EIB-9/2006.
(EIB-9/2006-2010.)
az Országgyűlés európai ügyek bizottságának
2006. július 20-án, csütörtökön, 10 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat
Az ülés résztvevői
A bizottság részéről
Megjelent
Helyettesítési megbízást adott
Meghívottak részéről
Elnöki bevezető
Napirend előtti vita
A napirend elfogadása
Göncz Kinga külügyminiszter asszony tájékoztatója a Külügyminisztériumban végrehajtott strukturális változtatásokról, különös tekintettel az európai uniós ügyeket érintő átszervezésekre
Horváthné dr. Fekszi Márta szóbeli tájékoztatója
Kérdések, válaszok
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Varga Zoltán (MSZP) Veress Józsefnek (MSZP)
Dr. Tóth Bertalan (MSZP) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Nógrádi Zoltán (Fidesz) Dr. Hörcsik Richárdnak (Fidesz)
Dr. Molnár Csaba (MSZP) Dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár (Külügyminisztérium)
Iván Gábor (Külügyminisztérium)
Szájer József (európai parlamenti képviselő)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra)
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az európai ügyek bizottságának mai ülését megnyitom.
Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy levelet kaptam nyolc Fidesz-, illetőleg KDNP-képviselő aláírásával, amely levélben kezdeményezik, hogy a bizottság a mai ülésén hallgassa meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök urat is. Érdekes lenne a helyzet, ha most Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr mellettem ülne, hiszen nemhogy az ellenzék, de még a nyolc aláíró közül is egyetlenegy sincs jelen ezen a bizottsági ülésen. Nem tudták még egyébként, hogy a miniszterelnök úr el tud-e jönni a mai bizottsági ülésre.
Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy a levél alapján felvettem a kapcsolatot a Miniszterelnöki Hivatallal. (Firtl Mátyás megérkezik az ülésre.) Azt hiszem, érdemes elölről kezdenem, mert megjelent a bizottság alelnöke. Tisztelettel köszöntöm Firtl alelnök urat.
Tájékoztatom a bizottságot arról, hogy nyolc ellenzéki képviselő aláírásával kaptam egy megkeresést arról (Pelczné dr. Gáll Ildikó, Ivanics Ferenc, dr. Braun Márton megérkezik az ülésre.), hogy a mai napon hallgassuk meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök urat. Mint ahogy az előbb elmondtam, érdekes lett volna a helyzet, ha itt ülne mellettem, hiszen nem volt még akkor egyetlenegy ellenzéki képviselő sem jelen a bizottsági ülésen. A levél alapján felvettem a kapcsolatot a Miniszterelnöki Hivatallal annak ellenére, hogy nem volt szokás, hogy kitűzünk egy időpontot, hogy mikor akarjuk meghallgatni a miniszterelnök urat. (Kocsi László megérkezik az ülésre.) De hogy mégis mi erre a miniszterelnök úr készsége, azt a választ kaptam, hogy amennyiben a bizottság számára az időzítés is fontos, hogy az ezekkel kapcsolatos kérdésekben, amelyeket az ellenzéki képviselők javasoltak, meghallgatást tartsunk, akkor az ügyben illetékes miniszter úr még ebben a hónapban kész a bizottság rendelkezésére állni, a mai nap neki sem volt alkalmas.
Abban az esetben, ha a bizottság a miniszterelnök úr személyéhez ragaszkodik, ennek semmifajta akadálya nem lesz, ez esetben meg kell várni az őszi ülésszakot, annak valamikor az elején, nyilván októberben a miniszterelnök úr kész ide jönni a bizottság elé. Ellenzéki képviselőtársaim eldöntik, hogy számukra melyik a prioritás. A magam részéről mind a kettő megoldásra nyitott vagyok, tehát arra is, hogy ebben a hónapban hallgassuk meg Szilvásy György miniszter urat. Amennyiben ellenzéki képviselőtársaim a miniszterelnök személyéhez ragaszkodnak, ennek sem lesz akadálya, csak ki kell várnunk.
Képviselő asszony!
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönjük szépen ezt a választ, bár egy pici ellentmondást érzünk, hiszen a miniszterelnök úr volt kedves azt mondani a parlamentben, hogy természetesen áll a bizottság rendelkezésére, és ott szó sem volt arról, hogy erre októberi időpontban kerülne sor. Annál is inkább fontosnak tartjuk a sokkal korábbi időpontot, ami elöl, még egyszer mondom, a miniszterelnök úr nem zárkózott el, mert olyan események történnek augusztusban és szeptemberben, amelyek miatt feltétlenül fontosnak érezzük, hogy a miniszterelnök úr - ha hasonlóan fontosnak érzi ezt a kérdést, ami a konvergenciaprogramot és a nemzeti fejlesztési tervet érinti - eljöjjön a bizottsági meghallgatásra, és tudjunk erről a kérdésről beszélni. Az októberi időpontot egyszerűen túlságosan későnek érezzük.
A jelenleg kiépítésre kerülő rendszer erősen centralizált, és ez a centralizáltság véleményünk szerint szükségessé teszi a miniszterelnök úr meghallgatását. Ő ezzel egyetértett, és ha az ellenzék javaslatára a kormány kíváncsi és együtt szeretne működni, mint ahogy ez többször elhangzott, akkor mi továbbra is azt kérjük - amire ő már igen választ adott, még egyszer mondom -, hogy ez az időpont sokkal korábban legyen. Megértjük, ha erre júliusban már nem kerülhet sor, viszont az augusztusi időpontot mindenféleképpen fontosnak tartjuk. (Veress József megérkezik az ülésre.)
ELNÖK: Alelnök úr!
FIRTL MÁTYÁS (KDNP), a bizottság alelnöke: Én csak annyival szeretném kiegészíteni a képviselő asszony mondandóját, hogy a parlament patkójában valóban az hangzott el, hogy időpont-egyeztetéssel bármikor rendelkezésre áll a miniszterelnök úr a bizottsági meghallgatásra, és ha előbb mondtam volna, én is azt mondtam volna, hogy tulajdonképpen az időpontot kellene megkeresni, ami a miniszterelnök úrnak a lehető legjobb. Természetesen mindazokkal a gondolatokkal, amelyeket megfogalmazott a képviselő asszony - hiszen olyan kérdéskörök vannak, amelyek méltán fontossá teszik azt, hogy a miniszterelnök úrral együtt, miután igent mondott rá -, szeretnénk kérni az elnök urat, hogy próbálja ezt az egyeztetést oly módon lefolytatni, hogy sor kerüljön rá még valamikor augusztus vége felé, ha máskor nem, de az már egy olyan időpont, hogy a szeptemberi kezdés előtt és a benyújtandó konvergenciaprogramok környékén azért ez egy alkalmas időpont lenne, hogy tényleg meghallgathatnánk a miniszterelnök urat.
ELNÖK: Kocsi alelnök úr!
KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm, elnök úr. Ebben a kérdésben már egy kisebb vita a nyilvánosság előtt kialakult. Én azt látom, hogy ha a miniszterelnök úr talál megfelelő időpontot abban az időintervallumban, amit itt az ellenzéki képviselőtársaim mondanak, akkor tartsuk meg ezt az ülést, ha pedig nem talál ilyet, akkor utána tartsuk meg, de valószínű, hogy erre mindenképpen sor fog kerülni. Egyébként úgy látom, hogy augusztus legvégén a konvergenciaprogramról amúgy is tájékoztatást fogunk kapni bizottsági ülés keretében; meg kell nézni, hogy vajon az eseményhez társítható-e az ellenzéknek ez az igénye. Ha igen, akkor tegyünk rá kísérletet, ha nem, akkor később fog ez megtörténni.
ELNÖK: Köszönöm. Van további hozzászólás? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. A következőt szeretném mondani. Nagyon nagy empátiával az ellenzéki képviselők igénye iránt, négy éven keresztül nagy örömömre szolgált volna, ha az akkori miniszterelnököt egyszer el tudtuk volna hozni a bizottság elé. Ez nem igazából sikerült, sőt még interpellációra is mondta azt akkor Orbán Viktor miniszterelnök úr, hogy forduljak a szakminiszterhez, és ne őt zargassam az interpellációimmal. Örülnék annak, ha a miniszterelnök úr elfogadná a meghívásunkat. A rendkívüli ülésszaknak nagyon hamar vége van, az őszi ülésszak szeptemberben egy ülésből fog állni, ha jól tudom a terveket, azt követően pedig októberben indul meg a parlamenti ülésezés.
Igazuk van a képviselőtársaimnak abban, hogy az őszi ülésszakot megelőzően van egy nagyon jelentős téma, amellyel a bizottságnak foglalkoznia kell, ez pedig a kormány konvergenciaprogramja. Bírunk az ügyben illetékes pénzügyminiszter úr ígéretével, hogy augusztus hónap folyamán, mielőtt a kormány benyújtaná a konvergenciaprogramot az Európai Bizottságnak, eljön a bizottsághoz, és a bizottsággal megtárgyalja a konvergenciaprogramot. Abban az esetben, ha meg tudjuk győzni a miniszterelnök urat, hogy vegye át ezt a szép feladatot a pénzügyminiszter úrtól, ezt örömmel venni. Egyet tudok tenni: az elhangzottakat tudom közvetíteni. Még egyszer: ha a miniszterelnök úr októberben talál időpontot, hogy eljöjjön a bizottság ülésére - figyelemmel a mögöttünk álló tizenhat év gyakorlatára, hogy hány miniszterelnök jött el bizottsági meghallgatásokra -, azt kell mondani, hogy ez szép eredmény lesz, és a magam részéről azt is meg fogom köszönni a miniszterelnök úrnak. Én továbbítom azt, ami itt elhangzott: ha augusztus végén a konvergenciaprogrammal kapcsolatban...
A nyolc képviselő még nem mondta, hogy miben kívánja meghallgatni a miniszterelnök urat, ami kicsit nehezíti a dolgot. Azt a magam részéről szeretném elkerülni, hogy most minden egyes ügyben, amellyel az európai ügyek bizottsága foglalkozik, hirtelen a miniszterelnök egy személyben legyen felelős a bizottsággal szemben, mert azért vannak a kormánynak más tagjai is, akik közvetlenebbül érintettek; gondolok itt a külügyminiszter asszonyra, és gondolok a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter úrra, akik leginkább érintettek a bizottság által lefedett területek irányításában. Ha eljön, persze örömmel fogom venni, csak egy alanyi jogot azért erre nem hiszem, hogy indokolt lenne alapozni.
Hörcsik képviselő úr!
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egy rövid megjegyzés az elnök úr legutóbbi mondandójához, hogy még miniszterelnököt a bizottságunk nem hallgatott meg. Nagyon nehéz hasonlítani akár az elmúlt ciklus elejéhez, vagy a '98-2002-es ciklushoz a jelenlegi szituációt, azt is mondhatnám, hogy tempora mutantur, változnak az idők. Ez a bizottság már nem az a bizottság, és Magyarország tagja az Európai Uniónak, tehát fokozottabb felelőssége van a parlamentnek és a miniszterelnök úrnak is, hogy esetleg megjelenjen a bizottság előtt.
ELNÖK: Igaza van a képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!
IVANICS FERENC (Fidesz): Elnézést, elnök úr, hogy félbeszakítottam. Szeretném megjegyezni, hogy kettő fontos dolog van, amelyhez fogható eleddig Magyarországon még nem volt, és úgy gondoljuk, hogy ez különös okot ad arra, hogy egy augusztusi időszakban, maximum augusztus végi időszakban hallgassuk meg a miniszterelnök urat, hiszen egyrészről van a konvergenciaprogram, másrészről pedig van egy nemzeti fejlesztési tervünk, amit be kell nyújtani. Tulajdonképpen a Fidesz-frakcióban akkor fogalmazódott meg a miniszterelnök úr meghallgatásával kapcsolatos igény, amikor Bajnai Gordon bizottsági szereplése után úgy éreztük, hogy több kérdésben nincsen kielégítő válasz, látva ezt a kormányzati struktúrát. Az önök által szerintem méltánytalanul sokat támadott miniszterelnök - akit az imént is sikerült megemlíteni -, '98-2002 között nem hozott létre olyan szervezeti egységet, ami az európai pénzek fölött, közvetlenül a miniszterelnök alatt diszponálna. Azt hiszem, hogy ez egy teljesen új jogi helyzet. Minden elemző szerint olyan helyzet állt elő Magyarországon, amelynek kapcsán az ön értékelése szerint is egy különleges esettel kell szembenéznünk, és azt hiszem, hogy ilyen módon nem teszi összehasonlíthatóvá semmilyen korábbi esettel a miniszterelnök meghallgatását, úgyhogy ezért a Fidesz-frakció európai bizottsági tagjai kérik, hogy a miniszterelnök úr a lehető leghamarabb, még akkor álljon rendelkezésre, amikor értelme van, akár a konvergenciaprogramról beszélünk, akár a nemzeti fejlesztési tervről.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Veress képviselő úr!
VERESS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen. Nagy tisztelettel szeretném emlékeztetni a tisztelt ellenzéki képviselőtársainkat, hogy volt egy választás Magyarországon, ahol a miniszterelnököt megbízták bizonyos feladatok ellátásával, és erre egy adott struktúrában állapodtunk meg, az ellenzéki képviselőkkel együtt. Ezt a struktúrát önök elfogadták. Ennek a struktúrának a lényege az, hogy a magyar kormány, tisztelt képviselőtársaim, a magyar kormány hozza meg a szükséges döntéseket, amelynek az ügyrendje szerint a miniszterelnök mondja ki a döntéseit. Ettől függetlenül mindenféle olyan szervezetet, amely a döntés előkészítését segítheti, a kormány feladata és felelőssége, hogy létrehozzon.
Úgy gondolom, hogy amikor közösen beszélünk arról, mekkora jelentősége van mind a konvergenciaprogramnak, mind a II. nemzeti fejlesztési tervnek - és azt hiszem, szóban még abban is egyetértés van közöttünk, hogy ennek a két programnak a sikere alapvetően egy tényezőn múlik, ezt pedig egy szóval írhatnánk le: konszenzus; de nem szóbeli konszenzus, hanem érdemi konszenzus -, akkor nagy tisztelettel kérem önöket, hogy azt a médiának szóló belső politizálást, amelyet az utóbbi hetekben ebben a kérdésben elindítottak, talán váltsa fel végre az a fajta konszenzuskeresés, amely érdemi kérdésekre koncentrál. Úgy gondolom, ez a bizottság kiválóan alkalmas terepe ennek, úgy gondolom, az államtitkár asszony megjelenése is lehetőséget nyújt erre. Úgy gondolom, hogy a kormány több tagja bejelentette készségét, hogy folyamatosan konzultálni fog. Azt pedig egész egyszerűen még mindig nem sikerült megértenem az eddigi média- és egyéb jelzésekből, hogy pontosan mi is az, ami a Bajnai Gordonnal folytatott hosszú és kimerítő beszélgetés után önökben még nyitott kérdéseket hagyott. Nagy tisztelettel kérdezném, ha ezeket is elmondanák, talán tudnánk segíteni ezeknek a kérdéseknek a közös megválaszolásában.
Köszönöm.
ELNÖK: Firtl alelnök úr!
FIRTL MÁTYÁS (KDNP), a bizottság alelnöke: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy hosszasan beszélünk olyan kérdéskörről, amire a miniszterelnök úr, még egyszer hangsúlyozom: a parlament patkójában ígéretet tett. Szeretném jelezni Veress képviselőtársamnak is, hogy a miniszterelnök úr maga is fontosnak tartja, különben Nógrádi Zoltánnak nem azt válaszolta volna, hogy igen, időpont-egyeztetéssel el fogok jönni a bizottsági ülésre. Ez teljesen független attól, hogy mi volt előtte, mi volt a kampányban, itt az a kérdés, hogy a miniszterelnök úr ezt az igenlő választ adta a magyar parlamentben. Márpedig, ha igenlő választ adott, akkor, ha a bizottságon és a bizottság elnökén keresztül nem tudjuk elérni az egyeztetés lefolytatását, kénytelenek leszünk a magyar parlamentben újólag feltenni azt a kérdést, hogy a miniszterelnök úr el akar-e jönni az európai ügyek bizottsága elé, pontosan azon fontos kérdések kapcsán, amelyekben ön konszenzust keres. Hát keressük mi is a konszenzust, de a konszenzust úgy lehet megtalálni, kedves képviselőtársam, ha látjuk és tudjuk, hogyan készül; tudjuk azt, hogy mi van a konvergencia ügyében, hogy mi van a nemzeti fejlesztési terv területén, és hogy egyáltalán meghallgatnak bennünket. Ha nem, akkor a konszenzust sem tudjuk megadni.
ELNÖK: Veress képviselő úr!
VERESS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy az önök által elmondottak mögött volt egy világos és azt hiszem, mindnyájunk számára elfogadható igény, nevezetesen, egy nagyon transzparens rendszert szeretnének és egy nagyon hatékony felhasználási rendszert. Azt hiszem, hogy mindnyájan ismerjük azt a törekvését a kormánynak, hogy a rendelkezésre álló források mintegy 25 százalékát regionálisan tudjuk elkölteni a nemzeti fejlesztési tervből. Ezek után szeretném önöktől megkérdezni, kedves képviselőtársaim, hogyan lehet összeegyeztetni a konszenzuskeresést és a nagyobb hatékonyságra törekvést azzal a nem egészen elvinek tekinthető politikai állásfoglalással, hogy önök megakadályozták annak a regionális intézményrendszernek a kialakítását, amely többek között a fejlesztési tervhez, de úgy gondolom, hogy Magyarország általános fejlődéséhez elengedhetetlen lett volna, és belekényszerítik a kormányt abba, hogy egészen más, egyébként teljesen alkotmányos eszközökkel jussunk el ugyanahhoz a célhoz.
Én nem gondolom, hogy ez az a fajta konszenzusépítés, amire szükség van, és mindehhez az a fajta médiamegjelenés, amely arról szól, hogy itt bizonyos kétségeket próbálnak támasztani a pénzek felhasználása, illetve a pénzek felhasználásának módszereit illetően. Ezt én a magam részéről nehezen tudom konszenzusos megközelítésnek tartani. Még egyszer engedjék meg, hogy nagy tisztelettel emlékeztessem önöket arra, hogy az a Spanyolország, amely sikeres volt ebben a folyamatban, meg tudta kötni és be is tartotta a Moncloa-paktumot. Az az Írország, amelyet közösen szoktunk példaként emlegetni, 1987-ben olyan megállapodást között három évre, amely mellé az akkori ellenzék és az akkori kormányzó pártok publikusan nap mint nap ki tudtak állni. Ha önök ebben a konszenzusépítésben partnerek, akkor úgy gondolom, hogy óriási esély van arra, hogy ebben előre tudjunk lépni.
Azt gondolom, hogy miközben értem a miniszterelnökkel folytatandó párbeszéd jelentőségét, erre minden eszközt megragadnak, interpellációkkal és másokkal, és nyilván itt is lehetőség nyílik erre. Szeretném megkérdezni, hogy vajon nincsenek-e más olyan kérdések, amelyekben előre tudnánk lépni, már azelőtt, mielőtt a miniszterelnök úr megjelenik a bizottság előtt.
Köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! (Pelczné dr. Gáll Ildikó felé:) Egy másodperc türelmet, képviselő asszony! A képviselő úr hozzászólása a régiók ügyében - úgy érzem, ha most ezt elkezdjük megvitatni, akkor anélkül, hogy rátérnénk az első napirendi pontunkra, itt órákat fogunk eltölteni.
A következőképpen tervezem most a napirend előtti csetepaté vezénylését. Most megkérdezem, ki kér szót, aki most jelentkezik, az kap, azután már senki.
Pelczné Gáll Ildikó! Azonkívül? (Senki sem jelentkezik.) Akkor utána a vitát berekesztem.
Parancsoljon, képviselő asszony!
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm, hogy ön mondta ki ezt az utolsóelőtti mondatot, én is pontosan erre szerettem volna kérni a tisztelt bizottságot, hogy valóban érdemi kérdésekről beszéljünk, és azokról az érdemi kérdésekről azokkal beszéljünk, akik kompetensek és érintettek ebben a témában.
Nem tartom indokoltnak sem, szükségszerűnek pedig végképp nem Veress képviselő úr regionalizmusra, regionális kérdésekre vonatkozó, általánosságba átvezető szavait, hiszen egy olyan témát nyitnánk meg, amiben, bár tartalmi egyezőségek vannak, lényegesen máshogy látjuk ezt a kérdést, és a jelen állapotban - mint ahogy a parlamentben ezt kinyilvánítottuk -, nem is tudjuk támogatni. Ugyanakkor, ha tervezési oldalról közelítjük meg, és az NFT oldaláról közelítjük meg, akkor fontosnak tartjuk a regionalizmust, a regionális tervezést és a decentralizálást, ellentétben azzal, amit ön mond. Indokolva azt, hogy miért tartjuk szükségesnek Gyurcsány Ferenc úr meghallgatását, még egyszer mondom: ő, hasonlóan az előttem szólókhoz, elfogadta ezt a meghívást, és nem utasította el. Tehát ő is szükségét látja annak, hogy olyan bizottság előtt beszéljen, azokról a kérdésekről, amelyek ma Magyarországot a leginkább érintik, amelyeknek szakmai kompetenciájuk van a kérdést illetően. Ezért tartjuk fontosnak.
Hogy miért őt? A kormányhatározat egyik pontja szerint - csak az ellentmondásokra szeretnék utalni -: a kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr Nógrádi Zoltán képviselőtársam kérdésére ugyanakkor ebben a témában, a saját maga által létrehozott intézményrendszer vonatkozásában azt válaszolta, hogy a kormánybiztos tevékenységét Szilvásy György miniszter úr irányítja. Csak ennyi az ellentmondás. Ki tudja ezt feloldani? Az, aki az intézményrendszert kitalálta és létrehozta. De ha ez ennyire átláthatatlan, ennyire bonyolult, hogy aki létrehozta, az se tudja a helyes választ megadni, akkor hadd hallgassuk már meg őt ebben a kérdésben, és mondja el, hogy miért gondolta ezt a központosítást. Az általunk vélt átláthatatlanságot oldja fel, mondja meg, hogy ez igenis egy átlátható, hatékony, gyors reagálású rendszer, ami lehetővé fogja tenni azt, hogy ezt a rendelkezésre álló és a jövőnket meghatározó forrást nagyon jól fel tudjuk Magyarország érdekében használni. Mi meggyőződünk róla, és el fogjuk fogadni természetesen a miniszterelnök válaszát. Mi a konszenzust ajánlottuk fel e kérdésben, nem értem az aggályokat. Szerintem, ha a legrövidebb úton ezt rövidre zárjuk, akkor mindannyiunk megelégedésére fog szolgálni az ügy.
A másik ügy a konvergenciaprogram. Lehet, hogy aktuális lenne mindez októberben, ha nem augusztusban és szeptemberben kell ezeket a kérdéseket és ügyeket beterjeszteni. Ha viszont utólagos lesz, akkor egyszerűen idejétmúlt lesz ez az esemény. Persze jön majd egy következő, de úgy emlékszem, a miniszterelnök úr azt válaszolta, hogy készséggel áll bármikor szakmai kérdésekben a bizottság rendelkezésére.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Azt hiszem, ezt a vitát lezárhatjuk azzal, hogy itt keverednek alkotmányos és politikai kérdések. Nyilván van egy alkotmányos vita - minden vitának egyébként helye van -, alkotmányosan vannak a miniszterek, akik ezekért felelősek. Ha ők eljönnek a bizottság elé, a parlamentben válaszolnak a kérdésre, ez alkotmányosan rendben van. Ha ezen túl van egy ilyen politikai igény, hogy a miniszterelnök személyesen válaszoljon ezekre a kérdésekre, rajtam ez nem fog múlni. Hadd tegyem hozzá, hogy önmagamat korrigálnom kell, azt mondtam korábban, hogy példa nélkül áll, hogy a miniszterelnök idejön. Ez nem így van: 1994-98 között Horn Gyula miniszterelnök bement az akkori külügyi bizottság ülésére, amelynek az elnöke akkor éppen én voltam, tehát ezt úgy is tekinthetik a képviselőtársaim, mint egyfajta megnövekedett lehetőséget erre.
A következőt tudom ajánlani: meg fogom keresni a Miniszterelnöki Hivatalt, a miniszterelnök urat ezzel az igénnyel. Örülni fogok annak, ha elfogadja a meghívásunkat, és ha már teheti augusztus végén, akkor augusztus végén, nem ismerem a naptárját. Úgy vélem, a miniszterelnök úr számára egy ilyen fontos bizottság előtt való megjelenés prioritást képez, azonban nagyon sok prioritás van még, amelyeknek eleget kell a miniszterelnöknek tennie. Ha eljön, akkor majd örvendjünk együtt, ha pedig helyette elküldi a területért felelős minisztert, akkor ezt fogadjuk el, és örvendjünk annak, amit majd mond nekünk reményeink szerint, hiszen a képviselő asszony már eleve megelőlegezte, hogy el fogják fogadni, amit a miniszterelnök úr mond, amit én örömmel vettem, de természetesen nem veszem készpénznek. Ez csak egy fellazító megjegyzés volt a végére.
Azt javaslom a bizottságnak, hogy térjünk át a napirendünk megtárgyalására. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e észrevétel a napirenddel kapcsolatban. (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok.
Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja a mai napirendünket. (Szavazás.) Ez egyhangú.
Nagyon szépen köszönöm, és egyben nagy tisztelettel köszöntöm Horváthné dr. Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium államtitkárát. Ez most a helyes kifejezés? Egy kicsit el vagyunk ebben veszve, hogy mi a helyes kifejezés. Tulajdonképpen miniszterhelyettes, nem alkotmányosan, de a dolog lényege mégiscsak ez. A napirendünk a Külügyminisztériumban végrehajtott - illetőleg még tervezett, ez majd kiderül - strukturális változtatások, különös tekintettel az európai uniós ügyek intézését illető átszervezésekre. Képviselőtársaim megkapták a Külügyminisztérium anyagát, ez egy kormányrendelet-tervezet, külügyminiszteri utasítás tervezete, belső anyagok elég szép számmal szerepelnek. Meggyőződésem, hogy képviselőtársaim ezt alaposan áttanulmányozták, ezért ennek előrebocsátásával megkérném az államtitkár asszonyt, hogy számoljon be nekünk szóban is ezekről a tervezett változtatásokról, és utána megköszönjük, hogy a bizottság rendelkezésére áll a kérdések megválaszolásában is. Tessék parancsolni!
Horváthné dr. Fekszi Márta szóbeli tájékoztatója
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Miután az elnök úr is említette, minden anyagunkat megküldtük, még azt megelőzően bocsátottuk a bizottság rendelkezésére, hogy a kormány ezt elfogadta, illetve megjelent volna a Magyar Közlönyben. Úgy gondoljuk, hogy a bizottság igényt tarthat előzetesen is anyagokra, melyekből egyértelműen kiderül, hogy a Külügyminisztérium gondosan felkészült és minden lehetőséget megteremtett arra, hogy megfelelő módon és magas színvonalon vigye továbbra is az európai ügyek kezelését.
Nagy örömünkre szolgált az a döntés, hogy az Európai Ügyek Hivatala ismét visszakerült a Külügyminisztériumba, én annak idején személy szerint is nagyon sajnáltam és szakmailag nem igazán tartottam jó döntésnek, hogy elkerült. Ismételten együtt vagyunk a kollegákkal, a hivatalt teljes egészében, zavartalan állapotban - ha szabad így mondanom -, mindenfajta zökkenő nélkül vette vissza a Külügyminisztérium. Önök előtt ismeretes a hivatal korábbi struktúrája és működése, ebből egyértelmű, hogy nem borítottuk fel azt a szakmai struktúrát, ami korábban a külügyben, illetve a külügy után a Miniszterelnöki Hivatalban működött. A hivatal valamennyi munkatársa abban a létszámban, ahogy sikerült elérni a Miniszterelnöki Hivatallal folytatott tárgyalások során, hiánytalanul visszakerült a Külügyminisztériumba azokkal a vezetőkkel, akik voltak, és sem a vezetőkhöz, sem a munkatársakhoz a Külügyminisztérium vezetése nem kíván hozzányúlni. Az a szakállamtitkár kapta erre a területre a vezetést, aki eddig is vitte, és a korábbi két vezető is pillanatnyilag a Külügyminisztérium állományában van. A Külügyminisztérium és a kormányzat a szakértelmükkel számol a jövőben is.
A Külügyminisztériumnak az ott maradt része is, ami az európai politikai ügyek intézését vitte, továbbra is hiánytalanul felállt - ahogy látják a struktúrában -, továbbműködik azzal a különbséggel, hogy néhány európai uniós tagállamban szokásos módon a politikai igazgató alá teljes egészében belekerült a kül-, biztonsági és védelempolitika, tehát a korábbi NATO, fegyverzet, leszerelés, vegyi fegyver ehhez a részhez került, és teljes egészében itt együttesen van. A két szakállamtitkár alatt egyetlenegy kis terület maradt ki, ami a Külügyminisztériumban a korábbi, úgynevezett nemzetközi jogi főosztálynak az európai uniós ügyek jogi osztálya volt, és ide nem tartozik. Ezek azok a speciális, úgynevezett harmadik típusú nemzetközi szerződések, amelyek továbbra is ezen a helyen működnek szoros együttműködésben a két szakállamtitkárral.
Tekintettel arra, hogy az anyagban minden benne van, nem tudom, hogy én még mondjak-e valamit, miután tudom, hogy Iván Gábor szakállamtitkár úr is július 11-én, amikor önöknél itt volt a bizottságban, beszámolt a hivatal átjöveteléről. Azóta az új EKTB is megkezdte a működését. Itt szeretném jelezni az új kormányzati struktúra után, hogy a miniszter asszony aláírásával valamennyi tárcát vezető miniszter megkeresést kapott azzal a felhívással, hogy a belső átszervezések és létszámcsökkentések során nehogy a működő európai uniós ügyekkel foglalkozó részlegek vagy kollegák leépítésre kerüljenek, és nyomatékosan felhívtuk a figyelmet, hogy igény van valamennyi ilyen szakértelemmel rendelkező kollegára. Megindult az új EKTB, a miniszter asszony is elment ennek az ülésére, és a minisztérium vezetése is folyamatosan részt vesz ebben a munkában.
Azt szeretném még hozzátenni, hogy az a létszámcsökkentés, ami a Külügyminisztérium irányában a kormányzat számára elrendelésre került, természetesen az átkerült Európai Ügyek Hivatalának részlegét nem érintette, az kizárólag a Külügyminisztérium eredeti létszámára vonatkozik.
Itt szeretném még azt is jelezni, hogy a külképviseleteken végrehajtandó létszámcsökkentés nem érinti az EU-s diplomatákat, továbbra is mindenütt ott lesznek a külképviseleteken, és ahol egyébként lejár a négy évük, váltásra fognak kerülni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem Iván Gábor szakállamtitkár urat, európai igazgatót, kíván-e valamit hozzátenni.
IVÁN GÁBOR (Külügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr, nem kívánok.
ELNÖK: Magam is abból indultam ki, hogy a képviselő hölgyek és urak elolvasták a kormány írásbeli előterjesztését, ezért rá lehet térni a kérdésekre. Ha megengedik, akkor meg is kezdeném, azzal, hogy nem egészen világos számomra a politikai igazgató és az európai igazgató hatáskörének a megoszlása abból a szempontból, hogy a kormányzati Európa-politika kialakítása végül is kinek a felelőssége. Ez kicsit más megfogalmazással szerepel a politikai igazgató és az európai igazgató feladatkörének a leírásában is. A politikai igazgató felel a kormányzati Európa-politikáért, az európai igazgató pedig közreműködik a kormányzati Európa-politika alakításával kapcsolatos feladatokban. Ez tükröződik máshol is. Nem egészen világos számomra, hogy itt milyen alá-fölérendeltségi ügyek vannak.
A második kérdésem azzal kapcsolatos, hogy a hatályban lévő, tehát az 1007/2004-es kormányhatározat szerint az EKTB elnöke a tárca nélküli miniszter, nyilván jogutódlás folytán a külügyminiszter, azonban ebben a háttéranyagban az szerepel, hogy ez az európai igazgató lesz a jövőben. A kérdésem az - teljes tiszteletem és nagyrabecsülésem előrebocsátása mellett természetesen -, hogy mi indokolta ennek egy szinttel lejjebb való helyezését.
A harmadik inkább egy megjegyzés, amint hallani fogják, fájdalmas. A KüM-szmsz, 1. pontjának (1) bekezdésében az Országgyűlés európai uniós bizottságát említi. Ez azért fájdalmas, mert nem így hívnak bennünket, ezt majd tisztelettel kérném korrigálni.
A bilaterális ügyekért felelős szakállamtitkár alatt két európai főosztály működik, a kérdésem az, hogy mi indokolja ennek az ilyen alapon való szervezeti megkettőzését. Tehát a vezetésben ez hogy jelentkezik, kik tartoznak az I-esbe, a II-esbe, és mi ennek a logikája, hogy itt más irányítás alatt van? Nyilván bilaterális alapon két csoportba vannak az európai osztályok osztva. Ezt mi indokolja? Most itt leállnék, és valamelyikőjüknek megadnám a szót. (Horváthné dr. Fekszi Márta: Felváltva, először Iván Gábor kezdi.)
Parancsoljon!
IVÁN GÁBOR (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen. Talán az első kérdésre, hogy az Európa-politika alakítása hogyan történik. Azt javaslom, hogy az szmsz értelmezésekor abból induljunk ki, hogy a kormányzati Európa-politika alakításáért a Külügyminisztérium a felelős. Mi magunk is a politikai igazgató úrral abban maradtunk, hogy minden előterjesztés, amelyet a Külügyminisztérium készít, az a házon belül teljes konszenzust élvező előterjesztés lesz. Ennek már megvannak az első példái egyébként, és ami a napi munkamegosztást illeti, abban igazából a korábbi Európai Ügyek Hivatala, illetve korábban a politikai igazgató közötti hatáskörben sok változás nem történik. Ennek példájaként hadd mondjam, hogy a finn elnökségi félév alatti magyar kezdeményezésekről szóló kormányzati előterjesztést most is az én felügyeletem alá tartozó szervezeti egységek készítik elő, amelyhez feladat- és hatáskörében a politikai igazgató elkészíti a részanyagokat, és a kettőnk egyetértését bíró szöveg kerül államtitkár, illetve miniszter asszony elé, ezt követően tárcaközi egyeztetésre.
Tehát, amit hangsúlyozni szeretnék, hogy a szöveg megfogalmazásakor, illetve az szmsz összeállításakor az vezérelt bennünket, hogy a két szakállamtitkár között az együttműködés biztosítva legyen, illetve a Külügyminisztérium egységes megjelenését a két szakállamtitkár biztosítsa, és azt gondolom, hogy az eltelt rövid idő alapot ad arra, hogy bizakodóan tudjunk erről nyilatkozni.
Ha szabad még egy szót szólni az EKTB elnökéről. Valóban, az EKTB elnöke korábban a tárca nélküli miniszter volt. Valójában ez a testület egy helyettes államtitkári szintű testület, helyettes államtitkárok, főosztályvezetők, főcsoportfőnökök képviselték a tárcákat. A mostani új felállásban szakállamtitkárok, főosztályvezetők képviselik a tárcaérdekeket. Azt gondoltuk, hogy ez a testület, amely a COREPER-mandátumokat véglegesíti minden héten, illetve előkészíti a kormány politikai döntéseit, ennek a tárcaközi bizottságnak a szintje egy szakállamtitkári szint, ennek megfelelően tettünk javaslatot ennek az elnöki feladatainak az ellátására is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár asszony!
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Én nagyon szégyellem magam azért az elírásért, és megkövetem a bizottságot, hogy elkerülte a figyelmünket, ez egy súlyos hiba...
ELNÖK: Már meg is van bocsátva! (Derültség.)
HORVÁTHNÉ FEKSZ MÁRTA (Külügyminisztérium): Ki fogom javítani, természetesen.
Az EKTB-re vonatkozóan számtalan jogi előterjesztést be kell nyújtanunk és természetesen a működését is modernizálnunk kell, és függetlenül attól, hogy jogutódlás volt, ezeket az új javaslatokat új kodifikációs formába fogjuk önteni, melyről a bizottságot tájékoztatni fogjuk.
Az egyik szakállamtitkár, aki alá két EU-s főosztály tartozik, munkamegosztása a következő. Az EU-I-es főosztályba azok az európai uniós tagállamok tartoznak, amelyek tagállamok; az EU-II-esbe pedig azok a tagállamok tartoznak, amelyek az Unióval valamifajta jövendőbeli társulási megállapodással leendő tagjelöltek, és ide tartozik még a balkáni terület, illetve az Orosz Föderáció. Tehát a megosztás: valamely már ténylegesen tagállam, jövendőbeli tagállam, és a külpolitikai stratégiának megfelelően, illetve itt az Unió balkáni politikájának a balkáni államok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Élve a rövid viszontválasz jogával, egyetértek azzal, hogy a Külügyminisztérium egységes fellépése a fontos, hogy el lehessen érni azt, hogy az Európa-politikával kapcsolatos hatáskörök a házon belül nagyon tiszták legyenek, ez egy előfeltétele ennek. És én örülök annak, hogy jók a tapasztalatok, és remélem, jók is maradnak, de nagyon jó lenne, ha el is lehetne kerülni a jövőben, hogy e tekintetben a két szakállamtitkár között kompetenciaharcok merüljenek fel, mert ezek mindig veszélyeztetnek, és ebben egy világos fogalmazás szerintem jót tesz.
Az EU-I, EU-II-vel kapcsolatban feltételezem, hogy akkor Izland, Norvégia és Svájc, amelyek nem európai uniós tagok, a másodikba tartoznak, de valamilyen más viszonyban, tudniillik, ők nem EU-tagállamok, bizonyos értelemben igen, persze, de nem tekinthetők kandidáns államoknak a jelenlegi helyzetet figyelembe véve. Tehát ide tartoznak ők is. (Horváthné dr. Fekszi Márta: Igen.) Köszönöm szépen.
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): És bocsánatot kérek, teljesen természetes, hogy a két szakállamtitkár, egymás mellett működő szakállamtitkár, szoros működésben, és semmifajta alá- és fölérendeltség nem lehet. És arról is szeretném biztosítani a bizottságot, hogy a Külügyminisztérium eddig sem - szóval eddig sem örültünk azoknak a villongásoknak, amelyek korábban voltak, és nem vagyunk arra vevők, hogy bármifajta rivalizálás legyen a két részleg között. Az, hogy sajnos annak idején az Európai Ügyek Hivatala kiszakadt a minisztériumból - amit említett elnök úr, az arra az időre datálódik. Mindenki ismételten a Külügyminisztérium munkatársa, és a Külügyminisztérium munkatársai között semmifajta rivalizálás nem lehet, csak együttműködés ezen a területen, és erre nem is vevő senki a minisztérium vezetésében, és erre nagyon nyomatékosan odafigyelünk. Tehát a két szakállamtitkár együtt dolgozik, egymást kiegészíti, amint szintetizálódik a munkájuk, és attól függően, hogy milyen uniós ülésről van szó, az a szakállamtitkár kíséri el a miniszter asszonyt, vesz részt a brüsszeli üléseken. Természetesen, ha egyidejűleg mindkét terület érintett, mindkét szakállamtitkár jelen van, mert mindenkinek az a dolga, hogy ott végezze a feladatát, ahol el kell látni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mi is bízunk abban, hogy így lesz. Hörcsik képviselő úré a szó.
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen a szót elnök úr. Én ott szeretném folytatni, ahol az elnök úr abbahagyta. Az államtitkár asszony részben megnyugtatott, hogy a két szakállamtitkár munkaköre között, a politikai igazgató és az európai igazgató munkája során nem lesz az a feszültség, mint ami korábban volt, hogy az európai integráció kvázi mostohagyereke lett a külügynek, ezt bizonyos mértékig orvosolják. Azonban azt hiszem, hogy bennünket, képviselőket fontos abban tájékoztatni és részben megnyugtatni, hogy valóban - elnézést kérek a kifejezésért - a sok bába között nem veszik el a gyerek, tehát pontos, lehatárolt működési területe lesz a politikai igazgatónak és az európai igazgatónak, mert mindabból a szövegből, amit mi megkaptunk, ez százszázalékosan nem világos.
Engedje meg az államtitkár asszony, hogy néhány konkrét kérdést azért hadd tegyek fel! Hogyan illeszkednek a munkamegosztásba a nagykövetségek? Ki utasíthatja az európai uniós tagállamok fővárosaiban található magyar nagykövetségeket, a politikai vagy az európai igazgató? Az európai igazgatónak például szüksége van-e a politikai igazgató jóváhagyására bizonyos konkrét ügyekben? Ezt csak azért említem - az államtitkár asszony is utalt rá, én is szeretnék egy konkrét esetben utalni -, mert az előző Gyurcsány-kormány ideje alatt mekkora feszültség keletkezett például a kormányzati rendszerben a nagykövetségeknek kiküldött egy olyan levél, amely szerint például a Baráth Etele által vezetett Európai Ügyek Hivatala nem kaphat tőlük információt. Számos vonatkozásban tudnék még példákat említeni.
A másik kérdésem, hogy azon előterjesztés 6. §-ának 4. pontja szerint, amelyet mi megkaptunk, a "politikai igazgató szakmai irányítást gyakorol az Európai Unió mellett működő állandó képviselet tekintetében" - így szól a megfogalmazás. Előfordulhat-e, hogy a politikai igazgató és az európai igazgató egymással esetleg ellentmondó utasítást adhat az állandó képviseletnek? Ki hangolja össze az állandó képviselettel való kapcsolattartást? A kérdésem többi részére részben az államtitkár asszony választ adott.
Egy másik kérdés a Teleki László Alapítvány működtetésével kapcsolatos. A rendelettervezet 4. pontja szerint a politikai igazgató ellátja a Teleki László Alapítvány működtetésével kapcsolatos feladatokat. Tisztelettel kérdezem az államtitkár asszonyt, hogy mi lesz a sorsa az utóbbi időben kevésbé támogatott Teleki-intézetnek. Lassú halálra ítélik vagy kap megfelelő finanszírozást?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Államtitkár asszony!
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Megkezdem a válaszolást, és ha Iván Gábor úr ki kívánja egészíteni, akkor kiegészíti.
A múlt helyenként szégyenteljes, én elismerem, de ezen túl kell, hogy legyünk. Amit mondtam az előbbiekben, megismétlem: két egyenrangú igazgató van, akik azonos módon látják el a feladataikat és álltak fel, ahogy a tagállamokban, egyik sem utasíthatja a másikat, de kölcsönösen egyeztetik a feladataikat. Az az szmsz és felépítés, ami kialakult, a két szakállamtitkár teljes egyetértését bírja, ők egymással egyeztették le.
Nagykövetségek irányítása, feladatmegadás. Mind a két szakállamtitkár egyaránt ugyanúgy jogosult utasítást küldeni és bármifajta információt bekérni bármelyik nagykövetségről a saját feladata tekintetében. Az a 6. § 4. pont, amit említett a képviselő úr, azt jelenti, hogy a Banai Károly nagykövet által vezetett biztonsági résszel kapcsolatos szakmai részt irányítja Udvardi úr, mint ahogy a Koreper 1-et, Koreper 2-t természetesen Iván Gábor szakállamtitkár irányítja, és ő küldi ki, de ezeket egymással abszolút összehangolják, minden feladatot, és hangsúlyozom, hogy egyik se főnöke a másiknak, két egyenrangú félről van szó.
Teleki Alapítvány. Ön is tudja, hogy az alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatosan a kormányzatnak több döntése volt. Mi azt a feladatot kaptuk, hogy a Teleki Alapítványból és Atlanti Kutató Közalapítványból egy közalapítvány jöjjön létre. Volt ide még más is javasolva, de a Külügyminisztérium az egyeztetések során elérte - mert úgy éreztük, hogy szakmailag nem ideillő -, hogy végül is nem került a Külügyminisztérium alá. Januártól 1-jétől egy új intézet fog felállni, és a mi reményeink és elképzeléseink szerint ez az intézet feléleszti a régi, valaha létezett Külügyi Intézetet, és figyelemmel a Teleki Alapítvány és az Atlanti Kutató Közalapítvány jelenleg is folytatott kutatási feladatára, tehát azokra a szakmai munkákra és szimpóziumokra, amelyeket ők szerveznek és tartanak, egy megfelelő, biztos szakmai bázis és háttér lehet a Külügyminisztérium és a kormányzat számára a külpolitikai stratégiában. Meg kell csinálni formálisan természetesen a két alapítvány összevonását, a tevékenységét arra fogjuk kihegyezni, hogy megfelelő szakmai külügyi intézete és szakmai háttere legyen a Külügyminisztérium működésének.
Hogy mennyi költségvetést kapunk rá, ezt nem tudom még megmondani, képviselő úr. A közalapítványok, amelyek külügyi felügyelet alatt vannak a kormányzat részéről, a költségvetésben mindig külön szerepelnek, eddig is együtt terveztük az intézet vezetésével. Külön költségvetési soron szerepel a Külügyminisztérium, tehát mi onnan soha egy fillért nem vontunk el, amit sikerült betervezni velük együtt, azt mindig hiánytalanul megkapták.
ELNÖK: Amikor megkérem a szakállamtitkár urat, hogy egészítse ki a választ, kérem, térjen ki arra is, hogy ha egyenrangú a két szakállamtitkár, akkor mi történik, ha nem értenek egyet. Akkor nincs döntés vagy pedig valaki eggyel felettük dönt? (Horváthné dr. Fekszi Márta: Itt vagyok én és a miniszter asszony!) Tessék parancsolni!
IVÁN GÁBOR (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen. Azt gondolom, azt tényleg fontos tisztázni, hogy mind a két szakállamtitkárnak megvan a maga feladata, tehát én közös kül- és biztonságpolitikában semmilyen állásfoglalást és utasítást nem fogok sem írni, sem adni sem a követségeknek, sem az állandó képviseletnek, és viszont azt sem feltételezem, hogy mondjuk, az Unió költségvetési vitájáról a politikai államtitkár úr valamilyen utasítást adna. Azt gondolom, van köztünk egy olyan megállapodás, ami ezt biztosítja.
Ha valamilyen kérdésben mégis más lenne a véleményünk, hiszen tényleg lehetnek koncepcionális kérdések, akkor természetesen van a házon belül egy hierarchia, és ezeket - minden házban van felsővezetői értekezlet, vannak egyeztetési mechanizmusok, fórumok - fogjuk tudni úgy kezelni, hogy a Külügyminisztérium álláspontja a tárcák felé, illetve a közvélemény felé egységes maradjon.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr!
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Én majd később kívánok szólni, köszönöm szépen.
ELNÖK: Nem egészen így működik, van egy megállapodás közöttünk.
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Arra bátorított az elnök úr bevezetője, hogy még kérdéseket akar majd feltenni, egyszerre hármat tett fel, és majd meglátjuk a továbbiakban. Egyelőre nem kívánok kérdést feltenni, majd meglátom, hogy minden elhangzik-e, amit én fel szeretnék tenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pelczné Gáll Ildikó!
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Ugyanaz a témakör foglalkoztat engem is, jelesül a politikai igazgató és az európai igazgató kérdésköre. Bár rendezőelvként egyet tudok azzal érteni, hogy együttműködés, egységes megjelenés, kiegészít, szintetizál, de maga a háttéranyag, a rendelettervezet utal olyan kapcsolatra, amiből ez nemhogy kiviláglik, hanem ennek ellentmond. Engedje meg, államtitkár asszony, hogy idézzek ebből a rendelettervezetből: "Az európai igazgató közreműködik a kormányzati Európa-politika alakításával kapcsolatos feladatokban, az európai integráció fejlődését érintő ügyekben, különös tekintettel Európa jövőjének problémakörére. Feladat- és hatásköréhez igazodóan e tárgykörben első vagy második helyi felelősséggel elkészíti vagy részt vesz a minisztériumon belüli, illetve a kormány-előterjesztések előkészítésében." Ha helyesen értelmezem, ez számomra azt jelenti, hogy az európai igazgató alá van rendelve a politikai igazgatónak. Ezt írták le.
A második kérdésem ugyanehhez a témakörhöz kapcsolódik. Arról szól, hogy a minisztérium politikai igazgatója az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájáért, valamint a kormányzati Európa-politikáért felelős szakállamtitkár. Miért a politikai igazgató és miért nem az európai igazgató felelős a kormányzati Európa-politikáért? Tulajdonképpen, ha picit rendeznénk ezt a szervezeti ábrát, egész egyszerűen helyére kerülnének ezek a kérdések, csak egy-két rubrikát kellene benne megváltoztatni, hacsak nem személyekhez kötődnek.
A kérdésem, hogy egyszerre letudjam, és egyszer kaphatok szót... (Jelzésre:) Kétszer már? Akkor maradjunk ebben.
ELNÖK: Iván Gábor?
IVÁN GÁBOR (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen. Ahogy mondtam, van egy szmsz, amelynek van egy szofisztikált szövege, amelyben igyekeztünk egyensúlyra törekedni, igyekeztünk azt mutatni, hogy mindenkinek van saját felelőssége. Vannak egyébként olyan mondatok ebben az szmsz-ben, ahol az európai igazgató a fő felelős és a politikai igazgató működik közre. Tehát azt gondolom, van egyensúly.
Ami szerintem ennél fontosabb, az az, amit a képviselő asszony is idézett, hogy vannak olyan előterjesztések, feladatok, amelyekben az egyik, a másikban a másik igazgató az első helyi felelős. A rám vonatkozó részben van ez talán egyértelműen kifejezve, hogy vannak olyan előterjesztések, amelyeket első helyi felelősként, vannak olyanok, amelyeket másodhelyi felelősként készítünk el a házon belül. Ez természetesen házon belülit jelent, ez kifelé már nem jelenik meg.
Hogy mondjak erre példát, egy bővítési előterjesztésben az előterjesztés első helyi felelőse a házon belül a politikai igazgató, míg a költségvetés 2008-2009-es felülvizsgálatáról szóló előterjesztést a hozzám tartozó szervezeti egységek fogják előkészíteni első helyi felelősként. Hogy Európa jövője mit jelent, az egy nagyon tág fogalom, és azért is használjuk, azért is utaltunk erre, hogy ebben azért vannak megosztott feladatok, hiszen a bővítés a politikai igazgatóhoz tartozik - Európa jövőjének része -, de ugyanúgy Európa jövőjének része az, hogy milyen közösségi politikák maradnak fenn a jövőben, milyen újak születnek, ezeket hogyan finanszírozzuk. Európa jövőjének ez a kérdésköre pedig az európai igazgatóhoz tartozik.
Ezekkel a példákkal szeretném mutatni azt, hogy a konkrét kérdésekben van köztünk egy feladat- és kompetenciaelhatárolás, ami azt gondolom, hogy működni fog.
Köszönöm szépen.
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Azzal szeretném kiegészíteni, hogy próbáljunk túllépni azon - mert végül is a kérdések között mindig az bujkál -, hogy volt egy rivalizálás és egy nagyon komoly ellentét. Nem kívánok személyekről beszélni, de Iván Gábor úr többek között azért lett az európai ügyek szakállamtitkára, mert az ő személye biztosíték volt arra, hogy teljes mértékben el fognak hárulni ezek a kérdések. Iván Gábor úr valamikor az Európai Ügyek Hivatalában is volt, a Külügyminisztérium együttműködése teljes egységben zajlott; ő a gárdát évek óta ismeri, szakmailag irányítja, teljesen elfogadott a személye, és fel nem merülhet az, hogy a kettő szakállamtitkár között bármilyen kérdésben nem azonosság vagy azonos felelősség állna fenn az elhatárolás kérdésében. Mi nagyon gondosan centiztük, dekáztuk, amikor ez kialakult, és csak hangsúlyozni tudom, amit Iván Gábor úr elmondott, mindegyiküknél megvan az első helyi felelősség, együttműködés, a két államtitkár e tekintetben szakmailag egyetértésben van, szakmailag teljesen zökkenőmentesen működnek a Külügyminisztérium részlegei. Természetesen felelőtlenség volna azt mondanom, hogy biztos, hogy soha semmi vita nem fog előfordulni; őszintén reméljük, hogy nem lesz, ennek megfelelően dolgozunk, és mind a kettő szakállamtitkárnak ugyanolyan beleszólása van. Egyébként mindennap van rövid, félórás felsővezetői megbeszélés, miniszteri értekezlet, tehát ott azokat a kérdéseket, amelyek valamennyiünket érintik, közösen megbeszéljük. Nem hinném, hogy Iván Gábor úr, amikor itt ül a bizottság előtt, akivel évek óta együtt dolgoznak a bizottság tagjai, úgy tűnik, mint aki a Külügyminisztériumban - elnézést kérek, hogy ezt a szót használom! - másodrendű diplomata vagy szakállamtitkár volna. Teljes jogkörrel viszi az ügyeit. (Veress József távozik az ülésről.)
ELNÖK: Képviselő asszony!
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Valószínűleg nem kellő hangsúllyal vagy nem jól hangsúlyozva tettük fel a kérdéseinket, ha az államtitkár asszony részére ez a konklúzió született. Nem ez a szándékunk. A szándékunk az, hogy rávilágítsunk azokra az ellentmondásokra, azokra a pontokra, amelyek esetleg az önök számára is elfogadhatóak, és megnyugtató működést eredményeznek a jövőre nézve, hiszen az előttünk álló háttéranyag, mint ön is említette, egy rendelettervezet, amelyben még hatálybalépés előtt, úgy gondolom, lehet kiigazításokat tenni, ha az a rendszer átláthatóságát és az ellentmondások feloldását célozza.
Nem kívánok még egy ugyanilyet felolvasni ezek után, mindössze arra kérem államtitkár asszonyt, hogy esetleg olvassák át még egyszer, hiszen van még egy ugyanilyen bekezdés, amiben pontosan az európai integráció fejlődésével kapcsolatos kérdéskört taglalják, és ad hoc módon választhatók ki azok a szakállamtitkárok, politikai vagy európai igazgatók, akik felelősek a kérdésért. Számomra mint vezetőnek, ez nem lenne megnyugtató, de lehet, hogy az ön számára az.
A kérdésemet folytatva: egész egyszerűen mikor lép hatályba önök szerint ez a rendelettervezet, amely a külügyminiszter feladat- és hatáskörét is szabályozza? Nyilván, amikor majd tárgyaljuk, vagy a kormány majd ezt tárgyalni fogja. Mikor lesz ez, körülbelül mikorra tehető a hatálybalépés?
Szintén a rendelettervezetből idézek, ami a külügyminiszter feladat- és hatáskörét szabályozza, eszerint a külügyminiszter képviselőt jelöl a tanácsi formációk ülésein részt vevő delegációkba. Lehet, hogy rosszul fordítom le, de akkor segítsen nekem, legyen szíves: ez azt jelenti, hogy a külügyminiszter fogja majd eldönteni, hogy esetenként ki vesz részt a kérdéses tanácsi formációkban?
ELNÖK: Szakállamtitkár úr!
IVÁN GÁBOR (Külügyminisztérium): Köszönöm szépen. Ez utóbbi kérdésre szeretnék válaszolni. Ez nem jelent mást, mint tulajdonképpen azt a mostani gyakorlatot is, hogy a kormányzati koordinációért felelős minisztérium, a Külügyminisztérium a tanácsülésekre kiutazó delegációban részt vesz. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy tanácsülésre sor kerül, például a mezőgazdasági és halászati tanács ülésére, ennek a delegációját az FVM állítja össze azzal, hogy a Külügyminisztérium részéről egy főosztályvezető ennek a delegációnak a tagja, illetve azt is jelenti, hogy abban a tanácsban természetesen, ahol fő felelősséget lát el, ott a delegációra a külügyminiszter tesz javaslatot.
Köszönöm szépen.
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Ne húzzuk az időt, én azt a másik paragrafust, amelyre célzott a képviselő asszony, az ülés után természetesen meg fogom kérdezni. Szeretném biztosítani a bizottságot, hogy minden jobbító szándékot figyelembe veszünk, és előtte vagyunk még a megjelenésnek és az elfogadásnak. Valamennyi minisztérium statútuma és szmsz-e augusztus 1-jével fog hatályba lépni, tehát bárhol, ahol indokolt módosítási szükség van, időben vagyunk, tehát kellő időben jöttünk a bizottság elé.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szájer Józsefet - Európai Néppárt - tisztelettel invitálom Csapody Miklós úr helyére, egyben tájékoztatom arról, hogy itt, a bizottságban, bevallom őszintén, némelyest házszabályellenesen, de konszenzussal úgy járunk el, hogy egy képviselő csak egyszer kap szót, de akkor két alkalommal, tehát módjában áll reflektálni a kérdésére vagy észrevételére elhangzottakra. Kérem, vegye tudomásul. Megadom a szót.
DR. SZÁJER JÓZSEF (európai parlamenti képviselő): Köszönöm szépen, és üdvözlöm ezt az újítást itt a bizottságban, azt gondolom, hogy élő vitákat eredményez.
Először is szeretném megköszönni az elnök úrnak a meghívót, ez az az alkalom, amikor már az Európai Parlament befejezte a munkáját, és ezért nekünk, európai képviselőknek is - vagy legalábbis egy részünknek, most jelenleg nekem - van módunk arra, hogy a bizottság ülésein részt vegyünk. Sajnálatos, hogy ezt máskor nyilvánvaló objektív okok miatt nem tudjuk megtenni.
Egy kicsit persze csodálkoztam az elnök úr eljárásán, hiszen egy olyan meghívót kaptam, amelyben Göncz Kinga miniszter asszony meghallgatásáról van szó, amit nagyon sajnálok, hogy nem tőle közvetlenül hallhatom ezeket a nagyon fontos uniós üggyel való észrevételeket, és igazából érdemi magyarázatot nem hallottam - figyeltem - az elmúlt percekben arra, hogy mi az oka ennek. Valójában inkább vigaszként szeretném mondani, elnök úr, hogy Magyarországról meg az európai uniós ügyekről, de általában az Országgyűlésről is az a hír, hogy a képviselők milyen összeférhetetlenek és mennyit veszekednek egymással. Csodálattal bámulom a bizottság tagjait, hogy ilyen türelmesen és ilyen indulat nélkül vették tudomásul ezt a tényt, hogy a területért felelős miniszter nem jelent meg a bizottság ülésén, és magyarázatot sem kaptak arra, hogy ez miért nem történt meg.
Ami viszont az én dolgom, hogy az európai parlamenti képviselőkkel való együttműködés ügyében kérdezzek, illetőleg felvessem ezt az egész ügyet. Nem mindig működik megfelelőképpen, és itt nem elsősorban az Országgyűlés és az európai parlamenti képviselők viszonyára gondolok, hanem hogy a kormánnyal mi társjogalkotók vagyunk. Én ugyan itt most - talán a véletlen folytán - ezen az oldalon ülök, de nem vagyok ellenzékben, bár az a párt, amelyhez tartozom, a Magyar Országgyűlésben ellenzékben ül. Társjogalkotók vagyunk, és látjuk más nemzetek gyakorlatát, hogy milyen módon tudnak együttdolgozni kormányok és képviselők pártállásra való tekintet nélkül, a magyar mechanizmus még nem igazán alakult ki.
Éppen ezért szeretném kérdezni, hogy az anyagban szereplő említésen túl, ennél részletesebben van-e terv arra vonatkozóan, hogy az európai uniós képviselőkkel - a gazdasági törvényhozásunknak a jelentős részét érinti az itt született jogszabályok jelentős része, amelybe az Európai Parlament is bevonódik - milyen, a jelenleginél adott esetben zökkenőmentesebb mechanizmust terveznek.
Hadd mondjak egy konkrét példát a saját esetemről! A belső piaci bizottságban készítettem egy jelentést a közszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekről, és mindenféle módon próbáltam a magyar kormányból valamifajta álláspontot ebben a kérdésben kicsikarni. Ez az én munkámat is segíti, és azt gondolom, a közös nemzeti érdekérvényesítést is ilyen módon tudjuk előrevinni, ha együtt dolgozunk ezekben az ügyekben. Én a jelentésemet leadtam március végén, április elején, és ezután négy hétre rá kaptam először egy részletesebb anyagot, amelynek egyébként örültem, hogy egyáltalán elkészült Iván Gábor úr vezetésével, de azt gondolom, ha ebben a dologban esetleg egy kicsit jobban össze tudjuk hangolni a tevékenységünket, adott esetben időben is jobban oda tudunk figyelni, a kormány jobban odafigyel az európai törvényhozás ütemére és arra, hogy az Európai Parlamentben már nagyon korai stádiumban megjelennek a különböző törvényhozási javaslatok és különböző ügyek, akkor ennek az érvényesítése lényegesen jobb lehet, és hatékonyabban tudjuk mindezt megtenni.
Azoknak az egyeztetéseknek, amelyek jelenleg a kormány és az európai parlamenti képviselők között folynak, a megfelelő fórumai léteznek, azonban alapvetően formálisak. Vannak persze informális kapcsolatok, amelyeket nem mindig néz a kormányzat jó szemmel. Itt szeretném jelezni, hogy nincsenek politikai hátsó szándékok ezekben a kérdésekben, szocialista képviselőtársaink ugyanúgy panaszkodnak ezekkel az ügyekkel kapcsolatban, ugyanúgy nem érzik azt, hogy a megfelelő támogatást és információkat ehhez megkapnák. Mivel az Európai Parlament egy olyan nyilvános intézmény, ahol valóban van mód arra, hogy befolyásoljuk az ügyek menetét, itt mindenesetre azt szeretném kérni, hogy egy hatékonyabb együttműködési formát alakítsunk ki, és ebben messzemenőkig - itt talán nem vétek, ha azt mondom, hogy jelenleg mind a huszonhármunknak a nevében beszélhetek ebben a kérdésben - mindannyian partnerek vagyunk ebben az ügyben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt megadnám a szót az államtitkár asszonynak, a képviselő urat tájékoztatom arról, hogy a 2006. évi LVII. törvény értelmében az államtitkár teljes jogú helyettese a miniszternek, tehát jogilag itt most a miniszter beszél. Szájer úr kolléga, jogász, tehát tudja, mit jelent az, hogy teljes jogú helyettesítés, de ha a képviselő úrnak az a benyomása a bizottság munkájáról, hogy itt nagyon jó hangulatban folyik a vita, akkor kérem, vigye el hírünket széles e nagyvilágba.
Államtitkár asszony, tessék parancsolni!
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Köszönöm a képviselő úr észrevételét. Azt hiszem, nyitott kapukat dönget, valóban mindegyik pártfrakció részéről kaptunk kritikákat, hogy nem megfelelő az együttműködő készség és formális a mechanizmus. Gondolkodunk rajta, hogy kialakítsunk egy lényegesen gördülékenyebb együttműködési mechanizmust már az őszi ülésszakra. Ennek a jegyében történt az - és őszintén örülök, hogy elfogadta Szájer képviselő úr is a meghívásunkat -, hogy az EP képviselői csoport valamennyi frakcióvezetőjét meghívtuk, és örülök, hogy beszélni is fog a nagyköveti értekezleten. Kifejezetten azért történt ez a felkérés önhöz és Tabajdi úrhoz, hogy valamennyi jelen lévő nagykövettel kapcsolatosan és a Külügyminisztérium vezetésével kapcsolatosan - mert végül is új vezetés állt fel - első kézből elmondhassák azokat az észrevételeiket, igényeiket és javaslataikat, amelyek az együttműködésünkre vonatkoznak, és nemcsak itt a központban, hanem valamennyi nagykövetségünkön is. Ennek megfelelően érdeklődéssel várjuk a javaslatait ott is, egyébként is gondolkodtunk egy új mechanizmus kialakításán, úgyhogy ezt meg fogjuk tenni.
ELNÖK: Képviselő úr!
DR. SZÁJER JÓZSEF (európai parlamenti képviselő): Köszönöm szépen, élni is fogunk ezzel a lehetőséggel. Ennek kapcsán, ehhez szorosan kapcsolódva hadd jegyezzem meg, hogy én is örültem annak, hogy a kormányzat tanulóképes és képes a korábbi hibáiból tanulni. Osztom az örömét abban, hogy a Külügyminisztériumba visszakerültek ezek az ügyek. Ezeken az európai fórumokon dolgozva mi látjuk, hogy nagyon nyilvánvaló, mennyire közvetlenül kapcsolódnak a bilaterális ügyek az Európai Unión belül is ahhoz, hogy a törvényhozásban bármi eredményt lehessen elérni ezeknek az eredményeképpen. Úgyhogy megismétlem, állunk elébe az együttműködésnek, és azt is mondom, hogy igényeljük ebben a tekintetben a bizalmon is alapuló vagy a megfelelő bizalomra épülő kapcsolatrendszert.
Az elnök úrnak pedig annyit szeretnék mondani, hogy én csak a meghívóból indultam ki, nem láttam ott lábjegyzetet, hogy ebben az esetben élni fog a miniszter asszony ezzel a lehetőséggel. Természetesen a politikai felelősséget a kormány tagja, a miniszter viseli, ebben a tekintetben nem kételkedem Göncz Kinga felkészültségében, ő is meg tudta volna ezt tenni, és meg is tudta volna tisztelni a meghívottakat, jelen pillanatban magamat is beleértem ebbe a körbe. Az alkotmányt én is tisztelem, ugyanakkor nyilvánvalóan pontos tájékoztatást szeretnénk a jövőben legalább az európai parlamenti képviselők részére, a magyar képviselők majd lerendezik maguk között az ügyeket.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő bizottsági meghívókra mindig odaírjuk, hogy az alkotmány egyébként hatályban marad, de ha nem írjuk oda, akkor is hatályban marad. Az államtitkár úr kíván szólni? (Iván Gábor: Nem.)
Az egy szomorú dolog, hogy az Európai Parlament ülései és az európai ügyek bizottságának ülései kollidálnak, majd fogok írni egy szigorú hangú levelet az Európai Parlament elnökének, hogy napirendjük összeállításánál vegyék figyelembe az európai ügyek bizottságának napirendjét is azért, hogy a képviselő hölgyek és urak részt tudjanak venni az üléseken.
Kocsi László alelnök úr!
KOCSI LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm, elnök úr. Annak is örülök, hogy oldottabb légkör felé kezd a bizottsági ülés hangneme tendálni. Mindazonáltal azt mondom, hogy persze az alkotmány minden tisztelete mellett teljesen természetesnek vesszük, ha ellenzéki képviselőtársaink szóvá teszik azt, ha egyébként minden előzetes információ nélkül azzal szembesülnek, hogy a kormányt vagy a minisztériumot nem a miniszter, nem a legmagasabb politikai vezető képviseli.
Csak azt tudom erre mondani, hogy az államtitkár asszony politikai vezetője ennek a minisztériumnak, és a politikai felelősség innentől teljesen normálisan működik. Ráadásul azt is gondolom, hogy itt ugyan rendkívül fontos a szervezeti struktúrája, az szmsz-e meg a statútuma ennek a szervezetnek, de mégsem az Európa-politika tartalmi lényegi kérdéseiről esett itt szó, hanem mégiscsak szervezési dolgokról, és őszintén szólva én ebben az ügyben szerencsésnek tartom, ha a Külügyminisztériumnak két nagy tekintélyű, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező politikai és szakmai felelősséget hordozó képviselője ül ennél az asztalnál.
Mindazonáltal azt én is szerettem volna elmondani a szocialista képviselők nevében, hogy számunkra is a legtöbb kérdést azért mégiscsak az a része jelentette vagy vetette fel ennek az anyagnak, ami a politikai és az európai igazgató közötti kapcsolatrendszert, hatásköri együttműködési ügyeket veti fel. Tehát, ha az államtitkár asszony azt mondta, hogy tulajdonképpen időben beszélgetünk erről, és nyitott arra, hogy ez még precízebb és a használók számára még hatékonyabb szöveg legyen, akkor azt mondom, hogy valóban érdemes talán elgondolkodni egy-két részletkérdésen, amiket itt az elnök úr is felvetett, vagy akár az ellenzéki képviselőtársaim, hiszen meggyőződésem, hogy teljesen a jobbítás és a jó szándék vezérelte őket. Ami pedig a szintek közötti mozgást és a kormányszerkezeten belüli mozgását jelenti a dolognak, és mind a két kérdésben, bár belső késhegyre menő vitákat nem folytattunk le, de úgy látom, hogy el tudjuk azt fogadni, amit Iván Gábor mondott arról, hogy mi az oka annak, hogy egyébként szakállamtitkári szint az, ami az EKTB-nél megjelenik. Én is azt tudom mondani, hogy egyetértünk azzal a mozgással, aminek az az eredménye, hogy ez az európai uniós szervezeti egység a Külügyminisztériumba talált haza.
Tulajdonképpen ezekkel a pontokkal mi támogatni tudjuk ezt a szervezeti modellt, és bízunk benne, hogy ez a vita hozzájárult ahhoz, hogy még kerekebb és jobb legyen.
Köszönöm.
ELNÖK: Kíván-e valaki reagálni? (Senki sem jelentkezik.) Ha nem kívánnak, akkor ön sem kíván élni a viszontválasz jogával, feltételezem. (Derültség.) Ez esetben megadom a szót Firtl alelnök úrnak.
FIRTL MÁTYÁS (KDNP), a bizottság alelnöke: Tisztelt Bizottság! Alelnöktársam itt már a politikai konszenzust fel is vetette. Valóban minket is az vezérelt, hogy a két igazgató között történjenek meg a finomítások. Ez volt a cél, amikor a megfogalmazásainkat megtettük. El is hangzott az, hogy az államtitkár asszony gyakorlatilag a minisztert helyettesíti. Akkor én olyan kérdéseket tennék fel, amelyek inkább politikusi választ igényelnek. A külügyeknek milyen elképzelése van - tehát egyrészt a külügynek, előtte az európai ügyeknek - a magyar parlament általi ellenőrzésével kapcsolatban, tehát a magyar parlament miként tudja ezt a parlamenten keresztül kontrolálni?
Aztán elhangzott az, és itt örömünket kell kifejezni, hogy az európai ügyek részét semmilyen létszámleépítés nem érintette, de ebből következik az a kérdésem is, hogy a megszorítások a kiutazásokat esetleg érintik-e, tehát, hogy az elkövetkező időben ebben nem történik-e olyan megszorítás, hogy az az érdekérvényesítés rovására fog menni.
A harmadik rövid kérdés pedig az, hogy ön melyik uniós állam külügyét, illetve európai ügyei vitelét tartja esetlegesen mintaértékűnek, mert úgy gondolom, nem kell nekünk mindig újat kitalálni. Ha látunk valami jó példát, akkor tudunk-e abból átvenni?
Köszönöm.
ELNÖK: Államtitkár asszony!
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): A parlamenti ellenőrzés eszközei jogszabály által szabályozottak, a Külügyminisztérium ennek teljes egészében eleget tesz, törvény mondja meg hajszálpontosan, képviselő úr, hogy mik a feladataink. Ha ez a bizottság szorosabb együttműködést kíván a Külügyminisztériummal, e tekintetben azt tudom mondani, hogy erre partner a Külügyminisztérium. Ha többször kérik, hogy jelenjünk meg a bizottság előtt, számoljunk be, hogy milyen kérdésekben hogyan készülünk fel, akár, mondjuk, a 2011-es elnökséggel kapcsolatban vagy a finn elnökséggel kapcsolatban milyen elképzeléseink, javaslataink vannak, amiben kormányzati anyagokat is készítünk, a Külügyminisztérium kész eljönni, és részletesen tájékoztatást adni erről a bizottságnak.
A megszorítások minden tekintetben érintik a minisztériumot. Természetesen az utazási keretünk sem sok. Egy szerencsénk van, hogy az uniós utazások tekintetében elég nagy visszatérítési lehetőségünk is van. Egyelőre nem tudok olyat mondani, hogy valamilyen módon korlátoznunk kéne a kiutazásokat. Most készült el egy körleirat a minisztériumon belül, ahol valamennyi szakállamtitkárt felkértem arra, hogy az alá tartozó területek vonatkozásában év végéig jelezze, hogy milyen utazások vannak kilátásba helyezve, ennek megfelelően összesítjük, hogy bármifajta korlátozást be kell-e vezetnünk. Az első félévben minden szakmai kiutazás megtörtént, ami indokolt volt, semmit nem állítottunk le vagy vissza.
Ha személy szerint nekem tette fel a kérdést, hogy melyik európai uniós tagállam szakmai működését ismerem jobban, meg kell mondjam, hogy az osztrákot és a németet ismerem közelebbről, a többiről mint jogász természetesen ismeretekkel rendelkezem. Amikor kialakítottuk ezt a munkamegosztást és azt, hogy két szakállamtitkárunk legyen, valamennyi európai uniós tagállam Külügyminisztériumának megnéztük a működését, illetve, hogy ezek a kérdések melyik tagállamban hogyan szabályozódnak, milyen alárendeltségi és felügyeleti jogkörrel, és amikor a javaslatainkat letettük és egymás között ezt kidolgoztuk, akkor ebből indultunk ki. Ezt a kettőt ismerem részleteiben.
FIRTL MÁTYÁS (KDNP), a bizottság alelnöke: Tulajdonképpen nem is további kérdés, csak azt szerettem volna megjegyezni, hogy bízom abban, amit itt halkan vagy elég hangosan megjegyzett államtitkár asszony, hogy ha a két igazgató közt vagy a szakállamtitkárok között néminemű gond merül fel, akkor valóban mint felettes vezető, helyre teszi a kérdést, és akkor azok a régi anomáliák nem merülnek fel.
Köszönöm.
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Ígérem, hogy így lesz.
ELNÖK: Braun képviselő úr!
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak egy közérdekű információra lenne szükségem. Az ÁPV Rt.-ben lesz az Európai Ügyek Hivatala vagy a Külügyminisztériumban, fizikailag?
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Már átköltöztek, képviselő úr, a Nagy Imre téri épületbe, kiürítettük a teljes ötödik emeletet, és miután nem fértek el, még a negyedik emeleten kaptak néhány szobát. Az EKTB-nek a felépített nagy konferenciaterme ebben az épületben van, ott dolgoznak mellette a hivatal képviselői, tehát mindenki nálunk van, fizikailag beköltöztettük, tokkal, vonóval, úgyhogy együtt vagyunk ténylegesen fizikailag is.
ELNÖK: Ivanics képviselő úr!
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Asszony! Elnök Úr! A korábbiakban már beszéltünk arról, hogy tulajdonképpen a külügyminiszter milyen felhatalmazással bír, mire kap feladatot. Ezzel kapcsolatban kérdeznék én is. A 4. § p) pontja szerint: "Az igazságügyi és rendészeti miniszter bevonásával és az érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét a közösségi jog megsértése miatt indult kötelezettségszegési eljárásokban az Európai Bíróság előtti eljárást megelőző szakaszban.". Az anyag későbbi része, amikor az európai osztályról van szó, a jogi osztályról, akkor azt írja, hogy "A kötelezettségszegési és európai bírósági osztály az európai bizottság által Magyarország ellen indított eljárások nem peres szakaszában koordinálja és irányítja a magyar álláspont kialakítását, ellátja a magyar kormány képviseletét a bizottsági eljárásokban.".
Ugyanitt az f) pontban lejjebb - számomra némileg ellentmondásosan - a külügyminiszter hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatosan azt mondja, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal együttműködve részt vesz az európai bírósági eljárásokban, és a magyar peres iratok kialakításában képviseli a Magyar Köztársaságot az európai bírósági eljárásokban, továbbá biztosítja az EKTB, szükség szerint az államtitkári értekezlet és a kormány tájékoztatását. Az nem világos, hogy amikor van egy ilyen eljárás a bíróság előtti szakaszban, akkor azt most ki koordinálja, miniszteri szinten más minisztériumokkal együttműködve vagy pedig ez az osztály irányítja ezt a munkát. Ez így nem világos a számomra, de abban is segítenének, ha megmondanák, hogy ez korábban hogyan működött, mert ezt nem nagyon láttuk, és úgy gondoljuk, hogy ilyen kötelezettségszegési eljárásokban bizony a korábbi magyar kormány nem mindig egyértelműen és jól lépett.
Végezetül van két kérdésem, az egyik a terrorizmussal kapcsolatos. Azt látom, hogy az anyagban hol és miképpen szerepel, de hogyan jelenik meg a valóságban? Amikor Törökországban a magyar embereket terroristacselekmény áldozatává tették - bocsánat a bonyolult fogalmazásért, kerek mondatban akartam mondani -, tehát amikor ilyen terroristacselekmény van, akkor az hogyan megy végig a Külügyminisztériumban? Tesz-e valamit a Külügyminisztérium? Mit tesz azon kívül, amit mindig látunk a hírekben, hogy felhívja a figyelmet, hogy éppen most oda nem utazzon senki? Ezt szerintem úgy nagyjából mindenki átgondolja, a bátrabbak persze elmennek, mint tudjuk, az a két szegedi fiú is Libanonba. Kíváncsi lennék, hogy ez a döntési mechanizmus hogyan jön fel és hogyan formálódik. Azt gondolom, a terrorizmus eléggé fontos kérdés ma a világban, ehhez képest ebben az anyagban meglehetősen szerényen látom ezt megjelenni.
A harmadik kérdésem az, hogy a korábbiakban már többen kérdezték itt - szeretném leegyszerűsíteni. Számomra még mindig nem világos, hogy a struktúra kialakításában - és itt Kocsi Lászlónak némileg válaszolnék, aki hiányolta a tartalmi kérdések megvitatását, javaslom, olvassa el a meghívó címét, és akkor látja, hogy a Külügyminisztérium átalakításáról beszélünk. Visszatérve, a szakállamtitkári rendszerben tulajdonképpen a négyből három szakállamtitkár európai ügyekkel foglalkozik, és ebből kettő, mint ahogyan a kérdésekkel megfogalmaztuk - a bilaterális osztályra is gondolok, amelyik az EU-kapcsolatokkal foglalkozik, némileg az is azzal foglalkozik. Visszatérnék a két szakállamtitkárra, akikkel kapcsolatban azt látjuk és azt érezzük, hogy tulajdonképpen úgy kell dolgozniuk, mint ahogyan az ikrek élnek, tehát hol együtt, hol külön, hol így, hol úgy. A kérdéseink is mindig erre irányultak, és számunkra az lenne az egyértelmű - annak ellenére, hogy egyik úriember szaktudásával sincs semmi problémánk, sőt nagyon tiszteljük az eddigi munkásságukat. Az a kérdésünk, hogy miért nem egy szakállamtitkár lett, miért volt szükséges kettéválasztani, mert ez még mindig nem világos ebben a vonatkozásban, azt hiszem.
Köszönöm szépen.
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Az első kérdésére válaszolva: ez úgy van szabályozva, ahogy korábban is volt. Korábban az EUH csinálta a bíróság előtt megelőzően, utána pedig az akkori Igazságügyi Minisztérium, mert nem Rendészeti Minisztérium volt. Erre egyébként van egy külön egyedi kormányrendelet is, amely tételesen szabályozza, hogy melyik szakaszban ki felel érte, itt semmifajta változás nem történt. Az egyik, amit a képviselő úr felolvasott, a bíróságot megelőző szak, a Külügyminisztériumé, és amikor már bírósági eljárásról van, akkor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumé, természetesen a mi bevonásunkkal együtt, de az első helyi felelősség akkor az övéké. Itt semmifajta változás nem történt.
Terrorizmus. A Külügyminisztériumnak egyébként van egy belső utasítása, van egy válságközpontunk is, ezt nyilván tudja a képviselő úr. Ma is fokozott ellenőrzés alatt van a libanoni események miatt, a válságközpont ennyiben alacsony hőfokon - nem bekapcsolódva természetesen - működik. Bárhol, bármi felmerül, teljesen szabályozva van, hogy kik azok a vezetők és területek, amelyek ebbe belekapcsolódnak: az illetékes területi főosztály, a politikai igazgatótól az a részleg, amelynek ez a feladata - most is csak halkan mondom, hogy megindult a Külügyminiszterek Tanácsának ülésén az a gondolkodás, hogy ilyen esetek megelőzésére valami közös együttműködési mechanizmust fel kell állítani. De hát a nélkül is megy, mert a francia hajók hozzák el a magyar állampolgárokat, viszont a magyar Malév-gép menekíti a németeket, kölcsönösen segítünk Bejrútban és Damaszkuszban egymás állampolgárainak az eljutásában, hazahozásában. Erre egy abszolút összeolajozott és működő mechanizmus van: konzuli főosztály, területi főosztály, politikai részleg, az állami vezetők és az állami ügyelet, 24 órás ügyeletben vagyunk ilyenkor. Most is volt éjjel-nappal, és gondolom, ez a hétvégén is így lesz továbbra is, sajnos, az események miatt.
Volt egy harmadik kérdése is.
IVANICS FERENC (Fidesz): A két szakállamtitkárral kapcsolatban.
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Bocsánatot kérek, nem írtam fel, és azt hittem, hogy megjegyeztem. Először is mindegyik államtitkár a saját területén rendkívül gazdag szaktudással rendelkezik, és egyébként a huszonöt tagállamból körülbelül huszonkettőben így ketté van választva: van egy politikai igazgató és van egy európai igazgató. Ha valamilyeket kiemeltük volna, és egy szakállamtitkár alá rendeltük volna, akkor előfordulhatott volna, hogy az egyik utasítja a másikat olyan szakterületen, ahol viszont szakmai felkészültsége, gyakorlata és ismerete nincsen. Itt ténylegesen követtük az európai gyakorlatot.
ELNÖK: Képviselő úr!
IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, reméljük, hogy a kérdéseink segítik a Külügyminisztérium munkáját a későbbiekben. Az első kérdésemmel kapcsolatban még mindig nem sikerült teljesen eloszlatni a kételyeimet. Az államtitkár asszony az előbb azt mondta, hogy a megelőző szakaszban a külügyminiszter a felelős, a bírósági eljárásba pedig bevonja a másik minisztériumokat. (Horvátné dr. Fekszi Márta: Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot.)
Tehát amikor a p) pontban azt mondjuk, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszter bevonásával, az érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a bíróság előtti eljárást a megelőző szakaszban, akkor ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen a külügyminiszter a felelős nem más miniszterekkel együtt, egyszemélyi felelős a Külügyminisztérium ebben az eljárásban. (Horváthné dr. Fekszi Márta: Így van!) Köszönöm szépen.
Még egy kiegészítő kérdésem van, bocsánat, ha elkerülte a figyelmemet. Szájer képviselő úr kérdésére azt mondta, hogy változtatás lesz és érzik azt, hogy problémákat jelent. Pontosan mit jelent az európai parlamenti képviselőkkel való intenzívebb kapcsolattartás?
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA (Külügyminisztérium): Nincsen semmi problémánk, egy mechanizmust fogunk kiépíteni, amikor rendszeresebben fogunk egymással találkozni. Először fordul elő, hogy egy nagyköveti értekezletre európai parlamenti képviselők frakciócsoportjainak vezetőit úgy hívtuk meg, hogy kifejezetten az a kérésünk, hogy tegyék fel az igényeiket, kéréseiket, hogyan szeretnének valamennyi nagykövetséggel és a külüggyel együttműködni. Én azt szeretném a magam részéről, hogy valamennyi képviselőnél...; az iksz fős európai parlamenti csoportban mindenki határozott területen dolgozik, nemcsak a bizottságokban, hanem emellett még visznek különböző területeket is. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a szakállamtitkárok, hanem adott esetben az, aki egy országot referál, akár Ázsiát vagy a Balkánt, nyilván érdeklődik, hogy a területi főosztály, a politikai főosztály e területen milyen anyagokat készít.
Én azt szeretném, ha a mechanizmusban pontosan rögzítenénk, hogy nekik milyen igényeik vannak, ezt mi hogyan tudjuk kielégíteni, milyen anyagokat adhat át, és akkor megbeszéljük, hogy milyen formában kapják meg a Külügyminisztériumtól, és nyilvánvaló dolog, hogy a Külügyminisztériumnak is igénye a megelőző szakaszban, hogy milyen kéréseket továbbítsunk, hogyan képviseljék a magyar érdekeket. Ez kölcsönös együttműködés oda-vissza. Ennyiben szeretnénk most, hogy akkor ténylegesen ez a mechanizmus kialakuljon, és nem ad hoc jelleggel működne.
ELNÖK: Nagyon szépen megköszönöm Horváthné dr. Fekszi Mártának és Iván Gábor szakállamtitkár úrnak, hogy Göncz Kinga miniszter asszony képviseletében elmondták ezeket a terveket. Mi a magunk részéről nagyon bízunk abban, hogy azok a potenciális problémák, amelyek a bizottság ülésén elhangzottak, nem lesznek problémák a valóságban. Amennyiben mégis ilyeneket érzékel a minisztérium, akkor nyilván a vita alapján is talán tudnak utólag korrigálni azokon a szövegeken, amelyek borzasztóan fontosak annak érdekében, hogy nehogy hatásköri problémák miatt a Külügyminisztérium működése ne legyen annyira hatékony, amennyire hatékonynak szeretnénk látni.
Igaza van az államtitkár úrnak, gyakran indulunk ki a múltból, de mi másból tudnánk kiindulni. Nyilván ez befolyásolja a bizottság tagjainak a gondolkodásmódját. Ha ez nem így lesz, annak persze mindannyian nagyon fogunk örülni. Az államtitkár asszony szájából elhangzott egy ajánlat. Amit a magam részéről egy kiemelkedő prioritásnak tartok - és nem sokat beszéltünk még erről, de az ősszel már kell beszélnünk -, ez Magyarország felkészülése a 2010-11-es elnökségre. A minisztériumi anyagok alapján ennek a munkának a koordinálása a szakállamtitkár úr feladata, és én magam is nagyon kíváncsi, kivált ennek a feladatnak arra a részére, ami nem a Külügyminisztériumot érinti, hanem az egyéb tárcákat érinti, ahol is a tanács megfelelő üléseit kiváló nyelvtudással az európai struktúrákat jól ismerő, a dossziékat jól ismerő minisztériumi vezetőknek kell vezetniük. Úgyhogy nyilvánvalóan a feladat nem kisebb, minthogy e tekintetben átalakítani a magyar államigazgatást, ha szabad ilyen komoly kifejezést használni.
Ezzel a napirendi pontot lezárnám, de látom, hogy a képviselő asszony kíván még szólni. Parancsoljon!
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Ügyrendi kérésem lenne, elnök úr. Tudomásul vettük ma, hogy külügyminiszter asszony valószínű egyéb fontosabb elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni a bizottsági ülésen. Ugyanakkor arra kérjük elnök urat, hogy amennyiben a meghívott él az alkotmány szerinti őt megillető jogával, éljen az elemi udvariasság szerinti joggal, és tisztelje meg a bizottságot azzal, hogy tájékoztatja, hogy nem tud megjelenni a bizottsági ülésen. Természetesen ezt megfelelő időben tegye meg, hogy a képviselőink is megkapják ezt az információt. Elmondta az államtitkár asszony, hogy az EU-gyakorlatot szeretnék követni. Mi is kövessük az EU-gyakorlatot: ott, ha meghívnak valakit és nem tud megjelenni, akkor minimum mentegetőzik emiatt, és maga kéri azt, hogy egy következő időpontot jelöljenek ki, amikor eleget tud tenni ennek a meghallgatásnak. Akkor legyünk európaiak e tekintetben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a képviselő asszony ügyrendi javaslat formájában megfogalmazott kritikáját. Az ezzel kapcsolatos felelősséget teljes egészében magamra vállalom. A történet röviden az volt, hogy a miniszter asszony először egyetértett azzal, hogy eljön. Ettől kezdve az, hogy a brüsszeli repülőtéren találkozom vele, és akkor elkezdünk erről beszélni, és kiderül, hogy mégsem érne rá, és baj lenne... - én azt mondtam, hogy nem baj. A titkárság meg is kérdezte tőlem, hogy erről tájékoztassa-e a bizottságot, és akkor azt mondtam, hogy nem szükséges. Legközelebb kérni fogom, hogy a képviselők erről kapjanak tájékoztatást. Tehát, ha hiba történt, akkor e tekintetben minden hiba, az ezért való felelősség csak és kizárólag engem terhel, és legközelebb ilyenre nem fog sor kerülni, ezt én nagyon szívesen megígérem.
A politika logikájából következik, hogy akkor most elmondjam a bizottságnak, hogy a tegnapi nap az európai ügyek bizottsága fogadta a montenegrói parlament külügyi és európai ügyek bizottságának a delegációját. Ez nagy dolog volt, mert a 25-ök közül Magyarország elsőként hívta meg ezt a bizottságot. Számomra nagyon fájdalmas volt azt tapasztalni, hogy az ellenzéki pártok közül senki nem volt jelen ezen a megbeszélésen. Szinte magyarázkodni kellett, hogy ez nem egy politikai bojkott az ellenzék részéről, csak egy egyeztetési probléma. Nagyon bízom abban, hogy partnereink ezt elfogadták. Azt szeretném kérni, hogy a jövőben ilyenkor legalább frakciónként egyvalaki legyen, mert tényleg egészen másképp néz ki egy ilyen bilaterális találkozó, ha nem ketten-hárman ülünk ott, hanem frakciónként legalább egyvalaki. Természetesen nem kellett magyarázkodni, nem kell minden megjegyzést véresen komolyan venni, de annak tényleg nagy jelentőséget tulajdonítok, hogy amikor ilyen találkozókra sort kerítünk - és ezekre a meghívásokra mindig a bizottság összes pártjának az egyetértésével kerül sor -, fontos, hogy a pártok tényleg képviseltessék magukat ezeken.
Az alelnök úr még kíván egy kritikai megjegyzést tenni irányomban, hallgatjuk.
FIRTL MÁTYÁS (KDNP), a bizottság alelnöke: Nem túl nagy kritikai megjegyzés, csak szeretném, hogy a bizottság tagjai képben legyenek, és azt is el szerettem volna mondani, hogy akkor én máshogy mondom. A Crna Gora-iakkal én vacsorán találkoztam, és ott a saját anyanyelvükön elnézést kértem tőlük, hogy a szerdai napon nem veszünk részt, és azt is jeleztem, hogy a képviselőtársaim Pálfi képviselőtársunk temetésén vesznek részt. Tehát a vacsora során többször elnézést kértem, hogy ez valószínűleg elő fog fordulni. Ők megértették, úgyhogy ennyit kénytelen voltam elmondani.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném a bizottság minden tagját és a hallgatóságot megnyugtatni, hogy semmifajta diplomáciai skandalumra nem került sor. Mégis azt az igényt szerintem megfogalmazhatjuk, hogy frakciónként legalább egy. Vagy ha az ellenzéktől csak egyvalaki, már az is jobban néz ki. Remélem, legközelebb ez működni fog.
A bizottság következő ülésére augusztus végén fog sor kerülni, hacsak nem kapok levelet néhány képviselő aláírásával. Ha erre sor kerül, és ebben felkérnek engem egy bizottsági ülés összehívására, valamilyen összetételben, valamilyen tárggyal és valakinek a meghívásával, akkor mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy ennek az esetlegesen megfogalmazandó igénynek eleget tegyek. Amennyiben ilyenre nem kerül sor, akkor augusztus végén találkozunk a konvergenciprogrammal kapcsolatban. Ha ez így lesz, akkor minden képviselőtársamnak, a sajtó jelen lévő képviselőinek, a frakciók munkatársainak nagyon kellemes pihenést és jó nyaralást kívánok!
Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 37 perc.)
|
|
Dr. Eörsi Mátyás |
Jegyzőkönyvvezetők: Szűcs Dóra és Horváth Éva Szilvia