskörnek. Az, hogy melyik megközelítés volt jó, az majd utóbb fog kiderülni. Tehát előfordulhat elvben egy olyan forgatókönyv, mint ami a H5N1-nél volt, igen, készültünk rá, aztán nem lett. Előfordulhat egy olyan forgatókönyv, hogy nem készültünk rá, és lett egy hatalmas nagy járvány, és előfordulhatnak ennek a különféle variációi.
Én mindenképpen arra gondolok, hogy a WHO elképzelései és adatai, illetve az ECDC, tehát az Európai Unió Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központja által adott információk alapján itt azért valóban várható egy járvány, már csak azért is, mert azért madárinfluenzából oda sose jutottunk el, hogy kétszázezer fölötti esetszám volt, és ha elfogadjuk azt, amit alelnök úr is mondott, képviselő úr is mondott és mások is, hogy ez a jéghegy csúcsa, mert ezek vannak igazolva, de ennek többszöröse a fertőzés, akkor azt kell mondanom, hogy nagy valószínűséggel ebből járvány lesz. Az, hogy hányan fogják igényelni vagy nem fogják igényelni, csak emlékeztetnék arra, hogy a pneumococcus védőoltás kapcsán volt egy kisebb-nagyobb polémia arról, hogy most ez kötelező oltás legyen vagy ne legyen kötelező oltás. Nem tettük kötelezővé, de közel 90 százalékos átoltottságot tudtunk elérni. Arra vonatkozóan egy abszolút jó felmérést csinálni, amiből le tudunk vonni olyan következtetést, hogy hányan akarják beoltatni magukat, ehhez képest állapítjuk meg, hogy mennyi oltóanyagot rendeljünk, én úgy gondolom, hogy ez egy nem feltétlenül szerencsés megközelítés lett volna.
Keresztimmunitás bizonyos fokig van, olyan értelemben, hogy ebből adódik az egyébként, hogy a 60 év fölötti korosztály nem annyira veszélyeztetett, mint a fiatalabbak, mert a 60 év fölötti korosztály már egészen biztosan találkozott H1N1 vírusfertőzöttséggel, tehát ebből eredően teljesen egyértelmű, hogy valamiféle keresztimmunitás van, de ez nem éri el a 10 százalékot sem a WHO adatai alapján.
Kupper képviselő úr: csak pontosítanám, amikor azt mondtam, hogy az ellenzék riogat, nem arra mondtam, hogy nem lesz járvány. Egyébként kezdettől fogva felkészültünk arra, hogy járvány lesz, hanem arra a megjegyzésére utaltam képviselő úrnak, hogy nem vagyunk felkészülve. Akkor, amikor ez a felvetés megérkezett a képviselő úr részéről, a kormány már sokadik alkalommal tárgyalta az influenza pandémiás tervet, az oltóanyag-beszerzést, az antivirális készleteket. Tehát én azt igyekeztem visszautasítani, hogy nem vagyunk felkészülve.
A technikai lebonyolítás kapcsán mi mindenképpen egy olyan rendszert szeretnénk, legalábbis a négymillió oltás vonatkozásában, hogy nyomon követhető legyen az, hogy melyik praxisban hány beteg kapta meg ténylegesen. Már csak azért is, mert információink szerint a mi vakcinánknak az ára körülbelül a harmada, illetve a negyede az egyéb gyártók által gyártott kapacitásnak, és azt mindenképpen szeretnénk megakadályozni, hogy ez az állami költségen beszerzett, relatíve olcsó influenzaellenes oltás elhagyja az országot, valakik ezzel üzleteljenek, miközben a védendőket nem tudjuk beoltani. Erre vonatkozóan tényleg van egy pontos technikai lebonyolítási ütemterv, ezt az ÁNTSZ kistérségi intézetei egyeztetik a háziorvosokkal.
A pedagógusok vonatkozásában valóban az a véleményünk, hogy ne kapjanak a pedagógusok oltóanyagot. Ezzel kapcsolatban a WHO adataira támaszkodunk. A WHO azt mondja, hogy kétféle megközelítése van a pedagógusok oltásának, meg az iskolák bezárásának. Az egyik a proaktív, a másik a reaktív megközelítés. Azért gondoljuk, hogy a pedagógusokat nem célszerű oltani, mert abban az esetben, ha egy-egy iskolában a tíz százalékot eléri a fertőzöttek száma, akkor bezárjuk az iskolát. A gyerekek kintről tudják bevinni a fertőzést, tehát annak viszonylag kicsi az esélye, hogy a pedagógusoktól kapnák meg a fertőzést. És a másik része természetesen, hogy abban az esetben, ha a gyerekek megfertőződtek és nem járnak be az iskolába, akkor a pedagógusok oltása felesleges volt.
Arra a kérdésre, hogy hogyan jut hozzá az önkormányzat, illetve kell-e tender, arra válaszoltam.
Vállalunk-e üzleti szerepet? Igen, vállalunk üzleti szerepet. Az Omninvestnek egyfelől olyan szerződése van a magyar állammal, hogy minden eladott termék után 14 százaléknyi értéket be kell hogy fizessen. Tehát ilyen értelemben mindenképpen a kormányzat is érdekelt abban, hogy külföldön is tudjunk eladni. Vannak is erre vonatkozóan tárgyalások, részben a cég tárgyal, részben kormányzati résztvevők is vannak a tárgyalásban. Tehát igen, megpróbálunk ebből üzletet csinálni, hozzátéve természetesen, hogy az elsődleges a magyar lakosság biztonságos ellátása, és annak a mennyiségnek a biztosítása, ami a lakosság oltásához szükséges.
Perjési képviselő asszonnyal egyetértek, valóban értékén kell kezelni ezt a történetet. A két lehetséges forgatókönyvet már említettem. Majd az idő igazolja, hogy megfelelően jártunk-e el. Általában, akikkel kommunikáltunk, azok oldaláról van egy nagy presszió, hogy mindenki legyen beoltva. És akkor itt szeretném elmondani, hogy azok az információk, amelyek akár az internetes honlapokon, akár a WHO oldalán elérhetők, hogy melyik ország mennyit kíván vásárolni, mennyit vásárolt, mennyire van előszerződése, ezek abszolút tájékoztató jellegűek. Egyrészt azért, mert azok az oltások, amelyek külföldön forgalomba kerülnek majd, azok az oltások mind olyanok, hogy két darab oltás kell belőle a védettség eléréséhez. Ezek az információk nem részletezik, hogy ez egy egyszeres mennyiségű oltóanyag, amit megvásárolnak, vagy kétszeres mennyiségű oltóanyag.
Innentől kezdve elég nehézkes az összehasonlítás. A másik része, hogy utoljára július elején tárgyaltam az Európai Unió egészségügyi minisztereinek egy informális egyeztetésén az esetlegesen követendő taktikáról. Júniusban még az volt az egészségügyi miniszterek álláspontja, hogy ki kellene dolgozni egy közös stratégiát arra vonatkozóan, hogy a lakosság hány százalékát kívánják beoltani. Ehhez képest júliusra már nagyon sokan előszerződéssel rendelkeztek, extrém mennyiségekkel, amely a száz százalék fölötti mennyiséget jelenti esetenként, és akkor elvetettük azt, hogy közös stratégia kerüljön kidolgozásra. Egyébként ez az általunk térítésmentesen biztosított 40 százalék megfelel a WHO, illetve az ECDC ajánlásainak.
Heintz képviselő úr logisztikával kapcsolatos kérdésére ismét mondom, hogy tájékoztatjuk a háziorvosokat, illetve az ÁNTSZ tárgyal velük. A dolog lefolyása - az oltóanyag előállítása, szállítása, kiszállítása, beadása - időben olyan értelemben mindenképpen elhúzódó lesz, hogy terveink szerint október első hetétől kezdődően folyamatosan szállít a gyártó. Ha úgy számoljuk, hogy 4 millió, és ahogy korábban elmondtam, heti 500 ezer oltóanyagot tudnak előállítani, ez önmagában azt jelenti, hogy körülbelül 6-8 hét alatt kerül kiszállításra ez a mennyiség, ezért az oltás körülbelül 8-10 hét alatt bonyolítható le. Nyilvánvalóan folyamatos rendelések, folyamatos kiszállítások és folyamatos oltások lesznek. A szezonális injekció már az EKI raktáraiban van, tehát természetesen a szezonálissal együtt tervezzük a kiszállítást, és természetesen együtt tervezzük a beadását is, mert így lenne a legkevésbé megterhelő a betegnek és orvosnak is, és a logisztika is így biztosítható a legegyszerűbben. Történik az ügyben valamiféle költségfelmérés, hogy a háziorvosoknál mi pénzbe kerülhet ennek az injekciónak a beadása, hiszen az a bizonyos egységcsomag, amely tartalmazza az oltást, igazándiból mindent tartalmaz, több fecskendőt, oltást. Tulajdonképpen itt azt kell körülbelül megbecsülni, hogy milyen egyéb költséggel jelentkezik, ez mekkora, és ennek megfelelően ehhez megpróbálunk valami forrást szerezni.
Pesti képviselő úr államtitok felvetésére úgy mondom, hogy 7,5-8,5 százalék között van. Úgy gondolom, hogy ha ennyit mondok, akkor most már nem az az érdekes, hogy kilóban kifejezve, hanem a lakosság hány százalékára megfelelő anyag áll rendelkezésre, akkor ezzel talán megadtam a megfelelő választ.
A WHO ajánlásának megfelelően választottuk ki a célcsoportokat, a finanszírozást. Ahogy említettem, Heintz képviselő úr, keresünk valamiféle forrást, ami nyilvánvalóan arányban kell, hogy álljon a költségekkel, illetve a ráfordított munkával. A háziorvosok segítséget fognak kapni, legalábbis útmutatót, hogy hogyan kell csinálni. Pontos, részletes eljárási rendet fogunk közölni a háziorvosokkal. Azt nem vizsgáltuk, hogy korábban, az első trimeszterben beadható, vagy nem.
Puskás képviselő úrnak mondom: hogy tárgyaltunk a háziorvosokkal, ez részben folyamatban van, részben tájékoztatót kapnak a háziorvosok. Hogy ki a felelős, erre a kérdésre válaszolva úgy gondolom, ugyanazok a felelősségi jogszabályok vonatkoznak erre a gyógyszerre is vagy erre az antivirális vakcinára, mint bármilyen egyéb gyógyszerre, amely tekintetében egyébként a háziorvos úgy dönt, hogy beadja, lévén, hogy nem egy kötelező oltás. Hogy teratogén hatása van, vagy nincs, úgy gondolom, erre majd a klinikai vizsgálatok adnak magyarázatot.
Szeretném elmondani, hogy ebben az évben is megvan a fedezete. Nyilvánvalóan miután erre nem lehetett készülni, ezért a központi költségvetés tartaléka rendelkezésre áll, a jövő évi költségvetést pedig úgy fogjuk tervezni - és erről döntött a kormány -, hogy a jövő évi költségvetésben fejezeti szinten jelenjen meg. Úgy gondolom, hogy amikor majd a költségvetést elfogadja a kormány, akkor nagy valószínűséggel az Egészségügyi Minisztérium fejezeti költségvetésében lesz egy olyan sor, hogy influenzavírus elleni oltóanyag fedezete, és akkor ez a polémia, hogy most van-e fedezet, vagy nincs, egyszer és mindenkorra lezárható.
Nagy Kálmán képviselő úr kérdéseire válaszolva, hogy egyrészt szerokonverzió, vagy nem szerokonverzió, azt kell, hogy mondjam, ez az engedélyezési eljárás egy mocap-típusú engedélyezési eljárás. A mocap-típusú engedélyezési eljárásnak az a lényege, hogy egyrészt akkreditálva és engedélyezve van maga az eljárás, a vírustörzset cserélik ki. Tekintettel arra, hogy mi azzal a vírustörzzsel dolgozunk, amelyet a WHO meghatározott, ugyanolyan időintervallumban és ütemezésben vagyunk, mint a normál szezonális influenzavírus vonatkozásában, hiszen március végén szokták megküldeni a normál szezonális influenzavírus-törzset, amely ellen a vakcinációt meg kell oldani.
Ez jelen esetben május elején történt. Itt egy hónapnyi differencia van. Viszont ez az egy hónapnyi differencia ott is nyomon követhető, hogy jelen pillanatban már az EKI raktáraiban vannak a szezonális influenzaoltások, tehát ezek már elkészültek, és várhatóan egy hónap múlva kerülnek raktárba majd a pandémiás termékek. Tehát szó nincs semmiféle gyorsított, erőltetett ütemű vizsgálatról. Ez a mocap-rendszerű engedély egyébként minden ilyen oltóanyagra ismeretes, legalábbis akkor, amikor az európai uniós egészségügyi miniszterekkel tárgyaltunk arról, hogy centrális törzskönyve lesz-e az oltóanyagnak, vagy nem. Ebben az esetben mondták, hogy ez egy másmilyen típusú eljárás. Azt megbeszéltük, hogy a pénz rendelkezésre áll. Azt is megbeszéltük, hogy antivirális készletek 7,5-8,5 százalékos mértékben vannak jelen, illetve a kísérleteket nem kell felgyorsítani, mert az előre meghatározott és egyébként szokásos ütemben haladnak. Köszönöm szépen. Amire nem válaszoltam, arra a tiszti főorvos úr válaszol.
ELNÖK: Köszönöm szépen a miniszter úr részletes válaszait. Azzal adnám tovább a szót a tiszti főorvos úrnak, hogy az utóbbi napokban a nemzetközi honlapokon is egy kicsit bizonytalanná vált, hogy most milyen célcsoportok kell, hogy térítésmentes oltásban részesüljenek. Most nem az egészségügyi személyzetre vagy az asztmás betegekre gondolok, hanem elsősorban a gyerekpopuláció tekintetében jelentek meg ellentmondásos információk és adatok. Talán célszerű lenne, ha világossá válna, hogy a 4 millió térítésmentes védőoltás pontosan kire vonatkozik, és ezen belül mely korosztályok számára lehet biztosítani krónikus betegség nélkül is, tehát, milyen gyerekpopuláció számára tervezett a hatályos pandémiás terv szerint. Ugyan ez hozzáférhető a pandémiás tervben, de talán nem árt, ha az itt jelenlévő nyilvánosság is hallja.
Falus Ferenc tiszti főorvos úré a szó.
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos: Köszönöm szépen. Ha megengedik, a célcsoportokon kívül hat másik dologról hadd szóljak nagyon röviden. Ha megengedik, megmutatnám ezt a honlapunkon elérhető ábrát (Mutatja.), ahol ez a kék vonal a tavaszi szezonális influenza megbetegedési gyakoriságát mutatja. Lehet látni, hogy az influenzaszerű megbetegedések éppen az észlelési szintet érik el. Ezek az oszlopok a pozitív laboratóriumi minták számát mutatják, tehát ezeknek nincs összefüggése a megbetegedéssel. A járvány- vagy influenzaszerű megbetegedések gyakorisága Magyarországon pillanatnyilag a nulla közelében van.
Mi arra számítunk, vagy nagyjából azt tételezzük fel, hogy amíg Franciaországban nincs járvány, addig Magyarországon sem lesz járvány. És Franciaországból a járvány Magyarországra 4-6 héten belül feltehetően nem terjed át. A korábbi influenzajárványok terjedési idejét feltételezve mondom ezt, természetesen ettől egy-két hét eltérés plusz-mínusz irányban elképzelhető. És jelenleg Angliában és Írországban a megbetegedések gyakorisága a járványküszöböt éri el, tehát a saját szokásos alapvonalukhoz képest. Nálunk az alapvonal különben ebben a magasságban van (Mutatja.), tehát a 200-nál, azért ettől nagyon messze vagyunk. És Franciaországban jelenleg még nem érik el ezt a szintet. Tehát bőven úgy tűnik, hogy az a reményünk valós, hogy lesz időnk bőven fölkészülni a járványra, az itt felemlített problémákra megfelelő választ adni, és az oltások többségét befejezni még a járványos megbetegedések előtt. Erre feltehetően lesz időnk.
A Tiszti Főorvosi Hivatal, illetve az országos tiszti főorvos nevében körleveleket adunk ki rendszeresen, amelyeket eljuttatunk az egészségügyi szolgáltatóknak, és az új ismeretek birtokában ezeket a körleveleket rendszeresen frissítjük, most a következő napokban is egy új körlevél kiadására kerül sor, és ebben a szakmai közösséget mindig tájékoztatjuk a legfrissebb ismeretekről.
Az információinkat és ezeket az adatokat egy figyelő- és egy jelentőszolgálattól szerezzük. A figyelőszolgálatban 1400, többnyire háziorvos van benne, aki jelenti azt, hogy hány influenzaszerű megbetegedésben szenvedő beteg jelenik meg az ő praxisában, és van 168 olyan körzet, vagy egészségügyi intézmény, ahol minden ilyen betegtől mintát vesznek, és ezt beküldik a laboratóriumba, és innen tudjuk, hogy a járvány hogyan terjed. Tehát ezeket a vizsgálatokat az epidemiológiai központ folyamatosan végzi, és ennek keretében idén vizsgálni fogjuk nemcsak az új típusú influenzavírust, hanem azt is, hogy A, B vagy milyen rhinovírusoknak a megjelenését látjuk.
A harmadik ilyen dolog, ami nagyon fontos, és azt gondolom, mindenki számára lényeges, hogy kétfajta védettség létezik. Az egyik, hogy én megkaptam a védőoltást és én magam védett vagyok-e, és a másik egy közösségi védettség. Tehát az, hogy nekem azért kell megkapnom az oltást, vagy azért kell fölvennem az oltást, hogy a környezetemet lehetőleg ne betegítsem meg, és ehhez kellene a körülbelül 50 százalék fölötti átoltottságot elérni. Tehát a másik ember miatt kell védekeznem. És ugyanígy idetartozik az, hogy melyek a célcsoportok. Tehát például a 6 hónap alatti gyermeket ápolók vagy szülők ebbe a célcsoportba tartoznak, éppen azért, hogy a gyerek, aki nem beoltható, az ő veszélyeztetettségét is csökkenteni tudjuk.
A negyedik dolog az, hogy természetesen fel vagyunk készülve arra, hogy ha van sapkánk, ha nincs sapkánk, akkor is mindenképpen mi leszünk az okai annak, hogy a járvány mekkora volt. Ha nagy járványra készültünk, akkor riogattunk, ha nem készültünk fel eléggé, akkor nem készültünk föl. Tehát ennek a helyes arányát csak valahogy közösen tudjuk megtalálni. És ennél is, meg a célcsoportok kiválasztásánál is az amerikai CDC honlapján megtalálható ajánlásokat ajánlom mindenki figyelmébe, hogy micsoda hihetetlen óvatosan és visszafogottan nyilatkoznak mindenről, hogy az ismereteink napról napra, hétről hétre bővülnek, és ezért a célcsoportok végleges meghatározását is az oltási kampány elejére kell hagynunk, mert minden héten újabb információink vannak ezzel kapcsolatban.
Idetartozik az is, hogy a terheseket melyik trimeszterben hogyan oltjuk. Az egyik, hogy a szakmával fölvettük a kapcsolatot. Az alapinformáció a Lancetben, tehát nem egy akármilyen orvosi szaklapban megjelent közlemény, ami azt mondja, hogy a veszélyeztetett terhest bármelyik trimeszterben, tehát az első trimeszterben is oltani kell. Nincs a világon értékelhető közlemény arra vonatkozóan, hogy a védőoltásnak milyen mellékhatásai vannak, és a teratogenitására vonatkozóan mire adatunk lesz, már rég túl leszünk minden bajon. Tehát ilyen nem lesz, és nem lesz olyan gyártó, aki kimondja, hogy az első trimeszterben gyártói felelősséget vállal az oltásért. A szakmai, vagy legalábbis ezek a közlemények, amelyek rendelkezésünkre állnak, nem túl sok, de nagyon nívós lapokban megjelentek. Azt mondják, hogy minden rendelkezésre álló információ szerint a védőoltásoknak - bármelyiknek, amelyik itt az influenzával kapcsolatban fölmerülhet - a mellékhatása és a veszélye kisebb, mintha valamilyen szövődmény lépne fel a terhesség során.
Tehát mi a szakmai kollégiumokat kérni fogjuk, hogy a nőgyógyászati szakmai kollégium, az infektológiai szakmai kollégium és genetikusok alakítsanak ki lehetőleg egy valami olyan szakmai protokollt, amiben a terhesek és a családjuk ha a kezelőorvoshoz fordulnak, nagyjából egységes információt tudjanak kapni. Ez pillanatnyilag folyamatban van.
A kiszállításról, ha megengedik még egy mondatot. A kiszállítás gyakoriságához kell fölmérnünk a hűtőkapacitást. Tehát az oltóanyag nem túl érzékeny, de hűtőkocsival fogjuk szállítani, tehát nem történik vele semmi, ha egy órát szobalevegőn van, de tárolni azért hűtve kell. Tehát meg kell próbálnunk olyan gyakorisággal kiszállítani, hogy amikor kiszállítottunk, akkor arra az időpontra lehessen szervezni a beoltandóknak a behívását, minél rövidebb ideig kelljen az oltóanyagot tárolni, és ne kelljen lehetőség szerint kölcsönhűtőszekrényekbe tenni, vagy új beruházást végezni emiatt.
Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Megköszönöm miniszter úr és tiszti főorvos úr tájékoztatóját, a kérdésekre adott választ. Úgy látom - és képviselőtársaim megnyilatkozásai is ezt erősítették -, hogy a járványügyi felkészülés a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő. Biztatjuk a kormányzatot, az ÁNTSZ-t, hogy ebbe az irányba haladjon, és természetesen a bizottság, ahogy a helyzet igényli, időről időre visszatér erre a kérdésre. Természetesen, ha úgy érzi a miniszter úr, az egészségügyi vezetés, hogy van olyan fejlemény, amiről esetleg soron kívül kell a bizottságot tájékoztatni, akkor állunk rendelkezésre, és örülök annak, hogy egy nagyon higgadt, szakmapolitikai konzultáció folyt erről a kérdésről.
Tájékoztató az úgynevezett targoncás baleset mentésszervezési és betegirányítási tanulságairól
Tisztelt Bizottság! Lezárom ezt a konzultációt, és nem tartanánk szünetet, hanem soron következik a 2. napirendi pontnak a megtárgyalása. Ez volt az a kérdés, ahol ellenzéki képviselőtársaink a Házszabály 67. § (3) bekezdése alapján is megtették a megfelelő kezdeményezést, tehát hogy az úgynevezett targoncás baleset mentésszervezési és betegirányítási tanulságairól tájékozódjunk. Itt is kaptunk írásos anyagot, ezt képviselőtársaim elektronikus úton megkapták. Elég részletes ez az anyag. (Zaj, mozgás a teremben.)
Miniszter úr itt van, és itt van az Egészségbiztosítási Felügyelet részéről Holchacker Péter elnökhelyettes úr is, ezért most megadnám a szót a miniszter úrnak, hogy kívánja-e szóban kiegészíteni - főleg akkor, ha nem beszélgetnek vele, és nem zavarják abban, hogy figyeljen a bizottság munkájára. Nem a miniszter úrnak szólt ez, hanem annak, aki nem veszi figyelembe. Megkérdezem miniszter urat, kívánja-e ezt a napirendi pontot szóban kiegészíteni.
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter szóbeli tájékoztatója
DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Pár gondolattal természetesen kiegészíteném. Az egyik gondolat az - és ez egyébként benne van az anyagban, tehát ez nem is kiegészítés lenne, hanem egy ráerősítés -, hogy bár valóban zajlott az alatt egy kutatómunka, amíg a targoncát leemelték a betegről, de mire a mentőhelikopter elindulhatott, addigra teljesen egyértelmű volt, hogy hova fogják vinni a beteget. A beteget egyébként oda is vitték. Ezt azért tartom lényegesnek elmondani, mert akkortájt, amikor ez a történet zajlott, akkor voltak olyan híradások, amelyek arról szóltak, hogy a beteg halálát ez okozta. A beteg halálát egyébként az élettel összeegyeztethetetlen sérülései okozták.
Ami miatt egyébként én is indokoltnak tartottam, hogy erről a kérdésről beszéljünk, az az, hogy előfordulhatott volna egy olyan szituáció is, hogy a mentőhelikopter rögtön el tud indulni, és akkor ez valóban komoly problémát jelentett volna. Úgy gondolom - és ez az anyagban benne van -, alapvetően két olyan dolog van - volt, inkább így mondom -, ami nem volt abszolút a helyén. Az egyik a mentésirányítás tevékenysége. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok - kicsit idézőjelben -, hogy én végighallgattam a teljes hanganyagot, és a teljes hanganyag végighallgatása után arra a következtetésre jutottam, hogy miután például a traumatológiai intézetben is elhangzott, hogy ha nincs máshely, akkor hozzák ide a beteget, akkor nem kellett volna tovább erőlködni, hogy jó, akkor keressünk mást, és ha nem találunk, akkor idehozzuk, hanem oda kellett volna vinni. Ez mondjuk az egyik tanulsága a dolognak. Ez egyébként több más helyen is elhangzott. Tehát ilyen értelemben azt kell mondanom, hogy a mentésirányítás nem volt maximális helyen.
A másik, hogy ezt követően az eset kapcsán áttekintettük a traumatológiai hármas szint beutalási rendjét, és akkor kiderült, hogy ez sem tökéletes. Erre elkezdtünk egy módosítást, amely - nem is tudom - nem volt abszolút szerencsés. Azért mondom, hogy abszolút nem szerencsés, mert a 60/2003., a minimumfeltételekről szóló jogszabály teljesen egyértelműen definiálja, hogy kinek lehet hármas szintű traumatológiai beosztása. Ez egy miniszteri rendelet egyébként. Ez a hármas szintű beosztás az országos intézet vagy pedig egyetemi klinika lehet.
Azért mondom, hogy kicsit szerencsétlen volt a dolog, mert utasítottam az ÁNTSZ-t, hogy mérjék fel, ki vonható be ebbe a körbe. Ők egy picit túlterjeszkedtek, és meg is neveztek 13 olyan intézményt, amelyek véleményünk szerint alkalmasak. Ez is a helyére került, és egy miniszteri utasítás kerül majd a napokban kiadásra, ahol ezt is elrendezzük, azaz abban a négy régióban, ahol eddig is biztosított volt a hármas számú traumatológiai szint, érdemi változás nem történt. Azokban a régiókban, ahol ez nem volt biztosított, már lezajlott ez a működési engedélyezési eljárás, ahol meggyőződtünk arról, hogy ez megfelel a minimum feltételrendszernek. Erre módosították a működési engedélyt, és szeptember 1-jétől az Egészségbiztosítási Pénztár szerződést fog módosítani. Természetesen a módosított szerződésben az erre vonatkozó többletfinanszírozási lehetőség is benne lesz. Ennyivel egészíteném ki az anyagot, illetve annyival, hogy a mentésirányítás vonatkozásában csináltattunk egy olyan algoritmust, amely betartása innentől kezdve kötelező, és ennek megfelelően algoritmizáltan kell a mentésirányítónak az adott esetben nem átlagos kórházi elhelyezést biztosítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a felügyelet képviselőjét, elnökét, hogy kíván-e az írásos anyaghoz hozzáfűzni valamit. (Jelzésre:) Tessék, Holchacker Péter úr!
Dr. Holchacker Péternek, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökhelyettesének szóbeli tájékoztatója
DR. HOLCHACKER PÉTER, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökhelyettese: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Amikor az Egészségbiztosítási Felügyelet tudomására jutott ez a sajnálatos eset, ami a beteggel történt, akkor elég extrém információkkal kellett szembenéznünk: a helikopter körözött a beteggel, nem tudott időben elindulni, késlekedett, több kórház között pattogott, és ez a körülmény közrejátszott a beteg halálában. A felügyelet eljárásában aprólékosan megvizsgált minden rendelkezésre álló dokumentumot, az egészségügyi dokumentációt a mentési esetnaplótól kezdve egészen a boncjegyzőkönyvekig. Meghallgattunk minden rendelkezésre álló hanganyagot. Minden hatályos működési engedélyt is megvizsgálva egyértelműen arra utaltunk, hogy egyfelől a beteg Merényi Kórházba szállítása teljes mértékben megfelelt a hatályos jogszabályoknak. Másfelől - és ez volt a mi vizsgálatunknak egy nagyon kardinális eleme - ebben az esetben a beteg érdeke egyáltalán nem sérült, hiszen ahogy a miniszter úr is mondta, illetve az anyagban is benne van, amire valamivel pár perccel negyed hatot követően kiderült, hogy hova kell vinnie a mentőhelikopternek a beteget, addig még mindig zajlott a műszaki mentés. Gyakorlatilag egyetlenegy pillanatot sem késlekedett az ellátás. Az pedig az eset súlyossága és a körülmények adott volta következtében kiderült - amit egyébként az orvosszakértői vélemény is alátámasztott -, hogy teljesen egyértelmű okozati összefüggés volt a beteg sérülése és halála között. Valószínűleg nem lehetett volna megmenteni egyébként sem. Még egyszer mondom, adott esetben egyáltalán nem sérültek a beteg érdekei, mert addigra, ameddig befejeződött a műszaki mentés, már sikerült megtalálni azt a kórházat, ahol fogadhatják. Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését dr. Schvarcz Tibor, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel konzultációs napirendi pontról van szó, megkérdezem, hogy kinek van kérdése vagy véleménye. (Jelzésre:) Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Azért kértük a rendkívüli bizottsági ülés összehívását e napirendi pont keretében, mert az egész történés mögött rendszerszintű hibákat véltünk felfedezni. Nem is a percek az érdekesek és hogy melyik kórház mikor telefonált és hogyan telefonált, hanem rendszerhibák vannak a dolog mögött.
Sokszor feltettem már a kérdést, és most is felteszem - és jó lenne, ha ez egyszer nemcsak ilyen költői kérdésként maradna a levegőben -, hogy mi az a súlyponti kórház. Végre definiálni kellene, hogy mi az a súlyponti kórház. A közvélekedés, a lakosság nem tudja elfogadni, hogy ha egy súlyponti kórház mellett történik egy baleset, hiába mondják, hogy az élettel összeegyeztethetetlen, amíg a beteg él, addig az élettel összeegyeztethető sérülése van, és a kórház nem fogadja. Nem érti a lakosság - és mi sem értjük -, miért van az, hogy a mentők mindig arra vannak kényszerülve, hogy alkudozzanak a különböző intézményekkel, hogy fogadják, vagy nem fogadják a beteget. Itt van egy sürgész a képviselők között, aki szakavatottabb nálam, ezért engedd meg, Tivadar, hogy én ilyen laikus módon fogalmazzam meg: nem értjük azt, hogy miért kell össze-vissza telefonálni. Miért nincs rendezve, hogy a mentő beteszi a beteget, legyen az helikopter vagy kocsi, és odaviszi abba a súlyponti vagy akármilyen intézménybe, amely erre ki van jelölve?
Újabb zavarokat okozott a 9 kórház, majd a 13 kórház kijelölése. Nem értettük. De még a traumatológus, az országos főorvos sem tudta, hogy jön egy ilyen 9-13 sürgősségi - vagy milyen intézetnek nevezzük őket. Az első hírek úgy jelentek meg, hogy ezek sürgősségi folyamatos ellátást fognak biztosítani, majd traumatológiai sürgősségi ellátást fognak biztosítani. Teljesen bizonytalan volt, hogy a személyi feltételek, a finanszírozási feltételek, az eszközellátottság, az orvostechnológiai feltételek megvannak-e ehhez. Nem értettük, és a közvélemény sem értette, hogy miért marad ebből ki például az Állami Egészségügyi Központ, ahol - mi úgy tudtuk eddig - a legjobb feltételek vannak: helikopter-leszálló hely van. Tehát zavar, zavar, zavar van, ami arra utal, hogy itt rendszerbeli hiányosságok, hibák vannak.
Végül: az első gondolatok között, amikor ezt a tragikus, szerencsétlen esetet hallottuk, rögtön felmerült, hogy a parlamenti Egészségügyi bizottság már régóta várja a minimális feltételekkel kapcsolatos új rendeletet. Szeretném megkérdezni tisztelettel, hogy hol tart ez. Mikor kerül végre elénk? És egyáltalán ennek az érvényesítése ezekben a most kijelölt intézetekben vagy definiálásra kerülő súlyponti kórházakban biztosíthatók lesznek-e, hogyan lesznek biztosíthatók? Ebben az új vegyes rendszerben, a 70:30 százalékos finanszírozás keretein belül hogy lesz? Nem ezen a kereten belül lesz megoldva ezeknek az intézeteknek a finanszírozása? A bizottság szeretne - és ismétlem, ezért kezdeményeztük az összehívását - ebben a kérdésben tisztán látni. Szervezeti gondok vannak-e a történt eset mögött? Hogy vannak, azt a miniszter úr az előbb már elmondta. Mi ezt egy messze nagyobb dimenzióban és más nagyságrendben véljük látni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Puskás Tivadar képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm a szót. Messzebbről kezdeném a dolgot. Amikor 2006-ban, illetve 2007-ben a progresszív ellátási szisztéma után a területi ellátási kötelezettséget, illetve felépítést igyekezett az egészségpolitika fő prioritásnak adni, akkor úgy gondolom, hogy összekeveredett a dolog. Ugyanis a progresszív ellátási szint - lásd nálunk ez a nemzetközi gyakorlattal ellentétben nem 1., 2., 3., hanem 3., 2., 1. szint bevezetése - nyilvánvalóan régebben megvolt, és ezzel a területi ellátási rend prioritással ez károkat szenvedett. Nem épült fel a rendszer. Tisztelettel, a gyakorlat részéről egy megoldásnak tartom, de nem jó dolognak, hogy szerencsétlen mentésirányítás az, amely telefonálgat a beteget felvevő intézetnek. Igen, nincs meg a rendszer. Ennek nyilván van felelőse. Valakit felelőssé kell tenni a rendszer kiépítéséért. A mentésirányításnak az a feladata, hogy e rendszer ismeretében ezt igénybe vegye. Tisztelettel megvédeném a mentésirányítási rendszert. Egy rendezetlen körülmények között lévő káoszban igyekezett megtalálni a beteg helyét, optimális helyét. Egy.
Kettő. Hogy nem épült fel a rendszer, azt bizonyítja az is, hogy lehetnek intézetek, amelyek azt mondják, hogy nem veszem fel a beteget.
Szóval magyarul: építsük fel a rendszert. Ez szükségeltetne. Most jelent meg egyébként az Állami Számvevőszéknek a sürgősségi ellátás fejlesztéséről szóló jelentése, ebben a hónapban. Azt is javasolom a későbbiekben, tisztelt alelnök úr, hogy az egészségügyi bizottság ezt bizony vegye a következőkben programjába, és nézzük meg, hogy mi is történt. Bár a jelentés 2004-től eredezteti a sürgősségi ellátás fejlesztését, de én úgy gondolom, ez egy kicsit régebben kezdődött.
Magyarul: a rendszer nem épült föl. A föl nem épült rendszert pótolni kell, meg kell csinálni, felelősének kell lenni ennek a dolognak.
Az anyagban egyébként, amit kaptunk, szó van az Egészségbiztosítási Felügyeletről, és nyilvánvalóan ebben a gigászi munkában, amit tetszettek csinálni az esetlapok átnézésétől kezdve egészen az egész dokumentáció áttekintése után a törvényeknek a követéséig, ebben időnként nem a tökéletes szakmai tudás látszott. Egy-egy olyan megállapítást találtam ebben a szövegben, ami nyilvánvalóan csak a vájt fülűeknek feltűnő, de mondjuk "az ismételt újraélesztésre nem volt lehetőség", vagy "nem volt esély", az két dolog. Mindegy, ez egészen részletkérdés. De az, hogy a sajtóból, sajtóinformáció alapján indítja az Egészségbiztosítási Felügyelet a vizsgálatát; úgy gondolom, egy kicsit megalapozottabban kéne tenni.
A harmadik dolog, amihez szeretnék hozzászólni, ez a mentésirányítási rendszer átalakításáról szóló projekt. A miniszter úrral együtt jó néhányszor ezt már itt a nyílt színen megtárgyaltuk, hogy biztosan lesz majd projekt, és biztosan lesz majd eredmény, a 7,1 meg a 4,1 milliárd majd csak idekerül egyszer hozzánk, mentőkhöz. Kérdezem: hogy hol tart pillanatnyilag ez? És ha még egy picit a múltba nézhetnénk, akkor én úgy gondolom, az első pályázat alapján már régen föl kellett volna használni ezt a pénzmennyiséget. Mi az oka annak, hogy ez nem történt meg?
Utolsó, bónuszkérdésként: a jövő esztendőben, amikor megszorítások látszanak az egészségügyben is, mindenféle oldalon, remélem, a mentés, az Országos Mentőszolgálat pénze nem csökken, hiszen most is igencsak a penge élén táncol az ellátási lehetőségével. Ez olyan kérdés, ami úgy gondolom, politikai kérdés, úgy gondolom, a közvéleményt messzemenően érdeklő kérdés, egy kormányzatnak sem lehet az a célja, nem engedheti meg magának, hogy a mentést bármennyivel is rontsa. Pedig ha kevesebb pénzt kapunk, akkor nem tudjuk ugyanezt teljesíteni. Köszönöm.
(Az elnöklést dr. Kökény Mihály, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Jelzésre:) Havas képviselő asszony következik, azután Schvarcz alelnök úr.
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen. Hogy Mikola képviselő úr kérdése ne legyen költői kérdés, ne maradjon a levegőben, hogy mitől súlyponti egy súlyponti kórház, hát például attól, hogy megengedheti magának, hogy leltár miatt egy hétre bezárjon. (Dr. Mikola István: No!) Ettől például súlyponti.
De hogy komolyra fordítsam a szót. A magam részéről úgy gondolom, hogy még a nyár előtt a bizottság többször is napirendjére tűzte, és végül is egyhangúlag megszavazta azt, hogy egy új intézményi törvény keretében akkor újragondoljuk, hogy milyen intézményi struktúra legyen, ennek milyen finanszírozását célszerű bevezetni; én a magam részéről valóban nem a mentőirányítás vagy mentőszállítás kérdésének látom ezt. A legsúlyosabbnak a magam részéről azt gondolom, hogy egy nagy megyei kórház, jelen esetben Tatabánya nem engedheti meg, hogy egy minimális, mondjuk állapotstabilizálás nélkül továbbküldjön beteget, akármilyen állapotú, mert innentől kezdve mitől megyei kórház, mitől súlyponti kórház. Különös tekintettel a jelenlegi finanszírozás struktúrájára, ahol tudjuk, hogy a lebegőpont kategóriájától, a 30 százaléktól óvakodik mindenki, hogy ne lépje túl, mert bizonytalan a finanszírozás. Én a magam részéről úgy gondolom, hogy ha valaki felvállalja azt, hogy ő megyei vagy akár súlyponti kórházként kíván működni, akkor természetesen nincs felmentés semmilyen betegellátás alól, akár sürgősségi, akár súlyos betegek ellátásáról van szó.
Nyilván, és ebben is egyetértek képviselő úrral, erősen kaotikus a helyzet, beleértve azt is, hogy milyen módon, hogyan történik ezeknek az intézményeknek a kijelölése, hogy történik a különböző progresszivitási szinteknek a megállapítása. Ha pedig új alapokra kívánjuk helyezni valóban ezt az egész sürgősségi ellátási rendszert, akkor tudomásul vesszük, hogy azok, akik mondjuk ennek a struktúrának az alján vannak, nyilván a finanszírozásban más módon részesülnek, mint azok, akik minden létező súlyos, igen költséges és mondjuk hosszú ápolási időt igénylő betegeket látnak el. Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy ezt nem szeretné, akkor természetesen nem kell részt venni ebben az ellátásban, mert akkor a finanszírozásnak az adott szintjén kell megállnia.
Valóban, ha és amennyiben ezt a struktúrát és törvényeket, beleértve a minimumfeltétel-rendeletet összerakjuk, akkor én úgy gondolom, hogy e mögé egy olyan finanszírozási struktúrát tudunk tenni, ami mellett akár elkerülhetővé is válik az, hogy mondjuk ilyen anomáliák történjenek a betegellátásban. És sajnos egyébként a sokat szidott Budapesttel fordul elő leggyakrabban, hogy az ország minden részéből helikopterrel, kocsival, bármilyen közlekedési eszközzel szállítják a betegeket, egyébiránt - ha már a tatabányai példánál tartunk - az amúgy nem súlyponti Szent István, Szent László Kórházba, de mondhatjuk bármelyik egyéb intézményt. Ez pedig azt jelenti, hogy tudomásul kell venni, hogy nyilván a finanszírozásban is ennek meg kell jelennie, akár - mint említettem volt - a progresszivitás szintjének megfelelően.
Remélem, hogy minél előbb kezünkben lesz az a törvénytervezet, amit együtt elhatároztunk, és ennek megfelelően lehet majd a struktúrát, illetve a jövő évi költségvetés egészségügyi fejezetét is átalakítani, illetve módosítani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Mint napirend előtt említettem, a kormány őszi jogalkotási tervében szerepelnek javaslatok az egészségügy törvényi szintű szabályozásának változtatására, és ezen belül az intézményi feladatátadás, illetőleg működési stabilitás kérdéseivel kapcsolatos tervezetek is. Úgy gondolom, hogy a bizottság október elején tud foglalkozni ezzel.
Schvarcz alelnök úr következik, utána pedig Nagy Kálmán.
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Több dologban érintették a Tatabányai Kórházat, de nemcsak ezért szeretnék szólni. Teljesen igazuk volt az előttem szólóknak abban, hogy rendszerproblémák vannak a mentésirányításnál és az egész sürgősségi betegellátás irányításánál. Egy félreértést szeretnék eloszlatni. A beteg még a targonca alatt volt, amikor a Tatabányai Kórház bekapcsolódott a beteg elhelyezésének megoldásába, és mivel elmondták, hogy milyen súlyos sérülése van, a kórház tudta magáról, hogy nyílt medencesérülést nem tud ellátni, ezért fordultak a mentésirányítással együtt a Baleseti Intézethez, illetve aztán a Merényi Kórházhoz, hogy hol tudják elhelyezni a beteget. Biztos, hogy elegánsabb lett volna, ha a beteget odaviszik és stabilizálják, viszont azt a szempontot vették figyelembe, hogy a beteg élete szempontjából fontosabb, hogy mindjárt abba az intézetbe vigyék, ahol definitív ellátást tudnak neki biztosítani.
A másik: szóba került, hogy Tatabányáról ömlesztik a betegeket a Szent István Kórházba és a Szent László Kórházba. Ez igaz, de én már többször megkerestem ez ügyben a miniszter urat és az ÁNTSZ megfelelő képviselőjét, mert kialakult egy területi ellátási kötelezettség és egy abnormális betegirányítási rendszer - hematológiával, ortopédiával, traumatológiával -, a megyéből hozzánk hozzák a betegeket, viszont a tatabányai betegek egy részét a beutalási rend és a területi ellátási kötelezettségnek megfelelően a Szent László Kórházba, illetve a Szent István Kórházba kell vinni, kell utalni. Ezeket az anomáliákat mindenképpen rendbe kellene hozni. Azzal egyetértek, hogy a sürgősségi ellátás rendszerét és az egész betegirányítást a bizottság nézze át a következő félévi programjában. Tényleg vannak olyan anomáliák, hogy a súlyponti kórház nem képes rá, nincs meg a megfelelő felszereltsége. Szóba került az ÁEK mint lehetőség, de az ÁEK akkor nem volt ügyeletes. Az Állami Egészségügyi Központ tudomásom szerint egy olyan teammel nem rendelkezik, hogy egyszerre van urológus, gerincsebész és traumatológus ellátottság, tehát ez a beteg adott esetében nem tudott volna megoldást jelenteni.
A másik pedig az, hogy a szintek kialakítását mindenképpen jónak tartjuk. Picit elhamarkodott volt az elején, most már korrigálásra kerül. Azt viszont meg kellene nézni, hogy ha valóban súlyponti kórház, és olyan frekventált helyen van, akkor arra is kellene törekedni, hogy biztosítani kell ezekben a kórházakban azoknak a betegeknek az ellátását, akiknek összetett, bonyolult, politraumatizált esetei vannak, mert a szállítás adott esetben nem biztos, hogy jó megoldás, hanem oda kell szállítani és esetleg ott stabilizálni, és utána kell tovább vinni. Biztos, hogy itt van mit átnéznünk a következő félév során. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Nagy Kálmán képviselő úr következik, utána pedig Nyul képviselő úr.
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Az az igazság, hogy Magyarországon a klasszikus sürgősségi ellátásnak nincsenek meg azok a sokéves hagyományai, amelyek Nyugat-Európában és Amerikában megvannak. Ez bizonyos fokig rányomja a bélyegét arra, ahogyan a dolgok történtek. Korántsem gondolnám azt, hogy a Tatabányai Kórház ebben a vonatkozásban bármilyen óriási hibát vétett. El kell mondanom, a sürgősségi ellátás egyik alapvető feltétele, hogy ott teremtünk sürgősségi ellátást, ahonnan tovább lehet helyezni az adott intézménybe, tovább lehet helyezni a beteget egy megfelelő osztályra. Ahol ez nem történhet meg, az elmúlt években például - és ez most nem a közeli - számos pályázat volt a sürgősségi osztályra, ahol boldog és boldogtalan pályázhatott sürgősségi osztályok létrehozására anélkül, hogy megnézték volna a környezeti feltételeket, hogy működőképes-e, hiszen a sürgősségi ellátás mindig egy rövid időtartamú ellátást jelent, ahonnan nemcsak valamelyik másik osztályra, hanem elméletileg haza is mehet a beteg. Magyarországon ez a rendszer nem épült ki. A betegirányítónak nem az a feladata, hogy a levegőből keresse meg, hova szállítja a beteget, mert az rendszerszerűen nem elképzelhető. Az biztos, hogy Magyarországon is elsősorban finanszírozási okokból összekuszálódtak az ellátási szintek. Olyan mértékben összekuszálódtak az ellátási szintek, hogy emlékszem arra, amikor - talán a miniszter úr ismeri -, a minisztérium honlapján olvastam, hogy amikor felmerült, hogy az egyetemi intézetek csak a meghatározott ellátási körükben vesznek fel beteget pontosan finanszírozási okok miatt, akkor az volt az Egészségügyi Minisztérium válasza, hogy akkor határozzák meg, mit akarnak, mit nem akarnak ellátni, mert akkor a finanszírozás egy részét visszavonják tőlük és áthelyezik egy másik intézményhez.
Magyarországon az egyetemi intézmények jelentős része természetesen olyan ellátást végez, amelyet más intézmény nem tud ellátni. Most érzem azt, hogy milyen tragikus volt az, amikor egy ilyen körzővel határozták meg, hol van a súlyponti kórház, és hol nem - a súlyponti kórház ma már egy értelmét vesztett definíció. Teljesen értelmezhetetlen számomra. Nem tudom, mi az, hogy súlyponti kórház. Jelen pillanatban vannak súlyponti kórházak, ahol az ellátás minimuma alig van meg. Éppen ezért azt gondolom, a rendszer teljes újragondolására van szükség. Azért van szükség a rendszer teljes újragondolására, mert ma úgy néz ki Magyarország - és nem akarom megbántani egyetlen budapesti képviselőtársamat sem -, mintha egy hatalmas, óriási nagy fej lenne egy viszonylag sovány testen, és az anomáliák egy jelentős része ebből adódik. Ez a hatalmas nagy fej kiszívja az erőt a sovány testből. Azt gondolom, amikor ezek a kérdések ismételten felmerülnek, akkor szembesülnünk kell azzal, hogy ez a nagyon nagy erő, ami ott van, vagy létező erő, ami ott van, valóban olyan mértékben szükséges-e ezen ország számára, vagy nem.
A másik dolog pedig az, hogy igazából a sürgősségi ellátás egy abszolút polivalens ellátás. Hogy ebben micsoda zavar van, ezt szemléltetném azzal, hogy amikor megtörténtek az események - én sem voltam itthon, nem voltam teljesen tájékozott -, a riporterek egy része a traumatológiai ellátásról beszélt, a másik a sürgősségi ellátásról beszélt. Itt egy alapvetően polivalens ellátásról van szó, amely polivalens ellátásnál az első orvosnak, aki megvizsgálja a beteget, az a feladata, hogy megállapítsa, melyek azok a feladatok, amelyeket rögtön el kell végezni, és ahhoz a szükséges segítség rendelkezésre áll az adott intézmény keretein belül.
Emlékszem az ötvenes évekre, amikor az égett betegeket Szeged mellett beszállították egy busszal a legközelebb lévő tbc-szanatóriumba, mert megállították a buszt, és azt mondták - beszállítottak mindenkit -, hogy vigyék az első kórházba. Én csak azért mondom ezt, hogy a rendszer ma olyan mértékben áttekinthetetlen, hogy ilyen jellegű anomáliák előfordulhatnak. Egy orvos egy beteget alapvetően csak akkor utasíthat el, ha már semmilyen, de semmilyen megoldási mód nem lehetséges a probléma rendezése érdekében - és nem ilyen, hogy 30 százalék és nem tudom, micsoda. Ilyen nincs a világon!
Az orvosnak az a kötelessége, hogy ő maga - ha nem tudja fogadni - segítse a beteg elhelyezését. Ha nálunk adódik egy olyan helyzet, hogy egy beteg elégedetlen az ellátás valamilyen formájával - akinek legtöbbször definitív ellátást tudunk nyújtani mindig, minden esetben, az én szakmámban abszolút -, akkor nem azt szoktam csinálni, hogy nekimegyek a betegnek, hanem én magam felhívom a kollégát - ahova kéri az esetleges áthelyezését -, és megkérem, hogy vegye át. Ez véleményem szerint minden ellátó intézménynek kutya kötelessége. Elmondja, hogy ilyen sérülései vannak, olyan sérülései vannak. Ugyanis ott, a falon van egy papír (A hippokratészi esküre mutat.), amivel szembe lehet nézni. Ezeket a tényeket az embernek azért tudomásul kell vennie. És azt gondolom, az elkövetkezendő időszakban, ha először az ellátást nem anyagi alapon szervezzük, hanem szakmai alapon, akkor még esélyeink is vannak, hogy rendezzük a helyzetet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Nyul képviselő úr, aztán Kupper képviselő úr.
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Azt hiszem, Magyarországon mindenki örülne, ha egy ilyen súlyos, vagy kevésbé súlyos balesetnél ilyen rövid időn belül, 10 percen belül a mentőegységek, a szakszerű mentőegységek a helyszínen lennének. Ezt nem szabad elfelejteni. A mentőszolgálat rendkívül jól végezte a munkáját. Egy rendkívül súlyos sérültről van szó, olyan sérültről, aki az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett. Ezt az embert kétszer szakszerűen újraélesztették, és az állapota nem tette lehetővé, hogy valójában a szakellátó végleges helyre kerüljön, a mentőhelikopterbe.
Tehát összességében ez az eset az én olvasatomban egy szakmailag időben is jól ellátott eset volt. Hogy tragikus a végkifejlet, az egész más, az az eset jellegéből adódott. Tehát azért ezt le kéne szögezni, mindenképpen.
A másik dolog, hogy rendszerhibák vannak. Ezt nem lehet vitatni, ez kétségtelen. De ha hármas fokozatú progresszivitásról beszélünk, az nagyon komoly szakmai felkészültségű helyet jelent, ami nem műszerekből áll, hanem nagyon magasan képzett szakemberekből. Amikor megtörtént az intézkedés - és ma azt látjuk itt ennek alapján, hogy Dunántúlon Győrben, Székesfehérváron új, III-as progresszivitású helyek jönnek létre, hozzátesszük a Pécsi Egyetemi Klinikát, ha megnézzük, hogy Budapest mellett a másik oldalon Nyíregyházát sikerült talán ilyen szintre felhozni, nyilvánvalóan Szeged és Debrecen hasonló kaliberű, fölvetődik a kérdés, hogy esetleg Miskolc mint olyan vagy Kecskemét nem kell-e, hogy ebbe a körbe kerüljön előbb vagy utóbb. (Dr. Horváth Zsolt: Benne van.) Biztos, hogy kell. És azt sem szabad elfelejteni, hogy már elnyert projektek alapján, pályázati projektek alapján itt 22 helikopter-leszállópálya fog kiépülni a megjelölt kórházakban; az anyagból ez is kiderül.
Hozzá kell azonban tennem, hogy ilyen színvonalú ellátást nyújtó szakemberek nincsenek minden kis bokorban. Nagyon magas képzettséget igénylő emberekről van szó, komoly idegsebészekről, traumatológiai szakemberekről van szó. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy egész komoly zavart okozott például a Pécsi Egyetemi Klinikán a traumatológiai folyamatos ügyeleti ellátásnak a biztosítása, részben szakember hiánya miatt. Tehát nem lehet csak úgy, hipp-hopp kinevezni egy kórházat erre a szintre. Nekem van egy meggyőződésem, hogy minden úgynevezett súlyponti kórházat beláthatóan biztos, hogy ilyen szintre nem lehet felhozni a közeljövőben. És az az ágynyilvántartó-rendszer, ami várhatóan életbe lép, lényegesen meg fogja könnyíteni a sürgősségi betegellátást, ezen belül a mentőszolgálat dolgát a későbbiekben. Az viszont, hogy telefonkapcsolat és egyebek révén sikerül csak beteget ellátni, azt hiszem, a jövőben is ez óhatatlanul elő fog fordulni. Az élet hozza magával. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Érdekes dolog ugyanazt a dolgot kétféle aspektusból hallgatni: Nagy Kálmán képviselőtársam azt mondja, hogy Budapestet valamiféle felelősség terheli azért, hogy az ellátás ilyen túlközpontosított, Havas képviselőtársam pedig pont arról beszélt, hogy Budapest áldozata ennek a helyzetnek, hiszen szinte minden bonyolultabb esetet egyszerűen föllöknek Pestre, hogy na, majd a pestiek megoldják. De ez a kétféle interpretáció is arra világít rá, hogy a törvényi szabályozása ennek a kérdésnek nem megoldott. És egyébként ebben is Budapestnek van egy kitüntetett szerepe. Ha visszaemlékszünk rá, már több mint egy évtizede a főváros volt az első önkormányzat, amely a saját intézményei között úgynevezett központi kórházakat jelölt meg, és már a főváros is elfelejtette definiálni annak idején a saját maga számára is, hogy mit is gondol központi vagy súlyponti kórház alatt.
Mindabból, ami ennél a napirendi pontnál most a felszínre kerül, szerintem egyetlenegy tanulság van: meg kell alkotni ezt a jogszabályt, és mögé kell állni a finanszírozónak is. Finanszírozás nélkül, pénz nélkül ez a probléma nem orvosolható. Ne ringassuk magunkat abba az álomba, hogy ha a jogszabály megszületik, pusztán pénz nélkül ez a dolog megvalósítható. Rendbe tenni ezt a helyzetet, ezt a kaotikus helyzetet csak akkor lehet, ha megszületik a jogszabály, és a pluszfeladatokhoz, a progresszió különböző szintjeihez hozzárendeljük a pluszpénzeket. A kettő egymástól elválaszthatatlan. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim lényegében azt hiszem, minden oldalról körüljárták már ezt a kérdést, és el is mondták azt, hogy részben jogszabályi környezetre van szükség, amely ezeket a rendszerhibákat - ha már így neveztük - fölszámolja. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezeket a rendszerhibákat lassan két éve mondjuk, mind a két oldalról, itt a bizottságban. Tehát azt hiszem, most már ideje lenne jogszabályt alkotni.
Az is tarthatatlan helyzet egyébként, hogy állítólag az ellátás igen magas szintjét nyújtó súlyponti kórházakból rendszeresen értesülünk arról, hogy betegeket nem fogadnak, nem oda viszik, nem lehet oda elvinni a beteget, van, amikor azért, mert nem rendelkezik azzal a gyakran szellemi kapacitással, amelyik képes lenne megfelelően kezelni az adott súlyú eseteket. Egy kétségbeesett kísérletnek gondolom ennek a 13 intézménynek a kijelölését. De ez is több a semminél.
Viszont, miniszter úr, jelzem, mint az egyik olyan intézménynek a nagy híve, ez a Bács-Kiskun Megyei Kórház, amely szintén kijelölésre került, hogy szakmai szempontból ez egy rendkívül megtisztelő dolog egy kórháznak. Ilyen szempontból nagyon örülnek annak, hogy ők belekerültek ebbe. Viszont megindíthat egy olyan folyamatot - próbálok nagyon finoman fogalmazni -, hogy a környékünkön levő egyéb intézmények sokkal könnyebb szívvel küldenek tovább általában nehéz, és nagy költségvetésű, ezzel együtt járó, nagy költségvetésű eseteket, ami ha ezt a 70:30-as finanszírozást nézem, meg a TVK-t, akkor ez bizony viszonylag gyorsan romba tudja dönteni az intézmény költségvetését. Hallottam, hogy miniszter úr azt mondta, hogy ezzel kapcsolatosan terveznek valamifajta finanszírozási átcsoportosítást, én csak az időtartamra hívnám fel a figyelmet, ha ez jövőre készül el, az ezeknek az intézményeknek egy kicsit későn lesz.
Megint csak zárójelben mondom, ugyan a héten nem beszéltem még az igazgató úrral, de a múlt héten még írásos anyagot nem kaptunk arról, hogy mit is várnak tőlünk, mire is lettünk kijelölve igazából; csak a médiából értesültünk. Tehát nyilván ennek van majd egy olyan része, és lehet, hogy csak a média szaladt előre, meg ő tudott meg mindent hamarabb, de előbb-utóbb szükséges lenne, hogy ezt írásban is lássuk, és még egyszer mondom, a finanszírozás hozzá. És én most egyről beszélek, mert ezt egy kicsit jobban ismerem, mert ott dolgoztam, de azt hiszem, a többi intézmény is mind el tudja mondani, olyan költségvetési növekedést okozhat ezeknek az általában nagy költségvetésű eseteknek az egy helyre fókuszálása, ami néhány hónapon belül tönkreteheti a költségvetését az intézményeknek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az világosan megállapítható, hogy a vizsgálat nem állapított meg felelősöket, már csak azért sem, mert senki nem szabta meg a rá irányadó szabályokat. A beteg az élettel össze nem egyeztethető sérüléseket szenvedett, és nem annak a következtében halt meg, hogy keresték a sérülés ellátására alkalmas intézményt. Tehát azt gondolom, hogy ebből a szempontból érdemes világosan látni.
Az egy másik kérdés, hogy ezzel egy időben elég tapasztalat gyűlt össze az ellátásszervezés területén, és ennek kapcsán szükségessé vált, nem a konkrét eset kapcsán, hogy azt a bizonyos 13 intézményt kijelöljék. Tehát az lenne jó, ha itt döntően és alapvetően szintén a szakmai szükségszerűségekből indulnánk ki.
Abban - ahogy már Havas képviselő asszony is említette - világosan kell látnunk, és ez a bizottság és a képviselők igénye, hogy ősszel a törvényi változások az intézményekkel kapcsolatos néhány kérdést úgy érintsenek, hogy ezen belül bizonyos elvárások, a súlyponti kórházakkal kapcsolatos kérdések is majd a tervezetekben jelenjenek meg.
Másrészt pedig azt gondolom, amit Puskás képviselő úr javasolt, hogy a sürgősségi betegellátás ügyeivel foglalkozzunk, egyébként elég rendszeresen tesszük, arra majd úgy kerüljön sor, hogy az Állami Számvevőszék befejezi a vizsgálatot a sürgősségi fejlesztésre fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről, és ezzel egyidejűleg tárgyaljunk erről a kérdésről akkor, amikor a jelentés majd itt lesz. Jelenleg ez még nincs itt. Akkor ezzel összefüggésben lehet ezt majd napirendre tűzni. Egyébként ez így szerepel a bizottság munkaprogramjában is.
Válaszadásra megadnám a lehetőséget a miniszter úrnak.
DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Köszönöm szépen a szót. Olyan értelemben kicsit nehéz helyzetben vagyok, hogy nagyon sokan véleményt mondtak, tehát úgymond a klasszikus "kérdés" kategória viszonylag kevés volt.
Mikola alelnök úr kérdése abszolút konkrét volt. Hol tart a minimum feltételrendszer? Jelentem, megkezdődött a szakmapolitikai egyeztetése - készen vagyunk. Azért tartott ilyen sok időbe, mert ahhoz ragaszkodtam, hogy a szakmai kollégiumok, amelyek a javaslatot tették, aláírva küldjék vissza nekünk, mert amiket ott leírtunk, és amelyekről úgy gondolom, el lehet fogadni, sőt meg kell csinálni, azok - hogy úgy mondjam - sok helyen ki fogják verni a biztosítékot, és szeretném, ha a szakma támogatása akkor is mögöttem lenne, amikor botrány lesz. Ezért majd előhúzom a kis ütőpéldányt, és meg tudom mutatni, hogy ez tartott sokáig, megkezdődött a szakmapolitikai egyeztetés.
Azoknak a képviselő hölgyeknek és uraknak szeretném elmondani, akik a 13 kórház kijelölésével kapcsolatban tettek fel kérdést, hogy igen, egy kicsit - azt kell, hogy mondjam - a pokolra vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Amikor eljutottunk odáig, hogy valóban ez a hármas szintű traumatológiai kérdés nincs elrendezve korrektül, tehát vannak olyan régiók, ahol nincsenek meg a hármas szintű traumatológiai osztályok, akkor kértem az ÁNTSZ-t, hogy nézzék meg, mérjék fel, hol van, hol nincs, ki lehet az. És innentől kezdve volt egy kis túlbuzgóság az ügyben, és valóban kikerült írás intézményekhez, amelyeket nem biztos, hogy a legoptimálisabban csináltunk volna, ezért aztán egy abszolút hivatalos levél fog menni az intézetekhez. Egyfelől lesz egy miniszteri tájékoztató, ahol én meghatározom ezeket az intézményeket. Jelzem, négy új intézmény van. A 13-ból 9 - korábban egyébként a Bács-Kiskun megyei Kórház is - ki volt jelölve, illetve nem is ki volt jelölve, hanem megfelelt ennek a hármas számú traumatológiai szintnek, tehát igazából négy új kerül meghatározásra.
Természetesen módosításra kerül a működési engedély, és az intézmények a levélen túl onnan fogják megtudni, hogy ők most erre ki lettek nevezve, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár felkeresi őket egy szerződésmódosítási javaslattal, amelyben természetszerűleg a finanszírozási kérdéseket is rendezni fogják. Egy kicsit előre szaladtunk, nem így kellett volna csinálni - kicsit túlbuzgók voltak egyes kollégák.
Puskás képviselő úr felvetésére is reagálnék, hogy összekeveredtek a dolgok - területi ellátási kötelezettség. Nem akarok visszaélni azzal a helyzeti előnyömmel, hogy készültem ilyen jellegű kérdésekre. Ha megtiszteljük egymást, hogy most nem mondom el, de majd megmutatom azt a cikket, amely 2002-ben íródott, és hasonló jellegű problémákat taglal, akkor azt kell mondanom, hogy annak a képviselőnek volt igaza, aki azt mondta, hogy nagyon régóta meg kellene csinálni ezt, aztán valahogy nem sikerült megcsinálnunk - így mondta. És akkor én azt javaslom, hogy a közeljövőben csináljuk meg közösen, nyilvánvalóan az Egészségügyi bizottság tagjainak a segítségével.
Arra a kérdésre viszont, hogy miért vontuk vissza azt a bizonyos tendert, azt válaszolnám, hogy azért vontuk vissza, mert körülbelül az lett volna, hogy a tenderkiírásban körülbelül 4 milliárd forintért sikerült volna valami kicsit maszatolni. A dolog egyébként ott tart, hogy szerződéskötés előtt áll, kiírta az NFÜ, megpályázta az OMSZ, beadta a megfelelő anyagot, szerződéskötés előtt állunk. Szeptember első hetére végez a bírálóbizottság. Ha ezt követően mindent rendben talál, akkor szerződéskötés lesz. Terveink szerint a központi régióban március közepén megindult tesztüzemmódban az új mentésirányítási rendszer, és ettől kezdve folyamatosan a többi régióban is.
Havas képviselő asszony és minden képviselő hölgy és úr, aki azt vetette fel, hogy definiálni kell a súlyponti kórházat, igen, ezzel egyetértünk. Van definíció a minimum feltételrendszerben, úgyhogy ez rendben van.
Abban a kérdésben nem akarok állást foglalni - mert kétféle megközelítése van -, hogy telefonon keresztül el lehet-e utasítani, vagy nem. Az teljesen egyértelmű, hogy ha ott van egy orvos, aki látja, hogy milyen állapotban van a beteg, és megvan hozzá a feltételrendszere, bármi is, akkor hozzá kell látni az elsősegélynyújtáshoz. Én abban a helyzetben vagyok, hogy hallottam a rádióforgalmazást. A rádióforgalmazás alapján első körben a Tatabányai Kórház felvállalta a beteg ellátását. Ezt követően amikor hozzátettek olyan információkat, amelyeket most a sajtóra való tekintettel nem osztanék meg önökkel, akkor mondták, hogy nem tudják ellátni. Ha a szakmai szabályokat nézzük, akkor valóban azt kell mondanom, hogy azt a feltételrendszert, követelményt, amely a nyílt medencetörés ellátásához kell, és jogszabályilag rögzített, hogy nyílt medencetörés ellátásához csak az kezdjen hozzá, ahol van urológus és érsebész egyidejűleg, nem szegte meg. Abban a kérdéskörben, miután a beteg állapotát nyilván nem láttam, a forgalmazásból nem ítélhető meg, hogy az lett volna-e szerencsésebb a betegnek, ha elviszik a Tatabányai Kórházba, tehát felszállnak helikopterrel, leszállnak a kórházból, átteszik egy tolókocsira, betolják egy olyan helyre, ahol sokktalanítják, ha sikerül, aztán ha sokktalanították, kitolják a mentőhelikopterből, a mentőhelikopterrel elviszik a másik helyre. Úgy gondolom a korábbi gyakorlatomból, hogy az a jobbik megoldás, ha felszáll a helikopter, és oda viszik, ahol definitív ellátást lehet nyújtani.
A mentésirányítási rendszert említettem, Nagy Kálmán úr is ezt kérdezte - folyamatban van. Ezt az on-line rendszert, amely a központi ágynyilvántartót vagy az ágyakkal való gazdálkodást biztosítja, mindenképpen bevezetjük január 1-jétől. Úgy gondolom, és azért mondtam, nem akarom expressis verbis kimondani, hogy hibázott bármit is a mentésirányító, mert tényleg mindent megtett. Ezzel együtt igaza van annak, aki azt állítja, hogy ez nem feltétlenül mentésirányítás. Fel kellett volna hívni a központi ágynyilvántartót, ha már egyszer pesti elhelyezésről van szó, és a központi ágynyilvántartónak kellett volna megoldania ezt a kérdéskört, és meg is tudta volna oldani, mert ehhez megvan a megfelelő jogosítványa. Sajnos nem sikerült megoldani ezt a kérdéskört.
Kupper képviselő úrral abból a szempontból egyetértek, hogy a sürgősségi ellátórendszer kiépítéséhez mindenképpen pénzre van szükség. A sürgősségi ellátóhelyek vonatkozásában nemrég hirdettük ki azt a pályázatot, amelynek eredményeképpen 26 helyen eredményt hirdettünk. A szerződéskötés folyamatban van. Miután az OEP adott hozzá egy előzetes befogadási nyilatkozatot, nyilvánvalóan ennek a 26 újonnan kialakított sürgősségi fogadóhelynek meglesz a megfelelő finanszírozási lehetősége. Azt hiszem, Horváth képviselő úr kérdéseire időközben tudtam válaszolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a felügyelet képviselőjét, hogy akar-e szólni. (Jelzésre:) Igen. Tessék parancsolni!
DR. HOLCHACKER PÉTER, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökhelyettese: Nagyon szépen köszönöm. Nagyon röviden fogok szólni. Puskás képviselő úr felvetése érintette közvetlenül az eljárást, illetve a felügyelet tevékenységét. Ezzel kapcsolatban csak tisztázó jelleggel mondanám, hogy ami a minisztérium által elkészített összefoglaló anyag, az ténylegesen egy összefoglaló anyag. Tehát ez egy sokoldalas határozat, sok-sok idézettel, nyilatkozattal megtűzdelve, és ennek egy rövidített, bemutatott formája volt. Úgy gondolom, nem szerencsés levonni azt, hogy a felügyelet az ügyben nem megfelelő szakmai módon közelített a kérdéshez.
És egy nagyon konkrét másik felvetés is érintette az Egészségbiztosítási Felügyeletet, nevezetesen, hogy miért van az, hogy a sajtóból indítjuk ezeket az eljárásokat. Nem először hangzik el egyébként ez a felvetés a felügyelet működésével kapcsolatban, tulajdonképpen itt az egészségügyi bizottság is többször megfogalmazta az ezzel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait. Többek között ennek köszönhető az, hogy amikor ez a média nyilvánossága elé került, és igen nagy érdeklődésre tartott számot június elején, gyakorlatilag a felügyelet megvárta, hogy minden olyan információ birtokába kerüljön, ami alapján eldöntheti, hogy ténylegesen el kell járnia. Addigra egyébként a szakpolitikusok többsége is megszólalt már a kérdésben, és kifejezetten kérte, hogy az ügyet megfelelően, megnyugtatóan ki kell vizsgálni, és akkor a rákövetkező hétfőn volt az, amikor a felügyelet elindított az eljárást, többek között a miniszter úr jelzése alapján is.
És még egy nagyon rövid kiegészítés, csak hogy egyértelmű legyen itt az eset megítélése kapcsán, többször elhangzott, több képviselő is felvetette, hogy miért van az, hogy ezek a kórházak csak úgy elutasítják ezeket a betegeket. A rend kedvéért, illetve az ügyben érintett kórházak megítélése szempontjából úgy gondolom, nagyon fontos azt elmondani, hogy ezekben az esetekben egyik kórház sem utasította vissza a beteg ellátását, hanem azt mondta, igen, jöhet ide a beteg, ha nincs más lehetőség, de olyan objektív akadályai vannak, hogy érdemes más intézményt is megkeresni, és ebből kifolyólag alakult ki az a telefonbeszélgetés-sorozat, aminek a végén végül is sikerült megtalálni megnyugtatóan, a beteg állapotának megfelelően azt az intézményt, ahol ellátásra került. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A konzultációt lezárom, ezzel ezt a napirendi pontot is.
Egyebekben tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a nemdohányzók védelméről szóló bizottsági törvénykezdeményezéssel kapcsolatban több szakmai és civil szervezet által hiányolt társadalmi, szakmai konzultációt lefolytattam, és ennek szó szerinti jegyzőkönyve a bizottság honlapján elérhető, akit ez érdekel.
Egyebekben van-e más bejelentenivaló? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen.
Köszönöm szépen a részvételt, és további kellemes napot kívánok mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 32 perc.)
|
Dr. Kökény Mihály a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezetők: Vicai Erika és Dani Judit