EIB-16/2006.
EIB-16/2006-2010.
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2006. október 24-én, hétfőn, 16 óra 08 perckor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívott *
Elnöki megnyitó *
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/1097. szám) *
Dr. Számadó Tamás kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, reflexiók *
Elnöki zárszó *
1. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/1097. szám)
(Általános vita)
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Botka László (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP)
Dr. Tóth Bertalan (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Káli Sándor (MSZP) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP) dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP) dr. Tóth Bertalannak (MSZP)
Veress József (MSZP) Varga Zoltánnak (MSZP)
Ivanics Ferenc (Fidesz) dr. Hörcsik Richárdnak (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz) Pelczné dr. Gáll Ildikónak (Fidesz)
Dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 16 óra 08 perc.)
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a bizottság tagjait. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirendi javaslatomat az írásban előterjesztettel összhangban tartom fenn. Kérdezem a bizottságot, hogy észrevétel, megjegyzés a napirendi javaslattal kapcsolatban van-e. (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a napirendünket. (Szavazás.) Egyhangú. Nagyon szépen köszönöm.
Egy napirendi pontunk van: az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti utas-nyilvántartási adatállomány adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat.
Tisztelettel köszöntöm körünkben dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes urat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Remélem, hogy vitánk különösebb politikai vihart nem fog kavarni, mert sose kedveltem, amikor köztisztviselők kerülnek politikai viták kereszttüzébe. A bizottságnak érdemes tudnia, hogy ez a történet szeptember 11-én kezdődött, amikor az Egyesült Államok jelentősen megszigorította azoknak az ellenőrzését, akik az Egyesült Államokba érkeznek. Az Európai Parlament annak idején, ha jól emlékszem, egy nagy vita során kifogásolta azt a tervezetet, amit a Bizottság előkészített, aztán mégis elfogadták. Arra emlékszem, hogy a szocialisták és a liberálisok nagyon bírálták azt a megállapodást emberi jogi aggályokra hivatkozva, a Bizottság mégis valamilyen megállapodást kötött, ezt pedig a Bíróságnál megtámadták, a Bíróság ezt, ha jól emlékszem, hatályon kívül is helyezte, és ez alapján létrejött egy új megállapodástervezet, ezt kell megvitatnunk.
Először megkérem főosztályvezető-helyettes urat, hogy tájékoztassa a bizottságot azokról a részletekről, amelyeket nem említettem a rövid felvezetőmben, és utána vitassuk meg. Főosztályvezető-helyettes úr!
Dr. Számadó Tamás kiegészítése
DR. SZÁMADÓ TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök úr röviden nagyon jól vázolta az előzményeket. Tulajdonképpen ez a történet onnan indult újra, hogy az Európai Bíróság ez év májusában megsemmisítette az Európai Bizottság úgynevezett megfelelőségi határozatát, amelyet a személyes adatok védelméről szóló irányelv felhatalmazása alapján kívánt a Bizottság megadni, illetve az ehhez kapcsolódó, az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma által kiadott undertaking-gel összefüggő megállapodást. Mindkét esetben az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy mivel az irányelv csak a közösségi pillérbe tartozó adatkezelésről szól, tehát annak hatálya csak erre terjed ki, ilyenfajta adatkezelésre vonatkozóan a Bizottság nem köthetett volna megállapodást, illetve ez alapján megfelelőségi határozatot sem fogadhatott volna el.
Ez a megfelelőségi határozat annyiban érdekes, hogy az irányelv által bevezetett rendszer és ehhez kapcsolódóan a hazai adatvédelmi törvény is azt a követelményt állapítja meg a harmadik országok részére történő adattovábbítás esetében, hogy ott az illető harmadik országban az Unió által előírt, megfelelő szintű védelmet biztosítsák. A kötelezettségvállalásban elvben erre a Belbiztonsági Minisztérium kötelezettséget vállalt, ugyanakkor a Bíróság ezt a jogalapra hivatkozással megsemmisítette. Ebből következően a jelen előterjesztés tárgyát képező megállapodás az úgynevezett harmadik pillérben, vagyis az Európai Unióról szóló szerződés bel- és igazságügyi együttműködéséről szóló fejezete alapján, a 38., illetve a 28. cikk jogalapján az Európai Unió az ott írtak végrehajtására megállapodást köthet harmadik országokkal. Ez a megállapodás ezt célozza, hogy megszüntesse azt az exlex állapotot, ami a bírósági határozat folytán előállt, magyarul nincs kimondva, hogy megfelelő szintű védelmet biztosít az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma, ily módon, ha nem sikerül rendezni ezt a kérdést, akkor tulajdonképpen az Egyesült Államokba utasokat szállító légi járatok jogosulatlanul adnak ki adatokat a Belbiztonsági Minisztériumnak, amely viszont megköveteli ezeket az adatokat.
Ennek érdekében ezt a problémát látva a Bíróság is szeptember 30-ig hatályban tartotta ezeket a határozatokat. Eddig adott időt tulajdonképpen az eredeti megállapodás felmondására, illetve a helyzet rendezésére, és a Tanács végül is egyhangúlag úgy határozott, hogy az egyik lehetséges megoldás helyett - amely szerint a 25 tagállam egyenként köt megállapodásokat az USA-val - ezt az Unió által megkötött megállapodást választja eszközül. Tekintve, hogy ez törvényhozási tárgyköröket érint, Magyarország több más tagállammal együtt élt az EUSZ 24. cikkének (5) bekezdése szerint azon lehetőséggel, hogy a megállapodás alkalmazásához belső alkotmányos eljárást, jelen esetben az Országgyűlés általi megerősítést és kihirdetést le kell folytatni, ily módon tud tagállami kötelezettségként is érvényesülni ez a megállapodás.
Ez a megerősítés és kihirdetés azért is fontos, mert maga a megállapodás rendelkezik az aláírás utáni ideiglenes alkalmazásról, amihez szintén az Országgyűlés felhatalmazása szükséges. Ez az előterjesztésben nem szerepel, de azóta kiderült, hogy 19-én az Egyesült Államok részéről is aláírták a megállapodást, tehát a megállapodás aláírása megtörtént, és innentől kezdve a törvényjavaslat sürgős tárgyalására az adott okot, hogy minél hamarabb szükséges megszüntetni ezt az úgynevezett exlex állapotot, ahol nincs ez a megfelelőségi kérdés rendezve.
Emellett a törvényjavaslat a megállapodás megfelelő alkalmazásához szükséges törvénymódosításokat is tartalmazza, amelyek a légi közlekedési törvényt érintik.
Kérdések, észrevételek, reflexiók
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr. Kérdezem a bizottságot, hogy kérdése, észrevétele van-e valakinek. (Nincs jelzés.) Ha nincs, nekem lenne.
Azt szeretném kérdezni, hogy ez a megállapodástervezet a magyar adatvédelmi törvénynek mennyiben felel meg. Azoknak az emberi jogi alapelveknek, amelyeket a Magyar Köztársaság vall adatok kezeléséről, mennyiben felel meg? Egyáltalában: az adatvédelmi biztos látta-e, véleményezte-e a tervezetet? Úgy gondolom, hogy ez fontos lehet a bizottság döntését megelőzően.
DR. SZÁMADÓ TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumi): Köszönöm. Az adatvédelmi biztossal egyeztettük a tervezetet nyilván a lehetőséghez mért szűk időkeretben, de ő látta a javaslatot, és tudomásul veszi, így nyilatkozott. Itt fontos még megjegyezni, hogy az Unió részéről az aláírásra felhatalmazást adó tanácsi határozat külön is megemlíti, hogy a tagállami adatvédelmi hatóságoknak, így jelen esetben az adatvédelmi ombudsmannak ez továbbra sem érinti azt a hatáskörét, hogy amennyiben úgy látja, hogy a személyes adatok megfelelő szintű védelme nem biztosított, rendelkezzen az adatok felfüggesztéséről, és erről a határozat szerint az adatvédelmi biztosnak a Tanácsot, illetve a Bizottságot értesíteni is kell.
Álláspontunk szerint az adatvédelmi törvénnyel ez a megállapodás, illetve a törvénynek a légi közlekedési törvényt módosító vonatkozó rendelkezései összhangban vannak. Az adatvédelmi törvény a harmadik országokba történő adattovábbítás kapcsán előírja, hogy törvényi felhatalmazás alapján kerülhet rá sor, és emellett szükségessé teszi, hogy ebben az esetben is az adatok megfelelő szintű védelmének biztosítva kell lenni. A törvényi felhatalmazást ez a törvény adja meg erre az adattovábbításra. A megfelelő szintű védelem tekintetében pedig erre a kötelezettségvállalásra kell utalni, amelyben a Belbiztonsági Minisztérium egyrészt vállalja az adatok célhoz kötött kezelését, másrészt megfelelő lehetőséget biztosít az érintett személyeknek adataik kezeléséről való tájékoztatására, adott esetben az ombudsmanon keresztül is a panaszaik kezelésére. Tehát álláspontunk szerint, amint ez a megállapodásból is, illetve a kötelezettségvállalásból is kiderül, a személyes adatok védelmére vonatkozóan ez megfelelő szintű védelmet jelent, persze korlátozottan. A megállapodásból is kiderül, hogy ez nem az USA bármely hatóságának való adattovábbításra ad felhatalmazást.
ELNÖK: Mielőtt megadnám a szót Pelczné Gáll Ildikónak, a viszontválasz lehetőségével hadd éljek! Vannak olyan adatok, amelyeket természetesnek tekintek: név, állampolgárság, útlevélszám, érkezési, indulási célállomás. Azonban, amikor azt nézem, hogy fizetési móddal kapcsolatos adatok, repülőgépen elfoglalt helyre vonatkozó adatok, szolgáltatás teljesítésére vonatkozó speciális igények, e-mail cím, nem, akkor az embernek egy olyan országban, amely 50 évig kommunizmus alatt volt, az a benyomása, hogy ezek olyan adatok, amelyekkel adott esetben egy visszaélni kívánó hatóság vissza is tud élni. Elnézést a profán példáért, de ha valaki a szeretőjével elutazik valahova az Egyesült Államokba, és ez kiderül az ültetési helyekből, akkor ez lehetőséget nyújt egy hatóságnak arra, hogy valakit olyan nyomás alá helyezzen, amelyet a magam részéről nem tudnék elfogadni. Ezek a problémák nyilvánvalóan problémák, és az, hogy meddig kezelhetik a hatóságok ezeket az adatokat, nekem kicsit zöld.
Mielőtt főosztályvezető-helyettes úr válaszolna, tájékoztatnám a bizottságot, hogy ma arról kell döntenünk, hogy a tervezet általános vitára alkalmas-e. Én ezt támogatni fogom, de azt majd fogom kérni a kormány képviselőitől, hogy amikor a törvényjavaslat érdemi vitájára visszatérünk, az adatvédelmi biztostól egy állásfoglalást csatoljon be. Úgy érzem, fontos lenne a bizottság tagjai számára, hogy lássák, hogy az adatvédelmi biztos mit mond erről a törvényjavaslatról, és ezekről az általa is gyakran fölvetett problémákról specifikusan mit gondol. Úgy érzem, hogy ez segítene az érdemi döntés meghozatalában. Nem tudom, kíván-e erre reflektálni.
DR. SZÁMADÓ TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumi): Annyit kívánok reflektálni, hogy az ombudsmani állásfoglalást mindenképpen bemutatjuk. Én magam alkotmányjogász nem vagyok, de itt fontos még megemlíteni, hogy ez egy ideiglenes hatályú megállapodás olyan értelemben, hogy fél évig érvényes. Azt azért a Bizottságban is, illetve az Unió Tanácsában a tagállamok is érzékelték, hogy ezen még sokat lehetne javítani, ugyanakkor az exlex állapot miatt e mellett a megoldás mellett döntöttek. Természetesen itt érvényesíteni kell, hogy ennek a megállapodásnak az ellenőrzése is megfelelő módon folyjon, különösen a Bizottság, illetve a Tanács - az egyes tagállami ombudsmanok jelzései alapján is - az, aki ebben fel tud lépni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Abban nyilván egyetértünk, hogy az, hogy valami ideiglenes rossz, nem megnyugtató, de térjünk erre majd vissza.
Pelczné Gáll Ildikó következik.
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Főosztályvezető-helyettes úr, ott folytatnám, ahol elnök úr abbahagyta. Tényleg érezzük, hogy van egy exlex állapot, de azt nemigen értem, hogy miért nem lehet végiggondolni minden lépését. Ön azt mondta, hogy 2004 májusa és 2006. október 1-je között volt egy időintervallum, amíg újravizsgálták a megállapodás részleteit. Olyan információkat is kaptunk, mely szerint az adatok köre is módosult, nem szűkült, hanem bővült. A kérdésem az, hogy mi az az adathalmaz, amivel bővült a megadandó információ. Nem láttam ezt ebben az anyagban. Másrészt: határozottan kérjük, és nagyon fontosnak tartjuk az adatvédelmi biztos állásfoglalását pontosan a személyes adatokat illetően. Nem elég meggyőző, amit ön mondott - ha lehet ezt megengedni magamnak -, hogy bólintott rá egyezőleg, tehát ha egy bővített mondattal leírná ezt az állásfoglalását, az sokat segítene nekünk.
Olyan adatokat kérnek, amit bevallom őszintén, nem is értek. Lehet, hogy ön érti, és megköszönnénk, ha lenne olyan kedves, hogy elmondaná, hogy mit takarnak ezek: jegy kiállításával kapcsolatos információk, általános megjegyzések - ez az, amit az irányelv szerint kérnek -, utólagos módosítások, nyilvántartott utazók száma, sok olyan, ami számunkra feleslegesnek tűnik. Mi az önök álláspontja a tekintetben, hogy mi az a legszűkebb információhalmaz, ami kielégíti az információkérők kérését, mit tudunk mi adni teljes biztonsággal? És van egy nagyon fontos kérdés, amiről nem esett szó: hogyan fogjuk mi ezt ellenőrizni? Benne van az előterjesztésben, hogy amennyiben nem tartja be a vállalt adatvédelmi követelményeket - amiről nincs tudomásunk, hiszen nem írták le -, akkor kezdeményezheti a megállapodás felfüggesztését vagy megszüntetését. Hol lesznek az ellenőrzési pontok, és mi a biztosítéka annak, hogy megtörténik, miután nem olvasunk róla?
DR. SZÁMADÓ TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumi): Az adatkörök tekintetében szükséges utalni erre a kötelezettségvállalásra, ami a megállapodásnak nem része, de továbbra is él, és utal rá a megállapodás. Ez a hivatalos lapban is megjelent valamennyi hivatalos nyelven. Ez sorolja fel összesen a 34 adatkört. (Pelczné dr. Gáll Ildikó: Láttam.) Ehhez képest nekem nincs tudomásom arról, hogy ez az adatkör bővült volna, illetve ezzel kapcsolatban még azt szükséges megjegyezni, hogy itt a különösen érzékeny személyes adatok - amikre az elnök úr is utalt - gyűjtése nem kötelezettségük a légi társaságoknak. Itt arról kell rendelkezni, hogy amennyiben gyűjti egyéb célból, és amikor gyűjti ezeket az adatokat, természetesen meg kell felelni az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek. Az így gyűjtött adatokat később kiadhatja az Egyesült Államok részére, tehát azt gondolom, önmagában már ott van egy védelem az érintett személyek részére, hogy ők maguk nem feltétlenül kötelesek megadni ezeket az adatokat. Itt különbséget tesz a törvénytervezet is ezek között az adatok között. Ezek egy része, az (1) bekezdésben szereplő adatok közvetett módon kapcsolódnak az Egyesült Államokból való kötelezettségvállalással, az egyéb uniós követelményekhez is kapcsolódóan szükséges ezekről rendelkezni a belső határok, tehát a schengeni határok védelme céljáról.
Ami különösebben érzékeny, az a (2) bekezdésben foglalt adatok. Azt gondolom az előbb elmondattak mellett és az adatvédelmi biztos úrral való egyeztetésre utalva, aminek kifejezetten örült, illetve anélkül nehezen adta volna jóváhagyását erre a tervezetre, a (9) bekezdés, amely az utasok egyedi tájékoztatásáról tesz említést. Ezen keresztül is érvényesíthető az érintett személyeknek a személyes adataik feletti rendelkezési joga, illetve ezek alapján az itt kapott adatok vagy ennek nem megfelelő teljesítése alapján az ombudsmanhoz fordulhatnak, aki jogosult adott esetben felfüggeszteni az adattovábbítást.
Itt szükséges még az időtávról szólni, hogy nem 2004 májusában, hanem ez év májusában történt ez a bírósági döntés.
ELNÖK: Képviselő asszony?
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Majd válaszolok, elnök úr.
ELNÖK: Most ezért megadtam volna a szót.
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Tessék?
ELNÖK: Ez úgy működik, hogy amikor ő befejezi, az elnök megadja a szót.
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Nekem olybá tűnt, mintha levegőt vett volna, és még nem fejezte be a mondatot - de elnézést kérek öntől, ha rosszul értelmeztem -, nem kaptam ugyanis választ az ellenőrzés kérdésére. Kérdeztem, hogy milyen módon történik meg az adatok ellenőrzése, és ön nem válaszolt. Azt hittem, hogy levegőt vesz és folytatja.
DR. SZÁMADÓ TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumi): A válaszom utolsó részében utaltam rá, hogy egyrészt az érintett személyek maguk is ellenőrizhetik az adatok kezelését a (9) bekezdés alapján, és az ombudsman jogosult megfelelő jogosítványaival élve erre az ellenőrzésre, bár az USA-ban történő adatkezelést értelemszerűen nehéz ellenőrizni. Itt az ombudsman fordulhat a Bizottsághoz, illetve a Tanácshoz, amelyek fellépnek ezekben az esetekben az Egyesült Államok felé.
ELNÖK: Képviselő asszony?
PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Elképzelem én is azt a helyzetet, amikor éppen utazni szeretnék az USA-ba, és megszabom azokat a feltételeket mint magánszemély, hogy ide adhatják az adataimat, ide nem, ha nincs mögöttem egy törvényi háttér. Tehát én nem hiszek ebben a mesében, és bízom az önök szakmaiságában, hogy jól fogják ezt a kérdést kezelni.
Azt a tiszteletteljes javaslatot teszem a bizottságnak, hogy gondolkodjunk el azon, hogy célszerű-e ezt az előterjesztést ily sürgősséggel tárgyalni, amikor még önben is vannak kételyek. Tudom, hogy az ön válasza erre az exlex állapot feloldása lesz, de szerintem - egyetértve elnök úrral - elkapkodni valamit, és egy rossz döntést hozni legalább annyira felelőtlenség, mint az exlex állapotot tovább fenntartani. Úgyhogy én a végiggondolást javasolnám, egészítsék ki a gondolataikat azzal, ami szükséges ahhoz, hogy teljes körültekinthetőség legyen, az ellenőrizhetőséggel is, és várjuk meg azt a bizonyos ombudsmani, írásba foglalt állásfoglalást. Köszönöm.
ELNÖK: Kíván reflektálni? (Dr. Számadó Tamás nemet int.) További hozzászólás? (Nincs jelzés.) A vitát berekesztem azzal, hogy nem könnyű a helyzetünk, ugyanis általános vitára alkalmasnak minősítjük, de csak akkor tudunk ülni, ha van módosító indítvány, azonban ez egy nemzetközi szerződés, amihez nem lehet. Ezért, ha a bizottság ezzel egyetért, csütörtökön úgyis ülünk, napirendre tűznénk még egyszer ezt az ügyet, az ülésre meghívjuk az adatvédelmi biztos urat, és akkor vele, azt hiszem, ezekről a részletkérdésekről tudunk tárgyalni. Úgy érzem, fontos, hogy a bizottság minden tagja jó lelkiismerettel tudjon igent szavazni, amikor a plenáris ülésre sor került. Ez így elfogadható a frakciók számára? (Általános helyeslés.) Köszönöm szépen.
Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja... (Jelzésre:) Csütörtökön tegyük ezt? (Kocsi László: Én úgy tudom, hogy erről ma a plenáris ülés...) Azt hiszem, hogy rendkívüli eljárást a parlament nem szavazott meg, nem volt ebben a Házbizottságban megállapodás, ebből következően van időnk csütörtökön, tehát most nem teszem föl szavazásra. Csütörtökön úgyis van egy hosszú, maratoni ülésünk, annak keretében és akkor tudunk dönteni erről a kérdésről. Ez így elfogadható? (Általános helyeslés.) Köszönöm.
A főosztályvezető-helyettes úrnak mondom, hogy majd jelezze, hogy amikor politikai viták vannak, jobb, ha nem önt hozzák abba a kellemetlen helyzetbe, hogy ilyen politikai vitáknak kitegye magát, bár ez alapvetően szakmai vita volt. Megköszönöm a főosztályvezető-helyettes úrnak és a bizottság tagjainak a részvételt. Az ülést berekesztem. Csütörtökön találkozunk.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 31 perc.)
|
Dr. Eörsi Mátyás |
Jegyzőkönyvvezető: Nánásiné Czapári Judit