EB/30/2009.
(EB-121/2006-2010.)
az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának
2009. november 4-én, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása*
Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10977. számú törvényjavaslat*
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár szóbeli előterjesztése*
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Dr. Kökény Mihály (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Schvarcz Tibor alelnök (MSZP)
Dr. Mikola István alelnök (Fidesz)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Havas Szófia (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Pesti Imre (Fidesz)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Csáky András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Czinege Imre (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Fetser János (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Dr. Garai István (MSZP) dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Dr. Perjési Klára (MSZP) dr. Kökény Mihálynak (MSZP)
Dr. Tittmann János (MSZP) dr. Schvarcz Tibornak (MSZP)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz) dr. Horváth Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz) megérkezéséig dr. Nagy Kálmánnak (KDNP)
Dr. Spiák Ibolya (Fidesz) dr. Puskás Tivadarnak (KDNP)
Dr. Bőhm András (SZDSZ) dr. Havas Szófiának (MSZP)
Dr. Vojnik Mária államtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc. )
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések, a napirend elfogadása
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait és mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat. Az Egészségügyi bizottság idei 30. ülését megnyitom.
Megállapítom, hogy helyettesítésekkel a bizottság határozatképes. Emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy a mai napon két bizottsági ülésre kerül sor. Mint ismert, délután fél 2-kor a III-as tárgyalóban a múlt heti döntés értelmében zárt ülésre kerül sor, hogy az influenza-pandémiával összefüggő kérdéseket megbeszéljük. Miniszter úr is vendégünk lesz. A zárt ülést a Házszabály 69. §-a alapján rendezzük, és az abban foglalt szabályok betartásával. Kérem képviselőtársaimat, hogy miután bizonyos olyan papírokat, okmányokat alá kell írni, amelyek ilyenkor szokásosak, hogy néhány perccel korábban érkezzenek.
Még napirend előtt szeretnék néhány megjegyzést tenni, és aztán a jelentkezőknek szót adok. Tekintettel arra, hogy a pandémiás helyzetet a zárt ülésen alkalmunk lesz megbeszélni, nem csupán az oltóanyaggyártóval kötött kormányzati szerződések kérdését, és azokat a kérdéseket, amelyeket egy pótlólagos megkeresésben képviselőtársaim kértek, hanem minden más aktuális kérdést is, ezért most a napirend előtt a pandémiás helyzetről szóló tájékoztatóra nem kerül sor.
Ellenben szeretnék az influenzával kapcsolatban négy figyelemfelhívó bejelentést tenni. Az egyik az, hogy a múlt heti - szerintem minden ellenkező sajtóhíreszteléssel szemben - a bizottság által kezdeményezett és sikeresen megrendezett információs pultnál, információs programnál, ezt képviselőtársaim kezdeményezték, mód és lehetőség van arra, hogy az országgyűlési képviselők és az Országház dolgozói is, akik igénylik és kívánják, a hatályos szabályok betartásával a védőoltást megkaphassák a Parlament, illetőleg a Képviselői Irodaház rendelőjében. Természetesen úgy, hogy beszerzik a vakcinát, és a beadására van lehetőség. Hogy hogyan és milyen módon, ezt a számítástechnikai hálózaton megjelenő, a gazdasági főigazgató úr által aláírt körlevél tartalmazza, tehát erre felhívom a figyelmet.
A második dolog, amit szeretnék elmondani, hogy ma reggel beszéltem az Európai Unió járványügyi központjának az igazgatójával, aki megerősítette, hogy Ukrajnában valóságos H1N1-járvány van, tehát nem más az ok. A mintákat ugyan még kontrollálják Londonban, de bizony, ez egy valóságos járvány, és azt gondolom, hogy ez minket is arra kell hogy sarkalljon, hogy a veszélyt komolyan vegyük, és felelős magatartást tanúsítsunk, és erre kérjük a magyar lakosságot is.
Harmadszor kiosztattam a Magyar Tudományos Akadémia immunológiai bizottságának felhívását. Ez egy lényeges információkat tartalmazó, nagyon rövid kommunikáció, amely bátorít és biztat mindenkit arra, hogy vegye igénybe a védőoltást. Felhívom erre a közleményre a sajtó tisztelt munkatársainak a figyelmét is.
Végül, de nem utolsósorban képviselőtársaim megkapták az Egészségügyi Minisztérium meghívóját. Az új influenza elleni védekezésről nemzetközi konferenciát szerveznek jövő csütörtökön, 10 órai kezdettel, ahol az osztrák tiszti főorvos, az Európai Járványügyi Központ igazgatója is tart előadást, és hazai szakértők. Lesz kerekasztal-beszélgetés is, azt javaslom az érdeklődő képviselőtársaimnak, hogy minél nagyobb számban vegyük igénybe ezt a lehetőséget, és tegyünk eleget a meghívásnak.
Még egy napirend előtti, nem egészen ide tartozó információ, de fontos, hogy elmondjam, kár, hogy Heintz képviselő úr most nincs jelen, de majd elmondom külön is. A múlt héten Kenyában voltam az Egészségügyi Világszervezet egészségmegőrzési konferenciáján. Ez a konferenciasorozat 23 éve Kanadában kezdődött, amikor az ottawai chartát elfogadtuk, és ez az, ami arról szól, hogy az egészség nem az egészségügyben keletkezik, hanem a mindennapi élet színterein. Nos, Afrikában az egészségmegőrzés mást jelent, és én Nairobi nyomornegyedeiben érzékelhettem, hogy mi az, amikor nincs egészséges ivóvíz, csatornázás, és a bádogviskók körülmények között élnek százezrek. Ott a fő közegészségügyi probléma az, hogy a lakosság nagy része maláriafertőzött, legalább 8-10 százalék AIDS-fertőzött, ezek az alapvető problémák.
Amiért ezt szóba hoztam, mert előtte konzultáltam Heintz képviselő úrral, aki viszont szeptemberben járt Kenyában más ügyben, mert a Pécsi Tudományegyetem csapatával egy orvosmissziót előkészítő munkában vett részt. Ez azért érdekes, mert Nyugat-Kenyában magyar-szlovák szakmai együttműködéssel alakítanak egy orvosmissziót, és ez nem csupán a ritka trópusi betegségekre, a Magyarországon kevéssé jelen lévő betegségekre való felkészülést szolgálja, hanem valóban egy missziós munka, és a keretek adottak, jó a szakmai együttműködés. A képviselő úr ebben a feljegyzésében is, amit nekem eljuttatott, költségvetési támogatást is szeretett volna egy minimális összeget ehhez. Nyilván a költségvetési szavazásoknál ez nem tudott figyelmet kapni, azonban miután visszaérkeztem, beszéltem a Külügyminisztérium vezetésével, Szabó Vilmos államtitkár úrral, akinek bírom az ígéretét, fontosnak tartva ezt az ügyet, és külön azt is, hogy ez egy magyar-szlovák együttműködés keretében jött létre. Tehát vizsgálják, hogy uniós forrásból vagy más külügyi szolidaritási keretből ezt támogatni tudják.
Ezt azért mondom el, mert azt gondolom, hogy ez egy fontos dolog, és a nagykövet úr is ott szívén viseli ennek a dolognak a sorsát. Tehát ezért gondoltam, hogy itt napirend előtt erről röviden szólok. Köszönöm szépen.
Nekem ennyi lett volna a mondanivalóm, és akkor aki még szeretne szót kérni, az jelezze. Horváth képviselő úr, Kupper képviselő úr, Nyul képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Elnök úr, én érdemben nem akarok szót kérni, és jegyzőkönyvön kívül szeretnék egy megjegyzést tenni. Manapság sajnos, áthallás van, ha valaki meghallja Kenyát, azt hiszi, hogy valami egzotikus utazáson járnak az emberek. Heintz képviselő úr teljesen saját költségére, magánkezdeményezésből csinálja ezt az egészet, tehát nehogy valakiben áthallás legyen. Hihetetlen sokat áldoz azért, hogy ott valamifajta segítséget összehozzon. Ennyit akartam csak mondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bevallom őszintén, hogy bennem semmiféle ilyen gondolat fel sem merült. Természetesen szakmai munkát végzett ott, a szakértőkkel együtt. Egyébként természetes, valamennyien ezt tesszük, amikor elmegyünk, én se feltételezek mást.
Kupper képviselő úr!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretnék egy pici pontosítást megejteni, ugyanis magam is egyik kezdeményezője voltam annak, hogy ma egy zárt ülés keretében tárgyaljuk az államnak vagy a kormánynak az Omninvesttel megkötött szerződését. Azt gondolom, hogy a bizottság nyilvánossága kifejezetten arra való, hogy az olyan típusú helyzetekkel, mint amilyet most a H1N1 pandémia okoz, a nyilvánosság előtt, a nyilvánosság jelenlétében, a sajtó jelenlétében tudjunk tárgyalni.
Tehát én szigorúan szétválasztanám azt az ügyet, amikor megegyeztünk abban, hogy minden bizottsági ülés előtt, a napirendek előtt a nyilvánosság előtt beszélünk a pandémiás helyzetről, és azt gondolom, hogy egyébként az ukrajnai helyzet erre most különös hangsúlyt helyez. Tehát azt gondolom, hogy igenis, a mai bizottsági ülésen is, ha nem is a pandémiás bizottság vezetőjével, ha nem is az ÁNTSZ tiszti főorvosával, de államtitkár asszony jelenlétében szót kell ejtenünk, pár kérdést meg kell beszélnünk a jelenlegi helyzetről.
Ennek kapcsán egyébként hadd jegyezzem meg, hogy kifejezetten örülök, hogy az MTA immunológiai bizottságának a felhívása a bizottság elé, és ekként a sajtó elé került, mert nyilván fontos az, hogy mi is beszélünk róla, de mi mégiscsak egy politikai testület vagyunk, és a tudományos testületek felhívása talán nagyobb hitellel bír, mint a politikusok szavai.
Tehát azt kérem, hogy mindenképpen beszéljünk pár szót a jelenlegi helyzetről. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen a további üléseken - úgy, ahogy ezt elhatároztuk - minden alkalommal, amíg a helyzet ezt indokolja, erről szó lesz. Ezzel együtt, ha van olyan kérdés, amit fel kíván vetni képviselő úr vagy más, és múlhatatlanul szükséges, hogy most beszéljünk róla, hangsúlyozva azt is, hogy miniszter úr rendelkezésre áll a zárt ülésen, és egyébként a plenáris ülésen is hétfőn sok tekintetben a dolog szóba került, akkor ennek nincs akadálya, képviselő úr, és államtitkár asszony nyilván elmondja a véleményét vagy az információit, csak azt gondolom, hogy ne ismételjük a zárt ülést. De természetesen nincs akadálya, ha még napirend előtt szót akar kérni, képviselő úr.
Most azonban következik Nyul képviselő úr, majd Nagy Kálmán, aztán Csáky képviselő úr.
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Az eddigi témáktól is eltér a kérdésem. Ez év tavaszán foglalkoztunk a nemdohányzók védelméről szóló törvényjavaslattal, és mindannyiunk előtt világos, hogy nagyon komoly dologról van szó. Valójában egy nagyon komoly népegészségügyi program részeként jönne ez a törvényjavaslat szóba ismét. Akkor, emlékezetem szerint - ha jól emlékszem, ez májusban volt - a bizottság egyöntetűen foglalt állást ebben a kérdésben, és támogató javaslattal foglalt állást. Az a kérdésem, hogy időközben az ember hallott mindenféle ilyen ellenlobbizásról ezzel a témával kapcsolatosan, nekem az a kérdésem, hogy miután arról volt szó, hogy tavaszról át fogjuk tenni ennek az ügynek a folytatását az őszi ülésszakra, előkerül-e még ez a kérdés? Jó lenne ezzel foglalkozni, esetleg ellenzéki képviselőtársaimat is megkérdezném, hogy az ő oldalukon megvan-e a megfelelő támogatás, van-e ellenlobbi-tevékenység, ha van, akkor miért? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A más pártok véleményéről én nem tudok nyilatkozni. Egy biztos, hogy a házbizottság nem tűzte ki ennek az ügynek a plenáris tárgyalását, nyilván azért, mert a támogatottság hiányzik, és ezt őszintén szólva, mint egészségpolitikus sajnálom, mert itt egyhangúlag fogadtuk el, és nem is hiszem, hogy egészségpolitikusok között van itt a vita. Ha kívánnak, alelnök úr vagy képviselőtársaim, bárki nyilatkozni ebben az ügyben, akkor tegyék meg, és lehet, hogy a törvényjavaslat arra a sorsra jut, hogy vissza kell majd vonni, mert ha nem kezdjük el a tárgyalását egy héten belül, akkor idén ebből már nem születhet törvény, és a tavaszi ülésszak legfeljebb egy-két ülésre elegendő, amennyire én tudom. Tehát februárban egy-két hetes ülést tervez pillanatnyilag a Ház, tekintettel a választásokra. (Dr. Mikola István: Ez nagyon jó hír!) Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): A bizottsági ülésen is elmondtuk, Heintz képviselőtársunk a tárgyaló ebben az ügyben. Ezt elnök úr is tudja, ő vitte ezt a törvényjavaslatot, és az egészségpolitikusok, akik itt vagyunk, itt is kifejtettük, hogy rajtunk nem áll ez a történet, tehát mi ezzel a magunk részéről egyetértettünk. Kompromisszumos javaslatokat is megfogalmaztunk. Úgy érzem, hogy a bizottságon belül kialakult egy olyan változata a javaslatnak, amit mi el tudtunk fogadni. A továbbiakban nem a mi kompetenciánk.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Szeretnék emlékeztetni arra, amit itt a dohányzással kapcsolatos szabályozástervezet vitájában jómagam is és sokan hangoztattunk, hogy ahhoz, hogy az a kodifikált és talán egyszer törvényerőre emelkedett anyag valóban a dohányzás visszaszorítását szolgálja, ahhoz hitelesség kell, személyes példaadás kell, és egy közbizalom kell. Nem szabad elherdálni egy ilyen zaklatott helyzetben egy ilyen szabályozásnak az életbeléptetésével a lehetőséget, a sanszot, és szeretném emlékeztetni a tisztelt jelenlévőket arra, hogy a parlamentben továbbra is dohányoznak a képviselők. Addig, ameddig az Egészségügyi Minisztérium füstöl sok helyen, addig, ameddig az Egészségbiztosítási Pénztár is füstöl, és addig, amíg a példaadó törvényhozó, és ezt a törvényt is meghozó parlamenti képviselők továbbra is szabálytalan módon dohányoznak a parlamentben, ez személyes meglátásom és véleményem, addig nagyon vigyázni kell egy ilyen szabályozásnak a meghozatalával, mert nem tudjuk végrehajtani.
Tehát megint hangsúlyozni szeretném, hogy hitelesség, valamiféle közbizalom és valamiféle személyes példaadás, és főleg a véleményformáló, és a sajtóban, médiában sokat szereplő közéleti emberek oldaláról nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ezzel a dohányzásellenes akcióval, amit mi egy kodifikált anyag formájában próbáltunk létrehozni, boldoguljunk és egy igazán kellő hatást elérjünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ehhez akkor annyit, hogy az én megítélésem szerint a közbizalom vagy a példamutatás hiánya egy olyan törvény elfogadásának, amelyet minden párt támogat, szerintem nem akadálya. De érzékelve itt a kimondott és ki nem mondott gondolatokat, Nyul képviselő úr felvetését is értve, a frakcióvezetőkhöz fogok írásban fordulni, hogy nyilatkozzanak arról, hogy látják-e annak lehetőségét, hogy még az őszi ülésszakon az Országgyűlés ezt tudja tárgyalni és elfogadni, az itt kialakított kompromisszumos szöveggel, mert akkor ennek megfelelően kell a további lépéseket megtenni. Tehát ezt fogom tenni, és majd beszámolok ennek eredményéről képviselőtársaimnak.
Akkor most Nagy Kálmán képviselő úr következik, majd Csáky képviselő úr.
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt szeretném megkérdezni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia immunológiai bizottságának felhívása milyen körben került terjesztésre? Mélyen tisztelem az immunológiai bizottságban részt vevőket, sok személyes barátom van, sokkal dolgoztam együtt, azonban a 3. pont megfogalmazását nem tartom szerencsésnek.
Az oltás csak egységében értékelhető, és nagyon veszélyes, ha részekre bontva bocsátjuk a közönség elé, hiszen tulajdonképpen igazából az oltóanyagoknak az összehasonlítása mindig ezen az alapon történik. Véleményem szerint nyilvánvalóan az, hogy a vakcinában jelen lévő segédanyagok okozzák az enyhe mellékhatásokat, méghozzá túlnyomó részben az egy határozatlan megfogalmazás, amelyik nem nagyon való a közönség elé. Az én véleményem szerint a vakcinát csak együttesen lehet értékelni, általában a vakcinával okozott mellékhatások enyhék, és ez a megfogalmazás helyes, ugyanis általánosságban éppen a vakcinában szereplő különböző anyagokat kifogásolják azok a szervezetek, amelyek általában nem orvosalapúak, tehát nem orvosok vannak benne, és szélsőséges nézeteket fogalmaznak meg ebben a vonatkozásban.
Tehát azt gondolom, bár ezen nyilvánvalóan mi nem tudunk változtatni, azért kérdezem meg, hogy ez milyen körben került terjesztésre?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Illő tisztelettel és figyelemmel követtem képviselő úr szavait, de politikai testületként nyilván nincs kompetenciánk abban, hogy akár csak vitassuk is egy szakmai grémium állásfoglalását, különösen nem egy akadémiai bizottság felhívását. Ezt itt most reggel kaptuk meg elektronikus úton ezt a felhívást, mint ahogy ez itt szerepel, azzal a kéréssel, hogy az információt, illetőleg a felhívást terjesszük. Én itt a bizottság keretei között - indokoltnak látva a kérést - ennek eleget tettem, de a kérdést nem nekem, hanem az akadémiai testületnek kell feltenni.
Csáky képviselő úr!
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Nehéz helyzetben vagyok, mert én is erről a felhívásról szeretnék szólni. Számomra meggyőző, és nem is veszem magamnak a bátorságot, hogy szakmai vitába keveredjek, sőt azt akarom javasolni, hogy ezt az alapellátási rendelőkben megfelelő formátummal, megfelelő nagysággal függesszék ki. Így talán bizonyos mértékig a politika színpadáról ki tudjuk vonni ezt az egész influenzaoltással kapcsolatos nagyon-nagyon sajnálatos polémiát, hisztériát, most már inkább ezt mondanám. Talán ez segít ahhoz, hogy az átoltottság nagyobb legyen. Számomra orvosként is egy világos, áttekinthető, könnyen érthető, és gondolom, hogy az állampolgárok számára is könnyen érthető állásfoglalásról van szó, úgyhogy ezt minél nagyobb körben terjeszteni kell, és jó lenne, ha az ezzel kapcsolatos vitákat legalább politikai síkon lezárnánk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár asszony itt van, nyilván a tárca is megkapta, ha a minisztérium vagy esetleg a pandémiás bizottság úgy látja, akkor nyilván ennek az igénynek, kérésnek helyt adnak. Pesti képviselő úr jelentkezett még.
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Tájékoztatást szeretnék kapni, hogy hogyan áll az influenza-oltóanyag kiszállítása a kiskereskedőkhöz. Az elmúlt hétvégén én is szerettem volna oltóanyagot vásárolni, és nem tudtam. A tegnapi nap folyamán ismételten hat patikában jártunk, nem sikerült szerezni. Szeretném megtudni, hogy mikor kerül kiszállításra a patikákba?
Ez komoly segítség lenne, ha egy korrekt, tisztességes tájékoztatást kapnánk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor Kupper képviselő úr, és utána lezárnánk ezt, mert úgyis lesz lehetőség délután erről beszélni. Kupper képviselő úr jelentkezett? (Dr. Kupper András: Igen.) Akkor tessék parancsolni!
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Alapvetően én is azt a kérdést tettem volna fel elsőnek, hogy mikor kerül a patikákba. Azt szeretném Vojnik Máriától megkérdezni, és egy bólintás elég nekem, hogy a logisztikai feladatok ellátására az EKI-vel kötött szerződés nyilvános, vagy azt is majd egy külön zárt bizottsági ülés keretében kell hogy megismerjük?
ELNÖK: Válaszolni fog államtitkár asszony.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Jó, akkor rögtön feltenném azt a kérdést, hogy most már a miniszter úr is nyilvánosan bevallotta, hogy az EKI nem tud eleget tenni ennek a feladatának, és hogy ő vállalja a felelősségét annak, hogy a tárca az EKI-vel kötött kizárólagos szerződést a logisztikai feladatok megoldására. Azt szeretném megtudni, hogy mennyiért szerződött le erre a feladatra az EKI, vagyis a kormány az EKI-vel, és most, hogy kiderült, hogy az EKI ezt egyedül nem tudja megoldani, mit tervez a tárca tenni annak érdekében, hogy minden patikában ott legyen a szükséges mennyiségű oltóanyag? Köszönöm.
ELNÖK: Akkor végül, de nem utolsósorban Horváth képviselő úr.
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem rövid lenni. Én az Ukrajnában kitört járvánnyal kapcsolatosan szeretnék kérdést felvetni. Azt gondolom, hogy ennek a járványnak a jelenléte, lefolyása döntő befolyással lehet egyébként a magyarországi oltások felvételét illetően, annak tekintetében. Meggyőződésem, hogy ha saját magunktól nem voltunk elég okosak ahhoz, hogy a világon szinte elsőként rendelkezésre álló vakcinát nagy tömegben elfogadjuk, honpolgárok, akkor más kárán próbáljunk meg tanulni. És itt most nem azt akarom mondani, hogy szegény ukránokat bántom, de okos ember más kárán tanul.
Viszont ehhez nagyon sok furcsa, orvosszakmai szempontból értelmezhetetlen híradás jelent meg az utóbbi időben a médiában. Ezért akár elnök urat, akár a minisztérium valamelyik képviselőjét arra szeretném megkérni, hogy mondaná el, hogy egy kitört járványnak melyek az azonosítási lépései, hogy hogyan történik, hogy helyben milyen azonosítás történik, a mintákat honnan, hová szállítják, kik azonosítják, mennyi idő alatt kerül vissza, mikorra lehet valóban igazolva az, hogy Ukrajnában egy H1N1-fertőzés van? Én csak azért kérem, hogy ismételjük meg, és azért nem a zárt ülésen, hogy a jelenlévő sajtó munkatársai akkor a továbbiakban ezzel a tudással felvértezve fogalmazhatják meg a gondolataikat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor a napirend előtti hozzászólások sorát azzal zárnám le, amit Horváth képviselő úr a rövid észrevételei sorában először mondott, hogy igen, az ukrajnai járvány fellobbanása valóban talán segítséget jelentett, hogy a társadalom veszélyérzete növekedett az elmúlt napokban, és nyilván megfelelően kell tudni reagálni erre. Ez nyilvánvaló.
Én nem gondolom azt, hogy most a bizottsági ülésen arra mód és lehetőség van, hogy egy ilyen pontos járványügyi ismertetőt megtegyünk, tehát hogy mennyi ideig nézik, hogyan vizsgálják, hová küldik? Nyilván országonként ez különbözik, hol, milyen epidemiológiai kapacitás áll rendelkezésre, de azt tudom ígérni, hogy akkor a jövő hétre ebben az ügyben az ÁNTSZ egy rövid összefoglalót fog mindenki számára rendelkezésre bocsátani.
Köszöntöm most ennek kapcsán is államtitkár asszonyt, Vojnik Máriát, és megkérdezem, hogy kíván-e a feltett kérdésekkel kapcsolatban nyilatkozni, vagy rövid választ adni. Nyilván, mint említettem, a beszélgetés és a vita tovább folyik zárt ülésen, és természetesen a jövő héten is. Államtitkár asszony!
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A tárca úgy készül a délutáni bizottsági ülésre, hogy részletes, a járványügyre vonatkozó tájékoztatót hoz. Miniszter úr által a ma reggeli vezetői értekezleten kiosztott feladatok szerint nemcsak napra, hanem nagyjából órára kész lesz az információ, úgyhogy a képviselő urak ebben az ügyben nagyon pontos tájékoztatást tudnak kapni.
És bár nem tisztem ügyrendi javaslatot tenni a bizottságnak, amennyiben a tisztelt bizottság azt indokoltnak látja, joga van kettéválasztani az ülést a tájékoztatás idejére, a nyílt ülést, és ami a titokkörbe tartozik, azt pedig a zárt ülésen megtárgyalni, hiszen miniszter úr ezekre a most feltett kérdésekre készül válaszolni. Az a bizottság kompetenciájába tartozik, hogy az ülés mely részében.
Én azonban engedelmükkel szeretném megragadni az alkalmat, hogy ismételten arra kérjem a bizottság kormánypárti és ellenzéki képviselőit, hogy azt a vitát, amellyel a politikusok is hozzájárultak a lakosság elbizonytalanításához, most már hagyjuk abba. Kupper képviselő úrnak kitüntetetten szeretném ezt mondani, de Pesti képviselőtársamnak is. Azoknak az ellenzéki képviselőtársainknak nem győzöm folyamatosan megköszönni az együttműködését, akik segítettek a lakossági tájékoztatásban, és arra kérem önöket, most már győzzék meg egymást arról, hogy a járványügyi védekezés kitüntetett része az oltóanyag beadatása, a vakcináció.
Én természetesen nem bírok több érvvel, mint amennyit a kormány és mi hónapok óta próbálunk eljuttatni a lakossághoz a védekezés lépéseiről, az általános higiénés szabályok betartásáról, a vakcináció szükségességéről, az oltóanyag megbízhatóságáról, az intézmények tájékoztatásáról, ez már mind elhangzott. Ahogy az is elhangzott, és a tisztelt bizottság minden tagja tudja, hogy a pandémiás felkészülés minden lépéséről tájékoztattuk az Országgyűlés Egészségügyi bizottságát. A pandémiás felkészülés minden szükséges dokumentuma rajta van az Egészségügyi bizottság honlapján.
Azt a vádat szeretném határozottan és egyértelműen visszautasítani, hogy a kormány lenne a felelős, az oltóanyag összetételére, hatásosságára vonatkozó összes elbizonytalanító nyilatkozatot nem a kormány tette, nem a kormány szervei tették. (Dr. Pesti Imre közbeszólására:) Képviselő úr majd elszámol a saját lelkiismeretével ebben az ügyben, nem gondolom, hogy ez bizottsági vita tárgyát képezhetné. Ha a képviselő úr azt mondja most már, hogy az oltóanyag hatásos, hogy mindenkinek javasolja, hogy ezt az oltást tegye meg, akkor azt gondolom, hogy ezzel én csak egyetérteni tudok, ezzel nincsen a világon semmi baj. Azzal azonban baj van, tisztelt képviselő urak, hogy önök azt is tudják, hogy a kormány által megrendelt oltóanyagnak az Egészségügyi Világszervezet járványügyi hatóságaival egyeztetetten meghatározott célcsoportjai voltak, vagyis hogy azoknak szántuk a védőoltás túlnyomó többségét, akiket magas kockázatú csoportoknak gondoltunk. Több mint 4 millió oltóanyagot szántunk a veszélyeztetettek oltására.
Azt is elmondtuk a bizottság különféle ülésein és más fórumokon is, hogy az oltóanyag szabad gyógyszertári forgalomba hozandó részét akkor tudjuk teljesíteni, amikor azoknak a védelméhez szükséges oltóanyag már kellő számban rendelkezésre áll, akik a nagyobb kockázattal bírnak.
Ezért úgy gondolom, hogy a patikákban lévő oltóanyagokat nem azoknak szántuk, akik a védelem tekintetében első körben érintettek, hiszen azokat a háziorvosokon, a tiszti orvosi, a kistérségi tiszti orvosi szolgálatokon keresztül tettük meg. Mint bizonyára a tájékoztatásokból értesültek róla, miniszter úr úgy határozott, hogy az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézeten túl direkt segítséget adunk a patikáknak ahhoz, hogy az oltóanyag-készletükben egy biztonsági, induló "pool"-t létre tudjanak hozni meghatározott számú oltóanyag kiszállításával.
Ami az ukrán mintákat illeti, az ukrán mintákat az Egészségügyi Világszervezet laborjában ellenőrzik. A napokban lesz a megerősített eredmény, de ezt a képviselő urak tudják természetesen. Az Egészségügyi Világszervezet szakértői már ott vannak a helyszínen, és az Európai Unió várhatóan holnap kiküldi a szakértőket, szinte minden ország részt vesz ebben a munkában.
Még egy kérést szeretnék megfogalmazni elnök úr és a bizottság engedelmével. Azon túl, hogy a lakossági tájékoztatásban és az oltóanyag népszerűsítésében együtt tudunk működni, most már azt a kérést is meg kell fogalmazni, hogy a különféle verbális toporzékolásokkal ne a pánik kitörését segítsük elő. Látom a nyilatkozatoknak azt a részét, amelyik olyan módon bizonytalanít el, mintha nem lennénk felkészülve erre a járványra. Mi azonban határozottan állítjuk, hogy mind az oltóanyagok számát, az oltóanyagok minőségét, a veszélyeztetettekhez való eljutását kellő módon, felkészülve végezzük. A lakossági tájékoztatásban természetesen minden segítségre szükségünk van, de a kormány a dolgát megteszi ebben az ügyben, és mindenkinek partnerei szeretnénk lenni, aki ebben a tevékenységben velünk együttműködik, és délután miniszter úr áll a részletes válaszokkal az önök rendelkezésére.
ELNÖK: Köszönöm, államtitkár asszony válaszát. Nem örülök neki, hogy itt napirend előtt kialakulnak hatalmas politikai viták, nem szabályozza a Házszabály a napirend előtti megszólalások ügyét a bizottságokban, és nem is szeretnék eltérni a hagyományoktól, ezért szót adok (Dr. Pesti Imre: Személyes érintettség!) röviden a képviselő uraknak, de utána tényleg lezárjuk ezt a vitát, nyilván mód és lehetőség lesz rá, hogy délután ezt folytassuk.
Ha a képviselő urakat kérhetném, akkor a személyes érintettség címen történő megszólalásokat tegyük meg röviden. Pesti képviselő úr!
DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Határozottan szeretném visszautasítani államtitkár asszony rágalmait. Valóban ezt a szerencsétlen küzdelmet a politika mocsarába süllyesztette ezzel a megnyilatkozásával. Hozzáteszem: mindig az oltóanyag mellett - valamennyi képviselőtársammal - álltunk ki, a kommunikációt hibáztattuk. De ezzel a fajta kritikánkkal egyetértett Falus Ferenc tiszti főorvos úr is.
Ezért tisztelettel kérem, hogy ne minket vádoljon, hogy az oltással kapcsolatos bizalmatlanság kialakult, hanem azokat, akik ezt a bizalmatlanságot kialakították azzal, hogy adatokat hamisan közöltek, azzal, hogy titkos szerződéseket kötöttek, és például azzal, hogy az antivirális készítményekkel kapcsolatban jó néhány vezető politikus hamis adatokat közölt.
Ezért tisztelettel kérem és visszautasítom, hogy bármelyik fideszes országgyűlési képviselőt vagy politikust azzal vádoljon meg, hogy az influenza-oltóanyag ellen volt. Az első pillanattól kezdve kiálltunk mellette, az elsők között oltattam be magam, akkor, amikor még az egészségügyi miniszter azt mondta, hogy ő nem fogja magát beoltatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor szót adok még Kupper képviselő úrnak. Kérem, hogy röviden, azután lezárom a vitát.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Az indulataimat visszafogva megpróbálok rövid lenni, mert az a hang, amit államtitkár asszony megengedett magának, azt gondolom, hogy hozzá is méltatlan.
Nem tud sem Pesti képviselőtársamtól, sem tőlem egyetlenegy olyan nyilatkozatot idézni, amelyben mi bárkit arra szólítottunk fel, hogy ne oltassa be magát, nem tud egyetlenegy olyan nyilatkozatot idézni, ahol mi megkérdőjeleztük volna azt, még csak azt sem, hogy jó szándék vezérli a kormányzat munkáját, de ezt a kormánnyal és az ÁNTSZ munkájával szemben megfogalmazott kritikát nem szabad összekevernünk az oltással szembeni vagy az oltás melletti kampánnyal.
Azt gondolom, hogy az a nyilatkozat, amelyben Falus tiszti főorvos úr elismerte itt, a bizottság és a nagy nyilvánosság előtt azt, hogy a kommunikációban, a feladat végrehajtásában az ÁNTSZ és a kormányzat megbukott, abból nem az következik, hogy az ellenzék kampányolt volna ellene, hanem kifejezetten az következik, hogy ezt a munkát a kormányzat és az ÁNTSZ nem tudta elvégezni. Ha ezek után valakinek a felelősséget kell viselnie, akkor az vagy Falus Ferenc vagy a miniszter, azt gondolom, egyikőjüknek le kellene mondania. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Vojnik Mária jelentkezik.) Azt gondolom, hogy most fogjuk ezt a dolgot lezárni, én szeretném ezt lezárni, mert akkor végtelen személyes érintettség kapcsán még 15 órakor se térünk a napirendre, államtitkár asszony.
Megpróbálok én annyiban reagálni erre a kérdésre, hogy bár bizottsági ülésen nem szoktunk sajtópolémiákból idézni, de én magam is emlékszem, amikor néhány képviselőtársam megnyilatkozása kapcsán véleményt kellett mondani, és bizony, nekem is el kellett mondani olyan megjegyzéseket, hogy talán most nagyon óvatosan kellene megnyilatkozni, több felelősséggel, ilyen kifejezéseket használtam, mert szándékától függetlenül a megnyilatkozás alkalmas arra, hogy bizony, bizalmatlanságot keltsen az egész vakcinációs kampánnyal kapcsolatban a lakosság körében. Tehát nagy felelősséggel kell ezt a kérdést kezelni, én így érzem.
A másik pedig: ismételten itt és most megint el kell mondani, hogy tisztelt képviselőtársaim, törvény rendelkezik arról, hogy mi tartozik az állami és szolgálati titok védelméről szóló törvény hatálya alá. Egyetlenegy alkalommal, egyetlenegy képviselő 1995 óta azt nem kezdeményezte, hogy ez vagy az az adat kerüljön ki ebből a titokkörből. Tehát akkor törvényjavaslatot kell megfogalmazni, képviselői indítvány keretében, és annak rendje-módja szerint benyújtani, és lehet, hogy akkor a parlament úgy fog dönteni, hogy nem indokolt a titokvédelem fenntartása. (Dr. Mikola István: Akkor minek kell titkosítani?)
De mindaddig, amíg ez így van, addig sem nekem, sem másnak nincs joga önhatalmúlag ezeket az adatokat nyilvánosságra hozni. Ez az eljárás, ez a szabály, ezt tartalmazza a jogrend, tisztelt képviselőtársaim. Én tehát azt gondolom, hogy azzal ne vádoljunk senkit sem, a kormányt sem, hogy itt eltitkol bizonyos adatokat, mert nagyon világosan megmondja ez a bizonyos törvény, hogy az egészségügyi készlet körébe tartozó adatkör titkos.
Tehát ebben a tekintetben azt gondolom, hogy a bizottság zárt ülésén ezt megvitathatjuk, ha ebben egyetértés van, nagyon szívesen azt gondolom, hogy itt, ebben a bizottságban is megállapodhatunk, hogy mit kell majd feloldani, de ez nem a bizottság hatásköre, hanem a Magyar Országgyűlés hatásköre.
Végül, de nem utolsósorban: én a nemzetközi mozgásaink kapcsán nagyon jól ismerem, hogy mi történik Európában és mi történik a világon ebben az ügyben. Nem tudok egyetlen olyan országot mondani, Franciaországtól az Egyesült Államokig bezárólag, ahol egyszerűen egy új kihívással kapcsolatban valamiféle tökéletes megoldás és hibátlan magatartás mutatkozik a hatóságok részéről, a kommunikáció kapcsán. Egyben én egészen biztos vagyok, hogy itt nagyobb megértéssel és türelemmel kell lenni egymás iránt ezekben a kérdésekben is. Azt hiszem, hogy talán tényleg nem ez a témakör és nem ez a terep, ahol ha úgy tetszik, nyilvános politikai vitákat kell folytatni, de egyébként a kritikákat meg kell szívlelni. (Dr. Mikola István: Tanító bácsi szöveg!)
Alelnök úr azt mondja, hogy tanító bácsi szöveg, sajnos, az a helyzet (Dr. Mikola István: Veretes tanító bácsi szöveg.), hogy ebben a helyzetben az elnöknek muszáj megnyilvánulnia.
Lezárom ezt a vitát.
Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10977. számú törvényjavaslat
Tisztelt Képviselőtársaim! Rátérünk a napirendi javaslatra. Az írásban előre kiküldött napirendre tennék javaslatot. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki támogatja a napirendi ajánlást. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú.
Soron következik az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lefolytatása. A törvényjavaslatot képviselőtársaim 10977. számon kapták kézhez. Most elég idő volt ennek az áttanulmányozására, hiszen az Országgyűléshez október 21-én érkezett meg ez a javaslat, és eltelt azóta két hét. A kormányt az egészségügyi tárca képviseli, Vojnik Mária államtitkár asszony és munkatársai. Szóbeli kiegészítésre megadom a szót államtitkár asszonynak.
Dr. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkár szóbeli előterjesztése
DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mielőtt a felvezetőhöz hozzákezdenék, szeretném megköszönni elnök úrnak a napirend előtti hozzászólás összefoglalóját, amiben felmentett engem a válaszadás alól, de tökéletesen egyetértek a bizottsági elnök úrral. (Dr. Mikola István: Ezt megértjük.) Pontosan arra gondoltam, amiről elnök úr beszélt.
Ezért az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat fontosabb elemeit szeretném csak kiemelni, hiszen ez egy szerteágazó törvényjavaslat, amely 11 törvény módosítását érinti érdemben, és egyéb törvényeket nagyon érintőlegesen.
Mi volt a célunk ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztésével? Az, hogy ezeknek az érintett egészségügyi tárgyú törvényeknek a hatályos jogszabályokkal - mint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény -, valamint az európai uniós jogi aktusokkal való összhangját kívántuk megteremteni. Ezen túl az egyes egészségügyi jogszabályok alkalmazása során felmerült legfontosabb vitás pontok vagy anomáliák orvoslása, a jogalkalmazás elősegítése érdekében bizonyos törvényi fogalmakat pontosítottunk, új fogalmakat vezetünk be, hogy az egészségbiztosítás rendszerét átláthatóbbá tegyük, a fenntartható és minőségi gyógyászatisegédeszköz-ellátás jogi alapjait lefektessük, a költségvetési terheket csökkentsük, az Egészségbiztosítási Alapot védjük. Emellett a településen egyedül működő kisforgalmú gyógyszertárak működőképességét is segítsük, valamint hogy a pandémia elleni eredményes védekezést a törvényjavaslatban megfogalmazott indítványokkal megerősítsük.
Csak nagyon röviden szeretném érinteni a felsorolt törvényjavaslatok tartalmát, hiszen ezeket képviselőtársaim nyilván áttanulmányozták, hiszen most valóban elegendő idő állt rendelkezésre a jogszabályok megismerésére.
Ezek közül elsőként az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényt, amelyiknek három része van. Az egyik az egészségügyi bírság fogalmának bevezetése és annak az alkalmazásához kapcsolódó legfontosabb törvényi tényállások, a másik az Országos Tisztiorvosi Hivatal középirányító szerve jogosítványainak megnevezése, a harmadik pedig az élelmezési és táplálkozás-egészségügyi feladatok végzéséhez szükséges néhány jogszabály megfogalmazása.
Az egészségügyi bírság ebből az egyik olyan új fogalom, amelyik még nem fogalmazódott meg a korábbiakban, vagy nem kapott törvényi megfogalmazást. Ez a javaslat szerint egy olyan új típusú szankció, amelyik a gyakorlati tapasztalatok alapján azt indítványozza, hogy az ÁNTSZ számára teremtsük meg számos, különösen közegészségügyi és az egészségügyi szolgáltatók szakmai működésével kapcsolatos hatósági területen azokat az eszközöket, amelyekkel kikényszeríthetik, hogy ezeket a jogszabályokat betartsák és betartassák.
Szeretném elmondani, hogy a jogszabály az eddigi egészségügyi és társhatóságok jogosítványait abban a körben, amelyikben szankcionálhatnak jogszabálysértéseket, nem érinti, hiszen a törvényjavaslat kimondja, hogy a kettős bírságolás hatálya alá nem eshet semmilyen szabálysértés. A bírság bizonyos esetekben jogharmonizációs célú szabályokat is beiktat, mint például a mesterséges optikai sugárzási és elektromágneses terek hatásának kitett munkavállalók egészségének a védelmére vonatkozó uniós irányelv átültetéséhez szintén szükség van ennek a bírságnak a bevezetésére, és összhangban van azzal a kormánydöntéssel is, hogy nem elsődleges célunk a büntetés, hanem ahogy ez a javaslatban is írva van, a figyelmeztetés és aztán a büntetés. Ez alól csak az a kivétel, amikor olyan kirívó szabálytalanságot észlelünk, amikor kötelezően előírjuk ennek a szankciónak az alkalmazását.
Ami a Tisztiorvosi Hivatal középirányító szervi jogosítványait érinti, az ország közegészségügyi és járványügyi biztonsága, a megelőzés és az egészségfejlesztés feladatai indokolttá teszik, hogy az ÁNTSZ központi szerve úgynevezett középirányítói jogosítványokkal bővüljön, és mindazokkal az irányítási jogkörökkel, amelyeknek a révén megerősíthető az OTH vezetőjének és az ÁNTSZ-nek az irányító szerepe. Ezek a szerepek különösen az ÁNTSZ intézményi költségvetésének, azon belül az egyes intézmények létszámkeretének az intézményi előirányzatokra vonatkozó javaslatok, módosítások megfogalmazása és jóváhagyása.
A következő jogszabálycsomag az 1997. évi, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló XLVII. törvény. Ebben több irányú módosításra teszünk javaslatot. Egyrészt felhatalmazást szeretnénk adni az egészségügyi államigazgatási szervnek, hogy szűrési célból egészségügyi adatokat kezeljenek. Anélkül, hogy a törvényjavaslat belső tartalmát kifejteném, csak szeretném emlékeztetni a tisztelt bizottságot, hogy az egészségügyi szűrővizsgálatokról, a vizsgálatok ellenőrzéséről, a hatékonyságról, a szűrővizsgálatok ellenőrzése kapcsán az Állami Számvevőszék több javaslatot fogalmazott meg. Ezek egyike volt, hogy tegyük világossá és láthatóvá, hogy ezeknek az adatoknak a kezelésével hogyan tehetjük eredményessé a szűrővizsgálatokat, a berendeléseket, a kezeléseket. Ezzel segíthetjük például a Rákregiszter pontosságának a javítását, azt, hogy a jelenlegi szabályozás szerint, amelyben a Nemzeti Rákregiszterbe csak a daganatos betegséget észlelő kezelőorvos tehet bejelentést, ez sok esetben nem biztosítja, hogy valamennyi daganatos esetről tudomást szerezzen a regiszter. A javaslatunk, amelyik ebben részletes szabályokat irányoz elő, arra irányul, hogy ez a Rákregiszter pontosabb és használhatóbb legyen.
Módosítani szeretnénk a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek nyilvántartását olyan módon, hogy miután az ÁNTSZ-től a munkavédelmi hatóságokhoz került ezeknek a foglalkozási megbetegedéseknek a nyilvántartása és regisztrálása, hogy ők ezeket az adatokat ebben a tárgykörben megkaphassák.
Ez a törvényjavaslat kiegészülne továbbá a bejelentendő fertőző betegségek körének a kiegészítésével, ez az Egészségügyi Világszervezet javaslatára bekerült módosítás.
A harmadik ilyen csomagunk a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény. Ebben is több részletszabályozást szeretnénk megtenni. Eléggé szerteágazó, ezért csak vázlatképpen szeretném felsorolni.
Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályoknak a lényege az, hogy az Európai Közösségen belül mozgó munkavállalók, önálló vállalkozók és családtagjaik esetében indult eljárásokban legyen meg az elektronikus kapcsolattartás mellett a papíralapú kapcsolattartás lehetősége is. A javaslat összefügg a külföldön történő gyógykezeléssel kapcsolatos eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal, a méltányosságból igénybe vehető pénzügyi ellátásokkal.
A következő ilyen szabályozási csomag a nem kötelező védőoltások finanszírozása. Jelenleg egy 2007. évi kormányrendelet szabályozza ezt a kérdéskört, most szeretnénk a törvényben ennek a - ha úgy tetszik - felhatalmazó lábát megteremteni. Annál is inkább, hogy az oltóorvosok számára az oltási tevékenység finanszírozása az Egészségbiztosítási Alapból is megtörténhessen.
A harmadik kérdéskör a szabályozásban a várólistákra és a betegfogadási listákra vonatkozó szabályok. A javaslatban arról szeretnénk rendelkezni, hogy a járóbeteg-ellátás betegfogadási listái esetében is mód nyíljon, hogy a biztosított egészségi állapotát az ellátási sorrend meghatározásánál figyelembe lehessen venni. Ezáltal válna egységessé a fekvő- és a járóbeteg-ellátás esetében a listavezetés szabályának a köre. Arra is egy szabályozást szeretnénk tenni, hogy hogyan lehet kikerülni erről a várólistáról.
A negyedik ilyen kis csomag a méltányossági gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök körét érinti. Jelenleg az egészségbiztosító most a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadásától eltérő alkalmazás, illetve a biztosított által a részleges térítési díj megfizetése mellett ennek a részleges térítési díjnak az árához nyújtott többlettámogatásokat szabályozza. Szeretnénk törvényileg szabályozni például a társadalombiztosítási támogatásba még be nem fogadott, támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és annak árához nyújtott támogatást.
Szeretnék egy kicsit konkrétabb lenni, ha a bizottság figyelme ezt még megengedi. Arra teszünk javaslatot, hogy szűnjön meg az a többletár-támogatás, ami a most támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához most még az önrészhez méltányosságból nyújtható, és szeretnénk egy kicsit szigorúbb szabályozást alkalmazni azokra a gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, amelyek várakozó állásponton vannak. Vagy azért, mert a gyártójuk, forgalmazójuk nem indította el a befogadási kérelmet az Egészségbiztosítási Pénztárnál, vagy mert az Egészségbiztosítási Pénztár azért, mert az evidenciák nem egyértelműek, vagy a költség- és az egészségnyereség aránya nem megfelelő, ezért már több éve elutasította ezeknek a támogatásba való befogadását. Szeretnénk arra javaslatot tenni, illetve a törvényjavaslatban arra teszünk javaslatot, hogy a méltányosságból való támogatás gyógyszerhez, illetve gyógyászati segédeszközhöz az E. Alapból akkor is nyújtható legyen, amennyiben a méltányosságból megítélt támogatás egy adott hónapban meghaladja az arra a hónapra rendelkezésre álló büdzsét. Ezzel a betegek és a támogatásért folyamodók számára egy többletlehetőséget teremtene.
Az ötödik ebben az egészségbiztosítási ellátásról szóló törvényben az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogosultság folyamatosságának biztosítása. Ez azoknak a munkaviszonyból kikerült, rövid ideig állás nélkül maradóknak adna egy segítséget, egy támogatást, akik kikerültek a munkahelyükről, rövid ideig munka nélkül voltak, majd újra munkához jutottak, de a szolgálati idejük még túl rövid ahhoz, hogy bizonyos ellátásokat igénybe vegyenek. A jogszabály-módosítás arra adna lehetőséget, hogy a korábbi jogviszonyokat összeszámoljuk, és ezért gyakorlatilag folyamatosnak tudjuk tekinteni az ő jogviszonyukat is, hogy ezzel megteremtődjön a jogosultság bizonyos szolgáltatásokra.
A beutalási szerződésre vonatkozó szabályok a finanszírozási rendszer pontosításáról és az egészségbiztosító jogosítványainak bővítése abba a körbe tartozik, amely inkább egy ilyen finomhangolású szabályok az eddigi tapasztalatok alapján, ahol a valós életben úgy láttuk, hogy vagy joghézagok keletkeztek, vagy pedig ahol nem eléggé egyértelműek voltak a mi szabályozási korábbi javaslataink.
Egy külön kérdéskör foglalkozik a méltányossági gyermekápolási táppénzzel, hiszen itt arról van szó, hogy a mostani szabályozás szerint gyermekápolási táppénz címen a keresőképtelen szülő évente a gyermek életkorához mérten meghatározott napra jogosult méltányosságból, és nem gyakran, de előfordul, hogy ez alatt az idő alatt a gyermek ápolásra szoruló gyógyulása még nem fejeződött be. Ezért inkább azt mondanám, hogy az élethez igazítottuk ezt a szabályt. Az a tapasztalatunk a finanszírozási keretösszeg-felhasználás és a folyamodás alapján is, hogy senki nem élt ezzel vissza, vagy elenyésző számú visszaélést láttunk. Tehát úgy gondoljuk, hogy itt egy könnyítés a beteg gyermeküket ápoló édesanyákat segíti, egyébként nem veszélyezteti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a stabilitását.
A finanszírozási szerződésekkel kapcsolatos rendelkezések pedig az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyeinek meghosszabbításához kapcsolódnak. A javaslat véleményem szerint elég egyértelmű, nem szorul külön értelmezésre.
A következő ilyen nagyobb csomag az 1997. évi egészségügyi törvény módosítása. Ebben érdemi javaslatcsomagok megfogalmazását tettük meg. Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartására vonatkozó szabályozásban azt a gyakorlati tapasztalatokon nyugvó módosítási javaslatot tettük meg, amelyik a működési nyilvántartásba való felvétel, a törlés és a megújítás eljárási rendjét pontosítja. Meghatározásra kerül az az időtartam, hogy a diploma megszerzésétől számítva mennyi időn belül lehet továbbképzési kötelezettség teljesítése nélkül bekerülni a nyilvántartásba.
És van egy könnyítő vagy azt is mondhatnám, hogy európai uniós, nem kötelezettség, hanem egy szabályunk, miszerint az Európai Közösség tagállamaiban végzett egészségügyi tevékenységért is el lehet majd számolni a gyakorlati pontokat a kötelező továbbképzési kötelezettségben. Eddig ugyanis erre nem volt lehetőség, kizárólag a magyarországi gyakorlatot lehetett beszámítani.
Uniós kötelezettségünknek teszünk eleget, amikor a jó hírnév igazolására vonatkozó tartalmat és az igazolások kiadási rendjét szabályozzuk. Ezt is, miután ez egy uniós jogharmonizációs szabály, külön indokolni véleményem szerint nem szükséges.
Ami az ágazati képzésre vonatkozó jogszabály-módosításunkat illeti, elsőként felsoroljuk, a törvény is meghatározza az egészségügyi ágazaton belüli képzési fajtákat. Erre a jogszabályra véleményünk szerint nagyon is szükség van, hiszen az egészségügyben olyan felsőfokú képzési, szakképzési, szakképesítési szabályok tömkelege fogalmazódott meg, hogy szükség van ennek az azt is mondhatnánk, hogy pontosító szabálynak, de igazából ez egy valódi, érdemi szabályozás, hiszen megmondja, hogy ki, mikor, mit kell hogy értsen egy adott definíció alatt. Ez megszabja a működést és megszabja a képzést, továbbképzést és a szakképesítések megszerzését is.
A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv hatálya alá esik a továbbképzés, ezért a törvényjavaslat az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanácsot hatalmazza fel a javaslat szerint arra, hogy a továbbképzési tevékenység végzését engedélyhez kötjük, és meghatározzuk, hogy ezt az engedélyezési eljárást az ESZTT folytassa le és adja ki. Ezért kell módosítani az ESZTT státuszát is ebben a törvényjavaslatban. Ahogy ennek kapcsán természetesen az ESZTT tagjaira és a működésükre vonatkozó részletszabályozásokat is megtalálják a törvényjavaslatban.
Ami a pszichológiai fejezettel kapcsolatos szabályozásokra, a pszichiátriai fejezettel kapcsolatos módosításokra és az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervekre vonatkozó külön rendelkezésekre vonatkozik, ezek rövid és véleményem szerint a törvényjavaslatban nagyon egyértelműen megfogalmazott szabályok, ezért azokat azt gondolom, hogy külön indokolni nem szükséges.
Ami az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítását illeti, ennek a lényege, hogy az egészségügyi dolgozók önként vállalt túlmunkaidejére ad szabályozásokat, pontosító szabályozásokat. Ezt a szabályozás-módosítást a Magyar Orvosi Kamara kezdeményezésére indítottuk el, azért, mert úgy látjuk, hogy a jelenlegi jogszabály alkalmazásakor bizonytalanságot okoz az önként vállalt többletmunka elszámolása, amire a gyakorlatban többféle munkáltatói technikát alakítottak ki és alkalmaznak. Ezért a javaslat a munka törvénykönyvében megfogalmazottakhoz képest az egészségügyi dolgozók számára olyan értelemben hoz kedvezőbb szabályozást, hogy a munkaidő-beosztás határidejét egy hónapban javasolja meghatározni, illetve a munkaidő minősítésére vonatkozó alapvető rendelkezésekre is javaslatot teszünk.
A következő a 2005. évi XCV. törvény, ez az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és a gyógyszerpiaci szabályozásról szóló törvényjavaslat, ebben a kábítószer, a pszichotrop anyagnak minősülő gyógyszer gyártásához, forgalmazásához és ahhoz kapcsolódó nagykereskedelmi tevékenységhez tartozó és az engedélyező hatósághoz tartozó jogszabályokat bontjuk ki. Fontos kiemelni, hogy ez a törvénytervezet kijelöli a forgalomba-hozatali engedéllyel nem rendelkező, úgynevezett fejlett terápiás készítmények előállítását, gyártását engedélyező hatóságot, ez lenne az OGYI, és ezen készítmények előállításának engedélyezési szabályozásainak megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket szeretnénk ebben a törvényben megtenni. Egyúttal eleget tesz ez a javaslatunk a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekről szóló 1397/2007-es európai közösségi rendelet magyarországi lefordításának is.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása valószínűleg a bizottságban is, és a parlamentben is vitákat fog kiváltani. Ezért ebben az ügyben szükséges, hogy a kormány álláspontját itt önöknek megvilágítsam.
Ami a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-forgalmazást illeti, a jelenlegi jogszabály azt írja elő, hogy a gyógyászati segédeszköz esetén a referenciaeszköz forgalmazását a nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet folytató minden forgalmazónál előírja, tekintettel a gyógyászati segédeszköz bármely tulajdonságára. Úgy találjuk azonban a gyakorlati életben és a visszajelzések alapján, hogy az adaptív és az egyedi méretvétel alapján egyedileg készített gyógyászati segédeszközök esetén ez a jogszabály gyakorlatilag végrehajthatatlanná vált, és gyakorlatilag megakadályozta, hogy értelmesen tudjunk ezzel a törvénnyel élni. Ezért úgy véljük, hogy életszerűtlen annak a megkövetelése, hogy mindenki minden ilyen referenciakészítményt forgalmazzon.
Ezért a törvényjavaslatban arra teszünk javaslatot, hogy a referenciakészítményekre vonatkozó szabályozás, forgalmazási kötelezettség csak a sorozatgyártású, illetve méretsoros gyógyászati segédeszközök esetén maradjon fenn. Ehhez azonban kapcsolódik egy szigorító szabály is, amelyik azt mondja, hogy amennyiben a forgalmazó a jogszabályokat vétkesen és jelentős mértékben megszegi, és ismételten megszegi, akkor a működési engedélyt vissza lehet vonni.
Az online gyógyászatisegédeszköz-katalógus egy régen követett, kívánt katalógus, most a lehetőséget az online hozzáférésben szeretnénk megteremteni. (Megérkezik az ülésre dr. Puskás Tivadar.)
A következő indítványunk, ami ennek a törvénynek a 32. §-ára vonatkozik, egy racionálisabb befogadási eljárásra tesz javaslatot, mert az eddigi szabályozásainkban némiképp kevésbé strikt módon és kevésbé logikusan, egy kicsit összemosódva tárgyaltuk eddig a hivatalból és a kérelemre indított eljárásokat. Ennek érdekében most elkülönítenénk a hivatalból indított eljárásokat, ennek a hasznát szerintem mind a gyártók, forgalmazók, mind pedig a lakosok látni fogják. Ahogy annak is, hogy az eljárási határidőket is rövidítjük, ez a jogbiztonság és a forgalmazók kérésére került a törvényjavaslatba.
Vita volt, és azt is tudnám mondani, hogy talán az érintettek körében most is vita van a gyógyászati segédeszköz házhozszállítását illetően. Nem titkolom, hogy a szigorító szabály, ami a kötszerek esetében a patikai forgalmazáshoz és kiszolgáltatáshoz kötné ezt a szabályt, a kassza védelmében fogalmazódott meg. Természetesen azt gondolom, hogy a bizottság és a törvényhozók nyilván indítványokat fognak tenni, ezeknek az indítványoknak a megtevése során azonban tisztelettel kérek mindenkit, hogy a rendelkezésünkre álló büdzsé védelmét is egy kicsit mindig tartsák szem előtt.
A több részletszabályozás mellett még egyet szeretnék kiemelni, ez a nemzetközi referenciaárazás jogintézményének a bevezetése, mert ebben úgy látom, hogy elég erőteljes tevékenység indult meg annak érdekében, hogy ezen a jogszabályon enyhítsünk. Az egészségbiztosító vizsgálatai arra utalnak, és erre a Pénztár munkatársai számításokat és kutatásokat végeztek, hogy nálunk nagy forgalmat kitevő, más európai uniós tagállamokban is kapható gyógyszerek néhány tagállamban a miénkhez képest jelentősen olcsóbbak. Ezért javasoltuk vagy javasoljuk a nemzetközi referenciaárazás jogintézményét, ami lehetővé tenné, hogy az egészségbiztosítási szerv évente egy alkalommal hivatalból vizsgálja felül a társadalombiztosítási támogatásba már befogadott, de más államokban ténylegesen olcsóbb készítmények körét, és arra tegyen javaslatot, hogy amennyiben az ártárgyalásokon ennél kedvezőbb árat nem tudunk elérni, és ez a referenciaárhoz nyújtott 30 százalékos küszöböt meghaladja, úgy a támogatásból ezek a készítmények kerüljenek ki.
Itt nemcsak a kassza védelméről van szó, hanem a lakossági önrészről is, hiszen ezek a készítmények nemcsak száz százalékban a társadalombiztosítási támogatásokat, hanem az önrészt is érintik.
Az utolsó ebben a csomagban a patikaliberalizáció eltolása, nevezhetjük így hétköznapi nevén. Igazából azon európai uniós 2009 májusi, a gyógyszertár-tulajdonlás ügyében hozott európai közösségi bírósági döntést vettük figyelembe, amelyik azt mondja ki, hogy nem ellentétes a közösséget létrehozó szerződés letelepedési szabályairól szóló szabályokkal az a nemzeti szabályozás, hogy a gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkező személyek, gyógyszertárak tulajdonjogát megszerezhessék, üzemeltessék, mindemellett hogy nem keletkezik egy jogalkotási kényszer. Mégis úgy gondoljuk, hogy az a javaslat, hogy a teljes liberalizáció időpontját 2013 januárig kitoljuk, ez alkalmat ad a jogalkotóknak és az érintett szakmai szervezeteknek az érdemi tárgyalásokra, és egy konszenzusos jogszabály megalkotására, ami a nemzeti jogszabályok, illetve a nemzeti érdekek és az európai uniós szabályok összehangolását tartalmazza.
A végére hagytam a törvénycsomag legérdemibb és legnagyobb módosítóindítvány-csomagját, ez pedig az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása, amit a továbbiakban csak Eftv.-nek fogok nevezni, hiszen mindannyian értjük, hogy miről van szó.
Az Egészségügyi bizottságban is több bizottsági ülésen, több alkalommal tárgyaltuk, hogy egyértelművé, szabályozottabbá, és bizonyos mértékig szigorúbbá kellene tenni azt a szabályozást, amelyik az egészségügyi közszolgáltatások kiszervezéséhez, az új közszolgáltatást ellátókhoz, a szolgáltatásért felelős szervek és az azt megvalósító szolgáltatók kapcsolatát és a biztosítékok rendszerét érinti. Arra teszünk javaslatot, hogy ezt a hiánypótló módosítást végezze el az Országgyűlés. Ebben az önkormányzatok kötelezettségeit, a fenntartók kötelezettségeit és a fenntartók nevében helytálló szolgáltatók kötelezettségeit szedtük egy törvényjavaslatba. Ebben a más fenntartóval való kapcsolatot, a saját fenntartóval való kapcsolatot, az ellenőrzési jogosítványokkal bíró szerveket és fórumokat jelöljük meg, a felmondási indokokat és biztosítékokat, emellett pedig egy teljesen új körben vagyoni biztosítékok letételére teszünk javaslatot. Ez utóbbi természetesen az Egészségbiztosítási Alap bevételéhez kötné a biztosíték letételének nagyságát, ám elég normatív ahhoz, hogy valamennyi szolgáltatóra nézve alkalmazható legyen.
A javaslat arra is kitér, hogy megakadályozza az egészségügyi szolgáltatások kimazsolázását. Vagyis arra teszünk javaslatot, hogy az ellátási szerződés csak a finanszírozási szerződés szerinti szolgáltatások összességére legyen köthető, és a szerződésben a jogok és a kötelezettségek tovább ne legyenek átruházhatók, vagyis hogy legyen egyértelmű és világos, hogy kié az ellátási felelősség és a kötelezettség.
A kapacitásszükségletekhez való rugalmasabb alkalmazkodással azt gondolom, hogy a korábbi szükségleteket szeretnénk kielégíteni, mert az a gyakorlati tapasztalatunk, hogy az ehhez tartozó kapacitás-felülvizsgálati eljárások során több lehetőséget kell adni részben a tulajdonosoknak, részben pedig az egészségügyi hatóságoknak az eredményesebb és biztonságosabb ellátáshoz való hozzáféréshez.
A humángenetikai adatok védelméről szóló törvényjavaslat uniós jogharmonizációs szabály, ugyanúgy, mint a New York-i egységes kábítószer-egyezmény kihirdetéséről szóló törvényerejű rendelet, és ugyancsak egy, a jogalkotóra rótt kötelezettség teljesítését jelentik a bűnügyi nyilvántartási szabályok változásával összefüggő módosítások, ebben az Alkotmánybíróság kötelezett bennünket a jogszabály megalkotására.
Tisztelt Bizottság! Arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy ezt a terjedelmét tekintve elég hosszú, ám érdemi részét tekintve úgy gondolom, hogy a célokat illetően a bizottságban ülő politikai erők közös elvárását teljesítő jogszabályok kerültek megfogalmazásra. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Államtitkár asszony, köszönöm a nagyon részletgazdag szóbeli kiegészítést.
Tisztelt Bizottság! Ügyrendi javaslatot szeretnék tenni. Miután hosszú volt a napirend előtti tárgyalásunk, és délután is dolgunk van, az a javaslatom, hogy a második napirendet halasszuk a jövő heti ülésre az uniós elnökséggel kapcsolatban. Kérdezem, ki támogatja az ügyrendi javaslatot. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ez egyhangú. A kényszer szüli ezt, tehát elhalasztjuk a jövő heti ülésre az EU-elnökséges napirendet, mert fél 12 van, és gondolom, még itt is számos kérdés, észrevétel lesz, és fél 2-kor újabb ülés kezdődik, tehát az idő kényszere ez. Elnézést kérünk a szakértőktől ebben az ügyben, de muszáj gazdálkodni az idővel.
Akkor megnyitom a vitát. Mikola István alelnök úr jelentkezett.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Asszony! Én azzal szeretném kezdeni, hogy nagyon nagy munkát adott ennek az anyagnak az áttanulmányozása, átfoghatatlan, helyenként értelmezhetetlen, kezelhetetlen.
Az első probléma az, és kérdezném, mivel itt jogtudósok is vannak a szemben lévő asztalnál, hogy megfelel-e ez a törvénytervezet a jogszabályalkotással kapcsolatos törvényben foglaltaknak? Nevezetesen, valóban lehet-e egy ilyen salátát felelős bizottság és a parlament elé terjeszteni, és egyáltalán lehetséges-e az, hogy ennyi felhatalmazást adni a kormánynak, az egészségügyi miniszternek jogszabályalkotásra, olyan jogszabályok megalkotására, amelyeknek a tartalmát nem ismerjük?
Már nem is a végrehajtási rendeleteket kérem számon, hanem azt, hogy egyáltalán ezeknek a tartalmát megismerhessük. Bár államtitkár asszony bevezetőjében, ha nem is fényt láttunk az alagút végén, de valamivel több információt kaptunk, mint ami itt le van írva. A célok, az egész törvénytervezet céljai között felsorolt tételek egyrészt érthetetlenek, mert jó, hogy harmonizáció és összhangteremtés, de nem értem az egészségbiztosítás átláthatóvá tételét, hogy melyik az a paragrafus, amelyik az egészségbiztosítást itt átláthatóbbá teszi. A költségvetés tehermentesítése: bár van benne egy-két olyan tétel, amely tehermentesítheti a költségvetést, de éppen például itt a gyógyszertémával kapcsolatban az előbb elolvastam Bogsch Erik igazgató úrnak a megjegyzéseit, teljesen egyetértek vele, nem tudom, hogy ennek a vége az lesz-e, hogy a költségvetést tehermentesítjük. Pandémia: különösen a Chikungunya-láz mindegyikünknek megragadta a fantáziáját, mint egy nagyon fontos tétel ebben a H1N1 mellett.
Nekem egy szempont hiányzik, a beismerés, el lett rontva az egészségügy, és most a hatalom valami erőfeszítést tesz a hibák összefésülésére, vagy itt-ott a kijavítására. Sajnálom, hogy az újdonsült ellenzéki, erős pártnak a képviselője nincs itt, akik a fő felelősséget viszik ebben a kérdésben, hiszen kétségtelen, hogy vannak olyan tételek ebben az anyagban, amelyeket mi is szívesen látunk, gondolok itt például a gyógyszertár-alapítás liberalizációjának a felfüggesztésére, és egyben szeretném is mondani, államtitkár asszony azt a kifejezést használta, hogy eltoltuk, vagy áttoltuk vagy átütemeztük, pontosan szeretném mondani (Dr. Mikola István a jegyzeteiben lapozgat.), igen, eltoltuk. Ez egy kétértelmű kifejezés, de eltolták. Szeretném mondani, hogy ezzel végérvényesen meg is szűnt az egész, mert ha itt változás lesz a politikában, akkor ezt azonnal el fogjuk törölni, hiszen annak idején is elleneztük ezt az egész dolgot.
A következő, amit szeretnék felvetni, még itt ilyen politikai, szakpolitikai szinten, hogy hogyan lesz ez egységes szerkezetbe foglalva ez a rettenetesen szerteágazó, sokrétű, heterogén anyag? Belegondolom magam annak az egészségügyben dolgozónak a helyzetébe, aki ezt értelmezni akarja. Szóval lesz ebben valami egységes szerkezetbe foglalás, vagy jogilag hogyan fog ez megvalósulni? Hogyan lesz ez a szerteágazó anyag, mondom a Chikungunya-láztól a patikaalapításnak a befagyasztásáig, hogyan lesz ez áttekinthető, értelmezhető, a gyakorlatban használható?
Van-e a kormányzatnak, túl az összefésülésen és a hibák némi javítására irányuló szándékon, valamiféle stratégiai elképzelése? Gondolok itt például az ÁNTSZ középszintű szervezeti önállóságára, hiszen ezek a tervek szerint úgy látom, hogy önálló gazdálkodási intézményekként fognak megjelenni, hogy önálló közigazgatási szintet hoznak létre, anélkül, hogy közigazgatási reform történt volna. Tehát egy csomó olyan kérdés felmerül bennünk, amelyek kétségtelenül szakmai kérdések, ezeket egyenként kellene megvitatni. Kezelhetetlen így ez az anyag, és ahogy hallom, hogy a parlamenten lóhalálában akarják végigvinni, ez elképesztő, ez egyszerűen felelőtlenség lenne, hogy ha mi ehhez valamilyen módon segédkezet nyújtanánk, vagyis megszavaznánk, hiszen olyan sokrétű és annyi fontos ügy van benne, mi ezt áttanulmányoztuk, összeírtuk a számunkra is fontos tételeket ebben, de egyszerűen nem is tudom hogyan interpretálni, mert mondom: annyiféle dolog jelenik meg mellette.
Van-e valami stratégiai elképzelés emögött? Például a közigazgatási reform meg nem történtével ennek a közigazgatási ÁNTSZ-szintnek a felállítására vonatkozóan, hogyan fog kinézni az a menedzsment, amiben az OTH valamiféle reguláló központi irányító szerepet visz, ezek nagyon bonyolult kérdések, hiszen a közegészségügyben a döntés-előkészítést és a végrehajtást alapvetően meghatározzák.
Néhány dolgot szeretnék még, ha megengedik, kiragadni, aztán majd a képviselőtársaim még gondolom, másról is fognak szólni. Az élelmezés-egészségügy. Azok a paragrafusok, amelyek szerepelnek ebben az anyagban, előttem azt a látszatot keltik, hogy valahol a kormányzat rádöbbent, hogy az egyik európai top-prioritással, az élelmiszer-biztonsággal, a "food safety"-vel kapcsolatban nagyon nem sikerült a szabályozás. Most ennek végül is valamiféle korrekciója van kilátásban? Tehát a további végrehajtási szintű rendeletek elképzelhető, hogy hozzányúlnak ehhez az élelmiszer-biztonság szempontjából nem sikerült szabályozáshoz? Gondolok itt az intézmények közötti felelősségmegosztásra, az ÁNTSZ ebben való ellehetetlenülésére, és az egész ügynek a leülésére.
Új szerződést kell 2010. október 1-jével valamennyi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóval kötni. Mi lesz ennek a tartalma? A gyógyszertárakkal, a gyógyászatisegédeszköz-gyártókkal, az egyéb egészségügyi közszolgáltatókkal, kórházakkal. Lehet arról valamit tudni, hogy ennek mi lesz a tartalma vagy mi lesz ebben új?
A beutalási rend újraszabályozása. Csak egy kérdésem van, mert itt is ezer kérdés merülhet fel, hogy ezzel kapcsolatban, most akkor a beutalási rend szabályozásával végre a betegutak jelenlegi kaotikus rendszerének áttekintése és ennek a kijavítása vagy valamiféle regulárisabb rendbe sorolása is megtörténik? Mert azt írja az egyik paragrafus, nem is tudom, melyik, hogy az orvos beutalási jogosultságát is újraszabályozzuk.
A közintézetek vezetése. Mi megpróbáltuk összeszedni az alapjogszabályokat. Ez szekrénynyi, ezt államtitkár asszony is tudja, ahhoz, hogy mi ezt most össze tudjuk hasonlítani a változásokkal vagy valamilyen formában értelmezzük a tervezett változásokkal, ehhez nekünk óriási jogi apparátusra is szükségünk lenne, nem is tudjuk teljes mélységében áttekinteni. Nem azt jelenti - remélem, hogy nem, de azért felteszem a kérdést - a közintézetek vezetésére vonatkozó új szabályozás, amely ha jól emlékszem, támaszkodik az Áht.-ra, hogy visszaállítunk valamiféle kollegiális irányítási rendszert? (Dr. Vojnik Mária nemet int.) Jó, rázza a fejét államtitkár asszony, remélem, mert azt kell tudni, hogy már megbukott ez a kollegiális, az egyszemélyi felelősséget nélkülöző vezetési rendszer. Gondot jelent egyáltalán ennek az értelmezése, hogy hogyan van az, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi előírásokat is érvényesítjük a vezetésben, de ugyanakkor megőrizzük a szervezet költségvetési jellegéhez adekvát vezetési rendszert. Hogyan van ez? Mert más a vezetési rendszere egy költségvetési, pénzforgalmi szemléletű, maradványérdekelt, pénzforgalmi gazdálkodást folytató költségvetési intézménynek, mint egy vállalkozásnak. Tehát felmerültek bennünk olyan gondolatok, hogy tulajdonképpen most valamiféle szektorsemlegesség, tulajdoni alapállástól független pénzelési, finanszírozási rendszer felé toljuk az ágazatot? Hogy összemossuk a költségvetési intézmény menedzsmentjét a gazdasági társasági menedzsmenttel?
Egy kicsit félve mondom ezeket a mondatokat, mert annyira nehezen értelmezhető az anyag, hogy sok minden felmerül a fejünkben, de ezeket tisztázni kellene. Még egyszer mondom: óvok attól, hogy ezt a törvénytervezetet, ezt a rettenetes salátát valamilyen lóhalálában átverjük a parlamenten, mert ezt nem lehet felelősséggel megtenni. Szerintem a kormánypárti, a hatalmon lévő adminisztráció se vállalhatja ennek a felelősségét. Szánjunk rá több időt, bontsuk részekre, és akkor beszéljük át részletesen. Én nem beszéltem itt a fixesítéssel és egyáltalán a gyógyszerekkel kapcsolatos kérdésről, de egy grandiózus kérdés, ami az egész magyar ipart, az egész magyar gazdaságot érinti. Ezeket a kérdéseket nem lehet tíz perc alatt így elintézni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Röviden szeretnék magamnak szót adni, aztán Kupper képviselő, majd Schvarcz képviselő úr következik.
Tisztelt Bizottság! Minden ciklusban vannak olyan időszakok, amikor sokféle törvénynek egyfajta korrekciós módosítására sor kerül, mégpedig csomagban. Én tehát úgy látom, hogy ez nem egy átfogó, nagy ívű paradigmaváltást jelentő tervezet (Dr. Mikola István: Arra nem gondoltam!), de szükség van sok részletszabály módosítására, tisztelt képviselőtársaim. Szerintem négyféle elem van itt ebben. Ezt kérem, hogy mérlegeljük. Az egyik: nyilván vannak jogharmonizációs kötelezettségek, a másik: a jogalkalmazás kapcsán kiderül, hogy valahol valami nem működik, korrigálni kell, változtatni kell, finomhangolni kell. Ez a második kör. A harmadik igen, a pénzügyi stabilitást szolgáló javaslatok, hiszen elementáris érdek az előirányzatok betarthatósága, főleg válság idején, és vannak új kihívások, amelyekre reagálni kell.
Tehát én ezt a négy elemet látom, és ugyan itt tényleg viszonylag nagy terjedelmű, 14 törvényt módosító csomagról van szó, de összességében úgy látom, hogy mindez az ellátás biztonságát, működőképességét szolgálja. Tehát én az általános vitára bocsátást támogatom, és különösen kiemelnék két nagyon fontos elemet. Az egyik a felsőfokú szakképzéssel kapcsolatos új definíciós képlet, egyáltalán bizonyos törvényi kapaszkodóknak az összerakása, megteremtése, a másik pedig, amire itt a végén utalt államtitkár asszony, hogy most az egészségügyi szolgáltatók működtetési formaváltozásával kapcsolatos, hogy számos olyan garanciális elemet teszünk a jogszabályokba, különös tekintettel az egészségügyi fejlesztésre, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény kiegészítése kapcsán, amire a gyakorlati tapasztalatok hívták fel a figyelmet.
Tehát nyilván sok minden más is van, de én tehát egy kicsit másképp közelítem ezt, mint alelnök úr. Akkor most szót adok Kupper képviselő úrnak.
DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Természetesen alelnök úrral értek egyet abban a kérdésben, hogy ennek a törvénynek több időt kellene hagyni. Az előkészítése, a bizottsági vitája nem zárható le szerintem egyetlenegy vitanappal. Az előkészítéssel kapcsolatban csak hadd legyen egy csöndes észrevételem: itt van, hogy ki mindenkivel egyeztette le a minisztérium. Szerepel közöttük a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége is, ám de például a segédeszközöket forgalmazó szervezeteket nem kérdezték meg, ami azt gondolom, hogy súlyos hiba.
Nagyon fontos elemének tartom Mikola alelnök úr felszólalásának azokat az elemeket, amelyek arra vonatkoznak, hogy mi mindenre kap a kormány felhatalmazást. Mint azt Vojnik államtitkár asszony elismerte, hogy a patikaliberalizáció sikertelen volt, hiszen ezért tolták ki nyilván a határidejét a liberalizációnak, csak csöndben szeretnék arra emlékeztetni, hogy az is az Európai Unióval való jogharmonizáció keretében történt meg, és európai uniós bírósági döntés kellett ahhoz, hogy kiderüljön, hogy nem igaz mindaz a hivatkozási alap, amit annak idején Molnár Lajos úr ez ügyben megfogalmazott.
Így egyébként ebben a törvényben sem látok olyan passzusokat, amelyeket az EU-val való jogharmonizáció keretében kellett volna meglépni. Ha van ilyen, nem zárom ki, akkor azt gondolom, hogy azt pedig mellékelni kellett volna, hogy melyek azok a jogszabályok, be kellett volna mutatni, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyek ezt kikövetelik, és melyek azok a megoldások, amelyek egyébként a problémákat megoldják.
Államtitkár asszony beszélt arról, hogy pénzügyi, takarékossági és az OEP-finanszírozás átláthatóságának szempontjai vezéreltek bizonyos módosításokat. Itt pedig arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez a törvénytervezet is arra tesz javaslatot, hogy az egészségügy szereplőitől vonjanak el további forrásokat. Bogsch Erik leveléből ugyanez derül ki, én csak csöndben jelzem, hogy a generikus programnak voltak áldásos hatásai, de ez lassan kifújt, és Bogsch Erik most pont arról szól, hogy a generikus gyártók fognak rosszul járni. De én azt látom, hogy mind a gyógyszer, mind a segédeszköz kis- és nagykereskedők piaca tovább fog szűkülni. Ha azt látjuk, hogy náluk a forgalom csökken, akkor ebből pedig egyetlenegy következtetés adódik, hogy betegek maradnak ellátatlanul. Ez az egyetlenegy következtetés.
Magával a törvénnyel kapcsolatban pár apróságot hadd mondjak még. Az online katalógus elkészülte, és hogy erről kellene kiszolgálniuk az orvosoknak a hozzájuk forduló betegeket, nekem az a személyes tapasztalatom, hogy ott, ahol az orvos elrendeli ezeket, ott nincsen megfelelő infrastruktúra ahhoz, és technikailag se tudom elképzelni, hogy miközben ott áll a beteg, kiszolgálásra várva, aközben az orvos fel fog ugrálni az internetre és az online katalógusból fog prezentációt tartani a hozzá forduló betegeknek.
A sorozatgyártású és méretsorozatos gyógyászati segédeszközök vonatkozásában azt jelezték felém a segédeszköz-forgalmazók, hogy olyan fantasztikus mennyiséget kellene felhalmozni ezekből a készletekből, hogy a jellemzően kis négyzetméter-alapterületű forgalmazó egységekben nem lehet egész egyszerűen azt a sorozatgyártású mennyiséget felhalmozni, amit a törvénytervezet előír.
És akkor az egészségügyi bírságról pedig már csak annyit, hogy ha eleve elkezdik tervezni azt, hogy a bírságból mennyi pénz tud befolyni, az pedig az APEH-re emlékeztető módon majdhogynem azt vetíti előre, hogy nem szabályozási kérdésként akarja bevezetni a minisztérium a bírságot, hanem kifejezetten pénzbehajtási szándékkal, és ezt a szándékot mi semmiképpen sem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Schvarcz alelnök úr!
DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Ennek az őszi salátának tulajdonképpen egy fontos feladata van, itt el is hangzott már: az eddig meghozott törvények és az uniós jogharmonizációs kötelezettségből adódó finomhangolás.
Gyakorlatilag néhány dolgot szeretnék kiemelni, amit jónak tartunk ebben a törvényjavaslatban, ez az adatkezelésnek végre a helyretétele, ugyanis a szűrések, a Rákregiszter és a munkaegészségügy kérdésében eddig akadályokat gördített az adatvédelem olyan tekintetben, hogy nem lehetett adatokat továbbítani, és nem voltak átlátható, valid adatok ilyen vonatkozásban.
A gyógyszertörvénnyel kapcsolatosan régóta feszegetjük azt, hogy a patikák nyitásának a kérdését helyre kellene tenni, hiszen a patikanyitásnál a törvényben megszabott feltételeknek nem tettek eleget számos esetben az új patikák. Ezért kell szigorítani, és megnézni azokat a feltételeket, hogy valóban megfelelnek-e.
A dátumeltolás vonatkozásában pedig tulajdonképpen szintén az élet hozta ezt a kérdést, de ellentétben az itt elhangzottakkal kapcsolatosan, ez nem abból adódik, hogy az Európai Bíróság határozata kötelezte volna Magyarországot, jogalkotási kényszer nem volt ebben a kérdésben.
A gyógyászati segédeszköz vonatkozásában nagyon örvendetes az online katalógus, viszont a gyógyászatisegédeszköz-forgalmazás kapcsán azért felmerül a házhozszállítás kérdésének egy kicsit másképp való szabályozása, hiszen a kötszerforgalmazásban a házhozszállítás patikához való kötése esetenként átgondolandó, és nem biztos, hogy mindenképpen megoldható.
Az nagyon jó, hogy a szakképzés végre törvényileg helyrekerül, és lesz egy akkreditáló szerv, és örömmel látom a törvényben azt, hogy az ügyelet fogalmát már az egészségügyi törvény vonatkozásában sui generis fogalomként vezeti be. Nem tudom, mikor érjük meg, amikor a munka törvénykönyvben is meglesz ez a sui generis ügyelet fogalom, mert tulajdonképpen akkor az egész szabályozás lényegesen egyszerűbb lenne, hogy ha ez a munka törvénykönyvében is szabályozva lenne. Az egészségügy egy különleges ágazat az ügyelet vonatkozásában, ezt a munka törvénykönyve mind a mai napig száz százalékosan nem veszi figyelembe. De ez a törvény most már azért szabályozza ezt a kérdést. Őszintén megmondva, az Európai Unió sem tudta ezt eddig tökéletesen megoldani, most mi közelítünk a megoldás felé, de gyakorlatilag akkor lenne ez jó, ha uniós direktíva vagy uniós törvény hozna erre megoldást.
Az egészségügyi törvény módosításából egyetlenegy elemet szeretnék kiemelni. Végre a helyére kerül az otthonszülés fogalma, és a miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az otthonszülést meghatározza, hogy mi tekinthető otthonszülésnek, és remélhetőleg lezárulnak ezek a korábbi polémiák.
Az élelmiszerbiztonság kapcsán egyetértek alelnök úrral, ezek a módosítások mindenképpen határozottabb és biztonságosabb élelmiszerellenőrzést és jobb jogszabályi környezetet biztosítanak erre a területre.
A kórházi gyógyszerellátás, illetve a különleges fejlett terápiás készítmények szabályozása azért szükséges, mert a kórházakban számos helyen működnek infúziós laborok, és olyan laboratóriumok, ahol előállítanak gyógyszereket. Ezeknek a szabályozására mindenképpen szükség volt.
Azt hiszem, hogy az átalakulás garanciái mindenképpen kellettek a törvénybe, hiszen ez egy régi hiányosság az egészségügyben, ugyanis most gomba módra szaporodnak a különféle átalakult intézmények ilyen, olyan formában, most nem kívánom felsorolni, és nincs garancia. Voltak rossz példák ezeknek az intézmény-átalakulásoknak a megszűnésekor, és mindenképpen itt a betegellátás garanciáját jelentené az, hogy ha lennének akár vagyoni és más törvényi garanciák ennek az átalakulásnak a folyamán.
Nem hiszem, hogy a parlamentben ezt mi összecsapnánk, hiszen lesz egy általános vita, és utána lesz mód a módosító indítványok benyújtására, és majdnem két hét lesz az általános vita és a részletes vita megkezdése között. Tehát bőven lesz idő arra, hogy a módosító indítványokról egyeztetések folyhatnak, és mindenképpen a részletes vita kapcsán, a bizottsági tárgyalás kapcsán arra is mód, lehetőség nyílik, hogy ezeket a módosításokat kellő figyelemmel tárgyaljuk.
Mindenképpen azt mondom, hogy kellett ez a törvény, és általános vitára alkalmasnak tartom.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Most többen vannak a listámon, szeretném kérni, hogy aki szólni kíván, az jelentkezzen. (Többen jelentkeznek.) Köszönöm szépen.
Nagy Kálmán képviselő úr!
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Köszönöm a bizalmat, de én csak most jelentkeztem...
ELNÖK: De nagyon határozottan. (Derültség.)
DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): Az a helyzet, hogy ez a benyújtott törvény 14 törvényt módosít. Én ezt példátlannak nevezném. Azért nevezném példátlannak, mert ez a rövid, nem egészen 200 oldal számos kérdésben alapjaiban rengeti meg azt a fajta működést, amelyet az egészségügy területén belül úgy érzem, hogy így, ebben a formában szabályozni, érthetetlen, több mint kapkodás.
Azt gondolom, hogy ezeknek a szabályozásához, az egyes részek szabályozásához lényegesen több átgondoltság, lényegesen több munka és lényegesen több egyeztetés szükséges. Azaz azt kell mondanom, hogy új szervezeteket hoz létre, újfajta rendszernek a kialakítását tervezi, például a továbbképzésekkel kapcsolatosan. Az Egészségügyi Szakmai Továbbképzési Tanács egy nem létező fogalom volt eddig az orvoslásban. Ennek a felállítása, amelynek a tagjait a miniszter saját maga jelöli ki, ez önmagában is egy olyan jellegű dolog, amely az egyetemeknek az ezzel kapcsolatos feladatait szűkíti, bizonyos értelemben olyan jellegű helyzetet teremt, amelyik az egyetemek autonómiáját is érinti.
Azt gondolom, hogy a minimum az, hogy ezt vitára kell bocsátani, semmiféleképpen nem lehet ebben a formában megtenni.
Külön kiemelte azt a kis paragrafust az államtitkár asszony, a 29. §-t, amelyikben lehetőséget adnak a gyermekek szüleinek a továbbápolásra, az ezzel kapcsolatos anyagi juttatások hosszabb időtartamra való adására. Azt gondolom, hogy ez összességében nehezíti az édesanyák életét. Nehezíti, mert amikor a gyerekét valaki otthon ápolja, akkor nincs ideje ilyenfajta igazolások beszerzésére, nincs módja rá.
A másik az, hogy most nagyon jelentős számú, olyan jellegű igény van a társadalomban, hogy a kórházban tartózkodó gyerekek ápolását az édesanya felügyelje. Tehát semmiféleképpen nem könnyítésnek, hanem inkább nehezítésnek érzem. Úgy érzem, hogy ennek a következményei sokkal súlyosabbak lesznek, mint azt a jelen pillanatban gondolnánk.
Az önként vállalt túlmunkával kapcsolatos jogszabályalkotás. Ez egy nagyon érdekes dolog, amikor ilyen nehéz időkben tárgyalunk a dolgozóval az önként vállalt túlmunkáról, és megkérdezzük tőle, hogy vajon, az önként vállalt túlmunkát ő befogadja-e vagy nem. Nehéz időkben az önként vállalt túlmunkát könnyű befogadni. Azt gondolom, hogy ennek az ilyen formában történő szabályozása egy bizonyos fokig arra inti a dolgozót, hogy igencsak fogadja el ezt az önként vállalt túlmunkát, vagy pedig egyáltalán az alkalmazása megfontolandó a munkáltató számára.
Hozzátenném azt is, hogy nagyon fontos része ennek a jogszabálynak, illetve ennek a törvényjavaslatnak az a rész, amelyik az egészségügyi államigazgatással kapcsolatos, például az úgynevezett jó hírnév igazolása. A megnevezés sajátos. Az eddigi eljárási rend véleményem szerint tökéletesen megfelelő volt arra, hogy valaki ebben a rendszerben mozogni tudjon, tehát értem ez alatt azt, hogy egy olyan jellegű igazolást kapjon, hogy valamifajta speciális szakmai jártasságra képes. Az, hogy nem áll büntetőjogi eljárás alatt, az abszolút nem ehhez a dologhoz tartozik. Hozzá kell tennem azt, hogy ilyen jellegű bizonyítványt sok esetben csak egészen speciális képzettséggel lehet kiadni, de semmiféleképpen nem abban a formátumban, ahogy itt le van írva.
Azt hiszem, hogy a várólisták szabályozását viszont sokkal precízebben kellene megfogalmazni, és a jelenlegi várólistahelyzet kaotikus volta ezt jelentősen alátámasztja. Ma a várólistára való felvétel szabályai viszonylag egyszerűek, a várólistáról való törlés viszont hihetetlenül nehéz, borzalmas gondokat okoz. Ez csak indokolatlanul hosszabbítja a várólistákat, de semmiféleképpen nem segíti azt. Nagyon gyakran tapasztaljuk azt, hogy a beteg még rajta van a várólistán, de ugyanakkor a beavatkozás már régen nem indokolt. De ez a fajta szabályozási mód abszolút egyoldalú, és nem adja meg a várólista bizottságnak azokat a lehetőségeket, hogy olyan esetekben törölje például a beteget, amikor a beteg külföldi gyógykezelésre megy, de ugyanakkor kéri, hogy a várólistáról ne töröljük.
Ez teljesen egyértelművé teszi, sokszor óriási nehézséget okoz, mert ezek sokszor milliós tételek egy-egy ilyen beavatkozásban, és rendkívül sok problémát vetnek fel.
Van még egy dolog, amelyet el szeretnék mondani, ez pedig az ágykihasználással kapcsolatos probléma és az ezzel kapcsolatban nyújtandó információ a különböző intézményeknek. Ez hihetetlenül bonyolult, rendszerében nehezen átlátható. Sokszor egy szakmacsoportot úgy foglal össze, hogy annak a speciális sajátosságait nem veszi figyelembe. Például, ha meghatározzák, hogy a gyermekgyógyászati haematológiának, de más szakmacsoporton belül is egy adott szakmának milyen az adott feltételrendszere, akkor az ágykihasználtságot egy olyan mutatónak veszi, hogy ha például nincsen tömve egy onkohaematológiai osztály, akkor azt - bár az a gyerekgyógyászaton van - felszólítják arra, hogy ebben az esetben az ágyainak a számát csökkentse. Ez a kisebbik probléma, de ha az ágyai számát csökkenteni kell - mert a pincéből fel lehet hozni az ágyat -, akkor a nővérek létszámát is csökkenteni kell ám. Ez már a nagyobbik probléma.
Tehát ez burkoltan, alapjában véve egyetlen dolgot jelent, hogy hogyan lehet az egészségügyi intézményekből dolgozót elbocsátani.
Összességében: az a tény, hogy ez 14 törvényt módosít, az a tény, hogy rengeteg olyan fajta definíció van benne, rengeteg olyan fajta új elem van benne, amely egy kiegészítő törvénycsomagnak egyszerűen nem szabadna, hogy részét képezze, és sok-sok embernek, sok-sok egészségügyi intézménynek, sok-sok betegnek és sok-sok egészségügyi dolgozónak bizony, jelentősen befolyásolja az életét, esetenként az életminőségét, azt gondolom, hogy mindezeknek az alapján helyesebb lenne, hogy ha ez a törvény nem kerülne az idén tárgyalásra.
Tehát ne kerüljön az idén tárgyalásra. Ennek a törvénynek a tárgyalását ebben az évben már elhamarkodottnak, helytelennek tartom. Maga az elnök úr is elismerte, hogy olyan periódusban került benyújtásra, amikor éppen a költségvetési törvény tárgyalása folyik. Ez a periódus ennek a törvénynek a tárgyalására alkalmatlan, éppen ezért azt kérjük, hogy ebben az évben ez a törvény semmiféleképpen ne kerüljön tárgyalásra. Éppen ezért ennek az országgyűlési megtárgyalását nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A rend kedvéért jegyzem meg, hogy a hozzászólásomban, ha Nagy Kálmán képviselő úr rám célzott, azt mondtam - de a jegyzőkönyvből ez visszaellenőrizhető -, hogy vannak olyan időszakok, amikor szükség van ilyen típusú korrekciós, finomhangoló módosításokra. Tehát valószínűleg félreértette ezt a megjegyzésemet a képviselő úr.
A sorrend a következő: Havas képviselő asszony, Molnár képviselő asszony, Csáky képviselő úr, Nyul képviselő úr, Horváth képviselő úr, Puskás képviselő úr. Azt kérem, hogy jól gazdálkodjunk az idővel.
Havas képviselő asszony!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen. Bár két óra már eltelt a napirendből, úgyhogy esetleg korábban kellett volna ezt a figyelmeztetést megtenni.
Köszönöm a szót, elnök úr. Én először azzal kezdeném, hogy a jelen lévő képviselőtársaimat szeretném arra emlékeztetni, hogy amikor elhatároztuk ennek a törvénynek a megalkotását - a jegyzőkönyvekből ki lehet keresni -, akkor egyhangúlag döntött a bizottság arról, hogy szükséges a kétszeresen is hatályon kívül helyezett kórháztörvény helyett egy olyan törvényt hozni, amely az intézményekkel és számos egyéb kérdéssel foglalkozik.
Ezt valamennyien támogattuk. Majd részletesebben erről is szeretnék szólni. Elnök úr már említette, de a salátatörvény fogalmát nem mi hoztuk be a politikai életbe, természetesen azóta is valamennyi kormány él ezzel a lehetőséggel. Különös tekintettel például Nagy Kálmán képviselőtársam felvetésére, aki - ha emlékezetem nem csal - szinte valamennyi bizottsági ülésen szóvá tette, amivel mi magunk is egyetértettünk, a képzés, továbbképzés nagyon súlyos helyzetét a magyar egészségügyben, és ennek sürgős megoldására kért javaslatot a kormánytól.
Ezek után előttünk fekszik egy javaslat, akkor nehezen tudom értelmezni képviselő úr felháborodását, hogy ha viszont foglalkozunk vele, az pedig miért probléma. Sőt, többek között pont az merült fel kérdésként, hogy miután az egyetemek privilégiumaként lett megjelölve a képzés és a továbbképzés lehetősége, ami viszont a szakemberhiányt generálta, illetve tette lehetővé sajnálatos módon ennek kialakulását az ágazatban, ezért lett szükséges az, hogy a kormány is más formában rendelkezzen erről.
De amiről én részletesebben szeretnék szólni, illetve csak néhány gondolatot ezzel kapcsolatban mondani - amit én a magam részéről a szándéknak megfelelően, tehát visszatérve a kórháztörvényre, pontosan az intézményi működés kapcsán vetnék fel -, hogy a legtöbb vitát és a legtöbb problémát felvető kérdés volt az intézmények privatizációja, magánkézbe adása és ennek működtetése. Azt hiszem, hogy ami ebben a törvényben a 110. §-tól kezdődően megfogalmazódott a kormány által, rendkívül fontos garanciaszabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a jövőben, illetve lehetőség szerint a későbbiek folyamán valamennyi, akár jelenleg is már működő formációra vonatkozóan olyan garanciaszabályok lépjenek érvénybe és életbe, amelyek kizárják azt, hogy a tulajdonos bármilyen módon hátrányos helyzetbe kerülhessen egy egészségügyi intézmény fenntartójaként, ha korábban esetleg valamilyen formában gazdasági társaságnak vagy egy más üzemeltetőnek adta át a törvény által számára kötelezően előírt egészségügyi ellátást.
Úgy gondolom, ha másért nem is, bár természetesen nagyon sok fontos dolgot tartalmaz, már ezért is meg kellett volna ezt a törvényt alkotni, és nagyon örülök, hogy elénk került. Én inkább azt mondom, hogy akár ha két hónappal kerül korábban elénk, akkor is teljesen rendben lett volna, sőt még jobb lett volna, de úgy gondolom, hogy a lehető legrövidebb időn belül el kell fogadnunk.
Nagyon remélem, hogy ahogy konszenzussal sikerült egyáltalán a felkérés a kormány felé ennek a törvénynek a megalkotására, úgy remélem, hogy akár módosító indítványokkal, akár az ellenzéki padsorokban ülő képviselőtársaim javaslataival együtt is az ágazat számára tudunk majd igen fontos döntéseket hozni, és igen fontos törvényt alkotni.
Egy gondolatot utolsóként. Az alelnök úr által említett MAGYOSZ-levéllel kapcsolatban azért szeretnék arra emlékeztetni, hogy a K+F törvény elfogadása során az E. Alapból kivonás történt, pontosan a gyógyszergyárak kérésére, ami lehetővé tette azt, hogy a K+F-re fordított kiadásokat száz százalékban visszaigényelhessék. Ez pedig úgy gondolom, hogy ugyanezen gyógyszergyáraknak elég komoly kedvezményt jelent. Úgyhogy az, hogy most szigorúbb szabályzók lépnek életbe, illetve azoknak a termékeknek a köre szűkül, amelyeket akár államtitkár asszony által is említett, nem befogadással juthatnak hozzá a betegek, úgy gondolom, hogy ezen termékek körének a szűkítése is mind a betegterheket csökkenti a jövőben, illetve az E. Alap - hogy úgy mondjam - kordában tartását hivatott szolgálni.
Úgyhogy én a magam részéről csak üdvözölni tudom a törvény megjelenését. Köszönöm. (Dr. Mikola István: Még nem jelent meg.) Törvénytervezet. Köszönöm. Jogos.
(Az ülés vezetését dr. Schvarcz Tibor, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Molnár Ágnesnek.
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon nehéz helyzetben van az ember, amikor hét év elrontott kormányzásának és hét év elrontott ágazati döntéseinek a következményeivel szembesülünk napjainkban, amikor látjuk azt, hogy a kórházak a létükért küzdenek, a betegellátás biztonsága megszűnt Magyarországon. A háziorvosok a feladataikat nem tudják elvégezni, mert a finanszírozásuk nem megfelelő, nem rendezték, a gyógyszerészek küzdenek a fennmaradásukért, a gyógyszertárak nyitva tartásáért, és akkor találkozunk egy olyan salátatörvénnyel, amikor meg akarják koronázni ennek a hétéves periódusnak az elrontott döntéseit egy ilyen áttekinthetetlen, gyorsan összeállított törvénycsomaggal.
És ha még egy törvénycsomag lenne, akkor még talán lehetne is róla beszélni, de ennek számtalan paragrafusa felhatalmazási jogokat ad vissza, hogy kormányrendelet formájában kerüljenek azok a döntések meghozatalra, amelyeket önök kényük-kedvük szerint szeretnének meghozni.
Az a legnagyobb probléma, hogy ez alatt a hét év alatt önöknek semmifajta egészségpolitikai stratégiájuk nem volt. Ad hoc hozták ezeket a döntéseket, jelenleg sincsen semmifajta egészségpolitikai stratégiájuk. Tehát ennek megfelelően, amelyek itt, ebben a salátatörvényben megjelennek, azok nem ebből eredeztethetőek, és nem ebből vezethetőek le.
Természetesen nehéz úgy az egészségügy napi gondjaival és súlyos problémáival szembesülni hét év kormányzati pozíció után, hogy látják azt önök is, hogy óriási baj van az ellátórendszerben. Látniuk kell azt is, hogy novembertől olyan finanszírozási ellehetetlenülés valósul meg a kórházi szektorban, amivel már az életükért sem tudnak a kórházak küzdeni, és tulajdonképpen ebben a helyzetben nincs más: a betegellátás biztonsága teljes egészében veszélyeztetve lesz.
Ebben a helyzetben én felelőtlenségnek tartom azt, hogy akármilyen kórháztörvénnyel foglalkozzunk. Szét van rombolva az ellátórendszer. Mit szeretnének a kórháztörvénnyel akkor szabályozni, amikor a költségvetési intézményekért felelős vezetők nem tudják működtetni a kórházaikat, nem tudják azt a betegellátási tevékenységet folytatni, amit az alkotmány előír nekik? Ekkor a kórháztörvénynek a szabályozása és bevezetése is, tovább növelve ezzel a teljes Eldorádót és a bizonytalanságot, ez teljes egészében felelőtlenség.
Tehát kórháztörvényre szükség lenne, csak nem ebben a helyzetben, és nem akkor, amikor e mögött se egészségpolitikai koncepció, se stratégia nincsen.
Tehát számunkra ez a salátatörvény ebben a formában tárgyalhatatlan, elfogadhatatlan, és bízunk abban, hogy a lehető leggyorsabban önök ezt meggondolják, felülbírálják a döntésüket és visszavonják ennek a salátatörvénynek a tárgyalását. Köszönöm.
ELNÖK: Megadom a szót Csáky Andrásnak.
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Előre elnézést kérek, nekem nagyon sok kérdésem van, bíztam benne, hogy mire rám kerül a sor, addigra már egy csomót kipipálhatok. Tematikusan mennék végig a szerkezetnek megfelelően.
Ez az egészségügyi bírság kérdéskör, a 2. §-ba 13/a-ként kerül bevezetésre, a 2/a, /c pontosan azt mondja, hogy megbírságolják az egészségügyi szolgáltatót, ha szakmai programjától eltérő szolgáltatást nyújt. Tessék mondani, hogy milyen az egy egészségügyi szolgáltató esetében, aki egészségügyi ellátást nyújt, amikor nem szakmai programot hajt végre? Ha ezt valaki definiálná nekem, hogy ebben a kontextusban mit jelent az, hogy "szakmai programot hajt végre", megköszönném.
Ugyanitt a d)-nél azt írja, hogy ha az egészségügyi szolgáltató a társadalombiztosítási támogatással vagy az árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos jogszabályban előírt kötelezettséget megsértette, az ÁNTSZ hogyan jut ezekhez az adatokhoz, mert ezek tipikusan az OEP BEVER-rendszerében lévő adatok, ott lehet ellenőrizni. Nem látom itt az átjárhatóságot a kettő között, illetve teljesen feleslegesnek tartom az ilyen jellegű kettős ellenőrzést.
Szóval azért a jogalkotásnak szerintem olyannak kell lenni, hogy az abban szereplő meghatározások mindenki számára egyértelműen követhetők és alkalmazhatóak legyenek. Az, hogy ha az egészségügyi szolgáltató "a lakosság széles körének egészét sérti vagy veszélyezteti", ez egy megfoghatatlan. Mekkora kör? Az ellátási területre vonatkozik, vagy már a tizedik beteg után? Szóval ezek ilyen gumiparagrafusok, amelyekre lehet hivatkozni, és utána lehet a bíróságon vitatkozni, hogy ki, mit ért ez alatt.
Aggályos szerintem az, hogy ez a bírság az ÁNTSZ bevételét képezi. Csatlakozom itt, erről már szó volt, hogy az a félelmünk, hogy ezt követően az adott intézményt a saját bevétel növekedésére próbálják ösztökélni, habár itt az (5) bekezdés taxatíve felsorolja, hogy mire használhatja: hatósági ellenőrzés, módszertani fejlesztés, szakfelügyeleti tevékenység és közegészségügyi, járványügyi tevékenység. Ez szerintem már önmagában majdnem az egész ÁNTSZ-tevékenységet lefedi, de ha van arra adat, hogy ezekre a tevékenységekre mondjuk a költségvetésének hány százalékát költi az ÁNTSZ, azért megfontolnám, hogy saját bevétel legyen, teljes egészében saját bevétel legyen, és főleg ezekre a célokra.
Nagyon érdekes, és valóban visszatérő példa az adatkezelés kapcsán a népegészségügyi szűrőprogramok. Én csak kérdezem: az átadás személyazonosításra alkalmatlan módon történik, ez a módosítás kielégíti azokat a kritériumokat, hogy a tényleges átszűrtség - most ezt a tényleges átszűrtséget tudjuk vizsgálni -, akár a mammográfiát, akár a nőgyógyászatot nézem, párhuzamosan mennek a szűrővizsgálatok, most nem részletezem, hogy milyen intenzitással, majd a parlament patkójában, és emellett tudjuk jól, hogy hihetetlen nagy számú diagnosztikai vizsgálat történik. Eddig az volt a gond, hogy ezeket az adatokat nem tudták összefésülni. Ez a módosítás megteremti azt a lehetőséget, hogy ezeket az adatokat összefésüljük, és akkor ebből egy valódi, kvázi átszűrtséget tudunk vizsgálni, mert ha valaki diagnosztikus vizsgálatra jelentkezik, függetlenül attól, hogy esetleg valami kórosat találnak, de az esetek egy részében negatív a vizsgálat eredménye, akkor ebbe az adatbázisba bekerülhet.
Egyetértek államtitkár asszonnyal, a Rákregiszter adatainak a pontosítása, feltöltése fontos. Visszatérő probléma, hogy a halottvizsgálati bizonyítványok ezzel kapcsolatos adataihoz a Rákregiszter nem tud hozzájutni. Nem kevés azon esetek száma, amikor például egy szekció alkalmával derül ki az, hogy a beteg daganatos betegségben hunyt el. Tehát ezek a halottvizsgálati bizonyítványok arra vonatkozóan is adattal szolgálnak, hogy hány évig állt fenn a diagnózistól kezdve a halálig az adott daganatos betegség, kvázi implicite egy kezelési hatékonysági vizsgálatra is lehetőséget tartalmaz.
Kérem, hogy gondolkodjunk azon, hogy a KSH és a Rákregiszter közötti adatátadás kérdését próbáljuk megoldani, mert akkor válik teljessé ezzel kapcsolatosan a Rákregiszter adatrendszere.
A 24. §-ban a visszatérítések, megtérítések, jogtalan pénzek dolgáról van szó. Itt a (11) bekezdésben bejön, hogy akkor, hogy ha nem a beutalási szabályoknak megfelelő. Többször tettem szóvá, hogy az egészségügyi törvény felhatalmazó rendelkezései között a 247. § (2) bekezdés e) pontja a miniszter számára felhatalmazást ad, hogy a betegbeutalás rendjére vonatkozó részletes szabályokat alkossa meg. Ez '97-ben készült, maga a rendelet azóta sem készült el. Akkor milyen beutalási rendnek a szabályairól beszélünk ebben az esetben, várható-e, hogy mondjuk végre elkészítik az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket?
Csak kérdezem, hogy a 33. § az Ebtv. 71. § (2) bekezdését módosítja. A hatályosban a visszafizetést eddig adók módjára szedték be, most ez a járuléktartozásra vonatkozó végrehajtást említi. Mi a kettő között a különbség? Nem kerül-e ezzel hátrányosabb helyzetbe a kassza?
De ugyanitt a kamatfizetési kötelezettség: a hatályosban leírja azt, hogy a polgári törvénykönyvben meghatározott kamat, itt ez kimaradt, akkor most mi a mérvadó ezzel kapcsolatban? Jegybanki alapkamat vagy megállapodás alatti kamat? Ez jogbizonytalanságot teremt.
A 35. § az Ebtv. 83. §-át érinti, és itt a 83. § (4) bekezdést egy új ponttal egészíti ki. Konkrétan azt írja az előterjesztő, hogy az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben kell megállapítani. Ez mit jelent? Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi intézményekben egy külön térítéssel igénybe vehető kényelmi, hotelszolgáltatásokról van szó? Miután eléggé szerteágazó az ezzel kapcsolatos gyakorlati tevékenység, akkor viszont be kellene írni a térítéssel szemben igénybe vehető dolgokat, hogy jobban alkalmazni lehessen a jogszabályt.
A betegjogi képviselő kérdése. Azt írja az előterjesztő, hogy csak olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, illetve nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró, foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A betegjogi képviselő a hatályos jogszabály értelmében lényegében minden felsőfokú végzettséggel rendelkező, megfelelő tanfolyamokon keresztülmenő, és nyilvánvalóan büntetlen előéletű. A jelen szabályozás alapján - és most elnézést kérek a pedagógusoktól, de ez jutott az eszembe - mondjuk egy pedagógus, egy bölcsész végzettségű betegjogi képviselőnek jelentkezik, de valamilyen oknál fogva a szakmája gyakorlásától eltiltják, tudnék példákat mondani, hogy miért, akkor ő alkalmas? Tehát miért csak az egészségügyi? Vagy egy ilyen esetben egy más, egy mérnökemberrel kapcsolatban nem is tud nyilatkozni, mert nyilvánvalóan nem is az egészségügyi szakmában dolgozik. Nem tudom, hogy érthető-e a probléma, a jogalkotási probléma ebből a szempontból. Persze, nyilvánvalóan nem fogják eltiltani az egészségügyi tevékenységtől, mert nem is az egészségügyben tevékenykedik. Ez az egyik gond.
A másik gond az, hogy a betegjogi képviselő intézményrendszerét jelenleg az ÁNTSZ szervezeti keretei között végzik, ugyanakkor a munkáját a Betegjogi Koordinátori Tanács koordinálja. Most ide még bejön a Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi Közalapítvány, ami bizonyos jogosítványokat kap ezzel kapcsolatban. Nem túlszabályozott egy kicsit a rendszer? Vagy valamilyen egyéb hátsó okból ennek a közalapítványnak kellett még valamilyen feladatot adni? Tehát egyszerűen érthetetlen, hogy még plusz egy intézményt a működtetésbe bevonunk, egyszerűen követhetetlen lesz ezzel kapcsolatosan az egész.
Az egészségügyi ágazati szakmai képzés egy nagyon kényes kérdése a dolognak. Az első kérdésem, államtitkár asszony, hogy mi volt az orvosegyetemek, illetve az orvosképző, fogorvosképző, gyógyszerészképző egyetemeknek ezzel kapcsolatosan a véleményük? Végigolvasva az anyagot, egyrészt hihetetlenül zavaros. De megengedem mindenkinek, ez az én hibám, nem látom át az egészet, bár belső ellentmondások vannak a szabályozásban, de az az érzésem, hogy a bolognai folyamatot próbálja behozni tulajdonképpen az egészségügyi képzésbe, és ezen belül az orvosképzésbe is.
Lehet, hogy egyéb felsőfokú egészségügyi képzés kapcsán ez mehet, de tudjuk jól, hogy az orvosképzés, a jogászképzés kikerült hál' istennek, nem tartozik a bolognai metódusok alá, nekem az az érzésem, hogy ezzel most indirekt módon bekerült. Ebből következően néhány pontja a szabályozásnak nem értelmezhető, hogy alap- és masterképzés.
Amit viszont felháborítónak tartok: államtitkár asszonyt is "megvezették ezzel", az indoklási részben szerepel, és államtitkár asszony is említette volt, hogy többek között a 2006/123 EK-irányelv teszi szükségessé ezt a módosítást. Megjegyzem, hogy a szakasz végén, az utolsó részben felsorolja, hogy melyik európai uniós direktíváknak, irányelveknek felelteti meg a módosítást, azok között a 2006/123-as nem szerepel.
Kérdezem önöket, mondják meg, hogy ennek az irányelvnek melyik pontja vonatkozik erre? Megkönnyítem a dolgukat, ne keressék, ugyanis kifejezetten azt mondja, méghozzá az irányelv 34. pontja, hogy ezekre a tevékenységekre nem vonatkozik a belső piaci szolgáltatásról szóló irányelv. Erre ne hivatkozzanak, becsapták önöket, ha ennek az égisze alatt próbálják ezt becsempészni. Ez szerintem a jogalkotónak is a megtévesztése. De lehet, hogy én olvastam rosszul végig az irányelvet, szeretném, ha rámutatnának, hogy melyik pont az, aminek az alapján ennek a hatálya alá tartozik a módosítás. (Megérkezik az ülésre dr. Tóth István.)
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Bocsánat, még nem fejeztem be. (Dr. Mikola István: Ez még csak a preambulum volt! - Derültség.) Elnézést, én végigolvastam. Tehát ennek kapcsán itt a 49. § az ESZTT-vel foglalkozik, azt írja, hogy ez a felső-, alap- és mesterképzés. Tehát hogyan viszonyul ez az egész az orvosképzéshez? Ha erről hallhatnék.
Az egy visszatérő problémája az ágazatnak, és itt is szerepel, meg a hatályosban is szerepel, hogy az egészségügyi ágazati szakmai képzések támogatását a költségvetésben biztosítani kell. Sajnos, ez nem valósul meg most sem. Nagyon jól tudjuk, hogy a továbbképzések költségei a kollégákat terhelik.
Az 51. § a főigazgatók hatáskörét érinti, a (3) bekezdés g) azt mondja, hogy a közintézet szakmai osztályainak vezetői megbízatása, illetve e megbízatás visszavonása. Ez megszűnik ezek után, hogy egy adott osztály vezetésével megbízott kollégának a szakmai tevékenységéről és az elképzeléseiről a szakmai kollégiumnak véleményt kell mondani? Mert itt ebből az következik, mert megkapja az intézményvezető a jogosítványt. Eddig is úgy volt, hogy a szakmai kollégium véleményét nem volt kötelező figyelembe venni, de akkor az már a kinevező felelőssége volt a továbbiakban.
Itt, ugyanebben a paragrafusban említi, hogy ha az ellenőrzés negatív, tehát rossz eredménnyel jár, akkor a vezető felelősségre vonására irányadó rendelkezések szerint kell eljárni. Ez egy külön jogszabály lesz, vagy minden intézmény a saját szmsz-ében ilyen felelősségre vonási eljárást fektet le?
Ugyanitt a különböző orvosigazgató, gazdasági igazgató, ápolási igazgató feladatkörét taglalja, szerencsés-e, hogy mondjuk az orvosigazgató és az általános igazgató - ha jól emlékszem és jól látom - feladatkörében ugyanazok a feladatok szerepelnek? Jelesül mindketten a közintézet higiénés rendjének biztosítását felügyelik. Úgy gondolom, hogy ezek a párhuzamosságok azt eredményezik, hogy egyik se fogja a végén felügyelni.
A vezető testület tagjának az ilyen jellegű jogviszonya megszűnik, és nem tudom, hogy a testület tagja által kért felmentés esetén - ezek mindig egyoldalú jognyilatkozatok -, tehát ha kéri a felmentését, akkor most vagy elfogadják, vagy nem? Vagy ez hogyan van? Teljes jogbizonytalanságot jelent.
ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Elnézést kérek, hogy félbeszakítom, de számos olyan kérdést vet fel, ami a részletes vita hatáskörébe tartozik, és túlhaladja az általános vita hatáskörét. Úgyhogy ezért kérem a képviselő urat, hogy valóban az általános vita keretei között maradjunk egyelőre, tisztelettel erre kérem.
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Elnök úr, én tudom jól, hogy mindannyiunknak a pavlovi reflexe már kezd beindulni... (Zaj, közbeszólások: Nem erről van szó!).., de én úgy gondolom, hogy a bizottsági vita arra való, hogy lehetőséget biztosítsunk az előterjesztőnek, hogy a benyújtott törvényjavaslatot részletesen háttérinformációkkal megtámogassa. Nyilvánvalóan módosító javaslatokat annak figyelembevételével tudok készíteni, ha ezekre a kérdésekre választ kaptam, vagy nem kaptam választ. Ez nem a részletes vita. Ha majd ennek alapján elkészülnek a módosító javaslatok, akkor annak a vitának a részét képezik. Ez kifejezetten ebbe a szakaszba tartozik, ez az értelmeztetése a benyújtott törvényjavaslatnak.
Folytatnám akkor, már nincs olyan sok. Az irányító szerv, vezető testület összeférhetetlenség, (10) bekezdés, mindjárt mondom, az is furcsa, hogy az 50. §, a fene se tudja már, hogy hányadik része, mert ez több oldalas. (Dr. Havas Szófia: Nem olvastad el rendesen!) Tehát hogy a közeli hozzátartozó jogügyletet nem köthet az adott intézményben, ha a vezető testületben hozzátartozó szerepel. Egy munkaviszonyt se köthet? Az jogügyletnek minősül a munkaviszony teremtése? Vagy mit jelent a jogügylet ebben az esetben? Akkor viszont az értelmezések közé be kell rakni. Olyanokra már nem térek ki, hogy vannak olyan paragrafusok, amelyek a hatályosban is ugyanazok, csak megemlítem, a 81. § (1) bekezdésben, amely a Gysztv. 3. §-ra mondja azt, hogy az a-z) pontjait átszámozza 1-27-ig, a-z-ig az 25, az nem 27. Ennek megfelelően a többi is módosul, de még vannak ilyen leírások.
Amit felháborítónak és nagyon fontosnak tartom, hogy valahol szabályozza a próbavásárlás intézménye. Az ÁNTSZ, illetve a Felügyelet képviselete, részletezi is, hogy mit ért, igénybevételt szimulál valahol, le van írva pontosan, hogy ez alatt mit ért. Ne haragudjanak, ennél megalázóbb rendelkezést én nem tudok elképzelni. Hogyan képzelik? Az ÁNTSZ képviselője beül a rendelőbe, bemegy, valamilyen tüneteket szimulál (Dr. Mikola István: Köhög. - Derültség.), és akkor a végén majd megállapítja, hogy a szakma szabályainak megfelelően jártak-e el? (Derültség.) Ne haragudjatok, én ezen nem nevetnék, én ezen sírok, mert ez olyan megalázása az egész egészségügynek, ami teljesen felesleges, hiszen rendelkezésre állnak azok az ellenőrzési lehetőségek, amelyek vannak. Szóval ezt mindenképpen át kellene gondolni.
A 88. §. Gysztv. Azt írja itt a 26. § kiegészítéseként az (5) bekezdésben, egyrészt a terápia-eredményességi mutató, gondolom, ennek megvan a megfelelő meghatározása is, hogy ez alatt mit értünk, de a d) pontban "a kezeléshez kapcsolódóan biztosított beteg-együttműködést (compliance) fokozó tevékenység szerződésben rögzített kritériumainak elmaradása." Hogy van ez? A kereskedőnek kell biztosítania és a forgalmazónak, hogy ez a beteg-együttműködés jó legyen? Ez mit jelent pontosan? Mert ennek az értelmezése ebből így következik.
Ez a nemzetközi árösszehasonlítás egy kényes kérdés a kassza megtarthatósága szempontjából, csak annyit írtam fel magamnak, hogy az árfolyamváltozásokat ebben az esetben figyelembe veszik-e vagy sem?
A kasszára vigyáz az előterjesztő, azonban a betegek pénzére olyan nagyon nem. A 97. § a Gysztv. 35. § (1), (2) bekezdését cseréli le, és tulajdonképpen eddig a támogatott és a nem támogatott gyógyszerek esetében is maximálár került meghatározásra, és afölé nem lehetett menni a termelői árhoz viszonyítva. Most viszont a nem támogatott kikerül belőle. Jól értelmezem-e?
A 97. § (1) bekezdés tehát megszűnik, a támogatásra irányuló eljárás keretében az elfogadott termelői ár alapján számított legmagasabb kiskereskedelmi árnál magasabb árat nem köthet ki. A jelenleg hatályosban benne van az, hogy ez a nem támogatott gyógyszerekre is érvényes. Jól értelmezem-e, készültek-e számítások, hogy ez mit fog eredményezni tulajdonképpen a nem támogatott körben a betegteher-növekedést illetően?
Az úgynevezett kórháztörvénnyel kapcsolatban itt elhangzott, hogy jaj, de jó, hogy bekerül ez a vagyoni biztosíték. Abban mindannyian egyetértettünk, hogy az egészségügyben történő privatizáció jó lenne, ha alapvetően egzisztencia-privatizáció lenne, tehát az ágazatban dolgozók részesülnének ebben a lehetőségben. Úgy gondolom, hogy ezzel a módosítással, habár egyetértek, mert mondjuk lex HospInvestnek is nevezhetnénk ezt a részt, de azzal, hogy ilyen mértékű biztosíték letételét teszi kötelezővé, lehetetlenné teszi félig-meddig azt, hogy az ágazatban dolgozók megkapják ezt a lehetőséget. Nem lehet-e valami olyan megoldást találni, hogy az ágazatban dolgozó, mert ezt egy külsős esetében teljesen jogosnak és érthetőnek gondolom, de ha egy adott intézményben az ott dolgozók próbálják a saját kezükbe venni, akkor ott valamilyen egyéb elbírálásra kerüljön sor.
Az Esztv. 3. számú melléklete egy új melléklet, ami jelentős mértékben csökkenti a szakmacsoportokat. Az eredeti törvényben három oldal volt a különböző felsorolás, most ez egy oldal. Ennek nyilvánvalóan vannak ésszerűségi magyarázatai, hogy jobban lehessen alkalmazni, azonban az ennek az alapján, tehát a hatályos alapján kiosztott kapacitások hogyan fognak kiosztásra kerülni a következőkben? Nem okoz-e ez gondot?
Végül elnök úr, itt azt az információt kaptam, hogy a jövő héten hétfőn a szavazások után akarják ennek az általános vitáját lefolytatni. Nagyon kérem, és kérem a kormánypárti képviselőket is, hogy ezt ne hagyjuk. (Dr. Havas Szófia: De mikor?) Mondjuk kedden lehet egész nap, vagy ha hétfőn, akkor legyen kétkörös a tárgyalása, hogy előbb egy vezérszónoki kör, és utána egy másik ülésen az egyéb. Úgy gondolom, hogy méltatlan az ágazattal, az állampolgárokkal. (Dr. Mikola István: Majd a házbizottságnál kezdeményezzük!), velünk szemben is.
Kérem elnök urat, hogy kezdeményezze, hogy ne hétfőn este, hanem valamilyen emberi időpontban kerüljön erre sor, amikor van idő ennek a kitárgyalására, ha már itt se lehet, ott se lehet, akkor mikor tárgyaljunk róla, akkor tényleg, lehet, hogy jobb lenne visszavonni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Az a házbizottság kompetenciája, tehát frakciók útján lehet kezdeményezni azt, hogy mikor, milyen sorrendben, mi kerüljön sorra. Tehát ez az egyik része.
Mielőtt ügyrendi kérdésben szót adnék, természetesen szeretném végigvinni a dolog tárgyalását itt, a bizottságban, még akkor is, ha helyenként részletes vitát folytatunk. Három hozzászóló van hátra. Azért megkérdezem, hogy mind a hárman kívánnak-e szólni. (A felszólalni kívánók jelzik, hogy igen.) Igen. És elképzelhető, hogy ez viszonylag rövid lesz? (Dr. Horváth Zsolt: Nem hosszan!) Havas képviselő asszony ügyrendben!
DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen. Egészen kivételesen kértem ügyrendben szót, tekintettel arra, hogy a búcsúszimfóniának megfelelően fogy a bizottsági létszám. Én azt az ügyrendi javaslatot tenném, hogy most szavazzunk kivételesen az előterjesztő válasza előtt az általános vitára alkalmasságról, és utána folytatódjon, tekintettel arra, hogy a bizottság egyébként is egy maratoni ülésben lesz a zárt üléssel egyetemben. Most szavazzunk, és utána folytatódjon a kérdésekkel, illetve a válaszokkal a vita. (Dr. Mikola István: És a Házszabály?)
ELNÖK: Azt gondolom, hogy ezt azért nem tudom vitára bocsátani, merthogy először az ügyrendi kérdésről kellene szavazni, de a Házszabály azt teszi lehetővé, hogy lezajlik a vita. Tehát van más ügyrendi javaslat, tehát mondjuk az, hogy zárjuk le a vitát, ezt lehet javasolni, de azt nem lehet, hogy nem történik meg a hozzászólók meghallgatása és a vitára az adott válasz. Tehát többféle megoldás van természetesen, erről nem szavaztathatok, mert ez nem házszabályszerű. Úgyhogy ezért elnézést kérek, képviselő asszony. Inkább kérem az önmérsékletet mindenkitől, az előterjesztőtől is. Az lesz a megoldás, hogy a zárt ülést egy kicsit később fogjuk kezdeni, de kérem az önmérsékletet.
Nyúl képviselő úr!
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Megígérem, hogy nagyon rövid leszek. Politikai vitát nem óhajtok itt folytatni, vindikálni és csinálni, mert amúgy is fogy az időnk, de ideje lenne egyszer tisztába tenni több mindent.
Egy érdemi hozzászólásom lenne. A kapacitáscsökkentést illetően: itt nem elbocsátásokról lenne szó valójában, hanem az államigazgatási szerv, a RET véleményének figyelembevételével lenne egy esetleges átcsoportosítás, szükség esetén pedig leépítés.
Amit a törvényjavaslatban kiemelten fontosnak tartanék, az a garanciális elemek megjelenése. Ebben a dologban az az érzésem, hogy késedelemben vagyunk, mert ha ezt már előbb meghoztuk volna, a garanciális elemek beépítését, mint törvényt, akkor nem lenne olyan kaotikus állapot, ami kialakult több ilyen, magánbefektető által működtetett egészségügyi intézményben.
Még egy megjegyzésem lenne, csupán Nagy Kálmán képviselőtársamnak próbálnék válaszolni. A méltányossági táppénzt illetően: a mai gyakorlat az, amikor tudjuk azt, hogy életkortól függően, bizonyos, iksz nap áll rendelkezésre a betegellátásban, amikor a gyermekháziorvos veszi táppénzre a gyermeket. Ha nem gyógyult meg a beteg, a mai gyakorlat egy törvénytelen gyakorlat, szeretném elmondani, és itt a bizottságnak el merem mondani, hogy a gyakorlat az, hogy anyuka átmegy ilyenkor a saját háziorvosához és fiktív diagnózis alapján táppénzre veteti magát. Tehát ez a törvénytelen állapot ezzel a törvényi betéttel törvényessé válhat, és emberileg is sokkal jobban kezelhető. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth képviselő úr!
DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatról Csáky András nagyon sokat elmondott már, a többiek is nagyon sokat beszéltek róla. Engedjék meg, hogy mint egy igazi salátatörvényhez, két, számomra nagyon fontos megjegyzést tegyek hozzá. Az egyik az, hogy vannak olyan szabályok, olyan elemek benne, amelyek valóban régóta szabályozás után kiáltanak, és amelyeknek a megoldása - most nem akarom vitatni, hogy pont jó-e vagy én pont így képzelem el, de egyfajta elfogadható megoldás. Ugyanakkor belecsempésztek egy csomó olyan felhatalmazást, amely felhatalmazásokat, ha az ember szépen sorba teszi, amelyet vagy a kormány vagy a miniszter kapott meg, pontosabban a tárca, ha mindezeket egymás mellé rakjuk, akkor lényegében a teljes magyar egészségügyi ellátórendszert kényük-kedvük szerint átszabhatják. Ha ezt a törvényjavaslatot így elfogadjuk, jóváhagyjuk, lehet, hogy nem szándékuk, nem tudom, lehet, hogy csak finomhangolni akarnak, lehet. De mi van, ha ezt baltával kezdik?
Bocsánat, a felhatalmazást megadtuk, ha ezt a törvényt elfogadjuk. Én nem feltételezem a kormányzatról, de lehetőségük van rá, és azt gondolom, hogy ez viszont már meghaladja azt, amire a jogalkotási törvény szól, és azt gondolom, hogy ez a törvénykezés kiüresítését jelenti. Tehát akkor egyáltalán miért kell törvényekben szabályozni a magyar egészségügy felépítését, annak rendszerét? Felesleges, elég egyetlenegy törvényi passzus, a magyar egészségügy felépítését a kormány és a tárca kénye-kedve szerint alakítja. Ennyit kell elfogadni, és nem kell ilyen hosszú rendelkező részeket és hatályba léptető és hatályon kívül helyező részeket tenni. Nekem ez az igazi problémám ezzel a törvényjavaslattal. Azt kérték tőlem most, hogy rövid legyek, ezért fogalmazok sarkosabban.
Tehát azt gondolom, hogy ezt újra kellene gondolni. Ha ténylegesen azt szeretnénk, hogy azokat a kérdéseket, amelyek az egészségügyben valóban megoldatlan, jogbizonytalanságot okozó helyzetek, akkor szét kell szedni ezt a salátatörvényt, ki kell belőle szedegetni azokat, amelyek az elmúlt hét év során tett kísérletek helyretételéről vagy újraszabályozásáról vagy egész egyszerűen csak a költségvetés betartatásához szükséges pallosjogok megadásáról szól, ezeket ki kellene akkor szépen szedegetni belőle, és tényleg azokat kellene csak benne hagyni, amelyeknek a szabályozása valóban sürgető, növelné a jogbiztonságot, növelné az egészségügyi ellátórendszer kiszámíthatóságát és annak a megbízható működését. Ahhoz partnerek vagyunk, hogy végignézzük, hogy mi az, ami ebben a törvényben nem maradhat bent, és ha azokat kiszedik a módosító javaslatok során, akkor talán még támogatni is fogjuk. De ebben a formájában ez a törvényjavaslat túl nagy felhatalmazást ad a kormánynak. Zárójelben tegyük hozzá, hogy ha ezt mondjuk a ciklus elején kérnék, akkor megint elgondolkodna az ember, hogy ennyi bizalom jár-e egy kormánynak vagy nem. De két ciklus után, egy magát deklaráltan átmenetinek és válságkezelő kormánynak nevező kormányzat kezébe ilyen feljogosítást, ilyen jogosítványokat tenni, azt gondolom, hogy nem állja meg a helyét. Ne csodálkozzanak, hogy ha ezt nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt szót adok Puskás képviselő úrnak, itt a következő dilemmát szeretném megosztani képviselőtársaimmal, és ebben most már én szeretném, ha állást tudnánk közösen foglalni. Az egyik, hogy nagyon sokféle észrevétel elhangzott, ami érdemi választ igényel, én valóban így látom, hogy ezek fontos ügyek.
Nyilván államtitkár asszonynak is válaszolnia kell. Ugyanakkor azonban azt is látom, hogy részben kezdődnek egyéb bizottsági ülések, ahol szintén a képviselőknek meg kell jelenniük, ezért fogyunk. Ez egy valós felvetés volt, csak a megoldási javaslat nem volt valós, képviselő asszony, mert a Házszabály nem teszi lehetővé. Ezért háromféle lehetőség van. Az egyik az, hogy mivel tudjuk biztosítani azt, hogy elegen legyünk, szavazzunk, folytassuk és eltoljuk a zárt ülést, ami azért nehéz, mert meghívottak vannak, ez előkészítést igényel, és miniszter úr időbeosztásához is alkalmazkodtunk ezzel. Tehát én nem javasolnám, hogy ezt tegyük.
A másik javaslat, hogy a vitát most felfüggesztjük, és a válaszokat is nyilván meg kell hallgatni. Ha tudjuk biztosítani a határozatképességet, a zárt ülést követően folytatjuk, délután 4 órakor vagy valahogy, és azt követően zajlik a dolog.
Van még egy javaslatom, ami szintén házszabályszerű, hogy mondjuk azt tesszük, hogy Puskás képviselő urat meghallgatjuk, utána a válaszadásra - és azért, hogy ott tényleg érdemben ezt mindenki végig tudja hallgatni, egy folytatólagos ülésben hétfőn, 11 órakor kerítünk sort, amikor összehívom a bizottságot. Úgy látom a bólogatásokból, hogy...
DR. CSÁKY ANDRÁS (független): De akkor viszont azt kérem, hogy a módosító javaslatokat, miután azt hallom, hogy egy hét szünet lesz, hogy akkor jövő héten pénteken... (Dr. Horváth Zsolt: Ne zárjuk le az általános vitát!) Jó, az nekem jó. Ha hétfőn nem zárjuk le az általános vitát, akkor rendben van.
ELNÖK: Ezt meg lehet fontolni, hogy kétkörös legyen. Nyilván ezt majd megfontolja a házbizottság. Én most akkor a következő javaslatot teszem. Puskás képviselő úr, ha tényleg egy két-három perces hozzászólást kíván tenni, vagy hosszabbat? Ezt szeretném megkérdezni.
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Hosszabban szoktam beszélni. (Derültség.)
ELNÖK: Akkor Puskás képviselő urat meghallgatjuk, azt követően felfüggesztjük a vitát, és a bizottságot hétfőn 11 órára összehívom, és akkor tulajdonképpen elhangzik a válasz, és szavazunk az általános vitára alkalmasságról. Ki támogatja ezt a megoldást? (Szavazás. - Dr. Horváth Zsolt: De elnapoljuk az általános vitát! Vagy elhalasztjuk.) Az nem a mi hatáskörünk, elnézést.
DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): Elnök úr belefutott a csapdába, most hagyjuk már, hogy benne legyen. (Derültség.)
ELNÖK: Van megoldás rá, de egyébként ez is kezelhető. Akkor megállapítom azt, hogy Puskás képviselő urat még meghallgatjuk, azt követően a válaszadásra és a szavazásra hétfőn 11 órára összehívom a bizottságot. Köszönöm szépen. Képviselő úr!
DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Jogértő barátommal konzultálván a törvénytervezetről, azt mondta, hogy sajnos, az ember nem mindig lehet büszke a saját szakmájára. Ezt ennek a törvénytervezetnek az olvasásakor mondta.
Aztán azt is mondta, hogy a rémhírterjesztéssel kapcsolatban beadott miniszteri ügyészségi megkereséshez hasonlít ez a dolog, ez a törvénytervezet, csupán az ügyészségnek jogában állt lesöpörni, és azt mondani, hogy ezzel nem foglalkozunk. Sajnálatos módon itt, ebben a törvénytervezetben lévő dolgok a betegellátásra, illetve a betegek életének, gyógyulásának a minőségére vonatkoznak, és nem áll módjukban ezt a dolgot lesöpörni.
Én 8 egyszerű kérdést igyekeztem összeírni, vagy észrevételt igyekeztem tenni, de miután látom, hogy itt az idővel nagyon gazdálkodni kellene, igyekszem ezeken gyorsan végigmenni.
Először is azt kérdezem, hogy ez a bizonyos egészségügyi bírság milyen bírságolási rendbe tartozik? Hiszen egyszer azt mondjuk, hogy szabálysértési bírság, és ugyanaz a cselekedet, meg egészségügyi bírság is. Most ez úgy mégis mit jelent?
Az ÁNTSZ rendjével, átalakításával, jövőjével kapcsolatban nem értem, hogy hogyan lesz. Milyen új feladatokat adunk neki, vagy adnak neki e felhatalmazás alapján, ugyanakkor a Biztosítási Felügyeletről egy szó sincs. A Biztosítási Felügyelet helye hol van ebben a rendszerben? Szükséges-e a továbbiakban megtartani ezt az egészet? A költségvetésben megfelelő tétel, hol van ennek az értelme?
Schvarcz képviselőtársam beszélt itt nagy örömmel az adatoknak a különböző egészségügyi adatoknak az összehangolásáról és összeházasításáról. Világos, nagyon fontos kérdés az, hogy az egészségügyi adatok összeérjenek. Kérdezem én, hogy ezt a részét vagy egyáltalán a törvénytervezetet az Alkotmánybírósággal, aztán az adatvédelmi biztossal egyeztették-e?
A várólistákról már szó volt. A megfogalmazások a várólistáról való kikerülésnél úgy gondolom, nagyon-nagyon pontosak kellene hogy legyenek, mert visszaélésre ad okot. Nem akarom idézni ezt a megfogalmazást, de egyáltalán nem úgy néz ki.
A méltányossági kérelem. Két bajom van ezzel a dologgal. Az egyik azt mondja, hogy öt éven belül nem hozható újra a gyógyszer, a másik pedig 50 betegnél több nem kerülhet a támogatottak közé. Mi lesz az 51. beteggel? - kérdezem én. A betegek harcolnak?
A másik része pedig ennek a rendeletnek azt hiszem, hogy kizár gyógyszereket a lehetőség alól.
Hetedikként Havas Szófia képviselő asszony beszélt itt az innovációról és a kutatás-fejlesztésről. Nem tudom pontosan, azt hiszem, a 88. §-ban az ott szereplők úgy tűnnek, hogy olyan támogatásbeli korlátot jelentenek, hogy ezekkel nem kerülhetnek be az innovatív gyógyszerek a támogatottak közé. Tehát mintegy visszaveszi az állam a K+F kedvezményezettséget, avagy mi a szándék ezzel?
A továbbképzés. A továbbképzési rendszer ma Magyarországon egy akkreditált továbbképzési rendben zajlik. Ehhez hallottuk már, hogy itt újfajta dolgokat igyekeznek felfedezni, illetve beállítani. A külföldi munkavállalás továbbképzésnek minősül. Nyilván vannak olyan külföldi munkavállalási helyek, amelyek valóban továbbképzésnek minősülnek, úgy gondolom, hogy ez megint átgondolandó.
Az utolsó: tisztelt államtitkár asszony azt mondta, hogy segítik a kis patikák működését. Ez hol található a törvényben, mert én egy korlátot találtam. Nem emlékszem pontosan, valami 200 négyzetméter szerepelt, nem akartam ilyen részletekbe menően tárgyalni erről, de hol van, melyik paragrafus, melyik passzusa az, amelyik erről szól, amit tetszett mondani, államtitkár asszony? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr önmérsékletét. Akkor ahogy az ügyrendi javaslatot képviselőtársaim elfogadták, az általános vitát most lezárom, válaszadásra és határozathozatalra hétfőn e célra összehívott ülésen kerül sor. Azt tanácsolom esetleg az államtitkár asszonynak és a minisztérium képviselőinek, hogy nagyon sok olyan kérdés elhangzott, ami például módosító indítvány kiindulópontja lehet. Ha célszerűnek tartja a minisztérium, esetleg lehet bizonyos kérdésekre írásban is válaszolni, amit mondjuk pénteken a hálózaton továbbítunk a képviselőknek. (Dr. Mikola István: Melyik hálózaton?) A parlamenti számítógépes hálózaton (Derültség.), és akkor ez megkönnyíti a válaszadást.
Hétfőn délelőttre a bizottságot összehívom, várhatóan 11 órára ebbe a terembe, és akkor most a zárt ülésre 30 perc múlva kerül sor a III-as tárgyalóban. Köszönöm szépen, a második napirendi pontot pedig elhalasztottuk a jövő hétre. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 53 perc)
|
|
Dr. Kökény Mihály |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva