EIB-28/2006.
(EIB-28/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2006. december 11-én, hétfőn, 12 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat, a napirend elfogadása
A T/1549. számú törvényjavaslat általános vitája
Czombos Tamás szóbeli kiegészítése
Határozathozatal az általános vitára való alkalmasságról
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Firtl Mátyás (KDNP), a bizottság alelnöke
Káli Sándor (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP)
Szűcs Erika (MSZP)
Dr. Tóth Bertalan (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Veress József (MSZP)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Dr. Csapody Miklós (MDF)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Botka László (MSZP) Veress Józsefnek (MSZP)
Nógrádi Zoltán (Fidesz) Ivanics Ferencnek (Fidesz)
Czombos Tamás (Külügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 04 perc.)
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, meghívott vendégeinket, az érdeklődő közönséget.
Mielőtt a mai napirendünket megvitatnánk és megszavaznánk, szeretném tájékoztatni a bizottságot két döntésről. Az egyik végül is konszenzussal született meg a háttérben, a másik kevésbé. Mint képviselőtársaim látták, a mai ülés napirendjéről egy napirendi pont lekerült. Mára hívtuk meg Csizmár Gábor urat, hogy az Európai Unió bővülésével kapcsolatos munkaerő-piaci döntés előkészületeiről tájékoztassa a bizottságot.
Útban Belgrád felé a bizottság tagjaival és a pártokkal konzultálva úgy döntöttünk, hogy ezt elhalasztjuk, miután a holnapi napra Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr meghívta a pártok képviselőit, hogy konzultáljanak erről. Persze lehetett volna erről most beszélni a Munkaügyi Minisztérium államtitkárával, de köszönöm a támogatást, mert ennek nem lett volna értelme. Nyilván a kormány nevében nem tud semmilyen érdemlegeset mondani, ami prejudikált volna a másnapi tanácskozással és az azt követő döntéssel kapcsolatban.
Természetesen a kormány képviselőjét visszahívjuk, hogy megnézzük, a tanácskozás után megszületendő döntés mennyiben képes megszerezni a bizottság támogatását, vagy mennyiben nem.
A másik téma pedig egy holnapra vonatkozó vita volt az energiapolitikáról. Kóka János miniszter úr jelezte, hogy szívesen eljön a bizottság ülésére, csak időt kért, mert a minisztérium még nincs készen a koncepcióval. Szívesen idézek mindenkit, a kormánytagokat is, de úgy ítéltem meg, hogy érdemes egy kész koncepcióval ideérkező miniszterrel megvitatni az energiapolitikánkat. Kérem a bizottságot, hogy ezt a tájékoztatást ilyen módon vegye tudomásul!
Napirendi javaslat, a napirend elfogadása
A mai napra akkor csak egy napirendi pontunk marad, erre teszek javaslatot, az írásban előterjesztettel összhangban.
Kérdezem a bizottságot, hogy észrevétel ezzel kapcsolatban van-e. (Nincs ilyen jelzés.)
Ha ilyen nincs, akkor kérdezem a bizottságot, hogy kik támogatják a napirendünket. (Szavazás.)
Ez egyhangú, köszönöm szépen.
A T/1549. számú törvényjavaslat általános vitája
Tehát a mai napirendünk a 1549. számú törvényjavaslat megvitatása. Az Európai Gazdasági Térség kihirdetéséről szól ez a törvényjavaslat. Az előterjesztő a Külügyminisztérium.
Tisztelettel köszöntöm Czombos Tamás főosztályvezető urat, és egyben meg is kérem, hogy tegye meg az előterjesztését!
Czombos Tamás szóbeli kiegészítése
CZOMBOS TAMÁS (Külügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Uniós tagságunk egyik feltétele az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozás.
Az erről szóló nemzetközi megállapodást még 2003-ban az Országgyűlés felhatalmazásával írtuk alá, és 2004-ben a 4/2004-es országgyűlési határozattal a megerősítés is megtörtént.
Az utolsó ratifikáció 2005 végével történt meg. Az utolsó ratifikációs okmányt 2005. december 6-án helyezték letétbe, és ekkortól lépett nemzetközi jogilag véglegesen hatályba az EGT-csatlakozásunk, pontosabban a tíz új EU-tagállamnak az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés.
Belső jogi szempontból ugyanakkor még hátravan, hogy az Országgyűlés törvényben hirdesse ki az Európai Gazdasági Térséget létrehozó alap-megállapodást, valamint az úgynevezett kibővítési megállapodást, ami a 10 új tagállam csatlakozásáról szól. A kihirdetés önmagában semmi újat nem hoz a jogalkalmazók, az állampolgárok, a cégek számára, mivel a ratifikációs folyamat elhúzódása miatt az Európai Unió Tanácsa 2004 áprilisában hozott egy határozatot, ami az ideiglenes alkalmazást rendelte el, tehát 2004. május 1-jétől Magyarország is alkalmazza az EGT-megállapodást.
A jogrendszerünket is összhangba hoztuk az EGT-szabályokkal, a 2004. évi LXIX. törvény rendelkezett erről. Valamint a jogalkalmazók jobb tájékoztatása érdekében még 2004 májusában a Külügyminisztérium közleményben tette közzé mindkét megállapodást, tehát a kibővítési megállapodást és az EGT-alapmegállapodást is.
Adalékként annyit szeretnék még hozzátenni, hogy ez egy speciális nemzetközi megállapodás a tekintetben, hogy a tartalma folyamatosan változik. Tehát az uniós közösségi jog fejlődésével az új jogi aktusok vagy módosított aktusok bekerülnek az EGT-megállapodás hatálya alá. Ennek a módja az, hogy az EGT vegyes bizottság határozatot hoz erről.
A több száz eddig elfogadott EGT vegyes bizottsági határozatot nem szükséges kihirdetni, tekintve, hogy azok folyamatosan megjelennek az Unió hivatalos közlönyében, a hivatalos lapban, tehát a kihirdetés ezzel valósul meg. A csatlakozás előtt született vegyes bizottsági határozatok pedig az úgynevezett külön kiadásban megjelentek.
Nem szükséges őket kihirdetni azért sem, tekintve hogy Magyarországra mint EU-tagállamra ezek a közösségi jogszabályok vonatkoznak. Tehát az EGT vegyes bizottság határozatával tulajdonképpen az történik, hogy a nem EU-tag EGT-tag Norvégia, Izland és Liechtenstein számára kötelezővé válik ezeknek a lényegében az egységes belső piacra vonatkozó közösségi rendelkezéseknek az alkalmazása.
Az EGT-megállapodás követi a csatlakozási szerződésünket a tekintetben, hogy az abban foglalt, a belső piacot érintő átmenetek, átmeneti rendelkezések erre is vonatkoznak, ugyanígy említve például a munkaerő szabad áramlására vonatkozó rendelkezéseket.
E tekintetben arról tudom tájékoztatni a bizottságot, hogy a három EGT-tag ezt olyan formában alakította ki, hogy Izland megnyitotta a munkaerőpiacát a magyar munkavállalók előtt; Norvégia a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül, de munkavállalási engedélyhez köti a munkavállalást; Liechtenstein pedig nemzeti rezsimet tart fönt.
Röviden ennyit mondtam volna bevezetésképpen, várom a kérdéseiket, és kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa a törvényjavaslatot!
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Nemcsak kérdések, hanem észrevételek - támogatóak és kritikaiak - egyaránt szívesen látottak. (Nincs ilyen jelzés.) Ilyet nem látok.
Nekem azért egy apró kérdésem lenne. Nem egészen értettem azt a megfogalmazást, hogy a hatályba léptetésből semmifajta pragmatikus konzekvencia nem származik, merthogy valaki ezt ideiglenesen hatályba léptette. Ez mindennel ellentétesnek tűnik, amit az alkotmányjogról eddig tanultam, de lehet, hogy tévedek. Hogyan történt ez? Valaki úgy döntött, hogy ugyan nem hirdették ki Magyarországon, tehát nem jelent meg, de mégis valami jogon alkalmazandó? Kérem, ezt világosítsa meg számunkra!
CZOMBOS TAMÁS (Külügyminisztérium): Ez magyar jogi szempontból sem új egy nemzetközi szerződésnél, hogy ideiglenesen alkalmazzuk, tekintve, hogy a nemzetközi eljárásokra vonatkozó procedúrák általában elhúzódnak, és a felek megállapodhatnak abban, hogy még a végleges hatálybalépés, tehát a ratifikációs okmányok kicserélése előtt alkalmazzák annak rendelkezéseit.
A jelen eset itt annyiban több, hogy az Unió Tanácsa hozott egy határozatot, ami Magyarországra nézve kötelező. Tehát mint EU-tagállam voltunk kötelesek alkalmazni ideiglenesen az EGT-megállapodást. Más lehetőség nem is volt, tekintve, hogy ez egy uniós kötelezettség, hogy ezeket a rendelkezéseket mi betartsuk. Sajnálatosan elhúzódott a ratifikációs időszak.
Azt hozzátenném, hogy nem az új tagállamok voltak azok, amelyek lekésték a 2004. május 1-jei időpontot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kérdés nagyon pragmatikus, de ha ez bíróság elé kerül, akkor a bíróság erről honnan tud? Mondjuk a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt megindul valamilyen eljárás ezzel kapcsolatban. Ő honnan tudja, hogy a Tanács erről döntést hozott? Nyilván van ennek egy metodikája, csak én nem tudom, mi az.
CZOMBOS TAMÁS (Külügyminisztérium): Pont ezért említettem, hogy a Tanács határozata megjelent a hivatalos lapban, az Unió hivatalos lapjában. Innentől kezdve az hatályos, és közvetlenül alkalmazandó.
Mi is érzékeltük azt, hogy itt valóban fennáll egy exlex helyzet, és ezért, mint ahogy említettem, a Külügyminisztérium ezen úgy próbált segíteni, hogy a Magyar Közlönyben jelent meg közleményként a külügyminiszter közleménye, ami tartalmazta a teljes EGT-alapmegállapodást, és az EGT-kibővítési megállapodást.
Amik jogi szempontból relevánsak, azok a közösségi jogszabályok, amelyek bekerülnek az EGT-megállapodás hatálya alá, és ránk mint tagállamra vonatkoznak. Tehát így tulajdonképpen nem jelent ilyet.
A másik oldalról pedig amilyen változás szükséges volt, azt a már említett 2004. évi LXIX. törvény megalkotta, tehát a jogrendszeren keresztülvezetésre kerültek azok a szabályok. Tehát a bíró számára, ha egy ilyen ügy elé kerül, az nem kérdéses, mert például ahol nem EU-állampolgárokat kell figyelembe venni, hanem EGT-állampolgárokat, ott a magyar jogszabályban EGT-állampolgár, vagy EGT-tagállamban letelepedett jogi személy szerepel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás van-e? (Nincs ilyen jelzés.) Ilyet nem látok.
A magam részéről ezt támogatni fogom, hiszen tisztázódik is egy jogi helyzet, de hogy Brüsszellel hogyan áll ez összhangban, erre mondjuk kíváncsi lennék! De nem annyira fontos ez.
Határozathozatal az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem a bizottságot, hogy kik támogatják a törvényjavaslatot. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.) Ez egyhangú, köszönöm szépen.
A bizottság kíván-e előadót állítani? Csak akkor van értelme, ha nem azt mondja el az előadó, hogy a bizottság támogatta, hanem mond is róla valamit. (Nincs ilyen jelzés.) A bizottság akkor nem állít előadót, kisebbségit még kevésbé, hiszen ez nem volt senki ellenére.
Köszönjük szépen a főosztályvezető úrnak a tájékoztatást, köszönjük, hogy válaszolt a kérdésekre.
További jó munkát kívánok a bizottságnak, és azzal köszönöm meg a munkát, hogy akkor holnap 9 óra 30 perckor kezdünk, és egy elég szép napirend vár ránk. Úgyhogy akkor a plenáris ülésen találkozunk, holnap pedig 9 óra 30 perckor folytatjuk a munkát. Viszontlátásra, az ülést berekesztem.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 16 perc.)
|
Dr. Eörsi Mátyás a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Madarász Mária