EB-24/2009.
(EB-115/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2009. szeptember 22-én, kedden, 9 óra 7 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői *
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések *
Dr. Falus Ferenc tájékoztatója *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Falus Ferenc válaszai *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/10380. szám) (Általános vita) *
Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (10380/1. szám) *
Szikszainé dr. Bérces Anna szóbeli kiegészítése *
Lődiné Cser Zsuzsanna kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Szikszainé dr. Bérces Anna válaszai *
Szavazás *
Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételek módosításának helyzetéről *
Dr. Nemeskéri Marianna szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások, vélemények *
Dr. Nemeskéri Marianna reflexiója *
Egyebek *
1. a) A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/10380. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (10380/1. szám)
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Fetser János (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Csáky András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Czinege Imre (MSZP) dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Kupper András (Fidesz) dr. Spiák Ibolyának (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz) dr. Molnár Ágnesnek (Fidesz)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP) dr. Nagy Kálmánnak (KDNP)
Dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Lődiné Cser Zsuzsanna osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Pálfalvy András főigazgató-helyettes (Országos Egészségbiztosítási Pénztár)
Dr. Nemeskéri Marianna főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 7 perc. )
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok! Köszöntöm képviselőtársaimat és mindazokat, akik munkánkat figyelemmel kísérik. Megállapítom, hogy a bizottság helyettesítésekkel határozatképes.
Tisztelt Bizottság! Mielőtt a napirendi ajánlásra térnénk, szeretnék néhány szóban tájékoztatást adni egy-két dologról.
A nemdohányzók védelméről szóló, bizottságunk által benyújtott indítvánnyal kapcsolatosan, amelyet most bizottságok elkezdtek tárgyalni, de nem mindegyik bizottság tárgyalta, különböző kezdeményezések történtek abban a tekintetben, hogy demonstráljuk azt, hogy ebben a társadalmi vélemények egyértelműek. Ezért a kormány kérésére az a javaslatom, hogy helyezzük ki jól látható módon három honlapra, és lehessen még két hétig ehhez hozzászólni, és akkor utána kerülhessen plenáris ülésre. Ez egy sok ponton érzékeny kérdés. Azt gondolom, hogy ennek eleget tudunk tenni, hiszen már eddig is a bizottságnál számos támogató hozzászólás volt, igaz, hogy a kereskedők, vendéglátók részéről meg más irányú.
Két nemzetközi vonatkozású dologról szeretném a bizottságot tájékoztatni. Azt gondolom, hogy valamennyiünk örömére szolgál, hogy az Egészségügyi Világszervezet Regionális Bizottsága titkos szavazással 2010. február 1-jétől magyar igazgatót jelölt Jakab Zsuzsanna személyében, és öt évre ő veheti át az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiójának az irányítását.
Ugyancsak tájékoztatom a bizottságot arról, hogy 2009. második fél évében Svédország tölti be az EU Tanács soros elnökségi tisztségét, és ami az egészségügyi kérdéseket illeti, tovább kívánják vinni a betegmobilitási irányelvet, valamint az általunk is több alkalommal megbeszélt, tárgyalt gyógyszercsomagot, a hamisított gyógyszerekkel kapcsolatos kérdéseket, a gyógyszerbiztonság ügyét, illetőleg új prioritásként az idősek ellátásával kapcsolatos kérdésekkel is kívánnak foglalkozni, és természetesen az influenzapandémia kérdéseivel is.
Tisztelt Bizottság! A jövő héten azt tervezzük, hogy miután a zárszámadási törvény plenáris vitájára a keddi ülésnapon kerül sor szeptember 29-én, ezért a szokott időben, tehát szerdán 10 órakor tartanánk a jövő évi költségvetés általános vitáját, és feltehetőleg akkor foglalkoznánk azzal a javaslattal, amit Kupper András képviselő úr is tett, hogy térjünk vissza még az etikai eljárások szabályozásával kapcsolatos kérdésekre is, illetőleg a múltkori ülésen történt megbeszélésnek megfelelően tájékoztatót kértem az egészségügyi minisztertől a szakellátás finanszírozási változásairól. Ismertek a fejlemények, és tárgyalások jelenleg is zajlanak. Várhatóan a jövő héten erről a bizottság kaphat tájékoztatást.
Ugyancsak tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a bizottság egésze meghívást kapott szeptember 29-én keddre - nem a legszerencsésebb időpont, egybeesik a zárszámadási vitával - a Magyar Tudományos Akadémiára egy úgynevezett Egészségügyi Baráti Társaság nevezetű szervezettől. Az aláírók között Rácz Jenő, Repa Imre, Rózsa András, a TEVA vezérigazgatója szerepelnek. Itt kívánják bemutatni azt a tanulmányt 10 órai kezdettel, amelyet a Kató és Társa tanácsadó cég készített, és amely "Az egészséggazdaság mint a nemzetgazdaság lehetséges húzóágazata" címet viseli. Úgyhogy erre a konferenciára szeptember 29-én, kedden 10 és 13 óra között kerül sor. Ha a bizottság tagjait érdekli, akkor megkérjük Buksza Zsolt urat, aki most Hegedűs Juditot helyettesíti, aki beteg, hogy esetleg húzzuk le és osszuk is ki, mert így kaptam faxon, és akit érdekel, akkor ezen részt tud venni.
Tisztelt Bizottság! A múltkori megállapodásnak megfelelően a pandémiás influenzahelyzettel kapcsolatban abban kértem meg a tiszti főorvos urat, aki úgy láttam, hogy időközben megérkezett, hogy ha van olyan információ, amit megosztana velünk, akkor még ezt napirend előtt tegye meg, annál is inkább, mert úgy tudom, hogy most már döntések születtek a védőoltási prioritásokról is. A bizottság abban maradt, hogy a tiszti főorvos úr minden bizottsági ülés elején itt van, és ha ilyen kérdés van vagy neki van mondanivalója, akkor ezt megteszi. Megkérdezem, hogy van-e. (Dr. Falus Ferenc jelentkezik.) Igen. Akkor egy mikrofonhoz esetleg ott a főosztályvezető asszony mellé üljön le, és rövid, egy-kétperces tájékoztató biztos, hogy segíti a képviselők informáltságát. Tiszti főorvos úr!
Dr. Falus Ferenc tájékoztatója
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos: Köszönöm szépen. Bocsánat, az Attila utcában beállt a forgalom, és korábban indultam, mint kellett volna, de még mindig nem elég korán ahhoz, hogy túléljem, úgyhogy elnézést kérek.
A múlt héten nagyon sok közösségi járvány volt az országban, az országnak majdnem minden régiójában fordultak elő megbetegedések. Elsősorban fiatalok körében, iskolai, óvodai közösségekben voltak ilyen betegségek. Ezeknek a betegségeknek egyik részében sikerült igazolni az új típusú influenzának a kóroki szerepét, másrészt más betegségek derültek ki, vagy egyáltalán nem igazolódott az, hogy itt járványos megbetegedés fordul elő. Több mint harminc ilyen betegséget vagy ilyen betegségcsoportot vizsgáltunk az utóbbi napokban is.
A fővárosban másfélezerről körülbelül négyezerre nőtt a múlt héten az orvoshoz fordulók száma. Ma lesznek friss adataink, amikkel még most reggel nem tudok szolgálni; a déli órákban lesznek meg.
Megszületett a döntés az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiójának az ülését követően, hogy melyek azok a célcsoportok, akiknek az oltásától a legnagyobb hatékonyságot reméljük, így elsősorban a krónikus betegek beoltását fogjuk kérni. Azt fogjuk kérni a kollégáktól, hogy amikor behívják a betegeket vagy jelentkeznek, akkor az első körben a legsúlyosabb, krónikus betegeket és ezeken belül is lehetőség szerint a 40 éven aluli betegeket részesítsék az első kiszállítási körből oltásban, ideértve azokat a terheseket, akik a megfelelő konzultáció alapján védőoltásban kívánják magukat részesíteni, és az orvos is úgy gondolja, hogy az ő védőoltásukra szükség van.
Megfontolandó a 6 hónap alatti gyereket gondozók szüleinek, családtagjainak az oltása az oltóanyag rendelkezésre állásának a mértékében. Ezzel egy időben kezdjük meg az egészségügyi dolgozók, a szociális intézmények dolgozóinak és lakóinak az oltását, és 300 ezer főig behatároltan a kritikus infrastruktúrát működtetők oltását, akik egészségesek, de az egészségessé maradásukhoz fűződik érdekünk. Ezt követően a következő kiszállításokból lesz lehetőség arra, hogy kampányoltások keretében elsősorban a fiatalokat, tehát 6 hónap és 14 év közötti közösségben élőket, kollégistákat tudjunk beoltani.
Tehát szeptember 29-én várható, hogy a forgalomba hozatali engedélyt a pandémiás oltóanyag és a szezonális oltóanyag is megkapja. Ezen a napon kezdődik a kiszállítás. A tegnap esti televíziós műsorokban többen az oltást említették, tehát a kiszállítás kezdődik. A kiszállítás néhány napot igénybe vesz, mire az ország minden kistérségébe eljut a vakcina, tehát néhány nap el fog még telni, mire az oltások elkezdődnek.
A holnapi napon országos tisztiorvosi értekezletet tartunk miniszter úr részvételével, és ezt követően kerül kiadásra az a levél, ami a háziorvosokat, oltóorvosokat pontosan tájékoztatni fogja arról, hogy milyen teendőik vannak, milyen dokumentációkkal tudják igényelni az oltóanyagot, és hogy tudnak az oltóanyaggal elszámolni.
Körülbelül ez, amit szerettem volna most elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tiszti főorvos úr. Először is megkérdezem, hogy influenzaügyben van-e kérdés vagy észrevétel, és aztán egyébként. (Jelentkezésre:) Alelnök úr, Mikola István!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Szeretném felhívni a figyelmet arra, kihasználva az alkalmat, hogy tiszti főorvos úr itt van a körünkben, hogy főleg az interneten, de más írott sajtóorgánumokban is megjelennek az influenzaoltással szemben érvelő, sőt kampányoló, meglehetősen agresszív módon nyilatkozó szövegek: chipeket ültetnek be az oltással az emberekbe, tönkreteszik őket, súlyos szövődményei vannak az influenzavakcinával történő immunitáskialakításnak. Aki látta ezeket a szövegeket, tudja azt is, hogy időnként professzorok jelennek meg - ha professzorok persze - ezek mögött a közlemények mögött, orvosok állnak be ebbe a sorba, legalábbis a kiírások szerint.
Javaslom azt, hogy sokkal erőteljesebben lépjünk fel ezekkel a kontrakampányokkal szemben, hiszen négymillió vakcinát eloltani nagyon nehéz lesz, ez azt jelenti, hogy közel a népesség felét védetté kell tennünk. Bátran mehetünk szembe ezekkel a kampányokkal, hiszen nyilvánvaló most már, hogy az Egészségügyi bizottság által képviselt veszély bekövetkezett, hiszen az országban elterjedt a H1N1-vírus. Most még egész jó idő van, nyár van, és már megbetegedéseket okoz, közösségi kis járványokat okoz; várható, hogy ha hidegebbre fordul az idő, mondjuk az év fordulóján, akkor valóban tömeges, nagyszámú megbetegedéssel lehet számolnunk. Minden érdek amellett szól, hogy a vakcinálást komolyan vegyük, hogy ezt a rendelkezésünkre álló négymillió és talán még plusz kétmillió oltóanyagot ki tudjuk szolgáltatni. Tehát nagyon fontos lenne, hogy ezeket az egyre inkább felburjánzó, ellenpropagandát jelentő kampányokat meg tudjuk szüntetni.
Ha lehet, meg is kérdezném a tiszti főorvos urat, hogy ismeri-e ezeket, és van-e valamilyen elképzelésük, hogy ezzel szemben mit lehetne tenni. Gyilkos szövegek jelennek meg az interneten, megtévesztenek nagyon sok embert, küldözgetik egymásnak, vissza-visszajönnek ezek a szövegek, tehát úgy tűnik, hogy komoly zavarás indult meg a tervezett jó szándékú, a populáció védelmét szolgáló akcióval szemben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Influenzaügyben még? (Jelentkezések.) Igen, Heintz képviselő úr, Csáky képviselő úr!
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Tiszti Főorvos Úr! Az elmúlt héten találkoztam közel száz kaposvári és Kaposvár környéki háziorvossal, és szó került természetesen az influenzáról, illetve a teendőkről. Ott volt körünkben a térségi tiszti főorvos is, aki igazából nem tudott semmit mondani. Elhozta azt a nagy plakátot, amelyen a "most meg a kezed, fújd ki az orrod, és dobd ki a zsebkendőt!" felirat volt, és ezen kívül arra hivatkozva, hogy az ő felettesei nem engedtek neki szólni, és hogy majd szeptember 29-én lesz valami eligazítás, ahol majd többet tudnak, gyakorlatilag magunkra maradtunk a kétségeinkkel. Ezekről viszont egy kicsit beszélnék önnek.
A kollegák alapvetően azt kérik önöktől, illetve önökön keresztül a médiától, hogy világosan próbáljuk megfogalmazni az átlagember számára az influenza fogalmát, ugyanis iskolaigazgatói szintig csinálnak olyan butaságokat, hogy egy egyszerű náthás gyereket, akinek esetleg véletlenül hőemelkedése is van, elzavarnak az iskolából, amit eddig nem tettek, illetve utána ez a gyerek elmegy a háziorvoshoz, az orvosához, akinél igazából sok mindent nem kap, annyit tud mondani a doktor úr, hogy hát megfáztál, gyerek, ez előfordul bizony nagyon gyakran ilyenkor, amikor reggel 10 fok van, délben pedig 32. Tehát ebben egy kicsikét... Tudom, hogy nagyon nehéz a feladat, és ez a műveltségünknek egy bizonyos fokú hiányára utal, amire nagyon oda kellene figyelni, de amellett tájékoztatásban ezt szerintem komolyabban meg kellene tenni.
Ugyanilyen probléma az is, hogy állítólag tiszti főorvosi szinten, tisztiorvosi szinten megy az a tájékoztatás, hogy ha valaki lázas, maradjon otthon és hívjon orvost. Ez sem a nappali ellátásban, sem az ügyeleti ellátásban nem tartható. El kellene gondolkodni azon, hogy amennyiben a járvány belép, akkor például kötelezően írjon elő a fenntartó vagy önök mint szakmai felettes olyan rendelési időt, amelyet aztán az orvos meg tud már önökre hivatkozva tartani, ami arról szól, hogy a lázas betegeket akkor fogadjuk. Tehát valamifajta izolációt takar nyilván a szándék, de ez nem jelentheti azt, hogy a beteg, ha lázas, maradjon otthon és hívjon orvost, mert akkor összedőlt a rendszer.
Ugyanilyen kérdés lenne a logisztika fölépítése. Én beszéltem budapesti vezető főorvossal, aki az alapellátásban dolgozik, hogy ő maga próbálja fölmérni egyéb híján, hogy a praxisában milyen létszámban, milyen összetételben vannak azok a vélhető páciensek, akiket oltásban kell vagy kellene részesíteni. Most amennyiben a logisztikát magának a háziorvosnak kell fölépítenie, akkor nagyon jól tudjuk, hogy ez telefonálásokkal, egyéb kapcsolatfelvételekkel és többszörös kapcsolatfelvétellel fog járni.
Szó esett már arról is, hogy az oltás milyen módon lesz finanszírozva.
Ezek voltak a főbb kérdések, és én csak az utolsóra térnék ki egy picit. Említettem azt, hogy a logisztika megszervezése és maga az oltandók körének a megtalálása és annak a programba való beillesztése egy szokásos napi rendelésben, illetve azon túl az alapellátó orvos feladata, annak bizony komoly költségei vannak. Annak is komoly költsége van, ha valaki naponta 40-50 oltást bead, mert azt be kell adni, például az általunk oly szeretett veszélyeshulladék-gyűjtőknek jelentős költséget, komoly költséget jelent, és akkor, amikor az alapellátás is gyakorlatilag ki van véreztetve és alulfinanszírozott jócskán.
A másik az, erről is beszélni kell, hogy amennyiben valaki egy gyógyszertárban veszi meg az oltását, mert nem jogosult az önök által fölvett ingyenes körbe, akkor nála a háziorvos elkérhet vagy el kell kérnie, de mennyi összeget, amennyiben a négymillió ingyenes oltásból van, akkor pedig nem. Tehát azt javasoltuk és kértük vagy kérnénk, hogy az oltást tegyék mindenkinek ingyenessé, tehát akinek lehet adni, ingyenesen megkapja, viszont az orvos finanszírozását központilag próbálják megszervezni, és ne a betegtől kelljen elkérni a pénzt, egyiktől el kell kérni, a másiktól meg nem, az nagyon rosszat szül. Picit egy ilyen vizitdíjfeelingem van, hogy kitől kérünk, kitől nem, aki hozza a saját injekcióját vagy oltását, attól el kell kérni, akinek ott van a szekrényben, mi adjuk oda, az pedig térítésmentes. Ebben egy zavart látnak a kollegák, és ebben kérik az önök segítségét, látva azt, hogy szerencsére, hála istennek, végre most már indulni látszik az a fajta oltás, amelyet a szakma komolyan vesz, a szakma elhisz.
Mi abban látunk még egy pici diszkrepanciát és különbséget, hogy ha megrendelnek négymillió oltóanyagot ingyenesen, és még kétmilliót gyógyszertári forgalomban, ehhez képest a kormányzati szakmai munka, amelyik elhiteti a beteggel és az orvossal egyáltalán, hogy ez fontos út, mintha hiányozna, és ezért tudnak ilyen Mikola doktor által fölvetett sületlenségek nagy mennyiségben keringeni az interneten, amellyel szemben tulajdonképpen ha nincs jó központi erős szembelépés, akkor az ember tehetetlen.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Folytatnám is, és azt hiszem, egyszerűbbre zárnám az egészet. Nagyon sok szakmai probléma is fölmerül az oltásokkal kapcsolatban. Nagyon jó lenne, ha vagy az ÁNTSZ vagy a tárca honlapján egy olyan leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok formában vagy egy olyan központi számon elérhető, szakmailag teljesen felkészült kollegák adnának ezzel kapcsolatban tájékoztatást, mert valóban itt nagyon sok hír, ellenhír kering a náthával kapcsolatban, ezek akkor tisztázhatók lennének.
A másik pedig, hogy egy egységes nyilatkozatot kellene központilag kiadatni, hogy ez orvosi beavatkozásnak minősül, amihez a beteg hozzájárulása szükséges, ezeket meg kell dokumentálni, hogy ez egységes módon történjen, a felvilágosítás legyen rajta a szövődményeket illetően, a tájékoztatás legyen rajta, és akkor ezek a viták is lezáródhatnának, amelyek ilyen egészségügyi portálokon ezzel kapcsolatban folynak, hogy most kell, nem kell. Ez ugyanolyan egészségügyi beavatkozás, mint más egészségügyi beavatkozás, tehát kell mindenféleképpen a hatályos jogszabályok értelmében, de ezt jó lenne egységesíteni, mert abban akkor minden ilyen jellegű tájékoztatást egy központilag kiadott brosúra formájában a beteg, illetve az állampolgár rendelkezésére - mert nem betegről van szó, prevencióról van szó - lehet bocsátani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Nyul István jelentkezik.) Egy rövid kérdésig, napirend előtt vagyunk még, és van még napirendi pont. Nyul képviselő úr!
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én bízom benne, hogy ez a tájékoztató, ami meg fog jelenni, ténylegesen részletes és mindenre ki fog terjedni, mert ilyen típusú oltási rendszerrel mi nem találkoztunk, mint ami most következik valójában. Itt a lakosság széles körű felvilágosítása mellett a védőnőket, orvosokat, gyerekháziorvosokat, iskolaorvosokat be kell ebbe vonni. A lebonyolítás körében látok jó néhány nehézséget, viszont az idő is sürget, hisz azért akárhogy nézzük, már egyfajta járvány itt van nálunk is, tehát hónapokat nem várhatunk, heteken belül kell intézkedni. Tisztába kell tenni nyilván ebben a körlevélben azt is, hogy a gravidák hogy jönnek szóba, a gravidákat meg kell győzni, hogy szükséges, illetve ha nem szükséges, akkor nem szabad, és valóban be kell hívni azokat, akiket eddig is oltottunk, miután veszélyeztetettek voltak. Bízom benne, hogy ez a körlevél tényleg részletes, tájékoztató jellegű lesz, és ennek alapján el tudunk majd indulni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelentkezésre:) Molnár Ágnes képviselő asszony!
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak egy gyors kérdésem lenne. Tervezik-e, tiszti főorvos úr, másfajta H1N1 diagnosztikai teszt bevezetését? Kósza hírek terjengenek, hogy olyan diagnosztikai tesztekkel is kezdenek foglalkozni, amelyeknek a hatása egyáltalán nem bizonyított, holott vannak most is alkalmazható, jó tesztek. Kérném szépen ebben az irányban a megnyugtató válaszát, hogy felesleges kiadásra az ország nem fogja beverni magát ilyen tesztek alkalmazásával.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tiszti főorvos úr!
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos: Köszönöm szépen. Az első. Alelnök úrnak nagyon köszönöm, hogy ezt a chipkérdést fölvetette. Itt arról szól a dolog különben, hogy a Tamiflu injekció létezik, és ebben van a chip. A Tamiflu egyszerűen nem létezik oldat formájában, tehát sehol a világon tudomásom szerint nincs. A chipkérdéssel kapcsolatban egy súlyos kommunikációs problémával kerülünk szembe. Ha mi állunk ki, és azt mondjuk, hogy ez nincs benne, akkor belesétálunk abba a csapdába, amit ők fölállítanak. Nem egy magyar specialitás ez a körlevél, ez nemzetközi, és a világ többi országában is terjed. Tehát nagyon kérném a képviselő hölgyeket és urakat, hogy támogassanak bennünket ebben az ügyben, és a szakmát is, tehát ne a hatóság oldaláról jöjjön a cáfolat, mert akkor kevésbé hiteles, mintha más cáfolja meg. Sajnos tudjuk ezt, azon is gondolkoztunk, hogy valamilyen jogi lépést lehet ennek a terjesztése kapcsán tenni, mert azt gondolom, hogy több büntetőkategóriát is kimerít ez a levél. Ebben egyelőre érdemi döntés nincs, de azt gondolom, hogy a megoldás mégiscsak az lehetne, ha a szakma különböző részei nagyjából egységesen szólalnának meg és tekintenék ezt az ügyet mondjuk a súlyos badarság kategóriájának.
Heintz képviselő úr kérdésére vagy hozzászólására szeretném mondani, hogy más országokban csináltak olyan főműsoridejű műsorokat, hogy a különböző szakmák képviselői néhány percben megszólaltak, és mondjuk egy ilyen órás showműsor jelleggel próbálták az ország lakosságának a tájékoztatását javítani. Ezt a fórumot is fölhasználom arra, hogy hátha valamelyik szerkesztőnek eszébe jut, hogy az influenzáról nemcsak négytized másodperces spotokban a híradókban lehet hírt adni, hanem ennél hosszabb anyagot is esetleg érdemes róla meghallgatni. Nekünk erre érdemi befolyásunk nincs, vagy hogy mondjam, fizetett hirdetésben egy órásműsor megcsináltatására semmiféle lehetőségünk nincs.
Ugyanide tartozik ez a mondat, hogy ha lázas, hívjon orvost. A legelején elkezdtük ennek a mondatnak a korrigálását teljesen tudatosan. Aki lázas és influenzás, az konzultáljon, beszéljen telefonon az orvosával, tehát ne menjen el az orvosi rendelőbe, és ne is várja el, hogy egy enyhe influenza esetén néhány napon belül az orvos őt a lakásán meglátogassa, és azt mondja neki, hogy ilyen lázcsillapítót kell szedni. Tehát ebben részben a gyógyszerészek segítségét is kérjük, a gyógyszerészekkel való konzultációk ezekben a napokban kezdődnek és még szeptemberben minden régióban megtörténik.
A másik, amit el kell mondanunk, hogy melyek azok a tünetek, amikor valami olyan szövődmény fenyeget, hogy nemhogy orvost kell hívni, hanem lehet, hogy kórházba is kell menni az orvosi vizsgálatot vagy a mentő kihívását követően, és kik azok a betegek, melyek azok az alapbetegségek, ahol ennek a kialakulása érdemben fenyeget. Ezt valahogy el kell tudni mondani. Vannak bizonyos ötleteink. Hogy melyiket tudjuk megvalósítani és milyen széles körben eljuttatni, ezt pontosan nem tudom még, vagy pláne nem tudom jósolni az eredményét.
A megyei lapokban megjelenik a következő napokban - nem tudom pontosan a dátumát, hogy mikor - egy viszonylag nagy terjedelmű anyag, amiben ezeket a kérdéseket is próbáljuk elmondani, és minden alkalmat kihasználunk, hogy a médiában ezeket el tudjuk mondani.
Hogy a logisztikában milyen mértékben és hogyan, ezt persze nem tudom, a Vöröskereszt segítséget ígért, hogy a háziorvosokat támogatni fogja a betegek behívásában, ennek a megszervezésében. Nyilvánvaló, hogy a postai út erre teljesen alkalmatlan. Tehát kisebb településeken ezt könnyebb megoldani, a fővárosban nehezebb, ezért is lényeges szerintem az, hogy hívjuk föl a figyelmét a lakosságnak, hogy ne mondjunk betegeket, de a betegeket inkább, akiknek valamilyen krónikus alapbetegségük van, hogy nekik szükségük van akár a szezonális, akár a világjárványt megelőző vakcinára, esetleg mind a kettőre. Tehát hogy ők konzultáljanak az orvossal, hogy mikor tudnak menni, mikor áll rendelkezésre az oltóanyag a háziorvosnál. Az első körben 650 ezer ampullát szállítunk ki, tehát egy az egyben szállítjuk a szezonális és a pandémiás vakcinát, mert a legveszélyeztetettebbeknek mind a kétféle vakcinára szükségük van. A mostani napokban is A és B vírust minden héten mutatunk ki, tehát nem vagyunk védve a szezonális influenzajárvány veszélyével szemben.
A 284/1997. (XII. 21.) kormányrendelet módosításán a minisztérium dolgozik. Ennek keretében oldódik meg a háziorvosok finanszírozása különböző munkáknál. Döntéselőkészítésben van a dolog, meg fog történni mindenképpen. Ez - legalábbis egy tervezet szerint - ki fog arra is térni, hogy a gyógyszertári vásárlás esetén egységes legyen az a díj, amit kérni lehet, és esetleg ez egy viszonylag mérsékelt összeg legyen.
Csáky képviselő úr kérdésére szeretném elmondani, hogy kérdés-felelet anyag most is van fent a honlapon. Nagyon jó ilyen anyagaink vannak, bővítjük is őket, a legkülönbözőbb országok anyagai majdnem egy az egyben átvehetők, ezeken folyamatosan dolgozunk és használjuk ezeket.
Egy központi számon tájékoztatás jelenleg is van, tehát az Epidemiológiai Központnak van egy 80-as ingyenes száma, ahol változó napi hívásszám van. Abban föl vagyunk készülve, hogy ennek a callcenternek a működését, amikor a hívások száma növekedik, 24 órásra tudjuk bővíteni, és folyamatosan készítjük elő azt, hogy a 189-es kormányzati központi callcenterben a megfelelő tájékoztatást meg tudják adni. Szükség esetén ezekre a kérdés-felelet válaszokra az ott dolgozókat fölkészítjük, és két háttértelefont készítünk elő, az egyik, amikor az epidemiológiai és a járvánnyal kapcsolatos kérdéseket teszik fel, amire az epidemiológus szakember válaszolna, és ott adnák meg a hívási lehetőséget, és az alapellátási intézet vállalta azt, hogy egy ilyen háziorvosi telefonos ügyeletet csinál azoknak a komplikáltabb kérdéseknek a megválaszolására, amikre ez a kérdés-felelet válaszos összeállítás nem lesz elegendő.
A betegtájékoztatásra és hozzájárulásra vonatkozóan részben ezzel a kollégáink által generált vitával kapcsolatban az Országos Etikai Tanács állásfoglalása a honlapunkon megnézhető, és abban a csomagban, amit a háziorvosoknak kiküldünk tájékoztatót, egy mintaszöveg is lesz arra vonatkozóan, hogy milyen tájékoztatást érdemes nyújtani a betegeknek és hogy hogy jelentik ezt.
Nyul képviselő úr kérdésére ugyancsak, a terhesekkel kapcsolatban szakmai háttéranyagot kívánunk kiküldeni részben magyarul, részben angolul, tehát a szakmai kollégiumok állásfoglalását és néhány releváns szakcikket, amit kíván, el tud olvasni és tájékozódni tud azzal kapcsolatban, hogy minek van nagyobb előnye. Ha megengedik, hogy az én véleményemet elmondjam, akkor általában az oltás elmaradásának a kockázata nagyobb, mint az oltás bármilyen ismert kockázata, veszélye vagy esetleges szövődménye.
A diagnosztikai teszttel kapcsolatban, itt még egyszer el kell mondani, teljesen mindegy a beteg számára, hogy A, B, új típusú vagy bármilyen típusú influenzája van. Az influenza egy klinikai diagnózis, nem laboratóriumi diagnosztika alapján kell kimondani, hogy valaki influenzás, főleg olyan időszakban nem, amikor járvány van az országban vagy világjárvány van, vagy a közösségben járvány van. Tehát vizsgálatokat nem a beteg egyedi - majd elmondom mindjárt, hogy milyen kivétel van - megítélése vagy kezelésének a befolyásolása miatt végzünk, hanem epidemiológiai surveillance miatt, az intézkedések miatt, a járvány erősségének a változásának a követése miatt, és azért, hogy a következő évben a WHO-nak lehetősége legyen meghatározni, melyik törzs ellen kell az oltóanyagot rendelkezésre bocsátani. Tehát ezért végezzük ezeket a vizsgálatokat.
168 olyan pont van az országban, ahonnan ilyen anyagokat rendszeresen kapunk, és ezeknek a vizsgálata, feldolgozása, elemzése megtörténik. Tehát egyedi vizsgálatra nagyon kivételes esetben van szükség, néhány súlyos beteg esetén, ahol differenciáldiagnosztika merülhet fel, elsősorban kórházban intenzív osztályi esetnél, esetleg terheseknél, hogy antivirális kezelést érdemes-e vagy feltétlenül szükséges-e kezdeni vagy nem, de ezen kívül igazából tömegesen a vizsgálatok végzésére nincs szükség. Az a vizsgálatmennyiség, ami jelenleg az országban történik, és az a laboratóriumi kapacitás, ami rendelkezésünkre áll, jelenlegi ismereteim szerint mindenütt tökéletesen elegendő.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Molnár Ágnes jelentkezik.) Ha lehet, nem nyitnánk vitát, mert ez napirend előtti. Molnár Ágnes!
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Sajnos nem kaptam választ arra a kérdésre. Nagyon örülök, hogy klinikai diagnózis alapján történik az influenza megállapítása, ezért éppen felesleges H1N1 új diagnosztikai teszttel nagyobb forrást a kormánynak a nem létező egészségügyi forrásból biztosítani. Én erre szeretnék megnyugtató választ kapni, hogy ugye nem tervezik H1N1 diagnosztikumnak a nagy tételben való vásárlását, mert nincs rá szükség. Erre szeretnék választ kapni.
Köszönöm.
ELNÖK: Körbenézek. (Nincs jelzés.) Nem látok egyéb jelentkezőt. Akkor, ha kíván tiszti főorvos úr reagálni.
DR. FALUS FERENC országos tiszti főorvos: Nekem nincs ilyenről tudomásom. (Dr. Molnár Ágnes: Köszönöm szépen.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönjük szépen, tiszti főorvos úr, hogy rendelkezésre állt. Fölhívom a figyelmet, hogy az ÁNTSZ és az egészségügyi tárca honlapján az oltási kategóriák most már egyértelműen megtekinthetők, és javaslom képviselőtársaimnak, hogy ezt a tájékozódási lehetőséget is használjuk fel mind, annak érdekében, amit a tiszti főorvos úr is elmondott. Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Visszatérnénk akkor a napirend kérdéséhez. Az írásos meghívónak megfelelő napirendi ajánlást teszem. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy elfogadják-e a napirendi javaslatot. Ki szavaz igennel? (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a napirendet elfogadtuk.
Soron következik a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája, megtekinthető a javaslat a T/10380. számon, kapcsolódik hozzá az Állami Számvevőszék jelentése is. Ezzel kapcsolatban a szokásos rendszerben fogunk haladni. A Pénzügyminisztériumot Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető asszony és munkatársai képviselik, itt vannak a szaktárca, illetőleg az OEP munkatársai, vezetői is, ha ilyen észrevétel van, akkor tudnak reagálni. Az Állami Számvevőszék részéről Lődiné Cser Zsuzsanna osztályvezető asszony és munkatársai vannak itt, majd szeretném, ha a Pénzügyminisztérium képviselői mellé fáradnának, mert hiszen az ÁSZ képviselőinek is megadjuk akkor a lehetőséget, hogy elmondják a véleményüket.
Emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy a szakbizottságok véleményét írásba kell foglalni és a Költségvetési bizottságnak eljuttatni. Tehát a szokásoknak megfelelően többségi és kisebbségi vélemény készítésére van lehetőség. Azt kérem, hogy itt a bizottság titkárságára holnap reggelig ezt juttassák el, hogy majd továbbítani tudjuk, hiszen az általános vitában csak a Költségvetési bizottság előadója kap szót bizottsági körben, többségi és kisebbségi előadók.
Megadom a szót főosztályvezető asszonynak szóbeli kiegészítés céljából.
Szikszainé dr. Bérces Anna szóbeli kiegészítése
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A 2008. évi zárszámadás kapcsán a tisztelt bizottságoknak egy nehéz folyamat kezdete van igazából minden szokásos őszön, hiszen az egyes fejezeti kötetek, a törvényjavaslat mellékletének a tanulmányozása mindig egy komoly feladatot jelent nyilvánvalóan az önök számára.
Azt gondolnám, hogy a tisztelt bizottságnak alapvetően a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban adnék egy általános tájékoztatást, de azzal elkezdeném, hogy az általános gazdaságpolitikai folyamatokról néhány mondatot azért elmondanék.
A 2008-as évben, mint mindnyájan tudjuk, különösen a tavaly őszi események kapcsán egy piaci, gazdasági válság eseményei indultak el. Ez természetesen Magyarország számára is a 2008. évi eredeti folyamatokhoz képest más dolgokat eredményezett. Bár meg kell mondani, hogy mindez végül is a GDP-arányos, tehát az államháztartási hiány vonatkozásában mindezek ellenére nagyon komoly eredményt jelentett, hiszen a benyújtott anyagban is szereplő módon 3,4 százalékos hiányprodukció volt, ami azt gondolom, hogy az adott körülmények között mindenképpen figyelemreméltó. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a világgazdasági válság hatása Magyarország gazdaságában is természetesen megjelent, hiszen az eredetileg tervezett GDP-növekedés 2,8 százalék volt, ehhez képest 0,6 százalékos növekedés történt.
Ugyancsak megjelent más gazdasági mutatókban is a gazdasági világválság. Az egyik ilyen a munkanélküliség alakulása, hiszen az elmúlt évben 7,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.
Ugyancsak másképp alakult az eredetileg tervezetthez képest az infláció, hiszen eredetileg 4,5 százalékos inflációval számoltunk, ami végül is 6,1 százalékos lett a 2008-as év során.
Azt kell mondani, hogy igazából mindezen folyamatok ellenére az adott ágazat vonatkozásában mindenképpen pozitív eredményeket lehet elmondani, mind az egészségügyi tárca 2008-as költségvetésében, mind pedig az Egészségbiztosítási Alap 2008-as eredményeit illetően.
Az Egészségügyi Minisztériumnál szeretnék néhány dolgot kiemelni. Az egyik dolog, hogy a 2008. évi eredeti fejezeti előirányzatnál a kiadások 121 milliárd forinttal voltak tervezve; végül ez 166 milliárd forint lett. A bevételek 72,7 milliárd forinttal voltak tervezve, és végül 100 milliárd forintot meghaladóan alakultak. Ugyancsak jelentősen változott a támogatás, ami eredetileg 48,4 milliárd forinttal volt tervezve, és végül 59,5 milliárd forint lett. Ez utóbbit emelném ki, a támogatásnak néhány fontos momentumát. Végül is a fejezet a 2008-as évben az eredetileg tervezetthez képest 11 milliárddal több támogatást kapott a költségvetéstől. Ez igazából alapvetően a legfontosabb problémák közül, például itt is, bár nem a H1N1-vírus kapcsán, de más oltóanyaggal kapcsolatos intézkedéseknek a 813 millió forintos támogatását emelném ki, másrészt pedig néhány olyan dolgot, ami azt gondolom, hogy fontos. Az egyik, hogy pont az oltóanyag-beszerzés kapcsán végül is 4,5 milliárd forint volt a támogatás. A légimentés eszközparkra 800 millió forint került biztosításra. Altató-, lélegeztetőgépek, monitorbérléssel összefüggésben 1,2 milliárd forint. Forrásbiztosításra került sor a társadalmi szervezetek támogatására is, például a Vöröskereszt vagy a rákbeteg-szervezetek számára is.
Az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában is pozitív dolgokat tudok elmondani, bár nem teljes egészében úgy alakult, mint ahogy eredetileg terveződött a 2008-as évben, hiszen eredetileg 2 milliárd forintos szufficittel volt tervezve az alap költségvetése, végül is ez nem teljes mélységben sikerült, mert 73,4 millió forint lett az E-alap szufficitje. Tehát azt gondolom, hogy ez mindenképpen egy figyelemreméltó történet.
A kiadási előirányzatoknál mindenképpen kiemelném, hogy a gyógyító, megelőző ellátásnál az eredetileg tervezett 741,4 milliárd forinthoz képest 757,2 milliárd forint felhasználás történt. Itt - egy picit már összefüggésben az ÁSZ-jelentéssel - szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét arra, amit azt gondolom, hogy egyébként mint szakbizottság nyilvánvalóan tudnak is, hogy itt három kasszánál egy átjárási történet van a szabályok nyomán, tehát ez a valós helyzet. Ez a három kassza a gyógyító, megelőző ellátás, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz-ellátás, tehát itt a szabályok alapján egy átcsoportosítási lehetőség van egymás között. De hát ez a szabályokból adódik. Ezt szerettem volna kiemelni.
Köszönöm szépen, én ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Megadom akkor a szót az Állami Számvevőszék képviselőjének, Lődiné Cser Zsuzsanna osztályvezető asszonynak. Tessék parancsolni!
Lődiné Cser Zsuzsanna kiegészítése
LŐDINÉ CSER ZSUZSANNA (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Rövid kiegészítést tennék csak, az ÁSZ-vélemény mindenki által ismert, ezért csak szóban röviden kiegészíteném. Fel szeretném hívni a figyelmet, a folyosói beszélgetésben került erre sor, hogy elkerülte a figyelmünket, nem említettük, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben az ÁSZ több javaslatot tett, de ezek a javaslatok megosztva kerültek be az ÁSZ-jelentésbe. Többségét, 64 javaslatot maga a jelentés első kötete tartalmaz, viszont a függelék is tartalmaz a fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői részére esetlegesen, illetve az alapkezelők részére javaslatokat, amiket nem tulajdonítottunk olyan jelentőségűnek, hogy elöl jelenjenek meg, de mindenképp fontosnak tartottam megjegyezni. Egyebekben más kiegészítést nem tennék.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megnyitom a vitát. Kinek van kérdése, észrevétele? (Jelentkezésre:) Havas képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Én rögtön az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban tennék föl néhány kérdést, illetve azokkal a megjegyzésekkel kapcsolatban, amiket az ÁSZ-jelentés tartalmaz. Egyrészt ugyanazt a problémakört jelzi az ÁSZ-jelentés, amit hosszú évek óta felvetünk, és azóta sincs megoldása, ez pedig a járulékfizetés átláthatósága. Pont ennek a bizottságnak volt még az előző ciklusban napirendjén, hogy tegyük átláthatóvá, kik a nagy járuléktartozók vagy ki az, aki nem fizet járulékot. Akkor azt a választ kaptuk, hogy ez adótitoknak minősül, és erről senki emberfia nem kaphat információt. Én azért megkérdezném, mert nem egészen kristálytisztán értem, hogy ez mitől lehet adótitok akkor, amikor olyan pénzek befizetéséről van szó, amik végül is a nemzetgazdaság egyik alapellátási szolgáltatását hivatottak finanszírozni, amit egyébként tízmillió állampolgár vesz igénybe. Ha mondjuk bármelyikünknek itt az asztal körül a jövedelmi viszonyai abszolút átláthatók, olyannyira, hogy interneten vannak, akkor nem egészen értem, hogy mondjuk cégek vagy akárcsak állami cégek járulékfizetési viselkedése vagy normája miért nem nyilvános, illetve miért tartozik az adótitok kategóriájába. Tehát nem egészen értem, hogy miért nem fogadtunk el, ha kell, ezzel kapcsolatban bármilyen törvénymódosítást.
A másik, amit főosztályvezető asszonytól kérdeznék, hogy ha jól olvastam, az egyik oldalon az szerepel, hogy 2008-ban szufficites volt az E-alap kiadási oldala, ugyanakkor kevesebb... (Közbeszólás.) Tessék? Én hetvenvalahány-milliárdot... (Elnök: Milliót.) Nem, 73,4 milliárd. (Közbeszólások: Millió.) Bocsánat, az millió. Azt vehetjük azért szufficitnek, én elbírnám, tehát azért ez még mindig szufficitnek számít, ugyanakkor viszont a bevételi oldalon pedig komoly hiány van. Akkor azt kérdezném meg, mert azért a gyógykassza vonatkozásában voltak tartalékképzési kötelezettségek, hogy ha jól értelmezem, hogy akkor mondjuk a pénzek a gyógyszerkassza plusz költségeire mentek el. Illetve 2008-ban mondjuk márciusig, április 1-jéig volt érezhető a vizitdíj hatása, onnantól kezdve már nem volt, mert április 1-jével eltöröltük. Tehát akkor mégis hogy tudott itt pozitív maradni?
A másik kérdésem, hogy a gazdaság vagy általában a költségvetés hiányánál még jelenleg is van-e olyan technika, ami az E-alapra vetíti a költségvetés hiányát, és nagy számokban az E-alap költségvetésére terheli. Azt hiszem, ez világos volt, legalábbis remélem.
Az utolsó kérdésem, hogy az idei bevétel, mondjuk ami megállapítható augusztusig, körülbelül hogy teljesül várhatóan, tehát a járulékbefizetés, hogy tudunk-e erről valamit, hogy teljesül.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát most a 2008-as vitája zajlik, az idei folyamatokat nem látjuk. (Dr. Havas Szófia: Csak kérdezem.) De nyilván, ha a főosztályvezető asszonynak van információja, majd megosztja velünk.
Tessék parancsolni, ki kíván szólni? (Jelentkezésre:) Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Én is először az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatban. Itt a 308. oldalon azt írják, hogy a teljes körű kontrollmechanizmus megvalósulása jogszabály-módosítás útján lehetséges az APEH javaslata alapján. Ez törvényi vagy rendeleti szintű jogszabályalkotást igényel, illetve miért nem valósul meg ez a jogszabályalkotás?
A Pénzügyminisztérium meg tudja-e mondani pontosan, hogy 2007-ben a természetbeli ellátásokra fizetett járulék nagysága, illetve a pénzbeli ellátásra fizetett járulék nagysága mennyi volt, tehát mennyit szedett be ebből? Ilyen összesítéseket nem lehet látni, holott ennek fényében kell a kiadásokat vizsgálni mindenféleképpen.
Az anyagban, most nem tudom, hogy a tárca vagy pedig az alap költségvetésében, annyit írtam fel magamnak, hogy a 17. oldalon azt írják, hogy a ráfordítás, adatgyűjtés többletfinanszírozást igényelt, és erre bizonyos összegeket utaltak át. Ehhez képest múlt hét hétfőn egy parlamenti azonnali kérdésre a miniszter úr azt válaszolta, hogy egy fillér ilyen jellegű kifizetés nem történt. Most akkor történt vagy nem történt ezzel kapcsolatban? Ez csak olyan zárójeles, nem hiszem, hogy nagy összegekről van szó.
A maradványfelosztás kapcsán, akár a járóbeteg-ellátás, akár a fekvőbeteg-ellátás esetében azt írják, hogy a súlyponti intézmények preferálásra kerültek a maradványfelosztás kapcsán. Egyrészt azt tudjuk jól, hogy visszamenőlegesen módosították a finanszírozási feltételeket, hisz figyelembe vették a TVK-n felüli teljesítéseket is a maradványfelosztás kapcsán. Nekem változatlanul az a véleményem, hogy ez súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel. De ha pontosítanák azt, hogy mi az, hogy súlyponti intézmények preferálása... A területi kórházak folyamatosan kerülnek indokolatlanul jóval hátrányosabb helyzetbe a finanszírozás kapcsán, és ez a működésüket teljesen lehetetlenné teszi. A mostani tárgyalások kapcsán is az a sérelem a területi kórházak esetében, hogy az egyetemi intézmények, illetve az úgynevezett súlyponti intézmények - amelyek azért időnként a működést illetően hagynak maguk után kívánnivalót, nem akarok a legutóbbi esetre utalni - terén ez mérhetetlen diszkriminatív, és kiszámíthatatlan a rendszer működése.
2008-ban hányszor módosult a finanszírozás év közben? (Szikszainé dr. Bérces Anna felé:) Nem akarok zavarni, csak tetszett hallani az utolsó kérdésemet?
ELNÖK: Képviselő úr, lesz válaszadási mód.
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Csak ha nem hallják a kérdést, akkor nem is tudnak válaszolni. 2008-ban hányszor módosult a finanszírozás, a 43-as rendelet? A szocialista-szabad demokrata kormányzatnak az egyik ígérete az volt, hogy hosszú távú, kiszámítható finanszírozással biztosítja az egészségügyi intézmények kiszámítható működését. Ehhez képest itt a zárszámadásban is számtalan alkalommal utalnak arra, hogy minimum három, de szerintem inkább négy vagy öt alkalommal módosult időközben a finanszírozás, ami egyszerűen lehetetlen.
Nem számoltam össze, de ha a segítségemre lenne, hogy 2007-ben mennyi volt a gyógyító, megelőző ellátás nagysága. (Közbeszólás: Ez a 2008-as év.) Csak megkérdezem öntől, mert vélhetően önök összeadták, én nem adtam össze. Nem tudom, miért nem írják be ezekbe a sorokba, feltehetően azért, hogy ne lehessen összehasonlítani, mert itt lényegében bizonyos folyamatoknak a vizsgálata is szükséges ennek kapcsán.
Van-e adat arra vonatkozóan, hogy a gyógyszertámogatás, illetve a gyógyfürdő és egyéb gyógyászati támogatás jelentős csökkentése mekkora betegterheket jelentett, végeztek-e ilyen számításokat? Az anyagban nyilvánvalóan a saját szemszögből igazuk van, hogy a különböző fixesítések és ártárgyalások kapcsán az árcsökkenéseket helyezték a készítmények esetén előtérbe, de azért tudjuk jól, hogy időközben komoly támogatásmérték-csökkenés volt, és gondolom, mint ahogy a jogszabály előírja, hogy ezzel kapcsolatosan modellezés történt, meg tudják mondani, hogy ez mekkora betegterheket jelentett ebben az időszakban.
Egyelőre köszönöm szépen, ennyi.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván szólni? (Jelentkezésre:) Mikola István alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Csak általános megjegyzést szeretnék tenni, mert megismétlődik, amit tavaly, tavalyelőtt meg előtte is megéltünk. A Pénzügyminisztérium szerint sikeres volt a 2008-as év, az ÁSZ komoly kritikákkal élt... Megvárom, míg főosztályvezető asszony idefigyel, mert egyébként hiába mondom. (Szikszainé dr. Bérces Anna: Természetesen figyelek.) Köszönöm szépen. (Elnök: Természetesen figyel az előterjesztő.)
Tehát még egyszer kezdem. Néhány általános megjegyzést szeretnék tenni. Miközben a Pénzügyminisztérium sikeresnek minősíti a 2008-as évet, nyilván pénzügyi szempontból, az ÁSZ ugyanakkor komoly kritikákkal is élt, gondolok itt a finanszírozás kiszámíthatatlanságára, gyes, gyed ügyében tett megjegyzésekre és másokra. Az egészségügyszakma oldaláról nézve tragikus esztendő volt a 2008. Tovább folytatódik az a folyamat, ahol a Pénzügyminisztérium laudál, a szakma pedig lassan tönkremegy. Ezt a feszültséget valahol fel kellene oldani. 2008. évben túl sok beteg vesztette el a gyógyulási esélyét, miközben pénzügyileg abszolváltuk, abszolválták az évet, és az egészségügyi intézmények, a szolgáltató intézmények pedig kiszolgáltatottak voltak, hiszen a költségvetési típusú gazdálkodás mellett ez a kiszámíthatatlanság, ami 2008-ban is jellemezte az egészségügy működését, finanszírozását, számukra kezelhetetlen volt. Mi ezt a 2008. évet az egészségügy fekete napján számoljuk el, bármilyen sikeresnek is minősíti a Pénzügyminisztérium a 2008-as esztendőt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelentkezésre:) Molnár Ágnes képviselő asszony!
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én az ÁSZ véleményéhez és az ÁSZ képviselőjéhez szeretnék pontosító kérdéseket intézni. Örömmel fogadtam, hogy ebben a kritikában 64 olyan észrevétel fogalmazódott meg, amit ebben a válságos helyzetben, amikor az egészségügyben nap mint nap halljuk, hogy milyen küzdelem folyik az egészségügyi ellátórendszer működéséért és mennyire forráshiányos, akkor az ÁSZ, a legfőbb ellenőrző szervünk javaslatokat tesz arra vonatkozólag, hogy hogyan lehetne, felhívja a figyelmet arra, hogy milyen irányba mozduljanak el a döntéshozók a jövő egészségügyi rendszerének átalakítását illetően. Szeretném kérdezni azt, hogy feltárták azt most már többedszer, hogy a személyi juttatásokra és szellemi tevékenység végzésére egyrészt a minisztériumban, másrészt a felügyeletnél is sok esetben a kifizetések jellege nem a jogszabályoknak megfelelően történt, tehát ezzel kapcsolatosan kérnék egy tájékoztatást. Ugyanakkor látjuk azt, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet nagyon aktívan vesz részt minden kórházban, nagyon aktívan büntet, de mégiscsak nézzük meg, hogy az a felügyelet ugyanakkor még bünteti a kórházakat, nem kérdőjelezem meg, hogy jogosan vagy nem jogosan, mégis a saját elszámolásában, vagyoni, pénzügyi helyzetéről elég érdekes visszásságok derülnek ki az ÁSZ jelentése kapcsán. Tehát ez nagy érdeklődésre tartana számot részemről, hogy mit takar ez.
Ugyanakkor láthatjuk azt is, az E-alap kapcsán leírják önök azt, hogy gyakorlatilag nincs egy stabil, kiszámítható finanszírozási rendszer a mai napig sem. Tehát az ÁSZ megfogalmazza azt a kritikát, hogy ezen a lehető leggyorsabban változtatni kell. Hogy is lehetne, amikor ha csak ezt az évet nézem, akkor kezdtünk egy TVK-finanszírozási rendszerrel, áprilistól egy 70-30 százalékos finanszírozási rendszerrel, most pedig október 1-jétől egy bázisfinanszírozást akarnak a rendszerre ráerőltetni, ami tulajdonképpen az ellátást ellehetetleníti, megszünteti a betegellátást az országban?
Én ezekkel kapcsolatosan szeretném az ÁSZ véleményét bővebben hallani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Nyul képviselő úr!
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Az ÁSZ-jelentésből a 2/1-es alpontra hívnám fel a figyelmet, az alapkezelő feladatellátásával foglalkozik. Szó szerint: "az egészségügyi reform keretében tervezett több-biztosítós modell a feladatok újrafogalmazását követelte meg". Szeretném ezt pontosítani, mert az egészségügyi reform egybiztosítós, többpénztáras rendszer volt. (Közbeszólás: Lett volna.) Lett volna, igen. Egy kétségtelen, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabb kontrollt, ellenőrző rendszert is tartalmazott, amely a bevételeket és kiadásokat is jobban nyomon követhette volna, mert ebből a jelentésből is kiderül, hogy a bevétel-kiadás ellenőrzése és pontos, napra kész nyilvántartása nem igazán működött. Tehát ez az ÁSZ-jelentés ezt tartalmazza. Ezen a téren mindenképpen van még tennivaló.
Egy megjegyzésem lenne azonban Mikola alelnök úr mondandójára. Én azt olvasom a 2008-as ÁSZ-jelentésből, hogy a második igazán jó teljesítés volt ez, hisz nullszaldósnak vehető, ezen belül viszont a terhességi gyermekágyi segélyre fordított összeg magasabb volt a tervezettnél, tehát nem elvonás, hanem plusz mutatható ki, és a gyermekgondozási díj esetében ugyanezt a pluszt lehetne kimutatni. Tehát nem elvonás, hanem inkább plusz kifizetések történtek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Szeretnék én is néhány gondolatot elmondani. Hagyományos már, hogy ellenzék és kormánypárt különböző módon látjuk a zárszámadást. Nyilván az üléspont befolyásolja az álláspontot, alelnök úr azt mondta, hogy tragikus a tavalyi év, én úgy látom, hogy a tisztességes erőfeszítések éve volt, persze sok feszültséggel. Persze az is igaz, hogy az a két költségvetési év, amelyet magunk mögött hagytunk, 2007 és 2008, ahol többlettel zárt az egészségbiztosítás, az 2009-ben nem így lesz, hiszen a pénzügyi, gazdasági válság elsodorja azoknak az intézkedéseknek a hatását, amelyek ezt a kedvező helyzetet lehetővé tették. Ugyanakkor arra hívnám fel a figyelmet, hogy az ÁSZ-jelentés összességében azt tükrözi, hogy az egészségbiztosítás és a fejezet előirányzatainak a felhasználása is rendben megtörtént.
Az is egyértelmű, évek óta olvassuk az Állami Számvevőszék jelentésében azt a javaslatot, amelyet mind a kormány, mind az érintett miniszterek számára megtesznek, hogy meg kell teremteni az objektív, átlátható, stabil finanszírozási feltételrendszereket és ki kell alakítani a szükségletek kielégítésére képes intézményi struktúrát. Ehhez azonban, miközben igaza van az ÁSZ-nak, politikai és szakmai konszenzusra is lenne szükség, ami tudjuk jól, hogy mennyire hiányzik.
Csatlakozom Havas képviselő asszonyhoz. Figyelemreméltó, hogy az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalán az APEH-nél végzett vizsgálatok milyen sok bizonytalanságot tártak fel, tehát sok a rendezetlenség itt a befizetők kötelezettségei és azok nyilvántartása tekintetében.
Ami talán még külön figyelemreméltó, hogy szinte minden előirányzat túlteljesült, és így is szerény szufficit keletkezett. A fekvőbeteg-ellátás három részletben 22 milliárd forint többletet kapott. Csendesen teszem hozzá, hogy sajnos az elosztás abban nem segített, hogy a kívánt irányba tereljük az egészségügyi szolgáltatókat, egy bátrabb szelekcióval lehet, hogy megelőzhettük volna a mostani feszültségeket vagy legalábbis csökkenthettük volna.
Úgyhogy én ezt a véleményt alakítottam ki az előterjesztésről, illetőleg az ÁSZ-jelentésről.
Megkérdezem, hogy kíván-e valaki még szólni vagy kérdezni. (Nincs jelzés.) Nem kíván. A válaszadásban azt javaslom, hogy főosztályvezető asszony kezdje, ha szükséges, nyilván van ilyen kérdés, akkor a minisztérium és a szaktárca képviselőit is ebbe bevonjuk, Pálfalvy András főigazgató-helyettes úr van itt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részéről. Megadom akkor a szót főosztályvezető asszonynak.
Szikszainé dr. Bérces Anna válaszai
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Valóban, én is azt szerettem volna kérni, hogy az Egészségbiztosítási Alap képviselőivel együttesen válaszolhassunk, hiszen volt egy-két olyan szakkérdés, amire mindenképpen tőlük várható válasz.
Az első. A Havas képviselő asszony által feltett kérdésre szeretném elmondani, hogy a bevételi főösszegnél éppen hogy nem elmaradás volt a 2008-as évben, hanem túlteljesülés, hiszen az eredeti előirányzat 1437,9 milliárd forint volt és 1445,2 milliárd lett a teljesülés. Tehát ott éppenséggel egy túlteljesülés van a tervhez képest a bevételnél a 2008-as évnél.
A másik kérdés, amit az elnök úr is elmondott, az az APEH-tevékenységgel kapcsolatos kérdés. Ennek kapcsán azt szeretném elmondani, hogy természetesen miniszter úr is kiemelt figyelmet fordít ezekre a kérdésekre, különösen az adott körülmények között nagyon fontos az, hogy a járulékbevételek teljesüljenek és átutalásra kerüljenek az Egészségbiztosítási Alaphoz. Ennek kapcsán természetesen nincs akadálya annak, hogy az ezzel kapcsolatos legutóbbi APEH-elnöki jelentést a tisztelt bizottság számára is megküldjük.
Amit előre szeretnék bocsátani, hogy a jelentés alapján itt igen komoly előrehaladás volt különböző, eddig neuralgikus kérdésekben. Például csak egy kérdést említenék, biztos a tisztelt bizottság emlékszik rá. Igazából néhány éve került bevezetésre az eltartott hozzátartozók, illetve a biztosítással nem rendelkezők utáni járulékfizetés kérdése. A jelentés alapján is, ha ismerik vagy figyelik esetleg az APEH-honlapot, ott is látható, hogy ebben a vonatkozásban nagyon komoly előrelépés volt az elmúlt években, és az ezzel kapcsolatos bevétele az E-alapnak évről évre növekszik, tehát ez is egy komoly dolog. De egyéb, még itt felmerült kérdésekkel kapcsolatban is természetesen nincs akadálya annak, hogy ezt a legutóbbi jelentést, amit e héten kapott meg miniszter úr az APEH-elnöktől, a tisztelt bizottság rendelkezésére bocsássuk.
A következő kérdés a 2009-es év vonatkozásában volt. Természetesen még nem vagyunk ez év végén, tehát én még természetesen nem tudok végleges számokat mondani, hogy a 2009-es évben mi történik. Természetesen azok a tendenciák, amikre elnök úr is utalt, tehát a gazdasági válságjelenség miatt, eléggé egyértelmű, hogy a foglalkoztatás sajnálatos módon ebben az évben is igen jelentősen csökkent, tehát az előbbiekben elmondott 7,8 százalékos 2008. évi helyzethez képest most körülbelül 10 százalékos munkanélküliségi ráta a mai magyar valóság. Ebből adódóan nyilván, ha munkahelyek szűnnek meg, az természetesen a foglalkoztatáshoz kötődő járulékbevételeknél is jelentkezik.
A másik dolog, hogy az elfogadott változások nyomán pontosan a foglalkoztatás könnyítése érdekében a parlament elfogadott változásokat a foglalkoztatói járulékfizetés vonatkozásában, és július 1-jétől ez már hatályba lépett. Ez még egyelőre a sávos járulékkedvezményt jelenti a foglalkoztatók számára, de természetesen ez is érinti az Egészségbiztosítási Alap bevételeit.
Az is világos, hogy annak ellenére, hogy ilyen bevételi csökkenések vannak a 2009-es évben, természetesen a törvényi előírásoknak megfelelően az ellátások finanszírozása változatlanul biztosított, hiszen a törvényi előírások szerint a költségvetésnek az ellátások finanszírozását akkor is biztosítania kell, ha a járulékbevételek ezt nem biztosítják fedezetileg, akkor nyilvánvalóan más adóbevételekből kerül ide átcsoportosításra bevétel, hiszen ezekért az állam, hogy mondjam, garanciát vállal, úgyhogy az ellátások mindenképpen finanszírozásra kerülnek.
Csáky képviselő úr néhány kérdésére válaszolnék én, másokra pedig akkor megkérném a főigazgató-helyettes urat. Az egyik kérdés. A 2007-es évre vonatkozóan szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, hogy a fejezeti kötet természetesen tartalmaz a gyógyító, megelőző ellátás vonatkozásában számot, de azért elmondom, 718,7 milliárd forint a 2007. évi előirányzat, bocsánat, a tény. Ez volt a kérdés egyébként. Azokat a bontásokat, ami elhangzott, hogy természetbeli és pénzbeli, valóban ilyen teljes bontás nincs, de rendelkezünk ilyen adatokkal, és természetesen ezt rendelkezésre tudjuk bocsátani, tehát van ilyen adat természetesen.
Az egyéb kérdésekre pedig megkérném akkor Pálfalvy András urat.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony, és akkor bírjuk az ígéretét, hogy az APEH-jelentést tájékoztatásul megkapjuk, ez itt hagyományosan felmerülő kérdés, és megköszönném, ha ezt a Pénzügyminisztérium eljuttatná a számunkra.
Főigazgató-helyettes úré a szó.
PÁLFALVY ANDRÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Szorgalmasan húzogattam ki azokat a kérdéseket, amikre a válasz már elhangzott.
Kiegészítésképpen Havas képviselő asszonynak azért elmondanám, hogy az 1-8 havi adatok alapján - bevételi elmaradásra irányult a kérdés - olyan 60 milliárd forinttal kevesebb folyt be, mint az időarányosnak megfelelő teljesítés. (Dr. Havas Szófia: És azt tudjuk, hogy honnan?) Mind a munkáltatói, mind az egyéni járulék, mivel hogy az APEH-féle megbontás a képviselő asszony által hangoztatott metódus miatt nem elkülöníthető, ezért csak aggregált adatként tudom interpretálni. Ez most a járulékbevételek összevont irányzatát érinti.
Csáky képviselő úr. Főosztályvezető asszony tett ígéretet, hogy a mértékekre vonatkozóan természetesen ad részletesebb kimutatást. Azért annyit segítségképp hadd mondjak el, hogy 2007-2008-hoz képest a járulékmértékek hogyan változtak. Egyrészt, munkáltatói oldalról korábban 8 százalékos volt a munkáltatói járulék, ott a hármas bontás. De ha a pénzbeli-természetbeli bontásra kíváncsi, akkor az azért látszik, hogy 2007-hez képest, amikor 6 százalékponttal terhelte mind a munkáltatót, illetve a munkavállalót, egyaránt összesen 6 százalékponttal a bruttó jövedelmet a pénzbeli ellátásra elvont pénz, 2008-ban már csak 2,5 volt, tehát gyakorlatilag 3,5 százalékpont az, ami a pénzbeli. De mindez csak azért, mert 2007-ben még az E-alapból finanszírozódott a III. csoportos rokkantnyugdíj. Az átkerült az NY-alaphoz, ennek megfelelően a bevételi, tehát a járulékoldalánál is - ez csak egy szerkezeti változás az alrendszerek között - meg kellett teremteni ennek a lábát, ezért ez a járulékmérték-csökkenés.
Súlyponti intézmények preferálása a maradványfelosztásnál. Én csak azt tudom, hogy ennek mi volt a technikája. Hogy ez most jó-e vagy sem, annak a minősítésével nem terhelném a bizottságot, nem az én tisztem. Egy biztos, hogy az egész éves teljesítmény figyelembevételével történt nyilván a maradványok elosztása, azzal a különbséggel, hogy a súlyponti kórházaknál dupla szorzót alkalmaztunk.
2008-ban hányszor módosult a 43-as? Ezt nem tudom. Két, őszintén mondom, nem cinikus megjegyzésem van hozzá. Egyrészről nem többször, mint 2007-ben, sőt biztosan kevesebbszer, másrészről 2009. március 3-án volt tízéves ez a jogszabály, 1999. március 3-ai kihirdetéssel szerepelt anno, és ha a Complex jogtár időgépfunkcióját használjuk, akkor 74-szer volt módosítva. Gyakorlatilag a 2008-as egy átlag alatti évnek minősül ebből a szempontból, ami természetesen nem szolgálja a stabilitást.
A gyógyító, megelőző 718 milliárdot főosztályvezető asszony elmondta.
Betegterhek változása, gyógyszer. Konkrét számítások természetesen végződtek, ennek a rezüméje az volt, hogy 2007-hez képest 5,7 százalékkal költöttek a biztosítók kevesebbet támogatott gyógyszerre. Gyakorlatilag ennek felelt meg a betegteher-változás, ami 5,7 százalékos csökkenés. Nem a betegterhek változása volt a kérdés? (Dr. Csáky András: A járulékmérték-csökkenés következtében a betegterheknek...) A kettő között nem érzek kapcsolatot.
ELNÖK: Tessék, képviselő úr, csak ne nyissuk újra válaszadás közben a vitát.
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Nem. Itt egy számháború folyik, az egyik oldalról van egy jelentős fokú támogatáscsökkenés, tehát a különböző kategóriáknál, a másik oldalon van egy árcsökkenés a gyártók részéről a tárgyalásokban. Ez az 5,7 vagy ami az anyagban szerepel, csak az árcsökkenés hatását mondja. A járulék- vagy a támogatáscsökkenés miatti növekedést nem tartalmazza az anyag, mert a korrekt az lett volna, és akkor tudná elfogadni az ember, ha azt mondja, hogy egyik oldalról a támogatáscsökkenés miatt ennyivel növekedtek, viszont az ártárgyalások miatt ennyivel csökkentek, és ennyi a szaldó. Én erre lennék kíváncsi. Az anyagban csak az ártárgyalások miatti csökkenések vannak benne.
ELNÖK: Főigazgató-helyettes úr!
PÁLFALVY ANDRÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Bocsánat, akkor a pontosító kérdése kapcsán annyit hadd ígérjek meg, hogy a képviselő úrnak, illetve a bizottságnak egyaránt akkor egy ilyen bontású számítást a rendelkezésre bocsátunk még a héten. Köszönöm szépen, akkor nyilván félreértettem, elnézést.
Molnár Ágnes kérdései az ÁSZ képviselőjéhez szóltak.
Nyul képviselő úrnak pedig a válasz, hogy a tgyás, illetve a gyed kiadásai amellett, hogy a kiadási oldalon valóban néminemű, de igazából a teljes kiadási főösszeghez képest elenyésző túllépést mutattak, mondjuk nyitott kasszák, tehát ez nem okoz elvileg gondot, viszont legalább egy örvendetes tényt takar, legalábbis az biztos, hogy esetlegesen feltételezhető az, hogy az élveszületések száma valamelyest növekedett. Egyébként meg egy abszolút automatizmus, hiszen az előző évi teljes éves jövedelmet követő leképezésről van szó, amelynek lehet, hogy a tervezés során nem láttuk még minden szegmensét, ezért lehet, hogy a tervezett szám valamelyest elmarad a ténytől. De én azt gondolom, hogy a tízéves tervezői múltamból fakadóan ezt a típusú eltérést én bátran bármikor vállalni tudom, tehát ezt nem tartom gondnak.
Köszönöm szépen, akkor a magam részéről ennyi.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor az ÁSZ képviselőjéé a szó.
LŐDINÉ CSER ZSUZSANNA (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Molnár Ágnes képviselő asszony kérdésére válaszolnék. Igyekeztünk javaslatokat tenni a jobbítás érdekében, de megmondom őszintén, mi könnyebb helyzetben vagyunk, tehát mindig könnyebb kritizálni valamit, mint alapvetően létrehozni. Megjegyzésként pedig még annyit, hogy a költségvetés végrehajtását mi szabályszerűségi és megbízhatósági szempontból vizsgáljuk a fejezeteknél, és nem volt célunk a kormányzati intézkedések társadalmi, gazdasági hatásainak, célszerűségi, eredményességi szempontjainak értékelése, de a jobbító szándékkal tettük.
Az Egészségbiztosítási Felügyelettel kapcsolatos kérdésére vonatkozóan, azt mint gazdálkodó szervezetet vizsgáltuk, tehát mint gazdálkodó szervezet, 2007-ben korlátozó véleményt kapott tudomásom szerint, de az ő tevékenysége, ami a sajtóban és a más médiában megmutatkozik, inkább a hatósági tevékenységére vonatkozik. Tehát az a büntető szerep a hatósági tevékenységéből fakad, nem pedig a gazdasági működéséből. Tehát mi a gazdasági működését találtuk hibásnak, és erre tettünk javításra vonatkozó intézkedési javaslatokat.
A finanszírozás rendszerével kapcsolatban. Sokszor változik, itt a kollega úr mondta, hogy ez így igaz, viszont az ÁSZ véleménye az, hogy nem ez az egyetlen dolog, ami változik. Tudnám sorolni az alapok vonatkozásában az 1991. évi IV. törvényt a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatban, illetve van több ilyen jogszabály is, az Áht.-ról nem is beszélve, ami évek óta változik, tehát ez nem igazán most a 2008. évi zárszámadás témájához kapcsolódik, de sok ilyen van sajnos. Kökény úr is mondta, hogy igazán az ÁSZ-véleményből is kiolvasható, hogy bizony erre vonatkozóan szükséges, hogy ebben alapvető változás történjen.
Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy válaszoltam.
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Jegyeztük akkor az ígéreteket. Tehát a Pénzügyminisztérium az APEH-jelentést ígérte, illetőleg az OEP főigazgató-helyettese pedig a Csáky képviselő úr igényének megfelelő tájékoztatást. Kérem, hogy a bizottság lehetőség szerint elektronikus úton kapja meg.
Szavazás előtt még azt szeretném mondani, hogy a bizottság munkatervében október közepén szerepel, munkatervben elfogadtuk, hogy foglalkozunk az OEP biztosítási jogviszonyos ellenőrzésének a tapasztalataival. Azt javaslom, hogy ezt majd egészítsük ki akkor a járulékfizetéssel kapcsolatos néhány tapasztalattal, és hívjuk meg a bizottság ülésére az APEH vezetőit is. Valószínűleg akkor a bizottság tud tájékozódni október 14-én.
Tisztelt Bizottság! Állást kell foglalnunk. Ki tartja a zárszámadási törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak? Ki szavaz igennel? (Szavazás.) 12. Ki szavaz nemmel? (Szavazás.) 10. Megállapítom, hogy a bizottság 12:10 arányban - mert 22 a szavazatszám - általános vitára alkalmasnak tartotta. Tehát azt kérem a többségi oldaltól és a kisebbségi oldaltól is, hogy akkor írásban a bizottság titkárságára holnap reggelre juttassák el az összefoglaló véleményt, ahogy ez az előírásokban szerepel.
Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezártuk.
Soron következik az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételek módosításának helyzetéről szóló tájékoztató megbeszélése. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy ezt a tájékoztatót a bizottság rendelkezésére bocsátotta a szaktárca már korábban, két héttel ezelőtt, fel is hívtuk erre a figyelmet, tehát volt idő ezt tanulmányozni. A minisztériumot Nemeskéri Marianna főosztályvezető asszony képviseli, és meg is adom a szót szóbeli kiegészítés céljából.
Dr. Nemeskéri Marianna szóbeli kiegészítése
DR. NEMESKÉRI MARIANNA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A 60/2003-as úgynevezett minimumjogszabály módosításának az azóta eltelt idő egészségügyi struktúrájában és a társadalmi környezetben bekövetkezett változások voltak a magyarázata, illetve több esetben olyan terminus technicusokat kellett pontosítani, amelyeknek a megfogalmazásai nem voltak igazán világosak, illetve azokat az elemeket bele kellett építeni ebbe a jogszabályba, amelyekről úgy gondoltuk, hogy a kórházak mindennapi működése és a természetesen minden egészségügyi szolgáltató működése szempontjából fontosak.
A betegek minőségi ellátásának érdekében megtörtént az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai, illetve személyi és tárgyi minimumfeltételek pontosítása. A rendelet hatálybalépése óta fontosnak ítéltük, hogy átvezessük azokat a változásokat, amelyek részben a diagnosztikai és gyógyító, megelőző ellátásban következtek be. Az egészségügyi szolgáltatók körében bekövetkezett változásoknak, illetve az egészségügyi kapacitásváltozásoknak a kérdésével foglalkoztunk.
Belekerült az onkoteam nevű egészségügyi fekvőbeteg-intézetekben alkalmazandó munkacsoport, aminek elsősorban az a célja, hogy a daganatos betegek kezelésének menedzselésében ne csak a citosztatikum alkalmazását, hanem egyáltalán a beteg egész életútját a daganatos beteg fölfedezésétől a betegség kezeléséig egy munkacsoport fogalmazza meg, természetesen az orvos egyéni felelősségét nem vitatva. Olyan országos hatáskörű speciális intézetek, illetve súlyponti kórházak és egészségpólus kórházak kerültek kialakításra, amelyeknek a definiálását szükséges volt megtenni. A telemedicina széles körű alkalmazásának lehetősége belekerült ebbe a bizonyos jogszabályba. Fontosnak tartottuk az ápolási dokumentáció tartalmi elemeit is meghatározni, és nem utolsó sorban a rendeletmódosításban egy olyan strukturális átrendezés történt, ami a rendeletet átláthatóbbá tette. Tehát olyan általános követelményeket fogalmaztunk meg mind a járóbeteg-ellátásban, mind a fekvőbeteg-ellátásban, amelyek mindenki számára kötelezőek, és ezért a speciális feltételeket külön mellékletben tüntettük föl.
Fontosnak ítéltük azt, hogy a humán erőforrásról beszéljünk, hiszen úgy tűnik, hogy ebben a pillanatban a humánerőforrás-ellátás az, ami az egészségügyi ellátórendszernek egy nagyon fontos kérdése. Nem utolsó sorban meg kellett határozni az egészségügyi szolgáltatók progresszivitási szintjét is, amiben tudjuk, hogy meglehetősen bizonytalan elemek is fölléptek, különösen az egészségügyi struktúra átalakítása óta.
Pillanatnyilag a jogszabály-egyeztetés ott tart, hogy az Egészségügyi Minisztérium honlapjára szeptember 2-án fölkerült általános társadalmi vitára; természetesen a megfelelő fórumokon a jogszabálytervezet megvitatása megtörtént. A minisztérium honlapja alapján több olyan vélemény érkezett be, amiket természetesen beépítettünk a jogszabályba. Talán fontosnak tartanám még megjegyezni azt, hogy a társadalompolitikai kabinet szeptember 15-ei ülésén a hatálybalépéssel kapcsolatosan született döntés. Ennek az a lényege, hogy a szolgáltatók számára egy hosszabb felkészülési időt kell biztosítani ahhoz, hogy ezeknek a minimumfeltételeknek eleget tegyenek, és ez a hosszabb felkészülési idő a TPK javaslata szerint azt mondaná, hogy a hatálybalépésre 2010 júniusától kerüljön sor.
Elnézést kérek, még egy elemet nem emeltem ki, és ez pedig az ideiglenes működési engedély kérdésre. Tehát a cél az, hogy az ideiglenes működési engedélyek teljes egészében megszűnjenek, a felkészülési idő alatt, amelyik intézmény föl tud készülni arra, hogy a minimumfeltételeknek eleget tegyen, azok természetesen végleges működési engedélyt kell hogy kapjanak. A hatásvizsgálat felmérte, hogy pillanatnyilag ez a kérdés hogy néz ki. Úgy tűnik, hogy 0,5-0,6 százaléka az egészségügyi szolgáltatóknak az, amely pillanatnyilag a jelenleg érvényes minimumjogszabálynak nem tud eleget tenni, tehát tulajdonképpen van esélyük arra, hogy a megfelelő fejlesztésekkel ezeknek a kérdéseknek eleget tegyenek.
Köszönöm szépen a szót, ennyit gondoltam kiegészítésképpen elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát főosztályvezető asszony elmondta a jogszabályi változás tartalmát. Csak a rend kedvéért mondom, hogy itt egy tervezetről van szó, hiszen nem megjelent jogszabályról van szó, mert nyilván a rövidítés kedvéért rendeletről beszél, tehát ez a rendelet még nem jelent meg, illetőleg még az egyeztetés zajlik. Elmondta azt is, és erre hívom fel a figyelmet, hogy gyakorlatilag a korábbi elképzelésekhez képest idén a szaktárca nem tervezi a hatálybalépést.
Megnyitom akkor a vitát konzultációs jelleggel. (Jelzésre:) Mikola István alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Vegyes érzelmeim támadtak, hiszen először a miniszter szájából azt hallottuk, hogy valamikor év közepére elkészül az új minimálrendelet. Ugyanakkor vártuk ezt, mert úgy gondoltuk, hogy az ellátás biztonságát szolgálja az, és bizonyos védelmül szolgál a szakma számára, hiszen ha jogszabályban rögzítjük ezeket a minimálfeltételeket, akkor a kormányzatnak kötelessége az ehhez szükséges, ezek végrehajtásához szükséges feltételeket is megteremteni. Ismétlem, a kormányzat az ellátás biztonságáért felelős, de a miniszter ebben egyszemélyi felelősséget is visz.
Ugyanakkor van egy halvány pozitív gondolat is bennem. Ha rászabadítják ezt a szakmára most, ebben a helyzetben, akkor két tűz közé szorul a szakma, az egyik a financiális megszorítások miatti kapacitásátrendezés kényszere, mert továbbra is úgy tűnik, él az az illúzió, hogy ha megszorítjuk a forrásokat, akkor valamiféle racionálisabb struktúra alakul ki. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem így van, ezt az egészségügy történetében többször megértük, de nyilvánvaló, hogy súlyos finanszírozási kényszer egyfelől, másodszor pedig az igényes minimális feltételek biztosítása ellehetetlenítette volna az ágazatot.
Mégis a fő érzésem a negatív érzés, nem váltotta be a kormányzat az ígéretét, nem védte meg a szakmát, nem garantálja a betegek számára a bajukban a gyógyír, a gyógyítás nyújtásának az optimális lehetőséget, hanem behunyja a szemét, bedugja a fejét a homokba, és várja, hogy ezt az évet valamilyen módon meg lehessen úszni. Ez meglehetősen negatív üzenet a szakmának. Nagyon súlyos, felróható felelősség a kormányzat számára, ígérete ellenére nem készített el a rendeletet. Egy tájékoztató anyag került elénk, és most azt halljuk, hogy majd a következő év közepén, amikor már nyilván új kormány lesz, majd az új kormány viszi el a "balhét". Egyre inkább látjuk ezt, hogy minél inkább áttolják a megoldásra váró feladatokat a következő időszakra, mintha rohanna a kormányzat. Nem tudom, hogy mire készül, de lehet, hogy idén befejezi a tevékenységét? Egyre inkább úgy tűnik, tegnap a parlamentben is folyamatosan az volt az érzésem, hogy valami kapkodás zajlik, kimenekülni a felelősség alól, gyorsan lezárni a költségvetést, gyorsan ebben az évben, amit lehet, befejezni, a többit pedig áttolni a következő időszakra, bajlódjon vele a következő kormányzat. Tehát hiányérzetünk van a minimálrendelettel kapcsolatban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Schvarcz Tibor alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Alelnök úr várakozását szeretném eloszlatni. (Dr. Mikola István: Azt ne oszlasd el! - Derültség.) Nem akarjuk befejezni és nem akarunk áttolni mindent, tehát ne reménykedjen alelnök úr abban, hogy most befejezzük ebben az évben.
A másik pedig, a minimumrendelet megalkotásával, kétségtelen, arra vártunk, hogy egy kemény és nagyon szigorú feltételeknek megfelelő minimumrendelet jön. Egy, ami biztos, hogy az ideiglenes működési engedély megszűnik, tehát tulajdonképpen nincs kompromisszum, mert eddig mindig az volt, hogy majd a minimumrendeletekkel, minimumfeltétel-rendelettel rendet tudunk tenni a szakmában, és akkor azok a szolgáltatók, amelyek nem tudnák ezeket a feltételeket biztosítani, kénytelenek lesznek átalakulni valamilyen módon. Ez így nem következett be valójában, és ezért nekünk is egy picit hiányérzetünk van. Mutatják ezt a legutóbbi események is, hogy a betegek küldözgetése végül is abból adódott, hogy nem megfelelő volt egyrészt a személyi ellátottság, másrészt pedig a hozzáállás ebben a kérdésben. A hozzáállást nem lehet rendeletileg szabályozni, a személyi feltételeket lehet.
Van az anyagban néhány olyan "pozitív" megfogalmazás, ami azt fogalmazza meg, hogy itt jó a szakorvos- és az orvosellátottság. Azért ellenkező véleményünk lenne. Összességében lehet, hogy jó az orvosellátottság, de területi eloszlásban kívánnivalót hagy maga után, másrészről meg figyelembe kellene venni a korfát az alapellátásban, illetve a gyerekorvosi ellátásban. A rezidensképzés átalakult, és ezzel valami jövőbeli remény mutatkozik, hogy több rezidens kerül ki, tehát a hiányszakmák fokozatosan feltöltődnek, de úgy láttam, hogy az utóbbi időkben egyre több a hiányszakma, és nem érjük utol magunkat hiányszakma vonatkozásában. Mikor én kezdtem, akkor a patológus, laboros, röntgenes volt a hiányszakma, ma már több ilyen szakmáról beszélhetünk, sőt vidéki kórházakban már gyerekgyógyász, nőgyógyász hiányszakma is megmutatkozik. Kétségtelen, hogy a minimumfeltétel lett volna az a megoldási lehetőség a strukturális átalakítás mellett, ami az egészségügyet a bajából kihúzta volna, de ez nem következett be.
Ha itt a kormányzati felelősségről beszélünk, azért beszéljünk egy össztársadalmi és ellenzéki felelősségről is, mert amikor nekiálltunk a struktúrát átalakítani, akkor komoly ellenállásba ütközött, nem alakult ki konszenzus az egészségügy strukturális átalakításában. Ez nagy baj, kétségtelen, és ebben az ellenzéknek is azért van szerepe, mert ha végig lehetett volna csinálni korrektül a strukturális átalakítást, akkor ma biztos, hogy nem itt tartanánk.
Az biztos, hogy az egészségügy finanszírozása egy tört: van a nevezőben egy ágyszámnagyság, egy kórházi struktúra, és a számlálóban pedig van egy rendelkezésre álló összeg. Minél több részre oszlik, annál kevesebb jut egy területre. Tehát mindenképpen a strukturális átalakítás szükséges, és most már a kórházigazgatók és különféle szakmai szervezetek is strukturális átalakításért kiáltanak, anno pedig védték körömszakadtáig azokat a területeket, ahol az átalakítást meg akartuk csinálni, úgy személyi, mind strukturális vonatkozásában. Jó lenne konszenzust találni, még mindig nem késő, de a minimumfeltételek korrekt kialakítása mindenképpen szükséges ehhez.
Itt azért meghívnám a kamarát ebben a vonatkozásban, hiszen azt szeretném elérni, amit a cseh orvoskamara tud. A minimumfeltételek kimondásában a cseh orvoskamarának döntő befolyása van olyan szempontból, hogy kimondja, hogy ez az osztály humán erőforrás vonatkozásában alkalmas vagy nem alkalmas. Tehát a kamarának fel kellene vállalni ezt a feladatot, és jogszabályilag meg lehet adni ezt a lehetőséget, mert akkor valamilyen módon involválódna ebbe a folyamatba a kamara is, mert nem lehet azt mondani, egy időben emlékszem, amikor a kamara azt mondta, hogy sok az orvos Magyarországon, aztán utána mondták, hogy most már iszonyú kevés az orvos Magyarországon, most már katasztrófa van. El kellene dönteni, hogy mi a valós helyzet. Én azt hiszem, hogy kevés az orvos, és ennek megfelelően mi képzünk és növeljük a képzési létszámot az orvosok vonatkozásában.
Gond van a háziorvosi rendszerben a korfával és gond van a gyerekorvosi rendszerben a korfával. Amikor gyerekosztályt zártak be Kalocsán azért, mert a minimumfeltételeknek megfelelően a humánerőforrás-ellátottság rossz volt, akkor mindenki fellázadt és sírt, hogy milyen intézkedés volt ez, de beláthatta, hogy egy gyerekorvossal nem lehet működtetni egy gyerekosztályt. Tehát az ellenzéknek is felelőssége van ebben, mert amikor azt mondjuk, hogy ilyen humánerőforrás-ellátottság mellett - és ez vonatkozik a nővérekre - nem lehet osztályt működtetni, akkor nem kellene kiállni és élőláncot alkotni a kórházak körül. (Dr. Mikola István: Az csak jött.) Persze, mert hívták.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezések.) A sorrend Csáky képviselő úr, Havas Szófia, Nagy Kálmán, aztán megyünk tovább.
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Alelnök úr helyében itt azért a strukturális átalakítással kapcsolatos ellenzéki felelősség emlegetésének kérdéskörével csínján bánnék. Akár a gyógyszer-gazdaságossági törvény kapcsán, akár az intézményrendszer átalakítása kapcsán csak javasolni tudom, tanulmányozza a bizottsági jegyzőkönyveket, hogy saját magukkal se tudtak kiegyezni, hogy milyen politikai döntések születtek például a súlyponti kórházak kérdése kapcsán, hogy ez mennyire volt megalapozott. Cegléd nem került közé, úgyhogy ilyen jelleggel, de nem hiszem, hogy most ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban ezzel kellene foglalkozni.
Úgy gondolom, hogy jó lenne már a fejéről a talpára állítani az egész kérdést, mert a minimumfeltételek esetében az történik, hogy van egy struktúránk, az egészségügyi ellátó struktúránk, most jóhiszemű vagyok, azt mondom, hogy tényleg szakmai alapon ennek a működtetésének a feltételeit próbálja meghatározni az egészségügyi kormányzat, ami nem feltétlenül jelent egyet a szükségletekkel az adott térségben. Én úgy gondolom, hogy ha már itt tologatjuk fél évvel meg egy évvel, akkor érdemes lenne a szükségleteket megnézni, ahhoz egy ellátási struktúrát rendelni, és az ellátási struktúrához meghatározni azokat a feltételeket, amelyek egy optimális működést biztosítanak, miután azt mondjuk és azt valljuk, hogy az ellátás alapja a szakmai protokoll, tehát ez a része le van fedve a kérdéskörnek.
Főosztályvezető asszony, ha jól értettem, azt mondta, hogy a jelenlegi struktúrában talán 1 százalék alatt van, akik most nem tudom, hogy megfelelnek vagy hogy... (Dr. Nemeskéri Marianna. Ideiglenes működési engedély alatt.) A tervezet alapján a kérdésem az - nem olvastam, bevallom őszintén, majd meg fogom nézni -, hogy a jelenleg működő intézményeknek hány százaléka kapna végleges működési engedélyt. Ez az első kérdés.
Itt a fejlesztések kapcsán van a humán erőforrás, egyéb eszköz, illetve építészeti jellegű fejlesztések. A tulajdonosoknak mekkora beruházásra lenne szükségük folyó áron? Ugyanis én ezt úgy tartanám tisztességesnek, ha ezeket a feltételeket meghatározom, akkor mondjuk nem lőcsölöm rá az önkormányzatokra ezeket a plusz terheket akkor, amikor például a területi kórházak esetében nem tudtuk megoldani a húsz év alatt azt, illetve mióta az önkormányzatok működnek, hogy egy adott önkormányzat gyakorolja a tulajdonosi jogokat. 7-8-10-20 önkormányzat ellátási kötelezettségébe tartozik az adott intézmény, és nem tudjuk megoldani azt, hogy közösen vállaljanak felelősséget ezekért a beruházásokért. Aránytalan terhet ró egy adott önkormányzatra, ha egy ilyen feltételrendszert rászorítunk. Tehát a kérdésem az, hogy a tervezet alapján a jelenlegi struktúra hány százaléka felel meg, illetve mekkora beruházást igényel az, hogy a jelenlegi struktúra megfelelővé váljon a tervezet alapján, mekkora forrásokat igényel, és ezeknek a forrásoknak a biztosítását hogy képzelik, illetve történnek-e számítások arra vonatkozóan, hogy mi a tényleges szükséglet adott szakmákat, adott térséget illetően. Ezzel kellene kezdeni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Havas képviselő asszony! (Közbeszólás: Rajta van a honlapon.) Van egy tájékoztató, és úgy, ahogy a jogszabály-előkészítés szabályai jelentik, az egyeztetésre kibocsátott fontos tervezetek a szaktárca honlapján követhetőek. Itt tartunk.
Havas képviselő asszonyé a szó.
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen. Egy dologgal azért csak vitatkoznék alelnök úrral, hogy a szakma nem volt a rendszerben. Pontosan tudjuk a minimumfeltétel-rendeletek életét figyelemmel kísérve '97 óta, mindig a szakmai kollégiumok véleményének megfelelő, sőt az általuk elkészített rendelettervezetek valósultak meg végül is, ezért is van az, hogy egy-egy szakmában igen hullámzó a minimumfeltételek megléte vagy nem megléte, illetve az igények. Én inkább pont azt hiányolom, hogy egy - hogy mondjam - központi és kevésbé egy adott szakma különböző lobbiérdekeit figyelembe vevő átlagos rendszert kellene kidolgozni, még akkor is, ha nyilván nem feltétlenül esik egybe azokkal az elképzelésekkel, amiket mondjuk egy adott szakmai kollégium elkészít.
Az én kérdésem, miután magam többször fölvetettem a súlyponti kórházak megnevezését, tartalmi meghatározását, tekintettel arra, hogy ahogy itt elhangzott több felől is, bizony ez elsősorban lobbiérdekek mentén valósult meg, és egy súlyponti kórház, bármennyire szomorú, és az elmúlt néhány hónap ezt fényesen bizonyította, hiába súlyponti, de bizony a szakma csúcsát nem tudja hozni, lásd traumatológiai hármas szintű beutalások, satöbbi. De nem volt arra mondjuk konszenzus, hogy az ominózus 1-es mellékletet megnyissuk, és néminemű változás legyen vagy egyáltalán megszűnjön az a fogalom, hogy súlyponti kórház, mert valóban, hogy úgy mondjam, politikai lobbiérdekeken kívül viszonylag kevés valódi tartalommal rendelkezett, illetve rendelkezik a mai napig. Tekintettel arra, hogy istenigazából ez a finanszírozásban nem jelenik meg, az egésznek akkor lenne értelme, ha valóban ehhez tudnánk igazítani a komplett finanszírozási struktúránkat, lásd sürgősségi súlypont, illetve mondjuk helyi gyakorlat, tehát minimális feladatot ellátó intézmény közti rincsben.
Amit én egy másik nagyon komoly problémának tartok, és azt hiszem, hogy addig, amíg ez nem oldódik meg, nagyon nehéz lesz bármilyen szakmai feltételrendszert összeállítani, ez pedig a humán erőforrás kérdése és ezen belül a rezidensképzés is. Az egyetemek autonómiájából kifolyólag igen kevés beleszólás van. Ennek eredménye az, hogy például - és itt alelnök úrhoz kapcsolódnék - a hiányszakmák köre rendkívüli módon kibővült, beleértve egyébként székesfővárosunkat, ahol például nagyítóval sem lehet mondjuk gyereksebészt találni, illetve az átlagéletkor 65 és 75 között van. Ez pedig rendkívüli módon sújtja mondjuk a sürgősségi gyerekellátás helyzetét, úgy, hogy minimális egyetemet végzett hallgatót vesznek fel rezidensnek. De mondhatnám, legalább ennyire súlyos az idegsebészet helyzete, ahol gyakorlatilag ismereteim szerint idén egyetlen egy rezidens sem került felvételre. Ez is az egyik legsúlyosabb hiányszakma. Valamennyien tudjuk, hogy ha nincs megfelelő száma neurotraumatológus, akkor balesetes sérültek ellátása nagyon komoly problémát jelent.
Tehát én úgy gondolom, hogy ezt valamilyen módon, ha kell, központilag kellene vagy kell irányítani, és nem feltétlenül az egyetemek autonómiájára bízni, hogy hova hány rezidens kerül felvételre, miután hiába alkotnak rendeleteket, ha nincs megfelelő számú olyan orvos, aki ennek meg tudjon felelni. Azzal magam is egyetértek, hogy lehet, hogy ha az átlagot nézzük, mondjuk beleértve a tízezerrel kezdődő pecsétszámú kollegákat, akkor megvan az adott létszám, de azért pontosan tudjuk, hogy nagyon elégtelen az a szám, aki valóban gyakorló orvosként és némi tapasztalattal rendelkezve dolgozik.
Tehát konkrét kérdésem, hogy hol tud megjelenni mondjuk a finanszírozásban, amit mi gondolunk mondjuk progresszivitásként, illetve hogy a rezidensképzést hogyan lehet a realitásokhoz, illetve a szükségletekhez igazítani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán képviselő úr következik.
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Vannak mondatfoszlányok, amiben Havas képviselő asszonnyal egyetértek, azonban Schvarcz képviselő úrral meg teljes mértékben. Van itt koncepció. Azt mondja: "a munkaerő-piaci hatásokat tekintve a létszámhiány miatt esetlegesen megszűnő egységekben felszabaduló szakdolgozói létszám akár intézményen belül átcsoportosítható, míg a felszabaduló orvoslétszám a közeli intézmények szakorvos-ellátottságát javítja". Tehát ha valaki pszichiáter, de kevés az agysebész, átcsoportosítjuk egy másik intézménybe. Az egész, úgy, ahogy van, rossz, tárgyalhatatlan, abszolút alkalmatlan. Egyszerűen egy helyes adat nincs benne, összeadási hibáktól hemzseg. Egyrészt valóban nincs végigtárgyalva a szakmai kollégiumokkal. 2. Az egész szakvizsgarendszer végiggondolása nincs benne, ahogy képzünk orvost. Nemcsak az a fontos, hogy rezidens legyen, hogy hány rezidens van, hanem hogy hogyan képezzük mi, milyen rendszerben, mi lesz a végeredménye, hogy fog dolgozni, hol. Azután azt mondják, a miniszter úr is azt nyilatkozza, Közép-Magyarországon sok az orvos, majd Észak-Magyarországra áttesszük őket, ott kevesebb. Ne haragudjanak már, ennek a koncepciónak már réges-régen vége. Ezt az egészet gondolják már át, és próbáljanak már egy tisztességes tervezetet csinálni, amiben a minimumfeltételek pontosan ki vannak dolgozva, aminek megvan a szakember alapja, tehát az a mennyiségű szakember, amire lehet építeni. Ez a munka tárgyalhatatlan, ehhez mindenféleképpen egy új munkát kell készíteni, széles körben megtárgyalni a szakmával és utána visszahozni ide a bizottság elé, de ez így alkalmatlan, mondom, számtani hibáktól hemzseg az egész.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelentkezésre:) Igen, Nyul képviselő úr!
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Csak két területtel szeretnék foglalkozni, ami a jelentésben is szerepel, az egyik a gyerekgyógyászat, miután érintve is vagyok benne. Itt a végső számok azt mutatják, hogy szakorvosból és orvosból is plusz van a fekvőbeteg-gyógyintézetekben, de ha átnézzük az anyagot, akkor azt látjuk, hogy mintegy 17 kórházban viszont nincs elég orvos, aki ellátná tisztességgel ezt a munkát. A várható veszélyeztetett területek nyilván ezek lesznek, mert kérdés az, hogy jön-e oda orvos, lesz-e addig új orvos, aki ezt a munkát el fogja tudni végezni.
Többen beszéltünk a korfa alakulásáról. Nemcsak a fekvőbeteg-intézményben, gyermek-háziorvosi rendszerben is rendkívül tragikus a helyzet, több mint háromnegyed része nyugdíjas már a gyerekháziorvosoknak. Tehát az utánpótlás nehezen elképzelhető. A másik dolog: a képzőhelyek száma is rendkívül kevés. Gyakorlatilag csak a klinikákon és néhány megyei kórházban folyik szakorvosképzés gyerekgyógyászatban, ami nagyon azt vetíti előre, hogy a biztos utánpótlás nagyon megkérdőjelezhető.
A másik dolog pedig, sokan nem tudják, a jelentésből nem is derül persze ki, hogy nagyon sok gyermekosztályon úgy folyik az ügyelet, hogy a gyermekháziorvosok ügyelnek be, és így tudják biztosítani a folyamatos ügyeleti ellátást. Tehát ez a helyzet gyakorlatilag, ami a jövőt illetően bizony komoly problémákat vet föl.
Az elmúlt bizottsági ülésen a traumatológiai helyzetről már beszéltünk. Ebből az anyagból is tisztán, világosan kiderül, itt mintegy 16 fekvőbeteg-ellátó intézményt jelöltek ki a hármas fokozatú traumatológiai ellátásra, ami tudjuk azt, hogy speciális, nagyon jól képzett traumatológusokat igényel. A jelentésből viszont az is kiderül, hogy ebben a pillanatban országosan mintegy 228 szakorvos hiányzik. Az ő képzésük is nehezen elképzelhető 2012-ig, hogy ennyi szakorvos be tud állni a rendszerbe és működni tud.
Tehát én másképp látom a jelentést, most nem kezdtem itt a számokat összeadni, de én elfogadom, hogy így vannak, valóban így vannak, kiegészítésre szorul. Mindenképpen figyelemfelkeltő és a tennivalókat is jól megfogalmazta.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Heintz képviselő úr!
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Az alapellátásról picit szó esett az előbb, és itt korfázunk rendszeresen alapellátás ügyében, de egyet nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak a rendkívül alacsony fizetések miatt nem vonzó az alapellátási pálya, hanem van itt egy bibi, amiről nem szoktunk beszélni, mert nem illik. 1993-ban dobtuk a háziorvosok közé a gyeplőt képletesen szólva, és azóta mint vállalkozók azt csinálnak úgymond amit akarnak. Ezt az OEP időnként így, úgy, amúgy ellenőrzi, mire is tetszik költeni ezt a pénzt, meg így, meg úgy. A hétköznapi megélhetésre, vállalkozóként való túlélésre a pálya járható. Például megszámolható, nagyon kevés az a háziorvos, aki azt a bért ki tudja vagy ki akarta magának fizetni 1993-ban, amivel átvette a praxist. Emlékszem, hogy nálunk 26 ezer forint volt a nettó fizetés akkoriban, és bizony nem adtunk magunknak 26 ezer forintot utána. Ezt mindenki így csinálta. Tehát itt nemcsak arról van szó, hogy a doktorok nem tudnak elmenni, mert nincs utánpótlás, arról is szó van, hogy egy őrületes gazdasági teher van a nyakukban, házipénztár és egyebek, és egy olyan nyugdíj, amiből tényleg nem tudnak megélni, mert éhen halni is kevés lesz, és mehet a következő kollegához majd esetleg, hogy gyógyszersegélyt kapjon, mert nem tud megélni. Ez egy nagyon fontos dolog, és erről nem szoktunk beszélni. Ezt gondolom.
A másik pedig megint az alapellátási magánosításról szól, és itt a minimumfeltételek szóba kerülnek keményen, ez pedig az, hogy nem sok helyen vették meg az orvosi rendelőket x-egymillió ok miatt, de nagyon sok olyan rendelő van, amely alkalmatlan és ideiglenes működési engedéllyel működik. Ha ezt véletlenül megvennék, mert úgy döntene esetleg a szakma, hogy menjünk tovább ezen az úton, abban a pillanatban meg fog jelenni az ajtóban az ellenőrző szerv, hívjuk most ÁNTSZ-nek, és azt mondja, hogy na kérem, ez így nem működik, hol van a mozgássérült vécéje, az ajtó miért nem 110 centi széles, csak 90 vagy urambocsá' 75, a vetkőzőfülke miért van tele használt számítógépekkel, illetve iratokkal, mert azt hova tegye le, akkor előkerül, hogy alkalmatlanok a rendelők. Amikor viszont még úgymond önkormányzati tulajdonban is van, akkor ezek a dolgok nem számítanak. Tehát itt sok mindent végig kellene gondolni annak kapcsán, amikor a minimumfeltételekről beszélünk, és ha azt mondjuk, hogy az alapellátás lenne a legolcsóbb, ha jól működne, akkor itt kellene majd egyszer kezdeni az átalakítást és nem a súlyponti kórházak újraosztásánál.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth képviselő úr!
DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP): Ilyen szempontból azt hiszem, hogy tényleg érdemes Tamáshoz csatlakozni annyiban, hogy amikor a kórházak átalakításához hozzákezdtünk, akkor nyilvánvalóan a tetőt kezdtük el javítgatni, bontogatni, és a többi. Tehát igazából sem az alapellátás, sem a járóbeteg-ellátás nem lett, hogy úgy mondjam, ehhez hozzáújítva. Azt hiszem, hogy ebben a körben az nyugodtan elmondható, hogy ennek nyilvánvalóan nagyon komoly pénzügyi okai voltak, mert a legdrágább rendszer, csak logikailag viszont így nem jött össze. Én azt érzem most ebben az egész szituációban megint csak, hogy itt egyrészt lenne egy központi irányítási elveknek megfelelően tehát egy rendelet, miniszteri rendelet, kormányrendelet, nem tudom, törvény, rögtön mi is törvénnyel csináltuk ezt a struktúraátalakítást, ami ebből a szempontból azonnal bemerevítette a dolgot. (Dr. Juhászné Lévai Katalin távozik az ülésről.)
Az egyik oldalon azt észleljük, hogy az ilyen rendkívül szigorú kautélák szerinti szabályozás nem az életnek megfelelő, másrészről viszont a dereguláció, tehát amikor elengedjük, hogy csináljátok ti ott a végeken, az meg hozza azt a szituációt, amit naponta élünk meg, hogy adott esetben papírozzuk a felsőbb intézetek felé, és a felsőbb intézeteknél pedig ilyen állapot van, hogy nektek meg súlyponti kórház a feltételetek, hogy ki mit csinál, most már úgy szétesett. Annak idején, most nem vissza akarom sírni ilyen szempontból a régi megyei rendszert, de ott nagyjából lehetett tudni, hogy mondjuk egy megyének a belgyógyászati osztályán körülbelül hogy dolgoznak, milyen feltételekkel, és a többi. Ma, most nézek Kálmánra, én harmincegynehány év óta, meg ő is most már mennyi ideje lassan, nem biztos, hogy teljesen tisztában vagy, hogy milyen tevékenység folyik mondjuk a helyi belosztályon vagy az ózdi belosztályon, vagy mit tudom én, a diósgyőri kórházban, ami még távolságra sem esik tőled olyan messze. Tehát itt jön ez.
Tehát sokáig lehetne ragozni, itt össze kell rakni a rendszert, mint egy rossz puzzle-t. A központi irányítás mellett hagyni kell lehetőséget arra, hogy a területen hozzátegyék a maguk dolgait, ugyanakkor viszont ott se szabad túlengedni, ha úgy tetszik, nem szabad elengedni a gyeplőt.
Én még egy dolgot azért belevennék valamilyen szinten. Tudom, hogy most elsősorban a területi aránytalanságok jelentenek nagy problémát az orvosi ellátásban, de szakdolgozói szinten is. A minimumfeltételeknél abból adódik, mindegyiknél meg van adva például egy minimumszám, hogy mondjuk egy negyvenágyas osztályra hogy kell. Azért "tól-ig" határt is kellene tenni a minisztérium helyében, tehát azt mondanám, hogy egy negyvenágyas osztályon legyen mondjuk öt szakorvostól 12 vagy 15, mindegy, most csak mondok egy számot, azért az ne fordulhasson már elő, hogy ahol megteheti egy intézmény, és most nem akarok neveket mondani, de mindenki tudna tucatjával, adott esetben 20-25-30, és akkor még nem számoltuk a bedolgozókat. Tehát valamilyen szinten - mondom - a központi szabályozást meg a területi dolgot össze kell hangolni. Ezt mi nem fogjuk tudni megcsinálni, és most kormányzati dolgoktól függetlenül. Tehát egyrészt a felmérés vonatkozásában, ha most már megvannak az adatok, és itt le volt írva, hogy a rendeletmódosítással kapcsolatban, a hatásvizsgálat kapcsán a szakdolgozói létszám, ki mindenki vett részt az orvosi létszámban, tiszti főorvosi és szakmai kollégiumok, tehát elvileg most már van egy olyan adat, amiből ki lehet indulni, ezt kellene szerintem egy kicsit finomítani. Aztán hogy erre lesz-e idő, lesz-e lehetőség, adja az ég.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Gyula Ferencné képviselő asszony!
GYULA FERENCNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Nagyon rövid leszek. Szó volt róla vagy valaki érintette nagyon röviden a kórházfenntartók szerepét. (Fetser János távozik az ülésről.) Én azt gondolom, hogy ezzel sokkal többet kellene foglalkozni, hiszen a minimumfeltételek a jelen esetben is itt körvonalazódnak előttünk. Én úgy gondolom, hogy a kórházfenntartónak kell eldöntenie, hogy ha nem tudja teljesíteni a minimumfeltételeket, akkor milyen módon és mennyiben kívánja azt teljesíteni, mert tudok olyan fenntartóról, aki maga is jelentős összeget próbál a kórház stabilizálására fordítani, de tudok olyan önkormányzatot, amely mióta én ismerem, 1998 óta, egy büdös buznyákot nem tett semmilyen módon a kórházába. Ha nem tudja fenntartani, ha nem kívánja fenntartani, ha nem tudja teljesíteni a minimumfeltételeket, akkor talán nem kell kórházfenntartók között tetszelegni.
Nagyon érdekes az, arról beszélünk, hogy hogy és milyen formában tudjuk működtetni ezt a rendszert. Én egyetlen egy mondatot szeretnék idézni, és ez a mondat nagyon érdekes számomra és nagyon elgondolkodtató. Csiba Gábor, a stratégiai szövetség elnöke konkrétan és világosan a következőket mondja el, és akkor erről lehetne beszélni. "Ha nincs pénz 167 intézmény fenntartására, akkor legyen 120, de nem az a 120, amelyik így, úgy, amúgy életben marad a folyamat végére, hanem a politika jelölje ki azokat."
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelentkezésre:) Molnár Ágnes!
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azért azt a megállapítást itt az elhangzottak alapján meg kell tennünk, hogy nyolc éve önök kormányoznak, nyolc éve. Ez a nyolc év önöknek minden lehetőséget megadott arra, hogy az egészségügyben azt a változtatást, ami a fenntarthatóság és a működőképesség irányába menjen, azokat az intézkedéseket meghozhatták volna. Ezeket egyet nem hoztak meg. Nem Csiba Gábort kell idézni, hanem a politikának és annak az eszközrendszerrel, amivel önök az országot vezették és kormányozták, ezeket mind kivétel nélkül meg lehetett volna hozni. Ehelyett mi következik be? Most tárgyalunk egy olyan minimumfeltételes anyagot, ami teljes egészében előkészítetlen, és arra a kialakult rendszerre, ami jelenleg és napjainkban zajlik az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását illetően, gyakorlatilag bevezethetetlen, nem is lehet róla beszélni, megalapozatlan ez az anyag.
Mit is tudunk? Hat érdekszövetség kiállt, és hat érdekszövetség az egészségügy minden területéről kimondta azt, hogy az október 1-jétől bevezetett forrásból a rendszer nem tud működni. A hat érdekszövetség - nem maga miatt - 25 milliárd forintot kér, hogy fenntartható legyen és el tudják látni a betegeket, ne sürgősségi ellátás legyen a kórházakban az elkövetkezendő három hónapban, hanem fenntartható egészségügyet és a betegellátás biztonságát tudják garantálni. Ehelyett a minisztériummal folytatott tárgyalások odáig fajultak a pénteki napon, hogy több órás alkudozásba ment át, 25 milliárd helyett 4,5 milliárdot ígért az ágazati minisztérium. Bízom benne, hogy a mai napon folytatandó tárgyalások olyan eredményre fognak vezetni, hogy a 25 milliárd forintot önök meg fogják adni, hogy az emberek ellátásra biztosított legyen.
Szeretném arra is fölhívni a figyelmet, hogy odáig súlyosbodott ez a helyzet, hogy a beszállítói kör is kiadott a tegnapi naptól egy nyilatkozatot, ha esetleg nem tudná ezt a bizottság, és a jövőben a kórházakat ellátó beszállítók csak előrefinanszírozás és készpénzes finanszírozás esetén hajlandóak a beszállítást elvégezni. Tehát lehetnek nekünk majd kórházaink, vannak ott még orvosok, csak éppen nincs mivel gyógyítani. Tehát válságos a helyzet. Ebben a válságos helyzetben egy ilyen minimumfeltétel-tervezettel előjönni fölháborító, és ennek az anyagnak az újradolgozását és visszavonását kérjük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Egyrészt szeretném azt megjegyezni, hogy a szaktárca és a kórházi szakellátási érdekképviseletek közötti mai tárgyalások, bár kétségkívül ehhez a szabályozási környezethez hozzátartozik, de a mai napirendi pont tárgyát nem képezi. Egyébként a parlamentben erről tegnap már bőségesen volt szó.
Az is világos, hogy a kormány és a miniszter felelőssége az, hiszen kormánykompetencia, illetve miniszteri rendelet kompetenciája, hogy a szakmai minimumfeltétel-rendszert megszabja, szerepel a felhatalmazásában, mint ahogy a mindenkori miniszter ezzel a lehetőséggel élt. Én saját tapasztalatból is pontosan tudom, nagyon más környezetben is meg hasonló környezetben is, hogy tökéleteset sose sikerül alkotni, mert a szakmai kollégiumok a mércét mindig srófolják fölfelé, és nagyon nehéz megfelelő kompromisszumokat találni.
Én azt gondolom, hogy azt kell egyrészt végiggondolni a mai vita kapcsán, hogy a humán erőforrás kérdésében - erre sokan fölhívták a figyelmet, és most a politikai vetületeket vegyük innen el - azért tényleg meg kell nézni, hogy mi az, amit meg lehet tenni, mi az, amit nem lehet megtenni, illetve hogy a betegbiztonság érdekében hol nincs helye kompromisszumoknak. Azt gondolom, hogy erre mindenképpen figyelni kell.
Egyébként pedig azt gondolom, hogy ki kell tűzni valamit, igen, megfelelő felkészülési idővel muszáj, hogy legyen egy távlat vagy perspektíva, aztán majd egy mindenkori miniszter eldönti, hogy mit változtat vagy mit módosít benne. Nem tartanám azt helyesnek, ha most ez a kérdés teljesen lekerülne a napirendről, de nyilván, még egyszer mondom, ez a vita itt most lezajlott, a jegyzőkönyv rendelkezésre áll, a tárca hallotta, tehát nyilván a miniszter felelőssége az, hogy a rendeletről döntsön, azzal együtt, hogy kell nyilván megfelelő felkészülési idő.
Megkérdezem főosztályvezető asszonyt, hogy konkrét kérdésekre kíván-e reagálni. (Jelzésre:) Igen. Tessék!
Dr. Nemeskéri Marianna reflexiója
DR. NEMESKÉRI MARIANNA (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány mondatban reflektálnék. Mindenkinek köszönöm a kérdést, köszönöm a kritikát, köszönöm szépen a hozzászólásokat, mert úgy gondolom, hogy ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy tovább csiszolódjék ez a rendelet.
Eü-miniszteri rendeletről van szó. Talán néhány mondatban elmondanám, hogy ennek a rendeletnek az előkészítése körülbelül egy évre nyúlik vissza. (Dr. Heintz Tamás távozik az ülésről.) Való igaz, hogy a szakmai kollégiumok tették meg a javaslataikat, azonban a szakmai kollégiumok bevonták a javaslataikba azokat az egészségügyi szolgáltatókat is, amelyeket esetleg ez érzékenyen érinthetett volna. Úgy gondolom, hogy miután elkészült ez a tervezet, visszamutatásra természetesen megküldtük a kollégiumoknak. Azt is elmondhatom önöknek, hogy a honlapra fölkerülés után több kórháztól érkeztek jelzések, ezeket a jelzéseket mindet megfontoltuk és beépítettük az előterjesztésbe.
A személyi ellátottság kérdését sokan érintették. Azok a számítások, amelyek a létszámra, illetve a humán erőforrásra vonatkoznak, bizonyos kritikával értékelendők, hiszen tudjuk jól, hogy a kórházakban milyen foglalkoztatási viszonyban vannak kollégák: van, aki részfoglalkozásban dolgozik egyikben, főfoglalkozásban a másikban. Tehát a létszámhelyzet korrekt felmérése valójában nem könnyű. Azt azonban el kell hogy mondjam, hogy országosan a hiány nem egyenletes természetesen. Nagyon komoly létszámhiány van valóban Borsodban, mondjuk Szabolcsban, de igen, a fővárosban is mutatkoznak bizonyos helyek, és vannak bizonyos szakmák, először említeném a háziorvosokat, házi gyermekorvosokat, ahol igen, nagyon komoly probléma van, mert az életkor előrehaladása miatt nagyon nehéz az utánpótlás ezek miatt a finanszírozási problémák miatt, amiket a kollégák elmondtak. De traumatológiából tulajdonképpen az összlétszám nem kevés, csak a területi elosztás borzasztón rossz, és ezért a hibák, amik itt az elmúlt időben az ellátás környékén mutatkoztak, sajnos bizonyos mértékig ebből adódnak.
Rezidensképzéssel folyamatosan foglalkozunk. Elmondhatom, hogy valóban a hiányszakmákra odafigyelünk. A rezidensi számok meghatározása az egyes szakmákban: egyrészt az Egészségügyi Szakképesítő és Továbbképző Tanács, másrészt pedig az egyetemek azok, akiknek a véleménye alapján történik a rezidensi keretszám meghirdetése, azonban ha valahol nem sikerült betölteni egy-egy szakmában a rezidensi számot, az minden esetben hiányszakmára van konvertálva, és a hiányszakmákat próbáljuk meg kezelni.
A tárgyi feltételekről, de ugyanezt azért elmondanám a személyi feltételeknél is, hogy a jelenlegi helyzet volt a kiindulópont. Előírni egy irreális személyi számot természetesen fölösleges lenne, hiszen akkor senki nem kaphatna működési engedélyt, de a tárgyi feltételrendszerben a kubaturális feltételekről és az eszközökről, műszerekről tulajdonképpen ez a tervezet nem dönt, pontosan azért nem dönt, mert ha ezeket meghatároznánk, akkor - kettős finanszírozásról lévén szó - ez a beruházás jellegű mindenféle fejlesztés a fenntartók, a tulajdonos önkormányzat dolga. Én azt gondolnám, hogy az önkormányzatok nem tudnának eleget tenni annak, ha mi most itt a tárgyi feltételeket egy nagyon szigorú keretben határoznánk meg.
A képzőhelyek számáról annyit tudok mondani, hogy azért ahol megvannak a feltételek... Tehát a rezidensképzésnek valóban két része van, az egyik az, ami a kiemelt intézményekhez, illetve az egyetemekhez kötött, de számos olyan kórház van, amely a rezidensi képzésben részt vehet, tehát a teljes 26 hónapos gyakorlati időt nem minden esetben ezekben a kiemelt intézményekben kell eltölteni.
Köszönöm szépen, úgy gondolom, hogy válaszoltam.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elmondtam a véleményemet, konzultáltunk, a jegyzőkönyvet eljuttatjuk a miniszter úrnak. A napirendi pontot lezárom.
Megkérdezem, hogy Egyebekben kinek van bejelentenivalója, véleménye. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt. Köszönöm szépen. A bizottság következő ülése akkor jövő szerdán 10 órakor lesz a már említett napirendi pontokkal. Köszönöm.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 15 perc)
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika