EIB-20/2006.
(EIB-20/2006-2010.)
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2006. november 13-án, hétfőn 12 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása *
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (általános vita) *
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (módosító javaslatok megtárgyalása) *
Elnöki zárszó *
1. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat (T/1299. szám)
(Általános vita)
2. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/826. szám)
(Módosító javaslatok megtárgyalása)
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP)
Dr. Tóth Bertalan (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Veress József (MSZP)
Ékes József (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Kocsi László (MSZP) dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Firtl Mátyás (Fidesz) Ékes Józsefnek (Fidesz)
Dr. Botka László (MSZP) dr. Molnár Csabának (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz) Ivanics Ferencnek (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz) Manninger Jenőnek (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) megérkezéséig Nógrádi Zoltánnak (Fidesz)
Meghívottak részéről
Dr. Bodnár Gergely főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Bézi-Farkas Barbara (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Csóka Péter (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 03 perc)
Elnöki bevezető, a napirend elfogadása
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, kedves vendégeinket, mindenkit, aki megtisztelt bennünket. Napirendi javaslatomat az írásban előterjesztettel összhangban tartom fenn.
Kérdezem a bizottságot, észrevétel a napirenddel kapcsolatban van-e. (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kérdezem a bizottság tagjait, kik támogatják a napirendünket. (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen.
Két napirendi pontunk van, az 1. pont a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazása és tartózkodása, az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat. Előterjesztő dr. Bodnár Gergely, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese, tisztelettel köszöntöm, megadom a szót.
DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A napirendi pont alatt tárgyalandó törvényjavaslat alapvető célja, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt négy szabadságjog közül az egyiket, mégpedig a személyek szabad mozgását a hazai jogrendszerbe próbáljuk meg integrálni. Ennek megfelelően egy különálló törvény megalkotására tett javaslatot a kormány.
Itt szeretném jelezni, hogy a törvényjavaslat másik párja, vagy alapvetően kapcsolódó párja a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat. Ez a két törvényjavaslat lesz, amely szándékaink szerint a jövőben az úgynevezett külföldiek kategóriájának magyarországi tartózkodását, beutazását és kiutazását szabályozná.
A napirendi pont alatt szereplő törvényjavaslat felépítése egyrészről követi annak az uniós irányelvnek a szerkezeti felépítését, amelyet 2004-ben az Európai Parlament, illetőleg a Tanács fogadott el, az úgynevezett EGT-irányelvet. Ennek átültetési szabályait próbáljuk meg oly módon végrehajtani, hogy meghatározzuk annak a személyi körnek a definícióját, amely a közösségi jog alapján élvezi ezt az úgynevezett szabad mozgást, illetőleg megpróbáljuk megteremteni a hazai jogban ennek a szabad mozgásnak a mindenféle adminisztratív és egyéb indokolatlan, korlátozás nélküli lehetőségét.
A törvényjavaslat személyi hatálya alá tartoznak alapvetően az Európai Unió állampolgárai, az Európai Unió állampolgáraival azonos elbánásmódot élvező személyek - Norvégia, Izland, Liechtenstein -, illetőleg külön nemzetközi szerződés alapján immáron a svájci állampolgárok is, akiknek a családtagjai az állampolgárokhoz hasonlóan - legyenek ők harmadik országbeliek vagy uniós állampolgárok - ugyanúgy élvezik ennek az úgynevezett szabad mozgásnak a jogát.
Alapvetően az előkészítés során abból a tényből próbáltunk meg kiindulni, hogy a magyar állampolgároknak a harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező családtagjaik vonatkozásában szintén egy hasonló, liberálisabb követelményrendszert állítsunk fel. Nyilvánvalóan ez összhangban van a nemzetpolitikai csomag már eddig elfogadott, illetőleg a jövőben továbbfejlesztendő vívmányaival. Ennek megfelelően a törvény hatálya alá tartoznak a magyar állampolgároknak mindazon családtagjai, akik a Magyar Köztársaság területén a tartózkodásukat magyar állampolgárokra tekintettel próbálják legalizálni. Nyilvánvalóan ez két nagyobb országot érint, vagy két nagyobb kört foglal magába, ez a kárpátaljai, illetőleg a mostani szerbiai vajdasági magyaroknak a kérdése.
A törvényjavaslat felépítéséről még néhány gondolatot. Ha áttekintjük a felépítést, láthatjuk, hogy időintervallumokra próbáltuk meg felosztani a törvényjavaslatban a tartózkodás jogának gyakorlását. Ez szintén figyelemmel volt az európai uniós migrációs vívmányokra. Egyrészről jól elhatároltan megjelenik a három hónapot meg nem haladó tartózkodás szabálya is. Mint az a javaslatban is látható, alapvetően ezek elé gördítünk sokkal kisebb követelményrendszert, útlevéllel, illetőleg személyazonosító igazolvánnyal, illetve ha szükséges, vízummal a három hónapot meg nem haladó tartózkodást biztosítja a törvényjavaslat ezen személyi körnek. A három hónapot meghaladó tartózkodás esetében új engedélytípusokat próbálunk meg bevezetni, azonban itt mindenképpen kiemelendő, hogy az engedélyek deklaratív jellegűek, tehát abból az alapfeltevésből indulunk ki, hogy ezek a személyek, akik a törvény hatálya alá tartoznak, állampolgárságukkal, pontosabban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel élvezik a szabad mozgás jogát, és nyilvánvalóan egy deklaratív aktus az, hogy részükre kiállítunk ezen jogok igazolását vagy státusát igazoló okmányokat.
A törvényjavaslat nyilvánvalóan - tekintettel arra, hogy alkotmányos jogok korlátozása is előfordulhat bizonyos esetekben - tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek esetében ezen személyi körnek a beutazása és tartózkodása korlátozható. Itt érdemes megemlíteni azt, hogy ezen személyi körnél a klasszikus idegenrendészeti kényszerintézkedések nem teljes mértékben alkalmazhatóak, tekintettel arra, hogy az Európai Bíróság gyakorlata az irányelvnek megfelelően már eléggé fejlett kritériumrendszert alakított ki. Kivételes esetekben nagyobb súlyú közbiztonsági érdeksérelem esetében van lehetőség pusztán ezeknek a személyeknek az országból való eltávolítására, illetőleg bizonyos egyéb más kényszerintézkedések alkalmazására.
A törvényjavaslat viszonylag nagy részét adja a hazai jogrendszeri koherenciának a megteremtése. Ha a zárórendelkezéseket átvizsgáljuk, látjuk, hogy több tucat olyan ágazati jogszabályt volt szükséges módosítanunk, amely ezen személyek vonatkozásában biztosítja azt, amit amúgy az európai uniós irányelv is megkövetel, hogy szinte a saját állampolgárok státusához vagy jogosítványaihoz kell ezen személyeknek a státusát közelíteni. Ennek megfelelően több tucat törvény módosítását is indítványoztunk az Országgyűlés részére.
Köszönöm szépen, röviden ennyi lett volna.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr. Ha jól értem, itt egy jogharmonizációs törvényről van szó, gondolom, a derogációs listának része volt, és ennek teszünk eleget, remélem, határidőben, tehát ilyen módon üdvözöljük.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kinek van kérdése vagy észrevétele az Igazságügyi Minisztérium képviselőjéhez. (Senki sem jelentkezik.) Én ilyet nem látok, ebből kiindulva gondolom, válaszolni sem kíván az el nem hangzott kérdésekre.
Kérdezem a bizottság tagjait, kik támogatják a törvényjavaslatot. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Tizenegy. Nem szavazat? (Szavazás.) Számolom, négy. Tartózkodás? (Szavazás.) Négy.
Négy nem, négy tartózkodás mellett a bizottság támogatta. Javasolom, hogy dr. Molnár Csaba képviselő úr a Magyar Szocialista Párttól tájékoztassa a plenáris ülést a bizottság többségének a véleményéről.
Kérdezem az ellenzéket, hogy kisebbségi előadót kívánnak-e állítani. (Jelzésre:) Ilyet nem látok, úgyhogy akkor nem állítunk kisebbségi előadót. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak pedig köszönjük a tájékoztatást, soha nem fogjuk elfelejteni. (Dr. Bodnár Gergely: Köszönjük szépen.)
És akkor most megkérném a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jeles képviselőit - nekem nevet nem írtak (Jelzésre:) -, Bézi-Farkas Barbarát és Csóka Pétert, a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosításához beérkezett javaslatokat tárgyaljuk. Ezek közül, amelyek a bizottság kompetenciájába tartoznak, a T/826/60. ajánlást veszem alapul, azon belül a 13., 22., 25. és az 51. számút ítéltük meg olyannak, amelyekkel a bizottságnak célszerű foglalkoznia. Amennyiben a bizottság tagjai részéről van ezzel szemben észrevétel, akkor azt szívesen meghallgatom. (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok.
Akkor kezdjük a 13. számúval, amelyet Ángyán József képviselő úr terjesztett elő. Kérdezem a bizottság tagjait - Ángyán képviselő urat nem látom -, hogy az ő képviseletében valaki kíván-e érvelni az indítvány mellett. (Jelzésre:) Ékes képviselő úr, tessék parancsolni!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Én annyit szeretnék jelezni, hogy ebben a kérdésben ötpárti egyeztetés zajlott az elmúlt héten, és úgy néz ki, hogy egy országgyűlési határozat fog kikerekedni belőle. Itt a tárcának a véleményét kérnénk ebben, és akkor aszerint szavaznánk, hisz az egyeztetés a múlt héten lezajlott.
ELNÖK: Akkor most, ahogy ezt illik, a kormány álláspontját kérdezem.
BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a módosító javaslatot nem tudja támogatni. Indokolást esetleg mondjak hozzá?
ELNÖK: Hát igen, kérnénk szépen.
BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A módosító indítvány arra irányul, hogy amikor a géntechnológiai hatóság egy kísérleti kibocsátási engedélynek a tervezetét nyilvánosságra hozza, és úgynevezett társadalmi konzultációt kezdeményez, ez minden esetben így zajlik a hatályos törvény alapján is, akkor a módosító indítvány szerint, amennyiben a hatóság egy társadalmi szervezetnek az észrevételét nem támogatja, illetve elutasítja határozatában, akkor ez ellen perelhetőségi, tehát jogorvoslati lehetőséget kíván a javaslat biztosítani.
Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a jogorvoslati lehetőség jelenleg is fennáll, tehát a Ket. előírásai alapján ugyanez a joghatás már most is fennáll, ezért nem tartjuk indokoltnak ennek a megismétlését a törvénymódosítás során. Ugyanakkor azt is elmondanám, hogy a hatályos törvény szerint úgy zajlik az eljárás, hogy az engedély tervezetét a hivatalos lapjában a hatóság közzéteszi, erre a beérkező észrevételeket mind a szakhatóság, mind a géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottság véleményezi, és a határozatba belekerül, ha valamilyen észrevételt a hatóság ez alapján nem támogat. Tehát ilyen alapon pert indítani lehet. Másrészt problémánk még a módosító javaslattal, hogy amit itt megjelöl a környezetvédelmi törvénynek ez a bizonyos rendelkezése, ez a 99. § (1) bekezdése, ez alapján a hatóságot nem lehet perelni, csak a környezetkárosítót, tehát van egy ilyen tartalmi problémánk is még ezzel a módosító javaslattal kapcsolatban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát megnyitom, és egyben megemlítem, ha más nem akar szólni, hogy a javaslat politikai pártnak kíván keresetindítási lehetőséget adni, ami felfogásom szerint alkotmányellenes. Politikai pártnak semmifajta extra jogot nem lehet adni, kivéve azt, hogy induljon a választásokon. Ez helyes. A rendszerváltás egyik ethosza az volt, hogy politikai pártnak, mint olyannak közhatalmi jogosítványai ne legyenek semmilyen tekintetben.
Ki kíván még hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. (A kormány képviselőjéhez:) Kíván-e válaszolni az elhangzott észrevételre? (Derültség. - Jelzésre:) Nem kíván. A vitát berekesztem.
Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja a 13. sorszámú javaslatot. (Senki sem jelentkezik.) Legény Zsolt mégsem támogatja, ha jól látom. Senki nem támogatta. Kik szavaznak ellene? (Szavazás.) Ez tizenkettő. Tartózkodás? (Szavazás.) Kettő. Köszönöm szépen. A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem ért el.
A következő akkor a 22. sorszámú, Járvás István és Ángyán József képviselő úr javaslata. Az előterjesztők nevében kíván-e valaki szólni? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok.
Kérdezem a kormány véleményét.
BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a módosító javaslatot most ebben a módosítási körben nem tudja támogatni, de hozzátenném, hogy lehetőséget látunk arra, mivel mi is egyetértünk azzal az igénnyel, hogy köteles legyen biztosítani vizsgálati anyagot, szaporítóanyagot az engedélyezés során az engedélyért folyamodó cég, ezért úgy gondoljuk, hogy az Európai Unió felé szükséges ezt az igényt jeleznünk, illetve egy következő törvénymódosításkor notifikációra bejelenteni ezt a fajta módosítást. Jelenleg azért nem tudjuk támogatni, mert ez egy olyan szigorítási elemet tartalmazna, ami miatt a kormánynak vissza kellene vonni a notifikációs eljárás miatt a törvénymódosítást, és mi szeretnénk minél hamarabb hatályba léptetni.
Annyit még megjegyeznék, hogy a megfogalmazást lehetne majd pontosítani, mivel itt úgy fogalmaz az indítványozó, hogy az EU vagy bármely tagország engedélyezési eljárása során kelljen biztosítani ezt a bizonyos vizsgálati anyagot. Magyar törvény más tagállamra nézve nem írhat elő ilyen kötelezettséget, úgyhogy ezért is gondoljuk úgy, hogy az Európai Unió felé szükséges majd ezt jeleznünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bevallom férfiasan, hogy az egész történethez nem értek, abszolúte, őszintén megmondom, de azt nem tartom jónak, hogy most egy igényt elismerünk, és azt mondjuk, hogy majd térjünk erre vissza a következő törvénymódosítás során, ha tudjuk, hogy rossz. Az lenne a kérdés, hogy most van egy ötpárti, ami még zajlik, ahol még el lehet érni eredményt, amelynek eredményeképpen bejöhetnek ide módosítók. Ha erre meg nincs lehetőség, akkor a bizottság is benyújthat, ha van olyan szöveg, amit nemcsak a kormány, hanem a pártok is el tudnak fogadni. Szerintem egy öt perc munkát megér, hogy ne várjunk a következő módosításig, ami lehet, hogy 8-10 év.
BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést kérek, akkor ezek szerint nem fogalmaztam pontosan...
ELNÖK: Nem, biztosan én értettem félre...
BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tehát a notifikációs eljárás, aminek a hatálya alá tartozik ez az egész törvénymódosítás, nem teszi azt lehetővé, hogy a már korábban az Európai Bizottságnak bejelentett törvényjavaslathoz szigorító módosító indítványokat fogadjunk be, mert ez azzal járna, hogy vissza kellene vonnunk a törvényjavaslatot, és újra notifikáltatnunk kellene, és ezáltal minimum három, maximum hat hónapig a hatályba léptetést nem tudnánk foganatosítani, szóval nem tudnánk hatályba léptetni a törvényt.
Ez egy olyan eljárási probléma, amin nem tudunk módosító indítvánnyal felülemelkedni, ugyanakkor az ötpárti egyeztetésen született egy olyan megállapodás, remélem, hogy ezt itt el szabad mondani...
ELNÖK: Szabad...
BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): ...hogy egy országgyűlési határozati javaslat van megszületőben, amiben megjelölnénk azokat a témákat, amelyek ilyen notifikációs problémát jelentenek. Most azonban egy következő módosítás során bekerülhetnének a szabályozásba.
Tehát ez egy eljárási probléma, ezért most semmiképpen nem tudjuk sem ebben a formában, sem más formában támogatni. Ugyanakkor szeretné a kormányzat jelezni, hogy nem mereven elzárkózik ez elől a szabályozás elől.
ELNÖK: A kormány nem mereven zárkózik el, hanem rugalmasan, ha jól értem. Értem akkor, mi a probléma, sajnálom, hogy ilyen helyzetben találtuk magunkat, mert nyilván egy korábbi, bizottsághoz benyújtott javaslatkor lehetett volna talán még ötpártit is elérni. Sajnálom, de tudomásul vettem.
A vitát megnyitom. Ki kíván hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok.
Kik támogatják Járvás István és Ángyán József képviselő urak javaslatát? (Senki sem jelentkezik.) Senki. Kik ellenzik? (Szavazás.) Tizenegy. Kik tartózkodnak? (Szavazás.) Hatan. Köszönöm szépen. A bizottság nem támogatta.
A 25. számú, Bányai Gábor és Ángyán József képviselő úr javaslata. Az előterjesztők képviseletében senki nem kíván szólni. Kérdezem a kormány képviselőjét.
BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a módosító javaslatot nem támogatja, ugyanis a hatályos közösségi jogi előírásokba ütközik, hogy egy közösségi szinten meghozott forgalomba hozatali engedélyre egy külön azt megerősítő hazai forgalomba hozatali engedélyt iktassunk be. Ez az áruk szabad áramlásával ütköző kitétel lenne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát ellentétes a Római Megállapodással, lehetne mondani.
Kérdezem a bizottság tagjait, kik kívánnak hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok.
Kik támogatják a javaslatot? Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kik azok, akik nem támogatják? (Szavazás.) A bizottság túlnyomó többsége, ha megengedik. Tartózkodás is volt egy-kettő. Köszönöm szépen.
Az 51. számú javaslat következik, Czerván György és Ángyán József képviselők javaslata. Az előterjesztők képviseletében kíván-e valaki szólni? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kérdezem a kormány képviselőjét.
BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány a módosító javaslatot nem támogatja. A módosító javaslat arra irányul, hogy a törvény koegzisztencia-szabályozásra vonatkozó részének a hatálybalépését kössük a magyar védzáradéki eljárás szerinti jelenleg fennálló moratórium tényleges feloldásának napjához. Ezt azért nem tartjuk megoldhatónak, mert jelenleg is folyamatban van olyan új génmódosított fajtáknak az engedélyezési eljárása, amelyekre nézve így akkor nem lenne magyar szabályozás, ezért nem látjuk indokoltnak egy ilyen direkt kapcsolatnak a létesítését a MON 810 génkonstrukcióra fennálló magyar védzáradék és a jelen törvény között, hiszen ennek a hatálya tágabb.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván.
Kérdezem a bizottságot, hogy kik támogatják a javaslatot. (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Kik nem támogatják? (Szavazás.) Tizenegyen. Tartózkodások száma? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság nem támogatta.
Nagyon szépen köszönöm a minisztérium képviselőinek, köszönöm a bizottság tagjainak. Holnap pedig egy maratoni ülésre kell számítanunk, sőt szerdával is kiegészülve, úgyhogy kívánom, hogy jó erővel, sok energiával jöjjenek. Kellemes plenáris ülést mindenkinek, viszontlátásra! Az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 28 perc.)
|
|
Dr. Eörsi Mátyás |
Jegyzőkönyvvezető: Dani Judit