EGB-29/2009.
(EGB-120/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2009. október 27-én, kedden 9 óra 3 perckor
a Képviselői Irodaház 567. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Napirend előtti hozzászólások, tájékoztatók *
Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos tájékoztatója *
Dr. Kupper András ügyrendi javaslata *
Vita az ügyrendi javaslatról *
További napirend előtti tájékoztató *
Kérdések az influenzajárvány aktualitásaival és dr. Falus Ferenc tájékoztatójával kapcsolatban *
Dr. Jankovics István válaszai *
Dr. Falus Ferenc újabb válaszai *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Napirendi javaslat
1. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Dr. Schvarcz Tibor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Fetser János (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Csáky András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kökény Mihály (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Czinege Imre (MSZP) dr. Juhászné Lévai Katalinnak (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) dr. Kupper Andrásnak (Fidesz)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Heintz Tamásnak (Fidesz)
Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos (Országos Tisztifőorvosi Hivatal)
Dr. Jankovics István főorvos (Országos Epidemiológiai Központ)
Nyenyestánné Endrész Katalin (Pénzügyminisztérium)
Berczik Ábel főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 03 perc.)
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP), a bizottság alelnöke, továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok! Nagy szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait és mindazokat, akik figyelemmel kísérik bizottságunk mai ülését.
Napirend előtti hozzászólások, tájékoztatók
Napirend előtt, a szokásainknak megfelelően a Tisztiorvosi Hivatal tájékoztatóját hallgatjuk meg az influenza pandémiás helyzetről. Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm Falus Ferenc tisztifőorvos urat és mindjárt meg is adom a szót. Köszöntöm szakértőként meghívott dr. Jankovics Istvánt, az Országos Epidemiológiai Központból. Parancsoljon!
Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos tájékoztatója
DR. FALUS FERENC országos tisztifőorvos (Országos Tisztifőorvosi Hivatal): Köszönöm szépen. Szeretném a tisztelt bizottságot tájékoztatni arról, hogy a tegnapi nap folyamán, a múltkori felkérésnek megfelelően a parlament előtt egy információs pultnál tájékoztattuk a képviselőket az oltási rendről és az oltással kapcsolatos tudnivalókról. Talán nem az én tisztem, hogy minősítsem a tájékoztatás sikerét, de mindenesetre úgy látjuk, hogy nagyon sok képviselővel, újságíróval, érdeklődővel tudtunk beszélni. Nagyon sok embernek át tudtuk adni az információs anyagainkat. Az információs anyagainkba, aki belenézett, úgy jelzett vissza, hogy így, első ránézésre úgy tűnt neki, hogy kielégítő és jó minőségű tájékoztatást tudtunk nyújtani. Többen érdeklődtek, hogy folytatjuk-e ezt az információs tájékoztatást esetleg más helyszíneken is, és oltani fogunk-e a parlamentben. Mi azt mondtuk, hogy amennyiben ennek a lehetősége megteremtődik és engedélyt kapunk rá, mi készséggel állunk rendelkezésre, hogy a Parlamentben egy oltási kampányt végezzünk.
Szerencsénkre közösségi járvány nem volt az utóbbi napokban, nem szereztünk ilyenről tudomást. A járványküszöbnek a közelében állunk, és Amerikában egészségügyi vészhelyzetet hirdettek az utóbbi napokban és az oltóanyagból hiány van, és az európai kontinensen is két országban már a járványküszöböt átlépte a megbetegedések száma. Belgiumban és Hollandiában most már több a megbetegedés, úgyhogy nagyon fontos lenne, hogy a rendelkezésre álló védekezési lehetőségeket kihasználva próbáljunk közösen védekezni a járvány káros hatásai ellen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés? Kupper képviselő úr!
Dr. Kupper András ügyrendi javaslata
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): A legutóbbi hetek, bizottsági ülések, parlamenti kérdések tapasztalata az, hogy bármikor szóba kerül az influenza, a szakmai kritikák nyomában a lakossági tájékozatlanság csak egyre fokozódik. Ezért azt szeretném kérni, hogy legalább a mostani ülésen rendeljünk el erre a napirendre zárt ülést, hogy semmilyen információ ne menjen ki, viszont szakmailag meg tudjuk vitatni azt, amiről mindenképpen beszélnünk kell. Tehát ez egy ügyrendi javaslat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ügyrendi javaslat érkezett. Azt szeretném mondani Kupper képviselőtársamnak, hogy a zárt ülés elrendelése kapcsán megkaptuk Nagy Kálmánnal együtt írt levelüket. Azt továbbítottuk az egészségügyi miniszterhez, aki a titokgazda, és most zárt ülést nem tudunk így ad hoc jelleggel elrendelni, mert a Házszabály szerint annak vannak megfelelő kritériumai: betekintési engedély, titoktartási nyilatkozat, ki kell tölteni ezeket a dolgokat. Már volt ilyen zárt ülés. Úgyhogy én azt javasolnám, hogy a zárt ülést a legközelebbi bizottsági ülésünk második részében tartsuk meg. Akkor megtartanánk azt a zárt ülést, amit kértek képviselőtársaim, illetve azon zárt ülés keretében meg tudnánk csinálni mindazokat, amikről most itt szó van. Ügyrendi javaslat érkezett, akkor erről a bizottságnak szavazni kell. Én azt szeretném megkérdezni, hogy ki van amellett, hogy most tartsuk meg a zárt ülést, illetve a másik alternatíva, hogy a legközelebbi ülésünkön. (Dr. Kupper András: Elnézést, a szavazás előtt még kérnék szót.) Igen!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót alelnök úr. Két külön zárt ülésről beszélek. Nyilvánvaló, hogy akkor, amikor egy hivatalosan titoknak minősített okmány kerül a bizottság elé, akkor teljesen természetes, hogy zárt ülést kell elrendelni a bizottságnak. Most azt szeretném kérni, hogy pont azért, mert minden egyes esetben, amikor az influenzáról csak vitatkozunk is, növeljük a lakosságban a sajtón keresztül, a bizottságon keresztül kikerülő hírekkel a bizonytalanságot, és ezért kérek zárt ülést, hogy a most elkövetkezendő vitáról ne kerüljön ki semmi a nyilvánosság elé.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Szerintem két külön dologról van szó, amire utalt Kupper képviselő úr. A zárt ülés elrendelését most nem azért kérjük, mert titokvédelem alatt álló dokumentumokat akarunk megismerni, hanem éppen azért, hogy itt a meglehetősen labilis hangulat, ami a lakosság körében észlelhető, ne fokozódjék esetleg a vita kapcsán. Szeretnénk zárt ülésen néhány kérdést tisztázni. A Házszabály erre lehetőséget ad. Tehát azt kérem, hogy ha kell, akkor jogásszal nézzük ezt meg, zárt ülést a többség bármikor elrendelhet. Nem a titokvédelem alatt álló dokumentumok megtekintéséről van szó, ahhoz külön, előzetes szándékot kell bejelenteni, de a Házszabály megengedi azt, hogy ha a bizottság úgy dönt, hogy zárt ülést kíván tartani, akkor ezt megtehesse.
ELNÖK: Igen, Csáky András, parancsolj!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Nekem semmi kifogásom a zárt ülés ellen, természetesen, ha kell, én támogatom. De ha itt arról beszélünk, hogy a bizonytalanság fokozódik vagy nem fokozódik, de ha ebben az ügyben most (Moraj.) zárt ülést tartunk, akkor ez garantáltan fokozódni fog. Én úgy gondolom, hogy szakmai jellegű ellentmondás, hangsúlyozom, kifejezetten szakmai jellegű kérdésben ellentmondás közöttünk nincsen. Az oltás szükségességét mindenki elfogadja, minden szakember, itt a bizottságban. Az, hogy most esetleg ennek a levezénylése és a kommunikációja milyen, az egy más kérdés. Én csak arra hívom fel a figyelmet, hogy ha most mi ilyen ügyben elrendelünk zárt ülést, akkor aztán végképp fokozzuk az ezzel kapcsolatos bizonytalanságot. Mert azt a látszatot keltjük, hogy itt valami olyan dologról beszélünk, amit nem akarunk a lakossággal tudatni. Úgy gondolom, nyugodtan vállalhatjuk nyíltan az ezzel kapcsolatos véleményünket.
ELNÖK: Pesti Imre, parancsoljon!
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót alelnök úr. Az elmúlt napokban azt láttuk, hogy bármilyen megnyilatkozás is történik az influenzával kapcsolatban, a média azt saját szája íze szerint értelmezi és tálalja a nagyközönség elé. Mindannyiunknak érdeke, parlamenti és orvosi eskünkre is hivatkozom most, hogy korrekt és tisztességes információ menjen ki. Éppen ezért azt gondolom, hogy ezen vita során, ami esetleg egy zárt ülés kapcsán lezajlik és néhány dolgot tisztázunk, nem biztos, hogy az kerül ki a nyilvánosság elé, amit szeretnénk, ezért én támogatom a zárt ülést, és legfeljebb a zárt ülésről alelnök úr mond néhány összefoglalót a sajtó számára. De éppen a közös cél érdekében mindenképpen a zárt ülést javaslom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Egyáltalán nem politikai meggondolásból, de most itt van közöttünk az a szakértője az influenza vakcinológiának, aki a legnagyobb ismert szakértője Magyarországon. Éppen ezért olyan jellegű szakmai kérdéseket tudunk megtárgyalni vele, amelyek egyáltalán nem bizonytalanságot keltenek, hanem értékelhetetlenek a külső szemlélő számára. És ebben a formátumban, így ellentmondásokat is rejtenek magukban. Nemcsak nekem, hanem minden szocialista képviselőnek, minden ellenzéki képviselőnek abszolút érdeke, hogy világosan lássunk ezekben a kérdésekben, az orvoslásban. Az, hogy vakcinálni kell, az egyértelmű, az, hogy pontosan ez hogy, mint zajlik, ahhoz tudnunk kell egy kiváló szakembernek a véleményét. Most ez az első alkalom, hogy erre lehetőségünk van. Én nagyon kérem, és úgy érzem, hogy erkölcsileg is mindanyiunkat kötelez, hogy a lakosságot minél jobban védjük. Ehhez szükséges, hogy mi magunknak korrekt álláspontot tudjunk kialakítani. Ezért nagyon kérem a zárt ülés elrendelését.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A Házszabály szerint zárt ülést akkor lehet elrendelni, ha a titokkört megjelöli az, aki a zárt ülés kérését írásban beadja. Ennek a kérelemnek az egyik része megérkezett Kupper és Nagy Kálmán képviselő uraktól, a titokgazdának, az egészségügyi miniszternek elküldtük. Amennyiben ezt ezzel ki akarjuk bővíteni, akkor kérem írásban ezt adják be és akkor a legközelebbi ülésünkön zárt ülést rendelek el. Én is csatlakoznék Csáky András képviselő úrhoz: azzal, hogy most itt felvetik a zárt ülés lehetőségét, megint a bizonytalanságot fokozzák a lakosságban. Mert az megy ki a sajtóban, hogy a parlament Egészségügyi bizottsága zárt ülést akar tartani, de a szocialista képviselők ezt nem támogatták. Ezáltal megint egy bizonytalanságot keltenek, ez egy borzalmas kétfenekű és nagyon rossz ízű kommunikáció, amit most itt csinálnak. Úgyhogy azt kérem, ezt hagyják abba. A legközelebbi zárt ülésre meg tudjuk hívni az epidemiológiai vezetőt, meg tudjuk hívni az OMNINVEST képviselőjét és itt lesz a Tisztiorvosi Hivatal is, és akkor délután zárt ülés keretében azt akkor és addig tárgyalunk, ameddig akarják. Köszönöm. Kupper András!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Rendben van, ez esetben én visszavonom az indítványomat, de arra kérem alelnök urat és a koalíció képviselőit, hogy ha a kormányzat kommunikációs hibáira rávilágítanak az üggyel kapcsolatban, akkor ne jusson eszükbe azt mondani, hogy mi kezdünk politikai hisztériát. Ugyanis alelnök úr ezzel fogadott minket itt az ülésteremben, akkor ezt a vádat már most előre visszautasítom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most akkor visszavonta az ügyrendi javaslatát Kupper képviselő úr, most akkor erről nem kell döntenünk. Ha jól értettem.
További napirend előtti tájékoztató
A másik zárt üléssel kapcsolatban majd megemlítem, hogy milyen intézkedéseket tettünk. Még napirend előtt kiosztattam képviselőtársunknak az Ombudsmani Hivatal november 12-én tartandó "Zárt ajtók, nyitott kérdések a bentlakásos intézményektől a fogvatartás helyszínéig", immár megrendezésre kerülő, egész napos rendezvényéről a meghívót. Akit érdekel, szíveskedjen elmenni.
A másik pedig, a Mosolygó Kórház Alapítvány felhívását szintén közrebocsátottuk, ahol lehetőség van mikulás és karácsony vonatkozásában szponzorálni képviselőtársunknak. Itt szeretném továbbá napirend előtt megköszönni az Országos Tisztiorvosi Hivatalnak azt a jól szervezett parlamenti tájékoztatót, aminek igen jó sajtó és képviselői visszhangja volt.
Amennyiben napirend előtt több bejelentés nincs, úgy a mai ülésünk napirendjére tennék javaslatot: a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslatra, illetve az egyebekben döntenénk a zárt ülés kapcsán arról a kérdésről, amiről itt már szó volt. Kiegészítésként van-e valakinek hozzáfűznivalója. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, megkérdezem a bizottságot, hogy elfogadják-e a mai bizottsági ülésünk napirendjét. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Akkor a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat... (Közbeszólások, moraj, zaj.) Igen?
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Elnézést alelnök úr, még mielőtt lezártuk volna az influenzatájékoztatót, tettem egy ügyrendi javaslatot, hogy folytassuk zárt ülésen, majd ezt a javaslatot visszavontam, de azt gondolom, hogy ezzel még nem zártuk le. Millió kérdés feszül bennünk, azt gondolom, hogy időnek előtte zárta le ezt a napirendi kört az alelnök úr. Szeretnék javaslatot tenni ennek a körnek az újbóli megnyitására.
ELNÖK: Igen, bocsánat, akkor újra visszaadom a szót a Tisztiorvosi Hivatalnak. Kinek van kérdése? Nyul képviselő úr!
Kérdések az influenzajárvány aktualitásaival és dr. Falus Ferenc tájékoztatójával kapcsolatban
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Tegnap olyan információim volt, hogy a déli félteke országaiból már riasztó hírek érkeznek hazánkba az ott zajló influenzajárványról. Esetlegesen erről kaphatnánk-e valami bővebb információt?
ELNÖK: Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Kérem szépen, nagy zavarban vagyunk most itt, de indokolatlan a zavar, hiszen korábban, talán egy hónappal ezelőtt megszavaztuk, hogy minden bizottsági ülés azzal kezdődik, hogy az országos tisztifőorvos tájékoztatást ad az aktuális influenzahelyzetről addig, ameddig ez, a WHO által elrendelt készültség tart. Valahogy így szólt a meghatározás. Most erre az ülésre kezdeményeztük Jankovics tanár úr meghívását, aki az influenzavakcináról a szakmai, tudományos megközelítésben nekünk információkat ad. Ez része ennek a tisztifőorvosi tájékoztatásnak, tehát azt kérem elnök úrtól, hogy most hallgassuk meg a tisztifőorvos úr után Jankovics tanár urat.
ELNÖK: Köszönöm. Még egy kérdés volt: Nagy Kálmán!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Azt szeretném elmondani és azt támogatnám, és nem véletlenül kértük azt, hogy ez a megbeszélés szakmai körökben folyjék, de hála istennek úgy látom, hogy nagyjából ez megfelel a kívánalmaknak, hogy megkérdessünk olyan kérdést, ami teljes joggal vetődik fel, ha valaki olyanfajta felelősséget érez orvosilag, mint amilyet én. Valahogy úgy érzem, az egész ülésnek a kiindulása, azok a megnyilvánulások az első részben, ne feledjük el azt, hogy két jeles szakértője itt van ennek a dolognak, minden ülés ezzel szokott kezdődni, amit Mikola képviselő úr említett. Bizony ez egy olyan jellegű dolog, amiről beszélni kell. Nézzük meg azt, hogy az Amerikai Egyesület Államokban jelenleg milyen helyzetet alakítottak ki a járványügyben. Nézzük meg, hogy Európában milyen fajta vélemények alakultak ki a járvánnyal kapcsolatosan. Nekünk ebben felelős döntést kell hozni, ezt nem lehet úgy, hogy ez nem olyan fontos, meg majd elnapoljuk. Ezek nem jó megoldások. Az a jó megoldás, ha meghallgatjuk a beszámolókat és kérdést lehet feltenni. Úgy az ÁNTSZ vezetőjéhez, mint a Jankovics tanár úrhoz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Erre most van lehetőség, Parancsoljon! Egy kérdés már elhangzott. Kérdéseket szeretnék. Pesti Imre!
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen. Az elmúlt időszakban kétségtelen, egyfajta vita alakult ki a kommunikációról, az oltóanyagról nem, mert mindannyian azt mondtuk, hogy nem az oltóanyaggal van baj, hanem a kommunikációval, és örülök, hogy Falus főorvos úr is nem is olyan régen így nyilatkozott, hogy valóban a kommunikáció első szakasza nem volt sikeres. Ugyanakkor nyilvánvaló, felelősséget érzünk valamennyien a betegek iránt és ha zárt ülésen nem tudjuk ezt megkérdezni, akkor most nyílt ülésen vagyok kénytelen megkérdezni Jankovics tanár úrtól, aki valóban szakértője a témának, hogy mi volt az oka annak vagy miért tiltotta le a miniszter úr, hogy nyilatkozzon ebben a kérdésben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés? Csáky András!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Ennyire szakmai kérdést nem fogok tudni feltenni, mint Pesti képviselőtársam, én azt kérném Jankovics doktortól, hogy amikor egy összefoglaló előadást tart magáról a virológiai kérdésekről, akkor térjen már ki arra, hogy helyesek-e azok az információim, hogy tulajdonképpen ez a H1N1 már a '60-as évek vége felé okozott kisebb fajta járványt, tehát tulajdonképpen a jelenlegi járvány, illetve az ezzel kapcsolatos oltás nyilvánvalóan alapvetően demográfiai okok miatt tekinthető nóvumnak és ezért is a szövődmények a fiatalabb korosztályokban jelentkeznek. De hogy miben hasonlatos, illetve miben különbözik? A '60-as évek vége felé, ha emlékeim nem csalnak, '68-ban már izolálták Magyarországon is, hogy bizonyos fokú kisebb járványt okozott ez a vírus, a kettő között mi a különbség?
ELNÖK: Köszönöm. Molnár Ágnes!
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm szépen alelnök úr. Tisztifőorvos urat kérdezném, hogy a veszélyeztetettek körének az oltása pontosan dátum szerint mikor kezdődött el.
A második kérdésem az, hogy eddig hány oltóanyag került beadásra. Erről vannak-e napi jelentések? Érkeznek-e, hogy a háziorvosoknál hány veszélyeztetett kerül naponta beoltásra? Erre tudnak-e egy napi jelentésszámot adni? Az eredményességet ez mutatná és ez fejezné ki a legjobban, hogy mennyire sikeres az önök H1N1-es kampánya, hogy ha naponta látnánk a számadatok emelkedését. A mai állást szeretném tudni, ugyanis az volt az önök terve, hogy a kikerült oltóanyagokkal gyakorlatilag egy hónap alatt sikerül azt az átoltást elvégezni, amivel a védettség biztosítottá válik a lakosság körében. Köszönöm.
ELNÖK: Nagy Kálmán!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Azt szeretném elmondani, hogy abban az esetben, hogy ha az influenzavakcinációt jelen pillanatban három éves kor alatt adják vagy terheseknek, akkor off label felhasználás történik. Ez az off label felhasználás történik, mégpedig mi hoztunk ezzel kapcsolatosan egy törvényt, a minisztérium alkotott ezzel kapcsolatosan egy jogszabályt, az indikációban nincsen benne, ehhez képest a többi gyógyszer vonatkozásában az off label egy hatalmas nagy adminisztratív folyamaton megy keresztül és az indikációs lista nem világos. Megkérdezem Jankovics tanár urat, hogy ő, amikor ez a kérdés felmerült, hogy szavazott, illetve hogy döntött: terheseknél és három éves kor alatti gyerekeknél az influenzavakcináció indokolt, indikált-e vagy nem? Több vakcina, amit három éves kor alatt alkalmazunk, azért nem hatékony - olyan mint a Pneumococcus vakcináció korábban -, mert abban az alosztályban a gyerekek ebben az életkorban nem tudnak ellenanyagot termelni és alacsony a serokonversio. A Pneumococcus-vakcinációt évekig nem tudtuk megoldani az orvoslásban, hosszú évekig, és utána alakították úgy az antigént, hogy képes legyen ellenanyag-termelésre. Világos válasz kell! Továbbá világos válasz kell arra, hogy önmagában okozhat-e az oltás viraemiát. Az influenzavírus általában okozhat-e viraemiát és maga az oltás létrehozhat-e viraemiát?
Továbbá arra a kérdésre kell választ kapni, hogy a terheseknek egy adott lázas akció, mint ahogy a Nőgyógyászati Kollégium állást foglalt, károsítja-e a magzatot vagy nem.
Továbbá arra kell választ adni, hogy van-e olyan jellegű szövődménye a jelenlegi magyar vakcinának, megkaphatná-e az EMEA-törzskönyvet a jelenlegi magyar vakcina.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Puskás Tivadar!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen. Néhány pici kérdés maradt. Az elképzelés és a megvalósítás üteme hogy áll egymással? Tehát pillanatnyilag mennyit adtunk be és mi volt az elképzelés ebből az oltásból? Hogy áll arányában a magyar lakosság oltottsága mondjuk az Európai Unió országaihoz képest? És a harmadik pedig a veszélyeztetettekkel, elsősorban az áldott állapotban lévőkkel kapcsolatos kérdés. Akkor most egyértelmű az állásfoglalás? Mert jó lenne ezt egyértelműen tudni, és van-e erre OGYI-engedély. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kupper András úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mindig vissza-visszatérek a kampányra. Mert ezek nagyon fontos kérdések, amelyeket itt képviselőtársaim megfogalmaztak, de a legalapvetőbb kérdés, hogy az az egyszeri szülő, aki egyébként semmilyen tájékoztatáshoz nem jut hozzá, minek alapján fogja eldönteni, hogy beoltatja-e a gyerekét. Kap egy papírt, hogy itt írja alá, de nem tudja, hogy mit kell aláírnia, nem tudja, hogy miről nyilatkozik, csak sorban ezekkel az ellentmondásos információkkal találkozik. Ha a szülőig nem jutunk el a tájékoztatással, akkor a minisztérium kampánya 1-esre vizsgázott, megbukott. Erről van szó. Az emberek nem tudják. Az meg csak külön hab a tortán, hogy még a szakemberek sem. És én azt gondolom, hogy ebben az ÁNTSZ-nek nem személyi felelőssége, de magának mint szervezetnek, a minisztériumnak, a kormánynak iszonyatos felelőssége van. Ez a káosz, ami az influenza kommunikációja körül zajlik, ez egyértelműen a hiányos kampány miatt van. Én azt gondolom, ezt így folytatni tovább nem lehet. Hogy ha az emberek nincsenek arról meggyőzve, hogy az oltás egy szükséges dolog, akkor teljesen hiába kötöttünk le vagy vásárolt meg a kormány négymillió vakcinát. Teljesen hiába. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Én a következőt javasolnám a tisztelt bizottságnak. Látván ezt a rettenetes zavart, ami itt az oltás felvétele körül van Magyarországon, valahol ebből az egész vitakörből ki kéne húzni a helyzetet, magunkat. Éppen ezért azt szeretném mondani, hogy állapodjunk meg abban - itt többen hangoztatták - a vakcina jó, állapodjunk meg abban, hogy oltani kell. Németországban voltam pár nappal ezelőtt, sorban állnak az oltásokért, Amerikában 195 millió oltóanyagot rendeltek meg a 300 millió populációnak. Sorban állnak az emberek az oltóanyagért. Ami itt gond, ez a közhangulat. Ebből kellene kihúzni. És a kérdésem ennek kapcsán az lenne, annak reményében, hogy túljutunk ezeken a vitákon, ami meggyőződésem, hogy a lakosságnak a megnyugtatását sajnos nem eredményezi most már többedik fordulóban sem, hogy sikerült-e az ÁNTSZ-nek a szakmával egyeztetni. Ugyanis, amit a szakmai kollégiumok csináltak, az egy vicc. Én nem akarok néven nevezni olyan kollégát, aki nekem beosztott orvosom és kollégám volt a Szent László Kórházban, amikor a szakmai kollégium elnöke voltam, 14 millió körüli vakcinát oltottunk ki az elmúlt 9-10 évben, nem voltak szövődmények. És most meg a szövődményektől óvják a társadalmat. Egyszerűen érthetetlenek a nyilatkozatok. Leült-e az ÁNTSZ vagy kezdeményezett-e a szakmai kollégiumokkal, de kiemelten az Infektológiai Szakmai Kollégiummal valami egyeztetést?
Kezdeményezett-e a háziorvosok szervezetével egyeztetést? Részt vettem Siófokon a gyógyszerészek országos konferenciáján, ahol az egyik gyógyszerész felvetette, hogy nekik most milyen szerepük van itt az influenzaoltásban, a lakosság tájékoztatásában. Nagyon fontos szerepük van, szeretném elmondani. És hát ebből keletkezett egy - Csáky András is részt vett ezen a vitán - kis beszélgetés, és akkor felállt a háziorvosi szervezet első számú vezetője, nem mondom a nevét, és ott egyfolytában aggályokat fejtett ki, hogy akkor most ő hogy vállalja a felelősséget, meg ki vállalja, meg mit írat alá, meg hogy... hogy leült-e az ÁNTSZ a háziorvosok szervezetével, mert őrült zavar van a soraikban. Tehát a szakmát kellene valamilyen módon bevonni, beleértve a gyógyszerészeket, szeretném hangsúlyozni, mert sokkal több a gyógyszerész-beteg találkozó, mint az orvos-beteg találkozó és talán őket könnyebben elérik, megkérdezik, amikor bemennek a patikába. Kulcsfontosságúnak érzem, hogy ebből a helyzetből kikerüljünk, hogy a szakma egységes álláspontot képviseljen a védőoltások felvétele és a vakcina minőségével kapcsolatban. Ezt mi a politikai vitákban nem tudjuk megoldani, ezt csak a hatósági jogkörrel, szakmai kompetenciával is felvértezett ÁNTSZ tudja megtenni. Ha nem történtek eddig ilyen egyeztetések, akkor javasolnám, hogy sürgősen történjenek meg, mert a szakma fejében őrült zavarok vannak, ami teljesen indokolatlan. Az a kolléga, aki a szakmai kollégium nevében - nagy tekintélyű infektológus - nyilatkozik, érdekes módon, miközben ezt a több, mint tízmillió oltást kioltottuk, magam is fővárosi tisztifőorvosként két éven keresztül részese voltam, sőt irányítottam influenzajárvány elleni védekezést, a kolléga fel sem szólalt egyszer sem. Tehát nem tudom, hogy most mi mozgatja őket, de itt valami sürgős egyeztetésre van szükség, mert az aggályaiknak az elmúlt években nem adtak hangot, most meg furcsa módon hangot adnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most lezárnánk a kérdések sorát, megkérem a Tisztiorvosi Hivatal vezetőjét, illetve a professzor urat, hogy a kérdések sorrendjében válaszoljanak.
DR. JANKOVICS ISTVÁN (Országos Epidemiológiai Központ): Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Kollégák, Hölgyeim és Uraim! Végigmennék a kérdéseken, ami rám tartozik. Én azt gondolom, hogy virulógusként azokat a kérdéseket fogom megválaszolni, amikhez értek. A déli féltekén lezajlott a járvány, ott most már jön a tavasz, nálunk meg jön a tél. A tapasztalat az volt, hogy gyakorlatilag ez az új H1N1 egyeduralkodóvá vált a déli féltekén, és elég komoly megbetegedéseket okozott Ausztráliában és Új-Zélandon is és Dél-Amerikában is. Dél-Amerikában valószínűleg az egészségügyi ellátás gyengébb volt, hogy ha összehasonlítjuk Ausztráliával, súlyosabb volt. Azt láttuk, hogy a fiatalok közt valóban nagyon erősen terjed, az öt éven aluli gyerekek kerülnek leggyakrabban kórházba, de a halálozás szerencsére nem olyan magas náluk, hogy ha összehasonlítjuk a fiatal felnőttekkel. Érthetetlen különben, hogy miért, érthetetlen! És azért ne tessenek elfelejteni, hogy 41 évvel ezelőtt volt utoljára világjárvány, már a legöregebbek is nehezen emlékeznek vissza erre, hogy mit kell csinálni és nemcsak mi vagyunk egy kicsit tanácstalanok. A WHO is tanácstalan, mert egy új szituációval állunk szemben. Amit mindenképpen szeretnék hangsúlyozni, hogy világjárvány van. Mit jelent az, hogy világjárvány? Van egy teljesen új vírus. Ilyen vírus még nem volt. És van egy 100 százalékban fogékony populáció. És a vírus terjed emberről emberre. Per pillanat mázlink van, hogy nem olyan súlyos, de ez két mutáción fog múlni. Kettőn! Most stopkód van ott, ha ez a két mutáció megtörténik, a virulencia faktora ugyanolyan kemény lesz, mint a H5N1-nek. Tehát én azt gondolom, hogy amit most látunk, az az eleje egy járványnak.
H7-járvány van Spanyolországban a szárnyasok között. Nem beszélünk róla. Most kaptuk a hírt nem régen, hogy Norvégiában le kellett mészárolni sertéseket, mert a sertésfarmon átterjedt emberről sertésre a vírus. Tehát a vírus mozog. És ha meg tetszenek nézni a WHO honlapján, minden héten meghal H5N1-ben Egyiptomban vagy Indonéziában egy-egy ember. Tehát úgy néz ki, hogy a vírus valamit mozog, csinál, és azt hiszem, hogy a legjobb, ha a legrosszabb szcenárióra készülünk fel. Nekem ez a véleményem.
A következő kérdéssel kapcsolatban, hogy a H1N1 volt-e. Való igaz, hogy 1957 előtt ez a H1N1 volt a járvány okozója, ez az úgynevezett spanyolnátha vírusa. Tehát azt mondjuk, hogy aki 1957 előtt született, illetve most már azt lehet mondani, hogy a 60 évnél idősebbek valami kis keresztimmunitással rendelkeznek, ugyanis gyerekkorukban elsőnek kapták meg ezt a H1N1-es fertőzést és azért van valami keresztvédettség, valami keresztimmunitás. Nem sok, a WHO szerint a vizsgálat alapján azt lehet mondani, hogy olyan 30 százalékos keresztvédettség van a 60 éven felülieknél. De azért szeretném hozzátenni, hogy amit én néztem most, ez néhány száz savó, nem találtam a magyar populációban a 60 éven felülieknél védő ellenanyagot. Tehát nem biztos, hogy azért mindenütt van.
Tehát azt gondolom, azt lehet mondani és a járványügyi görbe is azt mutatja, hogy a 60 éven felettiek most nem annyira a célkeresztben vannak, inkább a fiatalokról, illetve a gyerekekről van szó.
Nagy Kálmán professzor úr kérdésére szeretném a következőt mondani: elhűlve olvasom a tisztelt kollégák dolgait az interneten, mert ez az ember, aki ilyet leír, mint mondjuk a Julio fedőnevű ember, ez halál biztos, hogy el sem olvasta még a mikrobiológiai tankönyvet sem az influenzáról. Az influenzáról mindenki tudja, hogy nincs viraemia. Tehát a vérből nem tudjuk kimutatni a vírust. Ez annyira érdekes, hogy amikor én például állatot immunizálok, egereket, akkor vénásan szoktam a vírust beadni állatba és nem döglik meg, mert nincs viraemia. Nem tud szaporodni a vérben. A vírus csak a légzőfelületeken tud szaporodni és azért okozza a halált, mert ott megszűnik az oxigéncsere, tehát gyakorlatilag nincs légzőfelülete. Nem azért, mert viraemia van. Tehát aki azt írja le, hogy én beoltom az embert és ne adj isten például a formalin-inaktiválás miatt marad benne, - de nem marad benne - maradhatna benne egy infektív partikula, azt beoltom és attól kap valaki influenzafertőzést, az nem olvasta el a tankönyveket. Szerintem meg kéne kérdezni tőle, hogy akkor ne csináljon-e egy plusz vizsgát infektológiából, meg mikrobiológiából.
Én azt gondolom, hogy ez a magyar oltóanyag egy nagyon-nagyon hosszú folyamat eredménye. 1961 óta gyártjuk ezzel a technológiával. Amikor még az Országos Közegészségügyi Intézetben csináltuk, körülbelül 10-15 millió oltóanyag ment ki, amit magam is csináltam, azt gondolom, hogy ez biztonságos. Ami miatt néha itt például a szakmai kollégium egyik tagja is mondta, hogy a teljes vírusvakcina reaktogénebb, mint a split vírus. A következő van: szeretném látni azt az összehasonlítást, amikor egy splitvírus-vakcinát összehasonlítottak a magyar teljes vírusvakcinával. Ezt egyedül mi csináltuk meg az év elején, és a reaktogenitásnál a split vírus, az alegységvírus és a magyar teljes vírus teljesen hasonlóan reagált a reaktogenitás szempontjából. Ha egy picit fényezni szeretném a magyar vakcinát, valamivel jobb volt a magyar vakcina, de ez nem szignifikáns. Tehát én ezt az egy eredményt tudom, és nagyon szeretném látni a kolléga úrnak azokat az eredményeit, ami alapján ő ezt mondta, hogy a teljes vírust tartalmazó oltóanyag reaktogénebb. Valóban, azzal a technológiával, amivel csinálták a multinacionális cégek ultracentrifugálással a teljes vírust és utána ultracentrifugálásos technikával csinálták a split vírust, ha ezt összehasonlították, valóban a split vírus nem volt annyira reaktogén, mint az ultracentrifugált. De nem a magyar vakcináról van szó. (Közbeszólás: A magyar nem volt ultracentrifugálva.) Nem volt, biológiai tisztítással készül, nem ultracentrifugálással.
Miért nem oltjuk a három év alattiakat? Azért nem, mert annak idején a Takácsi doktorék beoltották, és az immunológiai hatásosság nem érte el a felnőtteknél tapasztalt immunológiai hatékonyságot, ahogy Nagy Kálmán professzor úr is mondja, köztudott okok miatt. Na most, a következő van: ennek ellenére, most amikor pandémia van, egy 20-30 százalékos védettség ebben a populációban még mindig több, mint nulla százalékos védettség. Tehát a vakcina, ha nem reaktogén - márpedig nem reaktogén -, de ha nem is teljes védettséget, de egy 20-30-40 százalékos védettséget képes kialakítani a három év alatti populációban, akkor szerintem alkalmazni kell. Én azt gondolom, a három és a 18 éves populációban lezajlottak a vizsgálatok és nagyon jól szerepelt a vakcina. Hála istennek, különben - ez, mondjuk a vírustól is függ, de - ez a vírus nagyon jó immunogén, tehát nagyon jó immunválaszt ad. El kell hogy mondjam, hogy most hasonlítjuk össze azokat a savókat azoknál az embereknél, akik átestek a betegségen, illetve oltást kaptak, és közel - nem teljesen, de közel - hasonló ellenanyagválaszt képes kiváltani a vakcina, mintha valaki átesik a betegségen. Tehát mindenképpen érdemes ezt a célpopulációt oltani.
A szövődményekről ennyit. Még egyet szeretnék mondani. Ha meg tetszenek nézni, hogy milyen pandémiás oltóanyag lenne elérhető, hogy ha két évvel ezelőtt az állam előre kifizette volna a négyszer több értéket a multinacionális cégeknek. Az egyik, érdekes módon teljes vírust tartalmaz, két oltással megy. Az egyetlen hibája, hogy egy zöldmajom-veseturmorszöveten termelik, ami gyakorlatilag per pillanat most kerül törzskönyvezésre. Az embrionált tojáson termelt vakcinákat 1945-ben törzskönyvezték először, ekkora tapasztalatunk van, a zöldmajom-vesetumorszöveten termelt vakcinával néhány éves tapasztalatunk van, és két oltást kell adni.
A másik, ami a split vakcina. Mind a két cégnek, akinek split vakcinája van, nem azonos azzal a split vakcinával, amit ők hagyományosan a szezonális vakcinánál alkalmaztak. Ez a split vakcina olajos adjuvánst tartalmaz. Két ampulla. Van a hatóanyag és van az olaj. A betegágynál kell összekeverni. Manapság Magyarországon a kedvtelésből tartott állatoknak sem ajánlják az olajos vakcinát. És ezt gyerekeknél kéne oltani. Tehát ez a split vakcina - kérem szépen, értsék meg - nem az a split vakcina. Ez a split vakcina ugyanúgy tartalmaz mertiolátot. Tehát el lehet dönteni, hogy ha lett volna két évvel ezelőtt négyszer annyi pénzünk, akkor megvehettük volna-e. Per pillanat szerintem nincs is elegendő oltóanyag és ezért is van ez az egész kalamajka Amerikában is. Én átadnám a szót a tisztifőorvos úrnak. (Moraj, közbeszólás.)
A következőt szeretném mondani és ezt le is írtam, amit a Nagy Kálmán professzor úr írt, az indikációban az szerepel, hogy nincs elég adat terhesekre. Én azt gondolom, hogy a reaktogenitás nem okoz problémát, de hadd idézzem a Ludwig professzor urat, "a jó istennek szoktunk hinni, minden mástól adatokat követelünk". Úgyhogy azt hiszem, hogy ha nincs adat, én igazából virológusként nem tudok mit mondani.
Az én javaslatom, és ezt többször elmondtam, az, hogy aki gyermeket szeretne vállalni a szezonban, az oltassa be előtte magát. Hogy miért nincs különben terhesekre adat, az egyszerűen etikai probléma. Ugyanis azért nincs adat, mert a szezonális vakcinát etikailag indokolatlan volt kipróbálni terheseken. Ugyanis, ha valaki a normál szezonban, tehát nem világjárványban szeretett volna gyermeket, azt javasoltuk neki, kérem szépen, lesz oltóanyag, oltassa be magát, aztán hajrá. Na most, ilyen szituációban nincs az az etikai bizottság... és egyedül csak Bangladesben lehetett megcsinálni terhesek oltását, ott van egyetlen adat a split-vakcinára, mert nem volt szezonális vakcinánál etikai relevanciája az egésznek. Ezért, nem azért, mert elbaltáztuk az egészet és nem akartuk megcsinálni. Tehát én továbbra is csak azt tudom mondani, hogy aki szeretne gyereket, előtte oltassa be magát, 2-3 hét után már semmiféle probléma nincs, biztosan kialakul a védettség. Abban az esetben, ha már most terhes, én javasolnám a környezet oltását. És a harmadik pedig, hogy vegye fel a kapcsolatot a szülészével, nőgyógyászával és egyeztessenek arról, hogy milyen kockázat és mellékhatás lehetséges, ez végül is egy komoly orvosi feladat. Azt gondolom, hogy vannak vírusellenes szerek is és igazából ezt a gravidának és a kezelőorvosának kell az adott szituációban megbeszélni.
Azért mondom ezt és kérem higgyék el, 41 éve nem volt ilyen szituáció, hogy világjárvány van. Még egyszer mondom, egy járványügyi katasztrófa kellős közepén járunk. Én azt gondolom, hogy ennek a javaslatnak, amit én mondtam, van egy alternatívája, hogy valóban, az a terhes, aki diabéteszes, krónikus beteg, a megfelelő orvosi háttérrel megkapja az oltóanyagot. Annak idején amikor még én végeztem, azt mondták, hogy a Paracetamolt nem szabad adni lázcsillapításra és akkor adtuk - én is a terhes feleségemnek - a Szalicilt, pedig az vérzéseket okozhat, most pedig a Paracetamolt adjuk. Végül is az orvosi szakma ilyen, hogy el kell dönteni, hogy mit csináljunk. (Közbeszólás: De mindennek fényében miért tiltott el téged a miniszter úr a nyilatkozattételtől?)
ELNÖK: Tartsuk be a parlamenti szabályokat!
DR. JANKOVICS ISTVÁN (Országos Epidemiológiai Központ): A következő van. Így ebben a formában ez így nem igaz. Egységes kommunikáció kell, nem tiltásról van szó. Nemcsak az ÁNTSZ-nél, hanem az egészségügy minden területén. Én azt gondolom, hogy pontosan azok az újságírók - tisztelet a kivételnek -, akik valóban a korrekt kommunikációt akarják, azt keresik, hogy kettőnk között vagy a szakma két képviselője között mikor van diszkrepancia. Én azt gondolom, hogy nincs, tehát mindegyikünk az asztalnak ugyanazon az oldalán ül és a másik oldalán ül az influenzavírus és megpróbáljuk ezt az egész dolgot oldani. Néha van az, hogy amikor két kommunikációs mondat sajnálatos módon megvágásra kerül, az zavart kelt és emiatt egységes kommunikációra van szükség, amellyel teljes mértékben egyetértek. Bárkinek, aki engem felhív - sajnálatos módon nagyon sokan ismerik a mobilszámomat az újságírók közül - azt szoktam mondani, hogy igen, tessék a kommunikációs osztályt felhívni, a kommunikáció osztály fogja egyeztetni. Erről van szó a kommunikációs dolgokban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? Mikola alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Én azt szeretném javasolni, hogy az ÁNTSZ figyelje az amerikai adatokat, hiszen ott a gravidák oltása a második kiemelt szempontként szerepel. Oltják is a gravidákat tekintettel az eddigi epidemiológiai adatokra, amikor kiderült, hogy ebben a járványban ugyancsak érintettek. Ott lesznek adatok. Úgy tudom, hogy ott négyféle vakcinát használnak. Nem a magyar vakcinával kapcsolatban lesznek adatok, de azért érdekesek lesznek, hiszen tudom, hogy kiemelten oltják a terheseket az Amerikai Egyesült Államokban. Szeretném, hogy ha a kommunikációban megjelenne az a gondolat, hogy aki magát beoltatja, az nemcsak magát védi, hanem a közösséget is védi. Mert ha nagymértékű az átoltottság, akkor az a járványfolyamat terjedését akadályozza meg. Az emberekben van egy normális - bár egyesek szerint már kihunyóban lévő - szolidaritásérzés. Tehát azt kell tudni, hogy aki felveszi az oltást, az a közösségét is védi. És ez fokozottan érdekes a gravida környezetére, hiszen hogy ha ott sok embert, hozzátartozókat beoltanak, akkor a gravida érintettsége is járványügyi szempontból legalábbis mérséklődik.
Szeretném, hogy ha valamiféle pozitív kicsengése lenne ennek az ülésnek is. Nem kaptam egy dologra választ, ez nagyon kellene ahhoz, hogy ez a pozitív kicsengés a lakosság körében is érvényesülhessen. A szakmával - és kérem szépen az országos tisztifőorvos urat, hogy válaszoljon erre, hogy - az egyeztetések megtörténnek-e, mert nagyon divergálnak a vélemények.
A lakosságnak pedig meg kellene magyarázni, hogy itt egy komoly problémáról van szó. Én a múltkor egy ilyen lakossági fórumon szembesültem a zavarokkal, és akkor megkérdeztem, persze röstellem is, mert teátrális volt a kérdés, hogy mondják már meg, hogy melyik betegség komolyabb: a hastífusz vagy az influenza. "Hát a hastífusz!" Hát persze! És akkor elmondtam, hogy hányan halnak meg hastífuszban Magyarországon meg általában a világon és hányan influenzában. És teljes volt a megütközés. Talán nem is hitték el nekem. Tehát azért az influenza, főleg egy induló pandémia egy nagyon súlyos probléma, már a világon közel ötezer ember belehalt, a spanyolnáthába, amit hasonló vírus okozott, nem is tudom, hányan, 40-50 millió ember vesztette el az életét, tehát valahol a lakossággal - nem azt mondom, hogy rémisztgetni kell, de - tudatosítani kellene, hogy itt egy komoly problémáról van szó, aminek akkor nem volt meg a vakcina aktív immunizációs védelem lehetősége, ma viszont megvan. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csáky András, utána Nagy Kálmán.
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Kíváncsi lennék, a bizottság közül hányan oltatták be magukat, mert az lenne a legjobb, ha jelenthetnénk, hogy már mindenki beoltatta magát.
Két kérdésem lenne még itt. A vakcinával kapcsolatban azért az kijelenthető, hogy végeztek kísérleteket, teratogén hatása nincsen, legalábbis állatkísérletben. Végeztek-e ilyen kísérletet vagy nem?
A másik, amit említettél, hogy két mutáción múlik az, hogy a virulencia hatványozottan fokozódik-e. Ha és amennyiben netán ezek a mutációk bekövetkeznek, akkor a vakcina védőhatása változatlan formában fennáll-e vagy sem?
ELNÖK: Köszönöm. Nagy Kálmán!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Csáky képviselő úrnak elmondanám azt, hogy előzőleg a Jankovics István úr elmondta, hogy terheseket sose vontak be a vizsgálatba. Tehát terhesek vizsgálati alanyként nem voltak. Én azonban azt súlyosan kifogásolom, hogy a gyógyszer ajánlása hogy van megfogalmazva. Elnézést kérek, sokat láttam, de az, hogy a körzeti orvos egyénileg mérlegelve döntsön, ezt egyszerűen elfogadhatatlannak érzem. Azt kell írni, hogy három éves kor alatt vizsgálatokat nem végeztünk, de az oltás elvégzése ajánlott. És nem össze-vissza mindenféle olyasmit, ami bizonytalanságra ad okot. Azt mondjuk, hogy az oltás ártalmatlansága valószínűsíthető, emiatt három éves kor alatt gyerekeknél az oltás elvégzése ajánlott és terheseknél is az oltás elvégzése ajánlott. Ezzel a dolog le van zárva. És őszintén, tisztességesen mondjuk meg a populációnak azt, amit kell.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kupper András, aztán lezárnám a kérdéseket, mert még Falus főorvos úr nem válaszolt.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Azt szeretném még kérdezni Jankovics tanár úrtól, hogy tervezik-e a vakcinának a londoni uniós törzskönyvezési eljárását. Ez két szempontból lehet fontos, azt gondolom, hogy ez a vakcinával szembeni bizalmat jelentősen tudná növelni, a másik pedig, hogy ha igaz volt az a miniszteri mondat itt a bizottság előtt, hogy négymilliót terveztek a hazai lakosság számára és plusz kettőt külföldi eladásra, mert hogy ebből ... (Közbeszólások.) bocsánat, igaz, és hogy az efölöttiből, ha külföldre elad az OMNINVEST, abból az állam is részesedik, tehát külföldre viszont csak akkor fog tudni eladni, hogy ha az uniós törzskönyvezési eljáráson keresztül meg a vakcina, tehát, hogy tervezik-e ezt az eljárást elindítani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A további kérdéseket lezárnám. Még nem kaptunk minden esetben választ, úgyhogy visszaadom a szót.
DR. JANKOVICS ISTVÁN (Országos Epidemiológiai Központ): Köszönöm szépen. Az első kérdés, hogy ez a mutáció, ha megtörténik, a védettséget befolyásolja-e. Szerencsére nem, ugyanis két olyan genetikai szegmensen van ez a mutációs hely, ami nem befolyásolja a Neuraminidase, illetve a Hameglutinin által kialakított védőhatást. Én azt szeretném kérni a Nagy Kálmán professzor úrtól, hogy ne keverjük össze a terheseket, meg a gyerekeket. A gyerekekre megtörténtek a vizsgálatok és vannak vizsgálatok, tehát ezt vegyük teljesen külön. Ez körülbelül olyan másfélmillió-kétmillió gyereket érint. A terheseknek a 40 ezres csoportját abszolút válasszuk szét, tehát a gyerekekre - még egyszer mondom - megtörténtek a vizsgálatok, a vakcina nem reaktogén, és ott, ahol etikailag értelme volt az immunológiai vizsgálatnak, megcsinálta a cég és jók. A következő van: etikailag csak úgy lehet megcsinálni egy új készítményt, ha elkészül a felnőtteken a vizsgálat. Ha ott lezárul, akkor ellépnek először a 18 és 12 évesek felé. Lépésről lépére. Nem lehet rögtön az egészet, és ezt a gyártó be is tartotta nagyon pontosan. Ezért van ez a 2-3 hetes csúszás. Most fejeződtek be, lezárultak a múlt héten a 3 és 18 éves korosztályra, és amikor látszott, hogy minden rendben van, akkor lehet etikailag elkezdeni. És el is kezdték és az be is fejeződött. Idő kérdése, tehát nem lehet a biológiát megerőszakolni, ki kell várni azokat a lépéseket. És ez - azt hiszem, hogy - etikailag is megfelelő. A törzskönyvezésre én csak annyit szeretnék mondani, hogy én per pillanat nem akarok Franciaországban virológus lenni, ezért nem is akarok pénzt áldozni arra, ha diplomámat Franciaországban honosítsam. Itthon szeretnék dolgozni.
Ha a cég nem akarja az európai piacra kivinni, miért feccöljön bele pénzt?
A teratogenitási vizsgálatok még annak idején elkészültek a teljes vírusra. Tehát ez a '60-as, '70-es évek vizsgálatai, amikor a törzskönyvezési mechanizmusoknak és az ajánlásoknak megfelelően meg kellett csinálni. Tehát ezek megvannak, állatkísérletekben megvannak. A terheseken nincsenek meg, mert nem volt relevanciája.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztifőorvos úr!
DR. FALUS FERENC országos tisztifőorvos (Országos Tisztifőorvosi Hivatal): Köszönöm szépen. Nagy Kálmán képviselő úr kérdésére, hogy mi van az Amerikai Egyesült Államokban és milyen vélemények vannak az Európai Unióban. Nekem azt kell mondanom, hogy nagyon sajnálatos módon abszolút világszínvonalon állunk a vélemények tekintetében. Se jobbak, se rosszabbak nem vagyunk. Ugyanilyen csacsiságok terjedtek Angliában, Nyugat-Európában, Amerikában is a vakcinával kapcsolatban. A kedvencem az, egy angol közlemény, hogy öbölháborús toxin van az oltóanyagban, és mellett egy fénykép, egy gázálarc. Szóval nem kell a szomszédba mennünk egy kis elvadult ötletért. És a chipjeink sem hazai találmány. Ez egy katasztrófa.
Az Európai Unióban az uniós tagállamok kommunikációs szakemberei, közegészségügyi szakemberei is rendszeresen próbálják megtalálni a magyarázatot arra, hogy mi ennek az ellenkampánynak az oka. Azt hiszem, nem én vagyok a leghivatottabb, hogy erre válaszoljak, de biztos, hogy én nem tudom, nemhogy az igaz választ, de még csak kósza elképzeléseink is nagyon gyengén vannak, hogy én ezt meg tudjam mondani. Próbálnak az unió szakemberei valamilyen egységes kommunikációt kialakítani az unió állampolgárainak a védelme érdekében. Hogy ez milyen eredménnyel fog járni a végén, ezt majd akkor fogjuk látni, amikor a járvány kitört. Én a mai reggel, amit hallott a képviselő úr is, azt hallottam, hogy azt idézték, hogy úgy látjuk, hogy az első menetét ennek a kommunikációs kampánynak nem nyertük meg. De azt gondolom, hogy ha mást mondanánk, akkor sem nyertük volna meg. Tehát ez biztos.
Mikola képviselő úr véleményét nagyon köszönöm, az állásfoglalását is, meg azt is, hogy az amerikai példára hívjam fel a figyelmünket. Egyfolytában figyeljük a CDC anyagait, és a kollégáink számára is ajánljuk, hogy első kézből próbáljanak tájékozódni. Az ÁNTSZ anyagai természetesen kitűnőek és kifogástalanok és csodálatosak, de azért első hiteles forrásból tájékozódni annak, akinek erre lehetősége van, annak meg kell, hogy tegye. De ugyanakkor egy dolgot tudnunk kell: a lakosság nem hiteles forrásból tájékozódik, hanem a szomszédtól. És az, hogy a szomszédokat hogy tudjuk befolyásolni és milyen módon, ez sokkal nehezebb kérdés, és úgy tűnik, hogy ha mi százszor ennyi pénzt költöttünk volna a kampányra és óriásplakátokkal és fizetett hirdetésekkel kampányoltunk volna, akkor sem biztos, hogy ezt a furmányosan terjedő ellenkampányt ki tudtuk volna védeni, és természetesen találgatni lehet, hogy milyen ellensúlyozása lett volna.
Nagyon köszönöm az Egészségügyi bizottság tagjainak azt az egységes állásfoglalását, hogy itt legfeljebb kommunikációs hibákról van szó és nem az oltóanyagról és nem az oltással kapcsolatos kérdésről. Ha ezt el tudnánk terjeszteni, már az is egy nagyon nagy szó lenne és nagyon nagy eredmény.
Csáky képviselő úr említette és Jankovics tanár úr válaszolt arra, hogy itt az '57 előtt születettek miért vannak kevesebb veszélynek kitéve. Itt én megint az amerikai adatokat szeretném hozni, hogy miért ajánljuk azt, hogy a védekezést két oltással kell biztosítani. Azért, mert igaz ugyan, hogy az új típusú influenzában megbetegedettek az összmegbetegedetteken belül a 60 éven felüliek legfeljebb 10 százalékot tesznek ki, de a szövődmények tekintetében az a 10 százalék súlyosabban betegszik meg. Mi ha mi azt gondoljuk, hogy nekünk egy ember drága, akkor érdemes az idősebbeket is védeni. Egyszer feltétlenül védeni kellene a szezonális influenzavakcinával az idősebbeket a B-vírus kiszámíthatatlan szövődményeivel szemben, amik tavaly okozták a súlyosabb szövődményeket. Talán lehet arra számítani, hogy az a két A-vírusvariáns, ami a szezonálisban van, az a pandémiás vírus mellett esetleg kiszorul, de jelenleg ki tudjuk mutatni ezt is. B-vírust az utóbbi hetekben nem mutattunk ki, de A-vírust kimutattunk, és hát azért aggasztó az a néhány hirtelen haláleset, ami az országban is bekövetkezett, amit részben az új típusú vírus okozott, részben más vírusbetegség következtében volt.
Tehát azzal azért nagyon tisztában kell lennie mindenkinek, hogy a vírus nem válogat. Olyan mértékben nem válogat, hogy a kockázati csoportba tartozók, tehát a kövérek, cukorbetegek, terhesek, transzplantáltak és egyebek a halottak és a súlyos betegek között körülbelül csak 50 százalékban vannak benne. A másik 50 százalék nem tudjuk, hogy hogy került oda. Tehát az a hit, hogy én ilyen egészséges gyerek vagyok, vitaminokat ettem, úszom, futok, ott maga sincs biztonságban, plusz, amit alelnök úr említett, ez a közösségi védelem szempontjából is fontos. Közös felelősségünk van abban, hogy elérjük-e, hogy magunkat és a környezetünket rábeszéljük az oltásra, mert ez a vírus addig nem nyugszik, amíg gazdaszervezetet talál. Ezért van két hulláma. És a második hullámról - természetesen nem ijesztgetni akarunk vele - csak a történelemből olvastunk, tudjuk, tanuljuk, hogy a második hullám kiszámíthatatlanabb és súlyosabb. Nem tudjuk, milyen mértékben, nincsenek megfelelő adataink, és a média rettentő nehezen fogadja el tőlünk a bizonytalanságot, a nem azonnali válaszokat. Nagyon nehezen tudjuk ezeket az ügyeket kommunikálni.
Molnár Ágnes képviselő asszony kérdésére szeretném válaszolni, hogy egész pontosan szeptember 29-én kezdődött Magyarországon az oltási kampány és a lehetőség, hogy oltani lehet. Természetesen 29-étől kezdve folyamatos az oltóanyag kiszállítása. Sajnos nem terveztük, hogy egy hónap alatt be tudunk oltani mindenkit, de feltétlenül azt terveztük, hogy először a legveszélyeztetettebbeket juttatjuk oltóanyaghoz, és miután nem a teljes hatmilliós készlet volt a raktárakban szeptember 29-én, csak valamivel több, mint kétmillió oltóanyag, ezért vigyáztunk arra, hogy a legveszélyeztetettebbeknek az oltása kezdődjön meg és azóta a beszállítása és a felszabadítása az oltóanyagnak folyamatos. Így lesz lehetőségünk arra, hogy novemberben az iskolai kampányoltásokat meg tudjuk kezdeni.
Nagy Kálmán képviselő úrnak a kérdésére: itt nekem sajnos részem volt nem olyan régen egy ilyen közbeszerzési - mondjuk nevezzük - vitában, ami arról szólt, hogy vásárolhat-e Magyarország, meg kiírhat-e olyan pályázatot, amiben nemzeti engedélyt kér vagy EMEA-engedélyt kért, és mi a kettő közt a különbség. Az EMEA engedélye, legalábbis az én értelmezésem szerint nem egy másodfokú engedély. Lehet mondani, hogy az egy bizalomerősítő lépés lenne, csak elég sokba kerül és elég sok egyéb veszélye is lehet adott esetben, hanem az egy egyszerűsítő eljárás, egy egykapus eljárása az Európai Uniónak. Oda beadom az engedélykérelmet, ott fizetek, az ő követelményeinek megfelelő dokumentációt nyújtom be angol nyelven és akkor az Európai Unió összes országában a termék azonnal szabadon forgalmazható. Ugyanígy mi elfogadhatjuk a német, a spanyol, az olasz engedélyt és van is rá példa. Magyarországon például olyan vakcinát használunk, aminek csak Németországban van a bejegyzett engedélye, tehát ez nem zárja ki ezt a kérdést. Természetesen az európai uniós - Kupper képviselő úr kérdésére válaszolva - forgalmazás nem tételezi fel az EMEA-nak az engedélyét, a Kazahsztánba vagy az arab országokba történő eladás esetén az ottani engedélyezési eljárásnak kell megfelelni. Amit Nagy Kálmán képviselő úr említett a Pneumococcus-szal kapcsolatban. Az egy hihetetlenül fontos dolog, hogy a Pneumococcus-szal szemben nem volt megfelelő gyerekek számára alkalmas védőoltás korábban, most viszont van. És külön köszönöm, amit a múltkor a képviselő úr említett, hogy miért volt sikeres a Pneumococcus védőoltási kampány vagy miért sikeres és ez miért nem sikeres. És ez nagyon komoly további elemzést igényel - véleményem szerint -, mert emögött nagyon sok olyan lépés van, amiből még adott esetben tanulhatunk. Nagyon lényeges, hogy próbáljunk mindenki megértéséig eljuttatni, hogy egy elölt, egy halott, egy döglött vírusból készült anyagot kapunk. Ez nem éledhet fel, erre nincs esély.
Ugyanakkor, amit alelnök úr említett, Amerikában, de Oroszországban is jelenleg már forgalmaznak, illetőleg törzskönyveznek legyengített vírusból készülő oltóanyagot, amit orrspray-ben alkalmaznak, ezt viszont sem a betegeknek, sem a gyerekeknek, sem a terheseknek nem ajánlják. De jó védelmet nyújt és megfelelően lehet használni és nem tiltják be.
A terhesekkel kapcsolatban, a dokumentációval kapcsolatban Nagy Kálmán képviselő úrral maximálisan egyetértek. Nem a mi tisztünk a Gyógyszerészeti Intézet megfogalmazásainak sem a véleményezése, sem a kifogásolása, de amit képviselő úr említett, azt gondolom, hogy lényegesen szerencsésebb lenne. Ez tény, hogy terhesekkel kipróbált, megfelelő információ nem áll rendelkezésünkre. Ugyanakkor Czeizel tanár úr elmondta, aki az EMEA egyik bizottságának a tagja, hogy ők 41 olyan készítményről tudnak csak, az EMEA körülbelül 8 ezer bejegyzett készítményéből, ami ténylegesen genetikai károsodást okozna, ha egy terhes szedné. Ezzel szemben a készítmények 41 százalékára van ráírva, hogy terheseknél nincs elegendő anyag vagy nem ajánlják. Üzleti megfontolások vannak emögött.
Minden szülésnél a szülések körülbelül 4 százaléka a fejlődési rendellenességgel születetteknek az aránya, kizárni, hogy ez milyen összefüggésben áll valamilyen gyógyszerrel, gyakorlatilag nem lehet, tehát a gyártó cégeknek sajnos az összehangolt óvatossága áll amellett, hogy ha nem egészen biztosak abban, hogy semmiféle kárt nem okoz, akkor ebben az esetben nem ajánlják. Ugyanakkor a mi felelősségünk ebben az ügyben, azt gondolom, hogy egy fokkal nagyobb, és megint az amerikai példára kell hivatkoznunk, mert szerencsére Magyarországon ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, de nagyon jó lenne, ha nem is lennének hazai adatok. Hogy a terhesek a szövődménnyel kórházba kerültek között négyszer - az újabb adatok szerint 5-6-7-szer, különböző közlemények vannak - gyakrabban kerülnek kórházba, mint a normál lakosság. És a halottak között is magasabb arányban vannak. Tehát kétfajta veszélye van gyakorlatilag az influenzának a terhesekre, ami fokozottabb, mint az egyéb lakosságra. Ugye az egyik az lenne, hogy lázasak és azt tudjuk, hogy a láz maga, ha nem tudjuk csillapítani és 38 fok fölött van, 30 százalékkal növeli a genetikai károsodás lehetőségét. Tehát mondjuk 4 százalékról 7 százalékra emelkedne a fejlődési rendellenességgel születettek kockázata vagy aránya ilyen esetben. Persze a lázat vagy lehet csillapítani vagy nem, mert hosszan tartó influenzánál elég nehéz a lázat csillapítani.
De van a másik veszély is, az pedig az, hogy a tüdőgyulladás kockázata és a szövődmények kockázata is lényegesen magasabb a terheseknél. Ez szól amellett, hogy a veszélyeztetetteket a második trimeszterben mindenképpen érdemes oltani, tehát nem más módszerrel próbálni védekezni. És a harmadik trimeszterben pedig majdnem kötelezővé kellene tenni, hiszen a gyereket nem tudjuk védeni és az igG-jellegű anyagok átmennek a magzatba, az igM nem megy át, és az első hat hónapban semmiféle immunválaszt a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyaggal nem tudunk kiváltani. Tehát rettentő fontos meggyőzni, most már csak nem is a terhesekről beszélek, hanem az újszülött és a három éves kor közötti gyerekekkel kapcsolatba kerülőket, hogy őket mindenképpen oltani kell, mert a gyerek oltása sem nyújt száz százalékos védettséget, hogy ha a környezet nincsen oltva. Tehát ezért lényeges. Tudjuk, hogy a vakcinának semmiféle káros hatása nincsen, sem nem teratogén és az influenzának sincs ilyen káros hatása, tudjuk, hogy ugyanilyen összetételű oltóanyaggal rengeteg terhest oltottak az utóbbi években, évtizedekben, akik részben nem tudták, vannak ilyen adatok és felmérések, tehát igaz ugyan, hogy nincs megfelelő adat, de jó okunk van feltételezni, hogy a terhesek oltása kapcsán az a kockázat, amit vállalunk, elhanyagolható ahhoz képest, amit az influenza okoz.
A magyar adatok a reaktogenitásra: 355 betegnek a friss adatát tudjuk, akiket az új típusú Fluvál-P-vel oltottak, ezek közül kettőnél volt 37,5 és 38,0 fok közötti láz, ami gyakorlatilag egy lázcsillapítóval enyhíthető volt. Ez áll szemben azzal, hogy egy járvány esetén mondjuk száz terhes közül 30, de lehet, hogy 50, de lehet, hogy több, biztosan megfertőződik az influenzával és ennek a szövődményével. Ezt kell egyénileg mérlegelni, ezt mondtuk az első perctől kezdve, hogy az orvosnak a terhessel egyénileg kell megbeszélnie és mérlegelni a körülményeit, a kockázatát. Tehát azt gondolom, hogy ez nagyjából ilyen értelemben megnyugtató.
Kevésbé megnyugtató, amit Mikola alelnök úr említett, hogy a szakmával hogy tudtunk kommunikálni és milyen eredményre jutottunk. Azt gondolom, hogy ebben szégyenkezni kell: nem voltunk ebben az ügyben sikeresek, mindent megpróbálunk annak érdekében megtenni, hogy ezt megtegyük. Voltak egyeztetések, az Infektológiai Szakmai Kollégiummal különösen, hiszen a kollégium vezető tagjainak egy része a Pandémiás Bizottság ülésein részt vesz, a Pandémiás Bizottság tagjai, egyéb fórumokon is egyeztettünk. Ezen a héten lesz a kollégiumi elnökök tanácsának megbeszélése a minisztériumban, az Egészségügyi Tudományos Tanáccsal együtt, én remélem, hogy valamiféle állásfoglalást talán ki fognak adni, de mindenesetre szólni fognak arról, hogy az oltásnak milyen fontossága van.
Még egy dolgot engedjenek meg: a feleségem felhívta a figyelmemet arra, hogy a lovaknak kötelező influenza elleni védőoltása van. A lovakat közösségbe nem engedik influenza elleni védőoltás nélkül, versenyre sem lehet menni ilyen igazolás nélkül. Magyarul, a lótartó társadalom jobban vigyáz a lovakra, mint mi magunkra. (Dr. Mikola István: Drága jószág a ló! - Derültség.) Lehet. A másik, hogy tudatosítani kell azt, hogy Magyarországon a járványoktól való félelem gyakorlatilag nem létezik. Azt a védőoltásoknak köszönhetjük. Amikor tavaly kanyarójárvány volt Németországban, Svájcban, Magyarországon nem nagyon izgattuk magunkat ettől, hiszen 99 százalék az átoltottság. Nem volt veszélyes. Nagyon félünk attól, hogy a kötelező védőoltások rendje ne billenjen meg, a védőoltásokba vetett bizalom stabil legyen és hát ezt tartósan tudjuk biztosítani. Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy megint beszélhettünk erről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Arra kérném a bizottság tagjait, hogy most már mérsékeljük magunkat a kérdések feltevésében. Molnár Ágnes és utána Heintz Tamás.
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm szépen a szót alelnök úr. Én mérsékelném magam, hogy ha a tisztifőorvos úr válaszolt volna a kérdésemre. A mostani beszámoló után sokkal nagyobb probléma van, mint eddig gondoltam. Úgy néz ki, hogy a tisztifőorvos úr csak mismásol, de nem tudja megoldani azt a feladatot, amire ő hivatott: ennek a vakcinációs kampánynak a véghezvitelét az országban. Ez egy komoly feladat, de ön vizsgázik itt hetente és nem birkózik meg a feladattal. Nem tudja megmondani, hogy egy hónap alatt hány ember kapta meg a veszélyeztetett körből az oltást. Van-e egy kialakult rendszer, ami alapján az ÁNTSZ hálózatán keresztül naponta jelentik, hogy a veszélyeztetettek közül hányan kapják meg. Ez az ön munkájának az eredménye, kedves tisztifőorvos úr! Az, hogy sikeres a kampány vagy nem sikeres a kampány. Az, hogy csak kommunikációs hiba van, és ezt az előbb nyugtázta, hogy csak kommunikációs hiba van és nincs más és egyezség van a bizottságban, ezzel az az egy probléma van, hogy az ön munkájának a része a kommunikáció és minden a kommunikációról szól. Vagy el tudja magyarázni a lakosságnak tisztifőorvos úr azt, hogy miért kell mindenkinek saját magát, a nagypapát, a nagymamát beoltatni és minél nagyobb körben vagy nem tudja elmagyarázni? Erről szól a történet.
A rezonőröket kell megtalálni. Nem tudta megtalálni a rezonőröket, akiken keresztül eljuttatja az információkat, hogy miért érdemes beoltani magát a lakosságnak, nem tudta ezt megcsinálni, nem tudta eljuttatni. A rezonőrökkel nem sikerült kapcsolatot kialakítani, a háziorvosokkal, a gyerekorvosokkal, a védőnői hálózattal, az önkormányzatokkal, akikkel kapcsolata van a lakossággal. Önnek minden eszköz megvan a kezében ahhoz, hogy ezt a munkát elvégezze! Nem végezte el!
Mindenki azon dolgozik, hetek óta azt hallgatjuk, hogy vakcinációra szükség van. Az oltást mindenkinek meg kell kapnia. Az egész bizottság ezt az ügyet támogatja. Most kormányzat feladatként azt kell megoldani, hogy ezt el kell magyarázni az embereknek! Kampányszerűen. Ebbe buktak bele, ezt ki kell mondani! És ez a kommunikációjuk sikertelensége miatt van. Ezért próbálnám megtudni azt, hogy egy hónap alatt a veszélyeztetett körben hány oltást sikerült ténylegesen beadni, mert az valami visszajelzés lenne már arra, hogy 0-án állunk, 0,5-en állunk vagy hol állunk, és annak megfelelően kellene a kampányukat igazítani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Heintz Tamás!
DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Én tisztifőorvos úrtól kérdeznék is, meg mondanék is, meg a tisztelt bizottság figyelmét felhívnám a következő tényekre. Egy átlag háziorvosi praxis 80-100 közötti védőoltást kapott - nagyjából egyenlő mennyiséget - a szezonális influenza mennyiségével együtt. A helyzet a következő: a szezonális oltás első köre elfogyott, a betegek jönnek be és kérik a hagyományos oltást és amikor az ember emeli a fecskendőt, a másikat, akkor sikítva menekülnek a rendelőből, enyhe túlzással. Tehát egyszerűen képtelenség! Szakmai körökben, orvosi körökben képtelenség elfogadtatni, hogy ez ugyanaz az oltás, ugyanaz a technika, ugyanaz a cég csinálja, minden ugyanaz, de hát nyilvánvaló az antigenitás miatt szükség van erre. Egyszerűen megőrültek a kollégák. Egy olyan őrületes bizalmi válság van a kollégák és a betegek felé is, amit egyszerűen képtelenség áttörni. Azt kell mondjam a Molnár képviselő asszony felvetésére, hogy mi úgy látjuk, hogy talán a 20 százalékát, ha sikerült beoltatni annak a társaságnak, akit rizikócsoport alapján már elkezdtünk oltani. Tehát maximum praxisonként 30-40 ember, semmi más! Még annyi sincs.
A másik probléma azonban, hogy Kaposváron mentünk a második szezonális adagért, hogy legalább azt végezzük el, hát egyéb munka is van és már csak 40-et adtak, mert nem tudják, hogy lesz-e több. Erre szeretnék rákérdezni, hogy milyen mennyiségben tudunk a szezonális influenzára számítani, mert egyelőre nem tudunk mit kezdeni, a másik ott áll, erőszakkal nem tudjuk beoltani a beteget, közben meg keringetik ezeket az elmebeteg papírokat, hogy ki milyen felelősséget vállal, meg nem vállal. Kész őrület!
A következő téma, hogy a patikákban állítólag kapható az oltás. Biztos van, ahol kapható. Jelentem, hogy Kaposváron annyira sikerült ezt elrontani, hogy a készletgazdálkodási intézetet el sem érik a patikusok, ha több órás telefonálás után elérik, akkor nagy nehezen mondanak valamit, visszaigazolás nincsen, és a patikusok, ne felejtsük el, sokkal fegyelmezettebbek sok esetben, mint az orvosok, elnézést a kivételtől, mert a méreggel való bánáskor megtanulták, meg egyáltalán a kereskedelmi funkcióban megtanulták, hogy igen, megrendeltem ezt, ez idejött, belép, kilép, számol, fizet, elrendez. Tehát az nem működik, hogy visszajelzés nélkül majd jövünk, majd adunk, majd érkezik az oltóanyag. Tehát ez így nem igazán sikerült ezzel a céggel, egyelőre úgy néz ki.
Végül megkérdezném azt, hogy most már látható, hogy ez az egész bedőlt. Itt segítség addig nem lesz, amíg el nem tudjuk hitetni a betegekkel, hogy ténylegesen Angliában óriási botrány van, akkor majd tudunk hivatkozni, ha megindul a francia járvány, hogy na most már tényleg itt lesz néhány héten belül Magyarországon is, ha ez valakiknek átüti az ingerküszöbét, akkor még nyertünk, de ha beüt a járvány és itt lesz köztünk a baj, akkor fog kitörni a pánik. Erre van-e forgatókönyv? Mert kéne, hogy legyen, ugyanis ezekre készülni kell valamennyire, hogy ha azt gondoljuk, hogy valóban az ország és jelen esetben a járványügy gazdái önök és erre tudnak figyelni. Én arra kérem önöket, hogy ebben segítsenek, hogy egy-két hét múlva kapjunk arról tájékoztatást, hogy milyen további terveik vannak, mert ez most már nem fog menni. Lássuk be, hogy amíg újabb stressz nem éri a betegeket vagy az orvoskollégákat, nem fog senki erre rámászni. Nem tudom, hogy mivel reklámozzák, Donald kacsával vagy akármivel az oltóanyagot, nem fogja átütni az ingerküszöböket, mert már régen el van rontva. Itt már a bizalom elment. Valami miatt, nem tudjuk, miért.
Továbblépni akkor fogunk tudni, hogy ha újabb információk lesznek arra, hogy tényleg a fenyegetettség érzése még időben jöjjön be, mert akkor talán időben el tudjuk kezdeni az oltást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót tisztifőorvos úrnak és utána lezárnám ezt a napirendi pontot.
Dr. Falus Ferenc újabb válaszai
DR. FALUS FERENC országos tisztifőorvos (Országos Tisztifőorvosi Hivatal): Köszönöm szépen. Molnár Ágnes képviselő asszonytól elnézést kérek, rosszul figyeltem a cédulára, a kérdésére nem válaszoltam. A kérdésére a válasz az, hogy kiadtunk egy eredeti tisztifőorvosi levelet a jelentések rendjére vonatkozóan. Nem kértünk napi jelentést, éppen azért, mert a háziorvosoknak .... - hiába néz így, képviselő asszony! -, hogy ha kértünk volna, ugyanezt kapták, hogy a háziorvosok terhelését milyen mértékben fokoztuk volna. Ezért is kaptunk hideget-meleget, hogy milyen komoly dokumentációt kértünk a jelenlegi oltási rendszerhez, hogy ez miért komplikáltabb, mint a tavalyi és így tovább. Nem kértünk, ez mindenesetre tény. Október 26-án kellett a háziorvosoknak a jelentést küldeni és november 6-ra várjuk, hogy jelentésünk legyen, tehát a november 6-i utáni napokban fogunk tudni tájékoztatást adni arról, hogy oltókörönként hány oltás történt meg, addigra lesz meg az összesítése. Ennél korábban nem fogunk rendelkezni adatokkal.
A képviselő asszony kritikáját örömmel és tisztelettel fogadom. Ugyanakkor egy dolgot azért szeretnék mondani. Én nem hiszem, hogy itt van önök és mi. Itt csak együtt vagyunk ebben a dologban és ugyanúgy orvosokként, egészségügyi dolgozóként közös felelősségünk van. Ha azon múlik, hogy én személy szerint hogy kommunikáltam vagy hogy nem kommunikáltam vagy mit tudtam volna elérni, akkor én szívesen bármit csinálok, még utólag is a tótágas állást is megpróbálom megtanulni, attól félek, hogy nem ezen múlik a dolog. Ennél sokkal komolyabb dologról van szó, aminek az elemzésére kétségtelenül sem én, sem rajtam kívül még nagyon sokan nem voltak megfelelően képesek. De azt gondolom, hogy talán ezek a viták és ennek a kiszivárgása segít abban, hogy egy második körben eredményesek legyünk.
Heintz képviselő úr, amit említett. Ez egy nagyon súlyos kérdés és örülök, hogy felvetette. Magyarországon az én véleményem szerint tízmillió szezonális influenzaoltásra és tízmillió pandémiás influenzaoltásra lenne szükség. Ezzel szemben ugyan biztosítottunk 1,3 millió szezonális influenzaoltást ugyanúgy, mint a korábbi években, tehát nincs belőle több. A korábbi években lehetett arra számítani, hogy a szezonális influenzából 7-8-féle termék van a patikákban és hogy a külföldi gyártók szállítanak. Az a félelmem van és erről próbáltam is tárgyalni, hogy leállt a világ a gyártással, hamarabb, mint ameddig gyártottak volna. Átálltak az új típusú pandémiás vírus gyártására, tehát szezonális influenzavakcinából annyi van, amennyi. Tehát nem vagyok benne biztos, hogy a patikai forgalomban, ha a nagykereskedőknél elfogy, akkor a külföldi szállítók szállítani tudnak. Az OMNINVEST biztos, hogy nem fog tudni szállítani többet annál, mint amennyit legyártott. Tehát szerintem kevesebb van, mint amennyi kellene. Körülbelül annyi van, mint a tavalyi tulajdonképpen sikeres kampány során, tehát valamivel másfél millió fölötti oltóanyag-mennyiség lehet az országban. Ezzel szemben az ország hatmillió vakcinát lekötött, tehát amíg a hatmilliót le nem gyártotta az OMNINVEST, addig az országból egyetlen ampullát nem tud kivinni. Tehát itt nagyon lényeges kétségtelenül az, hogy a legveszélyeztetettebbeknek - a krónikus betegeknek és a krónikus betegek közül is a fiatalabbaknak - a védőoltása megtörténjen. Ilyen értelemben mi kevésbé vagyunk - azt gondolom, hogy - fontosak.
A patikai forgalomra vonatkozóan azt tudom mondani, semmi közünk hozzá. Nem tudok róla semmi tájékoztatást adni, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet intézi, őket kell kérni.
A pánikkal kapcsolatban pedig vannak terveink és vannak különböző bizottságok a kormányzati koordinációs bizottságig bezárólag. Remélhetőleg itt tényleg maradunk abban, hogy járványügyi katasztrófahelyzet van és lehetőség szerint a járvány úgy zajlik le, hogy mondjuk az katasztrófa szó, katasztrófa értelmében nem érinti az országot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárnám ezt a napirendi pontot. Megköszönöm Jankovics professzor úrnak és Falus főorvos úrnak a jelenlétet. Azért egy dolgot szeretnék a tisztelt bizottság figyelmébe ajánlani. Legutóbb egyhangúlag elfogadtunk egy bizottsági állásfoglalást. Most úgy tűnik, mintha mindenki elfelejtette volna ezt a bizottsági állásfoglalást. Kéretik ezt azért mindenképpen figyelembe venni. A másik pedig, elhangzott, hogy hol állunk. Én azt szeretném hangsúlyozni, hogy álljunk a szakmaiság oldalán, mert kétségtelen, ha állandóan azt nézzük, hogy hogyan és mint hibázunk, az nem eredményes, nekünk az lenne a feladatunk mint véleményvezéreknek, hogy mindenképpen arra próbáljuk meg rávenni a lakosságot, hogy mindenképpen oltassák be magukat és a magunk beoltatásával és beoltásával járjunk elöl jó példával. Megköszönöm a mai napirendi pont részvevőinek a munkát és lezárnám ezt a pontot.
Áttérünk a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Köszöntöm a második napirendi pont tárgyalásához megjelent pénzügyminisztériumi képviselőket, Berczik Ábel főosztályvezető-helyettes urat, Szűcs Mónika szakmai főtanácsadót és ... mondja a nevét, legyen szíves a jegyzőkönyv számára. (Nyenyestánné Endrész Katalin). Köszönöm szépen.
Képviselőtársaim megkapták a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó módosító javaslatokat. A 2010-es költségvetést megalapozó törvények vonatkozásában a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó módosító javaslat nincs.
Az első a 49. oldalon a 2455-ös javaslat. László Tamás, az Észak-Pesti Kórház szociális és rekreációs mintaprojektek előkészítésére csoportosítana át forrásokat. Kérdezem a kormány képviselőit, támogatják-e.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés ezzel kapcsolatban van-e? (Nincs jelentkező.) A bizottság részéről ki támogatja? (Szavazás.) Kilenc igen. Az egyharmadot megkapta.
A következő javaslat a 2493/1-es Harrach Péter és képviselőtársai javaslat, a Katolikus Caritas támogatására csoportosítana át 250 millió forintot. A kormányt kérdezem, támogatják-e.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés ezzel kapcsolatban van-e? (Nincs jelentkező.) A bizottság részéről ki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen. Az egyharmadot megkapta. (Dr. Mikola István: Hányan vagytok ti itten? Tizenketten?) Megvagyunk kettesével.
A következő javaslat a 2759/3-as, Tóth Ferenc és képviselőtársai javaslata. A terhességmegszakításoktól venne el forrásokat. A kormányt kérdezem.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdés ezzel kapcsolatban van-e? (Nincs jelentkező.) A bizottság részéről ki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen, az egyharmadot megkapta.
2184, Soltész Miklós és képviselőtársai indítványa. Az Értelmi Fogyatékos Segítők Országos Szövetségének támogatására plusz forrásokat csoportosítanának át. Kérdezem a kormány képviselőit, hogy támogatják-e.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot. Ezzel és az alatta következő módosító indítványokkal, amelyek a különböző fogyatékos szervezetek támogatásának növelését célozzák, szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a Szociális Minisztérium a fogyatékosokat képviselő érdekvédelmi szervezetekkel megállapodott a következő évi támogatásról, amelynek részét képezi egyrészt az az 588-as számon beadott módosító indítvány, ami plusz 100 millió forintot csoportosít át erre a célra. A másik része pedig a fejezeten belüli további, erre a célra történő, információnk szerint 57 millió forintos többlettámogatás. Köszönöm szépen.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): És ez miért nem került ide elénk?
ELNÖK: Kérdés ezzel kapcsolatban van-e? (Nincs jelentkező.) A bizottság részéről ki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen. Az egyharmadot megkapta.
A 43/1-es javaslat a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének a támogatásáról szól. Soltész Miklós és képviselőtársai javaslata. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot megkapta.
A 45/1-es a mozgáskorlátozottaknak szóló támogatásról rendelkezne. Szintén Soltész Miklós és képviselőtársai javaslata. Kormány nem támogatja. A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 47-es Harrach Péter és képviselőtársai javaslata. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének juttatna plusz forrásokat. A kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A következő javaslat a 2876-os módosító javaslat Hoffmann Rózsa és képviselőtársai javaslata, forrásokat vesz el a terhességmegszakítástól. A kormány képviselőit kérdezem, hogy támogatják-e.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: A bizottság részéről ki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen. Az egyharmadot megkapta. A 3041-es a következő javaslat. Szabó Lajos képviselő úr javaslata. A bérpolitikai előirányzatokat kívánja növelni. Kérdezem a kormány képviselőit, hogy támogatják-e.
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Igen, a kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Csáky András, parancsolj!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Kérném, hogy egy kicsit világosítson fel, hogy ez miről szól. (Derültség.) Ha jól értelmezem, ez az egészségügyben dolgozókat nem érinti, mert a szövegben az van, hogy "ide nem értve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott költségvetési szerveknél foglalkoztatottakat". Tehát az egészségügyet nem érinti, ezért nem is értem, hogy miért került ide. A másik pedig, az indoklásban képviselő úr azt írja - sokat gondolkodott, gondolom, az indoklás megfogalmazásán -, hogy a keresetkiegészítés érett mértéke teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 340 ezer forint havi bruttó határit 98 ezer forint bruttó összeg, amelynek teljes fedezetét a központi költségvetés biztosítja. Miről állapodtak meg?
A harmadik kérdésem pedig, ha a táblázatot nézzük, akkor itt nemcsak erről az összegről van szó, hanem egy jelentős átcsoportosítás van a tartalékokon belül, ami túl megy ezen az összeghatáron, mint amiről eredetileg az illetménymódosítás szól. Ezt az átcsoportosítást mi indokolja?
Köszönöm.
ELNÖK: Tessék!
BERCZIK ÁBEL (Pénzügyminisztérium): Én válaszolnék erre a kérdésre. Ez a módosító indítvány azt célozza, hogy a kormány és az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság által kötött megállapodásnak megfelelően a helyi önkormányzati fejezetbe csoportosítsa a szükséges forrásokat. A kormány és az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság abban állapodott meg, hogy 2010-ben valamennyi közszolgálati dolgozó 340 ezer forintos illetményig éves 98 ezer forintnyi illetménykiegészítésben, keresetkiegészítésben fog részesülni. Ennek kifizetéséhez a helyi önkormányzati szférában az OEP-kör nélkül 45 milliárd forintra van szükség és hát ennek biztosítását szolgálja a módosító indítvány. Helyesen mondta a képviselő úr, hogy itt emellett egy 19,6 milliárd forintos tétel még átkerült a stabilitási tartalékba, amelynek az összege így 98,6 milliárd forint lenne. Ennek célja, minthogy a stabilitási tartalékról a költségvetési törvény szövege is megemlékez, hogy egy biztonsági tartalékot képezzen, amely évközben a kormány hatáskörében akkor használható fel, hogy ha a költségvetési és pénzügyi folyamatok erre lehetőséget biztosítanak. Ezen keretemelés célja a stabilitás, tehát a költségvetés teljesítése biztonságának további növelése.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kielégítő volt a válasz? Csáky András, parancsolj!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Azért megkérdezném, hogy a különféle kifizetések, mert ugye ez onnan került át, hogy stabilitási tartalék, de azért maradt 83,4 milliárd forint, hogy ez a különféle kifizetések mit indokolnak, mit takarnak.
BERCZIK ÁBEL (Pénzügyminisztérium): Egyrészről a különféle kifizetések biztosítanak fedezetet a költségvetési törvényjavaslat 6. §-a szerinti célokra, amelyek különféle személyi kifizetések céljait szolgálja, így a helyi önkormányzati körön kívüli keresetkiegészítés is ebből a forrásból lesz finanszírozva. Másrészről pedig alighanem nem fog maradni 83,4 milliárd forint ezen a soron, hiszen a kormány más módosító indítványokat is támogat, amely szintén a különféle kifizetések forrását csökkenti, így a teljesség igénye nélkül egy étkezési normatíva szintjének visszaállításához szükséges forrás is ebből az előirányzatból lett finanszírozva. Az E-alap előirányzatához 16 milliárd forint kerülne ebből a célból, hogy ha az Egészségügyi bizottság módosító indítványát elfogadja az Országgyűlés, az egyetemek és főiskolák is kapnának másfél milliárd forint összeget, tehát olyan 30-40 milliárd forint körüli összegben fog ez végződni nagyjából, amelynek - mondom - a legnagyobb részét a helyi önkormányzati körön kívüli kör keresetkiegészítése fogja felemészteni, illetve ha a 6. §-t még tanulmányozza a képviselő úr, ott még több egyéb cél is szerepel majd, amit szintén a különféle kifizetések jogcímcsoportból kell majd finanszírozni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kielégítő volt a válasz? A kormány ezt a módosító javaslatot támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő.
Van még esetleg olyan, amit úgy gondolnak a képviselőtársaim, hogy a bizottságunk feladatkörébe tartozik? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, ezt a napirendi pontot lezárnám és visszatérnénk az egyebekben megfogalmazott kérdéshez. (Dr. Molnár Ágnes szólásra jelentkezik.) Parancsoljon!
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Az előbb nem sikerült megkapnom újra a szót, de azért egy-két nagyon rosszul tematizált mondatot tegyünk helyre. Pontosan teljesíteni szeretnénk azt a vállalásunkat, amit a múltkori bizottsági ülésen ebben az állásfoglalásban egyértelműen támogattunk. Nagyon rossz az a beállítás, ami az önök részéről érkezik, hogy mi ennek éppen az ellenkezőjét tesszük. A másik, hogy mi és ti, ebben a kérdésben nem jó ez a felvetés. A kormányzati felelősség önöknél van. Az összes lehetőség önöknél van, kormányzati oldalról, ágazati minisztérium oldaláról, pénzügyi forrásoldalról, ÁNTSZ-vezetés oldaláról, ezt a feladatot önöknek kell megoldani, mert önök kormányoznak. Mi ezt támogatjuk (Dr. Mikola István: Ezt megkérdőjelezték.) Meg... Egyáltalán ez fel sem merülhet, ez az önök feladata. Ha önök véleményt kérnek tőlünk, mi ezt a bizottsági ülésen elmondjuk és bízom benne, hogy ezeket önök figyelembe veszik és segítjük ezzel a munkájukat. De úgy nézem, hogy önök éppen az ellenkezőjét fogalmazzák meg.
Hogy mi a bizottság feladata? Hogy példát mutassunk, hogy az oltásokat saját magunknak mikor adjuk be és ezzel ösztönözzük a lakosságot arra, hogy minél többen oltassák be magukat? Nézze alelnök úr, én úgy gondolom, hogy ezek ilyen egyéni akcióknak nagyon jók, de mi magasabb feladatra vállalkoztunk. Arra vállalkoztunk, hogy a parlament szakbizottságaként azt a folyamatot ellenőrizzük, amit önöknek ebben a vakcinációs kampányban végre kell hajtani. Azt ellenőrizzük, hogy az ÁNTSZ, aki ezt a folyamatot viszi, mindent elkövet-e azért, hogy sikeres legyen és minél több magyar ember kapja meg az oltóanyagot éppen az elmondott okok miatt. Ezért tesszük fel mi ezeket a kérdéseket és ez a bizottság feladata, hogy önök, akik kormányzati pozícióban vannak, rendelkeznek ehhez minden eszközzel, hogyan hatják végre ezt a feladatot. Na most így teljes szerintem ennek a véleménynek a megfogalmazása és az ellenvélemény is, ami itt elhangzott, és szeretném, ha így értelmeznék a jövőben az ellenzék hozzáállását ehhez. Kritikák vannak, de ezeket a kritikákat mindenki az ügy érdekében teszi, hogy sikeres legyen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megköszönöm Molnár Ágnes képviselő asszony konstruktív ellenzékiséget megfogalmazó hozzászólását és rátérnénk a következő egyebek napirendi pontra. Kupper András és Nagy Kálmán képviselőtársaink Kökény Mihálynak írtak egy levelet a zárt ülés elrendelésével kapcsolatosan. Ezt október 21-én a miniszter úrnak mint a titokgazda megállapítójának elküldte, és a következő bizottsági ülésen ezt a zárt ülést meg tudjuk tartani. De erről most kérném a bizottságot, hogy szavazzuk meg, hogy a következő bizottsági ülésen a megfogalmazott kéréseknek megfelelően tartsunk ebben a kérdésben zárt ülést. Azzal szeretném kiegészíteni, hogy a zárt ülésre hívjuk meg az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet képviselőjét is a minisztériummal együtt, hogy pontos képet kapjunk arról, hogy hogy állnak a készletek, hogy állunk az egész OMNINVEST-szerződés és a vakcinaellátottság vonatkozásában. Kupper András!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Javasolhatom-e azt, hogy hívjuk meg a szerződésben szereplő feleket is?
ELNÖK: A kormány mint titokgazda fogja eldönteni, hogy kit hív meg, de mi javasoljuk ebben, hogy az OMNINVEST képviselői mindenképpen legyenek itt. De a bizottsági ülésen a megfelelő titoktartási nyilatkozatokat itt a bizottság előtt alá kell írni és ki kell tölteni. (Dr. Kupper András: Miért kell aláírni, ha mi erre felesküdtünk?) Azért, mert ez egy házszabályi rendelkezés, volt már ilyen zárt ülés korábban, titoktartási nyilatkozat kell és akkor még egy dolgot ki kell tölteni. Sajnos ez a zárt ülés. Elfogadható ez így? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elrendelte a következő zárt ülést, ami úgy fog zajlani a következő hét programjában, hogy szerdán délelőtt tartunk egy bizottsági ülést az egészségügyi törvény általános vitára való alkalmasságáról, majd a 2011-es magyar elnökség egészségpolitikai prioritásairól és utána 13.30-tól lenne a zárt ülést. A következő ülésünk lenne november 11-én a Kábítószerügyi eseti bizottság és a gyógyászati segédeszköz ellátásáról, 18-én az egészségügyi törvény kapcsolódóit tárgyalnánk, a laikus elsősegélynyújtást néznénk meg, november 25-én az egészségügyi törvényhez benyújtott kapcsolódó módosítókról beszélnénk és a határon túli egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokról, gyógyszerbiztonságról, és december 2-án az egészségügyi miniszter Házszabály szerinti meghallgatása lenne. Ez lenne a bizottság napirendje erre a félévre. Itt kiosztottam egy lobbianyagot, amit a művese-szervezetek juttattak el a bizottsághoz. Mindenki olvassa el, azért kaptuk, hogy a következő költségvetésnél a fejezeten belüli OEP-költségvetés tárgyalásakor a bizottság amennyiben gondolja, legyen figyelemmel erre. Nem tudom, egyebekben van-e még valakinek hozzáfűzni valója. (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen a nagyon élénk mai részvételt, és a további konstruktív együttműködés reményében a mai ülést bezárom. Köszönöm szépen. (Dr. Mikola István: Ez egy jó mondat!)
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 46 perc)
|
dr. Schvarcz Tibor | |
|
a bizottság alelnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia