EIB-5/2006.
(EIB-5/2006-2010.)
az Országgyűlés európai ügyek bizottságának
2006. július 3-án, hétfőn, 12.00 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Az európai szövetkezetről szóló T/316. számú törvényjavaslat általános vitája
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Botka László (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP)
Dr. Tóth Bertalan (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Ékes József (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Kocsi László (MSZP) dr. Tóth Bertalannak (MSZP)
Veress József (MSZP) Varga Zoltánnak (MSZP)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz) Ivanics Ferencnek (Fidesz)
Dr. Ivasivka Andrea főtanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Papp Imre helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Huttel Helga főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 02 perc)
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim! A mai bizottsági ülést megnyitom azzal, hogy a Ház vezetése rendre gondoskodik arról, hogy ne unatkozzunk, ameddig a helyünket keresgéljük a megszokott bizottsági termünkben.
Szeretném bejelenteni a bizottság számára, hogy a bizottság elnöksége még az őszi ülésszak megkezdése előtt, a rendkívüli ülésszak alatt igyekszik megállapodásra jutni az őszi menetrendet illetően. Az ezzel kapcsolatban az elnökség tagjaival folytatott megbeszélést követően fogom a bizottságot tájékoztatni a terveinkről, hogy melyek azok a területek, amelyekről általános vitát szeretnénk folytatni, és melyek azok, amelyekben a scrutiny-t szeretnénk folytatni. Ebben még várom az MSZP-frakció észrevételeit - a Fidesztől kaptam már egy ilyen észrevételt -, és ezek alapján remélem, meg tudunk állapodni.
Ezt követően a napirendi javaslatomat az írásban előterjesztettel egybehangzóan tartom fönn. Kérdezem a bizottságot, hogy kinek van észrevétele a napirenddel kapcsolatban. Pelczné Gáll Ildikó!
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elnök úrnak továbbítottunk egy levelet, amelyben kértük Bajnai Gordon meghallgatását. Elnök úr támogatta, jelezte, hogy rendben van ez a meghallgatás. Azóta írásban a levélre választ nem kaptunk. El is tekintenénk az írásos választól, ha most elnök úr tájékoztatna minket arról, hogy a jövő héten vagy az azt követő héten mikor kerül sor Bajnai Gordon meghallgatására. Úgy gondolom, nem kell ecsetelni, hogy miért tartjuk szükségesnek a meghallgatását, illetve ezt a levélben már körvonalaztuk is.
ELNÖK: Természetesen azok a képviselők, akik a bizottsági üléseken részt vesznek, tudják, mert bejelentettem, hogy Bajnai Gordon meghallgatására július folyamán sor kerül, mégpedig július elején, az időpont megvan. A levelet köszönöm szépen, megkaptam a mai napon, ezért elnézést, hogy még nem sikerült válaszolnom rá. (Jelzésre:) Ez egy másik levél. Semmi probléma, erről volt szó a bizottság ülésén a bevezető megjegyzések között, hogy természetesen szándékunkban áll nekünk is Bajnai urat meghívni, és ő erre késznek mutatkozott; nemcsak arra, hogy most, a ciklus elején bemutatkozzon, hanem elmondta azt, hogy folyamatos dialógusra kész a bizottsággal. Tehát július első felében a meghallgatására sor kerül.
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm szépen. Még egyszer fölteszem a kérdésemet, hogy van-e a napirendi javaslattal kapcsolatban bárkinek észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja a mai napirendünket. (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm szépen.
Az európai szövetkezetről szóló T/316. számú törvényjavaslat általános vitája
Rátérünk az 1. napirendi pontunkra, az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat általános vitájára. Az előterjesztő dr. Huttel Helga asszony az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Tessék parancsolni!
DR. HUTTEL HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslatot azért szükséges most, a rendkívüli ülésszak alatt megtárgyalnia az Országgyűlésnek, mert jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítését szolgálja. 2006. augusztus 18-ától kell alkalmazni az Európai Unió valamennyi tagállamában azt a közösségi rendeletet, ami az európai szövetkezet statútumáról szól, valamint a munkavállalók bevonásáról szóló 2003/72. EK irányelv is ettől a dátumtól lesz kötelezően alkalmazandó, az átültetési határidő augusztus 18-án jár le.
Az európai szövetkezetről szóló törvény megalkotásával az a célunk, hogy a jövőben ne kizárólag helyi igények kielégítésére korlátozódjon a szövetkezetek tevékenysége, hanem a letelepedés szabadságával élve azon szövetkezetek, melyeknél ez a realitás, hogy valóban több tagállamra kiterjed a tevékenységük, minél rugalmasabban tudják gyakorolni tevékenységüket az Európai Unió területén.
Az európai szövetkezet egy sui generis jogi személy, hasonlóan az európai részvénytársasághoz és az európai gazdasági egyesüléshez, tehát nem teljesen előzmény nélküli sem a közösségi, sem a magyar jogrendben az, hogy egy olyan jogi személy jön létre, mely nem a tagállami jog, hanem a közösségi jog talaján áll, a fő szabályait közösségi rendelet állapítja meg, és a tagállami jogalkotónak a közösségi rendelet végrehajtásához szükséges szabályokat kell megállapítania. Képletesen szólva ez végül is egy végrehajtási szabály, amit most megalkotunk.
Az európai szövetkezet székhelye bármely uniós tagállamban létrejöhet, illetve fontos eleme a szabályozásnak, hogy áthelyezheti szabadon az európai szövetkezet a székhelyét bármely más uniós tagállamba anélkül, hogy fel kellene számolnia az eredeti jogi személyt és anélkül, hogy egy új jogi személyt kellene létrehoznia. Ez egy jelentős eltérés a tagállami jog alapján létrejött gazdasági társaságokhoz és szövetkezetekhez képest.
Valamilyen szinten, bizonyos mértékben lehetőségünk volt a jogszabály előkészítése során figyelembe venni a tagállami szövetkezeti szabályokat, és ezekre építve alakíthattuk ki a végrehajtási szabályokat. Ezért is kellett megvárnunk, hogy a 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről megszülessen, és amint december folyamán a végleges szöveget már megismerhettük, egy intenzív, alapos előkészítő munka kezdődött el az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat előkészítésére.
Nagyon fontos volt számunkra, hogy széles körű egyeztetéseket folytassunk, tehát a közigazgatási egyeztetésre bocsátással egyidejűleg az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhetővé tettük a törvénytervezet szövegét, valamint egyeztettünk a szövetkezeti szövetségekkel, a Szövetkezetpolitikai Kollégium megtárgyalta és támogatta a tervezetet, illetve az OÉT gazdasági bizottsága is megtárgyalta és támogatta a tervezetet.
Elöljáróban ennyit szerettem volna mondani, és kérdésekre szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes asszony, az előterjesztést. A vitát megnyitom. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kérdése, észrevétele kinek van. (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok.
Annyit hadd kérdezzek én meg a főosztályvezető-helyettes asszonytól, hogy amióta az európai részvénytársaságokról szóló törvényt a parlament az előző ciklusban elfogadta, valamilyen tapasztalat azzal kapcsolatban van-e, ami adott esetben applikálható erre a most elfogadott törvényjavaslatra.
DR. HUTTEL HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök úr a magyarországi szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényre gondol.
ELNÖK: Nem. Az európai részvénytársaságokra.
DR. HUTTEL HELGA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az európai részvénytársaságról szóló törvény valóban már hatályba lépett Magyarországon, és uniós csatlakozásunk napjától kezdve létrehozhatnak ilyen jogi személyt Magyarországon és magyarországi székhellyel is. Jelenlegi ismereteink szerint egy darab magyarországi székhelyű európai részvénytársaság van, a Grafisoft SE működik már ebben a formában.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát úgy érzem, hogy nem kell "tartani" attól, hogy európai szövetkezetek tucatjával fognak megalakulni. Lehet, hogy ez sajnálatos, nem tudom.
További hozzászólás vagy kérdés a bizottság részéről van-e? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok, a vitát bezárom.
Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. (Szavazás.) Egyhangú.
Nagyon szépen köszönöm a főosztályvezető-helyettes asszonynak az előterjesztést. Viszontlátásra!
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra, ami röviden az európai közös légtér létrehozására irányuló többoldalú megállapodás. Köszöntöm Ivasivka Andreát, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főtanácsosát, és rögtön meg is kérjük, hogy tájékoztassa a bizottságot ennek a megállapodásnak a lényegéről.
DR. IVASIVKA ANDREA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Az általános vita tárgyaként szereplő törvénytervezet egy, az Európai Közösség és tagállamai, valamint tíz harmadik ország által aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről szól. Ezt a tíz országot most nem sorolnám fel, a megállapodás címében el tudják olvasni.
A megállapodásban érintett országok között már hosszú évek óta léteznek bilaterális megállapodások, azonban rengeteg, az alábbiakban felsorolt indok vezette arra a Közösséget, hogy egy egységes szabályozást hozzanak létre és megalakítsák ezáltal az egységes európai légteret, röviden az EKLT-t. Az indokok a következők voltak:
Napjainkban és az elkövetkezendő évtizedekben is a légi közlekedés a talán legdinamikusabban fejlődő közlekedési ágazat, amely ezáltal katalizátor hatású is lehet a politikai és gazdasági integráció gyorsításában. A légi közlekedés gyors fejlődéséből származó előnyök országhatárokon túlnyúlóan, nagy földrajzi térségek szintjén használhatók ki legjobban. Ezen a felismerésen alapult az EKLT-megállapodás létrehozása, amit közel egy hónapja, a június 9-i luxemburgi Közlekedési, Távközlési és Energetikai Tanács-ülésen írtak alá.
A megállapodás célja az érintett államok közötti piacnyitás annak érdekében, hogy a közösség és a harmadik országok részvételével létrehozott európai közös légtér a közösségi belső piaccal párhuzamosan fejlődhessen. A szabályok Európán belüli harmonizációja következtében közös, szabad és biztonságos légi közlekedési piac jön létre, amely hozzájárul az egész térség fejlődéséhez, és ösztönzőleg hathat más ágazatokra is: az iparra, a szolgáltatásra és az idegenforgalom fellendítésére is.
Az európai közös légtér megteremtése érdekében a részes államok vállalják a teljes piacnyitást a hozzáférés, a kapacitás, a viteldíjak és a szabad letelepedési jog tekintetében. Megteremtik az összhangot a közösségi joggal a biztonság, a védelem és a légi forgalom szolgáltatása terén. Azáltal, hogy az európai közös légtér partnerországai a közösségi jogot alkalmazzák, igen magas biztonsági, védelmi, környezeti és fogyasztóvédelmi, valamint versenyjogi követelményeknek is eleget tesznek.
A megállapodás három részből áll: magából az alapszerződésből, ennek a mellékletéből, amely kimondottan az adott, harmadik ország tekintetében fennálló megállapodásokat tartalmazza, és a protokollból, amely a közösségi rendelkezések és a bilaterális megállapodások rendelkezései közötti átmeneti megállapodásokat tartalmazza. Nyilvánvalóan ebből adódik, hogy nem azonnali hatállyal alkalmaznak minden rendelkezést, hanem fokozatosan kell bevezetni a közösségi szabályozást, ezeket különböző feltételekhez, főként biztonsági feltételekhez kötik. Ennek meghatározott rendje van, ami két szakaszból áll majd: közösségi ellenőrzést követően fognak dönteni arról, hogy a második szakaszba átjuthatnak-e ezek az országok, és valóban megfelelnek-e az EKLT követelményének.
Hazánk tekintetében a bejegyzett légi fuvarozókat mindenképpen kedvezően érinti az EKLT-megállapodás; azáltal, hogy azok Magyarország és az adott állam bármely pontjai között végezhetnek korlátozásmentes fuvarozást, kedvező piaci pozíciókat nyerhetünk, a repülési jogok kiterjedhetnek, saját országunkból más országba sokkal könnyedébben utazhatunk nemcsak mint utasok, hanem poggyászt, postai küldeményt is szabadabban szállíthatunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amint a közösség és tagállamai, valamint legalább egy harmadik ország részéről történő megerősítésről szóló okirat a megállapodás letéteményeséhez, vagyis a Tanács főtitkárságához beérkezik. Ez előreláthatólag év végéig várható.
Igen komoly jogi problémát okozott a bizottság azon határozott döntése, hogy az aláírást követő naptól már alkalmazni szerették volna és alkalmazzák is a megállapodást. Nagyon sok országban, így hazánk jogrendszerében is ennek kizáró rendelkezései vannak az új nemzetközi szerződésekről szóló 2005. L. törvény értelmében, tehát ideiglenesen alkalmazni mi nem tudjuk, csak akkor, amikor az Országgyűlés megerősítését megkapjuk, így kellett tennünk egy ideiglenes alkalmazást kizáró nyilatkozatot. Rajtunk kívül öt tagállam megtette ezt a nyilatkozatot, úgyhogy főként ezért is várjuk az Országgyűlés támogatását.
Az előbbiekre való tekintettel kérem az önök támogatását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főtanácsos asszony, a beszámolót. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kérdés, észrevétel - különös tekintettel a sürgősségre - van-e. (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok.
Nekem lenne egy kérdésem, ami kötözködésnek tűnik; ezért elnézést, de ez végül is egy fontos dolog. Az aláírók között látom Szerbia-Montenegrót.
DR. IVASIVKA ANDREA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen. Gyakorlatilag az aláírást megelőző napokban született meg a döntés, a szétszakadást követően. Nem tudtak mit tenni, már nem volt már idő arra, hogy külön-külön szerepeltessék a két országot. Tekintettel arra, hogy akkor még nem lépett hatályba a népszavazás, együttesen írták alá a megállapodást. A későbbiekben egy olyan nyilatkozatot fognak elfogadni, hogy Szerbia és Montenegró önálló, külön államként szerepel majd. Azt hiszem, tíz napon belül zajlott le a két esemény, és akkor már diplomáciailag nem tudtak mást tenni, tehát elfogadták az eredményt, de akkor még nem volt hatályos.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Részünkről nem lesz akadálya a ratifikációnak.
DR. IVASIVKA ANDREA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Teljesen jogos a probléma, bennünk is felmerült annak idején.
ELNÖK: Csak jelzem, hogy Szerbia és Montenegró jogutódja Szerbia, és nem Montenegró, úgyhogy hiába írták alá, ezt majd valahogyan jogilag rendezni kell.
Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára bocsátását. (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm szépen.
Most megkérem Papp Imre főosztályvezető-helyettes urat, hogy fáradjon ide. Az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényi rendelkezések módosításról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat tárgyaljuk.
Az 1. pontban dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata szerepel. Az előterjesztő nevében úgy látom, senki nem kíván szólni. Kérdezem a kormány képviselőjének álláspontját.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az alkotmányügyi bizottság nem minősítette házszabályszerűnek ezt a javaslatot, ezért ez kihullott a rendszerből.
ELNÖK: Én ezt most hirtelen nem tudom átlátni, hogy miért nem házszabályszerű, de ha ők ezt mondják, akkor biztosan így van. (Jelzésre:) Ja, túlterjeszkedés - ott van. Kérdezem a bizottságot, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja az indítványt. (2) Köszönöm szépen. Ketten támogatják, a többiek nem támogatják, egyharmadot sem kapott.
Áttérünk a 2. pontra, ami ugyanaz, és mégsem ugyanaz. Formailag azért azt hiszem, hogy a vitát le lehet egyben zárni. Ki támogatja? (2) Ketten támogatják, a többiek nem támogatják, egyharmadot sem ért el.
Dr. Répássy Róbert és Szűcs Lajos képviselők indítványát kérdezem, kívánja-e valaki előterjeszteni a bizottság előtt? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kérdezem a kormány képviselőjének álláspontját.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A vitát megnyitom. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok hozzászólási szándékot, ezért rögtön be is rekesztem a vitát. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a 3. szám alatt regisztrált indítványt. (5) Ki nem támogatja? (11) Ez azt jelenti, hogy az egyharmadot elérte a támogatottság.
A 4. sorszám alatt dr. Répássy Róbert és Szűcs Lajos indítványát kívánja-e valaki előterjeszteni? (Senki sem jelentkezik.)
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (5) Ki nem támogatja? (11) Az egyharmadot elérte.
Az 5. sorszám alatt dr. Répássy Róbert és Szűcs Lajos indítványát kívánja-e valaki a bizottság részéről előterjeszteni? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kíván-e valaki hozzászólni a vitához? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok, a vitát berekesztem. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a javaslatot. (5) Ki nem támogatja? (11) Az egyharmadot elérte.
A 6. sorszám alatt dr. Dávid Ibolya javasol egy kiegészítést. Kívánja-e valaki a bizottság részéről előterjeszteni? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Itt is azt a tájékoztatást tudom adni, hogy az alkotmányügyi bizottság nem tekintette házszabályszerűnek ezt a javaslatot.
ELNÖK: A vitát megnyitom. Ki kíván hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Érdeklődés hiánya miatt berekesztem a vitát. Ki támogatja a javaslatot? (0) Senki, nem támogatja mindenki más, úgyhogy egyharmadot sem ért el.
7. sorszám alatt dr. Répássy Róbert és Szűcs Lajos indítványát kívánja-e valaki a bizottság részéről előterjeszteni? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kíván-e valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Ki támogatja a javaslatot? (5) Ki nem támogatja? (11) Köszönöm szépen.
8. szám alatt Mandur László képviselő úr indítványát kívánja-e valaki a bizottság részéről előterjeszteni? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány egyetért a javaslattal. A vitát megnyitom. (Senki sem jelentkezik.) Érdeklődés hiányában bezárom. Ki támogatja a javaslatot? (11) Ki nem támogatja? (5)
9. sorszám alatt Gúr Nándor képviselő úr javaslatát tárgyaljuk. Kérdezem a bizottságot, kívánja-e valaki előterjeszteni. (Senki sem jelentkezik.) A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A vitát megnyitom (Senki sem jelentkezik.) és egyben bezárom. Ki támogatja a képviselő úr javaslatát? (0) Senki, nem támogatja az összes többi, egyharmadot sem ért el.
10. sorszám alatt dr. Dávid Ibolya képviselő asszony javaslatát tárgyaljuk. Kívánja-e valaki előterjeszteni? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Összefügg az előzővel, ez sem házszabályszerű az alkotmányügyi bizottság megítélése szerint.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kíván-e valaki hozzászólni az indítványhoz? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (0) Senki, egyharmadot sem ért el.
11. sorszám alatt dr. Répássy Róbert és Szűcs Lajos képviselők indítványát tárgyaljuk. Kívánja-e valaki előterjeszteni a bizottság nevében? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kíván-e valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem. Ki támogatja? (5) Ki nem támogatja? (11) Köszönöm szépen. Ezzel ezt a napirendi pontot lezártuk.
Áttérünk az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok tárgyalására.
1. sorszám alatt dr. Dávid Ibolya képviselő asszony indítványát kívánja-e valaki előterjeszteni? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kíván-e valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem. Kérdezem a bizottságot, kik támogatják a módosító indítványt. (0) Ilyet nem látok, egyharmadot sem ért el.
2. sorszám alatt dr. Répássy Róbert és Szűcs Lajos indítványát kívánja-e valaki előterjeszteni? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kíván-e valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja az indítványt. (5) Ki nem támogatja? (11) Egyharmadot elért.
3. sorszám alatt dr. Salamon László képviselő úr javaslatát tárgyaljuk. Kérdezem a bizottságot, hogy kívánja-e valaki előterjeszteni a javaslatot. (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok, ezért a kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PAPP IMRE helyettes államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a javaslatot. Ki kíván hozzászólni az indítványhoz? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a javaslatot? (5) Ki nem támogatja? (11) Egyharmadot elért. Ezzel az ehhez a törvényjavaslathoz benyújtott indítványok sorát bezártuk.
Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a következő ülésünkre július 4-én kerül sor, nem itt, hanem a Delegációs teremben, és a Magyar Európai Üzleti Tanács képviselőit hívjuk meg. Azok a képviselők, akik a korábbi ciklusban már itt voltak a bizottságban, tudják, hogy ezek nagyon érdekes viták szoktak lenni, úgyhogy remélem, a képviselő hölgyek és urak minél nagyobb létszámban vesznek részt ezen az ülésen. Látni fogják, hogy nagy számban fogadták el meghívásunkat, van mondanivalójuk arról, hogy Magyarország hogyan készül fel sok mindenre, és a kétéves európai uniós tagságból mi következik Magyarország számára az előttünk álló időszakra.
Köszönöm szépen a mai ülésen való megjelenést, az ülést berekesztem. Jó munkát kívánok a plenáris ülésre!
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 27 perc.)
Dr. Eörsi Mátyás
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa