EIB-11/2007.
(EIB-41/2006-2010.)
az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának
2007. március 27-én, kedden, 9.00 órakor
az Országház főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Egyeztetési eljárás - A Tanács határozata a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (6002/07.); döntés egyeztetési eljárás megindításáról - HSZ 134/B. § (2) bek.*
Szavazás az egyeztetési eljárás megindításáról*
Egyeztetési eljárás - A Tanács rendelete a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, valamint egyes rendeletek módosításáról (COM(2007)17.); az európai uniós tervezet megvitatása - HSZ 134/B. § (1) bek.*
Szirbik Imre (MSZP) tájékoztatója*
Nógrádi Zoltán (Fidesz) tájékoztatója*
1.Egyeztetési eljárás - A Tanács határozata a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (6002/07.)
(Döntés egyeztetési eljárás megindításáról - HSZ 134/B. § (2) bek.)
2.Egyeztetési eljárás - A Tanács rendelete a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, valamint egyes rendeletek módosításáról (COM(2007)17.)
(Az európai uniós tervezet megvitatása - HSZ 134/B. § (1) bek.)
Raportőrök:Szirbik Imre (MSZP)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Elnököl: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság elnöke
Kocsi László (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Dr. Molnár Csaba (MSZP)
Szirbik Imre (MSZP)
Tasnádi Péter (MSZP)
Varga Zoltán (MSZP)
Ékes József (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Firtl Mátyás (KDNP) dr. Hörcsik Richárdnak (Fidesz)
Dr. Botka László (MSZP) Kocsi Lászlónak (MSZP)
Veress József (MSZP) Varga Zoltánnak (MSZP)
Ékes József (Fidesz) megérkezéséig Nógrádi Zoltánnak (Fidesz)
Pelczné dr. Gáll Ildikó (Fidesz) Ivanics Ferencnek (Fidesz)
Dr. Csapody Miklós (MDF) dr. Eörsi Mátyásnak (SZDSZ)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 5 perc)
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szép jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait, a kedves meghívottakat és a bizottság munkáját figyelemmel kísérő vendégeinket.
A mai napra két egyeztetési eljárásra tettem javaslatot: az egyik csak egy döntést igényel, a másik pedig már egy vita megkezdését is. Kérdezem a bizottság tagjait, a napirendünkkel kapcsolatban észrevétel van-e. (Nincs ilyen jelzés.) Ilyet nem látok. Ki támogatja a napirendi javaslatot? Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
Rátérünk az 1. napirendi pontunkra: a terrorizmus és határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, tipikusan hosszú nevű jogalkotási tárgy, illetve együttműködés; ez lényegében a prümi egyezmény bevonása nagymértékben az Európai Unióba. Ha jól emlékszem, ebben a frakciókkal volt egyeztetés, hogy ezt vonjuk egyeztetési eljárás alá, miután elég nagy kihívást jelent Magyarországra nézve mind jogalkotási, mind jogalkalmazási területen.
Kérdezem a bizottság tagjait, észrevétel a javaslattal kapcsolatban van-e. (Nincs ilyen jelzés.) Ilyet nem látok.
Szavazás az egyeztetési eljárás megindításáról
Akkor megteszem formálisan is a javaslatomat, hogy indítsunk egyetértési eljárást erről a SIS III-ként is emlegetett egyezményről. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja az egyeztetési eljárás megindítását. (Szavazás.) Ez egyhangú, köszönöm szépen.
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra: a gyümölcs- és zöldségágazattal kapcsolatos egyes különleges szabályok megállapítása. Ebben két raportőrünk is van - örömmel veszem, hogy ezt sikerült ilyen módon elindítani -: a kormánypártok részéről Szirbik Imre, MSZP, az ellenzéki oldalról pedig Nógrádi Zoltán képviselő úr, Fidesz.
Először Szirbik képviselő urat kérem meg, hogy ismertesse ő maga vagy pártja álláspontját a Bizottság javaslatáról. Szirbik képviselő úr!
Szirbik Imre (MSZP) tájékoztatója
SZIRBIK IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, Magyarország szempontjából igen komoly kérdésről van szó, hiszen az agrárkérdések bennünket mindig nagyon közelről érintenek, mivel az Európai Unió meghatározó agrártermelő országa vagyunk. Ezen belül is a zöldség-gyümölcs ágazat az az ágazat, amely kevésbé szabályozott módon esetleg Magyarország számára rendkívüli pályákat, lehetőségeket biztosíthat.
Ami a kormányzat és ezáltal az MSZP álláspontját is tükrözi, három nagy kérdéskör van, amelyben a szabályozás komoly irányokat vesz. Az egyik a termelés, a válságkezelés kérdése. Hiszen ma az Európai Unió zöldség-gyümölcs ágazata, pontosan kevésbé szabályozottsága miatt, kettős arculatot mutat: az egyik arculata azok a szabályozott piacok, amelyek kvótákkal és minőségi részekkel rendezettek, mások viszont ezen kívül eső, ha úgy tetszik, szabadpiaci rendszert alkotnak. A kormányálláspont ebben a kérdésben az, hogy ezt minél közelebb kell egymáshoz keríteni, az anyag tehát a kettőség fölszámolását irányozza elő. Ugyanakkor a kormányzati álláspont az, hogy egy részét fedi csak le a szabályozás a zöldség-gyümölcs fajoknak, ezért szükséges egy független lista összeállítása, melynek lényege az, hogy valamennyi zöldség-gyümölcs esetében elsősorban minőségi előírások kerüljenek megállapításra, mégpedig az egységes élelmiszer-ellenőrzés és az élelmiszer-biztonság fokozása érdekében. Ez Magyarországnak különösen is fontos ügy, hiszen ez biztosítja azt, hogy a magyar zöldség-gyümölcs a piacon egyenrangú módon tud versenyezni, nemcsak a belső piacon belül megtermelt, hanem harmadik piacról származó termékekkel is.
Ezen belül is rendkívül fontos a termékek teljes származási láncának a figyelemmel kísérése, hiszen emlékezzünk vissza csak, mondjuk, a magyar paprikaügyre, amely végeredményben Spanyolországból indult el, és végül is harmadik országból és harmadik termelőhelyről származó, kvázi átcímkézett áruval találkoztunk. Ezért rendkívül fontos és szerintem a magyar kormányzat szempontjából élesen követendő magatartás az, hogy a termékek egységes termékpályájának és teljes vertikumának figyelemmel kísérése az első pillanattól kezdve megoldott legyen, hiszen ez Magyarország és ezen keresztül az Európai Unió termékbiztonságát is biztosítja.
A másik kérdéskör a termelői szervezetek ügye, hiszen a zöldség-gyümölcs forgalmazása döntően termelő szervezeteken keresztül történik. A tészek több kategóriája létezik ma Magyarországon: az elismert és előzetesen elismert kategóriában szereplő szervezeteké. Mindkét szervezet esetében a megerősítésről és az egységes támogatási rendszerről van szó. A magyar álláspont szerint a működő és a megerősítésre váró szövetkezetek támogatásának egységes, ágazatsemleges biztosítását látjuk célszerűnek. Ennek érdekében érdemes emelni - és ebben a magyar álláspont is egyértelmű - azoknak a támogatási rendszereknek az arányát, amely ezeket a termelő szervezeteket támogatja.
A válságkezelés témaköre. A válságkezelés témakörét meg kell osztani a tészen és nem tészen keresztül forgalmazók rendszerében. Hiszen a tész forgalmazásánál egyértelmű szabályok biztosítják a teherviselés kérdését, míg a tészen kívüli szervezetek, amelyek e szervezeti rendszeren kívül vannak, nem vesznek ebben részt, tehát ennek az egységes szabályozása szintén alapvető kérdés és követelmény.
Ami a működő pénztárakat illeti, függetleníteni kell őket attól, hogy milyen szervezeti rendszerben vannak; az egységes teherviselés az, amely érdekes.
A környezetvédelem kérdése. A környezetbarát intézkedéseket az Európai Unió egységesen 20 százalékban kívánja megszabni, amely függetlennek tűnik a területi fejlettségi szintektől. A magyar álláspont, ezáltal a kormány által támogatott álláspont is az, hogy ez valamivel alacsonyabb szinten, de minden ország számára rögzített módon történjen, amely figyelembe veszi a fejlettségi szinteket, illetve a termelési technológiákat.
Tisztelt Bizottság! Ennyiben kívántam előzetesen ismertetni az álláspontot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt megadom a szót Nógrádi képviselő úrnak, hadd kérdezzem meg, abban ugye egyetértünk, amikor azt mondta képviselő úr, hogy kormányálláspont, akkor ezt úgy kell érteni, hogy a kívánatosnak tartott kormányálláspont. (Derültség.)
SZIRBIK IMRE (MSZP): Előzetes, és ezt vázoltam.
ELNÖK: Mert hát ugye itt pártok fejtik ki egyelőre álláspontjukat, és majd meglátjuk, hogy a kormánynak...
SZIRBIK IMRE (MSZP): Így van, köszönöm szépen a nyelvtani helyesbítést. (Derültség.)
ELNÖK: Csak azért, mert tartalmilag tartom fontosnak, nem elvileg. Itt egy olyan vitametodikát gyakorlunk, amelyet semmilyen más bizottság nem, és ezért van ez, de szerintem érdemes ezeket rögzíteni. Köszönöm.
Nógrádi Zoltán képviselő úr, tessék parancsolni!
Nógrádi Zoltán (Fidesz) tájékoztatója
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Örömmel hallgattam Szirbik Imre képviselő úr mint kormányálláspont-képviselő hozzászólását.
Azt lehet összefoglalóan elmondani, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről azokkal a tényezőkkel, amelyet a kormányálláspont tartalmazott, nagyjából, stratégiailag egyetértünk, viszont jóval határozottabb, jóval markánsabb és jóval több részletre kiterjedő kormányálláspont kialakítását és kidolgozását javasoljuk, mert amit itt hallottunk, az ugyan igaz, de csak a felszínét érinti azoknak a kérdéseknek, amely a hazai zöldség-gyümölcs szektor jövője szempontjából a közösségi szabályozás vonatkozásában lényeges lehet.
Ami a CMO reform kialakítását, illetve az ezzel kapcsolatos kérdések újbóli napirendretűzését indokolja az 1996-os reform után, amely tulajdonképpen nem hozta meg a várt eredményeket, az az, hogy iszonyatos koncentráció ment végbe a kereskedelemben a kiskereskedelmi oldalon, és ezt nem követték a kínálati oldalon történő koncentrációs lépések. Magyarul a termelői oldal koncentrációja nem haladt olyan mértékben, mint amilyen mértékben a kereskedelmi oldal koncentrációja lezajlott, és ez jelentős pozícióvesztést jelentett az ágazat számára éppúgy, mint a termelők számára. Magyarországon ez különösen érezteti hatását, hiszen a termelői koncentráció, a termelő-értékesítő szervezeteken keresztül történő zöldség-gyümölcs értékesítési volumen messze elmarad az európai átlagtól. Éppen ezért ezt a folyamatot kell valamilyen szinten nekünk kiindulási pontként kezelnünk, ellenkező esetben az a kormányzati stratégia, amely többek között az agrár- és vidékfejlesztési programokban is megnyilvánul, nem fog tudni érvényesülni.
Mindannyiunk számára ismert, hogy a zöldség-gyümölcs szektor vonatkozásában a magyar kormány jelenlegi álláspontja szerint egyfajta kertészeti, zöldség-gyümölcs ágazatbeli vezérhajó szerepet kíván az országnak szánni az Európai Unión belül. Ha ezeknek az intézményi, szabályozási és nagyon markáns CMO reformbeli pozícióit nem alakítjuk ki, most, ebben a pillanatban, akkor ennek a kormányzati stratégiának a megvalósítása kétségessé válik, és eredményessége alapvetően megkérdőjelezhető.
A következő pontokban szeretnénk rögzíteni a javaslatunkat a kormány számára az álláspont kialakítására.
A kínálati koncentráció kialakításának alapvető eszköze a termelő-értékesítő szervezetek hatékony támogatása jelentős nemzeti önerő kialakításával, illetve jelentős intézményi, illetve szabályozási átalakítása tekintetében. Egyetértünk abban Szirbik képviselő úrral, hogy a jelenlegi helyzetben az előzetesen elismert tészek és a véglegesen kialakított tészek egységes szabályozását meg kell oldani, de továbbmegyünk: a másodlagos és harmadlagos termelő-értékesítő szervezetek intézményi szabályozott támogatását is szükségesnek tartjuk, főleg a feldolgozóipari kapacitások kialakítása miatt.
Nagyon határozottan elutasítjuk a zöldség-gyümölcs szektor támogatási szisztémájában a területalapú támogatások elvének bevezetését. Ha ebbe az ország belemegy, akkor olyan jelentős pozícióvesztést fogunk tudni elkönyvelni, főleg a mediterrán országokkal szemben, amelyek hagyományosan a zöldség-gyümölcs szektor piaci kérdéseiben nagyon komoly kapacitásokat kötnek le, a hazai széttagolt termelési struktúra, a hazai széttagolt birtokszerkezet és a rendkívül differenciált termelési technológiák vonatkozásában - gondoljuk csak el: a kisüzemi méretű növényházas zöldség-előállítástól kezdődően egészen a nagyüzemi méretű szabadföldi zöldségtermesztésen keresztül Magyarországon szinte mindenféle formula megtalálható -, hogy ha ezt egy egységes területalapú támogatási rendszerrel kívánjuk lefedni, azzal az ország csak veszíthet. Ha ezt mi támogatjuk, vagy ennek a kérdéskörnek a támogatásában részt veszünk, akkor az ország termelői pozíciói nagymértékben fognak romlani.
Ugyancsak határozottan tiltakozunk a minőségi ellenőrzés vonatkozásában a luxemburgi reform egyértelmű áttelepítése ellen a zöldség-gyümölcs szektorban. Ha a minőségbiztosítás területén nem a termelő-értékesítő szervezetek mint piacszabályozó eszköz rendszerén keresztül próbáljuk a minőségi kérdéseket kezelni, akkor ez ugyancsak az ágazat sajátosságai és a magyarországi sajátosságok figyelmen kívül hagyását jelenti.
Nagyon határozottan kérjük a zöldség-gyümölcs szektor vonatkozásában a vidékfejlesztési alapok teljes körű használhatóságának megteremtését a termelő-értékesítő szervezetek számára. A termelő-értékesítő szervezetek azon kivételes és különleges státusszal bíró szerveződések, amelyek egyrészt piacszabályozási eszközként is alkalmazhatók, másrészt vidékfejlesztési eszközként is. Különösen érdekes ez a konvergenciarégiókban, különösen érdekes azon hátrányos helyzetű régiókban, ahol a zöldség-gyümölcs szektor ágazati pozícióinak javulása a vidéki lakosság megélhetésének, illetve foglalkoztatási helyzetének javításán keresztül érezhető. Éppen ezért határozottan kérjük. Ez magyar kormányzati álláspont is kell hogy legyen, azonkívül a CMO reformon belüli pozíció pontosításán túl a magyarországi szabályozás és az agrár- és vidékfejlesztési alapok felhasználhatóságának nagyon lényeges kritériuma is lehet, a teljes vidékfejlesztési stratégia és érvrendszer kiaknázása tekintetében a vidékfejlesztési alapok teljes körű használhatóságának megteremtése, a termelő-értékesítő szervezetek fejlesztése, piacszabályozási eszközeinek kiegészítése szempontjából.
Krízishelyzetek megoldása; képviselő úr is érintette ezt a kérdést. Egyetértünk abban, hogy a kettősséget meg kell szüntetni. A termelő-értékesítő szervezetek belüli értékesítés és az ehhez kapcsolódó termelők és az azon kívüli értékesítés, az ahhoz kapcsolódó termelők krízishelyzetben való szabályozási és pénzügyi eszközökhöz való hozzájutásának kettőségét meg kell szüntetni. Nemzeti borítékon keresztül tartjuk fontosnak kialakítani a krízishelyzet megoldására vonatkozó javaslatot, amelyhez a termelő-értékesítő szervezeteken keresztül értékesítő termelők éppúgy, mint a termelő-értékesítő szervezeteken kívüli termelésben részt vevő termelők is hozzá kell tudjanak jutni és hozzá kell tudjanak járulni.
Nagyon határozottan kérjük a nemzeti borítékok rendszerén belül a teljes költségvetési időszakban tagországokra és évekre lebontott pénzügyi borítékok meghatározását. Ellenkező esetben nem tudjuk a hazai sajátosságokat kellőképpen a finanszírozásban sem érvényesíteni.
Egyetértünk a különböző növényfajok vonatkozásában a kiegészítéssel. Kérjük a csemegekukoricával, a korai burgonyával és a paradicsommal történő kiegészítését minimálisan, de a teljes zöldség-gyümölcs szektorra vonatkozóan egy független lista felállítását.
A környezetvédelem tekintetében pedig külön szeretnénk az energetika, az alternatív energia és a megújuló energiaforrások kérdésében a tészek, termelő-értékesítő szervezetek termelési hátterének megteremtésére ezek háttérszerepének és háttér-támogathatóságának megteremtését.
A promóciós folyamatokban pedig kérjük külön nemzeti borítékban a zöldség-gyümölcs fogyasztás európai szintű növelése érdekében nemzeti boríték formájában meghatározni azokat a promóciós programokat, amelyek mentén az egyes tagországok a lehetőségeiket tagországon belüli fogyasztási piacok megcélzására és európai szintű piacok megcélzására képesek kihasználni.
Összefoglalóan: a termelő-értékesítő szervezetek jóval nagyobb arányú, működési programjainak 4,1 százalékról 6 százalékra történő emelésével való határozottabb és direktebb támogatását, a nemzeti források és a nemzeti költségvetési keretek határozottabb megjelenítését kérjük a zöldség-gyümölcs szektor pozíciójának javítása érdekében, és alapvetően a termelő-értékesítő szervezetek mint intézmények olyképpen történő határozott, egységes szabályozású támogatását, amelyek mentén mind a vidékfejlesztési funkciók, mind pedig a piacszabályozási eszközök érvényesülni tudnak. Ezek némileg markánsabb kormányzati álláspontot tudnának megjeleníteni, mint amit képviselő úr említett, nem vitatkozva a képviselő úr által fölvetett kérdésekkel, de ezek olyan jellegű pozicionális feladványok, amelyeket ha nem tud érvényesíteni a magyar kormány nagyon markánsan, akár a lengyel pozíciókkal egyeztetve - hozzájuk állunk legközelebb -, akkor a magyar zöldség-gyümölcs szektor piaci pozícióinak javítása az országstratégia és a kormányzati elképzelések mentén megkérdőjelezhető lesz.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem a bizottságot, kinek van még hozzátennivalója az elhangzott véleményekhez. (Nincs ilyen jelzés.) Ilyet nem látok.
Elnökként jegyzem meg, hogy a mezőgazdasági minisztérium képviselője itt van, és szorgalmasan jegyzetelt, ami egyébként felesleges, mert megkapja a jegyzőkönyvet is (Derültség.) - de nem felesleges, visszavonom, de megkapja a jegyzőkönyvet is. A következő ülésünkön, amikor ezt napirendre tűzzük, akkor meghívjuk a kormány képviselőjét is, hogy ennek alapján, ezt is figyelembe véve terjessze a bizottság elé álláspontját.
Tessék parancsolni, képviselő úr!
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Csak egy rövid kérdés: ki a minisztérium rejtőzködő képviselője? (Derültség.) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nem rejtőzködő, ő most itt hallgatja a bizottság ülésén a pártok által kifejtett gondolatokat, és ennek értelmében a minisztérium vezetését tájékoztatni fogja arról, hogy milyen vélemények hangzottak el. Szándékosan nem ült most ide ki, mert a kormányt most nem hallgatjuk meg a vitának a mai stádiumában.
Egy dolgot hadd fűzzek hozzá; bevallom férfiasan, nem vagyok egy nagy szakértője sem a zöldség-, sem a gyümölcstermesztés rejtelmeinek. Mindig, amikor ilyen reformelképzelésekkel találkozunk, akkor szerintem az Európai Unióban lassan kialakult ösztönünk alapján gyakran gondolunk arra, hogy a reformok részben olyan célokat szolgálnak, hogy megkülönböződjenek a régi és az új tagállamok, és valamilyen módon a régi tagállamoknak juttatott támogatást sikerüljön egy reform ürügyén vagy reform köntösében bebetonozni, többnyire az újak hátrányára. Mind a két raportőr tett erről említést, és úgy vélem, a kormánynak tényleg komolyan kellene fellépnie az ellen, hogy egy ilyenfajta megkülönböződés a támogatások rendszerében fennmaradjon. Egyáltalán az lenne a legjobb, ha az Európai Unió szótárából az, hogy régi és új tagállamok, ezek a kifejezések törlődhetnének; egyébként nekünk törekedni is kell rá, hogy mi ne használjunk ilyen kifejezéseket. De ameddig olyan javaslatokra kerül sor, olyan javaslatokat tesznek, amelyek ezt a megkülönböztetést fenntartják, addig szerintem nagyon keményen kell ezekkel szemben föllépni.
Nógrádi képviselő úr felszólalásának volt egy eleme, amely azonban a fejembe szöget ütött, ahogy mondani szokták. Arról beszélt képviselő úr, hogy más a termelési struktúra az úgynevezett régi tagállamokban, ahol koncentrált mezőgazdasági területeken tudnak gyümölcsöt és zöldséget termeszteni, szemben Magyarországgal, ahol, lényegében azt fejtette ki képviselő úr, szétaprózódott, apróbb gazdaságokban folyik a termelés, és ez mennyire rossz. Amikor ezt hallom, én ezzel egyetértek, csak eszembe jutnak azok a viták, amelyeket az elmúlt tizenhét évben nem is egyszer folytattunk. Oly sokszor hallottam a ma jobboldali, korábban nem feltétlenül jobboldali párt képviselőitől kifejteni azt, hogy az Európai Unióban a kis családi gazdaságok azok, amelyek a legjobban működnek és a legfunkcióképesebbek! Valahányszor a mostani kormánypártok szerettek volna hozzájárulni ahhoz, törvényekkel vagy más módon, hogy optimális mezőgazdasági területek jöjjenek létre, ez nagyon-nagyon komoly ellenérzést váltott ki az ellenzék részéről, még népszavazásokat is szerveztek ebben az ügyben, sőt még ma is van olyan népszavazási kezdeményezés, amely ellene megy annak a szerintem helyes álláspontnak, amelyet képviselő úr kifejtett. Úgyhogy érdemes lenne, ha tényleg félre tudjuk tenni azt, hogy most hogyan keresünk egymáson különböző fogásokat, és ha egyetértünk abban, hogy érdemes optimális mezőgazdasági területekben gondolkodni és ennek az elérését szorgalmazni, akkor talán érdemes lenne, ha az ellenzéki párt ebben, tudom, hogy ez nem megy máról holnapra, de revideálná korábbi nézetét, és nem kell itt zöldbárózni ezzel kapcsolatban. Egy modern piacgazdaság keretei között szerintem érdemes nagybirtok vagy nagyobb birtokok létrehozását szorgalmaznunk, szerintem túl azon, amit itt kifejtett képviselő úr vagy itt kifejtettünk, és talán egyet is értünk, más szempontok szerint is, de az talán nem tárgya a mai vitánknak.
Körülbelül ezt szerettem volna elmondani. (A szót kérő Nógrádi Zoltánhoz:) Látom, képviselő úr, már az első pillanatban láttam, és utolsó mondatom lett volna, természetesnek tartottam, hogy ön következik. Úgyhogy meg is adom a szót, képviselő úr.
NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Reméltem, hogy ez a kérdés nem lesz politikai vita tárgya és politikai felszínű, politikai hanghordozású értékítélet alapja. De betudom ezt a félreértését elnök úrnak annak, amit ön is mondott, hogy nem szakértője a kérdésnek, tehát nem látja át a teljes mélységét ezeknek a szakmai kérdéseknek.
Két dolgot szeretnék fölvetni. Az egyik: talán a hozzászólásomban eléggé igyekeztem kiemelni azt, hogy a zöldség-gyümölcs szektor stratégiai fejlesztése vidékfejlesztési eszközként is értelmezendő kérdés, amely többek között a vidéki foglalkoztatás javítása érdekében nagyon komolyan figyelembe veendő lehetőségünk. Ezzel együtt a birtokszerkezet jelenlegi helyzete és jelenlegi állapota alkalmas arra, hogy vidékfejlesztési eszközként foglalkoztatásbővítő hatással bírjon, hiszen az európai zöldség-gyümölcs ágazatot jelen helyzetben egy kínálatbővítő tendencia igénye jellemzi, ami azt jelenti egészen pontosan, hogy nem tömegtermékeket előállító, hanem egyedi, tájjellegű, illetve a foglalkoztatásbővítéssel is együtt járó, a kisüzemi, kézimunkaerő-igényes ágazatok fejlesztéséhez kapcsolódó tendenciákat kell figyelembe vennünk. Olyan termék-előállításra kell az országnak hagyatkoznia, amely nem a mennyiségi növelésen keresztül van hatással az európai piacokra, hanem a minőségi kínálatbővítő hatáson keresztül érvényesíti kedvező befolyását.
Tehát: foglalkoztatásbővítés, vidékfejlesztés, ennek az egyedüli megoldása mindannak a kialakult birtokszerkezetnek a támogatása és a termelő-értékesítő szervezeteken keresztül történő pozicionálása, amely jelenleg Magyarországon működik. Isten ments attól, hogy a zöldség-gyümölcs szektorban is azokat a dolgokat éljük meg, amelyeket az egyéb szántóföldi kultúráknál vagy a mezőgazdaság egyéb ágazatainál megéltünk, a nagyüzemi koncentrációt, ami előbb-utóbb a magyar mezőgazdaság jövőjének nagyon komoly korlátja lesz, épp amiatt, mert mennyiségi termelést ösztönöz, és nem a minőségi kínálatbővítő hatásokat helyezi előtérbe. Eddig ezt a folyamatot szerencsére megúszta a zöldség-gyümölcs szektor. De ha most ebben is ezt a politikai érvet akarjuk érvényesíteni, akkor a zöldség-gyümölcs szektor sírgödrét ássuk meg, pont amiatt, mert ez az ágazat másképpen működik, mint az összes többi ágazat.
Ezért kérem elnök urat, hogy az ezzel kapcsolatos véleményét kicsit árnyalni legyen kedves, mert nem felel meg a jelenlegi ágazati és nemzeti sajátosságoknak sem, és a jövőbeli pozíciónknak meg végképp nem felel meg.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most, hogy ön is árnyalta a véleményét, én is bármikor kész vagyok árnyalni az enyémet.
További hozzászólásokat várok. (Nincs ilyen jelzés.) Ha ilyen nincs, akkor ezt a napirendi pontot is lezárhatjuk. Belátható időn belül vissza fogunk rá térni a kormány képviselőjét meghallgatva.
Bizony gyorsan végeztünk a mai napra rendelt penzummal, úgyhogy köszönöm szépen a képviselő uraknak a munkát.
Köszönöm a megjelenést, az ülést berekesztem. A viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 32 perc)
|
|
Dr. Eörsi Mátyás |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea